Hamupipőke- 2. rész 1. jelenet Hamupipőke söpröget, dúdolgat, a lányok ébredeznek Goldie: Jaj, de álmos vagyok! Diamond: Jaj, de fáradt vagyok! H: Felébredtetek, lányok? G: Hát te már felkeltél? Miért zavarsz minket? D: Hamupipőke, miért kell neked itt kornyikálni ? H: Bocsánat, ez egy szép dal, édesanyámtól tanultam. Mostoha: Hamupipőke, ne énekelj, inkább készíts reggelit! / H. kimegy./ Goldie, Diamond, ki az ágyból, elfelejtettétek, hogy ma este ismét bál lesz? G: Én nem is tudom, anyám, de ha a királyfi megint csak azzal a lánnyal fog táncolni egész este… D: Odanézzetek, Hamupipőke egy seprűvel táncol! G: Az ostoba! Ő úgysem jöhet! Mennyi az idő? M: Már hat óra??? Azonnal öltözzetek! G: Diamond, menj már a tükör elől! /lökdösődnek/ D: Mit csinálsz! Elszakadt a ruhám! Hamupipőke!!! Segíts! G: Add már azt a rúzst! D: Ide a szemfestékemet! G: Az az én nyakláncom! Anya! Diamond elvette a nyakláncomat! D: Te meg a cipőmet, hallgass! Hamupipőke!! M: Lányok, azonnal indulunk! Hamupipőke, te pedig válogasd ki a lencsét!
2. jelenet Öreg király: Nos, fiam, találtál már magadnak menyasszonyt? Udvari bolond: Menyasszonyt? Királyfi: Igen, apám. Ö: Na és szép? K: /ábrándozva/ Igen, apám. Udvari bolond: Igen, apám. Ö:És kedves? …. / a királyfi ábrándozik, nem felel/ Fiam! K: Igen, apám. Udvari bolond: Igen, apám. Ö: Ennek elment az esze! Vagy szerelmes. Lássuk csak… És te, fiam, megbolondultál? K: /szórakozottan/ Igen, apám. Ö: Édes fiam! Mondj el végre mindent! Udvari bolond: Mindent!. K: Apám! Ez a titokzatos lány olyan gyönyörű! A szavai édesek, a mosolya kedves! Udvari bolond: (mutogat, gesztikulál) Ö: Ma este a bálban újra találkoztok!
3. jelenet A sírnál H. a rózsatőhöz beszél. H: Édesanyám! Köszönöm, hogy segítettél. A bál csodás volt. Találkoztam valakivel. Együtt táncoltunk egész este. Ma is vár rám. De hogy is mehetnék oda! A ruhám ócska, cipőm sincs.
Galamb: Hunyd be a szemed, Hamupipőke, édesanyád segíteni fog rajtad! Sose félj, kislányom, csupán a halvány árnytól. Mert az megnő, s magába zár majd. Hidd el, senkinek sem kerek így világa… / A galamb ismét csomagot tesz H. lába elé./
4. jelenet /bálterem, tánc, vendégek, a Királyfi láthatóan nyugtalan, keresi H-t/ K: Megjött már? Udvarmester: Goldie és Diamond kisasszony, valamint Paprikáné őnagysága! Mostoha: Felség, köszönjük a meghívást! Íme, a két gyönyörű kislányom, Goldie és Diamond! K: Érezzék jól magukat! /az orrát fintorítja/ Micsoda pacsuli! Százszor inkább a magyar fokhagyma, mint ez! U: Korin kisasszony! K: Csakhogy megérkezett! Örülök a viszontlátásnak. Hová tűnt tegnap este? Jöjjön, táncoljunk! Ezt a tüzes magyar táncot csárdásnak hívják. Szabad? Tánc Óraütés H: Egy pillanat, szeretném bepúderezni az orromat! /eltűnik/ K: Korinn! Hová tűnt? Korinn ! / az ajtónál megtalálja a cipellőt, felemeli, magához szorítja/
5. jelenet /Reggel, H. már megint szorgoskodik, énekel, váratlanul folytatja kintről a dalt az apa/ H: Édesapám! Apa: Kislányom! Csakhogy újra látlak! H: Elfáradtál a hosszú úton, gyere, töltök neked a kedvenc tokaji borodból. Apa: Remek, köszönöm! Nézd, ezt a kis porcelán szívet neked hoztam. H: Köszönöm. Ez is herendi, mint édesanyám kedvenc teáscsészéje. Ilyen messze jártál? Apa: Bizony, a Balatont is körbeutaztam! Átkeltem a Dunán, láttam a híres magyar pusztát is. Trombitaszó Hírnök: Közhírré tétetik! Mindenki álljon készenlétben, a felséges királyfi hamarosan felkeresi városa minden házát, ahol csak hajadon lányok laknak! Nyissanak ki minden ajtót, nyissanak ki minden kaput! Közeledik a felséges királyfi! Mostoha: Jól hallom? A királyfi? / észre sem veszi a férjét/ Apa: Kedves feleségem, nézd csak… M: Látom, Isten hozott, de most olyan elfoglalt vagyok… Lányok! Goldie, Diamond! Keljetek fel! Jön a királyfi! Apa: Mi folyik itt? Nem értek semmit… H: A királyfi jön. /észbe kap/ A királyfi jön! El kell rejtőznöm! Apa: Itt mindenki megbolondult? M: /becipeli a lányokat, kopognak/Tessék! Ó felség! Szolga: Ezek az ön lányai? M: Igen, ugye, milyen szépek? Ő Goldie- ne vihogj! Ő pedig Diamond–ne ájuldozz itt nekem!
Szolga: Kérem, próbálják fel ezt a cipőt! G: Jaj, ez nagyon szorítja a lábamat! Nem tudok felállni benne. Szolga: Akkor a másik kisasszony! D: Au, ezt nem tudom felhúzni! Olyan kicsi! Szolga: Akkor sajnos máshová kell mennünk. Nincs több lánya, aszonyom? M: Nincs, de kérem, felség, igyon ebből a tokajiból egy pohárral! Hamupipőke, hozz egy poharat! /H. átnyújtja a királyfinak a poharat, de az megfogja a kezét./ K: Kérem, kisasszony, ön annyira ismerős nekem… Próbálja fel ezt a cipellőt! M: Ugyan, nevetséges! Minek próbálja fel! Apa: De hát felség! Most érkeztem a messzi Magyarországról! Mi szükség erre a cipőpróbára? K: Tegnapelőtt bált adtam a palotában. Megismertem egy csodálatos lányt. De éjfélkor nyoma veszett. Tegnap éjjel ismét táncoltunk, de miután ismét eltűnt, megtaláltam a cipellőjét. Meg kell találnom azt a lányt. Csak ő lehet a feleségem. Az ön lánya az, Korinn. M: Micsoda? Megtiltottam, hogy elmenj a bálba! Apa: De miért? G: Mert itthon kellett dolgoznia! D: Igen, söpörni, mosogatni, lencsét válogatni… Apa: Az én kislányomnak? És Ti? Ti nem segítettetek neki? H: Apa, hiszen minden jóra fordult! K: Kérem, uram, adja nekem a lányát feleségül! Apa: Szeretitek egymást? Látom, igen. Én is nagyon boldog voltam, amikor édesanyádat megkértem. K:Még ma megtartjuk az esküvőt! Mindenkit várunk a három napig tartó vigalomba! Szolga: Szakácsok! Főzzétek a magyar gulyást, süssétek az ökröt! Udvarmester: Pálinkát és tokajit a poharakba! Szolga: A legszebb herendi porcelánnal terítsétek meg az asztalokat! Udvarmester:Mindenki készülődjön! Hamarosan megtartjuk az esküvőt! /izgatott sürgésforgás Vége------ finálé közösen a legvégén, a másik történet befejezése után.