50 eves

Page 1

A szegedi

T ö m ö r ké ny István M űvé sze ti Szakkö zé piskola


További részletekért kérjük, látogasson el honlapunkra: EN | For more informations please visit our homepage: ES | Para obtener más información visite nuestra página web: GER | Für weitere Informationen besuchen Sie unser homepage:

festés

mintázás rajz kerámia

szobrászat

alkalmazott

tánc

grafika sokszorosító textil


www.tomorkenygimn.hu

Egy nemes lelkű szobrászművész, Tápai Antal kezdeményezésére 1961-ben indult be a képző- és iparművészeti oktatás Szegeden a Tömörkény István Gimnázium berkein belül. Kezdetben három szak működött: szobrász, kerámia és grafika szak, ami a hetvenes évek elején textil szak­kal bővült. Az iskola megszervezésében Tápai Antal mellett nagy szerepet játszott Tóth Sándor szob­rászművész is, de az első tanárok közé tartozott T. Nagy Irén és Dinnyés Éva iparművészek, Kopasz Márta grafikusművész, valamint Szalay Ferenc festőművész, aki több mint húsz éven keresztül irányította a művészeti oktatást iskolánkban. E hittel teli, lelkes művészek rakták le az iskola szellemi alappilléreit. Ezek az alap­ elvek: a szakmai tisztességben, a természet-megfigyelésen alapuló rajzi és formai stúdiumok megalapozó szerepében való hit, a művészettörténet beható megismertetése, a széles műveltség megszerzésére való buzdítás. Később olyan kiváló személyiségek tanítottak iskolánkban, mint Fekete János és Végvári Gyula kerámikusok, Magos Gyula festő, Samu Katalin szobrász, Kecskés Ágnes textilművész, valamint a fiatalon tragikus hirtelenséggel elhunyt Zoltánffy István festőművész. Iskolánk sokat köszönhet a lelkes, kiváló közismereti tanároknak, akik közül is kiemelkedik Horváth Lajos tanár úr, aki osztályfőnökként több osztályt fogott össze és vezetett el az érettségi vizsgáig. A jelenlegi tanári kar számos tagja iskolánk volt növendékei közül került ki, így ez­által is biztosított az oktatás szellemi folyamatossága. Az intézmény 50 éves történetében több mint 250 azon tanulók száma, akik művészeti pályára kerültek, számosan közülük rangos országos díjak nyertesei és a különböző művészeti egyetemek tanárai. Az utóbbi évek eredményeit sem kell szégyellnünk, hisz a Köznevelés című szaklap (1999 március 12-i szám) statisztikája szerint iskolánk az első helyen áll a művészeti szakközépiskolák rangsorában a továbbtanulási arányt tekintve. Az országos szakmai versenyeken tanulóink rendszeresen érnek el I., II. és III. helyezést. Az oktatás gyönyörű környezetben, a Tisza-parton álló szép, szecessziós főépületben és a napfényes “Alkotóházban” folyik. A tanítás céljait jól felszerelt műhelyek és tágas rajztermek segítik. A szakokat folyamatosan fejlesztjük a kor követelményeinek megfelelően. Ezt a kis kiadványunkat ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az iskolánkban folyó alkotómunka iránt, de kiváltképp azon tanárok és szülők számára, akik a jövőben iskolánkba óhajtják irányítani tehetséges gyermekeiket, tanítványaikat. Kalmár Márton szobrászművész, ny. művészeti tagozatvezető


Rajz–festés/mintázás

Albert Ildikó | szobrászművész, szaktanár Barczánfalvi Ferenc | grafikusművész, szaktanár Barta András | szobrászművész, szaktanár Bánvölgyi László | szobrászművész, szaktanár Beliczay Mária | szobrászművész, szaktanár Bényi Máté | grafikusművész, szaktanár Bukor Tibor | festőművész, szaktanár Fritz Mihály | szobrászművész, ny. szaktanár Göblyös Róbert | festőművész, szaktanár Kalmár Márton | szobrászművész, ny. szaktanár Kis Jenő Ferenc | szobrászművész, szaktanár Martos Katalin | textilművész, szaktanár Orr Gizella | festőművész, ny. szaktanár Szabó Judit | textilművész, szaktanár Szalay Ferenc | festőművész, ny. szaktanár

Rajz–festés „A rajz, amelyet a vázlat művészetének is neveznek, lényege a festészetnek, szobrászatnak és építészetnek. A rajz a lelke és forrása a festés minden fajtájának és gyökere az összes tudományoknak. Aki oly sokra vitte, hogy a rajznak mestere lett, arról elmondhatjuk, hogy drága kincs birtokába jutott.” (Michelangelo Buonarotti) Iskolánkban a rajz–festés, a mintázással együtt alaptantárgy. A képző- és iparművészeti szakokon folytatott munkával párhuzamosan, vele megközelítőleg azonos óraszámban folyik a rajz–festés oktatása. A rajzolás során szerzett tapasztalatok a választott művészeti szakon folytatott tanulmányokat segítik, azoknak esztétikai bázisát építik, erősítik. A rajzolás kiemelkedő jelentőségét tükrözi, hogy már felvételi vizsgán is rajzból való megmérettetés a legdöntőbb, bármilyen szakra készül is a felvételiző diák. A felvételt nyert tanulók évről évre emelkedő óraszámban rajzolnak, festenek függetlenül attól, hogy melyik szakra kerültek. A rajzolás és festés a megismerés speciális eszköze. Az oktatási gyakorlatban egyre több és összetettebb szempont szerint készítenek tanulmányokat a növendékek. A tanulmány tárgya a természet és annak számtalan jelensége (a forma, a tér, a szín, a fény stb.) Az egymásra épülő feladatok a látás kiművelésén keresztül hatnak a személyiség egészére. A világ jelenségeit a vizualitás oldaláról megközelítve egyre mélyülő ismeretet szerez a növendék a természetben működő törvényszerűségekről. Megtanul figyelni, a látott jelenségeket értelmezni, eközben fejlődik koncentrációs képessége, önfegyelme, tudatossága. Elmélyült, következetes munkával gazdag vizuális nyelv birtokába jut. Megszerzett ismeretei alkalmassá teszik a tehetséges tanulót arra, hogy művészeti egyetemek felvételi követelményeinek megfeleljen. Azonban, ha más pályát választ, a művészeti tanulmányok során szerzett esztétikai érzéke, vizuális kultúrája, szín-, forma- és arányérzéke az élet minden területén javára válik neki és környezetének is. Szobormintázás Adva van egy vödör sár (agyag), kupacnyi szög, drót, léc: az anyag – majd egy szob­ rászi gondolat; így kezdődik a teremtés – az alkotás! És így kezdődnek a mintázás órák, szorosan a rajztanításhoz kapcsolódóan: a rajz­ lap síkján teret, az alaktalan agyagból értelmes formát varázsolni. A kapcsolat folytonosságát a rajzból kilépő dombormű reprezentálja leginkább, hiszen a plakett, érem olykor plasztikusan élénkített rajznak is fölfogható. Perspektivikus szabályok érvényesülnek itt is – ott is. És mindent áthat a tiszta, értelmes szerkezet, az arányok tisztelete – a természet, a látható világ tanulmányozása; rendjének, szabályainak kutatása. Szobormintázást szobrász és keramikus növendékeink tanulnak; pontosan meghatározott, évről-évre egymásra épülő feladatokban fejlesztve tér-forma-arányirányérzéküket. Az egyszerűbb tárgy és természeti formák tanulmányozása után a III., IV. évben az emberi fej, portré és figura problematikájával találkoznak; szembesülnek az örök törvénnyel, hogy ugyanaz a természeti rend, összefüggés hatja át a világot, a művészetet a „kockától az aktig”.





Szakmai programunk célja a stabil alapok lerakása, és az alkotói gondolkodás fej­lesztése.

szobrászat

Barta András | szobrászművész, szaktanár Bánvölgyi László | szobrászművész, szaktanár Fritz Mihály | szobrászművész, ny. szaktanár Kalmár Márton | szobrászművész, ny. szaktanár Kis Jenő Ferenc | szobrászművész, szaktanár Komlovszky-Szvet Tamás | szobrászművész, szaktanár

A szakmai napok elméleti előadásokkal kezdődnek. A múlt művészettörténeti elemzéséből, a természet megfigyeléséből építkező képzésünk célja a jelen-jövő új formakincsének megteremtése. A különböző anyagok megismerésén keresztül antik példák másolásától jutunk el az önálló kreatív alkotásig. A szobrász szakosztály két jól felszerelt műteremből és egy nyitott kőfaragó udvarból áll. Itt van lehetőség a szak specifikus műfajaival, eljárásaival, és anyagaival foglal­ kozni. Az öt év alatt nehézségi sorrend szerint sajátítják el az agyag, a gipsz, a kő megmunkálásának fortélyait. A gyakorlati rész, különböző öntési, sokszorosítási eljárásoktól kezdve, az önálló terveken alapuló dombormű faragásokon, betűvésésen keresztül, az ornamentika mintázásáig, öntéséig olyan alapot teremt, melyre a felsőbb évfolyamok gyakorlati feladatai építkezhetnek. Egy hosszasabb stúdiumot egy kreatív feladat követ, mely az elsajátított szakmai fogásokat a gyakorlatban is alkalmazza. A formakészítési gyakorlat, elmélet nemcsak a hagyományos, jól bevált, hanem a szakmában megjelenő újabb, és gyakran használt anyagokra is kiterjed. A díszítő-szobrászaton belül, az igényesen művelt gipszművészet – mint önálló szakma – ma újból reneszánszát éli. Szobrásztanulóink, a többi szakkal együtt részt vesznek rajz, mintázás, betűrajz, és ábrázoló geometria órákon is, valamint szakkörök keretében a többi szakra is átjárhatnak. Feljebb jutva, különösen az ötödik évfolyam bevezetésével egyre több lehetősége lehet az önállóbb munkáknak is. Iskolánknak egy szecessziós épület ad otthont, ezért csakúgy, mint abban az időben, fontos számunkra a szakok közötti nyitottság. Képzésünk sokirányú lehetőséget nyújt a továbbtanulásban. A végzett diákok általában művészeti egyetemeken folytatják tanulmányaikat, jellemzően a szobrász és formatervező szakokon, vagy a szobrász-restaurátor szakon. Nem ritka az sem, hogy hallgatóink az építész, belsőépítész pályán helyezkednek el, vagy önálló műhelyeket alakítanak ki.





A kerámia rendkívül gazdag, összetett műfaj. Megoldásában leginkább funkcionális, de a kifejezés szándékával festői, grafikai, szobrászati, építészeti hangsúlyokkal bővíthető.

Kerámia

A kerámia szakon az öt év során célunk az alkotó gondolkodás fejlesztése, biztos mesterségbeli tudás elérése. Így juthat el a diák gyakorlottan az agyagok, samott, gipsz és különböző magas tüzű anyagok formázási eljárásaival a mintázáson, szalagfelrakáson, lapnyújtáson, korongozáson át a modellkészítés, sorozatgyártás, öntés, préselés technikájáig. A szakmai képzés helyszínei jól felszerelt, gépesített stúdiókkal várják a jelentkezőket: előadóterem, korongozó- mázazó műhely, gipszező-öntő műhely, magas tüzű technológia raktár, mázazó fülke, kemenceterem.

Bodó Jenő | szakoktató Ruzicska Tünde | kerámikusművész, szaktanár Tóth Magdolna | kerámikusművész, szaktanár Tuza László | kerámikusművész, ny. szaktanár

Az elméleti képzés párhuzamosan halad a gyakorlattal, melyet segít a szakkönyvtár, a kezdetektől a napjainkig, az 50 évet átfogó legsikeresebb diákmunkákat bemutató archív anyag, múzeumok, stúdiók, gyárak látogatása. Jellegzetes feladatcsoportok az őskortól a designig elemzéssel, tervezéssel kapcsolódnak össze, melyek leginkább idolok, figurák, formastúdiumok, kreatív gyakorlatok, népművészeti edények, lapok, csempék, építészeti kerámiák, bögrék, tálak, kiöntőedények, formacsaládok, funkcionális tárgyegyüttesek, komplett készletek tervezését és kivitelezését jelentik. Az utolsó év 2. félévében érettségi szakfeladatként az öt év során tanultakat összegző vizsgaremeket készítenek a tanulók. Az ötéves középfokú szakmunkás bizonyítványt adó keramikusképzésünk a felsőfokú, művészeti egyetemi felvételihez, illetve önálló szakirányú keramikusi tevékenységhez is kellő alapot, tudást biztosít minden szorgalmas, ambiciózus fiatalnak.





grafika

Barczánfalvi Ferenc | grafikusművész, szaktanár Bényi Máté | grafikusművész, szakoktató Kóthay Gábor | grafikusművész, szaktanár Kovács Imre | grafikusművész, szaktanár Magyar Mihály | grafikusművész, szaktanár Pölös Endre | grafikusművész, ny. szaktanár Tubák János | szakoktató

Iskolánk oktatási módszere a tudatos szakmai építkezés, az alaptól (természetes látvány utáni stú­dium rajzolás) az egyes szakmák legkorszerűbb technikáinak megtanításáig terjed. A grafika szakon öt éves – a különböző szakok és a szakmai tantárgyak komplex, egymásra épített rendszerében –, a szakmai képzést összefüggéseiben áttekinthető és egységes szemlélet, látásmód kialakítását célzó mód­szer sze­rint folyik az oktatás. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a magas szintű rajzi képzés (a valósághű látvány meg­ragadása) beépüljön a műfajra jellemző kifejezésmódok kialakításába (stilizálás, elvont ábrázolás, „jel” tervezés). Az I–V. évfolyam tananyaga elsősorban sokszorosításra készült és arra alkalmas grafikai tervek ké­szítése, reklámgrafikai tervek, csomagolás tervezés, illusztráció, embléma, logó és piktogram valamint arculattervezés. A kortárs művészet egyik meghatározó, azt formáló ága a digitális képalkotás. A ma legszínvonalasabb – és reményeink szerint egyre megújuló – gépparkra alapozva oktatjuk a számítógépen komponált képek (Photoshop), digitális vonalak, görbék (FreeHand, Illustrator) és oldalak, brosúrák (InDesign) létrehozásának fortélyait, párhuzamosan két multimédiás tanteremben. Ehhez kapcsolódóan a ma legelterjedtebb sokszorosító eljárás, az ofszet technológia előkészítésének elsajátítása is tananyag. Ezen kívül növendékeink betűtervező, 3 dimenziós model­lező, vagy éppen professzionális videoszerkesztő, -vágó programokkal is ismerkedhetnek. Egy szóval: mindennel, ami a – klasszikus technikák ismerete mellett ma elengedhetetlenül fontos – „digitális” látásmód kiala­kításához hozzásegít. Ez a diákok életkori fejlettségének és a rendelkezésre álló szak­óraszámoknak megfelelően a lehető legalaposabb alapképzettséget biztosítja. A szaktantárgyak átfogó szemléletű és egymással kölcsönhatásban lévő felépítése eredményezi a művészeti tárgyakban való jártasság biztonságos alapját, amely úgy a továbbtanuláshoz (művészeti egyetemek, egyéb továbbképzési lehetőségek), mint továbbtanulni nem szándékozó növendékeinek operátori munkakör betöltéséhez megfelelő alapot biztosít. A III. évfolyamon folyik a nyomtatott, klasszikus grafikai eljárások megismerése. A szak jelenlegi technikai felszereltsége a monotípia, a repesztés, hidegtű, rézkarc, fa- és linómetszet, valamint a szitanyomás oktatását teszi lehetővé. A gyakorlatban nem megismerhető technikák történeti és elméleti szintű megismerése mellett a képgrafikai szemlélet kialakítására és a véleményalkotásra helyezzük a hangsúlyt. A kötelező feladatoknál az alapvető szempont a természetből való kiindulás. Később a technikák adta kísérletezésen keresztül jutunk el az egyéni látásmód képi megfogalmazásáig. A tanulmányok során mindvégig ügyelünk a tartalom és forma, valamint az anyagszerűség követel­ményeinek betartására. Négyévente – a táncosképzés sajátosságai miatt, azzal párhuzamosan – a felvehető létszámon felül fél osztályt (16 fő) indítunk.



Buzรกs Aliz, grafikus


MAG YAR ÁLL AT KERT EK SZÖVET SÉG E

KERTEK ÖVETSÉG

AG

AT

SZ

YAR ÁL L

MAGYAR ÁLLATK ERT EK SZÖVETSÉG E

E

M


textil

Kovács Andrea | szakoktató Martos Katalin | textilművész, szaktanár Szabó Judit | textilművész, szaktanár

A szakelmélet magában foglalja az alapvető textiltechnológiai, alapanyagismereti témaköröket, valamint textiltörténetet és tervezéselméletet. A tervezéselmélet a rajzifestési stúdiumok, a természeti formagyűjtés „mintává alakítását”, komponálását, folyamatos és zárt – alkalmazott és autonóm – kompozíció megoldását és gyakorlását tartalmazza. A szakgyakorlat a szövés, kiemelten a falkárpitszövés, textilfestés, varrás, szitanyomás – mint textilgrafikai eljárás – megismerését célozza. Óriási lehetőség, hogy az elméletben tanultakat gyakorlatban is kipróbálhatják. Mindezek a 13. osztályban, az ötödik képzési évben összegződnek, amikor egyéni vizsgamunkáikban nagyobb tervezési és kivitelezési feladatot kapnak. Ez kiterjed az önálló téma feldolgozás és alternatív ötletek mind papíralapú, mind elektronikus dokumentálására: az inspirációtól, a gyűjtőmunkától kezdve a vázlatok és léptékhelyes tervek igényes grafikai megjelenítésén,a harmonikus színsorozatok össze­állítá­ sán, a kartonok és műhelyrajzok elkészítésén át a vizsgaremek megszövéséig. Gyakran a témának több technikai megközelítésére is ösztönzést, lehetőséget nyújtunk. A szakmai érettségin elméleti tudásukról is számot adnak, ami tematikailag a textil (szőnyeg-, kárpit-, szövött kelme- és viselettörténet, nyersanyagismeret, mintázás) szűkebb művészettörténeti, olykor technikai vonatkozásaihoz kötődik. Három műhelyünk van, egy tervező-, egy szövő- és egy festőterem, a nyomásokat, a textilgrafikai tanulmányokat az iskola egyre jobban fejlődő, a grafikusokkal közösen használt szitanyomó műhelyében tudjuk kivitelezni. Nyolc álló és egy fekvő szövőszékünk van, varrógépeink, festőállványaink, tervező­ asztalok és számítógép, színes nyomtató, másológép. Textil műhelyünk és tantervünk az ismeretek széles skáláját nyújtja, hogy diákjaink éretten tudjanak dönteni hivatásuk kiválasztásában és az eligazodásban a felsőoktatási lehetőségek között. Meg kell említenünk törekvéseinket cserekapcsolatokra és szakmai utazásokra, mely­ ből a belföldi tanulmányutakon kívül kiemelkedett a lengyel cserediák program a krakkói művészeti szakközépiskolával és a Český Krumlovba tett látogatás.





Tánc

Bozsó Ágnes | táncművész, modern tánc Domsa Sorin | tánművész, klasszikus balett Galkó Bence | színművész, színészmesterség Kolep Zoltán | táncművész, klasszikus balett Lajosné Somogyvári Alíz | zongoratanár, korrepetítor Tanács István | táncművész, néptánc

Az iskola tánctagozata 1974-ben indult. Létrehozói azzal a szándékkal kezdték meg munkájukat, hogy a Szegedi Nemzeti Színház számára képzett táncosokat neveljenek, ezzel is segítve az 1987-ben újjáalakult Szegedi Balett együttes táncos utánpótlását. A tagozat alapítása óta több, a színház tánckarában és a balett együttesben táncoló művész, később diplomás táncpedagógus tanított és oktat a mai napig. A tagozaton „Színházi táncos” képzés folyik. Az 5 év alatt a következő tantárgyakkal ismerkedhetnek meg a tanulók: klasszikus balett, modern tánc, emelés, színpadi tánc, néptánc, akrobatika és nem utolsó sorban színész mesterség.


Klasszikus balett, emelés Ennek a technikának tökéletes elsajátítása elengedhetetlen egy mai hívatásos táncos számára, akár modern, vagy klasszikus alapokon működő táncegyüttesben szeretne táncolni. Ez a módszer az, amely kifejleszti a táncos tokéletes izomzatát, tartását és mozgáskoordinációját. Szorosan a tárgyhoz tartozik az emelés, mely nem csak erőt ad a férfi táncosnak, hanem általa tudják elsajátítani a biztonságot és a feltétel nélküli bizalmat egymás iránt.

Színpadi tánc Ennél a tárgynál nem csak az operákban, operettekben és balettekben szereplő ismert táncokat, mint a polonéz, mazurka, keringő, polka, menüett, palotás, stb. tanulják, hanem lehetőség nyílik mai, modern táncstílusokon alapuló etűdök és koreográfiák tanulására.


Akrobatika A mai tánctechnikák elengedhetetlen részét képezik az akrobatikus mozgáselemek. A képzés során ezeknek az alapoknak elsajátítására nyílik mód és lehetőség. A tagozat oktatásának célja a táncosok minél sokoldalúbb képzése, tánctudásuk tárházának bővítése, színesítése.


Modern tánc A modern tánc a 20. század elején kezdett kialakulni, mint új irányzat a század közepe táján erősödött meg. Intézményünk 5 éves oktatási rendszerében a 3. évfolyamban jelenik meg tananyagként, mely a diákok szakvizsgájáig jelen van. A közösen eltöltött évek során a diákok elsajátíthatják a modern tánc főbb stílusirányzatait: a Graham, Limón, Art Jazz, valamint napjaink kortárs technikáit.

Néptánc A tárgy oktatása kissé rendhagyó módon történik, hiszen a magyar dialektusok tánckincseinek megismerése mellett a nemzetközi folklórból is szemezgetünk. Az 5 év tananyagában a magyar táncok mellett megtalálhatók a spanyol sevillana, az északamerikai country, a dél-amerikai malambo, vagy pl. szerb és afrikai táncok is.


Készült A kiadványt támogatta Kiadja Design Fotó Nyomás

Az iskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Kühn János, igazgató www.tomorkenygimn.hu | e-mail: tig@tomorkenygimn.hu Kóthay Gábor Kukucska András, iskolai archívum Innovariant Nyomdaipari Kft., Szeged 2011 Szeged


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.