Igen, tessék! – 2022. március-április by Igen, tessék! mozgalom

igen, tessék!

2022. március–április X./2. igentessek.ro

ANYA–LÁNYA KARANTÉNPROJEKT KÖZÖSSÉG

Kassay Emese, a Green Room Plant Studio társalapítója

Kezdődik! Vegyen részt online a népszámláláson

interjú

LÁSZLÓ NOÉMI

„Az ember örökké dolgozik magán”

KÉTHAVONTA házhoz jön az Igen, tessék!

Jól ﬁzető részmunkát keresel?

Újságkihordókat keresünk a Hajnal és Fellegvár negyedekbe! Információ és jelentkezés: 0753 899 242

igen, tessék!

LEVEGŐT

TARTALOM Interjú ........................................... 4–6 László Noémi: „Az ember örökké dolgozik magán”

Szakma .............................................. 7 Elmenekülni a körülöttünk zajló őrület elől Közösség ........................................... 8 Kezdődik! Vegyen részt online a népszámláláson Példaértékű ....................................... 9 Green Room Plant Studio: anya–lánya karanténprojekt Szezon ..................................... 10–11 Jégvirágból hóvirág, télből tavasz, emberből Ember

Lazíts ....................................... 12–13 Keresztrejtvény Sudoku Közösség ........................................ 14 A Csicsal tető visszaszerzésére gyűjtenek Magyarfenesen Recept ............................................. 15 Spenótos-fetás börek

15.

A tavasz hozza a hóvirágot, a madárdalt, a rügyező fákat, az illatokat és a színeket. A tavasz általában a megújulás, a talpra állás, az ünnep, a felfrissülés. De az idei tavasz más. Kicsit nehéz, kicsit fájó, felelősséggel és munkával telített. Mindannyiunknak „dolga van”, hiszen március 14-én elstartolt a népszámlálás önkitöltési szakasza, erről is hozunk lapszámunkban néhány fontos, új információt (8. oldal). De próbálunk mi hozni egy kis felszusszanást is, kedves Olvasó: március-áprilisi számunkban a Szezon rovat hoz egy levegővételnyi szünetet (10–11. oldal) és néhány kedves gondolatot. Példaértékűnk egy karanténkincs, hiszen ekkor született a növényeket forgalmazó Green Room anya-lánya vállalkozás (9. oldal). Nagyinterjúnk az útkeresőknek lehet csodás olvasmány, hiszen László Noémi remek példája a „hazatalálásnak”, a munkában is örömet találásnak (4–6. oldal), párjaként pedig alkotótársát, Kürti Andrea illusztrátort kérdeztük arról, hogyan talál inspirációt a mindennapokban (7. oldal).

10. IMPRESSZUM Ingyenes közösségi magazin. Kiadja az Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület. Megjelenik kéthavonta 18 000 példányban. ISSN 2343 – 7723

Gödri Csilla főszerkesztő

Felelős kiadó: Talpas Botond Felelős szerkesztő: Gödri Csilla Címlapfotó: Kiss Gábor Korrektúra: Szabó Enikő Tördelés: Barta-Kinda Ágnes Júlia, Ferencz Csaba-Levente Cím: 400492 Kolozsvár, Meteor u. 74. sz.

Telefonszám: 0753-899242 E-mail: office@igentessek.ro Honlap: www.igentessek.ro Az értékesítést a Publicity Next Kft. végzi. Értékesítési felelős: Antalka Gergő Hirdetésfelvétel: antalka.gergo@divads.ro

A kiadvány megjelenését támogatja:

INTERJÚ

„AZ EMBER ÖRÖKKÉ DOLGOZIK MAGÁN” Interjú László Noémi költő-műfordítóval, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztőjével

László Noémi meglehetősen színes életutat járt be az évek során. Tolmács, fordító, oktató, főszerkesztő és nem utolsósorban költő. Az alkotásról, inspirációjának forrásáról, jelenlegi és jövőbeli projektjeiről kérdeztük.

Milyen út vezetett az alkotáshoz? Mit jelent számodra alkotni? Nem vezet út az alkotáshoz, az a személyiségünkhöz tartozik, szükségletszerű. Valószínű, hogy az emberben vagy van alkotásvágy, vagy nincs. Amióta emlékszem, mindig késztetést éreztem arra, hogy valamit létrehozzak: sárból, cérnából, vagy kövekből, amikor már tudtam ír-

ni-olvasni, akkor szavakból. Én nem születtem sem túl jó hallással, sem túl jó hanggal, de mindig úgy éreztem, hogy a legjobb az, hogyha az ember énekelni tud. A zenében a dallam és a ritmus mindig nagyon elragadott, és úgy gondolom, az, hogy én verset írok, némiképp annak köszönhető, hogy nem tudok szépen énekelni. Kisiskolás korom óta írtam verseket, és bárhová is sodort az élet, a

versírás mint megnyilvánulási forma mindig megmaradt. Nem volt emögött elgondolás, hogy miért írok, egyszerűen írnom kellett.

Hogyan vezetett az írás szeretete szerkesztői pályához? Bonyolult. Soha nem készültem tudatosan valamilyen pályára, nem követtem tudatosan karrier-célkitűzéseket. Mint ahogyan a munkámban gyakran improvizálok, az életben is azt tettem, de igyekeztem úgy élni, hogy összhangban le-

INTERJÚ

VOLT EGYFAJTA TUDATOS ÉPÍTKEZÉS, ÚGY GONDOLTAM, HOGY AZ ERDÉLYI MAGYAR IRODALOM FONTOS ÜGY, ÉS AMIT TEHETEK ÉRTE, AZT TENNI KELL.

gyek azzal, amit csinálok, igyekeztem nem tenni olyan lépéseket, amelyek számomra elfogadhatatlanok. Talán ennek köszönhető, hogy megmaradtam a szöveggel, a beszéddel, a gondolkodással kapcsolatos szakmák vagy lehetséges életutak vonzásában. Matematika–fizika osztályban érettségiztem Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceumban, mert édesapám, aki mérnök, úgy látta, hogy itt egy jófejű gyermek, akiből majd mérnök lesz. De ez a jófejű gyermek közben verseket írt. Az érettségiző osztályomnak és osztályfőnökömnek köszönhetem azt, hogy kikötöttem a bölcsészkaron, ahová azért jutottam be, mert pont abban az esztendőben, 1991-ben, földuzzasztották a létszámot. Az egyetemnek köszönhetően lett költő belőlem, onnan valók az irodalmi ismeretségeim. Az akkori tanáraim közül Cs. Gyimesi Éva, Horváth Andor, Szilágyi N. Sándor, Péntek János ráébresztettek arra, hogy nem elég álmodozni, a filológia komoly terület, ahol dolgozni is kell, nemcsak improvizálni. Itt kerültem kapcsolatba a Kolozsváron zajló irodalmi élettel: valahányszor irodalomról, irodalmi körről, beszélgetésről, irodalmi munkáról volt szó, azt én mindig más prioritások elé helyeztem. Volt egyfajta tudatos építkezés, úgy gondoltam, hogy az erdélyi magyar irodalom fontos ügy, és amit tehetek érte, azt tenni kell. Miután végeztem, fordításból, tolmácsolásból éltem, titkárként vagy szerkesztőnek nevezett „fuss ki, öblítsd ki” munkaerőként dolgoztam a ‘90-es években Kolozsváron az Utilitas cégnél, utána a Videopontesnél egy rövid ideig, majd kikerültem Budapestre. Egy angol irodalom doktori programnak köszönhetően három évet töltöttem ott, és iszonyodva visszajöttem. Nagyon nehéz volt, arra jöttem rá, hogy az ember idegen helyen magányos. Hi-

ába találkozunk sokakkal, és ismerünk meg sokakat, fordulunk meg jó helyeken, esetleg lehetőségünk adódik jól keresni. Egzisztenciálisan nekem az volt a tapasztalatom, hogy egyedül vagyok, és tulajdonképpen senkit nem érdekel, hogy

„Több helyen megfordultam és éltem, de mindig úgy éreztem, én Kolozsváron vagyok otthon. El tudok menni, de vissza kell ide jönnöm, mert egy idő után bárhol vagyok, minden kiüresedik.” velem mi történik. Több helyen megfordultam és éltem, de mindig úgy éreztem, én Kolozsváron vagyok otthon. El tudok menni, de vissza kell ide jönnöm, mert egy idő után bárhol vagyok, minden kiüresedik. Kolozsváron, csak az, hogy ki-

mehetek a főtérre, és leülhetek a Mátyás-szobor tövébe vagy a Farkas utcába a Szent György-szobor mellé, irracionális módon biztonsággal tölt el, és úgy érzem, hogy a helyemen vagyok. 2010-ben kerültem ismét úgy Kolozsvárra, hogy azóta már nem éltem máshol, csak itt. Amikor visszakerültem Kolozsvárra, a 2002-ben alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájához mentem irodavezetőnek, úgyhogy ismét belekerültem az erdélyi irodalmi körforgásba. Onnan elkerültem a Helikonhoz, mert Szilágyi István odahívott versszerkesztőnek, bár úgy éreztem, túl szabad lelkű, önálló vagyok, hogy egy szerkesztőségi munkát lelkiismeretesen tudjak végezni. De Szilágyi Pista bácsinak nem lehet nemet mondani, amikor a Helikonhoz hívja a kolozsvári embert. Ha az ember kolozsvári magyar költő, akkor ugyan biza hova menne máshova, mint a kolozsvári magyar irodalmi laphoz. Hét évig viaskodtam, nem voltam magammal elégedett, mert úgy éreztem, nem tudom úgy végezni azt a munkát, ahogyan azt szerintem végezni kell.

Itt lépett az életedbe a Napsugár és Szivárvány? Igen, ebben a lelkiállapotban ért engem Zsigmond Emese felkérése, hogy jöjjek át a Napsugárhoz, és úgy éreztem, ez megint egy csupa nagybetűs ügy. Zsigmond Emese 30 évig volt főszerkesztője ennek a lapnak. A rendszerváltás előtt már szerkesztő volt a lapnál, és a ’90-es évek elején főszerkesztő lett. Gyakorlatilag ő vitte egyedül a két gyermeklapot. Félelmetes ilyen ember örökébe lépni, különösen a ma emberének, aki már nem úgy létezik, hogy mindent egy lapra tesz föl. A Napsugár szerkesztése olyan fela-

INTERJÚ

dat, ami teljes embert kíván. A nagy kétségek között úgy éreztem, hogy ez egyrészt kihívás, másrészt, mivel már 20 éve szerzője vagyok mindkét lapnak, kötelesség. Nem választhattam a könnyebb utat azzal, hogy nemet mondok. 2020 januárjában jöttem át a Helikontól a Napsugárhoz azzal, hogy inaskodom egy ideig, de közbeszólt a vírus, online működtünk mi is. Úgyhogy nekem a Napsugaras inaskodásom online, javarészt semmittevésben nyilvánult meg. 2020 szeptemberében, amikor főszerkesztőként átvettem a két lapot, képletesen kiléptem a tojáshéjból. Ismét óriási improvizációs erőket kellett megmozgatni ahhoz, hogy valamit, amit addig nem csináltam, valahogyan tovább vigyek. Követtem el hibákat és vallottam kudarcot, de még létezünk, és nagyon remélem, hogy ez további évtizedekig nem változik, bár a vírussal azért nekünk is volt bajunk. Ugyanakkor megküzdöttünk közösségként a lap megújításának feladatával is. 2021 szeptemberében váltott arculatot a lap, más papírra költöztünk, illetve eltoltuk szöveg és kép arányát a kép irányába, mert úgy gondoljuk, hogy a mostani gyerekek a digitális hátszélnek köszönhetően sokkal inkább képi módon viszonyulnak a világhoz, mint a korábbiak.

Mi az inspirációd forrása?

Mindig más. Iskolás koromban a nagy, váteszszerű költők mozgattak meg, mint József Attila vagy François Villon, vagy az angol romantikus költők, olyan személyiségtípusok, akik némiképpen kilógtak a rendből. Újabban a 15–16. századi európai képzőművészek életéről olvastam: Dürer, Leonardo és Michelangelo. Leginkább az érdekelt, ahogyan az életük alakult annak függvényében, hogy milyen történelmi események és uralkodók mozogtak a háttérben. Örök érvényű kérdés, hogy mit jelent és meddig tart a művészi szabadság, milyen kompromisszumok köthetők az anyagi biztonság terén, és hogy mennyire kötelessége vagy sem a hatalomnak eltartani a művészt. Mostanában ez foglalkoztat, és ennek kontextusában azok az alkotók, akik némiképp meg is tanultak együtt élni az aktuális hatalommal, mégis a saját útjukat járták, és sikeresen végigvitték az életműépítés feladatát. Szerintem ez a legfontosabb

egy művész életében, hogy ne hagyja cserben saját magát, vagyis hogyha valaha elhívatást érzett a kreatív, alkotói területen, akkor azt mindvégig gondozza. Azt hiszem, ez a legnagyobb feladat és kihívás, amivel szemben állunk, és amivel szemben elbukunk vagy nem.

Jelenleg melyek a legfontosabb és legérdekesebb projektjeid, illetve milyen terveid vannak az elkövetkezendő időszakra? A legfontosabb és a legérdekesebb természetesen a Napsugár, amióta ebbe belevágtam, ez teljesen kitölti a napjaimat és az éjszakáimat. Személyiségtípusom miatt ez számomra óriási erőfeszítés, mégis belevágtam. Célom ezen a területen megfelelni, és ezt a várat nem hagyni bedőlni mindaddig, ameddig eljön a következő ember, aki úgy érzi, hogy az ő ügye is, amit fönn kell tartani és virágoztatni kell. Emellett vannak a személyes terveim: nemrég jelent meg a

„Szerintem ez a legfontosabb egy művész életében, hogy ne hagyja cserben saját magát, vagyis hogyha valaha elhivatást érzett a kreatív, alkotói területen, akkor azt mindvégig gondozza.”

Kürti Andreával közösen alkotott karanténkönyvünk, a Darázsolás, amit 2020 áprilisában indítottunk. Ez Andrea és a Gutenberg Kiadó ötlete volt, hogy az akkori első nagy karanténos lelombozódás körülményei között tartsuk az emberekben a lelket. A Gutenberg Kiadónak volt egy online tere, ahol hetente kétszer közöltünk Andreával úgy, hogy egyszer én írtam verset, és ő készített hozzá illusztrációt, és utána ő küldött nekem képi műtárgyat, és ahhoz írtam én verset. Ezt így vittük 2020 szeptemberéig, majd enyhén fellazult a helyzet, és kicsit félretettük a projektet, aztán lassanként befejeztük, de azt már nem közöltük online, mert már induláskor eldőlt, hogy ebből könyv lesz. 2021 novemberében, ugyancsak a Gutenberg Kiadónál megjelent egy korábbi kötetem, a 2010-es Feketeleves, Rófusz Kinga illusztrációival, amelyet kibővítettem az időközben született és odaillő versekkel. A karantén idején meséket kezdtem írni, amelyeket Zsigmond Emese a Napsugár Facebook-oldalán indított Palackposta rovat keretében osztott meg rendszeresen, ezzel részben pótolva a 2020. májusi és júniusi kimaradt lapszámokat. Így a Gutenberg Kiadónál lesz egy meséskönyv majd valamikor, most pont ezen az anyagon dolgozom. Emellett a magyarországi Térey János-ösztöndíj keretében írtam városokról szóló verseket – erdélyi városokról, budapesti helyszínekről és néhány nagyvárosról, ahol jártam. Mindezek mellett az ember örökké dolgozik magán, meg a gyermekein, s azt hiszem, hogy ez a legfontosabb feladatunk mindvégig.

Szöveg: Nagy Andrea Fotók: Kiss Gábor

SZAKMA

ELMENEKÜLNI A KÖRÜLÖTTÜNK ZAJLÓ ŐRÜLET ELŐL Kürti Andrea illusztrátor munkáit sajátos vonalvezetésének köszönhetően könnyen felismerhetjük, mikor megpillantjuk ezeket egy könyvesboltban vagy épp egy játéküzlet polcain. Nemrég jelent meg László Noémivel közösen a Darázsolás című kötetük, melynek alkotói folyamata egyfelé párbeszéd volt, párba állítjuk hát a róluk készült két cikket is tavaszi lapszámunkban. Kürti Andrea falun nőtt fel erdőkkel, rétekkel körülvéve, a Szatmár megyei Bogdándon. A kolozsvári Művészeti Egyetem divattervezés szakán tanult, 2010 óta gyerekkönyveket is illusztrál, jelenleg a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetőjeként dolgozik. Az alkotási vágyhoz vezető út alapját saját bevallása szerint részben talán épp a természetközeli gyermekkor adta, az illusztrátori pálya mellett pedig a Gutenberg Kiadóval való találkozása után köteleződött el.

„A könyvekben két különböző nyelven folyik beszélgetés szerző és illusztrátor között, és közben új világok születnek.” Számos mesekönyvet illusztrált az évek során, a versek mégis sokkal közelebb állnak hozzá. Ha megkötések nélkül rajzolhat, egy pillanatra megállítja az időt a papíron. Az illusztrációi inkább lírikusak, mint cselekménydúsak, ezért a versek nagyobb teret, nagyobb szabadságot adnak számára, mint a mesék. Az alkotási feltételeket könnyen meg tudja teremteni, hiszen egyszerű, hétköznapi dolgok szükségesek hozzá: egy asztal, egy lámpa, megfelelő papír és festékek. De azt is elárulta, hogy nagyban befolyásolják a körülötte zajló dolgok azt, mi jelenik meg a papíron. Sok különböző felületen találkozhatunk „Kürti Andi-rajzokkal”: mesés- és verseskönyvek mellett falinaptárak, memóriakártyák, sőt még különböző kirakósok is megjelenítik alkotásait. „Fon-

tosnak találom, hogy igényes, esztétikus tárgyakkal vegyük körül magunkat, ezért örvendek, hogy egyre több felületre vihető át az illusztráció, és amikor kihívást látok benne, élek is ezzel a lehetőséggel” – mesélt projektjeiről az illusztrátor. Azt is elmondta, hogy a széles paletta ellenére a könyveket érzi kiemelkedő projekteknek, hiszen „a könyvekben két különböző nyelven folyik beszélgetés szerző és illusztrátor között, és közben új világok születnek.” Különösen izgalmas folyamat számára végigkövetni egy könyv születését a kézirattól a könyvtárgyig, három különböző fél (szerző, kiadó, illusztrátor) gondolatait, ötleteit ös�szegyúrni egységes egésszé. Ha nyitott szemmel járunk, az inspiráció körülöttünk van: egy emlékben, egy fényképben, egy árnyékban a falon, egy gondolatban, egy érzésben, egy beszélgetésben. Az eddigi legkedvesebb projektjei épp a László Noémivel közös Műrepülés és Darázsolás felnőtteknek szóló verseskötetek. Mindkét könyv munkafolyamata különleges volt számára, a kiadói és nyomdai munkát is végigkísérte ezeknél. A Műrepülés verseit ő válogathatta, a Darázsolás pedig egyfajta párbeszéd író és illusztrátor között a karantén idején, amelyben egymást váltva születtek meg a versek és illusztrációk, így mindkét kötetet igazán magáénak érezheti. Gyermekkönyvek közül Szőcs Margit Teofilról szóló meséit említette, amikor pedig kimaradt-vágyott projektekről kérdeztük, Virginia Woolf neve került elő. „Ha egyszer sikerülne felnőni a feladathoz” – tette hozzá. Az elmúlt évek sok kihívás elé állítottak mindenkit, és sokunknak a valóságból kiszakadást is jelenthet egy-egy könyv, így a megküzdési mechanizmusokról is kérdeztük. „Az alkotás sokszor gyógyító folyamat tud lenni, hacsak egy pillanatra is, de el lehet

menekülni általa a körülöttünk zajló őrület elől. Olyan érzéseket lehet papírra vetni, amelyeket nehéz hangosan kimondani. A képi nyelvvel pedig olyan gondolatokat is el lehet ültetni az emberekben, amiket enélkül nem biztos, hogy meghallanának. Számomra mindenképp egyszerűbb átvészelni a nehézségeket alkotással, mint nélküle” – mondta el az illusztrátor.

Gödri Csilla

Szalag Illusztráció László Noémi–Kürti Andrea: Darázsolás című kötetéből (Gutenberg Kiadó, 2021)

KÖZÖSSÉG

KEZDŐDIK! VEGYEN RÉSZT ONLINE A NÉPSZÁMLÁLÁSON Március 14. és május 15. között az interneten keresztül válaszolhatjuk meg a népszámlálási kérdőívet. Az online önkitöltés azonban csak azoknak fog gond nélkül menni, akiknek van tapasztalatuk az internetes ügyintézésben, szoktak interneten vásárolni, számlákat fizetni, töltöttek már ki online űrlapokat. Őket arra kérjük, hogy miután kitöltötték a saját és családjuk kérdőívét, segítsenek szüleiknek, idősebb rokonaiknak, közeli ismerőseiknek is, azoknak, akik támogatást kérnek az online kérdőív kitöltésében! Az internetes önkitöltés egyik előnye, hogy fizetett szabadnap jár érte. Akik bizonytalanok abban, hogy egyedül menni fog-e az online önkitöltés: kérjenek bátran segítséget egy hozzáértő családtagtól, baráttól, szomszédtól, „népszámos” önkéntestől. Vagy igényeljék a Népszámlálás.ro segítségét. Akik csak ritkán vagy egyáltalán nem használják az internetet, bemehetnek egy úgynevezett települési összeírópontra, ahol számlálóbiztos fog segíteni a kitöltésben. Ne feledje magával vinni a személyi igazolványát és családtagjai adatait.

Így töltse ki az internetes kérdőívet • Előbb regisztrálni kell a www.recensamantromania.ro honlapon. A regisztrációt a családból egy személy töltse ki. Családunk minden tagját regisztráljuk, a jelenlévőket és az időszakosan távol lévőket is!

• A regisztrációnál meg kell adnunk a tényleges lakcímet, ahol élünk. Ez a szokásos tartózkodási helyet jelenti, amely nem feltétlenül egyezik meg a hivatalos iratokban szereplő lakcímmel. Illetve be kell írjuk a háztartásban élő összes személy nevét és személyi számát (CNP), valamint egy e-mail-címet, amelyre érkezni fog a kérdőív internetes linkje. • Az e-mailen kapott linket megnyitva lehet elkezdeni a kérdőív kitöltését. • Akkor kezdjük el a kitöltést, amikor előre felkészültünk a bonyolultabb kérdésekből minden családtag esetében, és van legalább félórányi türelmünk. Készítsük elő a következő adatokat, hogy gördülékenyen menjen a válaszadás: – minden családtag személyi száma (CNP); – épület építésének éve; – szobák összterülete négyzetméterben megadva; – ha van: napkollektor felülete, illetve napelem vagy házi szélerőmű teljesítménye kW-ban; – akinek felsőfokú végzettsége van: milyen évben végzett, milyen intézményben, milyen szakot; – aki dolgozik: foglalkozás, beosztás, azaz a munkaszerződésben szereplő „funcţia”, „meseria”, román nyelven (foglalkozási jegyzék, COR), munkaadójának fő tevékenysége, román nyelven (ágazati besorolás, CAEN). • Ha az online önkitöltést választottuk, akkor mindenképp töltsük ki végig a kérdőívet. Ha egyből nem sikerül befejezni, kérjünk segítséget! A kérdőívre

vissza lehet térni egy későbbi időpontban (az e-mailre küldött linket megnyitva), és folytatni lehet a kitöltést, nem kell újrakezdeni. Mindaddig vis�szatérhetünk, míg a „BEKÜLDÉS” gombot meg nem nyomjuk a kérdőív végén.

Akik csak ritkán vagy egyáltalán nem használják az internetet, bemehetnek egy úgynevezett települési összeírópontra, ahol számlálóbiztos fog segíteni a kitöltésben. • Ha nem válaszolunk minden kérdésre, adataink hiányosak maradnak, és számlálóbiztos sem fog megkeresni. Nagy eséllyel az etnikumra, anyanyelvre, vallásra vonatkozó adataink maradnak ki. • Sikeres kitöltés esetén visszaigazoló e-mailt kapunk a rendszertől. A kérdőívünket 7 napon belül érvényesítik. Ezt szintén a recensamantromania.ro honlapon lehet ellenőrizni, a személyi számunkkal. Innen lehet majd letölteni az igazolást is, ami alapján a szabadnapot igényelhetjük. Kérjen segítséget, és segítsen másoknak is! A www.nepszamlalas.ro honlapon nézze meg oktatóvideónkat és keresse szöveges útmutatóinkat. (X)

PÉLDAÉRTÉKŰ

Green Room Plant Studio: anya–lánya KARANTÉNPROJEKT Kassay Emese, a Green Room Plant Studio társalapítója szerint megvan a maga nehézsége és a szépsége is annak, hogy édesanyjával közösen indították el Kolozsváron a lakások, irodák és kisebb-nagyobb események zöldítésével foglalkozó vállalkozást. Néha örülök, hogy csak részmunkaidőben foglalkozom ezzel két másodállás mellett. Ha éjjel-nappal ezt csinálnám, biztos hamar kiégnék. A szüleim miatt szerettem meg a növényeket, mindig rengeteg volt nálunk. Kicsit féltem nekifogni, mert sokszor hallottam, hogy rizikós családon belül céget alapítani. Részben beigazolódott, amitől tartottam, tényleg nehéz elválasztani, mikor vagyunk családtagok és mikor munkatársak. Nemrég megbeszéltük, hogy legalább a reggeli kávé maradjon meg anya-lánya időnek, csak később térjünk rá a napi teendőkre. Nem állítom, hogy teljesen sikerült megoldanunk a kérdést, de rajta vagyunk. Két éve hazaköltöztem Budapestről Kolozsvárra, nyilván sok időt töltöttünk együtt édesanyámmal, volt időnk végigbeszélni dolgokat, ekkor öltött konkrétabb formát a Green Room. A munkamegosztásról an�nyit, hogy én inkább a növényekért felelek, édesanyám pedig a térrendezésért, mivel elvégzett egy lakberendező kurzust, minden más teendőt közösen intézünk. A webshopunkra (www.greenroom. ro), amit az egyik húgom készített, kezdettől fogva büszkék voltunk. Nagy löketet adott, hogy a barátokon, ismerősökön

kívül mások is hamar felfedezték, például szép számban románok is. Egyelőre nullszaldóban üzemelünk, profitunk még nincs, és csak remélni tudom, hogy hamarosan lesz. Kevés hasonló szolgáltatás működik még Romániában, szóval reménykedünk. Azt látom, hogy mindenki értékeli a szolgáltatás kézműves jellegét, például egy kézzel írt köszönő üzenetet. Az ilyen fontos apróságokat mindenképp szeretném megtartani később is. Több felkérést is kaptunk idén nyárra esküvők díszítésére, aminek nagyon örülünk. Cserepes növényekkel is szuperül meg lehet olda-

„Megbeszéltük, hogy legalább a reggeli kávé maradjon meg anya-lánya időnek, csak később térjünk rá a napi teendőkre.” ni egy esküvős dekort és milyen jó, hogy aztán nem kell kidobni, mint a vágott virágot. Nemrég egy iroda bezöldítésére is felkértek minket. Rengeteg növényt vittünk a nyitásra, a dolgozók hihetetlenül lelkesek és hálásak voltak. A magyar napokon sokan odajöttek a sátrunkhoz, több román vásárló azt mondta, hogy csak miattunk jöttek ki. És hát rengeteg idős, növényszerető emberrel beszélgettünk. Nem számítottam rá, hogy ilyen kellemesen fog eltelni az a pár nap a vá-

Fotó: Orbán Eszter

sárban. Szóval minden nehézség ellenére is, még úgy gondolom, ezekért a vis�szajelzésekért megéri csinálni.

Stanik Bence

SZEZON

A rovatot írta: Kabai Krisztina

Jégvirágból hóvirág, télből tavasz, emberből Ember „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” A tél a múlt része, a nyár a jövő titka, most pedig a tavasznak van itt az ideje. A tavasztól mindenki a nagybetűs csodát várja, pedig ő az egyszerű, őszinte mivoltjával csak megszokottan változást hoz magával. A változás jó. Eleinte rosszul esik, küszködünk ellene, kézzel-lábbal harcolunk azért, hogy minden maradjon a régi kerékvágásban, de egy idő után be kell látnunk, hogy szükségünk van rá, mint éhínségben egy falat kenyérre és szomjúságban egy korty vízre.

„Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek.” „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom-virágom, minden madár társat választ, virágom-virágom...” – szinte már magától értetődően dúdoljuk ezt a népdalt, főleg márciusban. Az újév okozta jókedv, pozitivitás februárban jócskán lelankadt, a tavasz első hónapja pedig olyan az emberek számára, mint egy fordulópont: óvatosan, mégis rekordgyorsasággal érkezik, belopja magát a szívünkbe, kicsit megtöri a kemény, jeges burkot és nevetést csal az arcra. Ebben a csalóka, változó időjárású természetben mindenki egy kicsit a tavasz hírnökének számító hóvirággá válik. Első ránézésre gyenge, törékeny, alig bírja el a saját szirmait, mégis az ő vállára nehezül a tavasz köszöntésének súlya. Lehajtott fővel ugyan, de bírja a világ ostromát, éppen

10 |

úgy, mint mi, emberek, hiszen épphogy kilábaltunk egy mély gödörből, máris beleléptünk egy sokkal mélyebb, sokkal sötétebb árokba. Úgy tűnik, ez a tavasz gyűlölettel indul, de rajtunk, embereken múlik, mivé formáljuk azt át.

„Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek.” Annak ellenére, hogy járványhelyzet és megszorítások vannak, az idő ugyanúgy telik. Néha hihetetlenül lassan, mint a visszajátszások, néha pedig iszonyatosan gyorsan, mint a gólhelyzetek. Az életünk úgy pattog a történések között, mint a focilabda, egyszer egyik oldalon, egyszer a másikon, a cél viszont ugyanaz: berúgni a labdát a kapuba, bármi áron. Ez ellen nem tehetünk, nincs fölötte döntésünk, mégsem kell azt éreznünk, hogy elengedtük a kezünkből az irányítást. Csak

meg kell tanulnunk jól kezelni a helyzeteket, az időt, s talán magát az életet is. Rombolás nélkül nem lehet építeni sem, erre már az elődeink is megtanítottak. A jó építményhez viszont idő kell, az időhöz türelem, a türelemhez pedig egy átgondolt terv. Bármennyire is közhelyes gondolatnak tűnik, egy letisztult terv nélkül nincs jó munka, és egy tökéletes gólt is lépésről lépésre építenek fel a játékosok. Megvan a maga szerepe a passzoknak, a cseleknek, a kommunikációnak, és minden olyannak, ami elengedhetetlen, hogy a megfelelő időben berúgják a labdát a kapuba.

„Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.” Először csak hallgatunk. Aztán elkezdünk beszélni, és egyszerre akarunk mindent mondani. Aztán megfontoltan

SZEZON

„A tavasz mindig egy új kezdet, ami színt és életet varázsol a téli fehérség után maradt kopár, komor, kietlen vidékre. A tavasz vagyunk mi, a vidék pedig maga az élet. Csak tőlünk függ, milyen színeket, hangokat, érzéseket viszünk ebbe a világba.” beszélünk és hallgatunk, mert már megtanultunk igazán beszélni és hallgatni. Nincs egyik a másik nélkül, mint ahogy nincs jó rossz nélkül, fény sötétség nélkül, vagy tavasz ősz nélkül. Ha egyik nem lenne, a másik értékét veszítené. Érték a legkisebb porszem, egy méhecske vagy egy mag, amelyből hosszú évek múltán terebélyes, árnyékot adó fa lesz. Egy olyan fa, amelynek hűsítő árnyékát élvezzük a nyári napokon, amelynek termését mosollyal fogyasztjuk, amelynek vastag ágait dideregve rakjuk a parázsló tűzre. Ez a fa egyszer még csak egy alaposan megfontolt terv volt nagyapánk, nagyanyánk fejében, akik, bár tudták, hogy ők maguk sosem élvezhetik a természet ajándékbőségét, mégis nagy szeretettel és gondossággal ültették a termőföldbe a magokat, és öntözték víz-

zel a csemetéket. Lehet, hogy a fák örök hallgatásra vannak ítélve, a termésükkel viszont elmondják elődeink minden gondoskodását és szeretetét.

„Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak.” Egy táncos ember számára az elmúlt két év olyan volt, mint egy gyászidőszak: ha akart volna, sem tudott volna úgy igazán, szívből táncra perdül-

ni. A világ súlya ólomként nehezedik a vállunkra, és észrevétlenül is a petrezselymet áruló leányokká váltunk, akik a mulatozó emberektől távol, a fal mellől tekintenek az eseményekre. A leány egyetlen gondja, hogy nincs kinek odaadja a jegykendőjét, nekünk pedig az, hogy nem merjük megosztani egymással az érzéseinket. Nem mondjuk ki, ha fáj, vagy ha boldogok vagyunk, nem mondjuk, ha valami nem tetszik, nem is dicsérjük meg társunkat, ha valamiben kiemelkedően teljesített, és a személyes találkozások hiánya sem hozott közelebb minket egymáshoz. Lassan-lassan csak elmegyünk a másik mellett, észre sem vesszük az apró jeleket, kedves gesztusokat, a mosolyokat, a csillogást egymás tekintetében. Pedig hosszú évekkel ezelőtt nem is volt annál sokatmondóbb, mint egy táncoló pár a tömegben, akik egymást nézve szavak nélkül is szót értettek. Megvan az ideje a kezdetnek és a végnek. A tavasz mindig egy új kezdet, ami színt és életet varázsol a téli fehérség után maradt kopár, komor, kietlen vidékre. A tavasz vagyunk mi, a vidék pedig maga az élet. Csak tőlünk függ, milyen színeket, hangokat, érzéseket viszünk ebbe a világba, mert ez a tavasz dolga. „...nincs jobb, mint ha örül az ember a munkájának, mert ez jutott neki.”

| 11

LAZÍTS Keresztrejtvény A 800 éve, 1222 tavaszán II. András király által kiadott ... (1.) XXXI. cikkéből idézünk: „Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak ... ” (folytatás: 2.)

2./I.

DALNOK ILJUSIN REPÜLŐ GÉPE

NÓTA SZERZŐ

NEM TILTJA LONDON FÉL MEG CENTRUMA! HEKTÁR!

HOZZÁFŰZ RÓMAI 105 GONDNOK SÁG RÉSZE!

GILF EL-... KERESZTÜL (EGYIPTOMI 2./III. FENNSÍK) LAPON VAN!

NINCS BENNE SEMMI

ILLEM HELYET HASZNÁL

E MÉTER (RÖV.) BABÉR RÓZSA

TABLETTA (RÉGIESEN) SEBEN KÉPZŐDIK PÁRATLANUL KILÓG!

ÜGYBEN ELJÁR HÖLGYEIM ÉS ...

SZÜKSÉGES

2./IV.

2./II.

NŐTESTVÉR (PÁRIZSBAN) NÉMILEG TAJTÉKZIK!

SZEMÉ LYEMNEK

ROZÉBOR CSEPPJEI!

ROMÁNIAI JEGYBANK BIZONYTA LANUL ÁLL SZERSZÁM HATÁSÁRA BEMÉLYED LITER (RÖV.)

OSZTRÁK VÁROS POLGÁRA BRIT LAKOS

NAGYON KIS MÉRTÉKBEN LYUKAS A KÖZEPE! BIKA (ROMÁN) VAN NEKI (FRANCIA)

KÉMÉNY FALAI! CINEGE HANGZÓI

MOZGÁS FIZIKAI SZTEFANO VITY ...

MUNKATERV LÉNYEGE! GONOSZ TEVŐ

GYAKORI BETŰ NŐI NÉV (JÚL. 27.) AZ EGYIK NEMESGÁZ NOTA BENE (RÖV.)

VÉDELMEZEM IGEKÖTŐ A SZÉLEIN LÓG! MEGAPRÍT, MORZSOL

AZ USA EGYIK TAGÁLLAMA KALIBER

ÍZLELŐ SZERVÜNK KISSÉ MEL LÉAPRÍT! GABONA SZEMEK! KIRÁLY (SPANYOL)

KÖZELEBBI HELYRE HÜLYE, BOLOND BŐRSZÖVET VATIKÁNI, LIBÉRIAI AUTÓJELZÉS

GÁGOGÓ HÁZISZÁR NYASOK

HATALMÁBAN TART ARC (GÚNYOSAN)

A KGB EGYIK ELŐDJE EGYIK INDI ÁN TÖRZS

AMERIKAI ÓRIÁSCÉG VÉGTELEN ÁRIA!

LAJHÁRFEJ! KÉRŐDZŐ ÁLLAT

ÓSZÖVETSÉ GI PRÓFÉTA KÍGYÓ CSÍPÉS

BALLADA SORAI! ZAVARTAN IDE! ÜRES ATOM! NOBEL-DÍ JAS VEGYÉSZ (GYÖRGY)

CIN ASZÚBORÁ RÓL HÍRES HELYSÉG

OLYAN MÓDON PARANCS (SZLENG) ÁZSIAI DÍSZNÖVÉNY JOG

KÖTŐSZÓ KÁBÍTÓ SZER CSÚCSOS FEJDÍSZ AZ ANAR CHIA VÉGE!

KETTŐ (OROSZ) LEFEJEZETT RAB! MENY ASSZONY ASZTALRA KERÜLT!

NEODÍMIUM VEGYJELE PASCAL (RÖV.) A PIZSAMA IS EZ SZEMMEL VALÓ ÉRZÉ KELÉSSEL KAPCSO LATOS

12 |

INDIAI LÉGI TÁRSASÁG

MÁSODFOKÚ GÖRBE NÉGY NEGYED!

LÓBIZTATÓ SZÓ

LAZÍTS

Húsvéthoz rengeteg hagyomány kapcsolódik, számos közösségben például ... (folytatás a rejtvényben). A MAROSPARTJAI!

SÜTEMÉNY ÁRUSÍTÓ HELY SZINTÉN NE

ÉHEZÉS, KOPLALÁS BÉCS KÖZPONTJA!

FOLYADÉK VIETNAMI, OSZTRÁK AUTÓJELZÉS

FIATAL KOROSZTÁLY TILTAKOZÓ ELUTASÍTÁS

MEGBOTLIK ÉS ELDŐL CSODÁL KOZIK

TÁPLÁL ORVOSNÁL MONDJUK

NEM MOZOG PÁROS KÁBEL!

ALAPTŐKE RÉSZE! AZ ÚTON RÁZKÓDIK MELY IDŐ PONTBAN?

KETTEN A TOLVAJOK KÖZÜL! MEGELÉGEL

MAGASBA TARTOTT SZÁMÁT MEGNÖVELI

ELSŐ RÓMAI CSÁSZÁR JELZŐTÁB LÁN VAN!

ALMACIKK! SZERE TETTEL GONDOZ INDÁS KÚ SZÓNÖVÉNY FÉRFINÉV (JÚL. 2.)

PUBLIUS OVIDIUS ... (KÖLTŐ) ÓKORI NÉP

ÁZSIAI ÁLLAM KÍNA ÉS INDIA KÖZÖTT EGY HARMAD! EGYIK NAPSZAK

GÖRÖG BETŰ ÉVSZAKRA JELLEMZŐ

BILIÁRDÜTŐ ... KACSA (RAJZFILM FIGURA)

RAKPARTON TALÁLHATÓ!

EMBER HÚZTA KÉTKERE KŰ JÁRMŰ

LÁBÍZÜLET EGYFÉLE SZERVES VEGYÜLET

... ANGELES (VÁROS) AZ EGYIK KÁRTYASZÍN

INDÍTÉK SZÍNÉSZNŐ (JESSICA)

OLASZ NŐI NÉV HAMIS ÜVEGCSE, AMPULLA ÖSSZEZA VART FIÚ!

MEDVEFEJ! NITROGÉN, ASZTÁCIUM VEGYJELE ÉTELT FO GYASZTANI TIGRIS HANGZÓI

PALESZTIN VEZÉR VOLT (JASSZER) RÓMAI 49

ELBÚJIK A VÉGÉN!

KISSÉ BONYOLULT! IMAGINÁRI US EGYSÉG FELSŐ HELYRŐL VALAMIRE ZUHAN

ABSZOLÚT HŐMÉRSÉK LET JELE (FIZIKA)

ÓRAALKAT RÉSZ LEHET BÚZASZEM!

Februári lapszámunk rejtvényeinek megfejtése: Régebben a felnőttek lepedőbe, medvebőrbe öltözve járták a házakat farsangkor énekelve. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak.

Sudoku 8

6 8

7 3

4 8

1 8

5 9

8 4

7 8

1 5

5 4

2 9

4 3

2 8

4 1

4 2

5 6

4 8

3 6

8 2

7 3

5 6

5 9

3 9

1 8

7 8

3 9

3 5

1 9 2

| 13

KÖZÖSSÉG

„HA NINCS MÚLTUNK, AKKOR JÖVŐNK SINCS”

A CSICSAL TETŐ VISSZASZERZÉSÉRE GYŰJTENEK MAGYARFENESEN

Nagy és nemes célt tűzött ki maga elé a Pro Magyarfenes Egyesület. A községhez tartozó, de jelenleg magántulajdonban lévő Csicsal tetőt szeretnék visszaszerezni, hogy jogilag is újra a magyarfenesieké lehessen. A visszavásárláshoz pénzt is gyűjtenek, így bárki besegíthet. A projektről és egyesület további tevékenységeiről László K. Bélával beszélgettünk.

A Csicsal tető fontos helyszín a magyarfenesiek számára. A helység határában található dombra szívesen járnak túrázni, hiszen a tetőről csodálatos kilátás nyílik a környék falvaira, és az őket körülvevő hegyekre. A 360°-os panoráma az ide látogató turistáknak is vonzó célpont lehet. A tető és az oda vezető út azonban jelenleg magántulajdonban van, ezen szeretne változtatni az egyesület. A múlt század elején a Jósika bárói család tagjai birtokolták a Csicsal tetőt és a felvezető utat, majd eladták a területeket egy helyi lakosnak. A mai tulajdonosok az ő unokái, dédunokái, akik összesen kilencen birtokolják jelenleg a területet. A Pro Magyarfenes Egyesület most tőlük igyekszik visszaszerezni a területet, hogy a tető hivatalosan is a magyarfenesieké legyen. Enélkül ugyanis sem építeni nem lehet rá, sem azt biztosítani, hogy mindig egy bekerítetlen, szabadon járható terület legyen. „Ha nem is csinálunk semmit a visszavásárolt területtel, akkor is megéri, hi-

14 |

szen így jogilag is a miénk lenne, senki nem vehetné el a közösségtől. Ellenkező esetben ez sajnos megtörténhet” – mondta az egyesület adminisztrátora arra a kérdésünkre, hogy mit terveznek a visszavásárolt telkekkel. Tervek természetesen vannak, hiszen a helyszín megérdemli, hogy kilátó, emlékmű, vagy legalább a helység történelméről tájékoztató tábla álljon itt, de a tetőre vezető ösvényt is szeretnék kiépíteni, járhatóbbá tenni. Tehát azok, akik támogatják a kezdeményezést, egy új kirándulóhely kialakítását is támogatják, és adományuk gyümölcsét pedig akár saját szemükkel is megtekinthetik, ha ellátogatnak a Kolozsvár melletti településre. László K. Béla többek között a már rég lerombolt, de a helyiek emlékezetében máig élő Gloriette emlékmű újraépítését is megemlítette mint felhasználási lehetőséget. Ez a körülbelül 5-7 méter magas építmény még a múlt század elején megsemmisült, és az egyetlen fennmaradt fénykép is arról tanúskodik, hogy ekkor már romosan állt a tetőn, szépsége viszont a kép alapján is vitathatatlan. Az adminisztrátor kiemelte, mindenképp a helyiek javára fordítanák a Csicsal tetőt, valamint arra, hogy a falu és a Jósika család közös története fennmaradjon, szélesebb közönséghez is eljusson. „Valamilyen formában a múltat is meg akarjuk mutatni, és azt szeretnénk,

hogy továbbra is fennmaradjon az utókor számára, hiszen ha nincs múltunk, akkor jövőnk sincs” – mondta. A tető és a felvezető út együtt 17 100 m2-es telekcsoportot alkot, melyért négyzetméterenként két eurós árban állapodtak meg a tulajdonosok és az egyesület tagjai. Ezt az összeget próbálják most összegyűjteni. Beszélgetésünkkor már közel 8000 euróról számolt be László K. Béla, aki azt is elárulta, az eddig beérkezett összeget már el is kezdte eljuttatni a kilenc örökösnek előlegként. A gyűjtést bárki segítheti, hiszen már egy kisebb adomány is néhány négyzetmétert jelent a dombból. Az egyesület is igyekszik minél több lehetőséget kihasználni. A településen működő színjátszó csoport például épp Az öreg hölgy látogatása című darab bemutatójára készül, Vadas László rendező szakmai segítségével, amelynek bevételét szintén a Csicsal tető visszaszerzésére fordítják majd. A darabot a tervek szerint több helyszínen is bemutatják majd, hogy a szórványban élő magyarság minél nagyobb része láthassa a munkájuk gyümölcsét. Emellett a település közterületeiről kivágott fák vagy kézzel készített agyagtányérok eladásából is gyűjtenek a projekthez. Az adakozók akár a személyi jövedelemadójuk 3,5%-ával is segíthetik a gyűjtést. Ezt az összeget bárki egy szabadon választott célra ajánlhatja fel május 25ig, az ún. 230-as formanyomtatvány segítségével. Ehhez az egyesület tagjai a promagyarfenes@gmail.com e-mail-címen nyújtanak segítséget.

Mihálykó Tihamér (X)

Ha ön is szeretné támogatni a Pro Magyarfenes Egyesület célját, és segítene visszavásárolni a Csicsal tetőt, azt a fenti módokon vagy az egyesület bankszámlájára való utalással is megteheti: RO18 OTPV 2000 0061 2760 RO01 – Asociaţia Pro Magyarfenes (Vlaha). Részletekért, további információkért keresse a Legyen újra miénk Csicsal tető Facebook-oldalt, vagy az egyesület honlapját, ahol folyamatosan tájékoztatnak az ügy állásáról.

RECEPT

SPENÓTOS-FETÁS BÖREK HOZZÁVALÓK 1 csomag rétestészta lap 600 g friss spenótlevél 1 közepes hagyma 400 g feta sajt 2 evőkanál olívaolaj 1/2 teáskanál só 1/2 teáskanál fekete bors 1/2 teáskanál paprika pehely 250 g mozzarella 60 g petrezselyem 1/2 teáskanál fekete bors 3 tojás Elkészítés:

A közel-keleti eredetű, mára már Európa-szerte ismert és közkedvelt börekre tekinthetünk a rétestészta újraértelmezéseként is, amely egyediségét a sajátos spirálalakjából és sós-savanykás ízeiből nyeri. Kis szerencsével a spenótlevelet már saját kiskertünkből szedhetjük bele, és amelyből, a fetával és mozzarellával összekeverve, réteslapba tekerve tökéletes zöldcsütörtöki előételt varázsolhatunk.

A hagymát felaprítjuk, a spenótleveleket durvára vágjuk. Serpenyőben olajat hevítünk, majd hozzáadjuk a hagymát, és addig pirítjuk, amíg barnulni kezd. Szórjuk rá a spenótdarabokat, és addig pároljuk, amíg a levelek összeesnek. Miután megfonnyadtak, további 3 percig főzzük a keveréket, hogy a felesleges nedvesség elpárologjon. Ezt követően öntsük át egy szűrőbe a serpenyő tartalmát, és hagyjuk lecsepegni. Kb. fél óra múlva tegyük át a spenótos keveréket egy tálba, sózzuk, borsozzuk, és szórjuk rá a paprika pelyheket. Reszeljük rá a mozzarellát, morzsoljuk bele a feta sajtot, majd törjük bele az egyik tojást. A petrezselyemleveleket aprítsuk, és keverjük el a tál tartalmával. A ma-

radék 2 tojást egy másik tálban habosra verjük, hozzáadjuk az olajat, a joghurtot és elkeverjük. Helyezzünk egymásra két réteslapot, kenjük meg a tojásos joghurt-keverékkel a teljes felületét. A töltelék egy részét kb. két ujjnyi vastagon a tésztalap szélesebb oldalára kenjük, majd konyharuha segítségével henger alakban feltekerjük. A hengereket egy sütőformában csiga alakban feltekerjük. Tekerjük fel ugyanígy a többi réteslapot is addig, amíg a töltelék el nem fogy, és helyezzük őket spirál alakban a sütőedénybe. Ha elkészültünk, kenjük meg a tetejét a tojásos-joghurtos szósszal, szórjunk rá szezámmagot, majd 180 fokon süssük kb. 45-60 perc alatt aranybarnára. Ha elkészült, szeleteljük fel és melegen tálaljuk. Jó étvágyat!

Gegő Virág

| 15

16 |