Előszó
17
2007-ben csak a polgári igazságszolgáltatás területén körülbelül 9 millió uniós polgár vett részt határokon átnyúló eljárásokban.8 Az „Európai családjog” című könyvem 2009. évi megjelenése óta további jelentős fordulatok következtek be a határokon átnyúló családjogi ügyek uniós szabályozásában, további rendeletek láttak napvilágot, amelyek azóta hatályba is léptek, és az uniós jogalkotás határozott lépéseket tett a családjogi jogvitákra alkalmazandó jog, azaz a kollíziós jog egységesítésének irányába is. Az Unió történetében éppen a családjog terén valósult meg elsőként a megerősített együttműködés, ennek keretében sikerült csak elfogadni a 2006 óta napirenden levő Róma III. rendeletet, mely a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jogot határozza meg. A szakmát megosztják e rendelet elfogadásának körülményei, sokan a fragmentálódást látják benne, és úgy vélik, negatív hatással lehet a családjog területét érintő jövőbeli jogalkotási folyamatokra, míg mások határozottan üdvözlik a rendelet 2010. évi elfogadását, mondván, ez volt az egyetlen módja e szabályozási cél megvalósításának. A magam részéről, annak ellenére, hogy egyrészről jelentős sikerként értékelem a Róma III. rendelet elfogadását, ugyanakkor azt is látom, hogy több olyan kompromisszumos, egyértelműen politikai indítattású rendelkezés is bekerült e jogi aktusba, melyek ellentétesek a megerősített együttműködés céljával, és tovább csökkenthetik a rendelet amúgy is szűkített területi hatályú érvényesülését. Mindezen kételyek ellenére bízom abban, hogy amint a gyakorlatban megtapasztalhatók lesznek e jogi aktus előnyei, további tagállamok is csatlakozni fognak hozzá, melyre megvan a jogi lehetőség. Könyvünk részletesen elemzi a 2012 júniusától Magyarországon is alkalmazandó rendelet cikkeit, felhíva a figyelmet a rendelet alkalmazásának várható problémáira is. Könyvünk kommentárszerűen tárgyalja a házassági és szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek joghatósági és elismerés, végrehajthatóvá nyilvánítási szabályait rendező új Brüsszel II. rendeletet, melynek egyes cikkeit, ill. rendelkezéseit a 2009 óta napvilágot látott európai bírósági joggyakorlat lényeges tartalommal ruházta fel. A rendelet elemzésénél nagy hangsúlyt fektettünk a vonatkozó magyar szabályozás bemutatására is. 8 Az Eurobarométer 292. sz. gyorsfelmérése, „Polgári igazságszolgáltatás”, 2008. november–december.