Hirek Izraelből 2016 április

HÍREK

2016 április / 5776

Nr.

04

www.hirekizraelbol.hu

Izrael technológiai hatalma és a vízgazdálkodásának csodája A zsidó szív Nathan Meir felesége meggyilkolásáról és arab barátairól beszél

7.795 bevándorló franciaországból Az antiszemita támadásoktól és a terrortól való félelem Izraelbe ûzi a zsidókat

Risto Santala

A Messiás az Ószövetségben a rabbinikus iratok fényében

Ára: 950,-Ft

+ postaköltség

Dr. Nagy Antal Mihály

Ernst Schrupp

Örök szövettség

Izráel és a messiás

Ára: 3950,00 Ft + postaköltség

˝Isten történelmet ír választott népével, Izráellel - még ma is.

Ebbõl kiindulva világítja meg Ernst Schrupp a zsidók és a keresztyének kapcsolatát, helyzetét a mai Izráel államban, különösen Jeruzsálemben, ahol zsidók, keresztyének és mozlimok élnek együtt. A messiáshívõ-zsidó gyülekezetekbõl sokat megszólaltat.˝

Arnold G. Fruchtenbaum

Izráel maradéka

Ára: 1040,-Ft + postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

Ára: 1200,-Ft

+ postaköltség

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

11 24 4

Címlapon: Izrael technológiai hatalma és a vízgazdálkodásának csodája

5

Izrael jövõbeli mérnökei a sivatagból jönnek

6

A legkisebb részecske nagy hatása

8

Izrael vízgazdálkodásának csodája POLITIKA

10

Rövid jelentések

11 12

Francia kapcsolatok

13

Antiszemitizmus és az alija

14

Titkos svájci egyezmény a PFSZ-el

Az új európai antiszemitizmus

Gazdaság

15

Rövid jelentések

16

Amikor a pénz formálja a politikát

17

Növekszik az Izraelre gyakorolt gazdasági nyomás társadalom

19

Rövid jelentések

24

A zsidó szív

25

Szégyenletes becsületbeli gyilkosságok

28

Gyorssegély Izraelnek: Személyes üdvözlet az Assaf Harofeh Kórházból

29

BIBLIA: Izrael, egy rendkívül különleges nép 2. rész: bevezetés

Egy izraeli napilapban a következõ címmel jelent meg Steven Erlanger cikke: «Kik a cionizmus igazi örökösei?». A szerzõ többek között ezt írja: «A cionizmus soha nem volt valami szelíd ideológia. A zsidó nép visszatérése õsi, bibliai hazájába mindig együtt járt az ott élõk elnyomásával vagy kiûzésével».

Yigal Allon, izraeli tábornok és politikus 1975-ben a cionizmust úgy határozta meg, mint annak a népnek a nemzeti felszabadító mozgalmát, amely a számûzetésbõl visszatért történelmi szülõföldjére. Évekkel késõbb Rehavam Ze’evi, elkötelezett jobboldali politikus, így fogalmazott: «A cionizmus transzferálást jelent, és ha a transzferálás erkölcstelen, akkor a cionizmus maga is erkölcstelen.»

Izrael Állam megalapítása óta folyik az elkeseredett vita arról, hogy kik a cionizmus igazi örökösei. A túlnyomórészt világi beállítottságúak – mint amilyenek egykor az alapítók voltak – vagy a nemzeti-vallásos telepesek, akik az 1967-es határokon túl telepedtek le, hogy Izrael bibliai területébõl többet foglaljanak el?

Az «új cionisták», vagyis a vallásos cionisták meg vannak arról gyõzõdve, hogy õk képviselik a jövõt, õk az igazi cionisták, és egyszer majd õk lesznek többségben. Ennek a nemzedéknek úttörõiként határozzák meg magukat. A palesztinok viszont átmeneti, ideiglenes jelenségként tekintenek rájuk, amely éppúgy, mint elõttük annyi más, el fog tûnni.

Az új cionisták szilárd meggyõzõdése, hogy õk Isten akaratát teljesítik. Ezért úgy élnek, mint Izrael biblikus elõdei, azaz közösségekben. Elzárkózva minden külsõ és belsõ kritika elõl úgy hiszik, hogy õk egy vallásos, biblikus Izraelt építenek, nem pedig európait, és fõleg nem egy kozmopolita beállítottságú társadalmat.

Az inkább liberális és világi zsidók fenyegetve érzik magukat a feltörekvõ nemzeti-vallásos és ultra-ortodox réteg által. Aggódnak a biztonsági helyzet és az Izraelt fenyegetõ nemzetközi elszigetelõdés miatt. A nemzeti-vallásos tábor viszonylag széles spektrumot ölel fel, a liberálistól egészen a nacionalista beállítottságú csoportokig. Közös vonásuk, hogy a telepeket nemzedékük legfontosabb vívmányának tekintik.

Izraelben egyre erõsödik az a közérzés, hogy valóban õk testesítik meg a cionizmus jövõjét, mert a világi cionizmus évtizedek óta eltûnõ félben van. Az «új cionisták» egyre nagyobb mértékben veszik át a hadsereg vezetõ pozícióit is, és köreikben találhatóak a legéletképesebb fiatal mozgalmak. Egyre nagyobb politikai befolyásra tesznek szert, ami több önbizalmat is ad nekik.

A vallásos cionizmus nem érzi magát a palesztinok vagy a külföld által fenyegetettnek, de még az letûnõfélben lévõ izraeli baloldaltól sem, hanem sokkal inkább a világi beállítottságú jobboldaltól, amelyet túlnyomórészt Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Likud párt képvisel. Steven Erlanger szerint majdhogynem apokaliptikus félelemmel tekintenek rájuk.

Az új cionisták attól tartanak, hogy egy pragmatikus, jobboldali, világi kormány elárulhatja a telepes vállalkozást, amint az egykor Ariel Sharon idején megtörtént. Megtanulták akkor a leckéjüket, és azóta megbízhatóbb szövetséges után néznek, amilyen például Naftali Bennett és az õ «Bait Ha-jehudi» pártja, amely a telepeseket támogatja. Bennett síkra szállt a C területek annektálásáért is, amely a nyugati part kb. 62 százalékát teszi ki, és a legtöbb zsidó telepet foglalja magába.

A vallásos cionisták viszonya a demokráciához Izrael tudatalatti drámájának egyik különös aspektusa. Nézeteik nacionalista, sõt néha teokratikus színezetûek, és a demokráciát inkább fenyegetésként élik meg. Mivel azonban a régi cionizmus még nem veszett ki, a dominanciáért vívott tudatalatti harc folytatódik. Ez a harc Isten harca is, Õ ugyanis vissza akarja Izraelt Szavának igazságához és Önmagához vezetni.

Abban a biztos tudatban, hogy végül Isten akarata teljesül, köszöntelek benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2016/04

3

Címlapon

Címlapon

Izrael technológiai hatalma és a vízgazdálkodásának csodája

Az Izraellel foglalkozó szalagcímek manapság inkább negatív hangvételûek, pedig elegendõ pozitív jelentenivaló is adódik. A közel-keleti kis demokratikus ország soha nem foglalt még el ilyen vezetõ pozíciót a technológia és a kutatás területén, mint napjainkban. Következzék három cikk, melyek betekintést nyújtanak Izraelbe, a tudomány csoda-országába.

4

Hírek Izraelbõl | 2016/04

Címlapon

Izrael jövõbeli mérnökei a sivatagból jönnek

R

Régebben Beer Sheva az ország negyedik legnagyobb városának számított, azonban Tel Avív nagytérségben a 200 000 lakosú sivatagi fõváros már rég elveszítette ezt a rangot. Ám Beer Sheva napjainkra mégiscsak metropolisz méretûvé nõtte ki magát; egyrészrõl, mert nagy a vonzásköre, úgyhogy a szolgáltatásokat és a kínálatot kb. egy félmillió emberre tervezik, másfelõl mert itt kiemelkedõ különlegességek találhatóak. Sajnos, ezek közé szomorú példák is sorolhatóak, mint a beduinok közt megfigyelhetõ örökletes betegségek. Ezek különben felkeltették a világ szakértõinek érdeklõdését, akik a Ben Gurion Egyetemhez tartozó Shoroka Klinikára jönnek ezeket a különleges eseteket tanulmányozni. Az egyetem egyedülálló kutatási eredményeket mutathat fel a sivatag kiterjedésével és annak megakadályozásával kapcsolatban, úttörõ felmérésekrõl számolhat be a homok kutatása, a száraz éghajlatú területek mezõgazdasági hasznosítása és a vízgazdálkodás terén. Tevékenységükben fontos szerephez jut a napenergia hasznosítása is. Az utóbbi idõben Beer Sheva egy új ipari park létesítése kapcsán került a figyelem középpontjába. A Deutsche Telekom már régóta tevékenykedik a városban, de más csúcstechnológiájú üzem is letelepedett itt, és ebben a városban gyarapodnak a világszerte híres kiber védelem és elhárítás terén szerzett tapasztalatok.

Ez viszont még nem minden, amit ez a zsidó nép történelme számára oly

jelentõs város felmutathat, amelynek antik települése az UNESCO-világöröksége lett, és amelyet Ábrahám Istennek tett fogadalmával hoznak összefüggésbe. A város maga modernnek mondható, hisz a 19. század végén, az oszmán fennhatóság alatt kezdett kifejlõdni.

Míg sok izraeli város szinte belefullad a közlekedési káoszba, addig Beer Sheva utcáin még csúcsidõben is kényelmesen lehet elõrehaladni. Ez annak köszönhetõ, hogy az oszmánok annak idején svájci és német mérnököket bíztak meg a város megtervezésével. Ezeket a mérnököket még ma is áldják, mivel többek között gondoskodtak arról, hogy a mai közlekedési körülmények között is legyenek kerülõutak.

Beer Sheva hû maradt ehhez a tradícióhoz, és továbbra is a mérnökökkel akar történelmet írni. Errõl fog a Sami Shamoon Kolleg (SCE) gondoskodni, ahol mérnököket képeznek, és amely nemrég elnyerte az ország Akadémiai Tanácsának támogatását. A kollégium 76 millió sékel (18 millió euró) támogatást kapott, hogy több hallgatói termet, laboratóriumot, irodákat rendezzen be – ugyanis az intézmény túlzsúfolttá vált.

Egyre több hallgató érdeklõdik a mérnökképzés iránt. 5.500 hallgatójával a Shamoon Kolleg Izrael legnagyobb ilyen intézménye. Izraelben öt évvel ezelõtt 7.000 mérnök hiányzott a különbözõ szakterületekrõl. De nemcsak ez járult hozzá, hogy az akadémiai kollégiumok az egyetemekkel ellentétben jóval keresettebbek, különösen a mérnökképzés-

ben. A kollégiumok ugyanis gyakorlatorientált képzést adnak, ami a végzõsök szempontjából elõnyt jelent, a munkaadók ezt nagyra értékelik.

A Shamoon Kolleg többek között elektromérnöki, szoftver- és ipari mérnöki szakon folytat képzést. Ehhez kapcsolódóan menedzsment és üzleti képzést is tartanak. Azonban több olyan központja is van, ahol elõrehaladott akadémiai kutatást folytatnak különbözõ területen, például a gyógyászat vagy a környezetvédelem területén. A kollégium kiemelkedõ statisztikai adatokkal dicsekedhet: a végzõsök 90 százaléka azon a szakterületen dolgozik, amelyben a képesítést szerezte, ugyanakkor többségük piacvezetõ cégeknél helyezkedett el.

Izrael kollégiumai külön büszkék egy további aspektusra is, ami a Shamoon Kollegrõl is elmondható Beer Shevában. A kollégiumnak két campus áll rendelkezésére – egy a város közepén, egy pedig Ashdodban. Külön érdeme, hogy felzárkóztató képzést is folytat, mint jó néhány kollégium, lehetõvé téve ezzel a szociálisan hátrányos helyzetû csoportoknak, melyek ritkán jutnak el a fõiskoláig, a magas szintû képzésben való részvételt. A Shamoon Kolleg különösen büszke az Etiópiából bevándorolt zsidóknak nyújtott támogatására.

«Magas szintû akadémiai színvonalat kínálunk», mondta Jehuda Haddad professzor, a kollégium elnöke, «de következetesen síkraszállunk az esélyegyenlõség biztosításáért is.»

Antje Naujoks

Hírek Izraelbõl | 2016/04

5

Címlapon

A legkisebb részecske

nagy hatása Az izraeli újító kedvnek köszönhetõen ma már az emberiség olyan gyógyszerekkel rendelkezik, amelyek alkotó elemei testünkben szétszóródva épp ott fejtik ki hatásukat, ahol szükséges.

I

Izrael állam hightech szektora nemzetközi jelentõségû, azonban egy újabb terület lassan elvitatja tõle az elsõbbséget: ez a nanotechnológia. A 769 regisztrált és a további 1590 kérvényezett szabadalommal, 12 392 tudományos cikkel, valamint az 1600 kutatási projekttel a világ számos fõiskolájával együttmûködve, a 129 kiemelkedõ sikertörténettel Izrael az utóbbi évek során nanotechnológiai világ-nagyhatalommá vált.

A nanotechnológia nagymértékben elõsegíti úgy az elméleti, mint az alkalmazott kutatást és annak értékesítését. Ennek alapja az ún. legkisebb részecske. Ez az anyagi részecske olyan kicsi, hogy szinte nem lehet olyan hasonlatot találni, ami elképzelhetõvé tenné az ember számára. Mégis viszonyításként megjegyezzük: az emberi hajszál átmérõje 80.000 nanométer.

A nanotechnológia már rég hétköznapjainkhoz tartozik, noha sok ember ennek tudatában sincs.

Ugyanis minden mobiltelefonban ott rejtõzik a nanotechnológia, de a számítógépben és még sok más termékben is. A jövõ kutatási területe, amely már rég itt van a jelenben.

Az ezen a területen szerzett izraeli tapasztalat nem a véletlen mûve.

Az izraeli kormány már 2001-ben döntött egy átfogó beruházás mellett ezen a kutatási területen. Ebbõl a célból az ipari és kereskedelmi minisztérium életre hívott egy fórumot: az INNI-t (The Israel National

6

Hírek Izraelbõl | 2016/04

Nanotechnology Initiative). Ennek keretében kidolgoztak egy hosszú távú programot a nanotechnológiai kutatás támogatására, amely természetesen a tudósok új generációját is támogatta.

A fórum 50 millió dollárt osztott szét különbözõ fõiskoláknak, hogy az akkor még viszonylag új kutatási területtel foglalkozzanak. A fórum ennek érdekében nemzetközi kapcsolatokat épített ki, és létrehozta a Russel Berrie Nanotechnológiai Központot, amely azóta világhírnévre tett szert.

Idõközben nemcsak az akadémiai intézmények hallattak magukról a nanotechnológia terén elért sikeres újításaik kapcsán, hanem izraeli cégek is. Az izraeli újító kedvnek köszönhetõen ma már az emberiség olyan gyógyszerekkel rendelkezik, amelyek alkotó elemei testünkben szétszóródva épp ott fejtik ki hatásukat, ahol szükséges. Az izraeli nanotechnológiának köszönhetõen olyan anyagokkal rendelkezünk, amelyek olyan kemények, mint az acél, de olyan könnyûek, mint az üvegszál. És ismerünk olyan foto-elektronikai cellákat, amelyek a normális szobavilágításnál feltöltõdnek. A nanotechnológiát felhasználják a gyógyászatban, a szolár-technikában, katonai területen, de a ruházati és kozmetikai iparban is. Vagyis a modern életvitelnek

alig akad olyan területe, amelyet ne befolyásolna. Azonban le kell szögeznünk, hogy ezeken a területeken az izraeli nanotechnológiai újítások kiemelkedõ szerepet játszanak.

Izraelben jelenleg 1995 doktorandus dolgozik ezen a területen.

Az egyetemisták száma ennek a duplája. Ha arra gondolunk, hogy Prof. Dan Shechtman fizikus a haifai Technionról már 2011-ben Nobel-díjat kapott a kvázi kristály felfedezéséért, akkor Izrael joggal fûzhet nagy reményeket az õ nyomdokaiba lépõ nanotechnológia-tudósokhoz. «Én meg vagyok arról gyõzõdve, hogy Izrael már nanotechnológia nagyhatalomnak számít, és hosszútávon a világ élvonalában foglal helyet», mondta Dan Vilensky, az INNI munkatársa. Véleménye szerint Izrael azért érhetett el a nanotechnológia terén olyan kiemelkedõ pozíciót, mert «itt a különbözõ tudományos diszciplínák összefolynak, ami szükségessé teszi, hogy a különbözõ területek tudósai együttmûködjenek. Ez az izraeli tudományok rendkívül erõs oldala.»

Mori Lidar

Jonathan Cahn - A Hírnök Mielõtt mint nemzet megszûnt volna létezni, az ókori Izraelben megjelent egy sor pusztulásra figyelmeztetõ elõjel – és most ugyanez a Kilenc Elõjel bukkan fel… A Hírnökben. Mindez pedig komoly következményekkel jár Amerika és a világ jövõjére…

Jonathan Cahn A Semita rejtélye

Sarah Young Jézus hív – Jézus szólít

Jonathan Cahn elképesztõ rejtélyek új világát tárja elénk, és rámutat, hogy ezek húzódnak meg a világháborúk, a nemzetek felemelkedése és bukása, a gazdasági hanyatlás és a pénzügyi összeomlás, sõt a személyes jövõnk mögött is.

Ennek a gyönyörû könyvecskének a lapjain olyan Igék és üzenetek találhatók, amelyek bátorításnak, vigasztalásnak, reménységnek a szavai. Olyan szavak, amelyek egyre növekvõ mértékben tudatosítják az olvasóban az Jézus Jelenlétét, és lehetõvé teszik számára, hogy élvezze az Õ Békességét.

Ára: 2950,- Ft

Ára: +2950,- Ft

Eric Metaxas Bonhoeffer

Jobst Bittner A hallgatás leplének szétszakítása

Randy Alcorn, Alex Kendrick,

Jobst Bittner története és könyve a szeretet által megnyilvánuló igazság erejével cáfolja a «Beszélni ezüst - hallgatni arany» kényelmes, csupán a felelõsség elhárítását szolgáló álbölcsességét.

Egy fergeteges történetet vehet kézbe az érdeklõdõ, aki a szülõi (különösen az apai) felelõsség terén kap olyan inspirációt, ami gyermekei felé - és egész családi életére vonatkozóan is - gyógyítóan gyökeres változásokat fog gerjeszteni.

+ postaköltség

Dietrich Bonhoeffer a huszadik század egyik legkiemelkedõbb hõse: a pásztor, a mártír, a próféta, a kém, aki fiatalságával, megalkuvást nem ismerõ bátorságával és briliáns intellektusával szembeszáll magával Hitlerrel is.

Ára: 5450,- Ft + postaköltség

postaköltség

Ára: 3450,- Ft + postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

Ára: +3450 Ft postaköltség

Stephen Kendrick -

Valóban bátrak

Ára: +3450 ,- Ft postaköltség

Címlapon

Izrael vízgazdálkodásának csodája

B

Bolygónkon igencsak nagy rael e téren klasszikus példa, és meg Siegel az Israel21c tudomámennyiségû víz található, az em- sok országgal szemben épp az el- nyos internetportálnak adott inberiség mégis vízproblémákkal lenkezõ utat járja. Sok állam meg- terjújában, majd hozzáfûzte: «Ez küzd. Sok régióban ez nemcsak növekedett, meggazdagodott, de Izrael Állam legfigyelemreméltóbb a szárazságra vezethetõ vissza, vagy megfeledkezett víztartaléka- története. Sajnos, csak nagyon kehanem több objektív tényezõre is. iról, vagy átengedte bizonyos ér- vés ember értesül róla.»

Ilyen tényezõk például a népesség dekcsoportok kezébe. A vizet nem Siegel arról írt, hogy a világ növekedése, az elavult infrastruk- úgy tekintik, mint «bölcsen elosz- szinte minden részében ismerik túra és vezetékek miatt fellépõ tandó és mindenki rendelkezésére az Izraelben kifejlesztett csöppögpazarlás, a rövidlátó tervezés, a álló közkincset». Többek között tetõs-öntözéses rendszert, azonban nem megfelelõ vízgazdálkodás, megemlíti Kaliforniát, amely idõ- ez a bölcs vízgazdálkodásnak csak valamint a beszennyezet talaj- közben – mint sok más állam is – egy kis töredéke. Izrael messze többet tud ezen a téren kínálni, víz. Izrael ezeket a problémákat Izraeltõl vár megoldást. mint ez az 1950-es évektúlnyomórészt kiküszöbölte. Ez nagyszerû vívben bevezetett újítás, amit Legalább 150 állam kérte Izrael segítségét. már számtalan földmûves mány, hiszen az ezen a területen elért izraeli Azonban a segítségkérõk száma a privát és használ a világon. Az izteljesítmények egyeraeli vízgazdálkodási csodülállóak a világon. Ez dához jóval több tartozik a a közhasznú szektorból jóval több. az ország azonban nem tengervíz sótalanításánál egyszerûen jutott a csois, ami ugyan nem izraeli találmány, de amelyet Izdamegoldáshoz. Az izraeli vízgazdálkozási csoda mögött A tény az, hogy legalább 150 ál- raelben olyan nagy mértékben alnagyon sok munka, tervezés és lam kérte Izrael segítségét. Azon- kalmaznak, amire a világ országamindenekelõtt innovatív gondol- ban a segítségkérõk száma a privát inak fel kellene figyelniük.

E terület izraeli újításainak és kodás áll, amit a központosított és a közhasznú szektorból jóval vízgazdálkodás támaszt alá. Ezt több. Izrael több mint 100 fejlõdõ intézkedéseinek listája többek köpedig évtizedeken át következe- országnak kínál továbbképzést a zött a következõket tartalmazza: tesen kell alkalmazni, hogy ilyen vízgazdálkodás terén, közöttük 29 a víz elõkészítése az újrahasznoeredményeket felmutathassanak. afrikai államnak. Azonban ettõl sításra, a vízvezetékeken keletA szegényes víztartalékok elle- sokkal több is történik: A vízhi- kezõ lyukak felfedezésének és nére ez az ország, melynek lakos- ány ellenére, amit többek között a kijavításának legmodernebb eljásága 1948 óta megtízszerezõdött, kevés csapadék és a felmelegedés rása, a talajvíz szennyezésének piacgazdasága pedig 70-szeresére csak súlyosbít, Izrael vizet is ad csökkentése a mezõgazdaságban növekedett, minden polgárának Jordániának és a Palesztin Auto- bevezetett újításokkal, mezõgazannyi vizet tud biztosítani, amen�- nómiahatóságnak.

Ugyanakkor dasági kutatások a hatékonyabb évente 2,2 milliárd dollár értékben növénytermesztés céljából, ide nyire szüksége van.

A «Let There be Water» (És exportál víztechnológiát. «Izrael tartozik a szárazságtûrõ növények legyen víz) címû könyv szerzõje, minden tekintetben bölcsen jár el nemesítése, valamint a sivatagi Seth Siegel, rámutatott, hogy Iz- a vízgazdálkodás terén», jegyezte növénytermesztés kikísérletezése,

8

Hírek Izraelbõl | 2016/04

Címlapon

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot az újra hasznosításra elõkészített víz felhasználása, mélyebben fekvõ talajvíztartalékok feltárása modern fúrótechnológiával, a lakosság továbbképzése, központosított management a megfelelõ törvényalkotással alátámasztva, és nem utolsósorban egy kormány által irányított árpolitika érvényesítése ezzel a mottóval: «Használj annyi vizet, amennyit akarsz, de annak megvan az ára is».

Siegel rámutat, hogy nagyon sok állam nemcsak az izraeli újításokból profitálhat. «Izrael a különbözõ vívmányok rendszeres kipróbálása során a kudarcok és sikerek által olyan tapasztalatokat gyûjtött, amelyek végleges megoldásokhoz vezettek, ezekbõl pedig nagyon sok ország profitálhatott».

Ebben az összefüggésben megemlítette Egyiptomot. «Az egyiptomi fõváros, Kairó, óriási problémákkal küzd a lyukas vízvezetékek miatt. A nyugati államokban ily módon a víz 20 - 30 százaléka vész kárba, míg ez az arány Izraelben 9-10%, így Izrael közvetlenül Szingapúr mögött áll. Ezenkívül Kairónak be kellene vezetnie azt az izraeli elõírást, hogy a vécéöblítõket takarékos nyomógombbal lássák el. Izraelben, ahol átlagosan hatszor használják naponta a vécéöblítõt, ennek takarékos alkalmazását a nyolc millió polgár már évtizedekkel ezelõtt megértette. Ha Egyiptom 87 millió polgára ezt alkalmazná, óriási vízmennyiséget lehetne megspórolni …» Antje Naujoks

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz!

Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért?

Miért hagytuk õket a halálba menetelni?

Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 3200,- Ft Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/04

9

PolitikA

Palesztina: «a folyótól a tengerig» Egyre gyakrabban foglalkoztat bennünket a Palesztin Autonómiahatóság (PA) jövõjének kérdése. Ugyanis a PA azzal fenyegetõzik, hogy felmondja az Oslói egyezményeket. Amikor nyilvánosan is szóba került, hogy ezzel a PA önmagát szüntetné meg, elnöke, Mahmoud Abbasz, kijelentette, hogy a PA csak akkor szûnik meg létezni, ha egy szuverén palesztin állam váltja fel. Nemrég egyik csatlósa elmondta, mit jelentene ez Izrael számára: Tawfik Tirawi, a Fatah képviselõje arról beszélt, hogy egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határokon belül «csak az elsõ lépés lesz». A Maan palesztin hírügynökségnek kifejtette, végsõ soron arról van szó, hogy létrehozzanak egy palesztin államot «a folyótól a tengerig», amelynek Jeruzsálem lenne a fõvárosa. A régióban élõ izraeliekkel kapcsolatban megjegyezte, elképzelhetõ, hogy együtt élnek majd velük «Palesztina történelmi határain belül».

AN∎

Távol-keleti barátok

PA és a Holokauszt Másképp is lehet: Brazíliában nagy feltûnést keltett a PA nagykövete, Ibrahim Alzeben, mert részt vett a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából rendezett ünnepségen, amelyet néhány év óta január 27-én tartanak, Auschwitz felszabadításának napján. A palesztin nagykövet is beállt abba a hos�szú sorba, amelyben ismert és kevésbé ismert zsidó és nem zsidó vendégek sorakoztak a Brazília fõvárosában rendezett emlékünnepségen. A «Times of Israel» online újság idézte Alzeben nagykövet szavait: «Nem hiányozhattam. Nagyon fontos erre a napra emlékezni».

AN∎

Izrael egy újabb barátnõre számíthat a Távol-Keleten, aki megígérte, országával együtt Izrael iránt jóakaratú politikát fog követni: õ Tajvan újonnan megválasztott elnöknõje, Tsai Ing-wen. 2013-ban ellátogatott Izraelbe, és lelkesedett az ország sok aspektusa iránt. Errõl be is számolt egy nagy érdeklõdésnek örvendõ cikkben. Azóta is az «Izrael-rajongók» közé sorolja magát. Így Tajvan a Narendra Modi miniszterelnöksége alatt álló India mellett újabb fontos barátja lesz Izraelnek Ázsiában.

AN∎

Kedves Testvérem, Isten igéje arra tanít, hogy mindenért hálát adjatok. Mi is hálával fogadtuk az elmúlt évben Missziónknak juttatott 1 %-t.

De szeretnélek tájékoztatni, hogy 11 000 fõ azoknak a száma, akikkel kapcsolatban állunk, levelezünk, meghallgatjuk panaszaikat, akiknek igyekszünk lelki támaszt, segítséget nyújtani – és közülük 58 személy rendelkezett javunkra adója egy százalékával!

Tudom, nem a Te hibád. Talán nyugdíjas vagy, már nem adózol, de vannak családtagjaid, barátaid, ismerõseid, kérlek, beszélj nekik rólunk!

Mondd el, hogy jobb és hasznosabb célt nem szolgálhatnak annál, ha az evangélium hirdetését támogatják!

Az Úr megáldja fáradozásodat!

Misszió adószáma: 196 2 2 8 9 7 -2 -4 1 10

Hírek Izraelbõl | 2016/04

PolitikA

Közel-keleti konfliktus

Francia kapcsolatok Franciaország bejelentette, idén nyáron nemzetközi csúcstalálkozót hív össze, hogy a kétállamiságú megoldást szorgalmazza, és döntsön a palesztin állam elismerésérõl abban az esetben, ha az erre tett próbálkozások meghiúsulnának. Izrael azonban úgy véli, hogy így nem lehet békét teremteni.

Angela Merkel szövetségi kancellár is elhatárolódott a francia kezdeményezéstõl, noha közismerten Franciaország barátja. Még ha Németország el is kötelezi magát a kétállamiságú megoldás mellett, «ez akkor sem megfelelõ idõpont a nagy lépések megtételére», fogalmazott.

A

A múlt év folyamán szinte teljesen szüneteltek a tárgyalások Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság (PA) között. Még Amerika fáradhatatlan külügyminisztere, John Kerry is láthatóan feladta a próbálkozást, tekintettel a sok akadályra, a félreértésekre és bizalmatlanságra, ami Izrael miniszterelnöke és a PA elnöke között fennáll. Egyikük sem engedett egy milliméternyit sem álláspontjából, így aztán még csak a tárgyalóasztal közelébe se mentek. Itt olyan témákról van szó, mint Jeruzsálem státusza, a palesztin menekültek, a határok megállapítása, a palesztin fennhatóság alatt élõ izraeli civilek biztonságának szavatolása.

Ezzel a háttérrel a francia bejelentés úgy hatott, mint derült égbõl a villámcsapás. A franciák ugyanis bejelentették egy nemzetközi csúcstalálkozó összehívását, hogy elõmozdítsák a kétállamiságú megoldás létrejöttét. A kezdeményezés a 2016 februárjában leköszönõ francia külügyminiszter, Laurent Fabius számlájára írandó. Õ jelentette be, hogy Franciaország idén nyáron azért hív össze egy ilyen csúcstalálkozót Párizsban, hogy «a kétállamiságú megoldást támogassa». Fabius ugyanakkor kifejtette, hogy Franciaország, mint a biztonsági tanács tagja, felelõsséget érez azért, «hogy a stagnáló békefolyamatot elõremozdítsa». Kijelentéseiben, melyek úgy hangzottak, mint valami ultimátum, Fabius figyelmeztetett: Ha ez az eljárás is kudarcot vall, «Franciaország felelõsségébõl

adódóan kénytelen lesz lépni», és javasolni a palesztin állam egyoldalú elismerését.

Palesztin körökbõl két megnyilatkozás is elhangzott, melyek sejtetik, hogy nem lesz olyan könnyû eljutni a megoldáshoz. A PA képviselõi Ramallahban lelkesedtek a francia bejelentés hallatán, és azonnal jelentkeztek, hogy részt vesznek az államok mozgósításában. A Hamasz vezetõ rétege a Gázai-övezetben azonban elvetette a francia kezdeményezést mondván, hogy a nemzetközi államközösség olyan megoldást akar kikényszeríteni, amely már a múltban kudarcba fulladt.

Izrael – és ez ritkán fordul elõ – a Hamasz véleményét osztja. A hivatalos izraeli álláspont a következõ: megoldás csak az érintett felek közti közvetlen tárgyalások útján születhet, nem mások által kikényszerítve.

Hasonló álláspontot fejtett ki, jóllehet óvatosabb megfogalmazásban, az amerikai adminisztráció szóvivõje, aki azt sugallta, hogy Washington «azt támogatná», ha a két fél közvetlen tárgyalásokat folytatna. Angela Merkel szövetségi kancellár is elhatárolódott a francia kezdeményezéstõl, noha közismerten Franciaország barátja. Még ha Németország el is kötelezi magát a kétállamiságú megoldás mellett, «ez akkor sem megfelelõ idõpont a nagy lépések megtételére», fogalmazott.

Az izraeli miniszterelnök, Netanjahu, reakciója meglehetõsen heves volt. A francia kezdeményezést «ab-

szurdnak» nevezte tekintettel arra a francia fenyegetõzésre, hogy a találkozó meghiúsulása esetén javasolni fogják a palesztin állam egyoldalú elismerését. «Ez a kijelentés tulajdonképpen garancia arra, hogy a találkozó kudarcba fullad.» Nézete szerint csak egyetlen út vezet a békéhez: «A két fél közvetlen tárgyalása elõre kikényszerített feltételek nélkül».

Izraelben különbözõ vélemények alakultak ki a francia bejelentés jelentõségét illetõen. Egyesek félvállról veszik, és szerintük még akkor is, ha Franciaország fontos európai állam, és a biztonsági tanács tagja, a palesztin állam általa támogatott elismerésének csupán papíron van jelentõsége. Idõközben a világon már 136 olyan állam van, amelyek elismerték a palesztin államot. Az utolsó állam, amely ilyen bejelentést tett 2015 szeptemberében a nyugat-indiai szigetekhez tartozó törpeállam, Saint Luci volt. Európában Svédország már 2014-ben bejelentette a palesztin állam elismerését. Ezen kívül két állam, amelyek szintén tagjai a Biztonsági Tanácsnak – Oroszország és Kína – elismerték egy palesztin állam létét.

Más hangok azonban amellett szólnak, hogy itt jelentõségteljes intézkedésrõl van szó, amelyet nem kellene félvállról venni, különösen azért nem, mert Franciaország a Biztonsági Tanács tagja. Az USA is meggondolná, hogy megvétózzon egy palesztinok melletti döntést, ha Franciaország is a palesztinokat támogató államok sorába áll.

ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2016/04

11

PolitikA

Antiszemitizmus

Az új európai antiszemitizmus A statisztikai kimutatások országonként, az incidensek módja, elõfordulási gyakorisága szerint sok-sok oldalt töltenek meg: az antiszemita megnyilvánulások sok országban szomorú rekordot mutatnak.

A

A Nemzetközi Holokauszt Emléknap kapcsán bejárta a világot az a bizonyos 40%, ami a legújabb statisztikai adatok szerint azt mutatja, hogy az európai polgárok 40 százaléka antiszemita beállítottságú. Ijesztõ különben az is, hogy a kijelentéseket úgy értékelik, mint «Izrael elleni kritikát», és a személyek, akik így nyilatkoznak, a kijelentésekben megbúvó antiszemitizmust visszautasítják, sõt néha fel sem ismerik. Ez az álcázott antiszemitizmus új köpenyege, amely Izrael Állam elhatárolását, Izrael létének jogtalanságát, sõt démonizálását hangoztatja.

Tekintsünk be elõször Európába: Nagy Britanniában soha nem jegyez-

Elítélték a palesztin fiú gyilkosait 2014 nyarán a politikai események végül háborúhoz vezettek.

Ilyen esemény volt a három izraeli fiatal meggyilkolása Ciszjordániában palesztin merénylõk által, valamint ezt követõen egy palesztin fiatal meggyilkolása. A 16 éves Muhammad Abu Khader kegyetlen módon elkövetett meggyilkolásáért három zsidó izraeli került bíróság elé egy jeruzsálemi kerületi bíróságon.

A 17 éves elkövetõt életfogytiglan, a 16 évest 21 éves börtönbüntetésre ítélték. A 31 éves fõvádlott ítéletével még várnak, akit többek között azzal is vádolnak, hogy a fiút élve égette el, mivel arra hivatkozik, hogy beszámíthatatlan.

AN∎

12

Hírek Izraelbõl | 2016/04

a zsidókat illetõ legtrátek fel ennyi antisze84% 53% gárabb kifejezésektõl a mita incidenst, mint a népirtásra való lepleközelmúltban; 2015-ben 53 százalékkal több inzetlen felhívásig.

2015-ben Egy tekintetben azoncidenst jegyeztek, mint 53 százalékkal több 2014-ben. A londoni ban nyugodtak lehetnek incidenst jegyeztek, rendõri statisztika saját az európaiak: Jóllehet az mint 2014-ben. kimutatást vezet. Ennek antiszemita incidensek Franciaország is megfelelõen 2015-ben számának növekedésériasztó növekedést 61 százalékkal több anben egyéni csúcsot értek jegyzett, el, azonban nincsenek tiszemita bûnténnyel 84 százalékot. ezzel egyedül. A zsidók kellett foglakozniuk, elleni támadások számint az elõzõ évben.

Egyedül 2015 elsõ félévében 473 in- mának világviszonylatban példanélcidenst számláltak. Franciaország is küli növekedését figyelhetjük meg. riasztó növekedést jegyzett, 84 szá- Idõszakosan csúcsmagasságot elérõ zalékot. Ugyanakkor ez egyike azok- számokat az utóbbi évtizedben többnak az európai országoknak, ahol ször is megfigyeltek, amikor Izraela legtöbb fizikai bántalmazás éri a ben háborús eszkalációra került sor. zsidókat. Azonban Dániában, Német- Ilyenkor Izraelt agresszornak bélyeországban, Olaszországban, Ausztri- gezték, «bûnbaknak nyilvánították». ában is éri fizikai bántalmazás õket. Az ilyen hullámok aztán elültek.

Számtalan sebesült, sõt haláleset is Most azonban ennek ellentéte törtéírható ezek számlájára. nik. Hónapok óta tart a terrorhullám Európa tekintetében sokan úgy Izraelben, amely Izrael Állam zsidó vélik, hogy az antiszemita támadá- polgárai ellen irányul. Ilyen helyzesok megnövekedése a nagyarányú tekben régen a globális szolidaritás muszlim jelenléttel függ össze. Két- hullámát érezhette Izrael, ez mára ségkívül ennek is fontos szerepe már eltûnt, leginkább az egyetemi van, azonban az európaiaknak ez campusokon lehet ezt megfigyelni. kapóra jön, hogy a nem muszlim Az egyetemisták körében az Izrael polgártársaik ilyen tetteit leplez- ellen ágáló BDS mozgalom (Bojkott, zék. Tekintettel az európai törté- Tõkeelvonás, Szankciók) különös nelemre általában és a német tör- népszerûségnek örvend.

Netanjahu miniszterelnök a világ ténelemre különösen, korábban a szélsõ baloldal és a neonácik is tar- szemére vetette, hogy ezeket a fejtózkodtak az antiszemita megnyil- leményeket figyelmen kívül hagyja. vánulásoktól. Ezek az idõk azonban «Elviselhetetlen és elfogadhatatlan, már elmúltak. Erre mutat rá a Kan- hogy 70 évvel a Holokauszt után tor Központ is, a Tel Aviv Egyetem az antiszemitizmus ily mértékû nöegyik osztálya, amely a jelenkor vekedésének vagyunk tanúi». Az európai zsidóságát tanulmányozza. emberiség nevében jelentette ki, E témában készült jelentését be- hogy «olyan katasztrófa, mint a mutatta az izraeli kormánynak is. Holokauszt, soha nem ismétlõdhet A központ hangsúlyozza, hogy az meg». Ezért Izrael támogatásáról internet, különösen a közösségi há- biztosította az «Összefogás az antilók nagymértékben hozzájárulnak a szemitizmus leküzdéséért» (CFCA) jelenség fokozásához; itt mindent elnevezésû fórumot.

AN∎ büntetlenül szavakba lehet önteni –

PolitikA

Antiszemitizmus

antiszemitizmus és az alija

A zsidók Európa-szerte csomagolnak. Európa nyugati országainak vezetõrétege aggódik. Az egyetlen politikus, aki ebben a helyzetben mosolyogni tud, Putyin.

2

2015-ben sok új bevándorló érkezett Izraelbe. Nyugat-Európából 9.880 személy. Rég nem regisztráltak ilyen rekordszámot. Ennek az Izrael számára jó hírnek van azonban egy másik oldala is. E bevándorlók többsége Franciaországból érkezett, 7.795 személy. Õket az antiszemita támadások, a terrorcselekmények ûzték el szülõföldjükrõl. 2015-ben 31.153 zsidó döntött az alija (bevándorlás Izraelbe) mellett. 2003 óta nem jegyeztek ilyen magas bevándorló-számot a zsidó államban.

De más számok is ijesztõek. A diaszpóra zsidóságának ügyében eljáró minisztérium által a kabinetnek benyújtott jelentésbõl kitûnik, hogy az európai polgárok 40 százaléka antiszemita beállítottságú, és egyetért azzal a kijelentéssel, hogy «Izrael népirtást végez a palesztinok körében», és «úgy viselkedik, mint a nácik». A 26 oldalból álló jelentés nehezen emészthetõ. Három jelentõs okot nevez meg, melyek az Európában oly nagymértékû zsidógyûlöletet magyarázzák: 1.) a szélsõséges iszlám növekvõ jelenléte, 2.) a határok összemosása a klasszikus antiszemitizmus és az újkori Izrael ellenes magatartás között, amely hátterében a baloldali mozgalmak állnak, ezek támogatják az Izrael ellenes bojkottokat, 3.) a szélsõjobboldali gyûlölet az idegenek ellen, amit a menekülthullám nagymértékben felerõsített.

A jelentés szerzõi azt a tézist állították fel, hogy Európában a zsidók elleni gyûlölet jelenti a legsúlyosabb problémát, amelyet a muszlimok gerjesztenek. Rámutatnak arra, hogy a zsidók elleni támadások túlnyomó

részét szélsõséges muszlimok hajtották végre. Más szavakkal: Ezek a támadások tehát nem menekültek vagy menedékkérõk számlájára írandóak, hanem ezeket olyan muszlimok hajtják végre, akik már beintegrálódtak az európai képzési rendszerbe.

A zsidóknak azonban nem csak fizikai támadásokkal kell szembenézniük. A verbális támadások a közösségi médiákon keresztül is egyre súlyosabbak, és nemcsak Európában, hanem az egész világon. Zsidó szervezetek Izraelben, Amerikában és Ausztráliában, amelyek a közösségi médiákat és az ott megjelenõ kijelentéseket rendszeresen ellenõrzik, néhány hete közzétették a legújabb számokat: 2000 olyan publikációt számoltak össze, amelyeknek a tartalma antiszemita vagy Holokauszt-tagadó volt.

Ezek 41 százaléka a YouTube-on jelent meg. Arról is beszámoltak, hogy tíz hónappal azután, hogy ezek miatt a klipek miatt panaszt nyújtottak be, mindössze 20 százalékukat törölték.

Szemléltetésképpen nézzünk meg egy összehasonlítást: A Twitter hírszolgálata arról számolt be, hogy 2015 közepéig 125.000 olyan bejegyzést törölt, amelyek az Iszlám Államot támogatták. Az antiszemita és a Holokausztot tagadó bejegyzések elleni küzdelem sziszifuszi munka, nemcsak a horribilis számuk miatt, hanem azért is, mert az oldalak fenntartói nem hajlandóak az együttmûködésre.

A világ politikai vezetõrétege aggódik. Washingtonban, az izraeli nagykövetségen rendezett ünnepség alkalmával, amelyen a «Nemzetek Igaza» kitüntetést adták át a zsidók önzetlen megmentéséért a Holokauszt

idején, Barack Obama amerikai elnök megszólalt a zsidók Európából való elvándorlásával kapcsolatban. «Mi mindnyájan zsidók vagyunk», mondta «az antiszemitizmus olyan baj, amely, mint egy vörös fonal, végighúzódik az emberiség történelmén».

Emellett Vladimir Putyin orosz elnök kijelentései meglehetõsen cinikusan hatnak, aki a zsidók exodusa kapcsán gunyoros mosollyal megjegyezte: «Önök a szovjeturalom ideje alatt elhagytak bennünket, most szívesen látott vendégek nálunk».

Nyugat-Európában a politikai vezetésnek nincs kedve mosolyogni. Angela Merkel kancellár nemrég kijelentette: «Mindent el kell követnünk annak a fiatal nemzedéknek képzéséért, amelyet társadalmunkba felveszünk, mert ezekbe a fiatal emberekbe mélyen gyökerezik az Izrael és a zsidók elleni gyûlölet». Franciaországban Hollande elnök és Valls miniszterelnök megegyeznek abban, hogy mindent be kell vetni e jelenség elleni küzdelembe, és kérni kell a zsidókat, hogy ne vándoroljanak ki Franciaországból.

Izraelben is növekvõ aggodalommal figyelik ezeket a fejleményeket.

«Az egyre növekvõ antiszemitizmus tanúi vagyunk, amely a zsidó nemzetiségû egyének ellen irányul, ugyanakkor az országokon végigsöprõ kollektív gyûlölet hulláma a zsidóság ellen irányul általában, és ez kihat a zsidó államra is», fejtette ki Netanjahu miniszterelnök a témával kapcsolatban.

Azt javasolta, hogy Izrael képzési módszereket vezessen be Európában, amelyek hozzájárulhatnak a zsidógyûlölet leküzdéséhez, bármilyen köntösben is jelentkezzék az.

ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2016/04

13

PolitikA

titkos tárgyalások

Titkos svájci egyezmény a PFSZ-el Fény derült egy titkos egyezményre: Több évtizeddel ezelõtt Svájc titkos egyezményt írt alá a PFSZ-el, hogy önmagát megvédje ennek a szervezetnek terrortámadásaitól.

E

Ez a titkos egyezmény, amint kitudódott, komoly rést ütött Svájc semlegességet propagáló nemzetközi hírnevén. Az 1970-es években megkötött egyezmény biztosította Svájcot arról, hogy ez a szervezet megkíméli terrorcselekményeitõl, cserébe pedig a nemzetközi grémiumoknál el kellett érnie, hogy a PFSZ diplomáciai elismerésben részesüljön.

Az egyezményrõl abban az idõben kezdtek el tárgyalni, amikor a PFSZ nemzetközi színtéren terrorcselekményeivel, de mindenekelõtt repülõgép-eltérítéseivel a figyelem középpontjába került. Ekkor térítette el például a Swissair cég egyik DC-8-as gépét a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik kommandós csoportja. Ez a terrorcselekmény pontosan 1970 szeptemberében történt, a gépet Jordániába irányították. Az egész tulajdonképpen 1969. február 18-án kezdõdött, amikor négy palesztin terrorista a zürichi repülõtéren megtámadta az EL AL izraeli légitársaság egyik gépét. A terroristák kézigránátokkal és kalacsnyikovokkal felfegyverkezve támadtak. A pilóta életét vesztette, az egyik terrorista is életével fizetett, a másik hármat elfogták. Egy évvel késõbb, 1970 februárjában a Palesztin Felszabadítási Szervezet azzal keltett szenzációt, hogy a Swissair egyik gépét felrobbantotta. Az Aargau környéki Würenlingen község fölött lezuhant gépen 47 személy vesztette életét, köztük 15 izraeli. Néhány hónappal késõbb, 1970. szeptember 6-án történt a már említett Swissair gép eltérítése. Ezzel párhuzamosan palesztin terroristák több gépet is eltérítettek, többek között amerikai, angol és német gépeket. A palesztin terroristák emberek százait ejtették túszul, az egész világon nyugtalanság, izgalom lett úrrá.

Akkor mind a négy érintett ország – Amerika, Nagy Britannia, Németország, Svájc – három hétig tárgyalt a túszok szabadon bocsátásáról. Az érintett államok megegyeztek a tárgyalások áttekinthetõségét illetõen. Svájc azonban nem tartotta magát ehhez a megállapodáshoz, mert Pierre Graber egykori szövetségi tanácsos az akkori szövetségi államügyésszel, a titkosszolgálat fõnökével és Genf kan-

14

Hírek Izraelbõl | 2016/04

ton képviselõjével elhatározták, hogy párhuzamosan titkos tárgyalásokat folytatnak a PFSZ-el annak érdekében, hogy a palesztin terroristák ne támadják a svájci felségterületeket, valamint a világszerte fenntartott svájci intézményeket. A kapcsolatfelvétel a PFSZ-el Jean Ziegler közvetítésével történt, aki több cikluson át a szociáldemokrata párt képviselõje volt a genfi nemzeti tanácsban, és az emberi jogok elkötelezett támogatója. Amikor a neve ezzel kapcsolatban nyilvánosságra került, egy interjúban kijelentette, hogy az egyezmény «erkölcstelen volt, de stratégiai szempontból jogos és indokolt».

«A terror évei Svájcban. A PFSZ-el kötött titkos egyezmény» címû könyv a híres svájci újságíró, Marcel Gyr tollából, még több részletet hozott napvilágra; többek között azt, hogy a palesztin delegációt a PFSZ akkori külügyi megbízottja, Farouk Kaddoumi vezette, aki most tunéziai számûzetésben él, és a Neue Züricher Zeitung napilapnak interjút adott a témával kapcsolatban. Megerõsítette, hogy a palesztin delegáció egy genfi hotelben tárgyalásokat folytatott egy magas rangú svájci teammel, és az egyezmény, amely e tárgyalások eredményeként létrejött, a PFSZ számára óriási jelentõséggel bírt: a zürichi merényletet elkövetõ terroristák szabadlábra kerültek, a PFSZ megfigyelõként irodát nyitott az ENSZ grémiumain Genfben, és a Würenlingen fölött lezuhant Swissair gép ügyében folytatott nyomozás úgy zárult le, hogy nem történt vádemelés. Ennek viszonzásaként a PFSZ kötelezte magát, hogy svájci célpontok ellen sehol sem fog terrorcselekményeket elkövetni.

Diplomáciai szinten az egyezmény kései ismertetése felháborodást okozott. Izrael abban az idõben a PFSZ terrorjának állandó célpontja volt. Izraelben senki nem értette, hogy ez a szervezet, amely a legmegátalkodottabb terrorcselekményeket hajtotta végre, hogyan tehetett szert hirtelen ilyen hallatlan diplomáciai sikerre. A magyarázat végül napfényre került, jóllehet az egyezményt jó néhány évig még titkosították. Talán további 50 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy minden részlete a nyilvánosság elé kerüljön.

ML∎

Gazdaság

Az ultra-ortodoxok modernizálódnak Izrael ultra-ortodox közösségében, amely kb. 3 millió személyt számlál, komoly változások figyelhetõek meg. Ez fõleg a szellemi vezetésben történt generációváltásra vezethetõ vissza, de nem hanyagolható el a modern kommunikációs eszközök kivédhetetlen befolyása sem. Ide sorolható az a tény is, hogy egyre több ultra-ortodox izraeli találja meg helyét a munkaerõpiacon. Jóllehet többségében visszavonták az állami támogatások megkurtítására hozott intézkedéseket, mivel azonban az adományok egyre csökkentek, a közösséget továbbra is elszegényedés fenyegette. Az izraeli statisztikai hivatal 2016 elején közölte, hogy az ultra-ortodox férfiak majdnem 50 százaléka keresõ tevékenységet folytat. 2003-ban ez a szám 36 százalék volt. Az ultra-ortodox nõknek 73 százaléka dolgozik. Ennek ellenére ez a népcsoport még mindig elszegényedettnek számít, mert a sokgyermekes családoknak a jó fizetések sem elegendõek a megélhetéshez. AN∎

A Szentföld és lakosságának rövid története az elsõ Szentély építésétõl napjainkig

Drága cégeladások a BDS ellenére

Vajs Tibor

IZRAEL egy nép történelmi panorámája

itatják k, és elv djéhez. föl gát ősei igyekezis mindig lynek a he a annak a őket az órt tsz a szé edsem fel és, soha ldről és Jetfö en a Sz ykon az eg be vé szí , «Ami lyével: he lt hű lakmellett n folyói gondolSionra zem nk, ha a ke gfeled «Ha me nuljon meg , bé uzsálem em ragadjon elv zem! Ny m emlékezem ne mhez, ha sálemet tartom ruz oltárok nem Je ek!» Zs örömömn 5-6. vers.

58

M.sz.: 300

Az izraeli gazdasági szektor rendkívül sikeres évet zárt 2015-ben a külföldi vevõk részére történt cégértékesítések terén, ami az éves összegzésben nagy feltûnést keltett, a BDS rajongók körében pedig bizonyosan nemtetszést váltott ki. Külföldi cégek, elsõsorban konszernek, valóságos vásárlási lázban égtek. Az innovatív izraeli cégek felvásárlásából 1,2 milliárd dollár jött össze. 2014-gyel szemben ez 40 százalékos többletet jelent. Átlagosan egy izraeli cég vételára 75 és 300 millió dollár között mozgott.

AN∎

Ára:

750,-Ft Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

Milyen közös vonásuk van az araboknak és az ultra-ortodox zsidóknak?

Az izraeli-arab ügyésznõ, Mariam Kabha kormánytisztséget tölt be, feladata az esély­egyenlõség biztosítása az izraeli munkaerõpiacon. Izrael Államban õ tölti be a legmagasabb kormánytisztséget az arab kisebbség körébõl. Fõ feladata az arab és az ultra-ortodox izraeliek integrálása a munkaerõpiacra. A tudományokért felelõs minisztérium nevezte ki erre a posztra. 60 jelentkezõ közül választották õt magas szintû képesítése és e területen szerzett kitûnõ elõismeretei alapján.

AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/04

15

Gazdaság

külpolitika

Amikor a pénz formálja a politikát Miután az Irán elleni szankciókat megszüntették, Európa sok nagy üzletet kötött Iránban. Az európaiak valósággal versengnek az irániak kegyeiért, miközben figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy ez az állam a terrorizmus támogatója, nem nézi jó szemmel a különbözõ vallásos delegációkat és továbbra is a Holokausztot tagadó politikát folytat.

H

Ha a helyzet nem volna olyan szomorú, nevetni is lehetne ezen az abszurd színjátékon. Ha pedig meghalljuk, mit mondott Matteo Renzi olasz államfõ Hasszan Rohani iráni elnöknek Rómában tett látogatása során, végképp elmegy a kedvünk a nevetéstõl: «Irán hozzájárulhat a Közel-Kelet stabilizálásához». A Közel-Keleten Irán épp ennek az ellenkezõjét teszi a valóságban. Támogatja a terrorizmust, és ez az ország idézi elõ a regionális instabilitást is.

Ugyanakkor folyamatosan megsérti az emberi jogokat, és a ballisztikus rakéták kifejlesztésével állandó veszélyforrást jelent úgy regionális, mint globális szinten. Ezt az álláspontot az izraeliek mellett az amerikaiak is osztják.

Nemcsak az amerikaiak, hanem az irániak is ismerik a tényeket. Nagyon jól tudnak bizonyos témákról hallgatni, ami talán még jobb is annál, mint amikor más dolgokkal kifejezetten dicsekednek. Amint az olasz kormányfõ kijelentésével kapcsolatban is kiderült, nem politikai számításról van itt szó, hanem a gyalázatos Mammonról.

Irán számára is az igazán fontos dolog az, hogy már egy 100 milliárd

16

Hírek Izraelbõl | 2016/04

dolláros összeget lát a zsebében, amely a szankciók megszüntetésével biztosan be is folyik a kasszájába.

Egy ekkora összeggel már mindjárt könnyebb bizonyos dolgokról hallgatni.

Van itt azonban egy másik tény is.

Az említett összeg csupán zsebpénznek számít ahhoz képest, amire Irán a jövõben számíthat. Irán lakossága 2013-ban 77,45 millió fõ volt. Ennek a lakosságnak gazdasági szükségletei vannak, melyek kielégítésre várnak, úgyhogy sok gazdasági, ipari területen nagy üzletek vannak kilátásban.

A Hezbollah Milíciák becslések szerint legalább 80.000 föld-föld típusú különbözõ hatótávolságú rakétával rendelkezik.

Jó példa erre az iráni elnök olaszországi látogatása, aki négy napos ottléte során 5,7 milliárd dollár értékben írt alá üzleti szerzõdést a Saipem céggel, amely az olajkitermeléshez szükséges felszerelés és infrastruktúra elõállítására specializálódott. Az acélipar Danieli csoportjával hasonló nagyságrendben kötött üzletet. Ez a négy nap összesen 17 milliárd dollár értékû üzletet hozott össze. Rohani Olaszországból Franciaországba utazott, és ott megismétlõdött a forgatókönyv. Szerzõdés született 115 Airbus-repülõgép megvásárlásáról, valamint a Peugeot cég autóinak megvételérõl, melyeknek Irán a szankciók elrendelése elõtt a legnagyobb Európán kívüli felvásárlója volt. De mindez a kínai cégekkel történt megállapodások mellett csekélységnek számít, ugyanis

mindössze néhány hét alatt 17 kínai konszernnel olyan szerzõdéseket kötöttek, amelyek összértéke 2020-ig meghaladja a 600 milliárd dollárt.

Jelenleg Európa szabályszerûen Iránhoz igazodik, – egyesek szerint valósággal behódol –, hogy lehetõleg minél több elõnyös üzletet kössön a Perzsa-öböl menti országgal. Irán most bevásárló körúton van, és közben megpróbálja összemérni erejét Amerikával, ugyanis a szerzõdés ellenére tovább folytatja a ballisztikus rakéták kifejlesztésének programját.

Irán nyíltan és leplezetlenül továbbra is kihasználja és visszaél a harci cselekmények vallási motivációival Jemenben és Irakban, ugyanilyen háttérrel szítja a tüzet Libanonban és a Gázai-övezetben. Ugyanakkor arról is gondoskodik, hogy a Hezbollah Milíciák harcosaikkal együtt jól fel legyenek fegyverezve, sõt föld-föld rakétákkal is ellátva. Egyedül Libanonban a Hezbollah Milíciák becslések szerint legalább 80.000 ilyen különbözõ hatótávolságú rakétával rendelkezik, amelyek Iránból származnak. És ez még mindig nem a teljes listája az iráni kihágásoknak, mert az iráni kormány most hirdette meg tizenegyedszer azt a karikatúra versenyt, amely a «legszebb» karikatúrát a «Holokauszt hazugsága» témában 50.000 dolláros díjjal jutalmazza.

Irán ezt sem rejti véka alá. Az európaiak tudnak róla. A Vatikán is tudja, de ez nem tartotta vissza a pápát attól, hogy az iráni elnököt római tartózkodásakor fogadja a diplomáciai tiszteletadás minden ceremóniájával.

Lehetne ezen cinikusan nevetni, de ha arra gondolunk, hogyan engedte útjára Ferenc pápa az iráni elnököt a majdnem 40 perces megbeszélés után, inkább sírni lenne kedvünk.

Arra kérte ugyanis Rohanit, «szálljon síkra a közel-keleti béke megteremtéséért».

ZL∎

Könyvajánló!

Gazdaság

szankciók

Növekszik az Izraelre gyakorolt gazdasági nyomás Az EU folytatja a vitatott földrajzi területekrõl származó izraeli termékek megjelölését. Most hirtelen Amerikában is hasonló szándékok jelentek meg. Mit jelent ez Izrael számára?

A

Az Izrael ellen irányuló gazda- csatlakoztak ehhez a kórushoz az egyháznak a képviselõi. A tény sági bojkott új lendületet vett. A szinte az egész világon. Ide sorol- az, hogy akkor, jóllehet komoly múltban Izraelnek mindig sikerült ható az amerikai Metodista Egy- Izrael ellenes lépések történtek, a BDS mozgalom törekvéseit sem- ház nemrég hozott döntése, mely az ország mégis átlátható határok legesíteni, amely Izrael ellenes értelmében visszavonja a négy között tudta tartani a gazdasági kampányában «Bojkottot, Tõkeel- izraeli banknál elhelyezett nyug- károkat, veszteségeket. Minden Norbert Lieth vonást és Szankciókat» követelt a díjbefektetéseit.

Döntését azzal bizonnyal fájdalmasan érintik a zsidó állam ellen. A BDS tünteté- indokolta, hogy ezek a bankok gazdaságot az ilyen elvonások, sekkel, tiltakozó akciókkal hívta üzleti tevékenységet folytatnak az érintett vállalatok azonban 450 Ft. területeken». Egy nem mentek csõdbe miattuk. Ám a 1«megszállt fel magára a figyelmet, ugyanak- Ár: kor a mûvészek és akadémikusok évvel ezelõtt ilyen döntést hozott idõközben megjelentek hasonló kirekesztését is követelte. Izrael Amerika Presbiteriánus Egyháza törekvésekre utaló jelek olyan köszeretnénk mindezt kezelni tudta, de idõköz- is. «Ezzel a lépéssel rökben is, amelyek eddig tulajdonDr. Tatai István ben más sokkal súlyosabb táma- jelezni, hogy mi fellépünk az em- képpen rokonszenvvel viseltettek dásokkal is szembe kell néznie, beri jogok mindenfajta megsértése Izrael iránt, sõt a zsidó állam bahisz a Mainstream társaságok is ellen», adták tudtul akkor ennek rátainak is lehetett õket tekinteni.

Miért éppen Izrael?

Az Egyház és Izrael

Megrendelhetõ:

Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

Dr. BÉKEFFY LAJOS

Isten diplomatája Ár: 1 980 Ft.

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Nem elég naponta Isten elé állni. Az a döntő kérdés, hogy vajon kizárólag Isten előtt szeretnénk-e megállni?...

Hírek Izraelbõl | 2016/04

17

Gazdaság

Amulett III. Thutmosis korából

És ez a fejlemény már aggodalomkeltõ.

Az a drámai lépés, amely alapvetõ fordulatot hozott ebben az ügyben, az EU döntése volt. Ennek értelmében a Júdeából és Samáriából származó izraeli termékeket meg kell jelölni. A feldühödött Netanjahu ezek után befagyasztotta a politikai párbeszédet az EU-val, és elzárkózott attól, hogy az EU beleszóljon a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokba. Ezzel párhuzamosan Izrael megpróbálta ezt a határozatot megtámadni. És ez bizonyos aspektusok terén sikerült is.

Az EU külügyi megbízottja, Frederica Mogherini kiadott egy rendeletet, amelyben elítélte az Izrael elleni bojkottot. Az alapvetõ döntés azonban változatlan maradt, úgyhogy az EU tagállamok fogyasztói az izraeli termékek megvásárlásakor jól látható helyen egy matricát találtak, amely arra utalt, honnan származik a termék.

Az EU-nak ez a döntése egy olyan irányból is támogatásban részesült, ami aggodalmakat váltott ki Izraelben. Az amerikai külügyminisztérium 2016. január végén azt nyilatkozta, hogy az EU döntése ellen nincs kifogása. «A termékek megjelölését nem lehet bojkottnak nevezni», mondta John Kirby szóvivõ. «A mi álláspontunk az izraeli telepekkel kapcsolatban mindig egyértelmû volt. Ezt az izraeli tevékenységet törvénytelennek és a békét akadályozónak tekintjük.»

Egy héttel az amerikai külügyminisztérium bejelentése után az Izraelbe akkreditált amerikai nagykövet felszólította Izraelt, hogy a két különbözõ jogrendszerét, – egy az izraeliek és egy a palesztinok számára – helyezze ha-

18

Hírek Izraelbõl | 2016/04

tályon kívül. Egy diplomata ilyen bíráló megjegyzése, aki ráadásul még konkrét felszólítással is fordul vendéglátó országához, a jeruzsálemi kormányhatóságok körében a felháborodás viharát váltotta ki. Ebbõl a viharból aztán hurrikán lett, amikor néhány nappal késõbb az amerikai vámhatóság azt az utasítást adta, hogy a Ciszjordániában és a Gázai-övezetben elõállított termék nem jelenhet meg úgy, mint Izraelben elõállított áru.

Washingtonban azt hangoztatták, hogy ez csupán egy régi elõírás felfrissítése, amely az 1990-es évekbõl származik, de eddig még nem alkalmazták. Izraelben senki nem hisz abban, hogy itt véletlen egybeesésekrõl lenne szó, hanem meg vannak gyõzõdve, hogy ez az ország érdekeit sértõ politika.

Izraelben aggodalmat keltenek úgy az Európából, mint az Amerikából érkezõ jelek. A Jeruzsálemben folytatott politikai és gazdasági tanácskozások során olyan javaslatok születtek, hogy a jövõben kizárólag a gyorsan fejlõdõ ázsiai és afrikai piacokra kellene koncentrálni, de a kormánypolitikusok nem támogatták ezt az ajánlatot. Tovább tárgyaltak az EU-val a megjelölési formulák kisebb módosításairól. Amikor ezt elérték, az izraeli kormány sikerként könyvelte el, és visszavonta azt a döntését, amelynek értelmében az európaiak nem szólhattak bele a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokba. A Netanjahu-kormány ezt is sikernek tekintette, sõt, azt reméli, hogy két legyet ütött egy csapásra: egyfelõl csökkentette egy fenyegetõ bojkott következményeinek hatását, másfelõl pedig az EU beavatkozásával gátat vethet a francia kezdeményezésnek. ML∎

Egy túrázó kirándulása során felfedezett egy 3.500 éves amulettet, amely az ókori Egyiptomból származik. A szkarabeusz formájú, csodaszép amulettet átadta az izraeli régészeti hatóságnak, amelyet a Hittin-i magaslaton, a Tiberias közelében talált.

A jeruzsálemi Israel Múzeum óegyiptomi részlegének kurátora, Daphna Ben-Tor, az amulettet a Kr. e. 1425 és 1379 közötti évekre datálta, mivel rajta a «III. Thutmosis fáraó» neve olvasható, aki abban az idõben Kánaán fölött is uralkodott.

AN∎

Kamerákkal északtól a Vöröstengerig Az izraeli nemzeti túraút, amit a rajongók «Israel National Trail» vagy «Schvil Israel» névvel láttak el, állandóan szerepel a Google Map Street View-en. Nemrég fejezték be a projektet, amelyet az izraeli természetvédelmi társasággal (SPNI) együtt hajtottak végre.

Ennek az 1.100 kilométer hos�szú útnak az elkészítésében 250 önkéntes is segített. Az út végighúzódik az országon, északtól egészen az Eilat-i öbölig, a Vörös-tenger mentén, a különlegessége, hogy kamerákkal szerelték fel. Az ösvényt 1995-ben avatták fel hivatalosan, és sok kedvelõje van úgy belföldön, mint külföldön.

AN∎

Társadalom

Eichmann kegyelemkérvénye

«A balesetek áldozatainak azonosítása» Az ENSZ felértékelte az izraeli mentõ és segítségnyújtó szervezet, a ZAKA státuszát, úgyhogy képviselõi ezentúl részt vehetnek az ENSZ-tárgyalásokon. A ZAKA mozaikszó héber rövidítése a «Balesetek áldozatainak azonosítása» megnevezésnek. A kb.

1000 tagot számláló szervezet, amelyet 1989-ben alapítottak, és amelyet az ENSZ 2005-ben nemzetközi önkéntes szervezetként ismert el, baleseteknél és katasztrófáknál nyújt segítséget. A többségében ortodox tagokból álló szervezet vallásos kötelességnek tekinti még a legkisebb testrészek, maradványok megmentését is. Az izraeli külügyminisztérium a ZAKA státuszának felértékelését «az izraeli diplomácia sikerének» nevezte. AN∎

Az egykori SS alezredest, Adolf Eichmannt Argentínából való elrablása után Jeruzsálemben bíróság elé állították és 1961. december 15-én halálra ítélték, amit az 1962. május végén megtartott fellebbezési bírósági tárgyalás megerõsített. Eichmannt két nappal késõbb kivégezték. Az izraeli elnöki hivatal néhány héttel ezelõtt hozta nyilvánosságra Eichmann kegyelmi kérvényét, ami az archívumban kézírással és gépelve is megtalálható. Eichmann megismételte, amit a tárgyaláson is állított, hogy õ nem magas rangú náci személyiség, és hogy nem az övé a felelõsség. A kegyelmi kérvényhez csatolták a felesége, Vera, sorait, a testvérei és a kölni ügyvédje írásait. Ez a per mind máig fordulópontot jelent Izrael és a zsidó nép eljárásában történelme legsötétebb fejezetével szemben. A kegyelmi kérvény nem hozott ugyan semmi újat Eichmann magatartásáról, a sajtó azonban nagy figyelmet szentelt neki.

AN∎

Munkafüzet és könyv együtt

Ára: 1580 Ft + postaköltség

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/04

19

Társadalom

K

27 éves a «ZAKA”

Terrorcselekmények idején, a mentõautók és a rendõrségi jármûvek mögött, de sokszor elõttük megszólalnak a «ZAKA” mentõegység szirénái is.

Kik ezek a szakállas, pajeszos ortodox zsidó emberek, akik önkéntesként vesznek részt a sebesültek mentésében, a halottak azonosításában, a szétszóródott emberi testrészek, végtagok összegyûjtésében?

A név héber kezdõbetûinek értelmezése: katasztrófák áldozatainak azonosítása.

Az alapítvány tulajdonképpen véletlenül, de szükségszerûen jött létre.

1989. júliusában terroristák felrobbantották az utasokkal teli 405-ös autóbuszt. Ortodox vallásos emberek segédkeztek a mentési munkában, különös tekintettel a felrobbant utasok testrészeinek azonosításában, amely elengedhetetlen fontosságú az áldozatok temetésénél. Így kezdõdött.

1994. április 13-án, az Emlékezésnap elõestéjén egy öngyilkos merénylõ a Hadera-i központi autóbusz végállomáson egy autóbuszban felrobbantotta magát. Öt halottja és 30 sebesültje volt az esetnek. Akkor derült ki, hogy a rendõrség feladata kimerül az esemény körüli teendõkben, de nincs felhatalmazása, megfelelõ embere és eszköze sem, hogy az áldozatokat, illetve azok testrészeit a vallási elõírásoknak megfelelõen kezelje. Hirtelenében riasztották Ansel Friedman rabbit és néhány haredi társát a haifai Ramat Vizsnyic vallásos negyedbõl. Õk végezték el a fájdalmas

20 Hírek Izraelbõl | 2016/04

munkát. Akkor döntöttek úgy a haifai rendõrség parancsnokai, hogy a rendõrség alá rendelt polgárõrség keretében különleges önkéntes egységként megalakítják a csoportot.

Hivatalos mentõalakulattá váltak.

Ansel Friedman rabbi lett az egység parancsnoka.

Gyakorlatokon, kurzusokon vettek részt. Sajnos, az elmúlt évek során egyre inkább szükség lett a munkájukra, odaadásukra. A haifai alakulathoz hasonlóan az egész országban, a polgárõrség mellett létrejöttek a ZAKA egységek.

2000 szeptemberétõl, a második intifáda idején drámaian megnõtt a ZAKA szerepe és ennek megfelelõen a

létszáma is. Az öngyilkos merényletek sokasodása miatt egyre több önkéntes vállalta magára az áldozatos, nem mindennapi munkát.

2005-ben a ZAKA újabb alakulattal bõvült. A tel-avivi tengerparton egy férfi belefulladt a tengerbe. Nagy erõkkel keresték a holttestet. Ekkor döntötték el, hogy a ZAKA-n belül egy búváregységet is létrehoznak.

A ZAKA önkénteseihez kapcsolódik egy, a nemzetközi sajtóban is nagy port felvert esemény. Hágában, a bíróság épülete elõtt tüntettek, ahol a palesztin terroristák tetteit próbálták elfogadtatni. Egy felrobbantott autóbusz maradványait vitték magukkal abban a reményben, hogy a bírák általa megismerik az érem másik oldalát is. Késõbb az autóbuszroncs, és a tüntetésrõl készült fényképek eljutottak Washingtonban is, hogy az Egyesült Államok közvéleményét a palesztin terror ellen hangolják.

A szervezet történetéhez tartozik a következõ esemény is. Néhány nappal ezelõtt Yehuda Meshi-Zahav rabbit, a ZAKA elnökét fogadták Tel Avivban, az Egyesült Államok nagykövetségén. A fogadáson megjelent az Egyesült Államok ENSZ nagykövetasszonya abból az alkalomból, hogy az izraeli önkéntes alapítvány hivatalos tanácsadó és megfigyelõ státuszt kapott az Egyesült Nemzetek Világszervezetében.

Forrás: Új Kelet online - szerzõ: Gideon Peer http://ujkelet.live/2016/02/24/27-eves-a-zaka/

Társadalom «Én felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket Izráel földjére.» (Ezékiel 37,12).

David Ben-Gurion

Izrael hõsei

D

David Ben-Gurion; David Grüen 1886 október 16-án született Płońskban; elhunyt 1973 December 1-jén Tel HaShomerben, Izraelben, sírja ma is látogatható a kibucban.

David ben Gurion volt Izrael elsõ miniszterelnöke. Alapítója a Szociáldemokrata Munkapártnak. Egyúttal a pártelnöke is 1948 és 1963 között Eredeti neve David Grüen. Édesapja Victor Grüen ügyvéd, édesanyja Sheindel Fridman. 12 évesen elhatározta, hogy politikával akar foglalkozni. 14 évesen két idõsebb társával együtt létrehozta az Ezra ifjúsági mozgalmat, hogy a Palesztinába való kivándorlást segítsék elõ.

16 évesen Varsóba ment, hogy megszerezze az érettségijét. Közben, hogy eltartsa magát, egy modern szellemû héber iskolában tanított.

17 évesen csatlakozott a Poalei Zion (Cionista Munkások) mozgalmához.

1905-1906 között Oroszországban kétszer letartóztatták forradalmi-cionista tevékenysége miatt. A második letartóztatásakor egy barátjának 1000 rubelje mentette meg a szibériai fogságtól. Kiszabadulása után elhatározta, hogy Palesztinába megy. Elõször Odesszába ment, és

ott egy orosz kereskedelmi hajóra szállva indult el az Ígéret Földjére, Eretz Yisrael-be.

1906. szeptember 9-én érkezett Jaffába az akkor 21 éves David Grüen. Földmûvesként kezdett el dolgozni, de hamarosan malária döntötte le a lábáról, és egy orvos javasolta neki, jobban tenné ha elhagyná az országot, mivel a klíma nem az õ egészségének való. De õ kitartott, felvette a Ben-Gurion nevet. Ez a név egy zsidó vezetõ neve volt a római kori Palesztinában, a Második Templom lerombolásakor.

Támadta azokat a zsidó földtulajdonosokat, akik inkább az olcsó arab munkaerõt alkalmazták a frissen érkezett zsidók helyett. Egy hó-

nappal Palesztinába érkezése után már részt vett a Jaffában tartott Poalei Zion gyûlésén, ahol beválasztották a 10 fõs bizottságba. Titokban egy Ramleh-i arab kocsmában találkoztak, ahol megalkották az ún. Ramleh-i programot, amiben kifejtik: »A párt célja: a zsidó emberek politikai függetlensége ebben az országban.”

1910-ben Jeruzsálemben csatlakozott a cionista munkásmozgalom (Poalei Zion) Ahdud (Egység) címû újságának szerkesztõbizottságához.

1911-ben a Bécsben tartott Poalei Zion Világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-tõl jogot tanult a konstantinápolyi egyetemen. Amikor kitört az I. világháború, már

David Ben-Gurionemlékmû Hírek Izraelbõl | 2016/04

21

Társadalom

Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta õket.

Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a zsidók elleni támadások miatt. Ben-Gurion segített a Zsidó Légió létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel, majd késõbb Egyiptomba helyeztek át. Késõbb, az Amerikai Egyesült Államokba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa õket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után.

Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-el. 1917. december 5-én titokban összeházasodtak New Yorkban, a City Hallban. Amikor a Balfour-deklaráció (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-Gurion éppen az USA-ban volt és ezt írta Háim Weizmannak: «Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet, és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az Õ lelkükkel, az erejükkel és tõkéjükkel építhetik fel a Nemzeti Otthonukat, és érhetik el a nemzeti újjászületésüket.»

1920 decemberében megalakították a Histadrut-ot (Zsidó Munkások Általános Szövetsége), melynek fõtitkárává választották, s ezzel Õ lett a fõtitkára az egyedüli szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A Histadrut célja, Izrael Állam megalakításának elõsegítése. Ez volt Ben-Gurion válasza a Balfour-deklarációra.

David Ben-Gurion mint önkéntes légiós a Zsidó Légióban (1918)

1921 márciusában létrehozták a Hagana-t, mint «véderõt». 1930-ban részt vett a Mapai (Izrael Földjének Munkapártja) megalapításában.

1930 szeptemberében Berlinben Õ nyitotta meg a Zsidó Munkások Világkongresszusát. 1935-ben a Zsidó Ügynökség Végrehajtó Bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig.

1939-ben megszületett a MacDonald-féle Fehér Könyv (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a Balfour-deklarációt, de nem jelenti azt, hogy «Palesztinát zsidó állammá alakítják át.» Ez a lépés Ben-Gurionékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos cionizmust. Így fogalmazta ezt meg: «Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.» Ben-Gurion és más angolbarát cionista vezetõket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az Amerikai Egyesült Államok támogatását.

1942. május 11-én megalkották a Baltimore-programot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér Könyvet, és Izrael Állam megalakítását teszik céljaik elérésének elsõ helyére. David Ben-Gurion 1945. június 26-án New Yorkban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: «Ha a Brit

kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierõszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erõt kell alkalmaznia.»

1945. október 1-én Ben-Gurion kiadta a parancsot a britek elleni harc megkezdésére. Az elsõ katonai akciót október 9-én hajtották végre, amikor is egy fogolytábort támadtak meg Atlitnál, és 200 foglyot szabadítottak ki. 1946. június 28-a Fekete Szombat, a britek az összes cionista vezetõt elfogták, kivéve Ben-Guriont, mivel Õ Párizsban tartózkodott. Itt Ho Si Minh felajánlotta a zsidóknak a közép-vietnámi felföldet zsidó hazának.

1948. május 14-rõl 15-re virradóra a brit mandátum megszûnt Palesztinában. Május 14-én 16 órakor megszületett Izrael Állam. 15-én az összes arab állam egyszerre támadt Izraelre. 1949. elejére megvédte területeit, és még növelte is azt.

Ben-Gurion 1948-tól Izrael Állam miniszterelnöke, és még 15 évig, 1963-ig, mint miniszterelnök állt az ország élén, kivéve az 1953-55 közötti idõszakot. Politikai mûködése idején az ország még két háborúból került ki gyõztesen. Az ország népessége megháromszorozódott, 0,5 millióról 1,5 millióra emelkedett.

Habár elvesztette pártjának vezetõ szerepét, a Kneszetben egészen 1970-ig tevékenyen részt vett, majd ezt követõen visszavonult a politikából, és egy Negev-sivatagban lévõ kibucba költözött, Sde-Boker-ba.

(Forrás: Mazsihisz portál, Vaddi portal, Wikipedia.de) Sorozat összeállitója: Nagy Erzsébet

Paula és David ben-Gurion sírja Sede Bokerben

22 Hírek Izraelbõl | 2016/04

Társadalom

Zsidó esküvõi hagyományok «És szólt a szolgához: Ki ama férfi, a ki a mezõn jön elénkbe? Mondta a szolga: Õ az uram. Erre vette a fátyolt, és befedte magát.»(1Móz. 24, 65)

A

A zsidó esküvõ a házasságkötés zsidó vallási hagyományaihoz kötõdik. Nem jelenik meg konkrétan a Tórában, de számos eleme mégis onnan származik.

A házasságkötés szokásai változtak az idõk során, illetve napjainkban is vannak eltérések a neológ-, illetve az ortodox esküvõ között. A szertartást egy baldachin, az úgynevezett hüpe alatt tartják, ami szokásoktól függõen felállítható a zsinagógában, illetve a szabad ég alatt is. A szertartás két részbõl áll, az eljegyzésbõl, és magából a házasságkötésbõl. Ez a két esemény az ortodox zsidóknál különválik, míg a neológoknál ugyanakkor történik a hüpe alatt.

A házasság a tórai idõkben «Ha valaki asszonyt vesz, és hál vele…» (5Móz. 22,13) A fenti idézetbõl vezették le a bölcsek, hogy az asszonyszerzés módja a pénzen való vétel («Ha valaki asszonyt vesz...»), és a testi kapcsolat («és hál vele...») Illetve van egy harmadik mód is, a dokumentum. «Midõn elvesz valaki feleséget és férjévé lesz, akkor lészen, ha nem talál kegyet szemeiben, mert talált rajta szemérmetlen dolgot, és ír neki válólevelet....» (5Móz. 24,1) Az idézetben azt olvassuk, hogy válásnak dokumentummal kell történnie.

Ebbõl következik, hogy a házasságkötésnek is. A dokumentum ma a ketubát (házasságlevél) jelenti, a pénz a gyûrût, az együtthálás pedig a szertartást követõ pár perces, jelképes félrevonulást a jihudot. Napjainkban a házasságkötés már

csak mindezek együttes teljesülésével lehetséges.

A házasságkötés menete A házasságkötést megelõzõ szombaton a võlegényt felhívják a Tórához, ahol a közösség tagjai cukorkával dobálják meg. Jelezve ezzel azt a kívánságukat, hogy legyen a házasság édes. Ennek a felhívásnak a neve aufruf.

A menyasszony a szertartás elõtti napon naplemente után elmegy a mikvébe, a rituális fürdõbe, ahol áldás kíséretében alámerül.

A házasságlevél (ketuba) A ceremónia elõtt kerül sor a házasságlevél aláírására. A ketuba egy tekercs, ami arámi nyelven van írva, és a feleség jogait tartalmazza, illetve a válás esetén neki járó összeget. A házasságlevelet két tanú írja alá, akik sem a võlegénynek, sem a menyasszonynak nem lehetnek rokonai.

A menyasszony lefátyolozása (bedekkolás) A võlegény, miután a menyasszonyhoz kísérik, lehajtja annak fátylát. Ezzel a lépéssel a férfi mintegy oltalmába veszi a nõt. A szokás a Bibliából ered, amikor Jákobhoz Rachel helyett az idõsebbik lányt, Leát adják hozzá. Így a võlegénynek meg kell gyõzõdnie róla, hogy valóban a menyasszonyát veszi-e feleségül. (1Móz. 29, 24-26) Másrészt arra is utal ez a szokás, hogy amikor Rebeka meglátja Izsákot közeledni betakarja az arcát.

A hüpe alatt A võlegényt a hüpe alá kíséri a két örömapa. Ezt követõen a két örömanya odakíséri hozzá a menyasszonyt is, aki a két kísérõjével együtt hétszer megkerüli õt.

A szertartás vezetõje (általában a rabbi) elmondja a boráldást, majd egy másikat is, magára az esküvõre. Ezt követõen a pár iszik egy kortyot a borból.

Ezt követi a gyûrû felhúzása. Eltérõen a keresztény szokásoktól, itt csak a menyasszony ujjára kerül gyûrû, mégpedig nem a gyûrûsujjra, hanem a jobb kéz mutatóujjára.

Ezután a rabbi felolvassa a ketubát, majd a võlegény átadja azt a menyas�szonynak.

A következõ lépés az úgynevezett hét áldás (seva brachot). Hét felkért személy, borral a kezében elmond egy-egy áldást. Az ifjú pár ismét iszik a borból, majd a férfi jobb lábával összetör egy poharat, miközben a 137. zsoltár egyik mondatát mondja. A szokás azt jelképezi, hogy a legnagyobb öröm sem lehet felhõtlen, mert még ilyenkor is emlékezni kell a lerombolt Szentélyre.[7] A jihud («elkülönülés») A szertartás után a fiatalokat egy szobába kísérik, ahol néhány percre kettesben hagyják õket. Ekkor szoktak enni is pár falatot, mert a hagyomány szerint a fiatalok az esküvõjük napján kötelesek böjtölni. A házasságkötést tánccal kísért lakoma zárja. Ekkor a szokás szerint a párt széküknél fogva a magasba emelik, és táncolnak körülöttük.[8] A házasságkötés utáni napok A házasságkötést nem nászút követi.

A következõ hét napban a házaspár mindig másnál vendégeskedik, ahol minden alkalommal sor kerül a hét áldás elmondására.

Forrás: Israel Meir Lau, A zsidó élet törvényei ( Machon Massoret Yeshivat Chaje, Tel Aviv, 2000) Mazsihisz, Wikipedia Hírek Izraelbõl | 2016/04

23

Társadalom

Terrorizmus

A zsidó szív A terrorhullám, amely végigsöpör Izraelen, megdöbbentõ jelenségeket is hoz magával. Épp az áldozatok hozzátartozói, közöttük nem kevesen telepes családok, arra szólítanak fel, hogy higgyünk az emberben megbúvó jóságban, és vessünk gátat az arabok elleni gyûlöletnek.

A

A terrorra különbözõ eszközökkel lehet reagálni – katonai vagy politikai intézkedésekkel. De a kettõt kombinálni is lehet. Vannak, akik kerülik a tömeget, inkább otthon maradnak, míg mások zavartalanul végzik mindennapi tevékenységüket. Más a helyzet, ha valaki közvetlenül érintett, mint például azok a családok, amelyek a terrorcselekmények következtében elveszítették hozzátartozóikat. Érthetõ, ha ezek nehezen tudják a gyászt, a veszteséget feldolgozni, és haragot, esetleg bosszút forralnak szívükben. Hisz szeretteiket csak azért gyilkolták meg, mert izraeliek, zsidók voltak. Vannak azonban olyan hozzátartozók is, akik nem ezt az utat választják. Õk a szeretet mellett kötelezik el magukat, és nem állnak a gyûlölet oldalára.

A terrorhullám, amely 2015 õszén kezdõdött, öt hónap alatt 30 halálos áldozatot követelt. Viszonylag sok közöttük a júdeai és samáriai lakos.

Családjaik többé, kevésbé kapcsolatban állnak ennek a bibliai régiónak izraeli telepes közösségével. Sokan úgy gondolnak a telepesekre, mint olyan izraeliekre, akik elutasító magatartást tanúsítanak, sõt agresszíven viszonyulnak környezetükhöz. De ha közelebbrõl megnézzük ezt a közössé-

24 Hírek Izraelbõl | 2016/04

get, felfedezünk tagjaik között olyanokat, akik szinte vallásos fanatizmussal törekednek arra, hogy megtalálják a megbékélés, a megértés és a béke hangját palesztin szomszédaikkal. És ennek a törekvésnek élén olyan telepesek állnak, akik a terrorcselekmények során elveszítették hozzátartozóikat.

Nathan Meir egyike ezeknek a telepeseknek. Otnielben él a Hebrontól délre elterülõ hegyekben. Feleségét, Daphna Meirt, 2016 januárjában házukhoz közel gyermekei szeme láttára gyilkolta meg egy palesztin. A gyilkosság után adott interjújában a hat gyermekkel özvegyen maradt apa hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem érez gyûlöletet. «A gyilkosság után a gyermekeimtõl megkérdeztem, hogy dühösek-e, de mind tagadólag válaszolt. Mindnyájan gyászolunk, de sem dühöt, sem gyûlöletet nem érzünk.

Ezek a szavak még a szókincsünkbõl is hiányoznak. Vannak arab barátaim, és õk továbbra is a barátaim maradnak. Nem adom fel a békébe vetett reménységemet. Gyászolunk, mélyen lesújt a veszteségünk, de a gyûlöletnek nincs helye az életünkben. Isten elvette szeretett feleségemet. Ezt meg kell próbálnom elfogadni, de nem úgy, hogy helyet adok a gyûlöletnek.»

Aki Otniel telepet ismeri, nem fog ezen a kijelentésen túlságosan csodálkozni. A 2015. novemberi számunkban is beszámoltunk Otniel teleprõl, lakosairól és békekezdeményezéseirõl (22. old, Fény és árnyék). Ez a kevesebb, mint 1000 lelket számláló kis település nagyon vallásos beállítottságú. Itt található egy Talmud – Tóra oktató központ, amely szintén céltáblája volt a palesztin terrornak és ennek ellenére – vagy lehet, hogy éppen ezért – a lakosok jó kapcsolatokat ápolnak palesztin szomszédjaikkal. Otniel zsidó vallásos lakosai állandó párbeszédet folytatnak muszlim papokkal, és közös továbbképzõ estéket rendeznek.

A terrorhullámot megelõzõ hónapokban megpróbáltak a közelben fekvõ palesztin kisvárosok, Jatar és Dahrija lakosaival közösen egy ipari területet kiépíteni. A terrorhullám miatt ezek a tervek, amelyek mindkét közösség számára hasznot hoznának, nem valósulhattak meg. Mindez semmit nem változtatott ezeknek az embereknek a gondolkodásán. Õk továbbra is a már elhunyt Menachem Froman rabbi elveit tartják irányadónak, aki Tekoa (egy kilométerre, délre Betlehemtõl), izraeli település lakosaként a vallások egymással folytatott párbeszéde által

Társadalom

a zsidók és arabok közti megbékélést szorgalmazta. Egyszer még Achmed Jassinnal is találkozott, aki a radikális iszlámista Hamasz egyik alapítója és szellemi vezetõje volt. Ezen a találkozón Forman rabbi felemelte szavát a sorozatos öngyilkos merényletek ellen a második intifáda idején. Az egyik összejövetelen Forman rabbi komoly bírálatot kapott, és azt jósolták neki, hogy ezekért a kapcsolatokért a pokolban fog szenvedni. Akkor Jassin sejk a hagyomány szerint a pártját fogta és ezt mondta neki: «Hallgass ide, bölcs Froman, ha a dolog kettõnk ügye lenne, mi öt perc alatt békét kötnénk egymással.»

A béke nem jött el, sõt, ellenkezõleg. Jassin sejket 2004 márciusában Israel a Gázai-övezetben likvidálta, Froman pedig 2013 márciusában súlyos rákbetegségben meghalt. Egy nappal Daphna Meir meggyilkolása után Otnielban Froman rabbi menyét, a 30 éves Michal Fromant, egy 17 éves palesztin fiú lakhelyén, Tekoában, késsel megsebesítette. A 18 hónapos terhes Michal felgyógyult sérülésébõl.

Amikor egy interjúban megkérdezték tõle, hogy van, nem önmagáról beszélt, hanem a támadójáról. «A szemei zavart lelkiállapotra utaltak. Nem tett rám fenyegetõ benyomást. Egy fiatal fiú volt, gyermeki arckifejezéssel. Olyannak tûnt számomra, mint egy elveszett lélek.» Michal férje, Schiwi Froman felesége megtámadása után így nyilatkozott: «Két kézzel kell a helyzethez hozzáállnunk. Egyiket védekezõen feltartanunk, a másikat pedig békés kézfogásra nyújtanunk. Feleségem megtámadása csak ebben a hitemben erõsített meg.»

ML∎

Nathan Meir: «Isten elvette szeretett feleségemet.

Ezt meg kell próbálnom elfogadni, de nem úgy, hogy helyet adok a gyûlöletnek.»

Kép: Nathan Meir 4 gyermekével a 6 közül

társadalom

Szégyenletes becsületbeli gyilkosságok Izraelben minden ötödik polgár izraeli arab. Az arab társadalom nem homogén, mert a különbözõ felekezetek és etnikai hátterek nagy különbségeket eredményeznek világnézetében, amelyet egy súlyos jelenség is terhel: a becsületbeli gyilkosságok.

I

Ijesztõ számok – válasszuk ki találomra a 2013-as évet. Az izraeli rendõrség több mint 20.000 alkalommal vonult ki családi erõszak miatt. Több mint 7.000 asszony tett feljelentést fizikai bántalmazásért. Azoknak az asszonyoknak a száma, akik állandó bántalmazásnak vannak kitéve, több mint 200.000-re becsülhetõ. Velük együtt legalább 600.000 gyermek is érintett.

Az ország csupán 14 menedékházzal rendelkezik az asszonyok számára, amelyekben 2014-ben 641 asszony és 932 gyermek talált ideiglenesen menedékre. És ebbe a statisztikába nem számítanak bele a szexuális bántalmazások és megerõszakolások.

Azonban figyelembe kell venni, hogy a családi erõszak eseteinek többségében ki sem hívják a rendõrséget. Az incidensek száma tehát jóval nagyobb, mint a fent említett adat.

Ezek a számok sokkal magasabbak az olyan közösségeken belül, amelyeket vallási téren vagy etnikailag homogénnek lehet tekinteni. A zsidó izraeli társadalmon belül ilyen az ultra-ortodox közösség. Ugyanakkor ez az arab társadalomra is érvényes, amely azonban nem tekinthetõ homogén közösségnek. Ezt a csoportot muszlimok és keresztyének, drúzok és cserkeszek, valamint más etnikai csoportok alkotják. De maga a muszlim csoport sem egységes, amely az ország arab polgárainak 75 százalékát teszi ki, mivel úgy északon, mint délen élnek olyan beduin arabok, akik saját hagyományokkal és rítusokkal rendelkeznek, még akkor is, ha a muszlim közösséghez tartoznak.

Ezeket a csoportokat a férfiuralom jellemzi. A nõk és a lányok továbbra sem vehetnek részt a képzésben, és nem feltétlenül a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem többek között azért, mert még kiskorukban korlátozzák a mozgásszabadságukban és férjhez adják õket.

Gyakran épp az arab nõk állnak a modern, nyugati beállítottságú izraeli társadalom és a vallásos, etnikai hagyományokat õrzõ csoportok között kialakuló konfliktus középpontjában.

Ehhez tartozik még az a jelenség is, amely nemcsak a nõket készteti tiltakozásra. Így 2016 januárjában a Kneszet minden arab képviselõjét – úgy nõket, mint férfiakat – tiltakozó nyilatkozat közzétételére indította ez a jelenség, ami nem más, mint a becsületbeli gyilkosság.

Ezeknek a száma még ijesztõbb. Az elmúlt évtized során 100 arab izraeli nõt gyilkoltak meg azzal az indokkal, hogy bemocskolták a család becsületét. Jóllehet az arab nõk az ország nõi polgárainak 16 százalékát teszik ki, az egy évben megölt nõk 30 százaléka mégis közülük kerül ki, és a jól kitervelt, gyakran a családfõ parancsára végrehajtott becsületbeli gyilkosságok száHírek Izraelbõl | 2016/04

25

Társadalom

30% 16% ma tovább növekszik. E cikk átdolgozása idején tárgyalták az ország északi részében egy 22 éves beduin perét, aki 19 éves húgát pisztollyal megfenyegette, majd késõbb elütötte, úgyhogy a lány lábtörést szenvedett. A bíróság által kiadott távolságtartási végzés azonban nem akadályozta meg abban, hogy egy kis erdõ szélén megtámadja, és kalapáccsal agyonverje. Az ok: nem tetszett neki, hogy a lány elköltözött otthonról.

Egy arab-izraeli újságírónõ utánajárt az ügynek, és megállapította: Nem kevés gyilkosságot csupán azért követnek el, mert az áldozat közvetlen környezetében a becsületsértés gyanúja merül fel. Ilyen a

Jóllehet az arab nõk az or-

Samah Salaime nõi aktivista egy további visszás szág nõi polgárainak 16 szá- aspektust panaszol fel: «A tetteseket gyakran felelõszalékát teszik ki, az egy évségre se vonják.» Szerinte, ben megölt nõk 30 százaléka és ezt mások is hangoztatják, a rendõrségnek jobban mégis közülük kerül ki kellene dolgoznia. Ugyanakkor elismerik, hogy a családok összetartása, az 2015-ben elkövetett 10 becsületbeli gyilkosság közül is néhány. Ez áldozat környezetének hallgatása azt mutatja, hogy a legcsekélyebb megnehezíti a felderítést. Ennek gyanú is ilyen tettekre indítja a ellenére egyre hangosabbak azok a férfiakat. Heba Zoabi többek között vádak, hogy az ilyen gyilkosságoelmondta: «Izraelben már megöl- kat nem veszik elég komolyan, mert tek fiatal lányokat csak azért, mert ezek «adott kulturális jelenségnek» SMS üzenetet váltottak fiú osz- tekinthetõek, amint azt Aida Toutálytársaikkal. A becsületbeli gyil- ma-Suleiman, az Egyesült Arab Liga kosságban nincs semmi, de semmi Kneszet-képviselõnõje egy interjúbecsületes.» Õ és a hozzá hasonló ban az izraeli média küldöttei elõtt aktivisták úgy érzik, hogy az arab elpanaszolta. Valóban elgondolkodtársadalom hallgatása «elviselhe- tató az a tény, hogy 2015-ben a 10 tetlen, ugyanakkor botrányos, mint becsületbeli gyilkosság közül csak kettõ került bíróság elé AN∎ maga a becsületbeli gyilkosság».

Ruth könyve

Gedeon

az üdvtörténet fényében – Az aktuális események tükörképében

Ára: 750,-Ft +postaköltség

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

26 Hírek Izraelbõl | 2016/04

TUDOMÁNY

Sumér és akkád kor

A

A sumérok késõbb az akkádok a történelmi idõk kezdetén Mezopotámia déli részén élõ és ott államalapító, vezetõ szerepet játszó népek voltak, akikkel már a Biblia elsõ lapjain találkozunk (1Móz 10,8-12). E terület korai mûvelõdését e két nép határozta meg. A Mezopotámia történetét illetõ források csaknem egészben régészetiek, ezért nehéz a kb. Kr. e. 2700 elõtti idõkbõl biztos idõrendet megállapítani. Mezopotámia déli részén a sumérok megjelenése elõtt három különbözõ kultúrával számolnak, a csiszolt kõkortól a fazekasság megjelenéséig.

tendõ múltán is kemény, mint a kõ. Itt nem lévén kõ, építõanyagként agyagból formált és napon szárított, majd égetett téglát használtak. Ebbõl építették fel városaikat, amelyek kemelt pontjain teraszosan képezték ki szent területeiket, az ún. zikkurattokat. A sumér irodalom rendkívül gazdag volt formában, de tartalomban is, így az ókori kelet tanítómesterévé vált. Isteneik: Enlil, Ea, Dumuzi vagy Istár, akit a Biblia Tammúz néven említ.

Az Uruki fej

Ubaid-kori kerámia Kr. e. 45004000 k. (Boston, Museum of Fine Arts)

Ezt az idõszakot lassan fölváltotta az Uruki-korszak (bibliai, Erek 1Móz 10,10). Szürke és vörös kerámiáját bekarcolt díszítéssel látták el. Uruk elsõ dinasztiája teremtette meg azt a fejlõdést, amely a késõbbiekben egész Mezopotámia területét meghatározta.

Elsõ királyai: Enmerkar, Lugalbanda, Dumuzi, Gilgames félmitológiai alakok.

Ekkor még a sumérok nem alkottak egységes államot. Városállamokra tagolódtak. Ugyanezen idõben az akkád, Kis elsõ dinasztiáinak története kezdõdött. Ismeretes Gilgamesnek az akkád Aggával és Arattával való harcának a története az elõkerült agyagtáblákról. Urukban olyan cementet tudtak készíteni, amely 5 ezer esz-

A második évezred fordulójára a két nép és hatalom egyesült, ettõl kezdve Sumér és akkád Akkád királyaiként emlegetik õket. Ez az ún. sumér restauráció vagy III. Uri dinasztia (Gudea) kora. Legfontosabb városaik: Ur, Uruk, Umma, Lagasz, Kis és Akkád. A városokat keletrõl nomád népek, hurrik és gutik betörései fenyegették.

Folytatjuk Hegyi András lelkész, teológiai tanár

Hírek Izraelbõl | 2016/04

27

gyorssegély izraelnek

GYorssegély izraelnek

Assaf Harofeh Kórházból

Európa jelenlegi helyzete egyre jobban kezd hasonlítani az izraeli mindennapok valóságához. Jóllehet sok szegény menekült van, akik életükért küzdenek, és gyermekeiknek egy jobb jövõt szeretnének biztosítani, azonban közöttük elvegyülnek az «iszlám szabadságharcosai» is. Ez a vallás és a hozzá kapcsolódó világnézet nem újdonság számunkra. Izrael ezzel szembesül lassan már 60 éve anélkül, hogy a világ ezt méltányolná. E tekintetben a Nyugatnak lenne mit tanulnia Izraeltõl, ugyanis «sok tapasztalatot gyûjtött» ezen a területen. A sok szomorú európai esemény után továbbra is Izraeltõl várják, hogy a gonosz és sötét hatalmakat a terroristákkal folytatott ún. béketárgyalások útján megfékezze. Vagyis Izraelnek paktumot kell kötnie az ördöggel.

2015 szeptembere óta, amikor elszabadult az újabb terrorhullám, több mint 30 ember vesztette életét és 300-nál is több volt a sebesült. A

28 Hírek Izraelbõl | 2016/04

támadásokat kövekkel, késekkel, lõfegyverekkel hajtották végre, de voltak gázolásos esetek is.

Ezeket a terrortámadásokat nem a palesztinok hajtják végre, mint az elsõ és második intifáda idején, hanem egészen fiatal emberek, 11 (!) és 20 év között. Gyakran a szülõk is tehetetlenül állnak az eset elõtt. Nem a szülõk azok, akik gyermekeiket arra ösztönzik, hogy ártatlan embereket támadjanak meg az utcán, hanem szervezett vallásos csoportok, akik messze élnek, és az interneten keresztül «nevelik» ezt az új generációt. Ezeket a támadásokat az izraeli titkosszolgálat is csak nehezen tudja megakadályozni, hiszen itt nem egy normális «háború» folyik. Szinte lehetetlen ezeknek a támadásoknak mozgatórugóit Allah nevével vagy a muszlim világ egyetértésével magyarázni.

Orvosaink az Assaf Harofeh Kórházban, valamint az orvosi személyzet az egész Izraelben éjjel-nappal ké-

szenlétben állnak, hogy az áldozatokat ellássák. Egyre gyakrabban van szükség pszichológus segítségére is.

A lakosság körében terjedõ félelem és bizonytalanság gazdasági téren is lecsapódik. Sok üzlet panaszkodik a jóval kevesebb bevétel miatt, az emberek ugyanis nem szívesen merészkednek ki az utcára, a terrortámadásoktól tartva. Ez az általános bizonytalanság sokkal több ember esetében okoz depressziót, rettegést, mint egy háború. Ott ugyanis tudható, hogy ki az ellenség, de itt nem lehet tudni, ki szúr hátba az utcán.

A kórházunk környékén szerencsére eddig csak egy merénylet történt, amelyben két személy súlyosan és öten könnyebben sérültek meg.

Azonnal a Beth Shalom sürgõsségi osztályra szállították õket. Dr. Yzhak Sharf, a kórház fõorvosa, nagyon jól emlékszik a múlt novemberi esetre, mivel õ maga látta el az áldozatokat. «A támadók késszúrásaitól két áldozat életveszélyes sérüléseket

Biblia

Kedves Izrael-barátok, Kedves Testvéreink! ha továbbra is támogatni szeretnétek az Assaf Harofeh Kórházat, megtehetitek a mellékelt csekken, írjátok rá: Assaf Harofeh. Minden befizetés levonás nélkül továbbítódik Izraelbe.

Izraelnek továbbra is szüksége van Jézus tettekben megnyilvánuló szeretetére és a mi támogatásunkra. Az Isten népével tett jócselekedet mindig meghozza gyümölcsét.

Imádkozzunk tehát továbbra is Izraelért, és segítsük erõnkhöz mérten! CM

Biblia

Izrael, egy rendkívül különleges nép 2. rész.

Bevezetés: A választott nép.

Nem véletlenül gyújtópontja ez az ország a világ- és vallástörténelemnek

Thomas Lieth

szenvedett. Gyógyulásuk több hónapot vett igénybe.»

A különbözõ intenzív állomások új felszerelései, melyeket az adományoknak köszönhetõen tudtunk kifizetni, segítenek a sérültek jobb ellátásában. Így a 2015-ös Beth Shalom adományokból a következõ életmentõ eszközöket szereztük be: 1. Három EKG-készüléket, 11.939 dollár.

2. Egy új spektrométert, a neurológiai részlegnek, 53.703 dollár.

3. Egy új hordozható röntgenkészüléket, 79.000 dollár.

4. Egy hordozható sebészeti röntgenkészüléket, 100.000 dollár.

A tudat, hogy ilyen hûséges barátok állnak mellettünk, akik imádkoznak értünk, segít bennünket az egyre nehezebb feladatok elvégzésében.

Isten áldását kívánom minden barátunk életére. Személyes üdvözlettel Dr. Eliezer Klinowski

A világtörténelemben nem találunk még egy olyan népet, amelynek történelme és évezredeken át megõrzött identitása összehasonlítható lenne a zsidó nép történelmével és mindmáig fennmaradt identitástudatával. Már maga a létezése csoda. A múltban feltûntek nagy népek, hatalmas uralkodók, királyok és diktátorok, emléküket pedig csupán a történelemkönyvek vagy régészeti leletek õrzik. Ezek beszélnek nagy tetteikrõl, a szörnyû háborúkról.

De ahogy jöttek, úgy el is merültek a történelem süllyesztõjében. Az egyik nép kipusztította a másikat.

Ma még világhatalom, holnap már jelentéktelen vesztes, eltûnésre ítélve. De Isten népe, Izrael, megmaradt az idõk folyamán! «Így erõsítetted meg magadnak népedet, Izráelt, hogy örökké a te néped legyen, te pedig, URam, az Istenük lettél» (2Sám 7,24).

Egy néppel sem bánt úgy Isten, mint a zsidó néppel. 4000 éves történelme során kétszer ûzték el hazájából, és kétszer tért vissza ugyanabba az országba. Az emberiség történelmében egyetlen nemzetet sem sza-

kítottak ki õsi otthonából kétszer és szórtak szét a föld legtávolabbi sarkába, hogy aztán ugyanabba az országba térjen vissza. Már az elsõ számûzetés, a babiloni fogság, aztán a visszatérés és az ország újra felépítése nagyon rendkívüli és szokatlan, ám most a zsidók visszatérése hazájukba a majd 2000 éves szétszóratás után, a modern idõk valóságos csodája. Éppen hat évvel a Wannsee-Konferencia után, amikor a nácik elhatározták a «zsidó faj» végleges kiirtását – a zsidó kérdés ún. végleges megoldását, amely 6 millió zsidó életét követelte –,1948. május 14én megalakult a zsidó állam.

Történelme során Izraelt kétszer szüntették meg, és kétszer vesztette el nemzeti függetlenségét. Fõvárosát, Jeruzsálemet, kétszer tették a földdel egyenlõvé, vallásos életének középpontját pedig, a Templomot, megszentségtelenítették és lerombolták. Izrael városait, falvait letörölték a föld színérõl, a lakosságot deportálták, és idegen országokba szórták szét. De ennek ellenére mindent újból felépítettek, mégpedig kétszer, megmûvelték a földet, benépesítették az országot.

Hírek Izraelbõl | 2016/04

29

Impresszum

Biblia

HÍREK IZRAELBÕL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 Köszönjük, hogy adományával támogatja az izraeli munkánkat!

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019

Izrael történelme egyetlen emberrel kezdõdött, akinek Isten 4000 évvel ezelõtt megjelent: ez az ember Ábrám. És ez a történelem tart mind a mai napig.

MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

Egyetlen más nemzetet vagy etnikai csoportot sem szórtak szét a világ minden részébe, mint a zsidó népet, és mégis megmaradt önálló népként megõrizve identitását. Távol-Kelettõl a vad Nyugatig, a messzi Északtól a legmélyebben fekvõ Délig nem volt olyan nemzet, amelyben ne éltek volna zsidók. A megdöbbentõ azonban az, hogy a zsidó nép mindezt túlélte, mégpedig mint nép, és nem olvadt be a vele együtt élõ nemzetekbe. És nem egy generációról, vagy egy évszázadról van szó, hanem 2000 évrõl. Ez alatt a hos�szú idõ alatt a zsidó nép megõrizte zsidóságát. Még a héber nyelv sem veszett el, újraéledt, napjainkban is élõ, beszélt nyelv.

Milyen sokszor üldözték kegyetlenül ezt a népet, és könyörtelenül megtizedelték. Megpróbálták kiirtani, ûzték õket egyik országból a másikba.

Isten ellensége ezt a népet, «az isteni bizonyítékot», meg akarta, és meg akarja semmisíteni.

Pogromok, üldöztetések irányultak a zsidók ellen nemcsak Németországban, hanem Romániában, Magyarországon, Oroszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban, gyakorlatilag az egész világon. Az arab nemzetek hat háborút vívtak eddig Izrael ellen, lakosait a mai napig terrorizmus, provokációk fenyegetik.

Egyfelõl csodálják és tisztelik ezt a népet, de másfelõl gyûlölettel és megvetéssel kell szembenéznie.

Mindezek ellenére, vagy éppen ennek következtében ez a nép nem tört meg, méltósággal haladt az oly sok fájdalmat, szenvedést könny- és vérhullatást tartogató úton. Megõrizte identitását, nemzetiségét minden különlegességével együtt. Óhatatla-

30 Hírek Izraelbõl | 2016/04

nul felvetõdik a kérdés: Mi tartotta meg a zsidókat évszázadokon keresztül? Hogy lehetséges, hogy ez a nép még ma is önálló nemzetként létezik?

Csak valamilyen természetfeletti hatalom állhat mögötte, amely e különös nép fölött õrködik, és nem hagyja, hogy eltûnjék a föld színérõl. Ha nem az élõ Isten õrködne fölötte, és nem tartaná be ígéreteit, akkor már rég nem létezne Izrael sem, mint az a sok ókori nép, amelyek eltûntek a történelem forgatagában. Hol vannak már a hettiták, jebuziták, a fõniciaiak, a moábiták, a babiloniak, a médek, és még olyan sokan? Mind eltûntek, pedig hatalmas, nagy népek voltak.

Izrael történelme egyetlen emberrel kezdõdött, akinek Isten 4000 évvel ezelõtt megjelent: ez az ember Ábrám. És ez a történelem tart mind a mai napig. Aki volt már Izraelben, saját maga is átélhette ezt, és saját szemeivel láthatta. Mi, akik ma élünk, szemtanúi vagyunk e nép történelmének, és mindannak a csodának, amit Isten népével véghezvisz.

Felismerhetjük ezekben az eseményekben Isten jelenvalóságát, és azt, hogy a szálakat a kezében tartja. Istennek az emberiség számára kigondolt történelme itt játszódik a világ közepén, a világ legjelentõsebb államában, Izraelben (vö. Ez 5,5). Itt találkozik három kontinens (Európa, Ázsia és Afrika), és mindenekelõtt a három monoteista vallás (a zsidóság, a keresztyénség és az iszlám). Nem véletlenül gyújtópontja ez az ország a világ- és vallástörténelemnek.

Ennek a népnek a történelmét átszövõ szál soha nem szakad el. Még akkor sem, ha ideiglenesen úgy tûnik.

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés (2016-tól): 5040,-Ft+ éves postaköltség, postai díjszabás alapján.

A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad!

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Missziós istentiszteletet tartunk a hónap utolsó vasárnapján, 10:00 órakor!

Az alkalom nyitott, Szeretettel várunk mindenkit!

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

Az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghívja Önt, családját és ismerõseit:

Norbert Lieth Svájc

Téma:

A Paradicsomban megtett elsõ lépéstõl a Paradicsomban megtett utolsó lépésig a próféciák alapján

tartandó konferenciánkra Idõpont:

2016.04.23. (szombat) 15:00 órakor Helyszín:

Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának Díszterme 1092 Budapest, Ráday út. 28.

Információ: Éjféli Kiáltás Misszió - 1135 Budapest, Palóc út 2. ; Tel.: +36-1) 35-00-343, (+36-1) 33-99-490, (+36-1) 236 0895; E-mail: ejfel@t-online.hu

JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2.

Tel: +36 1 350 03 43, +36 30 63 07 823 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com

Ára: 420,-Ft Változtatás jogát fenntartjuk