Éjféli Kiáltás 2018 június

Éjféli Kiáltás ◆

idoszeru korhu idotálló ◆

◆

◆

www.ejfelikialtas.hu n 2018 június 06. szám

Bibliai próféciák Mi a Jelenések könyvének súlypontja?

Izrael 70 Éve Isten csodája Izraellel és a keresztyén élet Sorozat Hogyan nyerhetem el Isten békességét?

Iskáriótes Júdás és a modern keresztyénség Az Úr elárulója egyben a végidõk antikrisztusi Izraelének és az egyre antikrisztusibbá váló keresztyénségnek is jelképe.

Bibliai

tanulmányút

70 éves 2018 október 14-22

1150,-Euró FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom (Haifa) végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása lelkigyakorlatok, feltöltõdés, kikapcsolódás.

Jelentkezés:

+ repülõjegy, illeték

Testközelben

a Biblia

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2 Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Tartalom / Impresszum

Mi a Jelenések könyvének súlypontja?

Isten csodája Izraellel és a keresztyén élet

6

Bibliai próféciák 6 Mi a Jelenések könyvének súlypontja?

16

15 A keresztyénség megérkezett a «harmadik világba» 16 Isten csodája Izraellel és a keresztyén élet

Innen-onnan 14 Táncolni Isten dicsõségére?

14 Németország újra veszélyes a zsidók számára 14 Sminkelni Isten dicsõségére?

15 A római katolikus egyház lutheránussá válik?

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Tördelés: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megmegvásárolható A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad!

Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 55 EUR

A «Svájci testvérek»

Nézõpontban 19 «Nagy rajongója vagyok Lukácsnak 21 Dálnoki László (1951–2018) 22 Iskáriótes Júdás és a modern keresztyénség

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

26

26 A «Svájci testvérek» 28 Hogyan nyerhetem el Isten békességét?8) 3 Impresszum 5 Üdvözlet 21 Bölcsességek

Állandó programjaink Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók, fínom ízek Minden szerdán BibliaKÖR Téma: Nehezen érthetõ Bibliai Igehelyek - kezdés :18 óra

MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425

Rendszeres istentiszteletek: minden vasárnap 17 órai kezdettel.

Helyszín: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. I.em.

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás 2018 június

3

Wim Malgo

József Jézus

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Ár: 1450 Ft

144 000 + 2 tanú Kik azok?

Kényes témát érint a könyv szerzõje, mivel igen nagy a tudatlanság e kérdés körül. Egy világot átfogó közismert szekta is e tévtanítás egyik hirdetõje. Wim Malgo a Bibliát hívja segítségül a féreértések eloszlatására.

Ára: 1250,-Ft

Mi az elragadtatás – mindent tudsz róla?

Az elragadtatás a Biblia egyik titka, amirõl nem számol be nekünk teljes részletességgel. Wim Malgo ezt a titkot járja körül Pál apostolnak az 1Kor 15-ben, valamint az 1Thes�sz 4-ben írott igeversei alapján. És felteszi a kérdést: Ki alkalmas arra, hogy találkozzék az Úr Jézussal?

Egyszerû a felelet: aki várja Õt!

Ára: 650,-Ft

A bibliai keresztség

A keresztyén egyházakon és felekezeteken belül köztudottan sok az eltérõ értelmezés és magyarázat a Biblia eseményei, kijelentései és tanításai vonatkozásában. Ezek egyik igen lényeges pontja a keresztség kérdése. Erre kíván választ keresni és adni a szerzõ, Wim Malgo a Biblia alapján.

Ára: 350,-Ft Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

üdvözlet

René Malgo

«Keresztyénnek lenni igyekezet kérdése»

Kedves Barátaim, a megváltás célja az, hogy hasonlókká legyünk Urunk, Jézus Krisztus képéhez (Róma 8,29). Nagy imakérésünk nekünk, mint missziónak, hogy az «Éjféli Kiáltás» magazinunk minden kedves Olvasójának igazi segítség legyen a Krisztushoz vezetõ úton. Az apostolok leveleikben újra és újra megmutatják, milyen ez az út a gyakorlatban.

Egy igen figyelemreméltó fejezet ebben a tekintetben a 2Péter 1,3–8 versei.

Az apostol elmagyarázza, hogy Isten ereje által mindent megkapunk, ami a szent és Istennek tetszõ élethez szükséges (3.v). «Isteni természet részeseivé» lettünk (4.v). Más szavakkal Krisztushoz leszünk hasonlókká, ha megmenekülünk attól a pusztulástól, amelyet a világ szerinti kívánság okoz ezen a Földön (4.v). Vagyis minden nap újból el kell hatroznunk, hogy nem a földi dolgokra építünk, hanem egyedül Istenre. Ez tesz valóban boldoggá, amint azt a «Hogyan nyerhetem el Isten békességét?» címû cikkünkben is részletesebben kifejtettük (28. oldal).

Az ilyen életvitelre «minden igyekezetünkkel» törekednünk kell (5.v). A keresztyénség igyekezet, szorgalom kérdése, nem való lustáknak, munkát, nehézségeket kerülõ embereknek. A földi dolgok foglyaiként magoljuk a tananyagot tesztekre, különbözõ vizsgákra, a minél több pénz megszerzése érdekében agyonhajszoljuk magunkat a munkahelyen, ezek helyett a múlandó dolgok keresése helyett azonban az Örökkévalóra kellene tekintenünk, és ezért minden földi dolgot feláldoznunk, hogy Krisztust megnyerjük (vö. Róma 12,1-2; Filippi 3,8).

Törekedjünk arra, hogy hitünk által mutassuk

meg igaz emberségünket (2Péter 1,5). Minél erényesebben élünk, annál kevesebb támadási felületet kínálunk ellenfeleinknek: ez az igazságosság páncélja… és minél szabadabbak vagyunk a terhektõl, annál boldogabbak is. Péter szerint az erényes élet hozzásegít az ismeretben való növekedéshez. Az Atya azokkal ismerteti meg akaratát, akik szeretik és Õt szolgálják. Minél inkább növekszünk Isten ismeretében, annál bensõségesebb, mélyebb és tisztább lesz kapcsolatunk az élõ Istennel.

David király szívbéli kívánsága legyen a miénk is: «Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek» (Zsoltárok 17,15).

A növekvõ ismeret Istenrõl, önuralomhoz vezet (2Péter 1,6). A lelkiekre tekintõ ember, aki erényes és növekszik az ismeretben, igyekszik Urához hasonlóvá válni, az elégedett azzal, amije van. Aki mértékletesen és szerényen él, bizonyságot tesz arról, hogy nem ragaszkodik a földi, múlandó dolgokhoz. Az ilyen ember elmondhatja Pállal: «Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!» (Filippi 1,21).

Mindez türelemhez vezet (2Péter 1,6). A szent emberek nem dühösek, nem keményszívûek, õk türelmesek és szelídek. Kiegyensúlyozottak, «kegyességben» élnek (6. v), vagyis istenfélelemben. Az érett hívõk nem félnek attól, hogy kényelmes életük esetleg kényelmetlenné válik, õk attól félnek, hogy esetleg bûnt követhetnek el Isten ellen. Mi Istent féljük, senki mást. Ez a kegyesség. És ez szabadságot ad. Aki számára Isten jelent mindent, az a legsötétebb völgyben, a halál árnyékában is valóságként éli meg az Istentõl kapott boldogságot.

A kegyesség elõmozdítja a testvéri szeretetet (7. v). A szentségre való õszinte törekvéssel együtt jár a testvérek iránti szeretet. Az Istennel járó emberek egyre többet akarnak tenni felebarátaikért, fõleg gyülekezetben a testvéreikért. Ebben a testvéri szeretetben természetesen benne van a minden ember iránti szeretet is (7. v). Szeretet nélkül nem megy semmi sem. Minden buzgóságunk hiábavaló, ha szeretet nincs bennünk (1Korinthus 13). Ha tevékenyen kifejezzük más hívõk iránti szeretetünket, akkor mutatkozik meg bennünk Urunk, Jézus Krisztus szeretete. Péter ezt így fejezi ki: «Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek» (2Péter 1,8).

A 4. versben ezt olvassuk: «Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sõt a legnagyobbak». Isten azt akarja, hogy Fiához legyünk hasonlóak, hogy «isteni természet» részesei legyünk, és akkor áldásait gazdagon árasztja ki ránk. Kedves Barátaim, ha mindezt szeretnétek megtapasztalni, igyekezzetek hitben növekedni, az odafentvalókkal törõdni, akkor megláthatjátok a mindennapi életben, milyen szeretetteljes a mi Urunk, milyen túláradóan nagy az Õ ereje, amely bennünk Szentlelke által lakozik és munkálkodik, sokkal többre képes, mint amit mi elképzelhetnénk. Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint: azé a dicsõség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékrõl nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen. (Efézus 3,20–21).

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2018 június

5

Bibliai próféciák

Mi a Jelenések könyvének súlypontja?

6

Éjféli Kiáltás 2018 június

A Biblia utolsó könyvérõl számtalan különbözõ nézet alakult ki. Azonban már az elsõ fejezetbõl kiderül, mi a tulajdonképpeni súlypontja az apokalipszisnek, és mit jelent ez a mi életünkre nézve.

K

arácsony elõtt az iskolában megkérdezett egy fiút a tanár: «Mit szeretnél a legjobban karácsonyra?» A fiú apjának egy bekeretezett fényképére gondolt, aki már elköltözött errõl a földrõl, és a fiúnak nagyon hiányzott. Csendesen így felelt: «Azt szeretném, ha apám kilépne a keretbõl, és újra itt lenne velünk».

Jézus Krisztus is eltávozott a földrõl, és visszament a mennybe. Most a Biblia lapjain jelenik meg lelki szemeik elõtt.

De egy napon kilép majd a menny keretébõl, és visszatér hozzánk. Addig vágyakozunk utána, mint az a fiú az édesapja után. A Jelenések könyve megmutatja, hogyan lép ki Jézus a képkeretbõl, hogy újra belépjen a mi világunkba.

A Jelenések könyve a reménység könyve. A remény boldog várakozást jelent. Gyõzedelmes Urunk visszajön teljes bizonyossággal, és felállítja birodalmát. Így a Jelenések könyvében

láthatjuk a messiási birodalom ígéretének beteljesedését, amelyet már az Ószövetség, az evangéliumok és az Apostolok Cselekedete elsõ fejezetei meghirdettek.

«A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a men�nyben: „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az õ Krisztusáé lett, és õ fog uralkodni örökkön-örökké”. Ekkor a huszonnégy vén, akik Isten elõtt ülnek trónjaikon, arcra borultak és imádták Istent, és így szóltak: „Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz!»

(Jelenések 11,15–17). «Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!» (Jelenések 19,6).

Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak van egyedül joga uralkodni. A Jelenések könyve világosan elénk tárja, hogyan építette fel Isten az ószövetségi próféciák sorát, elsõsorban Dániel könyvével, de Ezékiel, Zakariás, Ézsaiás és Mózes könyveiben is jelen vannak a profetikus utalások. A Jelenések felfedi Isten útját Izraellel és a nemzetekkel. Ez Izrael és minden dolgok helyreállításának könyve: a próféták kijelentéseinek végsõ beteljesedése.

Éjféli Kiáltás 2018 június

7

Bibliai próféciák

A görög alapszövegben a kinyilatkoztatásra használt szó «leleplezést, feltárást» jelent. Ezt még az «apokalipszis» fogalmaként is szoktuk használni, ami «felfedez, feltár» jelentésû.

«Kinyilatkozatás» – a könyv elsõ szavai közt szerepel.

A jövõ tehát leleplezõdik, mert az egész kinyilatkozatás profetikus. Azt mutatja meg, mi a terve Istennek az utolsó napokra.

«Azokban a napokban, amikor megszólal a hetedik angyal trombitájának hangja: beteljesedik az Isten titka, ahogyan hírül adta azt szolgáinak, a prófétáknak» (Jelenések 10,7). «És ezt mondta nekem: „Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit!» (Jelenések 22,6–7). Így a Jelenések könyve kapcsolatot létesít az ószövetségi prófétákkal. Fõ célja Isten hûségének bemutatása, Aki minden ígéretét beváltja, és eléri célját a messiási birodalom felállításával Izraelben. Ézsaiás próféta már az õ idejében hangsúlyozta: «Izráelt megszabadítja az ÚR örökké tartó szabadságra. Nem ér benneteket szégyen és gyalázat soha, soha többé!» (Ézsaiás 45,17).

Alig lehetne ezt érthetõbben kifejezni. És ez a kijelentés – amint sok más 8

Éjféli Kiáltás 2018 június

hasonló is – végsõ beteljesedését a Jelenések idejében éli meg.

«A trónuson ülõ ezt mondta: „Íme, újjáteremtek mindent”. És így szólt: „Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!” És ezt mondta nekem: „Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen» (Jelenések 21,5–6).

Péter, aki «a körülmetéltek közötti apostolságban [a zsidók között]» tevékenykedett (Galata 2,8), bizonyította ezt az igazságot, mikor az akkori Izráelt bûnbánatra szólította fel, és ezt mondta: «Tartsatok tehát bûnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bûneitek; hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt nektek. Õt azonban az égnek kell befogadnia addig, amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik. Errõl az Isten öröktõl fogva szólt szent prófétái szája által» (Apostolok Cselekedete 3,19–21).

Az izráeliták az apostol idejében nem tartottak bûnbánatot. Helyreállításuk ezért akkor fog megtörténni, ha eljön a bûnbánat ideje, ez pedig akkor lesz, amikor a Jelenések könyvében leírottak kezdenek beteljesedni.

A Jelenések könyve egyértelmûen héber jellemvonásokat visel magán.

A látomások, a jelképek, a számok, az angyalok az Ószövetségre, Izráelre emlékeztetnek. És számtalan párhuzamot találunk az Ószövetség profetikus kijelentéseivel. A Jelenések elsõ versei mutatnak rá arra, mi a tulajdonképpeni súlypontja ennek a könyvnek.

«Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak» (Jelenések 1,1; vö. 22,6).

A görög alapszövegben a kinyilatkoztatásra használt szó «leleplezést, feltárást» jelent. Ezt még az «apoka-

lipszis» fogalmaként is szoktuk használni, ami «felfedez, feltár» jelentésû.

«Kinyilatkoztatás» – a könyv elsõ szavai közt szerepel. A jövõ tehát leleplezõdik, mert az egész kinyilatkozatás profetikus. Azt mutatja meg, mi Isten terve az utolsó napokra.

Ezek a «prófétai igék» (Jelenések 1,3; 22,7) «Jézus Krisztus kinyilatkoztatásai» (Jelenések 1,1). Isten megdicsõült Fiára bízta minden dolgok végsõ kinyilatkoztatását. Õt tette az Atya Bíróvá és Királlyá (Apostolok Cselekedete 17,31). Az ítéletet Isten, az Atya átadta Istennek, a Fiúnak (János 5,22). A Jelenések könyve és a benne leírt események Jézus Krisztusról szólnak. A vég az Õ kezében van.

A Gyülekezet Jézus Krisztus teste, a kinyilatkoztatás idején a mennybe fog elragadtatni (1Thesszalonika 4,13–5,9), és onnan fog Krisztussal a kinyilatkoztatás eseményeiben részt venni (vö. 1Korinthus 6,2–3; Jelené-

sek 1,16.20). «Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsõségben» (Kolossé 3,4).

Isten, az Atya, Fiának adta a kinyilatkoztatást, hogy «közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie» (Jelenések 1,1.4; 2,20; 22,6.16). Isten szolgáinak, a Gyülekezetnek, tudnia kell Isten tervérõl (Jelenések 22,16). Azonban mindaz, ami itt fel van jegyezve, azok számára is rendkívül fontos, akik az apokalipszis idején Isten szolgáiként élnek.

Az Ószövetség Izraelt nevezi «szolgának»: «Dicsérjétek, ti nemzetek, annak népét, aki megtorolja szolgái vérét, bosszúval fizet ellenfeleinek, de megbocsát földjének s népének!»

(5Mózes 32,43). A Jelenések ben pedig így olvassuk: «…mert igazak és igazságosak az õ ítéletei, mert elítélte a nagy paráznát, aki paráznaságával megrontotta a földet, mert

A Gyülekezet Jézus Krisztus teste, a kinyilatkoztatás idején a mennybe fog elragadtatni

számon kérte kezébõl szolgái vérét!»

(Jelenések 19,2; vö. 3Mózes 25,42.55; Lukács 1,54.69; Ézsaiás 65,8–16).

Elsõsorban a próféták és mindazok, akik a zsidó nép körében odaadóan szolgálták Istent, nyerték el a «szolga» megnevezést (Nehémiás 1,6; Lukács 2,29; Jelenések 10,7; 11,18; 15,3). Az apostolok önmagukat szintén az Úr «szolgáinak» nevezték (Filippi 1,1; 2Péter 1,1).

A z Úr Jézus vég idõ k rõ l szóló beszédében g yak ra n elõfordul a «szolga» kifejezés (Máté 21,34–36; 22,3– 4; 24,45–50; 25,14.19.21; Lukács 12,38). A Jelenések pedig a 144.000 izraelitát a 12 törzsbõl «a mi Istenünk szolgáinak» nevezi (Jelenések 7,3). A mennyben lévõ mártírok is ezt a címet kapják (Jelenések 6,11). A Jelenések egész könyve mindig Isten szolgái felé irányul.

A Jelenések 1,1 fogalmazási módjával visszavisz bennünket az Ószövetségbe; például Ámós prófétához, aki ezt írja: «Az én Uram, az ÚR semmit sem tesz addig, míg titkát ki nem jelenti szolgáinak, a prófétáknak» (Ámós 3,7). Éppen ezt mondja a Jelenések is.

Éjféli Kiáltás 2018 június

9

Bibliai próféciák

A Jelenések a zt mutatja meg, aminek «hamarosan meg kell történnie» (Jelenések 1,1). Itt gyorsan, egymás után következõ eseményekre kell gondolni, amelyek ha egyszer elkezdõdtek, gyorsan ki fognak bontakozni. «Én, az ÚR, rövid idõ múlva megvalósítom ezt!» (Ézsaiás 60,22).

Istennek meg kell ítélnie ezt a világot, és Jézus Krisztus által fogja megtenni. Urunk rövid idõn belül és gyorsan megbünteti ezt a világot, hogy aztán egy örökké tartó áldást adjon. A szülés fájdalmai hirtelen jönnek; ezek heves fájdalmak, és ha egyszer elkezdõdtek, egyre gyakoribbakká válnak. Ám az ember életéhez viszonyítva rövidek. Ezt olvassuk azokról a szenvedésekrõl is, melyeket a keresztyéneknek kell átélniük: «Mert a mi pillanatnyi könnyû szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsõséget szerez nekünk» (2Korinthus 4,17).

Já nossal eg y a ng yal közölte a kinyilatkoztatást (Jelenések 1,1; vö.

22,16). Ez az angyal az Úr személyes küldötte, aki János mellett állt a látomás során, utasításokat adott neki, akit János késõbb imádni akart, amit azonban az angyal nem engedett meg (Jelenések 19,9.10; 22,8.9.16).

Tehát összefoglalva: Isten, az Atya, Fiára bízta a kinyilatkoztatást. Jézus Krisztus továbbadta azt angyalának.

Az angyal pedig megmutatta Jánosnak, aki aztán leírta nekünk. Ezért mondja önmagáról, hogy õ «bizonyságot tett Isten igéjérõl és Jézus Krisztus

bizonyságtételérõl; mindenrõl, amit látott» (Jelenések 1,2).

A Jelenések bevezetését János valószínûleg utoljára írhatta, mivel múlt idõben fogalmaz. Vagyis elõször leírta látomásait, melyeket az angyal az Atya és Fiú megbízásából vele közölt, aztán fogalmazta meg a bevezetést, és helyezte a szöveg élére.

Az angyalok szolgáló lelkek a kiválasztottak számára, vagyis a Gyülekezet szolgálatában állnak (Zsidók 1,14).

Azonban gyakran úgy jelennek meg, mint Izrael szolgái és az üzenetek átadói (Apostolok Cselekedete 7,53; Galata 3,19; Zsidók 2,2). A Gyülekezetet ma, a kegyelem idõszakában nem az angyalok tanítják, hanem a Szentlélek. Sõt, fordítva történik: nem a Gyülekezet tanul az angyaloktól, hanem az angyalok a Gyülekezettõl: «…és hogy ismertté legyen most az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok elõtt az Isten sokféle bölcsessége» (Efézus 3,10; vö.

1Péter 1,12).

Pál apostol is óvja a Gyülekezetet attól, hogy az angyalokat mértéken felül tisztelje: «Ne vegye el tõletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétõl ok nélkül felfuvalkodik» (Kolossé 2,18).

Mind máig vannak emberek, akik azt állítják, hogy angyalok jelentek meg nekik, és üzeneteket vagy látomásokat közöltek velük. Sõt azzal dicsekednek, hogy Isten küldte hozzá-

juk az angyalt. Ez azonban veszélyes.

«Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát» (2Korinthus 11,14).

Aki tehát a kinyilatkoztatásra hallgat, azt Isten «boldognak» nevezi: «Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idõ közel van» (Jelenések 1,3). A Jelenések végén újra megjelenik ez az üzenet: «És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit!»

(Jelenések 22,7).

Nem kevés keresztyén és gyülekezet utasítja el ezt a drága ígéretet azáltal, hogy nem foglalkoznak a Jelenésekkel. Arra lehetne gondolni, hogy sok hívõ nem tud helyesen olvasni, és az Úr szavait így értelmezi: «Boldog, aki nem olvassa, és nem tartja meg az ígéret szavait, mert az olyan sokáig tart …».

A Jézus Krisztus visszajövetelérõl és birodalmának felállításáról szóló tanítás a Biblia fõ témája. Isten Szava legalább háromszor többet beszél az Úr visszajövetelérõl, mint az elsõ eljövetelérõl. Az apostolok már azzal számoltak, hogy az õ idejükben jön vissza az Úr Jézus. Ezért figyelmeztet William MacDonald bibliamagyarázó: «Nem elég, ha mi ragaszkodunk az Úr visszajövetelének igazságához, ennek az igazságnak kell bennünket fogva tartania». Minden vágyakozásunk erre kellene irányuljon!

A Jelenések leírja Isten célját te-

A Jézus Krisztus visszajövetelérõl és birodalmának felállításáról szóló tanítás a Biblia fõ témája. Isten Szava legalább háromszor többet beszél az Úr visszajövetelérõl, mint az elsõ eljövetelérõl.

10 Éjféli Kiáltás 2018 június

remtett világával és annak a végét. Ez Istennek Jézus Krisztus által a világgal tervezett végzésének csúcspontja.

Ez a kinyilatkoztatás Jézus Krisztus elsõ eljövetelének, halálának és feltámadásának végleges diadala. Azért olvasunk arról, hogy Õ elsõszülött a halottak közül, és vére által megszabadított bûneinktõl (Jelenések 1,5), hogy Õ az, aki van, és aki volt, és aki eljövendõ (4.8. v), hogy halott volt, és most él (17. v), és hogy Õnála vannak a halál és a pokol kulcsai (18. v).

«János, az Ázsiában levõ hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendõ, és a hét lélektõl, akik trónusa elõtt vannak; és Jézus Krisztustól, a hû tanútól, aki elsõszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bûneinktõl, aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az õ Atyja elõtt: övé a dicsõség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen» (Jelenések 1,4–6).

A hét gyülekezethez Krisztus külön-külön levelet intéz. Mivel a hét a tökéletesség száma, ezek a levelek minden idõk minden gyülekezetéhez szólnak.

A hét lélek a Szentlélek teljességének jelképe a hétszeres szolgálatát jelképezve (Ézsaiás 11,2), amelyet a menora, a hétágú gyertyatartó is szimbolizál (Zakariás 4,2–6). «Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erõ lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke» (Ézsaiás 11,2).

Egyesek azt a nézetet vallják, hogy a hét lélek tulajdonképpen hét angyali lény, mert az angyalok a Szentírásban lelkekként is szerepelnek (Zsidók 1,14). Mivel õk a trón elõtt tartózkodnak, úgy tûnik, alárendelt pozíciójuk van. Ezt viszont a Szentlélekrõl nem lehet elmondani, mivel Õ Maga Isten.

(Azonban azt mondhatnák, hogy a trón elõtti hét lélek valóban egyenlõ Istennel, mert János a gyülekezetnek kegyelemet és békességet egyformán kíván az Atyától, a Fiútól és a hét Lélektõl.) Ha a 20. vers szerint a hét

csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet, akkor a hét lélek ily módon utalhat hét különleges angyalra, akik kiküldetnek az egész világra (Jelenések 5,6).

Mindkét magyarázat – a Szentlélek teljessége vagy a hét angyalfejedelem – lehetségesnek tûnik.

Mindjárt az elsõ fejezetben hangsúlyozza a kinyilatkoztatás az Úr Jézus elsõrendûségét és egyedülállóságát: Õ az, Aki van, volt és eljövendõ. Õ öröktõl fogva Isten. Õ itt volt ebben a világban, és ide jön vissza (Jelenések 1,8). Ha Õ Önmagáról kijelenti: «Én vagyok az Alfa és az Ómega, az elsõ és az utolsó, a kezdet és a vég» (Jelenések 22,13), akkor azzal azt közli, hogy Õ Maga Isten, mert ez isteni rang: «Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: Én vagyok az elsõ és az utolsó, rajtam kívül nincs isten» (Ézsaiás 44,6; vö. 41,4; 48,12).

Isten Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki Önmagát (Jelenések 4,9; 11,17).

Jézus a hû Tanú, Aki Istent emberként itt a földön odaadóan szolgálta (Ézsaiás 55,4; János 4,34; Lukács 22,42). Mint ilyen, Õ az elsõszülött a halottak közül, Aki soha többé nem fog meghalni (Kolossé 1,18). Õ a Fejedelem a föld királyai fölött, a föld jövõbeli Ura. Õ általa nyerünk kegyelmet Isten elõtt anélkül, hogy bármit is tennénk érte. E kegyelem által jutunk «békességre» Istennel. Így ajándékoz meg bennünket szeretetével, mivel Õ Önmagát adta értünk, és vérét ontotta a mi megváltásunkért. És ez a Jézus, Urunk és Megváltónk, visszajön: «Íme, eljön a felhõkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja õt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen» (Jelenések 1,7).

Már Dániel, az ószövetségi próféta, arról írt, hogy éjszakai látomásban látta, jött valaki az ég felhõin, aki emberfiához hasonló volt (Dániel 7,13). Krisztus Maga jelentette ki, hogy az ég felhõin nagy hatalommal és dicsõséggel fog eljönni (Máté 24,30; 26,64). Felhõ vette körül

A hét gyülekezethez Krisztus külön-külön levelet intéz. Mivel a hét a tökéletesség száma, ezek a levelek minden idõk minden gyülekezetéhez szólnak.

akkor is, amikor az Olajfák hegyérõl a mennybe felemelkedett (Apostolok Cselekedete 1,9–11), és ugyanúgy fog vissza is jönni (Zakariás 14,4).

Mindenki meg fogja Õt látni – Izrael is, azok, «akik átszegezték, és siratja õt a föld minden nemzetsége» (Jelenések 1,7). Ez a megfogalmazás a Zakariás 12,10–12-bõl való: «Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak. Azon a napon olyan nagy gyász lesz Jeruzsálemben, amilyent Hadad-Rimmónért szoktak tartani a megiddói völgyben. Gyászolni fog az ország, külön-külön minden nemzetség: külön Dávid házának a nemzetsége, asszonyaik is külön;

Éjféli Kiáltás 2018 június

11

Bibliai próféciák

külön Nátán házának a nemzetsége, asszonyaik is külön…».

Ezért a Jelenések 1,7 különösképpen Izráelre, a zsidó népre utal, akik «Õt átszegezték». Isten kiárasztja a könyörület és a könyörgés lelkét, és siratni fogják az Urat (Zakariás 12,10; Máté 24,30), Akit két évezreden át teljesen megvetettek és elutasítottak.

A Jelenések látomását János az «Úr napján» kapta: «Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna, amely ezt mondta: „Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába!» (Jelenések 1,10–11).

Az «Úr napját» sokan utalásként értelmezik arra, hogy ez vasárnap, az Úr feltámadásának napja lehetett.

Valószínûbb azonban, hogy itt János a Szentírásban gyakran emlegetett ítéletnapra gondol, amit lélekben átélt, és amelyrõl prófétaként leírta gondolatait. Õ ezt a napot látta (vö.

Jelenések 4,2). Ezért kiált fel a 11. vers után attól, amit «lélekben» látott. Az «Úr napja» az Ó- és Újszövetségben többször úgy jelenik meg, mint az ítélet napja (Jóel 1,15; 3,4; Ézsaiás 13,6.9; Malakiás 3,23; 1Thesszalonika 5,2; 2Péter 3,10). Ez a nap a Jelenésekben teljesedik be.

Az Újszövetség a feltámadás napját «a hét elsõ napjának» nevezi (Máté 28,1; Apostolok Cselekedete 20,7).

Ha János a feltámadás napjára gondolt volna, akkor ezt a megfogalmazást használta volna, amint a János evangéliuma, és a többi bibliai szerzõ tette abban az idõben (vö. János 20,1.19). A Gyülekezet történetében csak késõbb azonosították az «Úr napját» a feltámadás napjával és a vasárnappal. A magyarázat kulcsa mindig a bibliai szövegösszefüggés.

Szó szerint íg y kellene érteni: «Lélekben az Úr napjának idejében voltam». Ez a nap az Úrnak szentelt nap, amelyet Fiának engedett át Isten: «Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki» (Jelenések 12 Éjféli Kiáltás 2018 június

A magyarázat kulcsa mindig a bibliai szövegösszefüggés.

1,1). A kinyilatkoztatás az Úr napja, ami teljesen a Jézus Krisztus határkörébe tartozik.

«Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át[…]

Sõt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert õ az Emberfia» (János 5,22.27). Az Úr Jézust éppen az «Emberfiaként» láthatjuk a Jelenések 1,13-ban az «Úr napján». Krisztus Maga jelenti ki, hogy ez a nap az övé: «Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az õ napján» (Lukács 17,24). Így az «Úr napja» az a nap, amely az Úr Jézusé, és János átélte ezt a napot «lélekben» prófétaként. «A lélekben» kifejezés Ezékiel prófétánál is elõfordul, mivel õ is hasonlót élt meg: «Engem pedig fölemelt a lélek, és elvitt a káldeusok földjére a fogságban élõ néphez, látomásban, Isten lelke által. Azután eltávozott tõlem a látomás, amelyet láttam» (Ezékiel 11,24). És: «Az ÚR megragadott engem; elvitt engem az ÚR lélek által, és letett egy völgyben.

Tele volt az csontokkal» (Ezékiel 37,1).

«Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve» (Jelenések 1,12–13).

Az «Emberfia» kifejezést Pál leveleiben egyszer sem találjuk meg, de elõfordul a Dániel 7,13-ban, valamint az evangéliumokban, amikor az Úr Izráelhez beszél, és egyszer az Apostolok Cselekedetében, a 7,56-ban, amikor a haldokló István a zsidó néphez szól. A

Zsidók 2,6 is megemlíti az «Emberfiát» idézetként a 8. zsoltárból.

Az «Emberfia» megnevezés az Úr földi uralkodására vonatkozik. A kinyilatkoztatás a Gyülekezethez szól, azonban fõ témája a világ és Izrael fölötti ítélet (Jelenések 1,7).

Ez az Emberfia «hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tûz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélû éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik» (Jelenések 1,13–16).

Az Úr Jézusnak ez a leírása az Úr megjelenését tükrözi az Ószövetségben (pl. a 93. zsoltárban; a Dániel 7,9; 10,13; 10,5–6.9; Ezékiel 1,1–2,2 versekben, stb.). A Jelenések könyve a próféták minden ószövetségi kijelentésének összekapcsolása és beteljesedése. Robert Haldane teológus mondta egyszer ezzel kapcsolatban: «Izrael népétõl nem lehet elvenni azt, amire Isten vele szemben elkötelezte Magát».

János szimbólumokat látott annak megjelenítésére, ami az Úr, fenségére, hivatására, tulajdonságaira. A hosszú palást a méltóság jele, az aranyöv a mellén a mennyei, isteni, örök fõpapságot szimbolizálja. A fehér feje és haja olyan, mint a tündöklõ fény a sekinában, Isten dicsõségének felhõjében.

A fehér az Úr megvesztegethetetlen igazságosságára utal – amint az ítélet fehér trónja is (Jelenések 20,11). Szemei, mint a tûz lángja, ami azt jelenti, hogy tekintete mindenen áthatol és

mindent megítél. Csak ami «tûzálló», az maradhat meg elõtte: az arany, az ezüst, a drágakõ. «Az a nap fogja világossá tenni, mivel tûzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tûz fogja kipróbálni» (1Korinthus 3,13). «Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna elõtte, sõt mindenki mezítelen és fedetlen az õ szeme elõtt. Neki kell majd számot adnunk» (Zsidók 4,13).

Lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez – az égõáldozati oltárra emlékeztet. Isten Maga megemésztõ tûz, ami minden istenellenest felemészt. Hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása, ez azt jelenti, hogy az Õ Szava mindent betölt, minden felett uralkodik. Amikor Krisztus szól, minden más elnémul.

Jobb kezében a hét csillag a hét gyü-

(Ézsaiás 53,1). Senki nem ragadhatja ki a kezébõl azt, ami az Övé (János 10,28–29).

Az Úr szájából kijövõ kétélû kard szavainak élességét szimbolizálja. Az elválaszt és áthatol mindenen. «Mert Isten igéje élõ és ható, élesebb minden kétélû kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velõk szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait» (Zsidók 4,12). Az Õ Szava ítéli meg a nemzeteket is (Jelenések 19,15). És arca, mely olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik, az Úr Jézus megdicsõülésére emlékeztet: «És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény» (Máté 17,2; vö. 2.Petr 1,16–21).

A Jelenésekben elõforduló ószövetségi szimbolika is utal arra, hogy a Szentírás utolsó köny ve Izrael

Ez az Úr Jézusban hívõk számára azt jelenti, hogy bármi is történjen, bármit is kell átélnünk, nem szabad félnünk! lekezetet szimbolizálja, akikhez levelet intéz az Úr (Jelenések 1,20). Amit az Úr jobb kezében tart, az az Övé.

Arról egyedül Õ dönt. Jézus az Atya jobb keze, az örök megváltás karja. « Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki elõtt volt nyilvánvaló az ÚR hatalma?»

megváltásáról ás az õ Messiásának, Jézus Krisztusnak dicsõségben való visszajövetelérõl szól.

«Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, õ rám tette jobbját, és így szólt: „Ne félj, én vagyok az elsõ és az utolsó, és az élõ: halott voltam,

de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai» (Jelenések 1,17–18).

Ha valaki látott már szívinfarktussal vagy epilepszia rohammal összeesõ embert, akkor fogalma lehet arról, hogyan reagált János, de Ezékiel vagy Dániel próféta is, a mennyei dicsõségre (Ezéliel 1,28–2,2; Dániel 10,9). Egyetlen ember sem állhat meg az élõ Isten elõtt, senki nem igazolhatja magát Õelõtte. Senki nem tarthatja meg önmagát Isten elõtt.

Az Úr Jézus feltámadása óta Ura a halálnak is, Õelõtte a halál is retteg.

Itt látjuk az Úr kegyelmes szeretetét azok iránt, akik hisznek Õbenne és az Õ szolgái: «Õ rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj!» (Jelenések1,17). Boldognak érezheti az magát, akit Jézus Krisztus megváltott. Õket felemeli az Úr és megvigasztalja. Õ, Aki az elsõ és az utolsó, a Mindenható (Jelenések 1,8), Aki feltámadt a halottak közül, és örökkön örökké él, Akinek hatalma van a halál felett, Akié a kinyilatkoztatás, és Akinek minden jövõbeli esemény alá van rendelve, Õ õrzi és vigasztalja meg azokat, akik az Övéi.

Ezért nem kell félnünk. Életünk és halálunk az Õ kezében van. Nem vagyunk a sors játékának kiszolgáltatva, mi az Úré vagyunk, az Õ világához tartozunk.

Ez az Úr Jézusban hívõk számára azt jelenti, hogy bármi is történjen, bármit is kell átélnünk, nem szabad félnünk!

János ezt a parancsot kapta: «Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után; a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet» (Jelenések 1,19–20).

A 19. vers a Jelenések könyvének felosztását tartalmazza: «amiket láttál»: elsõ fejezet; «amik vannak»: a 2. és 3. fejezet; «és amik történni fognak ezek után»: a 4-tõl a 22-ig fejezetig. A próféta figyelmeztet, mi arra hívattunk el, hogy hirdessük Isten üdvtervét, evangéliumát, próféciáit, amíg visszajön. «Így szól az, aki ezekrõl bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus!» (Jelenések 22,20).

Norbert Lieth

Éjféli Kiáltás 2018 június

13

Innen-onnan

Táncolni Isten dicsõségére?

Á

prilis végén Bernben a parlament elõtti téren keresztyének egy csoportja táncbemutatót tartott – amint mondták, Isten dicsõségére, és ezzel hirdetve az Õ uralmát Svájc felett.

Bern anarchista csoportja ezt ostoba ötletnek tartotta, és elhatározta, hogy a táncbemutató napján ellendemonstrációt szervez, és óvszereket osztogat.

Különösen tüske volt a szemükben a «Menet a magzatokért» egyesület, amely részt vett a táncbemutató szervezésében, és amely az abortusz ellen száll síkra. Az anarchisták a keresztyén táncokat «szexista, nacionalista, homoés transzfóbiás partinak» nevezték.

– Tulajdonképpen bizonyíték ez arra, hogy a világ szellemi érettsége még igencsak alacsony szinten áll ahhoz, hogy megértse, a keresztyének fontosnak tartják a szentséges, mindenható és transzcendentális Isten uralmának éppen ha szükséges, akkor tánccal való hirdetését is. Így a «balgatag világ» egészen új és kevésbé hízelgõ jelentést kap …

Németország újra veszélyes a zsidók számára

E

gy izraeli arab nem hitte, hogy Németországban veszély fenyegetheti a zsidókat. Egy olyan kísérlettel próbálkozott, hogy elõször életében kippát tett a fejére, és úgy sétált Berlin utcáin. A fiatalok azonnal megtámadták, és «zsidó korcsnak» titulálták. És ez nem valamilyen sötét sikátorban történt Kreuzbergben vagy a metró

Wim Malgo

Az újjászületett ember 7 jellemzõje Ez a tanulmány olyan számunkra, mint egy tükör. E kis füzet elénk tárja azt, hogy milyenek vagyunk ill. hogy milyen is az újjászületett ember. Ezúton jobban észrevehetjük hibáinkat, hiányosságainkat, és ha meg van bennünk a készség a korrekcióra, akkor egyenesen járhatunk Jézus Krisztus útján.

Ára: 350,-Ft+postaköltség Megrendelhetõ:

14 Éjféli Kiáltás 2018 június

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 ; E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

egyik sötét sarkában, hanem, amint Levi Salomon a Zsidó Fórum a demokráciáért és az antiszemitizmus ellen szervezettõl elmondta: «a jól szituált berlini városrész, a Prenzlauer Berg nyílt utcáján». A Die Zeit arról számolt be, hogy «Berlinben az antiszemita bûncselekmények száma» évek óta folyamatosan növekszik.

Sminkelni Isten dicsõségére?

K

ét fiatal nõt már évek óta támadnak az interneten, mert a Youtube-on «keresztyén sminktippeket» adnak. Ezzel együtt mégis 120.000 elõfizetõjük van. Arra szeretnék megtanítani a lányokat, hogyan sminkeljék magukat Isten dicsõségére. Miközben a sminkrõl filozofálnak, nem rejtik véka alá vallásos nézetüket sem. Mindketten nyíltan bevallják azonban, nehezükre esik, hogy «elkárhozó emberekhez együttérzéssel és szeretettel forduljanak. – Amikor én ezt a szót hallom, hogy homosze-

A római katolikus egyház lutheránussá válik?

R

oberto Pertici, a jelenkori történelem tanára a Bergamo-i egyetemen Olaszországban, figyelemreméltó tételt állított fel: Úgy véli, hogy a római katolicizmus Ferenc pápa alatt alkonyához érkezett. Ferenc pápa reformtörekvései már elõfordultak egyszer a történelemben – mégpedig Martin Luther által. A tanár ezzel nem azt akarja mondani, hogy a pápa osztja Luther teológiáját, hanem hogy a pápa a római katolikus egyház történelmi önállóságát belülrõl aláássa. Így például Ferenc állandóan azt hangsúlyozza, hogy õ Róma püspöke, és nem az univerzális egyház fõpapja. És nem is veszi különösen komolyan a pápaság tekintélyét, mint ahogy magatartásával kifejezi: «Ki vagyok én, hogy mások fölött ítélkezzek?» Ugyanakkor lebecsüli a római katolicizmus legnagyobb

hagyományait, mint a gyónás, a házasság felbonthatatlansága, vagy eukarisztia. Más szavakkal: Ferenc pápa liberalizálja a római egyházat. Amint a lutheránus egyház lassan, lassan elveszti «felekezeti jellegét», úgy Ferenc is afelé vezeti a katolikus egyházat. A New York Times katolikus rovatvezetõje, Ross Douthat, már rég óvott pápájától: Az egyház katolikus rendszerének köszönhetõen a pápa nem tekinthet el ugyan az egyházi dogmáktól, de hogy hova húz a szíve, jól mutatja a kinevezése olyan kardinálisok és más magas rangú tisztségviselõk által, akik mind liberálisok, és a katolikus egyház egyedül boldogító igényét nem veszik olyan komolyan.

A protestánsok számára ez jó hír lehet, de azt is mutatja, merre halad a «világi keresztyénség», mégpedig egy egységes világvallás felé.

xuális, prostituált vagy muszlim, egyenesen megborzadok» – idézik õket a tillate.com. honlapon. Nem csoda, hogy a politikailag korrekt internet-közösség megbotránkozva reagál. Az egyik Twitter felhasználó sajnos a fején találta a szöget,

amikor így ír: «Hát idáig süllyed manapság a keresztyénség? Szociális nagyképûség, tökéletes frizura, tökéletes fogak, tökéletes öltözet.

Krisztusnak minden cselekedete és mûködése szöges ellentétben állt ezzel a Lifestyle-lel, amit ez a két nõ propagál». – A két nõ amerikai, és végsõ soron az «American Way of Life»-t prédikálják a konzervatív keresztyénséggel összekeverve. Az élõ Isten könyörüljön rajtuk, valószínûleg mindketten õszintén gondolják, amit tesznek. Ha azonban a keresztyén hitnek ilyen «barátai» vannak, akkor már tényleg nincs szüksége «ellenségekre». A nyugati keresztyének lassan megássák saját sírjukat …

A keresztyénség megérkezett a «harmadik világba»

A

«The Masculinist» honlapján Aaron M. Renn rámutatott egy problémára, amely sok amerikai keresztyénig – különösen az idõsebb nemzedékig – még nem jutott el. Amit Amerikában megfigyelt, az Európára is vonatkozik: Renn szerint a keresztyénség tekintetében három világ létezik. Az elsõ a pozitív világ. Ebben a világban segít valakinek, ha keresztyén és keresztyén értékek szerint él. Ez volt a világ 1994-ig. A második a semleges világ.

Ebben a világban nem hátrány ugyan a keresztyén értékek követése, de nem is elõny. A társadalom egyszerûen semlegessé vált a keresztyénség iránt, és nem nyilvánít vélemény sem mellette, sem ellene. Ez volt a világ 2014-ig. A harmadik világ azonban már a negatív világ.

Ebben a társadalomban már hátrány keresztyénnek lenni, és keresztyén értékeket képviselni. Ebben a világban a keresztyén értékeket valami károsnak és rossznak tekintik. És ebben a világban élünk 2014 óta. A probléma pedig az, hogy sok keresztyén úgy él, mintha még a semleges, sõt a pozitív világban élne. Az idõk azonban visszavonhatatlanul megváltoztak. A keresztyénség megérkezett a negatív világba.

Éjféli Kiáltás 2018 június

15

Nézõpontban

Izrael 70 Éve

Isten csodája Izraellel és a keresztyén élet Amiért a modern Izrael Állam Isten csodája, és ami miatt a mi életünk számára is fontos és erõt adó lehet.

I

zrael létezése Isten látható csodája az emberiség történelmében.

Tulajdonképpen minden embernek fel kellene ismernie Izrael és a zsidók eg yedülálló fejlõdési folyamatán, hogy Izrael Istene élõ Isten. Állítólag Nagy Frigyes kérdezte egyszer egyik vendégétõl: «Meg tud-e nekem egyetlen megcáfolhatatlan bizonyítékot nevezni Isten létezésérõl?» A hagyomány szerint Jean Baptiste du Boyers azonnal rávágta: «Igenis, felség, a zsidók!».

El fog jönni az a pillanat, amikor Dávid Góliáthoz intézett szavai a maguk teljes profetikus mélységében be fognak teljesedni: «És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben» (1Sámuel 17,46).

De amikor az emberiség eljut erre a felismerésre Jézus visszajövetelekor és az azzal járó végítéletkor, már késõ lesz. Micsoda kiváltság, hogy a Szentírás által mi láthatjuk Istennek népével, Izraellel a múltban és a jelenben véghezvitt csodáit! Érdekesek e tekintetben a 105– 107 zsoltárok, melyek egy összefüggõ, hármas egységet alkotnak.

16 Éjféli Kiáltás 2018 június

A 105. zsoltár Isten Izraelhez való hûségét ábrázolja. Az egész zsoltár arról beszél, mit tett Isten Izrael történetében, az õsatyákkal kötött szövetségétõl, az egyiptomi kivonulástól és a pusztai vándorlástól, egészen Izráel honfoglalásáig. Érdemes a zok at a helyeket pirossal aláhúzni, ahol Isten cselekedeteirõl van szó (mit tett Õ). Ha Izrael történelmére tekintünk, a bibliai próféciák alapján felismerhetjük, hogy Isten cselekedete népével, Izraellel az utóbbi 100 évben újra a világtörténelem elõterébe került.

A 106. zsoltár másfelõl Izráel hûtlenségérõl és bûneirõl beszél. Ezt látjuk mind a mai napig.

Még nem a meg váltott Izrael áll elõttünk. Így a végítélete felé halad. De ez nem akadályozza meg Istent, hogy cselekedjék népével, és mint egy csodát mutassa fel a világtörténelemben.

A 107. zsoltár Izrael megváltását mutatja be. A megváltottak dicsõítik az Õ cselekedeteit. Erre ma még várni kell. A zonban lehet, hogy sokkal közelebb ál-

lunk ennek beteljesedéséhez, mint gondolnánk.

Amire ma szükségünk van, az egy újfajta szemlélet és hozzáállás Istennek népével, Izraellel való szuverén cselekedeteihez a m i idõnkben, olyan hozzáállás, amilyet a 105. zsoltár bemutat. Korunkat mindennek lehet nevezni, csak ör vendetesnek nem, fõleg, ha a világban végbemenõ fejleményekre tekintünk. Nagy a veszélye annak, hogy a válsághangulattól és félelemkeltéstõl hagyjuk magunkat befolyásolni, és egy bénító világvége hangulat a hívõkön is eluralkodik.

Azt bizton állíthatjuk, hogy a gonosz beérett, és a sötétség utolsó nagy harcára készül. Ám nem a sötétség az, amely a világtörténelmet diktálja, és a hangot megadja. Az élõ Isten az, Aki mindenek felett rendelkezik. Minél sötétebb lesz körülöttünk, annál inkább szükségünk van egy új látásmódra Isten nagysága és szuverenitása iránt.

Nagy segítség ebben az, ha felnyílik szemünk a Szentírásban található

«És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben»

csodákra, melyeket Isten Izraellel tett és tesz.

Az Ezékiel 34 a 11. verstõl leírja Izrael jövõbeli megváltását. Olvassuk el Bibliánkból ezt a fejezetet, és figyeljünk arra, mit tesz Isten. Minden, amiért Izrael megváltásban részesül, Istentõl származik. Ezen csak csodálkozhatunk, és imádhatjuk érte Istenünket, örvendezhet a szívünk. Életünk során g yakran jutunk nehéz élethelyzetekbe, szenvedhetünk szükséget. És a kitartó ima ellenére sem változik semmi. Vagy esetleg még romlik a helyzet. Ilyenkor kételkedni kezdünk Isten szeretetében és gondoskodásában. De ez ellen van egy nagyon jó orvosság, mégpedig az, ha azokat a bibliai fejezeteket imádkoz va olvassuk, amelyek Isten csodáiról szólnak Izraellel – és Izraelrõl, mint Isten csodájáról (Józsué 24,1–13; Zsoltárok 77; 78; 91; 105; 121; 125; 126; 129; Ezékiel 34). Ha Isten olyan hûségesen gondoskodott népérõl, és megt a rtott a ígéreteit, a k kor bízhatunk abban, hogy bennünket sem felejt el, és a kellõ idõben a mi életünkben is beváltja ígéreteit.

A z 5Mózes 6,20 –25 ha ngsúlyozza, mennyire fontos volt Izráel számára a jövendõ nemzedékek emlékezetébe vésni Isten csodáit és cselekedeteit népével. Csak így lehetett megvetni hitüknek és szellemi identitásuknak alapjait. Így mi is szellemi erõt nyerünk abból, ha szemléljük Isten csodáit népével, és hálát adunk Neki, imádjuk szent nevét.

A mi a mi világunk helyzetét ami olyan bizonytalanná és robbanékonnyá teszi, az nem az iszlám, nem a szabadkõmûvesek, de az USA vagy bármi más állam sem. Az élõ Isten az, Aki nyilvánvalóan a mi idõnkben ismét cselekszik népével, Izraellel. Úgy, amint végül elõvezeti Gógot Magógból (l. Ezékiel 38,3; 39,2), hogy kitöltse haragját rajta Izrael hegyén, a Sionon, úgy irányítja és vezeti ma is a hatalmon

lévõk értelmét az Õ cselekedeteinek megfelelõen Izraellel és a világgal. Õ vakítja meg a népeket a Jeruzsálem-kérdésben, Õ engedi az iszlám dühét tombolni az Õ országa ellen, Õ keményíti meg az ellenség szívét… hogy majd végül csodái Izraellel annál dicsõbbek és jelentõsebbek legyenek: « És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben» (1Sámuel 17,46).

Ne azért panaszkodjunk, hogy sötét idõket élünk, hanem legyünk hálásak, és dicsõítsük Istent azért, hogy láthatjuk, miként cselekszik népével és népe érdekében az Úr.

Mit nem adtak volna az Ószövetség prófétái azért, hogy a mi idõnkben élhessenek! Minden sötétség és vész ellenére sem panaszkodtak volna, hanem nagy örömmel csodálkoztak volna látva, miként cselekszik az élõ Isten, és teljesíti be népének adott utolsó ígéreteit is.

Az ördög minden igyekezetével azon mesterkedik, hogy tekintetünket elhomályosítsa és elrejtse elõlünk Isten csodálatos tetteit. Meg akar bénítani bennünket, hogy a sötétségtõl való félelem uralkodjék el rajtunk, és ne vegyük észre Isten szuverén mûködését. Õ abban érdekelt, hogy Izraelt ne az Isten csodájaként lássuk, hanem a világtörténelem bajának okozójaként. Sajnos a bibliahû keresztyének egy része is hajlik erre a nézetre. És ehhez jön még a szokás hatalma. Fennáll annak a veszélye, hogy egyszerûen hozzászokunk az Izraelben és körülötte zajló eseményekhez, és elfelejtjük, milyen csodálatos módon hozta létre Isten 1948-ban a zsidó államot, és szinte felfoghatatlan, hogyan tudott ellenállni a körülötte acsarkodó ellenség túlerejének. A keresztyénség vaksága Istennek Izraellel véghezvitt cselekedetei iránt történelmének szomorú fejezete.

Nos, igen, a mai Izrael még nem a megújult, megváltott Izrael. De ez ne homályosítsa el a látásunkat, és ne hagyjuk magunkat félrevezetni sem kegyes, sem világi érvek által,

Éjféli Kiáltás 2018 június

17

Nézõpontban

hogy vakok maradjunk Isten cselekedetei iránt. A Jeremiás 29,14-ben Isten Izráelhez szól: «Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összeg y ûjt lek benneteket minden nép közül és minden helyrõl, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket».

Izrael nemzeti feltámadása Isten csodája korunkban. Isten összegyûjti népét a nagy nyomorúság elõtt. A fügefán megjelentek az elsõ levelek (Máté 24); a sírok megnyílnak, és az elszáradt csontok visszatérnek hazájukba (Ezékiel 37). Ez az elsõ összegyûjtés, ami a szemeink elõtt történik. Izrael végleges összegyûjtése minden életben lévõ zsidó visszatérésével Krisztus lát ható eljövetelekor következik be. «És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyûjtik az õ választottait a négy égtáj felõl, az ég egyik sarkától a másik sarkáig» (Máté 24,31). Itt Izraelrõl van szó, nem a Gyülekezetrõl, mert a Gyülekezetet nem az angyalok gyûjtik össze, hanem Krisztus Maga jön el érte (1Thesszalonika 1,10; 4,16). «Jelt ad a nemzeteknek, és összegyûjti Izráel szétszórt fiait, egybegyûjti Júda elszéledt leányait a föld négy szélérõl» (Ézsaiás 11,12). És: «Azon a napon megharsan a nagy kürt, és visszajönnek, akik elvesztek az as�szírok földjén, és akik szétszóródtak Egyiptom földjén. Leborulnak az ÚR elõtt a szent hegyen, Jeruzsálemben» (Ézsaiás 27,13).

Isteni csoda, hogy a mai Izrael Állam 70 éve fennáll!

«De most így szól az ÚR, a te teremtõd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!

Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tûzben jársz, nem perzselõdsz meg, a láng nem éget meg» (Ézsaiás 43,1–2). Érdekes itt a kétféle megszólítás: «Jákób» (megváltatlan Izráel) és 18 Éjféli Kiáltás 2018 június

«Izráel» (a megújult nép). Mindkettõnek ugyanaz az ígéret szól.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden zsidó és izraeli Jézus visszajövetele elõtt automatikusan megváltásban részesül. Az igeverseknek sokoldalú a jelentésük. A víz és a tûz jelképesen a szenvedést ábrázolják a nép történelmében. Mi azonban most megéljük ennek az ígéretnek szó szerinti beteljesedését. A tûz a koncentrációs táborok krematóriumaira emlékeztet. Akkor Izrael teljes megsemmisítését tervezték, hat millió zsidó embert öltek meg a legszörnyûbb módon. Isten szolgáját, Jákóbot, tûzön vezette keresztül; mindössze három évvel a Harmadik Birodalom összeomlása után megalakult az Izrael Állam. A

Izrael Isten jele az egyre ellenségesebbé váló emberiség körében. Nekünk nem az a dolgunk, hogy azon törjük a fejünket, mi és hogyan fog eztán jönni.

megsemmisítõ tûz nem tudta Izraelt kiirtani. A víz a már roncstelepre való hajókra emlékeztet, melyekkel a Holokauszt után a menekültek Izrael felé tartottak. Az is Isten csodája volt, hog y ezek a hajók megérkeztek épségben az izraeli kikötõkbe, és nem szenvedtek hajótörést. Sok zsidó menekült nem is a kikötõbe érkezett, hanem a hullámok sodorták partra. Ez pedig azért történt, mert a brit parti õrség meg akarta akadályozni a bevándorlást.

A visszatérõk azonban nem váltak a hullámok áldozataivá.

A 129. zsoltár azokról a támadások ról és szorongattatások ról beszél, melyeknek Izráel kiválasztása óta ki volt téve. Ennek pedig

nag yon is kézenfek võ oka va n.

Isten ellensége, a Sátán, jól tudja, hogy az Úr elsõ és második eljövetelének ígéretei a zsidó néphez és Izrael országához kötõdnek. Ezért mindent elkövet, hogy ezt a népet és országot megsemmisítse. Ha ez sikerülne neki, Isten hazugságban maradna, és nem érné el a célját.

Ezáltal láthatjuk annak a Közel-Keleten zajló óriási hata lmi harcnak az igazi hátterét, ami a világ szemei elõ l el van rejtve.

Isten eléri célját, semmi és senki nem akadályozhatja meg ebben. A Sátán azonban csak próbálkozik, hogy utolsó tartalékait is bevesse ebbe a harcba.

Izrael Isten jele az egyre ellenségesebbé váló emberiség körében.

Nekünk nem az a dolgunk, hogy azon törjük a fejünket, mi és hogyan fog eztán jönni. Az a feladatunk, hogy hálát adjunk Isten törhetetlen hûségéért népe iránt, az évezredes próféciák beteljesedéséért napjaink ban, Izrael iránti hûségéért.

Egyedül az Õ csodája, hogy népével célba fog érni. Ez mindnyájunk számára bátorító. Amint Izraelnek adott minden ígéretét beteljesíti a támadások viharai ellenére, úg y építi minden idõben Gyülekezetét is, amint azt megígérte.

Ugyanígy érvényes ez személyes életünkre is az Úr követésében.

Isten csodája Izraellel bizonyosságot ad afelõl, hogy Aki bennünk a jó munkát elkezdte, a z be is fogja végezni. Így látva Isten cselekedeteit Izraellel, mi is imádattal kiálthatunk fel, amint Pál is tette: «Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége!

Milyen megfoghatatlanok az õ ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az õ útjai! Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az õ tanácsadójává? Vagy ki elõlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?”

Bizony, tõle, általa és érte van minden: övé a dicsõség mindörökké. Ámen» (Róma 11,33–36).

Johannes Pflaum

megkérdeztük

«Nagy rajongója vagyok Lukácsnak» Beszélgetés Waldemar Grab zenés evangélistával, egykori álomhajó-zongoristával a Gideon-Bibliákról, megható énekekrõl, elgondolkodtató könyvekrõl és irodatakarításról az Úr Jézus visszajövetele elõtt.

lem, és aztán, amikor felfogtam, ezt gondoltam: Ez az! És amikor aztán megtudtam az ének hátterét is, hogy az eredeti angol szöveg szerzõje egy rabszolgahajó kapitánya volt… minden alkalommal mélyen megérint, ha ezt az éneket játszom vagy énekelem.

Hogyan jutott Ön hitre?

46 éves kor om ba n tér tem meg, miutá n két évig olvasta m a Bibl iá k at , a mel yek a v i lá g m i nden szállodájában megtalálhatóak. A z eg ykor i Z DF -á lom hajón tör tént , az MS Deutschland nevûn, ahol a luxuskabinok fiókjaiban megtalálható a Gedeon-Biblia. Két éven át intenzíven olvastam a Bibliát, néha a sarokba dobtam, majd újra elõvettem.

Izgalmas vállalkozás volt, fõképp az elsõ történet, amelyet felütöttem, az Apostolok cselekedetébõl Pál hajótörésének története. Abban az idõben épp Malaysia felé tartottunk, ahol egy hotelben laktam; más hitirányzatokban is otthon voltam. Kétévi bibliatanulmányozás után azonban ki kellett jelentenem: Ez az, amit keresek. És ezután ennek a luxushajónak a fedélzetén, ahogy azt biztosan sok olvasó is megtette, életemben elõször õszintén Jézushoz fordultam, és kértem, fogadja el az életemet.

Ha a Biblia egy könyve mellett kellene döntene, amit magával vihet egy elhagyatott szigetre, melyik lenne az?

Szabad lenne kettõt is?

Muzsikusként sok éneket játszott. Melyik érintette meg leginkább?

Rengeteg dal van, melyeket szerettem – legyen «Az elveszett garas», vagy más klasszikus darab. Igazán otthon a swingben vagyok. De szeretnék megemlíteni egy éneket, amely engem nag yon mélyen érintett, a szövegét A nton Schulte írta. «Ó, csodálatos Isten kegyelme», angolul az «Amazing Grace». Jó idõbe telt, amíg felismertem, mi az a kegye-

Igen, csempésszen be még egy másodikat is.

Nagy rajongója vagyok Lukácsnak.

Intellektusa nagy hatással van rám, fõleg, ha foglalkozására gondolok.

Ezért vinném maga mma l Lukács evangéliumát és az Apostolok Cselekedeteit, a mit szintén õ írt. A Zsoltárokból is mindennap olvasok egyet, és a Példabeszédekbõl is egy fejezetet. Csüggök az egész Biblián, amióta megismertem. Nagyon rossz

ket, akik például a Filippi-leveleket kívülrõl tudták. Én is szeretném ezt, de nekem valószínûleg nem fog már sikerülni. Azért imádkozom, hogy ne csak nekem, hanem mindenkinek legyen Bibliája. És ha már minden embernek lesz Bibliája, akkor fog Jézus visszajönni.

A Biblián kívül melyik könyv volt még Önre nagy hatással?

F ig yelem r eméltó köny v « A legboldoga bb nép: Hét év a pira hã indiánoknál az Amazonas mentén» Daniel Everett-tõl. Arról szól, hogy egy misszionárius az õserdõbe költözött, hogy egy törzs körében missziós munkát végezzen. Idõvel azonban õ vette át az õslakók életformáját és hitét, a keresztyénséget pedig szögre akasztotta. Ez nagy hatással volt rám, és feltettem a kérdést, milyen világi hatások mûködhettek itt. Milyen eszközökkel próbálkozott itt az ördög, hogy ezt a férfit eltávolítsa Jézustól?

Többször elolvastam a könyvet, és

A megtérésem az egykori ZDF-álomhajón történt, a MS Deutschland nevûn, ahol a luxuskabinok fiókjaiban megtalálható a Gedeon-Biblia.

lenne, ha csak egy könyvet vihetnék magammal.

Szerencsére nem vagyunk erre kényszerítve.

Igen, de vannak olyan országok, ahol elkobozzák a Bibliát. A hívõk megtanulnak mindent kívülrõl, mert nincs Bibliájuk. Ismertem olyan embere-

úgy tekintettem rá, mint figyelmeztetõ jelre. Én is nag yon fogékony vagyok a világi dolgok iránt, mert a világból jövök. És annak ellenére, hog y K risztus engem mindentõ l megszabadított, ez a veszély mégis fennáll.

Párhuzamosan ezzel «A világ nélkülünk» címû köny vet olvasom Alan

Éjféli Kiáltás 2018 június

19

Nézõpontban

Weismantól. Azt írja le, milyen lenne a világ, ha mi, emberek hirtelen már nem lennénk. Mi történne a házakkal, a természettel, az állatokkal, amelyek szaporodnának, és másként fejlõd nének. Ez nem kereszt yén könyv, de ha keresztyénként olvassuk, ráébredünk ennek a mondatnak a jelentõségére: «Uralkodjatok a világ felett», nélkülünk a világ nem tud mûködni. Mi vagyunk a föld rendfenntartói. Ez természetesen csak akkor mûködik tökéletesen jól, ha Krisztussal élünk, ez a könyv ös�szességében arra mutat rá, hogy nélkülünk, emberek nélkül nem megy.

Van-e az egyház történetében olyan személy, aki különös példaképül szolgál Önnek?

A teológián az egyháztörténet volt az egyik kedvenc tantárgyam. Mindig szerettem volna történelmet ta nulni, de nem volt rá idõm, a foglalkozásom nem engedte. Idõközben évente Lut her koncerttel turnézok, a múlt évben különösen sok fellépésem volt. Luthert játszom mint One-Man-színdarabot és hozzá reformációs énekeit játszom és éneklem. El kell mondanom, hogy Isten a megfelelõ embert a megfelelõ idõben használta fel, hogy elindítsa a reformációt. Csak gondoljunk a Gutenberg nyomdára. Ez lelkesít engem. Igen, Luther néha durva kifejezéseket használt, és a gyeplõk közé vágott, de ez csak emberi dolog. Kinek nincsenek gyengéi? Luthertõl vettem át a reggeli és az esti áldást.

Mire gondol, ha Jézusnak azt az ígéretét olvassa, hogy «Igen, hamar visszajövök!»? Úgy érzem magam, mint Hans-Peter Royer, aki mindig attól félt, hog y valamit még nem intézett el Jézus visszajövetele elõtt. Emberileg nézve azt kell mondanom, hogy még nagyon sok elintéznivalóm van. Szeretném egyszer úgy igazán kitakarítani az irodámat, minden levelemet megválaszolni, ezt is, azt is kipipálni.

20 Éjféli Kiáltás 2018 június

Lehet, furcsán hangzik, de felnõtt férfiként elõször mindig a «racionálisra» gondolok, és nem azonnal erre: milyen jó lenne, ha a szüleim, vagy ismerõseim megtérnének. Magamban kell elrendeznem, hogy a helyes sorrendet lássam. Aztán arra is gondolok, hogy környezetemben vannak emberek, akik engem kinevetnek.

A ztán vannak barátaim továbbra is a High Society körében, amint elõkelõen mondják, akiket találkozásaink során mindig meg szeretnék gyõzni, hogy van élet ezután is, mégpedig két irányba vivõ. Ezt mindig megteszem, de nem azzal a háttérrel, hogy Jézus holnap visszajöhet.

Ha pontosan tudná Jézus visszajövetelének idõpontját, mit tenne?

Nem mûvelek szántóföldet, különben természetesen ültetnék egy kis almafát.

De ha tudnám, valószínûleg leveleket, e-maileket írnék, és mindenkinek elmondanám: «Emberek, még ma kell döntenetek…». Lehet, hogy felforgatásért börtönbe zárnának. De mindenkit értesítenék, akit csak elérnék, mindazokat, akiket életem során megismertem, és megmondanám nekik, mennyire fontos még itt, ebben az életben dönteni Jézus mellett. Azután már nincs semmi esély.

Waldemar Grab 61 éves, köny vkiadó, újságíró, Helmut Schmidt szövetségi kancellár irodafõnöke, különbözõ politikai személyiségek beszédeinek fogalmazója, tevékenykedett a Shopping-Center-Management keretében, valamint a Német Zongoraszövetség elnökeként. A hobbija, a zongorázás lett a foglalkozása, 87 világkörüli utazáson show-zongoristaként mûködött a ZDF-álomhajón, a MS Deutschland luxushajón. Különbözõ vallásokat

kipróbálva, kétévi bibliaolvasás után a keresztyén hit mellett döntött, ötcsillagos életét szögre akasztotta, különbözõ keresztyén intézményekben tanult (TSR, BFU, BTS stb.), ma már nem ír slágereket, hanem keresztyén énekeket.

Waldemar Grab 2006 óta eg y missziós állomás vezetõje, amelyet még bibliaiskolai tanulmányai alatt 20 barátjával alapított.

E-mail: musikevangelist.de

Bölcsességek

Az a bûnbánat nem ér semmit, ami nem vezet ki minket a bûnbõl.

Nekrológ

Dálnoki László (1951–2018)

Otto Stockmayer (1838-1917), evangelista

Következnie kell a bûnbánatból a minden bûn iránti utálatnak és az Isten és Krisztus felé érzett szeretetnek.

«De bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni a testbõl, és hazaköltözni az Úrhoz» (2Korinthus 5,8).

Lászlót és feleségét, Erzsébetet 1990/91ben ismertem meg személyesen Münchenben. Mindketten Magyarországról jöttek. László külsejét tekintve a 68-as mozgalom tipikus személyiségének tûnt.

Mûvész volt, szürrealista képeket festett.

Elõször felesége tért meg, és úgy egy évvel késõbb õ is követte hitvesét Jézus útján. Minden megváltozott; ezek után mindketten az Urat akarták szolgálni, és ezért készek voltak visszaköltözni Magyarországra, hogy ott megalapítsák az Éjféli Kiáltás Misszió magyarországi ágát. Ezt a munkát teljes bevetéssel és nagy odaadással végezték.

László mûködtette nyomdánkat, fordította a havonta megjelenõ folyóiratunkat, elkísérte igehirdetõinket körútjaikon, nyugodt, szeretetteljes megjelenésével nagy hatással volt ránk. Növekvõ bibliaismerete és az az adottsága, hogy a dolgokat józanul, tényszerûen megítélje, és szellemi téren megkülönböztesse, nagy segítségünkre volt, és bizonyságtételként szolgált számunkra. Az ismerkedésbõl együttmûködés, a testvéri kapcsolatból mély barátság fejlõdött ki, ami különösen Jonathan Malgot és engem kötött össze vele, mivel szolgálatunk során gyakran megfordultunk Magyarországon, és sok közös élményben volt részünk vele és feleségével.

Autoimmun betegségét Jézus Krisztusra tekintve türelmesen viselte. Az Úr iránti szeretet csak még jobban megerõsödött benne. Amikor a fájdalmai már az elviselhetetlenség határát súrolták, arra vágyott, hogy inkább kiköltözzék ebbõl a szenvedõ testbõl és hazaköltözzék az Úrhoz.

Augustinus von Hippo /Szent Ágoston/ (354-430), egyháztanító

Naponta küldött egy bibliaverset rövid, ahhoz illõ köszöntéssel. Amikor már veséi is felmondták a szolgálatot, hetente háromszor dialízisre kellett mennie, ami németországi otthonához kötötte. Sok örömöt talált ott unokáiban, és tovább fordított. Mivel mellékesen jó szakács is volt, mindig különös élményt jelentett számunkra, ha meglátogattuk.

Missziónkban mindenki nagyon szerette Lászlót. Mosolya, barátságos tekintete, humora, szellemileg alátámasztott érvei, az Úrral folytatott egész élete mélyen belevésõdött szívünkbe.

Nos, Megváltója hazahívta õt; õ, aki elhagyta hazáját, hogy Németországban éljen, és aki az Úr kedvéért ismét visszaköltözött Magyarországra, március 28én éjjel 67 évesen egyszerûen elaludt, hogy az örök hazában ébredjen fel. Két nappal húsvét elõtt az egész missziót valóságos sokkhatás érte. Voltak idõk, amikor még inkább számíthattunk volna halálára, de nem most, mivel a körülményekhez képest látszólag egész jól érezte magát.

Nehezemre esik kitörölni telefonszámát; napi bibliaversei nagyon hiányoznak, és hiányzik a hûséges munkatárs, a melegszívû barát. Neki viszont már semmi sem hiányzik, õ már Uránál és Megváltójánál van, otthon, és mi abban a reménységben élünk, hogy majd odaát találkozunk.

A legboldogabb emberek nem azok, akiknek a legtöbbjük van, hanem akik a legjobban megköszönik.

Wilhelm Oehler (1877-1966), egyháztörténész

Az alázat Istennek és az embereknek kellemes. Az alázat nem vesz el tõled semmit, és a dölyf nem ad neked semmit.

Johann Friedrich Starck (1680-1756), teológus

Aki itt az Úr Jézussal jár, az az örökkévalóságban is vele van.

Heinrich Jochums (1904-1986), pap

A legnagyobb békesség, amit a lélek élvezhet, az az, amikor az ember egynek tudhatja magát Isten akaratával.

Angelus Silesius (1624-1677), teológus

Csalódik, aki emberben vagy a teremtményekben reménykedik.

Thomas von Kempen /Kempis Tamás/ (1380-1471), író

Norbert Lieth

Éjféli Kiáltás 2018 június

21

Nézõpontban

kortörténet

Iskáriótes Júdás

és a modern keresztyénség Az Úr elárulója egyben a végidõk antikrisztusi Izraelének és az egyre antikrisztusibbá váló keresztyénségnek is jelképe.

22 Éjféli Kiáltás 2018 június

K

eresztyén szülõk gyakran adnak gyerekeiknek bibliai neveket, azonban valószínûleg senki sem fogja gyermekét Júdásnak nevezni.

Noha létezett egy másik apostol is, akit Júdásnak hívtak, és az Úr egyik testvére is a Júdás nevet viselte (õ írta a Júdás levelét), ezt a nevet mégis az áruló Júdás Iskárióteshez kapcsoljuk, aki Urát 30 ezüstért és egy csókkal – az ún. Júdás csókkal – elárulta.

Júdás a héber Jehuda (Juda) keresztnév görög változata, az újszövetségi idõkben nagyon kedvelt név volt. Az Iskáriótes ragadványnév valószínûleg Kirját városára utal, ahonnan Júdás származott (Józsué 15,15). Ha ez így van, akkor Júdás az egyedüli Júdabeli a 12 apostol között, mert a többiek Galileából származtak.

Júdás álszenteskedõ életet folytatott. Õ kezdettõl fogva nem hitt (János 6,64). Õ nem a Jézus iránti szeretetbõl végezte feladatát, õ tolvaj volt, akit a kapzsiság vezérelt (János 12,6). Jóllehet a szûk tanítványi körhöz tartozott, de õt hamis ambíciók vezérelték. A világ, az ördög és saját elképzelései nagyobb hatással voltak rá, mint az Úr Jézus (János 13,2). Úgy tûnt, mintha õ maga saját kezdeményezésbõl le akarta volna a rómaiakat gyõzni, és egy birodalmat akart volna alapítani.

Isten üdvtörténeti akaratával nem értett egyet. Így azoknak a zsidóknak oldalára állt, akik meg akarták Jézust ölni, és a kezükre játszotta Urát. Mégis apostolnak nevezi a Szentírás. – Vajon mindenki keresztyén, akit keresztyénnek neveznek?

Bizonyos módon Júdás Iskáriótes, a «kárhozat fia» (János 17,12), ugyanúgy jelképezi az akkori Izráelt, amely Jézus Krisztust elutasította, és a végidõkbeli Izraelt, amely az Antikrisztust, ugyancsak a «kárhozat fiát», fogja hatalomra juttatni (vö. 2Thesszalonika 2,3-at a János 5,43-mal). A Szentírás több helyen is hangsúlyozza, hogy a zsidók voltak azok, akik Jézus Krisztust meg akarták ölni (János 17,1.13). Júdás tulajdonképpen az õ képviselõjük.

Ugyanakkor egy tendenciózus antikrisztusi névleges keresztyénség kép-

viselõje is. «Jézus így válaszolt nekik: Nem én választottalak-e ki titeket, a tizenkettõt? Egy közületek mégis ördög» (János 6,70; vö. 13,2.27; 17,12).

Júdás olyan apostol volt, aki nem tartozott valójában az apostolok közé (János 6,64). Ennek megfelelõen létezik egy Izrael, amely nem tartozik az igazi Izraelhez (Róma 2,28–29). És létezik egy keresztyénség, amely nem tartozik az igazi keresztyénséghez (2Timóteus 3,5). A mi világunkban már elszabadult az ördög, de ez még csak a kezdet, õ sokkal erõteljesebben érezteti majd hatalmát a világban (Jelenések 12,12). És ebben a hitetlen Izrael nem jelentéktelen szerepet fog játszani. Amint Júdás végül Jézus ellenségeivel és akaratlanul a rómaiakkal mûködött együtt, ugyanúgy az antikrisztusi zsidóság az antikrisztusi világgal fog együttmûködni. Úgy lesz, mint egykor a Gecsemáné kertjében, hatalmas méretû katonaság vonul fel azzal az antikrisztusi céllal, hogy Jézus és az Õ szentjei ellen harcoljon (Jelenések 12,17; 13,7; 19,19).

Az ún. «világháborús óra» (doomsday clock) ez év januárjától két perccel 12 elõtt áll. Ki tudja, milyen közel lehet már az utolsó nap. Az emberiség óriási léptekkel halad az árulás mélységes éjszakája felé (vö. János 13,30). Az egész világ, különösen az egykori keresztyén Európa, egy kirívó antikrisztusi irányba halad. A társadalom egyre feltûnõbben azoknak az erõknek és hatalmaknak befolyása alá kerül, amelyek a mennyei magasságban vannak, a sötétség világának urai, és a gonoszság lelkei lesznek úrrá rajta, (Efézus 6,12–13). Jézust, a keresztyénséget és a Biblia igaz tanítását elárulják. A tettesek válnak áldozatokká, a bibliai igazság hazugsággá, a hazugság pedig igazsággá, a bûn lesz szent, a szentség pedig bûn, az idegent fogadják be, az õshonost meg kirekesztik, Mohammedet magasztalják fel, Jézust pedig lealacsonyítják, a Korán és a Sharia tör elõre, a Biblia ellenben háttérbe szorul.

Nincs ahhoz elegendõ hely, hogy mindazt felsoroljuk, ami ebben a

Vajon mindenki keresztyén, akit keresztyénnek neveznek?

Éjféli Kiáltás 2018 június

23

Nézõpontban

kaotikus világban az erkölcsi és szellemi elfajulás terén lejátszódik. Csak néhány példa: Támogatják az iszlámra való áttérést, ugyanakkor az egyház maga bírálta a bajor miniszterelnököt, mert keresztet akart kiakasztani a dolgozószobájába. Egy tanuló 300 euró pénzbírságot kapott, mert nem vett részt egy iszlámmal kapcsolatos kiránduláson, a szülõk pedig bíróság elõtt állnak, mert nem akarták a mecsetet látogatni, és aggodalmukat fejezték ki az erõszakos vallásos nevelés miatt.

Az állam és a média azt a benyomást kelti, hogy az iszlám terrorizmus ártalmatlan, és a keresztyén evangelizációval teszik egy szintre. Úgy tûnik, a vonat elindult. Alig van már visszaút. Mi keresztyének csak szellemi téren léphetünk fel, szeretettel és az evangéliummal harcolhatunk.

Azt, aki az élet védelmében vonul az utcákra, megtámadják, szidalmazzák, azt pedig, aki az abortuszért nyilvánosan kiáll, ünneplik (legutóbb a magát keresztyénnek valló U2-Star Bono lépett fel a korszellem vonatára, és nyilvánosan szót emelt az abortusznak, mint emberi jognak védelmében). Az angol iskolákban 2015 óta szigorúan tilos mást tanítani a világ keletkezésérõl, mint az evolúciós elméletet.

Iránban áprilisban tartották a «homokóra fesztivált», ami szimbolikusan a zsidó állam megsemmisítéséig számlálja az idõt. A fesztivál fõtitkára, Mahdi Komi, az ünnepség kezdetén azt mondta, hogy Izrael elpusztításában «2.400 Izrael-ellenes kormányoktól független szervezet venne részt Európában, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában és Kelet-Ázsiában».

Idõközben Komi bejelentette, hogy a fesztivált július 6-ig meghosszabbítják – állítólag az iráni és külföldi «mûvészek» kérésére, akik több mestermûvet is be akarnak mutatni a «Le Izraellel!» témában.

A Herder Kiadó megjelentette Jens Gnisa bíró könyvét ezzel a címmel: «Az igazságosság vége». A bíró leírja, hogy Németországban 150.000 le24 Éjféli Kiáltás 2018 június

Ferenc pápa megjegyzi, hogy nincs különbség a Biblia és a Korán között.

tartóztatási parancsot nem hajtottak végre, kiutasított menedékkérõket nem toloncoltak ki, tolvajokat és testi sértéssel vádoltakat büntetlenül futni hagynak, miközben a rossz helyen parkolókat és gyorshajtókat irgalmatlanul üldözik.

Aggodalomkeltõek a múlt év szalagcímei is: Carsten Rentzig evangélikus püspök a keresztyén-iszlám párbeszédet jó dolognak tartja. Az evangélikus egyház maga is tevékenyen részt vesz a Christopher-Street-Day rendezvényen, miközben Ferenc pápa megjegyzi, hogy nincs különbség a Biblia és a Korán között. Bill Gates egy világkormány létrehozására szólított fel, és a Schwarzwälder Bote aggódva kérdezte, hol van az új világrendõrség.

Már természetessé vált a gyerekek korai szexuális élete; a 21-es svájci tanterv az antikrisztusi trend szerinti képzést támogatja; a házasság mindenkinek társadalmi normává emelkedett; Németország és Európa fokozatosan elveszti keresztyén jellegét; a gender-mainstream – néhány évvel ezelõtt

még teljesen elképzelhetetlen volt – mára már a társadalom középpontjába került; nemzedékünk+postaköltség életérzését a bizonytalanság és a terror határozza meg.

A nyugati keresztyénség afelé tart, hog y Jézus Krisztustól elfordulva Júdássá váljon, és egy társadalmi «öng y ilkosság ba n» végezze? A z anyagi javak érdekében társadalmunk feláldozta Jézus igazságát. És a «tizenkettõ közül egy», azaz Júdás az anti-keresztyénség szimbólumává válik a keresztyénségen belül. És mi a helyzet velünk, személyesen? Világias életünkkel, félszívû követésünkkel, a hamis toleranciával elõmozdítjuk-e mi is az antikrisztusi trendet? Hagyjuk-e magunkat az idegengyûlölet áramlatával sodortatni, vagy Jézus szeretetét követjük? Júdás a rómaiak iránti gyûlöletében elárulta a szeretetet. – A mi legnagyobb fegyvereink a szeretet és az evangélium.

«Ne g yõzzön le téged a rossz, hanem te gyõzd le a rosszat a jóval!»

(Róma 12,21).

Norbert Lieth

Bizalom a mindenható Isten iránt

Háborúk, növekvõ bûnözés, lelki konfliktusok jellemzik a jelent, és aggodalommal töltenek el sok-sok embert. Az aggodalmak, a félelmek, a depresszió okai sokrétûek lehetnek! A szerzõ könyvében felvázol néhányat. Bátorít a mindenható Istenbe vetett bizalomra.

Ára: 500,-Ft

+postakötség

Fénysugarak

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Abdiás könyvébõl

Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.

Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.

Ára: 350,-Ft +postakötség

Ára: 380,-Ft +postakötség

Segítség a követéshez

«Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.

Ára: 750,-Ft

+postakötség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2018 június

25

Nézõpontban

Zürich látképeGroszmünsteri templommal

egyháztörténet

A «Svájci testvérek» Visszapillantás a zürichi anabaptisták történetére a reformáció korában. Elsõ rész.

U

lrich Zwingli Myconiushoz írott egyik levelében a következõket írta: «Úgy hiszem, hogy amint az egyház vér által jöhetett létre, úgy csak vér által lehet megújítani, semmi mással». A véren szenvedésekkel teli bizonyságtételt értett az igazság mellett. Továbbá Zwingli kifejtette: «A világ soha nem lesz Krisztus barátja, és a Krisztus által megígért jutalomhoz üldöztetés társul. Õ elküldte övéit, mint ‹bárányokat a farkasok közé›».

Ebben és az ezt kövezõ számainkban szeretnénk néhány zürichi keresztyén történetét bemutatni a reformáció idejébõl. Az õ életük igazolja a zürichi reformátor fenti szavait. Ezek a keresztyének alapították anélkül, hogy tudták volna, az anabaptisták felekezetét A történetírás lekicsinylõen «újrakeresztelõknek» nevezte õket, követve az akkori 26 Éjféli Kiáltás 2018 június

idõk hivatalos krónikusát, Heinrich Bullingert. Elfogulatlan történetírók, mint a zürichi reformátor, ennek a csoportnak a «svájci testvérek» nevet adták. Ez a cím szakszerûbb.

Számol azzal a körülménnyel, hogy a zürichi anabaptisták akkor egyikét képezték a több ezer hasonló csoportosulásnak, amelyek 60 évvel 1520 után az Adria és a Keleti-tenger között létrejöttek. Bennünket most a Zürichben és Zollikonban 1519-1527 között történt események foglalkoztatnak.

Ebben a részben a társadalmi keretet vizsgáljuk meg, és a fõ személyiségeket mutatjuk be.

Az akkori események olyan társadalmi rend keretében zajlottak, melyet még teljesen a középkor határozott meg. Az állam és az egyház a 16. század elején (már 1000 év óta) egy oszthatatlan egész két részét képezte; a politikai és vallásos kérdések szorosan összefonódtak. Így a gyermekek katolikus rituálé szerinti megkeresztelését nemcsak az egyház írta elõ, hanem az ál-

lam is törvényileg elrendelte, és nemcsak Svájcban, hanem egész Európában.

Egy másik példa: Zürich környéki községeknek minden évben hûségesküt kellett tenniük a városnak. Ezzel a vallásos formában megalapozott esküvel elválaszthatatlanul összefüggött az adományok begyûjtése.

Az egyháznak a növekvõ ellenállás ellenére abszolút döntésjoga volt hitkérdésekben, de megtartotta jelentõs politikai hatalmát is. Így például 1493-ban a két tengeri nagyhatalom, Portugália és Spanyolország közti vitát a dél-amerikai területi igényekkel kapcsolatban VI. Sándor pápa határozata döntötte el.

1501-ben egy pápai bulla elrendelte az eg yház tekintélye ellen szóló könyvek elégetését, és terjesztõik megbüntetését.

Ezeket a tényeket figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni, miért öltött olyan drámai méreteket az Ulrich Zwingli és a Zürichi Tanács közt egyfelõl és az anabaptisták közt másfelõl kibontakozott összetûzés

(amint az a további számainkban olvasható lesz).

Ugyanakkor nem lenne helyénvaló ennek az összetûzésnek hevességét egyszerûen azzal magyarázni, hogy az akkori eseményekben új eszmék ütköztek meg az elavult struktúrákkal. Ami a reformáció idején Zürichben és Zollikonban történt, tulajdonképpen Isten Szava tekintélyének és az emberi hatalmi törekvéseknek konfrontációja volt.

A fõ személyiségek a következõk: Ulrich Zwingli, 1484. január elsején született Wildhausban.

Tanulmányait Baselben, Bernben és Bécsben folytatta. Tanulótársait szorgalomban és intelligenciában messze túlszárnyalta. Baseli tartózkodása idején Erasmus von Rotterdam, a híres humanista befolyása alá került. Tanulmányait befejezve világi pap lett Glarusban, aztán Einsiedelnben. Ott vált híres prédikátorrá. Zürichi zarándokok vitték el Limmatstadtba a tehetséges szónok prédikációinak hírét, és amikor a nagy székesegyházban megüresedett egy papi állás, Zwinglit hívták meg a betöltésére. Látva szolgálata sikerét, az egyház megreformálásának víziója kerítette hatalmába, amit a civil hatóságok segítségével képzelt el. Azt remélte, hogy ezzel a stratégiával egy napon létrehoz egy «alpesi Izraelt», amelyhez majd vélhetõen az államszövetség minden kantonja csatlakozni fog.

Konrad Grebel, 1498-ban született Jakob Grebel fiaként, aki Zürich befolyásos polgára és politikusa volt, a «Zur Meise» céh tagja. Konrad tanulmányait Basel ben, Bécsben és Pá r i zsba n végezte, de nem fejezte be azokat.

Tanulmányi éveiben kicsapongó életet élt, verekedések, alkohol határozták meg napjait. 1520-ban leromlott egészségi állapotban tért vissza Zürichbe. Zwingli hatására elkezdte a klasszikus szerzõket tanulmányozni, az Újszövetség görög nyelvét, valamint a hébert is. 1522. február 6-án feleségül vett egy al-

sóbb osztályból származó nõt szülei tilalma ellenére. Abban az évben tért meg Jézushoz és Zwingli lojális társává vált. Idõ múltával õ lett az anabaptisták vitathatatlan vezetõje.

Felix Manz, 1498-ban született Zürich-ben egy katolikus pap házasságon kívüli fiaként (amint Erasmus, Leo Jud és Heinrich Bullinger is). 1522-ben Zwingli ta nít vá nyaihoz csat lakozott és megismerkedett Grebellel. Kitûnõ ismeretekre tett szert latinból, görögbõl és héberbõl. Tehetségesebb szónok és népszerûbb volt, mint Grebel. Õ, Grebel és Jörg Blaurock voltak a «Svájci testvérek» vezetõi.

1527-ben történt kivégzéséig Manz többször is ült börtönben W. Estep, amerikai történész, megjegyezte: «Alig volt börtön, ahol Manz hatása ne érzõdött volna, és amelyet jelenlétével õ ne tisztelt volna meg.»

Georg Cajacob, Blaurocknak is nevezték, 1491-ben született Bonaduzban, Graubünden. Teológiát végzett a Lipcsei Egyetemen és katolikus pap lett. 1516 és 1518 között vikárius volt Trinsben, amely Chur egyházmegyéhez tartozott. 1523ban vált a reformáció követõjévé.

Amikor Zürichbe érkezett, már házas volt; újdonság volt ez egy katolikus paptól. A nyilvánosság elé 1525. január 17-én lépett elõször a disputáció alkalmával. Buzgósága miatt hamarosan az «erõs Jörg» nevet kapta. Barátai «a második Pálnak» nevezték. Az anabaptista mozgalom három vezetõi közül az õ szolgálata terjedt ki a legnagyobb földrajzi területre, és az õ befolyása volt a legnagyobb.

Milyen mozgalmas idõket éltek meg ezek a férfiak, mennyire beigazolódott a fenti Zwingli idézet, és milyen jelentõséggel bír mindez a mi számunkra, a következõ számainkban fogjuk kifejteni.

A svájci szerzõ, aki behatóan foglalkozott az anabaptista felekezettel, anonim szeretne maradni, hogy csak Jézus Krisztus dicsõsége ragyogjon az anabaptisták bizonysága által.

Válaszok a mindennapi kérdésekre Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon - 4. kiadás -

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Ára: 1200,- Ft + postaköltség

Megrendelhetõ

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 ; E-mail: rendeles@ejfelikialtas.hu

Hegyi András

Jézus a Krisztus

Ár: 750 Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2018 június

27

Nézõpontban

Sorozat

Hogyan nyerhetem el

Isten békességét?

A Filippi levél folytatólagos magyarázata az Éjféli Kiáltás Misszió igehirdetõi által. 29. rész, Filippi 4,4–7.

28 Éjféli Kiáltás 2018 június

A

Filippi levél valószínûleg legismertebb verse ez: «Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!» (Filippi 4,4). Az öröm témája végigvonul az egész levélen. Pál újra és újra felszólít, hogy tudatosan éljünk ebben az örömben. Hisz ez az öröm a keresztyén hitélet egyik legfontosabb alkotóeleme.

A filippibeliek ismerték Pált. Tudták, mi mindent kellett nek i Filippiben átélnie. Üldözték, börtönbe zárták, összeverték. Pálnak sokat kellett szenvednie. De mindenek ellenére állhatatos maradt. És ez a szenvedõ apostol szólít fel: «Örüljetek az Úrban mindenkor!»

Pál a Filippi levelet a római fogságban írta. Leveleibõl tudjuk, hogy az egészsége is megromlott. Testileg nagyon elgyengült az üldöztetések során.

Mégis így biztat: «Örüljetek az Úrban mindenkor!».

Hogy állunk mi ezzel az örömmel?

Tudunk-e örülni az Úrban mindenkor?

Sajnos, nem, az életben adódnak valóban nehéz helyzetek, mint a betegség, egy hirtelen haláleset, az elválás, de juthatunk súlyos anyagi problémák közé is. Pál az örömnek egy egészen más fajtájáról beszél – az Úrban való örvendezésrõl. Ez az öröm nem függ a földi körülményektõl.

Ha örömünk valamilyen testi, földi dologtól vag y életkörülményeinktõl függ, akkor váltakozva mélységeket és magasságokat élünk meg. Az az öröm, amely a környezetünktõl függ, olyan bizonytalan, mint a viharos szélbe kitett gyertyaláng. Hisz mindenki életében jönnek nehéz idõk, melyeket nem értünk. De ha az Úr ezeket a dolgokat megengedi az életünkben, adni fog hozzá elég erõt is, hogy elviseljük. Ennek feltétele azonban az, hogy meghitt kapcsolatban legyünk Urunkkal. Jézus így szólt tanítványaihoz: «Én veletek vagyok mindennapon» (Máté 28,20). Õ megígérte, hogy nem hagy bennünket egyedül, mert elküldi Szentlelkét, Aki bennünk lakozik (János 14). Még ha teljesen egyedül is maradnék ezen a földön, nem kell félnem, mert az Úr mindig velem van. Az ég és föld Teremtõje mindig közel van hozzám, Szentlelke bennem lakozik.

Pál, aki egykor a vallásos zsidóság buzgó védelmezõje volt, így tett bizonyságot: «Sõt most is kárnak ítélek

mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének pá rat la n nag yságáért. Õérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem» (Filippi 3,8). Pál kész volt arra, hogy eldobja karrierjét, családját, társadalmi státuszát egyetlen célért – Jézus Krisztus megismeréséért. Ezért tudta mondani: «Örüljetek az Úrban mindenkor!» Õ mindent elhagyott, és Krisztus vált számára mindenné. A mi életünkben hogyan van ez? Számunkra is Krisztus jelent mindent? «Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!» Olyan örömrõl van itt szó, amely állandó és mindig növekszik. Legalábbis így kellene lennie.

Majd így folytatja Pál: «A ti szelídségetek legyen ismert minden ember elõtt.

Az Úr közel!» (Filippi 4,5). A Károli fordításban így olvassuk: a ti szelídlelkûségetek. A görög eredetit tekintve ez a szó megelégedettséget, nagyvonalúságot, irgalmasságot, belátást, türelmet, odaadást, szeretetteljes engedékenységet és azt a készséget is jelentheti, hogy saját utunkat feladjuk. Azonban a szelídlelkûség ellentmond régi emberi természetünknek. Ezért csak úgy juthatunk birtokába, ha tudatosan Jézus Krisztussal élünk kapcsolatban.

Azok az elvek, melyeket Pál itt át akar nekünk adni, egyetlen parancs felé vezetnek: hagyjátok az Urat cselekedni! Olyan elv ez, amely által Krisztus cselekedni tud bennünk, és elvégzi, hogy szelídlelkûek legyünk embertársainkkal – nemcsak házastársunkkal, gyermekeinkkel és gyülekezetünk tagjaival, hanem minden egyes emberrel.

Legyünk szelídek szomszédainkkal, családunkkal, barátainkkal, de ellenségeinkkel és azokkal az emberekkel is, akiket emberileg nézve nem kedvelünk.

Mindnyájuknak fel kell ismerniük, hogy Isten békessége lakozik bennünk. Magatartásunk által kell felismerniük, Ki lakozik bennünk.

Miért szükséges ez? Pál megindokolja: «az Úr közel.» Ezt két különbözõ módon lehet érteni.

Egyfelõl: Az Úr térbelileg állandóan jelen van, velünk van, és erõt ad a mindennapokhoz. A keresztyén az Úr

állandó jelenlétének tudatában kellene éljen. Legyünk õszinték, ez nem mindig így van, és gyakran vétkezünk, nem gondolva arra, hogy Urunk mindent lát. A bennünk lakozó Szentlélek megszomorodik, ha bûnt kell megélnie.

Az Úr olyan tekintetben is közel van hozzánk, hogy védelmez és elkísér a próbák során.

Másfelõl ez a kijelentés arra figyelmeztet, hogy közel van az Úr eljövetele.

Keresztyénekként abban a biztos tudatban kell élnünk, hogy az Úr hamarosan visszajön. Még ma is megjelenhet! Ezért legyünk az Úr bizonyságai, mielõtt még késõ lenne.

A 6. versben Pál így ír: «Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt».

Mindnyájunknak vannak gondjai, aggódunk az anyagi, esetleg családi bajok miatt. Ezért mindnyájan engedetlenek vagyunk? Hisz ezt olvassuk: «Semmiért se aggódjatok». Igen, valóban mindnyájan aggodalmaskodunk (vö. Já nos 16,33); de m i re jutu n k aggodalmainkkal? Gondoljunk arra, hogy az aggodalmak nyomasztanak, megzavarják hitéletünket, az Istennel való kapcsolatunkat. Vannak gondok, melyek a gyülekezeti tagok közti kapcsolatokat vagy a hitben való növekedést is megzavarják.

Erõsítenni kellene magunkban azt az érzéket, hogy az Úr valóban velünk van. Õ maga jelentette ki a Hegyi beszédben, hogy semmiért sem kellene aggódnunk, mert Õ gondoskodik rólunk (vö. Máté 6,25–34). Csak egy dolgot kell tennünk: hogy kéréseinket Õ elé vigyük.

A mi Istenünk mindenütt jelenvaló, szuverén Úr, Õ személyesen megváltott bennünket. Ha a menny és föld Teremtõje megváltott, akkor a legjobbat is akarja nekünk. Azt akarja, hogy kapcsolatban legyünk Vele.

Imaéletünk mutatja Istentõl való függõségünket. – «Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt». Ez azt jelenti, hogy nincs az életünknek olyan területe, amely ne érdekelné Istent.

Õt minden érdekli, ami bennünket ag goda lomma l tölt el, és minden, ami javunkra válik. Szeretné hallani tõlünk, hogy aggodalmunkkal Hozzá fordulunk, és imaközösségben vagyunk Vele. Ha valami nyomaszt, elsõsorban Megváltónkhoz kell mennünk. Itt nem az esti vagy a reggeli imáról van szó, hanem egy állandó imakapcsolatról.

Egész gondolatvilágunknak az Úrhoz kell kötõdnie, úgy lesz jelenvaló mindennapi életünkben.

Ez az ima könyörgéssel egybekapcsolva. Mi a könyörgés? Könyörögni azt jelenti, hogy olyan fontos a kérésünk, és olyan nagy a szükségünk, hogy csak imádkozunk és imádkozunk, míg az Úr meghallgat. Õ meg akar hallgatni, és feleletet is ad.

Megvan-e bennünk is mindenkor ez az örvendezés az Úrban? Szelídlelkûek vag yunk-e embertársainkhoz?

Felhagytunk-e az aggodalmaskodással, és állandó imakapcsolatban vagyunk-e Urunkkal? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolhatunk, akkor a 7. vers érvényes ránk is: «és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja õrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban».

Ha ezt a kapcsolatot keressük Megváltónkkal, akkor ígérete szerint gondoskodni fog rólunk, és megvédelmez bennünket. Isten békessége nem valami természetes dolog; nem olyan békesség, melyet bármely ember is megadhatna, vagy amelyet itt a földön elérhetnénk.

Meglehet bár mindenünk, nagy vagyonunk, esetleg villánk a Genfi vagy a Zürichi tónál, a legmodernebb autónk, egészséges családunk, de ezt a maradandó békességet egyedül Jézus Krisztus adhatja. A hívõk épp ezért hálás emberek.

Elégedettek azzal, amit az Úr nekik ad.

Elégedett emberek, mert tudják, az Úr csak jót akar. «És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja õrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.»

Ha az Úrhoz megyünk, ígérete szerint megõriz bennünket. Bízzunk az Úrban!

Nathanael Winkler

Éjféli Kiáltás 2018 június

29

CLC Keresztyén Könyvesbolt 1074 Budapest, Hársfa u. 19.

Tel: +3613223632

CLC Keresztyén Könyvesbolt 3526 Miskolc Szeles u. 4.

Tel: +3646411713

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Missziónál is! www.clchungary.com Corrie ten Boom

Börtönlevelek

...egyetlen kapcsolata a külvilággal

Ára: 1500,- Ft

+ postaköltség

Priscilla Shirer

Gyõztes imák

Haditerv a célratörõ és stratégiai imához nõknek

Ára: 3250,- Ft + postaköltség

Irene Howat

Tíz fiú, aki megváltoztatta a világot

Ára: 1985,- Ft

+ postaköltség

Irene Howat

Tíz lány, aki megváltoztatta a világot

Ára: 1985,- Ft + postaköltség

Corrie ten Boom

Csodálatos szeretet Igaz történetek

Ára: 2495,- Ft

+ postaköltség

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 ; E-mail: rendeles@tejfelikialtas.hu

1944-ben Corrie ten Boom és családja, az ellenállás részeként és keresztyén hitük melletti elkötelezettségbõl holland zsidókat bújtatott a náci megszállók elõl. Idõvel Corrie-t és az egész családot letartóztatta a Gestapo és Scheveningenbe, majd a vughti koncentrációs táborba zárták õket. A börtönbe zárva levelek útján tartotta szeretteivel a kapcsolatot.

E leveleket az elképzelhetetlen megpróbáltatások, a talpra állás és az Úrba vetett töretlen hit történetei töltik meg. A kötetbe válogatott írások mélyen megindítják az olvasót, hiszen ezek jelentették az egyetlen kapcsolatot a családdal, a külvilággal. Corrie Krisztus iránti szeretetének és odaszánásának bizonyságai, s egyúttal inspiráció mindenkinek.

VAN EGY ELLENSÉGED… …aki nagy erõvel lendült támadásba azért, hogy leromboljon mindent, ami kedves neked. Stratégia mentén, célratörõen teszi ezt. Ebben a pillanatban is ezt mûveli – a szívedre, az otthonodra, a gondolataidra, az életedre rajzolt célkeresztre fókuszál.

Ez a könyv pedig, ez a haditerv esélyt ad neked arra, hogy visszavágj. Egy olyan fegyverrel, ami tényleg mûködik: imával.

A Gyõztes imák életszerû, térdre kényszerítõ, soha-ne-add-fel típusú cselekvési terv a gyakorlatias és céltudatos imádsághoz.

Szeretnéd megváltoztatni a világot? Ez a tíz fiú éppen ezt tette! Ismerd meg, hogyan • nyerte meg Eric a versenyt, és ezért milyen elismerést kapott Istentõl; • lett David felfedezõ, és fedezte fel a Bibliát; • került Adoniram börtönbe és dicsérte Istent; • csatlakozott Nicky a bandákhoz, azután az egyházhoz; • változtatta meg Luist Isten, s késõbb másokat; • fordította le William a Bibliát és adta Isten szavát Indiának; • mentett György árvákat és bíztak rá milliókat; • csempészett András Bibliákat Oroszországba és hozott reménységet ezreknek; • zsákmányolt rabszolgákat John, de azután Isten arra használta, hogy szabaddá legye õket; • prédikált Billy és Isten hogyan formálta általa az embereket világszerte!

Szeretnéd megváltoztatni a világot? Ez a tíz lány éppen ezt tette! Olvasd el ezt a könyvet, és ismerd meg, hogyan • mentett életeket Corrie és szerette Jézust; • mentett Mary kisbabákat és harcolt a bûn ellen; • segített Gladys száz gyermeken és bízott Istenben; • maradt Joni életben és adott hálát Istennek; • nem adta fel Amy; • tanított Isobel másokat Krisztusról; • engedelmeskedett Istennek Evelyn; • mutatta be Jackie a szeretetet; • követte Elizabeth Krisztust és nyert igazságot; • tûrte fel ingujját Catherine és segített a hajléktalanoknak! „Nem Corrie-val találkoztam e lapokon, hanem Corrie Krisztusával.”– Norman Grubb, az elsõ kiadás elõszavából Corrie ten Boom túlélte a náci koncentrációs tábort, és Krisztus nemzetközi hírû bizonyságtevõje lett. Megpróbáltatásainak történetét A menedék és a Börtönlevelek címû kötetekben olvashattuk.

Ebben a könyvében azokból a csodálatos találkozásokból mesél el néhányat, melyek utazó szolgálatának elsõ évei során, táborokban és börtönökben, egyetemisták és színészek, kifinomult és írástudatlan emberek között estek meg vele. Mindegyik egy-egy hiteles bizonyság, mely ma is elevenen szól, és Isten üzenetét hordozza.

Wim Malgo

Jézus az Ószövetség öt áldozatában

Jézus Krisztus tökéletes égõáldozatként jött hozzánk. Azután ábrázolta a földön szent életével az ételáldozatot, a dicsérõ és a hálaáldozatban pedig tündöklik, mint a Bárány.

Mint bûnért való bûntelen áldozat, lett bûnné értünk a kereszten és végül Õ lett a vétekért való áldozat is, mert mindenféle bûnünket elvette.

Egyedül Jézus

«Mennyit dicsekszenek az emberek – sajnos sokszor hívõk is – ÉN, én úgy gondoltam, ez az én véleményem, én tudom, én átéltem, én képes vagyok, stb. Pedig ez elhomályosítja elõtted Jézust, «én» és Jézus nem férünk össze; egyedül Jézus legyen az életedben – tanácsolja a szerzõ.

Könyv, 50 old.

Füzet, 21 old.

Ára: 350,-Ft +postaköltség

Ára: 350,-Ft

+postaköltség

Wim Malgo

Remény a búskomorságban

Jeruzsálem vagy Bábel

Ez egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a modern orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Krisztusban hívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti testeteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1).

Jeruzsálem sorsa a paleszti-nokkal folyó tárgyalássorozat miatt igen aktuális téma. De mindannyiunk lelkében és szívében létezik Jeruzsálem és Bábel is. Wim Malgonak e munkája segít felismerni saját belsõ énünket, viszonyunkat a bûnhöz, ill. Krisztus követésének életre segítõ útjához.

Füzet, 22 old.

Füzet, 51 old.

Ára: 350,-Ft

+postaköltség

Ára: 350,-Ft

+postaköltség

Izráel utolsó fia

Ez csodálatos! Miután Izráel elbocsátja azt, a­kit az Úr kedvel, egyszerre minden Jézus Krisztus ké­pére formálódik. Ha ma azt mondod: «Uram Jézus, én el­bocsátom magamtól régi, gonosz farkastermészetemet és nem ápolgatom többé énemet», akkor egyszerre minden ra­gyogni kezd benned! Isten sok gyermeke úgy képzeli, hogy a megszentelõdést csak nagy erõlködéssel lehet el­érni. Nos, nem úgy van, pontosan az ellenkezõje igaz: a legnagyobb erõfeszítés helyett a legnagyobb önátadás! Akkor a Júda törzsébõl való Jézus Krisztus képe beléd vésõdik! Benjáminnak, a régi énednek, a farkastermészetnek véglegesen el kell tûnnie Jézus Krisztus ha­lálában!

Füzet, 26 old.

Ára: 350,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Wim Malgo

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Az Isten Báránya

Keresztelõ János hirdette az embe­rek­nek, hogy bánják meg bûneiket. Hirtelen meg­­­állt, majd valakire rámutatott a tömegben. Mindenki odanézett és úgy hallgatták János szavát: «Ímé, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bû­nét!» Nem az a döntõ kérdés az életedben, hogy melyik egyházhoz tartozol – hanem az, hogy a Bárányhoz-e?

Füzet, 20 old.

Ára: 350,-Ft

Túláradó kegyelem

«Péter, Jézus Krisztus apostola, Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élõ jövevényeknek, akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelõ munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bõségesen» (1Pt 1,1-2).

Füzet old.

Ár: 350 Ft

Az Ezeréves birodalom – utópia?

Egyeseknek az Ezeréves birodalom csupán utópia, mások számára egy titokzatos valami, amivel nem is igen mernek foglakozni.

Az Ezeréves birodalom igazi valóság lesz, vagy csupán szellemileg értendõ? A Biblia alapján megfogalmazott választ e könyvében adja meg az olvasónak Wim Malgo.

Könyv, 105 old.

Ára: 780,-Ft

Remény a búskomorságban

Ez egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a modern orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Krisztusban hívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti testeteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1).

Füzet, 22 old.

Ára: 350,-Ft

Jeruzsálem vagy Bábel

Jeruzsálem sorsa a paleszti-nokkal folyó tárgyalássorozat miatt igen aktuális téma. De mindannyiunk lelkében és szívében létezik Jeruzsálem és Bábel is. Wim Malgonak e munkája segít felismerni saját belsõ énünket, viszonyunkat a bûnhöz, ill. Krisztus követésének életre segítõ útjához.

Füzet, 51 old.

Ára: 350,-Ft

Jézus az Ószövetség öt áldozatában

Jézus Krisztus tökéletes égõáldozatként jött hozzánk. Azután ábrázolta a földön szent életével az ételáldozatot, a dicsérõ és a hálaáldozatban pedig tündöklik, mint a Bárány. Mint bûnért való bûntelen áldozat, lett bûnné értünk a kereszten és végül Õ lett a vétekért való áldozat is, mert mindenféle bûnünket elvette.

Könyv, 50 old.

Ára: 350,-Ft Az újság ára: 450,-Ft