CÍMLAPON
J
Jeruzsálemben három hét telt el anélkül, hogy késes támadás vagy említésre méltó biztonságpolitikai incidens történt volna. De az ország többi részében is elcsendesedett a helyzet, már ami a magányos palesztin támadásokat illeti, úgyhogy az emberek lassan úgy érezték, hogy ismét fellélegezhetnek. 2015 októberében 68 késes támadást hajtottak végre és további 550 incidenst regisztráltak, amelyekben erõszakos összeütközésekre is sor került. Egy félévvel késõbb, 2016 márciusára a késes támadások száma 16-ra, a terrorista motiváltságú incidensek pedig 120-ra esett viszsza. De aztán 2016. április közepén Jeruzsálemben lángba borult egy busz. A tûz, amelyet
egy gyújtóbomba okozott, átterjedt egy másik buszra és egy személygépkocsira is. A merénylet során egy ember: maga a tettes vesztette életét. 19-en sebesültek meg, szerencsére többségük csak könnyebben. Ezt a robbantást, amely
az elsõ ilyen fajta merénylet volt, amit Jeruzsálemben egy busz ellen követtek el a második intifáda napjai óta, a Hamasz egyik, Betlehemben kiépített terrorsejtje tervezte el. A terrorsejt egyes tagjait már letartóztatták. Így jelenleg a terrorhullám elcsendesedésébe vetett remények aggodalommá változtak, mivel az a kérdés merült fel, hogy talán a magányos késes támadások és gázolások formájában megnyilvánuló terrort ezentúl nagyobb, tömegek ellen irányuló merényletek váltják fel. Ez azonban pillanatnyilag csak elméleti kérdés. A választ rá valójában senki sem tudja. A biztonsági hatóságok emberei továbbra is optimisták. Abból indulnak ki, hogy a terrorsejt, amely Jeruzsálemben a busz elleni merényletet elkövette, önállóan cselekedett. Ugyanakkor a Hamasz nem érdekelt abban, hogy a helyzet eszkalálódjon, hiszen jelenleg Egyiptommal folytat tárgyalásokat, és nagyban függ a Nílus menti országtól. A Palesztin Hatóság (PH) is éberebb lett idõközben, és azon fáradozik, hogy megfékezze a terror hullámát. Felismerték, hogy a fiatalokat túlnyomórészt a Hamasz lázító propagandája heccelte fel. Így az elmúlt hetekben a PH több hivatalnoka is kivonult az iskolákba egyrészt, hogy a tanulóktól elkobozzák a késeket, másrészt pedig, hogy felvilágosítsák õket: A fiatalokkal meg akarták értetni, hogy hagyjanak fel az ilyen tettekkel, mert valószínûleg, az életükkel fizetnek majd elkövetésükkor. A PH biztonsági emberei is részt vesznek ebben a munkában, egyre több olyan fiatalt tartóztatnak le, akik már elõtérbe kerültek, mint potenciális merénylõk. A palesztin lakosság többsége sem áll már rég ezek mögött a terrorcselekmények mögött. Az egyik palesztin közvélemény-kutató intézet felmérése igazolta ezt. 2016. március végén a palesztin nyilvá-
nosság 44 százaléka támogatott ilyen terrortámadásokat, míg az év elején ez a szám még 57 százalék volt. A felnõtt palesztinok kitartóan a terror ellen emelik fel szavukat. A szülõk nagyon világosan látják, hogy ha az izraeli katonák és biztonsági emberek a palesztin fiatalok támadását nem is tudják megakadályozni, a tetteseket azonban meg tudják állítani, és ártalmatlanná teszik õket. Hisz a legtöbb merénylõt közben lelövik. A szülõk úgy látják, hogy az ilyen tettek hatástalanok, és legtöbbször a legnagyobb árat kell fizetni értük. Az izraeli kormány szintén átfogó intézkedéseket foganatosított, hogy a helyzetet normalizálja. Megpróbálnak a zsidó terror ellen is kérlelhetetlenül fellépni, így azokat az izraeli zsidókat is letartóztatták, akik a Duma nevû palesztin faluban terrortámadást követtek el, és a Dawabsheh család három tagját megölték. 2016 áprilisában az izraeli kormány szigorított intézkedéseinek köszönhetõen egy további zsidó szélsõséges csoportot számoltak fel. Közben az izraeli hatóságok fellépnek minden olyan palesztin szószóló ellen, akik vallási alapokon szítják a palesztin ellenállást. Mindenesetre továbbra is megakadályozzák az izraeli politikusok látogatását a Templom-hegyre, és korlátozzák a jobboldali zsidó szervezetek rituális tevékenységeit a Templom-hegyen vagy környékén. A pozitív irányba mutató fejlemények ellenére az izraeli biztonsági hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy az egyéni terror hullámai bármikor újra felcsaphatnak, sõt felerõsödhetnek. Elegendõ hozzá a legcsekélyebb indok is. Szerencsére ilyen forgatókönyv nem következett be, jóllehet a késõtavaszi nem zsidó ünnepek, az ortodox húsvét, a palesztinok böjti hónapja, a ramadán, mind megfelelõ alkalmat szolgáltat arra, hogy az egyéni terror hullámai újra magasba csapjanak. Zwi Lidar Hírek Izraelbõl | 2016/06
5
POLITIKA
A PALESZTIN TÖBBSÉG TÁMOGATJA A KÉSES MERÉNYLETEKET A palesztin politikai és közvélemény-kutató központ egyik tanulmánya szerint a palesztinok többsége helyesli az izraeliek ellen elkövetett késes támadásokat. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a támogatók százalékaránya 67%-ról 58%-ra csökkent, jelentette az israel heute. MNR∎
A JEWISH AGENCY TITKOS MENTÕAKCIÓJA Az iszlámista Jemenben a Jewish Agency szerint még mintegy 50 zsidó él, «40 közülük a fõvárosban, Sanaáaban», jelentette a srf.ch. 2016. március 21-én. «Ott egy zárt létesítményben éltek az amerikai nagykövetség mellett, és a jemeni hatóságok vigyáznak rájuk», olvasható a közleményben.» A Jewish Agency nemrég az amerikai külügyminisztérium segítségével 19 zsidó embert menekített ki titokban Jemenbõl és vitt Izraelbe. Izrael nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat az ellenségesnek számító arab országgal. MNR∎
10
Hírek Izraelbõl | 2016/06
JÁÁLON HONVÉDELMI MINISZTER LEMONDOTT TISZTSÉGÉRÕL ÉS KNESZET-TAGSÁGÁRÓL, SZERINTE «AZ ÁLLAMOT ETIKAI ALAPON KELL VEZETNI» Mose «Bugi» Jáálon pénteken reggel közölte Facebook és Twitter oldalán: lemondott tisztségérõl és Kneszet-tagságáról. Szerdán hozták nyilvánosságra a Netanjáhu és Lieberman között folyt koalíciós tárgyalás eredményét. A két politikus közötti megegyezés értelmében a Jiszráél Béténu párt a maga hat mandátumával csatlakozik a kormánykoalícióhoz, és ennek fejében megkapja a honvédelmi és a befogadási minisztériumot. Jáálon nem várta meg, amíg Netánjáhu hivatalosan megerõsíti Avigdor Lieberman képviselõ kinevezését az õ helyébe, õt pedig megbízza a külügyminiszteri hivatallal. «Aki az államot vezeti, azt etikai alapon kell tennie» – jegyezte meg.
Péntek déli sajtóértekezletén Jáálon kijelentette: hosszú idõn át harmonikusan együtt dolgozott a miniszterelnökkel, ám az utóbbi hetekben Netanjáhu döntései bizalmi válságot idéztek elõ. Jáálon közölte: egy idõre felfüggeszti politikai tevékenységét, de azt is megjegyezte, hogy a jövõben megmérkõzik a vezetésért folyó küzdelemben. Helyét a Kneszetben a Likud párt soron következõ tagja, az Egyesült Államokból alijázott Jehuda Glick rabbi (50) foglalja el, aki ismert jobboldali nézeteirõl és 2014ben szerencsésen túlélt egy ellene elkövetett palesztin merényletet. Reuven «Rubi» Rivlin államelnök sajnálkozását fejezte ki Jáálon távozása fölött. ∎
GAZDASÁG
TÁPLÁLKOZÁS
MEDJOUL – IZRAEL TITKOS KIRÁLYNÕJE Izrael bojkottálása ellenére, ami leginkább Európára jellemzõ, az ország a legízletesebb és rendkívül egészséges Medjoul datolyafajta világviszonylatban legnagyobb exportõre.
16 16
Hírek Izraelbõl | 2016/06
I
Izraelnek már több mint 2000 éve nincs uralkodója, de egy nem hivatalos királynõvel mégis dicsekedhet, aki a Medjoul nevet viseli. Õ pedig nem más, mint egy rendkívül ízletes, zaftos datolyafajta, amelynek még olyan tulajdonságai is vannak, amelyek az egészség megõrzéséhez nagymértékben hozzájárulnak: ez a datolyafajta sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, mint a többi fajta, ugyanakkor többféle vitamin mellett hét különbözõ B vitamint, valamint magas százalékarányban antioxidánsokat is tartalmaz. Mindemellett magas arányban
megtalálható benne a szõlõcukor és más természetes gyümölcscukor, valamint a fontos aminosavak. A datolya jót tesz az emésztõrendszernek, a szívnek és a véredényeknek, csökkenti a káros koleszterinszintet és a magas vérnyomást, de a csontokra is jó hatással van. Tehát ezért egészséges a datolya, a Medjoul fajtát pedig a «datolya királynõjének» tekintik. Ez a fajta datolya Marokkóból származik. Nevének eredete ismeretlen, ennek ellenére nagyon jól ismert fajta. Manapság fõleg Észak-Afrikában és egyes közel-keleti országokban termesztik, így Izraelben is. Az Izraelben termesztett Medjoul datolya rendkívül ízletes, ezért az egész világon keresett. Az izraeli datolyatermesztõk egyesületének adatai szerint ebbõl a datolyafajtából évente 40.000 tonnát fogyasztanak világviszonylatban. Az izraeli datolyatermesztõk büszkén jelenthetik ki, hogy az említett mennyiségbõl 30.000 tonna Medjoul datolya az õ munkájuk eredménye, amit túlnyomórészt exportra szánnak. Vagyis Izrael fedezi a globális Medjoul piac 75 százalékát. A datolyafajta központi termesztési helye az Arava sivatag. A datolyapálma télen szereti a meleget, és áprilistól júliusig a forróságot is igényli. Ugyanakkor kevés vízzel is megelégszik. Ennek az izraeli régiónak éghajlati feltételei – a domborzat bemélyedése a Holt-tengertõl egészen az Eilat-i öbölig a Vörös-tengernél – ideálisak e fajta számára. Az elmúlt évtized során ez a régió az étkezési paprika termesztésével is hírnévre tett szert, ugyanis az itt termesztett paprika különösen édes és zaftos. De aztán ennek az izraeli terméknek, amely elsõsorban a nyugat-európai államok piacain volt kedvelt, nemcsak a konkurenciával kellett
TÁRSADALOM
OMLÁSVESZÉLY A DÉLI-FALON • VESZÉLYBEN AZ EL-AKSZA MECSET? A jeruzsálemi Óvárossal kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni.
A
A külsõ külsõ ffal (fenti k kép) a ma Óvárosnegyedeket (Muszlim- zsidóként ismert ne negyedeke fogja körbe 4 kiloörményény- keresztény-) keresz «Dicsõséges» Szulejmán méter ter hosszan. «Dicsõ török rök szultán ép építtette a 16. században. falépítést és a déli faÉszakról kezdte a falé 1538-ban. Ennek a falnak lon fejezte be, 1538-ba 1538 a héber neve: ««chomá». chomá»» chomá A közel 1 négyzetkilométer területû Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek nevezett 18 hektáros térség, amely nevével ellentétben lapos tér. Ezen állt a keresztény idõszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített monumentális Második Szentély, a «Bét Hámikdás». Ma – több, mint 1300 éve – e tér közepén a Sziklamecset (feltételezik,
hogy a Szentély helyén), a szélén az Aksza-mecset áll (ez pedig Salamon király palotájának a feltételezett helyén áll). A Templomhegyet egy sokkalta régebbi fal vette körül, amelyet Heródes korában emeltek. Ennek a falnak a héber neve: «kotel» és mára csak a nyugati és déli részébõl maradtak meg szakaszok. A kétféle fal az Óváros déli falainál egy néhány száz méteres szakaszon megegyezik; Szulejmán mérnökei a Heródes-féle «kotel» falat felhasználták az egész Óvárost körbevevõ «chomá» fal építéséhez. Mi a Templomhegy és hogyan jött létre? A Templomban nem imádkoztak. A szertartás látványosság volt, mely megrendült áhitatot keltett a félmillió emberben, akik Pészách (az egyiptomi kivonulás) ünnepén Jeruzsálembe zarán-
A «Nyugati fal», fölötte a valódi szent hely, a Templomhegy. baloldalt a sziklamecset aranykupolája, jobboldalon (nem látszik) az Al Aksza mecset
22 Hírek Izraelbõl | 2016/06
dokoltak. Ennek a tömegnek a befogadására hely kellett. Ezt azzal érte el Heródes, hogy az egész Moriá-hegyet, amely az Even Ha-stijját, a világ alapját jelzõ sziklát hordta a hátán, laposra gyalultatta és a környéket feltöltette. A sok százezer tonnányi földet meg is kellett tartani. E célból négy grandiózus támaszfallal, más néven gyámfallal (ez héberül a «kotel») vétette körül a körülbelül 400 dunámos telket. A támaszfalak ciklopsz-kövekbõl épültek. A legalsó sort az alapsziklába vájt vályúkba mélyesztették. Az egyes kövek méretei lenyû gözõek: 12 méter × 1,2 méter × 4 méteresek; súlyuk meghaladta a hetven tonnát! E gyámfalak egy megmaradt része a Nyugati vagy Sirató fal (Kotel Ha-maaravi). A támaszfalak, melyeknek alsóbb sorai, mint a Kotelé is, máig a templomfal és a városfal alapját képezik, a templomhegy szintjének a magasságáig emelkedtek. E szintbõl emelkedett ki a Templom – ma pedig a helyén álló Omárés Aksza-mecset. A Templomhegy térsége trapéz alakú volt. Északon szélesebb, 313 méter; délen keskenyebb, 280 méter; hossza nyugaton 485 méter, keleten 470 méter. A hétárkádos bejáratú El-Aksza mecset 5000 embert fogadhat be hatalmas, oszlopos bazilika-szerû belsõ termébe. A fõbejárat elõtt lépcsõ vezet le a föld alá. Az alagút boltozatát óriási oszlopok tartják. Az alagút a déli falon lévõ egyko-
TÁRSADALOM
Az egyes kövek méretei lenyûgözõek: 12 méter × 1,2 méter × 4 méteresek; súlyuk meghaladta a hetven tonnát! ri Chuldá-kapuhoz vezet. Ezen a kapun át jött fel Izrael népe az egykori Alsóvárosból egy lejtõs alagúton át a templom-udvarra. Ebbõl az alagútból a «Salamon istállója» néven ismert boltozatos földalatti termekhez lehet eljutni. A helység onnan kapta nevét, hogy a Várost közel egy évezrede elfoglaló keresztesek úgy hitték, hogy itt tartotta lovait Salamon király. Õk mindenesetre istállónak használták a termeket. A néhol négy méter vastagságú falat, amely az Óvárosnak is, a Templomhegynek is déli határa, eredetileg Heródes építette több, mint 2000 évvel ezelõtt. «Dicsõséges» Szulejmán 1500 évvel késõbb megerõsítette e falakat. Ezt a szakaszt izraeli szakértõk «Kotel Há-drominak», Déli falnak nevezik, mert alapját a Heródes által épített gyámfal képezi, tehát a Nyugati fal folytatása. Ennek a falnak egy jókora részén néhány évvel ezelõtt kitüremkedés keletkezett. Kívülrõl szemlélve úgy tû nik, mintha a fal berogyni készülne. A Déli fal külsõ felülete ezen a szakaszon igen magasan emelkedik ki a talajból, míg a belsõ felület bent, a Templomhegy alatt, a «Salamon istállóinak» nevezett termek külsõ határfala. Itt, ezekben a termekben, pontosabban azok átalakításával és egyéb, Izrael számára ellenõrizhetetlen ásatások révén folyik
vagy tíz éve a grandiózus mecset-építkezés, miután Izrael, a Makkabeus-alagút új kijáratának az átadása nyomán kitört zendülést leszerelendõ, engedélyt adott a Wakf-nak, a muszlim hitbizományi testületnek, hogy az átalakítsa – mecsetnek. A békéltetõ aktusból a palesztinok, a Wakf vezetésével, fegyvert kovácsoltak. Az engedélyezettnél aránytalanul nagyobb építkezésekbe fogtak, amelynek a leállítására az akkori Sáron-kormány gondolni sem mert. Déli Fal: renoválás csak kívülrõl Az izraeli Régészeti Hatóság szakemberei évek óta bombázzák leveleikkel, beadványaikkai a jeruzsálemi Városházát, hogy hasson oda, hogy a Wakf, a Templomhegyen egyedül rendelkezni jogosult testület tegyen valamit a déli városfal megóvásáért.
Ennek a falnak egy jókora részén néhány évvel ezelõtt kitüremkedés keletkezett. Kívülrõl szemlélve úgy tûnik, mintha a fal berogyni készülne.
A Városháza és a Régészeti Hatóságok emberei évekkel ezelõtt a falon megejtett vizsgálaton 70 centiméteresnek mérték a kiálló falrészt. Miután kívülrõl méréseket végeztek, a szakemberek úgy találták, hogy belülrõl is szükséges a beavatkozás. A Wakf, amely rendkívül ellenséges magatartást tanúsít Izraellel szemben, nem ad engedélyt a megrongálódott, és talán dõlésben lévõ Déli fal belsõ oldalán lévõ «Salamon istállóiban» teendõ szakértõi látogatásra. Ikrima Szabri sejk, Jeruzsálem palesztin muftija arcpirítóan pimasz választ adott Olmert akkori jeruzsálemi polgármester felkérésére: «Olmert jobban aggódik az El-Aksza mecsetért, mint a muzulmánok», majd kijelentette: semmiféle izraeli beavatkozást nem enged a Templom-hegyen. A földalatti átalakítások a jelek szerint veszélyeztetik a Templom-hegy, különösen az Aksza-mecset és az alatta lévõ alagútrendszer statikáját, annyira, hogy a további, izraeli építészeti és régészeti szakértõk kizárásával végzett munkák az ott tartózkodó ezrek életét veszélyeztethetik. A ledõlõ óriás fal – akár egy földrengés következtében – «magával ránthatja» a mögötte, a Templomhegy gyomrában lévõ struktúrákat, és akár az Aksza-mecset összeomlásával is járhat. Ennek viszont beláthatatlan politikai következményei lehetnek a fanatizmusra igencsak hajlamos iszlám világban... Halmos László ∎ Hírek Izraelbõl | 2016/06
23