Hírek izraelböl 2016 szeptember by Éjféli Kiáltás Misszió

AUS H NACHRICHTEN ÍREK

September 2016 / 5776/ 5776 Nr. 2016 szeptember Nr. Nr

909

www.hirekizraelbol.hu

OLYMPISCHE OLIMPIAI GOLDMEDAILLEN ARANYÉREM FÜR ISRAELS TECHNOLOGIE IZRAEL TECHNOLÓGIÁJÁNAK

DER DRITTE TEMPEL A HARMADIK TEMPLOM Rabbiner «Auf dem Tempelberg gibt eshely genug Platzafür Juden, Christen und Muslime.» Lau rabbi: Lau: «A Templom-hegyen van elegendõ a zsidók keresztyének és a muszlimok számára.»

JERUSALEMERINGATLANDILEMMA IMMOBILIENDILEMMA JERUZSÁLEMI Auch 100 Jahre sind irgendwann vorbei A 100 éves bérlet Pacht is megszûnik egyszer

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze: Az Úr eljövetelének napja Elragadtatás A jövõ kellõs közepén Jövõt adni a hitnek Megnyerni a jövõt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (+36 1) 3500-343

A csomag ára: 3.750 Ft + postaköltség A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron + postaköltség

Rontó Attila CD

ajanlatunk

Kihozott minket Egyiptomból

já

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

t F 0 0 0 1 : Ára SÉG ÖLT AK OST P +

Ára: 1200,-FT +POSTAKÖLTSÉG

S’ma Israel

Tízparancsolat Theamerikai Ten Commandments animációs film (magyar szinkronnal) Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Ára: 2700,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

ELÕSZÓ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK!

26 4

CÍMLAPON: Izraeli irányítja Brazília gazdaságát

CÍMLAPON: Olimpiai aranyérem Izrael technológiájának POLITIKA

Rövid jelentések

Megbékélési megállapodás Törökországgal Erõszak-spirál vagy Lieberman tesztje? Van még hely a Harmadik Templom számára Megtalálták «Salamon palotáját» Izraelben

11 12 13 14

Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozata

Értékes római kori freskókra bukkantak Cippóriban

Jézus zsidó élete

Izrael egy állandó ENSZ-bizottság tagja TUDOMÁNY

19 20

Rövid jelentések Tervek a tengerrel TÁRSADALOM

Rövid jelentések

Jeruzsálemi ingatlandilemma: a 100 éves bérlet is megszûnik egyszer

Vége a francia zsidóságnak?

ZSIDÓSÁG - 1. rész: õszi zsidó ünnepnapok

BIBLIA: Izrael, egy rendkívül különleges nép 7. rész: Izráel Egyiptomban.

Július 15. és 16. a törökországi puccskísérlet nagy meglepetést hozott a világ számára. A kormány megbuktatására irányuló próbálkozás leverése, valamint azt követõen a sok ezer gyanúsított azonnali, szervezett és hatásos letartóztatása nem kevésbé volt meglepõ, úgyhogy sokakban felmerült a gyanú, miszerint az egészet Erdogan elnök maga rendezte meg. A három hónapra elrendelt rendkívüli állapot gyakorlatilag szabad kezet ad neki, hogy minden ellenfelét eltávolítsa az útból és hatalmát megerõsítse. Úgy tûnik, semmi se lehetett volna számára kedvezõbb, mint az, ami most a puccs következtében lehetõvé vált, vagyis mindenki letartóztatása, aki nem az õ irányvonalát képviseli. Erdogan elsõsorban egykori harcostársát, Fetullah Gulent és szervezetét gyanúsította, hogy õk állnak a félresikerült puccs mögött. Fetullah Gulen, aki 1999 óta önkéntes számûzetésben az USA-ban él, határozottan visszautasította ezt a gyanúsítást, és azzal vádolta Erdogant, hogy õ maga rendezte meg a puccsot. Gulen iszlám prédikátorként ismert, filozófiájával a tudományos haladást szolgálja, kerüli a radikalizmust, és síkra száll a Nyugat és a különbözõ vallások közti híd kiépítése mellett. Erdogan Gulent és szervezetét árulónak bélyegezte, olyan rákos daganatnak, amelyet ki kellene irtani. Úgy fog fellépni ellenük, hangoztatta, mint egy szeparatista terrorszervezet ellen, és irtani fogja, ahol csak találja õket. Az egész történet valóban aggodalomra ad okot, mert hisz a nem is olyan távoli múltban hasonló események során egy férfi Európában gyakorlatilag abszolút hatalomra tett szert, amivel az eddigi legszörnyûbb katasztrófába sodorta Európát és az egész világot. Ralph Peters, egykori magas rangú amerikai katonatiszt, az események kapcsán megjegyezte: «A félresikerült puccs volt az utolsó remény, hogy a török kormány iszlamizálódása megállításra kerül.» Úgy véli, a nyugati államfõk túlságosan is siettek a puccskísérlet elítélésével anélkül, hogy egyáltalán meg akarták volna érteni, mi is történt valójában. «Ezért jutalomképpen egy mérgezett iszlám rezsimet kapnak Európa kapujába», írja Peters. A valóság az, hogy Amerika és az európaiak egyszerûen nem akarják felismerni: az iszlám és a demokrácia kizárja egymást. Harald Rhode, a Pentagon egykori alkalmazottja, Törökország-szakértõ, így nyilatkozott: «Az iszlámista Erdogan megpróbálja a török kalifátust újra felállítani, a világuralomhoz vezetõ úton megtett elsõ lépésként.» Rhode szerint ebben az összefüggésben figyelemreméltó Erdogan gyakran hangoztatott kijelentése: «A demokrácia olyan vonat, amelybõl kiszállunk, ha a célhoz megérkeztünk.» Barack Obama amerikai elnök úgy beszél a demokráciáról, mint arról az útról, amelyet érdemes követni, a török elnök szerint azonban a demokrácia csak eszköz a saját célok eléréséhez, magyarázza Rhode. A törökországi puccskísérlet aggodalomkeltõ körülményei –egy olyan országról lévén szó, amely a legnagyobb és legerõsebb a Közel-Keleten és az iszlám világban – komoly kérdéseket vetnek fel, amelyek e régió, de különösképpen Izrael jövõjét is érintik. Van-e mindannak, ami Törökországban történt, biblikus jelentõsége a végidõkre nézve? Hogyan alakul a helyzet a továbbiakban? A világ, de különösen mi, akik a Bibliában és a bibliai próféciákban hiszünk, jól tesszük, ha figyelünk az idõk eme jeleire (l. Mt 16,2–3). Megnyugodva abban, hogy nekünk nem kell aggodalmaskodnunk, mert Isten, a mindenható Úr ül a kormánykeréknél, köszöntöm kedves Olvasóimat szívbõl jövõ shalommal

Hírek Izraelbõl | 2016/09

ASILIENS WIRTSCHAFT CÍMLAPON

CÍMLAPON

IZRAELI IRÁNYÍTJA Brazília gazdasági vezetése éveken át rossz irányítás alatt volt, most új kezekbe került, ami jót ígér. Mivel azonban izraeli származású szakértõrõl van szó, természetesen felerõsödtek az antiszemita megjegyzések arról, hogy zsidó dominancia lép fel a pénzügyi világban.

Hírek Izraelbõl | 2016/09

Még a Rio de Janeiró-i olimpia megnyitása elõtt Izrael jelentõs eredményt könyvelhetett el magának a dél-amerikai vendéglátó országban: a brazil elnöknõ, Dilma Rousseff leváltása után, s utódának, Michel Temernek a beiktatását követõen sor került a Brazíliai Központi Bank elnökének kinevezésére, a Haifában született izraeli dr. Ilan Goldfein személyében. A kinevezés szakértõi körök véleménye szerint jó választás volt, ugyanakkor antiszemita vádaskodási hullámot váltott ki, aminek keretében leplezetlenül terjedt az a nézet, hogy Rousseff elnöknõ eltávolítása mögött zsidó összeesküvés húzódik meg, és a zsidók már ezt a latin-amerikai országot is megszerzik maguknak. Az 50 éves Dr. Goldfein portugálul, spanyolul, angolul és héberül is folyékonyan beszél, 2016 júniusában kapta meg kinevezését. Jóllehet Izraelben született, s a híres MIT-en (Massachusetts Institute of Technology/Massachusetti Mûszaki Egyetem) doktorált, mégis leginkább a brazil gazdasággal volt közvetlen kapcsolata. Korábban az egyik legnagyobb brazíliai magánbanknak, az Itau Nemzetközi Banknak volt vezetõ gazdasági szakértõje. Emellett a Brazíliai Központi Banknak vezérhelyettese volt, s tanácsadóként is mûködött a Nemzetközi Valutaalapnál. Brazíliában tekintélyes, elismert gazdasági szakembernek tartják, aki ráadásul már számos tanulmányt publikált a brazil gazdaságról. Dr. Goldfein kinevezése a világranglistán hatodik helyen álló brazíliai piacgazdaság ennyire jelentõs pozíciójába hosszú, s egyáltalán nem egyszerû folyamat eredménye volt. Elõdei nem

CÍMLAPON

BRAZÍLIA GAZDASÁGÁT könnyû örökséget hagytak rá, hiszen a brazil gazdaság gyengélkedik, és számos korrupciós eset okoz komoly gondot. Brazília elnöknõjének, Rousseffnek is ilyen korrupciós eset miatt kellett hivatalát feladnia, mivel voltak, akik azt hitték, hogy elszabotálhatják egy óriási port kavart korrupciós botrány büntetõjogi vizsgálatát. Ezeknek a korrupciós ügyeknek és más, gazdasági jellegû válságnak a következtében a brazil valuta, a rial, jelentõs értékvesztést szenvedett el, a következõ évek is csak lassuló konjunktúrát ígérnek Brazíliának. Dr.Goldfein a Brazil Központi Bank vezetõjévé történt kinevezésekor közölte: véleménye szeri nt az ország kormányának kemény, s egyáltalán nem népszerû intézkedéseket kell hoznia ahhoz, hogy kilábaljanak a gazdasági válságból. Ehhez tartozik szerinte az adókulcsok felemelése és a nyugdíjkorhatár emelése. «Az jelenti a komoly problémát, hogy a brazil gazdaság nem néz szembe az új realitással, hanem továbbra is tagadja azt», vélekedett Dr. Goldfein. Abból kell kiindulni, hogy Dr. Goldfein kinevezése nem fog örömet szerezni a hivatalából eltávolított Rousseff elnöknõnek. Nemcsak azért, mert keményen hadat üzen a korrupciónak, ami pontosan az elnöknõ hivatali ideje alatt növekedett meg erõteljesen, hanem azért is, mert Dr. Goldfein izraelita. Rousseff pedig hivatali ideje alatt nagyon világossá tette, hogy semmi dolga sincs Izraellel, még kevésbé a zsidókkal. Kifejezéseivel, fogalmazásmódjával újra és újra felbosszantotta a brazíliai zsidó közösséget, és Izraelt is, hiszen felerõsítette az izraelellenes magatartást. Például Izrael 2014-es Gáza-hábo-

rúja idején «tömeggyilkossággal» vádolta meg Izraelt. Aztán pedig elutasította Dany Dayan kinevezését Izrael új nagykövetévé Brazíliában, mivel õ korábban a júdeai és samáriai települések egyesülését támogató szervezetnek volt az elnöke. Ebben a brazil helyzetben kézenfekvõ volt, hogy Dr. Goldfein kinevezése antiszemita megnyilvánulásokat is felszínre fog hozni. Tényleg ez történt, aminek a csúcspontján a Vermehlo nevû helyi hírportálon megjelent cikk áll. Ebben Rousseff megbuktatásáért a brazíliai zsidókat és Izraelt teszik felelõssé, akik ettõl kezdve a cikkíró szerint arra törekszenek, hogy ellenõrzésük alá vonjanak Brazíliában minden kulcsfontosságú pozíciót. Az «Izrael és Amerika keze benne van a hidegpuccsban» c, cikk egyenesen azt állítja, Izrael célja meghódítani «a brazíliai biztonsági és hírszolgálati, valamint gazdasági kulcspozíciókat». Továbbá azt a tételt is megfogalmazza a cikk, hogy «az izraeliek miatt már a palesztin háború is itt kopogtat kormányunk ajtaján». Egy listát is közzétettek azoknak a zsidóknak a nevével, akik a puccs következtében fontos pozíciókhoz jutottak, s Brazíliában már hatalom került a kezükbe. Ezzel az alávaló listával csak egy probléma van: az ott felsorolt nevek között Dr. Goldfeinen kívül minden név mögött keresztények állnak. Ez és több más antiszemita élû publikáció egész Brazíliában felszítja a kedélyeket. A Rio de Janeiró-i Zsidó Szövetség már feljelentést tett az antiszemita szerzõk ellen. Ez komoly jeladás, de egy társadalom antiszemitizmusának aligha lehet bírósági eljárással véget vetni. ML∎

Hírek Izraelbõl | 2016/09

CÍMLAPON

Az idei olimpián nem csak izraeli sportolók vesznek részt. Izraeli cégeknek is kiemelkedõ szerepük van a szervezésben éppúgy, mint a Rio de Janeiró-i sportesemények védelmében.

OLIMPIAI ARANYÉREM IZRAEL

A nyári franciaországi labdarúgó események fölött nemcsak az Iszlám Állam nevében beígért terrorcsapások árnyéka lebegett, hanem a nagy izgalmat keltõ, randalírozó orosz és brit rajongók kordában tartása is óriási feladatot rótt a vendéglátó országra. Brazília miniszterelnöke pedig eldöntötte, hogy semmiféle kockázatot sem vállal a 2016. évi nyári olimpiai játékok lefolytatása során. Ebbõl a megfontolásból az olimpia már most biztosan elkönyvelhet magának a sokféle sportágban születõ rekordok mellett még egyet: ez lesz a világtörténelem biztonságtechnikailag eddig legteljesebben védett sporteseménye, hiszen 85000 fõs biztonsági személyzetet tartanak állandó készenlétben, akiknek egy igen jelentõs támogatójuk van: egy izraeli mûhold. Azon a sajtókonferencián, amit a brazil honvédelmi miniszter, Raul Jungman, az olimpiai játékok megnyitása elõtt tartott, a világ médiáinak jelenlétében közölte, hogy az Eros-B nevû izraeli szatellit az ideális eszköz a 2016. évi riói olimpiai játékok biztonsági kérdéseinek megoldására. Ez a szatellit kisebb repülési magasságban járja körül a Földet, és minõségileg rendkívül ér-

TECHNOLÓGIÁJÁNA 6

Hírek Izraelbõl | 2016/09

CÍMLAPON

tékes, éles felvételeket produkál, ami lehetõvé teszi objektumok, így például közlekedési eszközök, de az utcán járó-kelõ emberek, továbbá rendezvényhelyszínek megfigyelését. «Brazíliának nincs oka aggodalomra, hiszen országunk a világ legjobb hírszolgálatával áll kapcsolatban, s közösen páratlan módon fogjuk biztosítani a játékokat», magyarázta a miniszter, s még hozzátette ezt is: «Fenntartunk egy nemzetközi hírszolgálati központot is, ahol államok százai és azok titkosszolgálatai dolgoznak majd. Ez példa nélküli a történelemben». Jungman azt is elmondta, hogy a jövõben is szeretnék igénybe venni ennek az izraeli szatellitnek a szolgáltatásait, hogy az ország általános biztonsági helyzetét jelentõsen javíthassák. Az Eros-B az Izraeli Repülõgépgyártó (IAI) különféle kereskedelmi mûholdjainak egyik fajtája. Ezt a szatellitet 2006 áprilisában lõtték fel a szibériai Svobodni bázisról, s helyezték föld körüli pályára. Már három nappal pályára állítása után magas minõségû felvételeket küldött, azokon lehetséges volt két tárgyat tökéletesen megkülönböztetni egymástól, pedig ezek között csak összesen 70 centiméter volt a távol-

ság. Ez a mûhold 290 kilogramm súlyú, az egyik legkisebb tömegû ilyen szerkezet a világban. Az ImageSat International nevû cég, amelyik társult az IAI-val, hat ilyen szatellitet tervez föld körüli pályára helyezni, ami az egész földfelszín megfigyelését lehetõvé teszi. Jelenleg már az Eros-A és Eros-B jelzésû objektumok keringenek a Föld körül. Az izraeli ötletgazdagság további innovációja, amit az olimpián is felhasználnak: a Moovit és a Live U. A Moovit az olimpia hivatalos applikációja, amelyik valós idõben 35 nyelven tájékoztatja a látogatókat a tömegközlekedési eszközökön, amikor a hoteljüktõl a rendezvények helyszíneire tartanak. A Live U pedig videó-plattform a nemzetközi sajtó támogatására, ez mobiltechnológiával mûködik, s a felvételeket kitûnõ minõségben és rekordsebességgel adja tovább. Már a múltban beszámoltunk a nagy sportrendezvények biztosítására szakosodott izraeli ISDS cégrõl, amely gigantikus, 2,2 milliárd dolláros költségvetéssel komplex biztonsági óvintézkedések megtervezésével foglalkozik, s ezeket alkalmazza is. Az ISDS ehhez az olimpiához szintén hozzájárul szakértelmével és tapasztalataival. ML∎

NAK Hírek Izraelbõl | 2016/09

POLITIKA

POLITIKAI KONZUM IZRAEL A NAGYVILÁGBAN Ruanda Izraelt példaképnek tekinti, amint azt az afrikai ország izraeli nagykövete megfogalmazta: «Meg szeretnénk tanulni, hogyan lehet genocídium után modern államot építeni.» Az országaik közötti párhuzamok alapján, melyekrõl egy a Jerusalem Postnak adott interjúban szólt a nagykövet, hangsúlyozta: mindkét ország kicsi, mindkét nép mérhetetlen szenvedéseken ment át, s «Ruanda tanulhat Izrael tapasztalataiból. Ha az izraeliek hisznek valamiben, addig nem adják fel, amíg azt el nem érik.» Ruandához, amely autoritatív elnöke ellenére sikertörténetet tudhat magáénak, már korábban is nagyon közel állt Izrael. Az arab államok nyomására az ország sok éve semmiféle kapcsolatot nem ápolt Izraellel, mígnem 1994ben változás állt be, jóllehet 2000-tõl a szûkös pénzügyi lehetõségek miatt bezárta nagykövetségét. Ezt 2015-ben újra megnyitották. Ezen a nyáron pedig Netanjáhú afrikai utazásának a tervében a ruandai látogatás is szerepelt. AN∎

A JÖVÕBEN IZRAELBEN IS KÖTELEZÕ LESZ A BIOMETRIKUS SZEMÉLYAZONOSSÁGI IGAZOLVÁNY 2013 júliusában elõször kísérleti projektként alkalmazták Izraelben a biometrikus személyazonosságit. 2016 elejéig kevesebb mint egymilliót állítottak ki ebbõl. Izraelben is vitatták az ilyen dokumentumok biztonságosságát. Címlapcikkek szóltak arról, hogy a kormányzat különféle szerzõdéseket kötött, melyek az alacsony megrendelõszám miatt nagy anyagi veszteségeket okoztak. Most Arie Deri belügyminiszter közölte, hogy 2017-tõl csak biometrikus személyiket és útleveleket adnak ki. Továbbra is vita folyik arról, hogy a felhasznált adatbank és az alkalmazott modell megfelel-e a lehetõ legmagasabb biztonsáAN∎ gi követelményeknek.

Hírek Izraelbõl | 2016/09

Egy Rami Levy nevû vállalkozó, aki Izraelben a legkedvezõbb árfekvésû szupermarketeket hozta létre, Jeruzsálem északi részében zsidó-arab bevásárlóközpontot tervez építtetni két percre Ciszjordániától, a Ramallah felé vezetõ út mentén. Ez lenne az elsõ olyan bevásárlóközpont zsidó és arab üzletekkel, ami a 120 ezer arab és 90 ezer zsidó jeruzsálemi lakosnak állna a rendelkezésére. Levy természetesen nyereséget is ígér, de ennek megvannak az ideológiai mozgatórugói is: «Egymás mellett élünk. S ebbõl a lehetõ legjobbat kell kihoznunk. Ha együttmûködünk, akkor ez mindenki számára nyereség. Ez növelheti egymás jobb megértését is» - vélekedett az i24-ben. Egyelõre akadályok merültek fel, miként errõl a Times of Israel tudósított, a Palesztin Fogyasztásvédelmi Egyesület ugyanis közzétette álláspontját: «Az összes palesztin kollaboráns nevét, aki a ‹telepes-vállalkozó› Levyvel kapcsolatban áll, nyilvánosságra hozzuk, feketelistára tesszük õket, és gondoskodunk bojkottjukról.» Mivel az elsõ palesztin partnerek tényleg visszaléptek a megállapodástól, kérdésessé vált a bevásárlóközpont egy év múlva tervezett megnyitása. AN∎

SALAMONI ÍTÉLET: TEMETÉS POLITIKA ÉS VALLÁS KÖZÖTT

Izraelben nincs szakadás politika és vallás között. Ezt az élet sok területén lehet érzékelni, a politikai-társadalmi összefüggés megfigyelhetõ még a temetés körüli vitában is. Esty Weinstein, aki a neves haszid Gur családból származik, elfordult az ultra-ortodox zsidóságtól, mire családja hátat fordított neki. Csak egyik leánya követte õt a szekuláris életstílusban. Weinstein, jóllehet feladta az ultra-ortodox közösség életét, mégis kedvelte azt, és nem tudta igazán feldolgozni családja elvesztését. Öngyilkossága után családjában fellángolt a vita arról, hol legyen temetkezési helye, és milyen módon helyezzék õt nyugalomra. Olyan döntés született, hogy a hétgyermekes anyától a nem ortodox rokonok zenével és virággal búcsúzhatnak, mielõtt az ultra-ortodox AN∎ hozzátartozók számára a szeparált ceremónia megkezdõdik.

POLITIKA

KÜLFÖLD

MEGBÉKÉLÉSI MEGÁLLAPODÁS TÖRÖKORSZÁGGAL Ez a téma egy idõ óta foglalkoztatja az izraeli médiát, hiszen a megbékélési megállapodás kétségtelenül sok tekintetben igen jelentõs.

56% 33% 11%

AZ ORSZÁG POLGÁRAI VISZONT A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK SZERINT ELÉGEDETLENEK: A MEGKÉRDEZETTEK 56%-A ELLENZI A MEGÁLLAPODÁST, 33%-A HELYESLI, 11%-NAK NINCS VÉLEMÉNYE ERRÕL.

2002-ben a két ország közti viszony igencsak hûvössé vált az iszlamista tendenciák törökországi felerõsödése miatt. Amikor 2010 májusában a Törökországból startolt Gáza-segélyhajó izraeli katonák általi elfogása során török állampolgárok haltak meg, valóságos jégkorszak állt be a két állam kapcsolatában, ami ha lehet, még fagyosabbá vált, amikor az ENSZ 2011 szeptemberében vizsgálati jelentését közzétette. Ebben az izraeli tengeri blokádot legálisnak minõsítette. A blokád célja az volt, hogy Izrael ellenõrzést gyakorolhasson a gázai övezetbe tartó szállítmányok fölött, s az elfogást is törvényesnek nyilvánította. Ez a további kiegészítés ellenére, ami az arányos erõ alkalmazását írta elõ, sõt a bocsánatkérést és a kártérítést is magában foglalta, Törökországot végérvényesen felbosszantotta. Törökországot Izrael az elmúlt idõszakban stratégiai partnerének tekintette abban a régióban, ahová tartoznak. A jégkorszak azonban meszszemenõen éreztette hatását, mint például a kereskedelem és a turizmus területén. Hiszen azokban az idõkben, amikor a régiót elérte a labilitás – például az arab tavasz eseményei idején, a szír polgárháborúkor, az Iszlám Állam és a menekültválság következtében, a diplomáciai birkózás és a többé nem létezõ katonai együttmûködés negatív következményekkel járt. A kereskedelmi forgalom szép csendesen folytatódott, ennek ellenére az izraeli turisták elkerülték Törökországot, s

Erdogan gyûlölettirádái kétségtelenül olajat öntöttek a tûzre. Mégis Netanjáhú miniszterelnök bocsánatot kért Törökországtól annak a telefonbeszélgetésnek keretében, amire Omaba USA-elnök izraeli látogatását követõen került sor. Ez 2013 márciusában történt. Mint mindennek a diplomáciában, ennek az aktusnak is megvolt a hosszú történelmi elõzménye. Az idõközben 83. életévét elérõ, s Izraelben jelentõs diplomáciai pozíciót betöltõ Joseph Chiechanovert bízta meg Netanjáhú a gázai flottaügyet követõen, hogy közvetítõként járjon el. Az elmúlt hat évben Chiechanover nem kevés interjút adott. A megbékélési szerzõdés aláírása után elõször arról számolt be, hogy több hónapon keresztül kizárólag azzal foglalkozott, milyen bocsánatkérést szeretne Erdogan. 2013/2014 évfordulóján végül kidolgoztak egy megállapodási javaslatot. Aztán mindkét országban választások következtek, majd Izraelnek története leghosszabb háborúját kellett megvívnia, Törökországnak pedig hosszasan szembesülnie kellett egy nagy feladat megoldásával, nevezetesen az Iszlám Állammal, miközben Erdogan eljárásmódjával több ellenséget szerzett, mint barátot. Idõközben Irán helyzete megváltozott, ezért hatalmi aspirációiban mind Izrael, mind Törökország nagy veszélyt látott. Mégis abból kell kiindulnunk, hogy az Izrael és a NATO-tagállam Törökország közti katonai együttmûködés soha többé nem lesz olyan szoros, mint korábban volt. Hírek Izraelbõl | 2016/09

POLITIKA

A megállapodás aláírásához, amire 2016 júniusában került sor, további okok is vezettek. Az ország polgárai viszont a közvélemény-kutatások szerint elégedetlenek: a megkérdezettek 56%a ellenzi a megállapodást, 33%-a helyesli, 11%-nak nincs véleménye errõl. Ezzel nyilvánvalóvá vált: Netanjáhú, akinek azt vetették szemére, hogy választói bázisa jóakaratának megnyerésére tekintettel alakítja politikáját, ez alkalommal a nemzeti érdekeket meszsze mindenek fölé helyezte. A kabinetet felbosszantotta, hogy kész helyzet elé állította õket, hiszen a megállapodást még annak parlamenti vitája elõtt aláírták. Hét miniszter szavazott rá, három ellene. Több miniszter kifogásolta, hogy Izrael miért fizet 20 millió USA-dollárt a Mavi-Marmara-foglalás áldozatainak és sérültjeinek. «Államérdek a kibékülés Törökországgal», mondta Naftali Bennett, «ám terrorista akció résztvevõinek kártérítést fizetni nagyon is veszélyes precedens, amit Izrael meg fog bánni». Ezen felül még azt is kifogásolták, hogy Izrael nem állt ki két, 2014-ben eltûnt katona holttestének visszaadásáért, és két, a Gázai övezetben elfogott civil vissza-

szolgáltatása mellett. Ez két olyan kritikus pont, amely a polgárokat joggal bosszantja. Annyit meg kell még jegyezni, hogy Törökország megállapodással kötelezte magát arra, hogy nemzetközi fórumokon nem lép fel Izrael ellen. Bár a törökök keresztülvitték, hogy ne kelljen országukban a Hamasz-irodákat bezárniuk, arról azonban biztosítottak mindenkit: megakadályozzák, hogy török területrõl induljon terrorista akció Izrael ellen. A törökök nem tudták keresztülvinni követelésüket, hogy befejezõdjék a Gáza körüli tengeri blokád. Izrael viszont hozzájárult ahhoz, hogy a törökök segélyszállítmányokat juttassanak célba. Ennek értelmében már a megállapodás aláírásának a hetében megérkezett egy hajó Asdód kikötõjébe, ahol Izrael viszont ellenõrizte ezt a humanitárius segélyszállítmányt. Vannak, akik Izraelben éppen ezért nagy jelentõséget tulajdonítanak a megállapodásnak, mivel a szállítmányok javítják a Hamasz státuszát, ami adott esetben azt is jelenti, hogy nem kopogtat az ajtón a következõ háború. A megállapodásnak fontos pontja a földgázról szóló megállapodás. Izra-

elnek nagyon fontos a gázeladás, mert ennek révén elérhetõ, hogy Törökország ne függjön többé Oroszországtól. Kétségtelen, hogy a megállapodás gazdasági aspektusai kimagaslóak. Mégis: Erdogan továbbra is a boszporuszi öböl szultánja, ezt jól mutatják önhatalmú tisztogatásai a sikertelen puccs után. Erdogan a megállapodás megkötése után elsõként a Palesztin Autonómia Hatóság elnökét, Abbászt hívta fel, és ezenfelül tájékoztatta még a Hamasz politikai vezetõjét, Ma’ashált is, akit néhány nappal korábban Ankarában fogadott. Ezzel azt a benyomást keltette az arab világban, hogy õ valóságos áldás a palesztinoknak. Közben azonban Netanjáhú is szõtte a szálakat. Annak tudatában, hogy az egyiptomiak gondban vannak Izrael Törökország felé történõ közeledése miatt, hozzájárult ahhoz, hogy egyiptomi elõrelépés mutatkozzék a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon, ezért fogadta Sameh Shoukrit, kilenc év után az elsõ egyiptomi külügyminisztert, aki látogatást tesz Izraelben. Bizonyos dolgokat sikerült már tetõ alá hozni, mások még alakulóban vannak, de egy biztos: a megállapodás sokkal többrõl szól, mint két ország kapcsolatáról. AN∎

Aki aCountry-Gospel-Musik country-gospel zenét szereti,liebt, annakkommt ajánljuk Wer az angol nyelvûKosten. CD-t bei figyelmébe dieser CDezt voll auf seine Ghighi N. Iovin elõadásában

Ó, mily hû barátunk Jézus 13 örökzöld keresztény dallam, country stílusban

Ára: 2700,-Ft +postaköltség

M Megrendelhetõ: w www.ejfelikialtas.hu 11135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu re (+36 1) 3500-343 (+

Hírek Izraelbõl | 2016/09

POLITIKA

TERRORIZMUS

ERÕSZAK-SPIRÁL VAGY LIEBERMAN TESZTJE? Izrael támadások sorozatát éli át. Vannak, akik óvnak attól, hogy az erõszak-spirált magasra srófolják, mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a palesztinok csak Lieberman türelmének a határait tesztelik.

Izraelben folytatódnak a hétköznapok a megszokott kerékvágásban, de valami mintha mégis történne. Ez senkinek sem kerülhette el a figyelmét, hiszen a Newsticker, az aktuális hírek errõl szólnak: jóllehet az utolsó Ramadán éjszakák a Templom-hegyen mintegy 400 000 imádkozóval nyugodtan teltek, az elõtte lévõ napokban azonban rendzavarások törtek ki, s ezek hosszú idõ óta most elõször a Siratófalnál imádkozókat fenyegették. A hatóságok lezárták a Templom-hegyet a nem-muszlimok elõtt, és õrizetbe vettek álarcos palesztin fiatalokat, akik teniszütõkkel és kövekkel voltak felfegyverkezve. Ezzel párhuzamosan és ezt követõen szûnni nem akaró támadássorozat következett Izraelben és más területeken: civilek és katonák elleni késes támadásokkal kezdõdõen egy 13 éves kislány saját ágyában történt meggyilkolásán át, majd a következõ napon Hebron körzetében elkövetett fegyveres támadásig terjed a sor, amit lõfegyverrel követtek el egy izraeli autó ellen. A támadásban az Otniél negyed Jesíva-iskolájának (ez a Talmudot tanulmányozók fõiskolája) a vezetõje életét veszítette. Felesége és két gyermeke is megsérült. Itt meg kell említenünk az izraeli hétköznapok másik elemét: azt, hogy a sérültek orvosi elsõsegély-ellátását palesztin orvos végezte, aki Jeruzsálemben a péntek esti imára sietve került a kocsi közelébe. Még ezen az estén megszólaltak a szirénák, melyek rakétatámadást jeleztek. Egy szalafista csoport a Gázai övezetbõl indított támadást, ami egy óvodát talált el Sderot-ban. Csak azért nem voltak áldozatok, mert akkor már sabbat, szombat volt, s nem tartózkodott ott senki. Ez éppen akkor történt, amikor sokan a 10 éve történtekre gondoltak vissza, a második libanoni háborúra, meg egy

frissebb esemény- KORÁBBAN MÉG BENNETT-TEL re, 2014 nyarára, VERSENYZETT, AKI JAALONNAK, AZ amikor Izraelnek IDÕKÖZBEN A POLITIKAI ÉLETBÕL a Gázai övezetbõl KISZÁLLT VÉDELMI MINISZTERNEK A indított erõszakos TEKINTÉLYÉT A LEHETÕ LEGMÉLYEBBEN katonai támadásra ALÁÁSTA. BENNETT MOST ÕT VETTE a «Védvonal» had- CÉLBA AZZAL, HOGY A PALESZTIN mûvelettel kellett TERRORISTÁKKAL SZEMBEN SOKKAL válaszolnia. Sokak- ERÕTELJESEBB FELLÉPÉST KÖVETELT. nak rémisztõ érzésük támadt, s azt kérdezgették, vajon megint elindult valami, még akkor is, ha pillanatnyilag mindenki elõtt viA merényletsorozat után csakhamar lágos volt, hogy szélsõséges egyéni ak- összeült a Biztonsági Kabinet. Az ülécióról van szó. sen az is kiderült, hogy ez az idõszak az Ezt a rossz érzést csak fokozta az újonnan felesküdött védelmi miniszter, a makacs hallgatás, amivel a Palesztin Lieberman tesztelését szolgálta. KorábHatóság (PA) elnöke, Mahmoud Ab- ban még Bennett-tel versenyzett, aki bász kísérte az eseményeket. A hallga- Jaalonnak, az idõközben a politikai élettás is kifejezheti a beleegyezést vagy az bõl kiszállt védelmi miniszternek a teegyetértést. Izraelben jól tudják, hogy kintélyét a lehetõ legmélyebben aláásta. az õ népe is pontosan így értelmezi ezt. Bennett most õt vette célba azzal, hogy Szembetûnõ volt, hogy a nagy hallga- a palesztin terroristákkal szemben soktás elõtt a propagandagépezet magas kal erõteljesebb fellépést követelt. De fordulatra kapcsolt. Ez különben szo- nem csak Izrael figyelt Liebermanra és kásos a Ramadán-hetek során, ám ez reakcióira, hiszen sokan azon a véleméalkalommal még a legradikálisabbak is nyen vannak, ez az öreg harcos az ilyen meglepõdtek. Abbász tanácsadója, Abu helyzeteket kihasználja, hogy jobboldali el-Einein szultán, kijelentette a palesz- radikális magatartását erõteljes palesztin hírügynökségnek: «Ahol izraelivel tinellenes és arabellenes intézkedésekre találkozol, vágd el a torkát.» Abbász az váltsa át. Végül is a Biztonsági Kabinet EU-Parlament elõtt antiszemita uszí- megelégedett azzal, hogy az amúgy is tással tûnt fel, amikor így fogalmazott: bevezetett intézkedéseket megszigorít«Az izraeli rabbik azt követelték kor- sa, például a munkavállalási engedélyek mányuktól, mérgezzék meg a vizet, s visszavonását. Egyúttal új szempontoígy öljék meg a palesztinokat.» Amikor kat is megvitattak: azokat a kifizetésepedig a következõ napon azt bizonygat- ket, amiket a PA terroristáknak juttat, ta, hogy ezek a «szemrehányások nyil- s amiket abból az adóból kell majd levánvalóan alaptalanok», addigra már vonni, amiket Izrael a PA javára hajt be learatta az EU parlamenti képviselõk és továbbít. Lieberman további szálakat neki szóló tapsát, s így eredményesen is szõ világnézetének megfelelõen, de elkerülhette, hogy az ugyancsak je- igyekszik megõrizni hivatalának azt a lenlévõ izraeli államelnökkel, Reuven stílusát, ami néhány palesztin lázítóRivlinnel találkozzon. nak egyáltalán nem felel meg. AN∎ Hírek Izraelbõl | 2016/09

PO P OLI LIT TIIKA KA

Van még hely

VALLÁS

a Harmadik

EMPLOM számára

Lau rabbinak az a véleménye, hogy a Harmadik Templomot meg lehet építeni anélkül, hogy az a muszlim építkezést a Templom-hegyen hátrányosan érintené.

Izrael Állam hivatalban lévõ askenázi fõrabbijának a megnyilatkozása olyan témára vonatkozik, ami a közhangulatot is tûzbe hozza. David Lau rabbinak az az álláspontja, hogy a Templom-hegyen szeretné látni a zsidó nép Harmadik Templomát. S ez nem csak a szalagcímekre került fel, hanem ellentéteket felszínre hozó vitát robbantott ki. A «Templom-hegy» témája abszolút idõszerû, s gondoskodik arról, hogy a Közel-Keleten és az egész muszlim világban újra meg újra sok zûrzavar keletkezzék. Mivel Lau rabbi vélekedését egy kicsi, de militáns kisebbség is osztja, amely nemcsak a templomot szeretné felépíteni, hanem erre már a lehetõ legjobban fel is készült, a rabbi ilyen irányú törekvését ez csak erõsíti, ami még nagyobb feltûnést keltett. Lau rabbi errõl a témáról egy interjú keretében fejtette ki nézetét, ami az Izraeli Parlament TV-csatornája számára készült. A Knesszet TV-csatornája részére készített anyagban nemcsak azt érintette, hogy a Templom-hegyen szeretné látni egy zsidó templom felépítését, hanem azt a nézetét is kifejtette, hogy az ott folyó muszlim építkezéseknek ez nem okozhat hátrányt. Úgy vélekedik, hogy ott van elég hely «a zsidók, a keresztyének és muszlimok számára, sõt mindenkinek». A Templom-hegy területén különféle muszlim épületek is állnak, közöttük van a muszlimok harmadik szenthelyét megtestesítõ Al-Aksza Mecset, valamint a Szikladóm is. Régészek, illetve a zsidóság szakértõi

Hírek Izraelbõl | 2016/09

különféle téziseket képviselnek arról, hol állhatott a Templom-hegy területén a zsidó templom. Vannak, akik úgy vélik, hogy ma az Al-Aksza Mecset áll a Kr. után 70-ben lerombolt zsidó templom egykori helyén. Mások a Templom helyét illetõen a Szikladómra utalnak, amit némi csúsztatással a népnyelven Omar mecsetnek is neveznek. Azon a helyen egy sziklakõre lehetett építeni, amit alapsziklának (héberül Even HaStija-nak) neveztek el. Ez a zsidóság szerint a világ köldökzsinórja. A zsidó hagyomány úgy tudja, hogy ezen a helyen zajlott le Ábrahám próbatétele, és itt építették fel a Templom Szentek Szentjét. A Templomnak ezen a szent helyén évente egyszer, Jóm Kippur idején csak a fõpap jelenhetett meg. A zsidó Templomnak tehát azon a helyen kell megépülnie, ahol korábban a Templom állt. Hogy melyik álláspontot képviselik, miszerint a Harmadik Templomot vagy az Al-Aksza Mecset maradványain, vagy a Szikladóm helyén kell felépíteni, ez eldöntetlen. Ebbõl a háttérbõl viszont érthetõ, hogy a Lau rabbi által közzétett vélemény igazán forradalmi, szerinte ugyanis a Templom-hegyen mindenkinek van elég helye, megfér ott a zsidó templom, s más muszlim épület is. Lau rabbi nem ment bele mélyebben ebbe a kérdésbe az interjú során, de kitartóan ecsetelte, miért szeretné ezen a helyen újra teljes pompájában látni a zsidó Templomot. «Nem tudom pontosan megmondani, mi is volt abban a Templomban, de az az igazság, ha a pró-

féták vagy Izráel népe bölcseinek az írásait olvassuk, akkor kezdjük megérteni, hogy aki csak ezen a helyen megfordult, betöltekezett inspirációval, érzelmekkel, örömmel és megelégedéssel, ami miatt magam is ilyen napokra vágyom.» A palesztinoknak az a félelme, hogy Izrael még igényt támaszthat a Templom-hegyre, 2015 szeptemberében terrorhullámot váltott ki, ami a mai napig érzékelhetõ Izraelben. A hegy ma is középpontját képezi az izraeli-palesztin, illetve a zsidó-muszlim konfliktusnak. Ez vallási természetû konfliktus, ami további kérdéseket is felvet, így a szuverenitás kérdését, a területi igényekkel és a történelemmel összefüggõ kérdéseket. Ebben az összefüggésben a muszlim és a palesztin világban sokan tagadnak bármilyen zsidó kapcsolódást a Templom-hegyhez, és azt állítják, hogy a zsidó Templom teljesen más helyen állott. Azért, hogy a kedélyeket sikerüljön kissé lehûteni, a zsidó kormány eldöntötte, nem engedélyezi, hogy zsidók a Templom-hegyen imádkozzanak, s ráadásul minden Knesszet-képviselõnek megtiltotta, hogy arra a területre lépjen. Ebbõl a háttérbõl nézve – Lau rabbi innovatív elgondolása ellenére, aminek valószínûleg egy érdekes haláchikus döntés (a zsidó bíróság – a Bét Din – a Tóra és a responsumok, a haláchikus döntvénytár alapján ítélkezett – fordító megjegyzése) az alapja – nem valószínû, hogy fejtegetései a Templom-hegyen érvényben lévõ status quo megváltoztatására képesek lennének. ZL∎

POLITIKA

MEGTALÁLTÁK «SALAMON PALOTÁJÁT» IZRAELBEN Salamon király korából származó, hatalmas, háromezer éves palota maradványait találták meg a régészek Gezerben, Izrael központi részén - jelentette a Háárec címû újság honlapja.

A régészek régésze Salamon Salamo palotájának nek el az éépület m vezték maradványait, mert bizonyít hogy maga Sanohaa nincs rá bbizonyíték, mon vagy más má királ lamon király megszállt volna ben az palotáb ebben palotában, de Salamon a Biblia zerint hatalmas éépítkezéseket építk szerint folytatott Ha Jeruzsálem mellett Hacorban, Meggidóban és Gezerben is. A gezeri palota - akárcsak korábban a Hacorban, vagy Meggidóban kiásott korabeli épület - nagy központi udvar köré épült. Az ásatásokat vezetõ Steve Ortiz, a texasi Fort Worth Délkeleti Baptista Teológiai Szeminárium Tandy Múzeumának kutatója (Tandy Museum of Southwestern Baptist Theological Seminary of Fort Worth, Texas) a Háárecnek elmondta, hogy az épület hatalmas méreteivel eltér egy szokásos korabeli háztól. Emellett ellentétben egy átlagos épülettel - terméskõ burkolta a falát, valamint a sarkokba hatalmas faragott köveket raktak, amilyeneket csak palotáknál alkalmaztak. Gezer városának története jóval a Salamon elõtti korba nyúlik vissza. Ezt a vidéket már az i. e. negyedik évezredben, a rézkõkorban is lakták, 3400 évvel ezelõtt

kánaánita népek éltek a településen, melynek lakossága szoros kapcsolatban állt a távoli egyiptomiakkal, amit egy, az elõzõ ásatási szezonban talált, III. Amenhotepet ábrázoló kártus, vagyis hosszúkás keretes kép is bizonyít. Az egyiptomi írásos emlékek is többször említik a várost: III. Thotmesz a karnaki templom falán bemutatta elfoglalását, és az Amarna-táblák is legalább kilencszer írnak róla. A régészeti leletek ezzel egybehangzóan jelzik, hogy az egyiptomiak a települést feldúlták. A Bibliai szerint Dávid király a filiszteusoktól foglalta el a várost. A bibliai szövegek történeti hitelességét alátámasztják az egyik rétegben talált kétszínõ filiszteus kerámiatöredékek, melyeket az amerikai régészcsoport tárt fel. Az archeológusok filiszteus eredetûnek tartanak egy Gezerben talált hoszszúnyakú, madárarcú nõalakot is, amely egy égei-tengeri istennõt ábrázolhatott. Hasonló kerámiaalakokra bukkantak korábban Asdódban, Timnában, Ekrónban vagy Askelonban, más filiszteus vidéke-

ken végzett ásatásokon is. Ortiz szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy kereskedés révén kerültek a filiszteus kerámiák a kánaániták lakta Gezerbe, hiszen a város fontos kereskedelmi útvonalak keresztezõdésében állt. Az újonnan felfedezett palota az úgynevezett Salamon kaputól, egy már korábban feltárt, hatkamrás belsõ kaputól nyugatra fekszik. A Salamon név a kapu esetében is megtévesztõ lehet, mivel kétséges, hogy maga a király járt-e valaha Gezerben. A Biblia szerint egy egyiptomi uralkodó ajándékozta Gezer városát hozományként Salamon feleségének (egyik asszonyának, hiszen a legenda szerint hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt), a király újjáépítette a várost. A régészek szerint az ásatások döntõ bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a Biblia szövege történeti tényekre épült, ugyanis a leletek alapján a kései vaskorban, Kr. e. 1200-1000-ben lerombolták a várost és a romokon egy új, erõdítménynyel védett, palotával ékesített várost építettek a Kr. e. 10. század második felében, Salamon király korában. MTI∎ Hírek Izraelbõl | 2016/09

PO P OLIIT TIIK KA A

IZRAEL ÁLLAM FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATA MEGILLÁT HÁÁCMÁUT

Izráel országában kelt életre a zsiIz Izráe né és é itt alakult ki szellemi, valládóó nép, nem si és nemzeti jellege. Itt élt független lam keretek k állami között, megteremtve aját nemzeti n sajátos és egyetemes jelentõégû kultúráját. k kul ségû Innen adta a világnak é az örök érvényû Könyvek Könyvét. Számûzetésbe kényszerítve, a nép hû maradt országához mindenütt a szétszórattatásban és soha nem szûnt meg imába foglalni a hazatérés reményét, a politikai függetlenség újjászületését az õsi honban. Ez a történelmi és hagyományos kapcsolat késztette évszázadokon keresztül a zsidó nép fiait, hogy viszszatérve régi hazájukba, ismét gyökeret verjenek itt. Az utóbbi néhány nemzedék idején népünk tömegeiben talált haza. Úttörõk, akadályokat ledöntõ bevándorlók, honvédõ harcosok virágzó földekké varázsolták a sivatagot; falvakat, városokat építettek; új, fejlõdõ társadalmat hoztak létre, mely maga irányította gazdasági és kulturális életét, ápolta a békét, de képes volt megvédeni is önmagát; a haladás áldását biztosította az ország minden

Hírek Izraelbõl | 2016/09

lakosának, és odaadóan ápolta a politikai függetlenség gondolatát. 1897-ben Herzl Tivadarnak, a Zsidó Állam megálmodójának felhívására összeült az elsõ Cionista Kongresszus, mely kimondotta, hogy a zsidó népnek joga van nemzeti újjászervezésre országában. Az 1917 november másodikán kiadott Balfour nyilatkozat elismerte ezt a jogot, melyet a Népszövetség mandátuma is megerõsített és ezzel nemzetközileg is elfogadott érvényûnek jelentette ki a zsidó nép és Izráel országa között fennálló történelmi kapcsolatot, valamint a zsidó nép jogát nemzeti otthon felállításához. A napjainkban lezajlott nagy tragédia, mely az európai zsidóság millióit pusztította el, ismét bebizonyította minden kétséget kizáróan - , hogy a hontalan és függõségben élõ zsidó nép problémája megoldást követel az Izráel országában újjászületõ Zsidó Állam útján, mely szélesre tárja kapuit minden zsidó elõtt és biztosítja a zsidó nép egyenjogú helyét a nemzetek nagy családjában.

Minden nehézség, akadály és veszély ellenére, a borzalmas náci mészárlás európai zsidó megmaradottai, más országok zsidó bevándorlóival együtt, megtalálták az Izráel országába hazavezetõ utat és kitartóan követelték a szabad és emberi méltóságnak megfelelõ élethez, valamint hazájukban a becsületes munkához való jogaiknak elismerését. A második világháborúban Izráel országának zsidó lakossága teljes mértékben részt vett a szabadságés békeszeretõ nemzetek oldalán a gonosz náci haderõk elleni küzdelemben, s katonáink kiomlott vére, valamint példás háborús erõfeszítése megszerezték számára azt a jogot, hogy bekerüljön az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító népei közé. 1947 november 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyûlése határozatot fogadott el a Zsidó Állam felállításáról Izráel országában. A határozat egyben felhívta az ország polgárait, hogy maguk is tegyenek meg minden szükséges intézke-

POLITIKA

dést a határozat végrehajtására. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezen elismerése a zsidó nép államalapítási jogát illetõen, visszavonhatatlan. Más népekhez hasonlóan, a zsidó népnek is természetes joga, hogy független államában sorsát önállóan irányítsa. EZÉRT MI, a Nemzeti Tanács tagjai, mint Izráel országának zsidó lakosságának, valamint a Cionista Mozgalomnak képviselõi, összegyûltünk az angol Palesztina-mandátum lejáratának napján, és természetes történelmi jogunk, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatának alapján, ezennel elhatározzuk zsidó állam felállítását Izráel országában; Ez az állam, IZRÁEL ÁLLAMA. KIMONDJUK, hogy a mandátum lejártának pillanatától, azaz 5708 ijár hó 6, 1948 május 15, szombatra virradó éjszaka éjféltõl kezdve az állam szabályosan megválasztott szervezeteinek felállításáig, melynek a választott Nemzetgyûlés által elfogadandó alkotmány alapján legkésõbb 1948 október elsejéig kell megtörténnie, a jelen Nemzeti Tanács mint Ideiglenes Államtanács, végrehajtó szerve pedig a Nemzeti Bizottság, mint a Zsidó Állam ideiglenes kormánya fog mûködni; továbbá kimondjuk, hogy az állam neve: IZRÁEL. IZRÁEL ÁLLAMA nyitva áll a zsidó bevándorlás és a szórványok egybegyûjtése elõtt és fejleszti az országot minden lakosának javára. Izráel prófétáinak szellemében, a szabadság, jog és béke ideáljait tekinti léte alapjának és egyenlõ társadalmi és politikai jogokat biztosít minden polgárának, vallásra, fajra és nemre való tekintet nélkül. Gondoskodik a vallási, lelkiismereti, nyelvi,

nevelési és mûvelõdési szabadság fenntartásáról. Védelemben részesíti valamennyi vallás szent helyeit és betartja az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elveket. IZRÁEL ÁLLAMA készséggel mûködik együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével és képviselõivel a közgyûlés 1947 november 29-i határozatának végrehajtásában és törekedni fog a gazdasági egység megteremtésére Izráel országa egész területén. FELHÍVÁSSAL FORDULUNK az Egyesült Szervezetekhez, hogy nyújtson segítséget a zsidó népnek állama felépítéséhez és fogadja be Izráel Államát a népek családjába. FELHÍVÁSSAL FORDULUNK hónapok óta folytatódó gyilkos támadások ellenére is - az Izráelben élõ arab nép fiaihoz, hogy õrizzék meg a békét és vegyenek részt az államépítésben, mint teljes és egyenjogú állampolgárok, akik megfelelõ képviseletet kapnak az állam ideiglenes és állandó szerveiben. KEZÜNKET BÉKÉRE és jó szomszédság megteremtésére nyújtjuk a környezõ államok és népek felé. Felhívjuk õket, hogy a kölcsönös segítség elve alapján mûködjenek együtt az országában függetlenné vált zsidó néppel. Izráel állama kész szerepet vállalni az egész Közel-Kelet haladásáért folytatandó közös erõfeszítésekben. FELHÍVÁSSAL FORDULUNK a zsidó nép bárhol élõ fiaihoz, hogy egyesítsék erõfeszítéseiket a bevándorlás és országépítés támogatására, álljanak mellénk ebben a nagyszerû igyekezetben, melynek célja az évezredes reménynek, Izráel életrekeltésének megvalósítása. BÍZVA IZRÁEL SZIRTJÉBEN, ezennel aláírásunkkal látjuk el jelen

nyilatkozatot az Ideiglenes Államtanács hazai földön, Tel-Avivban megtartott ülésén. Tel Aviv, 1948. május. 14. 5708, Ijjár 5. David Ben Gurion Daniel Auster Mordekhai Bentov Yitzchak Ben Zvi Eliyahu Berligne Fritz Bernstein Rabbi Wolf Gold Meir Grabovsky Yitzchak Gruenbaum Dr. Abraham Granovsky Eliyahu Dobkin Meir Wilner-Kovner Zerach Wahrhaftig Herzl Vardi Rachel Cohen Rabbi Kalman Kahana Saadia Kobashi Rabbi Yitzchak Meir Levin Meir David Loewenstein Zvi Luria Golda Myerson Nachum Nir Zvi Segal Rabbi Yehuda Leib Hacohen Fishman David Zvi Pinkas Aharon Zisling Moshe Kolodny Eliezer Kaplan Abraham Katznelson Felix Rosenblueth David Remez Berl Repetur Mordekhai Shattner Ben Zion Sternberg Bekhor Shitreet Moshe Shapira Moshe Shertok *Visszaemlékezések Izrael megalakulásáról A sorozatot folytatjuk Hírek Izraelbõl | 2016/09

POLITIKA

ÉRTÉKES RÓMAI KORI FRESKÓKRA BUKKANTAK CIPPÓRIBAN Értékes falfestmények maradványaira bukkantak Izrael északi részén, Cippóriban, ezek fényt vetnek a római korban jellemzõ helyi képzõmûvészetre és kulturális viszonyokra – jelentette a Jediót Ahronót címû újság honlapja, a ynet szerdán.

Azz egykori egy festmények festm több száz déke között kö geo töredéke geometrikus és virágtívumoka valamint valam figurális ábrámotívumokat, ásokat, állatok ál é egy emberi alak zolásokat, és épét is feltárták, feltá képét ami a jeruzsálemi szak Héber Egyetem szakértõi szerint a kofest rabeli figurális festészet elsõ, mindé legkorábbi máig máig egyetlen és bizonyí felfedezett bizonyítéka a 2. század elsõ felébõl. Korábban ugyanis sehol sem találtak hasonló figurális ábrázolást a máshol feltárt, ebbõl a korból származó leleteken. Cippóriban már 35 éve folytatnak ásatásokat a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei, de az idei nyáron elõkerült leletek új megvilágításba helyezik a várost, amely a Galileában élõ zsidók fontos központja volt a római és a bizánci korban.

A röviddel a jeruzsálemi második zsidó szentély lerombolása utáni idõkben készült festményeken egyebek közt egy oroszlán feje, egy szarvat viselõ állat – valószínûleg bika -, egy madár, egy tigris hátsó háromnegyede, valamint egy husángot tartó ember látható, noha a zsidó vallási szabályok miatt állatok és emberek ábrázolása nem volt jellemzõ szokása a korszak mûvészetének. A freskók a korabeli Cippóri legfontosabb, a várost kelet-nyugati irányban átszelõ útjának végén álló egykori hatalmas épületet díszítették. Egyelõre nem ismerik a régészek az építmény rendeltetését, de méretei és elhelyezkedése alapján jelentõs középület lehetett. Közepén kövezett udvar volt, amelyet stukkódíszes oszlopok szegélyeztek, és az udvar egyik oldalánál magas színvonalon megépített földalatti ciszternákat tártak fel. Az ásatásokat az egyetem régészeti tanszékének képviseletében vezetõ Zeév Veisz professzor szerint abban a korban elsõ alkalommal festhettek efféle figurákat, ami számukra forradalmi jelentõségû lehetett. „Noha nem EGY TIGRIS HÁTSÓ FELE GÖNDÖRÖDÕ FARKÁVAL. CIPPÓRI A MÁSODIK SZÁZAD KORAI SZAKASZÁBÓL – FOTÓ: G. LARON, A HÉBER EGYETEM JÓVOLTÁBÓL

Hírek Izraelbõl | 2016/09

tudjuk, kik emelték az épületet, zsidók vagy sem, de a zsidó lakosság élvezhette a képeket, és ez jelezte számukra, hogy környezetük megváltozott« – nyilatkozott. „A leletek megkérdõjelezik a második században Cippóriban élõk társadalmi-történelmi hátterét, s felvetik a kérdést, hogy ki hozhatta létre a frissen felfedezett freskóknak helyet adó egykori hatalmas építményt« – mondta a professzor. A város a második század elején a Galileában élõ zsidók fõvárosának számított, de számos pogány is élt benne, és számukra is emeltek templomot, szemben a falfestménynek helyet adó hatalmas épülettel. Ezt az egykori templomot is feltárták részben ezen a nyáron. A második században Cippóri helyzete különleges volt: megõrizhette Sepphoris néven római városi státusát, és lakói helyben maradhattak, mert nem vettek részt a Róma elleni felkelésben. Az eddigi itteni ásatásokon a Jeruzsálem lerombolása utáni idõszakból csak geometrikus és növényi díszítésû maradványokat találtak. A friss, idei leletek alapján úgy vélik, hogy a második századra az itt élõk nyitottabbakká válhattak a római hatásokkal szemben. Noha továbbra is zsidó város lehetett, de multikulturálissá vált arculata. A freskók akkor pusztulhattak el, amikor a nekik helyt adó monumentális épületet egyelõre nem világos okokból a harmadik században lebontották, és helyére egy még nagyobb középületet húztak fel. A régi építmény romjaiból származó törmelékeket, köztük a freskók maradványait ekkor az új ház alatt, a padlózat alá gyûjtötték. A képek figurális ábrázolása mégsem érte teljesen váratlanul a régészeket, hiszen az ekkor már nem volt egyedülálló: Iosephus Flavius munkájában megemlíti, hogy Heródes Antipász galileai zsidó fejedelem Tiberiásban lévõ palotáját is állatokat ábrázoló festmények díszítették. MTI∎

POLITIKA

JÉZUS ZSIDÓ ÉLETE BAR MITZVAH

A Lukács Luká 2, 41-51-ben 4 olvashatunk unk arról, arró hogy Jézus 12 éves korában együtt felment ában szüleivel szü Jeruzsálembe, Templomba, húsruzsálembe a T vét szokás szeét ünnepére, az ünnepi ün rint. Megdöbbentõ azonban, amit a Megdöbbe Szentírásban errõl err olvasunk, ugyanis három töltött a tanítómeshár napot tölt terek körében, hallgatta és kérdezte õket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. A szülõk istenfélõ emberek voltak, a Törvényt pontosan betartották. A 2Mózes 34,23, valamint az 5Mózes 16, 16 elõírta, hogy pészahkor, azaz húsvét ünnepén, sávuot (pünkösd) idején, és szukkotkor a zsidóknak fel kellett menniük Jeruzsálembe, a Templomba, ünnepet «szentelni» az Örökkévalónak.

Mégis mi indokolta azt, hogy Jézus éppen 12 évesen jelent meg a Templomban? A Misna elõírja, hogy a 12 éves és egy napos fiúk fogadalommal kötelezzék el magukat a törvény megtartására. A fiúk a vallási elõírásban akkor válnak nagykorúvá, amikor a zsidó naptár szerint betöltik tizenharmadik évüket. A lányokat a vallás akkortól tekinti nagykorúaknak, amikor a zsidó naptár szerint tizenkét évesek lesznek. A tizenhárom éves fiú elérte a bár micvá kort, «a parancsolat fia», a tizenkét éves lányé bát micvá, «a parancsolat leánya». Ez azt jelenti, hogy a zsidótörvény szerint elérték a nagykorúságot.

13 évesen egy fiú már teljes felelõsséget visel a parancsolatok megtartásáért, így a törvény fia lesz és ezzel vallásilag teljes jogú tagjai a közösségnek. E szabály alapján ünneplik napjainkban is a 12 vagy 13 éveseknél a bár micvát. A fiú nyilvánosan elõad egy szakaszt a Tórából, Mózes öt könyvébõl, és megfelelõ módon kommentálja az Igéket a Talmudból. Mindez egy nagy ünnep keretében zajlik, és mindenki a «törvény fiát» ünnepli. Ez az oka annak, hogy Jézus a tanítókkal együtt ülhetett, azok viszont megdöbbentek, hogy ilyen fiatalon ennyire bölcsen tud vitatkozni, ahogy ezt a Lukács 2, 46-47 ki is emeli. Jurek Schulz ∎ Hírek Izraelbõl | 2016/09

POLITIKA

EGYESÜLT NEMZETEK

IZRAEL EGY ÁLLANDÓ ENSZ-BIZOTTSÁG TAGJA Izrael egyik nagy vívmánya, hogy az országot történetében elõször választották meg az ENSZ Közgyûlés egyik állandó bizottságának az elnökévé.

Izrael Állam 1949-ben lett az ENSZ gországok képviselõivel szemben. Írás- Izraelre. Közben Izrael azon fáradozott, tagállama. Most elõször fordul elõ, hogy részleteket ugyanúgy felhasználtak és hogy ne bocsátkozzék kicsinyeskedésbe. a nemzetközi grémium egyik állandó küldözgettek szanaszét, mint ahogyan Az ország megválasztása az Állandó Jogi bizottságának az elnökségét megkapja. a sajtótájékoztatók egész sorát is me- Bizottság elnökévé mutatja azt is, hogy Izraelt titkos szavazással választották grendezték, sõt a médiában hirdetése- a tagországok között, a nemzetközi polimeg elnökké, jóllehet az arab és a musz- ket is tettek közzé. A legkülönbözõbb tika porondján is történnek változások. lim országok azon dolgoztak, hogy ezt érveket használták céljuk érdekében. Azon eredmény alapján, amit Izrael megakadályozzák. Amikor az ENSZ Kö- Például a Hamasz azt hangsúlyozta ennek a választásnak köszönhet, már zgyûlése a nyári szünet után szeptem- e kampány során, hogy «Izrael meg- most bejelentette, hogy 2018-ban jelberben majd ismét összeül, az ENSZ választása az ENSZ Alapokmányának ölteti magát a Biztonsági Tanács nem izraeli nagykövete a hatodik állandó és törvényeinek a meggyalázását és állandó tagjai közé. Ez a szándéknyilabizottság elnökeként lép hivatalba. Ez megsértését» jelentené. De Izrael sem tkozat viszont arra utal, Izrael érdekelt a bizottság jogi kérdésekkel foglalko- maradt tétlen, a diplomáciai szálakat jól abban, hogy sokkal több vonalon kötezik. Az egyik legfontosabb téma, ami mozgatta, amit «tiszteletteljes, de na- lezze el magát az ENSZ munkájában. A a Jogi Bizottság napirendjén szerepel, gyon is masszív» lépésnek tekintettek. Biztonsági Tanács két helyéért, amit kéaz a kérdés, milyen lépéseket kell beEz a választás az ENSZ Állandó Jogi tévente töltenek be újból és újból, nagy vezetni a nemzetközi terrorizmus ellen. Bizottságának az elnöki tisztébe jelzi küzdelem folyik a nyugat-európai és Izrael ENSZ nagykövete, Danny Da- a változást az ENSZ egyébként Izraelt más államok tömbjének 28 tagországa non, országa megválasztását a bizottság megalázó politikájában, és egyáltalán között. A képviselet megszerzése e gréelnöki tisztébe «történelmi vívmánynak» e világfórum Izrael-szemléletében. Már miumban az adott országnak lehetõsénevezte, s hozzátette: «Végre áttörtünk 1955-ben David Ben-Gurion, aki akkor get biztosít a döntések befolyásolására, egy falat, s Izrael nagyon örül, hogy me- Moshe Sharett kormányának a védelmi s ez Izráelnek nagy presztízsnövekegoszthatja a terrorizmus leküzdése te- minisztere volt, jelentõsen hozzájárult dést hozhat az ENSZ-en belül éppúgy, rületén szerzett ismereteit mind a nem- a héber «Um-Schmum» fogalom ki- mint nemzetközi színtéren. ZL∎ zetközi államközösséggel, mind a jog, alakításához. Az «Um» héber akroním, mind pedig más területek szakértõivel.» álnév az ENSZ jelölésére. Ez a toldalék Izraelt az állandó bizottság elnök- egyfajta leértékelést fejezett ki, hiszen ségébe az EU-blokk és más országok Ben-Gurion a következõ véleményen reprezentánsaként választották meg, volt: «Nem fontos, mit mondanak más hiszen az ország 2013 decembere óta népek, igazán csak az fontos, mit tesz ezeknek a közösségéhez tartozik. Az ál- az izraeli nép.» Végül is Izrael ezzel a landó bizottság elnöki pozícióját általá- vélekedéssel azt fejezte ki, hogy szeban nem választásos alapon, hanem rotációs elv alapján Izrael ENSZ nagykövete, Danny Danon, töltik be, azaz mindig másik államcsoport veszi át a vezeországa megválasztását a bizottság elnöki tést. De mivel várható volt, hogy bizonyosan Izrael fogja tisztébe «történelmi vívmánynak» nevezte átvenni a vezetést, Jemen az arab államok tömbjének tagjai nevében azzal a követeléssel állt rintük az ENSZ keretében felesleges elõ, hogy tartsanak titkos szavazást. aktívan közremûködni, hiszen eleve A választást megelõzõen a palesztin megállapítható, hogy a többség minden megbízottak, továbbá az Arab Liga, további nélkül Izrael ellen van. KözömIrán, sõt még a Hamasz képviselõi is bös, hogy mit tesz az ország. Az izraeli nagy aktivitásba kezdtek diplomáciai politikáról kialakított ilyen paradigma területen, hogy megakadályozzák Iz- változott meg, jóllehet évtizedeken át az rael megválasztását erre a pozícióra. is világos volt, hogy Ben-Gurion a maga Aktivitásuk során éltek a nyílt nyomás- vélekedésével egyáltalán nem tévedett. gyakorlás eszközével a különféle ta- Az ENSZ-ben többségileg támadtak rá

Hírek Izraelbõl | 2016/09

nes

TECHNOLOGIE

MEGKAPTA A ZSIDÓ TAGSÁGI IGAZOLVÁNYÁT FERENC PÁPA

A Krakkói Zsidó Közösségi Központ igazgatója személyesen adta át a tagságot igazoló kártyát a katolikus egyházfõnek. A város zsidó életének újjáéledésérõl beszélgettek. Jonathan Ornstein még egy pólóval is meglepte Ferenc pápát. Ahogy arról beszámoltunk a pápa több napos látogatást tett Lengyelországban, ahol ellátogatott Auschwitzba is. Ornstein a látogatás után elmondta: a krakkói zsidó élet újjászületésérõl beszélt a pápának, valamint köszönetet mondott azért, hogy kiáll az elnyomottak mellett. Az eseményen jelen volt Lengyelország fõrabbija Michael Schudrich, a holokauszt két túlélõje és a lengyelországi zsidó közösség más képviselõi is – olvasható a jta.orgbeszámolójában. A közösségi központ 2008-ban alakult, jelenleg 600 tagja van. zsido.com, kép: jta.org∎

MIRE JÓ A FORRÓSÁG?

Izraelben pihegtek az emberek, mivel a június hónap szélsõségesen forró volt. A Negev sivatagban egy másfajta rekord is megszületett ezzel párhuzamosan. Ashalimnál már több mint 55 000 napkollektor mûködik 300 hektár területen (több mint 400 focipálya méretû területen). Az egyik naptorony 240 méter magas, jelenleg a világ legmagasabb ilyen funkciójú tornya . A rozsdamentes acélból konstruált torony úgy néz ki, mint valami világítótorony, és már sok kilométernyi távolságból is jól felismerhetõ. A kollektorok által felvett energia a torony csúcsában tárolódik, amelynek a bojlerje 600 fokra is felmelegszik. A gõzbõl a torony törzsrészében aztán elektromosság keletkezik. Kormányhivatali adatok szerint így 121 megawatt áram keletkezik, ami az izraeli energiafogyasztásnak két százalékát fedezi, s képes egy 110 ezer háztartással rendelkezõ város energiaigényét ellátni. AN∎

ANTIBAKTERIÁLIS ANYAGOK FOLYÓMÉTERBEN A Ramat Gan székhelyû Nano Textília nevû cég bejelentette: fejlesztéseit olyan mértékben kiterjesztette, hogy gyakorlatilag mindenféle ruhaanyagot (természetes és mûszálas anyagokat) antibakteriális hatású ruhaanyaggá változtat az integrált cinkoxid nanorészecskék segítségével. Mivel évente mintegy 500 millió ember hurcol be kórházakba nemkívánatos fertõzéseket, s ez aztán legalább 14 millió ember életét követeli évente, egyértelmû, hogy az ilyen baktériumölõ ruhadarabok, ágynemûk, valamint függönyök rendkívüli jelentõségûek. Elõnyösek az ilyen anyagok éttermekben és hotelekben is, meg vonatokon és repülõgépeken. A cég, amely azt is közölte, hogy az eljárás következtében az anyag megjelenése semmit sem változik, sõt magas hõfokon történõ mosása ellenére sem gyengül meg az antibakteriális hatás, jelenleg olyan befektetõket keres, akik ezt a terméket a világpiacra is bevezetik. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/09

TECHNOLOGIE

INFRASTRUKTÚRA

AZ ÖNMÛKÖDÕ AUTÓ EGYESÍTI A CÉGEKET Az izraeli MobilEye nevû cég úttörõ fejlesztései és nemzetközi eredményei világcsúcsok közé tartoznak a közlekedésbiztonság javítása terén. Most ismeretessé vált, hogy a MobilEye és a BMW, melyek már 2002 óta együttmûködnek, egy új projektbe fognak, s ebbe az Intel Chip Konszernt is bevonják. Összes tapasztalataik egyesítésével 2021-ig tervezik kifejleszteni azt az önmûködõ autót, ami vezetõ nélkül szállítja majd utasait a közúti forgalomban. A 9 milliárd dollárt érõ izraeli MobilEye cég, amely 2014 óta jelen van a New York-i technológiai börzén, idõközben céglerakatokat létesített többek között Jeruzsálemben, Düsseldorfban, New Yorkban. A cég közlése szerint ez a cég fogja «az autonóm autó szívét» kifejleszteni, azaz kameráit és szenzorjait, valamint az információk feldolgozásához a szükséges szoftvereket az algoritmusokkal együtt. AN∎

GÉNTECHNIKA A RÉGÉSZETBEN A régészet, amelynek segítségével Izraelben gyakran lenyûgözõ kincsek kerülnek elõ a múltból, mind szélesebb körben alkalmazza a modern eljárásokat, hogy a leletekrõl ilyen módon is gyarapítsa ismereteit. A bibliai Gátban bronzkori rétegben találtak már szamár-, anyajuh- és kecske-maradványokat is. Kétségtelen, hogy ezeket az állatokat a kánaáni áldozati rituálékhoz vágták le. A modern géntechnikai vizsgálatoknak köszönhetõen a régészek már azt is kiderítették, hogy olyan állatok ivadékairól van szó, melyek közel 4900 évvel ezelõtt a Nílus-deltában voltak honosak. Következésképpen a régészek nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy a kánaániták a korai bronzkorban (2200 évvel Krisztus elõtt) kereskedelmi kapcsolatAN∎ ban álltak a fáraók birodalmával.

20 Hírek Izraelbõl | 2016/09

TERVEK A TENGERREL Izraelnek tervei vannak arra, hogy a gázai övezet partjai elõtt mesterséges szigetet hozzon létre, amire tengeri és légikikötõt telepítenének, s így biztosítanák a kijutást a nagyvilágba. A nemzetközi közösség szorgalmazza a terv kivitelezését, a palesztinok viszont minden mást mutatnak, csak lelkesedést nem.

Általában azt mondjuk, hogy öszszetett kérdések megoldásához meszszebbre kell néznünk az orrunknál, s a mondás szerint nem jó megállni az elsõ pillantásra szembetûnõ alternatívánál. Ezt a népi bölcsességet vélhetõen Izrael közlekedési minisztere, Jisrael Katz is megszívlelte, s ekkor a tenger tûnt fel elõtte jó megoldásnak. 2016 júniusában Katz elkezdte továbbfejleszteni ötletét. A Gázai övezet elõtti tengerpart közelében mesterséges szigetet akar létesíteni, ami nemcsak tengeri kikötõnek, hanem repülõtérnek is helyet adna. Sõt még hoteleket is tervez oda, lenyûgözõ kilátással a tengerre. Ezzel az a célja, hogy a Gázai övezet

TECHNOLOGIE

gazdasági helyzete miatt keletkezõ feszültségeket csökkentse. Ennek a tervnek egyik mellékterméke lenne, hogy Izrael még inkább elszakadhatna a gázai övezettõl. Elõször öt évvel ezelõtt merült fel ilyen elképzelés. Ezt akkor Simon Perez és Meir Dagan, a Mossad volt fõnöke vetette fel, de az ötletet politikai és biztonságtechnikai megfontolások következtében jégre tették. A terv szerint a mesterséges sziget nyolc kilométer hosszúságban terülne el, s a Gázai övezettel 4,5 kilométer hosszú híd kötné össze. Ezen a hídon a tervek szerint Izrael egy NATO-kontrollpontot hozna létre, amelyben «távvezérléssel» Izrael is részt venne, hogy így továbbra is biztosíthassa azoknak az áruknak a kontrollját, melyek a Gázai övezet felé tartanak. Természetesen az a célja ennek az ellenõrzésnek, hogy megelõzzék hadieszközök bejuttatását. A mesterséges sziget létesítésével együtt sor kerülne egy víz-sótalanító berendezés, valamint egy elektromos erõmû megépítésére is, melyekkel a Gázai övezet lakosságának jobb ellátását biztosítanák. Amennyiben ténylegesen hozzákezdenének a mesterséges sziget megépítéséhez, az építés megkezdésétõl az átadásig legalább egy évtized telik el. A költségek, amelyekbõl külföldi kormányok, így például a szaúd-arábiai, de az EU is kivenné részét, mintegy öt milliárd USA dollárt tesznek ki. Nem véletlen, hogy Katz miniszter kifejezetten mostanra idõzítette a terv elõhúzását az asztalfiókból.

Ugyanis az elmúlt hónapokban Izrael politikai, de katonai vezetõi is vitatkozni kezdtek egy kikötõ létesítésérõl a Gázai övezetben. A vita pedig a Gázai övezet egyre romló gazdasági helyzetével függ össze, s azzal, ami ebbõl következik: nevezetesen a humanitárius válsággal. Izrael ennek a kérdésnek a megoldását nem pillanatnyi szükségmegoldásokban látja, hanem hosszú távú megoldást keres. Ennek a megoldási javaslatnak a szószólói több elõnyre is rámutatnak, ezek között nemcsak a Gázai övezet gazdasági helyzetének a megjavítása szerepel. Ehhez hozzátartozik még sok ezer munkahely létrehozása is, s utalnak arra, hogy a Gázai övezet összekapcsolása a nagyvilággal a Hamaszt leginkább arra fogja indítani, hogy Izraellel szemben elhallgattassa fegyvereit. Ha a kikötõ tervezése ellenére mégis eszkaláció állna be, akkor nem csak ez a terv omlana össze pozitív kilátásaival együtt, hanem Gáza újrafelépítése is hátrányos helyzetbe kerülne. A terv védelmezõi azt is felhozzák, hogy Izrael ennek megvalósítása esetén javíthatna saját megítélésén, imázsán is. Még abban az esetben is, ha továbbra sem mutatkozna politikai-diplomáciai megoldás az izraeli-palesztinai konfliktusra. De vannak olyan hangok is, amelyek elutasítják az ilyen tervet. Sokan azt gondolják ugyanis, hogy Izrael ennek következtében elveszítené az ellenõrzést a Gázai övezet felé tartó szállítmányok felett, s ez esetben

az ilyen kikötõ hadászati eszközök közvetítõ helyévé válhat. Ezen felül a terv ellenzõi azt is hangsúlyozzák, hogy semmiképpen sem lehet biztosra menni abban a tekintetben, hogy a Gázai övezetet uraló szuverén Hamasz egyáltalán belemenne egy ilyen terv megvalósításába. Az izraeli terv értelmében a szigetnek a PA, a Palesztin Hatóság irányítása alá kell tartoznia, mivel Izrael ugyan a Hamaszt tekinti a Gázai övezet uralkodó tényezõjének, de nem fogadja el tárgyalópartnerének, hiszen végsõ soron terrorista szervezetrõl van szó. Abból kell kiindulni, hogy a Hamasz egy ilyen Izrael által megvalósítandó sziget építésében regionális szuverenitásának a megsértését látná, s nagyon nem tetszene neki, hogy a projekt a PA-nak lenne alárendelve. Ezért igencsak feltételezhetõ, hogy a Hamasz összességében elzárkózna a tervtõl, még ha a vezetés talán bizonyos elõnyöket is lát benne. A következõ hetekben Katz miniszter elõterjeszti tervezetét az izraeli Biztonsági Kabinetnek. Ha ezt hátrányai és a sok nyitott kérdés ellenére elfogadnák, akkor ez a Gázai övezet lakóiban tényleges reményt támaszthatna, mivel akkor Izrael lenne az, aki e szokatlan alternatíva segítségével szállna szembe e sûrûn lakott régió helyzetének a romlásával, illetve stagnálásával, továbbá az érintett emberek számára nyújtott megoldáson túl még ahhoz is hozzájárulna, hogy a fegyverek még a várhatónál is hosszabb ideig hallgassanak. ML∎

A Gázai övezet elõtti tengerpart közelében mesterséges szigetet akar létesíteni, ami nemcsak tengeri kikötõnek, hanem repülõtérnek is helyet adna. Sõt még hoteleket is tervez oda, lenyûgözõ kilátással a tengerre.

Hírek Izraelbõl | 2016/09

21 21

TÁRSADALOM

FORRÓ SIVATAGI NYÁR Izraelben egy doktorjelölt kutatási eredményeivel felkerült az újságok címlapjára, mivel feltárta, hogy a virágok az erõsödõ globális felmelegedés következtében egyre kevesebb illatot árasztanak. Eközben júniusban az emberek olyan mértékben izzadtak az országban, mint még soha azelõtt. A mérések 2016 júniusában hõmérsékleti rekordokat rögzítettek. Az elõzõ évi adatokhoz viszonyítva a hõmérsékleti értékek négy-öt fokkal magasabbak voltak, még az éjszakákon is. Sokévi összehasonlítás alapján 2016. június hónapja három fokkal volt forróbb a szokásosnál. Egyúttal az is nyilvánosságra került, hogy a Genezáreti tó, az ország legnagyobb édesvíztartaléka, szeptemberben biztosan eléri a kritikus pontot, s akkor az összes vízszivattyút le kell állítani. A legújabb adatfelvételek azt mutatják, hogy Izrael északi része egy évszázad óta nem élt át ilyen rettenetes szárazsági periódust, mint mostanság. AN∎

RAMADÁN IZRAELBEN A böjti hónap, a Ramadán idején Izrael példátlan muszlim turizmust tapasztal, fõként Malajziából, Törökországból, Dél-Afrikából, Nagy-Britanniából és Indonéziából. A muszlim turisták többsége részt vett a templom-hegyi nagy pénteki imákon. A különösen is szentnek tartott Laylat al-Qadr (az elrendelés éjszakája) alkalmán tartott imákon, amit a jeruzsálemi Templom-hegyen tartottak a Ramadán vége táján, mintegy 400 000 hívõ vett részt. Ezen felül az egész országban felfokozott hangulatú kulturális események is zajlottak. Ramadán-piacok kínálták esténként a hagyományos ételeket, kézmûves alkotásokat és a kulturális rendezvényeket, melyek megörvendeztették a látogatók áradatát. Ugyanígy népszerûek voltak a «Ramadán-esték», melyeket a különbözõ városi önkormányzatok tartottak a kormányhivatalok által szervezett túrákon az ország különféle arab városaiban. AN∎

MICSODA NÉV!? Spanyolország északi részén található egy kisváros, amely azzal dicsekedhet, hogy alapítását 1035-ig vissza lehet követni. A város címerében látható Dávid-csillag zsidókra utal, akiknek ez a település nyilvánvalóan biztos menedékhely lehetett. Ezzel függhet össze a városka neve: «Castrillo Mota des Judios» (Zsidók dombja). A város nevét aztán az inkvizíció a 15. század végén megváltoztatta. A város múltjának kutatói azt feltételezik, hogy a kényszerrel kereszténnyé tett zsidók elhatározhatták, hithûségüket azzal örökítik meg, hogy aprócska változtatást eszközölnek a város nevében, ekként: «Castrillo Matajudios» (Öljétek a zsidókat). 2015 októberében a város ezt a nevet, amit a lakók sértõnek éreztek, lecserélte, és ismét az eredeti városnevet vette vissza (Zsidók dombja), zsidó eredetük iránti tiszteletük jeleként. A múltbéli utazás következõ lépéseként Castrillo Mota des Judios népe azt is eldöntötte, hogy partnervárosi kapcsolatot létesít Kefar Vradimmal, az Izrael északi részén található városkával. A hivataAN∎ los ceremóniára sokan elmentek tiszteletadásuk kifejezése céljából.

22 Hírek Izraelbõl | 2016/09

«SHOA-ÜZLET» Hitler «Mein Kampf»-ja még ma is sikerkönyv. És nem csak a muszlim országokban. Az USA-ban is kiadják. A Houghten Mifflin Harcourt felelõs kiadó, amelyik 1933 óta jelenteti meg folyamatosan, a bevételébõl 2000 óta adakozik olyan szervezeteknek, melyek az antiszemitizmus elleni küzdelemnek szentelik magukat. Amint a kiadó nyilvánosságra hozta, hogy ennek a könyvnek az üzleti bevételébõl más kulturális szervezeteket is támogat, az USA bizonyos részeiben nagy felháborodás tört ki. Az így nyomás alá helyezett kiadó végül is némi mellébeszélés után elkötelezte magát, hogy a bevételt a jövõben kizárólag rászoruló Holocausttúlélõknek juttatják. Az USA sajtója «bölcsnek» nevezte, hogy végül «azokat támogatják ezáltal, akiknek az életét ez a könyv a leginkább befolyásolta».

AN∎

VÁROSÉPÍTÉSZET

JERUZSÁLEMI INGATLANDILEMMA: A 100 ÉVES BÉRLET IS MEGSZÛNIK EGYSZER A 19. század közepétõl az egyházak egyre több olyan ingatlanra is szert tettek, amiknek semmi vallási jelentõségük nem volt. Egy ideje ezekért komoly verseny alakult ki.

Az, ami Jeruzsálem némely városnegyedében lejátszódik, egyáltalán nem új, mégis égetõ gond. Annyira égetõ, hogy egyes médiajelentések szerint már néhány éven belül zsidó családok tucatjai veszíthetik el lakásaikat, amennyiben bérleti szerzõdéseik lejárnak. Mirõl is van szó? Német nyelvterületen az a periódus, ami az itteni folyamatok kialakulásával áll összefüggésben, a «Napfényes hely» politikájával áll kapcsolatban. Ez a szállóige egy 1897-ben a Reichstagban lefolyt vita szüleménye, és a német kolonializációs törekvéseket jellemzi, melyek még az I. világháború elõtti idõkben jöttek létre. II. Vilmos császár eme törekvésének máig szembeötlõ eredménye, hogy Jeruzsálem sziluettjét, körvonalát három német templomtorony határozza meg: a Sion hegyen található Dormitio apátság, az óváros közepén található Erlöserkirche (Megváltó templom), és a Viktoria-Augusta templom az Olajfák hegyén. Azzal együtt alakult így, hogy Németország sokkal késõbb ébredt fel, mint más európai országok. Amikor a német császárság nevében a Szentföldön megkezdõdtek az ingatlanvásárlások, más országok már réges-régen ott voltak, sõt tovább terjeszkedtek. Ráadásul a 19. században mind Európában, mind az USA-ban «vallási ébredés» zajlott le. Nemcsak a gyarmatosító országok, hanem a legkülönfélébb keresztyén felekezetek is érdekeltté váltak abban, hogy valahol a Szentföldön, még inkább Jeruzsálemben ingatlanhoz jussanak. Ez történt a német Templomos Renddel is, akik ebben az idõben öt nagyobb települést hoztak létre, továbbá templomokat, hospice-okat, elfekvõket, iskolákat, árvaházakat, kórházakat alapítottak, de hoteleket is. Hasonlóképpen járt el a római katolikus, az

orosz ortodox és a görög ortodox egyház is. A felekezetek ingatlanvásárlásaikat a brit mandátum ideje elõtt és után is folytatták, új városnegyedeket hozva létre az óváros falain kívül is. Gyakran elõfordult, hogy már létezõ épületeiket bérbe adták, akár gazdasági megfontolásokból, akár pénzhiány miatt. Arról a vitáról, amit ma a magánszemélyek átélnek, sokat mondhatnának bizonyos intézmények, mint például a jeruzsálemi Héber Egyetem is. Más esetekben az izraeli tárgyalófél maga Izrael Állam, mint azoknak az ingatlanoknak az esetében, amelyeken a Jaffa-kapu lábánál hoztak létre létesítményeket. 2007 körül nagy port kavartak fel a görög-ortodox egyházzal folytatott tárgyalások. Vannak olyan bérleti szerzõdések, amelyek néhány éven belül lejárnak. Ezek a jeruzsálemi Rehavia városnegyedben zsidó családok tucatjait érintik majd. Elõfordulhat, hogy elveszítik ingatlanaikat, hiszen a telkek ma sokszoros értéket jelentenek, s ez azonnal jelentkezik akkor, ha azokra valaki új vagy nagyobb épületet kíván építeni, vagy az épületet szanálják és modernizálják anélkül, hogy a bentlakók elõvásárlási jogukat érvényesíthetnék. Következésképpen világos, hogy a jövõben ezekre a nagy hasznot hozó ügyletekre már most ingatlancápák leselkednek. De nem csak ezek. Az egyházak tudják, hogy hatalmas pénzösszegeken ülnek, csak nem szeretnék ezt közhírré tenni, még kevésbé azt, hogy sor kerül a lakók kilakoltatására. Magánbefektetõk szerzik meg tehát további 100-200 évre a bérleti jogot, az egyházak egy rakás pénzt kapnak ennek fejében, s a magánbefektetõkre bízzák, hogy a lakókkal bajlódjanak. A jelenlegi akut helyzetben ez azt

jelenti, hogy az ilyen módon érintett lakók az idegen kézben lévõ ingatlanon felépült lakásukat a piaci forgalmi érték 50-60%ért adhatják el, vagy hasonló summáért újabb bérleti szerzõdést köthetnek. Ha semmit sem tesznek, akkor ingatlanuk értéke elvész, s a bérleti szerzõdés lejárta után, 18 éven belül már semmit sem fog érni. Moshe Idan ingatlanügynök, akinek jó kapcsolatai vannak az ultra-ortodox Sas-Párttal, megszerezte a jogot az egyik Rosh Rehaviában található létesítményhez, ami a Ratisbonne katolikus kolostor tulajdona, mégpedig egy másik üzletembertõl, aki azt az egyháztól korábban megvásárolta. Amennyiben hitelt adhatunk a szóbeszédnek, a 32 apartmanos épületért 1,2 millió USA dollárt fizetett. Viszont mindössze három lakás eladásából, jóllehet ez a piaci értéknek a 60%-át jelentette csak, fedezni tudta a vételárat. A további 29 lakás bevétele pedig tiszta profitot jelent neki, ami tovább emelkedik, ha a lakók tovább tétlenkednek. Újságinterjúiban Idan így fogalmaz: «Mi zsidók vagyunk, és senkit sem teszünk ki az ajtó elé», mégis azokat, akik nem kezdtek tárgyalásokat idõben az egyházzal, «tökfilkóknak» nevezte, azokat meg, akik ezután vele nem kezdenek tárgyalni, egyenesen még «butábbaknak» titulálta. Ez csak egy eset a sok közül, amihez hasonló vár még az emberekre az elkövetkezõ években. Milliós összegekrõl van szó. Természetesen már most mûködésbe léptek a lakók védelmében különféle aktivisták és ügyvédek, azok érdekében, akik – vagy a szüleik – még az 1930-as években azt gondolták, hogy 100 évre szóló bérleti szerzõdés elég lesz, s 2034 még AN ∎ nagyon messze van… Hírek Izraelbõl | 2016/09

TÁRSADALOM

ANTISZEMITIZMUS

VÉGE A FRANCIA ZSIDÓSÁGNAK? A terrorhullám és a nyílt antiszemitizmus, ami a mai Franciaországban tapasztalható, arra késztet sok zsidót, hogy vegye a kofferjét, összepakoljon, s induljon Izraelbe. A Jewish Agency elnöke, Scharansky így vélekedik: «Franciaországban a zsidóknak nincs jövõjük.»

24 Hírek Izraelbõl | 2016/09

TÁRSADALOM

Három nappal a rettenetes nizzai terrortámadás után a Ben-Gurion nemzetközi repülõtéren landolt az a gép, amelynek fedélzetén 200 új bevándorló érkezett Franciaországból. Ezt a repülõutat már hónapokkal a merénylet elõtt megszervezte a Jewish Agency of Israel. Jóllehet az idõbeli egybeesés a merénylet és az új bevándorlók érkezése között teljességgel véletlen volt, mégis hatalmas szimbolikus jelentõsége van. Már régebb óta szinte naponta érkeznek új zsidó bevándorlók Franciaországból Izraelbe. Az elmúlt két évben kereken 15 000 franciaországi zsidó lelt új hazára Izraelben. Nem csak a szaporodó terrorcsapások késztetik a zsidókat arra, hogy elhagyják Franciaországot. Az ország romló gazdasági helyzete is szerepet játszik ama döntésükben, hogy aliját csináljanak (az alija héber szó a Bibliából származik, és a babilóniai fogság óta / Kr. e. 586-539/ a zsidók visszatérését jelöli egyénileg vagy csoportosan az Ígéret Földjére – a fordító megjegyzése), azaz «kiszálljanak», de nem ez a lényegi motívum. Legtöbben azért fordítanak hátat Franciaországnak, mert példátlan mértékû az antiszemitizmus. Elmennek, mert szenvednek attól, hogy az élet minden területén – a média nagybetûs kampánycímei ellenére – masszív antiszemitizmussal kell szembesülniük. Nemrég egy zsidó tanárt, rabbit Marseille utcáin megtámadtak. A támadás egyetlen és valódi oka a zsidósága volt. Ez csak egy eset az ország különbözõ régióiban megtörtént esetek közül. A Conseil Représentatif des Institutions juives de France (CRIF), a Franciaországi Zsidó Egyesületek Képviselõi Tanácsa 2015 évre vonatkozóan 108 esetet dokumentált, amikor súlyos tettleges bántalmazás ért zsidókat. Ezeknek a rasszista és antiszemita motivációja tagadhatatlan. E szám az ilyen esetek 30%-os emelkedését mutatja. Ezek az adatok, valamint további statisztikák indokolják a félelem érzését, ami a franciaországi zsidók körében terjed. Meyer Habib, a francia Parlament zsidó képviselõje errõl nemrég így nyilatkozott: «Ma kezdjük valóban megérteni azt, hogy az európai zsidóság milyen félelemnek volt kitéve a II. világháború elõestéjén. Már a kisgyerekek is tudják Franciaországban, hogy nem kívánnak a nyilvánosság elõtt zsidóként megjelenni, pedig azok.»

A statisztikák és a franciaországi fejlemények alapján érthetõ, hogy a Jewish Agency for Israel elnöke, Nathan Scharansky felszólította a franciaországi zsidókat, vándoroljanak ki Izraelbe. A nizzai véres és brutális merénylet elõtt néhány nappal Scharansky Párizsban ezt mondta: «Az a kapcsolat, ami ebben az országban a muszlimok ide történõ bevándorlása és az új típusú antiszemitizmus kialakulása között fennáll, csak egy fontos üzenetet hordoz: a zsidóknak Franciaországban nincs jövõjük.» Ezek provokatív szavak, amiket Scharansky megfogalmazott, mégis erõs visszhangra találtak, de a visszhangból hiányzott a tiltakozás hangja. Vélhetõen Franciaországban már senkinek sincs ereje ahhoz, hogy tovább dilemmázzon ezen. A franciaországi zsidó közösség csaknem félmillió lelket számlál, jelenleg ez a legnagyobb európai zsidó közösség. Röviddel ezelõtt a francia elnök kérésére az IFOP nevû közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérést készített. Ebbõl kiderül, hogy közel 200 000 franciaországi zsidó – közöttük mindenekelõtt a fiatalok – mérlegeli azt, hogy elhagyja hazáját a rossz biztonsági helyzet miatt. Franciaország azt szeretné, ha maradnának. Izraelnek viszont komoly érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a francia zsidók Izraelbe jöjjenek. Két okból is. Természetesen a cionista motívum igen erõs, és az, hogy Izrael Állam a zsidó nép hazája. Ezen felül Izrael azért is számít kifejezetten ezeknek a zsidóknak bevándorlására, mert õk «magas értéket» képviselnek, és hatalmas gazdasági potenciált jelentenek az állam szempontjából. Hiszen Izraelben is kopogtat már a stagnálás, ezért igen fontos a képzett és magasan kvalifikált francia zsidók bevándorlása. A 2014-ben Franciaországból Izraelbe telepedett zsidók csaknem fele 34 évesnél fiatalabb. 51%-uk 16 éven keresztül az iskolai és az akadémiai, egyetemi intézményekben valóban magas képzéshez jutott. Az új bevándorlók között sok az orvos, mérnök, pénzügyi szakember és vállalkozó. Ha Franciaország nem ébred fel idõben, és nem hoz megfelelõ intézkedéseket, akkor az az ország, amely zsidó polgárainak a kiváló integrációjáról volt híres hosszú idõn át, rövidesen kénytelen lesz szembenézni azzal, hogy egyre fogyó zsidó közösség él majd ott, s akkor a francia demokrácia egy ML ∎ pluralista aspektussal szegényebb lesz.

Hírek Izraelbõl | 2016/09

TÁRSADALOM

ÁG ... S Ó

Õszi zsid ó

Izraelben az iskolai év szeptember elsején indul. Alig indul el a suli, máris jönnek az ünnepnapok. Szeptember-október tájékára esik rendszerint a zsidó újév, a Rós Hásáná, az engesztelés napja, a Jóm Kippur, és a Sátrak ünnepe, a Szukkót. Ezen az õszön kivétel nélkül októberre esnek, mivel a zsidó év holdnaptárában (három évenként) egy szökõhónap a küszöbön álló 5777. esztendõ ünnepnapi ciklusát késõbbre tolja. A zsidó naptár a napokat estétõl-estéig számlálja («Így lett este, és lett reggel, elsõ nap», 1Móz 1,5), a Rós Hásáná ( «az év feje») is a zsidó Tisri hónap elsõ napjának estéjével kezdõdik, két napra terjed, és az emberiség teremtésének évfordulóját Ádám és

26 Hírek Izraelbõl | 2016/09

Éva megalkotásával jelzi. Esténként elsõsorban a férfi imádkozók vannak a zsinagógában, miközben az otthonok konyháiban az utolsó simításokat végzik az asszonykezek az ünnepi lakoma elõkészületeként. Aki nagyon vallásos, az már mindennel idõben kész van, még az ünnep beállta elõtt. Ugyan Izrael zsidó népessége többségében elvilágiasodott, s egy további, nem kis része hagyományõrzõ, de ezt az ünnepet minden család megünnepli, némi eltéréssel. Az összes ünnepi asztalon sokféle étel található, melyek szinte mind valamilyen jelképi értelemmel is rendelkeznek, s az elkészítés módjában a családban õrzött hagyományok szerint különféle (íz)árnyalatok

ész 1. r

ZSID

Az õsz egy sor zsidó ünnepnapot hoz magával, melyeknél illik megállnunk. Izraelben még a szekuláris családok is megtartják ezeket. Elõször az újév ünnepérõl és az azt követõ napokról lesz szó.

ünn ep nap o k

mutatkoznak. Így a lakomaasztalon láthatók füstölt hal-, és bárányfej-részek, almaszeletek mézbe mártva, hogy az újév édes legyen, egy kerek fonott fehér kenyér (Challa), ami a múlt és a jövõ kapcsolatát, összefonódását jelképezi, és emlékeztet az évszakok váltakozására is. Ennek darabjait szintén mézbe mártogatják. Gránátalma magok sem hiányozhatnak az ünnepi asztalról, melynek fogyasztása közben ezt szokás mondani: «Legyen meg a Te akaratod, hogy igazaink úgy szaporodjanak, mint a gránátalma.» Nem vallásos családok gyerekei ilyenkor elõszeretettel szerveznek versenyt abból, ki az, aki egy percen belül a legtöbb magvacskát tudja szájába tenni.

TÁRSADALOM

A következõ napot az istentisztelet jellemzi, ami gyülekezettõl függõen 2-7 óra hosszat is tarthat. A zsinagógákat ünnepélyesen feldíszítik, a domináns szín a fehér a tisztaság jelképeként. Ez a hitvallástétel napja, amikor is mindannyian Istent magasztalják, tiszteletére a reggeli imánál – ha ez éppen sabbatra esik – megfújják a sófárt, a kürtöt. Ez micvá, vallási elõírás, parancs, melynek végrehajtása elõírás szerint történik három, egymást követõ különbözõ hanggal, amit két áldásmondás kísér. Már a korai rabbinisztikus irodalomban több ok is szerepel a sófár-fúvás, a kürtölés megindokolására, például: emlékezés a Sínai-hegyen történt kijelentésre (2Móz 19,19), a prófétákhoz szóló üzenetre (Ez 33,4-5), és a nagy ítélettétel napjáról történõ megemlékezésre (Jóm hádin hagádol Zof 1,14-16), valamint a szétszóródottak visszajövetelére (Ézs 27,13). E hangok az embereket tisztelettel töltik el, s szinte megremegtetik õket (Ám 3,6). Végül pedig ez bûnbánatra hívás is, amirõl a zsidó tudós rabbi és orvos, Moshe Ben Maimon, azaz Maimonides a 11-12. század fordulójakor írt mûvében, a Hilhot Teshuva-ban (3,4) így fogalmazott: «Ébredjetek, ti alvók, álmotokból… Vizsgáljátok meg cselekedeteiteket, térjetek meg, és gondoljatok Teremtõtökre. Ti, akik megfeledkeztek az igazságról az idõ semmiségeinek kedvéért, ti, ti…akik híjával találtattok, tekintsetek mélyen a lelketekbe, jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket.» Mivel az emberek többsége az évet kifogástalan erkölcsi bizonyítvánnyal szeretné kezdeni, ezért sok hívõ zsidó elmegy ilyenkor egy tóhoz vagy folyóhoz, és elimádkozza a Tasli-imát: «Minden vétkünket a tenger mélyére dobja»

(Mik 7,19), s hozzá kövecskéket vagy kenyérmorzsákat vetnek a vízbe annak jeleként, hogy bûneiket is így vetik el maguktól. A Rós Hásáná tiszteletteljes és csendes, áhítatos légkörû ünnep, ami a modern Izraelben nem kevés kommersz dologgal is összekapcsolódik. Ilyenkor a családok gyakran széleskörû vendégsereggel gyülekeznek a gazdag ünnepi étkezésre, s ezért már hetekkel, napokkal elõtte a szupermarketek forgatagában is erre készülnek. Aztán a következõ napokban, egészen Jóm Kippurig nem elhagyható, vidám napok jönnek, hiszen az újévi ünneppel bevezetett Tíz Tiszteletteljes Nap, a Jamim Noraim Istennek, a világmindenség ítélõjének a szerepére emlékeztetnek. Ezeken a napokon olyan fogalmak és gondolatok vannak elõtérben, mint a morál, erkölcs, lelkiismeretvizsgálat, spiritualitás. Ilyenkor a vétkeseknek, bûnösöknek alkalmuk adódik, hogy az újévet A Könyvben tiszta, még bejegyzés nélküli lappal kezdhessék. A zsidó hagyomány szerint három könyv nyílik fel ilyenkor: egy a rosszaknak, egy az igazaknak, egy a középszerûeknek. Az igazak neve azonnal bekerül az Élet Könyvébe, s õk részesülnek az Élet Pecsétjében, míg a rosszak a Halál Könyvébe íródnak be, és a Halál Pecsétje lesz osztályrészük. A középszerûek neve függõben marad egészen Jóm Kippurig, s ha addig megérdemlik, az Élet Könyvébe írják majd nevüket, ha nem, a Halál Könyvébe kerül nevük. Ezeket a könyveket felnyitják, beírják az eredményt, mégsem pecsételik be ezeket, mivel a zsidó hagyomány szerint Isten nem hoz elsietett döntést, ítéletet. Ebben az idõszakban, amit a megtérés napjainak is neveznek,

sokkal több zsidó mondja el a napi imát és végez különbözõ rítusokat, mint máskor. Ilyenkor tartják a Gedaljá-böjtöt, ami az újévi ünnepséghez csatlakozik. Gedaljá volt az a zsidó helytartó, akit a babiloniak az Elsõ Templom lerombolása után ültettek trónra. A nép emiatt okolta õt, és halálra kövezték. Bár nem tisztázott, hogy Gedalját valóban újév elsõ napján ölték-e meg, de a böjt üzenete egyértelmû: annak az okát, ha valami nekünk nem megy jól, nem másokban, hanem magunkban kell keresnünk. A Rós Hasáná és a Jóm Kippur közötti idõ Izraelben különös hangulattal és sajátos szokásokkal telik. Az askenázi és szefárd közösségek, tehát az európai és a keleti zsidóság különbözõ rítusokat, szokásokat ápol, de mindenki arra törekszik, hogy a jó szándékot kimutassa, jótékony legyen és még hajnali szürkület elõtt elimádkozza a Selihótot (a könyörgést megbocsátásért), amibõl különbözõ kategóriák vannak, melyek az isteni irgalmasság 13 attribútumához, sajátosságához igazodnak (2Móz 34,6-7). Jeruzsálemben ezeken a napokon turistavezetést kínálnak késõ estétõl éjfélen át, hogy az érdeklõdõk átélhessék az utcákon a szigorúan vallásos gyülekezetek imára hívását és énekeiket, melyek kihallatszanak a zsinagógákból. Ezt az idõszakot egy másik szokás is nagyon jellemzi, ami Izrael Államban modern fonákságot is hozott magával. Mivel Jóm Kippurkor az Isten ellen elkövetett bûnökre és az emberek ellen elkövetettekre is bocsánat adatik, ezért rokonok, barátok és ismerõsök még ezelõtt a fontos ünnepnap elõtt bocsánatot kérnek egymástól. A modern Izraelben ez azt is jelenti, hogy ilyenkor mérhetetlen mennyiségû SMS és másféle alkalmazáson át küldött üzenet kerül forgalomba. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/09

TÁRSADALOM

SZEPTEMBERTÕL FENNAKADÁSOK A VASÚTKÖZLEKEDÉSBEN: VILLAMOSÍTJÁK AZ IZRAELI VASÚTVONALAKAT ÉVEKEN BELÜL: TEL AVIV – JERUZSÁLEM FÉL ÓRA ALATT, VASÚT EILÁTIG ÉS TIBÉRIÁSIG

Szeptembertõl fennakadások leszSzeptemb Szeptember nek az Izrael Izraeli V Vasutak közlekedésében: megkezdõdik az a átállás a Diesel-motorosról a villamo vvillamos meghajtású vonatokra. Két éven át á az utasközönség számára kényelm kényelmetlen változásokra kell számítani Tel Avivban: A az északi, Naharia felõl délre tartó szerelvények csak Herzliáig közlekednek, közl kö míg a délrõl, Askelon felõl érkezõ vonatok csak Tel Aviv – Háhágáná állomásig járnak. A

két állomás között „shuttle«-autóbuszok szállítják az utasokat. A villamosított szerelvények sokkal üzembiztosabbak és gyorsabbak lesznek a jelenlegieknél. VASÚTI VIADUKTOK ÉS ALAGUTAK GALILEÁTÓL A NEGEVIG A következõ években erõteljes fejlesztésekre kerül sor: Eilatra végre befut a vasút, elkészül a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút, amely a távot alig

félóra alatt futja be, érintve a Ben Gurion repülõteret, és ugyancsak villamosított gyorsvasútként újjáépül a török idõk alatt létesített galileai vasútvonal, Afulán át a Kineret partjáig, Tibériásig. A Beer Séva-egyetem állomástól Árád városába vezetõ vonal a tervezés stádiumában van. H.L.∎

Dr. Szebeni Olivér Bibliai kortörténet

A könyv elmélyült kutatás és

Ár: 1 450 Ft

Bibliai kortörténet elénk tárja Isten

+postaköltség

teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember számára

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

28 Hírek Izraelbõl | 2016/09

alapvetõen fontos. 188 oldal, A5 méret

BIBLIA

IZRAEL

BIBEL

egy nagyon különleges nép 7. rész

IZRÁEL EGYIPTOMBAN.

Thomas Lieth Az izráeliták a hatalmas éhínség és Józsefnek a fáraó birodalmában elfoglalt helyzete miatt jöhettek be Egyiptomba. «Izráel [Jákób] útnak indult mindenével, amije csak volt, és amikor Beérsebába ért, áldozatokat mutatott be atyja, Izsák Istenének. Isten pedig éjszaka így szólt Izráelhez látomásban: Jákób! Jákób! Õ így felelt: Itt vagyok! Ekkor azt mondta: Én vagyok az Isten, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott! Én megyek veled Egyiptomba, és én is foglak visszahozni, és József keze fogja majd le a szemedet. Elindult tehát Jákób Beérsebából. Izráel fiai föltették apjukat, Jákóbot, meg a gyermekeket és az asszonyokat a szekerekre, amelyeket a fáraó küldött, hogy elvigyék õt. Fogták jószágaikat és szerzeményüket, amit Kánaán földjén szereztek, és elmentek Egyiptomba: Jákób és vele együtt minden leszármazottja. Elvitte magával Egyiptomba a fiait és fiúunokáit, leányait és leányunokáit, minden leszármazottját» (1Mózes 46,1–7). Amikor pedig Jákób (Izráel) Egyiptomban haldokolt, ezt mondta Józsefnek: «Én már meghalok. De Isten veletek lesz, és visszavisz benneteket

atyáitok földjére» (1Mózes 48,21). Ezzel Isten megígérte, hogy Izráel népe egyszer majd visszatérhet «a megígért földre», Kánaánba. Jákób mielõtt meghalt, áldást mondott fiaira (1Móz 49). Júda nevû fiának különleges áldást adott, mivel nemzetségébõl származik majd a Messiás, a világ Királya és Szabadítója: «Júda, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakára teszed, leborulnak elõtted atyádnak fiai. Fiatal oroszlán vagy, Júda, prédától lettél naggyá, fiam! Lehevert, elnyújtózott, mint a hím vagy a nõstény oroszlán – ki merné fölzavarni?! Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljõ Siló, akinek engednek a népek» (1Mózes 49,8–10). Ezért mondhatta József végül a testvéreinek: «Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa» (1Mózes 50,20). Emlékezzünk csak vissza, hogy Józsefet testvérei meg akarták ölni. De Isten ezt a gonosz szándékot jóra fordította. Az egyetlen, aki ezt felismerte, József volt, ezért szólhatott így testvéreihez: «De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem

Isten elõttetek, hogy életben maradjatok. Mert már két esztendeje tart az éhínség a földön, és még öt esztendeig nem lesz sem szántás, sem aratás. Isten küldött el engem elõttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket nagy szabadítással. Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Isten, aki engem a fáraó elsõ emberévé, egész házának urává és egész Egyiptom uralkodójává tett» (1Mózes 45,5–8). Micsoda párhuzam mutatkozik itt a Messiás Jézussal, akinek késõbb Júda családfájából kellett megérkeznie! Pontosan úgy, ahogyan József testvérei gonoszt gondoltak ellene, Isten azonban mindenki javára használta fel õt, az emberek Jézus ellen is minden gonoszt gondoltak és gondolnak. Õk juttatták keresztre azzal a céllal, hogy megöljék, miként Józsefet is meg akarták ölni. Isten azonban az Õ áldozatát javunkra fordította, mivel Jézus örök életet ajándékoz az embereknek. József megmentette családja életét, Jézus Krisztus pedig örök életet kínál minden embernek. Milyen csodálatos Istenünk van! Miután Jákób, akit Isten Izráelnek nevezett el, meghalt, Isten története népével folytatódott tovább Józsefen és testvérein keresztül. ∎ Hírek Izraelbõl | 2016/09

Éjféli Kiáltás Misszió

ló n á j a ram

Prog

Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl.

Október 11 November 8 December 13

HÍREK IZRAELBÕL

ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (+36-1) 3500-343 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ IZRAELI MUNKÁNKAT! FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból.

Október 20 November 17 December 15

Impresszum

MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió Felelõs szerkesztõ Nagy Erzsébet

Minden szerdán

Fordította Dálnoki László, DR. Békefy Lajos, Miklós Margit, Horváth Ildikó

bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József.

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

Bibliák

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõﬁzetés (2016-tól): 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján. Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 46 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), középméretû (114 x 163mm), keménytáblás, kék, bordó, zöld színben

Ára: 3300 Ft

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), középméretû (114 x 163 mm), keménytáblás, vászonkötésû bordó színben

Ára: 4100 Ft

A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink

+postaköltség

Minden hónap utolsó szombatján: Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók Minden hónap harmadik csütörtökjén: Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból. Minden hónap második keddjén: Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl. Minden szerdán bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József. 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), közép- Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), méretû (114 x 163 mm), puhatáblás, varrott nagyméretû (136 x 195 mm), keménytáblás, vászonkötésû bordó színben kötésû szürke-bordó, narancs-kék színben

Ára: 5100Ft

+postaköltség

Ára: 6200 Ft

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

+postaköltség

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Wim Malgo

Sámson

Illés titka

Sámson életének kezdete ígéretes. A bûn azonban erejét vesztetté tette. De volt számára visszatérés: a bûnbánata után. Feladott életével láttatja a haldokló Bárányt, aki minden ellenségét legyõzte önmaga halálba adásával.

Illés, Istennek szent embere volt, gyengeségeivel, botlásaival, hiányosságaival, azokkal a tulajdonságokkal, amilyenekkel mi is rendelkezünk. Mégis használni tudta Õt az Úr. Ezt a titkot Wim Malgonak ebbõl a munkájából tudhatjuk meg.

Füzet, 12 old.

Füzet, 26 old. 120x170mm

A közbenjáró Illés imádság köntöse ereje A könyv arra ösztönöz, hogy éleHa valaki a közbenjáró imádkozás szolgálatára készül, annak le kell tennie bûneit, «igen»-t kell mondania Jézusra, és a megszentelõdéshez vezetõ útra. A minden részletében figyelemreméltó könyv maradandó és gyakorlati eligazításokat ad.

tünk belsõ szellemi valóságának legyenek külsõ, látható jelei. Illés prófétai valóságát különös köntöse jelezte, ami Elizeuson is megmutatta Istentõl nyert prófétasága szellemi hatalmát. Füzet, 28 old. 120x170

Füzet, 36 old. 120x170

Ár: 350 Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

Ár: 350 Ft +postaköltség

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Önkéntes munka Izraelben! Érdeklõdni lehet a Misszió alabbi elérhetõségein: ejfel@t-online.com Mobil: (+36-30) 630-7823 Elsö turnus 2017 január 9-tõl (minimum 7 nap)

Szeretettel ajánljuk 2016-os Szentföldi utunkat!

g é s õ t ! e k n h ü e y l el h ó d s l a Utó néhány szab

an v g é M

2016

október 27. - november 3.

KÖLTTSÉGE EK

950 EURÓ

+repülõjegy, járulékos költségek

személyenként kétágyas szobákban való elhelyezés esetén 22 – 26 részvétel szükséges

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása. Jelentkezéskor a teljes összeg befizetése szükséges, a jelentkezés a részvételi díj megfizetésére kötelez. Lemondás esetén ezt az összeget nem áll módunkban visszafizetni. Kivételt képez, ha az izraeli utazási iroda bármilyen okból törli az utat.

www.ejfelikialtas.hu

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2 Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: utazas@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 420,-Ft