Hírek izraelböl 2016 november by Éjféli Kiáltás Misszió

2016 november / 5776

HÍREK

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

SIMON PERESZ 1923-2016

A LEGKOMPLEXEBB BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉS Izrael Állam 9. elnökének temetése

NYUGAT TISZTELETTEL ADÓZOTT Végtisztesség a béke Nobel-díjasnak

Bibliai tanulmányút

2017

Szentföldön

március 22. - március rcius us 30. 3

9 csodálatos nap

Izraelben

A csoportot vezeti: Dr. Mészáros Kálmán, lelki vezetõnk, egyháztörténész és teológiai tanár valamint Nagy Erzsébet - Éjféli Kiáltás Misszió vezetõje helyi idegenvezetõ: Fredi Winkler Bõvebb információ: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 - Nagy Erzsébet E-Mail: utazas@ejfelikialtas.hu

A programváltozás jogát fenntartjuk! FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

ELÕSZÓ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK!

20 4

CÍMLAPON:Simon Peresz, 1923-2016

CÍMLAPON:Izrael történelmének legkomplexebb biztonsági intézkedéseschichte Israels

CÍMLAPON: Nyugat tisztelettel adózott, Miközben az arab világ hallgatott – ami még a jobbik eset POLITIKA

Rövid jelentések

Izrael érezteti jelenlétét KeletJeruzsálemben

Netanjahu: A telepek kiürítése «etnikai tisztogatással» ér fel

Egy barátság, amely már a múlté

Ellenségem ellensége

Egyezmény mellékízzel TÁRSADALOM

Rövid jelentések

Szabad vallásgyakorlás a ciszjordániai zsidó történelmi helyeken? TUDOMÁNY

Rövid jelentések

Reménykatalizátorr

«Dávid és Góliát között»

Simon Peresz volt az utolsó, még élõ államalapító honatya, aki az állam megalapítása óta minden fontos eseményben részt vett. 70 éven át, mondhatni haláláig, állami szolgálatot teljesített. 1923-ban született Lengyelországban, és 12 évesen a Holokauszt elõtt jött az akkori Palesztinába. Ben-Gurion 1947-ben vezette be a belsõ körbe, ahol az izraeli hadsereg kiépítésében döntõ szerepet játszott. 1953-ban Ben-Gurion kinevezte a védelmi minisztérium fõigazgatójává. Ebben a tisztségben modernizálta a hadsereget, és Franciaország segítségét igénybe véve a legújabb fegyverekkel látta el. E kapcsolat keretében létesült az 1950-es években a legendákkal övezett atomközpont Dimonában. 1959-ben választották be a parlamentbe, és Ben-Gurion helyettes védelmi miniszterének. Különben Peresz ha csupán a háborúk államférfijaként maradt volna a köztudatban, nem övezte volna olyan nemzetközi elismerés és hírnév, hogy annyi vezetõ államférfi tekintse fontosnak utolsó útjára elkísérni. Egyik interjújában Peresz így fogalmazott: «Én is megváltoztam, mert a helyzet is megváltozott. Amikor úgy láttam, hogy Izrael veszélyben van, kötelességemnek éreztem, hogy erõssé tegyem. De az nem opció volt, hanem szükséglet. Amikor azonban felismertem, hogy a béke irányába is mehetünk, és is változtattam. A háború szükségszerûség, a béke pedig a cél.» Életének korai idõszakában mindent megtett Izrael Állam megerõsítéséért, hogy a háborúban ellen tudjon állni, és gyõzni is tudjon. 1974-ben, védelmi miniszterré való kinevezésekor sólyomként volt ismert az izraeli kabinetben. Fenntartásai voltak a területi kompromisszumokkal szemben, és eltökélt ellenzõje volt a palesztin állam megalapításának. Síkraszállt a telepek létrehozása mellett, mivel azok meggyõzõdése szerint Izrael gyökereit és õrszemeit jelentették. A telepek a Sínai-félszigettõl a Jordán völgyéig, amint õ akkor vallotta, védenék az ország határait a támadások ellen, és megerõsítenék Jeruzsálem helyzetét. De védelmi miniszterként nemcsak a határmenti telepeket támogatta, hanem már kezdettõl a Samária belsejében lévõket is. Az 1984-es választások után Peresz népszerû és kedvelt miniszterelnöke lett a megalakuló nemzeti egységkormánynak. Egy takarékossági terv bevezetésével megmentette az országot a csõdtõl, amely éppen 415 %-os inflációtól szenvedett, és stabilitást, növekedést, valamint jólétet teremtett. Peresz ekkor a nemzeti megmentõvé válás útjára lépett. A népszerûség szárnyain hordozva az a férfi, aki egykor a telepeket megépítette, most új projektje – a béke megteremtése – felé fordult. Ez egy olyan döntés volt, amely minden addig kivívott népszerûségét porba döntötte. Elõször titkos tárgyalások által próbálta Husszein jordániai királyt a béke érdekében megnyerni, amely megállapodás a palesztin területekre is vonatkozott volna. De Husszein király visszalépett a tervtõl, mert Jordánia már nem akart a nyugati parttal való kapcsolatba belemenni. Ezt követõen Peresz elveszítette az 1988-as választásokat, és az Itzhak Rabin Munkapártjában az elnöki pozíciót is. A palesztinokkal kötött Oslói egyezmény és az elsõ intifáda terrorhulláma még jobban megtépázta népszerûségét. Megkapta ugyan Arafattal és Rabinnal a béke Nobel-díjat, de elveszítette az 1996-os választásokat Benjamin Netanjahuval szemben. Ám a legnagyobb megaláztatás számára a 2000-es államelnöki választások elveszítése volt, amikor Moshe Katsav ülhetett az elnöki székbe. A 2007-es év hozott fordulatot, amikor 84 éves korában egy hétéves periódusra õt választották államelnökké. Saját magával és ellenfeleivel is megbékélve mindenki tisztelte és nagyra becsülte, mint a cionista forradalom utolsó «mohikánját», és mint mindenki «nagyapját» Izraelben. Így - a minden jó, ha a vége jó mondásnak megfelelõen - Peresz megkapta mindazt, ami érdemei szerint neki járt, és amire olyan sokáig kellett várnia: az elismerést, és elsõsorban a népe szeretetét. Bibliai kifejezéssel élve Izrael újra feltámadásának eszköze volt õ Isten tervében. Abban a tudatban, hogy Isten mindig talál eszközt saját tervei megvalósításához, köszöntöm kedves Olvasóimat szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2016/11

CÍMLAPON

SIMON PERESZ 1923-2016

WIM MAL ALGO GO INTERJÚJA SIM IMO MON ON PEER RES SSZ SZEEL EL, 19 1 76 7

Amikor a Beth-Shalom képviseletében 40 évvel ezelõtt Simon Peresznek a következõ kérdést feltettük: «Peresz úr, miként látja ön Izrael jövõbeli békéjét?», õ így válaszolt: «Úgy hiszem, ez egy évtized kérdése.» Azóta négy évtized telt el. És még mindig nincs béke. Az 1973-as Jom Kippur háború indította el az Izrael javára szervezett gyorssegély akciónkat, akkor végtagjaik elvesztése miatt sok sebesült katonának volt protézisre szüksége. Ebben az idõben tették le az akkori védelmi miniszter, Simon Peresz, jelenlétében a Nemzeti Protézis Intézet alapkövét. Ezzel kezdõdött a mi gyakorlatias szeretetszolgálatunk Izraelben és Izraelért. Ami bennünket nagyon meghatott, az Simon Peresz akkori kijelentése volt: «Ami a zsidó nép Izrael földje iránt támasztott jogigényét illeti, ki kell jelentenünk, hogy ez az igény Isten ígéretén alapszik!» Peter Malgo

Hírek Izraelbõl | 2016/11

CÍMLAPON

Peresz tanúja volt az államalapításnak, és minden jelentõs eseményben fontos szerepet játszott. Évtizedeken át «vesztesnek» számított, de amikor az államelnöki tisztséget elfoglalta, az ország nagyra becsült vezetõ személyiségei közé emelkedett.

Izrael elbúcsúzott Simon Peresztõl, aki 93 éves korában 2016 szeptemberében hunyt el. Környezete tulajdonképpen felkészült a legroszszabbra, mert hét héttel halála elõtt agyvérzéssel kórházba szállították. Szeptember 27-én látszott, hogy elérkezett utolsó órája. E sorok írója épp egy ünnepélyes fogadáson volt Tel Avivban, amikor a hírügynökségek jelentették, hogy a hozzátartozók búcsúzni készülnek tõle. A belföldi és külföldi diplomaták és politikusok, katonák és hivatalnokok, újságírók és gazdasági nagyságok, értelmiségiek, tudósok és mûvészek soraiban, de az utca emberétõl, a vonaton, a trafikban, a sarki boltban is, mindenütt ugyanazt lehetett hallani: Rohamosan közeledik a nap, amely Izrael elsõ Simon Peresz nélküli napja lesz. Amint hallható volt, senki nem tudta elképzelni, hogy vége lesz egy történelmi korszaknak, és az országnak hamarosan utolsó alapító honatyjától is el kell búcsúznia. Peresz valóban történelmet írt, már az államalapítás elõtt is. 1923-ban Szymon Perski néven Lengyelországban született, 1934-ben otthonmaradt családtagjaival követte apját Izrael földjére, aki már 1932-ben kivándorolt a még államalapítás elõtt álló óhazába. A Lengyelországban maradt rokonai áldozatul estek a náci rezsim gyilkos politikájának. Peresz, aki arról álmodott, hogy pásztor vagy költõ lesz, elsõ közszolgálatát 1941-ben foglalta el, mint a Histadrut (szakszervezeti) ifjúsági mozgalom titkára. Yissakhar Ben-Yaacov izraeli diplomata megemlékezésében hangsúlyozta: «Peresz elkötelezettsége rövid idõn belül minden területen észrevehetõ volt. Ötleteit és javaslatait következetesen, határozottan adta elõ, és küzdött megvalósításukért (…) Azt a célt tûzte maga elé, hogy (…) az újításokat addig soha nem

látott mértékben fogja megvalósítani.» Arról is beszélt, hogy egyesek aggodalommal fogadták törekvéseit, míg mások «már korán felismerték Peresz intellektuális és politikai tehetségét», David Ben-Gurion pedig korlátlan bizalmával ajándékozta meg. Ben-Yaacov továbbá kifejtette: «Naplómban többször is foglalkoztam Peresz személyiségével. 1943-ban például megállapítottam, hogy a zsidó államban, amelyet remélhetõleg rövidesen megalapítanak, Peresz az egyik legoptimálisabb jelölt a miniszterelnöki tisztségre. Ezzel a megítéléssel persze nem mindenki értett egyet. Peresznek sok ellenfele volt, eleinte a mozgalomban, de késõbb a politikában is.» (Élet Izraelnek. Egy diplomata visszaemlékezései, 54-55. old.) Ezek a szavak találóan jellemzik Pereszt és karrierjét, ugyanis magas tisztségeket töltött be, többségében azonban csak helyettesként, második emberként. A csúcsok csúcsára csak «szerencsétlen körülmények láncolata» jutatta, mivel Rabin meggyilkolása után lett ideiglenes miniszterelnök. Betöltött tisztségeinek hosszú a listája. Izrael Állam szolgálatában végzett 75 éves tevékenysége során betöltött diplomáciai és katonai pozíciókat a Függetlenségi háború elõtt és közben, 48 évig volt képviselõ az izraeli parlamentben – öt politikai párt képviseletében – és a következõ tisztségeket töltötte be: pénzügyi, védelmi és külügyminiszter, helyettes államfõ, kétszer volt miniszterelnök, és hét éven át Izrael Állam elnöke (2007-2014). Pereszre ráragadt az «örök vesztes» jelzõ, mert mindig csak a választások második fordulójában jutott pozícióhoz, a második jelöléskor is mindig csak a második fordulóban gyõzött. Az államelnöki választás

volt az, amely megváltoztatta számára a lapjárást. A világban Pereszt azért az egyesek szerint bátor, mások szerint naív próbálkozásáért becsülték, hogy politikai ellenfelével, Yitzhak Rabinnal együtt békét akart kötni a palesztinokkal. Még a Rabinnal és Arafattal együtt 1994-ben elnyert Nobel-békedíj sem sokat változtatott Izraelben a róla kialakult imázson, ugyanis saját hazájában is «álmodozónak» tartották, nem kevesen pedig nagyzási mániával vádolták. Ennek az imázsnak köszönhetõen, valamint különleges adottságainak, mint a rendkívüli önuralom, vagy a nagymértékû tartózkodó magatartás, gyakran átsiklottak e rendkívüli férfi érdemei fölött, amelyek rányomták bélyegüket Izrael Állam történelmére. Azt sem szabad elfelejteni, hogy õ volt az izraeli atomprogram megtervezõje, és az Israel Aerospace Industries társalapítója, valamint õ volt az, aki az 1980-as évek végén az ország gazdaságát megmentette az összeomlástól. Ugyanakkor büszkén könyvelhette el az 1976-os legendás túszmentõ akció sikerét is az Entebbe-i repülõtéren, noha ez aktuális politikai problémákra tekintetve még sok éven át háttérbe szorult. Egyesek számára Peresz az volt, aki egykor felszentelte Júdea és Samária elsõ telepeit, késõbb megkötötte az Oslói békeszerzõdést, és Sharon oldalán állva síkraszállt az izraeliek Gázából való kivonulása mellett. Õ volt nemcsak az országban is vitatott katonai akciókkal kapcsolatban álló férfi, hanem az is õ volt, aki 1985ben kormányfõként parancsot adott az izraeli hadsereg Libanonból való kivonására, és késõbb megalapította a Peresz Békeközpontot. Azt, aki meghaladja korát, és az orra hegyénél tovább lát, gyakran Hírek Izraelbõl | 2016/11

CÍMLAPON

nevezik álmodozónak. Izraelben so- lányuk (akinek férje Rafi Walden kan csak késõn fogták fel, hogy Pe- professzor, késõbb Peresz kezelõorresz álmai tulajdonképpen kézzel- vosa) és két fiuk született, akikre fogható látomások voltak az ország Peresz – olyan férfiként, aki mint közszereplõ a csaés nemzete számára. ládját sem hanyagolHa politikai karriPeresz, akit gyakran ja el – ugyanolyan erjének bizonyos büszke volt, mint örökségeit egyesek «álmodozónak» nyolc unokájára és nem is bocsátották három dédunokájámeg, késõbb azonneveztek, 1923-ban ra. Felesége, Szonban Peresznek, mint Szymon Perski néven ja, ritkán kísérte el államelnöknek víziói közszereplései almeggyõzték õket, Lengyelországban kalmával. Amikor mivel Izrael Államot Pereszt 2007-ben az agykutatás terén született, 1934-ben államelnökké válasza világ élvonalába otthonmaradt tották, nem követte emelte, a digitális õt a jeruzsálemi elkommunikációt pecsaládtagjaival követte nöki rezidenciára. dig már akkor az Ezután 2011-ben beemberiség fejlõdéapját Izrael földjére. következett haláláig sének egyetlen esémár külön élt férlyeként értékelte. Õ akkoriban az a férfi, aki nagyapa és jétõl, és végsõ nyugalomra is másdédnagyapaként is sok fiatalember más helyen tértek. Szonját kívánsászívét meghódította a Facebookon, a gára Ben Shemen faluban temették Twitteren és instagramon közzétett el, míg Izrael 9. államelnökét 2016. üzeneteivel. Õ az ország legfiatalabb szeptember 30-án helyezték végés leginnovatívabb öregje marad, sõ nyugalomra a jeruzsálemi Herzl akit odaadó szeretet fûz nemzetéhez hegyen. A gyászszertartás mottója és hazájához, és akit az ország mély- Reuven (Ruvi) Rivlin államelnök séges tisztelettel és szeretettel övez. kijelentése lett, amelyet a Peresz Peresz 1945-ben vette felesé- halála utáni napon – az ország elsõ gül Szonja Gelmant, akit a Ben Simon nélküli napján – mondott: Shemen faluban ismert meg. Egy «Olyan férfitól búcsúzunk, aki egy egész nemzetet hordozott nagyratörõ látomásai szárnyain.» AN∎

Norbert Lieth

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

80 oldal, 118x160mm

Ára: 750,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Gedeon – Az aktuális események tükörképében

92 oldal, 120x170mm

Ára: 550,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/11

KEDVES OLVASÓINK ÉS BARÁTAINK!

November és december hónapban szeretnénk egy akciót indítani, amihez segítségeteket kérjük! 2016 október / 5776

HÍREK

Önkéntes testvéreket keresünk, akik vállalják folyóirataink szétosztását különbözõ gyülekezetekben. Isten üzenetének továbbadása mindennél fontosabb számunkra, így folyóirataink régebbi számait (maximum 5-6 darabot, a súly miatt) ingyen szeretnénk minél több testvérhez, baráthoz, ismerõshöz eljuttatni.

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

2016 augusztus / 5776

HÍREK

MEGTALÁLHATÓ-E AZ

ISZLÁM A BIBLIÁBAN? MIKÉNT LÁTJÁK A TÖRÖKORSZÁGI ZSIDÓK JÖVÕJÜKET? A MÁSIK ARCA IZRAELNEK ZRAELNEK LNEK EK Az etnikai vita újra felidézi a régi égi idõk id dõk k feszül fe feszültségeit tségeit

AUS H NACHRICHTEN ÍREK

September 2016 / 5776/ 5776 Nr. 2016 szeptember Nr. Nr

Postázni csak akkor tudnánk, ha a testvérektõl használható postai bélyegeket kapnánk. A másik kérésünk, hogy aki teheti, küldjön nekünk bélyegeket egy borítékban.

Isten áldja meg szolgálatotokat!

909

www.hirekizraelbol.hu

NETANJ JAHU ÚJ ÚJ KOALÍCIÓJA: NETANJAHU

NAGYOBB, NAGY YOBB, MÉG JJOBBOLDALIBB, OB B INGATAGABB MÉG IN NGAT

OLYMPISCHE OLIMPIAI GOLDMEDAILLEN ARANYÉREM FÜR ISRAELS TECHNOLOGIE IZRAEL TECHNOLÓGIÁJÁNAK

DER DRITTE TEMPEL A HARMADIK TEMPLOM Rabbiner «Auf dem Tempelberg gibt eshely genug Platzafür Juden, Christen und Muslime.» Lau rabbi: Lau: «A Templom-hegyen van elegendõ a zsidók keresztyének és a muszlimok számára.»

JERUSALEMERINGATLANDILEMMA IMMOBILIENDILEMMA JERUZSÁLEMI Auch 100 Jahre sind irgendwann vorbei A 100 éves bérlet Pacht is megszûnik egyszer

Éjféli Kiáltás Misszió - 1135 Budapest, Palóc utca 2. info@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343; www.hirekizraelbol.hu

Nr. Nr

www.hirekizraelbol.hu

CÍMLAPON

IZRAEL TÖRTÉNELMÉNEK LEGKOMPLEXEBB biztonsági intézkedése

Simon Peresznek, Izrael Állam 9. elnökének temetése a zsidó újév ünnepét megelõzõ péntekre esett, az ünnep a rákövetkezõ szombatestén kezdõdött. Majdnem 100.000 izraeli akarta ezt az idõt külföldi szabadsággal eltölteni. Az összlakosság több mint 10%-a volt úton a Ben Gurion nemzetközi repülõtérre, ahol a személyzet az év egyik legforgalmasabb napja elé nézett. Mindemellett nem mindennapi kihívásnak kellett eleget tenniük, ugyanis folyamatosan érkeztek az államfõk, a kormányfõk és a királyi házak képviselõi. Mindannyian pár órán belül érkeztek meg limuzinjaikkal együtt, nem is beszélve az õket kísérõ újságírók hadáról. A reptérnek 90 különjáratot kellett fogadnia. A legtöbb vendég csak rövid ideig tartózkodott az országban, így elutazásukról is gondoskodni kellett. Közben nemcsak protokolláris kötelezettségeknek kellett megfelelni, hanem ezeknek a disztingvált vendégeknek speciális kívánságait is teljesíteni kellett. Mindezt nagyon szoros idõbeosztással és a legnagyobb fegyelemmel kellett végezni, mivel a szombat beállta elõtt minden eseményt le kellett bonyolítani. Végül a repülõtér azt jelenthette, hogy nemcsak minden különgép érkezett meg idõben prominens vendégeivel, és fogadásuk is rangjukhoz méltóan megtörtént, hanem a kitûnõ tervezésnek és a

Hírek Izraelbõl | 2016/11

külön mozgósított személyzetnek köszönhetõen a szabadságra indulókat is maradéktalanul kiszolgálták. Rövid idõn belül mindent úgy megszerveztek és összehangoltak, hogy óránként 34 induló és érkezõgépet tudtak irányítani. Peresz halálát követõen sikerült a temetés zökkenõmentes megszervezése is. Noha a zsidó hagyományban szokásos 24 órás intervallum sem telt el a halála után, szombat és az ünnepnapok beköszönte miatt nagyon kevés idõ állt ugyanis rendelkezésre, a jeruzsálemi hoteleket is túlterhelte a vendégek rangjukhoz illõ elszállásolása. A Tel Aviv-i szállodák bevonása sem sokat segíthetett. Azonban a biztonságért felelõs erõk szinte lehetetlen kihívás elõtt álltak, aminek tökéletesen meg is feleltek. A meggyilkolt Yitzhak Rabin miniszterelnök temetése óta ezen a temetésen volt a legnagyobb és legkomplexebb biztonsági intézkedés Izrael Állam történetében. 70 állam képviselõi – szolgálatban lévõ és egykori államfõk, kormányfõk és miniszterek, királyi házak képviselõi és nemzetközi szervezetek – mondhatni a világ minden tájáról ideutaztak, hogy búcsút vegyenek Simon Peresztõl. Ez többek között a Jeruzsálem és Tel Aviv közti fõútvonal idõleges lezárását jelentette, valamint a kormányzati negyed környékének teljes lezárását a Kneszettel és a Herzl-heggyel

együtt. Ez nemcsak a tömegközlekedést és a magánforgalmat érintette, hanem a lakosok mozgásszabadságának alapvetõ korlátozását is. A rendõrség minden rendelkezésére álló erõt mobilizált, így 7.000 rendõr, valamint kiképzett önkéntes teljesített szolgálatot. A biztonsági szolgálat és a határõrség tartalékosokat mozgósított, hogy a személyi védelmet és más biztonsági intézkedéseket garantálni tudja. Számtalan biztonsági alkalmazott teljesített szolgálatot civil ruhában, a tömeg közé vegyülve, hogy ezt a gigantikus feladatot biztonságosan teljesítsék. Végül ez az egész, amit a szakértõk «biztonságtechnikai rémálomnak» neveznek, incidensek nélkül lezajlott. És ami még fontos lehet: minden rendben, elhanyagolható késéssel történt. Izrael rendõrsége és biztonsági szolgálata ugyanezt mondhatja el az elõzõ napról is, amikor Simon Pereszt a Kneszet elõtti téren felravatalozták, hogy az ország lakossága búcsút vehessen tõle. Szinte ugyanannyi izraeli vonult el a koporsó elõtt, mint amennyien a repülõtér felé tartottak. A búcsúzók között egész osztályok vonultak el, a tanáraik meg voltak gyõzõdve, hogy ezzel sokkal többet tanulnak, mint egy szöveggel a tankönyvükbõl, hisz végülis most Izrael Állam utolsó alapító államférfiját veszítette el. AN∎

Norbert Lieth Miért éppen Izrael? Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé. A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik. Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak. Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen.

Ára: 1.450,-Ft + POSTAKÖLTSÉG +postaköltség

Messiási fény Izrael sötétjében A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

Hol van Barnabás? Barnabás, egy ciprusi lévita, aki pünkösd napjaiban jutott Krisztusban élõ hitre, és az õskeresztyén kor egyik kiváló alakja lett. Barnabás elhordozó, buzdító személyiség volt és õbenne olyan példát kaptunk, amelybõl nagyon sokat lehet tanulni. Füzet, 20 old.

Ára: 350,-Ft +postaköltség

A zsidó állam a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség Megrendelhetõ: rendeles@ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

CÍMLAPON

NYUGAT TISZTELETTEL ADÓZOTT, MIKÖZBEN AZ ARAB VILÁG HALLGATOTT – AMI MÉG A JOBBIK ESET Peresz temetésére több tucat vezetõ személyiség érkezett a világ minden tájáról. Izrael közvetlen arab szomszédai többségükben hallgattak, vagy úgy emlegették, mint egy «háborús bûnös» temetését.

Hírek Izraelbõl | 2016/11

Simon Pereszt a legszorosabb kapcsolat fûzte Izrael katonaságához és biztonságpolitikájához. Az õ nevéhez fûzõdik az atomprogram, Júdea és Samária telepei, valamint az ország határán túli katonai hadmûveletek. Az izraeli média felkapott egy kifejezést, ami halálakor az egész országban elterjedt: «Sólyomból galamb». Peresz nevéhez ugyanis éppúgy kapcsolódik az Oslói egyezmény, mint a népek közti megértés és megegyezés elõmozdítása a Peresz Békeközpont keretében. Az országban arról is sokat vitatkoztak, hogy az a változás, amelyet Peresz vezetett be, ideológiai megfontoláson vagy pragmatikus mérlegelésen alapult-e. Az izraeliek e tekintetben nincsenek egységes véleményen, de úgy a támogatók, mint az ellenzõk a temetés elõtt kijelentették: Ez nem a megfelelõ idõ és alkalom, hogy a politikai múltat és a különbözõ világnézeteket megtárgyalják, hanem most egy olyan férfi elõtt kell tiszteletüket

leróni, aki egész életét Izrael Állam szolgálatába állította. Végsõ soron a temetés arról is hírt adott a nyugati világnak, milyen nagyrabecsülés övezte ezt a Nobel-békedíjas politikust. A világ 70 állama és számtalan szervezet küldte el képviselõit, hogy lerója tiszteletét az elhunyt iránt, aki hét évtizeden át alakította Izrael Állam történelmét. Ezt jelzi az is, hogy Obama elrendelte a nemzeti zászló félárbocra engedését. Posztumusz elismerés, amelyben azelõtt csak hat nem amerikai állampolgár részesült. Ezzel világossá vált, hogy ez az egész világon figyelemmel kísért állami temetés egy politikai nyilatkozattal ért fel. Épp emiatt tekinthetõ az arab államok hozzáállása is politikai állásfoglalásnak; természetesen negatív elõjellel. Izrael csak két szomszédos arab állammal kötött eddig békeszerzõdést. Egyiptom elküldte külügyminiszterét a temetésre. Jordánia

CÍMLAPON

OBAMA ELRENDELTE A NEMZETI ZÁSZLÓ FÉLÁRBOCRA ENGEDÉSÉT. POSZTUMUSZ ELISMERÉS, AMELYBEN AZELÕTT CSAK HAT NEM AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁR RÉSZESÜLT. AMIKOR AZONBAN KIDERÜLT, HOGY A PA ELNÖKE, MAHMOUD ABBASZ IS RÉSZT VESZ A TEMETÉSEN, AZ ARAB MÉDIÁBAN ÉS A KÖZÖSSÉGI HÁLÓKON VALÓSÁGOS FELHÁBORODÁS TÖRT KI.

királya egyik miniszterét küldte Jeruzsálembe. Rabin temetésén ezzel szemben kilenc muszlim állam képviselõi jelentek meg, akik többségében magas rangú küldöttek voltak. Amikor bizonyos huzavona után leszögezték, hogy a Palesztin Autonómiahatóság, a PA elnöke, Mahmoud Abbasz is részt vesz a temetésen, az arab médiában és a közösségi hálókon valóságos felháborodás tört ki. Ezt nemcsak Izraelben vették fájdalmasan tudomásul, hanem a média világviszonylatban kijózanító fõcímekkel kommentálta: «Arab szégyen: A Közel-Kelet utolsó alkalommal utasította vissza Pereszt», vagy «Az arabok hallgatással és ellenséges lelkülettel reagálnak Peresz halálára». Az arab média ellenkezõ elõjelû fõcímekkel jelentkezett: «Peresz: béketeremtõ vagy háborús bûnös?», «A Qana-i mészáros, aki Nobel-békedíjat kapott» (utalás az 1996-os izraeli hadmûveletre Libanonban), «Amikor békérõl beszélt, háborúra gondolt» és «A cionista rezsim véres politikájának kiszolgálója», vagy «Az arabok elleni tömeggyilkosság kitervelõjének halála». Megjegyzendõ, hogy ezek a hangok a Nílus menti országban és az Öböl-államokban mérsékelteknek hatnak azokhoz a megnyilatkozásokhoz képest, amelyek karikatúrák és kommentárok formájában jelentek meg a szociális hálókon. A karikatúrák Pereszt a pokolhoz vezetõ úton ábrázolták; a kommentek kizárólag Peresznek, mint «sólyomnak» a múltjával foglalkoztak, a bloggerek pedig «profesz-

szionális hazudozónak», «háborús uszítónak», «gyerekgyilkosnak», «tömeggyilkosnak», valamint «háborús bûnösnek» nevezték. Még durvább kijelentések hangzottak el Abbasz temetésen való részvételével kapcsolatban, amit Obama amerikai elnök a koporsónál mondott beszédében úgy méltatott, hogy az «emlékezés a be nem fejezett béke-megállapodásra». Abbasz jelenlétét riválisa, a Hamasz, amely Peresz halála alkalmából örömüzenetet tett közzé, «a mártírok vérének meggyalázásaként» emlegette. De a PA hivatalnokai is támadták Abbaszt, egyikõjük nyilvánosan elítélt «bármiféle kapcsolatot a megszállókkal», saját népe pedig «kígyónak és koszos kutyának», «árulónak», valamint «cionista bábnak» nevezte, és a halálát kívánták: «Bárcsak menne neki az elsõ fának», «menne a pokolba Peresszel együtt». És természetesen nem hiányzott a szokásos jókívánság, «a gázkamra és kemence, az õ számára is». Izraelben mindenki elõtt ugyanúgy világos volt, hogy Abbasz részvétele politikai üzenet az izraeli és a nemzetközi nyilvánosság felé, mint ahogy azt is elõre tudni lehetett, hogy saját politikai környezetében drágán fog ezért megfizetni. Amikor 24 órával késõbb a média arról számolt be, hogy rálõttek Abbasz házára, senki nem csodálkozott. Izraelben sem csodálkoztak azon, hogy az arab Kneszet-képviselõk a temetés bojkottálását széles körben terjesztették, amit az egyik parlamenti kollegájuk így kommentált: «Sokkal könnyebb arab vezetõerõként Peresz sírján táncolni, mint kemény munkával a Kneszetben azoknak az izraeli araboknak életkörülményein javítani, akik szavazatukat adták nekik.» AN∎

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet

A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember számára alapvetõen fontos.

Ára:

1450,-Ft + postaköltség

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványinkból!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu ; tel.: (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2016/11

POLITIKA

SZOMBATI NYUGALOM, KÖZLEKEDÉSI KÁOSZ ÉS POLITIKAI HATALMI HARC

BENJAMIN BEN-ELIEZER HALOTT

Tel Aviv nagytérségben új autópályát építenek. Az ilyen munkákra leginkább az éjszakák és a közlekedésmentes hétvégék alkalmasak. A szombati nyugalom és munkaszünet témája így a politikai hatalmi harcok egyik ütõkártyája lett. Elõször engedélyezték a szombati munkavégzést, de aztán betiltották. Ennek következtében valóságos közlekedési káosz alakult ki. Mivel a munkálatokat csak vasárnap kezdhetik el, amikor gyakorlatilag az egész ország úton van, tízezrek ültek órákon át a volán mögött. Amikor a legfelsõ bíróság nemrég kihirdette, hogy Netanjahu nem illetékes a szombati munkaszünet feloldását «a sürgõs infrastrukturális munkálatok miatt» elrendelni, megoldódott ugyan a közlekedési probléma, de ezzel még nem vágták ketté a gordiuszi csomót, mert az ultra-ortodox koalíciós pártok meglátták az esélyt arra, hogy e politikai játszmában keresztülvigyék akaratukat – azaz az egész országot érintõ szombati nyugalom bevezetését. A média az ország totális megbénításával riogat az ultra-ortodox követelések teljesítése esetén, ez pedig súlyos konfliktushoz vezethet a többségi szekuláris társadalomban. AN∎

Benjamin Ben-Eliezert Izraelben csak Fuadnak nevezték, ahogyan gyermekként Irakban hívták. A néhány hete súlyos betegség következtében elhunyt 80 éves egykori védelmi miniszternek 13 éves korában egy veszélyes és kalandos szökéssel sikerült a fiatal zsidó államban menedéket találnia, amelynek hadseregében késõbb hadnagyi rangot ért el. Több háborúban is harcolt, 1973-ban a Jom Kippur háborúban megsebesült. Az elsõ intifáda elõtti években sokak érdekeit képviselte a ciszjordániai izraeli hatóságok elõtt. 1984-ben Fuadot elõször választották be a Kneszetbe, és Rabin, Peresz, valamint Barak alatt ívelt fel karrierje. Õ volt az elsõ izraeli miniszter, aki Jasszer Arafattal tárgyalt, és Izraelben fõleg az Egyiptomhoz fûzõdõ jó kapcsolataiért tartották nagyra. Faud, akit Sharon kormányában választottak védelmi miniszterré, gyakran változtatta politikai hovatartozását. Változatos pályafutása során botrányok is kísérték, melyek karrierjének is véget vetettek, az utolsó években pedig kenõpénz elfogadásával is megvádolták. AN∎

BÜNTETHETÕK-E A FIATAL TERRORISTÁK? Az ország kormánya szigorúbb törvényeket hozott a fiatal terroristákra vonatkozóan, és leszállította a büntethetõség korhatárát. Ennek megfelelõen a kõdobálók és a késes támadók már 12 éves kortól hosszú börtönbüntetésre ítélhetõek. A kormány azzal indokolta az új törvény bevezetését, hogy «az elmúlt hónapok támadásai sokkal agresszívebb eljárást» követelnek ezzel a jelenséggel szemben. Amint az egy demokráciában szokásos, a törvényt nemcsak a Kneszetben tárgyalták ellentmondóan, végül azonban a hatalmi pozícióban lévõ kormány érvényesítette akaratát. Ezek után, amint az szintén jellemzõ egy demokráciára, mozgásba lendültek a szabályozó mechanizmusok is. Az állam legfelsõ bírósága hét kiskorú elítélt esetében lépett közbe, és a kiszabott börtönbüntetés idejét csökkentette. Az illetékes bíró kijelentette, hogy a bûntettek kétséget kizáróan elõre eltervelt és ideológiailag motivált cselekedetek voltak, õ azonban ítélethozatalkor figyelembe szeretné venni a fiatal elkövetõk életkorát. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/11

ILLEGÁLIS FEGYVEREK, ILLEGÁLIS MUNKÁSOK Ciszjordánia palesztin társadalmában nagy a nyugtalanság; ez alkalommal nem Izrael miatt, hanem a különbözõ palesztin áramlatok belsõ viszálykodása miatt, amelyek a helyi választások elõtt érvényesíteni akarják hatalmi pozícióikat. Ám a palesztinok ismét nem gyakorolhatják demokratikus választójogukat, mert egy bírósági határozat a 2016. október elejére kitûzött helyhatósági választásokat felfüggesztette. Ezzel párhuzamosan az izraeli biztonsági hatóság által tartott razziák során, melyeket illegális fegyvertartás miatt folytattak, a több száz lõfegyver mellett 29 illegális fegyverkészítõ mûhelyt is felfedeztek, és 140 gyanúsítottat letartóztattak. Szenzációként hatott, amikor nyár végén kiderült, hogy 50.000 és 60.000 között mozoghat azoknak a palesztinoknak a száma, akik naponta utaznak Izraelbe dolgozni. Ez a palesztin oldalon szomorú gazdasági helyzetre utal, Izrael számára azonban egyre nagyobb biztonságpolitikai kihívást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy 2015ben 4.300 illegális palesztin munkást fogtak el. AN∎

POLITIKA

VÁROSÉPÍTÉS

IZRAEL ÉREZTETI JELENLÉTÉT KELET-JERUZSÁLEMBEN Egy sor olyan intézkedést foganatosítanak, amelyek nemcsak az izraeli ellenõrzést szélesítik ki a zsidók betelepítése által a városban, hanem hozzájárulnak a palesztin polgárok boldogulásához és az izraeli munkaerõ piacra való integrálásukhoz is.

Az izraeli kormány sokat invesztált Kelet-Jeruzsálembe, hogy lehetõvé tegye ott a zsidó izraeliek jelenlétét. A zsidó negyedek folyamatos kiépítése az ún. zöld határon túl és így azokon a területeken, amelyek 1967 óta ellenõrzés alatt állnak, talán a legbeszédesebb kifejezõje az izraeli kormány törekvéseinek. De ez messze nem minden. Kelet-Jeruzsálem természetesen nemcsak zsidó lakásokból áll. Elõször is egy meglehetõsen nagy területrõl van szó, kb. 70 km2-rõl, többségében a város északi és déli részén, amely a Hatnapos háború után egy kormányhatározat értelmében Jeruzsálem önkormányzatának fennhatósága alá került. Ezen a területen ma úgy a városi negyedekben, mint a környezõ falvakban kb. 400.000 palesztin él. Izrael ide jelentõsen kevesebb erõforrást invesztált, és ez a hátrányos megkülönböztetés a terület hanyatlásához vezetett. Néhány szomszédos területen valósággal anarchikus állapotok uralkodnak, amelyek a legendás «vadnyugatra» emlékeztetnek. Az izraeli rendfenntartó erõk csak szükség esetén avatkoznak be, akkor is csoportosan. Ennek lehetõleg minél hamarabb véget kell vetni, mert ide terveznek egy sor közigazgatási és rendészeti intézkedést, valamint a képzési szektor megreformálását, melyeket az izraeli kormány és Jeruzsálem önkormányzatának közös döntése nyomán léptetnek életbe. Fõ cél a sok éves elhanyagolás felszámolása és a palesztin lakosság integrálása a város egészébe. Az egyik legátfogóbb intézkedést az izraeli rendõrség fogja megvalósítani, mivel a következõ öt évben kb. egymilliárd

sékelt fog beruházni (kb. 237 millió euró), és 1.200 új rendõrt vesz fel soraiba, hogy Kelet-Jeruzsálem ezen lakónegyedeiben és a környezõ falvakban végre demonstrálhassa jelenlétét. A kulcspozíciójú helyeken hat rendõrõrsöt állítanak fel. A rendõrség ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy feltett szándéka, szolgáltatásait állandóan hozzáférhetõvé tenni a lakosság számára, megfelelõ intézkedéseket foganatosítani a bûncselekmények és a drogkereskedés felszámolására, valamint a jognak és rendnek érvényt szerezni. A lakosoknak tapasztalniuk kell, hogy saját védelmük érdekében teljes bizalommal fordulhatnak a rendõrséghez. Egy másik intézkedés keretében, amelyet Jeruzsálem önkormányzata az izraeli oktatási minisztériummal közösen próbál megvalósítani, arra bíztatják a palesztin iskolákat ezen a közigazgatási területen, hogy vegyék át az izraeli iskolák tantervét, mert úgy a tanulók Izraelben elismert érettségit tehetnek. Jelenleg Kelet-Jeruzsálem palesztin tanulóinak 3%-a teszi le az izraeli érettségit. Ezt az arányt növelni szeretnék, mert ilyen iskolai végzettséggel, amely magában foglalja a héber nyelv ismeretét is, juthatnak be ezek a tanulók az izraeli felsõoktatási vagy továbbképzési intézményekbe, és természetesen az izraeli munkaerõ piacra. Az elsõ év folyamán ebbe az intézkedésbe legalább 20 millió sékelt (kb. 4,7 millió eurót) kell invesztálni. Ha siker mutatkozik, az összeget évrõl évre emelni kell. Egy további intézkedés a Szent város minden lakosa számára nagy jelentõség-

JELENLEG KELETJERUZSÁLEM PALESZTIN TANULÓINAK 3%-A TESZI LE AZ IZRAELI ÉRETTSÉGIT. EZT AZ ARÁNYT NÖVELNI SZERETNÉK, MERT ILYEN ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL, AMELY MAGÁBAN FOGLALJA A HÉBER NYELV ISMERETÉT IS, JUTHATNAK BE EZEK A TANULÓK AZ IZRAELI FELSÕOKTATÁSI VAGY TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEKBE, ÉS TERMÉSZETESEN AZ IZRAELI MUNKAERÕ PIACRA.

Egy kötélpálya megépítése Nyugat-Jeruzsálembõl az Óvároson át az Olajfák hegyéig vezetne. Ezzel tehermentesíteni szeretnék ennek a régiónak rendkívül zsúfolt közlekedését

Hírek Izraelbõl | 2016/11

WIM MALGO EGYEDÜL JÉZUS

TÚLÁRADÓ KEGYELEM ÁRA:

350,-FT

ÁRA:

350,-FT

ÁRA:

Hírek Izraelbõl | 2016/11

+POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

REMÉNY A BÚSKOMORSÁGBAN

+POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

HOGYAN NEVELJEM GYERMEKEIMET

ÁRA:

AZ ISTEN BÁRÁNYA

Az amerikai sajtó az egyezményt «Amerika történelmének legnagyobb kétoldalú katonai segélyének» nevezte. 2019-tõl kezdõdõen Izrael a 2016 szeptemberében ünnepélyes ceremónia alkalmával Washingtonban aláírt egyezmény szerint egy 10 éves idõszakra 38 milliárd dollár katonai segélyt kap. Noha Izrael többet kért, a Netanjahu-kormány hivatalnokai kijelentették, hogy «Amerika rossz gazdasági helyzete ellenére ez kiemelkedõ támogatás, valamint megemelt összeg». A 2008-as legutóbbi egyezményben Izraelnek 30 milliárdot ítéltek oda egy évtizedre. Ugyanakkor az amerikai kongresszus mindig újabb pótlékokat engedélyezett izraeli kérésre. A bírálók azonban rámutattak, hogy Netanjahu jobb egyezményt is tetõ alá hozhatott volna, ha Amerika ajánlatát közvetlenül az Iránnal kötött atomegyezmény után elfogadta volna. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy Izraelnek kifejezetten megtiltották a kongresszusnál külön támogatások igénylését, amit sokan nagy hátrányként emlegetnek. AN∎

JÓB HÉT PRÓBATÉTELE

+POSTAKÖLTSÉG

EGYEZMÉNY KATONAI SEGÉLYRÕL: 38 MILLIÁRD 10 ÉVRE

350,-FT

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

IZRÁEL UTÓLSÓ FIA

gel bír. Egy kötélpálya megépítésérõl van szó, amely Nyugat-Jeruzsálembõl az Óvároson át az Olajfák hegyéig vezetne. Ezzel tehermentesíteni szeretnék ennek a régiónak rendkívül zsúfolt közlekedését, ugyanakkor összekötõ hidat képeznének a Jeruzsálemben élõ különbözõ felekezethez tartozó lakosok között. A Nyugat-Jeruzsálembõl induló kábelvasút útvonalán megállókat terveznek a Siratófalnál, Dávid-városban, az Oroszlán kapunál, amely közel van a Via Dolorosához és a Templomhegy mecsetjeihez, végállomása pedig a Kelet-Jeruzsálemben lévõ Olajfák hegyén lesz. Ugyanakkor terveznek egy megállót a Siloah-tó közelében is, ahol nemrég felfedeztek egy lépcsõt, amelyet a második Templom idejében zarándokok használtak, hogy a tótól a kultikus tisztálkodás után a Templomba jussanak. Ez a pótlólagos megálló Nir Barkat jeruzsálemi polgármester «gyermeke». Az õ szavaival élve, «ha valaki ilyen élményben részesül – azaz meglátogathatja a zsidó történelmi helyeket –, akkor érti meg valóban, ki is a város igazi uralkodója. Izrael összefonódása Jeruzsálemmel annyira megragadó, hogy örök nyomot hagy a látogatóban, és megérti, hogy ez az egyedi kapcsolat soha nem szakadhat szét.» ZL∎

A KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG EREJE

TUDOMÁNY

ÁRA:

350,-FT +POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

POLITIKA

TELEPES POLITIKA

NETANJAHU: A TELEPEK KIÜRÍTÉSE «ETNIKAI TISZTOGATÁSSAL» ÉR FEL

Netanjahunak ez a kijelentése Izrael telepeket érintõ intézkedéseinek bírálatán felül még egy széleskörû tiltakozási hullámot is kiváltott. E tények nem valami jó elõhírnökei az ENSZ és más nemzetközi grémiumok keretében hamarosan sorra kerülõ vitának.

Mikor kezdõdnek az «etnikai tisztogatások»? Támogathatjuk-e azzal egy jövõbeli palesztin állam keletkezését, ha a Ciszjordániában lévõ izraeli telepek kiürítése mellett foglalunk állást? Ezáltal tudvalevõleg zsidó izraelieket fosztanak meg gyökereiktõl Júdeában és Samáriában. Ezt az egymástól való függõségi helyzetet Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu vetette fel egy videoklipben néhány héttel ezelõtt a YouTube-on. Ezzel heves nemzeti és nemzetközi reakciókat váltott ki. Itt élezõdött ki valójában Izrael és a világ közti véleménykülönbség a körül a kérdés körül, hogy joga van-e a zsidó népnek Júdea és Samária bibliai területeire. A vita igencsak elmérgesedett, sõt kemény, durva kijelentések is elhangzottak, ami elõre vetíti a hamarosan megtartandó ENSZ közgyûlés alaptónusát, ahol ugyancsak éles konfrontációra lehet számítani. Mindez Izrael elleni döntések meghozatalához is vezethet, ami súlyos következményekkel járhat az ország számára. Netanjahu kijelentése néhány nappal azután hangzott el, hogy az ENSZ közel-keleti megbízottja, Nikolay Maldenov, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elõtt tartott beszámolójában éles hangon támadta az izraeli telepes politikát. Maldenov tényeket és számokat sorolt fel, amelyek nézete szerint azt bizonyítják, hogy Izrael nem tartja magát a Négyek (USA, Oroszország, EU és ENSZ) által leszögezett megajánlásokhoz, és folytatja telepes politikáját. Továbbá kifejtette, hogy Izrael a Négyek határozatának 2016. június elsejei megjelenése óta Kelet-Jeruzsálemben további 1.000, valamint Júdeában és Samáriában 735 lakás megépítését kezdeményezte. Ezt az izraeli eljárást Maldenov a «béke akadályának» nevezte. Netanjahu videó-üzenetét angol nyelven fogalmazta meg, és nem ok nélkül. Határozottan visszautasította azt az állítást, hogy az izraeli telepek lennének az izraeliek és a palesztinok közötti béke tulajdonképpeni akadályai. Ugyanakkor a palesztin vezetõk szemére vetette, hogy egy szuverén palesztin állam megalapításának elõfeltételeként kikötötték: a lelendõ állam területén egyetlen zsidó ember se éljen. Netanjahu nem használta a történelmileg oly megterhelt «zsidómen-

tes» kifejezést, de mondanivalóját úgy alakította, hogy abból egyértelmûen kitûnt: épp ez a szó az, amely e témával kapcsolatban ide illik, ez bújik meg a sorok között, és ez nyomja rá bélyegét mindenre, ezért használta az «etnikai tisztogatás» kifejezést. Maldenov jelentése elõtt néhány nappal az amerikai külügyminisztérium is állást foglalt az Izrael által nyilvánosságra hozott adatokkal kapcsolatban, amelyek a zöld vonalon túli, azaz az 1967-es Hatnapos háború óta izraeli ellenõrzés alatt álló területen folyó építkezésekrõl tudósítanak. Az amerikai külügyminisztérium szóvivõje szokatlanul éles hangon vetette Izrael szemére, hogy «eljárása provokatív… és a kétállamiságú megoldás létrejöttét szisztematikusan hátráltatja». Netanjahu videó-üzenete Maldenov ENSZ megbízott kijelentéseire reakcióként jelent meg az interneten, de az amerikaiak úgy értették, hogy Netanjahu szavai közvetlenül ellenük irányulnak, és még dühösebben reagáltak: «Mi visszautasítjuk ennek a terminológiának a használatát, mint olyat, ami egyáltalán nem ideillõ, és a legkevésbé sem segít.» Ban KiMoon ENSZ fõtitkár is éles szavakat használt, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kifejtette: «Ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan szóhasználat. A telepek nemzetközi jog szerint nem legális vállalkozások, kiépítésüket nem kellene folytatni. Az izraeli telepek akadályt képeznek a béke útjában.» Ezek a nemzetközi hullámok még magasabbra csaptak, amikor a nézeteltérésbe a jelenlegi izraeli védelmi miniszter, Avigdor Liberman is bekapcsolódott, és közölte véleményét Maldenov jelentésével kapcsolatban. Liberman, aki különben Tekoa telepen lakik, utasította az izraeli hadsereget és védelmi minisztériumot, hogy ezt a férfit, aki állandóan megjelenik a régióban, mint «a békefolyamat koordinátora az ENSZ megbízásából», tekintse és kezelje persona non grata-ként. Ezt aztán a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökének, az új-zélandi külügyminiszternek reagálása követte: «Meg vagyok döbbenve. Maldenov az ENSZ megbízásából végezte munkáját… ez az eljárás (a Libermané) súlyos károkat okozott.» ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2016/11

POLI PO LITI T KA

DIPLOMÁCIA

EGY BARÁTSÁG, AMELY MÁR A MÚLTÉ Netanjahu miniszterelnök hollandiai látogatása alkalmával elhangzottak olyan szavak és olyan dolgok történtek, amelyek az izraeliek számára kellemetlenek, sõt bántóak voltak és arra utalnak, hogy a két ország közti barátságot a bírálat váltotta fel. A kialakult helyzetre csupán egy aspektus vet némi pozitív fényt – a földgáz-egyezmény.

Két izraeli cég (Ludan Engineering Co. Ltd. és Ellomay Capital) 200 millió eurót invesztál a környezetbarát földgáz és áramszolgáltatás szektorába, ezt az energiát biogázból és folyékony trágyából nyerik. Jóllehet az eljárást nem kíséri kellemes illatfelhõ, mégis pozitív aspektus, mondhatni az egyetlen pozitív jelenség Izrael és Hollandia jelenlegi viszonyában. Különben ez eléggé szembetûnõ volt, amikor Netanjahu miniszterelnök néhány héttel ezelõtt Hollandiába látogatott. Már a látogatás elõtt sem uralkodott valami kellemes hangulat. A holland média néhány képviselõje felemlegette Dries van Agt provokatív követelését. Van Agt, aki 1977 és 1982 között Hollandia miniszterelnöke volt, arra szólított fel, hogy használják ki Netanjahu látogatását, és «háborús bûncselekmény» miatt állítsák a hágai Nemzetközi Bíróság elé. Az idõközben 85 éves politikus soha nem számított Izrael barátjának. Sokkal inkább számított a Hamasz támogatójának, 2012-ben antiszemita kijelentésekkel is megvádolták, amikor azt hangoztatta, hogy jobb lenne, ha a zsidóknak Németországban lenne egy államuk. Netanjahu hollandiai fogadtatása mindennek nevezhetõ, csak kellemesnek

Hírek Izraelbõl | 2016/11

nem. Negatív incidensek a látogatás szinte egész ideje alatt elõfordultak, például az egyik holland parlamenti képviselõ, aki török származású, nem fogott kezet Netanjahuval, helyette a kabátja kitûzõjére mutatott. Azon egy jól látható palesztin zászló díszelgett. És ez így ment tovább. A Netanjahuval folytatott egyik megbeszélés után a holland miniszterelnök, Mark Rutte, sajtótájékoztatóján bírálta Izrael telepes politikáját. A sajtótájékoztatón felszólította Izraelt, vessen véget a telepes politikának, és járuljon hozzá a palesztin állam megalakulásához az 1967-es határokon belül. Ugyanakkor támadta Izraelt a ciszjordániai lakóépületek lerombolásáért, és védelmébe vette az EU rendelkezését azoknak az izraeli termékeknek megjelölésére, amelyek Júdea és Samária telepeirõl származnak. A termékek megjelölését úgy értékelte, hogy ezek fontos «informáci-

ók az áruházak és a vevõk számára», a BDS Izrael elleni bojkott-mozgalom tevékenységét pedig a jogos keretek közti legitim véleménynyilvánításnak nevezte. Netanjahu hollandiai látogatásának egyetlen pozitív aspektusa a földgázhoz kapcsolódik. Jelen esetben nem a cikk elején említett vállalkozásról van szó, hanem arról a holland ígéretrõl, hogy segíti Izraelt a Gázai-övezet energia- és vízellátásában, és ennek érdekében egy gázvezeték építését tervezik a Gázai-övezetben. Netanjahu miniszterelnök megpróbálta a látogatást felvilágosító munkára is felhasználni. Igyekezett meggyõzni a holland külpolitikáért felelõs bizottságot, a vendéglátó miniszterelnököt, valamint a holland médiát is arról, hogy ami a palesztinokat zavarja, az nem a telepek létezése, hanem «magának Izrael Államnak a puszta léte». Ugyanakkor rámutatott azokra az értékrendekre, melyeket úgy Izrael, mint Hollandia nagy becsben tartanak, és kifejtette, hogy «jelenleg Izrael Állam a legstabilabb ország a Közel-Keleten, és nagymértékben hozzájárul a régió stabilitásához», a terrorizmus elleni harcával pedig Európa védelmét is szolgálja.

POLITIKA

Talán véletlen, de mégis jelzésértékû, hogy röviddel Netanjahu látogatása elõtt jelentek meg Michel Watermannak, a hollandiai zsidó közösség egyik vezetõ személyiségének, kijelentései a közmédiában. Michel Waterman, aki bejelentette lemondását a zsidó kultúrát képviselõ Crescas Intézet igazgatói posztjáról, a Het Parool napilapnak adott egyik interjújában elmondta, õ nem hiszi, hogy a zsidóknak Hollandiában sikerülhet a zsidó közösségi élet fenntartása. Ennek fõ oka a Holokauszt idején elszenvedett nagy veszteség, valamint a több ezer zsidó család kivándorlása. «Közösségünk egykor iskolákat, kórházakat, idõsotthonokat tartott fenn, és sokan rendelkeztek üzletekkel. Ma már a zsidó közösség olyan kicsi, hogy egy ilyen infrastruktúrát nem képes fenntartani.» Ezek a kijelentések visszatetszést váltottak ki a hollandiai zsidó közösségen belül is. Ronnie Naftaniel, az Izraeli információs és dokumentációs központ (CIDI) igazgatója, ezzel ellentétben azt állítja, hogy túlzott ez a pesszimizmus. Rámutatott arra, hogy az elmúlt két évtizedben a gyülekezetük tagjainak száma 40.000-rõl 50.000-re emelkedett, alapvetõen az Amszterdamban és környékén letelepedett zsidóknak köszönhetõen. Azonban Watermant ez egyáltalán nem gyõzte meg. «Hogyan õrizhetjük meg a kultúránkat? Honnan kapunk tanárokat a jövõ nemzedék képzéséhez?» – tette fel a szónoki kérdéseket. Azonban e belsõ és mindenképpen fájdalmas vita hátterében még mindig tartja magát Binyumin Jacob, Hollandia fõrabbijának két évvel ezelõtti kijelentése, amelyrõl mi is beszámoltunk. Amint elmondta, õt a zsidó közösség iránt érzett felelõsségtudata ösztönzi egyedül arra, hogy semmiképpen se hagyja el Hollandiát. Különben az egyre jobban elharapódzó antiszemitizmus és az Izrael ellenes atmoszféra miatt már rég megtette volna. ZL∎

SZUDÁN

KÜLPOLITIKA

ELLENSÉGEM ELLENSÉGE Szudán egykor az iráni terrort, a Hamaszt és a Heszbollahot támogatta, ám az ország most egy nagyszabású irányváltással a Szaúd-Arábia vezette szunnita koalícióhoz csatlakozott, és fontolgatja kapcsolatai rendezését Izraellel.

Izrael segít Szudánnak? Elsõ pillantásra ez valószínûtlennek, sõt lehetetlennek tûnik. Ez az afrikai ország hosszú éveken keresztül támogatta Izrael legádázabb ellenségeit, mindenekelõtt Iránt. Fegyverrel megrakott iráni hajók kötöttek ki a szudáni kikötõben, Port Szudánban, és a fegyverek onnan folytatták útjukat a Gázai-övezetbe. Ráadásul Szudán megengedte Iránnak, hogy a fõváros, Kartum közelében fegyvergyártó üzemet létesítsen, ahol nagy hatótávolságú rakétákat gyártottak a Hamasz és az Iszlám Dzsihád részére. Izrael, amint arról a nemzetközi média is beszámolt, nem habozott ez ellen fellépni, és támadásokat hajtott végre a szudáni területeken. 2008 és 2014 között gyakran támadtak a levegõbõl az Izrael ellenségeinek ellátására szánt fegyverszállítmányokat. Ha még ez sem lenne elég, ne hallgassuk el azt sem, hogy Szudánt nemzetközi elmarasztalás és kiközösítés sújtotta Darfur régió lakosainak lemészárlásáért, akiknek számát 200.000 - 400.000 fõre becsülik. Ezért a népirtásért Szudánt tették felelõssé; és a szudáni állam- és kormányfõ, Umar Hasan Ahmad al-Baschir az egyedüli ilyen nagy pozícióban lévõ férfi, aki ellen nemzetközi elfogató parancsot adtak ki. Ugyanakkor Amerika a terrorcselekmények támogatása, valamint a darfuri mészárlás miatt gazdasági szankciókat rótt ki Szudánra. Más országok is követték példáját. Ennek következtében Szudán 50 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, amely már az ország stabilitását veszélyezteti. Hírek Izraelbõl | 2016/11

csi értékrendje képezi stratégiai De akkor mit kereshet egyáltalán hanyatlás örvényébe kerüljön, ami ütõképességének alapjait is. A Izrael ebben az országban? A válasz a miatt esetleg a szélsõséges nemzetszudáni kormány a maga részérõl jól ismert közmondásban keresendõ: közi terror áldozatává váljon. egyáltalán nem volt elragadtatEzeket a titokban tartott kap«Ellenségem ellensége a barátom». va a kapcsolatok nyilvánosságra 2016 elején Szudán megszakította csolatokat a Haaretz izraeli napilap hozatalától, és kijelentette, kapcsolatait Iránnal és hivahogy «nincs ráutalva az izratalosan csatlakozott a szaIzrael meg szeretné akadályozni, hogy eli közvetítésre az amerikai údi-szunnita szövetséghez, kormánynál». Tény viszont amely szemben áll Iránnal. Szudán a hanyatlás örvényébe kerüljön, az, hogy 2016 szeptembeEz az irányváltás érezteti harében sor került Nairobiban tását Szudánban, és oda vezeami miatt esetleg a nemzetközi terror John Kerry amerikai külügytett, hogy a külügyminiszter, áldozatává váljék. miniszter és szudáni kollégáprof. Ibrahim Ghandour az ja, Ghandour, találkozójára. Izraelhez fûzõdõ kapcsolatok Hogy ehhez Izrael hozzájánormalizálásának lehetõsérult-e valamivel? Erre nehéz lengeirõl beszélt a nyilvánosság elõtt. felfedte. Ezt követõen éles bírálane válaszolni. Bárhogy is legyen, Nem sokkal szónoklat után vissza- tok hangzottak el, fõleg azoknak Izraelben elégedettek a politikai vonta ugyan kijelentéseit, az üze- a Kneszet-képviselõknek részérõl döntéshozók azzal, hogy az ország net azonban egyértelmû volt. A két is, akik a jobboldali konzervatív pozitív szerepet játszik az Irán elország között kétségkívül léteznek spektrumhoz tartoznak. Elítélték leni arab-szunnita szövetség megkapcsolatok, jóllehet azokat titok- Izrael kapcsolatait egy gyilkos reerõsítésében. Ezáltal is bizonyítva tartás fedi. Izrael a maga részérõl zsimmel, mert abban többek között látszik, hogy nemzetközi színtéren vállalta, hogy közbenjár az amerikai Izraelnek, mint a morális értékeket nem mindig az elvek a mérvadóak, kormánynál, a szudáni adósságok nagyrabecsülõ országnak hanyatló ha valamit mozgásba akarnak lendíegy részét elengedjék. Ugyanis meg értékrendjét látták. A kritikusok teni. ZL∎ szeretné akadályozni, hogy Szudán a szerint épp Izrael Állam erköl-

Dr. BÉKEFFY LAJOS

Isten diplomatája Ár: 1 980 Ft +postaköltség 168 oldal, 134x214mm

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/11

Az ENSZ főtitkár titkos lelki naplója, az Útjelző valamenynyi világnyelven sikerkönyvvé vált. A diplomatát naplójából megismerve sokak példképe lett. Egy skót történész Ábrahám Lincoln óta a politika egyik legjelentősebb személyiségének nevezte, a New York Timesban is méltatták hitéért és munkájáért. Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze: Az Úr eljövetelének napja Elragadtatás A jövõ kellõs közepén Jövõt adni a hitnek Megnyerni a jövõt

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu (+36 1) 3500-343

Új angol Country-Gospel-Musik nyelvû country stílusú zene CD-nket ajánljuk Ghighi Iovinkommt elõadásában: Wer liebt, Ó, mily barátunk Jézus bei dieser CD hû voll auf seine Kosten. 1) I Stand Amazed In the Presence 2) Bringing In the Sheaves 3) Burdens Are Lifted At Calvary 4) I Know Whom I Have Believed 5) Softly and Tenderly 6) Count Your Blessings 7) How Great Thou Art 8) Pass Me Not O Gentle Savior 9) Shall We Gather At the River 10) Teach Me Thy Way O Lord 11) Sweet Hour Of Prayer 12) Are You Washed In the Blood 13) What a Friend We Have In Jesus

Ára: 2700 Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu , 1135 Budapest, Palóc utca 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, (+36 1) 3500-343

POLITIKA

KÜLPOLITIKA

EGYEZMÉNY MELLÉKÍZZEL A török kormány ratifikálta ugyan az Izraellel való megbékélési egyezményt, ám az a fölényeskedõ, mondhatni ellenséges hangnem, ahogyan a két ország egymással kommunikál, a Gázai-övezetben uralkodó helyzettel a háttérben, semmit sem változott. Erdoğan jelenleg tartózkodik a szóbeli támadásoktól – legalábbis egyelõre.

AZ IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG KÖZTI EGYEZMÉNY ELLENÉRE MÉG MINDIG KISSÉ MEGSAVANYODOTT LÉGKÖR URALKODIK KÖZTÜK

20 Hírek Izraelbõl | 2016/11

2016. augusztus 30-át írtunk. A török fõváros, Ankara, volt a helyszín, az alkalom pedig a külföldi diplomáciai testületek fogadása a török függetlenségi háború évfordulója alkalmából. Az esemény legfeltûnõbb mozzanata az volt, amikor Erdoğan kezet fogott Schani Cooper-rel, az Ankarában mûködõ izraeli nagykövetség politikai attaséjával. Két év óta ez volt az elsõ alkalom, hogy Erdoğan Izrael Állam hivatalos képviselõjével kezet fogott. És ezek után még szokatlanabb dolog történt: Az eseményt megörökítõ fényképet nyilvánosságra is hozták. A felvétel érdekes módon úgy készült, mintha az izraeli diplomata nõ teljesen egyedül állna a Boszporusz hatalmas férfijával. Cooper mosolyog, Erdoğan arckifejezése azonban nem igazán kivehetõ. Egyesek kis ironikus mosolyt véltek felfedezni ajkain. Erdoğan arckifejezése ezen a pillanatfelvételen jellemzõ a két ország közti jelenlegi helyzetre. Végül is kibékültek, és ezt egyezményben is rögzítették, a hangulat valahogyan mégis savanyú maradt. Ez abból is adódhat, hogy Törökország a nemzetközi színtéren elfoglalt pozíciójából adódóan késznek mutatkozott az egyezményre; ám valahogyan mégis kényszerítve érezte magát erre a lépésre. Izrael 20 millió dollárt fizetett a Gáza-flottilla Mavi Marmara hajójának áldozatait segítõ alapba, sõt engedélyezi, hogy a jövõben segélyszállítmányokat juttassanak el hajón a Gázai-övezetbe, ha elõször a hajókat Ashdod kikötõjében ellenõrzik. A törökök számára fontos volt, hogy a világ szemében úgy tûnjenek fel, mint akik humanitárius segélyszállítmányokkal támogatják a Gázai-övezetet. Azonban Törökország más, különben grandiózus követelései nem teljesültek, mint például a tengeri blokád teljes feloldása. Az egyezményben azt is leszögezték, hogy mindkét ország felújítja diplomáciai kapcsolatait, beleértve a nagykövetek jelenlétét is. Hogy még mindig kissé megsavanyodott légkör uralkodik, azok a szóbeli vagdalkozások mutatják, amelyek az említett ankarai foga-

dáson elhangzottak. Augusztus végén Sderot izraeli kisvárost újra rakétatámadás érte a Gázai-övezetbõl. Izrael 50 gázai Hamasz-állás bombázásával válaszolt, amelyet Törökország postafordultával élesen elítélt. «Az Izraelhez fûzõdõ kapcsolataink normalizálása még nem jelenti, hogy hallgatnunk kellene, amikor a palesztin népet megtámadják», hangzott el a török külügyminisztérium közleményében. «Mi továbbra is védelmezõen fogunk a palesztinok oldalán állni, ha izraeli támadásoknak lesznek kitéve, amelyek törvénytelenek, és ellentétesek az emberi lelkiismerettel.» Az izraeli külügyminisztérium sem fogta vissza magát, és közölte: «A Törökországgal való kapcsolatok normalizálása nem jelenti, hogy az ilyen hallatlan vádaskodásokat szó nélkül eltûrjük. Izrael továbbra is gondoskodik polgárai védelmérõl… mégpedig az érvényben lévõ nemzetközi jog és legjobb lelkiismeretünk szerint.» A jeruzsálemi külügyminisztérium nem mulasztotta el közleményének végén megemlíteni a török csapatok bevonulását egyes szír határterületekre, a kurdok elleni kegyetlen támadásokat, valamint hogy Törökország szemet huny az önjelölt Iszlám Állam ténykedése felett. «Törökországnak inkább kétszer meg kellene gondolnia, mielõtt másokat állít pellengérre katonai tevékenység miatt.» Néhány hónappal ezelõtt még két olyan kényes téma, mint a Gázai-övezet és a kurdok, valóságos gyûlölettirádát váltott volna ki Erdo an részérõl Izrael ellen. De most hallgatott. És hat nappal késõbb kezet rázott az izraeli diplomata nõvel, másnap pedig Törökország ratifikálta az Izraellel való megbékélési egyezményt. Ezzel egy idõben egy újabb hajó volt úton a Gázai-övezet felé, ez alkalommal kerékpárokkal, kerekes székekkel és más humanitárius javakkal megrakva. Így lesz ez vajon a jövõben is? Mivel Erdoğan esetében a régió legimpulzívabb és legeltökéltebb vezetõ személyiségrõl van szó, erre a kérdésre nehezen lehetne válaszolni. ZL ∎

POLITIKA

AZ ATOMALKU FELMONDÁSÁVAL FENYEGETÕZIK IRÁN

Az iráni Forradalmi Gárda fõparancsnok-helyettese csütörtökön azzal fenyegetõzött, hogy országa felmondhatja a Nyugattal tavaly nyáron kötött atomalkut, ha nem oldják fel a megállapodásba foglalt, Irán ellen

hozott pénzügyi szankciók mindegyikét. Az atomalku felmondásával fenyegetõzik Irán Az alku lényege, hogy Irán felhagy atomprogramja nagy részével cserében

azért, hogy a Nyugat feloldja az ellene foganatosított nemzetközi büntetõintézkedéseket. «Az iráni nép hû kötelezettségeihez, ám ez nem lehet egyoldalú. Ha az amerikaiak nem teljesítik az egyezségbe foglalt vállalásaikat, akkor a megállapodásnak búcsút intünk» - fogalmazott Hoszein Szalámi dandártábornok Teheránban, egy Amerika-ellenes nagygyûlésen. Az alku pénzügyi vonatkozásainak egy része még mindig nem valósult meg, mert néhány európai bank továbbra sem hajlandó pénzelni Iránhoz kapcsolódó üzleti vállalakozásokat attól tartva, hogy ha megtenné, az Egyesült Államok megbüntetné. Teherán szerint Washington megpróbálja szabotálni az alkut azzal, hogy nem ajánl fel biztosítékokat a bankoknak. Washington azt hozza fel a maradék szankciók fenntartása okaként, hogy Irán megsérti az emberi jogokat és támogatja a terrorizmust. Ezeket a vádaatv.hu/MT ∎I kat Irán tagadja.

NYÍLT HARCBA KEZDETT IZRAELBEN A LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG ÉS AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTER

Az izraeli legfelsõbb bíróság elnöke háborút hirdetett Ajelet Saked igazságügy-miniszter ellen, mert az nem határolódott el a legfelsõbb bíróság bíróinak kinevezését megváltoztatni készülõ, a bíróság jogait korlátozó új törvényjavaslattól – jelentette az izraeli média csütörtökön.

Mirjám Naor, az Izraelben alkotmánybíróságként is mûködõ legfelsõbb bíróság elnöknõje a médiához példátlan módon eljuttatott levelében azzal vádolja Sakedet, hogy «fegyvert tartott fejéhez», és ezért beszünteti vele a további egyezkedést az új bírók kinevezésérõl. «A helyzet nem engedi meg nekünk, a legfelsõbb bíróság bíráinak, az új bírókat kiválasztó bizottság tagjainak, hogy tovább folytassuk megbeszéléseinket a megegyezés érdekében, mert közben megváltoztatják a döntés szabályait« – írta a bíróság elnöke. Az igazságügy élén álló Saked azzal vívta ki a fõbírónõ haragját, hogy hallgatásával egy olyan törvényjavaslat mögé állt, amelynek értelmében az eddigi minõsített helyett egyszerû többséggel lehetne dönteni a legfelsõbb bíróság bíráinak, vagyis a jövendõ alkotmánybíróknak a személyérõl. Eddig a jelölõbizottság kilenc tagjából hétnek a támogatása kellett kinevezésükhöz, de ezentúl már öt tag szavazata is elég lenne ahhoz, hogy valaki alkotmánybíróvá váljék.

A jelölõbizottság többségét politikusok alkotják, a legfelsõbb bíróságot csak három bíró képviseli. Õk vétójoggal rendelkeznek, mivel ha mindhárman tiltakoznak, akkor ellenükben nem lehet csak a politikusok szavazatával új alkotmánybírót választani. Ez a szabály fontos szerepet játszott a fékek és ellensúlyok rendszerében. Az új törvényjavaslatot Avigdor Liberman jobboldali Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) nevû pártjának egyik képviselõje készül benyújtani, és a szintén jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevû párt politikusa, Ajelet Saked igazságügy-miniszter nem határolódott el tõle. Naor nyílt levelében burkoltan megfenyegette Sakedet, hogy ha a jobboldali többségû kneszet megpróbálja megváltoztatni a játékszabályokat, akkor a legfelsõbb bíróság is gyakorolni fogja hatásköreit, és a jogállamisággal és a demokráciával szembemenõnek nyilváníthat és elutasíthat törvényeket, így például a legfelsõbb bíróság bírói megválasztásának megváltoztatásáról szóló új jogszabályt. MTI ∎ Hírek Izraelbõl | 2016/11

TÁRSADALOM

RENDÕRSÉG: ROSSZ IMÁZS, MÉGIS SOK A JELENTKEZÕ

IZRAEL A PARALIMPIÁN Az Olimpiai játékok után Izrael büszkén tekintett két érmet szerzett sportolójára, de büszkesége még nagyobb lett, amikor a bronzérem nyertese, Jarden Gerbi, nyereményét a rákbeteg gyermekek javára ajánlotta fel, és azt az interneten 50.000 euróra növelte. Ezek után reményteljesen nézett a Paralimpiára induló csapatára. Izrael 15. alkalommal küldött delegációt erre a világrendezvényre, amelyen 33 sportoló vett részt, akik 11 versenyszámban léptek fel. Három izraeli sportoló nyert bronzérmet: Moran Samuel evezésben, Doron Schaziri lövészeten és Inbal Pezaro szabadúszásban. AN∎

GYEREKSZÍVEK MEGMENTÉSE A «Save a Child’s Heart» (SACH) izraeli szervezet legendás hírû, mivel önkéntesei arról gondoskodnak, hogy a szívbeteg gyermekek olyan országokból, ahol nincs esély a kezelésükre, eljuthassanak Izraelbe, ahol megmûtik õket. 1995 óta a SACH több mint 4.000 gyereknek adott új életet, akiket Afrikából, Ázsiából, Dél-Amerikából, valamint a Közel-Keletrõl szállítottak Izraelbe. Ez a tapasztalt szervezet most egy nehéz feladatra vállalkozott, ugyanis egy afgán gyermeknek szeretné megadni az esélyt, hogy szívmûtétre Izraelbe kerüljön. Mivel Izrael nem áll diplomáciai kapcsolatban Afganisztánnal, az ügy nagyon bonyolult bürokratikus akadályokba ütközött. Az önkéntesek azonban kreatív utakat találva a 14 hónapos Jehia-t sikeresen eljuttatták az izraeli Holonba, ahol megoperálták, és az urdu nyelvet beszélõ izraeliek vele utazó hozzátartozókról is gondoskodtak. AN∎

22 Hírek Izraelbõl | 2016/11

Izrael rendõrségét az utóbbi években különbözõ botrányok jellemezték, mégpedig minden szinten. Megtépázott imázsa talán az etnikai-kulturális feszültségek kezelésében elkövetett helytelen magatartással is magyarázható. Azonban a rendõrség számára kétszeresen is pozitív az a tény, hogy egyre több izraeli muszlim arab érdeklõdik a rendõri életpálya iránt. 2013ban a rendõrségre jelentkezõ 18.000 fõbõl 803 volt muszlim, 2015-ben ez a szám 543-ra csökkent, ami messze elmarad a muszlimok arányától az összlakossághoz viszonyítva. Ám 2016 elsõ 8 hónapjában 1.420 jelentkezõ érkezett a muszlim közösségbõl, ami viszont jóval meghaladja a muszlim lakosok részarányát. A vezetõk soraiban örvendenek fõleg, mivel ez öszszhangban áll a kormány azon törekvéseivel, hogy a muszlim lakosság munkaerõpiaci integrálását elõsegítsék. AN∎

ANTIK GYÁRAT ÁSTAK KI Izraelben nyáron ásatásokat folytatnak, végül a régészek beszámolnak leleteikrõl. Ebben az évben egyedülálló leletek kerültek napvilágra, többek között egy kõbõl készült konyhai edényeket elõállító gyár Galileában. Ezek, fõleg az átmeneti korban, fontos szerepet játszottak a zsidóságban, mert a kõ rituálisan tiszta (kóser) maradt, nem úgy, mint a kerámia. Ilyen kõedényeket az Újszövetségben is találunk, mint például a kánai menyegzõben, ahol Jézus utasította a szolgákat, hogy a kõbõl készült vizes korsókat vízzel töltsék meg. János így ír errõl: «volt ott hat kõveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint», (Jn 2,6). Ez a történet jól ismert, mint Jézus elsõ csodatette, amikor a vizet borrá változtatta. «Az ilyen kõkorsókat, mint amilyeneket ezen a menyegzõn is használtak», mondta el Jonathan Adler régész az Ariel Egyetemrõl, «abban a gyárban is elõállíthatták, amelyet mindössze két kilométerre találtunk a mai Kánától». Egy másik lelet is felkeltette az érdeklõdést, amely azonban nem az ásatásnál került napvilágra. Egy család az Izraeli Régészeti Hatóságnak adományozta az elhunyt családfõ összegyûjtött régészeti mûkincseit, melyek között egy fém kézigránát is volt a keresztes hadjáratok korából, amelyet «görög tûzzel» töltöttek meg. AN∎

TÁRSADALOM

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZMÉNYEKKEL A nyár folyamán két statisztikai adat keltett Izraelben szenzációt, mivel meszsze ható következményekkel járnak: a zsidó izraeliek már rég nem házasodnak olyan fiatalon, mint régebben (nem rögtön a katonai szolgálat után, hanem a tanulmányaik befejezését követõen), és további trendek is felerõsödtek. Amint az állami statisztikai hivatal adataiból kiderül, a házasságkötés nélkül együtt élõ párok száma 29 százalékkal nõtt, a házasságot kötõk száma pedig 6,5 százalékkal visszaesett. Az is kiderült, hogy egyre több pár nem az ortodox rabbikkal kötteti meg házasságát. Évente csupán néhány száz pár köt házasságot a konzervatív zsidóság rabbijainak közremûködésével, míg több mint 1.000 pár választja a reform-rabbik szolgálatait. Egyre több pár köt házasságot külföldön a civil törvények szerint. Újdonság az is, hogy egyesek nem jegyeztetik be házasságukat a rabbinátuson, mint tették ezt korábban azért, hogy így a gyerekeket zsidókként regisztrálják. AN∎

EGY ELESETT IDF-KATONA FESTMÉNYEI AZ ENSZ-BEN Hadar Goldin hadnagy 2014 nyarán a Gázai-övezetben folytatott harcok során esett el. A szülõknek mindeddig nem engedték meg, hogy fiukat eltemessék. A Gázai-övezetben uralkodó Hamasz beleegyezett ugyan, hogy a szülõk megkapják fiuk holttestét, de Izrael Államnak nem akarják átadni, mivel azt remélik, hogy ezzel egy napon még nyomást gyakorolhatnak Izraelre. Ilyen megfontolásból a Hamasz röviddel lapzárta elõtt elutasította Izrael foglyoknak és elesettek holttestének kicserélésére tett javaslatát. Goldin 23 éves korában esett el. Mûvészetek iránt érdeklõdõ, festészettel foglalkozó ember volt. Röviddel a behívó parancs elõtt a katonai dokumentumokat is felhasználta, hogy vázlatait rögzítse. A közelmúltban kiállították néhány festményét New Yorkban az ENSZ fõhadiszállásán. A kiállítást, melynek címe «A végleges béke», vezetõ izraeli személyiségek, Hadar Goldin szülei és ikertestvére, Tzur, jelenlétében nyitották meg. AN∎

Munkafüzet és könyv együtt

Ára: 1580 Ft + postaköltség

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/11

TÁRSADALOM

TEL AVIV: A KUTYÁK LEGBARÁTIBB VÁROSA A VILÁGON Az izraeli metropolisz újabb kitüntetésre lehet büszke: Izrael «megállás nélküli városa» ez alkalommal a világ legkutyabarátabb városának bizonyult. Tel Avivban minden 17. lakosra jut egy kutya. A város 70 kutyaparkkal és több kutyastranddal rendelkezik. A négylábúak szívesen látott vendégek a bevásárlóközpontokban, az éttermekben, bárokban, sõt egyesek úgy vélik, hogy «nincs is tel avivi bisztróélmény anélkül, hogy ne éreznénk egy nedves orr érintését az asztal alatt». Augusztus 26-án a város kutyaugatástól volt hangos, ekkor ünnepelték ugyanis a «nemzetközi kutyanapot». Tel Aviv kb. 25.000 kutyát, «az ember legjobb barátját», ünnepelte egy fesztivál keretében, ahol 90 stand várta a kutyákat és a gazdikat «mindennel, amit csak kutya ill. gazdája kívánhat», szólt a zene, különbözõ rendezvények, eszem-iszom szórakoztatta a közönséget. AN∎

ÁLLATI MENTÕAKCIÓ Ez az akció a végét jelentette annak az állatkertnek, amelyet «a világ legrosszabb állatkertje» jelzõvel lehetne ellátni. A Gázai-övezet déli részén található Khan Junis város állatkertjérõl van szó, ahova az állatokat többnyire a csempészalagutakon Egyiptomom át szállították. A méltatlan körülmények között tartott állatokat a nemzetközi téren is mûködõ osztrák állatvédõ szervezet, a «Vier Pfoten (Négy Mancs)», mentette ki izraeli segítséggel, Izraelben aztán orvosi elsõsegélyben részesültek. A fajok sokfélesége miatt nemcsak bonyolult, hanem politikailag is kényes akcióról van szó. A legtöbb állat Jordániában talált állatkertekben új otthonra, csupán Laziz, a tigris utazott tovább. Jordániában ugyanis nincs vadaspark szabad kifutóval nagymacskák számára, így Dél-Afrikába kellett utaznia, ahol egy ragadozó rezervátumban fajtársai között szabadon élhet. Már elõzõleg is mentettek ki ebbõl az állatkertbõl állatokat. Ez az utóbbi «szafari hadmûvelet», amely során az ott maradt 15 állatot (majmokat, emut, pelikánt, óriás teknõst, tarajos sülöket, ölyvöket, õzet és tigrist) mentettek ki, 36.000 euróba került, és adományokból finanszírozták. AN∎

24 Hírek Izraelbõl | 2016/11

VALLÁS

SZABAD VALLÁSGYAKORLÁS A CISZJORDÁNIAI ZSIDÓ TÖRTÉNELMI HELYEKEN? Júdeában és Samáriában sok olyan vallásos jelentõségû hely van, melyekhez mindhárom monoteista világvallás kötõdik. Ha azonban ezek a Palesztin Autonómiahatóság (PA) felségterületein találhatóak, a szabad vallásgyakorlás nem biztosított, amint azt a legutóbbi események is igazolták.

Sokan méltatják Izraelt, mint a Közel-Kelet egyetlen olyan országát, ahol nem üldözik a keresztyéneket. A zsidóknak, akik számûzetésük hosszú történelme során sokat szenvedtek attól, hogy nem gyakorolhatták vallásukat szabadon, különösen fontos ezt a jogot minden, országukban élõ embernek biztosítani. Így az izraeli függetlenségi nyilatkozatban többek között ez olvasható: A zsidó állam «minden polgárának vallásra, fajra, nemre való tekintet nélkül biztosítja a társadalmi és politikai egyenjogúságot. Ugyanakkor biztosítja a hit- és lelkiismereti szabadságot, a nyelvhasználat szabadságát, a nevelés-

TÁRSADALOM

hez és kultúrához való jogot, védelme alá veszi a szent helyeket…» Izrael nagyon komolyan veszi a «szent helyek védelmét», valamint a hívõk ügyét. Biztonságpolitikai megfontolásokból néha-néha szükség van a szenthelyekhez való bejutás korlátozására. A legbeszédesebb példa erre a Templom-hegy. Ha Júdeáról vagy Samáriáról van szó, a helyzet bonyolultabbá válik, mivel Ciszjordánia több fennhatóság alá esik. Ahol Izraelé a kizárólagos ellenõrzés, ott minden felekezet számára biztosított a szenthely látogatása, mint például a pátriárkák sírjánál Hebronban, ahol a zsidóknak és a muszlimoknak külön imádkozási idõpontot tûztek ki. Izrael így biztosítja mindenkinek a látogatást, miközben a legnagyobb biztonságot és védelmet garantálja. Nemrég ismét fájdalmasan kellett megtapasztalni, hogy a PA a szenthelyeket és a hívõket megközelítõleg sem veszi komolyan, nemhogy még védelmüket biztosítaná. Ciszjordánia „A” zónájának egyik települése, amely adminisztrációs és biztonságtechnikai szempontból is a PA fennhatósága alatt áll, Sebastia, Nablustól – a bibliai Sikemtõl – 12 kilométerre, északnyugatra. A 4500 lakost számláló Szebasztiától, a modern palesztin kisvárostól nem messze, ókori romok találhatóak: az izraelita Északi Királyság fõvárosának, Samáriának romjai (Kr. e. 10. századból), ahol Omri és Aháb királyok uralkodtak a Déli Királyság elszakadása után, amíg a várost Kr. e. 723-ban az asszírok le nem rombolták. Ez az ókori hely kánaánita, izraelita, hellén, Heródes korabeli, ró-

mai, bizánci örökséget õriz, a történelem során sokszor lerombolták és újraépítették. Így szent hely a zsidók, a muszlimok és a keresztyének számára is, ez utóbbiak a keresztes hadjáratok idején itt létesítették a Jeruzsálemi Királyság püspökségének székhelyét. Ez a helység, amely az 1948/49-es Függetlenségi háború után jordániai, 1967-ben izraeli ellenõrzés alá került, ma a Sebastia Nemzeti Parkot alkotja, és az izraeli Természetvédelmi Hatóság fennhatósága alatt áll. Jordániai és izraeli régészek egyaránt kutattak itt. A park látványos, történelmi-vallásos jelentõségû hely, amely különben – amint arról az illetékes izraeli hatóság az interneten beszámolt – csak a biztonsági hatóságok koordinálásával látogatható. Vagyis, a látogatókat az izraeli védelmi erõk (IDF) õrizetével lehet fogadni. 2016 nyarán vandalizmus nyomaira bukkantak ezen a helyen. Arutz Sheva – Israel National News – arról számolt be, hogy ókori oszlopokat és oszlopfõket arab nyelvû graffitivel csúfítottak el, egy márványoszlopot ledöntöttek, és több sírkövet összetörtek. Ugyanakkor rongálások nyomaira bukkantak, amelyek abból keletkeztek, hogy ismeretlenek autógumikat égettek el, illetve egy acélrudat állítottak fel, és arra éjszaka több esetben is palesztin zászlót tûztek ki. Ezzel kapcsolatban dr. Avraham Faust régész a Bar Ilan Egyetemrõl elmondta: «Ez a város 150 évig volt Izráel fõvárosa. Még az asszír írások is említést tesznek róla. Zsidó és keresztyén kulturális örökséggel bír, ami

az egész világgal összeköti. Fájdalmas számomra a rongálásokat látni, melyeket ez a vandalizmus okozott.» Míg itt «csupán» anyagi károk keletkeztek, nem messze innen nemrég emberek élete is veszélybe került. Ez sem újdonság József sírjánál. A szenthely a Gerizim és Ebal hegyek közti völgyben, Nablus város szélén található, és a Kr. u. 4. századtól zsidó zarándokhelynek számít, de ugyanúgy szenthelyüknek tekintik a samaritánusok, a keresztyének és a muszlimok is. Ez azonban az utóbbiakat nem tartja vissza attól, hogy a szenthelyet megrongálják, sõt még fel is gyújtsák, amint 2015-ben is megtörtént. A zsidó imádkozók nagy számban keresik fel József sírját, fõleg az ortodoxok. A breslaui ultra-ortodoxok 16 buszát, akik az izraeli hatóságok jóváhagyásával, a palesztin helyekkel egyeztetve és az IDF védelme alatt tartottak a szenthely felé, kövekkel és molotov koktélokkal támadták meg. Az úton végig égõ autógumikat helyeztek el. Egy izraeli katona lõfegyver okozta sérüléseket szenvedett. Az ilyen jelenetek sajnos gyakran ismétlõdnek a PA-val kötött megállapodások ellenére, amelyek az izraelieknek szabad bejutást kellene biztosítsanak az autonóm palesztin zónában lévõ szenthelyekre. 2011-ben a breslaui Chassid Ben-Josef Livnat életét egy palesztin rendõrgolyó oltotta ki, õ Limor Livnat egykori miniszterasszony unokaöccse volt; ez alkalommal nem voltak palesztin rendõrök a helyszínen; bölcsen távolmaradtak a szerzõdéses megegyezések ellenére, mivel így sem illetékesek, sem felelõsök nem voltak az incidensben. AN∎

Az izraelita Északi Királyság fõvárosának, Samáriának romjai, melyeket újra és újra leromboltak és újjáépítettek.

Hírek Izraelbõl | 2016/11

25 25

TUDOMÁNY

«ELÕ-NOBEL-DÍJ» IZRAELI ALAPTUDOMÁNYOK KUTATÓINAK KUTATÁS A Jeruzsálemi Héber Egyetem két professzorát a New Yorki Columbia Egyetem Horowitz-díjjal tüntette ki, ami tulajdonképpen elõ-Nobel-díjnak számít – ezzel a díjjal kitüntetett tudósok közül sokan megkapták aztán a Nobel-díjat. A különbözõ részterületre specializálódott érdemes molekuláris biológusok, Howard Cedar és Aaron Razin, egy amerikai kollégájukkal együtt az epi-genetika területén végzett úttörõ munkájukért kapták a kitüntetést, a méltatásukban többek között ez állt: «Tökéletesen meggyõztek bennünket arról, hogy értik, hogyan mûködik a génszabályozás, és azt is tudják, mi fog történni, ha egy folyamat félresikerül.» AN∎

SZÉP FOGAK IZRAELBÕL Az izraeli exportintézet közölte, hogy új célt tûzött maga elé, és az országot a világ fogtechnikával foglalkozó iparának élén akarja látni. Ezt egy saját berendezésû részleggel akarják elérni, amely az érintett szektor cégeit külföldi kereskedelmi kapcsolatokhoz segíti. Egy világviszonylatban gyorsan növekvõ piacról van szó, ami Izraelben is érezhetõ. Már 100 izraeli fogtechnikai cég tevékenykedik külföldön; épp kétszerese az egy évtizeddel ezelõttinek. Az izraeli fogtechnika-ipar az elmúlt két évben fél milliárd dolláros forgalmat bonyolított. A terület az exportintézet adatai szerint már sokkal nagyobb potenciállal rendelkezik, fõleg az implantátum szektorban. De olyan cégek is, mint a Meodental nagy népszerûségnek örvendenek külföldön, mivel ez egyike azoknak a kevés cégeknek, amelyek fogfehérítõ termékeket kínálnak nehézfém adalék nélkül. Az exportintézet támogatását azonban nemcsak az újalapítású cégek élvezhetik, melyek olyan újításokkal állnak elõ, mint a 3D-s nyomtatókkal készített fogszabályzók, hanem azt a hagyományos üzemek is igénybe vehetik. AN∎

26 Hírek Izraelbõl | 2016/11

REMÉNYKATALIZÁTOR Másként is lehet: 2017-ben a Közel-Kelet egyik legnagyobb tudományos projektje indul Jordániában. Izrael, Irán, Pakisztán és a Palesztin Autonómiahatóság vesznek részt benne. Kirajzolódik a béke?

TUDOMÁNY

Ha az Iránból, Pakisztánból, Jor- igazgatói tanácskozásra, hogy meg- javára válik», mondta el Eliezer Rabidániából, a PA berkeibõl, Izraelbõl tárgyalják – a politikát az ajtón kí- novici, a jeruzsálemi Héber Egyetem érkezõ jelentéseket nézzük, csak fe- vül hagyva – a projekt technikai és neves fizikusa, aki a Sesame projekt szültségekrõl, erõszakról, helyettes elnöke. Rabinovici sõt háborúkról olvashaprofesszort minden résztvevõ tunk. Ezért szenzációként Egyik résztvevõ ország sem próbált kilépni a állam egyöntetû szavazatáhatott az a hír, hogy ezek val választották meg erre a projektbõl, vagy nem próbálta annak terveit posztra. «Azt reméljük, hogy az országok egy közös tudományos projektben vesza részecske gyorsító elkébármi módon is megtorpedózni; még Irán nek részt, amely Jordászítésével olyan tudományos niában indul. Végre igazi központot teremtünk, ahol mi sem, melyet semmiképpen sem lehetne optimizmus! mindnyájan azért jövünk öszIzrael barátjának nevezni. Ezt az optimizmust jösze, hogy közösen kiemelkedõ võre ültetik át a gyakorlattudományos teljesítményt ba, amikor Jordániában benyújtsunk.» indítják a Közel-Kelet elsõ részecske tudományos aspektusainak megA létesítményt az izraeli határtól gyorsítóját egy kutatási projekt kere- valósítását. Ez azért is tûnik olyan 30 kilométerre, az Allenby híd kötében, aminek a neve Sesame (ez egy szokatlannak, mert idõközben két, zelében helyezik el, amely határátbetûszó: Synchrotron-light for Expe- a projektben résztvevõ iráni tudóst lépõként szolgál Izrael és Jordánia rimental Science and Applications in meggyilkoltak. Ezt a szomorú tényt között. Ez a részecske gyorsító a the Middle East, azaz „a közel-keleti az iráni atomkutató programban való kutatók számára különbözõ tudomákísérleti tudományok és alkalmazá- részvételük magyarázza. A két iráni nyos kísérletek elvégzését teszi lesok számára szinkrotron-fény”). Ez a tudós ellen elkövetett halálos me- hetõvé, amelyek a kutatási területek projekt egy nagyarányú tudományos rényletet a nemzetközi sajtó Izrael széles skáláját fedik le, mint például és technológiai kutatást támogat, számlájára írja. a környezetvédelem, biológia, kémia, azonban ugyanolyan fontos hídverõ «A jelenlegi projekt teljesen po- anyagtudomány, régészet és régéés kapcsolatépítõ szerepe is a külön- litikamentes; kizárólag tudományos szeti kormeghatározás területeit. bözõ közel-keleti országok között. ügy. Megpróbáltuk a régió különbözõ Jelenleg világviszonylatban 60 ilyen Ebben a projektben, amelyet az Os- államainak tudósait egy közös ügy ér- létesítmény található; különben nem lói egyezmények égisze alatt dolgoz- dekében összehozni, akik bebizonyít- valószínû, hogy azok olyan átfogó tak ki, és csodálatos módon minden hatják, hogy pozitív módon is lehet összekötõ hidat jelentenének, mint regionális zûrzavart túlélt, olyan or- együttmûködni, és olyan eredményt az, amelyet 2017-ben, Jordániában szágok vesznek részt, amelyek egy elérni, amely minden résztvevõ állam helyeznek üzembe. ML∎ része nem áll diplomáciai kapcsolatban egymással, és amelyek között még ellenséges viszonyok is fenn1944-ben Corrie ten Boom és családja, az állnak. Csak meg kell nézni a résztellenállás részeként és keresztyén hitük vevõ országok listáját, hogy megértmelletti elkötelezettségbõl holland zsidókat sük, milyen rendkívüli ez a projekt: Egyiptom, Irán, Izrael, Törökország, bújtatott a náci megszállók elõl. Idõvel a PA, Pakisztán, Jordánia, Bahrain Corrie-t és az egész családot letartóztatta és Ciprus. Minden résztvevõ ország a Gestapo és Scheveningenbe, majd a pénzbeli támogatással, személyzetvughti koncentrációs táborba zárták õket. tel és kutatómunkával járul hozzá a projekthez. A börtönbe zárva levelek útján tartotta Eddig elmondható: Egyik résztszeretteivel a kapcsolatot. vevõ ország sem próbált kilépni a Méretek: 133 x 203 mm; Oldalszám: 88 projektbõl, vagy nem próbálta annak terveit bármi módon is megtorpedózni; még Irán sem, melyet semmikép+postaköltség pen sem lehetne Izrael barátjának nevezni, de az ellenséges érzületû Törökország vagy Ciprus sem. A Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu résztvevõ országok kormányainak 1135 Budapest, Palóc utca 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, képviselõi többször is összeülnek

Ára: 1350 Ft

(+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/11

TUDOMÁNY

TÖBB MINT 500 ÉV UTÁN FELNYITOTTÁK JÉZUS SÍRJÁT

Igen, arról a sírhelyrõl van szó, ahol harmadnapon az asszonyok nem találták Jézus holttestét. – Most egy négymillió dolláros forintos projekt keretein belül több mint ötszáz év után a kutatók leemelték róla a márványlapot. A keresztény hagyomány úgy tartja, a keresztre feszítés után Jézust egy mészkõbarlangban helyezték nyugalomra, ahol az akkori szokásoknak megfelelõen egy falba vájt, polcszerû nyughelyre fektették. A National Geographic részletes beszámolója szerint ötszáz év után elõször nyitották fel az athéni Nemzeti Mûszaki Egyetem kutatói azt a márvány sírt, amibe a szent hagyomány szerint a keresztre feszítés után Jézust temették. A jeruzsálemi Szent Sír-templomban található nyughelyet utoljára 1555-ben vizs-

gálták, bár egyes források szerint még a szent sír még régebb óta érintetlen. Tapasztalt szakemberekrõl van szó: korábban ez a görög régész csapat restaurálta Athénban az Akropoliszt, illetve az isztambuli Hagia Sophia székesegyházat. 2015-ben a jeruzsálemi görögkeleti pátriárka és két másik két helyi vallási közösség hívta meg az athéni szakembereket, hogy tanulmányozzák a szent sírt. A feltárási munkálatok várhatóan 2017 tavaszáig tartanak majd. A négymillió dolláros restaurációs projektet javarészt II. Abdullah jordán király finanszírozza. Fredrik Hiebert, a feltárás egyik régész munkatársa azt nyilatkozta a National Geographic-nak, hogy a fedõ márványlap levétele után meglepõnek találták, hogy milyen jelentõs mennyi-

ségû töltõanyag van alatta. Valószínûleg nem holnap lesz, amikor eljutnak Jézus tényleges sírjáig: még számtalan vizsgálat vár rájuk. A legfõbb cél természetesen az, hogy megvizsgálhassák az eredeti jézusi nyughelyet, ugyanakkor az elemzések talán azt is segítenek jobban megérteni, hogy a jeruzsálemi Szent Sír-templomban található sírhely miként válhatott kultuszhellyé, azt követõen, hogy Nagy Konstantin császár édesanyja 326-ban megtalálta. A restaurálásra azért is nagy szükség volt már, mivel a szent sírt õrzõ épület állapota évtizedek óta aggodalomra ad okot, ami nagyrészt annak köszönhetõ, hogy 1927-ben egy földrengés némiképp tönkretette, ezért kapott 20 évvel késõbb nem túl szép külsõ tartókat. hvg.hu ∎

Wim Malgo

Jeruzsálem vagy Bábel Ára: 350,- Ft +postaköltség

Méret: 120x170mm, 52 oldal

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendelés@ejfelikialtas.hu • (+36 1) 3500-343

28 Hírek Izraelbõl | 2016/11

TUDOMÁNY

RÉGÉSZET

«DÁVID ÉS GÓLIÁT KÖZÖTT»

A jeruzsálemi Bibliai Földek Múzeuma külön kiállítása elõször tárja a látogatók elé azokat a leleteket, amelyek az Elah völgyében kerültek felszínre, ahol a Biblia szerint Dávid, a pásztorfiú és Góliát, a filiszteus óriás összecsapása zajlott.

A múzeum kasszájánál hosszú sor állt, de a sok látogató hamarosan szétszéledt a múzeum helyiségeiben, úgyhogy az egyedülálló kiállítási tárgyakat nyugodtan szemügyre vehettem. Ritkaságokban egyáltalán nincs hiány, hisz legalább 100 tárgyi lelettel rendelkezik ez a «Dávid és Góliát között» címmel megrendezett kiállítás. A jól áttekinthetõ, és a múzeumra jellemzõ alapossággal prezentált kiállítás a 2007 és 2013 közti ásatásokról készült kisfilm után a bibliai idõkbe vezet bennünket, pontosabban a 11. sz. végére és a 10. sz. elejére, a legendás Dávid király korába. A leletekhez bibliaversek olvashatóak. A 3000 éves leleteken csodálatosan fennmaradtak a bibliai idézetek, a szavak valósággal életre kelnek. Ami ezen a kiállításon különös figyelmet érdemel: mint a tudomány világában általában, eltekintve a természettudományok világától, ahol a «puszta tények» beszélnek, a kiállított tárgyak magyarázatában, értelmezésében is eltérõ vélemények merülnek fel. Azok az izraeli régészek, akiknek szakterülete a lovagi korról a Dávid alatti egyesített királyság korára való átmeneti idõszak, évtizedek óta vitatkoznak két ellentétes nézeten: Néhány neves régész nem hiszi, hogy Dávid király idejében jelentõs királyság alakult ki. Így azt sem hiszik, hogy a ma Khirbet Qeijafa néven ismert romváros Dávid királyságának déli ré-

széhez tartozna, és azt feltételezik, hogy ez egy filiszteus város lehetett, vagy esetleg egy kánaánita település. Prof. Josef Garfinkel a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl és dr. Saar Ganor az izraeli régészeti hatóságtól hat nyarat töltöttek a Khirbet Qeijafa melletti ásatásokon, sok leletet hoztak felszínre, melyeket összességükben teljesen másként értelmeznek, mint néhány kollégájuk, vagy a fent említett neves régészek. A leletek mindig szenzációként hatottak, mint például annak a 28 olajbogyó-magnak radiokarbonos vizsgálata, ami Garfinkel professzor feltételezését igazolja: ez a hely Kr. e. az elsõ évezred fordulóján lakott volt. További meglepetések is fokozatosan napvilágra kerültek. Két városkapu szenzációs leletérõl mi is beszámoltunk, akkor a Khirbet Qeijafa térségében ásó régészek azt közölték a nyilvánossággal, hogy a Bibliában is említett «Schaarajim» (Két kapu, 1Sámuel 17,52) települést fedezték fel. A hír feltûnést keltett, mivel a radiokarbonos kormeghatározás az építészeti sajátosságokkal együtt arra utalt, hogy Dávid királyságának egy megerõsített városát találták meg a filiszteus területek határán, ahol a Biblia szerint Dávid megvívott Góliáttal. A kiállításon más különlegességekrõl is értesülhet a látogató, melyek ezeken az ásatásokon kerültek felszínre, így nemcsak építészeti sajátosságok, Hírek Izraelbõl | 2016/11

29 29

Impresszum HÍREK IZRAELBÕL

TUDOMÁNY

hanem ékszerek, fegyverek, tartóedé- temploma és palotája» (angol nyelven), nyek, konyhai felszerelések is látható- ami olyan, mint egy izgalmas krimi, lapak. A kiállítás középpontjában egy egé- jain egyenként rakja össze a kirakós-daszen különleges tárgy áll, ami Garfinkel rabokat, tudományos óvatossággal és professzor szerint döntõ bizonyíték arra, interdiszciplináris tudással dolgozva. hogy ezek a romok a júdeai királyság A kiállítást meglátogatva és a könyvet elolvasva egyetértheelõvárosának romjai tünk Garfinkel proDávid király idejébõl. Ez a tárgy nemcsak Ez a modell hajszálponto- fesszor szavaival: «Ez az elsõ ilyenfajta moaz egykori település san megegyezik Salamon dell Júdea régiójából, jelentõségére mutat és pontosan a megferá, amelyet a 19. száTemplomának bibliai lelelõ idõbõl datálódik. zad közepétõl «KhirEz a modell hajszálbet Qeijafa» néven írásával. Ettõl pontosabpontosan megegyezik ismernek– anélkül, ban nem is lehetne a Salamon Templomáhogy bármit is tudnánk a név eredetérõl nak bibliai leírásával. szentek szentjét bemu– hanem fényt vet Ettõl precizebben nem Dávidnak, valamint is lehetne a szentek tatni.» fiának, Salamonnak szentjét bemutatni.» dinasztiájára is; de Ez a lelet egy az elsõ Templom körüli sok részletre is. templommodell, (21 x 26 cm nagy és 35 A múzeumban a kiállítással egy cm magas), amelyet sok darabra törve a idõben kapható Garfinkel professor e talajban fedeztek fel, és fáradságos muntémával foglalkozó könyve: «Salamon kával összeraktak, a hiányzó darabokat pedig más színû darabokkal kipótolták, hogy a tárgy stabilitása megmaradjon. A A Szentföld és lakosságának termekben más hasonló rituális tárgyarövid története kat is találtak, amelyeket a különbözõ az elsõ Szentély építésétõl jelzéseikbõl ítélve egyértelmûen kultikus célokra használtak, azonban csak az emnapjainkig lített templommodell készült kõbõl. A réVajs Tibor gészek egyetértenek abban, hogy a finom kézmûves munka, valamint a rajta lévõ piros festékréteg a modell különleges értékét bizonyítja. E templommodell egyes elemeit a jeruzsálemi elsõ Templom bibliai leírásaiba behelyezni (2Krón 1-5, 1Kir 6-7, 2Móz 25-27, 36-38, Ez 40-48) szinte lehetetlen. A modell egyes elemei, mint a bemutatott triglif (dór szegélydísz, az oszlop díszítõ csíkja, valamit a gerendázat és a tetõ tartószerkezetének darabja), bizonyítják: «Ez egy erkélyes házat fedett, amelyet cédruslemezek borítottak» (1Kir 6,9). A szentek szentjéhez való bejárat az ötlépcsõs kapufával, ill. a bemélyített ajtófülke (1Kir 6,31), valamint a modell mérete a legapróbb részletekig megegyezik a bibliai adatokkal éppen úgy, mint a Jeruzsálem melletti Motzában talált modellé. Nemcsak Garfinkel professzor, hanem mások is állítják: Khirbet Qeijafa egykor Dávid királyságának geopolitikailag és gazdaságilag is jelentõs települése volt, amely szoros kapcsolatban állt a jeruzsálemi Templommal, és ezt a kapcsolatot a bibliai szövegeknek, valamint a kiállíMegrendelhetõ: Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a sajátlátható, kiadványinkból! táson korabeli tárgyaknak köwww.ejfelikialtas.hu szönhetõen jobban megérthetjük. AN∎ 1135 Budapest, Palóc utca 2.

IZRAEL egy nép történelmi panorámája

Rainer Wagner

Ára:

ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (+36-1) 3500-343 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ IZRAELI MUNKÁNKAT! FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõﬁzetés (2016-tól): 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján. Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 46 EUR. Tengerentúli országokba 51 EUR A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink Minden hónap utolsó szombatján: Asszonynap – érdekes témák, érdekes elõadók Minden hónap harmadik csütörtökjén: Tények és saláták – aktualitások Izraelbõl. Népszerû szakemberek elõadásai, kóstoló az izraeli ételspecialitásokból. Minden hónap második keddjén: Idõk jelei: Hol tart a keresztyénség a világ óráján? – Az alkalmat vezeti Dienes József. Meghívott szolgálattevõk elõadásai a végidõkrõl. Minden szerdán bibliaóra 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József. 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

750,-Ft

rendeles@ejfelikialtas.hu •

(+36| 2016/11 1) 3500-343 30 Hírek Izraelbõl

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Kedves Olvasóink! Várjuk segítségeteket! Szeretnénk a «cipõsdoboz» akciónkat folytatni! Ehhez szükségünk van segítõkész Önkéntesekre, akik a dobozokat ünnepi díszbe öltöztetik. Szükségünk van szeretõ, adakozó Testvérekre, akik gondoskodnak a dobozok tartalmáról.

Mindent várunk és hálásan fogadunk, aminek egy gyermek örül – édességet, játékokat, iskolai felszerelést.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!

Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen: 1135 Budapest, Palóc utca 2. info@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343; www.ejfelikialtas.hu Pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285

www.ejfelikialtas.hu

Csillogó szemek, boldog mosolyok!

A jutalom: Nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni!

XXII. KERESZTYÉN

Az újság ára: 420,-Ft

Karácsonyi

Könyvvásár Több mint

kiállító

2016. december 2–3.

péntek|14.00–20.00 szombat|9.00–17.00 Lónyay utcai Református Gimnázium 1092 Budapest, Kinizsi u. 1–7.

kiakonyvek.hu