Hírek Izrael 2015 10 by Éjféli Kiáltás Misszió

H Í RE K

2015 október / 5775

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

Izrael szövetségesei a Közel-Keleten

Mi lenne, ha Izrael eltûnne? Egy jordániai palesztin író kommentárja

Vörös tehén és Harmadik Templom Gyüjtõakció a vörös tehén tenyésztésére

Kedves Olvasóink! Várjuk segítségeteket! Szeretnénk a «cipõsdoboz» akciónkat folytatni. Ehhez szükségünk van segítõkész Önkéntesekre, akik a dobozokat ünnepi díszbe öltöztetik. Szükségünk van szeretõ, adakozó Testvérekre, akik gondoskodnak a dobozok tartalmáról.

Mindent várunk és hálásan fogadunk, aminek egy gyermek örül – édességet, játékokat, iskolai felszerelést. Ne hagyjuk az utolsó pillanatra! Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen. Pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285

Csillogó szemek, boldog mosolyok!

A jutalom: Nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni!

www.ejfelikialtas.hu

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

Címlapon: Izrael szövetségesei a Közel-Keleten

A Jeruzsálem-Kairó tengely

Izrael nincs egyedül

Izraeli külügyminisztérium: a szunnita nemzetek Izrael szövetségesei

POLITIKA

Rövid jelentések

Izrael és a Hezbollah háborús készülõdésben

A zsidó terror beárnyékolja Izraelt

Szélsõségesebbek, mint a telepesek

A nukleáris ütõerõ ellenõrzése társadalom

Rövid jelentések

«Mi lenne, ha Izrael eltûnne?»

Vörös tehén és Harmadik Templom Tudomány

Rövid jelentések

Támadások a levegõben

Bibliai Földrajz A tizenkét törzs elhelyezkedése

Mi volt az Ábrahám és vele együtt Izráel isteni kiválasztásának tulajdonképpeni célja? Ábrahám utódjában kellett Isten áldásának visszatérnie az emberekhez, miután ez az áldás Ádám és Éva engedetlensége miatt elvétetett tõlük. Ezért tette Isten Ábrahám engedelmességét oly félelmetes módon próbára, amikor azt kérte tõle, hogy egyetlen utódját, Izsákot áldozza fel. És ez után kapta Ábrahám az emberiség egész történelmére kihatással lévõ ígéretet: «…és a te utódod által nyer áldást a föld valamennyi népe, mert hallgattál szavamra» (1Móz 22,18). De ki «Ábrahám utódja»? A rabbik azt tanítják, és joggal, hogy ez Izrael népe. Pál azonban a Gal 3,16-ban kijelenti: «Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak, és az õ utódának. Nem így mondja az Írás: „és az õ utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyrõl: „és a te utódodnak”, aki a Krisztus.» Honnan volt Pálnak joga, hogy ezt a bibliai igehelyet így interpretálja? Elsõsorban a Szentlélek ihletésére tette, de másodsorban rendkívül fontos az a tény is, hogy Pál, miután megtért Jézus Krisztushoz, az Ószövetség iratait új, krisztusközpontú szemszögbõl látta, és nem úgy, mint azelõtt, vagyis Izráel-központú megvilágításban. Ezen kívül a Biblia már a kezdeteknél beszél «egy utódról», aki majd eljön, hogy jóvátegyen minden vétket és bûnt, amely az Istennel szembeni engedetlenség és a kígyó iránti engedelmesség következtében jött a világba. Az 1Móz 3,15-ben Isten így szól a kígyóhoz: «Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az õ utódja közt: õ a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.» A Megváltó érkezését bejelentõ elsõ ígéretre alapozva, amelyet már a Biblia legelején olvashatunk, valamint a Szentlélek ihletésére jelentette ki Pál, hogy ez az «utód» a Messiás, Jézus Krisztus, és nem Ábrahám utódja, vagyis a zsidó nép. Késõbb, a Jel 12-ben olvasunk egy fiúgyermekrõl, akit a vajúdó asszony szül. Kit jelképezhet «az asszony»? Õ nem Mária, amint azt a hagyományos egyház interpretálja, hanem Izráel. Ez derül ki világosan a megelõzõ 6. versbõl, valamit a 13-17. versekbõl. A Jel 12,5 ezt a gyermeket, az asszony fiúgyermekét úgy mutatja be, mint Izráel «fiát» vagy «utódját». Õ arra hivatott, hogy minden nemzetet vasvesszõvel legeltessen. Õ általa jött Isten áldása a nemzetekre. Ez az ígéret azonban tartalmaz egy jövõben kibontakozó dimenziót is, amint az Ézs 9,5-6-ban olvashatjuk: «Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az õ vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erõs Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerõsíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltõ szeretete viszi véghez ezt!» Hogyan kell azt, ami ebben az ígéretben megfogalmazódik, és majd csak a jövõben várható a beteljesedése, gyakorlatilag elképzelnünk? Mindez felülmúlja képzelõerõnket. Ám Jézus egyik imádságában a mennyei Atyához az eljövendõkre nézve kijelentette: «Atyám, akarom!» A Jn 17,24-ben így imádkozott: «Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsõségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete elõtt.» Abban az örömteli tudatban, hogy az Atya Fiától semmilyen kívánságot nem tagad meg, hanem mindig teljesíti azokat, miközben hit által tudhatjuk, hogy azok közé tartozunk, akiket az Atya Neki adott, köszöntelek benneteket szívélyes shalommal

BIBLIA: Isten hét ígérete Izrael számára Hírek Izraelbõl | 2015/10

Címlapon

Kairó

Izrael szövetségesei a KözelKeleten A politikai változások Egyiptomban, valamit az Iránnal kötött atomszerzõdés odavezettek, hogy Izrael olyan szövetségekre számíthat a régióban, melyek azelõtt lehetetlennek tûntek. Egy áttekintés.

Hírek Izraelbõl | 2015/10

A JeruzsálemKairó tengely

Izrael és Egyiptom között szoros az együttmûködés. Ez érvényes úgy biztonságpolitikai, mint katonai vonatkozásban, valamint olyan területeken, melyek az általános szemlélõ elõtt rejtve maradnak, ilyen például a hírszerzõi szektor. Ez az együttmûködés közös regionális érdekeken nyugszik – egyfelõl tekintettel Irán nukleáris törekvéseire, másfelõl pedig a Hamaszra a Gázai-övezetben. Egyiptom fenyegetve érzi közel-keleti státuszát Irán törekvései miatt. A Hamasz radikális iszlám szervezetként nem kívánt ideológiákat terjeszt az országban, és a Sínai-félszigeten ezzel olyan terrorszervezetek számára készíti elõ a talajt, mint az Iszlám Állam – ez egyiptomi szemszögbõl igencsak súlyos fejlemény, amely veszélyezteti az ország belsõ stabilitását. Ezek a fejlemények nem szolgálják a zsidó állam érdekeit sem. Ezért kell a két államnak szorosabban együttmûködnie, vállvetve szembeszállnia a fenyegetettséggel. A tény, hogy Izrael bizalmat

Címlapon

A két szomszédos állam közti szoros együttmûködés a Gázai-övezet tekintetében is fontos szerepet játszik. A régióban tulajdonképpen azért hallgattak el a fegyverek, mert Egyiptom bizonyos nyomást gyakorolt a Gázai-övezetben uralkodó Hamaszra.

Jeruzsálem

szavazott Egyiptomnak, annak jóváhagyását mutatja, hogy a Sínai-félszigeten több katonai egységet vonjanak össze, többek között páncélosokat és harci repülõgépeket. Ehhez Izrael beleegyezését adta, hogy így jobban szembeszállhassanak a terrorszervezetekkel, jóllehet az egyiptomi hadsereg bevonulása a Sínai-félszigetre az 1979-es Camp David-i békeegyezmény értelmében nem megengedett. Egy rangidõs izraeli tisztviselõ úgy fogalmazott, hogy a Camp David-i szerzõdésnek ez a kitétele már nem releváns Izrael szempontjából, mivel ma már teljesen más realitásban élünk. «A leghalványabb gyanút sem tápláljuk aziránt, hogy Egyiptom kihasználná a helyzetet, és megtámadná Izraelt. Ezt az aspektust leszögeztük Izrael védelmére a békeszerzõdésben. Az egyiptomi vezetõség rég tisztában van azzal, hogy Izrael nem ellensége, hanem jelentõs stratégiai szövetségese.» Ha hihetünk az arab sajtónak, mindkét állam még tovább is ment egy lépéssel, jóllehet egyik oldalról sincs hivatalos állásfoglalás. Az arab nyelvû mé-

dia arról beszél, hogy az egyiptomiak az izraeli drónegységek segítségét kérték, hogy felderítõ munkájukkal megvédhessék a katonai helikoptereket a terroristák mozsárlövedékeitõl. A két szomszédos állam közti szoros együttmûködés a Gázai-övezet tekintetében is fontos szerepet játszik. A beavatottak tudják, hogy a 2014 nyarán zajló izraeli «Védvonal» hadmûvelet során Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Abdel Fattah a-Sisi egyiptomi elnök között gyakran hosszú és intenzív telefonbeszélgetésekre került sor. A régióban tulajdonképpen azért hallgattak el a fegyverek, mert Egyiptom bizonyos nyomást gyakorolt a Gázai-övezetben uralkodó Hamaszra. Idõközben az egyiptomi elnök elhatározta, hogy további lépést tesz Izrael felé, mégpedig a két ország közti hivatalos diplomáciai kapcsolatok megerõsítésére, melyek a 2012-es háborús konfliktus során igencsak megromlottak – abban az idõben, amikor a Nílus menti országban még a Muszlim Testvériség támogatója, Mursi volt hatalmon. Így Egyiptom

nemrég közölte, hogy újra nagykövetet küld Izraelbe. Az elõzõ egyiptomi nagykövetet 2012-ben, ahogy azt a diplomáciai zsargonban mondják, tanácskozásra hazarendelték. Az új nagykövet, Hazem Khairat, majdnem három évi szünet után most újra hivatalba lép Tel Avivban. Ezzel egy idõben az egyiptomi kormány sokkal nagyobb mozgásteret engedélyezett az izraeli nagykövetnek Kairóban. Így 2014 szeptembere óta Chaim Koren izraeli nagykövet elõször kapott engedélyt arra, hogy a muszlim böjthónap, a ramadán kezdete alkalmából nyilvánosan közzétegye Izrael Állam üdvözletét. Továbbá az izraeli külügyminisztérium új vezérigazgatója, Dore Gold Egyiptomot választotta elsõ külföldi látogatásának úti céljaként. Kairói látogatás során tárgyalásokat folytatott Egyiptom teljes politikai vezetõ rétegével, amit a nyilvánosság elõtt sem hallgattak el. 2011 óta, amikor a Muszlim Testvériség kaparintotta meg a hatalmat Egyiptomban, ezek voltak az elsõ átfogó hivatalos tárgyalások a két ország képviselõi között. ZL

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Címlapon

Izrael nincs egyedül

Az amerikai kormány az Iránnal Következésképp úgy tûnik, hogy Iz- «a Közel-Kelet végre nyugalomra lelkötött atomszerzõdés elfogadtatásá- rael tényleg elszigetelõdött. ne, fejlõdhetne és prosperálhatna, vaDe a segítség nem várt irányból lamint homogénebbé is válhatna.» ért a kongresszussal vívott küzdelméUgyanakkor a herceg bejelentetben új hangokat ütött meg. Egyértel- érkezett. A közel-keleti helyzet ismû taktikát folytat: Izraelt elszigetelt merõi tudják, hogy ez már régóta kör- te, hogy egyhetes látogatást tervez országként akarja feltüntetni. «Az vonalazódik: A szaúdi herceg, al-Wa- a Szentföldre, és elzarándokol az egyezmény elfogadása vonatkozá- lid ibn Talal Al Sa’ud, aki fõleg média Al-Aksza mecsethez. Azt is közölte, sában a világ egységes», jelentette mágnásként ismert, és Londonban hogy õ a szaúdi király, Abdullah ibn ki Barack Obama amerikai elnök az él, nemrég a nyilvánosság elõtt arról Abd al-Aziz Al Sa’du nevében beszél, egyik washingtoni egyetemen tartott beszélt, hogy az arab államok köze- aki megbízta, «hogy keresse a közvetbeszédében, «csak az izraeli kormány lednek az izraeli államhoz, és el kell len párbeszédet izraeli értelmiségiekellenzi.» kezdeniük együttmûködni Izraellel. kel, és barátságos kapcsolatot építEgyesek ezt a kijelentést egy- Katonai és hírszolgálati együttmûkö- sen ki az izraeli szomszéddal.» fajta fenyegetésként értelmezték désre szólított fel «Tel Avivval». «Én mindig szót emeltem a rée mottó szerint: «Ha nem álltok a Egyik interjújában, melyet a szaú- giónkban terjedõ antiszemitizmus mi oldalunkon, akkor magatokra di napilapnak, az Okaznak arab nyel- ellen», jegyezte meg a herceg, és maradtok.» Mások ebben az összefüggésazonban puszta tényben Izraelt «a régió kiEgyik interjújában, melyet a szaúdi napilapnak, az Okaznak emelkedõ demokratikus megállapítást láttak benne. A következõ entitásának» nevezte. arab nyelven adott, a herceg elsõsorban annak tényt viszont leszöNoha a herceg ebben az interjúban Iránt egy szógezhetjük: Jóllehet a szükségességérõl beszélt, hogy az arab államoknak el kell Perzsa-öböl államai val sem említette, mégis kezdeniük átértékelni helyzetüket. is ellenzik az egyezvilágos, hogy az Izraellel kiépítendõ kapcsolatok ményt, mégsem tethatározott irányba mutek egy lépést sem, hogy Washingtonban kifejezésre ven adott, a herceg elsõsorban annak tatnak: Irán ellen koalíciót kell létrejuttassák ellenkezésüket. Más a szükségességérõl beszélt, hogy az hozni. Ebbõl az is világosan kitûnik, helyzet azonban Izrael esetében, a arab államoknak el kell kezdeniük hogy Izrael nincs elszigetelve, sõt Netanjahu-kormány ugyanis erõtel- átértékelni helyzetüket. Ebben az ös�- ellenkezõleg. A herceg nézete, és jes lobbizásba kezdett az amerikai szefüggésben értésére adta «testvére- ezzel a szaúdi király szerint is Izrapolitikusok körében, hogy megaka- inek és nõvéreinek a háborúk sújtotta el stratégiai jelentõségû szövetséges dályozza az egyezmény elfogadását. Közel-Keleten», hogy véleménye sze- partnerré vált egy új közel-keleti vaIzrael helyzetén az is nehezít, hogy rint «itt az idõ, a zsidó néppel szembe- lóságban, ahol az iráni fenyegetés idõközben az európaiak újra erõs ni abszurd ellenségeskedésnek» véget ellen be kell biztosítaniuk magunyomást gyakorolnak az országra, vetni. Ehelyett keresni kell Izraellel a kat, mégpedig úgy, hogy összefogsõt még bojkottal is fenyegetnek. párbeszédet, amely oda vezetne, hogy nak. Zwi Lidar

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Címlapon

Izraeli külügyminisztérium: a szunnita nemzetek Izrael szövetségesei Dore Gold az izraeli külügyminisztérium új vezérigazgatójaként az állam legmagasabb rangú diplomatája. A politológus és Közel-Kelet-szakértõ Gold nemrég a nyilvánosság elõtt arról beszélt, hogy az iráni atomegyezmény milyen nagy mértékben hozta mozgásba a régiót.

Dore Gold véleményét a jelentõsebb zsidó szervezetek elnökeinek egyik konferenciáján fejtette ki Észak-Amerikában. Kijelentését többször is megismételte, nehogy valakinek elkerülje a figyelmét. A szunnita arab nemzeteket félreérthetetlenül «Izrael szövetségeseinek» nevezte. Ezt a kijelentését Irán nukleáris törekvései és regionális hatalmi aspirációi tekintetében fogalmazta meg. «Olyan rezsimmel van dolgunk, amely az egész Közel-Keletet uralni akarja. Itt nemcsak Izrael emeli fel szavát Irán ellen.» Úgy vélte, hogy minden szunnita arab állam egybehangzóan válaszol Izrael figyelmeztetõ felhívására, és Izrael szunnita szomszédai a zsidó állam szövetségeseivé válnak. Gold a közelmúltban már az ENSZ izraeli nagyköveteként is tevékenykedett (1997-1999). Évek óta Benjamin Netanjahu miniszterelnök legszûkebb tanácsadói köréhez tartozik – mégpedig 1996 és 1997 óta, amikor Netanjahu elsõ ízben volt miniszterelnök. Gold, aki a Likud jobb szárnyának tagja, többször publikált a Szaúd-Arábia témában, és részt vett a különbözõ béke-

tárgyalásokon, melyeket Izrael az utóbbi évtizedekben folytatott. Mint Közel-Kelet-szakértõ idõközben több akadémiai pozíciót töltött be, így például a Jeruzsálem Központ közügyekkel foglakozó részlegének vezetését. Az új évezred eseményei azonban visszahívták a diplomáciai tanácsadó tisztségébe, elõször Ariel Sharon miniszterelnöksége alatt. A beavatottak úgy vélik, hogy a Netanjahu által elhalasztott közel-keleti szövetségek miatt nevezték õt ki az izraeli külügyminisztérium vezérigazgatójává. A nyilvánosság elõtt csak néhány hete vált ismertté, hogy Gold az az izraeli, aki már egy éve kiépítette Szaúd-Arábiával és más Öböl menti szunnita állammal a «munkakapcsolatokat». Csak 2015 júniusában – tehát röviddel az Irán és a nyugati államok között létrejött egyezmény elõtt – Gold találkozott Washingtonban Dr. Anwar Ashkival, a neves szaúdi vezérõrnaggyal. Feltehetõleg a közös érdekeket és az iráni nukleáris törekvéseket megfékezõ stratégiát beszélték meg. Hogy valami tényleg változott, két esemény is mutatja, amelyek

önmagukban nem nagy jelentõségûek, de a mozgásba lendült stratégiai viszonyokról a Közel-Keleten magyarázatot adnak. Szaúd-Arábia még 2015 májusában visszavonta a portugál Hi Fly szövetséges partnerével kötött repülõgép-karbantartási szerzõdést, mert ez a cég egy szaúdi vadászgépet, amelynek fedélzetén kisszámú legénység tartózkodott, a Tel Aviv-i Ben Gurion nemzetközi repülõtér egyik szervizcsarnokába irányított. Nem sokkal késõbb, július végén, újabb szaúdi jelenlétre került sor Izraelben, amelynek azonban semmilyen negatív következménye nem lett. Sokkal inkább a megváltozott helyzetet szimbolizálta: Jaffa egyik utcáján, amely köztudottan arab többségû kikötõváros, egy ezüstszürke Mercedes típusú magánautót fedeztek fel, amely szaúdi rendszámával a köztéren parkolt. Jacky Hugi, az izraeli védelmi erõk arab nyelvû rádiójának riportere, kiderítette, hogy a kocsi egy szaúdi üzletemberé. Eléggé új látvány ez Izraelben, hiszen az országnak még mindig nincsenek diplomáciai kapcsolatai ezzel a hangadó szunnita sejkséggel. AN∎

Egy határátkelõ is közvetíthet üzenetet A Gázai-övezetnek szánt segélyszállítmányokat vivõ teherautók számát Izrael évi 140.000-re emelte, ami szinte duplája a tavalyinak. Minden nap 600 650 teherautó halad át a határon Kerem Schalomnál. A múlt héten ez a szám napi ezerre emelkedett. Az egyedüli, személyek részére fenntartott határátlépõt egyiptomi oldalról már másfél év óta gyakran lezárják. Júniusban 10 napra megnyitották, de csak a Gázai-övezetbe tartók számára. Aztán lezárták, és augusztusban már csak 4 napra nyitották meg. Ezzel az egyiptomiak közvetve azt adják tudtul, hogy a Hamaszt felelõsnek tartják a Sínai-félszigeten elkövetett terrortámadásokért. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Politika

Egy tisztességtelen üzlet A zsidó származású amerikai állampolgár, Jonathan Pollard, 1986 óta ül amerikai börtönben Izrael Állam számára folytatott kémkedésért. A különbözõ izraeli kormányok, polgári szervezetek Izraelben és Amerikában jártak közbe szabadon bocsátásáért. Hangsúlyozták, hogy Pollard, aki közben már megtört, beteg ember, túlságosan sokáig volt fogságban, és senki számára sem jelent veszélyt. Egy amerikai bizottság röviddel az iráni atomszerzõdés után döntött a szabadon bocsátásáról. Izraelben többen azt feltételezik, hogy Amerika ezen a módon próbálja Izraelt kárpótolni – amit különben az amerikai adminisztráció határozottan visszautasít. AN∎

Új partner Elefántcsontparton? Izrael ritka látogatót köszönthetett Elefántcsontpartról: Guillaume Kigbafori Soro államelnök ünnepélyesen kijelentette a Reuven Rivlin izraeli elnökkel folytatott tárgyaláson, hogy jelentõs mértékben fejleszteni akarja a kétoldalú kapcsolatokat. A 2011-es rövid polgárháború óta viszonylagos nyugalomban élõ afrikai országnak egyre jobban meggyûlik a baja a radikális iszlám csoportokkal. Ezzel a háttérben szeretne az ország Izrael biztonságpolitikai tapasztalataiból profitálni. AN∎

Meghalt Samir Kuntar Samir Kuntar, libanoni drúz, aki csatlakozott az egyik palesztin terrorszervezethez, és 1979-ben az izraeli Naharijaban brutális merényletet hajtott végre, 2008-ban egy fogolycsere alkalmával szabadult. Nemrég kiderült, hogy az Asszad oldalán harcoló libanoni Hezbollah Milíciák Golán-fennsíkon mûködõ szír egységeiben aktívan tevékenykedik. Ez év júliusában jelentették, hogy egy izraeli drón támadásában életét vesztette. AN∎

Fogolycsere következményekkel Izrael 2011 õszén 1027 gyilkost engedett szabadon az izraeli bör-

tönökbõl Gilad Schalit szabadon bocsátásáért. Sokan bírálták ezt a lépést attól tartva, hogy így növekszik a terror kockázata. 2014 óta, amint nemrég kiderült, hat izraeli vesztette életét azokban a merényletekben, melyeket olyan palesztinok hajtottak végre, akiket a fogolycsere során helyeztek szabadlábra. A szabadon bocsátott palesztinok közül tucatjával szegték meg a szabadulásukkor kapott utasításokat, és ismét börtönben ülnek. AN∎

Gyilkos kövek A Kneszet-képviselõk többsége úgy véli, hogy egy kõ is lehet olyan veszélyes fegyver, mint egy revolver. Az emberek nagyon könnyen meghalhatnak – amint az Ciszjordániában sokszor beigazolódott – ha egy kõ vezetés közben bevágódik a szélvédõn. Egy bedobott kõ tehát gyilkos fegyverként határozható meg, így az izraeli parlament elhatározta, hogy jelentõsen megszigorítja a kõdobálók büntetését. Elõre eltervezett gyilkossági szándék miatt lesznek elõállítva. AN∎

A 2006-ban Izraelben letelepedett kanadai zsidó hölgy, Gill Rosenberg 2014 õszén vonta magára elõször a nyilvánosság figyelmét. Csatlakozott ugyanis a kurd pesmerga harcosokhoz, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet ellen vonuljon harcba. Rosenberg nemrég visszatért Izraelbe. Elmondta, hogy Szíriában és Irakban harcolt. Az egyre növekvõ iráni jelenlét miatt elhatározta, hogy visszatér Izraelbe. Úgy tervezi, politikai pályára lép, hogy a jelenlegi háborús helyzetre jobban felhívja a közfigyelmet. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Facebook

Gill Rosenberg visszatér

Politika

külPOLITIKa

Izrael és a Hezbollah háborús készülõdésben Izraelben arra számítanak, hogy elkerülhetetlen egy újabb háború a libanoni Hezbollah Milíciákkal. A kérdés csak az, hogy mikor kerül erre sor? Ugyanakkor Izraelben mindenki tudja, hogy ez sokkal súlyosabb konfliktus lesz, mint a legutóbbi volt.

Az izraeli hírszerzés elõtt nem titok, hogy röviddel a második libanoni háború kitörése után, 2006ban, egy magas rangú iráni delegáció érkezett Bejrútba. Soraiban ott voltak az Iráni Forradalmi Gárda befolyásos tagjai, napirendjükön a Hezbollah Milíciák vezetõjével, Hasan Nasrallah sejkkel folytatandó tárgyalás állt. Igen kínos találkozó lehetett – amint az utólag Izraelben nyilvánosságra került – mivel a vendégek Nasrallah sejk szemére vetették, hogy háborúra bujtogat Izrael ellen. Emlékeztetõül megjegyezzük, hogy a harci cselekmények a három izraeli katona elrablása után, 2006. június 12-én törtek ki. E harcok során az izraeli

védelmi erõk (IDF), valamint izraeli civilek is tanúi lehettek a Hezbollah Milíciák katonai ütõképességének. Az is kiderült, milyen jól felszerelt arzenállal rendelkeznek. «Nem azért képeztük ki embereidet, és fektettünk ebbe a dologba annyi pénzt és idõt, hogy ilyen banális dolog süljön ki belõle» - lehetett a felhangja a tárgyalásoknak. Az iráni delegáció állítólag azt is kijelentette, hogy mindazt, amit a Hezbollah Milíciák rendelkezésére bocsátott, egy egészen más idõpontra szánta: mégpedig arra az esetre, ha Izrael megtámadná az iráni atomkutatási programot. A nyugati titkosszolgálatok abból indulnak ki, hogy éppen ez az

oka annak, amiért eddig a Hezbollah visszafogta magát. Az itt-ott elõforduló adok-kapok ellenére megfékezte reakcióit, hogy erõit majd az irániak elleni izraeli csapás esetében bontakoztassa ki – mint Irán meghosszabbított karja. Hogy a Hezbollah készen áll Izrael megtámadására abban az esetben, ha az csapást mér Iránra, nemrég Obama amerikai elnök is megerõsítette. Egyik beszédében, amelyben az iráni atomegyezményt védte, kijelentette, hogy Izraelt legalább 100.000 rakétával lõnék Libanonból, ha megtámadná Iránt. A becslések itt azonban eltérnek egymástól. Egyesek azt állítják, hogy a Hezbollah több mint

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Politika

A Hezbollah-vezetés harcosait kisebb parancsnokságokba akarja szervezni, amelyek gerilla stílusban fognak mûködni. Robbanóanyagokat kell elhelyezniük az utcákon, IDF egységeket lesállásból meglepniük, valamint izraeli páncélosokat mozsárágyúkkal megtámadniuk. A hátországból pedig rakétákkal fedezik õket. 100.000 rakétával rendelkezik, mások úgy vélik, hogy legfeljebb 80.000-rel. Végül is lényegtelen, milyen magas ez a szám, hisz a Hezbollah kétségkívül tetemes fegyverkészlettel rendelkezik. Minden 80 vagy 100 izraeli polgárra jut egy rakéta. A rakéták azonban csupán egy részét jelentik e síita milícia katonai ütõképességének, amely Izraelnek legkitartóbb és számára a legnagyobb kihívást jelentõ ellensége. A Hezbollah Milíciák egy egész drón-hadsereg fölött is rendelkezik, ennek egy részét «kamikáze-repülõk» alkotják. Ezekkel a pilóta nélküli gépekkel robbanóanyagot lehet szállítani. Ezen kívül a Hezbollah szerteágazó földalatti bunkerhálózattal is rendelkezik – nemcsak Izrael határa mentén, hanem bejrúti fõhadiszállása körül is Dahijeh városrészben. Egy libanoni újságírót nemrég végigvezettek ezen a bunkerrendszeren. Amikor a kötést levették a szemérõl, a legújabb áramszolgáltató és szellõztetõ berendezéseket láthatta. Komplex kommunikációs rendszerekrõl és parancsnoki központokról számolt be. A jelenlévõ Hezbollah harcosok készségesen ellátták információkkal, és hangsúlyozták, hogy ezek a következõ Izrael elleni háború elõkészületei. Ezen felül nem szabad elfelejteni a Hezbollah harcosokat sem, akik sok éves harcban edzõdtek meg. Jelenleg éppen Szíriában gyûjtenek további harci tapasztalatokat. A Hezbollah ugyanis mélyen belekeveredett a szí-

CD ajánlatunk

Rontó Attila

Hírek Izraelbõl | 2015/10

egyáltalán sor kerül-e egy harmadik háborús összecsapásra Izrael és északi szomszédja között. Ezzel a háttérben nem meglepõ, hogy Sarif iráni külügyminiszter elsõ állomása az atomszerzõdés aláírása után a libanoni fõváros, Bejrút volt. Természetesen találkozott Nasrallah sejkkel is. Minden bizonnyal szóba került megbeszélésükön Izrael is, amint az a Hezbollah vezetõrétege és az Iráni Forradalmi Gárda összejövetelein már szokásossá vált. Hogy pontosan mirõl tárgyaltak, csak feltételezni lehet. Egyesek szerint Irán a Hezbollahot már Izrael tekintetében nem akarja féken tartani – sõt, éppen ellenkezõleg. Másfelõl azonban Iránnak is érdeke, hogy a Hezbollah továbbra is jelen legyen Szíriában. Két front egyszerre azonban túl sok lenne. Bárhogy is legyen, Izrael mindenre felkészült. Egy harmadik libanoni háború esetében kétségkívül sokkal jobban érezhetõ lesz az iráni kapcsolat. Erre való tekintettel a szolgálatban lévõ izraeli vezérkari fõnök, Gadi Eizenkot, nemrég közzétett egy stratégiai tervezetet, amelyben lefektette az IDF taktikai eljárását az északi határnál kialakuló háborús helyzetben. Ebbõl a tervezetbõl kitûnik, hogy az IDF több ezer központi célt határozott meg Libanonban és Szíriában is, melyek a támadás célpontjai lesznek. Azt is leszögezték, hogy ez rendkívül erõszakos, szörnyû és tartós háború lesz. ML∎

Kihozott minket Egyiptomból

With Love to Israel

S’ma Israel

Ára: 1200,-FT

Ára: 2700,-FT

+postaköltség

riai polgárháborúba. Ez is iráni utasításra vezethetõ vissza, mert Iránnak érdeke ily módon erõsíteni a szír diktátor, Baschar al-Asszad pozícióját. A Hezbollah már legalább 80.000 harcosa, szinte a teljes «csapat» Szíriában harcol. Különben meg kell jegyezni, hogy vérzik ott a Hezbollah csapata éppúgy, mint Asszad hadserege. Izraeli becslések szerint legalább 1300 Hezbollah harcos esett el Szíriában, és több ezren tértek sebesülten haza. Hogy viszonyítási alapunk legyen: A második libanoni háború idején a Hezbollah 250 elesett harcosról számolt be, Izrael viszont 530 fõre becsülte az elesett harcosok számát. A nagy veszteségek ellenére is ezek a férfiak tovább gyûjtik a harci tapasztalatokat «Galilea felszabadítására», ahogy Nasrallah sejk fogalmazott. Kiderült, hogy a Hezbollah-vezetés harcosait kisebb parancsnokságokba akarja szervezni, amelyek gerilla stílusban fognak mûködni. Robbanóanyagokat kell elhelyezniük az utcákon, IDF egységeket lesállásból meglepniük, valamint izraeli páncélosokat mozsárágyúkkal megtámadniuk. A hátországból pedig rakétákkal fedezik õket. Ez nagyvonalakban a következõ háború forgatókönyve Izrael és a Libanonban mûködõ Hezbollah Milíciák között. Valóban kitör egy ilyen háború? A válasz kétségkívül igen. A kérdés tehát az, hogy mikor tör ki egy ilyen háború, és nem az, hogy

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

TERRORIzMUS

A zsidó terror beárnyékolja Izraelt Izrael különbözõ jogi eszközökkel szigorúan fellép a «zsidó terror» ellen. Megtörténtek az elsõ letartóztatások, és a gyanúsítottakat szigorú õrizetben tartják.

Kezdetben sokkoló volt. Aztán mély utálatot, végül szégyenérzetet váltott ki. Ezt követték a visszautasítások és az elítélõ nyilatkozatok. Majd tettekre is sor került. Mindezt Izrael Állam zsidó polgárai élték meg az utóbbi hetekben a Nablus melletti Duma palesztin falu elleni terrortámadás után. Egy lakóházra gyújtóbombát dobtak, aminek szörnyû következményei lettek: Egy család, szülõk, két gyerek súlyos égési sérülést szenvedtek. A kisebb gyerek, mindössze másfél éves, a lángok közt lelte halálát. Az apa néhány nap múlva a kórházban belehalt sérüléseibe. Az anyat és az idõsebb lányt súlyos állapotban a kórházban kezelik. E palesztin család házának közelében egy héber nyelven írott uszító levelet találtak. Az országot valósággal sokkolta az eset, mert kétség sem fér hozzá, hogy itt gyûlölet motiválta tettrõl van szó, és hogy e terrortámadás mögött zsidók állnak. Az utóbbi 35 év alatt Izrael több szörnyû bûntény tanúja volt, melyeket zsidók követtek el részben palesztinok vagy templomok és kolostorok ellen. De ez a gyújtogatás mindet elhomályosítja. Mindenki azonnal felfogta, itt teljesen más minõségrõl van szó, legtöbben szavakat sem találtak döbbenetük kifejezésére. Reuven Rivlin államelnök egyszerûen így fogalmazott: «Mély szégyenérzet kerített hatalmába. Ma nem is fogok tudni imádkozni. Hogy mondhatnám ki azokat az imákat, melyeket mások is mondanak, és Isten nevében

A palesztin család háza mellett egy uszító levelet találtak, dávid-csillaggal, alatta «bosszú» szóval.

embereket ölnek, égetnek meg vagy szúrnak le?» Egy újságíró ezt más szavakkal fejezte ki: «Ez sötét folt minden zsidó ábrázatán.» A legélesebb szavakkal a belsõ biztonságért felelõs miniszter, Gilad Erdan, fogalmazott, aki jobboldali, kívülálló konzervatív politikusként ismert: «Egy népnek, amelynek gyermekeit a Holokauszt idején megégették, mélyen magába kell szállnia, amikor soraiból olyan ember kerül ki, aki élve éget meg embereket.» Ennyi beszéd után világos volt, hogy tettekre van szükség. Megszólalt Netanjahu miniszterelnök is, és a támadást úgy értékelte, hogy az «minden tekintetben terrorcselekmény», aztán összehívta kabinetjét. Rendkívüli intézkedésekrõl döntöttek, többek között a zsidók közigazgatási õrizetbe vételérõl is. Ez esetben olyan fogva tartásról van szó, amelyhez nem szükséges bírói végzés vagy hosszú bírósági tárgyalás, ez kihallgatások nélküli fogva tartás. A védelmi miniszter dönt végül minden hat hónapban a közigazgatási õrizetbe vétel fenntartásáról, amihez megszerezte a fõ államügyész engedélyét is. Az ilyen fogva tartás arra szolgál, hogy a potenciális tetteseket, akiket nem – vagy még nem – lehet kézzelfogható bizonyítékok alapján letartóztatni, kivonják a forgalomból. A letartóztatásnak ezt a formáját eddig olyan személyek ellen alkalmazták, akiket terrorcselekményekkel gyanúsítottak, és nem voltak izraeli állampolgárok. Pontosabban ez esetben az

emberi jogok megsértésérõl, és az alapvetõ demokratikus elvek semmibevételérõl van szó. Egyes országokban ezt «védõõrizetnek» nevezik. Ezen kívül a kabinet különbözõ jogi intézkedések bevezetésérõl döntött, melyek lehetõvé teszik a szélsõséges zsidók letartóztatását, akik terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Ezek az intézkedések korlátozzák mozgásszabadságukat (pl. a jeruzsálemi és ciszjordániai tartózkodás megtiltását), elrendelhetik házi õrizetüket vagy kijárási tilalmukat. A legrövidebb idõn belül kézzelfogható tettekre váltották ezeket a rendeleteket. E számunk lapzártáig hat zsidó állampolgárt tartóztattak le, akik szélsõséges nézeteket vallanak, és a terrort propagálják. Három felnõtt és három kiskorú személyrõl van szó, akiket az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Shabak, már rég megfigyelés alatt tartott. Eddig nem tudtak ellenük eljárni, mert hiányzott hozzá a jogi háttér. A kihallgatások során, valamint a Shabak információi alapján kiderült, hogy egy jól szervezett csoport tagjai, amely terrorcselekményekre szólít fel palesztinok, idegenek, templomok és kolostorok ellen. Jóllehet sok incidens már nem új keletû, az izraeli demokrácia most mégis úgy döntött, hogy e szélsõségesek ellen szigorú intézkedéseket kell hozni, mivel veszélyt jelentenek az államra, a demokráciára, a társadalomra, valamint az alapvetõ zsidó értékekre. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2015/10

Politika

TERRORIzMUS

Szélsõségesebbek, mint a telepesek Egy kis szervezett csoport, amely azonban rendkívül veszélyes, sok fiatal ember támogatását élvezi, akik semmit sem adnak a demokratikus törvényekre. Céljuk a közrend megzavarása, és egy teokratikus államrend létrehozása.

A Neblus melletti Duma palesztin faluban történt gyújtogatás utáni napon e cikk szerzõje fültanúja volt egy utcai beszélgetésnek Jeruzsálem ultra-ortodox lakónegyedében, ahol két fiatalember beszélgetett: «Hallottál a palesztin faluban történt gyújtogatásról?» «Persze, természetesen. Állítólag egy egész palesztin család égett meg.» Majd az elsõ hozzáfûzte: «Igen, megint ezek az arabok. Saját falujukban felgyújtanak egy házat, csakhogy azt állíthassák, egy zsidó áll a tett mögött. Saját embereik élete sem számít nekik.» Beszédpartnere ezekkel a szavakkal kommentálta a hallottakat: «Bár törölné ki Isten ezeknek az araboknak neveit.» Ilyen párbeszédet néhány órával a merénylet után mindenütt hallani lehetett. Ekkor még nem sok részlet volt ismeretes, de legtöbb zsidó állampolgárnak egyáltalán eszébe sem jutott, hogy egy hasonló tett mögött zsidó izraeli állhat. A tény és annak következménye annál félelmetesebb volt. Különösen igaz ez az ultra-ortodoxokra, egyrészt a zsidó etika alapján, másrészt azért, mert nézetük szerint a Szentföldön nincs helyük a más hitûeknek. Számukra mindegy, hogy muszlimok vagy keresztyén palesztinok, esetleg külföldiek, a döntõ tényezõ az, hogy õk nem zsidók. Az a hitük, hogy számukra nincs hely Erec Israelben, közös nevezõ alá von egy sor olyan merényletet, amelyeket Izraelben feljegyeztek. 2008 óta 15 olyan többé-kevésbé súlyos incidens történt, melyeknek célpontját az ország keresztyénjei vagy a ciszjordániai palesztinok képezték. Ám a múlt év folyamán ezek az események oly mértéket öltöttek, hogy a Shabaknak, az izraeli belföldi titkosszolgálatnak, amelynek

a zsidó terrorra különös gondja van, nagyon megszaporodott a tennivalója. Ezek mögött az akciók mögött, amint azt már azelõtt is tudták, nemcsak az Erec Israelben tartózkodó nem zsidók vallási okokból történõ elutasítása húzódik meg, hanem egy politikai ideológia is, amelyet egyfajta anticionizmus jellemez, ez elutasítja a világi, és ezzel együtt a demokratikus Izrael Államot. Helyébe vágyálmuk szerint egy teoktatikus zsidó államot kellene létrehozni. Izrael Állam zsidó polgárainak egy csoportja nemcsak e cél érdekében szervezõdött, hanem terrortámadások végrehajtására is. Õk felelõsek a gyújtogatásos merényletért, amely Duma palesztin faluban halottakat és sebesülteket követelt. Ez év februárjától e tevékenységek megsokszorozódása figyelhetõ meg, egyik ilyen akció a Dormition Apátság ellen irányult Jeruzsálemben. Ez a csoport nemcsak a terrorra kész, hanem arra is, hogy életét áldozza meggyõzõdéséért. Ez teszi olyan kiszámíthatatlanná és egyben nehezen megállíthatóvá, mert nem riadnak vissza a legnagyobb árral – saját életükkel is fizetni, ha kell. Mondhatni, õk a zsidó mártírok. E szélsõségesek esetében csupán egy nagyon kis létszámú csoportról beszélhetünk, néhány tucat emberrõl, akik az ideológiailag rendíthetetlen izraeli telepesek csoportjából váltak ki, és már nincs visszaút számukra. Túlnyomórészt 30 év alatti fiatalemberek, akik között kiskorúak is elõfordulnak. Sokan végleg szakítottak családjukkal, és a normatív képzési rendszerbõl is kimaradtak. Azokhoz a fiatalokból álló csoportokhoz csatlakoztak, amelyek Júdea és Samária biblikus területein illegális telepeket alapítottak. Izraelben «a dombok fiataljaiként» is-

Izraelben «a dombok fiataljaiként» ismertek. Legfõbb céljuk Izrael cionista és demokratikus államrendjének megdöntése, és «a Messiás királyságának» létrehozása, azaz egy teokratikus államforma kialakítása a zsidó törvénykezés alapján.

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Politika

mertek, mivel a dombvidéken illegális táborokat hoznak létre, hogy Ciszjordániában izraeli telepeket építsenek ki. Gyakran nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, hanem egyik teleprõl a másikra vándorolnak. Ideológiájuk a Yitzchak Ginsburgh rabbi szélsõséges tanain alapszik. Legfõbb céljuk Izrael cionista és demokratikus államrendjének megdöntése, és «a Messiás királyságának» létrehozása, azaz egy teokratikus államforma kialakítása a zsidó törvénykezés alapján. Ennek elérésére jól kigondolt utat választottak: Nyugtalanságot kelteni, ami által nemcsak a közrend bomlik fel, hanem a kormány és a jogállam is széthullik. Mindezt úgy szándékoznak elérni, hogy lehetõleg minél nagyobb zavargásokat keltsenek a Templomhegyen, a nem zsidó származásúakat kiûzzék az országból, és a Szentföldön megakadályozzák a bálványimádást. Az izraeli nyilvánosság elõtt ismert egyesek neve, akiknek már több minden van a rovásukon. Különösen elmondható ez a 23 éves Meir Ettingerrõl, aki az Amerikában megölt Meir Kahane rabbi egyik unokája. A rabbi a z 1980-as években Kneszet-képviselõ volt, Kach elnevezésû pártját azonban szélsõséges és rasszista nézetei miatt betiltották. Ettinger csak egyik példa ebbõl a csoportból. Ha ezeknek a fiatalembereknek történetét megnézzük, elsõ pillantásra azt gondolhatnánk, hogy ezek egyszerûen csak õrült fiatalok. Az egyik politikai kommentár például «cumis, pelenkás földalatti mozgalomnak» nevezte õket. Ám korántsem errõl van szó. A Shabaknak, Izrael belföldi titkosszolgálatának szintén ez a véleménye. Gyakran elegendõ egyetlen tette egy erõszakra hajlamos szélsõséges-

nek, hogy egy anélkül is robbanni kész régiót háborúba sodorjon. Így történt ez 1914-ben is az után a végzetes lövés után Szarajevóban, amely elindította az elsõ világháborút. A hatóságok elõtt jól ismert Ettinger sokat adott arra, hogy nézeteit bûncselekményekkel ne veszélyeztesse. Most az új rendelkezések értelmében õrizetbe lehetett venni. Közvetlenül letartóztatása elõtt megjelentetett egy cikket az egyik radikális zsidó egyesület honlapján, amelyben minden, ellene felhozott vádat visszautasított. Többek között ezt írta: «Azok a tevékenységek, melyeket a Shabak megpróbál megakadályozni, nem egy szervezett egyesület kezdeményezései, hanem sok, nagyon sok zsidó nézetét tükrözik, akik nem osztják sem a Shabak, sem a legfelsõ bíróság világnézetét. Õk más törvényeknek kötelezték el magukat, nem az államiaknak. Õk az örökkévaló törvényekkel állnak összhangban, nem az evilágiakkal.» Ettingernek abban igaza lehet, hogy nem csak egyetlen szervezett egyesület áll az említett gyújtogatásos merénylet és más incidens mögött. Azonban az is világos, hogy azok között a fiatalemberek között, akik Júdeában és Samáriában élnek, sokaknak szélsõséges nézeteik vannak, és készen állnak azok megvalósítására is. Az sem kérdéses, hogy õk nem érzik kötelezõnek magukra nézve Izrael Állam világi törvényeit, így aztán az izraeli hatóságoknak, a kormánynak és a társadalomnak is hozzá kell fognia komolyan foglalkozni ezzel a jelenséggel. És ez büntetõ intézkedésekkel nem oldható meg, döntõ szerepe ebben a helyzetben a képzési rendszernek és a szellemi vezéregyéniségeknek lehet. ZL∎

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Politika

ATOMegyezmény

A nukleáris ütõerõ ellenõrzése Izraelben attól tartanak, hogy az Iránnal kötött atomegyezmény után olyan követeléssel állhatnak elõ, hogy az ország atomprogramját nemzetközi ellenõrzés alá vonják.

Az 1960-as években Izrael hivatalosan egy «textilipari létesítményt» hozott létre Dimona sivatagi városban, amely az idõk folyamán a zsidó állam átfogó atomprogramjaként vált ismertté a világ elõtt. Izraelnek azóta állandóan azzal a problémával kell szembesülnie, hogy ezt a programot nemzetközi ellenõrzés alá akarják vonni. Minden ilyenfajta próbálkozás eddig kudarcot vallott, ami tulajdonképpen Amerika kitartó diplomáciai fáradozásainak köszönhetõ. Jóllehet Amerika megpróbálta az 1970-es években, Nixon elnök idején Izraelt rábírni, hogy írja alá az atomtechnológia terjesztését megakadályozó nemzetközi egyezményt, sõt még katonai embargót is fontolgattak az ország ellen, de végül is mindig Amerika volt az, aki védelmezõen tartotta kezét e tekintetben Izrael fölött. Izrael attól tart, hogy annak az egyezménynek alapján, melyet a nyugati partnerek Iránnal kötöttek, új korszak kezdõdik. Elsõ jele annak, hogy immár új szelek fújnak, a The Guardian brit lapban megjelent cikk volt. Ez a cikk az iráni külügyminiszter, Mohammed Dschawad Sarif tollából származik. Már a címe is sokat mondó: «Irán egy történelmi szerzõdést írt alá – most Izrael következik.» Sarif cikkében többek között kijelenti: «Izrael titokban tartott atomfegyver arzenállal rendelkezik, és e tekintetben kivonja magát mindenféle nemzetközi ellenõrzés alól», ezért nézete szerint nyomást kellene az országra gyakorolni, hogy végre megvalósuljon a Közel-Kelet nukleáris demilitarizálása. Az a fórum, amely Izrael ellen ilyen követelménnyel léphetne fel, a Nemzetközi Atomenergia Hatóság. A fórum következõ ülése, amelyet székhelyén, Bécsben tartanak, közvetlenül lapzártánk után lesz.

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Az ülést vezetõ bizottság elõtt már ott fekszik Egyiptom, valamint más arab és muszlim állam beadványa, amely «Izrael Állam nukleáris erejének» felmérését követeli. Ez nem újdonság, hisz Izraelt évek óta támadják, mert semmiféle ellenõrzést sem engedélyez az ENSZ-nek. De az új beadvány más célt is követ: a Közel-Kelet atomfegyver-mentes övezetté nyilvánítását. Jóllehet Izraelt nem lehet semmilyen konkrét kényszerítõ eszközzel döntésre bírni, azonban az országot súlyos nyomás alá helyezhetik, és a Nemzetközi Atomenergia Hatóság is hozhat ellene intézkedéseket. Már néhány hónappal ezelõtt Egyiptom és Irán összefogott, és megpróbált egy új chartát elfogadtatni a Nemzetközi Atomenergia Hatóság egyik bizottságával az atomfegyverek terjesztésének megakadályozására. Végül a kezdeményezés kudarcba fulladt, mert Amerika és Kanada Izrael kérésére elhatárolódott tõle. Az utóbbi három év során Izraelnek többször is sikerült hasonló próbálkozásokat megakadályoznia, ami átfogó diplomáciai erõfeszítésekbe került. Idõközben a tényállás teljesen megváltozott. A megbeszélések, me-

lyeket a jeruzsálemi külügyminisztériumban és az atomenergia-bizottságokban tartottak, azt mutatják, hogy igencsak égetõ kérdésekrõl van szó. Egyesek azt a nézetet vallják, hogy éppen az iráni atomegyezmény képez Izrael számára hátvédet. Nézetüket arra alapozzák, hogy Amerika és a többi nagyhatalom, melyek Iránnal a szerzõdést aláírták, nagyon jól tudják, hogy ez Izrael számára övön aluli ütés volt, és ezért Izraelt nem szeretnék további nyomásnak kitenni. Mások épp az ellenkezõjét gondolják: Éppen mert e téma körül Irán tekintetében megnyugodtak a kedélyek, a nemzetközi figyelem Izraelre fog irányulni, úgyhogy a Közel-Kelet nukleáris demilitarizálására tett erõfeszítések újabb impulzust kapnak. Izraelt egy ilyen esetben leginkább az aggasztja, hogy Amerika feltételnélküli támogatását korlátozhatja, akkor pedig Izrael egyedül állna a nagy probléma elõtt. Erre az aggodalomra okot adhat egyfelõl Obama alapvetõ politikai tartása, másfelõl az az óriási feszültség, amely közte és Netanjahu között személyes okokból is fennáll. ML∎

Társadalom

Forró, forróbb, Észak-Negev Augusztus izzó forrósággal lepte meg a Közel-Keletet – Izraelben öt év óta nem tapasztaltak ilyen hõséget. Az is szokatlan volt, hogy a magas hõmérséklet mellett, a forró levegõnek nyomasztóan nagy a nedvességtartalma. Negev északi részén általában 30 százalékos légköri nedvességet mérnek, ami elviselhetõvé teszi a hõséget. Most azonban 80 százalékot, vagy többet mértek. Csúcsidõben az elektromos társaság országos rekordról számolt be az áramfogyasztás terén. A különbözõ óvintézkedések ellenére a hõhullám Izraelben is halálos áldozatokat követelt. AN∎

Tyúktenyészet 2.300 évvel ezelõtt Mareshánál Bet Guvrin közelében az ásatások során különösen sok csirkecsontot találtak égési és vágási nyomokkal. De sok közöttük a tyúkcsont is. Így egyértelmû, hogy itt 2.300 évvel ezelõtt tyúkokat tenyésztettek. A tyúkokat kezdetben, melyek 5.000 évvel ezelõtt Kelet-Ázsiából jöttek a régióba, áldozati állatokként használták. A Maresha-i lelet az egyik legrégebbi, amely tudatos tyúktenyésztésre utal. AN∎

A csicseriborsó közkedvelt Izraelben

Oren Rosenfeld izraeli filmkészítõ, aki filmet készített a humuszról, ami tulajdonképpen az egész Közel-Keleten népszerû csicseriborsóból készült püré, most elhatározta, hogy ezt ös�szekapcsolja egy Guinness-rekorddal is, és egy 15 tonnás «tálcát» készíttetett. A rekord azonban nem jött létre, mivel a Guinness-bizottság nem küldött döntõbírót. Indoklásuk szerint Izrael «túl veszélyes hely egy döntõbíró számára». Így aztán a humusz Guinness-rekordját Libanon tartja, a bizottság ugyanis oda minden fenntartás nélkül elküldte döntõbíróját. AN∎

Rendkívüli sportolók – rendkívüli olimpia

Izraeli sportolók, akik a fogyatékkal élõk számára rendezett «Rendkívüli Olimpiai Játékokon» vettek részt, 61 érmet szereztek, 25 aranyat és 18 – 18 ezüstöt és bronzot. A legtöbb érmet az atléták szerezték. Ezen a kétévente megrendezett olimpián, melynek most Los Angeles volt a helyszíne, 6.500 sportoló vett részt 165 országból. Érdekesség: Iráni sportolók, akik különben vonakodtak attól, hogy izraeli ellenfelekkel álljanak ki, minden versenyszámban részt vettek. AN∎

Ellenállás ellenállást szül Az utóbbi hetekben Gabriel Naddaf görög ortodox papként Izraelben és a határokon túl is a figyelem középpontjába került, ugyanis támogatja az ország arab keresztyénjeinek katonai szolgálatát (kb. 130.000 személyrõl van szó, az összlakosság két százaléka). A Christian Empowerment Council (CEC) szellemi vezetõse egy 12 oldalas brosúrát adott ki, amely segíti a keresztyéneket a BDS, az Izrael ellenes bojkott-mozgalommal szembeszállni, és keresztyénekként Izrael Államhoz, valamint a cionizmushoz hû maradni. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Társadalom

Benjamin és Ruben Berger

Az út A jó út

…életünk Jesuával Izrael földjén

Két ultraortodox zsidó megtérésének története

Ára 1500, -FT

+ postaköltség

Látványos szöveglelet

En Gedi a Holt-tengernél csodaszép mozaik birtokosa, amely a Kr. u. 7. században lerombolt zsinagógából származik. A 40 évvel ezelõtti ásatásokon egy elszenesedett rögöt is találtak, amelyrõl kiderült, hogy egy irattekercs maradványa. A talányt azonban csak nemrég tudta a Merkel Technologies izraeli cég megfejteni a legmodernebb technológiával. A mikro-szkenneres vizsgálat során Mózes 3. könyvének versei tûntek elõ, eddig ezek az Ószövetség e részének legrégebbi írásos emlékei. Egyes kutatók ezt a leletet «a héber Biblia történelmi szövegének hiányzó tagjaként» határozták meg. AN∎

Meghalt Orna Porat Orna Porat izraeli színésznõ nemrég hunyt el 91 éves korában. Irene Klein néven született Kölnben. Brit férjével 1947-ben vándorolt Izraelbe, és konvertált, hogy gyerekeket adoptálhasson. Porat az ország egyik legkitûnõbb színésznõje volt, számtalan tekintélyes kitüntetés birtokosa. AN∎

Johannes Gerloff

Átok alatt és Krisztustól elszakítva

Ára 1200, -FT

+ postaköltség

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein: 1135 Budapest, Palóc u. 2. Tel.:(061) 3500-343. www.ejfelikialtas.hu

Tuvia Gelbard

Élet a terror árnyékában Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény). Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan.

Ára: 1000,-Ft

+ postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2015/10

Társadalom

vélemény

Mi lenne, ha

Izrael eltûnne?

Ez a címe Mudar Zahran, jordániai palesztin író cikkének, aki egyben a jordán ellenzéki koalíció fõtitkára, és jelenleg brit számûzetésben él. Következtetése megdöbbentõ: Izraellel eltûnnének a palesztinok is.

Mudar Zahran cikkét a tekintélyes amerikai Gatestone Intézet adta ki, amely «nemzetközi, párt-független és közhasznú szakértõi tanács, valamint Think Tank», és amely «elkötelezte magát, hogy olyan eseményeket hoz nyilvánosságra, melyekrõl a mainstream-média, azaz a hivatalos tudósítás nem számol be. […] Ez az intézet konferenciákat szervez úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, tanácsadást és szimpóziumokat rendez tagjai, valamint külsõ résztvevõi számára, melyeken vezetõ döntéshozók, újságírók és szakértõk a világ minden tájáról vesznek részt.» Mudar Zahran is itt talált fórumot, hogy a nem mindenki által értékelt nézeteit írásban publikálja. Nem alaptalanul kapott ez a férfi, akinek szülei Jeruzsálembõl származnak, és 1973-ban Jordániában jött világra, Nagy Britanniában politikai menedékjogot. Az USA-ban kitûnõ képzésben részesült, és családja prominens helyzetének köszönhetõen többek között a jordániai hasimita királyi család szûkebb tanácsadójaként is tevékenykedett. Mivel azonban nem tudta tartani a száját, néhány éve politikai számûzetésben kénytelen élni Nagy Britanniában. A múltban többször is bíráló hangot ütött meg Izraellel szemben, és sok mindent kipellengérezett. Legújabb cikke azonban azt mutatja, hogy a valóság összképét akarja látni, és közben a másik oldal számára is levonja a kellemetlen következtetéseket. «1948 óta azt tanítjuk az araboknak, hogy mindent meg kell tennünk, csakhogy a zsidó államtól megszabaduljunk, és akkor minden jóra fordul. […] De az a nap nem jött el, és úgy tûnik, nem is fog eljönni. Ugyanakkor

szabadkezet adtunk diktátorainknak, hogy bennünket, arabokat elszegényítsenek, terrorizáljanak, elnyomjanak és pusztítsanak ‹a cionista képzõdmény felszámolásáért vívott nagy arab harc› nevében. Az eredmény világossá vált: Mialatt Izrael egyedül az utóbbi két évben új áttörést ért el a rák és a szívbetegségek kezelésében, addig mi, arabok új kivégzõmódszereket fejlesztettünk ki. […] Mi arabok létezésünk hét évtizedét pazaroltuk el Izrael megsemmisülésére várva. Itt az idõ, hogy a jövõre is gondoljunk», írja Zahran. Ezután felveti a kérdést: «Mi lenne, ha egy nap Izrael tényleg eltûnne? Noha ez lehetetlennek tûnik, de azon a napon az egész arab politikai, szociális, gazdasági rendszer is felborulna. Nemcsak az arabok azok, akik Izrael eltûnését szeretnék látni, ugyanazt akarják például a nyugati világ antiszemitái is. Épp a múlt héten vonultak fel a neonácik Londonban horogkeresztekkel és palesztin zászlókkal. A menet szervezõje azt állította, hogy a felvonulás azok tiltakozását fejezi ki, ‹akiknek szenvedniük kell Izrael miatt›. Vannak csoportok, amelyek Izrael bojkottálására szólítanak fel ‹a palesztin nép érdekében›. Mi, palesztinok, lehet azt hittük, hogy ezek a csoportok és országok tényleg miértünk aggódnak, de azt látjuk, hogy a legkisebb érdeklõdést sem mutatták a 150.000 palesztin sorsa iránt, akik a szíriai Jarmuk menekülttáborban életükért küzdenek, de a 5,8 millió palesztin sorsa iránt sem Jordániában, akik másodrangú polgárokként élnek, és nem juthatnak hozzá állami munkahelyekhez, sem semmilyen állami támogatáshoz, ugyanakkor adót kell fizetniük.»

Ezután Zahran hipotézisekben fogalmaz: «Ha ezeknek az Izrael-gyûlölõknek a vágya – Izrael eltûnése – valóban teljesülni, mi történne akkor?» Zahran véleménye szerint Irán már rég megszerezhette volna az atomfegyvert, ha akarta volna. Azonban mindeddig tétovázik, mivel jól tudja, hogy Izrael újra a tettek mezejére lépne – amint azt 1981-ben az iraki Osirak reaktor bombázásakor megtette. Arra is rámutatott, hogy akkor a Nemzetközi Államközösség szörnyû dühös volt Izraelre, tíz évvel késõbb pedig, az elsõ Öböl-háború idején Saddam Hussein trónja is megbukott. Közel-Kelet elemzésével folytatja: «Ha Izrael eltûnik és egy palesztin állam lép a helyébe, a palesztinok végül újabb arab diktatúra áldozataivá válnának, amely elnyomná és szegénységbe döntené õket. Ezt részben már láthattuk a Palesztin Autonómiahatóság esetében, amióta a ‹felszabadított› területeken uralkodik. Én rendszeresen látogatom Ciszjordániát, és ott több tucat palesztinnal készítettem interjút. Állíthatom, hogy ezek a palesztinok, bármennyire is gyûlölik Izraelt, nyíltan bevallják, hogy visszasírják azokat a napokat, amikor Izrael uralkodott Ciszjordániában. Az egyik palesztin így beszélt errõl: ‹Imádkoztunk Istenhez, hogy könyörüljön rajtunk, és szabadítson meg bennünket az izraeliektõl. Most viszont megtudtuk, hogy Isten akkor könyörült rajtunk, amikor az izraeliek itt voltak.› Mindazoknak az araboknak, muszlimoknak, európaiaknak és másoknak, akik Izraelt le akarják a térképrõl törölni, figyelmeztetésként mondom: Arra ne fogadjatok, mert Hírek Izraelbõl | 2015/10

Társadalom

Izrael demokráciája és újításai révén napról napra erõsebb lesz, míg az arab országok diktatúrájuk és a bennük uralkodó káosz következtében állandóan gyengébbek lesznek. És vigyázzatok, mit kívántok, mert

TEMPlom INTézmény

Vörös tehén és Harmadik Templom Újra kísértenek a Harmadik Templom építésérõl szóló hírek az izraeli médiában. A Templom Intézmény vezetõje gyûjtést kezdeményezett, hogy megszerezze a kellõ tõkét a szükséges vörös tehén kitenyésztésére. Csak kevesen vették észre, hogy valami egészen más is áll a háttérben.

Hírek Izraelbõl | 2015/10

ha megkapjátok, minden valószínûség szerint ti is eltûntök! Talán arra vágytok, hogy Irán vagy az Iszlám Állam uralkodjék rajtatok? Röviden, ha eljönne az a nap, amikor Izrael elbukik, akkor ugyanúgy elbukna Jor-

dánia, Egyiptom és sokan mások is; a Nyugat is, mert akkor Irántól kellene olajat koldulnia. Gyûlölhetjük Izraelt, amennyire csak akarjuk, de el kell ismernünk, hogy Izrael nélkül mi is el fogunk tûnni.» AN∎

A 4Móz 19, 1-3-ban ezt olvassuk: «Azután így beszélt az ÚR Mózeshez és Áronhoz: Ez a törvény rendelkezése, amelyet megparancsolt az ÚR: Mondd meg Izráel fiainak, hogy vigyenek neked egy hibátlan vörös tehenet, amelynek semmiféle fogyatkozása nincs, és még nem volt rajta iga. Adjátok azt Eleázár papnak, és õ vitesse ki azt a táboron kívülre, és vágják le a jelenlétében.» A következõkben pontos utasításokat olvashatunk ennek a tehénnek az elégetésérõl, amelyet vétektõl megtisztító víz készítéséhez használtak fel. Az ily módon elõállított «tiszta víz» az ókorban arra szolgált, hogy azok a férfiak, akik halottal való érintkezés során tisztátalanná váltak, megtisztuljanak a templomi szolgálatra. Itt elsõsorban papokról van szó, akiknek e megtisztulási ceremónia nélkül nem volt szabad a Templom területére lépni. A Harmadik Templom létesítésérõl a Templom Intézethez csatlakozó zsidók tízezrei nem csak álmodnak, hanem aktívan tevékenykednek is érte, és jól tudják, hogy egy fent nevezett vörös tehénre is szükségük van. A további elõírások teljesítésérõl már gondoskodtak, mint például az ókori szerszámokról és a Tórában leírt papi öltözetrõl. A misnában – ami nem más, mint a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszûrt vallástörvények (halácha) gyûjteménye – is olvashatjuk, hogy a templomi szolgálathoz «tiszta vízre» van szükség, és annak elõállításához valóságos drasztikus intézkedések kellenek, mint például a papok utódainak elkülönített felnevelkedése. A misnából azt is megtudjuk, hogy annak végleges leírásáig, a Kr. u. 3 század elejéig, mindössze kilenc vörös tehenet áldoztak fel a «tiszta víz» elõállítására. Vagyis már az ókorban is, amikor a Templom még létezett, és a templomi rítusokat naponta végezték, a vörös tehén ritkaságnak számított.

Amikor a sajtó egy vörös tehén feltûnésérõl számolt be, egy minden feltételnek megfelelõ vörös szõrû tehénrõl, mindenki felvillanyozódott, még a keresztyén körökben is. Félõ, hogy hamar sor kerül a kijózanodásra, ha ezt a tehenet alaposan górcsõ alá veszik. Ugyanis két fekete szõrszálnál nem lehet több a vörös szõrzetében, ami azonban rendkívül ritka. Így aztán Chaim Richman rabbi, a Templom Intézet igazgatója, a hírügynökségeknek kijelentette, hogy egy tenyésztési programot szándékozik életre hívni. Ez a vörös Angus marha tenyésztését tûzte ki célul. Richman rabbi továbbá elmondta: «Már mind a 70 szakrális eszközt, köztük az arany menorát is rekonstruáltuk, most már itt az idõ, hogy a ‹Para Aduma› (vörös tehén) parancsát is teljesítsük.» A Templom Intézet e célból adakozásra szólított fel az interneten. Pár napon belül a becslések szerinti 125 000 dolláros összköltség 12 százaléka jött össze. Nem sokkal ezután egy teljesen más egyesület jelentkezett az izraeli médiában: Ramat HaNegev regionális önkormányzat kutatási és fejlesztési részlege. Arról számoltak be, hogy Negeven már tervezik a vörös Angus marha tenyésztését. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ebben a pár éve lefektetett tervben a Cleveland-i székhelyû Negev Egyesület, valamint az izraeli mezõgazdasági minisztérium is érdekelt; de a vallási körök nem, a Templom Intézet pedig végképp nem. Ezeket a marhákat Izraelbe akarják hozni, hogy a forró éghajlat alatt is tenyésszék. Ugyanakkor kiemelték, hogy tenyésztésük mindenképpen ajánlott, mert a húsuk kiváló minõségû. Vagyis, az így tenyésztett marhákat fogyasztásra szánják, és nem a «tisztító víz» elõállítására – ami Richman rabbit és követõit biztosan nem akadályozza meg abbeli igyekezetében, hogy egy ilyen, elõírásoknak megfelelõ vörös tehén birtokába jusson. AN∎

TUDOMÁNY

Kedves Olvasóink! A sok gondunk-bajunk mellett a szélsõséges idõjárás most katasztrofális helyzetbe sodort bennünket. Az augusztus 17-18-i felhõszakadás eddig soha nem tapasztalt károkat okozott nekünk! A földszinten, több helyen leszakadt a mennyezet, rá a ruhákra, beömlött a víz! A dobozokban tárolt ruhák eláztak! Hát még az elsõ emeleten! A csatornarendszer nem tudta elnyelni a lezúduló vizet, a csatornanyíláson át beömlött a raktárhelyiségbe, ahol a téli-õszi ruhákat tároltuk. Bokáig ért a víz! Az adományba szánt ruhák mind tönkrementek. A mennyezet itt is több helyen leszakadt. A kárunk legalább 10 millió forintra becsülhetõ! Most van igazán szükségünk segítségre! Elõször is szeretõ szívû, dolgos kezû Testvérekre, akik a helyreállításban segítenek. Feltétlenül kellene Valaki, aki a munkálatokat összefogja, irányítja! És ha már jöttök, hozzatok magatokkal munkaeszközt is: -kõmûves lapátot, spaklit, festõhengert, (Ti talán jobban tudjátok, mi kell). Természetesen a legfontosabbat se felejtsétek el – a festéket, gipszet, … Mindenképpen szükségünk van az anyagi támogatásra, különben nem tudunk úrrá lenni a helyzeten! Kire számíthatnánk, ha nem Isten népére, és ezen belül elsõsorban rád! Testvérem, ha segíteni akarsz, bizonyára megtalálod a módját, minden segítséget hálásan fogadunk! Az Úr megáldja fáradozásodat! Nagyszerû bátorítás tudni, hogy mellettünk állsz, nem vagyunk egyedül a bajban! Hálát adunk érted és támogatásodért! Isten ismeri a tegnapodat, add Neki a mádat és gondoskodik holnapodról! (Ernst Modersohn) Reméljük, hogy Isten, általad is gondoskodik a holnapunkról! Köszönettel az Éjféli Kiáltás Misszió munkatársainak nevében. Nagy Erzsébet Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen. Pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285 Hírek Izraelbõl | 2015/10

TUDOMÁNY

Új utak a rák kezelésében

Repedezett pótfogak Egyre kedveltebbek a fogimplantátumok. Különös tartósságuk miatt népszerûek, azonban a neves Technion Haifa egyik tanulmánya kimutatta, hogy ezeken a pótfogakon idõ múlásával parányi, mikroszkopikus repedések jelennek meg, és így meghibásodnak. Noha kívülrõl jól néznek ki, az ilyen implantátumok 62 százalékán elõfordulnak ilyen repedések. Egy újabb pótfog behelyezése sokkal bonyolultabb, mint az eredeti implantátum, úgyhogy a fogpótlásnak ezt a lehetõségét elõzõleg alaposan mérlegelni kellene. AN∎

A Tel Aviv Egyetem tudósai egy fontos, eddig ismeretlen mechanizmusát fedezték fel a melanom rákbetegségnek (a fekete bõrráknak). Az elsõ stádiumban a rák a bõr felsõ rétegébe hatol be, és csak aztán hatol mélyebbre a véredényekig. Dr. Carmit Levy fedezte fel, hogy a rák ilyen «kitérõt» tesz, a rákos sejtek ugyanis elõször a bõr felsõ rétegén kapcsolatba lépve a bõrsejtek bizonyos részeivel változnak át a fatális melanom-sejtekké. Ez a felismerés lehetõvé teszi egy teljesen új gyógyszeres kezelés kifejlesztését, amely a második, azaz fatális stádium kialakulását már eleve meggátolja. AN∎

Méhek úton A Bio-Bee izraeli cég, amely a Sde Elijahu kibbuchoz tartozik az ország északi részén, a legmodernebb technológia felhasználásával tüntette ki magát a természetes kártevõirtás terén. Nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy méheket exportált Japánba. A méheket kaptáronként egy királynõvel és 50 dolgozóval repülõgépen szállítják Moszkván át Japánba, hogy segítsék a rizsföldek beporzását. Japánban a méhpopuláció nagy része elpusztult. AN∎

Miért írni, ha láthatunk és hallhatunk? Akinek modern okostelefonja van, és nagy biztonsággal kezeli a messenger-szolgáltatást is, azzal szöveget és képet is küldhet, mégpedig gyorsan és felhasználóbarát módon. Egy 2013-ban alapított cég vállalkozói így akartak videó-konferenciát szervezni. Nem kell például a skype-on találkozót megbeszélniük, mert a beszélgetés során nem szükséges a másik válaszára várni. Kifejlesztették a «Gilde» alkalmazást, amellyel 50 fõs csoportnak is lehet videó-üzenetet küldeni, és azt a címzettek a nekik megfelelõ idõpontban megnézhetik. Egy évvel késõbb ezek a vállalkozók felfedezték ennek az alkalmazásnak egy melléktermékét, a süketek kommunikációját. Az alkalmazást egyre nagyobb mértékben használták a süketek, akik így jelbeszéddel is kommunikálhatnak. Idõközben már legalább 20 millió «Gilde» van forgalomban, és a felhasználók száma a AN∎ hallássérültek sorában egyre növekszik.

20 Hírek Izraelbõl | 2015/10

Fordulat a HIVkutatásban A haifai Technion-on új stratégiát fejlesztettek ki a HIV vírus leküzdésére. Noha eddig is jó eredményeket értek el a kifejlesztett gyógyszerekkel, azonban Akram Alian professzor kifejtette, hogy azok nem ígérnek hosszú távú sikereket. Az eddigi gyógyszerek a vírus proteinjét támadva hatottak. A legújabb kutatás azonban a vírus proteinjének a gazdasejttel való interakciójára fekteti a hangsúlyt. Ezzel kapcsolatban Alian professzor elmondta, hogy ez a módszer sokkal nagyobb hatékonyságot helyez kilátásba, mivel «a vírus a gazdasejt mechanizmusával való kapcsolat nélkül sem túlélni, sem szaporodni nem tud». Így aztán lázasan kutatnak tovább, mivel egy idõ óta újra megszaporodtak a HIV-fertõzések szerte a világon. AN∎

TUDOMÁNY

Számítógépes játékok receptre Egy izraeli-amerikai tanulmány háborús traumában szenvedõ veteránoknak számítógépes játékokra épülõ terápiát írt elõ, a játékokat kifejezetten erre a célra fejlesztették ki. A tanulmányt az izraeli védelmi erõk (IDF), az amerikai hadsereg és az amerikai egészségügyi hatóság közösen készítette. Az eredmények, melyeket az American Journal of Psychiatry folyóiratban tettek közzé, azt mutatják, hogy a kezelt veteránok 65 százaléka e speciális terápia után már nem szenvedett a háborús traumától. Ezen a téren hatalmas áttörést jelent ez a fejlesztés. AN∎

Gyors malária diagnózisok

A MIT támogatja a Ben-Gurion Egyetemet

Az új alapítású Sight Diagnostics izraeli cég olyan technológiát vezetett be, amely során fluoreszkáló mikroszkóppal maláriát lehet diagnosztizálni. Az újfajta diagnózis mindössze 3 percet igényel. Ez azért fontos, mert a maláriát az elsõ tünetek megjelenése után azonnal kezelni kellene. Az úttörõ eljárást már tesztelték Indiában 99 százalékos sikerrel. AN∎

A hírneves Massachusetts Institute of Technology (MIT) alapítványt hozott létre alapvetõ kutatások támogatására a negevi Ben-Gurion Egyetemen, melynek székhelye Be‘er Schevában található. A két fõiskola szoros együttmûködése már 2007 óta tart, mégpedig az alapvetõ technológiai kutatások területén. A most létrehozott alapítvány nagymértékben támogatja az izraeli egyetem tudományos kutatásait, valamint megerõsíti a MIT-tel való együttmûködést. AN∎

Éjféli Kiáltás Norbert Lieth Maranatha MIÉRT ÉPPEN Rádió IZrael? www.ejfelikialtas.hu Á r a :1.450,-Ft

igehírdetések, Prédikációk,

keresztyén zenék, Esti mese gyerekeknek

+ postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc u. 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2015/10

TUDOMÁNY

Légi közlekedés

Támadások a levegõben Az utóbbi idõben megszaporodtak a civil légi közlekedés elleni kiber támadások. Így az International Air Transport Association (IATA), amelyhez 260 légitársaság tartozik, Izraelre számít, hogy utasainak nagyobb biztonságot kínálhasson.

Csak néhány hete, hogy a New York-i tõzsde négy órára megbénult. Semmi sem mûködött. Jóllehet nyilvánosan nem erõsítették meg, a szakértõk azonban biztosak abban, hogy a támadásért a hekkerek a felelõsök. A civil légi forgalomban is elõfordulnak ilyen incidensek. A legtöbb ilyen esemény kapcsán nem jelentek meg pontos adatok, magyarázatok, ez annál kínosabb, mivel itt emberek százainak életérõl van szó. Az év kezdete óta több esetre is fény derült: Januárban a hekkerek a Malaysia Airlines honlapját úgy manipulálták, ahogy éppen nekik tetszett. Májusban az United amerikai légitársaság az épp felszállni készülõ gép fedélzetérõl leszállított egy utast, mert az a szórakoztató programon át behatolt a gép navigációs rendszerébe. Júniusban a varsói Chopin Repülõtéren ideiglenesen minden járatot le kellett állítani, így kb. 1.400 utas várakozni kényszerült, mert a hekkerek behatoltak a kommunikációs rendszerbe. Júliusban egy United-gép

22 Hírek Izraelbõl | 2015/10

nem szállhatott fel. A magyarázat szerint «tisztázatlan okok miatt», azonban nagyon valószínû, hogy itt is digitális támadásról volt szó. Ez csupán néhány példa, melyekhez alig fûztek hivatalos magyarázatot. Az United légitársaság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékeny a modern kommunikációs rendszer. Az United egy kampány keretében felszólította a hekkereket, hatoljanak be a rendszerekbe, hogy így többet megtudjanak ezek sebezhetõségérõl és biztonsági hiányosságaikról. Két hekker ezek után egymillió mérföld repülõutat kapott ajándékba, ezzel bírták õket hallgatásra. Egyikõjük csupán annyit mondott a sajtónak, hogy nagyon kön�nyen bejutott a rendszerekbe. Ez viszont egyértelmû bizonyíték arra, hogy a rendszerek védelme nem kielégítõ. Idõközben a Civil Légitársaságok Egyesülete (IATA) – egy 260 légitársaságból álló nemzetközi szervezet – olyan intézkedéseket hozott, melyek a

világ légi közlekedésének 83 százalékát érintik. A IATA vezetése egyezményt írt alá a Tel Aviv Egyetemmel egy Kiber Központ alapítására, amely keretében a védelmi technológia szakértõi a civil légi forgalom digitális rendszereivel foglalkoznak. Így akarják biztosítani az utasok jobb védelmét úgy a szárazföldön, mint a levegõben. Ennek érdekében szakértõi konferenciát hívtak össze ezen a neves izraeli egyetemen, amely egyfajta ötletgyûjtés formájában a leghatékonyabb innovatív megoldásokat vitatta meg. Idõközben az is ismertté vált, hogy Izrael egy másik területen is jelentõsen hozzájárul a civil légi forgalom védelméhez, ugyanis az Elbit Systems izraeli cég nemrég szerzõdést írt alá egy NATO-tagállammal valamint egy távol-kelet-ázsiai országgal, melynek keretében az általa kifejlesztett védelmi berendezéseket szerelik be a gépek utasterébe. Tekintettel az ügy kényes voltára, további részleteket nem közöltek. AN∎

Munkafüzet és könyv együtt

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével

Ára:

1580 Ft + postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 3200,- Ft + postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu Hírek Izraelbõl | 2015/10 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Bibliai földrajz

A tizenkét törzs elhelyezkedése

Izráel népe 12 törzset alkotott, akik Jákób 12 fiától származtak, s az Istenhez fûzõdõ különleges kapcsolatuk kötötte õket össze. Kánaán különbözõ részeit az egyes törzsek kapták meg. Izráel törzsei az országot a 4Móz 32 leírása, valamint Józsué 13,21 fejezete szerint foglalták el. A Jordántól keletre Ruben, Gád törzsei telepedtek le. Manassé fél törzsével együtt kapott itt területet. Nyugatra Áser, Zebulon telepedett le, Napftáli része Galileában volt. Isakkár, Efraim, Manassé másik fele pedig északnyugaton. Samáriában Dán, Benjámin, Júda, Simeon pedig Júda délnyugati részén kapott örökséget, az Ígéret Földjébõl. A filiszteusok zaklatásai miatt Dán törzse késõbb északra költözött. Lévi törzse, a papi szolgálat örököse. József fiait Jákób magáénak ismerte el, ezért két fia, Efraim és Manassé kapta József örökét.

Letelepedés A honfoglaló izráeliták nem tudták mind meghódítani a nekik kijelölt területeket. Józsué legyõzte Kánaán királyait, lerombolta városait és velük együtt számos kánaáni vallási központot. A honfoglalás nem volt teljes, ám Józsué sokat tett azért, hogy népe megkezdhesse a letelepedést ezen a vidéken. Az izráelitáknak sohasem sikerült teljes egészében birtokba venniük Kánaánt. Ellenségeik továbbra is zaklatták õket. A kánaáni lakosság a völgyekben és a síkságon megmaradt. Különösen az északi törzsek területei és Júdea, valamint Simeon közé ékelõdött be. Részben keletrõl a filiszteusok terjeszkedõ nyomása, részben a meg nem hódított városok,

24 Hírek Izraelbõl | 2015/10

mint például Jeruzsálem jelentett veszélyt. Dávid és Salamon törte meg a hatalmukat. A honfoglalást tulajdonképpen Dávid fejezte be. A törzsi szervezet a királyság monarchikus államformájáig maradt fönn. A bírák korának idõtartama kérdéses. Amikor Izráel utolsó bírája, Sámuel megöregedett, a nép királyt követelt, aki uralkodik fölötte. Sámuel eleinte ezt ellenezte, s figyelmeztette a népet, hogy a királyság bevezetése a hadsereg demoralizálásához, kényszermunkához és elnyomáshoz fog vezetni. Az izráeliták azonban nem tágítottak, s végül Sámuel teljesítette a kérésüket. Saul – az izráeliták elsõ királya, Benjámin törzsébõl származott. Sámuel Kr.e. 1050-ben kente fel királlyá. Nem sokkal késõbb szembekerült az ammóniakkal, akik kelet felõl törtek be az országba, hogy megostromolják Jábés-Gileádot. Saul sereget toborzott, és három irányból támadva elûzte az ellenséget. Ezt követõen élete hátralévõ éveiben Izráel szüntelen harcban állt a filiszteusokkal. A hatalom hamarosan Saul fejébe szállt. A Biblia tanúsága szerint már nem tartotta tiszteletben Isten parancsait. Engedetlensége miatt fia, Jonatán nem örökölhette a trónt. Ehelyett Isten még Saul életében elküldte Sámuelt, hogy felkenje Izráel következõ királyát, Dávidot (Saul uralkodásának ideje: 1050-1010). Dávid – a betlehemi pásztorfiú Júda törzséhez tartozott. Mivel szépen hárfázott, a királyi udvarba vitték, hogy hárfajátékával szórakoztassa a királyt. A király eleinte kedvelte Dávidot, de miután legyõzte Góliátot, a filiszteus bajnokot és Dávid (és ezzel) túl nagy népszerûségre tett szert, Saul féltékeny lett rá. Saul fia, Jonatán figyelmeztette Dá-

vidot, hogy veszélyben az élete. Így Dávid kénytelen volt elmenekülni Saul elõl, és évekig számkivetetten élt. De végezetül Saul és Jonatán elesett a filiszteusokkal vívott csatában Gilboa-hegyén. Dávid harmincéves korában, Kr. e. 1002-ben lett király Hebronban. Az elsõ két évben csak a saját törzsének a déli területe fölött uralkodott. Ebben az évben polgárháború folyt Dávid serege és Saul hívei között. Dávid azonban egyesítette mind a 12 törzset, melyek királyukká választották. Elfoglalta és fõvárosának kiáltotta ki Jeruzsálemet. Egész életében harcokkal gyarapította királysága területeit, s elûzte az õsi ellenségeket. Népszerû király volt. Békét és biztonságot hagyott fiára, Salamonra (Dávid uralkodása Kr. e. 1002-tõl 970-ig tartott). Salamon – Salamon bölcsessége legendás volt. Kr.e. 970-ben lett Izráel királya. Erõdítmények építésével, erõs hadsereg fenntartásával védelmezte az országot. Ez az erõs,

Bibliai földrajz

szilárd királyság lehetõvé tette, hogy a kereskedelmi kapcsolatok révén Izráel felvirágozzon. Salamon királysága az Eufrátesz folyótól a filiszteusok határáig terjedt. Az itt élõ népek adót fizettek neki és alattvalói voltak. A béke lehetõvé tette, hogy a király a hadviselés helyett a kormányzással és a közigazgatással foglalkozzon. Salamon udvara a kultúra és a szépség fellegvára volt. Salamon építtette meg a Templomot Jeruzsálemben (Kr.e. 959-ben) de más fényes épületeket is emelt. Uralkodásának idejét „Izráel aranykora”-ként tartják számon. Ám Salamon alattvalói haragra gerjedtek ellene, mert hûtlen lett Istenhez, más idegen isteneknek hódolt, a népre pedig súlyos adókat vetett ki és kényszermunkára vitette õket (Salamon uralkodásának ideje: 970-930). Salamon halála után kettészakadt az ország. Az egykori Benjámin törzsi területén húzódott a határ. A két királyság között megoszlott az ország ereje, és gyakori versengésük azt fel is õrölte. Elõbb Asszíria Észak-Izráelt (Kr.e. 722-ben), majd Babilon Júdát (Kr. e. 586-ban) hurcolta rabságra.

Két királyság Salamon király uralma alatt Izráel gazdag, hatalmas királyság lett, de az elnyomott népet kényszermunkára és súlyos adók meg-

fizetésére kényszerítették. Amikor Salamon fia, Roboám került a trónra, a nép fiai terheinek könnyítéséért folyamodtak hozzá. Õ elutasította a kérésüket, a nép fellázadt, s az ország két részre szakadt. Júda királysága Délen Júdea új királyságának területe mindössze 5630 négyzetkilométer maradt, a volt területek egyharmada. Roboám továbbra is a fõvárosból, Jeruzsálembõl uralkodott Júdea fölött. Izráel királysága Izráel törzsei közül 10 törzs új királyságot alapított, amit Izráel királyságának neveztek el. I. Jeroboámot (930-910) választották királynak, aki fõvárosából, Sekembõl (Sekhem) (Somronból) uralkodott. Új vallási központokat alapított Dánban és Bételben a Jeruzsálemtõl immár elvágott északi királysága számára. (Kr.e. 722-ben az asszírok II. Sarrukin asszír uralkodóval az élen szétzúzták Izráelt, (Izráel népének nyoma veszett, eltûnt a történelem során. Ma már csak találgatások vannak, hogy hová tûnt Izráel 10 törzse.) Az Ószövetségben a Királyok- és a Krónikák könyve, aszerint nevezi „jó” vagy „rossz” uralkodónak Júdea vagy Izráel királyait, hogy milyen volt az Istenhez való viszonyuk, engedték-e a népnek a szabad vallásgyakorlást vagy nem.

Például Uzzijá és Ezékiás király vallási reformokat vezetett be. Aháb Izráel király (Izráel királya) gonosz király volt, Türosz királyának leányát vette feleségül, Jézabelt, aki az idõjárás istenét, Baált imádta. Aháb templomot építtetett Baálnak fõvárosában, Szamáriában. (Samáriában)

Menedékvárosok Ha valaki nem szándékos gyilkosságot követett el, a vérbosszuló haragjától a menedékvárosok voltak hivatottak megmenteni. Az emberi mulasztás vagy baleset következtében életét vesztett ember vérbos�szuló családtagja elõl menekülõre a menedékvárosok vártak. A vitára okot adó eseményeket késõbb kivizsgálták. Addig azonban a feltételezett tettes illetve a mulasztást elkövetõ hat menedékvárosba futhatott biztonságot találva. Ha kiderült, hogy nem volt vétkes, vissza kellett térnie a menedékvárosba, és az éppen szolgálatban lévõ fõpap haláláig ott kellett tartózkodnia. Azután teljesen szabad volt, minden megtorlástól mentesült (4Móz 35,9-32, 5Móz 19,1-13). Ha viszont bûnösnek bizonyult, kiadták a vétkest. A menedékváros intézménye nem arra volt hivatott, hogy a jogos büntetést elkerülje. Ezeket a menedékvárosokat az ország hat fõ tájegysége szerint jelölték ki (Józsué 20. fejezete). ∎ Hegyi András teológiai tanár

Nyugaton: Kedes Naftali területén Galileában

Sikem Efraim területén

Samáriában

Hebron Júda területén

Júdeában

Keleten: Becer

Ruben területén,

Jerikótól keletre

Rámót Gád területén Gileádban

Gólán Manassé területén Básánban Becer fekvése bizonytalan, de Mesa, moábi király és a Makkabeusok l. könyve (5,26) említi, utóbbi Béser néven.

Hírek Izraelbõl | 2015/10

TUDOMÁNY

ÉLET A TERROR ÁRNYÉKÁBAN

A jelenlegi intifáda katalizátora: a kivonulás Dél-Libanonból B. ...veszedelem fenyeget észak felõl és nagy romlás! (Jer 6,1). Libanon volt mindig Izrael északi határainak sebezhetõ része. Ott alakult meg annak idején a «Fatah-állam». Onnan nyomultak be a terroristák, onnan lõtték katyusákkal Észak-Galileát. Ariel Sharon 1982-es bevonulása Libanonba nyugalmat hozott a régióba. Izrael visszahúzódott a «biztonsági zónaként» ismert szektorba és kiépítette a «jó határvonalat». A médiák gondoskodtak viszont arról, hogy Sharont éveken át bírálják és megvessék Galilea felszabadításában vállalt szerepéért. Arafat csak nagy üggyel-bajjal szabadult az izraeli páncél- és lõfegyvertûzben Libanonból. Tuniszba ment, ahol politikai nullává vált. Az Oslói-egyezmény aláírása után azonban ez a politikai senki újabb lehetõséget kapott és mozgolódni kezdett. Amikor a helyzet megegyezett Ézsaiás próféciájával, «... rombolóid és pusztítóid eltávoznak belõled...» (49,17), Arafat újraéledése, aki már a palesztinok körében is politikai hullának számított, ennek ellenkezõjét példázta.

A terrorszervezetek kiheverték a csapást, amit Dél-Libanonban elszenvedtek, és iráni pénzek segítségével, valamint szíriai támogatással újraszervezõdtek (gondoljunk csak arra, hogy 1982 óta Szíria Libanonban uralkodott). Az «Amal» és «Hezbollah» síta szervezetek összefogtak és támadásokat indítottak a biztonsági zónában szolgáló izraeli katonák ellen. Ezek a támadások mindkét fél részérõl áldozatokat követeltek. Mivel Izraelben minden egyes élet megfizethetetlen, minden elvesztett katona az egész nemzet veszteségének számított. A veszteségek miatt kialakult feszült hangulat vezetett oda, hogy az anyák, akik elvesztették fiaikat, egy új szervezetet hoztak létre: «Asszonyok feketében” néven. Ha egyoldalúan is, õk a libanoni kivonulást támogatták. A legfontosabb az volt, hogy fiaik épségben hazakerüljenek. Ez a hozzáállás keserû vitákat váltott ki az izraeli közvéleményben. Idõközben ismételten katyusarakéták hullottak a dél-libanoni határ közelében fekvõ területekre, Galileára és mindnek elõtt Kirjat Schmona városra. Mindez az izraeli társadalom lelkéig hatott.

Tüntet a „Nõk feketében” és a „Nõk zöldben” szervezet

26 Hírek Izraelbõl | 2015/10

C. Az elhamarkodott kivonulás Libanonból A tévéképernyõkön villogó képek az izraeli otthonokban kétséget kizáróan arról számoltak be, hogy Libanonban az egyik katonai elõõrsön ismét elesett egy katona, amikor az õrsöt gránáttámadás érte. Ellenségeink ismét kioltottak egy fiatal virágzó életet! A rákövetkezõ héten mindenki osztozott a szülõk fájdalmában. Az apa arról beszélt a tévében, hogy nekünk semmi keresnivalónk sincs Libanonban. Az a legnagyobb fájdalma, hogy fiát a semmiért veszítette el. Szavai nagy hatást váltottak ki. Nagyon jól megértettük fájdalmát. E kín és félelem hatására remegtek a szülõk fiaik életéért, akik Libanonban szolgáltak. Nagyon is emlékszünk azokra az éjszakákra, amikor nem tudtunk az aggodalomtól aludni, mert a fiaink Libanonban szolgáltak. Ilyen és hasonló érzések töltötték el az izraeli társadalom amúgy is érzékeny lelkét. Az izraeli médiák jelentéseinek többsége a bevonulásunk óta Libanonban elesett katonákról számolt be. Együtt éreztünk a szülõkkel fájdalmukban, noha nem mindig voltunk egy véleményen velük. Egy bevonulás egyezmény nélkül valóban a megoldás lett volna? „ Tizenegy hónappal Barak hivatalba lépése után a Zahal katonák és a velük szövetséges harcosok azzal voltak elfoglalva, hogy védõbástyákat építsenek ahelyett, hogy támadásba lendülnének. A Hezbollah harcosok a környék minden szögletét ismerték, ezért a Zahal katonákat is kiképezték ezen a téren. A katonák lelkiállapota nagyon jó volt ellentétben a hátország katonáival. Érezték, hogy õk azok, akiknek az izraeli hátország nyugalmáról és biztonságáról gondoskodniuk kell. Ha szükséges, a zavargásokat nekik kell felfogniuk. Ez az elmélet addig volt érvényben, amíg a hátország támogatását érezték. Ahogy ez a támogatás lemorzsolódni kezdett, megnõtt a veszélye annak, hogy a hátország aggályai áttevõdnek a katonákra is, és ez összehasonlíthatatlanul veszélyes szituációhoz vezetett. A Hezbollah a végsõkig kihasznál-

TUDOMÁNY

ta ezt a helyzetet. Belopózkodtak és öltek bennünket. Körülbelül 11 hónappal Barak hivatalba lépése után a Hezbollah elhatározta, hogy próbára teszi úgy az izraeli demokráciát, mint a Zahal katonák azon alaptörvényét, miszerint a civil lakosságot védeni kell. A «civilek» egy csoportja, amely részben álruhás Hezbollah harcosokból állt, megközelítette az egyik elõõrsünket a dél-libanoni zónában. – Lõjenek? – Ne lõjenek? – Zavarják el õket? – Ne zavarják el õket? Egyenesen cinikus, ahogyan ez az alattomos banda az emberi jogokat lábbal tiporja, mialatt Izrael – az egyetlen demokrácia a világ e részében –«köteles» betartani a demokratikus játékszabályokat. Még cinikusabb volt az az ördögien gonosz siránkozás, amibe a Hezbollah képviselõi egy számukra fájdalmas izraeli reakció után fogtak, jajveszékeltek, hogy Izrael õket megverte és megsértette emberi jogaikat. A közmondást - «Rómában rómaiként kell viselkedni.» - nem tettük magunkévá. Dilemma uralta a helyzetet. Zavarodottság és tanácstalanság jellemezte a politika és hadsereg viszonyát. Mi a teendõ? Biztosan nem szükséges az olvasót arról kioktatni, hogy mit csináltak más országok katonái, fõleg a szomszédos arab országoké. Mire határozta el magát Izrael? Felismerhetõ terv nélkül, a dél-libanoni hadsereg (SLA) katonáira való tekintet nélkül, akik éveken át együttmûködtek Izrael Állammal és a Zahallal, a miniszterelnök és védelmi miniszter, Barak elhatározta, hogy eljött az idõ a Dél-Libanonból való kivonulásra. Egy általánosan ismert szabály kimondja, hogy egy katonai kivonulásnak – fõleg, ha nem ellenséges nyomásra történik – rendben és logikusan kell végbemennie. De nem ez volt a helyzet a Zahal egységeinek elhamarkodott visszavonulásánál, akiket a SLA-katonák is cserben hagytak. A képek alapján, amelyeket a tévében láthattunk, azt hihette az ember, hogy egy véletlen alkalmat használtak ki, amelybe a védelmi miniszter éppen belebotlott. Ahelyett, hogy az úgymond «ártatlan» civil lakosság ellen lépett volna fel, parancsot adott a kivonulásra. Az elkövetkezõ idõkben Barak ezt a kivonulást

Hazatérõ katonák majd fõ érvként fogja bevetni a választási harcokban, hisz ezzel beváltotta azt az ígéretét, amit miniszterelnökké választása elõtt tett. Az izraeli visszavonulás módja még a Hezbollah harcosokat is meglepte. Gyõzelemittasan kürtölte szét ez a terrorszervezet az egész világon, hogy a Zahal egy gyáva hadsereg, és õ, a Hezbollah üzte ki a Zahalt, amely állítólag a világ legjobb hadserege, Libanonból. Sõt a Zahal visszavonulását tömeges menekülésként állították be, és tudtára adták az egész világnak, hogy céljaikat csak a terror eszközeivel és fegyveres harccal érhetik el. A Zahalt úgy mutatták be nemcsak az arab világban, hanem a világ többi részén is, mint egy legyõzött hadsereget, egy hadsereget, mely legyõzhetõ. Izrael megsemmisítésének gondolata, mely az évek során háttérbe szorult, újra felmerült és burjánzott. A legrosszabb következménye a Zahal visszavonulásának az volt, hogy a palesztinok arra a következtetésre jutottak, miszerint diplomáciai eszközökkel nem lehet egyezményt kötni, hanem erõszakkal és terrorral kell kikényszeríteni. Ha azelõtt volt is egy mérsékeltebb, pragmatikus része a palesztin vezetésnek, a Zahal visszavonulása és a Hezbollah ünneplése katalizátorként hatott arra a palesztin elhatározásra, hogy fegyveres harcra térjenek át. Sokat lehetne még a dél-libanoni

kivonulásról beszélni. Véleményünk szerint ez a lépés még fájdalmas következményekkel fog járni egész Galilea számára. Meg vagyunk gyõzõdve, hogy a Hezbollah terroristák csak rövid idõre hagynak békén bennünket, mert újra fegyverkeznek úgy, mint ahogy az a palesztinok esetében történt az Oslói-egyezmény után. De eljön majd a nap, amikor szokásaikhoz híven támadásba lendülnek, és akkor már nemcsak az északi határt sértik meg, hanem Izrael belsõ területeire is lesújtanak. Jobban örülnénk, ha ez a sötét jóslat nem válna valóra. A Zahal szánalmas visszavonulása egy konok harcot indított el a palesztin oldalon Izrael ellen, amely arra a feltevésre alapozott, hogy terrorral sokkal rövidebb idõ alatt érik el azt, amit diplomáciai úton nem siketült elérniük. Ez egy téves feltevés, amiért mi szörnyû árat fizettünk. Barak miniszterelnök, aki ezt a szerencsétlenséget hozta ránk, az egészet sikerként állítja be, mintha ezzel elérte volna a biztonságot. Az igazság véleményünk szerint nem ismerhetõ félre: Ez a visszavonulás a katalizátora és kiváltója volt a terroristák jelenlegi háborújának. A kompromisszumnélküli vágy a palesztinokkal való egyesülésre – még ha ez Jeruzsálem megosztását is jelentené – a háború folytatását eredményezte. Tuvia Gelbard részelet a Terror árnyékában címû könyvbõl Hírek Izraelbõl | 2015/10

Gyorssegély izraelnek

gyorssegély izraelnek

KEDVES IZRAEL-BARÁTAINK! A MAI HÁBORÚS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IZRAELNEK NAGY SZÜKSÉGE VAN A BARÁTI SEGÍTSÉGRE. MI IS SZERETNÉNK A SEGÍTSÉGNYÚJTÓK SORÁBA BEÁLLNI. AZ EGYIK IZRAELI UTUNK SORÁN ELLÁTOGATTUNK NAHARIYA-BA, AHOL VENDÉGEI VOLTUNK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNAK, ÉS A GYEREKEKKEL EGYÜTT RÉSZT VETTÜNK A SZOMBAT NAPI KÖSZÖNTÕN, AMI HASONLÓ A MI ÚRVACSORÁNKHOZ. NAHARIYABAN SZÁMOS MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ZSIDÓ CSALÁD ÉL. TÖBBEK KÖZÖTT EZEKKEL A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ GYERMEKEKKEL IS VOLT MÓDUNKBAN TALÁLKOZNI. MI NEKIK SZERETNÉNK A LÉGÓPINCÉK KORSZERÛSÍTÉSÉBEN SEGÍTENI, UGYANIS HA MEGSZÓLAL A LÉGIRIADÓ, AZ ISKOLÁSOKNAK IS AZ ÓVÓHELYEKRE KELL MENEKÜLNIÜK. NAGY SZÜKSÉGÜK LENNE A KORSZERÛSÍTÉS MELLETT KORSZERÛ MULTIMÉDIA-ESZKÖZÖKRE, TANSZEREKRE. HA TE IS SZÍVEDEN VISELED AZ IZRAELI GYEREKEK ÜGYÉT, ADOMÁNYODDAL TÁMOGATHATOD ÕKET. A MELLÉKELT CSEKKEN BEFIZETETT ÖSSZEG LEVONÁS NÉLKÜL JUT EL IZRAELBE. MOTTÓKÉNT ÍRD RÁ: NAHARIYA. KÖSZÖNETTEL ÉS SZÍVÉLYES SHALOMMAL ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ

IZRAEL 28 Hírek Izraelbõl | 2015/10

Biblia

Isten hét ígérete Izrael számára 6. rész. A szövetségek.

Zsid 9,15 «Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az elsõ szövetség alatt elkövetett bûnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét»

Burkhard Vetsch (1920–2008)

3. Ígéret: a szövetségek. A «szövetség» szó az Ótestamentumban 286-szor fordul elõ, és jelenthet testamentumot, hûséget, szolidaritást vagy békességet. Nincs annál rendkívülibb, mint mikor az emberek szerzõdésekkel kötõdnek egymáshoz, de az már mindeneket felülmúl, a0mikor a nagy, örök Isten a kicsi, esendõ emberhez köti magát egy szövetséggel! És ami még megdöbbentõbb: a szövetségkötés kezdeményezése mindig Istentõl indul ki! Isten szándékát az Izráellel kötött szövetség kapcsán az Ézs 42,6-ban jelenti ki: «Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megõrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket.» A világosság Krisztus (Jn 1,9; 12,46),

valamint az új szövetség közvetítõje: «Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az elsõ szövetség alatt elkövetett bûnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét» (Zsid 9,15). Az «elsõ szövetség» magában foglalta a • Nóéval, • Ábrahámmal, • Izsákkal, • Jákóbbal, • Izráellel, • Dáviddal kötött szövetséget. Nóéhoz így szólt Isten: «Veled azonban szövetségre lépek…» (1Móz 6,18). Ezt megismételte az 1Móz 9,8-17-ben többször is, amikor Nóé az özönvíz után családjával az új földre lépett. Isten ezt a szövetséget semmilyen feltételhez sem kötötte. A szövetség Isten kijelentését tartalmazta, mely szerint az emberi

faj fennmarad. Ennek bizonyságául helyezte a szivárványt az égboltra (13. v). Miért olyan fontos ez a kijelentés? Többek között azért, mert Nóé és fia, Sém, Jézus Krisztus õseinek sorába tartoznak (Lk 3,36)! Ezt követte egy döntõ szövetség, melyet Isten egy emberrel kötött, akinek a nevét is megváltoztatta: «Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az ÚR, és ezt mondta neki: Én vagyok a mindenható Isten. Járj énelõttem, és légy feddhetetlen! Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon megszaporítom utódaidat. Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá: Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. Nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belõled, királyok származHírek Izraelbõl | 2015/10

Impresszum

Biblia

HÍREK IZRAELBÕL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 Köszönjük, hogy adományával támogatja az Éjféli Kiáltás Misszió munkáját! Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

«… Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége» 1.Móz 12,3

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch

nak tõled. Szövetségre lépek veled, sõt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. Neked adom és utódaidnak a földet, hol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek» (1Móz 17,1-8). Nem csupán egy saját országról és nagyszámú utódról volt szó, hanem: «… Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége» (1Móz 12,3). Ezután következett az Izsákkal kötött szövetség: «De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is» (1Móz 17,19, vö. 1Móz 26,3-4). Továbbá a Jákóbbal kötött szövetségrõl olvashatunk, amely ugyancsak ezt a kijelentést emeli ki: «… áldást nyer általad, meg utódod által a föld minden nemzetsége!» (1Móz 28,14). Itt is névváltoztatásra kerül sor: «Ezt mondta neki Isten: Jákób a te neved. De nem neveznek többé Jákóbnak, hanem Izráel lesz a neved. Így nevezte el Izráelnek» (1Móz 35,10). Isten szövetsége Jákób utódaival, Izráel népével, már nem volt feltétel nélküli és egyoldalú, mert Isten kijelentette: «Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor

30 Hírek Izraelbõl | 2015/10

ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld» (2Móz 19,5). «Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép elõtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit az ÚR rendelt. Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az ÚR kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján!» (2Móz 24,7-8). Istennek Dáviddal kötött örök szövetségérõl a 2Sámuel 23,5-ben és a Zsolt 89,4-5-ben olvashatunk (vö. 2.Chr 7,18). Amikor a Zsidókhoz írott levél szerzõje késõbb Istennek Izráellel kötött szövetségeirõl beszélt, már tudott arról az új szövetségrõl, amely a Golgota áldozati Bárányának vérén alapult: «Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsõleg tisztává tesz, akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektõl, hogy szolgáljunk az élõ Istennek. Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az elsõ szövetség alatt elkövetett bûnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét» (Zsid 9,13-15).

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10:00 órakor istentiszteletet tartunk. Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

m Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

Ruth könyve

az üdvtörténet fényében Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft +postaköltség

A zsidó állam

a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

l e a r z I dig egy

Jelentkezz MÁR most, több 10.000 Ft-ot spórolhatsz!

min mén y l é s e g különle

Turnusok 1. 2016 július 3 - 13.

Nemzetközi angol nyelvû ifjúsági tábor

2. 2016 március 7 - 14.

Ár: 950,- USD

★

+repülõjegy

3. 2016. augusztus 14 - 21. 4. 2016. október 26 - november 2. ★

Az akció december 31-ig érvényes

JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel: 061/350 03 43 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com

Ára: 720,-Ft