Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Page 1

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu jf liki lt h ■ 2016 2016. szeptember t b – 9. 9 szám á

Túl a láthatón • Az ördög, s a láthatatlan világ valósága, és a keresztyének lelki-szellemi küzdelmei

«Az ördögöt ellenségünknek kell tekinteni» – egy külünleges interjú Luther Mártonnal


Szeretettel ajánljuk 2016-os Szentföldi utunkat!

2016

október 27. - november 3.

KÖLTTSÉGE EK

950 EURÓ

+repülõjegy, járulékos költségek

személyenként kétágyas szobákban való elhelyezés esetén 22 – 26 részvétel szükséges

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása. Jelentkezéskor a teljes összeg befizetése szükséges, a jelentkezés a részvételi díj megfizetésére kötelez. Lemondás esetén ezt az összeget nem áll módunkban visszafizetni. Kivételt képez, ha az izraeli utazási iroda bármilyen okból törli az utat.

www.ejfelikialtas.hu

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2 Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: utazas@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu


TARTALOM

ÜDVÖZLET RENÉ MALGÓTÓL

CÍML APON 4 Túl a láthatón

NÉZÕPONTBAN 15 A müezzin imafelhívása és a harangszó nem ugyanaz 18 «Az ördögöt ellenségünknek kell tekinteni» 20 Mi a közös a törvényeskedõben és a törvénytelenben? 22 Mi rejlik a Pokémon GO ingyenes okos telefonos játék mögött? 24 Imádkozol? 26 Maradjunk itt vagy legyünk inkább Jézusnál?

É JFÉLI KIÁLTÁS 28 32 32 32

Kiáltott az Úrhoz Szünidei evangelizáció Hálásan Isten áldásáért Gazdag vetés és utólagos problémák 33 Gyakorlati missziós szolgálat

3 13 16 33

Üdvözlet

Innen-onnan Bölcsességek Impresszum

«AZ ÖRDÖG VALÓSÁGOS» Stephen King amerikai író, a horror-irodalom jeles képviselõje, egyik interjújában kijelentette: «A gonosz bennünk van. Ahogy öregszem, annál kevésbé tudom elhinni, hogy létezik valamiféle külsõ ördögi befolyás; ez ugyanis magából az emberbõl jön.» Bizonyos módon igaza van. Az Úr Jézus is azt mondta: «Mert belülrõl, az ember szívébõl jönnek elõ a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok…» (Márk 7,21). Igaz, hogy a gonosz bennünk van és belõlünk jön ki, ezért van szükségünk a megváltásra, arra, hogy «újjászülõ és megújító fürdõje a Szentlélek által» (Titusz 3,5) megtisztítson bennünket. Ez viszont csak az egyik oldal. A másik az, hogy az ördög valóságos, létezõ gonosz hatalom. Figyelemreméltó, hogy éppen Stephen King tagadja létezését, aki olyan részletességgel tudta a gonoszt bemutatni. Nyugati kultúránkban ez különben nem újdonság és nem valami különlegesség. A reformáció korában sok protestáns teológus törekedett arra, hogy a középkor misztikus gondolkodását és a babonákat felszámolja. Ez pozitív jelenség. Azonban egyesek túl messzire mentek. 1691-ben Balthasar Bekker holland református prédikátor megjelentette a «De betoverde weereld» (Az elvarázsolt világ) címû könyvét. Ebben kigúnyolta és nevetségessé tette a varázslás, a boszorkányok, a szellemek és démonok világát. Az ördög személyes létét is kétségbe vonta. A könyv valóságos sláger lett. Jonathan Israel brit történész szerint ez a «korai felvilágosodás egyik kulcsmûve»; az ördög valóságos létébe vetett hit megingásának kezdetét jelentette. Charles Baudelaire francia írótól származnak ezek a híres szavak: «Az ördög legrafináltabb csele az, amikor arról gyõzi meg az embert, hogy õ nem is létezik.» Jóllehet gyakran idézik – még a holylywoodi filmekben is –, ennek az igazságnak a figyelmeztetése mégis csak nagyon kevesekhez jut el. Alig akad valaki, aki hinne az ördög valóságos létezésében, sõt még a bibliahívõ keresztyéneket is gyakran fenyegeti az a veszély, hogy az õket körülvevõ racionalista kultúra nagyobb befolyást gyakorol rájuk, mint szeretnék. Éppen ma, amikor mi, konzervatív keresztyének megpróbálunk a szélsõségektõl elhatárolódni, megtörténhet, hogy «a fürdõvízzel a gyermeket is kiöntjük», amint egy szólásmondás találóan megfogalmazza.

Legtöbbször úgy viselkedünk, mintha az ördög és veszélyes mesterkedései nem is léteznének. De a nagy ellenség létezik, és nagyon veszélyes, amint azt Mark Hitchcock bibliaoktató fõcikkünkben elmagyarázza (5. oldal). Martin Luther német reformátor is meg volt gyõzõdve az ördög létezésérõl, jóllehet felfogására még a középkor nyomta rá bélyegét, és szívesen adott tanácsokat az újonnan létrejövõ evangélikus közösségeknek, hogyan álljanak ellen a gonosznak (bõvebben a 18. oldalon). A Jelenések 12 képszerûen mutatja be az ördögöt, mint nagy, dühös, tûzvörös, vizet okádó sárkányt hét fejjel, tíz szarvval, a fejein koronával. Hatalmas ellenség, olyan hatalmas, hogy saját erõnkbõl nem is tudunk ellenállni neki. Érdekes módon éppen egy olyan ember, mint Stephen King érzi ezt meg ösztönösen. Roger Olson teológus szerint, aki cikket írt King «Revival» címû horror-regényérõl, úgy tûnik, hogy King ebben a könyvben csak egyféle túlvilágot ismer: a poklot, szörnyû gonosz teremtményektõl kormányozva, akik az embereket, a gyerekeket is, rabszolgákká teszik és kínozzák. A «Revival» (Újjászületés) azzal az igénnyel áll az olvasóközönség elé, hogy egy evangelizáló, ébredést elõidézõ prédikátorról ír, miközben már nem is lehetne távolabb az evangélium igazságától, állapítja meg kijózanító komolysággal Olson. És valóban, ha az ördögrõl és hatalmáról beszélünk, ugyanakkor Krisztust és az Õ evangéliumát nem említjük, akkor csak egy marad: a gonosz gyõzelme. De a jó hír így hangzik: a tûzvörös sárkány legyõzetett, mégpedig a megölt Bárány által, amint a Jelenések 5-ben olvassuk. Micsoda ellentét: A Bárány szétzúzta a sárkány fejét, amikor az a lábait átszegezte. A golgotai kereszten történt ez, Jézus Krisztus ott magára vette a világ bûneit, meghalt, harmadnapon feltámadt, megtörve ezáltal a halál hatalmát, megszabadítva az ördög és a halál hatalmából mindenkit, aki Õbenne hisz. Jézus a gyõztes! Ezt kell szem elõtt tartanunk, bármekkora erõvel is tomboljon körülöttünk az ellenség – és bármennyire valóságos is. Napjai meg vannak számlálva; még egy kis idõ, és el fog jönni a mi Urunk, Aki a Sátán fejére tapos. – Maranatha! René Malgo

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

3


CÍMLAPON

Túl a láthatón

4

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember


HA ISTEN A SZELLEMI VILÁGOT IGÉJÉBEN A LÁTHATÓSÁG FÜGGÖNYE MÖGÖTTI VALÓSÁGKÉNT ÍRTA LE, AKKOR A MI DOLGUNK AZ, HOGY EZT A KIJELENTÉST KOMOLYAN VEGYÜK.

n Az ördög, s a láthatatlan világ valósága, és a keresztyének lelkiszellemi küzdelmei

. S. Lewis így vélekedett: «Két egyformán nagy, mégis ellentmondásos tévedés van, amit az emberek az ördög és démonai kapcsán elkövetnek. Az egyik, hogy nem hiszik el, ezek tényleg léteznek, a másik pedig, hogy hisznek létezésükben, de mértéktelen, egészségtelen érdeklõdést mutatnak irántuk. Õk viszont egyformán örülnek mindkét tévedésnek, az Isten létezését tagadóknak ugyanúgy, mint a varázslóknak.» Egy híres sakkmester éppen látogatóban volt Az egyik európai mûvészeti galériában, amikor megakadt a tekintete egy festményen. A festmény egy fiatalembert ábrázolt, aki sakkjátszmát folytatott az ördöggel. Élvezet látszott az Ellenség arcán, a fiatalemberén pedig pánik. A festménynek ez volt a címe: Sakk-Matt. A sakkmester alaposan megszemlélte a képet, de valami folyamatosan zavarta – valami nem stimmelt a képen. Felkereste a galéria gondnokát, s megkérte, vegye le a festményt. Mivel ez nem volt lehetséges, találkozót kért a festõmûvésztõl, aki beleegyezett ebbe, s megállapodtak, hogy a kiállító teremben találkoznak. A sakkmester elhozta magával a találkozóra sakktábláját és a figurákat is. Ugyanúgy állította fel a táblát, a figurákat, ahogyan az a festményen látható. Ekkor így szólt: «Valami nincs rendben a festményével». Amikor a

C

festõ érdeklõdve kérdezte a sakkmestert, mire gondol, õ ezt válaszolta: «Ön azt a címet adta festményének, hogy Sakk-Matt. Ez viszont azt jelenti, hogy a fiatalembernek nincs több lépéslehetõsége.» A gyõztes sakkozó a fiatalember királyfiguráját a mezõ egy másik kockájára tolta, s ezt mondta: «Most az Ördög kapott sakk-mattot.» S ekkor rápillantott a fiatalemberre a festményen, s csak ennyit jegyzett meg: «Fiatalember, ellenséged végzetesen, tévesen mérte fel az esélyét. Nem kell veszítened, Te fogsz gyõzni!». Talán újra és újra úgy érzed magad, mint ez a fiatalember a festményen. Talán éppen ebben a pillanatban is. Aggodalom és szorongás kísér éjjel-nappal. S közben azon töprengsz, mi lesz az ördög utolsó húzása életedben. Lehet, az a benyomásod, mintha csakhamar sakk-mattot kapnál valamilyen nehéz gond miatt, legyen az házassági, pénzügyi, hivatásbeli, egészségügyi vagy más természetû. Én viszont nagy újságot mondhatok Neked. Ha Jézus Krisztusban, Megváltódban bízol, egészen biztosan Te fogsz gyõzni! Mestered ugyanis már legyõzte az Ellenséget. A Király meglépte utolsó lépését és a halálból Feltámadott ezt mondja: «Sakk-Matt!» A csata eldõlt, Õ nyert. Az, amit Neked, meg nekem is tennünk kell, az az, hogy keze alatt a gyõzelemig harcolnunk, s Vele a játékot végig játsszuk.

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

5


CÍMLAPON

Isten népe az Ellenség ellen azzal a meggyõzõdéssel küzd, hogy a gyõzelem már megvan, ezért nem a gyõzelemért küzdünk. Sõt: azzal éppen ellentétben, amit sokan gondolnak, a lelki-szellemi harc nem félelemkeltõ és aggodalomokozó jelenség. Ha jól megértjük lényegét, akkor az reményt sugall, bátorsággal és biztonsággal ruház fel, mert a gyõzelem a mi Urunk Jézus Krisztus által már a miénk. További ok arra, hog y miért is kell a lelki-szellemi hadviseléssel és a minket körülvevõ láthatatlan világgal foglalkoznunk, az az, hogy Isten errõl kijelentést adott. Ez az egyedüli tényleges igazolása a téma iránti érdeklõdésünknek, s annak az idõnek, amit ennek tanulmányozására fordítunk. Ugyanis ha Isten a szellemi világot Igéjében a láthatóság függönye mögötti valóságként írta le, akkor a mi dolgunk az, hogy ezt a kijelentést komolyan vegyük. 1Mózes 3-ban történik elõször említés az ördögrõl, utoljára pedig a Jelenések 20-ban. Semmi túlzás sincs abban, ha azt állítjuk, hogy a Bibliát kezdettõl a végéig nem tudjuk igazán és helyesen megérteni, ha nem veszünk tudomást az ördögrõl, és a gonoszt támogató hadseregérõl. Isten Mózes elsõ könyvétõl kezdve a Jelenésekkel bezárólag tanított minket a láthatatlan világ igazságaira. Ezért kell ezt nekünk is fontosnak tartanunk. A harmadik ok, amiért a lelki hadviseléssel foglalkoznunk kell, az a tény, hogy igen sokféle vélemény létezik ezzel kapcsolatban. A mai «Spirituális Hadviselés/Spiritual Warfare» Mozgalom támogatói melegen ajánlják a kozmikus szintû spirituális hadviselést (a szellemi szintû hadviselést kozmikus szinten), a spirituális felderítõ térképezést (szellemi térképkészítést) ugyanúgy, mint helyi szellemek beazonosítását és a küzdelmet ellenük. Sokan pedig mindenfajta szabadító szolgálatot vállalnak, egészen odáig, hogy az ördög és a démonikus szellemek megfeddését és megkötözését ígérik. De vajon biblikusak ezek a praktikák? Hívõ embereknek szabad ilyen prak-

6

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

A KIRÁLY MEGLÉPTE UTOLSÓ LÉPÉSÉT ÉS A HALÁLBÓL FELTÁMADOTT EZT MONDJA: «SAKK-MATT!» A CSATA ELDÕLT, Õ NYERT.

tikákhoz folyamodniuk? Mit mond a Szentírás? A különféle vélemények és gyakorlatok miatt Krisztus követõinek ma azt kell megérteniük, hogy mit tanít a Szentírás a szellemi hadviselésrõl, nehogy a Bibliától idegen gyakorlatok kerekedjenek felül, és velünk csak az áldozatok listája bõvüljön. A lelki hadviselés nem játék. Az Ellenséggel szembeni eredményes harcot csak Isten erejével és az Õ szabályai szerint

szabad és lehet folytatni. A negyedik motívum, amiért az ördögöt és a démonokat, valamint az ellenük folytatandó szellemi hadviselést tanulmányoznunk kell, az az, hogy a Biblia szerint a végidõben a démonok hatása és a szellemi harc drámaian növekedni fog (vö. Jelenések 9). Még nem érkeztünk el a végidõhöz, de abból kell kiindulnunk, hogy a démoni hatások és befolyások felgyorsulnak,


minél inkább közeledünk a végidõhöz. Pontosan ennek vagyunk a tanúi a jelenkorban. Miközben a démoni befolyások intenzitása, ereje növekedõben van, megengedhetetlen, hogy ismeretünk és a láthatatlan hadviselés tudata egyre inkább elhalványuljon, meggyengüljön bennünk. Ez veszélyes kombináció lenne. A lelki-szellemi küzdelem tanulmányozása a mai világban fellelhetõ jelenségek teljes spektrumára kiterjed. Nem engedhetjük mg magunknak, hogy fegyvertelenek maradjunk. Az ötödik motívum, ami minket a körülöttünk lévõ láthatatlan világ megértésére, tanulmányozására serkent, hogy felfedezzük annak az értelmét, ami éppen a szemünk elõtt zajlik. A Biblia szerint ugyanis körülöttünk mindenütt láthatatlan háború zajlik. Ha megértjük ezt a háborút, akkor páratlan perspektíva nyílik meg elõttünk, amit ennek az ismeretnek a hiányában az emberek nem is sejtenek. Ray Stedman igen fontos magyarázatot ad, arra a kérdésre, miért is kell megértenünk a körülöttünk folyó szellemi harcot. Olvassuk csak figyelmesen a következõ idézetet: «Miközben a világ legnagyobb vezetõinek a modern élet dilemmájával kell küszködniük, csak ennyit tudnak megjegyezni: ‹Mi az, ami nem mûködik rendjén? Mi az az ismeretlen tényezõ, ami emögött van? Nem értjük, nem tudunk magyarázatot adni. Valami elkerüli a figyelmünket, az emberi természetet és az emberi viselkedést illetõen. Mi lehet ez?› A válasz: a történelem kulisszái mögött szellemi harc tombol, s a láthatatlan világban folyó szellemi harc mûködteti a látható világ eseményeit. Az anyagi világban hogy lehetne béke, ha a szellemi világban háború dúl? Semmi nem lehet tehát értelmesebb, fontosabb és valóságosabb, mint hogy ebben a hatalmas szellemi háborúban Isten ügye mellett állva részt vegyünk. A szellemi küzdelemrõl szóló bibliai tanítás fedi fel elõttünk az igazságot az emberi élet és a történelem alapvetõ problémájáról.

AZ ANYAGI VILÁGBAN HOGY LEHETNE BÉKE, HA A SZELLEMI VILÁGBAN HÁBORÚ DÚL?

‹Ó›, mondhatja ezt most valaki, ‹mindez kissé nyomasztó. Inkább nem is gondolok erre.› Higgyék el, én sem gondolok szívesen erre, de azt is meg kellett állapítanom, hogy az igazságot nem lehet csak úgy elhessegetni magunktól. Csak egyféle módja van annak, hogy ezzel a küzdelemmel reálisan szembenézzünk, mégpedig az, ha erõsen az Úrban vagyunk, és erejével élünk. Aki viszont semmibe veszi ezt a felhívást, és a körülötte tomboló harcot, az arra kárhoztatja magát, hogy a harc áldozatául essék. Hiszen nem maradhatunk semlegesek. Döntenünk kell valamelyik oldal mellett. Nekünk Isten hatalma, a jó hatalma mögé kell állnunk.» Ha ezt a láthatatlan küzdelmet megértjük, akkor majd úgy látjuk a világot, ahogyan az valóban van. Isten Igéjének az egyik alapvetõ igazsága, hogy e világnak a leheletfi nom homlokzata mögött láthatatlan és könyörtelen harc tombol. Az ördög fegy verei töltve vannak, és ki vannak élesítve, golyóin olvashatók a neveink. Ha nem akarunk az áldozatok közé kerülni, akkor tudatában kell lennünk ennek a harcnak és Istenünk hatalmas fegyvereit kézbe kell vennünk. Az Ellenség már célkeresztjébe vett minket. Valamikor láttam egy «Far Side» gúnyrajzot két szarvasról, melyek egymás mellett álltak. Az egyikük éppen ránéz a hasán látható céltáblára. Mire a másik így szól hozzá: «Ostoba anyajegy!». Akár tetszik, akár nem, ha Krisztusért és az Õ dicsõítésére akarunk élni, akkor az ellenség céltáblájává válunk. Barátom, Philip De Courcy lelkész mesélte azt a történetet, ami Jill Bris-

coenak évekkel ezelõtt javára vált. 2001 szeptember 11-én jött vissza az USA-ba tengeren túlról. Amikor a terroristák lecsaptak New Yorkra, repülõgépét az izlandi Reykjavik felé irányították. A személyzetnek és az utasoknak néhány napot ott kellett tölteniük, mielõtt folytathatták útjukat. A reptéren Jill Briscoe meglátott egy fiatal amerikai katonanõt. Csupa aggodalom és izgatottság ült rajta. Végül Jill Briscoe megszólította õt, hogy megtudakolja, jól van-e, és valami biztatót, vigasztalót mondjon neki. Szeptember 11 eseményei a fiatal nõt teljesen magukkal ragadták. Amikor Jill azt is megkérdezte tõle, mi izgatja ennyire, a fiatalasszony jövõjére elõrevetve egy pillantást, így válaszolt neki: «Nem azért léptem be a hadseregbe, hogy háborúba vonuljak.» Sok hívõ ember van ma úgy, mint ez a fiatal katonanõ. Hívõvé lettek, de nem kötelezték el magukat arra, hogy háborúba is menjenek. Sokan még csak gondolni sem akarnak erre. Az igazság viszont az, hogy minden keresztyénnek be kell vonulnia a szellemi háborúba. Nincs más választásunk, ezért biztosra kell mennünk, ismernünk kell a stratégiát és a fegyverünket állandóan kéznél és készenlétben kell tartanunk. Ellenségünk kegyetlen, és csak a kedvezõ alkalomra vár. Sir William Slim parancsnok volt a brit hadseregben. Mindkét világháborúban részt vett, mindegyikben kitüntették, háromszor meg is sebesült. Amikor megkérdezték tõle, mi volt számára katonaként a legfontosabb tanulság, amit átélt, egy történettel válaszolt. Ez olyan egyszerû és mégis annyira jellemzõ történet, hogy az USA tengerészetének alapvetõ kiképzõ tankönyveiben ma is szerepel: «Sok-sok évvel ezelõtt tengerészeti kadetként azt reméltem, egy napon ezredes leszek. Tanulmányoztam ‹A hadviselés alapszabályai› címû könyvet, a külszolgálati szabályokat, amikor hozzám lépett a sarzsi szabász. Barátságosan és jókedvûen nézett rám. ‹Ne törd a fejedet ilyen dolgokon, fiam.

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

7


CÍMLAPON

AZ EMBER CÉLJA SOKSZOR HELYES, CSAK AZ ODAVEZETÕ UTAT TÉVESZTI EL.

Egyetlen alapszabály van a háborúban, több nincs. Találd el a másikat olyan gyorsan és keményen, ahogyan csak tudod, ahol az a legjobban fáj neki, és még nem vett észre.›» Az Ördög ezt a stratégiát naponta alkalmazza Isten népére. A szellemi küzdelmet illetõen gondolataink nem lehetnek bizonytalanok és kiegyensúlyozatlanok. A hívõket az a veszély fenyegeti, hogy az ellenséget vagy semmibe veszik, vagy túl sokat foglalkoznak az ördöggel. Mindkét szélsõség káros, az ellenségnek viszont mindkettõ jól jön. Nagyarányú szellemi vereség, ha az ördöggel és stratégiájával nem törõdünk. De túl sokat foglalkoznunk vele ugyanúgy veszedelmes. A. W. Tozer mutatott rá arra a veszélyre, amikor túlzottan rákoncentrálunk az ördögre. Tozer azt tartja a legfontosabbnak, hogy Krisztust tegyük mindenek középpontjává, az élet fõ tengelyévé:

8

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

«Ahhoz, hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogyan azokat az Írás elénk tárja, állandóan az Úrra kell figyelnünk, s Õt kell életünk és tekintetünk vonzáspontjának középpontjává tenni. Hogy amikor az ördög körülöttünk ólálkodik és leselkedik ránk, legfeljebb csak látóterünk szélén fordulhasson elõ, és csak árnyéknak tekintsük a sugárzó fény mellett. Ha ezen változtatunk, s ezt megfordítjuk, az nagyon helytelen és veszélyes ránk nézve. Nem szabad semmiképpen, hogy látóterünk középpontját az ördög foglalja el, mert akkor Isten a tekintetünk perifériájára kerül. Az ilyen torzult és torzító látás tragédiához vezet. Az ellenséget csak úgy szoríthatjuk ki a csatamezõrõl, ha Krisztus áll a fókuszban. A báránykának csak akkor nem kell félnie a farkastól, ha a pásztor közelében marad. Az ördög nem fél a bárányka imájától, csak a pásztor jelenlététõl.

Az a keresztyén, aki járatos a Bibliában, akinek szellemi-lelki képességeit Isten Igéje és a Szentlélek formálta és tanította az nem fél az ördögtõl. Ha szükséges, szembeszáll a sötétség hatalmasságaival és azokat a Bárány vérével és az Õ bizonyságtételével gyõzi le. Felismeri a veszélyt, amibe került, és felismeri azt is, amit tennie kell. Az Úr jelenlétében érzi magát védettnek, s nem engedi meg, hogy az ördög határozza meg gondolatait.» Emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy Pál a «Sátán» szót 10-szer, az «ördög» szót 6-szor használja. Ezzel szemben a «Jézus» nevét 219 versben, az «Úr» szót 272 versben, a «Krisztus» szót 389 versben írja le. Teljesen nyilvánvaló, hogy figyelmünket merre kell fordítanunk: Krisztusra, nem pedig az ördögre. Krisztusnak kell a középpontba kerülnie, nem az ördögnek. A Jelenések 5, 5–7 arról szól, hogy a megölt Bárány a Mennyben mindenek középpontjában áll. Ha pedig a keresztre feszített és feltámadott Bárány a Menny fókuszában áll, mennyivel inkább kellene itt a Földön a centrumban lennie – Gyülekezeteinkben, családjainkban, házasságunkban és személyes életünkben is ugyanúgy. Nem engedhetjük meg, hogy tekintetünket bármi is elvonja hûséges Bárányunktól, akit érettünk öltek meg. Ezért a lelki életünk súlypontjának az ima és Jézus Krisztusban töltött könyörgés kell hogy kerüljön nem pedig a láthatatlan világ démonaival szembeni védekezés vagy az ellenük folytatott harc. A szellemi-lelki ellenséggel kapcsolatos viselkedésnek hasonlítania kellene annak a csapatkapitánynak a magatartásához, aki a saját csapata játékára irányítja figyelmét. Ha túlzottan is a másik csapat elleni védelmével foglalkozik, akkor nem fogja azt észrevenni, amikor saját játékostársai kedvezõ pozícióba kerülnek. A csapatkapitánynak elsõsorban saját védekezõ játékosaira és támadóira kell koncentrálnia. Ezzel egyidejûleg pedig nem szabad az ellenfél védelmét és támadóit sem figyelmen kívül hagynia. Figyelnie kell mozgásukra, különben


nem passzolja jó helyre a labdát. A jól felkészítõ csapatkapitánynak órákon át tanulmányoznia kell a videó felvételeket, hogy tisztában legyen az ellenfél játékmódjával. Amikor pedig már a játékmezõre áll, saját játékára és játékostársaira kell koncentrálnia. Hasonlatosképpen kell a szellemi-lelki küzdelemben is eljárnunk. Tekintetünket Krisztusra és az Õ «taktikájára» kell irányítanunk saját életünk érdekében is. Viszont ha az ördögöt és terveit fi gyelmen kívül hagyjuk, módfelett bután viselkednénk. Az Írásnak két helye jól mutatja a Sátán eredetét és a láthatatlan harc kezdetét. Ezek: Ézsaiás 14,12-19 és Ezékiel 28,11-19. Ez a két textus a Sátán eredeti állapotáról tudósít a Mennyben, aztán bûnérõl, és bukásáról. Azt, ami a mennyben történt kozmikus bukásnak nevezhetnénk. Ezek az Igék az ördög teremtését, romlottságát és elítélését adják tudtul. Nem mindenki osztja azt a véleményt, hogy ezek a helyek az ördögöt írják le. Viszont ha mi ezt a véleményt osztanánk, akkor semmiféle bibliai leírást sem idézhetnénk bukásáról és lázadásáról Isten ellen. Úgy gondolom, hogy ennek a két helynek a témája az ördög, s ezekbõl bontakozik ki elõttünk bukásának históriája. Ezékiel 28,11–19 tartalmazza annak a személynek a felemelkedését és bukását, akit Tirusz királyának neveznek: «Így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia! Kezdj siratóénekbe Tirusz királyáról, és mondd róla: Ezt mondja az én Uram, az Úr: Te voltál a mintakép, tele bölcsességgel, tökéletes szépség. Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakõ borított: rubin, topáz és jáspis, krizolit, ónix és nefrit, zafír, karbunkulus és smaragd. Aranyból készültek foglalataid, és a rajtad levõ vésetek teremtésed napján elkészültek. Kiterjesztett szárnyú, fölkent kerub voltál. Isten szent hegyén helyeztelek el, tüzes kövek közt járkáltál. Feddhetetlen életû voltál teremtésed napjától fogva, míg álnokság nem találtatott benned. Bõsz kufárkodásod közben

AZ ÖRDÖGÖT ÉS STRATÉGIÁIT NEM FIGYELEMBE VENNI FELÉR A SZELLEMI ÖNGYILKOSSÁGGAL.

megteltél erõszakkal, és vétkessé lettél. Azért számûztelek Isten hegyérõl, és elkergettelek, te kiterjesztett szárnyú kerub, a tüzes kövek közül. Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényûzés kedvéért. Ledobtalak hát a földre, látványossággá tettelek a királyok számára. Sok bûnöddel, álnok kufárkodásoddal meggyaláztad szentélyeidet. Azért tüzet gyújtottam benned, és megemésztett téged, hamuvá tettelek a földön mindenki szeme láttára. Akik csak ismertek a népek között, szörnyülködnek rajtad. Rettenetes véged lett, nem lesz belõled soha semmi!» Ezékiel ezeket az Igéket a Kr. elõtti 6. században írta, Júda 70 évig tartó fogságának idején Babilonban. Prófétai tartalmát három fõ szakaszra oszthatjuk fel: Ezékiel 1–24: ítélet Júda felett. Ezékiel 25–32: ítélet Júda szomszédjai fölött. Ezékiel 33–48: Júda és Izráel helyreállítása. A második szakaszban ír Ezékiel a Júda pogány szomszédjai fölötti ítéletrõl, s itt adja elõ Tirusz vezetõjének a bukását (28,2). A bibliai kommentárok általában megegyeznek abban, hogy Ezékiel 28,2-10-ben III. Etbaal föníciai királyról van szó, aki Tirusz erõdítménye felett uralkodott a tengerparton. Felfuvalkodott és kufárkodó monarchosz, zsarnok volt, s Ezékiel ítéletet prófétált ellene, ami nem sokkal a prófécia elhangzása után be is következett. Aztán Ezékiel 28,12-ben hirtelen változást tapasztalunk. Itt kifejezetten Tirusz királyának a bemutatása következik. Õ azonban nem azonos azzal a személlyel, mint a 2. vers fejedelme, monarchosza. A 28, 2-10-ben leírt fejedelemrõl kétszer is úgy van szó, mint

emberrõl (2. és 9. vers). Tirusz királyát azonban természetfeletti vonások is jellemzik, s ezek messze meghaladják azokat a jellegzetességeket, amiket általában emberekrõl ír a Biblia. Embereket, kiváltképpen Tirusz gonosz fejedelmét soha nem jellemzi így az Ige: «mintakép, bölcsesség, tökéletes szépség». Ezen kívül azt olvassuk Tirusz királyáról szintén kétszer, hogy õ teremtmény (13. és 15. vers), ami emberi királyról még soha nem hangzott el. Az emberek megszületnek, nem teremtetnek. Ezeknek alapján azt gondolom, hogy ez a textus az ördögrõl szól, mégpedig bukott állapota elõtti helyzetérõl. Minthogy elõször Tirusz emberi vezetõjérõl, fejedelmérõl van szó (2–10 vers), és ezután történik említés Tirusz királyáról (12–19 vers), úgy tûnik, hogy Ezékiel az emberi vezetõ, fejedelem mögötti természetfölötti hatalmat akarta felmutatni, amiként az ördög a végidõben lesz a hajtóerõ az Antikrisztus mögött (Jelenések 13,2–4). Amennyiben helytálló ez az értelmezés, akkor láthatjuk, hogy az ördög bukása elõtt példátlan kiváltságokkal rendelkezett. Õ volt a leghatalmasabb és legméltóságosabb az angyalok között. Az «Isten szent hegyének» említése a 14. versben jelölheti az ördög helyét és helyzetét Isten jelenlétében még bukása elõtt. Örülhetett annak, hogy Isten közvetlen közelében van. «Kiterjesztett szárnyú, felkent kerúb» volt (14. és 16. vers). Az angyaloknak két osztálya volt, a kerúbok (cherubim) speciális réteget alkottak, kiváltképpen azért voltak felelõsek, hogy Isten jelenlétét és szentségét óvják. A Sátán mennyei fõpapként szolgált és vezetõje volt a mennyben Isten imádásának. A 18. versben szentélyeirõl van szó. Lehetetlen, hogy abszolút biztonsággal tudjunk szólni ezeknek a kijelentéseknek a teljes értelmérõl. Donald Grey Barnhouse viszont olyan magyarázatot ad, ami a különbözõ részleteket összeilleszti: «Az az elképzelés, ami az Igében az oltalmazással, védelemmel kapcsolatban kifejezésre jut, különféle

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

9


CÍMLAPON

bibliamag yarázóknál más és más hangsúlyt kap… Itt papi funkcióban látjuk, a kerúbokhoz kapcsolva, akik ma is vezetõi a mennyei imádásnak (Jelenések 4,9.10; 5,11–14), és Isten trónusa közelében tartózkodnak. Az a tény, hogy Lucifernek voltak szentélyei, az az imádságra és a papi szolgálatra utal. Úgy tûnik, hogy a világegyetem, az univerzum imádatát Isten az õ közvetítésével fogadhatta, mintegy a Teremtõnek ezt õ adta át. Itt Isten jelenlétében Lucifer a teremtményekkel belakott univerzum hódolatát továbbította, a Mindenható parancsolatait végrehajtásra õ vette át, mint Isten prófétája és adta azt tovább az imádást végzõ teremtett világnak.» Bukása elõtt az ördög Isten dicsõségének a portása, ajtónállója volt, mennyei fõpap és az imádás vezetõje. A tragikus fordulat a 15. vers szerint így következett be: «Feddhetetlen életû voltál teremtésed napjától fogva, míg álnokság nem találtatott benned.» A Biblia más helyén sem találjuk világosabban leírva a bûn eredetét. A Sátán tökéletes volt minden tulajdonságában és cselekedetében egészen addig a szörnyû pillanatig, míg álnokság nem találtatott benne. A bûn az elõzõ pillanatban még nem volt benne, a következõben pedig már igen. Az ördög volt az univerzum elsõ bûnös lénye. Az ördög bukását a 16-19. versek írják le. Elõször ezt olvassuk: «Bõsz kufárkodásod közben megteltél erõszakkal, és vétkessé lettél.» Arnold Fruchtenbaum ezt így magyarázza: «Ezt a kifejezést megtaláljuk Tirusz emberi fejedelme kapcsán is az 1-10 versben. Tirusz fejedelme esetében azt jelentette ez, kikötõrõl-kikötõre ment, így gyarapította gazdagságát (5. v.). Az ördög, Tirusz királya esetében ez pedig azt jelentette, hogy õ angyaltól-angyalig ment, Istent rágalmazta, így akarta megnyerni támogatásukat… Az, hogy õt kufárkodásai erõszakkal töltötték meg, arra vonatkozik, hogy az angyalokkal ügyletelt és Istent káromolta. Erõszakoskodása a mennyben lázadást szított Isten ellen.»

10 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

A SZENTÍRÁSBÓL AZT IS MEGTUDJUK HOGY A DÉMONOK MEGSZÁLLHATJAK AZ EMBERT, ÉS ÁTVEHETIK TESTE FELETT AZ IRÁNYÍTÁST.

Az ördög káromlási kampányba fogott, angyaltól-angyalig járt és Istent becsmérelte. Arról a próbálkozásról, melynek során az ördög megpróbálta legyõzni Istent, s magához akarta ragadni a hatalmat a Mennyben, valaki ezt írta: «A Sátán kockajátékot folytatott és csak két egyest tudott dobni.» Erwin Lutzer pedig ezt jegyezte meg: «Olyan játék automatához kötötte a jövõjét, ami soha nem ad ki nyertest.» A 17. vers azt mutatja, hogy az ördög bûne, az elsõ valaha is elkövetett igazi bûn a büszkeség, a felfuvalkodottság volt. «Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényûzés kedvéért.» Ez a bûn taszította az ördögöt romlásba, ezért kergette el õt Isten. Aggasztó bukása beteljesedett. A másik igehely, ami véleményem szerint az ördög eredeti bukását vázolja, Ézsaiás 14,12-19-ben található.

Ezékielhez némileg hasonló történetet olvasunk még az alábbi Igehelyen: «Jaj, leestél az égrõl, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyõzõje! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhõk csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére. Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettõl az embertõl reszketett a föld, ettõl remegtek az országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? A népek királyai mind tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában. Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gyomot; elborítanak a legyilkoltak, akiket karddal öltek meg, mint egy eltaposott hullát...».


Bibliamagyarázók véleménye megegyezik abban, hogy az Ézsaiás 14,4– 11 Babilon történelemben élt, földi királyát írja le a szerzõ, de miként az Ezékiel 28 kapcsán, itt is felmerül a kérdés, hogy aztán a késõbbi versek emberi fejedelemrõl szólnak-e, vagy arról a hatalomról, ami ezt a fejedelmet is mozgatja. Azt gondolom, hogy a 12. versben szereplõ «fényes hajnalcsillag» kifejezés az ördögre utalhat, még bukása elõtti állapotában. A 1214. versekbõl megtudjuk bûneit, a 1519. versben pedig bukása áll elõttünk. Ézsaiás 14 Ezékiel 28- két ponton nagyon hasonlít egymáshoz. Elõször is az ördög mindkét helyen úgy jelenik meg, mint olyan hatalom, ami a gonosz emberi király mögött áll. Ézsaiás 14ben a babiloni király mögötti hatalomként, Ezékiel 28-ban pedig a Tirusz királya mögötti hatalomként. Másodszor: ezek a szövegrészek azt mutatják, hogy a büszkeség volt az ördög eredeti bûne. Ézsaiás 14,13-14-et gyakran úgy is emlegetik, mint azt a helyet, ahol az ördög voluntarista természete öt cselekvésben mutatkozik meg. Ezek az «akarom»-versek, melyekben õ érthetetlen módon Isten akarata fölé helyezte saját akaratát. «Fölmegyek az égbe.» Az ördög egyenlõvé akart válni Teremtõjével. «Isten csillagai fölé emelem trónomat». Isten csillagai másfajta angyalok. Az ördög az egész teremtett világ fölött akart állni, és hódolatát fogadni. «Odaülök az istenek heg yére a messze északon». A találkozás hegye rendszerint azt a helyet jelenti, ahol Isten uralkodik. Az ördög a tekintély csúcsára akart felemelkedni. «Fölmegyek a felhõk csúcsára.» A felhõk az Írásban gyakran jelképezik Isten dicsõségét. Az ördög azt a dicsõséget kívánta magának megszerezni, ami egyedül Istent illeti meg. «Hasonló leszek a Felségeshez»! Az ördög Isten helyére pályázott. Röviden szólva, az ördög Isten teremtett világa fölött akarta megszerezni a tulajdonjogot és egyedüli tekintélyt akart elérni. Arra törekedett minden módon, hogy feljusson a leg-

magasabb csúcsra, de a legmélyebbre zuhant. Az ördög így elveszítette mindörökre helyét a mennyben. Erwin Lutzer errõl így ír: «Nem csoda, hogy az ördög dühöngõ fenevad… Gondoljunk csak bele, mi mindent kellett feladnia. Nem lehet többé próféta, aki Istenrõl és Istenért emeli fel szavát. Nem maradhat többé pap sem, aki az imádást, hódolást tovább adja Istennek. õ, aki Isten akart lenni, a végén a legkevésbé sem hasonlított Õhozzá. Röviden szólva: mindent elveszített és semmit sem nyert.» Ez pedig pontosan az ellenkezõje annak, amit Isten Fia tett. Õ elhagyta a világmindenség legfõbb helyét Isten jobbján, megalázta magát, s végigment a kereszt botrányához vezetõ úton. Ezért is emelte fel Isten Õt mindenek fölé (Filippi 2,5-11). Jézus számára minden nyereséggé lett, és semmit nem veszített. Isten gondolatai szerint a felfelé vezetõ út elõször lefele vezet, majd a mélybõl felfele. Bátorítást jelent, hogy Isten az alázatosakat felemeli (Jakab 4,10; 1Péter 5,6). Amennyiben Ézsaiás 14 és Ezékiel 28 ténylegesen az ördög bukását írja le, akkor ebbõl tudhatjuk, hogy õ bukott angyal, aki a legmagasabb helyrõl bukott le. De mikor történhetett ez? Mindenki azon a véleményen van, hogy az ördög valamikor az 1Mózes 3 elõtti események során bukott el. Akkortájt, amikor Ádámot és Évát rászedte az Isten elleni engedetlenségre. A kérdés az, hogy pontosan mikor is vétkezett és mikor bukott el még 1Mózes 3 elõtt? Errõl a témáról két alapvetõ nézet alakult ki. Vannak, akik azt gondolják, hogy bukása már 1Mózes 1,1 elõtt bekövetkezett, és Isten olyan színpadnak szánta a teremtett világot, ahol demonstrálni és bizonyítani lehet, kinek van joga az uralkodáshoz. Mások meg úgy vélik, hogy valamikor a menny és a föld teremtése után, de még 1Mózes 3 elõtt. Azaz valamikor 1Mózes 1,31 és 3,1 között kellett megtörténnie. Ebben a kérdésben nem mehetünk biztosra. Néhány utalás azonban

segíthet abban, hogy az idõpontot megpróbáljuk rekonstruálni. Azzal a ténnyel kezdjük, hogy az ördög teremtett angyal volt, és Jób 38,7-bõl tudjuk, hogy az angyalok övendeztek Isten hatalmas mestermûve fölött, amikor Õ megteremtette az univerzumot («együtt vigadoztak a hajnali csillagok, és ujjongtak mind az istenfiak»). Ez azt jelenti, hogy Isten az angyalokat még az univerzum megteremtése elõtt megalkotta. Ez nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy eddig az idõpontig még nem voltak bukott angyalok, harmónia uralkodott, mert együtt tudtak örülni és vigadozni. A következõ, amit tudunk, hogy Isten hatnapos mûvét nagyon jónak találta (1Mózes 1,31). Ez azt is jelenti, hogy Isten új univerzumában minden rendben volt, ami összeegyeztethetetlen lett volna azzal, ha már léteztek volna bukott teremtések. Ebbõl következik, hogy az mégis csak a jobb megoldás, ha a Sátán és seregének a bukását a hetedik nap utánra tesszük, amikor Isten megpihent, és mindent jónak talált, s így minõsített (1Mózes 1,31), még mielõtt az ördög az 1Mózes 3,1-ben kísértõként a színre lép. Még ha nem is lehetünk biztosak benne, de elgondolható, hogy az ördög, amint látta a teremtés befejezése után ennek makulátlan állapotát, végezetre meg Ádámot és Évát, és Isten-imádásukat, féltékennyé vált, és ezt az imádást szerette volna megkapni. Isten dicsõségének a portásaként és a mennyei imádás vezetõjeként elirigyelte ezt az imádást. Ez lett a bûne és végleges bukásának az oka. Az Írás szerint Isten teremtett mindeneket, még az angyalokat is (Kolossé 1,16). De mivel Isten szent és bûntelen, eredetileg ezért az összes angyal szent és bûntelen volt. Ne felejtsük el, Isten nem teremtett ördögöt és démonokat. Isten csodaszép és áldott, védelmezõ kerúbokat és seregüket alkotta meg, azaz a tökéletes angyalok seregét, s nem a bukottakét. Ám a felkent kérúb lázadást szított Teremtõjük ellen, ami magával vonta bukását és az angyalok egy harmadáét is (Jelenések 12,4: «az ég csillagainak harmadát»). Mégis

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 11


CÍMLAPON

fennáll a kérdés: Miért engedte meg ezt Isten? Mivel Isten mindentudó, világos volt számára, mi fog következni. És szuverén Úr, aki mindezt megelõzhette volna. Miért nem tette meg ezt? Ez az egyik legnehezebb kérdés. Ehhez hasonlóan nehéz még ez a kérdés is: Miért engedi meg Isten a szenvedést és a gonoszságot a világban? Ezekre a kérdésekre nem tudunk kimerítõ és végleges választ adni, ennek ellenére tudhatjuk, hogy az ördög és démonainak a jelenléte sajátos módon mégis szolgálhatja Isten dicsõségét, nevezetesen azt, hogy Õreá irányuljon a figyelem. Isten az, aki létezni engedi az ördögöt, kifürkészhetetlen, szuverén megfontolásból, s ezen okokat jobbára csak Õ ismeri. Mi pedig megnyugodhatunk abban, hogy Isten végtelenül bölcs és szeretõ Isten, aki véghez viszi terveit – a legjobb tervet az Õ maximális dicsõségére. Az ördög az emberi történelem színpadán pedig az 1Mózes 3-ban jelenik meg elõször. Mégpedig úgy lép fel, mint az ember kísértõje és megtévesztõje: «A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek? Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcsébõl ehetünk, csak annak a fának a gyümölcsérõl, amely a kert közepén áll, mondta Isten: Ne egyetek abból, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok! A kígyó erre így felelt az asszonynak: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek belõle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz» (1–5. vers). Ádám és Éva bûnesete után Isten átokkal sújtotta a fõ résztvevõket: «Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között,

12 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

a te utódod és az õ utódja között: õ a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod» (14–15. vers). 1Mózes 3 nem említi meg az ördögöt, sem nevét, de a kontextusból és más bibliai helyekbõl kitûnik, hogy õ a kígyó mögött áll (Jelenések 12,3.9). 1Mózes 3 elsõ öt versében háromszor van szó «kígyóról». Ez több kérdést is felvet, leginkább azt a kérdést, milyen kapcsolat áll fenn az ördög és a kígyó között. Ennek inkább csak szimbolikus értelme van, s a pogány mitológiából vezethetõ le? Vagy az ördög tényleg átváltozott kígyóvá, hogy így rejtse el magát? Vagy tényleg kígyó lenne az ördög? Azt gondolom, hogy ez a történet tényleg így mehetett végbe, és egyáltalán nem mítosz. A szövegben semmi sem utal arra, hogy ezt az olvasónak mitológiailag kellene értelmeznie. Az Újszövetség az Ádámról és Éváról szóló tudósítást, valamint az ördögnek az Éden kertjében történõ elõfordulását történeti valóságként kezeli (Máté 19,4-6; János 8,44). Az egész teremtéstörténet ténylegesen megtörtént valós eseménysor. Más bibliai helyek arról szólnak, hogy az ördög más teremtményekben is megjelent, illetve mögöttük áll: a babilóniai király (Ézsaiás 14), Tirusz fejedelme (Ezékiel 28), végül az Antikrisztus (Jelenések 13) mögött. Az Írásból tudjuk azt is, hogy a démonok emberekbe is beköltözhetnek, s kontrolljuk alá vonhatják egész testüket. Ha ezt is tekintetbe vesszük, joggal feltételezhetjük, hogy az ördög a kígyó testét alkalmasnak találta arra, hogy így álcázza magát, amikor Évát megkísértette. Késõbb az Írás különféle

módon jelöli meg az ördögöt, kígyóként és sárkányként (2Korintus 11,3; Jelenések 12,4.7.9.13). Természetesen további kérdéseket is felvet ez a tudósítás. Hogyan nézhetett ki eredetileg a kíg yó, még az elátkozás elõtt? Arra lett kárhoztatva, hogy port egyen, és a hasán csúszszon-másszon – azt jelenti ez, hogy elõtte felegyenesedve tudott mozogni? S miért nem ütött szöget Éva fejébe az, hogy egy kígyó beszél? Az állatok a bûneset elõtt még tudtak beszélni? A válaszkeresés ezekre a kérdésekre meghaladná e cikk kereteit, de Henry Morris érdekes és eligazító kommentárt írt: «Tényleg nincs okunk arra, hogy ne tételezhetnénk fel, hogy a kígyó eredeti teremtésbeli állapotában, formájában csodaszép, felegyenesedve járó állat volt, s az emberekkel is kommunikálni tudott. Az ilyen értelmezés természetesen megkönnyítené ennek a szakasznak a megértését, még ha nehezen lenne is elhihetõ… Továbbá az is lehetséges, hogy minden állat (kivéve a madarakat) négylábú volt, csak a kígyó nem. De hátgerinces csontvázszerkezettel és kicsinyke végtagokkal megtámogatva még az is elképzelhetõ, rendelkezett azzal a tulajdonsággal, hogy felegyenesedjék, és így tartsa magát, miközben Ádámmal és Évával beszélt. A kísértés és a bûneset után megváltoztathatta Isten az állatok hangképzõ képességét, az agybeli beszédközpont szerkezetét… A kígyó teste még na-


BÖLCSESSÉGEK

A KÍGYÓRA TERHELT ÁTOK KÉPE VAGY ÁRNYÉKA VOLT ANNAK, AMI VÉGSÕ SORON AZ ÖRDÖGGEL TÖRTÉNT, AMIKOR ISTEN ÕT ELVETETTE.

gyobb változásokon ment át, mivel elveszítette képességét a felegyenesedésre, s arra, hogy az embereknek közvetlenül a szemükbe nézzen. Még egyszer hangsúlyozni kell viszont, hogy ezt a magyarázatot nem szabad dogmatikailag értelmezni. A Biblia ugyanis ezekrõl a dolgokról nem fogalmaz meg egyértelmû megállapításokat, s az ilyen magyarázatok a ‹modern gondolkodás számára› csak nehezen fogadhatók el. Mindazonáltal ezek sem zárhatók ki teljesen, és nem lehetetlenek az eredeti teremtés kontextusában, összefüggésében, s akár még ezeknek a helyeknek a természeti és szószerinti olvasásmódjából lehetne is ilyen következtetéseket levonni.» Ezzel összefüggésben felmerül egy némiképpen hasonló további kérdés: Miért átkozta meg Isten a kígyót azért, amit nem õ, hanem az ördög tett meg? Miért kellett a kígyónak az ördög tetteiért elszenvedni azt, hogy hason járjon? Erre sem vagyunk képesek abszolút biztos választ adni. Elgondolható viszont, hogy a kígyó-

nak ez az alacsony helyzete attól a naptól fogva alapvetõ tanulságul kellett szolgáljon. A kígyóra terhelt átok képe vagy árnyéka volt annak, ami végsõ soron az ördöggel történt, amikor Isten õt elvetette. A kígyóra mondott átokkal Isten ezt is üzenhette az ördögnek: «Kígyónak akarod kiadni magadat? Legyen hát! A büszke kígyó lényét ezért megváltoztatom, és alacsonyrendû lénnyé változtatom õt. Hasonlóan hozzá, te is alacsonyrendû, alávetett teremtménnyé leszel, és Éva utódai a fejedre fognak taposni!» Attól függetlenül, hogy milyen válaszokat adunk a szöveg eg yes részleteire, abban biztosak lehetünk, hogy az Ördög reális, valós lény, és már az elsõ kísértésnél étetette magát, hogy a kísértést kívánatossá tegye. Még ma is õ a legmesteribb hazudozó, megtévesztés a névjegykártyája. Vajon tudjuk vagy nem, amit John Blanchard üzen, de mindenképpen érdemes figyelni rá: «Élõ, intelligens, ötletgazdag és rafinált ellenséggel állunk szemben, aki még az idõsebb keresztyéneket is képes kijátszani, a legszorgalmasabbakat is felülmúlja, a legerõsebbeket is le tudja gyõzni, és a legbölcsebbek eszén is képes túljárni.» Efézus 6,11 figyelmeztet «az ördög mesterkedéseire». A «mesterkedései» szónak a görög eredetije a methodeias. Többes számban áll, ezzel is fi gyelmeztetve minket, hogy az ördögnek sok módszere és terve van, amiket azért vet be, hogy életünknek és szolgálatunknak károkat okozzon. E. M. Bounds így vélekedik: «Az ördög gondolatai tökéletes tervek. Sok lehetõsége van arra, hogy különféleképpen cselekedjen. Mintha minden dologban, ügyben több lehetõsége is lenne. Nála nincsenek sztereotípiák, ismétlések. Õ aztán nem alakít ki taposómalmot. Produktív, sokrétû, és mindig újat kigondoló és alkalmazó természete van. Nagyon tapintatosak, rafi náltak, sõt egyenesen elegánsak a tervei. Ezért tud becsapni és rászedni olyan sok embert.»

Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kõsziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! ZSOLTÁROK KÖNYVE 73,26

Az öröm mélyebbre hatol, mint a kétségbeesés. CORRIE TEN BOOM (1892–1983), ÍRÓ

Törvényeskedés az, ha Isten törvényét az Isten teremtményétõl elválasztjuk. SINCLAIR FERGUSON (SZÜL: 1948), TEOLÓGUS

A mennyország kulcsáról nem lehet másolatot készíteni. DOUGLAS HORTON SZÜL: 1891 AMERIKAI PROTESTÁNS LELKÉSZ

Középút nincs. Aki halogatja a döntést, az valójában a gonosz mellett döntött. Aki azon töpreng magában, hogy becsületes legyen-e, vagy sem, az már letért az egyenes útról. C.H. SPURGEON (1834–1892), PRÉDIKÁTOR

A keresztény hit Krisztusba vetett hit. Értéke nem a hívõben rejlik, hanem abban, akiben hiszünk - nem abban, aki bízik, hanem akiben bízik. MANFRED SIEBALD SZÜL: 1939. TEOLÓGUS

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 13


CÍMLAPON

A 2Korintus 2,10–11-ben is az ördög terveirõl van szó, de itt a noema görög szó szerepel, aminek a jelentése «gondolat» vagy «szándék». Az ördög lázasan dolgozik mesterkedései, módszerei, tervei és szándékai szerint, ezek megvalósításán. A Biblia azt is jól mutatja, hogy egy csomó károkozó tevékenységet valósít meg. Rombol, hazudozik, elcsüggeszt, demoralizál, és meghamisít. Utánoz, elleplez, megtéveszt, és kételyt hint mindenfelé. A Sátán fõ módszere, hogy a bûnt ártatlannak tünteti fel, így szinte kívánatosnak állítja be az emberek elõtt. Jópofaságnak állítja be a bûnt, s abban a tévhitbe ringat bele minket, hogy bûneiknek és következményeinek urai maradhatunk. Az ördög azzal is megpróbálkozik, hogy Krisztusban kapott békességünket is elrabolja tõlünk, s arról próbál meggyõzni, hogy még ennél is jobbat tud adni. A gyanútlan embereket elcsábítja szerencseígéretekkel, de eltagadja azt az árat, amit ezért nekik fi zetniük kell. Erwin Lutzer ezt a stratégiát egyértelmûen írta le: «Szemében a legjobb, amit tehet, hogy megrontja közösségünket Istennel. Azt akarja, hogy tisztátalanná tegyük magunkat a bûnökkel, és így tényleges kapcsolatunkat elveszítsük Istennel… Ha már nem képes távol tartani minket a Mennytõl, akkor abban próbál megakadályozni, hogy itt a földön hasznos életet éljünk. A legnagyobb örömmel bizonyítaná, hogy legmélyebb szükségleteinket is jobban tudja megelégíteni, mint Isten. Ha reá hallgatunk, szól érvelése, több lehetõségünk, beteljesülésünk, és szerencsénk lesz. Azt akarja adni, amit Isten nem ad meg nekünk. Nem kell ahhoz alázatosaknak lennünk, hogy áldást kapjunk. Nincs szükség arra, hogy bûneinket megvalljuk, vagy alávessük magunkat a Mindenhatónak. Elég, ha csak magunkkal foglalkozunk, és csak magunkra koncentrálunk. Azt sziszegi a kígyó: az élet errõl szól igazán. Az ördög azoktól a keresztyénektõl tart, sõt fél, akiknek öröme Istenben

14 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

AZ ÖRDÖG AZOKTÓL A KERESZTYÉNEKTÕL TART, SÕT FÉL, AKIKNEK ÖRÖME ISTENBEN VAN. HISZEN NEM TUD SEMMI OLYAT KÍNÁLNI, AMI EZZEL FELÉRNE.»

van. Hiszen nem tud semmi olyat kínálni, ami ezzel felérne.» Az ellenfél ilyen mesterkedéseit csak akkor kerülhetjük ki, ha a mi Urunkban örömünket leljük. Georg Müller, az ismert angliai árvaházak építõje és vezetõje minden reggelt kiadós imával és bibliaolvasással kezdett. Úgy gondolta, s ezt tette is, hogy minden keresztyénnek elsõ kötelessége, hogy a lelkét Istenben megbékítse, elcsendesítse. Leírta, hogyan foglalkozott minden reggel az Úrral, hogyan jutott el «az Istenben való boldogság» állapotáig. Nem fér kétség ahhoz, hogy az Úrban átélt örömünk sokkal értékesebb mindannál, amit az Ördög kínálhat. Még sokfajta stratégiát lehetne felsorolni, amivel az ördög él, de most inkább listázzuk fel mesterkedéseinek, módszereinek legfontosabb eszközeit: Hamis fi lozófiákat, bölcselkedést támogat (Kol 2,8). Megbúvik a hamis-, vagy álvallások mögé (1Kor 10,20). Hamis tanítók mögött áll (2Kor 11,14–15). Hamis tanításokat agyal ki (1Tim 4,1). Ravasz hazudozó (2Kor 11,3). Õ az ellenségünk (1Pét 5,8). Õ minden hazugságnak az atyja (Ján 8,44). Rágalmazó (Jel 13,6). Kísértõ (Mát 4,3). Tolvaj, aki csak azért jön, hogy öljön és pusztítson (Ján 10,10). Embergyilkos kezdettõl fogva (Ján 8,44). Gonosz, elragadja a szívünkbe vetett magot (Mát 13,19). Megvakítja a hitetlenek gondolkodását (2Kor 4,4).

Foglyul ejti az embereket, hogy akaratát teljesítsék (2Tim 2,26). A világosság angyalának adja ki magát (2Kor 11,14). Hamis tanítványokat hoz elõ (Mát 13,24–30). Szerte jár a földön, és olyanokat keres, akiket elnyelhet (1Pét 5,8). Hazug terveket szõ, hogy rászedjen (2Kor 2,11). Befolyásolja a földkerekség királyait, kormányait (Dán 10,13; Jel 16,13–16; 20,3). Megcsalja és elvakítja az elveszetteket (2Kor 4,4; 2Tim 2,26). Üldözi a hívõket (Jel 2,10.13). Kárhoztatja, vádolja Isten népét (Zak 3,1; Jel 12,10). Akadályozza a keresztyéneket az Isten szolgálatában (1Thessz 2,18). Viszályt és diszharmóniát támaszt (2Kor 2,10–11). Kételyt hint (1Móz 3,1–5). Az embereket bûnre csábítja (1Móz 3,1–6), Haragot kelt (Ef 4,26–27), Felfuvalkodottá, büszkévé tesz (1Tim 3,6), Önbizalomra ingerel (1Krón 21,1), Szexuális erkölcstelenségre, tisztátalanságra ösztönöz (1Kor 7,5), Hazugsággal szállja meg a szívet (ApCsel 5,3), Bátortalanságot terjeszt (1Pét 5,6– 10). Az Ördög legnagyobb csalása bizonyosan az a próbálkozás, hogy meggyõzze az embereket arról, Jézus Krisztus nem Megváltójuk a bûntõl. Ne engedjük félrevezetni magunkat az Ördögtõl! Ne essünk bele hazugságának ebbe a mély csapdájába! Ha még ez a veszély fennáll az életedben, akkor még ma jöjj Krisztushoz, s higgy Õbenne. Mark Hitchcock

Rövidített kivonat ebbõl a könyvbõl: 101 válasz a Sátánra, démonokra és a szellemi harcra vonatkozó kérdésekre, Mark Hitchcock, 11–49. oldal.


A müezzin imafelhívása és a harangszó nem ugyanaz A muszlim imafelhívás az érvényesség abszolút igényével lép fel, míg a harangszó csupán zenés jeladás

templom i h a r a n g sz ó és a muszlim imafelhívás nem helyezhetõ eg y szint re. Ezt a nézetet vallja Klaus Hammer a Német Harangmúzeum tudományos testületének tagja (Gescher Coesfeldnél). A müezzin imafelhívása körül kibontakozó politikai vita adta az alkalmat a testület internetes oldalán megjelent cikk megírására. Az „Alternatíva Németország számára» (AfD) párt a május elején közzétett pártprogramjában indítványozta a müezzin imafelhívásának németországi betiltását. Amint Hammer írja, a müezzin imára szólítását – „Nincs más isten Allahon kívül. Vallom, hogy Mohamed Allah küldötte» – a

A

jelenlegi vitában a harangszó iszlám megfelelõjének tekintik. Van azonban közöttük egy alapvetõ tartalmi különbség. A harangszó kizárólag egy zenés jeladás, amely szavak nélküli, azaz sem világi, sem vallásos tartalmat nem közvetít. Így egyetlen hallgatóját sem „unszolja valamilyen meggyõzõdés elfogadására». Hammer megemlíti a harangok megszólalását például a pontos idõ jelzéseként. Ezzel ellentétben a müezzin imafelhívása „politizálható, megdönthetetlen, megcáfolhatatlan kijelentés az abszolút érvényesség igényével egy harmadik féllel szemben is». Ennek megfelelõen a müezzin imafelhívása a keresztyén hitvallás terjesztésével lenne összehasonlítható, tó, amit hangosbemondóval kiáltanának ak világgá a templomtornyokból, írja rja Hammer. www.glockenmuseum.de .de

Hegyi András

Jézus a Krisztus

Ára: 750,-Ft +postaköltség

A teológia tudományában csak kevéssé járatos olvasó számára is evidencia, hogy már a keresztyénség elsõ századaiban a Krisztus személyérõl szóló viták következtében a krisztológia lett a legkidolgozottabb fejezete a keresztyén teológiának. Az apostoli atyáknak különleges adottságuk volt az Atya és a Fiú viszonyának és Krisztus kettõs természetének finom megkülönböztetésére, illetve mindezek árnyalt megfogalmazására. Krisztus egylényegû az Atyával, kettõs természetû, vagyis isteni és egyben emberi személy, született, de nem teremtmény, öröktõl fogva született, valóságos Isten vallóságos Istentõl, Istensége szerint örökkévaló, emberi természete az idõk teljességében jelent meg. 115x180mm; 72 oldal

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 15 Éjfé


NÉZÕPONTBAN

«Izrael a digitális jövõ központja» Dell Future Ready konferencián Michael Dell, a Dell számítógépes cég alapítója kijelentette, hogy Izrael egy új digitális korszakba vezeti át a világot. Michael Dell amerikai zsidóember, közismerten Izrael-barát. «Új ipari forradalomról» beszélt,

A

sok ezer «hihetetlen innovációval, amelyekrõl el sem tudtuk képzelni, hogy valamikor is létrehozzák», és közölte, hogy az élet minden területén változások fognak bekövetkezni. «Izgalmas idõket élünk», állapította mnr meg.

Michael Dell

Svájci iskola számûzte a keresztyén játszódélutánokat vájcban a St. Galler Általános Iskola Heimat-Buchwald településen a média kereszttüzébe került, mert keresztyéneknek engedélyt adott egyik osztálytermében játékos délutánok megszervezésére. Az egyik délutánon a Kids-Team tartott összejövetelt, énekleltek, barkácsoltak, bibliaverseket és bibliai történeteket olvastak fel. «Az egyik nyolcéves kislány aggódó anyukája» a 20 Minuten svájci ingyenes újságnak jelentette az esetet kifejtve, hogy «a gyerekeket az iskolában játékokkal és kedveskedéssel csalogatják, majd pedig misszionálják õket», amint az esetrõl a 20min.ch. beszámolt. Az iskola visszavonta az engedélyt, az anyuka örült, hogy «az iskola ilyen következetesen járt el». Hanspeter Krüsi iskolaigazgató kijelentette: «Azért tettük, mert az osztálytermek használatának szabályzatában az áll, hogy vallásos szervezeteknek nem adhatunk engedélyt az iskola termeiben rendezvények tartására.» A Kids-Team azt az ajánlatot kapta, hogy játszódélutánjait a Heiligkreuz evangélikus templomban tartsa.

S

mnr

16 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Smiley az amerikai Bibliában z amerikai App-Store-ban eg y ideje olyan online Biblia kapható, amely «200 szót smileyval helyettesít», jelentette a Neue Zürcher Zeitung weboldalán. «A smileyk arra szolgálnak, hogy röviden érzelmeket fejezzenek ki fõleg chatelés közben.» Az «Isten» szót például egy mosolygós smiley helyettesíti glóriával a fején. A smileyk használata azonban már az elsõ

A

oldalon félreértésekhez vezetett, amint egy Twitter felhasználó hölgy írásából kiderült: «‹Kezdetben teremtették az angyalok a csillagokat és a földet.› Meglehetõsen biztos vagyok benne, hogy ez nem így van.» Látható tehát, hogy az «Isten» és «az ég» helyett álló smileykat nem jól értelmezte. Felvetõdik a kérdés, mi haszna lehet egy ilyen mnr «Bibliának» …

Szentháromság-vita az USA-ban Szene der USA evangélikus lapban heves vita folyik Isten szentháromságáról. Fõleg arról a kérdésrõl van szó, hogy milyen viszony fûzi a Fiút az Atyához. Egyes konzervatív teológusok a szentháromság kapcsán amellett érvelnek, hogy a nõ alárendelt a férfinek: Amint a Fiú alárendelt az Atyának, úgy van a nõ is a férfinek alárendelve. Más teológusok óvnak ettõl a logikától, mert hisz az Isten szentháromságát nem szabad az emberekhez mérnünk. Attól tartanak, hogy a Fiú «örök alá-

A

rendeltségének» tana, vagy az Atya feljebb helyezése a rangsorban végsõ soron az Úr Jézus istensége elleni támadás. Õ emberré válásakor valóban önként üresítette meg Önmagát és vett fel emberi formát, de ettõl függetlenül teljes egészében Isten maradt. Azzal érvelnek, hogy azok a bibliahelyek, amelyek Jézus alárendeltségérõl beszélnek, emberré válásával kapcsolatosak, miközben Jézus Istenként mindig is egy az Atyával, és így nem lehet alárendelve Neki. mnr


Bibliák

«Donald Trump az Antikrisztus?» zt a provokáló kérdést Roger E. Olson amerikai teológus tette fel a blogján. Tény, hogy sok amerikai evangélikust aggodalom tölt el Trump diadalmenete láttán, de Olson nem aggódik. Saját kérdésére így válaszol: «Nem, minden bizonnyal, nem. De nekünk, keresztyéneknek komolyan meg kellene próbálnunk az idõk jeleiben olvasni – amint azt az Újszövetség parancsolja.…» Olson attól tart, hogy a mérsékelt evangélikusok Amerikában túlreagálták a 20. század közepén és végén egyes keresztyén körökben jelentkezõ «végidõkre való lázas készülõdést», és most már egyáltalán nem is foglalkoznak a Biblia végidõkkel kapcsolatos tanításával. A hívõknek meg kellene szívlelniük, amit a Biblia az Antikrisztusról

E

mond: Olson szerint az Antikrisztus egyrészrõl «valószínûleg minden gonosz ‹hatalom és uralom› szimbóluma lesz, amely Krisztus Szellemével ellentétes, így a szeretettel, a mások iránti könyörületességgel és a szent élettel». Másfelõl az Antikrisztus egy eljövendõ «világuralkodó lesz, aki leigázza a világot és üldözi Isten népét». Bizonyos, csak rá jellemzõ dolgokat is fog cselekedni, mint «1) az egész világ feletti hatalmat magához ragadja, 2) Istent káromolja, 3) megköveteli, hogy a világ õt imádja és 4) megpróbálja Isten népét kiirtani – legyenek azok zsidók vagy pogányok». mnr

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), középméretû (114 x 163mm), keménytáblás, kék, bordó, zöld színben

Ára: 3300 Ft

+postaköltség

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), középméretû (114 x 163 mm), keménytáblás, vászonkötésû bordó színben

Ára: 4100 Ft

+postaköltség

Minden nyelv számára egyetlen õsnyelv? «Beszél Ön nosztratiul?» címû, a faz.net-en megjelent tudományos cikkben Ulf von Rauchhaupt úgy véli, hogy «a világ nyelvei nagy valószínûséggel rokonok egymással». Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a felismerés valóban bizonyítható-e. A kutatók között is eltérõ vélemények alakultak ki. A cikk következtetése így hangzik: «Egy olyan korban, amikor

A

a tudománytól sokan világnézeti állásfoglalást is elvárnak, gyakran nehéz megérteni, hogy a tudományos spekuláció és a sokoldalúan alátámasztott tényszerûség között alig lehet éles határt húzni. Sokkal inkább egy folytonosságot kell elképzelni, amelyben mindenki eldöntheti, hol ér véget számára a szavahihetõség határa.» mnr

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), nagyméretû (136 x 195 mm), keménytáblás, vászonkötésû bordó színben

Ára: 6200 Ft

+postaköltség

Politikusok a talkshowkban Kölni Újságíró Iskola tagjai górcsõ alá vettek «hét politikust, négy talkshowt és több száz dokumentált kijelentést» Németországban, és eredményeiket közzétették a faktenzoom.de honlapon. Amint írják, «feltettük magunknak a kérdést, hogy a politikusok ragaszkodnak-e a tényekhez, amikor egy-egy talkshowban szerepelnek. A sokheti kutatás eredménye kijózanító». A vizsgálatok

A

kimutatták, hogy az összeállított lista élén Frauke Petry AfD-politikusnõ áll, akinek kijelentései 26,3 %-ban «hamisnak vagy túlnyomórészt hamisnak» bizonyultak. A legjobb helyen Armin Laschet CDU-politikus végzett, az õ hamis kijelentéseinek százalékaránya 6,5 %. A kérdés viszont nyitott marad, mely esetekben tévedtek, és mikor hazudtak tudatosan a politikusok. mnr

Biblia, revideált új fordítás (RÚF 2014), középméretû (114 x 163 mm), puhatáblás, varrott kötésû szürke-bordó, narancs-kék színben

Ára: 5100Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 17 Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható


NÉZÕPONTBAN

bít, zúgolódást szít bennünk, s arra ösztönöz, hogy szánk és nyelvünk visszaéljen Isten szent nevével. A harmadik parancsolat ellen azzal ingerel minket, hogy ne hallgassunk Isten Igéjére, hanem kétkedve fogadjuk azt, s az Ige szolgáival együtt vegyük semmibe, és az Igét rosszra fordítsuk. Ez képezi az ördög füleit és nyakát. A második tábla alkotja az ördög testét. Az általa kifordított negyedik parancsolattal szüleink lebecsülésére tanít, arra, hogy ne engedelmeskedjünk nekik, ne segítsük õket, szégyelljük õket és legyünk lázadók a felsõbbség ellen – ez képezi az ördög mellkasát. Az ördög által kifordított ötödik parancsolattal gyilkosságra, haragra, gyûlöletre, rosszindulatra, irigykedésre és károkozásra buzdít – ez képezi az ördög szívét. A hatodik parancsolattal azt követeli az ördög, hogy váljunk paráznává, házasságtörõvé, vérfertõzõvé, puhánnyá, szavakban és viselkedésben gátlástalanná. Ez az ördög hasi szintje. A hetedik parancsolat az ördög olvasatában errõl szól: senkinek ne segítsünk, ravaszsággal és erõszakkal raboljunk ki mindenkit, lopjunk, csaljunk, hazudjunk, hamisítványokkal kereskedjünk, vagy sokkal drágábban adjuk el a portékát, mint amenynyi az igazi értéke – ezek alkotják az ördög kezeit, hatalmas ujjait. A nyolcadikkal arra bíztat, romboljuk le az emberek jó életét, taszítsuk õket kétségbe, és mocskoljuk be õket. Ez az ördög akarata. Ilyen barátságos arca van az ördögnek.

Luther Márton

MEGKÉRDEZ TÜK

«Az ördögöt ellenségünknek kell tekinteni» Luther Márton (1483–1546) német reformátor sokat írt és beszélt a hívõk lelki harcáról az ördög ellen. Most interjú formában kivonatokat közlünk a híres «Asztali beszélgetések»-bõl, amiben ezzel a témával is foglalkozott.

18 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Luther úr, hogyan jellemezné az ördögöt? Ha azt mondjuk, hogy maga Isten a szent Tízparancsolat tézise, fõ állítása, akkor ennek az ördög az antitézise. Ezért ha valaki látni akarja az ördögöt, az tekintse meg a kifordított Dekalógust(Tízparancsolat). Feje az elsõ tábla ellen irányul, hogy ne bízzunk Istenben, ne szeressük, ne féljük Õt, amit az elsõ parancsolatban Õ megkövetel tõlünk. A másodikban az ördög istenkáromlásra csá-

De miért támad minket, hívõket ilyen módon az ördög? Az ördögöt ellenségünknek kell tartanunk, ellene Isten Igéjével küzdünk, s romboljuk a birodalmát. Persze õ a világ Fejedelme és bálványa, s nyilvánvalóan nagyobb a hatalma, mint a föld összes királyának, fejedelmének és urának – és így áll bosszút rajtunk, amint ezt folyamatosan gyakorolja is. Ezt pedig látjuk és érezzük. Milyen taktikát alkalmaz ellenünk az ördög? Az ördög féktelen hevességgel, ismételten és kitartóan támad. Mégpedig kétfajta módon: vagy nagy erõvel támad ellenünk, szeretne földre teperni, és így gyõzni ellenünk; vagy ellentmondásba kerget, s nem lankad, hogy így fárasszon ki, hogy sakk-mattot adjon. Mivel tud a leggyakrabban támadni minket?


«HA AZT MONDJUK, HOGY MAGA ISTEN A SZENT TÍZPARANCSOLAT TÉZISE, FÕ ÁLLÍTÁSA, AKKOR ENNEK AZ ÖRDÖG AZ ANTITÉZISE» Az ördög nagyon «piti» dolgokkal zaklatja az Istenben hívõket, nem Isten nevének a megvetését vagy tagadását hányja a szemünkre, nem a hit és a szeretet miatt, hanem gyengeségeinket nagyítja fel. Hogy úgy mondjam, hógolyókkal dobál meg és közben kicsi, s néhány kitalált dolgát annyira felfújja, hogy azt higgyük, egész szeméthegyeket hányt ránk, ha nem védekezünk hittel ez ellen. Summa: õ rágalmazó volt és marad is. Hogyan tudjuk az ördögöt legyõzni? Az ördög szellemi lény, és az önhittség okozója, s õt nem tudják a hitetlenek, vagy az engedetlen, vad és nyers keresztyének elkergetni, hanem csak a hit képes legyõzni õt. Nekünk viszont Krisztusunk van, aki nem azért jött, hogy kárhoztasson, hanem azért, hogy üdvözítsen minket. Ha ezt hisszük és megállunk ebben a hitben, akkor bátran valljuk, hogy nincs más Isten sem a menynyben, sem a földön, hanem csak az az Isten, Aki igaz és Üdvözítõ. Ha viszont ezt szem elõl tévesztjük, és szívünkkel nem ragadjuk meg, akkor nem lesz segítségünk, vigasztalásunk és nyugalmunk. Csak akkor talál megnyugvást a szívünk, ha meghalljuk az Igét: «Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta» (János 3,16). Ezért mindenkinek, aki kísértésbe esik, Krisztust kell példaképként szeme elõtt tartania. Egyáltalán vádolhat még minket az ördög? Mekkora nyomorúság, hogy az ördög már elõérzeteivel is kárhoztatni akar, pedig õ mindnyájunknál sokkal rosszabb, s mit törõdik azzal, hogy én vétkeztem vagy sem? Hiszen nem õellene vétkezünk, hanem Isten ellen, és nem adott elém semmiféle törvényt, amit esetleg megszegek. Ilyen törvényt egyedül Isten adott. Ezért szól így az Ige: «Egyedül ellened vétkeztem» (Zsoltár 51,6). Isten kegyelmébõl azonban azt is tudjuk, hogy a mennyben kegyelmes Istenünk és irgalmas Atyánk van, Akit haragja és megbántottsága ellenére drága vérével megbékéltetett velünk Krisztus, a mi Urunk és Üdvözítõnk. Mivel pedig Krisztusban és Õáltala kaptuk meg a bûnök bocsánatát és lett békességünk Istennel, ezért kell békén hagyjon kegyetlen ellenségünk. Tény, hogy Krisztus «eltörölte a követeléseivel minket terhelõ adóslevelet, amely minket vádolt, és eltávolította azt az

Luther és az ördög

útból, odaszegezve a keresztfára» (Kolossé 2,14). Istennek legyen ezért tisztelet, dicséret és hálaadás Jézus Krisztusban mindörökké, Ámen. Luther úr, végezetre tudna nekünk valami bíztatót mondani az ördög kísértéseivel kapcsolatban, s arról, miként védekezzünk ezek ellen? Mindenfajta búskomorság és szomorúság az ördögtõl jön, hiszen õ a halál ura (Zsidók 2,14). Különösképpen is amikor valaki el van keseredve és aggodalmaskodik, mintha nem lenne kegyelmezõ Istene, akkor ez bizonyosan az ördög mûve és üzelmei. Ezért amikor ilyen súlyos gondolatok gyötörnek, mintha Isten nem is akarna megkönyörülni rajtad, vagy nem akarna segíteni neked, mintha hagyna téged bûneidben meghalni, és kárhozatra akarna juttatni; vagy éppen aggodalmaskodásodban feladod kapcsolatodat a Szentlélekkel, akkor azonnal hagyj fel mindezzel, mert mindezek a gondolatok az ördögtõl jönnek. Hagyj fel az ilyen gondolatokkal, mert Isten nem keserít el, Õ nem ijesztget, nem öl, hisz’ Õ az élõk Istene. Egyszülött Fiát is azért küldte a világra, hogy Õvele a bûnösöket nehogy elrettentse, hanem vigasztalja. Krisztus azért halt meg és támadott fel, hogy a halált, ami az ördög alkotása, megsemmisítse, Úrrá legyen afölött is, és minket megelevenítsen. Az Írásban pontosan ezért vannak ilyen és hasonló vigasztaló szavak: Legyetek boldogok! Örüljetek az Úrban! Ne féljetek! Legyetek bátrak! Vigasztalódjatok meg, legyõztem a világot! A halál tövise rajtam nem fogott, nekem nem ártott, sõt végleg letörtem azt. Ezért az ilyen kísértésben légy bátor, és gondold meg, te nem csupán egy ember vagy az emberek között, hanem Isten gyermeke vagy a Krisztusba vetett hit által, Akinek a nevére meg is kereszteltettél. Ezért a halál nem is tudja beléd mélyeszteni dárdáját. Mivel pedig Krisztushoz tartozol, Õbenne hiszel, és az Õ nevére kereszteltek meg, ezért a halálnak semmi joga sincs hozzád, alig tud neked kárt okozni, Krisztus elnyelte mindörökre. Ám a megsérült Sátán védekezik, ahogyan csak tud, nehogy a kísértés közben eszünkbe jussanak a jó és vigasztaló gondolatok Istenrõl; vagy úgy teszi ezt, hogy ezeket elhomályosítja, meggyengíti. Minthogy an-

Luther Márton úgy ismerte meg az ördögöt, mint valami közvetlen, félelemkeltõ valóságot, de számára Krisztus sokkal nagyobb és erõsebb volt. Az Õ Igéjében a német reformátor mindig megtalálta a vigasztalást és a támaszt. Luthernek az ördögrõl alkotott képét erõsen befolyásolta a középkor gondolatvilága. Az õs-gonosz kígyót vélte felfedezni számos betegség hátterében, az álmatlanságban, és hitt a kísértetekben. Ugyanakkor néhány pogány dologgal kapcsolatban lelki realista volt. Tudatában volt annak, hogy az ördög bár legyõzött ellenség, de még mindig veszélyes, ordító oroszlán, lopakodva járkál ide-oda. De azt is tudta, hogy a végidõben kell élnie, és úgy vélte, a világ alig «100 évig fog fennmaradni», ezért azt hitte, hogy a Sátán a végsõ fázisban, ami a reformációval kezdõdött el, különösen is tombolni fog. Luther Márton végidõ-hitérõl, ezzel kapcsolatos gondolatairól még többet megtudhatunk ebbõl a könyvbõl: Luther végideje, ami majd az Éjféli Kiáltásnál is kapható lesz.

nak a szíve, aki kísértésbe jut, olyan erõsen megterhelõdik afféle nem könnyû gondolatokkal, melyek a törvényrõl, a bûnrõl és a halálról szólnak, hogy szinte képtelenné válik felfogni a hitrõl és a megigazulásról szóló ezen artikulus, bekezdés értelmét: «Hiszek Jézus Krisztusban», ezért nem is tud igazán vigasztalást találni. Márpedig mindezzel szemben tudnunk kell, hogy minden örömöt, vigasztalást, békességet, jó lelkiismeretet, vidám szívet Istentõl kapunk Krisztusban és Õáltala. A Szentlélek pedig a hívõk szívében rendíthetetlen és bátor: bizony Õ a maga a bátorság és vigasztalás a halál kísértései között. Õ mondja ki bennünk bátran ezt: világ, bûnök, halál, pokol, hagyjatok engem békén, nincs egy parányi sem bennem belõletek. Ha pedig nem hagytok élni, akkor meghalok, de Isten nevében. De ez sem fog sikerülni neked. Ha levágod a fejem, ez sem lesz káromra. Hiszen van Egy Valakim, aki ezt visszahelyezi nyakamra. Idézet dr. Martin Luther, Kollokviumok vagy asztali beszélgetések címû mûbõl, kiadta Johann Georg Walch, Lutherischer Concordia-Verlag, St. Louis, 1887.

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 19


NÉZÕPONTBAN

Mi a közös a törvényeskedõben és a törvénytelenben? keresztény lelkiség egyik kardinális kérdésérõl fogok most írni, de messzirõl indítok, ezért egy kis türelmet kérek tõletek. Hadd vigyelek vissza benneteket néhány perc erejéig a tizennyolcadik századi Skóciába, ahol egy meghatározó vita zajlott a kegyelemrõl. Ez a vita segít megérteni a huszonegyedik századi keresztény lelkiség egyik zavaros és sok kuszaságot okozó problémáját, ami körül idõnként csak tanácstalanul toporgunk. A helyszín, ahova érkezünk, a skót felföld Auchterarder (ejtsd: Okterárder) nevû városkája. Glasgow és Dundee között félúton helyezkedik el ez a település, itt robbant ki a vita, mely «Marrow Controversy» néven maradt meg a skót egyházi emlékezetben. Rengeteg tanulsága van ennek a polémiának, én most csak egyre szeretnék rámutatni, amit a címben is már jelzek: van valami közös a törvényeskedõ és a törvénytelen hívõ lelkiségében. Va lószí nû leg meg hök kent némelyeket a gondolat, hog y bármi közös lehetne a törvényeskedõ és a törvénytelen hívõ lelkiségében, mert ösztönösen azt gondolnánk, hogy a két szélsõség inkább a skála két vég-

A

20 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

pontját jelenti. A Marrow Controversy azonban fényt derít a rejtett kapcsolatra. Mivel a törvényrõl és a kegyelemrõl szóló régi presbiteriánus vita sokkal tudatosabban nyúlt a témához, mint azt manapság tesszük, képes volt feltárni a döbbenetes tényt: a két hiba (törvényeskedés, törvénytelenség) nem hogy ellentéte lenne egymásnak, de valójában ugyanabból a gyökérbõl nõ ki! És hogy megértsük, miért, hadd mondjam el röviden, mirõl szólt a Marrow Controversy. A vitát az robbantotta ki, hogy az Auchterarderi presbitérium meghallgatott egy lelkészjelöltet, aki a meghallgatáson megkérdõjelezte az Auchterarderi hitvallás egy pontját, majd miután emiatt elutasították õt, az általános zsinathoz fellebbezett, a zsinat pedig a hitvallás ominózus pontját nevezte tévesnek. Miután a z általános zsinat szembekerült a hitvallással, egy csoport ismert presbiteriánus lelkész – köztük Thomas Boston és az Erskine testvérek – szembefordultak a zsinattal. Õket nevezték Marrow-férfiaknak (most mindegy miért), és a vita is ezt a nevet kapta. Ha valaki elvesztette a fonalat, annak most mindjárt visszaadom a

kezébe, kérlek, ne hagyjátok abba az olvasást! Az Auchterarderi hitvallás vitatott pontja a következõ mondat volt: „Az igaz és egészséges hittel ellentétes azt tanítani, hogy az embernek el kell hagynia a bûnét ahhoz, hogy Jézushoz jöhessen.» A zsinat ezt a mondatot úg y értelmezte, hog y a hitvallás elveti Isten törvényét és az evangélium szent élettel kapcsolatos követeléseit. Vagyis a hitvallást antinomistának tartották. Az antinomista mûszó: törvénytelenséget jelent. Az antinomista az, aki szerint a hívõ számára nincsen életszabály, melyet követnie kellene. Példaként: antinomisták voltak a korinthusiak, amikor a szabadságot a vétkezés takarójául használták, és antinomisták voltak a gnosztikusok is, amikor Krisztus ismeretét elválasztották az evangéliumi etikától. Az antinomizmussal vádolt Marrow-férfiak azonban rámutattak, hogy bár a hitvallás említett pontja félreérthetõ, valójában az evangéliumot védi, hiszen Jézus hívását feltétel nélkülivé teszi, illetve annak õrzi meg. A bûnösnek nem kell alkalmassá válnia a kegyelem számára, sõt, ha ezt meg-


próbálná, éppen kegyelem jellegét veszítené el a kegyelem. Hangsúlyozták, hogy a megtérés sem lehet a kegyelem feltétele, bûnbánattal és a bûntõl való elfordulással nem vásárolhatjuk meg Isten jóindulatát. Jézus feltétel nélkül fogadja a bûnöst, és éppen ez a feltétel nélküli elfogadása ébreszti a bûnösben a bûnbánatot és a szentség iránti vágyat és az arra való erõt. A bûn elhagyása tehát nem feltétele, hanem szükségszerû gyümölcse a kegyelemnek. Talán érezzük, mennyire fi nom különbségtételrõl van szó, és menynyire könnyû elcsúszni egyik vagy másik irányba. Bostonék a zsinat hozzáállását legalistának (törvényeskedõnek) tartották, hiszen a kegyelem a zsinat felfogásában a bûntõl való elfordulásra adott reakció, tehát a kegyelem valamilyen értelemben kiérdemelt, megszolgált, feltételes. A zsinat azonban attól tartott, hogy a hitvallás szükségtelenné teszi a megtérést, a bûnbánatot, az életváltozást. A Marrow-férfiak, akik a hitvallást védték, hangsúlyozták, hogy a hit számára a kegyelem az egyetlen jogalap, a hitnek azonban a bûnbánat és a megtérés fontos és szükségszerû gyümölcse, tehát sem a hitvallás, sem õk nem antinomisták. A valódi veszély a zsinat oldalán van, a zsinat az, amely elrabolja az evangélium ingyenességét a bûnösöktõl. Sinclair Ferguson ma élõ skót presbiteriánus teológus, aki lényegét tekintve a Marrow-férfiak álláspontját fogadja el (egyetértve velük abban, hogy az evangélium ingyenessége a tét), rámutat egy rendkívül fontos igazságra. Ferguson azon pásztor-teológusok közé tartozik, akiket a szó legigazabb, legnemesebb értelmében nevezhetünk a teológia doktorainak, mert a teológiát úgy használja a lelkek gyógyítására, mint egy jó orvos az orvostudományt. Ferguson szerint a legalista és az antinomista problémájának a gyökere ugyanaz: mindketten félreértik a keg yelmet. A törvényeskedõ is és a törvénytelen is azt gondolja, hogy a törvény a

SINCLAIR FERGUSON MA ÉLÕ SKÓT PRESBITERIÁNUS TEOLÓGUS, AKI LÉNYEGÉT TEKINTVE A MARROWFÉRFIAK ÁLLÁSPONTJÁT FOGADJA EL (EGYETÉRTVE VELÜK ABBAN, HOGY AZ EVANGÉLIUM INGYENESSÉGE A TÉT) Fotó: Wikipedia

kegyelem feltétele. A törvényeskedõ ezért erõteljesen hangsúlyozza a törvény és a bûnbõl való megtérés szerepét a kegyelem átélése elõtt, a törvénytelen pedig egyszerûen kiiktatja a törvényt. Hogy ez mennyire így van, azt Ferguson szerint az az általános tapasztalat is bizonyítja, hogy a legalistákból lesznek a legjobb antinomisták, és az antinomistákból lesznek a legjobb legalisták. (Ezt a tapasztalatot velem együtt szerintem a lelkipásztorok többsége alátámasztja.) Ha valaki régóta törvénytelenül próbált élni, és rádöbben ennek nyomorúságára, az sokszor úgy kezdi tisztelni a törvényt, hogy a kegyelemhez nem is jut el. Akit a törvény nyomorított meg, az pedig sokszor úgy oldja fel a belsõ feszültséget, hogy egyszer s mindenkorra leszámol a követelményekkel és az antinomizmus szabadságában próbálja megélni a hitét. Ferguson rámutat, hogy az antinomista sem a kegyelemmel találkozott, hanem szimplán csak kiiktatta a törvényt. Ez azért nagy baj, mert a kegyelem értelmezhetetlen a törvény nélkül. A kegyelem lelkisége sem nem antinomista, sem nem törvényeskedõ. A kegyelemnek nincs feltétele, de van következménye. Aki valóban Krisztussal találkozik, az átéli a feltétel nélküli elfogadást. Átéli, hogy Krisztus büdösen, koszosan, bûnösen, szennyesen magához öleli õt, és nem kérdezi, merre járt. De azt is átéli, hogy Krisztus leszedi róla a koszos ruhát, megfürdeti, új ruhát ad rá, és arra kéri, vigyázzon rá. Majd megtanítja – kegyelem által – az élet ösvényére, mely egyáltalán

nem törvénytelen. Aki találkozott a kegyelmes Krisztussal, az tudja, hogy Krisztus nem vár tõle semmit, de azt is tudja, hogy Krisztus nagyon sokat vár tõle. Nem kell megfelelnie neki, de mellette kell maradnia, és Krisztus gyógyító ereje mélyen a húsába vág, mint mikor Eustace sárkánytestét Aslan hámozta le róla végül. A kegyelem nem támaszt feltételeket, de Krisztusban szeretet által betölti bennünk is a törvényt. A törvénybe belefáradt és annak hátat fordító antinomistának nem arra van szüksége, hogy visszatérjen a törvényhez, hanem arra, hogy megismerje végre a kegyelmet. A bûntõl és az antinomizmustól irtózó legalistának nem arra van szüksége, hogy õ is elvesse az Isten parancsolatait, hanem hogy belássa: azok által nem tudja megtapasztalni a kegyelmet. A kulcs a kegyelem megértése, mert a probléma gyökere a kegyelem félreértése. A Marrow-férfiak a dolog velejét ragadták meg, még ha nem is volt teljesen szerencsés a fogalmazásuk. Az evangélium törvényes, mert a törvényszegõnek ad kegyelmet, hogy aztán meg is változtassa õt, de az evangéliumban nincs semmiféle feltétel, ami a bûnös és Krisztus közé kerülhetne, mielõtt a megtérés szükségszerû gyümölcseit teremné. Hiszen a bûnös csak Krisztusban fogja azokat teremni, benne viszont feltétlenül fogja is teremni azokat (még ha nem is egyszerre és nem is azonnal). Ha mégsem, akkor nem a kegyelmet ismerte meg, hanem csak a törvényt vetette el. Szabados Ádám http://divinity.szabadosadam.hu/

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 21


NÉZÕPONTBAN

NAPJAINK AK TUALITÁSAI

Mi rejlik a Pokémon GO ingyenes okos telefonos játék mögött? Hogyan vélekedjenek a keresztyének a Pokémon GO-ról? Hans-Werner Deppe, a Betanien-Verlag vezetõje adott részletes választ.

016 július közepe óta a smartphone-játék, a Pokémon GO az abszolút nyerõ. A Nintendo cég részvényárfolyama megduplázódott a játék kibocsátását követõen a július eleji 15 000 Yen alattiról július 19-ig 31 770 Yenre. Az Apple azt jelezte, korábban még soha nem fordult elõ, hogy egy alkalmazást annyian letöltöttek volna, mint Pokémon GO-t. Csak az USAban eddig mintegy 21 millió felhasználó installálta fel magának a Pokémon GO-t – alig egy hónap alatt! Hogyan vélekedjünk keresztyénként errõl a hiperaktivitásról, s miként viszonyuljunk hozzá szülõként, ha gyerekeink ráharapnak erre a játékra? Az 1990-es években a legtöbb, Bibliához hû keresztyén elõtt azonnal nyilvánvaló volt, hogy a Pokémonnak okkult háttere van, s ettõl jobb távol tartani magunkat. Ma már a legtöbb keresztyén veszélytelennek tartja

2

22 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

a Pokémont, sõt vannak, akik evangéliumi alapon hasznosnak tartják. A «Pokémon» fogalom jelentése: «zsebszörny» vagy «zsebdémon» – de az angol poke szónak még szexuális mellékzöngéje is van, «belökni, megd…i» jelentéssel. Ez a diabolophil, azaz diabolosz/ördögkedvelõ jelenség a 90-es évek Japánjában alakult ki, elõbb csak mint gyûjtõkártyajáték, késõbb mint komputeres játék (Gameboy, Nintendo DS). A kártyák különféle típusú szörnyeket ábrázoltak, melyeket többféleképpen lehetett felhasználni, megkötözve, edzetten, s más szörnyek elleni küzdelemben. Ennek elõállítója a «Wizards of the Coast» («A tengerpart varázslója») nevû cég volt. Ez másfajta, de ugyancsak mágikus-okkult játékokat is produkált, mint a «Magic: die Zusammenkunft/Mágikus összejövetel»-t és egyéb szerepjátékokat. A cég felvásárolta a TSR vállalkozást is, amelyik a népszerû, okkult szerepjátékot, a «Dungeons & Dragons/Börtönök és sárkányok»-at adta ki. A Pokémon feltalálóját, Satoshi Tajiri-t egyebek között az animizmus inspirálta – az a pogány hitvilág, amelyik szerint a

természetet szellemek lakják. A japán sintoizmus pedig azt tanítja, hogy a természetben «Kamik», azaz istenség-szellemek ezrei lakoznak. Ha az emberek ezeket a szellemeket megajándékozzák figyelmükkel, táplálékkal és tömjénfüsttel, akkor õk viszonzásképpen szerencsét, sikert kínálnak nekik, más esetben viszont bosszújuktól és ellenségeskedésüktõl kell tartani. A nagyon népszerû japán Kawaii, azaz «Bûbájosság» kultúra azon az animista képzeten alapszik, miszerint az anyagi világ dolgaiban mindenütt szellemek rejtõznek. Aktuális német példa erre a kultúrára az európai énekverseny német képviselõje, Jamie-Lee Kriewitz, aki a japán Kawaii-ban honos öltözékben és felszerelésben jelent meg, s az ehhez illõ songot zengedezte «Ghost/Szellem» címmel. A Pokémon hátterében meghúzódó animista-mágikus gondolkodást jól ki is fejezi címadó daluk: «Bejárom az egész földet, mindent felkeresek, és minden Pokémont megértek, és belsõ erejüket is, Pokémon! – Gyûjtsétek magatokba mind!…». Pontosan a belül rejtõzõ erõ képzete miatt nevezték


el a gyûjtõkártyákat «energia-kártyáknak». Azok a harcok, amelyek a játékok során megvalósulnak, igazából semmi másról nem szólnak, mint az okkult erõk felmérésérõl. Nos, ez úgymond csak játék – de milyen képzetek születnek eközben és milyen kedvtelések alakulnak ki eközben, s raktározódnak el a lelkekben? Hogy mindez mennyire vitatható és kétséges a keresztyének szempontjából, az nyilvánvalóvá válik abból is, hogy mennyi neve és jellegzetessége van a 700 különféle Pokémonnak (151 a Pokémon GO esetében). Kettõnek a neve például: Abra és Kadabra. Abra segít a gondolatolvasás képességének kifejlesztésében. Kadabra a Sátán jelét, a pentagramot, azaz a szabályos ötszög átlói által alkotott ötágú csillagot viseli a homlokán. Az is nyugtalanná teheti az embert, hogy Japánban a 1990-es években a Pokémonnal összefüggésbe hozható módon öngyilkosság-hullám indult el a gyerekek között, valamint erõsen terjedt közöttük a félelem, a depresszió és a fejfájás. Ezt Lavandia-szindrómának, tünet együttesnek nevezték el a csak virtuálisan létezõ Lavandia nevû város után, ahol a Pokémon-játékosok elértek egy bizonyos szintet. Ezen a szinten aztán egy rafináltan disszonáns és mérhetetlenül depresszív hangulatot árasztó zene szólalt meg. A Pokémon GO esetében a játékkedvelõk, fõként a fiatalok ennek a virtuális szellemi állapotnak a keresésére indulnak el, ami a japán sintoizmusból alakult ki a komputer által generált irreális realitásban, amit «augmented reality»-nak, azaz «kibõvített valóságnak» neveztek el. Kézi kameráikkal a videokártyán nem csak a reális, való világot látják, amire éppen kamerájukat irányítják, hanem megfelelõ helyen rávetítik arra a rejtõzködõ szellemeket is. Amint ezt a szellemi-lelki állapotot elérték és megnyerték a szellemeket a maguk javára, akkor ezek természetfeletti képességeit átveszik, tovább fejlesztik, abban tréningezik, edzik magukat, hogy másokat legyõzhessenek. Vannak, akik misszionáriusi esélyeket vélnek felfedezni az aktuális Pokémon GO õrületben. Úgy vélik, hogy keresztyén gyülekezetek is lehetnek keresési helyek («Pokéstops») vagy éppen küzdõtérré

MÁR AZ ELSÕ SZÁZADBAN PÁL APOSTOLNAK AZT KELLETT HANGSÚLYOZNIA, HOGY A KERESZTYÉNEKNEK NAGYON IS VILÁGOS HATÁRVONALAT KELL HÚZNIUK A KORABELI RÓMAI-HELLÉN KULTÚRA NAGYON SÖTÉT, ZÜLLÖTT, BÛNRE ÖSZTÖNZÕ PRAKTIKÁIVAL SZEMBEN («Arenen») válhatnak a játékban résztvevõk számára, s ezzel lehet arra ösztönözni az embereket, hogy a Gyülekezetet vagy a templomot felkeressék. Szerintük a játék szociális komponensei segíthetnek a kapcsolatteremtésben vagy abban, hogy a templomok a mobilok le-, és feltöltõ pontjaiként is mûködjenek. Csakhogy a Pokémon megfontolandó hátterének ismeretében ez úgy hangzik, mintha valaki a Tarot jóskártya segítségével akarna evangelizálni. Már a korábbi Pokémon változatokat, így a Gameboyt és a játékkonzolokat is «Techno-Animismus»-nak, azaz techno-animizmusnak nevezték el, ami a modern technikát az archaikus-pogány spiritualitással köti össze. Aztán a továbbfejlesztett változatban, a «Pokémon GO» esetében az egész való világ, a reális valóság belekerül ebbe a spirituális cirkuszba – azaz a reális világra egy technikai-spirituális látszatvalóság és látszatvilág telepedik rá. Viszont szembetûnõ, hogy a technika nem fosztotta meg a világot varázslatos voltától, amint azt egy évszázada Max Weber szociológus megjövendölte és feltételezte, hanem pontosan a technika segített abban, hogy a világ még inkább elvarázsolódjék a mágikus vallásosság révén, ami ezt a techno-spiritizmust elképesztõ népszerûséghez és fejlõdéshez juttatta. És mindez történt annak a szintézisnek a segítségével, amiben a jéghidegen kalkuláló kapitalizmus milliárdokat hozó világvállalkozássá tette ezt, s ebbõl tényleg hatalmasat profitál (nem mellékesen még a felhasználókról is minden korábbinál több adatot gyûjthetnek). Az, hogy a Pokémon GO-t misszió folytatására szeretnék felhasználni, teljesen

megfelel «az átölelés kultúrája» filozófiájának, amit az Emerging-Church-Bewegung, azaz a Növekvõ Egyház Mozgalom olyan vehemensen propagál a keresztyének «misszionárius» életstílusaként. Eszerint a keresztyéneknek nem szabad saját magukat modern kultúránkból kirekeszteniük, hanem mindenütt benne kell lenniük a dolgokban. Ez a gondolkodásmód mélyen bibliátlan, hiszen már az elsõ században Pál apostolnak azt kellett hangsúlyoznia, hogy a keresztyéneknek nagyon is világos határvonalat kell húzniuk a korabeli római-hellén kultúra nagyon sötét, züllött, bûnre ösztönzõ praktikáival szemben. Ezeket Pál «a sötétség haszontalan cselekedetei»-nek nevezi, amihez a keresztyéneknek semmi közük, «hanem inkább leplezzétek le ezeket» (Efézus 5,11). A korintusiak pedig kulturális szégyenoszlopok között éltek, ezért is írta nekik az apostol: «Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívõ és hitetlen között? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élõ Isten temploma vagyunk, ahogyan Isten mondta: «Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és õk az én népem lesznek.» Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tõlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket, Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr» (2Korintus 6,14–18). Az, hogy a Pokémon-GO fejlesztõk a Pokémonokat a maguk virtuális, a reális világra ráhúzott látszatvilágukkal gyakran az egyházakhoz kapcsolják, és ott Pokémon pontokat alakítanak ki, még messze nem jelenti azt, hogy a keresztyénség iránt õk igazán barátságosak lennének. Nem azt jelenti ez inkább, hogy ezzel a módszerrel a keresztyén fiatalokat célozzák meg, s meg akarják nyerni õket okkult-mágikus gondolkodásuknak? Ne hagyjuk magunkat félrevezetni! HA NS-WER NER DEPPE

Elsõ kisdásban a cbuch.de blogon jelent meg, itt most az õ szíves engedélyükkel tesszük közzé.

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 23


NÉZÕPONTBAN

ÉLE TMÓD

Imádkozol? A keresztyéneknek imádkozniuk kell, ezz szinte természetes. De miért, s mi értellme ennek? Lelkigondozói indoklás.

sten már rég úgy szeretni látni t ni Téged, mint aki imádkozik, ééss közben jár Nála másokért, de m még ég ég sem lát Téged az imádkozó harcosok ok ok között. Azt mondod, nincs erre idõd? õd?? Már pedig ha tudnád, hogy az éélõ lõ õ Isten mi mindent tudna elvégezni z ni veled és rajtad keresztül, akkor csak ak egy vágyad lenne: bárcsak lehetnék nék k igazi odaszánt, másokért imádkozó oz ó oz ozó hívõ keresztyén. A Róma 8,26 azt a ztt mutatja, hogy maga a Lélek esedezik zik zi k az imádkozóban. Az igazi ima Isten en Szentlelkének a hatása. Az igazi ima ma Istentõl jön, az imádkozón keresztül tül ü tér vissza Istenhez a Szentléleken e en keresztül. Sokan kegyesen beszélnek és cselele-kednek, munkálkodnak Isten szõlõsõss kertjében is, nagy dolgokat visznek nek ne véghez, állandóan tevékenykednek, ek, ek, ek de közben az imaéletük eltörpült, ü lt lt , nem imádkoznak csak dolgoznak. a k. k. Jakab így fogalmaz: «Nem kapjátok tok to k meg, mert nem jól kéritek.» Csak aazt zt ne gondold, hogy az ördög a te dolgaid aid ellen van. Neked Isten Országában an

I

24 Mitternachtsruf 09.2016

sok mindent kell tenned, elvégezni, ni, ni õtde minden fáradozásod üres és erõtst, len, nem hoz örökkévaló termést, ed mivel nem imádkozol. Nem vetted b ól még észre, hogy az ördög igazából a ni az imádkozásban akar megakasztani olés elválasztani Téged Istentõl? Holkit ott Te vagy az a nõ és az a férfi, akit ln ni Isten keres! Képes lennél eltékozolni ozó az életedet, ahelyett, hogy imádkozó hívõ emberré válnál? b er «Nag y az ereje az igaz ember 6). buzgó könyörgésének» (Jakab 5,16). gos os Isten elsõ renden nem az imádságos ásszavakat figyeli, hiszen ezek kifogásek,, talanul kegyesek és igazak lehetnek, j a. a ha nem Õ a szívünket vizsgálja. Mennyire komoly legyen tehát aazz imádságunk? Olyan komolynak kell lennie, mint az, amiért imádkozunk. Hiszen mennyire megrázó, amikor rádöbbenünk: emberek jutnak kárhozatra? Nem eléggé mellbevágó, amikor azt halljuk, hogy Istenünk nevét olyan sokan gyalázzák, milyen sokan vannak, még akik még a bûnben idõznek? Mennyire érint meg bennünket az, amikor azt látjuk, hogy Jézus Gyülekezete bénult és halálosan levert állapotban van, amikor pedig készülnünk és örülnünk kellene, mert az Úr Jézus rövidesen újra

eljön? Imádkozzunk hát komolyan és odaszántan! A komoly, õszinte imádság révén jutunk el arra a belsõ lelki állapotra, amelyben Isten minket és rajtunk keresztül másokat – a világot – áldásában tudja részesíteni. Mert Isten mindig áldásosztó. Amikor például bûnösök hallgatják az evangéliumot, s bûneiket még megtartják maguknak, abban is vétkeznek, hogy még nem kaptak bûneikre bocsánatot. Mintha Isten nem akarná megbocsátani bûneiket. Márpedig Õ pontosan ezt akarja! Szeretne megbocsátani nekünk. Miért nem részesülnek egyesek bûnbocsánatban? Mert még nincsenek abban a belsõ lelki állapotban, azaz még jutottak el a bûnvallásig. Amint ezt megteszik, akkor részesülnek bûnbocsánatban. Isten ne akarna ébredést? Õ nem akarná a Szentlélek kiáradását? Dehogynem Õ nagyon is akarja ezt! Ezért


mondta: «Vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a száraz tájra» (Ézsaiás 44,3). Jézus pedig ezt mondta: «Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!» (Lukács 12,49). Akkor miért nincs még igazából ébredés? Mert Isten gyermekeiként még nem vagyunk a megfelelõ lelki állapotban. Akkor fogja majd az Úr a mennyei ablakokat kitárni, s akkor fog majd hatalmas és erõteljes Szentlélek kiáradását nekünk ajándékozni, ha egységesen elkezdünk komolyan imádkozni, s az imában megalázzuk magunkat. Az az Isten akarata, hogy a mennyet ostromoljuk? Ezt a tolakodást akarná? Igen, ezt akarja! Nem így akarta Isten, amikor Jákób azon a Penuélnek nevezett helyen hajnaltájt megragadta az Úr angyalát, s ezt mondta: «Nem bocsátalak el, amíg meg nem áldasz!». Ezt a feltételt az Úr angyala nem fo-

gadta el, szinte halljuk, amint ezt mondja: «Ez nem így megy, Jákób!». Majd ezt olvassuk: «És megáldotta õt» (1Mózes 32,30). Amikor pedig Isten haragja fellángolt Izrael népe ellen, és meg akarta semmisíteni a népet, leborult Mózes könyörögni Isten felemelt keze elé, elkezdett esedezni az Úrhoz, és hivatkozott az Õ ígéreteire. És a sziklahasadékba vetette magát, ne hogy Isten megsemmisítse a népet. Erre mit tett az Úr? Azt érzékeltette vele, hogy «Mózes, ez így nem megy»? 2Mózes 32,14-ben olvashatjuk a választ: «Ekkor szánalomra indult az Úr, és nem hozta rá népére azt a bajt, amelyrõl beszélt». Ó, Istennek gyermeke, arra hívattál, hogy komoly és lelkileg hatalmas imádkozóvá formálódj! Isten keres Téged!

"Bár ötven éve itt laktam, magam sem hittem volna, hogy az a fal nem az eredeti, hanem egy új, amely a régitõl nyolcvan centivel beljebb van. Négykézláb egymásután bemásztunk a kis szobába... Méretek: 142 x 197 mm Oldalszám: 256

Ára: 1980 Ft +postaköltség

WIM M ALGO (1922–1992)

1944-ben Corrie ten Boom és családja, az ellenállás részeként és keresztyén hitük melletti elkötelezettségbõl holland zsidókat bújtatott a náci megszállók elõl. Idõvel Corrie-t és az egész családot letartóztatta a Gestapo és Scheveningenbe, majd a vughti koncentrációs táborba zárták õket. A börtönbe zárva levelek útján tartotta szeretteivel a kapcsolatot. Méretek: 133 x 203 mm; Oldalszám: 88

Ára: 1350 Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu Éjféli Kiáltás 2016utca szeptember 1135 Budapest, Palóc 2., rendeles@ejfelikialtas.hu, (+36 1) 3500-343

25


NÉZÕPONTBAN

SOROZ AT

Maradjunk itt vagy legyünk inkább Jézusnál? A Filippi levél magyarázatának folytatása az Éjféli Kiáltás Misszió igehirdetõitõl. 9. rész. Filippi 1,22-26.

ál, Rómában börtönben volt. Ott a következõ gondolatok foglalkoztatták: egyrészt vágyódott arra, hogy Jézusnál legyen, másrészt viszont látta a maga helyét még a földön. Még volt feladat elõtte, amit el kellett végeznie, és felelõsséget érzett a Filippiben élõ hívõkért. Ezért fogalmazott így: «Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam, nem tudom. Szorongat ez a kettõ: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Errõl meggyõzõdve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal a hitben való növekedésetekre és örömötökre; így még inkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok» (Filippi 1,22–26). Pálnak volt egy nagy kívánsága, ezen aztán teljes erõvel dogozott is, amint a 22. vers tanúsítja: «Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam, nem tudom.» Ezzel azt fogalmazta meg az apostol, hogy életének van célja és tartalma. Tudta, miért él. Ma milyen kevés ember tudja ezt elmondani magáról. Pál törekedett célja felé, a rossz külsõ viszonyok ellenére is. Éppen börtönben volt. Az a keresztyén embernek a kiváltsága, hogy tudja, miért, minek, kinek él. Néhány verssel korábban

P

26 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Pál ezt így határozta meg: «Nekem az élet Krisztus!» (Filippi 1,21). Életének a célja az volt, hogy termékeny, gyümölcsözõ legyen az. Gyümölcsözõ abban az értelemben, hogy embereket nyerjen meg Jézusnak, s õket azután lelkileg tovább kívánta vezetni. Ebben ismerte fel Pál életének az értelmét és célját. Ezt a Rómában élõ Gyülekezethez intézett levelében is kifejezte: «Ha va la miképpen… meg ment hetek közülük némelyeket!» (Róma 11,14). A lelki továbbvezetést és növekedést illetõen pedig ezt mondta lelki fiának, Timóteusnak: «És amit tõlem hallottál sok tanú elõtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek» (2Timóteus 2,2). Ebben a két dologban látta tehát Pál életének az értelmét: másokat Krisztusnak megnyerni és a keresztyén életre tovább tanítani õket. Pál sokat szenvedett, számos helyre vetõdött. Egyrészt látta annak fontosságát, hogy «eredményes munkát» (1,22) végezzen, másrészt viszont ezt is leírta a 23. versben: «vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél». Mi nyom többet a latban? Mit kíván az Úr? Csak az életben maradó Pál tudná a Filippiben élõ hívõket szolgálni. Másrészt az a vágy is nagyon dolgozott benne, hogy Jézusnál lehessen. Vajon mi késztette Pált arra, hogy ezt írja: «vágyódom elköltözni»? Pál már elõrehaladott korban volt. Már élete javát leélte. És valószínûleg a köszvény is gyötörte, gondoljunk csak a hideg, nyirkos és kényelmetlen börtöncellára. Éppen eleget szenvedett korábbi esztendeiben. Megtérése óta állandó küzdelemben állt. S még

mindehhez hozzájöttek a különbözõ Gyülekezetek gondjai. Ne felejtsük el, sok sebhelyet is hordozott magán, ezek beborították egész testét. A megkövezések, a megkorbácsolások és vágások, ütések maradandó nyomokat hagytak rajta (vö. 2Koriontus 11). Ezek késztethették õt arra, hogy így fogalmazzon: «vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél»? Akárhogy is állt a dolog, Pál vágyódott arra, hogy Megváltójánál legyen. Ott, ahol vége lesz minden harcnak, küzdelemnek, s a mindennapi gondok sem lesznek többé. Igen, Jézusnál lenni, mert ott ismeretlen a félelem, és végérvényesen a múlté a fájdalom, a szenvedés. Pál egész életében az evangéliumért küzdött, a tanítás tisztaságát tartotta fontosnak, és sok gyülekezettel küszködött. Pál a saját testében tapasztalta meg azt, ami megtérésekor szolgálatáról próféciaként hangzott el: «Én pedig meg fogom mutatni neki, menynyit kell szenvednie az én nevemért» (ApCsel 9,16). Pál is csak egy ember volt, akinek meg voltak a saját határai. Fájdalmakat hordozott, ide-oda hányódott, és egyedül volt, olykor pedig nagyon magányosnak érezte magát. Nem volt hát természetes, hogy a jobb haza után vágyakozott? Jóllehet tudta, mi fog jönni, mégis egy rövid bepillantást nyert ebbe a z eljövendõ világba (2Korintus 12,2–4). Ráadásul azt is tudta, mit mondott Jézus errõl a hazáról: «Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok,


MINÉL INKÁBB MEGISMEREM AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKET ISTEN IGÉJÉBEN, ENNEK CSODÁIT IS FELISMEREM, ÉS A MEGVÁLTÁS DICSÕSÉGES VOLTÁT, ISTEN LÉNYÉT ÉS LÉNYEGÉT, ANNÁL NAGYOBB LESZ AZ ÖRÖMÖM.

ti is ott legyetek» (János 14,2–3). Pál vágyódik arra, hogy Jézusnál legyen. Jóllehet a mennyekbe kívánkozott, mégis felismerte Pál annak a szükségességét, hogy a földön kell maradnia. Ugyanis a Gyülekezetnek szüksége volt reá. Még volt feladata, amit ott el kellett végeznie. Mi is: ha már «csak» imádkozni tudunk, akkor is még használhatók vagyunk. Imádkozunk példának okáért a gyermekeinkért, családtagjainkért, Gyülekezetünkért vagy szomszédunkért? Amíg csak össze tudjuk kulcsolni a kezünket, akad tennivalónk. Van még feladatunk, s ezt hûségesen igyekszünk is teljesíteni, amíg Jézus magához nem hív minket. Pál tudott errõl a feladatról is, ezért írta még le ezt is: «de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak» (1,24). A Gyülekezetnek még szüksége volt Pálra. Még nem jött el a búcsúvétel ideje. Még maradt tennivalója. Ezért így folytatja: «Errõl megygyõzõdve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal a hitben való növekedésetekre és örömötökre» (1,25).

A filippi Gyülekezetnek lelkileg növekednie kellett Isten akaratának és személyének az ismeretében. Pál itt is azt a célt követte, amit maga így határozott meg: «a hitben való növekedésetekre és örömötökre». Pál arról az örömrõl írt itt, ami a hitbõl fakadt. Ez az öröm független a külsõ életkörülményektõl, mivel ennek az eredete Istenben van. A hitbõl táplálkozó öröm eredete az élõ Istenrõl és Igéjérõl szerzett ismeret. Minél inkább megismerem az összefüggéseket Isten Igéjében, ennek csodáit is felismerem, és a megváltás dicsõséges voltát, Isten lényét és lényegét, vagyis Jézust felfedezem, a személyes Csodát, annál nagyobb lesz az örömöm. Ha pedig ehhez még Istennek az életemre vonatkozó dicsõséges ígéreteit is szem elõtt tartom, akkor valóban növekedni fog bennem hit által az öröm. Ennek nincs más forrása, csak az Isten Igéje, ami bizonyosságot támaszt bennem afelõl, hogy Õ tényleg elhívott Magának. És Õ szilárdan meg is õriz. Minden életkörülményemet kontrollja, ellenõrzése alatt tartja. Semmi, de tényleg semmi sem történhet velem,

ami nem az én javamat szolgálná az Õ akarata szerint. Egészen az örökkévalóságig védelme alatt állok, és biztos lehetek efelõl. S ezt az örömöt, ami a nehéz napokban is megmarad, senki el nem veheti tõlem. Pál azt szeretné, ha ez a fentiek ben leírt öröm növekedne a hívõkben. Ezért fordul hozzájuk így börtönben fogalmazott levelében: «még inkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok» (Filippi 1,26). Pál tudta, hogy a fi lippi gyülekezet imádkozik érte (Filippi 1,19). Mi lehetne nagyobb öröm, mint hogy Isten meghallgatja imáinkat? Amikor kérdéseinkre és kéréseinkre válaszol. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor láthatóan beavatkozik mindennapi életünkbe és megváltoztatja a körülményeket. Amikor valamit, amiért hosszan imádkoztunk már, váratlanul figyelmére méltat. Amikor ilyet élünk át, akkor az öröm szinte túlárad a szívünkben. Csupa ujjongás tölt el, szívünk megtelik hálaadással, és mindenek elõtt és fölött az Úr Jézus nevét magasztaljuk. SA MUEL RINDLISBACHER

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 27


NÉZÕPONTBAN

Kiáltott az Úrhoz A Alapige: 2Kir 4,1-7

«Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott Elizeushoz: Szolgád, az én férjem meghalt; és te is tudod, hogy szolgád félte az Urat. Most eljött a hitelezõ, hogy elvegye két gyermekemet rabszolgájának. Elizeus megkérdezte tõle: Mit tehetek érted? Mondd meg nekem, mi van a házadban? Az asszony így felelt: Nincs egyéb szolgálód házában, csak egy korsó olaj. Elizeus ezt mondta: Menj, kérj kölcsön edényeket ott kinn minden szomszédodtól, üres edényeket, de ne keveset. Azután menj be, zárd be magad és fiaid mögött az ajtót, és tölts ezekbe az edényekbe. Amelyik megtelt, tedd félre! Az asszony elment, és bezárta maga és fiai mögött az ajtót. Azok eléje rakták az edényeket, õ pedig töltögetett. Amikor megteltek az edények, ezt mondta az egyik fiának: Tégy elém még egy edényt! De az így felelt neki: Nincs több edény. Ezután nem folyt több olaj. Az asszony elment az Isten emberéhez, és elbeszélte ezt. Õ pedig így szólt: Eredj, add el az olajat, és fizesd ki az adósságodat. Ami pedig megmarad, abból élj a fiaiddal együtt!»

28 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Olyan helyzetet ír le itt a Biblia, aminek úgy tûnik, nincs megoldása. Egy özvegyasszony egyedül neveli két fiát. Addig sem lehettek gazdagok, amíg élt a férje, mert a férje nem csatlakozott az udvari prófétákhoz, akiknek szép javadalmuk volt. Most azonban, hogy meghalt a férfi, egészen elszegényedtek. Kénytelen volt kölcsönkérni többször is. Mivel jövedelme nem volt, törleszteni nem tudott. Most elfogyott a hitelezõnek a türelme, és jött végrehajtani. Abban az idõben lehetséges volt az, hogy valakinek a gyermekeit vagy családja tagjait elvitték, s mintegy rabszolgaként dolgoztak és így törlesztették az adósságot. Ez a veszedelem áll itt a küszöbön. Ez az asszony teljesen tehetetlen. Sem pénzt nem tud szerezni, sem más jó javaslata nincs a dolog megoldására, sem a fiait nem tudja megvédeni. Mi lesz velük így, és mi lesz vele, ha valóban elviszik a gyerekeket? Ott marad egyedül, s egyedül fog éhen halni. Teljesen kilátástalan a helyzete. Van-e kiút egy ilyen szorultságból? Van-e megoldás egy ilyen problémára? Errõl szól a mai igénk. Nézzük meg közelebbrõl elõször azt, hogy mi is volt itt a baj, utána pedig azt, hol keresett segítséget ez az asszony.

Mi volt a baj? Több is volt. 1. Ezeknek a gyerekeknek nem volt apjuk. Úgy nõttek ezek a fiúk, hogy nem volt elõttük férfimodell. Ennek az asszonynak meg nem volt társa, támasza, segítsége. Minden döntést egyedül kellett meghoznia, minden felelõsséget egyedül kellett hordoznia. Hány aszszony hordoz ilyen sokszor elviselhetetlen terhet! Hány gyermek nõ fel ma is valójában apa nélkül! Vagy azért, mert ténylegesen hiányzik valaki a családból, vagy azért, mert vasárnapi apukához járnak, vagy azért, mert olyan fáradtak, és hajszoltak vagyunk, hogy nincs idõnk a gyerekeink számára. Nem alakulhatnak ki spontán jó ízû, õszinte beszélgetések. Ritkán érdeklõdünk igazán a dolgaik iránt, könnyen elfelejtjük azt, amit mondtak, s ha kétszer-háromszor megkérdezzük ugyanazt, elszáll a bizalmuk. S egyáltalán: olyan sok gyereknek nincs meg az a biztonságérzése, hogy számíthat a szüleire, hogy az apja tudja határozottan: mi a jó és mi a rossz, és meg is tudja indokolni. Vagy ha nem tudja, van annyi bátorsága, hogy megmondja, hogy nem tudja, és keresi. Ez is adna biztonságérzetet, de amikor semmirõl nem lehet tudni, hogy mikor minek van az ideje, mi fontos és mi mellékes és miért, akkor az sok zavart okoz a gyerekekben.


HADD KÉRDEZZEM MEG, HOGY NEM ÁRVÁK-E A TE GYEREKEID? SZOKTATOK JÓÍZÛEN, ÕSZINTÉN BESZÉLGETNI? ODAÁLLTOK ISTEN SZÍNE ELÉ EGYÜTT, ÉS KÉRDEZITEK, HOGY MOST EBBEN A HELYZETBEN MI A HELYES DÖNTÉS? MIT TANÁCSOLSZ, URUNK?

Hadd kérdezzem meg, hogy nem árvák-e a te gyerekeid? Szoktatok jóízûen, õszintén beszélgetni? Odaálltok Isten színe elé együtt, és kérdezitek, hogy most ebben a helyzetben mi a helyes döntés? Mit tanácsolsz, Urunk? Ezen a téren is lehet ám újat kezdeni, testvérek. Isten igéje pontosan erre bátorít minket. Ne hagyd, hogy a párod özvegy legyen, és ne hagyd, hogy a tulajdon édes magzataid árvákká legyenek! 2. A másik baj az volt: nagy volt a szegénység. Nem tudott enni adni a gyerekeinek ez az asszony. Legalábbis nem tudott megfelelõ táplálékot adni nekik. Alultápláltak voltak ezek a gyerekek. Bizonyára tudjuk, hog y ezen a világon nagyon sok gyermek alultáplált. Ezen a mai napon is több ezer kisgyermek éhen halt a világon. Ez azt jelenti: napok óta nem ettek, vagy nem ittak már semmit. Becslések szerint Magyarországon is van körülbelül 350 ezer gyermek, akik éheznek. Különösen sok gyerek éhezik hétvégén, amikor nincs iskolai étkeztetés. Vannak, akik szombaton, vasárnap alig esznek valamit. Nagyon sok gyerek van, akik reggeli nélkül indulnak el a napjukra, és vacsora nélkül fekszenek le. De még ennél is szörnyûbb a szellemi alultápláltság. Sõt, ott nemcsak az a baj, hogy nem kapnak megfelelõ táplálékot a gyermekeink, hogy nem, vagy ritkán hallanak igaz és fontos gondolatokat, indulatmentes tárgyilagos helyzetelemzéseket, mégpedig ízes, gazdag szép magyar nyelven,

hanem ennél is nagyobb baj, hogy sok méreg kerül a szel-lemi világukba. Mert ahogyan a levegõvel, az ivóvízzel és az élelmiszerekkel temérdek mérget veszünk magunkhoz, ugyanígy mérgezik magukat a gyerekeink sok tv-mûsorral, videokazettával, számítógépes játékkal, zenével, vagy egyszerûen csak reklámok és plakátok nézegetésével és hallgatásával, különbözõ folyóiratokkal, amit a kortársaiktól kapnak, vagy néha a szüleik asztalán találnak. Külön fáradság a gyermekeiért felelõsséget érzõ szülõnek, hogy semlegesítse ezeket a mérgeket, és valahogy ellensúlyozza azt a sok torzító hatást, aminek ki vannak téve nap mint nap. Ezekbõl a forrásokból tanulják meg, hogyan kell ölni, lopni, házasságot törni, csalni és így tovább. Ezek a források egyáltalán nem olyan eszményt állítanak eléjük, hogy milyen a szorgalmas, céltudatos, takarékos, törekvõ, másokat segítõ ember, hanem valami egészen más emberideál kerül eléjük. Nem véletlen az, hogy rohamosan nõ már nemcsak a fiatalkorúak, hanem a gyermekek közötti bûnözés is. 3. A harmadik veszedelem ez a bizonyos hitelezõ volt. Nemcsak az volt a baj, hogy a gyermekeknek nem volt ap-juk, hogy nagy volt a szegénység és nem kaptak megfelelõ táplálékot,

hanem jött a hitelezõ, és irgalmatlanul be akarta haj-tani a tartozást. Jön a világ a maga egész szellemiségével – világon most az Isten nélküli gon-dolkozást értsük, úgy, ahogy azt a Szent-írás is értelmezi, – és a gyerekeinkre pályázik. Mindig az ifjúságot akarta megrontani, és a magáévá tenni, janicsárokká nevelni. Agymosást hajtani végre, manipulálni. Õket még könnyebb, mert sokszor teljes jóhiszemûséggel, naivan, véd-telenül állnak ezek elõtt a hatások elõtt. Amint láttuk, a gyermekek anyja tehetetlen. Sem a férjét nem tudja feltámasztani, sem a hiányát nem tudja pótolni, sem a megfelelõ pénzt nem tudja elõteremteni, sem a drága magzatait nem tudja megvédeni a hitelezõtõl. Kiszolgáltatottak, tehetetlenek. A hatóság sem segít nekik, mert az is tehetetlen, vagy nem akar segíteni, mert cinkosává lett azoknak, akik a gyerekekre pályáznak. Akkor, nincs segítség? Úgy tûnik, ez az asszony tud valamirõl, sõt valakirõl. Ez az asszony ismeri valamennyire az élõ Istent. Ebben a reménytelen helyzetben magához a mindenható Istenhez for-dul. Azt olvastuk: kiáltani kezd. Nem éri be azzal, hogy megállapítja: tehetetlen. Nem az a mondat vége, hogy reménytelen a helyzet, hanem azt

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 29


NÉZÕPONTBAN

mondja: ha tud valaki segíteni, az az Isten, ha van valami megoldás, az nála van. És az mi lesz? Senki nem tudja. S vajon Õ mit fog tenni? Nem tudják. És fog-e tenni valamit? Reméli, hogy fog. Ezért kiált hozzá. A próféta abban az idõben közvetítõ volt Isten és a nép között. Elizeus prófétán keresztül kiált Istenhez. Isten Eli-zeus prófétán keresztül válaszol neki. Ez ugyanazt jelenti, mint ha ma a Szentírásból értene meg valaki valamit. Isten igéje, amikor még nem volt leírva, a prófétákon keresztül hangzott. Kiált tehát ez az özvegy abban a reménységben, hogy Isten az özvegyeknek és az árváknak különös gyöngédséggel viseli gondját, mert ezt meg is ígérte több helyen a Szentírásban, hogy Isten látja az õ nyomorúságát, s nem nézi közönyösen, hanem nála valószínûleg már készen is van a megoldás. Hogy mi az? Azt Õ tudja. De Õ tudja. Csak el kellene fogadni. Az is lehet, hogy már kínála, csak kellene valaki, aki nyújtja a kezét, hogy bele lehessen tenni az ajándékot. A kiáltás az imádság, a kinyújtott kéz. Ez az asszony tartja a kezét. Nem az öklét rázza, hogy milyen Isten az, aki ezt megengedi, hanem a kezét nyújtja: Te vagy az egyetlen, aki itt tudsz és akarsz segíteni, hát segíts bajomon! És Isten segít. Egy egészen furcsa parancsot ad a prófétán keresztül. Istennek ez gyakori szokása, hogy valami olyan irányban mutatja a megoldást, ami nekünk eszünkbe sem jutott volna, sõt ami ellen tiltakozik a nagy okos ember. Péterék egész éjszaka halásztak ott, ahol sok hal szokott lenni éjszaka, és nem fogtak semmit. Egy fia halacska sem tévedt a hálójukba. Nappal, amikor már nincs hal, mert azok elmennek a tóparti vizekre, azt mondja Jézus:

PÉTERÉK EGÉSZ ÉJSZAKA HALÁSZTAK OTT, AHOL SOK HAL SZOKOTT LENNI ÉJSZAKA, ÉS NEM FOGTAK SEMMIT. EGY FIA HALACSKA SEM TÉVEDT A HÁLÓJUKBA. 30 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

menjetek a mélyre és vessétek ki a hálót fogásra. És Péter válaszában: Mester, egész éjszaka halásztunk, és nem fogtunk semmit, ott van: megbocsáss, én vagyok a szakember. Te ács vagy, meg rabbinak, tanítónak nagyon jó vagy, de látszik, hogy ehhez nem értesz, ott nincs hal ilyenkor. Benne van talán az is: Mester, ne nevettess már ki engem. Eddig volt valami szakmai hitelem, eddig a többiek úgy tartották, tudok halászni, meg az eredmény is mutatta olykor. Ne kelljen már olyat csinálnom, amit ép eszû szakember nem csinál. Egész éjjel ezt csináltuk, amikor lett volna értelme, most nincs értelme, most csináljam?! Aztán vesz egy nagy lélegzetet, és azt mondja: De mindazáltal, mivel te mondod, kivetem a hálót. S életében olyan fogása nem volt. Két hajó kevés volt, majd’ elsüllyedt két hajó, amikor megtöltötték a halakkal. Jézus valami szokatlant mond, valami furcsát parancsol. S mit csinál az ember? Megmagyarázza-e neki, hogy ez nem értelmes parancs, – vagy van bátorsága engedelmeskedni? Az Istennek való engedelmeskedés a bátrak magatartása. A gyávák okoskodnak, a gõgös ember kioktatja az Istent, a hívõ ember csinálja, amit mondott. Mit mond itt Isten? Kérjél kölcsön minél több üres edényt! Mi van a házadban? Nincs ott már semmi, csak

egy kis korsó olaj. Na, ebbõl öntögess az üres edényekbe. Hogy? A kicsibõl a nagyba? Nem kérdezi. Nekiindul, kér edényeket, és elkezdi tölteni az olajat. S amikor megtelik egy edény, félreteszik a gyerekek. A másik gyerek adja az üres edényt, s amíg van üres edény, folyik a kis korsóból az olaj. Megáll az ész! Ilyet még nem láttak. De látják a gyerekek cselekedni Istent. Hisz az anyjuk – és a gyerek tanúja lesz annak, hogy az Isten cselekszik. Mi ezt így szoktuk mondani: csodát lát. Az nekünk mindig csodának tûnik, amikor Isten közvetlenül beavatkozik az eseményekbe. Ez a kicsi hit ilyen nagy gyümölcsöt terem. Ezeknek a gyerekeknek már nem kell bizonygatni:


MIT MOND ITT ISTEN? KÉRJÉL KÖLCSÖN MINÉL TÖBB ÜRES EDÉNYT! MI VAN A HÁZADBAN? NINCS OTT MÁR SEMMI, CSAK EGY KIS KORSÓ OLAJ. NA, EBBÕL ÖNTÖGESS AZ ÜRES EDÉNYEKBE.

van Isten. Õk már látták, hogy mit tud Isten. Megtapasztalták az Õ szeretetét, látták az Õ gazdagságát, részt vehettek egy olyan akcióban, aminek a végsõ alanya a mindenható Isten volt, akit sose láttak, sose hallottak, csak a próféta mondta: ezt üzeni az Úr. De volt hitük megtenni azt, amit üzent az Úr, akkor is, ha különös volt, ha meglepõ – és megoldódott a dolog. Van mit eladni, kifi zeted az adósságot, a többibõl meg élj te és a fiaid! Megérdemelte ez az asszony? Errõl itt nincs szó. Utólag megfizette Istennek az árát? Miért? Kell Istennek pénz? Nem üzletel Õ velünk! Ajándékot adott. Ezt hívja a Biblia kegyelemnek, amikor sem nem érdemlem, sem nem tudom viszonozni, de szükségem van rá. Ez Istennek elég, ez az egy szempont. Szükségem van rá, és tartom a kezemet bizalommal. Telerakja azzal, amire éppen szükségem van. Általában többet ad, mint amire feltétlenül szükségem van, jusson másnak is, és örülök, hogy továbbadhattam egy részét. Ez jellemzi a hívõket. Így használhatja Isten mások javára is, és ezért ez a két gyerek nem lett rabszolga, és ez a nélkülözõ, csonka család mégis életben maradt. Életet kaptak és bõséget. Ki is ígérte ezt? Ez után a történet után 700 évvel valaki így jelentette be a programját: «Azért jöttem, hogy életük legyen és bõségben éljenek» (Jn 10,10). Jézus Krisz-tus azt mondta, ez az Õ jöve-

telének a célja, hogy ne maradjunk rabszolgák, hanem szabadokká váljunk, és ne teljesedjék be a végzet rajtunk, amit megérdemeltünk, mert a bûn zsoldja az örök halál, a kárhozat, hanem örök életünk legyen. És mit kell ezért fizetni? Ezt el kell fogadni. Aki úgy találja, hogy szüksége van rá, és bízik Istenben, hogy kapja tõle, az már nyújthatja is a kezét, élhet vele és belõle nagy örömmel és hálával, egy életen, sõt egy örökkévalóságon át. «Kegyelembõl van a ti üdvösségetek a hit által.» Az, hogy csorog az olaj az üres edényekbe: kegyelem. Az, hogy az asszony egymás után rakja oda az üres edényeket, vagyis elfogadja, amit Isten ad: hit. Ez a kettõ kell ahhoz, hogy a megoldhatatlan megoldódjék, és amire nagy szüksége van az embernek, de sehonnan nem tudja beszerezni, azt ajándékként megkapja. Valakinek azért meg kell fizetnie az árát. A mi örök életünk árát is megfizette valaki. Az elõbb említett Jézus Krisztusról írja Péter apostol: Nem aranyon vagy ezüstön váltattatok ki a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekbõl, hanem drága véren: Tiszta és szeplõtlen Bárányén, a Krisztusén. Annak az ára, hogy nekünk életünk legyen és bõségben legyünk, Jézus Krisztus tiszta élete. (1Pét 1,18-19) Kié lehet ez az ajándék? Azé, aki érzi, hogy rászorul, tartja a hitnek a kezeit, és hálásan elfogadja ezt Istentõl. Hogy mennyire rászorulunk, az kiabál. Elég csak körülnézni. Mert amióta otthagytuk Istent, és fellázadtunk ellene, azóta mi emberek is olyan árvák és tehetetlenek lettünk, mint ez az asszony ebben az ószövetségi történetben. Nem tudunk fizetni, nem tudunk vezekelni a bûneinkért. Temérdek mulasztásunkat nem tudjuk pótolni. Sok-sok hibát, amit ejtettünk, nem tudunk helyrehozni. Teljesen reménytelenül és tehetetlenül áll az ember e tekintetben, s egyfajta kényszer-nek az áldozatai vagyunk. Úgy, ahogy Jézus mondja: Aki bûnt cselekszik, az rabszolgája a bûnnek. Bûnön a Szentírás azt érti: Isten nélkül akar valaki élni. S mint ahogy ennek az asszonynak Isten nem azt a bölcs tanácsot adta, hogy

ültessél sok olajfát, várd meg, amíg terem bogyókat, sajtolj belõle olajat, add el, és rendezd a dolgaidat – ezalatt a gyerekeit tönkretette volna a hitelezõ, mint rabszolgáit, – hanem azt mondta: hozz üres edényeket! Ez az isteni megoldás. Nem nekem kell valami nagyot teljesítenem, aztán vagy sikerül, vagy nem, hanem Õ kínálja készen, s élhetek belõle és vele, és szolgálhatok vele másoknak is – megvan az én feladatom is. De a meg-oldásra képtelen vagyok. Van-e annyi alázatunk, hogy ezt el-hisszük? És van-e akkorka kicsi hit a szívünkben, hogy már ma este tartjuk a kezünket, és kiáltunk Istenhez? Tõle kérünk bocsánatot a bûneinkre, tõle kérünk tanácsot a döntéseinkhez és azt meg is fogadjuk. Elõvesszük a Szentírást, és Õt kérdezzük: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Kiáltunk a gyerekeinkért, az egész ifjúságunkért. Kiáltunk népünk jövõjéért ahhoz, aki hallja a kiáltást és többet ad, mint amennyit kérünk. Ennek az egyszerû asszonynak az egyszerû hite a számomra nagy bátorítássá vált. És ha ezek után egyetlen szóba kellene összefoglalnom azt, amit meg-értettem, és amit ma este nagy szeretettel továbbakartam adni nektek, így hangzik: kiálts! Nem elméletben, hanem úgy, hogy azt hallani is lehessen. Úgy kiálts Istenhez amiatt, ami most szorongat, ami nyomaszt, ami felébreszt álmodból, ami miatt leizzadsz éjszaka, ami miatt teljesen kifacsarva érkezel haza este és semmi hasznodat nem lehet venni otthon, ami föléd kerekedett és kezd tönkretenni, vagy akármi miatt: kiálts Istenhez! A zsoltáros azt mondja: messzirõl is lehet kiáltani. Istennek jó füle van. Azt mondja: Kiáltásom halld meg, Isten, Vedd füledbe az én könyörgésemet. Mert én szívem nagy ínségbõl, Messze földrõl kiáltja felségedet. (Zsolt 61) Akiben ott van a bizalom, hogy nem hiába kiált, annak Õ egészen bizonyosan válaszolni fog. CSERI K ÁLM Á N

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 31


Éjféli Kiáltás a világban Mitternachtsruf weltweit Szünidei evangelizáció ANDREAS ÉS TRAUDE KLINNER, DÜBENDORF, SVÁJC

szünidõvel nem ér véget feltétlenül a missziós munka is. Csodálatos módon ezt élhettük meg, amikor Görögországban voltunk. Eg yik barátunk éttermét látogattuk meg, aki szállásunkról is gondoskodott. Megajándékoztuk a «What a Friend We Have in Jesus» (Ó, mi hû barátunk Jézus) címû CD-vel, amelyen romániai munkatársunk, Ghighi Iovin énekel angol nyelven. A barátunk, úgy megörült a CD-nek, hogy azonnal kikapcsolta az éttermi háttérzenét, és

A Raphael és Lea Roos

Hálásan H álásan Isten Isten ááldásáért ldásááért RAPHAEL ÉS LEA ROOS, DOORN, HOLLANDIA

agyon hálásak vagyunk azokért a barátokért, akik az elmúlt hónapokban adományokkal támogattak bennünket. Nyáron szokás szerint sokkal kevesebb pénzadomány és támogatás érkezik a missziónkhoz, ezért nagyon örülünk, hogy az Úr ebben a tekintetben is meghallgatta imáinkat, és a missziós munkára gondja van. Az is örvendetes volt számunkra, hogy márciusban az egyik összejövetel végén odajött hozzánk egy férfi testvér, és felajánlotta, hogy önkéntes munkában írásainkat németrõl hollandra fordítja. Nemsokára be is fejezte az 55 válasz a halál utáni élet kérdéseire címû könyv fordítását, amit most ki fogunk adni. Boldog meglepetést szerzett egy nagyobb adomány is, amit épp a legalkalmasabb pillanatban kaptunk meg. Sürgõs karbantartási munkákat kellett a Misszió tulajdonában lévõ házon elvégeznünk. A hozzá szükséges anyagi eszközt egy testvérnõtõl kaptuk, aki elmondta, hogy õ és a családja már rég Wim Malgo missziónk alapítójánál tértek meg, ezért annyi év után is úgy érzik, hogy «erkölcsi kötelességük» támogatni a Missziót. Dicsõség az Úr Jézusnak érte!

Ghighi CD-jét indította el. Az étterem tele volt, így sok vendég hallgathatta a keresztyén énekeket. Elõször csak halkan szólt, da aztán a barátunk megjegyezte: «Ennek hangosabban kell szólnia!» Az evangelizációnak ez a módja meghatott bennünket.

N

32 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Gazdag vetés és utólagos problémák ANDRÉ ÉS INGRID BEITZE, GUATEMALA VÁROS, GUATEMALA

agyon hálásak vagyunk az Úrnak, hogy olyan bõségesen vethettük Isten igéjét. Az elsõ félévben több mint 10.000 Bibliát oszthattunk ki az emberek között. Imakérésünk az, hogy akik megkapták, valóban olvassák is, megismerjék az Urat, és egyedül a Szentírásra támaszkodjanak. Az utóbbi 12 hónapban a kormány sok embere került börtönbe korrupció miatt. Sok hívõ, akik kapcsolatban állnak az elítéltekkel, megfelelõ evangelizációs anyagot keres, hogy elvigyék hozzájuk. Mások Bibliát kérnek. Adja az Úr, hogy ez a

N

munka gyümölcsözõ legyen, és sokan megtérjenek. Sürgetõ imakérésünk az, hogy megkapjuk a postánkat. Kb. három hónapja a kormány lefoglalta, és azóta nem kapjuk meg az Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl folyóiratokat Svájcból. Néhány olvasónk is panaszkodott, hogy a spanyol nyelvû folyóiratunkat nem kapta meg. Hálásak vagyunk, hogy szüleink, Werner és Ursula Beitze, a guatemalai missziós ág alapítói, még egészségesek, és segíteni tudnak a munkában. Werner különben már két hónapja egy makacs meghûléssel küzd. Imádkozunk bölcsességért és erõért a sok feladat elvégzéséhez.


Mitternachtsruf Éjféli Kiáltás Misszió

Gyakorlati missziós szolgálat OBED HANISCH, RIBERALTA, BOLÍVIA

fiúk júniusban szorgalmasan ültették a fákat az internátus területén. Abba se akarták hagyni az ásást, lapátolást. Örvendetes eredmény: tíz új gyümölcsfa az internátus részére. Közben az itteni kellemes téli hónap után beköszöntött a száraz idõszak; a fû elszáradt, szeptember végéig a mezõk is szürkék lesznek. A svájci Éjféli Kiáltás gyülekezet két tagjának több hetes látogatása lehetõvé tette sok hasznos és szükséges munka elvégzését. Megkezdtük misszionáriusunk, Tonnie de Jong házának újra kábelezését, rengeteg hulladékot eltakarítottunk, a területet rendbe raktuk (fûnyírás, kidõlt fák eltávolítása, termeszek elûzése), és

A

A fiúk júniusban szorgalmasan ültették a fákat az internátus területén.

még sok más fontos munkát végeztünk el. A missziós szolgálathoz ugyanis az ilyen munkák is hozzátartoznak egy ilyen nagy területen. A kéthetes iskolaszünetet kihasználjuk, hogy a bútorokat, a falakat, a vizesblokkot, zárakat rendbe hozzuk, megjavítsuk. Repültek a napok, és öröm volt látni, hogy vált minden szebbé a kezünk munkája nyomán. Hálásak vagyunk a Fürst család visszatéréséért az otthoni szolgálatból, valamint az új könyvelõnkért. Elõzõ könyvelõnk rákban meghalt, de 10 nappal halála elõtt elfogadta az Úr Jézust személyes Megváltójának. Imakérésünk, hogy a felesége Maria-Rut és gyermekei is az Úrhoz találjanak.

Tíz új gyümölcsfa az internátus részére.

In memoriam: Wim Malgo, alapító www.mitternachtsruf.ch GRÜNDER Wim Malgo (1922-1992) 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 VORSTAND Peter Malgo, Norbert Lieth, TEL.: (+36-1) Conno Malgo, 3500-343 Jonathan Malgo E-MAIL: ejfel@t-online.hu SCHWEIZ Missionswerk Mitternachtsruf, http://www.ejfelikialtas.hu Ringwiesenstr. 12a, 8600 Dübendorf, Tel: (0041) 044 952 14 14, Fax:angol, (0041) 044 holland, 952 14 11, MEGJELENIK: francia, olasz, koreai, E-Mail: post@mnr.ch portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar DEUTSCHLAND Mitternachtsruf Zweig Deutschland nyelven. e.V., Kaltenbrunnenstr. 7, 79807 Lottstetten, Tel: SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo, Nagy 201, Erzsébet (0049) 07745 8001, Fax: (0049) 07745 E-Mail: post@mnr.ch FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit, ORGAN Der «Mitternachtsruf» erscheint monatlich. Horváth Ildikó Er ist ausserdem in englischer, französischer, hollänTÖRDELÉS: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) discher, italienischer, portugiesischer, rumänischer, spanischer, tschechischer und ungarischer Sprache KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo erhältlich. KIADJA: an Éjféli Kiáltás Misszió, E-MAIL einen Mitarbeiter: 1135 Budapest, Palóc u. 2 vorname.nachname@mnr.ch Az újság ára: 420,-Ft+postaköltség REDAKTION (siehe Adressen Schweiz und Deutschland), E-Mail: redaktion@mnr.ch ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 5040 Ft + postaköltség LAYOUT (siehe Adressen Schweiz und Deutschland) Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén E-Mail: layout@mnr.ch könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ SEELSORGERLICHE FRAGEN (siehe Adresse A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben Schweiz) Tel: (0041) 044 952 14 08, marad! Határon túli országokba postaköltséggel E-Mail: seelsorge@mnr.ch 46 EUR. TengerentúliVERLAG országokba EUR ADMINISTRATION, UND51ABONNEMENTS (siehe Schweiz und Deutschland) FORINTAdressen SZÁMLASZÁM: E-Mail: verlag@mnr.ch UniCredit Bank Hungary ZRT. ISRAELREISEN (siehe Schweiz und Deutsch1054 Bp, Szabadság térAdressen 5-6. land), E-Mail:10918001-00000040-71680019 reisen@beth-shalom.ch IBAN HU61 BUCHHALTUNG (siehe Adresse Schweiz) E-Mail: buchhaltung@mnr.ch MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. Treuhandstelle: HWT, 8602 Wangen IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 STUDIO (siehe Adresse Schweiz) EURO SZÁMLASZÁM: E-Mail: studio@mnr.ch UniCredit Bank Hungary ZRT.(siehe Adresse DeutschARABISCHE ABTEILUNG land) IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SENIORENZENTRUM SWIFT (BIC) BACXHUHBZION Ringwiesenstr. 14, 8600 Dübendorf, Tel: (0041) 044 802 18 18, MKB(0041) 044 802 18 19, Fax: E-Mail: post@seniorenzentrum-zion.ch IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 BEGEGNUNGSZENTRUM SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-Mail: begegnungszentrum@mnr.ch, Tel: (0041) 044 952a14 68 elnöke, KIADÁSÉRT FELEL: Misszió Fax: 044 952 14 11 Nagy(0041) Erzsébet HOTEL BETH-SHALOM P.O.Box 6208, Haifa-Carmel LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON 31061, Israel, Tel: (00972) 04 8373 480, A FENTI CÍMÜNK RE. 443, Fax: (00972) 04 8372 E-Mail: beth-shalom-israel@mnr.ch BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: EINZAHLUNGEN Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Schweiz TEL.: (+36-1) 35-00-343, Zürcher Kantonalbank MOBIL: (+36-30) IBAN: CH73 0070 630-7823 0115 2004 7251 9 E-Mail: ejfel@t-online.hu BIC/Swift: ZKBKCHZZ80A Postfinance (CHF) IBAN: 0900 0000 8004 7476 4 ISSN: CH45 0866-0425 BIC/Swift: POFICHBEXXX Postfi nancePROGRAMJAINK (EUR) ÁLLANDÓ IBAN: CH73 0900 0000 9128 0588 6 MINDEN HÓNAP UTOLSÓ SZOMBATJÁN: BIC/Swift: POFICHBEXXX ASSZONYNAPfür– Überseemission érdekes témák, érdekes elõadók Einzahlungen Postfi nance (CHF)HARMADIK CSÜTÖRTÖKJÉN: MINDEN HÓNAP IBAN: CH86 0000 8002 6014 1Izraelbõl. TÉNYEK ÉS 0900 SALÁTÁK – aktualitások Deutschland Népszerû meghívottak elõadásai, kóstoló az izraeli Sparkasse Hochrhein, Waldshut ételspecialitásokból. BIC/Swift: SKHRDE6WXXX MINDEN HÓNAP MÁSODIK KEDDJÉN: IDÕK JELEI: Einzahlungen für Mitternachtsruf HOL TART KERESZTYÉNSÉG A VILÁG IBAN: DE33A6845 2290 0006 6005 30 ÓRÁJÁN? – AZ ALKALMATfürVEZETI DIENES JÓZSEF. MEGHÍVOTT Einzahlungen Überseemission IBAN: DE56 6845ELÕADÁSAI 2290 0006A 6000 19 SZAKEMBEREK VÉGIDÕKRÕL. Österreich MINDEN SZERDÁN Sparkasse Hochrhein, Waldshut bibliaóra 18 órai kezdettel. BIC/Swift: SKHRDE6WXXX Vezeti:DE33 Dienes József. IBAN: 6845 2290 0006 6005 30 HERSTELLUNG GU-Print AG, Zürich Der regelmässige Bezug der Zeitschrift in der Schweiz, FIGYELEM! Deutschland und Österreich bedingt Kosten von Missziónk hétfõtõl-péntekig jährlich CHF 24.00 / EUR 15.00. 9.00 órától Übrige auftelefonhívásokat. Anfrage 16.30Länder: óráig Preis fogad ZWEIGSTELLEN-VERZEICHNIS www.mitternachtsruf.ch/mrweltweit.php

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész

Obed Hanisch és két barátja a gyülekezetbõl lomtalanítás közben.

Obed Hanisch Tonnie de Jong házának újra kábelezését végzi.

Eingedenk dessen, dass alle menschliche Erkenntnis szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes Stückwerk ist (1.Kor 13,9), legen die Autoren eigenverlátásukértihre a szerzõké teljes antwortlich persönlicheaSicht dar.felelõsség.

Éjféli Kiáltás 2016 szeptember 33


NÉZÕPONTBAN IMAKÉRÉS

M

a nagyon szomorú levelet hozott a postás. Egy kedves idõs testvérnõ, aki már legalább 20 éve hûséges olvasónk és támogatónk, azt írta, hogy a betegség és az egyre nagyobb szükség miatt nem tudja tovább elõfi zetni újságunkat. Azt panaszolta, hogy sírva írja ezeket a sorokat, mert minden hónapban alig várta, hogy megérkezzék az Éjféli Kiáltás, hogy olvashassa a benne található vigasztalást, bátorítást, tanítást. Sajnos, ezzel nincs egyedül. Az öregség, betegség, a szûkös anyagi helyzet sokakat arra kényszerít, hogy lemondjon a lélek táplálékáról, csakhogy a testet táplálni tudja. Az a nagy imakérésünk, indítson az Úr olyan testvéreket, akiket gazdagon megáldott javakkal, hogy szánjanak oda havonta egy bizonyos összeget a szegény, rászorultak megsegítésére.

34 Éjféli Kiáltás 2016 szeptember

Így lehetõségünk nyílna olyan testvérek számára is elküldeni folyóiratunkat, akik nem tudják elõfi zetni. Gondolják meg! Hány lelket tudnánk így erõsíteni! Megmaradnának az Isten vonzáskörében, nem veszítenénk el testvéreket az anyagi gondok miatt! Ha a kérésünk csak pár testvérnél talál halló fülekre, micsoda evangelizációs munka valósulhatna meg! Az olvasó testvéreink mellett az Úr elé hozzuk kérésünket, és bízunk az Õ mindent átfogó kegyelmében. Bízunk abban, hogy megszólít olyan testvéreket, akik az Õ munkájában cselekvõen segíteni tudnak. Mindenért az Úré a dicsõség! Az Éjféli Kiáltás Misszió munkatársai nevében Nagy Erzsébet

SZÁMLASZÁMAINK, AHOL TÁMOGATNI LEHET A MISSZIÓNK MUNKÁJÁT: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB Bank IBAN HU44 10300002-20510628-00003285

vagy postai úton! 1135 Budapest, Palóc utca 2. info@ejfelikialtas.hu tel.: (+36 1) 3500-343


Iskolakezdés Fogjunk össze a közös cél érdekében, a testvéri szeretet jegyében! Tekintettel az iskolakezdéssel járó nagy kiadásokra, a Misszió támogatni szeretné a rászoruló családokat egy beiskolázási csomaggal. A csomag összértéke 6600 7000 Ft, plusz postaköltség. Tartalma:

- 4 db grafit ceruza – 500 Ft - 2 csomag filctoll, 12 db – 3000 Ft - 1 csomag színes ceruza, 12 db – 1200 Ft - 1 db hegyezõ – 450 Ft - 2 db radír – 550 Ft - 1 db vonalzó – 300 Ft - 4 db különbözõ méretû füzet – 600 Ft (az iskolák külön füzetcsomagot állítanak össze, ezek pótolhatják a csomag hiányzó darabjait) - Márkás fogkrém és fogkefe gyerekek részére.

Akciónk megvalósításához számítunk Testvéreink támogatására. Az igényeket a Misszió elérhetõségein lehet bejelenteni, amiket a készlet és a pénzforrás elejéig tudunk biztosítani.

SZÁMLASZÁMAINK, AHOL TÁMOGATNI LEHET A MISSZIÓNK MUNKÁJÁT: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB Bank IBAN HU44 10300002-20510628-00003285

vagy postai úton! 1135 Budapest, Palóc utca 2. info@ejfelikialtas.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343


ÁRA: 2700,-FT

ÁRA: 1450,-FT

+ postaköltség 120x185 mm, 208 oldal

+ postaköltség 115 x 178 mm, 200 oldal Valószínûleg azt hiszed, hogy mivel Isten már mindent elõkészített a te üdvösségedet illetõleg, neked semmit sem kell tenned. Milyen tévedés! Nem látod, hogy neked el kell fogadnod Istennek ezt az ajánlatát? A Biblia ezt mondja: «Válaszsz, vegyél, fogadd el!»

A LEGCSODÁLATOSABB TÖRTÉNET AMIT VALAHA IS ELMONDTAK SMITH, OSWALD J.

A négy szerzõ különbözõ szemszögbõl közelíti meg a prófétai szó egy-egy vetületét. Érdekes magyarázataik, egyéni meglátásaik arra ösztönzik az érdeklõdõ Olvasót, hogy saját maga is a bibliai próféciák csodájának felfedezésére induljon.

A BIBLIAI PRÓFÉCIÁK CSODÁJA MARCEL MALGO ARNO FROESE DR. ARNOLD G. FRUCHTENBAUM NORBERT LIETH

ÁRA: 350,-FT

ÁRA: 850,-FT

A5, 24 oldal

120x210, 124 oldal

Martinidesz Lászlót “2009 január 22-én 55 évesen érte a halál...” ahogyan ezt a híradásokból hallani szoktuk. Mivel õ megtért, hívõ filmrendezõ volt, így bizonyos, hogy az Úr szólította Magához. Elsõsorban keresztyén témájú dokumentum -és riportfilmek rendezõjeként tûnt fel. Margit István méltatja életútját A Társrendezõ címû írásában. (ÉBA)

Martinidesz László a filmrendezés mellett verseket is írt. Elsõ versesköte-tének kiadását már évekkel ezelõt tervbe vettük. Erre sajnos csak most – miután elment – kerülhetett sor. A könyvön az utolsó simításokat halálos ágyán, együtt végeztük. Õ hazaérkezett, a kötet elkészült, amit szeretettel ajánlunk olvasóinknak Verseskötet,

+ postaköltség

+ postaköltség

A TÁRSRENDEZÕ

ÉJFÉLI KIÁLTÁSAIM

MARGIT ISTVÁN

MARTINIDESZ LÁSZLÓ

A KÉT KIADVÁNY EGYÜTT IS MEGVÁSÁROLHATÓ: ÁRA: 1100,-FT ÁRA: 1000,-FT

ÁRA: 1500,-FT

+ postaköltség

+ postaköltség

A5, 112 oldal

A5, 204 oldal

A szerzõ, neves amerikai teológus, nagy igényességgel és alapossággal nyúlt a témához. Nemcsak a kezdetekhez, a teremtéshez nyúl vissza, hanem a jövõbe is tekint: támpontot ad egy helyes biblikus világnézet kialakításához, amely segítséget nyújthat a napjaink ideológiai zûrzavarában való eligazodáshoz. (ÉBA)

A könyv Isten jellemének mélyrehatóbb megismerésérõl, valamint az életünk minden területén való Krisztus követésérõl szól. Miközben Istent szemléljük és megpróbáljuk mindinkább megérteni az Õ útjait, fokozatosan hasonlóvá válunk Õhozzá. A szerzõ ebben akar segíteni bennünket és kínál megoldásokat mindazoknak, akik férjként, apaként, vezetõként szeretnének az Istentõl rendelt helyükön lenni. (ÉBA)

VISSZA A KEZDETEKHEZ

A FÉRFI, AKIT ISTEN FORMÁL

DR. ALBERT M. WOLTERS

DAN DORIANI

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Az újság ára: 420,-Ft


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.