„A környezeti problémákkal fény derült a tudomány nem várt erejére és gyengeségére.” Nathan Keyfitz (IIASA): Science Fragmented 1992.
Vida Gábor:
Szétszabdalt tudomány, komplex problémák
Herman Ottó Konferencia, Budapest 2015. február 27,
„Értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülőanyjához a természethez.” Herman Ottó
Pala-gáz/olaj kitermelés (USA)
kátrányhomok bánya ((Kanada)
Mohóságból fakadó értelemmel kell elvenni szülőanyánktól a jussunkat! (paleo-ökoszisztéma szolgáltatás)
…és a jövő nemzedéke???
J.Randers
A jövő nemzedéke otthon és a szabadban
http://www.resilience.org/stories/2015-02-02/challenging-the-dominant-culture-s-insidious-screenism
Humanity is facing its greatest existential threat ever with climate change and resource depletion. This is not a crisis waiting to happen in the future, but it is already here and manifests itself in the many resource wars going on in several parts of the world, rising food and fuel prices, growing hunger, natural calamities of horrifying proportions, water scarcity, debt crisis, unemployment, social tensions among communites, growing humanrights violations and unprecedented ecological degradation. Unless we take urgent action to change the way we live, trashing our only home, this beautiful planet earth, this crisis has the potential to wipe out the entire humanity and a majority of the other species from the face of this earth.
A klímaváltozás és a nyersanyag-kimerülés az emberiség eddigi legnagyobb egzisztenciális fenyegetettsége. Ez nem egy jövőben várható krízis, hanem már most megnyilvánul a világ számos helyén háborúkban, növekvő élelem és nyersanyag árakban, az éhezésben, ijesztően gyakorivá váló természeti csapásokban, vízhiányban, adóság krízisben, munkanélküliségben, társadalmi feszültségekben, az emberi jogok megsértésében és példátlan ökológiai degradálódásban. Hacsak sürgősen nem változtatunk életmódunkon, otthonunk, e csodálatos Föld elszennyezésén, az egész emberiség legtöbb más fajjal együtt eltűnhet bolygónkról. (Countercurrents.org )
Az üvegház hatású gázok kibocsátása máris komoly gazdasági következményekkel jár különösen a világ exponáltabb helyein. A következő 10-15 év erősebb akciói nélkül, amelyekkel globális kibocsátási csúcsot, majd csökkenést érünk el, csaknem biztos, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése meg fogja haladni a nemzetközileg elfogadott 2C fokos határt. A jelenlegi trendet folytatva a század végére a felmelegedés a 4C fokot is meghaladhatja szélsőséges és potenciálisan visszafordíthatatlan következményekkel. BETTER GROWTH, BETTER CLIMATE The New Climate Economy Report EXECUTIVE SUMMARY New York Sept. 2014
Limits to growth alapmodellje - 1972 A fenntarthatatlansĂĄg 42 ĂŠve ismert!
Limits to Growth (LTG - BAU) - 42 év elteltével Turner, G. (2014) ‘Is Global Collapse Imminent?’ MSSI Research Paper No. 4, Melbourne Sustainable Society Institute, The University of Melbourne
Joseph A. Tainter (1949-) Régészet, hálózat elmélet, komplexitás elmélet, energia gazdaságtan Problem solving – diminishing return
1988 Jared M. Diamond (1937-) polihisztor 2005
?!?
On the cusp of collapse: Complexity, energy & the globalised economy David Korowicz
Feasta & New Society Publishers | Oct 10, 2011
A tudományos kutatás tömegesedése „a tudósok minden nemzedéke egyre lazább kapcsolatba került a tudomány többi részével, a világegyetem átfogó értelmezésével, pedig kizárólag ez méltó az európai tudomány, kultúra és civilizáció nevére. És az a helyzet, hogy ez a szűk látótérbe zárt tudós mégis felfedez új jelenségeket, előbbre viszi a tudományát, bár azt alig ismeri, és a gondolkodás enciklopédiáját is bővíti, bár azt lelkiismeretesen ignorálja.” „… a mai civilizáció gyökere és jelképe, a modern tudomány befogadja a szellemiekben középszerű embert, s lehetővé teszi számára, hogy ott sikerrel dolgozzék.” „A kutató, ha felfedezett egy új természeti jelenséget, szükségszerűen erősebbnek, magabiztosabbnak érzi magát. Látszólag jogosan azt hiszi magáról, hogy „tudós ember”. S való igaz, van benne egy szemernyi abból, ami a hiányzó részekkel kiegészülve tényleg tudás. „A szaktudós remekül „tudja” a világnak egy apró zugát; minden másról azonban fogalma sincs.” (José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása. 1929.)
Every man gets a narrower and narrower field of knowledge in which he must be an expert in order to compete with other people. The specialist knows more and more about less and less and finally knows everything about nothing. Konrad Lorenz
A specialista egyre többet tud egyre kevesebbről, végül mindent tud a semmiről. Konrad Lorenz
Specializáció • A specializáció (differenciálódás) végig kíséri az evolúciót. Hatékonyságot és egyben függőséget növel a biológiai szerveződés minden szintjén. • Az emberiség „tudása” specialisták ismeretanyagából integrálódik/integrálható, mivel az emberi agy kapacitása egyedileg limitált. • A szaktudományok kapcsolata és egymásra-hatása változatos (hasznáról, káráról) • Outsider tudósok Harman and Dietrich: Outsider Scientists: Routes to Innovation in Biology. Univ.Chicago Press, 2013
Global science map based on citing similarities among ISI Subject Categories (2007). http://www.leydesdorff.net/overlaytoolkit/overlaytoolkit.htm Rafols, Porter and Leydesdorff: Science overlay maps
Kritikus kérdések nem köthetők egyetlen tudományterülethez, pl. • • • • • • • •
Földünk klímája Emberi jólét összetevői és eloszlása Gazdasági növekedés Éhezés és népességnövekedés Biodiverzitás-vesztés Energiaforrás csökkenés Édesvíz-hiány Termőtalaj vesztés A döntéshozók illetékessége?
A specializálódás negatív hatásai • Beszűkülés (egyvágányúság, foglalkozási „ártalom”), limitált alkalmazkodóképesség • Saját terület túlértékelése, territórium-féltés, más területek nemismerése, lebecsülése • Az egész (szervezet, intézmény, rendszer) nem-értése, senki sem látja át. A komplex probléma (pl. klímaváltozás) kezelési nehézségei: Egyénileg nehezen vagy sehogy sem értjük, állásfoglalásunk kapcsolatfüggő. A probléma által érintett területek „szak”értői gyakran eltérő véleményen vannak, olykor szellemi vagy anyagi érdekeltséggel terhelve. Kinek higyjünk? Fogalmak hatásosság-növelési céllal torzulnak.. A közvéleményt a média irányítja. (És a médiát?) A szakterületek olykor egymással versenyeznek (illetékesség?) együttműködés helyett. Megoldásban, döntésben a helyi és a rövid távú szempontok dominálnak,
Jean-Baptiste Joseph Fourier 1827 (Föld hőháztartása)
Svante Arrhenius, 1896 John Tyndall 1863 (üvegház hatás -19 +14)(klímaváltozást okozhat)
Charles David Keeling 1958
280
Ipari forradalom előtti szint
A 2013. év antropogén szénmérlege gigatonna(Gt) szénben (109tC)
+4,3GtC
8,9
FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK, CEMENTGYÁRTÁS
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTÁS
LÉGKÖR
0,9
-2,9 NÖVÉNYZET
Earth Syst. Sci. Data Discuss., 7, 521-610, 2014
-2,6 OCEÁN
Bolygónk felszínének növekvő hőmérséklete
ad 4.
2014
http://thinkprogress.org/climate/2015/01/05/3607735/2014-hottest-year-by-far/
Coverage of sea ice in both the Arctic (Top) and Antarctica (Bottom) for both summer minimums and winter maximums Source: National Snow and Ice Data Center
http://www.skepticalscience.com/antarctica-gaining-ice-basic.htm
Estimates of total Antarctic land ice changes and approximate sea level contributions using a combination of different measurement techniques ( Shepherd, 2012). Shaded areas represent the estimate uncertainty (1-sigma).
A polar vortex és a jet stream 2014 januárjában és 2013 novemberében
2014
By Stefan Rahmstorf 22 September, 2013 Realclimate.org „Katapultáljuk magunkat a Holocénból” „We are catapulting ourselves way out of the Holocene.”
A vilรกg energiahasznรกlata 1965-2013
A világ energiahasználata 1965-2013 „megújuló”
CO2 !
Rohamosan nő a megújulók használata, de…
…relatív részesedése globálisan alig változik!
Világunkat továbbra is a CO2 kibocsátással járó fosszilis energiahasználat (87%) hajtja! BP Statistical Review 2014
Húsz év kínlódás!
1 1995: COP 1, The Berlin Mandate 2 1996: COP 2, Geneva, Switzerland 3 1997: COP 3, The Kyoto Protocol on Climate Change 4 1998: COP 4, Buenos Aires, Argentina 5 1999: COP 5, Bonn, Germany 6 2000: COP 6, The Hague, Netherlands 7 2001: COP 6, Bonn, Germany 8 2001: COP 7, Marrakech, Morocco 9 2002: COP 8, New Delhi, India 10 2003: COP 9, Milan, Italy 11 2004: COP 10, Buenos Aires, Argentina 12 2005: COP 11/CMP 1, Montreal, Canada 13 2006: COP 12/CMP 2, Nairobi, Kenya 14 2007: COP 13/CMP 3, Bali, Indonesia 15 2008: COP 14/CMP 4, Poznań, Poland 16 2009: COP 15/CMP 5, Copenhagen, Denmark 20 C határ elfogadva 17 2010: COP 16/CMP 6, Cancún, Mexico aláírva 18 2011: COP 17/CMP 7, Durban, South Africa akcióterv 19 2012: COP 18/CMP 8, Doha, Qatar 20 2013: COP 19/CMP 9, Warsaw, Poland 21 2014: COP 20/CMP 10, Lima, Peru 22 2015: COP 21/CMP 11, Paris, France kötelező és univerzális (?)
The Global Commission on the Economy and Climate 2014 szeptember
Better Growth Better Climate New York, September 2014 „Countries at all income levels have the opportunity to build lasting economic growth and at the same time reduce the immense risk of climate change. But action is needed now.” Kritka:
Better Growth Helping the Paris COP-out?: Fallacies and Omissions of the New Climate Economy Report Clive L. Spash 2nd October 2014 http://www-sre.wu.ac.at/sre-disc/sre-disc-2014_04.pdf
„You cannot solve a problem with the mind that created it. (A.Einstein)
Egy problémát nem oldhatunk meg abban a gondolkodásmódban amiben létrejött.
Az „externalia” internalizálása és a „teljes ár” bonyodalmai „Competitive markets in which prices properly reflect the full costs of
production are vital to enable resources to flow to where they are most productive.” Better Growth Better Climate: The New Climate Economy Report; The Synthesis Report p.42
„Full cost of production”: Minden termék és szolgáltatás energiát igényelt: CO2 ár Más ÜHG (CFC, metán, nitrogénoxidok) ára Egyéb kedvezőtlen hatások árai (pl. talajerózió, erdőcsökkenés, eutrofizáció, inszekticidek, herbicidek, peszticidek, por, korom, ózonkárosítás, savas lerakódás, toxikus kemikáliák, nehéz fémek, azbeszt, e-hulladék, nukleáris hulladék, biodiverzitás csökkenés, óceán savasodás, stb.) Ki fogja mindezt felmérni, lehet-e egyáltalán mindent beárazni? Mekkora lesz így az ár? Minden árnak nőni kell!
Valójában mindez azt jelenti, hogy az ár mechanizmus nem működik!
Fenntarthatatlan
Túl sok és/vagy túl nagy!
I=PxAxT
A megoldás? Elméletileg egészen egyszerű. Egyszerűen legyünk kevesebben és fogyasszunk kevesebbet.
A megoldás? Elméletileg egészen egyszerű. Egyszerűen legyünk kevesebben és fogyasszunk kevesebbet. de a gyakorlatban ez egészen egyszerűen szinte lehetetlen.
A megoldás? Elméletileg egészen egyszerű. Egyszerűen legyünk kevesebben és fogyasszunk kevesebbet. de a gyakorlatban ez egészen egyszerűen szinte lehetetlen.
Mert: Nemzeti érdekekkel ellentétes (fogy a magyar) Kedvezőtlen korcsoport megoszlás (nyugdíj előteremtés) Csökkenő fogyasztással pangó gazdaság, kevesebb adóbevétel Pangó gazdasággal felesleges munkaerő, elbocsátás, munkanélküliség Csökkenő adóbevétellel nincs elég forrás (adósság törlesztés, egészségügy, oktatás, kultúra, tudomány, stb, stb.), újabb kölcsön, adósságspirál, …
A megoldás? Elméletileg egészen egyszerű. Egyszerűen legyünk kevesebben és fogyasszunk kevesebbet. de a gyakorlatban ez egészen egyszerűen szinte lehetetlen.
Mert: Nemzeti érdekekkel ellentétes (fogy a magyar) Kedvezőtlen korcsoport megoszlás (nyugdíj előteremtés) Csökkenő fogyasztással pangó gazdaság, kevesebb adóbevétel Pangó gazdasággal felesleges munkaerő, elbocsátás, munkanélküliség Csökkenő adóbevétellel nincs elég forrás (adósság törlesztés, egészségügy, oktatás, kultúra, tudomány, stb, stb.), újabb kölcsön, adósságspirál, …
Tehát növekedni kell, ha belepusztulunk is!?
„For most of the past century,
economic growth was fuelled by what seemed to be a certain truth: the abundance of natural resources. We mined our way to growth. We burned our way to prosperity. We believed in consumption without consequences. Those days are gone... Over time, that model is a recipe for national disaster. It is a global suicide pact.” United Nations Secretary-General Ban Ki-Moon, January, 2011. A report by Steady State Manchester, November 2012
A múlt század legnagyobb részében a gazdasági növekedést egy biztosnak látszó igazság hajtotta:
a természeti erőforrások bősége. A növekedésbe fektettük erőnket. Utat égettünk a fellendülésbe. Hittünk a következményektől mentes fogyasztásban.
Ennek az időnek vége van. Időközben ez a modell a nemzeti tragédiák receptje lett. Ez egy globális öngyilkossági szerződés. Ban Ki-Moon, ENSZ Főtitkár
Megoldási javaslatok (bűvészmutatvány?)
A. Zöld növekedés (green growth) New York 2014 szeptember (Better groth, better climate)
UN Climate Summit,
B. Ökológiai gazdálkodás (steady state econ.) C. Mérséklés (degroth) Better Growth, Helping the Paris COP-out? Fallacies and Omissions of the New Climate Economy Report. (C.L. Spash 2014.okt.)
*
*
*
A növekedés folytatása (A.) a bioszféra rovására történik. Működőképes bioszféra nélkül nincs ember a Földön. A növekedés hiánya (B.,C.) a kapitalizmus alapjait ingatja meg (van alternatíva?).
Mennyi széndioxidot lehet még kibocsátani a 2 fokos melegedés túllépése nélkül? (from Carbon Tracker and Grantham Institute, 2013: 10).
2014-ben „elköltöttünk” 40 Gt CO2-t. Az eddigi trenddel 2035-re befejeztük. http://www.resilience.org/stories/2014-09-03/degrowth-and-the-carbon-budget-powerdown-strategies-for-climate-stability
A kitermelhető készletekből mennyit kellene a föld alatt hagyni
Elégethető: SZÉN 18%
FÖLDGÁZ 51%
KŐOLAJ 67%
Jelenleg a fosszilis energiahordozók kutatására évi 670 milliárd dollárt költenek, ami a magyar GDP kb. ötszöröse.
Egy komoly figyelmeztetés!
Green growth and climate change: conceptual and empirical considerations DOI:10.1080/14693062.2014.992003 Miklós Antal & Jeroen C.J.M. Van Den Bergh Published online: 23 Dec 2014 …decoupling as a main or single strategy to combine economic and environmental aims should be judged as taking a very large risk with our common future. To minimize this risk we need to seriously consider reducing our dependence on growth. This requires a fundamental change of focus in both economic research and policy.
(…azaz a további növekedés életveszélyes!)
A jövőnkről a világ kormányainak vezetői 2015. decemberében fognak dönteni a „Klímacsúcson” Párizsban. Lehetséges kimenetek csökkenő valószínűséggel: • Nincs kötelező korlátozás, ki-ki saját belátása szerint cselekszik • Kísérlet az elvárt CO2 korlátozásra, megújuló energiával, gazdasági növekedéssel • Radikális átváltás megújulókra, a növekedés jogos differenciálásával, a 2 fokos korlát reális megvalósításával
Epilógus
A hosszú élet hasznáról, káráról
A hosszú élet hasznáról, káráról „A jó pap holtig tanul!”
és felejt?
A hosszú élet hasznáról, káráról „A jó pap holtig tanul!”
és felejt?
Fokozatosan egyre bölcsebbé válik, végül
A hosszú élet hasznáról, káráról „A jó pap holtig tanul!”
és felejt?
Fokozatosan egyre bölcsebbé válik, végül
mire megjön az esze, elmegy az esze…
A hosszú élet hasznáról, káráról „A jó pap holtig tanul!”
és felejt?
Fokozatosan egyre bölcsebbé válik, végül
mire megjön az esze, elmegy az esze… Lehet, hogy ez az emberiségre is igaz???
A hosszú élet hasznáról, káráról „A jó pap holtig tanul!”
és felejt?
Fokozatosan egyre bölcsebbé válik, végül
mire megjön az esze, elmegy az esze… Lehet, hogy ez az emberiségre is igaz???
Hét alapállítás az emberi gazdálkodáshoz 1. Minden tevékenységhez anyag és energia szükséges. Ezek mennyisége bizonyos határig csökkenthető, de nem tüntethető el. 2. Az emberiség fantasztikus gyarapodása az utóbbi 2-3 évszázadban („Antropocén”) a kezdeti bőséges nyersanyagforrásoknak (főleg a fosszilis energiahordozónak: szén, olaj, gáz) köszönhető. 3. Véges földi lehetőségeink mellett nincs végtelen növekedés. 4. A véges forrás és nyelő globális tünetei (klímaváltozás, termőtalajpusztulás, nyersanyag drágulás, biodiverzitás csökkenés, óceánsavasodás, édesvíz-hiány, stb.) a korlátok figyelmeztető jelei. 5. A gazdasági növekedés terén paradigmaváltás szükséges. Ha ezt nem tesszük meg az emberiség túlélése forog kockán. 6. A gazdaságilag fejlett országok további növekedése etikátlan, mivel ez a teljes emberiség számára elérhetetlen (ökológiai lábnyom!). 7. A „szakemberek” véleménye nem mindig helytálló, mivel többnyire nem rendszerszemléletben fogalmazódik meg. A rendszerelméleti alapon álló problémakezelés még nem jellemző. És egy javaslat: Legyen cél az emberi jólét, s ehhez eszköz a gazdaság. (Ma cél a gazdasági növekedés, ehhez az ember „erőforrás”.) “The perfection of means and the confusion of ends seems to be our problem.” Az eszközök tökéletesitése és a célok összezavarása, úgy tűnik, ez a mi problémánk. (A.Einstein)
Humanity is facing its greatest existential threat ever with climate change and resource depletion. This is not a crisis waiting to happen in the future, but it is already here and manifests itself in the many resource wars going on in several parts of the world, rising food and fuel prices, growing hunger, natural calamities of horrifying proportions, water scarcity, debt crisis, unemployment, social tensions among communites, growing humanrights violations and unprecedented ecological degradation. Unless we take urgent action to change the way we live, trashing our only home, this beautiful planet earth, this crisis has the potential to wipe out the entire humanity and a majority of the other species from the face of this earth. (Countercurrents.org )
„Climate change caused by past greenhouse gas emissions is already having serious economic consequences, especially in more exposed areas of the world. Without stronger action in the next 10-15 years, which leads global emissions to peak and then fall, it is near certain that global average warming will exceed 2°C, the level the international community has agreed not to cross.
On current trends, warming could exceed 4°C by the end of the century, with extreme and potentially irreversible impacts.” BETTER GROWTH, BETTER CLIMATE The New Climate Economy Report EXECUTIVE SUMMARY New York Sept. 2014
Climate change: The necessary, the possible and the desirable Earth League climate statement on the implications for climate policy from the 5th IPCC Assessment Earth's Future, 2(12) p606–611, December 2014
• • • • • • • • • • • • • • • •
Johan Rockström1, Guy Brasseur2, Brian Hoskins3, Wolfgang Lucht4, John Schellnhuber4, Pavel Kabat5, Nebojsa Nakicenovic5, Peng Gong6, Peter Schlosser7, Maria Máñez Costa8,*, April Humble8, Nick Eyre9, Peter Gleick10, Andre Lucena11, Omar Masera12 Rachel James9,
• • • • • • • • • • • • • • • • •
Andre Lucena11, Omar Masera12, Marcus Moench13, Roberto Schaeffer11, Sybil Seitzinger14, Sander van der Leeuw15, Bob Ward16, Nicholas Stern16, James Hurrell17, Leena Srivastava18, Jennifer Morgan19, Carlos Nobre20, Youba Sokona21, Roger Cremades8, Ellinor Roth8, Diana Liverman22 and James Arnott2
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/2014EF000280/full
Climate change: The necessary, the possible and the desirable Earth League climate statement on the implications for climate policy from the 5th IPCC Assessment 1Stockholm Resilience Centre, Stockholm University, Sweden 2Max Planck Institute for Meteorology, Germany 3Grantham Institute for Climate Change, Imperial College London, UK 4Potsdam Institute for Climate Impact Research, Potsdam, Germany 5International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Austria 6Department of Environmental Science, Policy, and Management, University of California, Berkeley, California, USA 7Earth Institute, Columbia University, New York, USA 8Climate service Center 2.0, Helmholtz Zentrum, Geesthacht, Germany 9Environment Change Institute, University of Oxford, Oxford, UK 10Pacific Institute, Oakland, California, USA 11Energy Planning Program, Graduate School of Engineering, Universidade Federal do Rio de Janeiro, Rio de Janeiro, Brazil 12Bioenergy Laboratory, National Autonomous University of Mexico, Mexico City, Mexico 13Institute for Social and Environmental Transition, Boulder, Colorado, USA 14International Geosphere-Biosphere Programme, Stockholm, Sweden 15School of Sustainability, Arizona State University, Phoenix, Arizona, USA 16Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment, London School of Economics and Political Science, London, UK 17National Center for Atmospheric Research (NCAR), Boulder, Colorado, USA 18TERI University, New Delhi, India 19World Resources Institute, Washington D.C., USA 20National Institute for Space Research (INPE), São José dos Campos, State of São Paulo, Brazil 21The South Center, Geneva, Switzerland 22Institute of the Environment – University of Arizona, Tucson, Arizona, USA 23Aspen Global Change Institute, Basalt, Colorado, USA
GEOSS Global Earth Observation System of Systems Eléggé felnőtt-e az emberiség egy bölcs döntés meghozatalára? Józan mérséklet vagy inkább „geoengineering” kutatók, tudósok „nyugdíjban” Szent-Györgyi: Őrült majom K.Lorenz: At emberiség 7 fő bűne