EU HÍRLEVÉL
HÍREK
2015/19. szám december 17.
Nemzetközi korrupcióellenes nap: új felmérés a vállalkozói attitűdökről Eurochambres Gazdasági Felmérés 2016 Körkörös
gazdaság:
intézkedéscsomag hozzájárulásával
ESEMÉNYEK
több
mint
Korszerű digitális szerződési szabályok újrahasznosítás
„Szolgáltatói útlevél”
Akadálymentesítési
Történelmi klíma-megállapodás az EU
Olasz kamarai részvétel az ELENA programban
Felelősségteljes kutatás és innováció Európában és a világban Innovation Observatory konferencia akadálymentes turizmus
Business
Az európai turisztikai indikátor rendszer és az
Az európai szakmai kártya bevezetése
Your Europe, Your
Say!
PÁLYÁZAT
Aktuális pályázati kiírás
Erasmus+: Tudásszövetségek és ágazati szakképzettség
A
tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő kis- és középvállalkozások támogatása
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ
Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub "Európa digitális jövője – az infokommunikációs fejlődés hatásai az üzleti világra"
1
HÍREK
Nemzetközi korrupcióellenes nap: új felmérés a vállalkozói attitűdökről 2015. december 9-én 13. alkalommal került megrendezésre a nemzetközi korrupcióellenes nap. Ebből az alkalomból az Európai Bizottság közzétette felmérését, mely azt vizsgálta, hogy miként látják a vállalkozások az Európai Unión belüli korrupciót. A jelentés szerint az uniós vállalkozások 40 százaléka számolt be arról, hogy a korrupció saját országukban problémát jelent. A megkérdezett magyar cégek 81 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció Magyarországon elterjedtnek mondható, míg 14 százalékuk szerint csak ritkán fordul elő.
Összefoglalt eredmények:
https://magic.piktochart.com/out put/9670584-ees2016 Teljes jelentés:
http://www.eurochambres.eu/co ntent/default.asp?PageID=1&Do cID=7286
Eurochambres Gazdasági Felmérés 2016 Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) publikálta a Gazdasági Felmérés (Economic Survey - EES) 2016-ra vonatkozó eredményeit. Példátlanul sok cég töltötte ki ez alkalommal a kérdőívet (kb. 59.000). A felmérés szerint a vállalkozások kimondottan pozitív várakozásokkal állnak a 2016-os év előtt, leszámítva az általános üzleti bizalom és a befektetések alakulását. A jövő év legnagyobb kockázataként a hazai kereslet csökkenését, a gazdasági feltételek romlását és a munkaerő költségek emelkedését jelölték meg a válaszadók.
Korszerű digitális szerződési szabályok Az Európai Bizottság két javaslatot fogadott el a Digitális Belső Piac keretében: az egyik a digitális tartalom szolgáltatására (ilyen például a streaming zeneszolgáltatás), a másik pedig az áruk online értékesítésére (például az internetes ruhavásárlásra) vonatkozik. A két javaslat az Európai Unión belüli határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fő akadályait kezeli, azaz a fogyasztói szerződési jog terén fennálló jogi széttagoltságot, és a vállalkozások – különösen a KKV-k – ebből eredő magas költségeit, valamint a más országokból származó online vásárlás iránti fogyasztói bizalom alacsony szintjét.
A körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomag: http://europa.eu/rapid/pres s-release_MEMO-156204_hu.htm
Teljes Eurobarometer jelentés: http://ec.europa.eu/COMMFro ntOffice/PublicOpinion/index.c fm/Survey/getSurveyDetail/in struments/FLASH/surveyKy/2 084
A digitális szerződésekre vonatkozó szabályok:
http://ec.europa.eu/justice/contr act/index_hu.htm További információk:
http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-15-6264_hu.htm
Körkörös gazdaság: több mint újrahasznosítás Évente átlagosan fejenként 5 tonna hulladékot termelünk az Európai Unióban. Tekintettel arra, hogy a Föld természetes erőforrásai folyamatosan csökkennek, ez az adat aggasztó. Az Európai Bizottság javaslatot készített arra, milyen lépések szükségesek a körkörös gazdaság megvalósításához, ahol a termékek nem csak egyszeri felhasználásra készülnek. Ellentétben a kitermelni-felhasználni-kidobni logikával, a körkörös gazdaság növelné a termékek élethosszát az alábbi szemléletváltások bevezetésével: jobb ökodesign, tartósabb termékek gyártása, a hulladékgazdálkodás fejlesztése, „fogyasztóból felhasználó” új üzleti modell, elromlott háztartási gépek megjavíttatása.
2
HÍREK
Akadálymentesítési intézkedéscsomag Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők is teljes mértékben részt tudjanak venni a társadalom életében. Az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag megkönnyíti a gyártók és a szolgáltatók számára az uniós előírásoknak megfelelő termékek és szolgáltatások exportját, mivel ezután nem kell a különböző tagállami szabályozásokhoz alkalmazkodniuk. Elsősorban a kisvállalkozásoknak fog segíteni az intézkedéscsomag abban, hogy teljesen ki tudják aknázni az egységes piacban rejlő lehetőségeket.
Belső Piaci Stratégia (magyar nyelven):
http://ec.europa.eu/DocsRo om/documents/14007
„Szolgáltatói útlevél” Az Európai Bizottság a Belső Piaci Stratégia keretében kezdeményezte a „szolgáltatói útlevél” bevezetését, amely segítené a szolgáltatót annak bizonyításában, hogy eleget tesz a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamban alkalmazandó követelményeknek. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének megfelelően a szolgáltatói útlevél mellett nem lenne szükséges többször kérni a kibocsátó tagállamban egyszer már benyújtott információk és dokumentumok újbóli benyújtását.
Történelmi klíma-megállapodás az EU hozzájárulásával Az Európai Unió kulcsszerepet töltött be a mérföldkőnek számító párizsi klíma-megállapodás sikeres lezárásában. Összesen 195 ország fogadta el az univerzális, jogi kötőerővel rendelkező megállapodást, mely ambiciózus, ugyanakkor kiegyensúlyozott globális cselekvési tervet határoz meg annak érdekében, hogy a Föld légkörének átlagos felmelegedése az iparosodás előtti mértékhez képest két Celsius-fok alatt maradjon.
További információk az ELENA programról:
http://www.eib.org/produc ts/advising/elena/index.ht m
További információk: http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-15-6147_hu.htm
További információk: http://europa.eu/rapid/pressrelease_IP-15-6308_en.htm
Olasz kamarai részvétel az ELENA programban Az olasz kereskedelmi és iparkamara első alkalommal vesz részt projektvezetőként az ELENA projektben. Az ELENA program (European Local ENergy Assistance) egy technikai segítségnyújtási eszköz, az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) közös programja. A program finanszírozási támogatást nyújt régiók és helyi hatóságok számára (pl. helyi és regionális hatóságok, ügynökségek, kamarák, közigazgatási és non-profit szervezetek) a fenntartható energetikai és a klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó beruházások megvalósítását előkészítő tevékenységekhez.
3
ESEMÉNYEK
Program és további információk: 2016. január 15-16. Brüsszel Felelősségteljes kutatás és innováció Európában és a világban Szervező: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Helyszín: EGSZB, 99 rue Belliard
2016. január 25-26. Brüsszel Business Innovation Observatory konferencia Szervező: Európai BIzottság Helyszín: EGG konferencia központ, 175 rue Bara
http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.eventsand-activities-responsible-research-innovation
Regisztráció: http://cdweb.eesc.europa.eu/eesceuropaeuae77k/pages/qaz2qohzeew7zabqvqbqca.html
Regisztráció: https://events.pwc.lu/__C1257DF7002F3C67. nsf/Registration További információk: http://ec.europa.eu/growth/toolsdatabases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_i d=8587&lang=en&title=Business%2DInnovati on%2DObservatory%2DConference%2D%E
2%80%98Disrupting%2Dthe%2Dfuture%
Regisztráció és további információk: 2016. január 28. 9:00-17:00 Brüsszel Az európai turisztikai indikátor rendszer és az akadálymentes turizmus Szervező: Európai Bizottság Helyszín: Radisson Blu Hotel, 47 Rue du Fossés aux Loups
http://ec.europa.eu/growth/toolsdatabases/wr oom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8209&lang=e n&title=ETIS%2Dand%2D%2DAccessible%2 DTourism%2Dconference
További információk: 2016. március 18. Brüsszel Európai szakmai kártya Szervező: Európai Bizottság Helyszín: további információk hamarosan
2016. március 17-19. Brüsszel Your Europe, Your Say! Szervező: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Helyszín: EGSZB, 99 rue Belliard
http://ec.europa.eu/growth/toolsdatabases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_i d=8591&lang=en&title=Conference%2Don%2 Dthe%2DEuropean%2DProfessional%2DCard
Program és további információk: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.events -and-activities-your-europe-your-say-2016
4
PÁLYÁZAT
Erasmus+ A tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő kis- és középvállalkozások támogatása A felhívás célja, hogy támogatást nyújtson a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosító kis- és középvállalkozásoknak, amennyiben először kezdenek ilyen tevékenységet, vagy a jelenlegihez képest jelentősen növelnék a tanulószerződéses gyakorlati helyek számát. A pályázati felhívás nem a KKV-knak nyújt közvetlen pénzügyi támogatást, hanem az őket támogató nemzeti vagy uniós közvetítő szervezeteknek. Ennek a költsége ennyi és an Költségvetés: 8,7 millió euró Támogatás: maximum 800.000 euró Jelentkezési határidő: 2016. január 15.
További információk: http://ec.europa.eu/growth/toolsdatabases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8 505&lang=en&title=Support%2Dfor%2DPolicy%2 DReform%2D%2D%2Dsupport%2Dfor%2DSME s%2Dengaging%2Din%2Dapprenticeships
Erasmus+ program Tudásszövetségek és ágazati szakképzettség A „Tudásszövetségek” célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése és az innováció támogatása a felsőoktatásban, az üzleti vállalkozásokban és a tágabb társadalmi-gazdasági környezetben. Az „Ágazati szakképzés fejlesztési szövetségek” célja a készségilleszkedési zavarok kezelése, illetve az alap- és továbbképzéssel foglalkozó szakképzési rendszereknek az ágazat specifikus munkaerő - piaci igényekre és új készségek iránti keresletre való gyorsabb reagálásának lehetővé tétele egy vagy több foglalkozási profil tekintetében. Jelentkezési határidő: 2016. február 26.
További információk: http://eplusifjusag.hu/ckeditor/uploads/fi les/erasmus-plus-programmeguide_hu%282015%29.pdf
5
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub: "Európa digitális jövője – az infokommunikációs fejlődés hatásai az üzleti világra" Nyolc év hagyományát folytatva 2015. december 10-én az MKIK Brüsszeli EU Képviselete és a Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája közösen rendezte meg a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) ez évi utolsó találkozóját. A rendezvény témája az infokommunikációs szektor fejlődése volt, amelyet Nagy Zoltán nagykövet (Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége) köszöntőbeszédét követően kerekasztal-beszélgetés során vitattak meg a következő meghívott előadók:
Dr. Szabó László miniszterhelyettes, Külgazdasági és Külügyminisztérium Kott Ferenc elnök, Informatikai Kollégium, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Stelbaczky Tibor COREPER I. nagykövet, Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett Nagy-Rothengass Márta osztályvezető, DG CNECT, Európai Bizottság
Dr. Szabó László miniszterhelyettes elmondta, hogy a magyar infokommunikációs szektor a GDP 7 százalékát, és az export mintegy 20 százalékát adja, a foglalkoztatottak száma pedig 300 és 400 ezer fő között mozog az ágazatban. Az infokommunikációs szektor jövője tehát meghatározó az egész magyar gazdaság számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az IKT szektorra vonatkozó statisztikai adatokat kellő körültekintéssel kell kezelni, mert azok eltérő definíciókon alapulnak. Kiemelte az IT tanácsadói szolgáltatói szektort, ahol Magyarország „vezető hatalomnak” tekinthető. A 2013-ban Indiával aláírt magyarországi stratégiai beruházások is azt bizonyítják, hogy Magyarország rendkívül versenyképes ezen a területen. Dr. Szabó László miniszterhelyettes rávilágított arra a tényre, hogy az infokommunikációs fejlesztések legnagyobb hányadát továbbra is a nagyvállalatok által végzett hardverfejlesztések teszik ki, és a kis- és középvállalkozások hozzáadott értéke igen csekély. A miniszterhelyettes véleménye szerint a start-up közeg átgondolt támogatására van szükség. Nyitottnak kell lenni az innovatív lehetőségekre, figyelni kell a világ összes táján felbukkanó ötleteket, mert azokat Magyarországon is meg lehet valósítani. Dr. Szabó László hangsúlyozta, hogy a külgazdasági intézményrendszer kimondottan támogatja az IKT fejlesztéséket, saját bankján, az EXIM bankon keresztül pedig versenyképes, 1,6 százalékos bankhitel vehető fel. Dr. Szabó László Európában úttörőnek nevezte a kormány azon törekvését, miszerint 2018-ra minden háztartásban elérhető lenne a 30 megabit/sec sebességű internet. A magyar kormány szándéka az is, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát kutatásra és fejlesztésre költse. Kott Ferenc, az MKIK informatikai kollégiumának elnöke hangsúlyozta, hogy az Ipar 4.0 korszakát éljük, ahol az informatikát nem lehet külön elhatárolt szektorként kezelni. Az IKT egy horizontális platform, legyen szó akár autógyártásról vagy agrárfejlesztésekről. A német koncepción alapuló Ipar 4.0 (Industry 4.0) azt vizsgálja, hogy az információs technológia miként állítható a negyedik ipari forradalom szolgálatába. Német kutatók szerint az ipari szektor paradigmaváltáson megy keresztül, amely a gyártást alapjaiban fogja megváltoztatni. A hagyományos, központilag irányított és ellenőrzött hierarchiát és folyamatokat decentralizált vezérlés fogja felváltani, amely az intelligens, egymás között kommunikáló termékek, alkatrészek és munkadarabok önszervező képességére épül. Kott Ferenc véleménye szerint elemzői konszenzus van már arról, hogy a gyártási folyamatok digitalizációja nem
6
FÓKUSZBAN AZ UNIÓ
veszélyezteti a munkahelyeket, éppen ellenkezőleg, 1 megszűnt munkahely 2,6 munkahelyet generál. A cél tehát az, hogy Magyarországon az információkommunikációs eszközök használata felgyorsuljon és 10.000 új munkahelyet teremthessenek a KKV-k ebben a szektorban. Ehhez azonban szükség van a vállalatvezetők gondolkodásmódjának és hozzáállásának megváltoztatására, az úgynevezett "kognitív korlátok" lebontására. A digitális fejlesztésekre ugyanis a vállalatvezetők sok esetben nem lehetőségként tekintenek, hanem mint a cégüket újabb ”veszélynek” kitevő alkalmazásokra (felhő alapú tárolás, túlzott transzparencia, időbélyeg stb.). Főként a KKV körre jellemző, hogy ragaszkodnak a hagyományos, de számukra biztonságot jelentő rutinhoz. Az MKIK, a kormány támogatásával, életre hívta a GINOP 3.2.1 elnevezésű projektet, amelynek célja, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használata radikálisan bővüljön a KKV-k körében, ezáltal javítva a versenyképességüket.
Dr. Stelbaczky Tibor COREPER I. nagykövet szerint a digitális gazdaság fejlődése azért is nagyon fontos, mert a kollektív gazdaság egészére van hatással, a fogyasztók mindennapi igényeit érintik. Gondoljunk csak az Uber taxi szolgáltatásaira vagy az AirBnb hotel lakások felvirágzására. A felgyorsult digitális fejlődést nagyon nehéz követni a szabályozói oldalon, az uniós jogalkotás üteme nem tud lépést tartani a technikai fejlődéssel. A legutóbbi uniós telekommunikációs csomagot 3,5 év alatt fogadta el az uniós intézményrendszer, és akkor a nemzeti jogátültetésről még nem is beszéltünk. Dr. Stelbaczky Tibor szerint azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért amerikai a legtöbb jelentős IKT cég (Google, Amazon, Facebook), és miért nincs sok nagyszabású európai sikertörténet. Véleménye szerint az EU-ban nincs hiány a jól képzett szakemberekből és erős szellemi tőkéből. Ami akadályt jelent, az a fogyasztók hozzáállása, valamint az európai jogszabályok töredezettsége. Az uniós fogyasztók zöme továbbra is csak nézi az internetet és nem aktív felhasználó, az online vásárlás alacsony szinten van. Az Európai Bizottság részéről Nagy-Rothengass Márta, a Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóság (DG CNECT) osztályvezetője röviden ismertette az Európai Bizottság által kezdeményezett Digitális Belső Piac stratégiát, valamint hogy mi változhat az intézkedéseket követően az EU gazdaságában. A digitális belső piaci stratégia 3 pillérre építve 16 intézkedést határoz meg, amelyeket a Bizottság 2016 végéig valósítana meg. A digitális belső piac létrehozásának célja, hogy lebontsa a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacból egységes piac épüljön ki.
7