Family magazin 2024/1 tavasz

Page 1

C s alá di é s p ár k ap c s olat i m ag a zin

www.family.hu

2024. I. szám (tavasz) / egy szám ára: 1350 Ft; 21 RON; előfizetőknek: 995 Ft

Újra kettesben A második „félidő” kincsei Tapolyai Emőke: ½ + ½ = biztosan 1? Mihalec Gábor:

Most még több párkapcsolati témával!

A randizás dicsérete

Mélybenéző

Apró győzelmekkel a sikeres változásért

Süveges Gergő és Margit:

Elengedés vagy szétszakítás?

„Annyi mindent átéltünk, hogy három életre is elég”

Szilágyi Béla és Lilla – egy házaspár a szeretet szolgálatában


Fotó: Mészáros Péter; haj, smink: Lencsés Dóra

ALAPHANG

A kis lépések művészete Ha a kedves olvasó január 12-e környékén olthatatlan vágyat érzett arra, hogy az addig szorgalmasan látogatott edzőterem helyett inkább a kényelmes otthoni kanapé felé vegye az irányt, és azon elheveredve megnézzen egy jó filmet; vagy ha a vacsorára kötelezően előírt salátalevél-rágcsálás után egy tábla csokit is elmajszolt némi bűntudattal vegyítve; netán a napi száz új angol szó megtanulásával maradt el menthetetlenül, hadd nyugtassam meg: nincs semmi különösebb baj Önnel. Pontosan úgy viselkedik, mint az emberek nyolcvan százaléka két héttel az újévi fogadalmak után – a statisztikák szerint ugyanis ilyenkorra a legtöbbünkből elpárolog minden lelkesedés. Persze az is meglehet, hogy – hozzám hasonlóan – tanult az eddigi kudarcokból, és tapintatosan nem gyötörte magát semmilyen újévi elhatározással, de a lelke mélyén érzi, hogy egy-két dologban azért nem ártana a változás. Akár teszünk fogadalmat, akár nem, abban bizonyára mindnyájan hasonlítunk, hogy vannak évek óta halogatott terveink, parkolópályára tett álmaink, megoldatlan problémáink, amelyeken jó lenne valahogy túllendülni. Ha eluralkodik rajtunk a csüggedés, jusson eszünkbe Cliff Young példája. Az ausztrál farmer 1983-ban, hatvanegy éves korában elhatározta, hogy lefutja

a Sydney–Melbourne-ultramaratont. Minimális tapasztalattal, egy egyszerű overallban és munkáscsizmában vágott neki az 544 mérföldnyi, azaz közel 875 kilométeres távolságnak – a legjobb felszerelésben futó profi sportolókkal körülvéve. Mielőtt nekilódult volna, azért kivette a műfogsorát, hogy ne zörögjön. Elstartolt a mezőny, fogytak a kilométerek, és Cliff messze leszakadva a mezőnytől csoszogott valahol – merthogy futásnak nem nagyon lehetett nevezni, amit művelt szegény. Beköszöntött az este, és mindenki nyugovóra tért. A futók az út mellé heveredtek, a kamerákat kikapcsolták, a riporterek is lepihentek. Egyvalakit kivéve. A fekete éjszakában egy férfi cammogott tovább rendületlenül – nem tudta ugyanis, hogy az ultramaratonokat úgy szokás teljesíteni, hogy tizennyolc óra futás után hat óra alvás következik, majd ezt ismétlik öt, hat vagy hét napon át. Így hát a végtelen országút mentén ez a fura alak egyik lábát tette a másik után, kitartóan, hűségesen. És mire felvirradt, megelőzte a sportolókat. Öt napon, tizenöt órán és négy percen át kocogott megállás nélkül, így a kikacagott, egyszerű farmer különleges technikájával elsőként szakította át a célszalagot – két teljes nappal megdöntve az előző rekordot. A versenyt bizony nem mindig azok nyerik, akik hatalmas elánnal vetik bele magukat a küzdelembe. A lassú, kitartó

menetelés sokszor messzebbre visz. Mint Young később elmondta, azért bírta lefutni ezt az elképesztő távot, mert gyerekkorától kezdve egy kétezer birkából álló nyájért felelt. Nagy szegénységben nőtt fel, így megszokta, hogy mindenféle jármű nélkül kell terelgetnie azt a sok állatot egy hatalmas földterületen – és ennek a legegyszerűbb módja az volt, ha futott. Nemritkán két-három napon át egyhuzamban. Azt hiszem, van mit tanulnunk tőle. A mi elhatározásaink többnyire azon buknak el, hogy túl gyorsan, túl könnyen és túl sokat akarunk egyszerre, ezért a nagy akarásnak legtöbbször nyögés a vége. Elfeledkezünk a kis lépések művészetéről – arról, hogy a sziszifuszinak tűnő küzdelmekben mekkora erő rejlik. Lehet, hogy mások egy ideig elszaladnak mellettünk, és mi látszólag csak csoszogunk az éjszakában. Csak tegyük egyik lábunkat a másik után, és bízzuk magunkat arra, aki minden lélegzetvételünket figyelemmel kíséri, és lépésről lépésre csendesen, észrevétlenül önti belénk az erőt. Ha hűségesen kitartunk, meg fogjuk látni, hogy a legnagyobb küzdelmeinkből lesznek a legfényesebb győzelmeink.

Győri Virág főszerkesztő

•3


A kapcsolatokban a számok nem összeadással működnek, hanem szorzással. Beszorozzuk egymás erősségeit, de a hiányosságait, bűneit is.

16 24 Istenre és a másikra való teljes ráhagyatkozás, bátorság, vállalkozószellem, vállvetve zajló, kitartó küzdelem – azt hiszem, ez lehet a „receptje” az itteni boldog házasságoknak.

43 Ahhoz, hogy az egyenlegünk tartósan pozitív legyen, rendszeresen fel kell töltenünk a számlánkat. A randizás a házasságban pontosan ezt a célt szolgálja.

20 4•

16 A házasságunk második fele Sajnálom azokat, akik nem akár sokkal boldogabb is sírnak. Akiket így megvezetlehet, az első fele volt. tek. Ésmint haragszom – azokra, akik hazudnak nekik.

34

48


KETTESBEN

„Annyi mindent átéltünk, hogy három életre is elég…” Szilágyi Béla és Lilla – egy házaspár a szeretet szolgálatában Megfordultak a világ sok-sok szegletében. Látták a nélkülözést, a fájdalmat, a reménytelenséget – de az újrakezdés örömét, az élet győzelmét, a szabadulást és a gyógyulást is. Dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke és felesége, Lilla, a segélyszervezet nyílt örökbefogadással foglalkozó munkatársa több mint húsz éve áll töretlen lelkesedéssel a bajbajutottak, szükségben lévők, reményre szomjazók mellett.

Révész Szilvia írása

10 •


látom a házasságot: az egy más szintű együttélés, egy különleges elköteleződés. A házasságban Isten is benne van, és mivel ő találta ki, nélküle nehezen lehet működtetni. B.: Ha valaki azt mondja, hogy elkötelezetten együtt él a társával, de nem akar összeházasodni vele, akkor igazából az a kérdésem, hogy miért nem köteleződik el. Mert nem lehet félig elköteleződni – vagy teljesen elköteleződünk, vagy sehogyan sem. L.: És meg kell tanulnunk elhordozni a másikat. A házasságban pont azt vállaljuk, hogy a nehézségekben is mellette leszünk. Nem mondjuk azt, hogy viszlát, ennyi volt. B.: Mindannyian sokat változunk, de bizonyos személyiségjegyeink mindig megmaradnak. Ha ezeket el tudjuk fogadni, és az erősségeinket ki tudjuk használni, akkor gazdagodik általuk a házasságunk. Manapság hajlamosak vagyunk mindent kidobni, ami nem működik tökéletesen, hogy újat szerezzünk helyettük – és ez nemcsak tárgyakra igaz, hanem a kapcsolatokra, vélekedésekre, adott esetben szervezetekre, közösségekre is. Épp ezért kérdezem, hogy ha valaki elkötelezett kapcsolatban él, akkor miért nem él inkább házasságban, hiszen az az igazi elkötelezett kapcsolat.

„Ha ez a házasság, akkor valamit elrontottunk” ʠ Béla huszonöt éves volt, amikor megházasodtatok, Lilla pedig tizenkilenc. Hogyan találkoztatok? L.: A Falumisszióból ismertük egymást. Béla alapvetően rendes srácnak tűnt, de időnként egymásnak feszültünk. Aztán Rácz Lajos, a misszió vezetője szervezett egy többhetes görögországi nyaralást a szolgáló csapatnak, igazából ott ismerkedtünk meg. Rengeteget beszélgettünk. Kiderült, hogy nagyon hasonló a családi hátterünk: az édesapáink majdnem ugyanazt az életutat járták be, ugyanonnan származnak, és ez jó kiindu-

• 11

Fotó: családi archívum

ʠ Mit jelent számotokra a házasság? Lilla: Hogy ketten vagyunk, és ugyanazon az úton, ug yanarra mehetünk együtt, közben mégis az lehetek, aki vagyok, és ebben a felállásban biztonságban érezhetem magam. Számomra rendkívül fontos a biztonságérzet, és valahol ezt is kerestem a házasságban. Nagyon fiatal voltam, amikor összekötöttük az életünket, és messze állt tőlem a tudatosság; csak azt tudtam, hogy Bélához kell hozzámennem. Nem is sejtettem, hogy mekkora érték lesz az, hogy önmagam lehetek ebben a kapcsolatban. Béla: A házasság Isten legjobb találmánya. Nagyon tetszik, ahogyan kiteljesedik benne az ember. Milyen nagyszerű, hogy nem kell egyedül töltenünk az életünket, hanem végig van mellettünk valaki! Amikor először találkoztunk Lillával, egy csomó bizonytalanság volt bennem önmagammal – a személyiségemmel, a külsőmmel, a terveimmel – kapcsolatban… A házasság megerősített. Megtanultam legyőzni a bizonytalanságokat. Másrészt huszonévesen az ember sok olyan dolgot csinál, amely hosszú távon nem fenntartható, és nincsen benne elköteleződés, felelősségvállalás. A házasság arra is megtanított, hogy nem kell félnem a felelősségvállalástól, sőt az áldást hoz, ha felelősséget vállalok a feleségem, a gyermekeink életéért. Persze amikor huszonöt évesen megházasodik az ember, nem gondol bele abba, hogy ez mit is jelent pontosan, hogy mi lesz majd huszonöt vagy ötven év múlva. ʠ Mit gondoltok: van különbség az elkötelezett együttélés és a házasság között? L.: Mivel ismerem Istent, és tudom, hogy ő miként gondolkodik a szövetségről, mit meg nem tesz érte, és milyen vele szövetségben lenni, így másként


KETTESBEN | Kavics a cipőben

A másik felem ½ + ½ = biztosan 1?

16 •


KETTESBEN | Kavics a cipőben

Emlékszünk‑e még azokra a vásárban, trafikban megvehető nyakláncokra, amelyeket barátoknak vagy szerelmespároknak készítettek? Két darabba kettétört szív, melynek egy‑egy fele egy‑egy külön nyakláncon lóg. A két barát vagy szerelmes ezzel is jelezte, hogy „te vagy a másik felem”. Te egészítesz ki. Csak és kizárólag veled vagyok teljes. Mondjuk is magyarul, hogy „a másik felem”, de belegondolunk‑e abba, hogy ez milyen veszélyesen hangzik? „Ugyan, Emőke, nem kellene ennyire szőrszálhasogatónak lenni! Minek még ebbe is mindent belemagyarázni?” – mondhatná valaki. Pedig az ilyen apró ön- és kapcsolatmeghatározások emelnek fel vagy bénítanak meg életeket, közösségeket.

A mai társadalomban különösen nagy hangsúlyt kapnak a „te teszel engem boldoggá”, „nélküled nem tudok élni”, „te teljesítesz engem ki”, „nélküled egyedül vagyok a világban”, „a mindenem te vagy” típusú szerelmes vallomások, amelyek elsőre Hollywood varázsát idézik meg a lelkünkben, de a pszichológus székéből hallva szomorú jövőt festenek. Bájosan, tökéletesen kerek kavicsok ezek a mondatok. Ha kényelmetlen is velük járni, amikor a cipőnkbe kerülnek, elképzelhető, hogy miután kivettük őket, egyiket-másikat mégis zsebre tesszük, hátha máskor, máshol, mással még újra elővehetjük, élvezhetjük őket.

érett, de remélem, te majd kipótolod a hiányosságaimat? Én csak félig akarok megküzdeni az életem nehézségeivel, de remélem, te majd átvállalod a másik felét. Én csak félig vagyok kész erre a kapcsolatra, de te beleteszed a másik felet, ugye? Menekülnénk attól, aki ezt keresi, és aki ezeket kínálja nekünk. Mégis a média világától megtévesztve elhisszük, hogy a másik kiegészíthet minket – s ebben érthetően az is benne van, hogy azért, mert én magam is csak fél vagyok, és ez ellen nem is tehetek, hacsak te meg nem mentesz, ki nem bontakoztatsz engem. Mi ennek a tévhitnek az eredménye? Ahogy múlnak az évek, és elmúlik az első szerelem gyöngéden átölelő időszaFélig vagy egészen? ka, ahogy mélyebben is megismerjük a másikat, ahogy kölcsönösen egyre töbSzéles körben elterjedt az a hiedelem, bet sebezzük egymást, egyre több a meg miszerint a párkapcsolatokban a ½ + ½ = nem bocsátás közöttünk, úgy szólal meg 1 elve működik. Pedig nem igaz! Ki akar- ennek a hiedelemnek a másik oldala is. na magának egy fél embert? Aki félig bí- „Miattad mentem tönkre”, „miattad vazik magában? Aki félig készült fel a lelki gyok állandóan kiborulva”, „miattad nem és érzelmi nagykorúságra? Aki csak fé- jutottam egyről a kettőre”, „miattad valig vállal felelősséget a döntéseiért, az gyok olyan, amilyen”! Miattad! Persze, életéért? Aki csak félig…? Milyen lenne hogy így gondoljuk, ez a logikus, hiszen az az első randi, ahol közölné velünk a nem egészítettél ki, nem oldottad meg, másik, hogy hát én csak félig vagyok nem teljesítetted a hozzád kötött elvá-

Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus rovata

rásokat, s most forr bennem a düh, hogy mi lesz velem. A kapcsolatokban a számok nem ös�szeadással működnek, hanem szorzással, vagyis a ½ + ½ = 1 helyett a ½ × ½ működik. Beszorozzuk egymás erősségeit, de a hiányosságait, bűneit is, így lesz ½ × ½ = ¼. Minél távolabb állunk a teljességtől, az egészségtől, annál zavarosabb lesz a kapcsolatunk, különösen akkor, ha a kiteljesedést, a megnyugvást a másiktól várjuk. Ha én nem vállalok felelősséget a saját belső szabadságomért, nagykorúságomért, teljességemért, akkor a szorzás eredménye siralmas lehet.

Tökéletes függésben A belső érettség pont abban rejlik, hogy én magam törekszem a teljességre; nem mások határoznak meg engem, nem mások véleménye, döntése, bókja vagy elismerése tesz valakivé, hanem belülről vagyok az az ember, aki önállóan képes magát képviselni, megnyugtatni, akinek a motivációja belülről fakad, saját elhatározására. A pszichológia nagy hangsúlyt fektet a pszichés és az érzelmi érettségre, a belső autonómiára, függetlenségre, hiszen az ilyen embereket bel-

• 17


Adicsérete randizás 20 •


KETTESBEN | Ketten együtt

Furcsa gondolatot hallottam a minap: „A férjem horgász. Amikor azt mondom neki, hogy időnként meghívhatna egy randira, azt válaszolja, hogy arra már semmi szükség. Számára az olyan, mint a horgászatban a beetetés. Amikor már kifogtuk a halat, nincs szükség beetetésre, mert már nem kell odacsalogatni, odaédesgetni. Az a hal már megvan.” Ha ilyen szemüvegen át nézem a dolgot, a randizás valóban felesleges idő- és pénzpazarlásnak tűnik. Ám használhatunk más hasonlatokat is, amelyek mentén teljesen új megvilágításba kerülhet. A randizás például olyan a házasságban, mint a remarketing a bizniszben. A legtöbb cég már felismerte, hogy a marketingkampányaiknak nem csupán az új vevők megszerzésére kell irányulniuk, hanem külön stratégiákat alkalmaznak azok elérésére, akik már jártak a weboldalukon, lájkolták a közösségimédia-felületeiket, vagy már vásároltak is náluk. Ezt a folyamatot hívják remarketingnek. Hosszú távon ezzel nagyon jól jár a cég, mert sokkal könnyebb és költséghatékonyabb egy hűséges vevőt megtartani és újabb vásárlásra ösztönözni, mint egy új, úgynevezett „hideg ügyfelet” megszerezni és vásárlásra bírni. Ugyanez igaz a politikai kampányokra is. Ha lennének ilyen ambícióim, biztosan nem elégednék meg annyival, hogy csak a választások előtt hirdessem ki a programomat, és próbáljak meg minél több embert rábírni, hogy az én nevem mellé tegye az ikszet. Arra is törekednék, hogy a választóimat rendszeresen tájékoztassam, interakcióba lépjek velük, és motiváljam őket arra, hogy a következő választásokon is nekem adják a bizalmukat, sőt erre bátorítsák a barátaikat, ismerőseiket is. Ha így gondolunk a házasságban a randizás szerepére, akkor hamar rájövünk, hogy azt a hatalmas érzelmi többletet, amellyel a szerelmünk elején

felhizlaltuk a képzeletbeli érzelmi bankszámlánkat, gyorsan lenullázhatjuk, ha a következő időszakban csak kiveszünk róla, és elfelejtjük visszapótolni. Ahhoz, hogy az egyenlegünk tartósan pozitív legyen, rendszeresen fel kell töltenünk a számlánkat. A randizás a házasságban pontosan ezt a célt szolgálja. Visszatölt a kapcsolatba, új lelkesedéssel áraszt el, megerősíti bennünk, hogy milyen jól választottunk, és a társunkban is azt az érzést ülteti el, hogy ma is a mi nevünk mellé tenné az ikszet. A randizás olyan fesztelen társas tevékenység, amely spontán vagy tudatos tervezés útján jön létre azért, hogy a kötelezettségekből és a napi rutinból kiszakadva élvezzük egymás társaságát, növekedjünk a kölcsönös megismerésben, és új élményekre tegyünk szert, amelyekre a jövőben jó szívvel emlékezhetünk vissza.

Kapcsolat­ gazdagító szempontok Ha már tudjuk, mit is foglal magában a randizás, akkor nézzünk meg néhány szempontot, hogy mi mindennel is gazdagítja a kapcsolatunkat!

Mihalec Gábor párterapeuta rovata

1

A romantika táplálása. A randi során újra összekapcsolódunk egymással érzelmileg, és átéljük azt a kellemes vibráló érzést, amely a kapcsolatunk elején vonzott minket egymáshoz. A tükörneuronjaink összehangolódnak egymással, és ez a megértés, az elfogadás, az egymáshoz tartozás érzését adja. Újra elhisszük, hogy nemcsak a feladatmegoldásban vagyunk jók együtt, hanem szeretjük is egymást, lelkesedünk egymásért.

2

A szenvedély és kötődés újraélesztése. A tükörneuronok működésbe lépése mellett más fontos biokémiai változások is végbemennek az agyunkban, amikor randizunk. Az agyunk elkezd dopamint, egy belső jutalmazó vegyületet termelni, amely a szenvedély és a jóllét érzetével áraszt el, valamint megjelennek azok a hormonok is (a nőknél az oxitocin, a férfiaknál a vazopresszin), amelyek a kötődésközpontot stimulálják, és ezzel erősítik a kötődést kettőnk között.

3

Minőségi idő együtt. Ha nem figyelünk oda tudatosan, a házasságban kön�nyen kialakul a „Família Kft. üzemmód”, amelyben visszük együtt a terheket, megbeszéljük az operatív feladatokat, egyeztetjük a gyerekek körüli logisztikai kihívásokat, de elfelejtjük „csak úgy” jól érezni magunkat egymással. Az érzelmi memóriánkban pedig könnyen rög-

• 21


n a b k á d o s C k n ü l é

Fotó: Adamis Ágnes

KETTESBEN

24 •


Van, akinek az egészség magától értetődő, van, akinek meg kell érte küzdenie. Somogyi Farkas Tamás és Somogyi-Adamis Noémi a küzdők, a megküzdők közé tartozik. Fiatalon kötötték össze az életüket, két fiuk született, aztán közbeszólt az élet. Történetüket hallgatva ott motoszkál a fejemben József Attila Ódája, a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse – és az, hogy mekkora szeretet kellett ahhoz, hogy bő két éve Noémi belülről is „vigyázhasson” férjére, hiszen fél veséje már Tamásban dolgozik.

Zsoldos Szilvia írása ʠ Mindketten nagycsaládból származtok, és különös, de mindkettőtöknek hat testvére van. Tamás: A szüleim későn házasodtak, így apukám ötvennégy, anyukám negyvenkét éves volt, mikor én a négy nővérem és két bátyám után utolsóként megszülettem. Amikor anyukám velem volt várandós, az egészsége már nem volt jó, emiatt az orvosok azt tanácsolták neki, hogy ne tartson meg engem. Ő viszont hallani sem akart erről, azt mondta, vagy velem együtt jön haza a kórházból, vagy sehogy. Sokszor kérdezték tőle, miért szül ennyi gyermeket erre a világra, amire mindig azt válaszolta, hogy nem erre a világra szüli őket. Anyukámnak ez a helytállása a későbbiekben is meghatározta az életemet. Édesapám 1929-ben született, nagyapám korai halála miatt hirtelen ő lett a családfenntartó. Átélte a II. világháborút, 1956 miatt elítélték, és a ‘90-es évekig nem igazán kapott rendes munkát itthon. Az életét teljes mértékben meghatározta a felelősségtudat és a szigor, ebben a szellemben nevelt minket is. Emellett a családunk életének fontos része volt a zene is: mind a négy nővérem

zenetanár lett, de a fiúk is zenéltek – én például hegedültem –, sokat koncerteztünk együtt a családdal. Noémi: Mi is heten vagyunk testvérek, én a legidősebb lány vagyok, és szintén három fiú és négy lány van a családunkban. Nálunk is mindenki tanult zenét, anyukám zongoratanárnő, az egyik húgom csellóművész. Apukám és a fiúk mérnökök, a legkisebb öcsém pilóta. ʠ Hogyan ismerkedtetek meg? N.: Egy ferences szilveszteri bálon. Sajnos elestem, és emiatt bokaszalag-szakadással, feltett lábbal üldögéltem, és vártam, hogy jöjjenek értem. T.: Én későn érkeztem meg a bálba, viszont láttam, hogy alig táncol valaki. Odamentem Noémihez, aki azzal utasított vissza, hogy most nem tud táncolni, mert fáj a lába, így végül beszélgetni kezdtünk. Februárban ismét volt egy bál, a hat hét gipsz után addigra már meg­ gyógyult Noémi lába, így együtt mentünk, hogy pótoljuk azt az elmaradt táncot. ʠ Fiatalon házasodtatok. Hogyan sikerült ilyen korán a másik mellett döntenetek? N.: Mi egy pillanat alatt tudtunk kap-

• 25


Újra kettesben A második „félidő” kincsei

Herbert Dóra írása

Egy régi vicc szerint az élet igazából akkor kezdődik, amikor a gyerekek már kirepültek, és újra kettesben maradunk. Bizony van benne igazság. A neves párterapeuta, Gary Chapman és barátja, Harold Myra újságíró-szerkesztő már jó ideje „igazából élnek”, hiszen a gyermekeik régen a saját lábukra álltak. Újra kettesben című, most megjelent könyvükben a házasság második félidejének szépségeiről és kihívásairól osztják meg tapasztalataikat. Bár a mi házasságunk még „csak” harminchárom éves, és még nem is élünk újra kettesben, sok mindenre egyetértően bólogattam a kötet olvasása közben. A férjemmel mi is tapasztaljuk, amiről a szerzők írnak: már jól ismerjük egymást, megszoktunk számtalan különbséget és közös vonást, gyakran előre tudjuk, hogy egy‑egy helyzetben mit fog mondani a másik, ugyanakkor még mindig tudunk egymásnak meglepetést szerezni. Persze

46 •

változunk is: a kor előrehaladtával bizonyos tulajdonságaink rögzülnek, egyes felvett viselkedési formáink elkopnak, vagy rutinná válnak. Van, amiben türelmesebbek lettünk, és van, amiben épp ingerlékenyebbek. A szerelem első lángolása idején még természetes a lendület, amellyel elindulunk, a gyerekekre várakozva jó esetben összekapaszkodunk, a megérkezésük pedig egészen új helyzetet jelent, hiszen leg-


KETTESBEN

• 47


C S A L Á D B A N | A pa k u lc s

Elengedés vagy szétszakítás? A távolodás mozgatórugói és az elengedés alapelvei 50 •


Az olvasó megszokhatta, hogy ezeken a hasábokon apai témákat boncolgatunk. Ez alkalommal azonban kivételt teszünk. Tavasszal jelenik meg ugyanis Süveges Gergő és Süvegesné Rudan Margit közös könyve, az Apakulcs „testvére”, az Anyakulcs. Míg az előbbi a kapcsolódás alapelveit segít jobban megértenünk és használnunk, addig a friss kötet az elengedés alapelveit járja körül. Ahhoz nyújt segítséget, hogy a gyermekének távolodását érzékelő szülő minél kevesebb félelemmel és fájdalommal, az egészséges személyiségfejlődés és a felnőtt ember kialakulása feletti örömmel tudjon végigmenni ezen a valóban nem könnyű folyamaton. Az alábbiakban kedvcsinálóként a könyv egyik nyitófejezetébe olvashatunk bele, amely a távolodás mozgatórugóit és az elengedés alapelveit állítja párhuzamba.

Süveges Gergő és Süvegesné Rudan Margit írása

Rend a lelke

Asztali maszat

– Ja, hogy te szeretnéd visszatenni a polcra a könyvet? Rendben – hangzik el az anyai mondat, a kisgyermek pedig szuszogva, nyögve, teljes koncentrációval illeszti a helyére a mesekönyvet. Amikor aztán sikerül (a könyv ugyan kilóg még a többi közül, de már kétségtelenül fent marad a polcon), ragyogó arccal fordul vissza, keresi anyja tekintetét, aki meglepetten, de biztatóan mosolyog rá: – A mindenit, de ügyes vagy! Nem is tudtam, hogy már ezt is tudod! Hányszor fordul elő velünk, hogy rácsodálkozunk: a gyermekünk már megtesz olyasmit, amire korábban nem volt képes? Honnan tudja? Hol, mikor, kitől tanulta? Nem is értjük. Ügyesedik, erősödik, gyakorol, tanul, okosodik, felfedez, finomodik a technikája, egyre jobban használja a rendelkezésére álló testi, tárgyi, szellemi eszközöket, és csodák csodája: meglepetést szerez nekünk. A gyermekünk képességei folyamatosan gazdagodnak és bővülnek: ez a fejlődésének egyik mozgatórugója. Csak győzzük felismerni – és követni a tempót!

– Én, ededül! – csendül fel a baljóslatú minikoncert néhány bevezető taktusa az étkezőasztal fölött. Pontosan tudjuk, mi lesz a vége, de azért próbálkozunk: – Kicsim, hadd segítsek, látod, hogy ennek a kanálnak még kicsit hosszú a nyele neked… – hangzik a szelíd anyai rábeszélés. Úgy tűnik, hiába. – Nem. Ededül! – csattan a kérlelhetetlen parancs, a szót pedig tett követi. A kanál megindul, az étel az asztalon és a földön szanaszét, a gyermek az üres kanál láttán méregbe gurul, mi pedig kárelhárító üzemmódba kapcsolunk – szintén egészen „ededül”. Igen, a fejlődés vágya időnként megelőzi az aktuális képességeket. Gyermekünknek van már saját igénye arra, hogy elvégezzen mozdulatokat, megoldjon feladatokat, teljesítsen kihívásokat, még akkor is, ha olyasmikre vágyik, amelyekre még nem képes. A gyermekünk igényei is folyamatosan gazdagodnak és bővülnek: a fejlődésének ez a másik nélkülözhetetlen mozgatórugója. Csak győzzük bátorítani – és el ne vegyük tőle a kedvét!

• 51


Apró győzelmekkel a sikeres változásért A természet tavaszi újjáéledése minket is változásra ösztönöz. Arra hív, hogy az életünk megannyi területén megújuljunk: egy alapos nagytakarítással rendbe tegyük a környezetünket, végre megvalósítsuk az álmainkat, vagy belevágjunk a régóta halogatott életmódváltásba. Évről évre nagy hévvel szoktunk nekilátni ezeknek a terveinknek, egy ideig keményen próbálkozunk, majd jól kifáradunk, és persze minden marad a régiben. Vajon sikerülhet a túlzott elhatározás, az izzasztó munka és a hullafáradt állapot kudarcra ítélt hármasa nélkül is elérni a vágyott változást?

Balogh-Pásztói Réka mozgásterapeuta írása

62 •

Létezik egy másik út, melyen lassabban ugyan, de eljuthatunk a tiszta otthonig, az egészséges életmódig vagy az örömteli mindennapokig. Ez az apró győzelmek ösvénye, mely a szokáskialakítás módszerén alapszik. A szokások olyan viselkedésminták, amelyeket elégszer ismételtünk meg ahhoz, hogy automatikussá váljanak. Ha ezeket alakítjuk lépésről lépésre, akkor egy idő után például a porszívózás ugyanolyan könnyedén fog menni, mint a reggeli kávéfőzés, a mindennapi átmozgató torna pedig pont olyan rendszeressé válik, mint a fogmosás. Valójában minden egyes napunk félig olyan, mint a tegnapi, hiszen a tevékenységeink 60%-át apró automatizmusok szerint végezzük. Ha ezt kihasználjuk, akkor csökken a kognitív terhelés rajtunk, mert már nincs szükségünk arra,


M É LY B E N É Z Ő hogy azon vívódjunk, megtegyük‑e a kívánt dolgot – hiszen szinte önmagától megtörténik, így könnyítve meg a mindennapokat. Amennyiben ezekbe a kis lépésekbe csempészünk bele apróbb változtatásokat, akkor egyre kevésbé lesz szükségünk arra, hogy nagy, fárasztó vállalásokat teljesítsünk. Olyan természetesen, könnyen leszünk képesek új szokásokat kialakítani, mint ahogyan tavasszal kibújnak a friss hajtások, vagy kipattannak a rügyek, bimbók. A Bibliát olvasva érdekes felfedezést tehetünk. Több helyen megjelenik a „Jézus szokása szerint” kifejezés (pl. Mk 10,1; Lk 4,16; Lk 22,39), amely alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Jézus is kialakított különféle jó szokásokat az élete során. Van köztük olyan, melyet gyermekként vett át, de rábukkanhatunk olyan viselkedésmódokra is, amelyeket felnőttként, gyakorlás által sajátított el. A szokásokat megvizsgálva Charles Duhigg és Nir Eyal azt találták, hogy négy részből álló hurkot formálnak: a jel, a sóvárgás, a reakció és a jutalom négyese

Amennyiben a kis lépésekbe csempészünk bele apróbb változtatásokat, akkor egyre kevésbé lesz szükségünk arra, hogy nagy, fárasztó vállalásokat teljesítsünk.

Minél vonzóbb egy lehetőség, annál valószínűbb, hogy szokásformáló ereje is van.

körkörösen ismétlődik, folyton mozgásban van. Például: h jel (csörög az ébresztő), h sóvárgás (hagyja abba), h reakció (megkeressük, és benyomjuk a lekapcsoló gombot), h jutalom (elhallgat az óra). A jó hír az, hogy egy szokás viszonylag könnyen alakítható a fenti részek bármelyikébe való beavatkozással. Nulladik lépésként elengedhetetlen a tudatosítás. Nevezzük meg a változtatni kívánt szokást. Például évente csak kétszer csinálok nagytakarítást, így a köztes időben rengeteg por vesz minket körül, ami nem tesz jót az egészségünknek, rá­ adásul a nagy munkában gyakran meghúzom a hátam. Hozzuk tudati szintre a problémát: itt az alkalom, hogy változtassunk ezen. De hogyan? Ehhez adunk most pár gyakorlati tippet.

• 63


KITEKINTŐ | Annuskám receptjei

Családi kedvencek, különleges finomságok Wichmann Anna rovata

Aki különleges ízekre vágyik, feltétlenül kóstolja meg az ínycsiklandó edamamekrémet, amellyel egyúttal frissességet és sok fehérjét is csempészhet az étkezésébe. Cserébe a másik három recept valódi családi kedvenc lesz. Az olasz konyha szerelmeseinek kihagyhatatlan a lasagne, amelynek rétegei csodálatos ízharmóniát alkotnak együtt. Uzsonnára ideális a mini kakaós csiga vagy a rozsos perec, amelyet a téltől visszanyert hétvégi kirándulásokra is magunkkal vihetünk. Ebben a receptválogatásban mindenki megtalálja a kedvencét, és garantáltan öröm lesz az asztalra tenni ezeket a fenséges fogásokat. 76 •


Nagy örömmel látom, hogy egyre több bolt fagyasztójában van már edamame bab, amely egy valódi fehérjebomba, és tele van ásványi anyagokkal. Azonban ha a környéken nem kapható, semmi pánik, a mirelit zöldborsóból pont ugyanígy elkészíthetjük ezt a tápláló és egészséges fogást. Hozzávalók (4 adaghoz): 50 dkg edamame bab 20 dkg tejföl vagy joghurt 2 evőkanál citromlé 1 teáskanál fokhagymapor só és frissen őrölt bors 1 csipet chilipor friss zöldségek a tálaláshoz Elkészítés: 1. Vizet forralunk egy lábosban, és beleszórjuk a fagyos babot. Újraforrástól számítva négy percig főzzük, majd leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, és alaposan lecsepegtetjük. 2. Egy keveset félreteszünk a tálaláshoz, a többit egy késes aprítóba szórjuk. Hozzákanalazzuk a tejfölt és a citromle-

vet. Fűszerezzük a fokhagymával, sóval, borssal, chilivel, és simára dolgozzuk. 3. A tálaláshoz megtisztítjuk és felszeleteljük a zöldségeket. Érdemes kreatívnak lenni a vágásnál, mert így a tálunk nemcsak ízletes, hanem gyönyörű is lesz. Középen helyezzük el a babkrémet, és rendezzük el köré a vágott zöldségeket úgy, hogy a színek és formák szépen egymásra találjanak. Tipp: Az ízét még különlegesebbé tehetjük frissen aprított hagymával vagy bazsalikomos pesztóval is.

Lasagne A házi lasagne szenzációsan gazdag étel, amely békét teremt a legzordabb családi vita közepén is. Eg yszerűen nincs az a feszültség, amelyet ne oldana fel az asztalra helyezett, gőzölgő, illatos fűszeres húsragu és a lágy sajtrétegek egymásba fonódása. Hozzávalók (4 adaghoz): 4 evőkanál olívaolaj 1 fej vöröshagyma

1/8 zellergumó 1 sárgarépa 4 fokhagymagerezd só, bors 50 dkg darált marhahús 2 dl vörösbor 5 dl paradicsompüré (passata) 5 dl víz 1-1 teáskanál rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, oregánó A besamelhez: 3 dkg vaj 3 dkg liszt 5 dl tej só, bors ¼ teáskanál őrölt szerecsendió 3 dkg parmezán Az összeállításhoz: 25 dkg lasagnetészta 10 dkg mozzarella Elkészítés: 1. A raguhoz egy közepes lábosban felhevítjük az olajat, megpirítjuk az apróra vágott hagymát, zellert, répát és fokhagymát, közben sóval, borssal fűszerezzük. A húst kevergetve átforrósítjuk, és ha kifehéredett, ráöntjük a

A szerző fotói

Edamamekrém

• 77


A Harmat Kiadó ajánlata a házasság hetére

Mihalec Gábor: Pár-percek – Heti gondolatok a növekedéshez Mihalec Gábor: Pár-percek kártyacsomag – 100 ötlet kapcsolatmélyítő beszélgeté­­sekhez és randikhoz Szeretnénk párunkkal a napi rutinból kiszakadva új élményeket szerezni? Mihalec Gábor párterapeuta sikerkönyve és a hozzá kapcsolódó most megjelent kártyacsomag számos gondolatébresztő inspiráci­ ót nyújt a házaspáros beszélgetésekhez, az egymás előtti megnyíláshoz és az őszinte kommunikációhoz, amelyek révén nemcsak vidám vagy épp romantikus percekkel gazdagodhatunk, hanem egymás megis­ merésében is mélyebbre juthatunk.

Vásárolja meg 20% kedvezménnyel webáruházunkban!

www.harmat.hu


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.