s o k o s i k i og
J
2 0 13
2
Az alábbi kisokost a HaHa joghallgató tagjai írták azért, hogy segítséget nyújtsanak a tüntetések, megmozdulások lebonyolításához: ahhoz, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival. Segíteni szeretnénk abban, hogy mindenki átláthassa mit tehet és mit nem, és ennek tükrében fel tudja mérni a kockázatot, amit vállal. Javasoljuk, hogy minden HaHa sejtben legyen egy ember, nagyobb sejtek esetében egy 2-3 emberből álló kis csapat, akik alaposan tanulmányozzák ezt a kisokost és elolvassák a szöveg végén szereplő további dokumentumokat is. Ők lesznek a sejt “jogászai”, akik ezzel a tudással járulnak hozzá a megmozdulások sikeréhez.
Tartalom : 1. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog 2. Szóba jöhető szabálysértések, bűncselekmények 3. Segítség 4. További információ
1 . A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési j og A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillető alapjog. A gyülekezés a véleménynyilvánítás egyik formája. A gyülekezési jog, mely szintén mindenkit megillető alapjog a véleménynyilvánítás szabadságát hivatott kiteljesíteni. Ezen alapjog gyakorlásának keretei között mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, s ennek segítségével véleményének szabad kinyilvánításához. A gyülekezési jog gyakorlása is a szabad véleménynyilvánítás egyik aspektusa, így az ott elhangzottak miatt senkit nem érhet hátrányos jogkövetkezmény (mindaddig, amíg jogszabályt nem sért). Mint minden alapjog, a gyülekezéshez való jog is mindenkit, életkorra tekintet nélkül megillet. A gyülekezési jog segítségével bárki kifejtheti a véleményét, függetlenül annak tartalmától, s véleményének megalapozottságától. 18 év alatt is mindenkit megilletnek ezek a jogok Mindenkinek, életkorra tekintet nélkül joga van ezekhez: 18 év alatt és afelett semmi különbség sincs ebben. Bárki kifejtheti a véleményét bármiről. Aközépiskolások ugyanúgy tüntethetnek, tiltakozhatnak és petíciókatfogalmazhatnak meg, mint bárki más. Ehhez nem kell jóváhagyást vagy engedélyt kérniük senkitől sem.
3 Sztrájk a jogban és a közbeszédben Sztrájknak neveznek sok mindent: ülősztrájkot, éhségsztrájkot és van a jogi fogalom, a sztrájk, mint munkabeszüntetés. Mivel a sztrájk jogilag a munka beszüntetése, ezért a sztrájkhoz való jog csak azokat illeti meg, akik dolgoznak. A diákok, mivel nem dolgoznak, ezért nem is sztrájkolhatnak a szó jogi értelmében. Amikor a diákok “ülősztrájkolnak”, vagy az iskola folyosóján tiltakoznak, jogi fogalmak szerint gyülekezési jogukat gyakorolják. Ettől függetlenül a közbeszédben nyugodtan lehet sztrájknak nevezni az iskolai diáktiltakozásokat is, de fontos tudni a jogi különbséget.
A demonstrációk három típusa Tüntetés, gyülekezés szervezéséhez soha sem kell engedélyt kérni senkitől, mivel ez egy alapvető jog. Fontos szabály viszont, hogy, ha közterületen előre tervezetten tartanak demonstrációt, azt 72 órával korábban be kell jelenteni a helyi rendőrkapitányságon (de a 107-en/112-őn is segítséget nyújtanak ehhez), hogy legyen ideje felkészülni a rendőrségnek a rendezvény biztosítására, vagy például a forgalom átszervezésére. Két kivétel van: nem közterületen (például iskolában) tartott tüntetés és a spontán tüntetés esetén nem kell előre bejelenteni a demonstrációt.
Összesen tehát három kategória van:
1. közterületen tartott szervezett demonstráció – be kell jelenteni. 2. közterületen tartott spontán demonstráció – nem kell bejelenteni 3. nem közterületen tartott demonstráció (spontán vagy szervezett) – nem kell bejelenteni. 1. Közterületen tartott szervezett demonstráció Az előre megszervezett tüntetést a helyi rendőrkapitányságnak 72 órával korábban be kell jelenteni. A bejelentésről és a rendőrség lehetséges válaszairól részletesen lásd a TASZ Gyülekezési jogi 1x1-jét. Ha a tüntetés valamilyen eseményre azonnal reagál (tehát 72 órán belül) és a tüntetés szervezett (tehát van szervezője, aki meghirdeti például aznap estére egy adott helyre), az eseményt szintén be kell jelenteni. Ilyenkor lehetőség van hirtelen demonstrációt tartani (tehát például 14:00-kor megjelenik a hír és meghirdetnek egy tüntetést 18:00-ra). A szervezett gyülekezéseket (tehát amikor akármilyen gyorsan is, de szervezik a tüntetést) viszont azonnal be kell jelenteni a helyi rendőrkapitányságon, legegyszerűbb ezt telefonon megtenni. A három napos szabályt ilyenkor értelemszerűen nem lehet betartani, de a tüntetést ennek ellenére be kell jelenteni. A rendőrség ilyenkor a 72 órás szabályra hivatkozva nem tilthatja meg a demonstrációt. Ennek feltétele azonban az, hogy a tüntetés valamilyen friss hírre, eseményre reagáljon.
4 A TASZ demonstrációbejelentő formanyomtatványa (a 72 órával korábbi bejelentéshez, az azonnali bejelentést célszerű telefonon megtenni a helyi rendőrkapitányságon): http://tasz.hu/aktiv-polgar/gyulekezes-bejelentese-formalevel 2. Közterületen tartott spontán demonstráció A spontán tüntetést nem kell bejelenteni, mert nem lehet. A spontán gyülekezés az, amikor valamilyen eseményre hirtelen reakcióként kezdenek el gyülekezni az emberek. Ilyen lehet egy frissen megjelent hír, egy politikus nyilatkozata, vagy elfogadott új szabály. Ez olyankor fordul elő, ha a hírre azonnal, spontán módon reagálnak az emberek és az utcára vonulnak. Az, ha valaki az ismerőseit meghívja egy gyülekezésre, nem teszi őt szervezővé. Ilyen lehet például egy hallgatói fórum átalakulása demonstrációvá, ha éppen a hallgatói fórum közben jelent meg egy hír, vagy történt valamilyen esemény, ami a demonstrációt kiváltja. 3. Nem közterületen (például iskolában) tartott demonstráció Az iskolában, egyetemen, tehát nem közterületen tartott gyülekezést nem kell bejelenteni a rendőrségen. Nem közterület az iskola, a tornaterem, az iskola udvara (ha oda nem mehet be akárki, tehát van kerítés, kapu). Közterület az iskola kapuja melletti rész, az iskola utcája, az iskola melletti park, ha oda bárki bemehet. Közterület tehát a mindenki számára szabadon igénybe vehető terület, út, utca, tér. Az iskolában, egyetemen tartott tüntetésről ugyanakkor mindig fontos szólni az intézmény vezetőjének és lehetőség szerint meg kell próbálni megegyezni vele. Sok intézményvezető támogatja a diákok önszerveződését és egyetért szándékaikkal. A vezető nem tilthatja meg a gyülekezést, de fontos tudnia róla, hiszen ő felelős az intézmény rendjéért.
Betartandó szabályok 1. A gyülekezés nem korlátozhatja senkinek a jogait és szabadságát. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem lehet megakadályozni, hogy aki akar, bemehessen az órákra és a tanárokat sem lehet akadályozni abban, hogy órát tartsanak. Semmiképpen sem lehet megakadályozni senkit sem abban, hogy ha akar, bármikor elmehessen az épületből. 2. Nyitvatartási időben szabadon lehet gyülekezni az épületben (tehát amikor az iskola, egyetem szokásosan nyitva van). Nem lehet az iskolát minden ok nélkül bezárni csak azért, hogy ne lehessen megtartani a demonstrációt. Nyitvatartási időn kívül a vezető elküldheti a tiltakozókat, de hozzá is járulhat a maradásukhoz. Erről meg kell egyezni például egyetemen való bent alvás alkalmával. A nyitvatartási időről az intézményi szabályok rendelkeznek, ezekre lehet hivatkozni (például: házirendet, SzMSz-t, rendészeti, vagyonvédelmi szabályzatot kell keresni, általában az intézmény honlapján fenn vannak).
5 Bent alváskor mindig szoros együttműködés szükséges a vezetőkkel. Érdemes lehet megkérni őket, hogy bentalváskor az értékes eszközöket, fontos iratokat tároló szobákat (a számítógép termet, irattárat, tanári szobákat, tanszékeket) zárják be. 3. Az intézményi szabályokat be kell tartani. Az előbb említett szabályzatokat kell megnézni és az abban leírtakat be kell tartani, illetve be nem tartás esetén számolni kell a következményekkel. Itt a nyitva tartás mellet jellemzően olyan nyilvánvaló szabályok szoktak lenni, mint a károkozás és rombolás tilalma, bűncselekmények tilalma, de lehetnek speciális szabályok is. Ezeket a szabályokat érdemes átnézni a demonstráció előtt és fontos az is, hogy az intézmény vezetői nem hozhatnak rendkívüli korlátozó szabályokat a demonstráció előtt csak azért, hogy a gyülekezést megnehezítsék vagy korlátozzák.
Következmények Fontos, hogy demonstrálás címszó alatt senki nem mentesül más kötelezettségei, például az óralátogatás, vizsgázás kötelezettsége alól. Tehát jogosan kaphat igazolatlan órát, vagy jogosan nem írják alá a tantárgyát, ha egy demonstráció miatt nem jelenik meg. Ezek a következmények azonban nem lehetnek súlyosabbak, mintha a mulasztás bármilyen más okból következett volna be. Nem lehet tehát senkit semmilyen formában büntetni azért, mert részt vesz egy demonstráción, nem kaphat intőt ezért és fegyelmi eljárást sem lehet indítani ellene emiatt. Annyira nem lehetséges ez, hogy a gyülekezési jog korlátozása bűncselekmény.
Rendörség A rendőrségnek kettős feladata van a gyülekezési joggal kapcsolatban. Egyrészt biztosítania kell azt, hogy a gyülekezés csak arányosan akadályozza a nem demonstrálókat. Másrészt viszont védi és segíti a tüntetőket is: eltereli a forgalmat, megvédi a tüntetőket bármilyen erőszaktól, a tüntetőkre támadóktól, bármilyen más korlátozástól. A rendőrök az iskolába, egyetemre bemehetnek. Gyülekezési szabályok A gyülekezési jogról a Társaság a Szabadságjogokért részletes tájékoztatót írt, ezt javasoljuk tanulmányozásra. Néhány fontos szabály gyülekezésekhez: http://tasz.hu/gyulekezesi-jog/gyulekezesi-jogi-1x1. A demonstráció résztvevői nem okozhatnak kárt, a károkozásért a szervező és a kárt okozó egyetemlegesen felel (vagyis bármelyiküktől lehet követelni a kár megtérítését, de ha az egyikük fizet, a másiknak már nem kell). Demonstrációkon a résztvevők nem takarhatják el az arcukat.
6
Felo szlatás A rendőrség akkor jogosult a rendezvényt feloszlatni, ha: 1. a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, 2. a résztvevők fegyveresen, ill. felfegyverkezve jelennek meg, 3. avagy tiltó határozat ellenére tartják meg. Ez az összes feloszlatási ok, más okból nem lehet feloszlatni a demonstrációt. A feloszlatás előtt a rendőrségnek minden esetben háromszor, jól hallhatóan (hangosbeszélőn) figyelmeztetnie kell a résztvevőket, hogy a helyszínt hagyják el, ellenkező esetben a rendezvényt fel fogják oszlatni. Bármilyen feloszlatásra irányuló cselekményt a rendőrök csak a három felszólítás után tehetnek. A feloszlatás módja nem csak a fizikai erő. Feloszlatási eszköz a résztvevők véletlenszerű igazoltatása is: a rendőrök véletlenszerűen kiemelnek embereket a tömegből és igazoltatják őket. Ha a tömeg ezután sem oszlik szét, igazoltatáson kívül a rendőrség alkalmazhat fizikai erőszakot is. Itt is fontos azonban az arányosság: a rendőrségnek mindig a feloszlatásra alkalmas lehető legenyhébb eszközt kell alkalmaznia. Ez békés diákok esetén nem igazán lehet több az igazoltatásnál. (A feloszlatásról bővebben a TASZ Gyülekezési jogi 1x1 ír, ezt a részt is ez alapján írtuk.) A gyülekezési jog gyakorlását nem szabad akadályozni A gyülekezési jog annyira alapvető szabadságjog, hogy e jog akadályozását a törvény bünteti. Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el. Ha ugyanezt erőszakkal vagy fenyegetéssel teszi, az már bűncselekmény.
2 . S zabálysértések , büncselekmények
Itt a tüntetéseken, utcai akciók során szóba jöhető leggyakoribb szabálysértéseket és bűncselekményeket soroljuk fel. Ez segítséget nyújt eldönteni azt, hogy mi törvényes és mi az, ami már nem. Segít felmérni továbbá a vállalt kockázatot is. Szabálysértések az enyhébb jogtalan cselekmények és ezekért pénzbírságot (5 000-300 000), közérdekű munkát (6-180 óra, csak 16 év felett lehetséges), vagy szabálysértési elzárást (1-60 nap, 18 év alatt maximum 45 nap) lehet kiszabni. (Néhány esetben ettől eltérő mértékű büntetések is lehetségesek, de ezek kivételesek.) Bűncselekmények a súlyosabb jogtalan magatartások, ezekért lehet például szabadságvesztés büntetést kapni. Gyakori az, hogy egy cselekmény enyhébb változata szabálysértés, de például erőszakosan elkövetve már bűncselekmény. Ebben a részben jogszabályok szövege szerepel, ezért meglehetősen száraz. Ennek ellenére fontos. Az egész alábbi részt javasolt elolvasni, de különösen fontosak a következők:
7 - demonstráción tilos az arcot eltakarni; - c sendháborítást tömegközlekedési eszközön is el lehet követni (bömbizés a buszon például ez lehet); - a személyi igazolványt a rendőrnek és közterület-felügyelőnek át kell adni; -h a a rendőr felszólít valamire, azt kell csinálni, amit mond: ellenkező esetben felelősségre vonható vagy. Btk: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Szabálysértési tv.: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Szóba j öhetö szabálysértések és büncselekmények Rendzavarás Szabálysértési tv. 169. § (1) Aki a) v erekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen ... az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, szabálysértést követ el. (2) A ki nyilvános rendezvényen (gyülekezési jog gyakorlása is ilyen) a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, szabálysértést követ el. Rendbontás Btk. 271/A. § (1) Aki nyilvános rendezvény (a gyülekezési jog gyakorlása is ilyen) szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
8 Garázdaság Szabálysértési tv. 170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el. Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. (Ez egy nem teljesen egyértelmű szabály, kisebb verekedések minősülnek garázdaságnak például.) Gyülekezési joggal visszaélés (részletesen lásd a gyülekezési jogi részben!) Szabálysértési tv. 189. § (1) Aki a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez, b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltotta, c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel, szabálysértést követ el. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt, szabálysértést követ el. (3) Aki a) a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre meghatározott határidő megsértésével teljesíti, b) a gyülekezési jogról szóló törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti, szabálysértést követ el. (4) Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor. (5) Nem valósul meg szabálysértés a (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott határidő megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása.
9 Csendháborítás Szabálysértési tv. 195. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése Szabálysértési tv. 207. § (1) Aki személyazonosító igazolványra vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít, szabálysértést követ el. Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség Szabálysértési tv. 216. § (1) Aki a rendvédelmi szerv vagy a vámszerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, szabálysértést követ el. Hatósági eljárás akadályozása Btk. 242/A. §603 (1) Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el. Hatóság eljárásának megzavarása Btk. 242/B. §605 (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás (ez áll legközelebb a polgári engedetlenséghez) Btk. 268. §732 Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
10
3 . Seg ítség Jogsértés esetén hozzájuk érdemes fordulni: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ): Jogi tanácsokat nyújt, bizonyos esetekben ügyvédet is biztosít. Gyülekezési jogi tájékoztatót is írtak és rendszeresen minősítik a rendőrség tüntetőkkel kapcsolatos eljárását a ataszjelenti.blog.hu-n. Elérhető: tasz.hu/jogsegely. Ombudsman: Az alapvető jogokkal, például a gyülekezési joggal és a szabad véleménynyilvánítással foglalkozik. A balatonalmádi listázás után, amikor a diákok véleményét kérdezte az igazgató, például vizsgálatot indított az iskolában. Elérhető: ombudsman. hu/allam/info.htm Oktatási Jogok Biztosa: Oktatással kapcsolatos jogokat véd: www.oktbiztos.hu/hogyan/index.html. Rendőrség: a rendőrségnek feladata többek között a gyülekezési jog gyakorlásának védelme. Tüntetésen kialakult verekedés esetén például ők segítenek eltávolítani az erőszakoskodókat és biztosítani, hogy a többiek folytathassák a tüntetést: 107, 112 telefonszámon. Az előre szervezett tüntetéseket a helyi rendőrkapitányságon kell bejelenteni.
4 . További információ
Az alábbiakban további hasznos információkat találtok. A fentiekben a legfontosabbakat foglaltuk össze, az alábbiak kiegészítik ezeket. TASZ: A rendőri intézkedésről (mit tehet a rendőr) .doc! tasz.hu/files/tasz/imce/Rendor_0.doc
TASZ: Gyülekezési jogi 1x1 (hosszú, de nagyon részletes, mindenképpen ajánlott tanulmányozni!) http://tasz.hu/gyulekezesi-jog/gyulekezesijogi-1x1
11 Helsinki Figyelő: Újabb három jogi tanács tüntető diákoknak http://helsinkifigyelo.hvg.hu/2012/12/12/ ujabb-harom-jogi-tanacs-tuntetodiakoknak/
Gyülekezési jogi tanácsok a Helsinki Figyelőtől (rövidebb és kevésbé alapos, mint a TASZ-é): http://helsinkifigyelo.hvg.hu/2012/12/11/ gyulekezesi-jogi-gyorstalpalo-tuntetoegyetemistaknak-2/
TASZ: Tüntetés vagy sztrájk az iskolában (középiskolai tüntetési kisokos): http://ataszjelenti.blog.hu/2012/12/18/ tuntetes_vagy_sztrajk_az_iskolaban
TASZ: Messze vagyunk még 2006-tól (leírás a 2012. decemberi tüntetésekről): http://ataszjelenti.blog.hu/2012/12/18/ tuntetes_vagy_sztrajk_az_iskolaban
Törvények szövege: Gyülekezési törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=98900003.TV
Szabálysértési törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=A1200002.TV
Büntető törvénykönyv: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=97800004.TV
Rendőrségi törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=99400034.TV
A kisokos elkészítéséhez felhasznált dokumentumokért köszönetet mondunk azok készítőinek: elsősorban a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek. Források: TASZ, ombudsmani állásfoglalások (AJB 730/2012. és AJB-1690/2012), törvények, Magyar Helsinki Bizottság: helsinkifigyelo.hvg.hu. Az itt leírtak a legjobb tudásunk szerint készültek és igyekeztünk mindennek a lehető legalaposabban utánajárni. Ennek ellenére a leírtakban előfordulhatnak hibák, hiányosságok vagy tévedések. A dokumentum szerzői joghallgatók, ez a kisokos nem minősül a jogszabályok szerinti jogi tanácsadásnak. Ugyanakkor a TASZ és a Helsinki Figyelő kiadványait nagy tapasztalattal rendelkező jogászok írják. Ha komoly kérdésetek merül fel egy cselekmény jogszerűségét illetően, érdemes jogásszal konzultálni. hallgatoihalozat.blog.hu
facebook.com/hallgatoi.halozat
hallgatoi.halozat@gmail.com