Hid 2006 1 by Feliciter Kft.

2006•1

Az üzleti kommunikáció lapja

Nemzetközi vásárajánló Célkeresztben Horvátország

www.feliciter.hu

Az üzleti kommunikáció lapja IV. évfolyam 1. szám

Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft. Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit Fôszerkesztô: Kováts Dénes Elérhetôségeink: H–4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em. (Arany Sas Irodaház) Telefon: (36-42)506-824, 500-475, 500-474, 400-940, 506-823 Tel./fax: (36-42)504-930 E-mail: info@feliciter.axelero.net Web: www.feliciter.hu Szerkesztôség-vezetô: Duljánszki Gábor Munkatársak: Czip Renáta Márton Istvánné Szûcs Margit Együttmûködô partnereink: > Gazdasági és Közlekedési Minisztérium > Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) > Külügyminisztérium > Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Arculat: Graphasel Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda „R” Kft.

Minden jog fenntartva! A kiadvány egészének vagy részleteinek utánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal.

Tisztelt Olvasó! Az Ön külgazdasági kalauza, a HÍD fókuszában ezúttal Horvátország áll. Nem véletlenül, hiszen a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok fejlesztését a két ország vezetése prioritásként kezeli. Errôl tanúskodik egyebek között a januárban Budapesten tartott közös kormányülés – melynek lényegi megállapodásairól külön cikkben szólunk –, vagy az, hogy a horvát reláció 2005-ben is jelentôs aktívummal járult hozzá a magyar külkereskedelem hiányának csökkentéséhez. Mostani lapszámunkban részletes háttér információkkal szolgálunk déli szomszédunk gazdaságáról, s a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról is. Ami ez utóbbi lényegét illeti: exportunk az elmúlt években rendre 30–35%-kal bôvült, a horvátországi befektetôk közt a 4. helyre kerültünk. Egyre több kis- és közepes magyar vállalkozás exportál, alapít céget, céloz meg befektetést, használja ki az elônyöket. Akár Ön is köztük lehet… Persze nem csak Horvátországról ejtünk szót a HÍD-ban, hiszen Ausztriában, Bajorországban vagy Romániában is adódnak lehetôségek, valósultak-valósulnak meg a kereskedelemfejlesztést és más egyéb célokat szolgáló rendezvények. Vásárajánlónkkal is a széleskörû tájékoztatásra törekszünk, olyannyira, hogy akár mi magunk is vásárba vihetjük Önt, pontosabban vállalkozását. Böngéssze át lapunkat figyelmesen! Mert a HÍD közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Ha export vagy befektetési lehetôségeket keres, ha érdekli, kitôl kaphat segítséget tervei megvalósításához, ha szakemberektôl vár hiteles tájékoztatást, ha biztosan kézhez akarja kapni az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapját, akkor legyen elôfizetônk! Ha pedig külpiacokra tör, ajánljuk figyelmébe román, orosz, német vagy horvát nyelvû lapjainkat, illetve az online hirdetési lehetôséget, mellyel gyorsan célba juttathatja üzenetét magyar, román, orosz és ukrán üzleti körökhöz. Érdeklôdik? Akkor www.feliciter.hu, vagy info@feliciter.axelero.net. És a kapcsolat folytatódik…

Kováts Dénes fôszerkesztô

Horvátország

Stratégiai partner

A partnerség egyik eleme, hogy Magyarország kész megosztani az uniós csatlakozás tapasztalatait déli szomszédunkkal, ezzel is hozzájárulva Horvátország felkészüléséhez. A tagjelölt ország – miniszterelnöke, Ivo Sanader szavai szerint – 2009-re szeretné elérni a teljes jogú uniós tagságot. Gyurcsány Ferenc elmondta: majd minden minisztérium megállapodott arról, hogy Magyarország milyen módon segíti a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását.

Nem újkeletû a megállapítás, hogy hazánk számára Horvátország stratégiai partner, s e partnerséget számos tény bizonyítja hosszú évek óta. A januári 26-iki közös kormányülés újabb jele volt ennek. A tanácskozás után kilenc tárcaközi megállapodást írtak alá. A két országot érintô fejlesztéseket jelentôsen elômozdíthatja a 2012-es labdarúgó-EB megrendezési jogának reménybeli elnyerése is.

Egyezmények A két miniszterelnök a miniszterek jelenlétében a kormányok közötti együttmûködésrôl írt alá közös nyilatkozatot. A nyilatkozatban az aláírók megerôsítették közös meggyôzôdésüket, hogy az Európai Unió bôvítésének folyamatát a tartós stabilitás, a béke és Délkelet-Európa fejlôdésének érdekében folytatni kell. Közös nyilatkozatot írtak alá az energetikai együttmûködésrôl is, a miniszterek pedig egyezményt írtak alá a környezetvédelem és a természetvédelem terén való együttmûködésrôl, egyetértési nyilatkozatot rögzítettek a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Horvát Köztársaság Belügyminisztériuma között, valamint együttmûködési megállapodást kötöttek a magyar Egészségügyi Minisztérium és a horvát Egészségügyi és Szociálisügyi Minisztérium között. A két kormány kétoldalú kapcsolatokban konkrét programokon keresztül kiemelt figyelmet fordít a gazdasági téren kialakítandó együttmûködésre, valamint az energetikai, infrastrukturális, környezetvédelmi, turisztikai és kulturális együttmûködés területeire. Tárgyaltak az V. európai közlekedési folyosó B és C leágazásának fejlesztésérôl és a közös határátkelôhelyekkel kapcsolatos fejlesztési lehetôségekrôl is. Egy késôbbi idôpontban a magyar-horvát közös kormányülésnek lesz folytatása, melynek Zágráb lesz a helyszíne.

Fontos az energia Závoczky Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályvezetôje a kormányülés fôbb, elsôsorban gazdasági sarokpontjait összegezte lapunknak. – A kormányülés idôszakában éppen eléggé kiélezett volt az energia-ellátás kérdésköre, nem véletlen tehát, hogy az együttmûködés e tekintetben mindkét ország számára fontos. Nyilvánvaló, hogy rövid távon nem lehet megoldani a problémákat, hosszú távú terveket kell kidolgozni és egyeztetni, de a konkrét lépések megtétele minél elôbb szükséges – tért rá egy fontos témára a fôosztályvezetô. – Horvátország érdekelt nagyobb mennyiségû orosz földgáz beszerzésében, ehhez viszont nagyobb szállító kapacitás kell. A gázvezeték megépítésében hazánk is érdekelt, de egy ilyen nagy beruházáshoz biztosítékok kellenek, hiszen csak akkor térül meg, ha használják. A beruházás vállalati, konkrétan MOL beruhá-

zás, de horvát kötelezettségvállalás is kell arra, hogy a kapacitást igénybe kívánják venni. A kormányközi együttmûködés fontos eleme a földgázrendszerek összekapcsolására vonatkozó munka folytatása. A földgáztárolók kérdése egy másik fontos téma, a tartalék energia tárolásához nagyobb létesítményekre van szükség. A kormányülésen az ez irányú együttmûködés kérdésköre is szóba került. Ugyancsak az energia témaköréhez tartozik a földgáz-beszerzési források diverzifikálása. A folyékony földgáz beszerzését már egy ideje vizsgálják a szakértôk, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez egyrészt veszélyes, másrészt költséges technológia. A döntés meghozatalát nagyban befolyásolja az energia ára, a beszerzés biztonsága és a technológia. Komoly fejtöréseket okoz tehát a helyes döntés meghozatala. Horvát részrôl egyértelmû, hogy készek részt venni benne, azaz megvizsgálni, miképp és mennyiért oldható meg tengeren szállítani Horvátországig a folyékony földgázt, majd átalakítva azt gáznemûként továbbítani. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, amikor ilyen energetikai kérdésekrôl esik szó, hogy a horvát kikötôk, ahová a tankhajók érkeznek, idegenforgalmi központokban vannak, figyelemmel kell lenni a beruházás környezetvédelmi, biztonsági, idegenforgalmi hatásaira is. Körültekintô gondolkodást és tervezést igényel tehát ez a téma. A közös kormányülésen a nagyfeszültségû távvezetékek építése is szóba került.

Közös kamara A közlekedés egy újabb fontos téma, melyben az együttmûködés mindig új kérdéseket vet fel. Horvátországban is jelentôs autópálya építések történtek a közelmúltban, most már Splitig is gyorsan el lehet jutni gépkocsival. Ami még hiányzik, az például nálunk, az M7-es folytatása a horvát határig. A két ország közötti határ jelentôs szakasza folyó, ahol új határátkelô nyitása vagy régi bôvítése sokkal költségesebb, mint a szárazföld esetében. Így alaposan meg kell vizsgálni, hol épüljön híd, errôl is folynak az egyeztetések. Egy újabb téma a kis- és középvállalkozások fejlesztése, együttmûködése, hiszen Magyarországon és Horvátországban is nagy számban mûködnek. Mindkét ország gazdaságpolitikusai úgy vélik, hogy a gazdaság dinamizálásához igen fontos a kis- és középvállalkozások erôsítése, fejlesztése – a befektetések ösztönzése és a multinacionális cégek idevonzása mellett. Hiszen gondoljunk csak bele, a kis- és középvállalkozások számára a külgazdasági kapcsolatok legkézenfekvôbben a szomszédos ország vállalkozásaival képzelhetô el és valósítható meg. Horvátország ezek közé tartozik, ezért dolgoznak ki mindkét érintett minisztériumban közös programot a fejlesztésre. Ugyancsak a gazdaság, a kereskedelem-fejlesztés és befektetések témaköréhez tartozik, hogy közös kamara megalakítását határozták el. Ez a kamara más, mint az MKIK keretén belül mûködô magyar-horvát-bosnyák kamarai tagozat, az AMCHAM (Amerikai-Magyar Gazdasági Kamara) megfelelôjének nevezném inkább. A cél, hogy itthon a magyarországi horvát befektetôknek, üzletembereknek legyen érdekképviselete, míg odaát a magyarokénak, illetve, mint köztestület, mindkét kormány számára javaslatokat fogalmaz meg.

Horvátország

Félúton a piacgazdaságba

A köztársasági elnök Stipe Mesić, akit 2005. januárjában, a HDZ jelöltjével szemben, újraválasztottak. A 2005. áprilisi helyhatósági választásokon az ellenzék elôretörése volt tapasztalható.

EU-tagság 2009-ben? A szétválás okozta trauma oldódásával párhuzamosan gyorsütemû újjáépítés kezdôdött, stabilizálódott a gazdaság, visszatért a turizmus, a bankrendszert privatizálták, csökkennek a körbetartozások, autópálya építések kezdôdtek. 2000-tôl csökkent a nemzetközi elszigeteltség, az ország csatlakozhatott a WTOhoz, majd a CEFTA-hoz, több tucat szabadkereskedelmi megállapodás született. Az EU Stabilitási és Társulási Megállapodás 2002. január 1-jén életbe lépett, majd Brüsszel megadta a tagjelölti státuszt, és – a magyar támogatás eredményeként is – 2005. október 3-án megkezdôdtek a csatlakozási tárgyalások. Sanader miniszterelnök 2009-re tûzte ki célul a teljes jogú EU tagság elkérését. A horvátok többsége által hôsként kezelt Gotovina tábornok elfogásával 2006-ban nyugvópontra jutni látszik a Hágai Nemzetközi Bírósággal való együttmûködés kérdése, amit több ország a nemzetközi szervezetekbe való felvétel akadályaként nevesített. Horvátország ma még nem tagja az OECD-nek vagy a NATO-nak, Szlovéniával többek közt a tengeri határokról vannak éles vitái, és nem lelkes az EU által javasolt balkáni szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás kérdésében sem. Horvátország a piacgazdaságba való átmenetben félúton van, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országoktól elmarad, de a felvételre várakozókat megelôzi. Az egy fôre jutó horvát vásárlóerô paritásos GDP 10,600 USD, szemben a magyar 13,900 USD, a bosnyák 6,600 USD vagy a szerb 2,200 USD értékekkel (forrás: www.cia.gov ). A gazdaság súlyos szerkezeti gondokkal küzd, távol van a fenntartható növekedési pályától.

A volt Jugoszláviából 1991-ben kivált országban a piacgazdasági átalakulást a háború, majd nemzetközi elszigeteltség lassította. Tu∂man függetlenséget kivívó pártját – a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) – 2000-ben szociáldemokrata (SDP) vezetésû, több párti koalíció váltotta fel. 2003. novemberében a legtöbb mandátumot az átalakult HDZ nyerte, amely jelenleg kis pártokkal koalícióban – csekély többséggel – Ivo Sanader miniszterelnök vezetésével kormányoz.

A GDP évi 4 % körüli növekedésének motorja kisebb részben a magánszektor, inkább a költségvetésbôl finanszírozott infrastrukturális fejlesztések.

Hiányzik a nagyipar A külföldi közvetlen tôkebefektetések 1993tól 2005 szeptemberéig mindössze 11,2 milliárd dollárt tettek ki. A turizmus bevétele növekvô, 2004-ben 9,1 milliárd dollár volt. A külkereskedelmi deficit ugyanakkor – ipar és exportképes termékek hiányában – évek óta

rendkívül magas: 2004-ben 8,6 milliárd dollár volt 16,6 milliárd dollár import és 8,0 milliárd dollár export mellett. Mindez mára 34,1 milliárd dollár eladósodáshoz vezetett. Az ország besorolása „B - ”. Az infláció 2005-ben 3,3%, a munkanélküliség viszont 18% volt. Az ok az, hogy a külföldi befektetések elmaradásával még nem alakult ki a szocialista nagyvállalatok helyébe lépû modern nagyipar. A 97 ezer gazdasági társaságból 73 ezer aktív, és 18–20 ezer küzd likviditási gondokkal. Az aktív cégek döntôen szolgáltatással (kereskedelem, ingatlanok, turizmus) foglalkoznak, a mindössze 10 ezer, döntôen hazai tulajdonú, tôke hiánnyal küzdô ipari cég nem képes a hazai igények ellátására, nincs volumenhordozó, exportképes termelô kapacitás (pl. autóipar, elektronika ipar). A hajógyárak, a vasmûvek hatalmas veszteségeket termelnek. A háború sújtotta mezôgazdaság mindössze néhány termékbôl (tojás, baromfi, bor) önellátó, a termelés rossz hatékonysággal, kis parcellákon folyik, a földekrôl az aknák eltávolítása még évekig eltarthat. A sertéstermelés legkorábban 2007-tôl a tej, a zöldség- és gyümölcstermelés pedig csak még késôbb fedezi majd a szükségleteket. Egyedül a fejlôdô idegenforgalom és szolgáltatások (vasúti-, közúti tranzit, tengeri kikötôi szolgáltatások) rejtenek reális kitörési lehetôséget, versenyelônyöket. A hiányos gazdasági szerkezet tükrözôdik a csökkenô, de még mindig 1,5 milliárd euróra becsült körbetartozásokban, a 100 millió euróra becsült behajthatatlan követelésekben, vagy a külkereskedelem összetételében. A költségvetésbôl ugyanakkor hatalmas ütemben épülnek az autópályák, a 2,6, illetve 4%os hitellel támogatott lakások, 2006-ban elkészül a Pulát Karlováccal összekötô gázvezeték. 2003-ban 170 km, 2004-ben 192 km autópályát adtak át, ma már Letenyétôl Splitig, illetve Puláig autópályán, félautópályán lehet eljutni, folyik a Split-Dubrovnik szakasz építése.

Gazdaságpolitika A háború, a piacgazdasági átmenet, a külföldi befektetések, a kereskedelmi deficit, a körbetartozás, vagy a munkanélküliség problémáit konzisztens gazdaságstratégiával lehet felszámolni. Az elmúlt években sok hasznos, bár stratégiailag nem mindig összehangolt intézkedés született, javítva a magyar vállalkozások lehetôségeit is a horvát piacon. A WTO és CEFTA tagsággal gyorsan halad a vámok és az adminisztratív akadályok leépítése. Az EU jogharmonizáció az átláthatóbb eljárások irányába hat. Lépések történtek a szürke gazdaság visszaszorítására. A körbetartozások csökkentésére a kormány sok ezer cég ellen maga kezdeményezett csôdeljárást, 3 év alatt 35%-kal javult a fizetôképesség. A 2000. évi befektetés ösztönzési törvény foglalkoztatási és térségi kedvezményeket biztosít, 20%-ra csökkentették a nyereségadót, a foglalkoztatás növelésére szubvenciós programokat indítottak. Az erôs kunát eredmé-

6 nyezô árfolyamon a Nemzeti Bank nem kíván változtatni. A túlértékelt kuna így továbbra is kedvezhet a magyar exportnak, rontja viszont a befektetôk feltételeit, és drágítja a horvátországi nyaralást.

dolgozók, a menedzsment, illetve néhány horvát nagytôkés kezébe adtak. Közülük sok tönkrement, de például az Agrokor mára a második legnagyobb horvát társasággá nôtte ki magát. Az 1996. évi második privatizációs (kárpótlási)

fordulót terveznek, csökkentve a minimális ajánlati árat, preferálva az adósságok rendezését, a munkaerô megtartását, a modernizálást. A nem túl kedvezô befektetési környezet miatt a zöldmezôs beruházások volumene nem kielégítô, fôleg áruházak települtek az országba, de pl. a Dunapack 2003-ban Zágráb mellett sikeresen építette fel 23 millió euró értékû hullámpapírgyártó üzemét. A tôkebeáramlást és a privatizációt egy ideig még fékezni fogja a késve beindult piacosodás, az alacsony versenyképesség, a magas bérek, a külföldi tôkétôl fôleg vidéken tapasztalható ódzkodás. Új, versenyképes termelési struktúrák létrejöttét hatékony befektetôi akvizíció, és gazdaságélénkítô programok sem segítik eléggé. Mindazon által a magyar cégeknek ismereteik révén komparatív elônyük van és – a nehézségek ellenére – eddig is eredményesek voltak.

Befektetési kockázatok

Az ország 1995–2004 közt 3 milliárd euró világbanki, EBRD és IMF továbbá 283 milliárd dollár USAID fejlesztési forrást használt fel az államigazgatás korszerûsítésére, kis-és középvállalkozások támogatására, infrastruktúra-fejlesztésre, jogharmonizációra, valamint a versenyképesség javítására. Az EU Elôcsatlakozási Program forrásaihoz való hozzáférés érdekében most készül a Nemzeti Fejlesztési Terv. Az IMF-el kötött megállapodás szerint – a magas eladósodás miatt – csökkenteni kell a nagyberuházásokat, így az útépítési vagy lakásépítési program is lelassulhat, de prioritást élveznek a tengerparti kommunális beruházások, a vasúthálózat, vagy az energetikai infrastruktúra fejlesztése és európai rendszerekhez való illesztése. Az IMF sürgeti a közkiadások lefaragását, a privatizáció felgyorsítását is.

Befektetések, privatizáció Horvátországot a külföldi befektetôk korábban kockázatosnak ítélték, de ez a megítélés oldódni látszik. Az 1993 óta 2005. szeptemberéig – döntôen privatizáció keretében – beérkezett 11,2 milliárd dollár FDI 24%-a irányult a bankszektorba, 14%-a a távközlésbe, 9%-a a gyógyszeriparba, 7 %-a a kôolajiparba. A befektetôk listáját Ausztria vezeti, ezt követi Németország, az Egyesült Államok, Magyarország (!), Hollandia és Olaszország. A kevés nagybefektetô közt a Deutsche Telekom, a Siemens, az Ericson, a Banca Commerciale Italiana, a Bayerische Landesbank, valamint a MOL és az OTP is említhetô. 2005 elsô 9 hónapjában 1,25 milliárd dollár befektetés realizálódott, Magyarország – az OTP bankvásárlásával – a második. A multinacionális cégek többsége nincs jelen, a vegyes vállalatok száma és a zöld mezôs beruházások értéke is csak töredéke a magyarországinak. A privatizáció 1997-ig – az 1991. évi átalakulási törvény alapján – döntôen külföldi tôke nélkül történt. 2300 kis és közepes vállalatot a

törvény alapján: az állami vagyonból 150 ezer elûzöttet és hadirokkantat kárpótoltak. Ezzel a kis- és közép vállalatoknál végleg jellemzôvé vált a dolgozói tulajdon, és még éveket vesz igénybe, amíg a több százezer kisrészvényes kezében lévô tôke koncentrálódik. Másik jellegzetesség, hogy a nyugdíjalapokhoz került a nemzeti tôke 30%-a. A privatizáció eddig szinte csak a bankszektorban és részben a szolgáltatási szektorban volt sikeres. Mára a banktôke döntô része, a 10 legnagyobb bank közül 9 külföldi többségi tulajdonba került. A Deutsche Telekom a Horvát Távközlési vállalat 51%-át szerezte meg. A nemzeti vagyon 50%-a közvetlenül, vagy közvetve (nyugdíjalapokon keresztül) még ma is állami kézben van. A Sanader kormány 2003 óta ígéri a privatizáció felgyorsítását, de az – politikai viták miatt is – máig csak terv maradt. A Privatizációs Alap pályázatai közül csak néhány volt eredményes, 2005 januárjában például a második legnagyobb horvát cég – a horvát tulajdonú Agrokor – nyerte el a Belje és a Pik Vrbovec mezôgazdasági kombinátokra kiírt pályázatokat. Elkészült viszont a tartósan állami (többségi állami) tulajdonban maradó 210 szervezet listája. Privatizációra vár 1,132 vállalat, köztük a HT telefontársaság és az INA további tulajdonhányada, a HEP villamos energia termelô- és szolgáltató vállalat, a hajógyárak, két acélmû, egy alumíniumkohó, számos idegenforgalmi objektum, több agrár-ipari kombinát, vagy a zágrábi nemzetközi repülôtér. A privatizációra elôirányzott vagyon értékét 23 milliárd kunára (kb. 3 milliárd dollár) becsülik. Horvát cégek üzletrészének megszerzésére irányuló szándék estén figyelni kell a pályázatokat, a felszámolási árverésekrôl szóló híradásokat, amelyek egyik legjobb forrása a hivatalos közlöny. A kisebb cégek esetében a tárgyalásokat általában magával a cég vezetésével kell megkezdeni. Más a helyzet a nagy állami cégekkel, amelyek privatizációját külön törvények szabályozzák. A privatizációs tenderek meghirdetései a Horvát Privatizációs Alap (www.hfp.hr) honlapján angolul is megtalálhatók. Általában eleve 2–3 privatizációs pályázati

A külföldi befektetô sok, elôre ki nem számítható akadályba ütközhet. A horvát törvények a külföldi befektetôknek a belföldiekkel szemben nem biztosítanak külön jogokat, számos – a jugoszláv idôbôl fennmaradt – bonyolult jogszabály nehezíti az eligazodást. A Világbank 155 országra vonatkozó elemzése szerint Horvátország a bürokratikus nehézségeket tekintve az utolsó negyedbe tartozik. Nehezen átláthatóak az engedélyezési eljárások, a csôdeljárások átlag 3,1 évig tartanak és a hitelezô a kintlévôség 26%-ára számíthat, az ingatlanok bejegyzése – a vizsgált 145 ország közül a leghosszabb ideig – átlag 956 napig tart. Nincs ingatlan és ingóság zálogjegyzék. A jogalkalmazásban – fôleg a helyi hatóságok szintjén – sok az informális döntés, a privatizációs és koncessziós pályázatokon a hazai pályázókat részesítik elônyben, a külföldi befektetôt esetenként sajtókampánnyal lejáratva próbálják kiszorítani. A Világbank segítségével folyik az ingatlan nyilvántartások digitalizálása és az Internetes hozzáférés kialakítása. A privatizáció akadályai közt említhetôek a magas induló árak, az erôs szakszervezetek, a rendezetlen ingatlan tulajdonviszonyok, a nehezen megszerezhetô építési és egyéb engedélyek, az eladósodottság, a drága munkaerô. A bürokratikus nehézségek szintje relatív, Magyarország például az említett listán az 52. helyen áll.

7 személyek eszközeiket devizában, devizaszámlájukon is tarthatják, így például a külföldrôl érkezô alaptôkét sem szükséges horvát kunára váltani. Magánszemélyek a sûrûn megtalálható váltóhelyeken a jegyzett valutákat – magas összeghatárig – oda-vissza átválthatják. A 2001. évi népszámlálás szerint 4,38 millió lakos él az ország 56.538 km2 területén. A mintegy 16 ezer fônyi, magát magyarnak valló nemzetiség fôleg Kelet-Szlavóniában, a Baranya háromszögben, valamint – kisebb számban – Zágráb, Split és Pula környékén koncentrálódik. Zágráb 770 ezer lakosával meghatározó politikai, gazdasági és kulturális centrum. Magyar szempontból a legfontosabb kikötô Rijeka. A legtermékenyebb mezôgazdasági területek a háború sújtotta Szlavóniában vannak, ugyanott kôolaj és gáz is található. Dr. Sült Tibor vezetô külgazdasági szakdiplomata Zágráb

Horvátországban jelenleg 34 bank mûködik. A bankprivatizáció megtörtént, a forgalom 9095%-át lefedô nagybankok stabilak, külföldi többségi tulajdonba kerültek (Zagreba ka banka, Privredna banka Zagreb d.d., HVB Splitska banka d.d., stb.), hiteleket, finanszírozást tudnak biztosítani. A kis bankok körében összeolvadások, kivásárlások, esetleg bankcsôdök is elôfordulhatnak. Magyar cégek számára célszerû a magyar tulajdonú, 7. legnagyobb

Dr. Sült Tibor vezetô külgazdasági szakdiplomata a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok helyzetérôl és aktualitásairól adott interjút lapunknak, hogy irányt mutathassunk a HÍD olvasóinak. Mind a befektetések, mind a kereskedelmet illetôen – bár akadnak nehézségek – megnyugvást adhat, hogy Magyarország és Horvátország között a beruházásvédelmi és a kettôs adóztatás elkerülésérôl szóló megállapodások, árufuvarozási, állategészségügyi, növényegészségügyi, kombinált árufuvarozási, valamint turisztikai és légügyi megállapodások teremtik meg a gazdasági kapcsolatok biztonságos és elônyös jogi kereteit.

Növekvô export

bank, az OTP banka Hrvatska d.d. szolgáltatásait igénybe venni. A deviza és valuta jogszabályok, a pénzmosás elleni intézkedések közelítenek a nemzetközi gyakorlathoz. A devizatörvény szerint a kuna korlátozott konvertibilitása érvényesül. Külföldi jogi és természetes személyek devizamûveletek végzésére feljogosított bármely kereskedelmi banknál nyithatnak kunára és devizára szóló „non-resident” számlát, és az igazoltan megszerzett kunát visszaválthatják konvertibilis devizára, illetve külföldre utalhatják. Horvát jogi

Horvátország

Bankrendszer

Magyar Köztársaság Zágrábi Nagykövetsége 10000 Zagreb, Pantovcak 128, Tel.: +385 1 / 48 22 055 Fax: +385 1 / 48 22 051

Következô, márciusi számunkban Horvátországgal kapcsolatosan egyebek között a külföldi befektetések általános jogi kereteirôl, a cégalapításról és –képviseletrôl, az adórendszerrôl, a befektetések ösztönzésérôl, a munkavállalási engedélyrôl teszünk közzé hasznos információkat.

Gazdasági kapcsolataink helyre kerültünk. Egyre több kis- és közepes magyar vállalkozás exportál, alapít céget, céloz meg befektetést, használja ki a szellemi, kulturális és fizikai közelségbôl adódó komparatív elônyt. Horvátországban az uniós szabályozás átvételével tovább javulnak üzleti lehetôségeink, átláthatóbbá válnak az estenként még bürokratikus folyamatok. A Horvátországban jövedelmet szerzô magyar társaságok és magánszemélyek alkalmazhatják a magyarhorvát kettôs adóztatás elkerülésérôl szóló megállapodás szabályait. Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importált onnan. Exportunk – a kereskedelmi megállapodások és az exportösztönzés hatására – 2000–2003 között megduplázódott, 2004-ben pedig 51%-kal bôvült: az 570 millió euró export ötszörösen haladta meg a horvát kivitelt, így 462 millió euró rekord aktívumunk keletkezett annak ellenére, hogy uniós csatlakozásunkkal romlott több magyar mezôgazdasági és élelmiszeripari termék vámpozíciója. A horvát reláció 2005-ben is jelentôs aktívummal járult hozzá a magyar külkereskedelem hiányának csökkentéséhez. – Melyek a legjellemzôbb export és import termékek? – Exportunk szerkezete folyamatosan változik. 2004-ben nôtt a gépek és berendezések (142,1 millió euró, +223%), az energiahordozók (126 millió euró, +72%), a feldolgozott termékek (208,3 millió euró, +26%)

A két ország vezetése a gazdasági kapcsolatok fejlesztését prioritásként kezeli. Errôl tanúskodik a 2006. január 26-án Budapesten tartott közös kormányülés – melynek lényegi megállapodásairól külön cikkben szólunk –, számos kétoldalú infrastrukturális projekt, vagy az, hogy Horvátországot segítjük az uniós felkészülésben, és a térség energia stratégiai egyeztetéseibe is bevonjuk.

– Hazánk közel két esztendeje tagja az Európai Uniónak. Milyen változásokat jelentett ez a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokban? – Magyarország uniós tagságával gazdasági kapcsolataink feltételeiben a legfontosabb változás, hogy a korábbi szabadkereskedelmi megállapodást 2004. május 1-tôl az Európai Unió és Horvátország közti kereskedelmi megállapodás váltotta fel – szögezte le elöljáróban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szakértôje. – Az évente tárgyalt módosítások figyelembe veszik a legutóbb csatlakozott 10 uniós ország igényeit is. A megállapodás az ipari termékek körében (néhány kivétellel) mindkét irányban vámmentességet biztosít. Az EU származású – köztük a magyar eredetû – mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeket jó részét azonban vámok terhelik, miközben a hasonló horvát termékek vámmentesen juthatnak be az Európai Unió – közte Magyarország – piacára. Ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lényegét illeti: exportunk az elmúlt években 30-35%-kal bôvül, a horvátországi befektetôk közt a 4.

8 euró ért kivásárolta a 7. horvát bank, részvényeinek 95,6%-át, és azt OTP banka Hrvatska d.d. néven modernizálja. A Zágrábi Kereskedelmi Iroda segítségét igénybe vevô sikeres társaságok közt említhetjük a Zalakerámiát, amely 1996-ban vette meg az Inker szaniteráru gyárat, a Fornetti Pannon gyorsan terjeszkedô látványpékségeit, vagy a Duna-Dráva Cement Kft.-t, amely 6 horvát betonkeverôt üzemeltet. A Dalmácia Marina Kft. szerezte meg a Tribunji jachtkikötô 32 éves koncesszióját, a Primošten szállodakomplexumot jacht kikötôvel, valamint a Hvar szigeti Jelsa Hotelt, sok millió eurót fektetve ezek felújításába is. Magyarok sok száz kisebb céget alapítottak kereskedelmi céllal. A horvát tôke is megjelent Magyarországon. Az Agrokor 2004-ben 20 millió euró értékben megvásárolta a Fonyódi Ásványvíz Rt.-t és a „Baldauf” fagylalt gyárat, mely utóbbit azóta „Ledo” néven üzemelteti. kivitele. Ezzel szemben stagnált az élelmiszerek és italok (84,3 millió euró, +3%), és csökkent a nyersanyagok exportja (12,9 millió euróról 9,3 millió euróra, -28%). Behozatalunkban 2004-ben nôtt a gépek és berendezések, a feldolgozott termékek, az energiahordozók, ugyanakkor csökkent az élelmiszer, ital valamint a nyersanyagok részaránya. Szolgáltatás forgalmunk 2004-ben – a Központi Statisztikai Hivatal uniós tagságunk kapcsán kezdett, még nem teljes külkereskedelmi szolgáltatás statisztikája szerint – a következôképpen alakult: az exportunk 30 millió, az importunk 16 millió euró volt. A szállítási, biztosítási és pénzügyi szolgáltatások felmérése 2005-tôl kezdôdött, publikálásukra elôször 2006 közepén kerül majd sor. Export ügyletek létrehozása elôtt célszerû a Zágrábi Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatái segítségével informálódni a cégek fizetési képességérôl, a termék behozatalának feltételeirôl, mert még sok a korábbról fennmaradt, nehezen átlátható eljárás elôírás – figyelmeztetett dr. Sült Tibor.

Befektetések – Bár talán nem elsôdleges, de mégis potenciális befektetési célország a magyar cégek számára is Horvátország. Milyen eredményekrôl tud számot adni, s milyen lehetôségeket emelne ki? – Horvátországban a még állami kézben lévô vagyont 50%-ra becsülik, az eddig szórványos zöld mezôs beruházásokra nagy szükség lenne, mindez a magyar befektetôk számára is potenciális lehetôség. A horvát befektetési környezet ugyanakkor még sok akadályt gördít a külföldi befektetôk elé. Fôleg a tôkét felhalmozni tudó sikeres közepes magyar vállalkozások, továbbá a Magyarországon megtelepedett vegyes vállalatok igyekeznek Horvátországban terjeszkedni. Élénk az érdeklôdés fôleg a tengerparti idegenforgalmi objektumok iránt. Az 1993–2005. szeptembere közt megvalósult 993 millió euró összértékû horvátországi magyar befektetések felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, a privatizáció és a zöldmezôs beruházások körét. Magyarország mára a horvátországi befektetôk sorában – Ausztria, Németország és az USA után – a 4. helyre lépett – sorolta a lényeget zágrábi vezetô külgazdasági szakdiplomatánk. – 2003-ban a MOL megszerezte az INA 505 millió dollár értékû, 25%-kos részvénypakettjét, ezzel stratégiai együttmûködés kezdôdött a stabil kôolaj, földgáz és üzemanyag ellátásban. A Dunapack Zágráb közelében 23 millió euró befektetéssel 140 fôt foglalkoztató zöldmezôs hullámpapírgyártó üzemet épített. 2005-ben az OTP 236 millió

Segítenek Dr. Sült Tibor adatai szerint évente 3–4 ezer magyar cég keres export, vagy befektetési lehetôséget a horvát piacon, de közülük csak néhány száz jár eredménnyel. Sokan nem találnak partnert, lehetôséget, vagy megoldást kérdéseikre. – Kitôl kaphatnak segítséget a Horvátország iránt érdeklôdô magyar vállalkozások? – A Zágrábi Magyar Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatái – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányítása alatt álló, 2006 januárjától egységesített külgazdasági képviseleti hálózat részeként, átvéve az ITDH Kht. megszûnt kereskedelmi irodájának feladatait – segítik a magyar vállalkozások horvátországi befektetési és export törekvéseit. A volt kereskedelmi iroda, illetve most már a külgazdasági képviselet szakdiplomatái évente több ezer cégnek adnak választ, tanácsot egyedi kérdésekre. Tájékoztatás kérhetô vámtételekrôl, egészségügyi, minôségi és egyéb elôírásokról, áruszállítási és privatizációs tenderekrôl, befektetési lehetôségekrôl, cégalapításról, stb. Keressenek bennünket bizalommal! Az ITDH Kht. segítségünkkel Horvátországban 2006-ban több üzletember találkozót tervez, illetve támogatja több vásáron a kiállítói megjelenést. A rendezvényekrôl a www.itdh.hu honlapon lehet majd tájékozódni, illetve a meghirdetés után jelentkezni. – Ezekrôl a HÍD is beszámol majd.

MAGYAR-HORVÁT KÜLKERESKEDELMI FORGALOM Érték: millió EUR 2004. I-IX.

2000

2001

2002

2003

2004

2005. I-IX.

Magyar export

188,9

254,7

328,4

378,2

570,1

528,7

137,6%

Horvát export

65,7

66,6

81,9

93,4

107,9

80,0

97,7%

Összesen

254,6

321,3

410,3

471,6

678,0

608,7

130,6%

Szaldó

123,2

188,1

246,5

284,8

462,2

448,7

148,4

2005. I-IX.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A befektetések alakulása Érték: millió EUR

Magyar befektetések Horvátországban Horvát befektetések Magyarországon Forrás: Horvát Nemzeti Bank

2005.

2002

2003

2004

16,01

475,3

42,51

270,10

992,76

4,5

0,2

14,5

23,1

52,5

I–IX. hó

1993–2005. 3.n.

Horvátország

A horvát külkereskedelem A horvát gazdaság egyik legkritikusabb területe a külkereskedelmi deficit több éve tartó, aggasztó növekedése, a rendkívül gyenge export teljesítmény, aminek fô okai az elmaradt befektetések, az exportkapacitások hiánya, az agrárium állapota, és a túlértékelt kuna.

Az 1996. évi külkereskedelmi törvény szerint Horvátországban bármely gazdasági tevékenységre bejegyzett személy vagy szervezet külkereskedhet. E törvény rendelkezik a piacvédelmi, köztük az antidömping eljárásról is. 2000 óta egyszerûbb vámtörvény van érvényben, az uniós vámtarifát alkalmazzák. A behozatal liberalizált, az engedélyezés a nemzetközileg szokásos szûk termékkörre, fôleg a veszélyes anyagokra korlátozódik. Az élelmiszerek, növények vámkezelé-

sekor szigorú állat- és növényegészségügyi vizsgálatokat végeznek, amihez megfelelô dokumentációt, igazolásokat is megkövetelnek. Az áruk forgalomba hozatalát számos esetben minôségi, biztonsági bevizsgáláshoz kötik. Valamennyi import fogyasztási cikket elôírt tartalmú horvát nyelvû felirattal kell ellátni. A deviza és valuta jogszabályok, a fizetési szokványok közelítenek a nemzetközi gyakorlathoz. Az exportôröknek – bár javul a helyzet – még számolniuk kell egyes horvát cégek rossz fizetôképességével, mivel a jól mûködôk mellett sok ezer horvát cég küzd likviditási gondokkal, ugyanakkor az importôrök részérôl erôs igény mutatkozik a halasztott fizetésre, áruhitelekre. Egyes magyar cégeknél kétes kintlévôségek és peres ügyek is keletkeztek. A nagy bankokat tôkeerôs külföldi cégek privatizálták, így azok ma már megbízhatóak.

HORVÁT EXPORT ÉS IMPORT 1996–2004. KÖZÖTT Milliárd USD 1999

2000

2001

Kivitel

4,30

4,39

4,66

4,90

6,16

Behozatal

7,80

7,91

9,04

10,71

14,20

Egyenleg

2002

2003

2004

2005*

2005/2004*

8,02

8,8

110%

16,58

18,5

112%

-3,50

-3,52

-4,38

-5,81

-8,04

-8,56

- 9,7

113%

Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, * elôzetes adat

Horvátország

A kivitel 18%-át koksz, olajszármazékok és vegyi anyagok, 14%-át a tengerhajók teszik ki, míg a gépi berendezések mindössze 6%-át adják, ugyanannyit, mint az agrártermékek, élelmiszerek. Az import felöleli a termeléshez szükséges anyagok és energia, a gépek és berendezések, valamint a fogyasztási cikkek széles skáláját. Horvátországnak számos szabadkereskedelmi megállapodása van, amelyek Oroszország, Fehér-Oroszország és Ukrajna kivételével egész Európát lefedik. A legnagyobb kereskedelmi partnerek Olaszország, Németország, Szlovénia, Ausztria, Oroszország és Bosznia-Hercegovina. Magyarország horvát importban a 8., exportban a 12. helyen áll. A horvát külkereskedelemben a 25 tagú Európai Unió fontos szerepet tölt be, az unió aránya kivitelben 62,1%, importban 65,6%. Az Európai Unióval kötött Stabilitási és Társulási Megállapodás részét képezô aszimmetrikus kereskedelmi megállapodással (7. sz. jegyzôkönyv) lényegében megtörtént az unió piacának kvóta- és vámmentes megnyitása. Ugyanakkor a horvát piac az Európai Unió számára csak fokozatosan, 2007-ig nyílik meg. Horvátország számára fájdalmas, belpolitikailag felnagyított kérdés az unióba szállítható cukorra 2006-tól bevezetni szándékozott kvóta.

SOROKBAN

> Befektetések. Eddig soha nem látott mértékû befektetések körvonalazódnak az Adrián. A rekordnak számító 2005-ös szezon újabb rekordot eredményez, a turisztikai cégek, állami hatóságok és önkormányzatok hatmilliárd kuna befektetést terveznek, az állam a szigetek fejlesztésébe és a szárazfölddel való összeköttetésükbe fektet be egymilliárd kunát, e két szám együtt összesen egymilliárd euró befektetést jelent. A hatmilliárd kuna befektetés közel felét, gazdasági alanyok és az önkormányzatok tervezik, kicsivel nagyobb felét a turisztikai cégek, amelyek 3,62 milliárd kunát terveznek befektetni a meglévô hotelek felújításába és újak megépítésébe. A fennmaradó 2,38 milliárd kunát a helyi önkormányzatok és kommunális cégek tervezik, így újabb autópálya kilométereket, sétáló-utakat, rendezettebb strandokat és hasonlóakat várhatunk. A turizmus egyértelmûen az a szektor, ahová érdemes befektetni, amit az idei várható befektetési boom is mutat. Új helyzetet teremthet az a helyzet, hogy a déli partvidék elveszi Isztria elsôbbségét, amely éveken keresztül vezetett a befektetések számát és nagyságát tekintve. Dalmáciában, amely magas növekedési százalékot mutatott fel idén, fokozódik a befektetési kedv. Fôleg Dubrovnik környékén, ahol nagy kommunális projektek indulnak.

> Együtt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) aláírt együttmûködési megállapodással rendelkezik a Horvát Gazdasági Kamara Eszéki Megyei Kamarájával, amely idén lesz 10 éves és a Spliti Megyei Kamarával. Az elmúlt években a horvát kamarákkal való együttmûködés keretén belül számos üzletember találkozót rendeztek meg, továbbá szakmai, befektetési konferenciákat, tanulmányutakat. Gyakori volt a részvétel egymás kiállításain, vásárain is. A PBKIK gesztorálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozatát, amely 1998-ban alakult meg. A Tagozat által a horvát kamarákkal való együttmûködés kiterjedt egész Horvátország területére. Az együttmûködés új szakaszhoz érkezett a megnyíló, határmenti együttmûködést elômozdító európai uniós források által. A PBKIK 2005-ben két Phare CBC pályázati projektet valósított meg, mindkettô partnere az Eszéki Megyei Kamara volt. Bôvebben: www.pbkik.hu

> Tagozati hírek. Az MKIK Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozata április elején Mostarban vesz részt nemzetközi vásáron információs standdal, más eseményeken látogatóként jelenik meg. A hagyományokhoz híven idén áprilisban magyar-horvát befektetôi konferenciát szerveznek Pécsett. Az ôszi Pécs Expo kiállításon (pontos idôpont még nincs) nagyobb számú horvát cég jelenik meg. Elérhetôségek. Az MKIK Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozatának elnöke dr. Gyôrvári Márk, titkára Almási-Gátai Éva. Elérhetôségeik: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., Telefon: 06-72-507-126, fax: 06-72-507-122, e-mail: almasi@pbkik.hu, web: www.pbkik.hu

Vásárajánló Horvátország, Zágrábi Vásárközpont • • • • • • • • • • • • • • • •

Home and Garden (kertészet) – március 3–5. Pets (házi kedvenc állatok: ) – március 3–5. Fashion and Beauty (divat- és szépség) – március 10–12. Auto Show – március 23. – április 2. Construction and Equipping (építôipar) – április 24–27. ELCRO (ipari elektronika, méréstechnika, automatika) – április 24–27. BIAM (szerszámgép- és szerszámipar) – április 24–27. ANTICORROSION – április 24–27. WELDING (hegesztôipar, hegesztés-technika) – április 24–27. CRAFTS FAIR (ipar, kézmûipar) – április 24–27. Vinovita (borászat) – május 10–14. Tourism (turizmus) – május 10–14. Loring (vadászat, halászat) – május 10–14. Medicine and technology (gyógyszeripar) – május 24–27. Autumn fair (11 szakvásár egy idôben) – szeptember 19–24. Ambienta (bútoripar, belsôépítészet, dekoráció) – október 11–15.

Aktuális

Megváltozott a külpiaci szervezet

A külpiaci szervezet azonban (értjük ez alatt a külföldi kereskedelmi irodákat és az itthon tevékenykedôket) – ha akadtak is zökkenôk – folyamatosan tette a dolgát.

Egy hálózatban A legújabb változásokról Spányik Péter, az ITDH igazgatója adott összefoglalást lapunknak. – 2006. januártól az eddigi két párhuzamos, és eltérô szerepekkel bíró külföldi hálózat, azaz a külgazdasági attasék és az ITDH kereskedelmi irodáinak vezetôi egyet alkotnak. Ez meglátásom szerint óriási pozitív elôrelépés. Most már a volt 32 külföldi ITDH kereskedelmi szolgálati (ksz) iroda és a külgazdasági attasék egységes külpiaci hálózat keretében, a nagykövetségekbe tagozódva állnak a kereskedelemfejlesztés és befektetés ösztönzés szolgálatában. Az elvárás, hogy az új rendszer még üzlet-orientáltabban viselkedjen, nem csupán, és nem elsôsorban a makrogazdasági folyamatokat tartva szem elôtt, hanem jobban, erôteljesebben és hatékonyabban képviselve a piacon a magyar vállalati érdekeket. Értem ez alatt úgy a külföldi tôke idevonzását, mint a magyar tôke kiáramlásának segítését, vagy a kereskedelem fejlesztését. Most már tehát nem 32, hanem 56 helyen van olyan iroda a világban, ahol a magyar cégek számára gyakorlati segítséget tudnak adni gazdasági kérdésekben, vagy tárgyaló partnereket szerezni. Zökkenôk persze nyilván elôfordulhatnak, mint minden átszervezéskor, de ez adott esetben inkább a belsô szervezetet illetôen jelentkezhet, mint kifelé, azaz a vállalkozások irányba. – Új helyszínek, új elérhetôségek, új emberek? Ezeket jelenti az egységesülés? – Nem. Amennyiben van változás, nem a hálózategyesítés miatt történik. Az attasék és a ksz-irodák vezetôi eddig is hasonló vagy azonos közegben végezték munkájukat, most ez szervezettebbé, racionalizáltabbá válik. Ott, ahol költséghatékony, és lehetséges az ügyfélforgalom, a nagykövetségre beköltözik munkatársunk, másutt a nagykövetségen kívül marad, ha az ügyfélforgalom lehetôsége így kívánja. Szervezetileg az ITDH képviselôje a Külügyminisztérium irányította nagykövetséghez tar-

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) az elmúlt években számtalan változást élt meg: költözések, haláleset, vezérigazgatócserék és vezér nélküli idôszakok, tulajdonoscserék váltották egymást.

tozik januártól, mint külgazdasági szakdiplomata, a szakmai irányítás azonban a GKM tulajdonolta ITDH-nál maradt. A minisztérium a kereskedelempolitikai feltételrendszer témakörében ad ki feladatokat és kér anyagokat. Az ITDH a vállalati ügyek tekintetében munkatervet készít, pl. a varsói munkatársa milyen feladatokat tervez elvégezni az elkövetkezô negyed-, vagy félévben, s ha az idôszak lezárul, értékeljük tevékenységét, a tervek megvalósulását. Az értékelés eddig évente történt, és sok inputból táplálkozott. Most a munkaterv a beszámoló alapja: megcsinálta-e, és hogyan, ha nem, miért nem, ha többet, miért többet… A munkaterv természetesen tükrözi a vállalati igényeket, hiszen kollégáink a magyar cégek (és így a magyar gazdaság) érdekében tevékenykednek, mégpedig célirányosan.

Kiállítások – Tapasztalatból tudjuk, hogy kollégái többsége eddig sem unatkozott, bizonyos relációkban sok feladat hárult rájuk. Most könnyebb dolguk lesz? – Évi bô 40 ezer megkeresést regisztrálunk, van tehát munka bôven. Ahol eddig egy ember volt, ott nyilván csak bizonyos mértékig tudta tenni a dolgát, most munkamegosztással könnyíthetô illetve fokozható a befektetôk, a kereskedni akarók kiszolgálása. Regisztrációs rendszer bevezetése indokolt, hiszen állami szolgáltatás állami pénzen végzünk, aki tehát igénybe akarja venni, regisztráltatnia kell magát. Elôfordulhatott mondjuk, hogy profitorientált cégek feltették körkérdéseiket kollégáinknak, majd az így szerzett információkat jó pénzért adták tovább… Az említett munkaterv, illetve értékelés azt is szolgálja, hogy a kiemelkedôen teljesítôk illô prémiumot kapjanak. A racionalizálás ezt megelôzôen a belföldi szervezetet is elérte, regionális hálózat jött létre a megyei helyett, a budapesti központban is egyrészt csökkent a létszám, másrészt piramis-felépítésû helyett egyszintû és feladatorientáltabb lett. Az egyik terület a befektetés ösztönzés, a másik az üzletfejlesztés, ahová a kiállítások, a rendezvények, az exportpromóciók tartoznak. Eddig relációra specializálódottan foglalkoztunk az ügyekkel, most két külön területen tevékenykedünk, kisebb létszámmal, nagyobb forrásokat biztosítva, célirányosabban. – Az elmúlt években, különösen pedig tavaly sok kritika hangzott el az üzletemberek körébôl a támogatott kiállítások késôi kijelölése és pályáztatása miatt. Az idén mi várható? – Történelmi csúcsot döntünk, hamarosan megjelenik az új pályázati rendszer, melynek logikája is megváltozott. Az alulról építkezés jellemzi, felmértük, hol van olyan vállalati érdeklôdés, ahol nemzeti részvétellel, mint Magyarország jelenik meg 20-30 cég. Románia és Szerbia-Montenegró idén a fô célterületet, 8 ilyen egységes, nemzeti megjelenésû kiállítás lesz (mint a régi I. kategóriásak). A korábbi, II. kategóriába soroltak, melyeket szakszövetségek, kamarák javaslatai alapján vettünk fel a listára, beépültek az egyedi pályázati rendszerbe. Lesznek ajánlott kiállítások is, szintén javaslatok alapján, (140 helyszínen), itt magasabb a támogatás, mint az egyediek körében. Az elv nem nagyon, a rendszer változott.

Egyéb támogatások Ugyancsak fontos, hogy a marketing eszközökre igényelhetô támogatások köre nemcsak megmarad, de a kor követelményeinek megfelelôen bôvül is, a kiadványok, hirdetések, terembérlés, nemzetközi tagdíj stb. mellett például termékbemutató, promóciós DVD filmek készítésére is kérhetô támogatás. A tavalyinál több forrás, 460 millió forint körüli összeg áll rendelkezésre. Ugyancsak a hazai cégek segítésére szolgál, hogy távoli országok fontos kiállításain információs standot üzemeltet az ITDH, ahol vállaljuk a magyar vállalatok kiadványainak terjesztését is.

11 Acélcsövek, csôkészítmények, egyéb kiegészítô acéltermékek, átmeneti elzáró, fojtó és szabályzó szerelvények forgalmazása. Mûszaki szaktanácsadás, finanszírozás, szállítmányozás.

VAWEX HUNGÁRIA KFT. H-8800 Nagykanizsa, Huszti tér 5. fsz. 11. Tel.: (+36-93) 516-606 (+36-93) 516-607 Fax: (36-93) 516-608 E-mail: vawex@enternet.hu WEB: http:// www.vawex.hu

Cégünk, a PORTICO Kft az alábbi termékcsoportok forgalmazásával foglalkozik: – Mûanyag- és gumiipari formaleválasztóanyagok és formatisztítók – Ipari ragasztók: ➣ fa- és kárpitosipari ragasztók, kasírozó ragasztók ➣ vizes kontakt ragasztók, mérnöki ragasztók ➣ cipôipari ragasztók Elérhetôségeink: Cím: H–1107 Budapest, Száva u. 5–7. Tel.: (+36-1) 264-1436; Fax: (+36-1) 431-7154 E-mail: portico@t-online.hu Web: www.portico.hu ISO 9001:2000 minôsítéssel rendelkezünk.

Hirdessen a Híd-ban! info@feliciter.axelero.net

Évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô kiadónk vállalja: – – – – –

prospektusok, szórólapok könyvek, újságok fali naptárak és egyéb kiadványok tervezését, szerkesztését, teljes körû kivitelezését kiváló minôségben, reális áron, rövid határidôvel.

AZ ÖTLETTÔL A KÉSZTERMÉKIG! E-mail: feliciter@axelero.hu Tel: (+36-30) 399-8940

SunInWest Inc. H–1053 Budapest Ferenciek tere 7–8., 3. lh., 2/11. Telefon: (36-1) 486-0540 Fax: (36-1) 486-0541 E-mail: office@suninwest.com Web: www.suninwest.com

MOMENTÁN VÁMÜGYNÖKSÉG H– 4400 Nyíregyháza, Lujza u. 11. Tel.: (+36-42) 460-084. Fax: (+36-42) 506-212 Internet: www.momentan.hu • Spedíció • Komplex vámügyintézés • Engedélykérelmek • Utólagos eljárások • Kezességvállalás • Reexpediálás • OTP-vámpénztár • Engedélyezett címzett/feladói tevékenység • Közvámraktározás, vámtanácsadás • Reexpediálás Belföldi, közvám, és áfaraktárunkban vállaljuk Ukrajna, Románia irányába – kisebb tételekben – exportra kerülô áruk raktározását, helyi vámkezelését (este és hétvégén is), továbbítását, a tulajdonos rendelkezései alapján.

Megrendelôszelvény Megrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre. A 6 lapszám elôfizetési díja 1980 Ft+áfa*. A cég neve:

..............................................................................................

Ügyintézô:

..............................................................................................

Postacím:

..............................................................................................

Számlázási cím:

..............................................................................................

Példányszám:

..............................................................................................

Telefon/fax:

..............................................................................................

Dátum / aláírás:

..............................................................................................

* Az ár tartalmazza a postaköltséget. Kérjük, a kitöltött megrendelôt a (06-42) 504-930-as fax számra küldje vissza.

Vásárajánló BOSZNIA-HERCEGOVINA: Mostar-i Nemzetközi Vásár – április 4–8. (Magyarország vendég ország, kiemelt partner)

UKRAJNA International Exhibition Centre, Kijev

• Univers of Beauty and Health – április 27–30.

ROMÁNIA Intarzia (faipar) – Brassó, március 9–12. Construct-Antreprenor (építôipar) – Bukarest, március 22–25. Romtherm (hûtés, fûtés, légtechnika) – Bukarest, március 22–25. Expo Security (biztonságtehcnika) – Bukarest, március 22–25. Szentgyörgy Napi Vásár – Sepsiszentgyörgy, április 26–29. Construct-Ambient (belsôépítészet, lakberendezés)

• • •

– Bukarest, május 17–21.

Tibco (fogyasztási cikkek) – Bukarest, május 31. – június 4. Cer-Glass (üveg, kerámia, porcelán) – Bukarest, május 31. – június 4. Csíkexpo – Csíkszereda, május 31. – június 2.

• •

SZERBIA-MONDENEGRÓ Motor Show (OICA), (jármûipar) – Belgrád, április 3–8. Gradevinarstvo (építôipar) – Belgrád, május 3–7. Agricultural Fair (mezôgazdaság, élelmiszerpar)

•

– Újvidék, május 13–20.

Technika (beruházási-technikai) – Belgrád, május 16–20.

BULGÁRIA Vinaria (borászat) – Plovdiv, március 15–18. Fogyasztási Cikkek Vására (7 szakvásár egyben) – Plovdiv, május 8–13.

Printcom (nyomdaipar) – Plovdiv, június 6–10. Bôvebb információk: Mac-Lline Hungary Kiállításszervezô Kft. 6726 Szeged, Fürj u. 92./b. Tel./fax: (06-62) 430-861. Tel.: (06-62) 430-430 Fax: (06-62) 431-216 E-mail: macline@ekopark.hu, Web: www.macline.hu

• •

(professzionális, orvosi, dekoratív kozmetika és parfümök, fodrászati és szépségszalonok berendezései) Wedding, Family Fair, Fashion World 2006 – április 27–30. (esküvôi szalon, alkalmi ruházat, ajándékok) Fuel and Energy Complex of Ukraine – szeptember 26–29. (technológiák, berendezések, kôszén-, olaj- és gázipari vállalatok) AQUA-Ukraine 2006 – Nemzetközi Víz Fórum – október 3–6. (víztisztítás, felhasználás, szennyvíz- vízkezelés, szivattyúk, berendezések) Protection Technologies 2006 – Nemzetközi Kiállítás és Fórum – október 11–14. (katasztrófa és tûzvédelmi berendezések, megelôzési technikák, stb.) Arms and Security 2006 – október 11–14. (fegyverek és lôszerek, katonai és biztonsági berendezések, beléptetési és ellenörzô berendezések, speciális anyagok) Agroforum 2006 – november 15–17. (technológiák, berendezések, alkatrészek, növénytermesztési technológiák, állattenyésztési berendezések, takarmánynövények, állategészségügyi gyógyszerek, agro-ökológia, mezôgazdasági alapanyagok, minôség-ellenôrzés) CommunTech 2006 – november 15–17. (Kommunális Szolgáltatások) Nemzetközi Ipari Fórum 2006 – november 28. – december 1. (fémipar, gépipar, mûanyagipar, raktározási és szállítási technológiák, berendezések, mérési és ellenôrzési technikák, beszállítóipar)

Részletek az IEC magyarországi képviselôjétôl: Pálinkás Marianna, Interpress Kiállítások Kft. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21. Tel.: (06-1) 302-7525. Fax: (06-1) 302-7530 E-mail: office@interpress.hu, Web: www.interpress.hu

Az EU-elnökség kapcsán az üzleti élet is belendült

Az elnökség kapcsán az ország azonban nem csak az Európai Unió által tervezett – az elnökség sokszínû logojában is kifejezésre juttatott – magasrangú eseménynek ad helyszínt, hanem érezhetôen megélénkült a gazdasági és pénzügyi tárgyú nemzetközi konferencia-aktivitás is az országban. Január második hetében a londoni EUROMONEY pénzügyi szaklap szervezett Bécsben nemzetközi pénzügyi konferenciát – súllyal a Közép-Kelet-Európai országokra fókuszálva –, ahol a miniszteri panelben Dr. Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára képviselte Magyarországot, a hazánkkal foglalkozó kerekasztal elnökségéhez pedig csatlakozott Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója is. Francis Ford Coppola – a Keresztapa c. film rendezôje – és Simon Peres voltak a díszvendégei a februári COM.SULT konferenciának, amely a tanácsadók és management szakemberek nemzetközi seregszemléje volt. Az érdekes nyitóelôadások után szekcióbeszélgetésekre került sor, amelyek munkájában részt vettek Dr. Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, és Kilián Csaba, az ITDH igazgatója. A konferenciára tekintélyes magyar küldöttség érkezett a cégek körébôl, és igen hasznos kapcsolatfelvételekre került sor. Hazánk kvázi vendégországként szerepelt a konferencián.

A Német Szövetségi Köztársasággal folytatott kereskedelmünkben 30%-kal részesedik Bajorország, és hasonló arányt képviselnek a bajor vállalatok a német cégek magyarországi közvetlen tôkebefektetéseiben. Bajorországból nemcsak a nagybefektetôk vannak jelen a magyar gazdaságban, hanem jelentôs számban a közepes cégek, sôt nagyon sok kisvállalkozás is. A gazdasági összefonódás ilyen fokán könnyen gondolhatnánk, a kapcsolatrendszer elérte csúcspontját.

Úttörô megoldások

2006. elsô félévében Ausztria látja el az Európai Unió elnökségét, amely számos magas szintû találkozót és konferenciát hoz magával a gazdasági és politikai élet minden területén.

Februárban az IT és kommunikációs szakma találkozik nemzetközi szinten a bécsi I.convienna 2006 konferencián, és az azzal egyidejûleg rendezett ITnT kiállításon, amely a nagysikerû IFABO kiállítás-sorozat utódja. Hazánkat a konferencián Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter képviseli. Májusban a Európai Unió tagállamai egy üzleti „csúcstalálkozó” keretében találkoznak a Latin-Amerikai és a Karib térség országainak képviselôivel és az érdeklôdô cégek szakembereivel Bécsben (EU-LAC címû rendezvény). A Magyar Nagykövetség az elsô félév folyamán Magyar Napok szervezését irányozta elô. Az elsô Linzben lesz, áprilisban, ahol Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium külgazdasági helyettes államtitkára tartja a nyitóelôadást. A Magyar Napok célja, hogy a magyar gazdasági érdekek és a legújabb gazdasági és befektetôi információk közvetlenül célba juttathatók legyenek az érdeklôdô cégek részére, ezen felül természetesen proaktív módon, célzott céges találkozókon is igyekszünk az osztrák gazdasági körök érdek-

lôdését hazánk, mint lehetséges gyártási és szolgáltatási helyszín iránt felkelteni, illetve a már jelenlévô vállalatokat a meglévô befektetések bôvítésére ösztönözni. Berényi Ferenc vezetô külgazdasági szakdiplomata, Bécs Magyar Köztársaság Nagykövetsége (volt ITDH iroda) 1010 Bécs, Opernring 5/2. Tel.: (00-43)1-585-3133, Fax: (00-43)1-585-3133/111 E-mail: vienna@itd.hu

Bajor-magyar gazdaság Németország

Ausztria

A kapcsolatok tartalékai kimeríthetetlenek

A Bajor Szabadállam a magyar gazdaság egyik jelentôs, sok tekintetben meghatározó partnere. Hosszú évek óta nagyobb volumenû a kereskedelmi forgalmunk ezzel a német tartománnyal, mint a szomszédos Ausztriával.

Az elmúlt hónapok eseményei is bizonyítják, hogy hagyományos súlyú gazdasági partnerünk nemcsak nem elégszik meg a kapcsolatok jelenlegi szintjével, hanem úttörô kooperációs megoldásokban is messzemenôen érdekelt. Hamarosan beérik annak a három évvel ezelôtt elkészített és a bajor gazdasági tárca által finanszírozott tanulmánynak, a várossal megkezdett párbeszédnek a gyümölcse, amely a debreceni repülôtér fejlesztési lehetôségeivel foglalkozott. Debrecenben idôközben számos beruházási tervet dolgoztak ki a repülôtéren, Debrecen belvárosában és a város környékén. A fejlesztési terveket egy csokorban elsôként Münchenben mutatták be bajor befektetôk, fejlesztô társaságok, pénzügyi szakemberek számára. A rendezvény házigazdája a HypoVereinsbank volt. A válasz nem késett sokáig. A bajor gazdasági államtitkár ez év márciusában üzletember delegáció élén látogat el a Hajdúság fôvárosába, és a helyszínen tájékozódik arról, hogyan kapcsolód-

hat be a bajor gazdaság a megismert projektek megvalósításába. Új utakat keres a bajor építôipar is Magyarországon. A 2006. év elsô müncheni rendezvényén önkormányzati tulajdonú – elsôsorban logisztikai, idegenforgalmi és ingatlan projektek bemutatására került sor a Bajor Építôipari Szövetségben megrendezett workshop keretében. Ugyancsak folytatódnak a harmadik piaci együttmûködést megcélzó megbeszélések a két ország építôipari vállalkozói között.

Klaszter-offenzíva Ez év április 4-én Passau-ban kerül sor a tavaly ôsszel megindult háromoldalú környezetvédelmi workshop második rendezvényére. Ezen bajor, magyar és román szakértôk, projektgazdák tárgyalnak az együttmûködésrôl.

A Visegrádi Országok Régióinak I. Fórumát 2004 októberében Krakkóban rendezték meg elsô alkalommal, hagyományteremtô szándékkal. A fórum életre hívása összhangban volt azzal a – kormányzati szinten is deklarált – elhatározással, hogy az EU intézményeiben, döntéshozatali folyamatában a visegrádi országok képviselôi egyfajta „lobbiblokkot” alkotva, közösen lépjenek fel – a többi között – a közös költségvetés kialakításakor. A fórum célja a politikai konzultáció, amely kiemelt hangsúlyt kap a regionális politika, valamint a Strukturális Alap kihasználása területén. A rendezvény fô eseménye a Krakkói Nyilatkozat közzététele volt, melynek aláírói ünnepélyesen kijelentették: céljuk a tartós és sokoldalú együttmûködés a régióik önkormányzatai, valamint civil szervezetei között. A nyilatkozat a többi között rögzítette: „A Visegrádi Országok Régióinak Fóruma lehetôséget biztosít a jószomszédi kapcsolatok új formájának kialakításához, egyben hozzájárul a regionális önkormányzatok helyzetének megerôsítéséhez, a lakosság, a közintézmények és a hatóság együttmûködésének modernizálásához, valamint lehetôséget nyújt a közös politika területén az álláspontok jobb kihangsúlyozásához, ezen belül is a regionális politikai kérdéseket illetôen, valamint elôsegíti a közös és versenyképes gazdasági fejlôdést az egész közép-európai régió területén.” 2005 májusában a lengyelországi Wroclawban rendezték meg a Régiók és Városok Európai Csúcstalálkozóját. A tanácskozás kiemelt kérdésként a regionális és helyi demokrácia, a versenyképesség és prosperitás, a kohézió és szolidaritás témaköröket elemezte. A mintegy 600 fôs konferencia a régióelnökök, polgármesterek, regionális parlamentek elnökei, EU intézmények képviselôi, továbbá helyi és regio-

V4 országok

Bajorország nagyszabású klaszter-offenzívába kezdett. A formálódó, illetve részben már mûködô klaszterek közül jó néhánnyal van intézményes, vagy vállalati szintû kapcsolata a magyar partnereknek (autóipari, orvostechnikai, környezetvédelmi), azonban további együttmûködési lehetôség (pl. biotechnológia, ITK, médiaipar, logisztika terén) is megnyílik ezek révén. A Bayern Innovativ – a bajor gazdasági minisztérium szakmai szervezete – rendezvényei kitûnô alkalmat kínálnak magyar vállalatok számára is a bemutatkozásra és kapcsolatteremtésre. A www.bayern-innovativ.de weboldalon vagy az ITDH honlapján (www.itd.hu) rendszeresen olvashatók a Bayern Innovativ legközelebbi rendezvényei. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok ma már olyan szintre emelkedtek, hogy magyar vállalatok is megkísérlik a helyszínen felmérni a bajor piacot, termékeiket és szolgáltatásaikat

ugyancsak a helyszínen kínálják megszokott, vagy jövôbeni partnereiknek. A müncheni Fôkonzulátus Kereskedelmi Osztálya készséggel áll az érdeklôdô vállalatok rendelkezésére mind a képviselet-, fióktelep, vagy cégalapítással kapcsolatos jogi háttér megismerésében, mind a megfelelô telephely megtalálásában, újabb kooperációk generálásában, a bajorországi bemutatkozás megszervezésében. A német-magyar kapcsolatrendszeren belül zászlóshajónak számító bajor-magyar gazdasági együttmûködés a sûrû szövésû kooperációs háló ellenére is tartogat új utakat, új formai és tartalmi megoldásokat a gazdaság szereplôi számára. Esz Anna kereskedelmi konzula, kereskedelmi osztály vezetôje Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa 80637 München, Dom-Pedro-Str. 17 Tel.: 0049 89 12 022 845,6. Fax: 0049 89 12 022 847 E-mail: munich@itd.hu. Internet: www.itd.hu

A visegrádi együttmûködésrôl

A szlovákiai Nyitrán tartotta ülését decemberben a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht. által szervezett kétnapos rendezvényen a tanács elnöksége a csatlakozni szándékozó Zemplén és a Mura-Dráva Eurorégió felvételérôl is határozott.

nális hatóságok vezetôi számára lehetôséget teremtett arra, hogy hangsúlyozzák a régiók és városok szerepét, helyét a kibôvített Európában. Az Európai Unió Régióinak és Városainak választott képviselôi Wroclaw-ban zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben a következôket fogalmazták meg: „Az Unióban és tagállamaiban gondoskodni kell a demokrácia megerôsítésérôl, egyben hangsúlyozni fontosságát az európai gazdaság versenyképessége érdekében. A csúcstalálkozó a szolidaritáson alapuló kohéziós politika elveit támogatja, azaz egyetért az Európai Bizottság 2007-2013-as pénzügyi tervrôl szóló javaslataival, az uniós GDP 1.14%-át kitevô költségvetéssel. A képviselôk úgy vélték, hogy a 2007-2013-as idôszak költségvetési forrásainak 0.41%-a jelentse a kohéziós politika minimum szintjét. Igent mondani az Európai Alkotmányra.”

A Visegrádi Országok Régióinak képviselôi második alkalommal 2005. szeptember 26-27-én Pozsonyban találkoztak, hogy áttekintsék a Visegrádi Négyek régióinak fejlôdését az EU csatlakozást követôen, az országok képviselôinek együttmûködését az Európai Unió Régiók Bizottságában, valamint a kultúra és mûvelôdés területén elért eredményeket, tapasztalatokat. A tanácskozáson a magyar delegáció részérôl igényként hangzott el a V4-ek együttmûködési lehetôségeinek bôvítése a mezôgazdaság, a foglalkoztatás és a kohéziós politika területén. Kuti Csaba Veszprém Megye Közgyûlésének elnöke egy négynyelvû régiós szótár megalkotására tett javaslatot, amely a lengyel, cseh, szlovák és magyar nyelvben eltérô jelentéssel bíró régiós szakkifejezések eligazodásában nyújthat segítséget. (A szótár elkészítése a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht. gondozásában folyamatban van.) A tavaly decemberi nyitrai konferencián a V4es magyar elnökség prioritásairól, elvégzett feladatairól és terveirôl is szó esett. A Visegrádi Csoport elnökségét a 2005/2006-os idôszakra Lengyelországtól vette át Magyarország, s az alábbi célkitûzéseket fogalmazta meg: – A V4 identitás erôsítését és kommunikációs stratégia kidolgozását annak érdekében, hogy a V4 polgárközelsége tovább növekedjen; – A V4 kohéziójának, konzultációs és együttmûködési kapacitásának erôsítését az EU legfontosabb aktuális kérdéseinek megvitatása érdekében; – A közép-európai átalakulási és modernizációs törekvések elôsegítését, kapcsolódást az EU versenyképességét javító erôfeszítésekhez, különös tekintettel az infrastrukturálisés kutatás fejlesztésére. A konferencián több elôadás hangzott el a határokon átnyúló kapcsolatokról, a Visegrádi Alap pályázati lehetôségeirôl, a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió és a Duna Eurorégió tevékenységérôl. A konferencia második napján a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsának elnöksége a Zemplén Eurorégió és a MuraDráva Eurorégió felvételérôl is határozott.

20 FÁK

Az alapító cégek, bankok és a jelenlegi tagok célja az, hogy a szovjet utódállamokkal, vagyis a FÁK államokkal fejlesszék és erôsítsék gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat. Ennek érdekében immár 12 éve mûködik a FÁK Üzleti Klub, mint aktív érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet, elsôsorban tagjai, A FÁK Üzleti Klub, Magyarország érOroszországi Föderáció, Ukrajna, Moldáv Közmásodsorban mindazon gazdálkodók érdedekképviseleti, nonprofit – típusú tártársaság, Belarusz Köztársaság, Kazah Köztárkében, melyek tevékenységük eredményésadalmi szervezet. A Magyar Kereskesaság, Üzbég Köztársaság, Grúz Köztársaság, nek jelentôs részét a szovjet utódállamok delmi és Iparkamara tevékenységi elôdÖrmény Köztársaság, Azerbajdzsán Köztársapiacain kívánják elérni. je, a Magyar Gazdasági Kamara kezdeság, Türkmenisztán, Kirgiz Köztársaság, TaA hazai vállalkozók a térségben változó, néményezésére jött létre 1993 szeptemdzsikisztán. ha igen mostoha infrastrukturális körülméberében, mintegy 40 alapító cég és A FÁK Üzleti Klub néhány konkrét tevékenysények között mûködnek. Többek között e nebank részvételével. 1994. márciusától a gi köre: hézségek leküzdésére, a Magyarországra juFôvárosi Bíróságnál bejegyzett, önálló• állandó kapcsolattartás Magyarország és a tó információk feldolgozására, megfelelô kean gazdálkodó szervezet. FÁK országok gazdasági-kereskedelmi zelésére jött létre a FÁK Üzleti Klub. Tevéegyüttmûködésében illetékes állami és állami kenységében támaszkodik a Magyar Kerestulajdonú szervezetekkel (Minisztériumok, kedelmi és Iparkamara, valamint a területi kamarák és a FÁK országok kamarái között meglévô és fejlôdô sokol- ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., stb.), a dalú kapcsolatokra, valamint más vállalkozói érdekképviseletet ellátó magyarországi orosz, ukrán, kazah, moldáv kereskedelmi képviseleszervezetek között kialakított kapcsolati rendszerre. Tevékenysége tekkel, kamarai és más érdekképviseleti szerezetek magyarországi további pillérei: Magyarország külpiaci szervezete a FÁK országok te- képviselôivel, rületén (Moszkva, Kijev, Almaty, Jekatyerinburg), valamint a magyar- • sajtó, public relation munka a kapcsolatok fejlesztése érdekében, (A országi FÁK külképviseletek (Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Kazah HÍD-lapcsoport is a Klub kommunikációs partnere) • a tagságról és a FÁK Klubhoz nem csatlakozó, de a térségben érdekelt Köztársaság, Moldáv Köztársaság). A FÁK Üzleti Klub az érintett, elsôsorban magyarországi vállalatok magyarországi székhelyû vállalatokról a tevékenységi körre is vonatkozó számára nyújt érdekképviseleti és információs – szolgáltatási – szervezé- lehetô legteljesebb körû információnyújtás és partnerkeresés, si fórumot, mindazon cégeknek, akik érdekeltek a kereskedelmi-gazda- • a partnerországokról kereskedelmi-gazdasági információnyújtás, kesági kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében a következô országok reskedelemtechnikai tanácsadás, • tájékoztatás a vásári, kiállítási programokról, vonatkozásában: • szakmai és üzleti találkozók szervezése itthon és külföldön, szakmai „szemináriumok” rendezése gyakorlati példák és tapasztalatok alapján, • alkalmi, speciális kiadványok szerkesztése és kiadása az igényektôl függôen, • információs napok, kontaktnapok és csoportos üzletember találkozók szervezése Magyarországon és a partnerországokban.

A FÁK Üzleti Klub

A Tagozat tagjainak száma 300 körül van és folyamatosan emelkedik. Tagjai zöme a kis- és középvállalkozások körébôl kerül ki, számosan azonban a magyarországi nagyvállalatokat reprezentálják. A Tagozat célja, hogy szervezett keretek között, intézményesített formában segítse a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlôdését, különösen a hazai kis- és középvállalkozások exportját és orosz piaci pozíciójának erôsítését. A nagyvállalatok számára hangsúlyosan jelenik meg a kamara piacszervezô szerepe, tekintettel arra, hogy a tagozat közvetlen kapcsolatban áll az Orosz Kereskedelmi és Iparkamarával és a területi kamarákkal, valamint néhány kormányzósággal, ahonnan rendszeresen érkeznek gazdasági, üzleti információk. Az elmúlt néhány évben az orosz gazdaság dinamikus növekedése felértékelte az orosz piac jelentôségét, kemény nemzetközi verseny folyik a pozíciók megszerzéséért. A Tagozat elôsegíti a hazai vállalatok oroszországi piacra jutását kiállításokon való megjelenés, üzleti találkozók, prezentációk szervezésével, közvetlenül felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes regionális kamarákkal, az orosz üzleti partnerekkel és helyhatósági szervezetekkel. A magyar üzleti ajánlatokat elekt-

Oroszország

A FÁK Üzleti Klub ügyvezetôje Németh Tibor, elérhetôségei: FÁK Üzleti Klub, Magyarország 1101 Budapest, Albertirsai út 10. Tel: 06-1-263-6887; Fax: 06-1-263-6277 Mobil: (06-30) 281-1356; E-mail: cisclubp@hu.inter.net

Orosz tagozat

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozata 2003 júliusában alakult meg. A tagozat mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a MKIK anyagi támogatásával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja.

ronikus úton juttatjuk el az orosz országos és regionális kamarák honlapjaira, az oroszországi üzleti ajánlatokat, gazdasági információkat pedig havonta elektronikus úton terjesztett Hírlevélben kapják meg tagvállalataink. A havi rendszerességgel megjelenô Hírlevél orosz, amerikai, angol, német és osztrák hírforrásokra alapozva a világgazdasági folyamatok orosz relációban történô felmutatásával segíti a vállalati döntéshozókat, egyben elôsegíti a tagvállalatainkkal interaktív kapcsolat kiépítését.

Az MKIK Magyar-Orosz Tagozata célirányos és összehangolt együttmûködésre törekszik a hazai kormányzati szervekkel is, azok háttérintézményeivel és mindazon civil szervezetekkel, melyek a magyar-orosz relációban üzleti, kereskedelmi vagy gazdaságszervezô tevékenységet folytatnak. Tagozatunk elnöke rendszeresen résztvevôje a Magyar-Orosz Kormányközi Vegyesbizottság üléseinek s tagja a bizottság most alakuló Építôipari Munkacsoportjának. Tagozatunk várja az orosz piacon érdekelt cégek további jelentkezését. Elérhetôségeink: dr. Nagy Róza, elnök Tel: 06-1-488-2000 Szirmay Zsuzsa, MOT- titkár Tel: 06-1-488-2096, Fax: 06-1-488-2180 E-mail: szirmay@bkik.hu

A sátoraljaújhelyi ipari parkban lerakták az alapkövét a németországi HEICHE cégcsoport új üzemének. Az alapkövet Gunter Heiche, a cég ügyvezetô igazgatója és Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere helyezte el. Gunter Heiche az eseményt követô sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta, vállalatuk az autóipar és gépipar beszállítói közé tartozik, elsôsorban fém felületkezelést végeznek. A sátoraljaújhelyi ipari parkban felépítendô, 4500 négyzetméter alapterületû épületben egy éven belül a tervek szerint legalább hatvan új munkahely létesül. A mintegy ötmillió euró értékû beruházás helyszínéül azért választották Sátoraljaújhelyt, mert kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik mind Szlovákia, Ukrajna és Románia irányába. Juhász István a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetô igazgatója kiemelte: az új cég jól illeszkedik a térségben korábban elindított Kárpátok Beszállítói Klasz-

Itthon

Új üzem

ter programhoz, amely a hármashatármenti régióban elinduló, évi 1,2 millió autó gyártásához szükséges beszállítói feladatokra alakult.

Konferencia és üzleti fórum A Floreno Kft. az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel és a FÁK Üzleti Klubbal együttmûködve konferenciát és üzleti fórumot szervez

A MAGYAR-OROSZ és a MAGYAR-FEHÉROROSZ KERESKEDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI címmel március 23.-án, csütörtökön 10.00 órakor a GRAND HOTEL HUNGÁRIA konferenciatermében (1074 Budapest, Rákóczi út 90.). 2005-ben az Oroszországba irányuló magyar export örvendetes módon ismét nôtt, és bôvültek kapcsolataink a többi FÁK-országgal is. E hagyományos rendezvény alkalmat nyújt arra, hogy a bôvülô lehetôségekbôl az Ön vállalkozása is proﬁtálhasson. A konferencián a téma legjobb szakembereitôl elsô kézbôl kaphatja meg a szükséges információkat. A rendezvényen az Orosz és a Fehérorosz Kereskedelmi és Iparkamara üzletember delegációval vesz részt, akikkel eredményes üzleti tárgyalásokat folytathat. (Az elmúlt évben a kamarai látogatást követôen több ügylet is realizálódott.) A tervezett program: A magyar-FÁK kapcsolatok az elmúlt években, kilátások 2006-ra – Szanyi Tibor államtitkár, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének tendenciái és perspektívái – A. Prohorenko, az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselet vezetôje A magyar-belarusz kapcsolatok helyzete – V. Kurlovics, a Fehérorosz Nagykövetség tanácsosa Oroszországi kereskedelmünk tapasztalatai 2004–2005-ben – Szûcs Pál, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet vezetôje Az orosz gazdaság állapota és magyar esélyek Putyin elnök látogatásának tükrében – Sz. Bíró Zoltán, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet

Magyarország és a FÁK országok közötti vámolás kérdései, az EU-csatlakozásunkkal kapcsolatban történt változások – Búzási Tibor ôrnagy, vámigazgatási fôreferens, Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnoksága Az oroszországi vámszabályozás aktualitásai – az orosz vámszervek képviselôi Az Eximbank a magyar vállalkozók szolgálatában – Rosta György vezérigazgató-helyettes A MEHIB Rt. által ajánlott konstrukciók 2006-ban – Szakács Tibor vezérigazgató Az Orosz és Fehérorosz Kereskedelmi kamarák szerepe – a Kamarák képviselôi Az ITDH 2006. évi kereskedelemfejlesztési programjai – Dr. Kaszics Miklós, FÁK irodavezetô, ITDH

Jelentkezési határidô: március 20. A részvétel módjáról, költségeirôl és egyéb tudnivalókról információ kérhetô: Réthi Adrien, Floreno Kft.

(Tel: 06-1-431-0448, 06-20-914-0807, e-mail: info@ﬂoreno.hu) illetve Németh Tibor, FÁK Üzleti Klub (Tel: 06-30-281-1356, e-mail: cisclubp@hu.inter.net).

Sorokban > Orosz üzletek. Az orosz-magyar építésügyi, turisztikai kapcsolatok értékelése, az együttmûködés erôsítése szerepelt Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli miniszter közelmúltbeli moszkvai látogatásának napirendjén. Köztudott, hogy az elmúlt idôszakban a magyar építôipari vállalkozások jelentôs eredményeket értek el az orosz piacon, és sok magyar cégnek van kialakult kapcsolata a szektorban. Az építésügyért is felelôs miniszter célja volt, hogy moszkvai látogatásával újabb lendületet adjon

az ágazatnak. Annál inkább, mivel Oroszországban elindult az a lakásépítési program, amely a jövôben 80 millió négyzetméter lakás megépítését teszi lehetôvé. > Iroda Moszkvában. Március hetedikén nyitja meg moszkvai irodáját a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib). Az iroda vezetésével az orosz relációt jól ismerô szakembert, a Mehibhez „átigazolt” Réthi Sándort bízták meg. A nyitás oka egyebek között, hogy az orosz ügyletek komoly részt képviselnek a Mehib portfóliójában. A célterület persze nemcsak az orosz fôváros, de a magyar szempontból jelentôs régiók is.

Következô számunkból • Putyin-látogatás után: az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok aktuális kérdései. • Horvátország: befektetések jogi keretei, cégalapítás, és más hasznos tudnivalók. • Román-magyar kamara alakult Kolozsváron • Az OTP Romániában • … és még sok hasznos információ …

CÉLIRÁNYOSAN SZERETNE REKLÁMOZNI? ÜZLETI KOMUNIKÁCIÓS LAPJAIVAL AZ ÖN PARTNERE A FELICITER KIADÓ! HIRDETÉSE HÍD-LAPCSOPORTUNK RÉVÉN CÉLBA ÉR!

Román nyelvû lapunk már nyolc esztendeje képez hidat a magyar és a román cégek, vállalkozók, gazdaságpolitikai döntéshozók között!

Német nyelvû lapunk németországi, ausztriai és svájci cégvezetôkhöz, vállalkozókhoz jut el a kapcsolatépítés jegyében!

Horvát nyelven tavasszal és ôsszel ott vagyunk a nagy horvátországi rendezvényeken, közelebb hozva egymáshoz az üzleti világ képviselôit!

Orosz nyelven jelenti az összekötô kapcsot a magyar, valamint az ukrajnai és oroszországi vállalatvezetôk köreiben!

NE HAGYJA KI A LEHETÔSÉGET! KERESSEN BENNÜNKET MOST! H–4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 3. II. em. (Arany Sas Irodaház) Tel./fax: (36-42) 504-930, 506-823, E-mail: feliciter@axelero.hu; info@feliciter.axelero.net Web: www.feliciter.hu