MO Z A I K
Visszatért a titkos űrsikló Az Egyesült Államok légiereje által fejlesztett, pilóta nélküli X–37B űrrepülőgép hét és fél hónapot töltött az űrben. Az amerikai hadsereg bocsátotta fel Cape Canaveralről, és egy Atlas–5 hordozórakéta segítségével Föld körüli pályára állt. December 3-án átrepült a Csendes-óceán felett, és a kaliforniai Vandenberg Légitámaszponton landolt.
Fotó: WIKIPEDIA
Első alkalommal tért vissza az amerikai űrrepülés történetében robot-űrrepülőgép, amelynek külön 4,5 km-es kifutópályát építettek. A pilóta nélküli X–37B az amerikai hadsereg egyik legtitkosabb fejlesztése. Kevés információ van a végrehajtott feladatokról, azt tudni lehet, hogy tesztelték a fedélzeti rendszereket, felszereléseket, érzékelőket, ezeket a továbbiakban műholdak tervezésénél használják majd fel. A gép 5 tonnás, 8,9 méter hosszú és 2,9 méter magas, a szárnyak fesztávolsága 4,5méter. Az átlagos űrsiklókhoz képest negyedakkora. Hővédelmét a szilíciumcsempék biztosítják, rakterében képes kisebb műholdak szállítására. Felülmúlja a mostani űrsiklókat, amelyek csak két hétig tudnak a Föld körüli pályán keringeni, az X–37 hét és fél hónapig. A NASA az X–37-et az űrsiklók utódjának szánta a kilencvenes évek elején, 2004-ben a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési részlege, a DARPA vette át a projektet. Az űrsiklót módosításait követően X–37B-nek nevezték el. Az utóbbi évtizedben az oroszok is próbálkoztak egy űrrepülő, a Kliper létrehozásával, de a terv nem valósult meg. Az X–37B pályamódosításait az amatőr műholdmegfigyelők augusztus 9-én, október 6-án, november 1-jén és 12-én is észlelhették.
Az általunk ismert univerzum – a galaxisok sebességéből vis�szafelé számítva – a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás, az ún. „Nagy Bumm” során jött létre. Noha a világegyetemet alkotó anyagnak a 0. pillanatban való egy pontba sűrűsödése és az ősrobbanás magfizikai értelmezése roppant nehéz feladat, állandóan felvetődő kérdés; létezett-e másik világegyetem az ősrobbanás előtt? Az University of Oxford (NagyBritania) és a Jerevan State University (Örményország) kutatói, Roger Penrose és Vahe Gurzadyan most publikált tanulmányukban közölték, hogy az ősrobbanás maradványának tekintett kozmikus háttérsugárzásban olyan hatalmas gyűrűket azonosítottak, amelyekben igen alacsony a hőmérséklet ingadozás. A két kutató szerint az alakzatok létrejöttét nem lehet megmagyarázni az univerzum keletkezését leíró, hagyományos felfújódási modellel. A két csillagász szerint a furcsa alakzatok még az ősrobbanást megelőző másik, ismeretlen univerzumban jöttek létre. A két kutató elmélete parázs vitákat generál. A jelenleg elfogadott elmélet szerint az ősrobbanással jött létre az anyag és az idő. Így egyszerűen nincs értelme a 0. pillanat előtti anyagi világ modellezésének. A „multiuniverzum” a szakemberek többségének álláspontja szerint sokkal inkább filozófiai, mint sem fizikai kérdés.
8
www.exploreronline.hu
Fotó: WIKIPEDIA
Mi volt az ősrobbanás előtt?
B E K Ö S ZI Ö NN TR TÕ O
A THE EXPLORER MAGAZIN TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS PROGRAMJÁT A THE EXPLORER SOCIETYN KERESZTÜL KÍVÁNJA MEGVALÓSÍTANI. AZ ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI:
Saját, vagy más által szervezett nemzetközi és hazai tudományos, ismeretterjeszt és sportcélú, professzionális, illetve amat r expedíciók, felfedezések és tematikus programok támogatása. Közérdekl désre számot tartó egyetemes és magyar, humán, illetve természettudományi kutatások, és azok eredményei közlésének támogatása. Közrem ködés régi magyar felfedez k és utazók életm vének feltárásában, és közzétételében. Az elt n ben lév hazai és nemzetközi kultúrák értékeinek dokumentálása. Az önkéntesség eszméjének terjesztése, a természet- és környezetvédelemmel, a fenntartható fejl déssel kapcsolatos törekvések és a környezettudatos iskolai oktatás támogatása. WWW.EXPLORERWORD.ORG
TARTALOMJEGYZÉK Guide Zöldgömb Inbox // Amat r fotópályázat Radar // Hírek a világból Fórum // Veszélyzóna Navigátor // Legenda vagyok! Interjú // Az ISS exparancsnokával Navigátor // Én, A robot Exkluzív interjú // Almár Iván rkutatóval Misszió // Borneó szívében Green Explorer // Ragadozók között Club Travel // Tien-San egének urai Hungarikum // Isten ostora nyomában Portfólió // A maszk mögött Magyar Felfedezõk // Mészáros Kálmán Emlékkép // A tudós haditengerész
8 10 12 15 20 22 36 42 50 56 68 74 76 84 96 98
Az univerzum gyermekei A történelem korszakalkotó fordulópontjait hajlamosak vagyunk összekötni valamely, a változásokat szimbolizáló eseménnyel. Amíg egyes történészek vitatják például, hogy Kolumbusz Amerikát felfedez 1492-es expedíciójához köthet -e legjobban a középkor vége és az újkor kezdete, addig abban valamennyien egyetértünk, a Jurij Gagarin-féle ötven évvel ezel tti rrepülés nyitotta meg az emberiség történelmének új szakaszát, az rkorszakot. Noha ironikus módon, a világ r alsó határát elér els ember alkotta eszköz a pusztítás céljait szolgáló kísérleti német „csodafegyver”, a V-2 ballisztikus rakéta volt, nyilvánvaló, hogy Gagarin misszióját tekinthetjük a legfontosabb lépésnek az emberiség kozmoszba vezet útján. Az történelmi rrepülése volt az, amely – a Holdra lép els asztronauta, Neil Armstrong szavaival élve – meghívott bennünket a világ rbe. Az elmúlt öt évtizedben az asztronautika a sci-fi-regények világát idéz , hihetetlen sebesség fejl désen ment keresztül. Az rpionírok néhány évtizede megtett els bizonytalan kozmikus lépései után az rkutatás legnagyobb lángelméi ma már az emberiség jöv jét érint nagy kérdésekkel, így többek között a Mars lehetséges benépesítésével és az univerzum energiáinak hasznosításával összefügg kérdéseken töprengenek.
Az rtechnológia eredményei lassan és szinte észrevétlenül váltak mindennapjaink részévé, a tép zártól kezdve egészen az ultramodern mikrochipekig. A kozmikus jöv nk perspektívái ma még beláthatatlanok. A csillagközi tér dimenziói az emberi agy számára ugyanúgy felfoghatatlanok, mint például egy szupernóva-robbanás során a térbe kisugárzó, és egy kisebb galaxis össz-sugárzásával egyenérték , gigantikus termonukleáris energia mennyisége. Ez utóbbi különlegesen ritka kozmikus eseménynek köszönhetjük a földi életet, és bolygónk jöv jét is az univerzum törvényei determinálják. Létünk, és a fejünk felett ragyogó csillagok között sokkal több a kapcsolat, mint amire hétköznapi életünkben egyáltalán gondolhatnánk. A mintegy 5,5 milliárd éve termonukleáris lángra lobbanó, és bennünket éltet Nap egy olyan, a távoli múltban szupernóvaként elpusztult csillag maradványaiból kelt életre, amely égitesttípus a legritkább kozmikus fehér holló a galaxis milliárdnyi csillaga között. Mai ismereteink szerint ugyanis csak szupernóvarobbanáskor épül fel egyszerre a periódusos rendszer összes eleme, amely nélkül nem jöhettek volna létre az élet épít kockáit alkotó szerves molekulák sem. Az ujjunkon viselt aranygy r ugyanúgy e kozmikus múltba vesz csillagkatasztrófa emléke, mint ahogy a létezésünkhöz és a jöv nkbe vezet út is a csillagok tüzében keletkezett… Jó olvasást kíván: dr. Elter Tamás fõszerkesztõ www.explorerworld.org
3
®
MAGYARORSZÁG MOHÁCS
MAGYARORSZÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON
2011. VII. ÉVFOLYAM, ÁPRILIS–MÁJUS 42. SZÁM
KIRGIZISZTÁN TIEN-SAN
Kiadja a The Explorer Group International Kft. Felelős kiadó: dr. Palkó Zsolt, ügyvezető igazgató INDONÉZIA MURUNG RAYA
DÉL-AFRIKA MPUMALANGA
Alapító / dr. Palkó Zsolt / zsolt.palko@explorergroup.hu Főszerkesztő / dr. Elter Tamás / tamas.elter@explorergroup.hu Felelős szerkesztő / Rakmányi Ernő / erno.rakmanyi@explorergroup.hu Főmunkatárs / George D. Somo / gdsomo@explorergroup.hu Szerkesztő / Nagy Nikoletta / nikoletta.nagy@explorergroup.hu Művészeti vezető / Illés László / laszlo. illes@explorergroup.hu Korrektor / Kerekes Andrea Marketing és hirdetésfelvétel Fórián – Erdei Tamara / Telefon: (20) 32-40-840 tamara.erdei@explorergroup.hu
E HAVI SZÁMUNK EXPEDITORAI GÕGÖS NORBERT // CLUB TRAVEL
Geográfus, szakíró. A Magyar Földrajzi Társaság titkára. A THE EXPLORER ® Club Travel hivatásos túravezet je. Szakterülete Közép-Ázsia és Mongólia. A túrákon kívül több, a térségbe szervezett tudományos expedicíónak is tagja volt. Szakírói munkássága jelent snek tekinthet . SCHUMINSZKY NÁNDOR // NAVIGÁTOR
Majd öt évtizedes kutatómunka eredményeként újságcikkek tízezrei, fotók ezrei, poszterek, hang- és videófelvételek, makettek és sok más relikvia alkotja a szerz rhajózás-történeti gy jteményét, melyet szeretne közkinccsé tenni az Els Magyar rmúzeum tárlataként. GEORGE D. SOMO // INTERJÚ
Dél-afrikai–magyar újságíró, volt tengerésztiszt, navigátor. Az Aghulas kutatóhajó tisztjeként többször megjárta az Anktartiszt, és behajózta a világ tengereit. Szenvedélyes világutazó és szakíró. Földünk számos elhagyatott, ember nem lakta területén járt tudományos expediciók tagjaként.
Pintér Annamária / Telefon: (20) 517-22-00 annamaria.pinter@explorergroup.hu Jelenlegi lapszámunk szerzői dr. Elter Tamás / George D. Somo / Gyukics Rita / Hortobágyi Borbála / Illés Martina / Kiss Enikő / dr. Lehoczky István / Nagy Nikoletta / dr. Polgárdy Géza / Schuminszky Nándor / Szandelszky Béla / dr. Tóth László Térképek / KartoPont Címlap / Illés László Tudományos Tanácsadó Testület dr. Juhász Árpád / dr. Kubassek János / dr. Pap Norbert / dr. Wilhelm Zoltán Szerkesztőségünk címe 1118 Budapest, Kelenhegyi út 29/A / Telefon és fax: (1) 31-91-539 e-mail: info@explorergroup.hu / web: www.exploreronline.hu Nyomda Palatia Nyomda / 9026 Győr, Viza u. 4. / Felelős vezető: Radek József Terjesztés gondozása EuroKris Kereskedelmi Betéti Társaság / 1031 Budapest, Huszti utca 21. e-mail: eurokris@t-online.hu Terjesztés LAPKER Zrt. / RELAY / INMEDIO / AUCHAN / TESCO / KAISER’S / SPAR / INTERSPAR / MOL / AGIP hálózatok üzleteiben és alternatív terjesztőknél. Megjelenés kéthavonta. Előfizethető a kiadó címén, valamint az elofizetes@explorergroup.hu e-mail címen.
HORTOBÁGYI BORBÁLA // GREEN EXPLORER
Geográfus, jelenleg Franciaországban folytatja tanulmányait környezetföldrajz szakon, ahol az Allier folyót tanulmányozza. Lételeme az utazás, a természetjárás, a sport és a zene. Tervei között szerepel újabb, számára ismeretlen nyelvek és kultúrák megismerése és megértése.
HU ISSN 1786-5700
A Szép Magyar Könyv verseny kitüntető okleveles kiadójának magazinja
2008
Az Európai Digitális Kiválóságok lapunk által támogatott platina díjas játéka: Tengernyi Kaland
DR. LEHOCZKY ISTVÁN // GREEN EXPLORER
Kutató a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben, munkája során különböz állatfajok genetikai változatosságát vizsgálja természetvédelmi szempontból. Hobbija az utazás és a fényképezés. Örökös álma Afrika és az ottani állatvilág megismerése és megörökítése. SZANDELSZKY BÉLA // PORTFÓLIÓ
Közel húszéves pályafutása során el ször magyar lapok, majd 2002 óta az Associated Press amerikai hírügynökség fotóriportere. Napi munkáján túl szívesen utazik. Különösen érdekl dik a világban él kisebbségek ünnepei, rituáléi és mindennapjai iránt.
4
www.explorerworld.org
A The Explorer bolgár kiadásának munkatársai Ügyvezető igazgató / Emil Bonev Főszerkesztő / Dimitrina Andonova Felelős szerkesztő / Mariana Pironkova Marketing és layout / Georgi Andonov Cím / 1336 Szófia, ul. Kaimakchalan 24. / e-mail: office@theexplorer.bg Minden jog fenntartva! A The Explorer® bejegyzett védjegy, a The Explorer Group International Kft. tulajdona. A lap tartalmának (ideértve a képeket és illusztrációkat is) bárminemû utánközlése kizárólag a kiadó előzetes írásbeli engedélye alapján lehetséges. A magazinban megjelenő hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk. A magazinban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a kiadó véleményét. A meg nem rendelt kéziratokat és fotókat belátásunk szerint gondozzuk.
Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft.
A termék környezettudatosságot és környezetbarát gyártástechnológiát tanúsító védjegyek által minõsített, újratelepített erdõgazdálkodásból származó alapanyagokból készült.
A RED BULL ANTARKTIKA PROJECT FENEGYEREKE VALERIJ ROZOV, OROSZ BÁZISUGRÓ ÉS HEGYMÁSZÓ, AKI MADÁRTÁVLATBÓL SZEMLÉLI AZ ESEMÉNYEKET EGY ÚJ FEJLESZTÉSÛ WINGSUITE RUHÁNAK KÖSZÖNHETÕEN. KÖVETKEZÕ SZÁMUNKBAN EXKLUZÍV INTERJÚBAN SZÁMOL BE ÉLMÉNYEIRÕL. FOTÓ: RED BULL ARCHÍV
GUIDE
HOGYAN GYÕZD LE ÖNMAGAD?
TERMÉSZETES Egy kalandornak fontos, hogy az életében minél több dolog természetes eredet legyen. A NIVEA az számukra fejlesztette ki a Pure & Natural b rápoló termékcsaládot. A hatékonyság titka a bioalapanyagok sora, hiszen a test- és arcápoló termékek 95%-ban organikus eredet összetev kb l készülnek. S még egy jó hír a természetesség kedvel inek: a Pure & Natural termékek vásárlói 2011. április 1. és augusztus 31. között kedvezményben részesülnek az Oázis Kertészet üzleteiben. WWW.NIVEA.HU/TERMESZET WWW.OAZIS.HU
EGY MÁS VILÁG A székelyek elfeledett világának mindennapjaiba kalauzol el minket a Székelyföld csodái könyvsorozat szerz párosa, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila. A sorozat hét kötetb l áll, mindegyik más-más, tradicionális területre repít el minket. A könyvek gyönyör képeikkel és a hozzájuk t zdelt történelmi jegyzetekkel, idézetekkel egy pillanat alatt a Székelyföld nádfedeles házai és vadregényes tájai közé repítenek minket.
A nemrég mozifilmmé is adaptált könyvben megrendít en igaz történet elevenedik meg egy hegymászóról. Ajánljuk minden igazi kalandornak, akik nem félnek szembe nézni a kilátástalan balesetek szörny ségeivel. Ez a „magány drámája” ahol a f szerepl maga a szerz , aki saját történetét írta meg életrajzi könyvében. Amikor Aron egy keskeny hasadékkanyonban ereszkedik lefelé, elszabadul egy hatalmas sziklatömb, és jobb kezét, illetve csuklóját a kanyon falához préseli. Hat napig tartó kétségbeejt helyzetében kénytelen sorra elvetni a szabadulás különböz lehet ségeit, ugyanakkor szembe kell néznie önmagával is…
ID TÁLLÓ ID MÉR A Camel Active Travel Chrono órája kifejezetten rázós kalandokra született: ütésálló és 100 méterig vízálló acél számlapja, amely mutatja az id t és a dátumot, garantálja a min séget, gyönyör , fekete vagy barna b rszíja pedig ellenállhatatlanul stílusossá teszi visel jét. Id tálló és gyönyör – egy expedítor számára elengedhetetlen kellék kalandjai során.
A STÍLUSOS EXPEDÍTOROKNAK A Ben Minkoff els férfi táskakollekcióját, a 2011.. tavaszi összeállítást a márka alapítója, Rebecca Minkoff ff nagy pilóták apja ihlette. A táskák a II. világháborús berepül pilóták öltözékének hangulatát hozzák vissza. Finom b rb l rb l és vászonból készültek, magukban foglalják a történelmi rténelmi örökséget és a modernitást egyaránt. WWW.BENMINKOFF.COM
8
www.explorerworld.org w www ww.ex ww .explo .ex plorer plo rerwor rer wo ld. d.org d. org
ESPRIT KALANDOROKNAK Itt az ideje, hogy újraéljük a hihetetlen Esprit farmer rületet, mely a gondtalan Kaliforniából indult az 1960-as években! Ehhez a legtökéletesebb eszköz az Esprit új illatkett se, a Jeans Style. Fedezd fel a szabadságot, tedd azt, amit szeretnél, törd át a határaidat, és éld át a legnagyobb kalandokat!
BAREFOOT BODYMOTION A Trail Glove szupervékony Vibram® talpa hajlékony és könnyed, fokozza a kitartást, emeli a teljesítményt, elnyeli a mozgási energiát és alátámasztja a lábat. Használata közben a súlypont átkerül a sarokrészr l a középtalpra, így az izmok természetes módon veszik át az ízületek terhelését, ezáltal er sítik a lábizmokat, természetes stabilitást és mozgásszabadságot nyújtanak. A lélegz fels rész és az Aegis® mikroszálas talpbetét ellenáll a szagoknak. Gumiorra pedig a tökéletes tartósságért felel. WWW.MERRELL.HU
ZÖLDGÖMB
FELCSAVARHATÓ NAPELEM
ZUHANYRÁDIÓ Az elemes rádiók korszakának leáldozott: Vivian Blick brit tervez megalkotta az els , vízfolyam által m ködtetett rádiót, a H2O Powert. A kis szerkezetet a csaptelep és a gégecs közötti részre lehet becsavarni, az itt átfolyó víz által meghajtott kis generátor pedig energiát ad a rádió m ködéséhez. A zenehallgatáshoz fel nem használt töltést a generátor elraktározza, így egy ideig akkor is m ködik, ha már nem folyik a víz. A H2O rádiót tavasszal piacra dobják, megközelít leg 35 font lesz az ára.
Az OS japán cég egy olyan napelemes generátort dobott piacra, amely jócskán megkönnyítheti az expeditorok életét. A felcsavarható szerkezet teljesen feltöltve öt óra tévézést, öt óra rádiózást, 12 óra mobiltöltést vagy 1 óra laptoptöltést tesz lehet vé. A legnagyobb el nye az, hogy könnyen szállítható: felcsavarva henger alakú, kevés helyet foglal, és csupán 3 kilogrammot nyom. Ráadásul érzékenyebb, mint a hagyományos napelem, így enyhén felh s id ben is tökéletesen m ködik. Egyetlen szépséghibája az ára: 730 dollárért lehet hozzájutni.
ÉLÕ FAL A TISZTÁBB LEVEGÕÉRT Giulio Sbarigia olasz ipari formatervez megoldást kínál a nagyvárosi légszennyezettség problémáira – legalábbis otthoni szinten. Egy olyan „képet” tervezett ugyanis, amelynek keretei egy kisebb kertet foglalnak magukban. A 180 cm magas, 80 cm széles, fehér tábla belsejében föld található, amelybe növényeket ültetnek. Ezek fajtáit hosszú kutatások során választották ki aszerint, hogy melyek képesek túlélni a lakás körülményeit és egyúttal a legtöbb oxigént termelni. Végül 12 növényfajra esett a választás, többek között a filodendronra, a sárkányfára vagy a spatifillumfélékre. A cél az, hogy a képb l kinyúló növények megtisztítsák a lakás leveg jét, és a városi szmog kell s közepén is oxigéndús, egészséges leveg t teremtsenek.
WWW.SHOP.TANGOGROUP.NET
ELEMTÖLT EXTRÁKKAL Ha az újratölthet elemek nagy lépést jelentettek a környezetvédelemben, akkor ez az új találmány hatalmas ugrás egy még nagyobb cél felé: az amerikai Watts Clever cég egy olyan elemtölt t fejlesztett ki, amely képes az átlagos alkáli elemeket is akár húszszor újratölteni. A kis szerkezetbe AA és AAA elemeket is beletehetünk, akár egyszerre is. Beépített szabályozói megvédik a túlmelegedést l és a túltöltést l, ráadásul az utolsó darabig újrahasznosított anyagokból készül. Az okos kütyüt a www.shop.wattsclever.com oldalon lehet megvásárolni 46 dollárért.
KOMPOSZTÁLÓ SZEMETES Miután az emberek megszokták, hogy ne az utcára, hanem a kukába dobják a szemetüket, jöhet a második lépés: fejlesszük tovább a szeméttárolókat! Julien Bergignat projektje, a Braun-díjas Envi új dimenziókat nyit az újrahasznosítás el tt: Envi egy olyan kuka, amely a beledobott, bomlékony szemetet azonnal komposztálja. Az így keletkezett tápanyagban növényeket termeszt, amelyek kibújnak az egyébként rozsdamentes acélból és alumíniumból készült vázából, majd fotoszintetizálni kezdenek, ezzel javítva a városok leveg jét. természetesen igény g j A komposztot p g y szerint másra is felhasználhatjuk. j Envi egyel re csupán egy díjnyertes elképzelés, a tervek szerint azonban hamarosan nekilátnak megépítésének. Talán pár év múlva már Budapest utcáin is találkozhatunk ezekkel kk l a zöldell ld ll kukákkal. k kákk l
10 www.explorerworld.org
ZÖLDGÖMB
ÚSZÓ
VÁROS
MEGOLDÁS VÁROSOKNAK A TENGERSZINT EMELKEDÉSÉRE KÖZTUDOTT TÉNY, a világtenger szintje növekszik. Az Antarktisz és Grönland jégtakarója, valamint a gleccserek olvadása következtében a 21. század folyamán akár 90 centiméterrel is növekedhet a tengerszint. Ez azt jelenti, hogy Egyiptom 1%-a, Hollandia 6%-a is víz alá kerülhetne. A globális méret problémára egy fiatal belga építész, Vincent Callebaut kínál különleges megoldást. Callebaut egy „úszó várost” tervezett, amelyhez egy az Amazonas vizén található hatalmas level tavirózsafaj adta az ötletet. A Lilypad névre keresztelt ökopolisz teljesen önellátó, és els sorban azoknak nyújt megoldást, akiknek a tengerszint emelkedése miatt el kell hagyniuk az otthonaikat. A Lilypad tulajdonképpen kétélt : víz alatti és felszíni részb l áll. A lakók számára többemeletes házakat, utcákat és rengeteg parkot alakítanak ki – a tervez célja ugyanis többek között az is, hogy el segítse az ember és a természet harmonikus együttélését. A Lilypad összegy jti és tisztítja az es vizet, nem bocsát ki szén-dioxidot, mivel m ködéséhez csak megújuló energiákat használ fel (például a nap-, a h -, a szélenergiát vagy a biomasszát). S t, nem csupán saját energiaszükségleteit fedezi, titán-dioxid küls rétegének köszönhet en elnyeli a légkör káros UV sugarait, és megköti a szén-dioxidot. A Lilypad a tervek szerint vagy a nagyobb kiköt városok közelében lebegne, vagy a tengeráramlatokat, például a Golf-áramlatot kihasználva folyamatosan mozogna. Az úszó város természetesen egyel re csup p , a jöv re j gy pán elképzelés, nézve azonban egy tökéletesen megvalósítható, környezetbarát tervet kínál a tengerszint emelkedésének problémájára. blé á á
www.explorerworld.org 11
INBOX
A HÓNAP AMATÖR FOTÓSA
1.
FÓTÓPÁLYÁZAT
HELYEZETT
KÉSZÍTETTE ÉS BEKÜLDTE:
BERKICS TAMÁS
A SZTORI VÁRATLAN TÖMEGESEMÉNY
Tavaly egy kellemesen tavaszias délutáni fotótúrán lépegettem a budai rakparton, amikor szemet szúrt, hogy rengetegen tartanak egy irányba párnával a kezükben. Hirtelen így csöppentem bele a vérbeli párnacsatázók tolltól prüszköl vidám tömegébe; ahol a párnák után az expók csattantak a legtöbbet. Ezen a képen azt hiszem sikerült megörökíteni az eufórikus csatázók arcára kiül pajkos mosolyt.
A TECHNIKA Gépváz: Canon EOS 400 D Objektív: Canon EF-S 18-55 ISO: 400 Rekesz: 5.6 Zárid : 1/320 Shoot: Kézb l
TAMÁS NYEREMÉNYE KATA DPS
3IN1–10 FOTÓS HÁTIZSÁK ÉRTÉKE: 26 875 FT (BR.)
www.explorerworld.org 13
INBOX
2. HELYEZETT KISGYÖRGY ÉVA
A SZTORI ETETÉS A FÁRÓL
A Port Louis-i vadrezervátumban éppen etetés történik. A gondozók a fákra t znek néhány húscafatot az oroszlánoknak, amik játszi könnyedséggel kapaszkodnak fel értük. Megtanultam, hogy nem érdemes fára mászni, mert sokkal ügyesebbek nálam.
3. HELYEZETT ZÁTROK ZSOLT
A SZTORI FELSZABADULTSÁG
Egyiptomban, a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegység Gebel Musa (Mózeshegy) csúcsán készítettem e kora reggeli felvételt. A két lány a sikeres csúcsmászás és a gyönyör napfelkelte látványán felvillanyozódva fotózta egymást. Önfeledt ugrabugrálásukat távolról „lestem meg”.
NYERJ
PROFI
TÁVCSÖVET! 10X42 BYTREK BUDAPESTI TÁVCSÕ CENTRUM 1122 BUDAPEST, VÁROSMAJOR U. 19. B.
BINOKULÁR 10x-es nagyítású távcs , mely kialakításának köszönhet en optikai teljesítményéhez képest igen kompakt mérettel rendelkezik. 42mm-es objektív lencséje már kell fénygy jtést ad, optikai felületei reflexió gátló bevonattal vannak ellátva, a szellemképek és tükröz dések minimalizálása érdekében. Dioptria korrekciót is találunk rajta, a vászon hordtáska és a nyakpánt tartozék.
plorerworld.org 14 www.explorerworld.org
EZ ITT A TE FELFEDEZÉSED HELYE! Küldd be a legérdekesebb természetfotódat a készítés körülményeivel együtt! A m vészeti vezet nk által legjobbnak ítélt fotó készít jét egy 10x42 Bytrek binokulárral díjazzuk. A képet pedig a következ lapszámban dupla oldalon publikáljuk, a második és a harmadik helyezettek képeit is szintén bemutatjuk. Az anyagokat a szerkesztoseg@explorergroup.hu email címre várjuk! Beküldési határid : 2011. május 22.
KVÍZ!
OPERATION NO COMPROMISE
VÁLASZOLJ
HELYESEN ÉS NYERJ!
A SEA SHEPHERDHETEDIK ANTARKTISZI BÁLNAVÉDELMI KAMPÁNYA
KRISTÓF VERONIKA A SEA SHEPHERD EGYETLEN MAGYAR AKTIVISTÁJÁNAK ELSÕ KÉZBÕL SZÁRMAZÓ ÖSSZEFOGLALÓJA A THE EXPLORER OLVASÓI SZÁMÁRA.
P
aul Watson kapitány és legénysége 2002 decemberében érkezett el ször az Ausztráliához tartozó, 1986-ban ANTARKTISZI BÁLNAVÉDELMI TERÜLETKÉNT deklarált térségbe, hogy közvetlenül a mészárlás helyszínén lépjen fel a japán „tudományos” bálnavadászflotta ellen, a cetek védelmében. 2002-ben a „radikális bálnavéd k” felbukkanása még elegend volt ahhoz, hogy a flotta azonnal felhagyjon a mészárlással, és menekülni kezdjen a „hírhedt” hajónk el l. A következ években azonban a flotta munkásai és a védelmükre kirendelt katonák egyre agresszívebben fordultak a cetek védelmez i ellen. Mire elérkeztünk ehhez a hetedik antarktiszi bálnavédelmi szezonhoz, megtapasztalhattuk a flotta LRAD-jeinek (hangfegyvereinek) és a vízágyúinak erejét. Paul Watson kapitány - a vadászati kvóták feletti diplomáciai alkudozások és a meghátrálás elutasítására – az „OPERATION NO COMPROMISE” nevet adta a 2010/11-es, kiváló stratégiával felépített bálnavédelmi kampányunknak, melyben a Steve Irwin és Bob Barker hajóinkon, valamint a GOJIRA TRIMARÁNUNKON összesen 88 f vett részt, 22 országból, köztük 2 f Japánból. A flotta 2010. 12. 31-én érkezett az Antarktisz térségébe, hogy megkezdje 1035 bálna lemészárlását a tudomány nevében. Két szigonyágyús hajójuk egyenesen a rájuk várakozó hajóink karjaiba futott, és kezdetét vette a névválasztáshoz méltó, kompromisszummentes üldözés, szokásosan bosszantó - de az emberi életre nem veszélyes - akcióinkkal kiegészítve. Kb. 1 hónapon át sikerült elválasztanunk a két szigonyágyús hajót a feldolgozó hajótól, melyek így csak az üzemanyagot égetve munkavégzés nélkül haladtak körülöttünk. 2011. 01. 12-én további értékesebb zsákmányra találtunk, a panamai zászló alatt hajózó Sun Lauren tankerhajóra, mely a flotta üzemanyag-utánpótlásával érkezett a térségbe, de a jelenlétünkben nem volt alkalma megkísérelni a m velet elvégzését.
2011. 02. 09-én a GOJIRA TRIMARÁNUNK rátalált Nisshin Marura, a hírhedt mészárszékre, melyet attól kezdve a Bob Barker hajónk szoros árnyékként követett a sodródó jégtáblák között man verezve és a viharokban egyaránt. Az üldözés – a chilei felségvizek közelébe érkezve – diplomáciai áttöréshez vezetett, mert ott tilos a bálnavadászat és tilos a lemészárolt bálnatestek transzportálása. A chilei kormány azonnal meghozta a határozott és bátor döntést: amennyiben szükséges, a CHILEI HADITENGERÉSZET közrem ködésével fogják meg rizni felségvizeik tisztaságát. Ugyanezen a napon, 2011. 02. 16-án a médianyilatkozatok arról is beszámoltak, hogy a japán illetékesek, a japán halászati miniszter vezetésével, 2011. 02. 11-i tárgyalásaik alapján, azonnali hatállyal hazarendelték a flottát, mivel az a SEA SHEPHERD jelenlétében képtelen ellátni feladatát. A „DAILY YOMIURI ONLINE”, az egyik vezet japán média cikke 2011. 02. 20-án nyilvánosságra hozta a bálnavadászat körültekint en elemzett jöv beni alternatíváit. A tanulmány kiemelte, hogy a SEA SHEPHERD hajói el l a – kb. 180 munkást foglalkoztató – jelenlegi flotta lassú hajói nem képesek elmenekülni. Gyorsabb hajók építésére nincs anyagi fedezet, illetve annak hosszú távú megtérülése kétséges lenne. A halászati minisztérium illetékesének nyilatkozata szerint a bálnavadászat nem folytatható a jöv ben az Antarktisz térségében! A nyilatkozat szerint a flotta munkásai 170 csukabálna és két közönséges barázdásbálna életét oltották ki, de nem tér ki arra, hogy hány, utódját a szíve alatt hordozó anyaállat volt a 172 kegyetlenül lemészárolt bálna között. Keserves veszteség számunkra egyetlen bálna halála is, de semmihez sem fogható az öröm, hogy a SEA SHEPHERD radikális fellépésének köszönhet en az 1035 célba vett bálna közül 863 túlélte a vadászati szezont! Az Ausztráliához tartozó ANTARKTISZI BÁLNAVÉDELMI TERÜLET talán 2012-t l végre valóban be fogja tölteni 1986-ban deklarált feladatát. Amennyiben a japán illetékesek mégis a visszatérés mellett döntenek, ismét a SEA SHEPHERD-del találják szemben magukat!
A NYERTES ERTES RTE ES PÁR PÁ P ÁR SZICILIÁRA LIÁRA A REPÜL!
Böngészd végig a mostani magazint és az online portálunk fríss híreit, majd válaszolj helyesen 3 kérdésre, és te lehetsz a szerencsés nyertes akit elrepítünk másodmagával Szicíliára! Melyik falu közelében ért földet Jurij Gagarin a Vosztok 1-el? (A választ ebben a lapban is megtalálhatod.) SZMELOVKA KLUSINO JURIJEVO
Melyik római császár udvarában töltötte Atilla hun fejedelem az ifjúkorát? (A választ ebben a lapban is megtalálhatod.) II. THEODOSIUS ARCADIUS HONORIUS
Hány atmoszféra nyomást kell elviselnie a Virgin Oceanic merül járm vének? (A választ a weboldalunkon is megtalálod.) 800 1000 2000
A JÁTÉKOS ADATAI
Név Telefon Cím eMail Jelöld meg a helyes válaszokat, majd vágd ki ezt a kvíz szelvényt és juttasd el postán szerkeszt ségünkbe. A játékban csak ezeket a beérkezett szelvényeket fogadjuk el. Beküldési határid : 2011. MÁJUS 22. Posta címünk: THE EXPLORER GROUP, 1118 BP. KELENHEGYI ÚT 29/A.
Kérjük, írjátok rá a borítékra: Repülni akarok! A b vebb felvilágosításért forduljatok hozzánk a 061-319-15-39-es telefonszámon, vagy emailben a szerkesztoseg@explorergroup.hu címen. A nyertes párt május 23-án értesítjük telefonon, és az eredményt facebookon közöljük.
RADAR
MÚMIA AZ ÚTBURKOLAT ALATT Ép állapotban találták meg útépít munkások két méterrel a felszín alatt, Tajcsou (Kína) városában egy magas rangú n holttestét. A vizsgálatok szerint valószín leg a Ming-dinasztia tagja lehetett, és az 1300-as években hunyt el. Ez az uralkodóház helyezte át a birodalom f városát Pekingbe, s építette meg a Tiltott Várost. A Tajcsoui Városi Múzeum igazgatója, Wang Weijin egy interjújában elmondta, hogy a mumifikálást csak nagyon magas rangú személyek esetében alkalmazták, ezért meglepte ket, hogy a sír környezete mégis egyszer . Az utóbbi harminc évben öt hasonlóan jó állapotban lév múmiát találtak.
MEGNYÍLT A LEGNAGYOBB VÍZ ALATTI BARLANG A víz világnapján, március 22-én bárki megtekinthette Magyarország legnagyobb hévízi barlangját Budapesten, a Molnár János-barlangot. Nevét egy 19. században él patikusról kapta, aki 1856-ban a száraz járatokat bebarangolta, s elemezte a víz kémiai összetételét. Az esemény különlegessége, hogy két évvel ezel tt bemutatták a sajtónak a barlangtermet, de eddig csak búvárok és szakért k tekinthették meg ezt a ritka természeti képz dményt. A József-hegy alatt található 7 km hosszú barlangban egy terem kivételével minden járat víz alatt van. Az 1970-es években fedezték fel a víz alatti üregrendszer els nyomait, amely a Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. A barlangot 1982 óta fokozottan védett természeti képz dményként tartják számon.
VÁLASZ A MAJÁK ELT NÉSÉRE A megoldást Richard D. Hansen, az idahói egyetem antropológia osztályának kutatója tárta fel: a maják gazdasága – ellentétben a korábbi feltételezésekkel – teljesen összeomlott. „A mai mexikói-guatemalai határon elhelyezked maja városok virágkorukban (Kr. e. 1000 – Kr. u. 150.) a maguk nemében a legnagyobbak voltak” – mondta Hansen. A szóban forgó települések, Nakbe, Wakna és Tintal azért semmisültek meg, mert lakóik teljesen kiaknázták a természeti er forrásokat. Ugyanez történt a klasszikus korban, azaz Kr. u. 300 és 900 között az olyan városokkal, mint Palenque, Copan és Tikal. A maják az erd iket olyan mértékben irtották, hogy a fahiány miatt összeomlott a mez gazdasági rendszerük, a megfogyatkozott p g nem tudtak annyi y éleler források miatt pedig met termelni, amivel eltarthatták volna magukat. Ekkoriban ugyanis ezeken a településeken kb egymillió kb. ll ó maja élt. él
16 www.explorerworld.org
MEGTALÁLTUK A MÁSODIK OTTHONUNKAT?
AZ ÖTÖDIK BOLYGÓ HOLDJA LESZ AZ EMBERISÉG ÚJ BÖLCSÕJE?
A JUPITER EURÓPA NEVÛ HOLDJÁN
akár az élethez alkalmas körülmények is lehetnek, a legújabb kutatások szerint. A hold légkörét tiszta oxigén alkotja, felszínén pedig 10-15 ezer méter vastag jégtakaró húzódik. Mivel a Földön is vannak olyan területek, ahol hasonló körülmények között létezik az élet, nem zárható ki, hogy az az Európán is kialakulhatott. Így ez a hold lehet a NASA és az Európai rhivatal következ nagy közös projektjének a célpontja. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter 4 nagy, 12 közepes és 47 kisméret holddal rendelkezik. A négy nagyméret holdat, az Iót, az Európát, a Ganymedest és a Callistot, még Galileo Galilei fedezte fel 1610-ben. Mind a négy hold közel kör alakú pályán kering, majdnem pontosan a Jupiter egyenlít i síkjában. Egyes kutatók szerint az Európa felszíni jégtakarója alatt folyékony halmazállapotú víz lehet, amely 80-90 kilométer mély óceánként az egész égitestet elborítja. A hold felszíni h mérséklete -150 és -220 °C között mozog. Az rhivatalok projektterve szerint két m holdat állítanak pályára el ször a Jupiter körül, hogy a légkört és a mágneses teret vizsgálják. Majd 30 hónap elteltével – ami a Jupiter körül megtett, egy teljes kör id tartama –, a két rszonda, az Európa és a Ganymedes pályájára állna át. A szatellitek indítását 2020-ra tervezik, így azok 2026-ban érkeznének meg a Jupiterhez. A négy Galilei-féle Jupiter-hold közül a Ganymedes a legméretesebb, még a Merkúrnál is nagyobb, a legkisebb Európa mérete pedig megegyezik a Holdéval.
RADAR
„DIGITÁLIS OSCAR T” KAPOTT A THE EXPLORER ÁLTAL TÁMOGATOTT: TENGERNYI KALAND VALÓSÁGJÁTÉK Az Európai Digitális Kiválóságok rendkívül rangos Platina Díját nyerte el a „Tengernyi kaland” nagy siker alternatív valóságjáték. A kalandkeres valóságjáték az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület, az Egyszervolt.hu, a Microsoft Magyarország és a Nemzeti Tankönyvkiadó közös projektjeként nyerte el az értékes nemzetközi elismerést. A Tengernyi kaland játékosai egy, a világ els öt legelismertebb tengeri archeológiai kutatócsoportja között nyilvántartott magyar Octopus Egyesület által végzett valós tengeri régészeti kutatáshoz kapcsolódó fiktív, interaktív történet részeseivé válhattak, ahol a valóság keveredik a fikcióval, amelyben a játékosnak valamilyen rejtély személyes felderítése volt a feladata. A játék f célja egy 300 évvel ezel tt elt nt, és a fedélzetén mesés kincseket szállító kereskedelmi hajó felkutatása volt. A szép nemzetközi elismerés megszerzéséhez a The Explorer mint a Tengernyi kaland kiemelt médiatámogatója járult hozzá.
FÓKUSZ
ZOMBIHANGYÁK AZ AMAZONAS MENTÉN 4 ÚJ, HALÁLOS GOMBAFAJ pusztítja a lóhangyákat
az Amazonas es erd jében, méghozzá nem is akárhogyan: tulajdonképpen „zombikká” változtatja ket az életben maradás érdekében – tudtuk meg egy tanulmányból, amely a PLoS One tudományos portálon jelent meg. Nem ez az els eset, hogy bizonyos gombák megtámadják a hangyákat, ez a négy faj (Ophiocordyceps unliateralis) azonban különleges eszközökhöz folyamodik. A gyanútlan hangya amikor megfert z dik akkor a gomba spórái megtapadnak rajta, belefúrja magát a fejébe, majd egy héten belül átveszi az irányítást. arra készteti a hangyát, hogy olyan helyre vándoroljon, ami tökéletes táptalajt nyújt a gomba szaporodásához. „Ez a ’zombigomba’ arra veszi rá a fert zött hangyát, hogy egy bokor alsó ágainál, a levelekbe harapva pusztuljon el” – írja a tanulmány szerz je. A gomba ezután kifejl dik a hangya fejéb l, és spórákat enged a leveg be, újabb hangyákat fert zve meg velük. 2009-ben David Hughes, a pennsylvanniai egyetem professzora egy expedíciót indított Indonéziába, hogy tanulmányozzák a „zombihangyákat”. Megfigyelték, hogy a fert zött állatok olyan levelekre másznak, amelyek legalább 25 centiméterrel a talaj felett vannak, és amelyek olyan környezetben találhatóak, ahol legalább 95%-os a páratartalom – ezek tökéletes feltételek a gombák szaporodásához. A PLoS One-on megjelent tanulmány szerint a gombafajok különböz nagyságúak és formájúak, és mindegyikük csak meghatározott hangyafajokon él sködik. A négyb l kett képes másodlagos spórákat is g kibocsátani,, ezzel megtöbbszörözve a fert z képességét. A gombafajokat Brazília és Indonézia után Ausztráliában is megtalálták. David Hughes további ábbi gombakutató b k ó expedíciókat dí iók szervez.
VÉGVESZÉLYBEN A SZIBÉRIAI TIGRIS KILENC ALFAJBÓL HÁROM MÁR ELT NT
NAPJAINKBAN MÁR CSAK 500 ÁLLAT ÉLHET SZABADON. Egykor Kína északi részén, a Koreai-félszigeten, valamint Kelet-Oroszország legdélebbi területein fordultak el a szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica). Az egyre jobban terjeszked emberi települések miatt azonban a faj él helyei megfogyatkoztak, és az orvvadászat is jelent s szerepet játszik egyedszámuk drasztikus lecsökkenésében. A tigrisnek kilenc alfaját ismerjük, ezek közül három már kihalt, a bali tigris az 1940-es években, a kaszpi a 70-es és a jávai a 80-as években. A jelenlegi helyzet arra enged következtetni, hogy a következ kipusztuló alfaj a szibériai tigris lesz. Ebb l az alfajból a 40-es évekre mindössze csak húsz-harminc egyed maradt a vadonban. Azonban egy genetikailag sokféle állatpopulációnak sokkal nagyobbak a túlélési esélyei, mint egy egységesnek. Nagyobb a valószín sége, hogy különféle betegségekkel szemben ellenálló egyedek alkotják a populációt, és kisebb valószín séggel esnek áldozatul ritka genetikai rendellenességeknek. A kutatók tizenöt vadon él szibériai tigrist l vettek DNS-mintát Oroszország keleti részén. Az eredmények y arról árulkodtak,, hogy gy az állományy közelmúltbeli lesz külése nyomot hagyott a faj génállományán. A továbbadott gének sokfélesége drámai mértékben csökkent. Ez a biológiai tény pedig tovább csökkenti a szibériai tigrisek túlélésének esélyét. y
www.explorerworld.org 17
RADAR
ROVARINVÁZIÓ A HAZAI OFFENZÍVA
TÁBORNOKAI
PUSZTÍTANAK AZ IMPORTROVAROK
A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSNEK köszönhet en egyre több rovarfaj jelenik meg a Kárpátmedencében, ami évr l évre egyre súlyosabb károkat okoz a hazai faunában. 1991 és 2010 között több invazív rovarfaj jelent meg hazánkban, mint az azt megel z 110 évben összesen. A legjelent sebb rovarinvázió a 2003–2006-os id szakra esett. Ilyen invazív rovarfaj az akáccincér, a platán-csipkéspoloska, a kanyargós szil levéldarázs és az akác gubacsszúnyog is. Ezt a négy rovart Európában el ször nálunk találták meg, de ezek mellett számos más, újonnan betelepedett faj jelenléte is bizonyított. Hazánkba valószín leg az importáruk faalapú csomagolóanyagával jutnak el a rovarlárvák, amelyeknek a juhar, a nyár, a f z, a szil, az akác, az eperfa, illetve a vadgesztenye fája is kedvez. A példát jól szemlélteti a gyapjaslepkehernyók pusztítása is a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, a Pilisben, a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben. Ez a faj nem volt ismeretlen számunkra, de az általa okozott kár a korábbi harminc évben nem érte el a 40 ezer hektárt, viszont 2006-ban a pusztítással érintett terület már 200 ezer hektárra emelkedett. Hasonló pusztítást végzett a zöld karcsúdíszbogár a Zalaegerszeghez közeli csácsi bükkerd ben. A monori nyárfás lerágásáért pedig a rezes f zlevelész a felel s. A rovarinvázió gyakran a fák tömeges pusztulását eredményezi. Bizonyos rovarok közegészségügyi hatása is kimutatható, például a Balaton-felvidéken nagy számban él tölgy búcsújáró lepke hernyójának a sz re roppant kellemetlen b rgyulladást okoz.
MILLÓ ÉVE 490
ÚJABB TÖMEGES KIHALÁS FENYEGET?
445
415
360
N RBO KA
VO N DE
DO OR
18 www.explorerworld.org
SZI
IUM
1000 éven belül teljesen kihalnak – ez pedig messze meghaladja a normális kihalási rátát, tehát tömeges kihalásról beszélhetünk.” – mondta Anthony Barnosky, a Nature f szerkeszt je és a berkeley-i egyetem biológusa. Ha ez a folyamat továbbra is ilyen ütemben folytatódik, az újabb tömeges kihalás akár 3 évszázad múlva is bekövetkezhet. A kutatók szerint azonban még nem kés megmenteni a kihalásra ítélt fajokat. Ehhez azonban az szükséges, hogy végre sokkal komolyabban foglalkozzunk az ket érint legnagyobb problémákkal: a fajokra veszélyes betegségekkel, a természetes él helyek elt nésével és a globális felmelegedéssel.
VIC
A NATURE TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATBAN leközölt tanulmány szerint akár 300 év múlva is bekövetkezhet egy újabb tömeges kihalás. Ilyen az elmúlt 540 millió évben már ötször el fordult, többek között a dinoszauruszok kihalását is okozva. A tanulmány az eml sök és más fajok mai helyzetét vizsgálja, összevetve az el z 540 millió év történéseivel – az eredmények pedig aggodalomra adnak okot. A veszélyeztetett fajok egyedszáma ugyanis olyan drasztikus mértékben csökken, mint az öt nagy kihalási hullám ideje alatt. „Ha csak a jelenleg fokozottan veszélyeztetett eml söket nézzük – azokat a fajokat, melyek 50%-a három generáción belül el reláthatólag el fog t nni –, elmondhatjuk, hogy ezek a fajok
LU R
AZ EML SÖK AKÁR FELE IS ELT NHET
RADAR
A SZUPERHOLD 2011. MÁRCIUS 18-ÁN ÉS 19-ÉN, 18 év elteltével ismét a legkisebb földközelségébe került égi kísér nk, a Hold. A Hold Földt l mért közepes távolsága 384 402 kilométer, ez a távolság azonban periodikusan változik. A mostani perigeum, azaz földközelség idején a Föld–Hold-távolság 356 575 kilométerre csökkent. Túl azon, hogy perigeumkor megnövekszik a Hold látszólagos átmér je (ez az ún. szuperholdjelenség), az árapály is er sebbé válik. Mivel a Föld és a Hold közös tömegközéppontja a földkéreg alatt, hozzávet leg 4000 kilométeres mélységben húzódik, a Hold gravitációs ereje nemcsak a világtenger szintjét emeli meg, hanem az árapályjelenség kéregre gyakorolt hatása is er södik. Számos sajtóorgánum és internetes portál e természettudományos tényb l kiindulva összefüggést vélt felfedezni a március 11-én Japánban történt pusztító erej földrengés és a szuperholdjelenség között. E feltételezés szerint a szuperhold idején kimutatható er sebb árapályhatás az egymásnak feszül k zetlemezek határán megnövelheti egy-egy földrengés kipattanásának esélyét. Mivel a Japán-szigetek keleti partvidékének közelében húzódó Japán-Bonin mélytengeri árokrendszer olyan szeizmikusan aktív szubdukciós zóna, ahol a
300
250
200
145
65
pacifikus óceáni kéreg az eurázsiai lemez alá tolódik, akár logikusnak is t nhetne az el bb említett feltevés. Csakhogy, miként azt Bill Burton, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának szakért je is meger sítette, a szuperhold keltette nagyobb gravitációs er bizonyítottan még egy, csak m szerekkel észlelhet földrengés kiváltásához sem elegend . A most kipattant, és a Richter-skála szerint 9-es magnitúdójú földrengés a kivételesen er s, és emiatt az igen ritka szeizmikus jelenségek közé sorolható, amelynek kialakulásában a szuperhold semmiféle szerepet sem játszott. A maximális perigeum egyébként a Japánt ért katasztrofális rengés után egy héttel kés bb következett be, teliholdkor. Ennek az utóbbi ténynek is komoly szerepe van a Hold által kifejtett gravitációs hatásra, illetve az árapályjelenségre. Teliholdkor ugyanis a Föld pontosan a Hold és a Nap között áll, éppen ezért ilyenkor a legkisebb a két égitest Földre gyakorolt együttes gravitációs ereje. Ennek megfelel en a dagályhullám szintén teliholdkor a legalacsonyabb (amelyet ezért vakárnak is neveznek). A szuperholdjelenség adta nagyobb gravitációs hatást esetünkben tehát csökkentette az a tény, hogy égi kísér nk éppen a teliholdfázisában állt.
ORDOVICIUM/SZILUR HATÁR: AZ ÁLLATCSALÁDOK 50%-A PUSZTUL KI, FÕLEG SZÁMOS TRILOBITA CSOPORT.
1,8
NAPJAINK
KÉSÕ DEVON: AZ ÁLLATCSALÁDOK 30%-A ÉS SZÁMOS HAL, TRILOBITA CSOPORT KIPUSZTULÁSA. A FELTÉTELEZETT OKA: DRASZTIKUS GLOBÁLIS LEHÛLÉS, ÓCEÁNI ANOXIA PERM VÉGE: A FÖLDTÖRTÉNET LEGNAGYOBB KIHALÁSA. AZ ÁLLATCSALÁDOK 60%-ÁNAK, EZEN BELÜL A TENGERI FAJOK 95%-ÁNAK KIPUSZTULÁSA. SOK ROVAR, KÉTÉLTÛ ÉS TENGERI CSOPORT MEGTIZEDELÕDÉSE, AZ UTOLSÓ TRILOBITÁK ELTÛNÉSE. A KIPUSZTULÁS FELTÉTELEZETT OKA: A SZIBÉRIAI TRAPP BAZALTVULKÁN KITÖRÉSE ÉS A GLOBÁLIS TENGERSZINT CSÖKKENÉSE.
K
K
SZA
SZA
NE
GY ED
IDÕ
IDÕ HA RM AD
ÉTA KR
A JUR
Z TRI ÁS
PER M
KÉSÕ TRIÁSZ: AZ ÁLLATCSALÁDOK 35%-A PUSZTUL KI, SZÁMOS HÜLLÕCSALÁD ELTÛNÉSE. A KIPUSZTULÁS FELTÉTELEZETT OKA: GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS, ÓCEÁNI ANOXIA. KRÉTA/TERCIER HATÁR: KIPUSZTUL AZ ÁLLATCSALÁDOK 50%-A. KÖZTÜK A DINOSZAURUSZOK, A REPÜLÕ ÉS TENGERI HÜLLÕK, VALAMINT AZ AMMONITESZEK. A KIPUSZTULÁS FELTÉTELEZETT OKA: NAGYMÉRETÛ ASZETRODIA BECSAPÓDÁSA, A DEKKÁN TRAPP BAZALTVULKÁN KITÖRÉSE. AZ ILLUSZTRÁCIÓT KÉSZÍTETTE: ILLÉS LÁSZLÓ
www.explorerworld.org 19
FÓRUM
RICHTER 9 A FELETT AKI KÉRDEZ: dr. Juhász Árpád AK MELYEK A FÖLD SZEIZMIKUSAN LEGAKTÍVABB TERÜLETEI, ÉS HOL VAN A LEGNAGYOBB VALÓSZÍN SÉGE EGY, A JAPÁNBAN TÖRTÉNT FÖLDRENGÉSHEZ HASONLÓ EREJ FÖLDMOZ GÁS KIPATTANÁSÁNAK?
AKI VÁLASZOL: Dr. Tóth László A Sz Szeizmológus, az MTA kutatója. Az ELTE-n szerzett ge geofizikusi és meteorológusi képesítét. Sz kebb szakte területe a szeizmológia. 1986 óta foglalkozik a föld alatti nnukleáris robbantások szeizmológiai megfigyelésével. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felkérésére tö több alkalommal részt vett atomer m vek földrengés-bizto tonsági felülvizsgálatában.
20 www.explorerworld.org
20111. márci 2011. március us 11-ii jap japán pán (M 9)) földrengés földr rengés az a utóbbi utób bbi évtizedek é k legnagyobb legna agyobb természeti terméészetti katasztrófákataszttrófája, am amely mely a világ egyik e legfejlettebb leegfejjlettebb ipari i orszá országát ágát ér érintette. rintette. Bár a természeti rintette terrmészeti csapás c végle eges mérlege m korán ntsem látható, láttható, végleges még korántsem már az el z zetes adatok is mutatják, m mutatják hogy h el zetes az embe eri áldozatok dozatok száma egyy fejlett, fejlett gazdag emberi és földrengésre felkészült országban a tizedét sem éri el annak, mint amit egy hasonló esemény egy kevésbé felkészült országban okoz (pl. Szumátra, 2004). Ugyanakkor az infrastruktúra, az ipari környezet és a nagyon magas értékkoncentráció hatalmas anyagi kitettséget jelent még a legfelkészültebb országokban is. A látszat ellenére tudományos tény, hogy a világon a földrengések száma nem növekszik, hanem statisztikailag állandó. Földünk egy „nyugtalan” bolygó, a kéreglemezek állandó mozgása miatt összességében nagyon sok, évente több millió kisebb-nagyobb földrengés pattan ki. Nagy rengés kevesebb, kisebb rengés több keletkezik, szigorú törvényszer ség szerint a Föld minden területén. Évente kétezer (naponta 5!) M>5 magnitúdójú földrengést regisztrál a szeizmológiai világhálózat, és M>6 magnitúdójú rengés is szinte mindennap van valahol a Földön.
FÓRUM
Az M> 7-8-as magnitúdójú, nagyon er s földrengések már ritkábbak, de azért minden évben el fordulnak. Az M>9 rengések kivételesen nagyok, a legnagyobb valaha mért földrengés magnitúdója 9,5 volt (Chile, 1960). A 20. század második felében megszületett lemeztektonika elmélete, mely szerint a Föld szeizmikusan legaktívabb területei ott vannak, ahol a kéreglemezek találkoznak, ahol az évente néhány cm-es nagyságrend mozgások következtében az egymáshoz ütköz , egymás mellett elcsúszó vagy távolodó mozgások miatt deformációt, majd törést szenved a szilárd kéreg. A három nagy földrengéses zóna közül a Csendes-óceánt határoló terület (Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidéke, Japán, Fülöp-szigetek) a legjelent sebb. Itt keletkeznek a legnagyobb földrengések, s itt szabadul fel a földrengési energia kb. 90%-a. Az 1900 óta a világon feljegyzett 87 nagyon er s (M 8,0) földrengés közül 73 ehhez a zónához köthet . A másik kiemelked en földrengéses terület a Földközi-tenger északi partvidéke is, Törökországon és Észak-Indiáig. Az összes Iránon át egé egészen Észak-In földrengési energia en nergia 5-6%-a keletkezik itt. Id r l id re jelent s jelent s (M>7) földrengések komoly okoznak kom moly károkat e területen, ahol sebezhet séget a viszonylag tovább növelii a sebezhet sé szegényes építkezési épíítkezési kultúra. kultúr számú, túl nagy méret Jelent s szám mú, bár nem tú (M 6) földrengés földrengés keletkezik keletkezi a KözépAtlanti-hátság Atlanti-hátsá ág területén, ahol ah a lemezek
távolodnak, s a felszínre tör magmából új földkéreg keletkezik. Mivel ez nem lakott terület, ezért a földrengésr l szóló híradásokban ritkán találkozunk vele. Bár gyakran fordulnak el földrengések és vulkánkitörések ugyanazon területeken, e két jelenség között nincs szoros ok-okozati kapcsolat, inkább úgy fogalmazhatunk, hogy ugyanazon tektonikai folyamatok következményei. Fontos megjegyezni, hogy a lemezhatárok nem vonalszer ek, hanem inkább deformációs zónák, esetenként több száz km vastagságban. Ez az oka annak, hogy bár az afrikai és az eurázsiai lemez szegélye t lünk délre az Adria környékén húzódik, a feszültségek a Kárpát-medencében is megjelennek, s a törés ott fog bekövetkezni, ahol a kéreg a leggyengébb. Ennek következményeként Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózatunk segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhet ség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemz visszatérési id vel fordulnak el . Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhet , de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelent sebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg er s, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési id vel pattan ki.
„M>6,5 MAGNITÚDÓJÚ FÖLDRENGÉS A KÁRPÁTMEDENCE TERÜLETÉN AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVEZRED SORÁN NEM VOLT, ÉS A FÖLDKÉREG ITTENI FIZIKAI TULAJDONSÁGAI MIATT NEM IS VALÓSZÍNÛSÍTÜNK ILYEN MÉRETÛ RENGÉST.” A fizikailag nagy földrengés önmagában nem jelent nagy földrengéskatasztrófát is, inkább „csak” feltétele annak. A rengés lakott területt l való távolsága, mélysége, az épített környezet min sége is nagyban befolyásolja a károk mértékét. Gyakran nem is közvetlenül a földrengés, hanem a közvetett hatások (t zvész, szök ár) miatt lesz katasztrófa egy földrengésb l. Így volt ez az 1923-as nagy kantói (Japán) földrengés után, amikor egy 8,3-as magnitúdójú rengést követ t zvészben egész Tokió leégett, s a katasztrófának a feljegyzések szerint 100-140 ezer halálos áldozata volt. De így van ez még napjainkban, a 21. században is, a 2011. március 11-i rengés után a szök ár okozta a károk nagy részét. Most el ször új elemként megjelentek az atomer m vek, amelyek sérülése tovább súlyosbította a földrengés következményeit.
A LEMEZHATÁROKON A VÖRÖS PONTOK SÛRÛSÉGE JELZI A SZEIZMIKUSAN LEGAKTÍVABB TERÜLETEKET.
www.explorerworld.org 21
22 www.explorerworld.org
NAVIGÁTOR
„AZ ÓRÁRA NÉZTEM NÉZTEM. M. A MUTATÓK MUTA ATÓK MOS MOSZKVAI SZKVAI IDÕ Õ SZERI SZERINT NT 9 ÓRA UTATTAK K. ELÕBB FÜTTYÖT F H HALLOTTAM M, AZTÁ ÁN EGYRE 7 PERCET MU MUTATTAK. HALLOTTAM, AZTÁN ÖVEKVÕ DÜBÖRGÉS ÜBÖRGÉS ST ÉREZTEM ST ÉREZTE EM (…) NEM M VOLT ER RÕSEBB, MINT EGY RÕSEBB NÖVEKVÕ DÜBÖRGÉST ERÕSEBB, ÁRHAJTÁSÚ REPÜLÕGÉP ÕGÉP PILÓ ÓTAFÜLKÉJÉBEN, ÓTAFÜLKÉJÉBEN JÉBEN DE EBBEN A ZÚGÁSBAN ZÚGÁSBA AN SUGÁRHAJTÁSÚ PILÓTAFÜLKÉJÉBEN, SOK OLYAN ÚJ ZENEI ÁRNYALATOT ÉS HANGSZÍNT IS FELFEDEZTEM, AMIT MÉG EGYETLEN ZENESZERZÕ SEM KOTTÁZOTT LE. A RAKÉTA HATALMAS HAJTÓMÛVEI A JÖVÕ MUZSIKÁJÁT ZENGTÉK, AZT A MUZSIKÁT, AMELY MINDEN BIZONNYAL MÉG LELKESÍTÕBB ÉS SZEBB, MINT A MÚLT LEGNAGYOBB ALKOTÁSAI” Jurij Alekszejevics Gagarin
A The Explorer bemutatja:
AZ ELSÕ ÛRREPÜLÉS KULISSZATITKAI ÍRTA: SCHUMINSZKY NÁNDOR KÉPEK: ARCHÍV, PROFIMEDIA
AZ ÛR MEGHÓDÍTÁSÁNAK LEGJELENTÕSEBB ESEMÉNYEI AZ ILLUSZTRÁCIÓT KÉSZÍTETTE: ILLÉS LÁSZLÓ
1942
OKTÓBER 3-ÁN EGY NÉMET V-2 BALLISZTIKUS RAKÉTA VOLT AZ ELSÕ SIKERESEN ÛRBE JUTTATOTT OBJEKTUM
www.explorerworld.org 23