XV. KAPITULUA
PLANEN ERAKETA ETA ERAGINGARRITASUNA LABURPENA: 1. SARRERA: ESKUMEN BANAKETA, PLANAK ERATU ETA ONESTEAN.—2. PLANEN PROIEKTUAK IDAZTEA ETA HIRITARREN PARTE-HARTZEA.—3. UDAL PLAN OROKORRAK NAHIZ PLAN ERATORRIAK ONESTEA. BEHIN BETIKO ONESPENAREN ETA ADMINISTRAZIO ISILTASUNAREN ARAZOAK.—4. PLANAK TRAMITATZEN DIREN BITARTEAN, LIZENTZIEN LUZAPENA ETETEA.—5. PLANAK INDARREAN JARTZEA ETA PLAN HORIEN ERAGINGARRITASUNA.—A) Argitalpena.— B) Publizitatea.—C) Derrigorrezkotasuna: antolamendutik kanpoko eraikinak.— D) Derrigorrezko desjabetzapenen legebidezkoketa.—6. PLANEN INDARRALDIA, BERRIKUSPENA ZEIN ALDARAZPENA. KALTEORDAINA EMATEA DAKARTEN KASUAK. BIBLIOGRAFIA: FERNÁNDEZ RODRÍGUEZ: Participación ciudadana en el planeamiento, Oviedo, 1980; GONZÁLEZ PÉREZ: El nuevo régimen del planeamiento urbanístico, Madril, 1982; LÓPEZ RAMÓN: Aprobación de los planes de urbanismo por silencio administrativo (el concepto de plazo), RAP, 82, 1977; MEILÁN GIL: La aprobación inicial de los planes de ordenación urbana, RDU, 100, 1986; PERALES MADUEÑO eta SANZ BOIXAREU: El derecho a la licencia y la suspensión de su otorgamiento, RDU, 70, 1980; RODRÍGUEZ–ARANA: La suspensión del otorgamiento de licencias de urbanismo: una aproximación histórica y jurisprudencial, RDU, 102, 1987; SANZ PASTOR: Derecho de los propietarios ante la sucesión del planeamiento, REDA, 40–41.
1. SARRERA: ESKUMEN BANAKETA, PLANAK ERATU ETA ONESTEAN Ikusi dugun bezala, planek eragina dute lurraldean. Halaber, lurralde horretan, elkarren gainean dauden erakunde anitzek dute eskumena (estatuak, autonomi erkidegoek, probintziek edota udalek), eta erakunde eskudun horiek guztiek dute benetako interesa hirigintzako plangintzan. Horrenbestez, interes horretan oinarrituta, denek erreklamatzen dute euren eskumena hirigintza planak egin eta onesteko. Arazo hori aspaldikoa da. Hasieran, estatuaren eta udalaren arteko gatazka lehendabizikoaren eskumenak nagusituz konpondu zen, XIX. mendeko le-