NAP
ÓRA
febr. 1.
11:00
febr. 2.
DÍSZTEREM
FÁBRI
Némafilm-ritkaságok zongorakísérettel
21:00
FINAL CUT – HÖLGYEIM ÉS URAIM
10:00
EGY FIÚNAK A FELE (1944)
A Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése
13:00 15:00
SZÉP LEÁNYOK, NE SÍRJATOK!
17:00
febr. 3.
KÁVÉZÓ
Hangworkshop középiskolásoknak
19:00
9:30
CSORTOS
CSAK EGY KISLÁNY VAN A VILÁGON...
HÁRY JÁNOS
A JÁVOR
HUKKLE
HABFÜRDŐ
VALAMIT VISZ A VÍZ
Mozgóképes archívumok a digitális korban
ESZKIMÓ ASSZONY FÁZIK
ÁLLAMI ÁRUHÁZ
Improvizációk filmhangra – a zongoránál: Darvas Ferenc
19:00
Filmslágerek – a Hot Jazz Band koncertje
KOPASZKUTYA
BÁSTYASÉTÁNY HETVENNÉGY
21:00
AZ ÉLET VENDÉGE – CSOMA-LEGENDÁRIUM
IDŐ VAN
A TORINÓI LÓ
10:00
Ez bámulatos! – matinéműsor gyerekeknek
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK
LILA AKÁC A magyar filmhang jelene és jövője
11:00 13:00
EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA
K1 – Zene és új hullám
SZERELEM
15:00
A KENGURU
K2 – Új zenei (film)stúdió
MÉG KÉR A NÉP
17:00
RIPACSOK
K3 – Animációk és élőbeszéd
SZIKRÁZÓ LÁNYOK
19:00
SOSE HALUNK MEG
K4 – Szavak nélkül
VARGA KATALIN BALLADÁJA
21:00
KONTROLL
DEALER
JOHANNA
Némafilm-ritkaságok zongorakísérettel február 1., 19:00, Díszterem Az összeállítás keretében három kuriózumot vetítünk. A sokáig elveszettnek hitt, frissen felújított Egy fiúnak a fele című 1924-es Bolváry Géza filmet most láthatja először a magyar közönség. Egyik kísérőfilmje, az 1912-es Keserű szerelem rövid terjedelme ellenére komplett vígjáték, története egy lánykérés körül bonyolódik, címe pedig a Hunyadi János keserűvízre utal, amellyel nevetségessé teszik a tehetős, de öreg kérőt. A Pufi cipőt vásárol 1914-ből magyar burleszkkísérlet: a cipőbolti jelenetben a testes Pufit (Huszár Károly) nagy nevettetőnk, Kabos Gyula igyekszik kiszolgálni – ekkor még némafilmes eszközökkel adagolva a humort. A filmeket zongorán kíséri: Darvas Ferenc
Final Cut – Hölgyeim és Uraim február 1., 21:00, Díszterem
Mozgóképes archívumok a digitális korban február 2., 15:00, Kávézó A pódiumbeszélgetés vendégei arra keresik a választ, mit, miért és kinek lehet és kell gyűjteni a digitális korban. A gyűjtőkör és a kanonizáció, a hozzáférhetővé tétel, valamint a hazai és a nemzetközi archívumok és platformok közötti kapcsolatok problémáit vizsgálják. A meghívott vendégek: Kurutz Márton (MaNDA), Kálomista Zsuzsanna (MTVA), Palyik Katalin (NAVA-MTVA Digitalizációs Műhely Kft.), Dr. Kollarik Tamás (NMHH), Lukács Bea (OSZK TIT), Oksana Sarkisova (OSA). Moderátor: Varga Balázs filmtörténész
A magyar filmhang jelene és jövője február 3., 11:00, Kávézó
Férfi és Nő találkozása – a filmművészet örök témája. Pálfi György 2012-ben Cannes-ban bemutatott filmtörténeti kollázsa 450 kultikus film 1400 snittjéből építi fel a maga Férfi-Nő történetét, igazi csemegét kínálva a mozirajongóknak. Ritka csemegét, hiszen a mű csak kivételes alkalmakkor, zárt körben látható. A vetítésen való részvétel ingyenes és regisztrációhoz között. További információk az esemény weboldalán: filmnapok.urania-nf.hu
A filmhang-tematikához kapcsolódóan neves hangmérnököket és kritikusokat (dr. Erdélyi Gábor, Balázs Gábor, Kolozsi László) kértünk fel a magyar filmhang-iskola rangjának, helyzetének elemzésére. Olyan kérdésekre keressük a választ, hogy szerzői munka-e a filmhang, hogy miért nem jellemző Magyarországon a filmhang-kritika, s hogy egyáltalán mit hall a néző a magyar mozikban.
Improvizációk filmhangra – a zongoránál Darvas Ferenc
Ez bámulatos! – matinéműsor gyerekeknek
február 2., 17:00, Kávézó A zenész a hatvanas-hetvenes éveket megidéző zenei egyveleggel lepi meg a Kávézó vendégeit.
Filmslágerek – a Hot Jazz Band koncertje február 2., 19:00, Díszterem A zenekar a húszas, harmincas, negyvenes évek melódiáinak hiteles tolmácsa, a háború előtti magyar filmek slágereinek és a jazzkorszak népszerű amerikai szórakoztató-zenéjének autentikus megszólaltatója. Zenéjük ezúttal olyan nagy elő adókat idéz, mint Jávor Pál, Karády Katalin, Kalmár Pál, Latabár Kálmán és Kabos Gyula, valamint olyan szerzőket, mint Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs és Márkus Alfréd.
Fotókiállítás a a galérián Gáspár Miklós standfotós 60. születésnapjára. Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány Bővebb információk a filmprogramról: filmnapok.urania-nf.hu
február 3., 10:00, Díszterem Mi kell egy jó rajzfilmhez? Egy érdekes történet – a mese. Aztán: karakteres figurák, a rajzok mozgatása. És természetesen gazdag hangvilág, zene, zörejek. Erről mesél, ezt mutatja be a gyerekeknek Horváth Mária és Richly Zsolt filmrendező, valamint Ágoston Béla és Pethő Zsolt zeneszerző néhány nagysikerű rajzfilm (A kevély kiskakas, A hetvenkedő sün, Magyar népmesék, Frakk, Négyszögletű kerek erdő) segítségével.
Hangworkshop középiskolásoknak február 1., 11:00, Fábri A filmezés iránt érdeklődő fiatalokat Zányi Tamás hangmérnök vezeti be a filmhangkészítés műhelytitkaiba.
A Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése Február 2., 09:30, Díszterem A részletes programról a Szövetség értesíti a meghívottakat.
2.
1700
Állami Áruház 1952, 98’, r: Gertler Viktor
A szocialista operett a munkaverseny és a szabotázs motívumát variálja. A kiváló humoristák által írt szövegkönyv és Kerekes János zenéje a tömény ideológia ellenére is kirobbanó sikert aratott, előbb az Operettszínházban, majd filmvásznon. Muzsikáját a moziváltozathoz Fényes Szabolcs dolgozta át.
2.
19 00
Bástyasétány hetvennégy 1974, 88’, r: Gazdag Gyula
Az ötvenes évek szocialista realista operettjének paródiája a hetvenes évek életérzésébe oltva. Az abszurd-ironikus műfaji kísérletet, amelyben maga Honthy Hanna alakítja az „Operett-Istennőt”, egykor dobozba zárták. A programban most az ötvenes évek kultuszfilmje, az Állami Áruház (1952) mellett szerepel. 2.
10 00
Csak egy kislány van a világon… 1929, 100’, r: Gaál Béla
Némafilmként készült, melyet a Fox híradó kölcsönkért hangoskocsija segítségével, utólag hangosítottak. Hangvilága zenére és zörejekre épül, a színészek csak kétszer szólalnak meg benne. Különlegessége még, hogy itt állt először kamera elé a következő két évtized nagy magyar férfisztárja, Jávor Pál.
3.
2100
Dealer 2004, 160’, r: Fliegauf Bence
A film egy kábítószerkereskedő egy napját mutatja be. A rendező a filmhang-tudatos fiatal rendezőgeneráció képviselője, aki a film hangdizájnjának kialakításában is részt vett. Zányi Tamás hangmérnöki munkáját a 35. Magyar Filmszemle zsűrije 2004-ben Aranymikrofon-díjjal ismerte el. 1.
19 00
Egy fiúnak a fele 1924, 40’, r: Bolváry Géza
A több mint nyolcvan évig elveszettnek hitt némafilm Mikszáth azonos című novellájának szöveghű adaptációja. A frissen restaurált kópiát most láthatja először a magyar közönség, méghozzá két másik kuriózum, egy burleszk és egy „falrengető bohózat” kíséretében. (Némafilm-ritkaságok zongorakísérettel blokk)
1.
2100
Egy fiúnak a fele 1944, 88’, r: Hamza D. Ákos
Mikszáth elbeszélésének 1944-es feldolgozása a nemrég előkerült 1924-es Bolváry-adaptáció párdarabjaként kerül a műsorba. Hamza a származás szerinti megkülönböztetés problémáját modellezi és ítéli el a filmben. A hatalom ezt nem tolerálta, a művet betiltotta, a rendezőt pedig örökre eltiltotta a filmezéstől.
3.
1300
Egy szerelem három éjszakája 1967, 96’, r: Révész György
Magyarországon még javában ismeretlen műfajnak számított a musical, amikor 1960-ban a Petőfi Színházban bemutatták Hubay Miklós drámaíró, Vas István költő és Ránki György zeneszerző művét, melyet a mártírsorsú Radnóti Miklós alakja ihletett. A darab siker lett, belőle készült néhány évvel később a film. 2.
1700
Eszkimó asszony fázik 1983, 111’, r: Xantus János
A film a nyolcvanas évek ‘másik’ hangjának állít kortárs emléket. Bár a filmet a Trabant zenekar dalai dominálják, a rendező elsődleges célja nem a magyar zenei új hullám ikonikussá vált alakjainak dokumentálása, hanem egy megcsömörlött generáció és szubkultúra hangjának felerősítése.
2.
2100
Az élet vendége – Csoma-legendárium 2005, 79’, r: Szemző Tibor
A zeneszerző-rendező a kézjegyeként ismert többszólamúsággal közelít a rejtőzködő bölcs legendájához. A filmjében kibomló képi és hangi rétegek; a zene, a beszéd, s a váltakozó nyelvek úgy felelgetnek egymásnak, s úgy állnak össze egyetlen rendkívüli egésszé, mint egy zenekari mű szólamai.
1.
2100
Final Cut – Hölgyeim és Uraim 2012, 80’, r: Pálfi György
A Férfi, a Nő és a Szerelem. Mindezt ezerszer láttuk már a moziban, de így még soha. Filmidézetek százai állnak össze egy filmmé az „utolsó vágást” filmkészítési módszerré avató műben. De vajon hogyan működik egy ilyen montázsfilmben a hang? Hogyan segíti a Történet folyamatosságának megteremtését? 2.
1500
Habfürdő – Zenés trükkfilm szívdobbanásra 1979, 78’, r: Kovásznai György
A képzőművész rendező animációs musicalje egy korszak pesti életérzésének dokumentuma, groteszk lenyomata. Zenéjét a húszas éveiben járó Másik János szerezte, aki Babos Gyulával, Dresch Mihállyal és Kőszegi Imrével játszotta fel a számokat. A mikrofonnál Antalffy Zsolt, Bontovics Kati és Papp Anikó állt. 2.
10 00
Háry János 1983, 60’, r: Richly Zsolt
Az animációs filmet Kodály Zoltán születésének centenáriumára készíttette a Magyar Televízió. Alkotói – az animáció szuggesztív tömörségéhez igazodva – egy órára rövidítették az obsitos kalandjait elbeszélő daljátékot. Háry a filmben Szabó Gyula hangján beszél, és Sólyom Nagy Sándor hangján énekel.
2.
1300
Hukkle 2002, 78’, r: Pálfi György
A békés falusi környezetben idős bácsi ül a padon. Csuklik. Véget nem érő csuklása adja a ritmusát ennek az életképbe oltott kriminek, amelyben nincsenek párbeszédek, a zörejek beszélnek az emberek helyett. A film számos díjat hozott a rendezőnek, köztük a 2002-es Magyar Filmszemle elsőfilmes díját. 2.
2100
Idő van 1985, 102’, r: Gothár Péter
Az Esterházy Péter írása nyomán készült film címadó dala megrendítő és ironikus nemzedéki vallomás, amelyet az önmaga idézeteként megjelenő Cserháti Zsuzsa ad elő. Az egyszer szárnyas hajón suhanó, máskor gyufásskatulyából előlépő dizőz Selmeczi György és Gothár Péter (dalszöveg) szerzeményeit énekli. 2.
1300
A Jávor 1987, 102’, r: Bán Róbert
Senki sem tudott úgy mulatni, mint ő. Ha felemelte az ujját, vagy a szeme sarkából kacsintott a cigánynak, tudtuk, hogy „jávorpali” nótázni fog. Olvadoztak a nők a nézőtéren, a férfiak pedig irigykedtek. Huszonöt évvel a halála után egy filmrendező gondolt egy merészet, és filmjeiből összeállított egy újabbat.
K1 – Zene és új hullám, 87’ A hatvanas évek magyar új hullámának alkotói első, jórészt a Balázs Béla Stúdióban készült filmjeikben saját hangjukat keresik. A művekhez a szó szoros értelmében vett hangot a korszak legkiválóbb komponistái szolgáltatják. Zenéjük ma már önmagában is felidézi a képeket. Koncert, 1962, 15’, r: Szabó István, z: Vujicsics Tihamér Elégia, 1965, 19’, r: Huszárik Zoltán, z: Durkó Zsolt Tisza – Őszi vázlatok, 1962, 17’, r: Gaál István, z: Szöllősy András Vízkereszt, 1967, 12’, r: Sára Sándor, z: Szöllősy András Öngyilkosság, 1967, 24’, r: Kósa Ferenc, z: Szöllősy András
K2 – Új zenei (film)stúdió, 75’ Az Új Zenei Műhely alapító tagjai közül Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Vidovszky László később kiteljesedő életműve részben a Balázs Béla Stúdióban indul. Zenéik nemcsak a filmek kísérleti „hangoltságához” járulnak hozzá, hanem a 20. század második felének zenetörténetileg is értékes alkotásai. Prometheus, 1962, 7’, r: Gábor Pál, z: Eötvös Péter Igézet, 1963, 21’, r: Bácskai Lauró István, z: Eötvös Péter Round, 1975, 11’, r, z: Jeney Zoltán Kalah, 1980, 10’, r: Maurer Dóra, z: Jeney Zoltán Egybeesések, 1985, 10’, r: Hollós János, z: Jeney Zoltán Aldrin, 1976, 5’, r, z: Vidovszky László Haláltánc, 1992, 11’, r: Háy Ágnes, z: Vidovszky László
Johanna 2005, 90’, r: Mundruczó Kornél
3.
2100
Mundruczó Kornél rendező és Tallér Zsófia zeneszerző filmoperája nem színpadi művet adaptál, hanem a filmvászon számára készült, librettóját Térey János írta. A Jeanne d’Arc-történet átirata a 37. Magyar Filmszemlén többek között a legjobb eredeti filmzene díját nyerte.
A kenguru 1975, 95’, r: Zsombolyai János
3.
1500
A kötelességtudó kőbányai kamionsofőr szocreál álkonfliktusra épülő történetét az teszi ma is élvezhetővé, hogy a filmben a hetvenes évek közepének hazai popzenei élvonala szerepel. Frenreisz, Benkő, Somló, Szörényi, Tolcsvay. Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta. Impozáns névsor.
Kontroll 2003, 107’, r: Antal Nimród
3.
2100
A magyar társadalmi valóságot a thriller eszköztárával megfogalmazó film a két ezres évek elejének kultfilmje lett. A drámai zenehasználat – a Neo együttes elektronikus zenéje – és az 5.1-es technika adta lehetőségek maximális kiaknázása révén a BKV addig ismeretlen arcát mutatta meg.
Kopaszkutya 1981, 96’, r: Szomjas György
2.
19 00
A „kutyába lemenő” Colorado zenekar történetében egybefonódik valóság és fikció. A szereplő zenészek – Schuster Lóránd, Hobó, azaz Földes László, Deák Bill Gyula és Póka Egon – személyes tapasztalataikkal felvértezve játsszák szerepeiket, már-már önmagukat. A lázadás filmje a nyolcvanas évek elejéről.
Lila akác 1934, 79’, r: Székely István
3.
10 00
Tóth Manci Csacsinszky Pálért epekedik, ám a fiú mást szeret, ugyancsak reménytelenül. Az édes-bús szerelmi történet komikus pólusa Kabos Gyula, ő Angelusz papa, aki a kabaré sztárjává változtatja a masamód Mancikát. A film hangfelvételeit első hangmérnökünk, Lohr Ferenc készítette.
Még kér a nép 1971, 82’, r: Jancsó Miklós
3.
1500
A Cannes-ban a legjobb rendező díjával kitüntetett filmben stilizált táncok jelenítik meg a megalázottak és elnyomóik harcát. Az, hogy a történet nehezen verbalizálható, a filmes forma zenei természetű szervezésével függ össze, ami a hetvenes évektől fokozottan jellemzi Jancsó művészetét.
Ripacsok 1981, 95’, r: Sándor Pál
3.
1700
Ha van a filmben egy ütős slágered, játszasd el többször. Tudták ezt a hazai szórakozató filmek 1945 előtti nagymesterei, s tőlük tanulni semmiképp sem szégyen. Sándor Pál pontosan négyszer adatta elő, igaz más-más felállásban, a magyar mozgókép-gyártás jeligéjévé váló filmdalt: Egyedül nem megy.
Sose halunk meg 1993, 86’, r: Koltai Róbert
3.
19 00
Éppen húsz éve mutatták be a filmet, amelyben az író-rendező Koltai Róbert játszotta Gyuszi bácsit, az örökké vesztes használtcikk-kereskedőt. A film sikeréhez kértségkívül hozzájárult a Bereményi-Dés szerzőpáros betétdala is, a Nagy utazás, amely Presser Gábor bariton hangján vált slágerré.
Szerelem 1970, 85’, r: Makk Károly
3.
1300
A magyar filmművészet kivételes erejű alkotása, amelyben a szereplők sorsa emlékezés és képzelet bonyolult szövedékében ölt formát. Múlt és jelen, képzelet és valóság egymásba átfolyó, bizonytalan határú kapcsolatának megteremtésében a hang is tevékenyen közreműködik.
Szép leányok, ne sírjatok! 1970, 85’, r: Mészáros Márta
2.
1500
A hazai beat-korszak kiválóságait láthatjuk a filmvásznon, pontosabban: a címadó dalt éneklő Illést csak hallhatjuk – ők épp el voltak tiltva a nyilvános szerepléstől. A film nagy leleményei mégsem ők vagy a Metró és az Omega, hanem a mára szinte már elfeledett, radikálisabb Kex együttes és Baksa Soós János szereplése.
Szikrázó lányok 1974, 92’, r: Bacsó Péter
3.
1700
A zenés bohózat lányok-asszonyok között játszódik egy vidéki konzervgyárban, és olyan, a musical hagyományosan szórakoztató műfajával összeegyeztethetetlen kérdéseket feszeget, mint a hiányos közellátás és az abortusz. Mai szemmel felülmúlhatatlanul szürreális alkotás. A zeneszerző: Vukán György.
A tizedes meg a többiek 1965, 101’, r: Keleti Márton
3.
10 00
Mit ér a jó dialógus, mit ér egy jó dramaturg? Az eredetileg partizáneposznak szánt történet Szász Péter dramaturgiai leleménye révén a történelem viharait túlélő kisember metaforájával és halhatatlan szállóigékkel ajándékozta meg a közönséget. „Az oroszok már a spájzban vannak”.
A torinói ló 2011, 150’, r: Tarr Béla
2.
2100
Apa és lánya mindennapi élete egy világvégi tanyán – fordított teremtéstörténet. A nyomasztó atmoszférának fontos része a térhatás nélküli, mono hang is. Tarr állandó alkotótársát, Víg Mihályt ezért a filmért a legjobb zeneszerzőnek járó Európa Filmdíjra jelölték.
Valamit visz a víz 1943, 98’, r: Oláh Gusztáv, Zilahy Lajos
2.
1500
A minden filmjében énekesi produkcióval is előálló Karády Katalin különleges dallal lepi meg rajongóit: Polgár Tibor zenéjére József Attila egyik legszebb versének, az Ódának egy részletét énekli. Az értékes alkotás kuriózum abban a tekintetben is, hogy egy operarendező és egy író közösen jegyzi.
Varga Katalin balladája 2009, 82’, r: Peter Strickland
3.
19 00
A brit rendező-forgatókönyvíró drámája azért kapott helyet a programban, mert a magyar hangmérnök csapat fantasztikus természeti hangokkal és neszekkel töltötte meg az erdélyi tájat. Csendjeiket a Berlinalén Ezüst Medve díjjal honorálták.
K3 – Animáció és élőbeszéd, 70’ Valószerű emberi hangokra komponált valószerűtlen világok tárulnak fel előttünk: a „beszélő hangos” animációban, akárcsak a riportfilmben, kulcsszerep jut az élőbeszédet természetessé tévő megakadásoknak és ismétléseknek, a sajátos szóhasználat és akcentus hitelesítő erejének. Nyelvlecke, 1968, 9‘, r: Vajda Béla Sós lötty, 1969, 4‘, r: Szoboszlay Péter „Nekem az élet teccik nagyon...”, 1976, 9‘, r: Macskássy Kati Gőzhajóval Pest-Budára 1846-ban, 1980, 5‘, r: Somogyi Győző Riportré, 1982, 11‘, r: Kovásznai György A busz, 2003, 10‘, r: Pálfi Szabolcs Ez titok az ilyesmi, 2010, 8‘, r: Ágói Krisztina Mátyás, Mátyás, 2009, 14‘, r: Felméri Cecília
K4 – Szavak nélkül, 76’ A filmhang kapcsán elsőként a zenére és a dialógusra gondolunk. A zajok és zörejek jelenléte eszünkbe sem jut, noha „atmoszféra” nélkül a hangosfilm elképzelhetetlen. Milyen hatása van annak, ha egy műben ez a legtöbbször „hallhatatlan” stíluselem lép előtérbe? Mit mond a zajok és zörejek „beszéde”? Pályamunkások, 1957, 4’, r: Gaál István Szél, 1996, 6’, r: Iványi Marcell Before Dawn, 2005, 12’, r: Kenyeres Bálint Letűnt világ, 2008, 20’, r: Nemes Gyula Születésnap, 2010, 10’, r: Csukás Sándor Csendes éj – War Next Door, 2006, 10’, r: Politzer Péter Türelem, 2007, 14’, r: Nemes Jeles László