A
BÁ BU
BEMUTATJA:
2015. március 17–20.
Feszti vál
FÓKUSZBAN: VITÉZ L ÁSZLÓ
MŰSORFÜZE T
Bicikliző medvék és útmutató a vasárnaphoz Határon innen és túl, mintegy húsz településen több, mint negyven résztvevő bábszínház, független társulat, oktatási intézmény, csoport, szakmai szervezet ünnepli március 21-én a Budapest Bábszínház kezdeményezésére együtt, de saját településén a Bábszínházi világnapot.
Március 21. nem csupán a meteorológiai tavasz kezdete, hanem a bábszínházak világnapja is. 2014-ben a magyar nyelvű bábosok hagyományt teremtettek: a műfaj sokszínűségét szokatlan körülmények között, hatalmas közönségsikerrel mutatták be. Idén sem lesz ez másképp, és reméljük, hogy ezúttal is elkápráztatjuk a közönséget. Az eseménysorozat célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, annak sokszínűségére, intézményeire és független társulataira, a régóta pályán levőkre és a legfiatalabb generációra, így ez BÁBSZÍNHÁZI VILÁGNAP 2015 a nap az összes magyarországi és határon túli, kő- és független bábszínház közös ünnepévé válhat. A Bábszínházi világnap fővédnöke idén is dr. Áder János köztársasági elnök. A résztvevők maguk találják ki és alakítják saját városukhoz a programokat. Ezért március 21-én a fővárosiak ne lepődjenek meg, ha a Budapest Bábszínház művészeivel váratlan helyszíneken találkoznak. Reményeink szerint piacolunk és flashmobolunk, biciklizünk színes medvékkel – ha megállunk, verselünk egyet –, a vásárlásmentes vasárnap hasznos eltöltéséhez adunk tanácsokat egy bevásárlóközpontban, és bábok elevenednek meg klasszikus muzsikára az Operában. A részletes program a Fidelio március 3-án megjelenő különszámában olvasható.
A VI. BÁBU Fesztivál elé Vitéz László halhatatlan. A mai szülők, nagyszülők még gyerekek voltak, amikor Kemény Henrik már évtizedek óta játszotta a piros sapkás hős kalandjait. Aligha találnánk ma olyan felnőttet, aki ne találkozott volna vele és híres palacsintasütőjével a Népligetben, az utcákon, a tereken vagy a televízió képernyőjén. A Korngut–Kemény család utolsó bábjátékosa mentette át Vitéz László figuráját a 20. századon, aki neki köszönhetően mindent átvészelt: a háborút, az államosítást, a világ felgyorsulását. Kemény Henrik 2011-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan és fáradhatatlanul játszott. Az utóbbi évtizedekben egyre több fiatal művész fordult a vásári bábjáték felé. Független társulatok, egyszeméyyes színházak alakultak, akik továbbviszik a hagyományt, hogy újra és újra eljátsszák Vitéz László és a többi vásári hős történeteit. A vidéki és független műhelyek budapesti bemutatkozására létrehozott BÁBU Fesztivál Kemény Henrik születésének 90. évfordulóján nagyrészt egyetlen műfaj, a vásári bábjáték köré épül. A délelőtti és délutáni előadásokon az ország legjobb bábjátékosai keltik életre a figurákat, és tudományos konferenciával is várjuk a műfaj iránt érdeklődőket. Vitéz László halhatatlan. Az új játékosok kezén mindig megújul ő is, miközben a lényeg, a féktelen játékkedv és a kérlelhetetlen szabadságszeretet mit sem változik. Évtizedek és évszázadok múlhatnak el, generációk nőhetnek fel, folyamatosan változhat, gyorsulhat a világ, a piros sapkás vásári hős azonban mindig itt lesz nekünk, hogy rozsdás palacsintasütőjével legyőzze a Halált.
Meczner János a Budapest Bábszínház igazgatója 3
Kemény Henrik életútja A Korngut-Kemény család Magyarországon három nemzedéken, mintegy 120 éven keresztül ápolta, őrizte a vásári bábjáték hagyományát, szórakoztatta közönségét. Kemény Henrik Kossuth-díjas, egyedülálló tehetségű bábos a család bábos hagyományát folytatva immár a harmadik generációs vásári bábjátékos. A nagyapa, Korngut Salamon Galíciából vándorolt Magyarországra, ahol 1897-ben kapott működési engedélyt többek között báb- és cirkuszi mutatványosságra. Kisebbik fia, Korngut Henrik (aki nevét 1912-ben Kemény Henrikre magyarosította) már Várpalotán született, 1888-ban. Kriflik Mária, a mama, később Keményi Mária, 1898-ban született Pozsonyban. Kemény Henrik 1925. január 29-én, Budapesten született Korngut Kemény Henrik és Kriflik Mária elsőszülött fiaként. 1926 februárjában megszületik a második fiú, Kemény Mátyás, majd 1936-ban Katalin, a legfiatalabb Kemény gyermek. Korngut Kemény Henrik az 1920-as évektől egyre állandóbb jelleggel a hűvösvölgyi Nagyréten játszott. Budapesten, a Népliget Mutatványos terén 1927-ben nyitották meg a Kemény Bábszínházat. A II. világháború gyökeres változtatást hoz a család életében: Korngut Kemény Henriket 1944-ben munkaszolgálatra vitték, ahonnan nem tért haza. Ekkor Kemény Henrik átveszi a családi bábszínház irányítását, és 1945. augusztus 20-án a fogságból hazakerült Mátyással újra báboznak a közönségnek. Kemény Henrik1950-ben tagja lett az Állami Bábszínháznak. Bod László, a színház akkori igazgatójának hívására bábtechnikusként kezdett dolgozni 4
a színházban. A népligeti vurstli államosításakor 1953-ban Kemény Henrik bábjait is el kellett bújtatni, s közel 20 éves rejtőzködés után merte a család bábjait újból játékba hívni. 1975-ben úgy döntött, hogy eljön az Állami Bábszínházból, nyugdíjba vonul, önállósul. Bató Lászlóval, bábszínésszel, majd a ’80-as évek második felétől testvérével, Mátyással járták a vidéket, a nagyvilágot. Szintén ezekben az években a Magyar Televízió is nagyban hozzájárult, hogy az egész ország, azaz „mindenki Heni bácsija” lett. Hakapeszi, Tücsök és Pamacs, Gyufa Gyuri, Sakk Matyi, Gesztenye Guszti, Süsü, a sárkány – mindet ő készítette, s a legtöbbet ő is mozgatta a televíziós játékokban. 2011. október 2-án éjjel valószínűleg gyújtogatás következtében leégett a népligeti Bódé, s a rákövetkező hónap végén, november 30-án a Mester nem ébredt fel többé. Kemény Henrik színházának fő vonzerejét a vásári bábhős, Vitéz László kalandjai jelentették, mely játék a túláradó életerő princípiuma. Kemény Henrik nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott. Kivételes mestere volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, de nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre is. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel. Egyszerre volt játékában jelen az ösztönösség ereje és a tudatosság tisztasága. A legjelentősebb kitüntetésekkel ismerték el munkáját, melyek közül az első a Népművészet Mestere volt, ezt követte a Munka Érdemrend arany fokozata, az érdemes, a kiváló művész, a Kossuth- és a Prima-díj, de megkapta a Pro Urbe Budapest és az Erzsébetváros díszpolgára kitüntető címeket is. Többször elismerték az UNIMA Diplomájával – a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének dísztagja is volt – és a Magyar Televízió Nívódíjával.
5
A vásári bábjáték a népi és a művészi bábjáték mellett a bábjátszás legjellemzőbb megjelenési formája Európában. Hazánkban a 18. század végén tűnnek fel először mutatványos vándorbábjátékosok, de ezekről nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre. A 19. század első feléből már maradtak fenn színlapok. Elsősorban német és – részben – cseh közvetítéssel kerültek Magyarországra, műsorukon tündérdrámák, lovagtörténetek szerepeltek, játszották a Faust- és a Don Juan-téma bábváltozatát. Jellegzetes hősük Vitéz László és Paprika Jancsi. A két legjelentősebb játékosdinasztia Magyarországon a Hincz és a Korngut–Kemény család volt. (Magyar színházművészeti lexikon, 1994) Vitéz László neve először 1840-ben fordult elő egy újsághírben. Vitéz László volt Orbók Lóránd művészi bábszínházának állandó konferansziéja és a színház névadója az 1910-es években. Vitéz László európai rokonai Guignol (francia), Petruska (orosz), Pulcinella/Polichinelle (olasz/francia), Punch (angol), Pickelhering (észak-német), Hanswurst (osztrák), Kasperl/Kasparek (dél-német/ cseh), Kargöz (török), de a tágabb családba tartozik az V. BÁBU Fesztiválon (2014) vendégeskedett Batu-tá is. Punch és párja, Judy
Guignol
Batu-tá
6
A halhatatlan Vitéz László
Játszó-tér 60 17. perc Március • 16:30 (szünet nélkül)
A VI. BÁBU Fesztivál újdonsága a tematikus fókusz mellett a szakmai program, amelynek keretében két referátumot hallgathatnak meg az érdeklődők, és sor kerül egy könyvbemutatóra is.
Szakmai konferencia Kemény Henrik tiszteletére Ács Norbert, a Budapest Bábszínház bábszínésze, a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója: Női karakterek a vásári bábjátékban Láposi Terka színháztörténész, a Korngut–Kemény Alapítvány elnöke: Kemény Henrik, a kikerülhetetlen
Könyvbemutató A Vaskakas Bábszínház ötletéből és kiadásában megjelenő dráMAI mesék – kortárs magyar gyerekdarabok sorozat tematikus kötetei hiányt pótolnak, mert bár minden esetben bábszínházak felkérésére készültek a darabok, azok akár báb-, akár élőszínházi keretek közt is játszhatók. A cél kettős, hiszen amellett, hogy a kiadó a színházak figyelmét szeretné ezekre az elsősorban gyerekközönségnek szóló művekre irányítani, de a színjátszókört vezető pedagógusok is haszonnal forgathatják a kiadványokat. A sorozat eddig megjelent kötetei: Régi magyar történetek, Grimmek újratöltve, Legkisebb fiúk. A halhatatlan Vitéz László című kötet a BÁBU Fesztiválra jelenik meg. Részletes információ: www.vaskakas.hu és facebook.com/dramaimesek 7
Hamupipőke
7+
Színházterem 55 perc (szünet nélkül)
Március 17. • 15:00
A Ciróka Bábszínház (Kecskemét) előadása
www.ciroka.hu
A Hamupipőke a legismertebb, legnépszerűbb, legtöbbször játszott mesék egyike. Talán nincs olyan gyerek, aki ne ismerné az árva lány történetét, akit igazságtalanul kihasznál mostohája, és aki végül mégis elnyeri a királyfi kegyeit. Hamupipőkét a mostoha körülmények az élet sötét oldalával ismertetik meg: ebben az ócska, reménytelen világban csak a csoda segíthet, vagy az, hogy hiszünk benne, képesek vagyunk legyőzni ezeket a körülményeket, és hiszünk abban, hogy belső értékeink alapján értékel a világ. Az előadás kidobásra ítélt tárgyak (csomagolópapír, kályhacső, nejlonzsák) játékában elevenedik meg, melyek a gyermekek szeme láttára születnek, lényegülnek át. Nem készen kapott, kidolgozott báb-emberkéket lát a néző, hanem használton kívüli tárgyakat, melyek csak akkor tudnak igazán életre kelni, ha a gyermek néző a lelkükbe lát képzelete segítségével. Író: Gimesi Dóra Tervező: Mátravölgyi Ákos Zeneszerző: Monori András Koreográfus: Gyevi-Bíró Eszter Rendezőasszisztens: Szabó Nóra Rendező: Vidovszky György Szereplők: Nyirkó Krisztina, Szörényi Júlia, Makra Viktória m. v., Ivanics Tamás, Fülöp József Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta
8
Vitéz László csokiládája
3+
Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)
Március 18. • 10:00
A CsirIbi Bábszínpad (Budapest) előadása
Az idősödő Kemény Henrik közeli barátjának, Gyurkó Henriknek adta tovább a Vitéz László bábjátékos mesterség tudományát. „Henit öcsémként tisztelem, s amikor megkérdezte, megengedem-e, hogy eljátssza Vitéz Lászlót, csak annyit kérdeztem, milyen gázsival. Ő azt felelte, ingyen, erre én áldásom adtam rá… Amúgy, mivel nekem nem született gyermekem, a családi hagyomány velem tényleg megszakad, s Vitéz Lászlót eredetiben már csak felvételről lehet majd látni.” Szerencsére Vitéz László elpusztíthatatlan, időről időre életre kel a furfangos figura, és újra felcsendül a vidám köszöntés a paraván mögül: Szervusztok, Pajtikák! És nagyot koppannak a palacsintasütők az ördög suvickos koponyáján. A Vitéz László csokiládáját egy interaktív játék, a Létramese követi Juhász Ibolya előadásában. Játsszák: Gyurkó Henrik, Juhász Ibolya Az előadás a Korngut–Kemény Alapítvány engedélyével jött létre
9
Vitéz László és az elátkozott malom
Játszó-tér
3+
50 perc (szünet nélkül)
Március 18. • 15:00
A BábSzínTér (Kaposvár) előadása
Szükségünk van olyan szerethető példaképekre, akik legalább képzeletünkben vagy akár a bábszínházban jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk s a világgal. Ez a valaki most itt van, s nemes egyszerűséggel csak Vitéz Lászlónak hívják! A hagyományos vásári bábjátékban a piros sapkás, vidám fickó palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát a halált is. Sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjáték ez, melyet vásári mutatványok előznek meg. Rendezte: Kovács Ildikó Tervezte: Majoros Gyula Játssza: Pályi János Köszönet Kemény Henriknek, aki kezén éltetve ránk hagyományozta ezt a figurát!
10
M P RE
IER
Vitéz László vándorúton
3+
Játszó-tér 60 perc (szünet nélkül)
Március 19. • 10:00
A Bábrándozók Társulat előadása
„Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, munka helyett sunka, malom helyett majom. Vitéz László vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel... Vajon barátra talál-e, mire az út végére ér? Kemény Henrik 3 történetét szőttem össze, egy előadás keretein belül: Az elásott kincs, az Itt nem szabad énekelni és A csokoládés láda című etűdöket. Játék, humor, játék és játék. Számomra ez Vitéz László. Az előadást Kemény Henriknek ajánlom.” (Tatai Zsolt) Játssza: Tatai Zsolt Az előadás a Korngut–Kemény Alapítvány engedélyével jött létre
11
Vitéz László és az elásott kincs A Mesebolt Bábszínház (Szombathely) előadása
3+
Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)
Március 20. • 10:00
www.meseboltbabszinhaz.hu
Szerbusztok, Pajtikák! Képzeljétek el, a nagymamucikám azt mondta: „Ide figyelj, László! Elég nagy vagy már, elég puliszkát megettél itthon, úgyhogy jobban teszed, ha elmész dolgozni, és keresel egy kis pénzt.” Én annyit, de annyit kerestem már azt a kis pénzt, de még semennyit sem találtam. Talán most itt több szerencsével járok! Ezzel a beköszöntővel érkezett meg a szombathelyi Mesebolt Bábszínházba Vitéz László, a piros sipkás báb szuperhős, aki képes legyőzni az ördögöket, sőt magát a Halált is. Eddig nem látott, új kalandjait hozta el nekünk. Biztosíthatunk mindenkit, ezek sem lesznek kevésbé izgalmasak, mint a már ismertek. Sőt! Tervező: Boráros Szilárd Dramaturg, rendező: Kovács Géza Zenei összeállító, játssza: Takács Dániel Zenei kísérő: Lehőcz Zsuzsa/Dénes Emőke Az előadás a Korngut–Kemény Alapítvány engedélyével jött létre
12
Vitéz László és Vas Juliska A Fabók Mancsi Bábszínháza (Zsámbék) előadása
3+
Játszó-tér 60 perc (szünet nélkül)
Március 19. • 15:00
www.fabokmariann.hu
Ismeritek-e Vitéz Lászlót? S az ő csuda egy beszédét? Láttátok- e, mint küzd nagymamucikája báli legyezőjével sok gonoszok ellen? S ha hallottatok is őróla, ismeritek-e Vas Juliskát? Tudjátok-e, mint aprít pokolfiakat seperűjével s puszta két kezével? S láttatok-e már igaz, szép szerelmet? Hát jertek, serkenjetek! Tekintsétek Őket, kiknek félelme nincsen, s kiknek ölelése Halált is legyőz! Bábok: Grosschmid Erik Zene: Keresztes Nagy Árpád, Ölvedi Gábor Írta, rendezte, játssza: Fabók Mariann Az előadás a Korngut–Kemény Alapítvány engedélyével jött létre
13
Az élet és a halál vize
5+
Játszó-tér 50 perc (szünet nélkül)
Március 20. • 15:00
Az Árgyélus Színház (Gömör) előadása
Palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról, és arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe. „Az élet és a halál vize” című mesét a gömöri Hangonyban mondta el Szilágyi Gusztáv. Az előadásban ötvöződik a bábjátékos-népdalénekes-mesemondó szerep. A kovácsoltvas díszlet, kendők, kesztyűbábok, maszkok segítségével az ősi magyar mitológiai világképben rajzolódnak ki a mese körvonalai. A tájegységhez tartozó nyelvjárás, népdalok és mondókák a mai paraszti gondolkodásmódot tükrözik, de magukban rejtik az ősi bájolás és rejtőzés elemeit is. Écsi Gyöngyi 2000-ben a Vaskakas Nemzetközi Bábfesztiválon a legjobb női előadó díját, 2003-ban a budapesti Kolibri Fesztiválon pedig az elsőként kiosztott Michel Indali-díjat kapta. Kováts Marcell a népi hangszerek széles skáláját szólaltatja meg, a tekerőlanttól kezdve a furulyákon át a dudáig. A mese felajánlja a közreműködést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Rendezés, dramaturgia; játssza: Écsi Gyöngyi Bábok, maszkok: Juhász Éva Kovácsolt díszlet: Gašpar Vladimir Népi hangszeren közreműködik: Kováts Marcell
14
HASZNOS INFORMÁCIÓK Cím: Budapest VI., Andrássy út 69. Megközelítés • Kisföldalattival (M1) a Vörösmarty utcai megállóig • Villamossal (4, 6) az Oktogonig, majd rövid séta a Hősök tere irányába • Trolival (73, 76) az Andrássy út (Vörösmarty utca–M1) megállóig • Busszal (105) a Vörösmarty utcáig Elérhetőségek Központi telefon: +36-1-321-5200 Központi e-mail: info@budapest-babszinhaz.hu Honlap: www.budapest-babszinhaz.hu Jegyvásárlás • Egyéni vásárlóknak a jegypénztárban (a színház épületében) Nyitva tartás: hétfő–vasárnap 9:00–18:00 Telefon: +36-1-342-2702 • Csoportoknak a szervezési osztályon (a színház épületében) Nyitva tartás: hétfő–csütörtök 14:00–18:00, péntek 14:00–17:00 Telefon: +36-1-461-5090 • Fax: +36-1-461-5091 • E-mail: szervezes@budapestbabszinhaz.hu Interneten: www.budapest-babszinhaz.hu, valamint országszerte az ismert jegyirodákban. Bankkártyás fizetési lehetőség a jegypénztárban van. A fesztiválra szóló jegyek egységesen 1000 forintba kerülnek. A március 17-i szakmai program ingyenes.) Az elmaradt előadásra szóló jegyek az elmaradt előadást követő munkanaptól számított 8 napon belül, csak a színház jegypénztárában nyitvatartási időben válthatók vissza, illetve más előadásra becserélhetők. Nagyszínpadunk hallássérültek számára akadálymentesített. Mozgássérült nézőinknek a játszóhelyek megközelítésében segítséget nyújtunk. A Budapest Bábszínház a műsorváltoztatás jogát fenntartja. Kérjük, minden esetben vegye figyelembe az előadások ajánlott korhatárát!
Délelőtt Délután
március 17.
15:00 Hamupipőke 7+ a Ciróka Bábszínház előadása
16:30 A halhatatlan Vitéz László konferencia és könyvbemutató
március 19. 10:00 Vitéz László vándorúton 3+ PREMIER a Bábrándozók Társulat előadása
A VI. BÁBU Fesztivál programja 2015. március 17–20. • Budapest Bábszínház március 18. 10:00 Vitéz László csokiládája 3+ a Csiribi Bábszínpad előadása
15:00 Vitéz László 15:00 Az élet és Vas Juliska 3+ és a halál vize 5+ a Fabók Mancsi Bábszínaz Árgyélus Színház háza előadása előadása
március 20. 10:00 Vitéz László és az elásott kincs 3+ a Mesebolt Bábszínház előadása
15:00 Vitéz László és az elátkozott malom 3+ a BábSzínTér előadása
Kérjük kedves nézőinket, hogy vegyék figyelembe az előadások ajánlott korhatárát!