Újpest FC NAV-jelentés by Tamas Bodoky

í f^ClÓ £•

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Észak-budapesti Adóigazgatósága Igazgató

Iktatószám:/)//^

\£%&&5~

Ügyintézés helye: 1131 Bp. Madarász Viktor u. 5/a. Ügyintéző: dr. Vadász Anikó Telefonszám: 412-7279 Ügyszám: 9271259696 Adószám: 12395073-2-41 Tárgy: Utólagos adómegállapítás ellenőrzés alapján Melléklet: Késedelmi pótlékszámítás

D r . Gyarmati Eszter ügyvezető részére

Újpest FC Football Club K f t . Budapest, Megyeri út 13. 1044

Az Újpest F C Football Club Kft. (adószám: 12395073-2-41; székhely: 1044 Budapest, Megyeri út 13. ) adózónál (a továbbiakban: adózó) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 7. által a 11/41/370026/1166. számú megbízólevéllel elrendelt, a 2008 - 2010. évekre kiterjedően valamennyi adóra és költségvetési támogatásra vonatkozóan ( kivéve: általános forgalmi adó 2009.szeptember 1 - 2009. szeptember.30.; 2010. október 1-2010. december 31.) lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi

határozatot hoztam: I /A.) Az adózó terhére, illetve javára a bevalláshoz viszonyítva az alábbi adókülönbözeteket és adóhiányokat állapítom meg: EFt Adónem

Általános forgalmi adó

Időszak

2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június

Adókülönbözet (amelyből) terhére Folyószámlát nem Folyószámlát érintő érintő 2.728 5.474 8.482 11.458 13.844 15.653

Adóhiány

1131 Budapest, Madarász Viktor u. 5/a, Levélcím: 1387 Budapest Pf. 45. Tel: 412-7211 Fax: 412-7219

Kériük. Válaszleveléén SVÍve^éV iVfcf^mnnl™ hWWwni * srlncvAmnf frttflnWnil

•KjillB^i^íB 2 Időszak

£y:

pÉíBv;/.;. • itSÍ/Vi-' • B ; ' ; 'ii :'i S ^ a l m o s forgalmi adó

B is

2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december Összesen: 2009. L negyedév 2009. n. negyedév 2009. július 2009. augusztus 2009. október 2009. november 2009. december **

Összesen: 2010. január 2010. február 2010. március 2010. április 2010. május 2010. június 2010. július 2010. augusztus zuiu. szeptember Összesen: Összesen:

p * . B B B/;. !B

J:.í •

Adónem

c Egészségbiztosítási alapot megillető járulék

Időszak 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december Összesen: 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember •:B/Vi

Adókülönbözet (amelyből) terhére roiyoszanuat ennto D oiyoszamlat nem érintő 19.923 25.125 27.421 13.132 16.815 2.282 16.969 4.083 15.252 179.144 19.497 275 21.963 30.083 2.550 2.575 5.416 88 87 47.074 27.903 438 625 775 362 275 50 5.925 8.150 5.713 21.250 7.0Ő3 81.821 202.170 Adókülönbözet terhére 1.404 1.339 1.792 1.600 1.560 1.069 1.959 34 1.537 1.889 972 1.754 76.909 1.924 63 305 96 115 489 369 280 343

/ «7 Adóhiány <?/

. 13.132 2.282 4.083 79.497 275 30.083 2.550 2.575 5.416 88 87 41.074 •

775 362 275 50 5.925 8.150 21.250 81.821

Adóhiány 1.404 1.339 1.792 1.600 1.560 1.069 1.959 34 1.537 1.889 972 1.754 76.909 1.924 63 305 96 115 489 369 280 343

/Adónem

Időszak

•Egészségbiztosítási alapot megillető járulék

2009. október 2009. november 2009, december Összesen: Összesen:

•j

Egészségbiztosítási és munka erőpiaci járulék

• o

Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

(

2010. január 2010. február 2010. március 2010. április 2010 május 2010 iúnius 2010 iúlius 2010 augusztus 2010 s/entember 2010 október 2010 november 9010 december Összesen2008 ianuár 9008 február 2008 március 4UUO. IU3 2008 111ÍUL. ánrilis 2008 mnius 9008 iúnius Z. UUO. Jiúlius UÍ11UC 2008 2008 augusztus 2008 szeptember 2008 október 2008 november 2008 december Összesen2009 ianuár 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december Összesen: 2010. január 2010. február 2010. március 2010. április 2010. május 2010. június 2010. július 2010. augusztus 2010. szeptember 2010. október

3 Adókülönbözet Terhére 28 28 29 4.069 20.978 366 557 523 152 116 21 388 299 300 J \J\J 21 241 zL 11i 61 3 100 4 01 S 4 01S 5 929 4 627 *T. J J J ^ OS? J5.UJA 564 100 4 220 5 284 2 845 4.881 45.570 5.291 190 879 296 3521 1.2681 1.376 1.001 1.383 117 118 117 12.388 968 1,525 1.568 464 357 67 1.107 872 839 67

Adóhiány 28 28 29 4.069 20.978 366 557 523 152 116 21 388 J299 Vf \J 21 241 Z116 i1 3 ion 4 015 4 01 R 5 229 «4> 627 ,zzy 4 535 3 052 5 564 100 4 220 5 284 2 845 4,881 45.570 5,291 190 879 296 352 1.268 1.376 1.001 1.383 117 118 117 12.388 968 1.525 1.568 464 357 67 1.107 872 839 67

Tdnwak 4.klLfö£iűL±v 9010 nnvpmhpr

Adónem

9010

Munkaadói járulék

—

íípnpmlipr

riícrpvpj?LViSíiZc-iic-é/, Összesen: 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június 2008. július 9008 aiitnis7tus c r v — zi\J2008. U O • október 4>7\JÜ LcJTl Del 2008. november 900R dpn^mt,Ar usszesen. 9000 iamiív zuuy.•FdV.miá," januai 900Q zuuy. maicius icDiuai zuuy. zuuv. apnus zuuv. május 2009 június 9ono íViiiiio 90 00 C7pntpmhpr

2009 o S 9000 rtnvpmhpr 200° december \~/OiJ Z Cjj

Munkavállalói járulék

C/(,

n«s7pspnk/oo£co cu» 2008. január 2008, február 2008. március 2008 ámális 2008. május 2008. június 2008.július —21 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december Összesen: 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július

.Ttiiufisuiuiiuuzei í ei nei e

•

/yuoniany

347

735 347

69 674 404 386 509 437 425 292

69.674 404 386 509 437 425 292

634

q y 420 ^15 470 Ki/l 4.0/4 69 6 17 0ö4 Z/ 1 49 1 14 4 46 4-0 96 49 14 A 1 9 4 4

1 951 •6 696 183 169 232 214 —t LT 209 Z141 Z \J . i. r x 263

534 0 y 49 0 IZU 6 14 16 4 964 Z01 470 i/y 4.0/4 9Z9

1 7/ 1 07 04 97 9 z/ 4 11 1 99 144 46 96 44 49 14 4 1 9 4

4 1 951 6 696 183 1 oy 232

214 K-t X T 209 141 X TX 263

4 210 253 129 235 2.242

254 8 38 13 15 67 69

- m

mm m

> Időszak Tg.

Adóhiány

Adókülönbözet

Adónem —.——

Terhére

í Mu nkavallaloi jaruieK

Szakképzési hozzájárulás

o L Egészségügyi hozzájárulás

53 53 5 5 5 585 2,827 2.391 2.391 502 502 458 458 3.351 7 21 24 23 26 15 29 2 12 21 16 21 217 22 2 11 6 6 4 6 6 19 2 2 2 55 305 6.696

2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december Összesen: Összesen: 2008. év összesen: 2009.év Összesen: 2010.év Összesen: Összesen: 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. iúnius 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december Összesen: 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. iúnius 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december Összesen: Összesen: 2009. év -¬

Társas vállalkozások különadója

Adókülönbözet (amelyhől) Folyószámlát érintő 194.377

r- yl ^

— — —

Folyószámlát nem érintő 202.170

502 i pn 458 755 ——3.351 7 21 ——24 23 26 15 29 2 12 21 16 21 217 22 2 11 6 6 4 6 6 19 2 2 2 55 305 6.696 6..69Ó

6.696

Összesen:

Adónemek összesen:

53 53 5 5 5 585 2.827 2,391 2.597 502

Adóhiány

194.377

azaz az adózó terhére összesen 396,547.000,- F t , azaz háromszázkilencvenhatmilliő ötszáznegyvenhétezer forint adókülönbözetet állapítok meg, melyből 194.377.000,- F t , azaz

egyszázkilencvennégymillíó - háromszázhetvenhétezer forint folyószámlát érintő adókülönbözet-' és 202.170.000,- Ft, azaz kettőszázkettőmüiió- egyszázhetvenezer forint folyószámlát nem érintő s adókülönbözet. A 194.377.000,- Ft, azaz egyszázkilencvennégymillió - háromszázhetvenhétezer forint folyószámlát érintő adókülönbözet teljes összege adóhiánynak minősül. Kötelezem az adózót, hogy - Általános forgalmi adó adónemben - Egészségbiztosítási Alapot megillető j á r u l é k a d ó n e m b e n - Egészségbiztosítási és m u n k a - e r ő p i a c i j á r u l é k a d ó n e m b e n - Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető j á r u l é k a d ó n e m b e n - Munkaadói járulék adónemben - Munkavállalói járulék adónemben - Szakképzési hozzájárulás a d ó n e m b e n - Egészségügyi hozzájárulás a d ó n e m b e n - T á r s a s vállalkozások k ü l ö n a d ó j a a d ó n e m b e n

81.821.000,-Ft 20.978.000,- Ft 3.100,000,-Ft 69.674.000,-Ft 5.625.000,-Ft 2.827.000,-Ft 3.351.000,- F í 305.000,-Ft 6.696.000,-Ft

Összesen

194.377.000,-Ft,

azaz egyszázkilencvennégymillió - háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetet fizesse meg. i A folyószámlát nem érintő adóhatósági megállapítást a következő időszakokban figyelembe kell venni, mint előző időszakról áthozott tétel-változást, tekintettel arra, hogy az, mint előző időszakról áthozott csökkentő tétel, része a tárgyidőszakra vonatkozó elszámolandó adónak, tehát annak az adóelszámolásnak is, amelybe az áthozott tétel beszámításra keiül.

I . B.) Megállapítottam, hogy az adózó kifizetőként az alábbi személyi jövedelemadó előlegeket mulasztotta el levonni és megfizetni: Adatok: Ft-ban Adóelőleg Adóalap Adónem Időszak 4.427.041 2008. január hónap 4.018.800 2008. február hónap 5.413.608 2008. március hónap 4.531.284 2008. április hónap 4.388.784 2008. május hónap 2.993.964 2008. június hónap 5.660.642 2008. július hónap 82.500 2008. augusztus hónap 4.525.980 2008. szeptember hónap 103 5.452.022 2008. október hónap Személyi jövedelemadó 2.647.020 2008. november hónap 5.133.437 2008. december hónap 49.275.082 Összesen: 5.631.578 2009. január hónap 176.700 2009. február hónap 827.700 2009. március hónap 232.500 2009. április hónap 292.500 2009. május hónap 1.481.274 2009. június hónap 1.522.140 2009. július hónap 1.138.800 2009. augusztus hónap 1.262.700 2009. szeptember hónap 97.500 2009. október hónap 2009. november hónap 97.500 2009. december hónap 97.500

Összesen: 2010. január hónap 2010. február hónap 2010. március hónap 2010. április hónap 2010. május hónap 2010. június hónap 2010. július hónap 2010. augusztus hónap 2010. szeptember hónap 2010. október hónap 2010. november hónap 2010. december hónap Összesen: Összesen:

12.858.392 1.215.510 1.779.460 1.523.212 464.280 322.040 43.180 1.253.680 923.115 970.740 43.180 709.120 336.915 9.584.432 71.717.906

száz az adózó kifizetőként 71.717.906,- F t ^ azaz heívenegymillió - hétszáztizenhétezer kiiencszázhat forint személyi j d í ^ & d ó " - előleget mulasztott el levonni és megfizetni, mely összeg mulasztási bírság alapját képezn I I . A határozat I . pontjában megállapított 194.377.000,- F t a z a z egyszázkilencvmnsgymillió háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetből [adóhiánynak] minősül jl94.377.000,- Ft/ azaz egyszázkilencvennégymillió - h á r o m s z á z h e t v e n h é t e z i T l ^ mível azt a z i i é d é k é s s e p d ö p o n t j á i g nem fizették meg, mely után, mint bírságalap után 97.188.000,- Ft, azaz kilencvenhéímíllió egyszáznyolcvannyolcezer forint adóbírságot szabokkT ~ * I I I . A z esedékességkor fennálló, pénzügyileg rendezendő adókülönbözet és az adófolyószámla egyenlegének figyelembe vételével számított 194.377.000,- Ft, azaz egyszázkilencvennégymillió háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetből levezetett késedelmi pótlék alapot képező 194.377.000,- Ft, azaz egyszázkilencvenuégymillió - háromszázhetvenhétezer forint adóhiány után, továbbá az adózó által le nem vont és meg nem fizetett 71.717.906,- Ft, azaz hetvenegymillió hétszáztizenhétezer - kilencszázhat forint személyi jövedelemadó- előlegre tekintettel összesen 91.779.000,- Ft. azaz kilencvenegymiUió - hétszázhetvenkilencezer forint késedelmi pótlékot

-áiíípiíSkisír^

"v -

I V . A munkáltatót (kifizetőt) terhelő személyi jövedelemadó adólevonási kötelezettség elmulasztása miatt a megállapított 71.717.906,- Ft személyi jövedelemadó- előlegre, mint mulasztási bírságalapra tekintettel 35.858.000,- Et, azaz harmincötmillió - nyolcszázötvennyolcezer forint mulasztási bírságot sTaboFki aTadózó^erhére. * * ~ ~ ' " ~* V . A kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint mulasztási bírságot szabok k i .

(

V I . Kötelezem az adózót, hogy a megállapított 194.377.000,- Ft, azaz egyszázkilencvennégymillió háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetet, a kiszabott 97.188.000,- Ft, azaz kilencvenhétmülió - egszáznyolcvannyolcezer forint adóbírságot és az összesen 35.908.000,- Ft, azaz harmincötmillió - kilencszáznyolcezer forint mulasztási bírságot, a felszámított 91.779.000,^ _ F t , azaz kilencvenegymiUió - hétszázhetvenkilencezer forint késedelmi pótlékot fizesse meg. J Tájékoztatom, hogy a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti az adott adónemen a befizetéskor fennálló esetleges túlfizetését. A befizetendő adóhiány Összege (az egyes adónemekben) az adózó terhére és javára megállapított adókülönbözetek bevallási időszakonként számított egyenlege, csökkentve az (egyes adónemekhez tartozó) adófolyószámlákon a határozathozatal időpontjában fennálló túlfizetés összegével.

V I I . A befizetéseket a Magyar Államkincstárnál vezetett, alábbi számú adónem számlák javára kell ' . £ k teljesítenie: \i<^

- ' ^ ÁB

A 20.978.000,- Ft Egészségbiztosítási Alapot megillető j á r u l é k adókülönbözetet a N A V 1003200006056229-00000000 számú Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára,

1§I Ü | j B I ?j

A 69.674.000,- Ft Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető j á r u l é k adókülönbözetet a N A V 10032000¬ 06056236-00000000 számú Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára, A 5.625.000,- Ft M u n k a a d ó i j á r u l é k adókülönbözetet a N A V 10032000-06056009-00000000 számú N A V Munkaadói járulék beszedési számlajavára, Az 2.827.000,- Ft Munkavállalói j á r u l é k adókülönbözetet a N A V 10032000-06056016-00000000 számú N A V Munkavállalói járulék beszedési számla javára, A 3.351.000,- Ft Szakképzési hozzájárulás adókülönbözetet a N A V 10032000-06056061-00000000 számú N A V Szakképzési hozzájárulás beszedési számlajavára, A 305.000,-Ft Tételes egészségügyi hozzájárulás adókülönbözetet a N A V 10032000-06056212¬ 00000000 számú N A V Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla javára, A 6.696.000,- Ft T á r s a s vállalkozások különadója adókülönbözetet a 10032000-01076277 N A V Egyéb kötelezettségek bevételi számla j avára,

f -'

# ]

A 81.821.000,-Ft Általános forgalmi adó adókülönbözetet a 10032000-01076868 számú N A V Általános forgalmi adó bevételi számla javára,

A 3.100.000,- Ft Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci j á r u l é k adókülönbözetet a N A V 1003200006057749-00000000 számú Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci j á r u l é k beszedési számla javára,

A 97.188.000,- Ft Adóbírságot és a 35.908,000,- Ft Mulasztási bírságot a 10032000-01076301 számú N A V Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla javára, A 91.779.000,- Ft Késedelmi pótlékot a 10032000-01076985 számú N A V Adóztatási tevékenységgel összefüggő késedelmi pótlék bevételi számla javára. Befizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell eleget tennie. Fizetési késedelem esetén további késedelmi pótlék kerül felszámításra, melynek mértéke a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödrésze. A megállapított és előírt adókülönbözet, bírság és késedelmi pótlék befizetéséért a társaság tagjai a rájuk vonatkozó külön jogszabályok szerint felelősek. V H I . Megállapítom, hogy Adózó 2008. évi adózás előtti eredményét 31 782 E Ft-tal, azaz Harmincegymillió-hétszáznyolcvankettőezer forinttal kevesebb összegben, 2009. évi adózás előtti eredményét 167 392 E Ft-tal, azaz Egyszázhatvanhétmillió-háromszázkilencvenkettőezer forinttal, 2009. évi adózás előtti eredményét 82 605 E Ft-tal, azaz Nyolcvankettőmillió hatszázötezer forinttal magasabb összegben határozta meg.

J l X . Befizetési kötelezettségének elmulasztása esetében az adóhiány, az adóbírság, és a késedelmi / pótlék behajtása iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltével intézkedem. # #

X . Megállapítom, hogy az adózó a 2009. évi társasági adóalapját 167.392.000,- Ft-tal, a 2010. évi társasági adóalapját 29.416.000,- Ft-tal magasabban állapította meg a ténylegesnél. X L Határozatom ellen a közléstől számított 30 napon belül a N A V Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság Hatósági Főosztály I-hez címzett, de az I . fokú adóhatóságnál - N A V Közép magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság Észak-budapesti Adóigazgatósága - benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000,- Ft. Az eljárási illetéket a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni a N A V Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000¬ 01076064 számú Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számla javára.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában, illetve az eljárási illeték vonatkozásában azt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti. Az eljárási illeték bankszámláról átutalással történő teljesítése esetén kérjük az adóazonosító szám és ügyszám feltüntetését az átutalási megbízás közlemény rovatában. Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki. X I I . A z adóigazgatási eljárás költségét az állam viseli. X I H . Határozatom - fellebbezés hiányában - a kézbesítéstől számított 30 nap elteltével emelkedik jogerőre. Felhívom az Adózót, hogy a határozat jogerőre emelkedését követően a határozatban foglaltak számviteli nyilvántartásokba történő átvezetéséről gondoskodjon.

( INDOKOLÁS Adózónál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 7. a határozat rendelkező része szerinti megbízólevéllel, adónemekre kiterjedően, a rendelkező rész szerinti időszak(ok)ra vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi X C I I . törvény - a továbbiakban: Art. - 87. § (1) bekezdés a) pontja alapján bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A z Art. 105. §-ának első fordulata szerint az adóhatóság utólagos ellenőrzés esetén az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Az adózónál elrendelt ellenőrzés megállapításait a 2012. augusztus 13. napján kelt 2664179685 iktatószámú jegyzőkönyv tartalmazza, melyet az adózó 2012. augusztus 13. napján vett át. Az Art. 128. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni.

I I A fentiek alapján a hatósági eljárás 2012. augusztus 13. napján indult meg. A hatósági eljárás i S i határideje a 3116362981 számmal iktatott végzéssel 30 nappal meghosszabbításra került. < Mindezek alapján a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő 2012. november 10. n a p j á n ' ^ g S p járt le. Az elsőfokú határozat meghozatalára nyitvaálló határidő túllépésével kapcsolatosan?* 6 megállapítom, hogy a hatósági eljárás határideje nem jogvesztő, annak túllépését az Art. nem „szankcionálja", így nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az előbbiek miatt kizárná az adóhatóság határozathozatali jogát, így az nem tekinthető jogvesztőnek. 7\ B A z adózó meghatalmazottja a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatosan a 2012. augusztus 27. napján kelt 1877101214 számmal iktatott beadványában észrevételt terjesztett elő, melyre jelen határozatban reagálok. A jegyzőkönyvben foglaltak, továbbá az adózó észrevételében előadottak alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az alábbiakban az egyes adónemek tekintetében tett megállapítások részletezését megelőzően az adóhatóság ismerteti az Újpest FC. Kft gazdasági kapcsolatairól, működéséről, ügyvezetéséről jelen határozat alapjául szolgáló vizsgálat során feltárt - az adó-megállapítások vonatkozásában is lényeges, azokkal szoros összefüggésben álló - általános információkat: • A társaság a vizsgált i d ő s z a k b a n bevételét jellemzően a sporteseményekhez kapcsolódó reklámok értékesítéséből, az általa is bérelt stadion eseti bérbeadásából, marketing jogok értékesítéséből, jegybevételekből, támogatásokból és labdarúgók játékos-jogának értékesítéséből szerezte. F ő b b kiadásai a stadion bérleti díja, üzemeltetési kiadások, személyzet és labdarúgók bérköltsége és azok járulékai, illetve nagy összegű tanácsadási díjak voltak. . Adózó az Újpest futball klub tulajdonosa, bejelentett tevékenységi köre: 9319 Egyéb sporttevékenység. A társaság székhelye: 1043 Budapest, Megyeri út 13., a társaság ügyvezetői a vizsgált időszakban Csehi István (2005. február 22-től), Dr. Dányi Szilárd (2005. szeptember 1. 2008. január 4.) és JosephBöröcz (2008. február 1. - 2010. február 19) voltak. A társaság irányítása, tulajdonlási k ö r e és pénzeszközeinek kezelése annak átláthatatlansága, bonyolultsága okán részletes áttekintést igényelt, melynek eredményeként a következőket állapította meg a revízió:

- A z Újpest FC. Kft. tulajdonosai a vizsgált időszakban többször változtak, a tulajdonosok magyar és külföldi társaságok voltak. Többségi tulajdonnal a következő cégek rendelkeztek az Újpest FC. Kft-ben a vizsgált időszakban: TÁLIÓ-2001 Kft.: 2008. január 1 - 2009. augusztus 11. SPRITE INTERNATIONAL L T D (SC): 2009. augusztus 11-2010. augusztus 3. ICEINVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: 2010. augusztus 3. - 2010. augusztus 15. Evora Invest Kft.: 2010. augusztus 15 - 2010. október 7. NTS Szálloda Kft.: 2010, október 7 - 2010. november 11. City Budapest Z r t : 2010. november 11-től. A magyar illetőségű cégeknek a cégnyilvántartás adatai alapján a végső tulajdonosai a következő ciprusi (CY) és Seycbelles szigeteki (SC) székhellyel rendelkező társaságok: -

TÁLIÓ-2001 Kft.: ICEINVEST Kft.:

J A N A T A Ltd. (CY) és BLACKSTONE CONTINENTAL Ltd. (SC); Tolnai Sándor és Dr. Pfléger Réka magánszemélyek. A z adóhatóság az Icemvest Kft-nél végzett 2447424476, 2447424487 ügyszámú vizsgálata során azonban megállapította, hogy a társaság az Újpest FC. Kft. üzletrészének megvásárlásához nem rendelkezett megfelelő forrással, számára a SPONTEFOR Ltd. (CY), az Újpest FC. Kft. későbbi (kissebségi) tulajdonosa kölcsönt nyújtott;

^ ?y?

4/ -

Evora Invest Kft.: NTS Szálloda Kft.; City Budapest Zrt.:

RIG Ltd. (CY) NTS International Inc. (SC), illetve BenQ Ltd. (SC); SPARCEAS Ltd. (CY)."

Megállapítható tehát, hogy az Újpest FC. K f t tényleges tulajdonosai az eló'zó'ek szerint off-shore társaságok, azonban a társaság tulajdonosaiként Csehi István ügyvezető és az ellenőrzés által nyilatkoztatott futballisták Tolnai S á n d o r t és dr. Kovács P é t e r t ) nevezték meg.

- Csehi István a tulajdonosokra vonatkozóan tett nyilatkozatát később megváltoztatta, dr. Kovács Pétert a továbbiakban a külföldi befektetők képviselőjeként, Tolnai Sándort pedig a vizsgált időszakra vonatkozóan, mint Adózó egyik - jelen határozat egyes további pontjaiban az Újpest FC. Kft. irányába hiteltelen számlákat kiállító társaságként megjelölt - szállító, a Morcote Média Kft. (adószám: 13462169-2-43) „megbízottjaként", illetve ezen cég tulajdonosának (PLUS CONTINENTAL INC., majd BLACKSTONE CONTINENTAL L T D ) megbízottjaként említi. Ezzel szemben az Újpest FC. Kft. a nyilvánosság felé rendszeresen tesz olyan jellegű nyilatkozatokat, mely szerint 2005. évtől dr. Kovács Péter, Tofoai Sándor, 2008. évtől pedig Böröcz József (vagy Joseph Böröcz, 8319386209) a tulajdonosa (azaz nem a külföldi tulajdonos képviselője vagy megbízottja) a futballcsapatnak. Az Újpest FC. Kft. tulajdonosi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatait - azon túl, hogy azokat a jelentősebb magyar médiumok: M T I , origó, Nemzeti Sport átveszik - saját honlapján szerepelteti. - A z ellenőrzés fenti, tulajdonlási viszonyokkal kapcsolatos ellentmondásokról dr. Kovács Péter és Tolnai Sándor magánszemélveket nyilatkoztatni nem tudta, ugyanis dr. Kovács Péter többszöri idézés ellenére sem jelent meg, Tolnai Sándor pedig bejelentett lakcímén nem elérhető. - A revízió azt ellenben feltárta, hogy az előzőekben felsorolt, Adózó tulajdonosi körébe tartozó társaságok egy része finanszírozta az Újpest FC. Kft-t még azt követően is, hogy a társaságban üzletrésszel nem rendelkezett, és jellemzően a kapcsolt státusz megszűnte után sem piaci félként viselkedett Adózó irányába, felé ugyanis rendszeresen kamatmentes kölcsönöket nyújtott.

- A társaság tulajdonosain túl tevékenységében közvetlen vagy közvetett módon résztvevő off-shore társaságok köre is igen széles. Ebbe a körbe tartozik még az Altoforus Ltd., a Jenkins Cont. Ltd., a PIus Continental Inc. és a Listerdale Llc. (a PIus Continental Inc. tulajdonosa) is. Ezek a cégek Adózó külföldi tulajdonosaival egy székhelyre bejegyzett ciprusi és seychelles-szigeteki társaságok, melyek az Újpest FC. Kft. részére szintén kamatmentes kölcsönöket adtak, vagy más, az Újpest FC. Kft. érdekeltségi körébe tartozó cégeknek a tulajdonosai. Fenti Összefonódásokat jelzi, hogy érintett cégek azonos ügyvezetői k ö m és azonos székhelyű társaságokban rendelkeznek üzletrésszel, továbbá ugyanannál a banknál: 2008-2009-ben a CIB Banknál, 2010. év folyamán a K D B Banknál, illetve a szlovák CSOB Banknál vezetnek bankszámlákat, a szerződéseket magyar nyelven, többnyire az Újpest FC. Kft. érdekeltségébe tartozó magánszemélyek kötik. - A z ellenőrzés az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a banktitok megismerése céljából, - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdésének i) pontja alapján - a tényállás tisztázásához megkereste a külföldi illetőségű érintett társaságok bankszámláját vezető pénzintézeteket, hogy szolgáltassanak adatot a társaságok bankszámlaforgalmáról, illetve adják meg a bankszámlák felett rendelkezni jogosultait adatait. A banki tájékoztatás és a cégek bankszámlái alapján az egyes számlák felett javarészt olyan magánszemélyek rendelkeztek, akik mind Adózó, mind a vele gazdasági kapcsolatban álló, jelen határozat megállapításaiban érintett cégeit vonatkozásában jelentős szerepet játszottak, mint azok ügyvezetését, bevallásaik benyújtását, vagy nevükben üzletkötést ellátó személyek (Balogh Krisztián Márk, Kukorelli Tibor, Csehi István, Dr. Juhászné Dr. Budai Ildikó, dr. Kovács Péter).

;

MegáUapítást nyert továbbá, hogy a társaságok jellemzően egymás között teljesítettek utalásokat é l p l nem rendelkeztek olyan független partnerrel, mely nem az Újpest FC. Kft. vagy a fent felsorolt %S magánszemélyek érdekeltségébe tartozó cég lenne. Előfordult továbbá, hogy az Újpest FC. Kft. V 4 tulajdonosaként említett Tolnai Sándor, illetve Pfiéger Réka - aki dr. Budai Ildikó tájékoztatása fi alapj án Tolnai Sándor felesége - magánkiadásait finanszírozták ezen társaságok. ffí A külföldi cégek számlái között ezen túlmenően több esetben olyan nagy mennyiségű pénzösszeg fordult meg ugyanazon a napon, naponta több alkalommal is, mely alapján az utalásokról elmondható, hogy a pénzmozgások útja egymástól nem független, hanem egy szervezetten létrehozott pénzmozgási láncolatról van szó. A „szerződés szerinti" ellenértékek ugyanis nem töltik be gazdasági szerepüket, hanem a pénz ugyanazon cégek között kering, és valós célja az utalásoknak, a pénz forrásának elrejtése. (Erre szolgál példaként a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletében részletezett utalási láncolat, melyben az Újpest FC. Kft. saját üzletrészének adásvételében működik közre. Annak ellenértékét több alkalommal megforgatják az egyes bankszámlák között, azt a látszatot keltve, hogy több részletben és különböző forrásból történt a kiegyenlítés. Az ügylethez felhasznált pénz nagy része végső soron készpénzben felvételre került, illetve Tolnai Sándor és Pfiéger Réka kiadásait finanszírozta.) rv ~

- A z ellenőrzés nyilatkoztatta az off-shore cégek számlájáról jelentős összegben készpénzt felvevő két magánszemélyt: Kukorelli Tibort és dr-. Budai Ildikót.

(

2012. január 9-én Kukorelli T i b o r nem tudott érdemi nyilatkozatot tenni, elmondása alapján a cégek ismerősek neki, azonban nem tudja, hogy végzett-e és ha igen, milyen jogviszonyban végzett számukra tevékenységet. A pénzösszegek átadására és átvételére sem emlékezett, mivel az 2008-2010 években történt. Később kiegészítette nyilatkozatát akként, hogy a társaságokkal „sikerdíjas megbízás" keretében bankszámla ügyintézésre kötött szóbeli szerződést, a szolgálataiért cserébe azonban jövedelemben nem részesült. Nyilatkozataszerint a „sikerdíja" nem az ő teljesítésétől, hanem a cégek lehetőségeitől függött, illetve a gazdasági helyzettől. Az okokat, hogy miért kell kezelnie a bankszámlákat, nem firtatta, sem a cégek tevékenységéről, sem a tulajdonosi hátteréről nem tud semmit. Elmondása alapián, ha készpénzt kellett felvennie a cégektől az adott megbízott (Altoforus Ltd. és RIG Investments Ltd. - dr. Budai Ildikó; SPONTEFOR Ltd. - Dr. Schlotthauer Péter; JANATA Ltd. - Balogh Krisztián Márk) szólt telefonon vagy személyesen, majd ezt követően elment a K D B vagv a CIB Bankba és felvette az összeget A nénzt iellemzően ü e v v é d i irodában a bank k n r n v é k é n vagy egy kávézóban adta át Nem tudta megmondani hogy készült-e dokumenton az átadás átvételről Megiegvzendő hogy Kukorelli Tibor n r i l a t e a t a szSint ^ ^ ^ i ^ Y ^ ^ neve a z ő i i S v ^ ' i ^ r ó ^ M c é ^ S 3 ^ ^ ^ T ^ ^ i t í a B Bank S í s á n d o r é f d u Kovács Peteradta iSg

J O g O S U l t s a g 0 t K u k 0 r e U l

r e s z e r e

^.U3.24-en

D r . Budai Ildikó a cégeknek végzett tevékenységéről a vizsgálat lezárásáig érdemi nyilatkozatot nem adott részben az ügyvédi titoktartásra hivatkozva, részben pedig mert már nem emlékezett az eseményekre. Nevezett személynél, mint egyéni vállalkozónál 12/41/370026/1352. számú megbízólevéllel 2661644304 ügyszámon 2008-2010. évekre vonatkozóan egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatot kezdeményezett, melynek során az ellenőrzés részére nem került átadásra az ügyvédnő által a BenQ Ltd. és Altoforus Ltd, RIG Investments Ltd., SPARCEAS Ltd. és Morcote Média Kft. társaságokkal kötött szerződések, holott nyilatkozatában elismerte a részükre végzett tevékenységet. A z egyes off-shore cégek bankszámláinak kezelése során felvett pénzösszegeket sem tartotta nyilván, holott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi C X V I I . törvény ~ a továbbiakban: Szja tv. - 5. számú melléklete alapján kötelezett a követeléseiről és kötelezettségeiről nyilvántartást vezetni az általa letétként kezelt pénzösszegek átadását-átvételét megfelelően dokumentálni. Ezen túlmenően, mint ügyvéd, ebben a minőségében is köteles a letéti összegeket a jogszabályoknak megfelelően nyilvántartani a 1998. évi X I . törvény - a továbbiakban: Ügyvédi tv. - 30. §-ában

K I f % % M t a k r a , illetve az ügyvédek letétkezeléséről szóló Magyar Ügyvédi Karaara 4/1999. (III. 1) M Ü K ^ f s M y z a t I . fejezet 1.1.1 pontjának rendelkezéseire tekintettel. (A vizsgálat során az egyéni ? Alvállalkozó terhére mulasztási bírság került kiszabásra nyilvántartás-vezetési kötelezettség elmulasztása J i i p t t , az ellenőrzés megállapításait realizáló I . fokú határozat első fokon jogerőssé vált.) MW x í d ó z ó irányítása, tulajdonlási köre és pénzeszközeinek kezelése elemzése alapján a fentiekben Í A Á részletezettek szerint összességében megállapítható, hogy az Újpest FC. K f t . és az előzőekben m á r ' : felsorolt Janata L t d . , B L A C K S T O N E C O N T I N E N T A L L t d . , Spontefor L t d . , R I G L t d . , NTS l . International Inc., BenQ L t d . ; SPARCEAS L t d . , Jenkins Cont L t d . , PIus Continental Inc., Listcrdale L I c , illetve ezen t á r s a s á g o k leányvállalatai nem tekinthetők egymástól független partnereknek, t o v á b b á a tulajdonaikban álló magyar cégek jelen h a t á r o z a t b a n a t o v á b b i a k b a n részletezettek alapján számos, a vizsgált időszakban Adózó i r á n y á b a színleltnek minősített Ügylet során játszottak szerepet. 1. Adózás előtti e r e d m é n y A társaságnál jelen vizsgálatot megelőzően számos - azóta jogerős - adóhatósági ellenőrzés került lefolytatásra, mely Adózó terhére adókülönbözeteket és szankciókat állapított meg. A társaság által a vizsgált időszakra és adónemekre vonatkozóan beadott önellenőrzéseket az ellenőrzés megvizsgálta és elfogadta.

A . Költségek elszámolása,

különféle

ráfordítások

Jelen határozat megállapításait alátámasztó ellenőrzés részletesen vizsgálta a társaság által elszámolt költségek, ráfordítások jogszabályi előírások szerinti megvalósulását, a költségszámlák mögötti teljesítés tényleges megtörténtét, melynek során a következő megállapításokat tette:

a. Adózó 2008-2009. évben összesen mintegy 197 648 000 Ft nettó értékben közvetítői jutalék, üzletviteli, ügyviteli, jogi szolgáltatók költsége tárgyú számlát fogadott be az előzőekben már említett Morcote Média K f t . ,J.a."-tóL majd 2010. évben az iratanyag és a felvett nyilatkozatok szerint ugyanezen szolgáltatás igénybevételéről, részben más elnevezéssel (management díjak) összesen 110 000 000 Ft nettó összegben az 1885 Futballszervező Kft-től (adószám: 14528798-2-41). Ezeu bizonylatok hitelességének vizsgálata során e g y a r á n t megállapítást nyert, hogy az azokban foglalt szolgáltatásokat a s z á m l a k i b o c s á t ó k nem végezték el, tényleges teljesítés nem történt, így Adózó a számlák nettó é r t é k é t nem szerepeltethette volna a vizsgált időszaki bevallásaiban igénybe vett szolgáltatásként. A továbbiakban ezen számlákkal kapcsolatban tett adóhatósági megállapítások a két nevezett társaság vonatkozásában külön-külön kerülnek ismertetésre.

A Morcote M é d i a K f t . által kiállított, Adózó által befogadott számlák: adatok Ft-ban

Fkv szám

Fkvnév

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői iutalék

52242

Közvetítői iutalék

BIZONYLAT SZÁM 2008BS/000017 2008BS/000074 2008BS/000154 2008BS/000262 2008BS/000345

DÁTUM

GAZDASÁGI ESEMÉNY

MorcoteMedia ügynöki szclg.d., 2008.01.12 MM-000001/08 Üzleti ügynöki szolgáltatás 02.h., 2008.02.09 MM-000003/0S MM5/08MorcoteM.Ugynöki 2008.03.11 szolg.03.1i,MM-00005/08 Üzleti, ügynöki szolgáltatás, 20082008.04.09 BV/000008 Üzleti ügynöki szolg.05.il., 20082008.05.15 BS/9

TARTOZIK 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000

KÖVETEL

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

2008B S/000562 2008BS/000512

2008.07.01 2008.07.11

AA AA

52242

Közvetítői iutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

2008B S/000574 2008BS/000619 2008B S/000690 2008B S/000777 2008B S/000796 2008BS/000813

14 TTX7/T 1 li X i. liX£J* n "1 * 2008-BV/l] MorcoteMédia-ügynoki szolg.06.li., 20U8-BV/162008MorcoteMéüia-üzleü szolg.07.h., 2008-B BV/18 MorcoteM.-üzleti.ügynöki szolg.08.li., 2008-B BV/18 MorcateM.-flz!eti,űgyn5ki szolg.08.h., 2008-B BV/191víocotel\4edia üzletviLszolg 09 h 2008-BV/19 MorcoteMédia-üzletí, ügynöki tev,10.h.,200S-BV/20 MorcotsMédia/ügynöki szolg.l l.h., 2008-BV/21 MorcoteMédia/ügynöki szolg.l2Ji., 2008-BV/22 AAAO

2008.08.13 2008.08.01 2008.09.11 2008.10.13 2008.11.13 2008.12.11

2008. év Összesen:

52226 m i B i Wíllii

Üzletviteli, ügyviteli, jogi szolgáltatók költsége

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői.iutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

52242

Közvetítői jutalék

mmosmMm 2009BS/000011 2009B S/000030 2009BS/000111 2009BS/000108 2009BS/000150 2009BS/000218 2009B S/000284

ffés/BlAÉAASfam

52242

itál-.:r

10 000 000

::^tes .

10 000 000 10 000 000

10 000 000

10 000 000 130 000 000

Üzleti, ügynöki szolgáltatás 09/08 nAnn A f> i A i i a a a a tm r m a 2009.08.10 hó, 2009-BV/12

• A AA A AA A

10 000 000

PBmHSiwfinf 2009.01.15 2009.02.09 2009.03.10 2009.04.08 2009.05.11 2009.06.09 2009.07.08

HNÉ

P5sW

//'BÁB

•••.Vi";iái

2009i-i i-i r/*i n A A rx A B S/000394

10 000 000

HUH • h h h h m h HHH Pl

111' Él™

L t:

i s h a

MorcoteM.üzleti,üg>Tioki szolg.01.h.,2009-BV/l MorcoteMedia-ügynöki tev.02.h, 2009-BV/2 MorcoteMédia-üzynöki szolg.03.h., 2009-BV/3 MorcoteMédia-ügynöki szolg.04.ii., 2009-BV/4 MorcoteMédia-ügynöki szolg.05.h., 2009-BV/5 MocoteMédia/ügynöM szolg.06.h, 2009-BV/6 MorcoteMédia-ügynöki szolg.07.h., 2009-BV/8

2009. év összesen:

| G É H [

197 648 000

C A társaság aMorcote Média Kft. 2008-B V/00008-as sorszámú (a táblázatban vastag betűvel jelölt) számláját kétszer iktatta be 2008-BS/000619 és 2008-BS/000262 sorszámmal, költségei között tehát a számla nettó összege kétszer szerepel, ezáltal a cég ÁFA bevallásában is kétszer helyezte levonásba az adóösszeget (a 2008. 04 és 2008. 08. hónapban). A *-gal megjelölt számlák vonatkozásában a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága ÁFA Ellenőrzési Főosztály ÁFA Ellenőrzési Osztály 3. 9276745002 ügyszámmal 2009. szeptember hóra folytatott vizsgálata keretében általános forgalmi adó adónemben 29.412.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg az adózó terhére. Az ellenőrzés megállapításait realizáló I. fokú határozatot a IL fokú adóhatóság helybenhagyta.

továbbiakban

kerülnek

részletezésre

táblázatban

megjelenített

bizonylatokon

szereplő

szolgáltatások teljesítésének, a számlakiállító tevékenységének, működésének vizsgálata során tett megállapítások, melyek alátámasztására az adóhatóság felhasználja a Morcote Média Kft-nél végzett, fent megnevezett ellenőrzés, valamint jelen határozat alapját képező ellenőrzéshez kapcsolódóan a társaságnál (2008-2010. évre vonatkozóan) lefolytatott vizsgálat eredményeit, megállapításait, az ott felvett nyilatkozatok tartalmát: - A Morcote M é d i a K f t 2005. f e b r u á r Kereskedelmi K f t . n é v e n ,

ügyvezetői

28-án

alakult Ú J P E S T

F C R e k l á m Szolgáltató és

Csehi Kornél (2005. április 22 - 2007. november 20),

Kovácsréti Attila Imre (2007. november 20 - 2009. augusztus 12), Claudio Ramon Rodriguez (2009. augusztus 12 - 2011. szeptember 5) és a cég felszámolása idején Hargitai Attila felszámolóbiztos (2011. szeptember 5-től).

É Ü B s r é t i Attila Imre az adóhatóság rendelkezésére álló adatok szerint - a jegyzőkönyv keltéig- a "/Morcote Média Kft-vel sem munka, sem megbízási jogviszonyban nem állt, a társaságtól jövedelmet -/- nem Szerzett. 2009 januárjáig a SAXON KER SZOLG. Kft-nél (10674471-2-41) dolgozott heti 40 / ' " ó r á s munkaviszonyban 8355-személygépkocsi-vezető munkakörben, ezt követően pedig a Morcote / / i n g a t l a n f o r g a l m a z á s i és Építőipari Kft-nél (13596521-1-41) részmunkaidőben, heti 36 órát dolgozik, i p / Í n m t ügyvezető. Claudio Ramon Rodriguez szintén nem végez tevékenységet és jövedelemben sem »/észesült. mm A társaságnak egy alkalmazottja volt, Csehi Adrienn Krisztina, aki tevékenységet szintén nem végzett / / á beadott bevallások szerint. A vizsgálat során Csehi Adrienn Krisztina azt nyilatkozta, hogy a Morcote Média Kft. tulajdonosait ismerte régről és ők kérdezték meg, hogy lenne-e kedve a cég marketing tevékenységét ellátni. Ez 2005 év elején történt, az említett tulajdonosok pedig Kovács Péter és Tolnai Sándor voltak. (A cégadatok alapján a cég tulajdonosa 2005-ben azonban a TÁLIÓ2001 Kft. volt.) Érdekes momentum a nyilatkozatban, hogy a cég ügyvezetője 2005-ben Csehi Adrienn Krisztina testvére, Csehi Kornél volt, azonban mégsem ő, az ügyvezető kérte fel a munkára, hanem a „tulajdonosok". Csehi Adrienn Krisztina a további Ügyvezetőket nem tudta megnevezni, nyilatkozata szerint, ö ezt követően a könyveléssel állt kapcsolatban. A cég székhelye szerinte az Ady Endre úton volt, ám ő nem f itt, hanem a Megyeri úton (az Újpest FC. Kft. székhelyén) dolgozott régebben. A 2008. szeptember 1 ~ október havi - szabadságra kifizetett - bérét készpénzben kapta meg. A cégnek volt egy pénzügyese és Csehi Krisztina a Megyeri útra ment be a bérét felvenni. Elmondása alapján a táppénzes papírját is ott adta le, a pénzügyi irodában. A tulajdonosok: TÁLIÓ-2001 Ingatlan-beruházó és Ingatlanforgalmazó Kft. (2005. április 22 - 2007. november 20), PLUS CONTINENTAL INC. (2007. november 20 - 2009. augusztus 12.), BLACKSTONE CONTINENTAL L T D . (2009. szeptember 10.). A társaság főtevékenysége 7440 Hirdetés. A cég 2008-2009-ben jelentős - 138 M Ft -125 M Ft összegű - árbevételt ért el, mely 2010. évre 0 Ftra csökkent. Az árbevételének jelentős része az Újpest FC. Kft. számára végzett közvetítői tevékenységből származott, ám reklámtevékenységet is folytatott a következő vevőknek: Cooper Ingatlanfinanszírozási Z r t , Bacardi-Martini Hungary Kft. (a számla ellenértékét engedményezési szerződés alapján dr. Kovács Péter kapja), Birdland Management Kft. és Videopressz Kft. számára 2008-ban 5,7 M Ft, 2009-ben 33 M Ft értékben. Szállítói 2008-ban az Újpest FC. Kft. alkalmazásában álló labdarúgók, mint egyéni vállalkozók, illetve a labdarúgók által alapított cégek, melyek reklámszolgáltatást teljesítettek. 2009-ben az általuk K - teljesített reklámszolgáltatások értéke jelentősen csökken. A társaság legnagyobb árbevételéhez, a közvetítői tevékenységhez kapcsolódóan nem vett igénybe alvállalkozót. A társaság adószámát 2011. május 24-én jogerősen felfüggesztette az adóhivatal, fentiek szerint jelenleg felszámolás alatt áll. /

- A Morcote M é d i a K f t - t az Újpest F C K f t . vezetésében részt vevő személyek h o z t á k létre, tulajdonosi k ö r e , ügyvezetése, ügyeinek intézése szoros személyi összefonódásokat mutat az Újpest FC. Kft-vel az a l á b b i a k szerint: A Morcote Media Kft. fent megjelölt korábbi neve csaknem megegyezett Adózóéval. A hasonló elnevezés mutatja, hogy a felek ezt a céget kimondottan az Újpest FC Kft. működésének elősegítése érdekében hozták létre, ezt a vizsgálat során felvett nyilatkozatok is alátámasztják. A Morcote Media Kft. ügyvezetője fentiek szerint a vizsgált időszakban Csehi Kornél, Csehi Istvánnak, Adózó ügyvezetőjének fia, egyetlen alkalmazottja Csehi Adrienn Krisztina, Csehi István lánya, Csehi Kornél testvére volt. Csehi István továbbá - bár ezt a revízió kifejezett kérdésére sem jelölte meg - a Morcote Media Kftben fentiek szerint tagként szereplő TáIió-2001. Kft-ben (adószám: 12760653-2^3, 2011. február 10-i hatállyal felszámolás alatt) ügyvezető és tag is volt.

16 A társaság 2009. évben javarészt Adózótól megszerzett pénzbevételét kamatmentesen k ö i c s ö n a d ^ ^ ^ ^ l annak a Ben Q Ltd-nek és a RIG Ltd-nek összesen 321.365 E Ft összegben, mely társaságok fi ± korábbiakban részletezettek szerint az Újpest FC. Kft-től gazdaságilag nem független partnereknek. Á t l j t | | p Morcote Média Kft. által a Ben Q Ltd.-nek és a RIG Ltd.-nek adott „kölesönök" visszafizetésére nem 1 ^ | ] kerül sor, azokat a Kft. a későbbiekben sem követeli vissza, holott jelentős adóhátraléka van. / * -'-I •fji A cégbírósági adatok alapján a cég elektronikus elérhetősége: ujpestfc@ujpestfc.hu. i i A Morcote Média Kft. székhelye megegyezik az Újpest FC. Kft. székhelyeként szolgáló 1041 Budapest, Megyeri út 13. számmal, majd ezt követően székhelyeként a bevezetőben említett, Újpest FC. Kft. érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások székhelyeivel azonos 1080 Budapest, Baross utca 24. és 1118 Budapest, Budaörsi út 64. címek szolgálnak. - A d ó z ó és a Morcote M é d i a Kft. közötti üzleti kapcsolat létrejöttét az előzőekben részletezettek szerinti alapításának körülményei magyarázzák, ám az a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a cégbírósághoz bejegyzett képviselők számára sem egyértelmű, hogy a két cég nevében egymással fennálló ügyleteik során mely személyek, milyen minőségben jártak el. C...

E tekintetben Csehi István, illetve a Morcote Media Kft. nevében eljáró személyként megnevezett K o v á c s r é t i Attila ( ) nyilatkozatai több ponton ellentmondásosak. Csehi István rendszerint arra hivatkozik, hogy Kovácsréti Attila járt el ügyvezetőként, ő folytatta a tárgyalásokat, miközben Kovácsréti Attila nyilatkozatából az következik, hogy ő kizárólag papíron képviselte a Morcote Media Kft-t, valójában egyetlen gazdasági eseményről nem tudott érdemben nyilatkozni, miközben azok kiemelt Összegűek voltak, illetve bosszú feltáró munka kellett, hogy mögöttük álljon. Kovácsréti Attila több esetben hivatkozik arra, hogy a külföldi off-shore cég, a Plus Continental I N C . képviselői jártak el a szerződések megkötése során, azonban Kovácsréti Attilán kívül más személy egyetlen esetben sem hivatkozott erre. Ez a körülmény is azt mutatja, hogy Kovácsréti Attila nem tud érdemi információval szolgálni a gazdasági eseményekről. Ellenben Csehi István hivatkozik a másik ügyvezetőre, Joseph Böröczre, akit rajta kívül senki más nem említett meg az ügyletek kapcsán.

- A számlákon feltüntetett szolgáltatást (közvetítői jutalék, ügynöki szolgáltatás) részletező szerződés szerint a számlakiállító az Újpest FC. Kft-vel szerződéses jogviszonyban nem álló labdarúgók játékjogának megszerzésével és értékesítésével kapcsolatban jár el. Ennek érdekében közreműködik más sportszervezetekkel, hogy az Újpest FC. Kft. játékjog használati jogokat tudjon vásárolni és értékesíteni. A Morcote Média Kft. a szolgáltatásaiért cserébe 10 M Ft + Á F A jutalékra jogosult, illetve eseti jelleggel közvetítői jutalékokat is számláz. A szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban az a d ó h a t ó s á g széleskörű eljárást folytatott le.

bizonyítási

Ennek keretében elsődleges volt annak megállapítása, hogy a teljesítést leginkább alátámasztani tudó cégek igazolják-e azt, hogy üzleti kapcsolatuk létrejötte Adózóval ténylegesen a Morcote Média K f t , eljárásának volt az eredménye. A 2009. szeptember hónap vonatkozásában végzett áfa ellenőrzés során a revízió tanúként hallgatta meg azon társaságok képviselőit, akik játékjoggal vagy szponzorálással kapcsolatos szerződést kötöttek a sportklubbal Adózó állítása szerint a Morcote Média Kft, közvetítésével. A tanúk elmondták, hogy a szerződéskötés kapcsán az Újpest FC Kft. járt el, a Morcote Media Kft-t egy futballklub kivételével nem ismerik. Ennek érdekében a revízió széles körű nyilatkoztatást folytatott, megkeresve a Csehi István által megnevezett független cégeket illetve külföldi adóhatóság megkeresését is kezdeményezte. Jelen határozat alapjául szolgáló revízió kezdeményezésére a számlakibocsátónál lefolytatott kapcsolódó vizsgálat során az adóhatóság nyilatkozatra hívta fel a Csehi István által utólag megnevezett független cégeket, melyek szponzori szerződése esetében - az Újpest FC. Kft.

~Óy

12...

ír--. i->,;w

% "V17 hz * U A h a t k ö z a t a alapján - a Morcote Média Kft. közreműködött: j fi^'\ 0<

/ . ^ f a x j Autóközlekedési és Szolgáltató Z r t (10873498-2-42) -^•kapcsolat létrejöttének körülményeiről az előző vezéri azgató, J / M j / t á r g y a l á s o k során a Főtaxi Zrt.-tŐl Jlfggsehi István járt el, a szerződések előkészítését a Főtaxi Zrt.-től M-fifiiől Sós László intézte. A Morcote Média Kft.-t nem ismerik.

tud nyilatkozni. az Újpest FC. Kft. részéről és az Újpest FC. K f t -

Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. (11267487-2-44) A z Újpest FC. Kft-vel három szponzori szerződést kötöttek. Az első szerződés a áí á ára 2006.08.02án került sor ünnepélyes keretek között az Újpest FC. Kft. stadionjában. A cég a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. értékesítési igazgatóján keresztül került ka csolatba az Újpest FC. Kft-vel, aki régóta Újpest szurkoló és akit személyes barátság fűzött és fűz aki ügyvezető volt az Újpest FC. K f - l konkr szponzorálási ü ben a ka csolat az Újpest FC. Kft. kezdeményezésére jött létre: kereste meg az ötlettel. A Morcote Média Kft-t nem ismerik

DELTA-TRUCK Járműjavító és Kereskedelmi Kft. (11902999-4-42) A szerződés megkötése során a DELTA-TRUCK Kft. ügyvezetője, marketing ügyekkel foglalkozó munkatárs és Josepb Böröcz az Újpest FC. Kft. ügyvezetője voltak jelen. A kapcsolat kialakítására vonatkozóan elmondták, hogy a Morcote Média Kft-t nem ismerik, a cég többségi tulajdonosa azonban Újpest drukker, gyemieke is focizik, már az Újpestnél játszik, így baráti társaságból adódott a kapcsolat. Tárgyalásokat Josepb Böröcz és Tolnai Sándor urakkal folytattak. "WE LQVE KREATÍV" Party-szervezető K f t (12802359-2-41) A társaság képviseletében nyilatkozó ügyvezető nyilatkozatában elmondta, hogy az Újpest FC. töizsszurkolója és a labdarúgócsapat hazai mérkőzéseinek otthont adó Szusza Ferenc stadion VIP páholyában ismerkedett meg Sós Lászlóval, aki tudomása szerint az Újpest FC. Kft, marketing igazgatója. A szerződés kapcsán Sós Lászlóval tartotta a kapcsolatot, aki a reklámszerződést elektronikus levélben juttatta el, melyet aláírva küldött vissza, ezért nincs arról tudomása, hogy az Újpest FC. Kft. részéről k i írt alá. A Morcote Média Kft-t nem ismeri. A T A L I A N Global Services Hungary Z r t (14390586-2-42) A z A T A L I A N Global Services Hungary Zrt. nyilatkozata alapján szponzori szerződést nem kötöttek az Ú est FC. K f t - v e l , reklámszerződést azonban igen. A reklámszerződés megkötésekor ezérigazgató és Csehi István ügyvezető voltjelen, a tárgyalások folyamán is ez a két személy tartotta a kapcsolatot, a Morcote Média Kfl.-t nem ismeri és nem is voltak vele semmiféle gazdasági kapcsolatban. I N G Befektetési Alapkezelő Zrt. (10544350-2-13) A z ING Befektetési Alapkezelő Zrt. nyilatkozata alapján az Újpest FC. Kft. tárgyalása során az I N G akkori vezérigazgatója volt a kapcsolattartó, így a kapcsolat kialakulására és a tárgyalások során jelenlévők személyére vonatkozóan is ő tud információval szolgálni. A megkötött szerződést az I N G részéről , az Újpest FC. Kft. részéről Csehi István írta alá. Az szerződést megelőzően folytatott e-mailek alapján az I N G munkatársai Sós Lászlóval, az Újpest FC. Kfl. marketingvezetőjével folytattak levelezést. A z ellenőrzés tanúvallomásra hívta fel az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. volt vezérigazgató át: nyilatkozata alapján személyes sm alakult k i a kapcsolat az Újpest FC. Kft-vel, ugyanis T o k a i Sándor gyermekei illetve gyermekei együtt jártak óvodába. A kapcsolatfelvételt a szerződéskötés lehetősége iránt az jpest FC. K f t kezdeményezte. Sós Lászlóval, az Újpest FC. K f t marketingvezetőjével történtek az egyeztetések elsősorban telefonon, a Morcote Média Kft.-t pedig nem ismeri.

Csehi István nyilatkozata alapján a Morcote Média Kft. közvetítésével jött létre még a Cooper I n g a t l a i í - - ^ ^ ? Zrt., Magyar Szállodaépítő Kft., City Budapest Zrt., Ittierre Design Kft., Szemlőhegy 2003 Kft., R D S ^ p ? $ Birdland Hotel Kft., RDS Birdland Hotel Szállodaüzemeltető Kft., Redeco Ingatlanhasznosító Kft., 1 | | ' f i Híd Transz Kft., Geologistic Építőipari Kft., Sport Globál Kft. szerződései. / / Az adóhatóság az Újpest FC. Kft-nél 9276745002 ügyiratszámon 2009. szeptember hóra általános forgalmi adónem utólagos vizsgálata során nyilatkozatra szólította fel a Híd Transz Kft-t és a Geologistic Építőipari Kft-t, mely cégek tanúvallomás keretében elmondták, hogy nem ismerik a f] Morcote Média Kft-t, és így semmilyen kapcsolatban nem voltak a társasággal. j A felsorolt többi cég pedig a tulajdonosi körüket vagy vezető tisztségviselőjét tekintve az Újpest FC. Kft. érdekeltségi körébe tartozott. Összességében elmondható, hogy a Morcote M é d i a K f t . állítólagos közvetítői tevékenységének e r e d m é n y e k é n t Adózóval szerződő cégek, melyek nem az Újpest FC. K f t . érdekeltségi körében á l l n a k , nem ismerik a Morcote M é d i a Kft-t, e l m o n d á s u k szerint a kapcsolat az Újpest FC. K f t . dolgozóival való személyes ismeretségen alapul, így a nyilatkozatok tartalma az Adózó által a Morcote M é d i a Kft-től befogadott számlák hitelességét nem támasztotta alá. Teljes mértékben a nyilatkozatok t a r t a l m á t igazolja Sós László ( ) - az Újpest FC. „,. K f t , vizsgált időszaki marketingigazgatója - nyilatkozata is a szponzori és reklámszerződések C . ' m e g k ö t é s é n e k menetéről. Sós László megerősítette, hogy tárgyalt szponzori vagy reklámszerződésekről a munkaviszonya alatt, de Önálló aláírási jogosultsága nem volt. A partnerek felkutatása során próbálkoztak az újpesti vállalkozóknál, de ezek nem vezettek eredményre. Ismeretségeken, kapcsolati tőkén keresztül sokkal hatékonyabban sikerült dolgozni. A nyilatkozatában foglaltak szerint jöttek úgy is szponzorok a klubhoz, hogy más kolléga ismeretségén keresztül kerültek képbe, meg is egyeztek az ügyvezetővel, ő ekkor csak annyit intézett, hogy konkrétan milyen reklámhelyek fémek bele az általuk adott összeg fejében. A tárgyalásai során nem volt közvetítő a partnerek felkutatásában, csak a közvetlen szponzorral tárgyalt. A z Újpest részéről vagy ő, vagy az ügyvezető, illetve mindketten ott voltak ezeken a megbeszéléseken, de tudomása van arról, hogy külsős marketingesek is próbáltak sz onzort szerezni a klubnak, de nem sok eredménnyel. Például Business Group Kft. képviseletében és mások, akiknek nem ismeri a nevét. (

Rajta kívül más Újpest-alkalmazottak, például Nemes Károly is tárgyalt a GDF Suez Zrt-vel, melyeken nem vett részt, de tudta, hogy jönnek, és nagyjából mire van igényük. Igazából mindenki próbált pénzt szerezni, és ha sikerült, hozzá futott be, hogy javasoljon reklámhelyeket. A Morcote Média Kft-ről hallott, még 2006-2009. év körül, ám az utóbbi években már nem volt aktív a Morcote Média Kft. Tudomása szerint egy ideig oda voltak bejelentve labdarúgók is. A Morcote Média Kft. ügyvezetője Kovácsréti Attila volt, akit nem mint a Morcote Média Kft. ügyvezetőjét, hanem mint szurkolót ismerte, csak később derült k i , hogy Kovácsréti Attila a Morcote Média Kft. ügyvezetője. Nem volt kapcsolata senkivel a Morcote Média Kft. részéről. Sós László nem tudott olvan esetről, amikor a Morcote Média Kft, közvetített az Újpest FC Kft-nek szerződéses partnert. A bizonyítási eljárás lényegi részét képezte annak feltárása is. hogy a számlakiállító rendelkezett-e a szerződésben foglalt feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetve, hogy személv szerint ténylegesen k i . vagy k i k teljesítettek és pontosan miiven módon. A 9276745002 ügyszámon a Morcote Media Kft-nél folytatott ellenőrzés során 2009. évre vonatkozóan végzett kapcsolódó vizsgálat megállapította, hogy a Morcote Media. Kft. 2009. évi társasági adóbevallásában tárgyi eszközöket nem szerepeltetett, beszerzései, így költségei minimálisak. Tekintettel a számlákon szereplő széleskörű tevékenységre, az adóhatósági álláspont szerint ahhoz a legalapvetőbb tárgyi eszközök azért szükségesnek minősülnek (pl. számítógép, telefon a játékosállomány felkutatásához), továbbá felmerülnek olyan költségek, mint például telefon,

^iS^Sili

irodai költségek stb. A Morcote Media K f t egy bérelszámoló és egy könyvelő társaságtól = Ö j g ó t t be számlákat. Továbbá egy bérleti díjról szóló számlájuk volt, mely raktárbérletről szólt. Azt, : / : Í # a raktárt egyáltalán használták-e, a Morcote Media Kft. nevében nyilatkozó dr. Jubászné dr. V J / B u d a i Ildikó nem tudta. Más költség számlájuk a vizsgált időszakban nem volt. Amennyiben a / ' "Morcote Media Kft. valós tevékenységet folytat, rendelkeznie kellett volna egy olyan irodahelységgel / :js> mely ügyfelek fogadására alkalmas. Csehi Adrienn Krisztina, mint egyetlen alkalmazott neve nem J / / merült fel a tárgyalások kapcsán. A felvett nyilatkozatok alapján nem lehet megállapítani, hogy k i | i S / folytatta le a tárgyalásokat, mivel mindenki másra hivatkozik, miközben senki nem ismeri el ezt a tevékenységet. fi

A Morcote Media K f t . tehát nem rendelkezett olyan személyi és tárgyi feltételekkel, mely a valós m ű k ö d é h e z szükséges lett volna. Csehi István a Morcote Média Kft, részéről munkát ellátó személyként Vörösbaranyi Józsefet ( ^ • j ^ B , Hollay Istvánt ( ^ • ^ • h valamint, Csehi Koméit nevezte meg, majd kiegészítette ezt a személyi kört Tolnai Sándorral, akit „ a tulajdonos megbízottjaként" nevez meg.

f '*'

Csehi István elmondása alapján a Morcote Média Kft. nevében Ő, személy szerint nem tárgyalt, levelezést azonban bonyolított mint az Újpest FC. K f t ügyvezetője, ám ebben a tevékenységben a fia, Csehi Koméi vagy lánya, Csehi Adrienn Krisztina segítette. A z adóhatósági nyilvántartás alapján a Csehi István által említett, munkát végző magánszemélyek Csehi Adrienn Krisztina kivételével, aki azonban a következőkben leírt okból tevékenységet nem végzett - nem álltak jogviszonyban a Morcote Média Kft-vel. - Vörösbaranyi József a vizsgált időszakban a STARS&FRIENDS HUNGARY Kft-nél (13769071-2¬ 41) társas vállalkozóként dolgozott. - Hollay István a vizsgált időszakban az adóhatósági adatok szerint nem rendelkezett jogviszonnyal. - Csehi Kornél a vizsgált időszakban pedig a következő társaságoknál állt munkaviszonyban: A vizsgált időszakban 2008.02.22-ig I N G A T L A N SAROK Kft. (13279233-2-41) FEOR 2190 Egyéb műszaki foglalkozások; 2008.02.22-2008.04.01-ig RA-KEZ 19 Kft. (14212510-2-42) FEOR 2190 - Egyéb műszaki foglalkozások; 2008.04.01 - 2008.10.17-ig N L C O N VILLANYSZERLŐIP ARI-KARBANTARTÓ Kft. (14034413-2-13) FEOR 1323 - Építőipari tevékenységet folytató részegység vezetője; 2008.10.28-tól K E R R A K Kft. (10817278-2-43) FEOR 3623 - Anyaggazdálkodó, anyagbeszerző munkakörben. - Csehi Adrienn Krisztina a vizsgált időszakban a Morcote Média Kft-nél volt bejelentve az azonban tevékenységet nem végzett, ugyanis gyesen, táppénzen, illetve szabadságon volt. A fentiek alapján a számlakibocsátó bejelentett munkavállalója, illetőleg a nyilatkozat szerinti m u n k á t végző személyek k ö z ü f senki nem végezhette el a számlán szereplő tevékenységet. A teljesítés mikéntjével kapcsolatban a Morcote Media Kft. ügyvezetője, Claudio Ramon Rodriguez nevében eljáró dr. Juhászné dr. Budai Ildikó a szerződésekből, számlákból a revízió által is kiolvasható dolgokon kívül mást elmondani nem tudott, illetve a Morcote Media Kft. teljesítésének alátámasztására sem Adózó, sem a Morcote Media Kft. egyéb dokumentumot nem tudott bemutatni, így például a játékjog értékesítése/megszerzése, vagy a szponzori szerződés kapcsán lefolytatott emailek, levélváltások, időpont egyeztetések, alkudozás tárgyában keletkezett dokumentumok, személyes egyeztetés esetén is elvárható emlékeztető, feljegyzés készítése. Különösen nagy jelentősége van ennek amiatt, hogy az ügyletek kapcsán Budapesten kívüli, más megyében található, illetve külföldi cégek is fellelhetőek, melyeknél valószínűsíthető, hogy a felek nem tartották folyamatosan a személyes kapcsolatot, tehát e-mailben, levélben is folytattak tárgyalásokat. Ezek (feljegyzések, emlékeztetők, email, levél) közül azonban egyet sem tudtak a felek bemutatni; és a megkérdezett magyar, illetve külföldi cégek az előzőekben részletezettek szerint nem ismerték a Morcote Media Kft-t.

Ijjlj

A számlakiállító általi teljesítés módja sem nyert bizonyítást. Fontos volt annak feltárása is. hogy m i indokolta Adózó részéről a Morcote Média H ^ P $ § B szolgáltatásainak igénybevétele. I t l l f ' Ezzel kapcsolatban az adóhatóság megkérdezte Csehi Istvánt, hogy m i az oka annak - tekintettel a l j j számlakibocsátónál a személyi feltételek fentiekben részletezett teljes hiányára -, hogy a Morcote 1É Média Kft. munkáját nem az Újpest FC. Kft. végezte el saját alkalmazottal. Nevezett személy válasza 1 szerint erre az Újpestnél nem volt ember. Ezzel szemben azonban megállapítható, hogy az Újpest FC. Kft. átlagos statisztikai létszáma 2008-ban 48,2009-ben 43 fő volt. Továbbá a Morcote Média Kft. Csehi István véleménye szerint az együttműködés kezdetétől rendelkezik a labdarúgók, mint reklámfelületek értékesítésének joga felett, mely a labdarúgók rendezvényeken való megjelenését is magába foglalja, ám a labdarúgók rendezvényeken való részvételének lehetőségét valójában az Újpest FC. Kft. vevőkkel kötött szerződései tartalmazzák. A labdarúgók rendezvényeken való részvételének értékesítése tehát valójában nem a Morcote Média Kft., hanem az Újpest FC. Kft. joga - amit későbbi nyilatkozatában Csehi István is elismer -, a reklámértékesítésből származó bevételt is az Újpest FC. Kft. számolta el 2008. évben. A Morcote Media Kft-nek kifizetett összegek igen jelentősek voltak, főleg annak tükrében, hogy Adózó rendelkezett megfelelő számú alkalmazottal, a Morcote Media Kft-t pedig a szerződés szerinti összeg akkor is megillette, ba nem volt eredményes a munkája (ez a tény már önmagában is minősíti az ügylet valóságtartalmát, hiszen a felek között létrejött megbízási jellegű jogviszonyok alapvető, lényeges tartalmi eleme maga az eredményfelelősség). Ide tartozik még az is, hogy a cégek egy része, akikkel Adózó állítólagosán a Morcote Kft. közvetítésének eredményeként vette fel a kapcsolatot, valójában az Újpest FC. érdekeltségi körébe tartoztak, így gazdaságilag mindenképpen ésszerűtlen kiadás lett volna Adózó részéről, ha a Morcote Média Kft. szolgáltatásait igénybe véve havi 10 M Ft + Á F A összegért az Újpest FC. Kft. vezetőségének többi cégével köt szerződést. Semmilyen tekintetben nem volt tehát indokolt az Újpest F C . K f t . részéről közvetítő igénybevételére nevezett partnerekkel való kapcsolatfelvételhez, a l a b d a r ú g ó k k a l kapcsolatos reklámértékesítéshez.

A számlakibocsátó jogkövető magatartása, adókötelezettségei teljesítése vizsgálatának eredménye is jelentőséggel bír az adott ügylet megítélésében. E tekintetben megállapításra került, hogy a Morcote Kft. az általa kiállított számlák áfa értékét bevallotta, ám azt nem fizette meg, mely jelentőséggel bír a korábban feltárt személyi összefonódásra vonatkozóan is, hiszen Csehi István fia a Morcote Media Kft. ügyvezetője volt így tudnia kellett, hogy olyan áfát igényel vissza az Újpest FC Kft., melyet soha senki nem fizetett meg a költségvetés felé, így a két cég eljárása adóelkerülő jellegűnek minősül. A két cég közötti ügylet megítélésében jelentős szerepet játszik annak pénzügyi teljesítése, a számlakibocsátó társaságnál megjelenő ellenérték sorsa. Adózó által az érintett bizonylatokon szereplő összegek pénzügyi teljesítése átutalással történt. A Morcote Média K f t a 2008. évben Adózótól származó teljes bevételét az Újpest FC. Kft-vel munkaviszonyban álló labdarúgók szómára fizetette k i a magánszemélyekkel kötött reklámszolgáltatási szerződés alapján úgy, hogy reklámtevékenységből nem neki, hanem Adózónak származott bevétele, ilyen jellegű bevétel a Morcote Kft-nél egyáltalán nem jelent meg. Sőt az Újpest FC. Kft. bankszámlája alapján megállapítható volt, hogy számos esetben (pontosan 11 alkalommal) az Újpest FC. Kft. a saját alkalmazásában álló labdarúgóinak, vagy az általuk reklámtevékenység céljára létrehozott cégeknek közvetlenül teljesítette a Morcote Média K f t számlábak kiegyenlítését kompenzációs szerződés alapján. Adózó ügyvezetőjének nyilatkozata alapján ennek oka az volt, hogy a Morcote Média Kft-nek a játékosokkal reklámszerződése volt, és a Kft. a focistákra engedményezte a díjat.

i k p S v b e n a már leírtak szerint az ügyletből származó bevételét kamatmentes kölcsönök formájában - L ^ á t o t t a az Adózótól gazdaságilag nem független off-shore cégek rendelkezésére (mely kölcsön nem §10*sszafizetésre, az? nem is követeli vissza K f t ) .

J K J & A d ó z ó által a Morcote Média K f t felé az ügylet a l a p j á n kifizetett pénzösszegek tehát nem a h~ / s z á m l a k i á l l í t ó gazdasági hasznát szolgálták, azok - különböző c s a t o r n á k o n - az Újpest FC. Kft. ' < é/dékeltségébe, alkalmazottaihoz kerültek vissza azzal az Adózó s z á r a á r a kedvező és jelentős K i a d ó k ö t e l e z e t t s é g e t csökkentő eredménnyel, hogy az Újpest FC. Kft-nél tényleges bevétel| # növekedés és járulékfizetési kötelezettség-növekedés nem jelent meg.

r "

Az előzőekben részletesen ismertetett teljes k ö r ű bizonyítási eljárás e r e d m é n y e k é n t tett megállapítások a Morcote Média K f t . által kiállított száraiák hitelességét nem t á m a s z t o t t á k alá. A gazdasági esemény k a p c s á n kibocsátott számla, illetve az annak a l a p j á u l szolgáló szerződés ö n m a g á b a n nem elegendő a számla hitelességének megállapításához, azt az egyéb dokumentumok, vagy k ö r ü l m é n y e k alapján kell A d ó z ó n a k igazolnia. Jelen esetben az Újpest FC Kft, olvan s z á m l á k a l a p i á n számolt el költséget, amelyek hiteltelenek, hiszen a r a i t u k feltüntetett gazdasági események - közvetítés, ügynöki tevékenység a Morcote M é d i a K f t , általi teljesítése ténylegesen nem jöttek létre, az Újpest FC K f t , közvetítő tényleges igénybevétele nélkül saját maga, saját nevében j á r t el a szerződések megkötése érdekében. A szerződéseket a valóságos tartalmuk szerint kell megítélni. Minden olyan szerződés, amely ténylegesen nem a valós szerződési akaratot hordozza, színlelt szerződés, amely a P o l g á r i Törvénykönyvről szóló 1959. évi I V . törvény - a t o v á b b i a k b a n : Ptk. - 207.§ (6) bekezdése értelmében semmis. A semmis szerződés alapján kiállított számla nem hiteles dokumentum, az a l a p j á n költség nem számolható el, arra adólevonási j o g nem alapítható. Tekintettel arra, hogy a revízió megállapítása alap ián a gazdasági eseményeket ténylegesen az Újpest FC K f t , végezte el, azokhoz a számlákon szereplő közvetítői tevékenységet nem vette igénybe, a közte és a Morcote Media K f t , között létrejött szerződés színlelt szerződés, a K f t , által kibocsátott és Adózó által befogadott s z á m l á k alapján az Újpest FC. K f t . 2008-2009. évekre vonatkozóan költséget nem számolhatott el • Fkv. szám: 5221 5221 5221 5221 5221 5221 5221 5221 52242

Az 1885 Futballszervező K f t . által kiállított, Adózó által befogadott számlák:

fkvnév Management dijak Management dijak Management dijak Management díjak Management díjak Management díjak Management dijak Management dijak Közvetítői jutalék

DÁTUM

2010.05.13 2010.06.11 2010.07.31 2010.08.31 2010.09.13 2010.10.20 2010.11.15 2010.12.21 2010.08.16

GAZDASÁGI ESEMÉNY

BIZONYLATSZÁM

2010. május havi management dl), 2010-BV/0003 2010. június havi management dij, 2O10-BV/0O04 2010. július havi management díj. 2010-BV/0008 2010. 8. havi management dij, 2010-BV/0009 2010.9. havi management dij. 2010-BV/000010 2010. 10. havi management dij. 2010-BV/0COO11 2010.11. havi management díj. 2010-B V/000012 2010.12. havi management dij. 2O10-BV/000014 Üzletszerződ jutalék - Vaskő Tamás, 2010-BV/0O06 összesen:

2010-BS/00O20O 2010-BS/000199 2O10-BS/00030I 2010-BS/000302 2010-BS/000319 2010-BS/000320 2010-BS/00 0331 2010-BS/000375 2010-BS/000248

TARTOZIK

10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 30 000 000 110 000 000

Fenti táblázatban szereplő bizonylatokon feltüntetett szolgáltatások teljesítésének, a számlakiállító tevékenységének, működésének vizsgálata során az adóhatóság által tett megállapítások - melyeket nevezett Kft-nél 2010. évre vonatkozóan lefolytatott 9271232657 számon ellenőrzés eredményei, .... megállapításai (mely vizsgálat során az adóhatóság a cég terhére mulasztási bírságot állapított meg l ^ f o / f e f f é k , nyilvántartások hiányos, illetve az előírásoktól eltérő vezetése, a számviteli törvény alapján BBÍffiMjtfttdó szabályzatban (pénzkezelési szabályzat) foglaltaktól eltérő eljárás miatt. Ezen | ! Í # / e f í e r ^ s / : : - másodfokon jogerős - megállapításai és az ott felvett nyilatkozatok az Kpj|||b|^ártálmázza:

- A z 1885 Kft. 2008. szeptember 30-án alakult.

f / f / ' /

. Jj? I

- Ügyvezetői köre, tulajdonosának, egyben alapítójának minősülő t á r s a s á g mibenléte 2009-2010. V ; . ^ években a legteljesebb m é r t é k b e n az Adózóval való szoros személyi összefonódásra utal az ^§J| ; a l á b b i a k szerint: fjj<j Képviselője a korábbiakban már említett off-shore cégek bankszámláiról nagy összegű készpénzt / felvevő Kukorelli Tibor (2008. november 5 - 2009. október 21), az Újpest FC. Kft. ügyvezetője, Csehi ] István (2009. október 21 - 2010. november 2), majd Christian Mark Balogh (2010. november 2-től). A tulajdonosa a bevezetőben is említett NTS International Inc. seycbelles-szigeteki cég. Ezen társaság székhelye az Újpest FC. Kft. székhelyeként is szolgáló 1044 Budapest, Megyeri út 13.

Csehi István az Újpest FC Kft. ügyvezetőjeként úgy nyilatkozott, hogy a társaság alapításakor azért vállalta az ügyvezetést, „ mert kellett valaki", az. alapítás ugyanis az „Újpest" névhasználata miatt nem volt zökkenőmentes. Ez azt mutatja, hogy az 1885 Kft. létrehozása az Újpest FC. Kft. vagy az Újpest FC. Kft. irányításét végző magánszemélyi kör érdekében állt. így valójában nem egy független, önálló társaságként jött létre, mely a piaci viszonyoknak megfelelően referenciát mutat be, ártárgyalásokon vesz részt azért, hogy a szerződéses munkát megszerezze, hanem már eleve az Újpest FC. Kft-vel való szerződéskötésre alapították a társaságot. Ezt a körülményt alátámasztja az is, hogy az 1885 Kft. bevétele főként az Újpest FC. Kft-nek számlázott menedzsment díjból és üzletszerzési jutalékból származott. (Ezen túl más vevőktől 5,7 M Ft összegben számol el árbevételt ingatlan bérbeadás és 1,6 M Ft-ot rolós táblarendszer javítása címen.) Pénzbevétele 2010. augusztus hónapban pedig az Altoforus Ltd-től kapott 4,8 M Ft összegű kölcsönből adódott, mely társaság Adózónak közvetlenül is nyújtott kölcsönt. Továbbá az adóhatóság számítógépes nyilvántartásaiból megállapítható, hogy az 1885 Kft-nél alkalmazásban álló személyek a fennálló munkaviszonyukat megelőzően rövidebb-hosszabb ideje az Újpest FC Kft. alkalmazottai voltak. A z Újpest FC Kft-ből az 1885 Kft-be történő belépésük után sem munkakörük, sem munkabérük nem változott. A társaság által 2010. május hótól kezdődően foglalkoztatott 11 fő alkalmazott:

(adóazonosító: (adóazonosító: (adóazonosító: (adóazonosító: (adóazonosító:

FEOR szám: 5349; munkakör: szertáros) ; FEOR szám: 3910; munkakör: műszaki asszisztens) FEOR szám: 9121; munkakör: recepciós vezető), FEOR szám: 1344; munkakör: sajtófőnök), ; FEOR szám: 1341; munkakör: szervezési

i az ató -

adóazonosító: FEOR szám: 3910; munkakör: technikai vezető), (adóazonosító: ; FEOR szám: 3910; munkakör: asszisztens), (adóazonosító: FEOR szám: 2627; munkakör: fotós), (adóazonosító: FEOR szám: 3910; munkakör: marketing igazgató), adóazonosító: FEOR szám: 9121; munkakör: recepciós), adóazonosító: ; FEOR szám: 9116; munkakör: mosónő), (adóazonosító: ; FEOR szám: 1342; gazdasági vezető, csak 2010. május hónapban volt az 1885 Kft-nél alkalmazottként bejelentve).

A z 1885 K f t . vizs álatának megkezdését követően, 2011. szeptember hótól kezdődően kivételével mindannyian újra az Újpest FC Kft. alkalmazásában állnak, általában ugyanabban a munkakörben. A vizsgált időszakban mind az Újpest FC Kft., mind az 1885 Kft. 08-as típusú bevallásait az 1885 Kft-nek bérszámfejtést végző Bér-Társ Kft-től nyújtotta be. A z alkalmazottak 2010. május-június havi béreit az Újpest FC Kft. fizette k i , a nettó összeget az 1885 Kft. a „322 Rövid lejáratú kölcsönök csoporttag" vállalkozásnak főkönyvi kartonon kölcsönként tartotta nyilván. Az 1885 Kft. alapítását tehát az Újpest FC. Kft. kezdeményezte, az alapítás körülményeit Csehi István

^ fo *

jU ...... •; 23 í z l e t e s e n ismerte. A képviselő ezen túl arról is nyilatkozott, hogy a Morcote Média Kft,, az 1885 fm$és az Újpest FC. Kft. egy érdekeltségi körbe tartozik, ezt a főkönyvi számlaszámainak megnevezésében is jelzik, illetve a számlakiállítás központilag történik, a könyvelést végző társaságok

i f ö X f S g b í r ó s á g i adatok alapján - hasonlóan a Morcote Média Kft-hez - a cég elektronikus elérhetősége: ijjpestfc@uiuestfc.hu. A c é g adószámát az adóhivatal 2011. június 16-án törölte, jelenleg - 2012. február 20-i kezdő időponttal - felszámolás alatt áll.

A korábbiakbanTeírtak szerint az Újpest FC Kft. iratanyaga és a felvett nyilatkozatok szerint a társaság vette át 2010. évtől a Morcote Média Kft. szerepét (mely tény szintén igazolja azt a feltevést, hogy létrehozatala csupán ezen célból történt), és bocsátotta k i Adózó irányába a Morcote Kft, számláin tárgyként szereplő szolgáltatásoktól csak éhievezésében eltérő, valójában ugyanazon tevékenységről szóló bizonylatokat. Ennek - mármint a labdarúgók közvetítését számlázó társaság „cseréje" - okaként Csehi István - mint az Újpest FC K f t ügyvezetője - a tulajdonosok felől érkező elvárást jelölte meg, azt, hogy az Újpest FC. társaságnak nagyobb nemzetközi kitekintése legyen, ám a valós ok vélhetően a Morcote Média Kft. által felhalmozott jelentős mértékű adóhiány lehetett, a társaság ugyanis már 2009. évben is több mint 63 M Ft adóhátralékkal rendelkezett, mely összeg 2010, évben 100 M Ft fölé emelkedett.

- A d ó z ó és a 1885 Futballszervező K f t . közötti üzleti kapcsolat létrejöttét - csakúgy, mint a Morcote Média Kft. esetében - alapításának körülményei magyarázzák. - A számlákon feltüntetett szolgáltatást (management díj, közvetítői jutalék) részletező, 2010. j a n u á r 29-én kötött szerződés szerint az 1885 Kft. a számlák alapján menedzsment-szolgáltatást végzett az Újpest FC. Kft. részére vizsgált 2010. évben. Eszerint: „Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen menedzsment-szerződés keretszerződés, melynek tárgya időről-időre változhat, az aktuális tevékenységeknek megfelelően. Az adott szolgáltatás nyújtása mindig a Megrendelő kifejezett kérésétől függ, ezért jelen szerződés módosítása nélkül, írásban változtatható a szolgáltatás nyújtással együtt a fizetendő díj is. A jelen szerződés határozott időre szól, 2010. május 1- 2011. december 3 l"-ig. f

A z 1885 K f t a szerződés szerint az alábbi menedzsment szolgáltatásokat nyújtotta az Újpest FC Kft. számára: iizlelpolitika és stratégiai tanácsadás, szervezeti felépítés, irányítás kialakítása, pénzügyi döntéshozatali tanácsadás, likviditás menedzselés, ügyviteli szolgáltatás, lobbizás, mérkőzés szervezés és m á s ügyfelekkel való találkozások és tárgyalások megszervezése, bérleti szerződések és megbízási szerződések megtárgyalása, jelentések készítése, humánpolitikai tanácsadás, költségvetés előkészítése, licenc elkészítésében közreműködés, edzőtáborok szervezése, próbajátékkal kapcsolatos ügyek szervezése, játékosok átigazolásának teljes körű intézése, marketingjogok értékesítésében való közreműködés és szponzorok , támogatók felkutatása, kommunikációs tevékenység (honlap, rádió, televízió, kapcsolatok, sajtótájékoztatók) szervezése. A társaság a szerződés alapján továbbá részt vett Vaskó Tamás labdarúgó játékos-jogának eladásában, ami alapján közvetítői jutalékot számlázott az Újpest FC. Kft-nek. A fent leírt szolgáltatásokat részletező, szerződésben hivatkozott 1. sz. mellékletet a társaság nem bocsátotta a revízió rendelkezésére. A megállapodást 2010. évre vonatkozóan nem módosították. A szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban az a d ó h a t ó s á g kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le.

m:fi

A bizonyítási eljárás fontos eleme volt annak megállapítása, hogy pontosan k i k iártak el az 1885 Kft, vonatkozásában a teljesítés során, a management és közvetítői tevékenységet a számlakiállító miiven . Módonvégert*L

24 lm Csehi István, mint az Újpest FC Kft. ügyvezetője személy szerinti munkavégzőként az 1S 85 Sallói Istvánt ), Joe Böröcz-öt (az Újpest FC. Kft. ügyvezetője), Balogh K r i s ^ l ) és saját magát nevezte meg. ^ K é s ő b b a nyilatkozó fentiekkel ellentétben - az 1885 K f t vizsgálata során - £ marketingtevékenységben résztvevőként saját magán kívül Sós Lászlót, Vörös-Baranyi Dávidot, D r | Gyarmati Esztert jelöli meg, és egyik nyilatkozatában sem tesz említést az 1885 Kft. munkavállalóiról, t akik előzőleg egytől egyig az Újpest FC. Kft-nél munkaviszonyban dolgoztak. (A Csehi István által megjelölt személyekkel kapcsolatban a revízió a társaság iratanyagából, valamint a benyújtott bevallásokból megállapította, hogy a Csehi István nyilatkozata szerint marketingtevékenységet végző Sallói István, Joe Böröcz, Vörös-Baranyi Dávid és Dr. Gyarmati Eszter sem megbízási, sem alvállalkozói, sem munkaszerződéses jogviszonyban nem állt az 1885 Kft-vel. Balogh Krisztán pedig, bár az 1885 Kft. képviselője volt 2010. november 02-től, az ő tevékenységére semmilyen szerződés nem utal. Nem tudni, hogy ha végzett munkát az 1885 Kft-ben, akkor azt milyen jogviszonyban tette, illetve miért nem részesült tevékenységéért jövedelemben.) Fenti ellentmondó nyilatkozatokkal szemben az adóhatóság megállapította, hogy Újpest FC. Kft-vel kötött szerződésben meghatározott tevékenységet az 1885 Kft. további alvállalkozásba nem adta, ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan befogadott számlája nem volt, így a menedzsment tevékenységet csak saját alkalmazottaival láthatta el. A revízió a tényállás tisztázása érdekében tanúként hallgatta meg az 1885 Kft. volt alkalmazottait. A t a n ú k nyilatkozatai egybehangzóak az alábbiakban: az Újpest FC Kft. ügyvezetője, Csehi István kifejezett utasítására léptek át az 1885 Kft-hez. Indoklást sem az 1885 Kft-bez történő belépéskor, sem az Újpest FC Kft-hez való visszalépéskor nem kaptak. A munkáltató változásával egyidejűleg azonban minden, a munkájukkal kapcsolatos tényező változatlan maradt: jogviszony fajtája, munkakör, munkabér, bérfizetés módja, bért kifizető személye, munkavégzés helyszíne, munkaeszközök Az 1885 Kft-nél fennálló munkaviszonyuk során is az Újpest FC Kft. székhelyén, annak eszközeivel végezték munkájukat, az Újpest FC Kft. gazdasági vezetője fizette k i járandóságukat. A munkáltató váltás ellenére munkaviszonyukat az 1885 Kft-nél Jogfolytonosnak' tekintették. Néhány tanú nem tudta megmondani, mivel foglalkozik a munkáltatójuk, az 1885 Kft. és azt sem, hogy k i annak vezető tisztségviselője. Többen említést tettek arról, hogy az átjelentkezésnek senki sem Örült közülük, de „muszáj volt, mert a főnökség így akarta", kényszerhelyzetbe hozták, illetve az ü vezető „személyes ráhatással győzte meg" Őket a munkáltató-váltás szükségességéről. alkalmazott nyilatkozata szerint a dolgozók átléptetését a menedzsment szolgáltatások kiszervezése indokolta, melynek lényege a költséghatékonyság. állításának ellentmond az, hogy az 1885 Kft. 2010. évben az 5411 Bérköltség, munkadíj főkönyvi kartonon 8.975.310 Ft bérköltséget számolt el fenti dolgozókra vonatkozóan, viszont az Újpest FC Kft. felé kiszámlázott, menedzsment-szolgáltatásokból származó, a 9193 Üzletviteli tanácsadás, management szolgáltatás árbevétele főkönyvi kartonon nyilvántartott árbevétele 80.000 E Ft volt. Tehát az Újpest FC Kft. számára nem járt költségcsökkentéssel a „ki szervezés". Említést érdemel m é g az a tény, hog nyilatkozata szerint 71.000 Ft-ot kap kézhez napi 4 órás munkájáért, ugyanakkor havi bruttó munkabére 62.500 Ft volt, tehát a dolgozókat a társaság „zsebből" fizeti. Elmondható tehát, hogy az Újpest FC. Kft. a szerződéskötés előtt ugyanolyan értékben el tudta ellátni ugyanazokat a feladatokat, mint az 1885 Kft., hiszen sem az átvett munkavállalók bére (kb. havi 1100 E Ft bérköltség), sem a feladatkörük nem változott, a dolgozók átvétele és az 1885 Kft-vel való

Verződést követően a munkáért az Újpest FC. Kft. a korábbi bérköltség többszörösét (havi 10 M Ft + fi260 meg. Ezen túlmenően az 1885 Kft. a szükséges eszközökkel: pl. a dolgozók számára ^-biztosított irodahelyiség, irodai felszerelések, telefon, internet hozzáférések stb. nem rendelkezik, az j S t g e n jellegű eszközöket az Újpest FC. Kft. biztosítja számára.

¥a$MQ

J f i p Ü a n y u Zsuzsanna meghatalmazott (jelen esetben meghatalmazottként az 1185 Kft. részéről) 2011. / / / ^ n o v e m b e r 17-i nyilatkozatában a menedzsment szolgáltatások teljesítésével kapcsolatban kijelentette, Z S Z " hogy a menedzsment szerződéskötésben nem vett részt, csak a számlákat kapta meg, így ezekről a ' kérdésekről nem tud nyilatkozni, ezekre Csehi István volt ügyvezető tud válaszolni.

_ C

Csehi István az 1885 Kft. ügyében tett nyilatkozata szerint annak, hogy csak 2010. május hótól végezték a menedzsment-szolgáltatásokat, politikai okai voltak. „A FIDESZ kormányra kerülése után indultak el azok a törvénykezési sorozatok, melyek a Tao tv-ben csúcsosodtak k i . Az NBl-es csapatok vezetőit Orbán Viktor már februárban összehívta, hogy lesz egy sporttámogatási rendszer. Ezeket a törvényeket nyáron fogadták el. A januári szerződéskötés oka, hogy készültünk arra, hogy lesz egy kiszervezés. Csak vártunk arra, hogy ezt mikor lehet realizálni. Ez május hónapban következett be". A szerződés keretén belül azokat a tevékenységeket végezték, melyeket egy Kft-nek végeznie kellene, de igyekeztek eltolni a marketingtevékenység irányába. Azért léptették át a nyilatkozó szerint az Újpest FC több dolgozóját az 1885 Kft-be, mert k i akarták szervezni a szigorúan sporttal foglalkozó Kft-ből azt a tevékenységet, ami a mindennapi tevékenységeket jelentette, mellyel egyébként is foglalkozni kellett. Kicsit próbálták a marketing tevékenységet erősíteni, de a dolgozók nagyjából ugyanazt a tevékenységet végezték. Nem emlékezett arra, hogy miért az Újpest FC. Kft. fizette k i az 1885 Kft. helyett a béreket esetenként, lehet, hogy kölcsönt kellett adni. A z 1885 Kft. Vaskó Tamás játékos-jogának eladásáról 30.000 E Ft + ÁFA összegben állította k i a 2010-BS/00248 sorszámú számlával kapcsolatban az ellenőrzés nyilatkoztatta Csehi Istvánt a kérdéses szolgáltatásról. Csehi István nyilatkozatában érdemi információkat nem tudott adni, nyilatkozat kiegészítésében a közvetítői díjjal kapcsolatban a következőket adta elő: V a s k ó Tamás külföldi és hazai szerződései témájában Tolnai Sándor járt el, mint a Morcote Média tulajdonosának (a BLACKSTONE CONTINENTAL Ltd-nek) a megbízottja.

A z ellenőrzés ezzel kapcsolatos megjegyzése, hogy Vaskó Tamás játékjogának értékesítésében már nem a Morcote Média Kft. működött közre - hiszen 2010. évben a szerződésük megszűnt az Újpest FC. Kft-vel - hanem az 1885 Kft., így kérdéses, hogy Tolnai Sándor milyen jogviszonyban és minőségben járt el az ügyben. A z ellenőrzés nyilatkozatra szólította fel a Fehérvár FC Kft-t, mely társaság képviselőjének elmondása alapján Vaskó Tamás játékos-jogának tárgyalásai során nem Tolnai Sándor, hanem Kovács Zoltán, mint az Újpest FC. Kft. „sportigazgatója" járt e l A revízió tanúvallomásra szólította fel a szerződés aláírásánál jelen lévő Berzi Sándort és Dr. Mezey György Istvánt. Berzi Sándor tanúvallomása alapján a Fehérvár FC sportigazgatósága döntött arról, hogy milyen játékosokat szándékoznak átigazolni más sportszervezettől, más, az átigazolással kapcsolatos körülményről nincs tudomása. Nincs tudomása a közvetítésben közreműködő személyekről sem, illetve az 1885 Kft-t nem ismeri. A szerződést Székesfehérváron írta alá, az aláíráskor a másik fél nem voltjelen. Dr. Mezey György István szintén nem tudta, hogy k i kezdeményezte az értékesítést Az átigazolással kapcsolatos tárgyalásokat Kovács Zoltánnal folytatta, az 1885 Kft-t nem ismeri. Fentieket összegezve megállapítható, hogy az 1885 K f t . által Adózó felé kiállított, az Újpest FC által befogadott s z á m l á k o n szereplő tevékenységet Adózó - teljes m é r t é k b e n az Újpest FC Kft-nél adókötelezettséget csökkentő, szükségtelen költséget eredményező bizonylatok készítése céljából az 1885 Kft-hez m á s indok h i á n y á b a n a s z á m l á k kiállításának i d ő t a r t a m á r a „átléptetett" alkalmazottai végezték el, t o v á b b á V a s k ó T a m á s j á t é k o s - j o g á n a k eladását Kovács Zoltán, az

^mmm2M.--y 26

'MmMmfiMmü

Újpest FC K f t . sportigazgatója bonyolította le, tehát az érintett ügylettel nem a s z á m l a k i u l / tényleges szolgáltatásnyújtása volt a cél, sőt az részben meg sem valósult.

;

8||jjf |

A számlakibocsátó ioakövetó magatartása, adókötelezettségei teljesítése vizsgálatának eredménye js t f f i # l jelentőséggel bír az adott ügylet megítélésében. Ezzel kapcsolatban az ellenőrzés megállapította, hogy bár az 1885 K f t . nyereségesen működött, 7 tekintettel arra, hogy az Újpest FC. Kft-től származó 10 M Ft / hó nettó árbevételével szemben csupán az alkalmazottak bérköltsége merült fel, ám az adófizetési kötelezettségét nem teljesítette.

£ *"

A két cég közötti ügylet megítélésében jelentős szerepet játszik annak pénzügyi teljesítése, a számlakibocsátó társaságnál megjelenő ellenérték sorsa. A szolgáltatás végzésért cserébe az 1885 Kft. az Újpest FC Kft-töl kapott ellenértékből egy napon belül kölcsönt nyújt a Spontefor Ltd-nek: 2010. júliusl5-én 12,45 M Ft, 2010. augusztus 05-én 75 M Ft összegben. Ez a pénz végső soron Kukorelli Tibor (az Újpest FC. Kft. - 1885 Kft. ügyletéből az általa felvett összes készpénz összege 85,7 M Ft) és dr. Budai Ildikó (felvett összes készpénz összege: 4,5 M Ft) által kerül készpénzben felvételre, a különféle - korábban részletezett - off-shore társaságok számlái között való utalásokat követően. A z 1885 Kft. kiadásait tehát elsődlegesen a kölcsönök nyújtására fordítja, a muukát ellátó magánszemélyek munkabérét az iratai szerint késedelmesen teljesítette. A 2010. szeptember-december havi munkabéreket 2010. december hóban és 2011. január-február hónapban készpénzben fizette meg munkavállalói számára, melyet az egyéb tevékenységéből származó árbevételéből és az Altoforus Ltdtől kapott kölcsönéből fedezte. Az Adózó által az 1885 K f t . felé az ügylet alapján kifizetett pénzösszegek tehát nem a számlakiállító gazdasági hasznát szolgálták, azok - különböző c s a t o r n á k o n - az Újpest FC. K f t . érdekeltségébe k e r ü l t e k vissza azzal az Adózó s z á m á r a kedvező és jelentős adókötelezettséget csökkentő eredménnyel, hogy az Újpest FC. Kft-nél tényleges bevétel-növekedés nem jelent meg.

f ^

Az előzőekben részletesen ismertetett teljes k ö r ű bizonyítási eljárás eredményeként tett megállapítások az 1885 Futballszervező K f t által kiállított számlák hitelességét nem t á m a s z t o t t á k alá. A gazdasági esemény kapcsán kibocsátott számla, illetve az annak alapjául szolgáló szerződés ö n m a g á b a n nem elegendő a számla hitelességének megállapításához, azt az egyéb dokumentumok, vagy k ö r ü l m é n y e k alapján kell A d ó z ó n a k igazolnia. Jelen esetben az Újpest F C K f t olyan számlák alapján számolt el költséget, amelyek biteltelenek, hiszen a r a j t u k feltüntetett gazdasági események - management szolgáltatás, közvetítés 1885 K f t , általi teljesítése - igénybevételére ténylegesen nem volt szűkség, azt az adóelkerülésen kívül semmi nem indokolta. A szerződéseket a valóságos tartalmunk szerint kell megítélni. M i n d e n olyan szerződés, amely ténylegesen nem a valós szerződési akaratot hordozza, színlelt szerződés, amely a P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v r ő l szóló 1959. évi I V . törvény - a t o v á b b i a k b a n : F t k . - 207.§ (6) bekezdése értelmében semmis. A semmis szerződés alapján kiállított számla nem hiteles dokumentum, az a l a p j á n költség nem számolható el, arra adólevonási jog nem a l a p í t h a t ó . Tekintettel arra, hogy a revízió megállapítása alapján a gazdasági események alapjául szolgáló szerződés megkötésére adóelkerülés okán k e r ü l t sor, mivel a management és közvetítői szolgáltatás igénybevételére ténylegesen nem volt szükség, előbbit ugyanis az Újpest FC Kft, volt alkalmazottai, u t ó b b i t pedig sportigazgatója végezte el, az Adózó és az 1885 Futballszervező K f t , között létrejött szerződés színlelt szerződés, a K f t által kibocsátott és Adózó által befogadott számlák alapján az Újpest FC K f t . 2010. évre vonatkozóan költséget nem s z á m o I h a t o t t e L Az adózó eljárása az előzőekben részletezett, két táreaság által kiállított számlák nettó összegének költségszámlaként történő figyelembevétele, értékükkel az adózás előtti eredmény csökkentése okán ellentétes az alábbi jogszabályokkal:

o"' • ^ S ^ S S ü t . 1. % (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi ífliftftlinfök szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás 2 iázeiit^óntjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatliató. f- -i - Az A r t . 2. §-a alapján az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az Z i Z ^ a d ó t ö r v é n y e k alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy : más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Az (1) bekezdés •" ':• szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg. - A z A r t . 44. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak. - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény - a továbbiakban: Sztv. - 78. § (1) bekezdése kimondja, ... hogy az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az (,,„.• igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. A (3) bekezdés alapján az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - l e nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben megbatározott összegben kell elszámolni. - A Sztv. 165. § (2) bekezdése alapján a számviteli" (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. - A Sztv. 166. § (2) bekezdése alapján a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. - A Sztv. 15. § (3), illetve 166. § (1) bekezdése előírja, hogy a könyvvitelben rögzített és a £' beszámolóban szereplő tételeiének a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, bogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve), valamint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag biteleseknek, megbízhatóknak és helytállóknak kell lennie. Fentiek szerint az adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján megállapítja, hogy Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 130 000 E Ft, 2009. évi adózás előtti eredménye tekintetében 197 648 E Ft, 2010. évi adózás előtti eredménye tekintetében 110 000 E Ft igénybevett szolgáltatást megalapozatlanul szerepeltetett időszaki bevallásaiban.

b. A Morcote Média Kft. az előzőekben részletezettek szerint az Újpest FC. Kft. labdarúgóival kötött reklámszolgáltatási szerződést. A szerződött cégek/egyéni vállalkozók és a vállalkozások részéről személyesen közreműködők a következő személyek voltak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Balajcza Szabolcs ) Csizmadia és Tsa Bt. (22160559-2-07) - Bozic Mario BÖjte Attila ( Dombai András ) D G Sport Bt. (22550417-2-41) - Dvorschák Gábor Freud Gábor ( )

)

;

28 7. HRMoco Foci Bt. (21463615-3-09) - Habi Roland 8. Hajdú Norbert ) 9. Hullám Attila ) 10. Juhár Tamás ) 11. Kincses Péter ) 12. Kiss Zoltán ) 13. Korcsmár Zsolt ) 14. Kovács Zoltán ) 15. Lipták Zoltán ) 16. Mészáros Márk ) 17. Rajczi Péter ) 18. Regedéi Csaba ( ) 19. Sándor György ) 20. Simon Attila ) 21. Szalma Pál ( ) 22. Szekér Dávid ) 23. Varage Reklám K f t (11863863-3-09) - Tisza Tibor 24. 4T F A M Bt. (20166865-2-12) - Tolnai Tamás 25. Tóth Norbert ) 26. Vadon 2000 B t (12118719-2-09) - Vadon Dávid ( 27. Vaskó Tamás ( ) 28. Vermes Krisztián )

)

) ) )

A fenti magánszemélyek mindegyike - Tisza Tibor és Vadon Dávid kivételével, akik amatör szerződéssel játszottak a futball-klubban - az Adózó munkavállalója volt. A magánszemélyekkel kötött szerződések munkaviszonyra jellemző elemeket tartalmaznak az alábbiakban kifejtettek szerint, a felvett nyilatkozatokból és rendelkezésre álló szerződésekből összességében megállapítható, hogy a focisták reklámszerződése valójában elválaszthatatlanul kapcsolódott munkaviszonyukhoz, így a reklámszolgáltatás alapján kifizetett díjat Adózótól 2008-2010. években ténylegesen munkabérként kapták.

- A futballisták a munkaviszonyuk mellett jellemzően a munkaviszony létrejöttével egy időben reklámszolgáltatási szerződést kötöttek, a szerződéses partner - azaz a Morcote Média Kft. megválasztására nem volt lehetőségük. - A reklámszerződés keretében a magánszemélyek rendezvényeken vettek részt, melybe több labdarúgó nyilatkozata alapján a munkavállalói jogviszonyuk által teljesített feladatuk, azaz az edzéseken és a mérkőzéseken való megjelenésük is beletartozott. - A teljesítés igazolására nem volt szükség, illetve nem tudták, hogy ezt k i és milyen módon tartotta nyilván. - A reklámtevékenység során utasításokat a focisták munkaviszonyában közvetlen vezetőként eljáró edzők adtak. - A szerződések alapján a labdarúgókat személyes közreműködésre kötelezték, és a feladat ellátásához szükséges eszközöket - azaz a sportfelszerelést - is az Újpest FC. Kft. biztosította, nem a Morcote Média K f t Ez azért is történt így, mivel az Újpest FC. Kft. állt szerződéses viszonyban a Puma Kft-vel (11913274-2-42), aki szponzori szerződése keretében biztosította a mezeket az Újpest FC. Kft. által nyújtott reklámszolgáltatásért cserébe. - A labdarúgók a Morcote Média Kft-t nem ismerik, sem a vezetőjével, sem a társaság székhelyével nincsenek tisztában, a vezetőket többségük még úgy sem ismerte, hogy az ellenőrzés tételesen felsorolta számukra. - A reklámtevéken sé ükről kiállított számlákat nem a Morcote Média Kft-nek, hanem a stadion titkárságán, illetv az Újpest F C K f t könyvelőjének személyesen adták á t - A megbízási díjakat több esetben az Újpest FC. Kft. utalta át közvetlenül a labdarúgóknak, a Morcote Média Kft-vel kötött kompenzációs megállapodás alapján.

J;-y

zy alapján az Adózó álíal a Morcote Média Kft-vel kötött reklámszerződések o k á n , az és Morcote Média K f t . között létrejött kompenzációs megállapodás alapján - az Újpest \iC K f t . alkalmazásában lévő l a b d a r ú g ó k n a k kifizetett összegek bérköltségnek minősülnek, fi"Üilyek, és az u t á n u k teljesítendő járulék-kötelezettség értékében Adózó nem számolt el személyi / jellegű ráfordítást.

jyfe

Adózó eljárása ellentétes a következő törvényi előírásokkal:

' ! j

- A z Art. 1. § (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. A z érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. - A Sztv. 79. § ( í ) bekezdése alapján személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett Összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A (2) bekezdés értelmében bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. - A Sztv. 15. § (7) bekezdése alapján az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az Összemérés elve).

i f! V.

Fentiek szerint az adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 145 965 E Ft, 2009. évi adózás előtti eredménye tekintetében 23 074 E Ft, 2010. évi adózás előtti eredménye tekintetében 13 711 EFt el nem számolt személyi jellegű ráfordítást állapít meg.

C "

\ 1 I \ i

c. Az ellenőrzés - azzal, hogy annak igénybevétele teljesen indokolatlan, célja pedig kizárólag az adóelkerülés volt - elfogadta az a. pont szerinti, az 1885 Futballszervező Kft. által kiállított számlákon feltüntetett menedzsment szolgáltatás megtörténtét, és azt, hogy Adózónak ezzel kapcsolatosan költségei merültek fel. Azonban hiteles szállítói számlák hiányában Adózó bizonylatai, iratai nem alkalmasak a valós adó alapjának megállapítására, ezért az ellenőrzés a valós adóalapot a management szolgáltatások pénzügyi teljesítése kapcsán felmerült költségek tekintetében az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján becslés alkalmazásával állapította meg.

- Az Art. 108. § (1) bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A (2) bekezdés alapján az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei , u , : fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a f | / / / / b e c s l é s során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Í / / l l l | ® 3 > bekezdés értelmében becslés alkalmazható l ^ ^ p B Ü i í adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, I ^ ^ í S i i W l l ^ t ó h á t ó s á g rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, • p Ő W ^ ^ ^ P É f y alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, I ^ ^ B B ^ ^ S e ^ i támogatás alapjának megállapítására. ! i B S i S i i B I S S S ö n d j a , hogy a (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, i | ' ? : - # l 3 ^ g Í ^ | n ^ , k ü Í ö n ö s e n a számla (egyszerűsített számla), nyugta-kibocsátási kötelezettség adóéven

- •

b e l ü l i ismételt elmulasztása, icrnTnlatlnn pr^rW, Rtmr<sim>»*£c», u tv iolatlan eredet foglalkoztatása, továbbá az adózó az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka^ anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapításig? 111? szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, n y i l a t k o z ^ ^ B ^ S k e l l figyelembe venni és együttesen értékelni. '/^^^W A z (5) bekezdés szerint a bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az a d ó a l a p ; ~ valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással/ leltározással és m á s megfelelő módszerrel. A (9) bekezdés alapján a becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ha az adózó ezen bizonyítás körében más a d ó z ó t is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál - ha az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála k o r á b b a n végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés elrendelését e törvény e g y é b rendelkezése nem zárja k i - a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és - a feltételek fennállása esetén - a kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza. A fentiek szerint a revízió becslési eljárás keretében az 1885 K f t . által elvégzett m u n k á k értékét a tevékenységet ténylegesen végző magánszemélyek ( k o r á b b a n az Újpest FC K F t , majd az 1885 K f t . a l k a l m a z á s á b a n állók) m u n k á j a s o r á n felmerült, az 1885 K f t által személyi jellegű r á f o r d í t á s k é n t elszámolt összeggel megegyezően - azaz 12 866 E F t é r t é k b e n - h a t á r o z z a meg. A d ó z ó eljárása ellentétes a következő törvényi előírással: - A Sztv. - 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. A (3) bekezdés alapján az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - l e nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Az adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján Adózó 2010. évi adózás előtti tekintetében 12 866 E Ft elszámolható igénybe vett szolgáltatást állapít meg.

eredménye

d. A z Újpest FC. Kft. megbízási szerződést kötött az alábbi társaságokkal és magánszemélyekkel sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatások végzésére: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Bene Ferenc ) Fiikor Attila ) Hénap Kálmán ) Herédi Sport Bt. (24618034-2-13) - képviselője: Herédi Attila ) Horváth Péter ) Víg Péter ) Pálinkás András ) Kovács Zoltán ) Mészöly Géza Komódi László Béla ) Musculus Nicoflex B t (28902757-3-43) - képviselője: Tóth Kálmán Personal Best B t . (24017914-2-12) -képviselője: Urbányi István Béla VadomedEÜ. B t 21423822-1-33)-képviselője: Dr. Domaraczki Olivér Csaba Dr. Fűzi Ákos Koktél Á & Z Bt. (28472528-1-41) - személyesen közreműködő: Szlezák Zoltán M Z Y K f t . (14091328-2-43) - személyes közreműködó; Mezei Tamás Szentes Lázár - sportszolgáltatás

) ) ) )

% / ^ m e g b í z á s i szerződések a munkaszerződések tipikus jellemzőit m u t a t t á k a következők a l a p j á n :

K0Az

egyéni vállalkozókat, illetve a társaságok részéről megbatározott személyeket személyes / - - munkavégzési kötelezettség és jelenléti, rendelkezésre állási kötelezettség terheli. . A z ellátandó tevékenységet munkakörként határozzák meg, pl.: edző, vezetőedző, pályaedző, i i l í / á p o r t i g a z g a t ó , sportorvos, kapusedző, klubmenedzser. - A megbízott rendszeres munkakapcsolatot köteles tartani a megbízó alkalmazottaival és a többi M „megbízottal", továbbá jellemző az alá-fölérendeltségi viszony, ugyanis köteles a megbízó utasításait követni, a megbízó házirendjét betartani. - A munkához szükséges eszközöket a megbízó térítésmentesen bocsátja rendelkezésre, különös tekintettel a munkaruhára, melynek magánszemély megbízott a viselésére kötelezett. A megbízott havi alapdíjra jogosult, melyet a szerződés alapján következő hó 15. napjáig fizet meg számára az Újpest FC. Kft. A díjak kifizetése jellemzően a munkabérek utalásával vagy készpénzkifizetéssel történik. - Meghatározott a munkavégzés helye, mely a megbízó székhelye. - T ö b b esetben előfordul, hogy a számla banki kiegyenlítésekor Adózó saját könyvelésében a jogcímet munkabérként tünteti fel. Pl. Pálinkás András esetén: 2008-BS/000125 számla 2008.03.12-i C kiegyenlítésekor az Újpest FC. Kft. könyveiben „Pálinkás A. mbér 02.h" szöveg, 2008,12.23-án: Dr. Fűzi Ákos 2008-BS/00Ó853 számla esetén „Dr.FüziÁkos m b é r l l . h . " szöveg, Hénap Kálmán 2008BS/000745-ös számlája esetén „HénapKálmán mbérl2.h." szöveg látható. E m i a t t a szolgáltatásokat helytelenül számolta el az igénybe vett szolgáltatásai között, mivel a m a g á n s z e m é l y e k a szerződés tartalma alapján munkaviszony keretében l á t t á k el a teendőket. - A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi X X H . törvény - a továbbiakban: Munka tv. - 102. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. A (2) bekezdés értelmében a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

A (3) bekezdés alapján a munkáltató köteles a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit telj esíteni tudj a; b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A (4) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni." - A Munka tv. 103. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló köteles „aj az előírt helyen és i d ő b e n / m u n k á r a képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; o) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni." - A Munka tv. 103. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. - A Munka tv. 104. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló a m u n k á t a m u n k á l t a t ó utasítása szerint köteles ellátni.

Fentiek szerint az Adózó által a fenti személyekkelegészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatások végzésére személyeknek részére kifizetett összegek bérköltségnek megalapozatlanul számolta el igénybe vett szolgáltatásként, teljesítendő járulék-kötelezettség é r t é k é b e n Adózó nem számolt

" m m sportszolgáltatás, t a l | § | kötött szerződések a b p j | g f j j | j p minősülnek, melyeket , - m m t o v á b b á melyek, és az l i t l ^ el személyi jellegű r á f o r d í t á s i

A d ó z ó eljárása ellentétes a következő törvényi előírásokkal:

- A z Art. 1. § (7), a Sztv. - 78. § (1) és (3), valamint az Sztv. 15. § (7) bekezdésével. - A Sztv. 79. § (1) bekezdése alapján személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A (2) bekezdés értelmében bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámoltj ó v á h a g y o t t prémiumokat jutalmakat, valamint a 13. és a további bavi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek függetlenül attól bozv az ilven címen kifizetett összegek után kell-e személvi jövedelemadót fizetni vagy'sem illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Fentiek szerint az adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján megállapította, hogy Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 50 107 E Ft, 2009. évi adózás előtti eredménye tekintetében 16 180 E Ft, 2010. évi adózás előtti eredménye tekintetében 19 850 E Ft igénybevett szolgáltatást megalapozatlanul szerepeltetett időszaki bevallásaiban, ugyanakkor a bérköltségnek minősülő összegeket - a Sztv. 15. § (7) bekezdésében szabályozott összemérés alapelvének rendelkezései alapján - az Adózó által az adott időszakra vonatkozóan elszámolt, az igénybe vett szolgáltatásokkal megegyezően, azaz 2008. évi adózás előtti eredmény tekintetében 50 107 E Ft, 2009. évi adózás előtti eredmény tekintetében 16180 E Ft, 2010. évi adózás előtti eredmény tekintetében 19 850 E Ft értében állapítja meg. Ezen túl az adóhatóság a bérköltségnek minősülő kifizetések vonatkozásában Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 14 588 E Ft, 2009. évi adózás előtti eredménye tekintetében 7 182 E Ft, 2010. évi adózás előtti eredménye tekintetében 5 388 E Ft el nem számolt személyi jellegű ráfordítást állapít meg. Adózó észrevételében

az alábbiakai

adja elő:

Az Adózó a jegyzőkönyv 3.5. pontjában tett megállapításokkal kapcsolatban sérelmezi, hogy álláspontja szerint a revízió nem bizonyította kellően, hogy a sportszolgáltatás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokat végző, magánszemélyek megbízási szerződését milyen okból minősítette színlelt szerződésnek és alkalmazta azokra a munkaviszony adójogi következményeit, mely eljárásával megsértette az Art. 97. § (4) - (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. Kifogásolja, hogy a revízió nem vizsgálta meg az ellenőrzés során, hogy a magánszemélyek rendelkeztek-e máshol is jogviszonnyal, kapnak- e máshonnan is jövedelmet. Kifejti, hogy a revízió által kifogásolt munkakörökben (pl. sportorvos) az a jellemző, hogy a magánszemélyek nem egy, hanem párhuzamosan több helyen is végeznek ilyen tevékenységet, hasonló jogviszonyuk egymással párhuzamosan is fennállhat, ami viszont nem jellemző az általában kizárólagos jelleggel fennálló munkaviszonyokra. A fentiek alapján az Art, 1. § (7) bekezdése értelmében álláspontja szerint az adóhatóság nem bírálhat felül egy gazdasági döntést pusztán kedvezőbb adójogi következmények céljából.

£ ° í ^ ^ ^ ^ é á v é t e l ezen pontjával kapcsolatos álláspontom a következő: l l f t i l l l f Ö é n ő r z é s vizsgálta az Adózó által a partnereivel kötött szerződéseket és a jegyzőkönyv 3.5 ^ l ^ ^ a b a n rögzítette, hogy az adózó és egyes partnerei jogviszonyában a munkaviszony tartalmi elemei [ t l l i y f f f v a l ó s u l t a k , a megállapítás alapját tehát a felek szerződése és nem az ellenőrzés „véleménye" e. I S i u Á f jegyzőkönyv rögzíti, hogy a joggyakorlatban alkalmazott minősítő jegyek, azaz mind a t f t / munkajogviszony elsődleges minősítő jegyei (tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat :!/•' meghatározás, személyes munkavégzési kötelezettség, a munkavállaló rendelkezésre állása, aláfölérendeltségi viszony), mind számos másodlagos minősítő jegy (pl. utasítás adásának joga, munkavégzés helye, díjazása, munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása) megjelennek a szerződésekben és ez alapján minősítette az adózó által kötött szerződéseket munkaszerződésnek. Az ellenőrzés álláspontja szerint egy szerződés tartalmi minősítése esetén nem bír relevanciával az, hogy a szerződő magánszemélyek kaptak-e máshonnan is jövedelmet vagy rendelkeznek-e máshol C jogviszonnyal, mivel a vonatkozó jogszabályok - a közterhek megfizetése mellett - azt nem tiltják. A ' ' jegyzőkönyv rögzíti továbbá, hogy maga az adózó is elismeri a fentieket, hiszen a saját könyvelésében a kifizetési jogcímeket egyes esetekben munkabérként tünteti fel. A z ellenőrzés által feltárt tényeket és körülményeket egyenként és Összességében értékelve megállapítható, hogy Adózó állítása, meiy alapján a szerződés tartalma és formája összhangban van egymással, ezért az adóhatóság nem bírálhat felül egy gazdasági döntést csak azért, mert így a költségvetésre nézve kedvezőbb adójogi következmények lennének megállapíthatók, nem helytálló. Mindezek alapján a jegyzőkönyvben tett megállapításokat fenntartom, az észrevételben foglaltakat elutasítom. e.

Adózó H e n r i k Paulus Roiha részére (adóazonosítóval nem rendelkezik; szül.: útlevélszám: ) három alaklommal teljesít pénzátutalást: 5000 EUR (1.292.580 Ft) - 5000 EUR (1.319.950 Ft) - 5000 EUR (1.300.300 Ft) összegben.

; an:

A fenti pénzkiadást Adózó a 8632 - Bírságok, kártérítések, kötbérek, késedelmi kamatok főkönyvi számlaszámon számolta el. A z átutalás alapja egy 2008. január 09-én kelt megállapodás munkaviszony megszüntetéséről, a dokumentumon továbbá a következő, Adózó által feltüntetett szöveg található: ,Jáolnár S-né Éva szerint: visszamenőlegesen bejelentik, ezért ez tényleges kártérítés!". Az adóhatósági nyilvántartás alapján az Újpest FC. K f t Henrik Paulus Roiha finn állampolgárra vonatkozóan kifizetői, munkáltatói bejelentését nem teljesítette, azonban a rendelkezésre bocsátott munkaszerződés alapján munkaviszony keretében foglalkoztatta 2007. július l-jétől. Mivel Adózó a magánszemély számára a munkaviszony felbontására tekintettel, tehát tartalmilag végkielégítés címen fizetett pénzösszeget, ezért helytelenül mutatta k i az összeget kártérítésként, annak Összege, és az utána fizetendő járulék-kötelezettség személyi jellegű ráfordításnak minősül. Adózó eljárás^ ellentétes a következő törvényi előírásokkal:

í |

IZ/AA;

- A Sztv. 81. § (1) bekezdése szerint egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű, tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a p é n z ü g y i műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak, A (2) bekezdés b., pontja alapján egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a méilegfordulónap előtti időszakhoz jtapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.

:r± \f£v\\ -t •'

«Gn&gH|

munkabérként, a szövetkezet t a g i n a k m ^ k a d y k é n t elszámolt összeg, a természetes tulajdonos (tog) személyes kojemukodese ellenértékeként kivett összeg, továbbá a s z e m é l y i J I ^ ^ p egyéb Kifizetések, valamint a bérjárulékok. • A (2) bekezdés értelmében bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint b é r k é n ? ? vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos ( í g É személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók é s 1 a ') : munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint ? a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti "? keresetnek függetlenül attól hogv az ilven címen kifizetett ö s s z e g e k után kell-e személvi / = jövedelemadót fizetni v a e v ' sem illetve alaniát kénezi-e vagy sem a társadalombiztosítás járulékoknak.

Fentiek szerint az adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján megállapította, hogy Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 3 844 E Ft egyéb ráfordítást megalapozatlanul szerepeltetett időszaki bevallásában, ugyanakkor - mivel ezen összeg végkielégítésnek minősül - adott évre vonatkozóan adózás előtti eredménye tekintetében megegyező összegű, azaz 3 844 E Ft személyi jellegű ráfordítást nem vett figyelembe.

Ezen túl az adóhatóság a végkielégítésnek minősülő kifizetés vonatkozásában Adózó 2008. évi adózás előtti eredménye tekintetében 1231 EFt el nem számolt személyi jellegű ráfordítást állapít meg.

f. A N A V Észak-budapesti Adóigazgatósága, Á F A Ellenőrzési Főosztály, Á F A Ellenőrzési Osztály 3. 9273051795 ügyszámon ellenőrzést végzett az Újpest FC. Kft-nél 2010. december időszakra vonatkozóan. Az 9273051795 ügyszámon végzett ellenőrzés megállapította, hogy az Adózó által a Plastrum Kft-től (adószám: 14923289-2-41) 333.636 E Ft + ÁFA összegért beszerzett reklámjogok alapját képező számla nem hiteles, az annak alapjául szolgáló szerződéskötés célja kizárólag az adóelkerülés volt. Az ellenőrzés, tekintettel arra, hogy az immateriális javak között kimutatott reklámjogokról kiállított számla egyrészt nem hiteles, másrészt a számla tartalma alapján a „reklámjog" a 2011. évi jogokra vonatkozik, így Adózó részéről helytelen a 2010. évben a „2011. évi reklámjogból" elszámolt 4.570.356 Ft összegű értékcsökkenés elszámolása. Adózó eljárása ellentétes a következő jogszabályhelyekkel: - A Sztv. 52. § (1) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). A (2) bekezdés alapján az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebból adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. A (7) bekezdés alapján a terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. - A Sztv. 166. § (2) bekezdése alapján a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.

S l i i i i ' , _ ., ? ..... , 15 H V ' § ( 3 )> l U e t v e 1 6 6 " § O bekezdése elonja hogy a könyvvitelben rögzített es a l y i É l M o l ó b a n szereplő tételeknek a valóságban is m e g t a r t ó k n a k bizonyithatoknak, kivuíaUok megállapíthatóknak kell lenniük. Erfekelesük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előirt i g g p f k é l é s i elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve), valamint a g g j p i p v i t e l i bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hiteleseknek, megbízhatóknak es helytállóknak / / / l e l i lennie.

mm®*

Í H Ü l * adóhatóság ezen határozati pontban foglaltak alapján Adózó 2010. évi adózás előtti ^'tekintetében 4 570 EFt megalapozatlanul elszámolt értékcsökkenési leírást állapit meg.

eredménye

g. Fentiek h a t á r o z a t i pontokban foglaltak szerint a társaság költségei, ráfordításai tekintetében az a d ó h a t ó s á g Adózó 2008. évi adózás előtti eredményét összességében 31 782 E Ft-al lecsökkenti, Adózó 2009. évi adózás előtti eredményét összességében 167 392 E Ft-al, 2010. évi a d ó z á s előtti e r e d m é n y é t összességében 82 605 E Ft-al. 2. Általános forgalmi adó ( • A K f t . az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 2007. évi CXXVH. törvény - a v továbbiakban: Áfa tv. - 180. §-ában előírt nyilvántartást vezet, amely megfelelően részletezett és rendszerezett, a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas az e törvényben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. a.

Értékesítést

terhelő fizetendő általános forealmi adó

A revízió megállapította, hogy az értékesítés ellenértéke utáni felszámított adómérték a vizsgált időszakban megfelelt az Áfa tv. 82. §-ben foglaltaknak. Az ellenőrzés az értékesítést terhelő fizetendő áfa tekintetében eltérést, hiányosságot meg, ezért adóhatósági intézkedést eredményező megállapítást nem tett.

b. Beszerzéshez C

kapcsolódó,

levonható

nem

állapított

adó

* A határozat indokolásának La. pontjában részletezett megállapítások következtében az adóhatóság a Morcote M é d i a K f t . által Adózó irányába kiállított, Adózó által befogadott (2008. év) 130.000 E F t + 26.000 E Ft ÁFA, és (2009. év) 80.000 E Ft + 17.000 E Ft ÁFA ellenértékű számlái, valamint az 1885 Futballszervező K f t . által Adózó irányába kiállított és Adózó által befogadott (2010. év) összesen 70.000 E Ft + 17 E F t ÁFA ellenértékű számlái vonatkozásában a jelen határozat alapjául szolgáló revízió által.vizsgált bevallási időszakok tekintetében levonásba helyezett, előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét nem fogadja el. - A Morcote M é d i a K f t . által Adózó irányába kiállított számlák nem minősülnek hiteles dokumentumnak, mivel a rajtuk feltüntetett gazdasági esemény tényleges teljesítése nem valósult meg, a számlák alapját képező szerződés megkötésének célja nem a szolgáltatás elvégzése, hanem az adóelkerülés volt. A Morcote Média Kft. részéről szolgáltatásnyújtás nem történt, mivel a társaság alapítása az Újpest FC. Kft. kezdeményezésére jött létre, a társaság nem rendelkezett a feladat ellátásához szükséges eszközökkel, szakképzett munkaerővel, a tevékenység végzéséhez alvállalkozót sem vett igénybe, az Adózó által megadott, állítása szerint Morcote Média Kft. közvetítésével szerződött partnerek nem ismerték a Morcote Média Kft-t, a kapcsolat az Újpest FC. Kft. vezetőivel való személyes ismeretség által jött létre. A fentiek alapján a cégek eljárása színlelt szerződés megkötésére utal, melynek célja az Újpest FC. Kft. költségeinek növelése és a levonható általános forgalmi adó elszámolása, illetve 2008. évben az Újpest FC. Kft-től megszerzett pénzösszeg sportolók közt való szétosztása.

A Morcote Média Kft. által kiállított számlák: n t.t r\ s Y S /T . -r*i-*rr i BIZONYLATSZA DÁTUM 2008-BSM /O0OO17 2008.01.12 2008-BS/0O0O74 2008.02.09 200S-BS/000154 2008.03.11 2008-BS/000262 2008.04.09 2008-BS/O00345 2008.05.15 orma ticMfifKív inna ZUU&U .mÍMnii ZUUö-Do/UUUb ÍZ mne at 11 onnc notfínn^A zuua-űi/uuuj /4 írna no i a 200S-BS/QQ06ÍP

200S.08.0J

200S-BS/000690 2008-BS/D00777 2008-BS/000796 2OD8-BS/OO0813

2008.09.11 2008.10.13 2O08.I1.13 2008.12.11

GAZDASÁGÉ ESEMÉNY MorcoteMedia ügynüki szolg.d., MM-OO000UD8 Űzteti ügynöki szolgáltatói 02 Ji.. MM-000003/08 MM5/08MorcoteM.flgyn0ki szoli.03.li. MM-00O05/D8 Üzleti. ügynöki szolgáltatás. 2008-B V/000008 Üzleti ügynöki szolg.05.h..200S-BS/9 2008-BV/ll MorcoteMédia-ügynüki szolg.06Ji.. 20082008-BV/ló.MorcoteMédia-QzletI szolg.07 Ji., 2008-B BV/18 MorcoleM-azleti.0gvnakí szolg.OSX 2008-B Üzleti, ügynöki szolgáltatás, 2OO8-BV/DO0OO8 - 2-szer levonásba helyezve BV/19MocoteMedla-flzletvitszo[g.09Ji..200S-BV/I9 MorcoteMédia-üzled, ügynöki tev.10 Jt, 2008-BV/20 MorcoteMédia/ ügynöki szalg.l 1 Ji, 2Q08-BV/21 MorcoteMédia/ügynüki szolg. 12h., 2008-BV/22

~bo09-BS/0000!l 2009-BS/000030 2009-BS/OO0II1 2M9-BS/OOOI08 2OO9-B57OO015O 2009-BS/OÜ0218 2009-BS/000284 2009-BS/000394

2009.01.15 2009.02.09 2009.03.10 2009.04.08 2009.05.11 2009.06.09 2009.07.08 2009.08.10

2008. Év Összesen MorcoteM.üzleti.agynOkÍ szolg.01.h.. 2009-BV/l MorcoteMedia-flgvnöki tev.02.h., 2009-BV/2 MorcoteMédla-OgynOki szolg.03Ji.. 2O09-BV/3 MoreoteMédk-ügynoki siolg.04.lu, 2009-BV/4 MorcoteMédia-flgynOkI szo1R.05.1i., 2009-BV/5 MocoteMédia/ügynOki szolg.06.li., 2009-BV/6 MorcoteMédia-ügynöki szolg.07.tu, 2009-BV/8 Üzleti, ügynöki szolgáltatás 09/08 hú, 2009-BV/12

msmmmm m

NETTÓ (Ft) 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10000 000 1U 000 ooo 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 OOO 000 10000 000 130,000.00 0 10000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10 000 000 10000 000 10 000 000 10000 000

Ilii

ÁFA (Ft) 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 D00 000 2 000 000

ÁFA bevallásban levonva V g 2008. l.hO 7 2008.2. h6 2008.3. hó 2008.4. hó 2008, 5. hó 2008.7. hó 2008.7. hó 2008. 8, hó

2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000

2008. 8. hó 2008. 9. hó 2008. lO .hó 2008.11. hó 2008.12. hó

26 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 500 000 2 500 000

2009.L né 2009. L né 2009. L né 2009.IL né 2009,D. né 2009.IL né 2009. 7. hó 2009. 8. hó _ 200? 09 hó - jsgqj

f"Jey

W'Aé4jS^§§tá

•••H L

•••••

. m

WKttt

1 80 000 00017 000 000

2009. év Összesen

- A z 1885 K f t . által Adózó irányába kiállított számlák szintén nem hiteles dokumentumok, ezen társaság létrehozására és a menedzsment szeiződés megkötésére ugyanis az Újpest FC. Kft. számára levonható ÁFA és társasági adóalapot csökkentő költség kel étkeztetése miatt volt szükség, ezért az adóhatóság a szerződést valódi tartalma szerint minősítette az A r t . 1. § (7) bekezdése alapján és megállapította, hogy a felek között létrejött szerződés színlelt szerződés, jogszabályba ütköző megállapodás. A semmis szeiződés alapján a menedzsment díjakról kiállított számla ebből kifolyólag nem lehet hiteles dokumentum, így Adózó a költségként való figyelembevételre, továbbá a számlában szereplő Á F A levonására nem jogosult. Nevezett társaság által kiállított, 2010-BV/000Ó számú jutalék-számla teljesítésére pedig nem került sor, mert nem az 1885 Kft. vett részt Vaskó Tamás átigazolása kapcsán, hanem az Újpest FC. K f t „sportigazgatója" Kovács Zoltán. DÁTUM

GAZDASÁGI ESEMÉNY

BIZONYLATSZÁM

Adóalap

2010.05.13 2010. májú. havi managemenldil, 2010-BV/0003 201O-BS/000200 2010.06.11 2010,jóslás havi manngemrat dl 1.2010-B V/0004 2O1O-BS700O199 Üzlítarcési jutalék - Vtdcó Tomis. 201020IO.BS/000248 2010.08.16 BV/D006 m a n a g e m e n t dí| 2010-B57000301 2010,07.31 2010-BS/000302 2010.08Jl 2010.8. havi management dÜ.2010-BV/0009 m m m w m m m WjTflP^lWWiniiiW m m m m m m m m m m m s m WSMÖgMffil32m mmatoiwoQossft S m m m mwífjir?mimnridíiMirdmoio?Rwoooo!2Si'.

ÁFA

ÁFA bevallásban levonásba helyezve

10 000 000 10 000 000

2 500 000 2 500 000

2010.07. hó 2010.07.hó

30 000 000 10000 000 10 000 ooo

7 500 000 2 500 000 2 500 000

2ülO.08Jió 2010.09. hó 2010.09. hó

•nm S

70 000 000

17 500 000

fpí'S||%'ti : két cég által kibocsátott bizonylatok mögötti gazdasági tevékenység, a tényleges teljesítés / inegvalósulásának vizsgálata alapján tehát az adózás előtti e r e d m é n y tekintetében részletesen f / f / j f e j t e t t e k szerint, az ott feltárt objektív körülmények alapján az adóhatóság megállapította, J i ö g y ok-okozati összefüggésben értékelve az Újpest FC K f t , tudott a r r ó l , hogy az általa Pbefogadott számlák nem tekinthetőek hiteles dokumentumnak. A revízió megállapította, hogy az adózó eljárása ellentétes az Art. 1. § (7) bekezdésében, 2. szakaszában, 44. § (2) bekezdés a) pontjában, az Sztv. 15. § (3) bekezdésben, a 165. § (2) bekezdésében, 166. § (1) - (3) bekezdésében foglaltakkal.

A z Áfa tv. 120. § a) pontja alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított. Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adólevonási j o g gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. A hivatkozott rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy az általános forgalmi a d ó beszerzést terhelő, levonható adóként történő figyelembevételének elsődleges feltétele az olyan szolgáltatásnyújtás, melyről alakilag és tartalmilag hiteles, megbízható és helytálló adatokat t a r t a l m a z ó s z á m l á t állítanak k i . A számla akkor tekinthető hiteles bizonylatnak, ha annak valamennyi adata helytálló, a számlán feltüntetett adatok b á r m e l y i k é n e k valótlansága m e g d ö n t i a s z á m l a hitelességét. A hitelesség tekintetében közömbös, hogy a s z á m l a mely adata, mely okból nem valós. Hiteles s z á m l a h i á n y á b a n az általános forgalmi a d ó levonására a társaság nem jogosult.

Mindezek alapján az adóhatóság megállapította, hogy Adózó 2008. január, február, március, április, május, szeptember, október, november, december hónapokra vonatkozóan 10 000 E Ft adóalap után 2 000 E Ft, 2008. július, augusztus hónapokra vonatkozóan 20 000 E Ft adóalapra tekintettel 4 000 E Ft, 2009. I . és II. negyedévre vonatkozóan 30 000 E Ft adóalap után 6 000 E Ft, 2009. július, augusztus hónapokra vonatkozóan 10 000 E Ft adóalap után 2 500 E Ft, 2010. július, szeptember hónapokra vonatkozóan 20 000 E Ft adóalap után 5 000 E Ft, 2010. augusztus hónapra vonatkozóan 30 000 E Ft adóalap után 7 500 E Ft általános forgalmi adóösszeget a jogszabályi előírásokkal ellentétesen helyezett levonásba.• A határozat indokolásának l.d. pontjában tett megállapítás alapján a sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokról kötött szerződések nem megbízási, hanem munkaszerződések, melynek következtében a munka elvégzésére nem Áfa tv. szerinti „adóalany által végzett gazdasági tevékenység" keretében, hanem munkajogviszony alapján került sor, így az Adózó a számlákban feltüntetett előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására sem volt jogosult. A revízió megállapította, hogy az adózó eljárása ellentétes az Art. 1. § (7) bekezdésében, az Áfa tv. 120. § a) pontjában, 127. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal és a kiállított számlák nem tekinthetők hitelesnek, így a társaság utánuk az általános forgalmi adó levonására nem jogosult. - A z Áfa tv. 5. § (1) alapján adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A z érintett személy vagy szervezet j o g - és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar j o g alapján igen, akkor j o g - és /*i-iűlöT>-irA1xi4r>i/anoo.nró+

mammr

if\o

n I n n i árt Vp.ll

filHíráltlí.

38 - A z Áfa tv. 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenység: valamely t e v é k e n y s é g / ^ H H B L illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték e l é r é s ^ A B ^ vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. ^ W B H H H A z (5) bekezdés értelmében nem minősül az (1) bekezdésben említett független formában gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, a m e l y b e n ^ jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése *| eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. íl§

f l

Mindezek alapján az adóhatóság megállapította, hogy Adózó 2008. január hónapra vonatkozóan 3 1' ? m 952 E Ft adóalap után 728 E Ft, 2008. február hónapra vonatkozóan 3 930 EFt adóalap után 746 E Ft, 2008. március hónapra vonatkozóan 5 240 E Ft adóalapra tekintettel 1 008 E Ft, 2008. április hónapra vonatkozóan 5 080 E Ft adóalap után 976 E Ft, 2008. május hónapra vonatkozóan 2330 E Ft adóalap után 386 E Ft, 2008. június hónapra vonatkozóan 9 245 E Ft adóalap után 1 809 E Ft 2008 iúlius hónaora vonatkozóan 1 650 E Ft adóalan után 270 F Ft 2008 aueusztus hónapra vonatkozóan 6610 EFt adóalap után 1 202 E Ft 2008 szeptember hónapra vonaZkóan 1 480 E Ft adóalap után 296 E Ft 2008 október hónapZZZkozóan 3 231Te Ft adóalap után 526 EFt 2008 novemberhónaprai'vonZkozóar.i218C^ EFt adódok uZ 436 E Ft 2008 december hLZravoZkZM630EFtadóaZután 3 6 6 E F t m ^ r ^ ^ í m ^ o ^ 5 430 EFt ZZZZán986EFt 2 0 0 ^ 2 120 E Ft 2009 iúlZhón^ 50 F Ft 2009 auwZZZánanra v o u u T j t o ' ^ Ó o T w S ^ utTnTSFFl 2009 ohóher decZhí FtadófaTZán 87 F T m S ^ ^ J p r h ó ^ a v t ^ í J ^ Z wTjZfr h ó r í n ^ InlatiZLZ

Í An fVoO * fTZoZZÍT 77 S F F f W W ^ T ' 1 ZtZTl hónapra ^natlwzoan 100 E Ft adóalap utan 275 E Ft, ^O. Jumus hónapra vonatkozóan 200 E Ft adóalap utan 50 E Ft, 2010. július hónapra vonatkozóan 3 700 E Ft adóalap utan 925 E Ft, 2010. augusztus^ hónapra vonatkozóan 3 100 E Ft adodap utan 650 E Ft, 2010. szeptember hónapra vonatkozóan 2 850 E Ft adóalap utan 713 E Ft általános forgalmi adóösszeget a jogszabályi előírásokkal ellentétesen helyezett levonásba. Adózó észrevételében foglaltak érintik ezen határozati pontban tett megállapítást is. Az észrevétel vonatkozó része és az arra adott részletes válasz a határozat l.d. pontjában került részletezésre. c A revízió a vizsgált időszakra vonatkozóan tételesen újraszámolta a bevallásokat, meghatározta az általános forgalmi adóra vonatkozó eltéréseket.

hónatokra ZZ^zóansToF ' TZtadLlan uZrRF Ft F Ft fnW fZtZ LÍZ'n

n í n

Az újraszámolt bevallások esetében a következő időszakra átvihető, göngyölített tételek miatt a megállapítások eredeti időszaka és összege egyes esetekben megváltozott Az adózó eljárása ellentétes az alábbi jogszabályi rendelkezésekkel: - A z Áfa tv. 131. § (1) bekezdése értelmében a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes Összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. A (2) bekezdés alapján ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg b) a 186. §-ban megbatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. - A z új Áfa tv. 186. § (1) bekezdése kimondja, hogy a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbőzet összege legkorábban az Art.~ban megbatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha

^ ^ ^ ^ P ^ ^ ^ M ^ ^ I á t á s á v a l

egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az

i ^ i ^ S É i i t i í w b b á

, ^ ^ ^ ^ » » ^ Í e l é r í vagy meghaladja: , ™ ^ ^ ^ ^ « W Í e z é t t esetében a 250 000 forintot. m£;M

v;.; , Adatoké Ft-ban

40 i J Fv * r

Adfihiány

2008.i tiiius Bevallás szerint adóalap

adóalap

adó

Fizetendő adó Összesen

14216

2843

Levonható adó összesen

42177

8435

Előző időszakról btszam.csokkento tetei összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege Következő időszakra átvihető követelés összege

Bevallás szerint

Revízió szerint

adóalap

adó

14216 20527

2008. augusztus | Revízió szerint

adó

adóalap

Adó

2343

10686

2137

10686

2137

4165

37585

7515

10975

2313

78006 —i>VVU

12353

3359S

13675

33598

- 13675

-3S976

-13851

33593

13675

38976

13851

Adókülönbözet Folyószámlát nem érintő adókülönbözet

19923

25125

19923

25125

Aaoitiany

2008. szeptember Revízió szerint

2008. október Bevallás szerint

Bevallás szerint

adóalap

adó

adóalap

adó

adóalap

adó

Fizetendő adó Összesen

16508

3302

16508

3302

140284

28057

140284

Levonható adó összesen

18305

3660

6825

1364

27689

5538

14459

Előző időszakról beszám. csökkentő tétel összege 1 argyiaoszakDan elszámolandó adó összege Következő időszakra átvihető követelés Összege

39334

11913

39334

- 11913

-16S15

13132

39334

11913

16SI5

27421

29.947

27421

16815

13132

Adóhiány

2008. december

2008. november Revízió szerint Bevallás szerint adó

adóalap

Bevallás szerint

adó

adóalap

adó

Fizetendő adó összesen

16942

3388 |

16942

3388

68143

13630

Levonható adó összesen

17710

3542

5530

1106

59563

11913

EIŐzŐ időszakról oeszam. csoKKenio teiei összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege Kővetkező időszakra íitvineto követelés Összege

Revízió szerint adóalap 68148 46933

Adó 13630 9547

16969

16815

3012—

13851

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet

adóalap

Adó 28057

38976

Adókülönbözet

(

Revízió szerint

2282

16969

4083

-15252

15252

16969

Adókülönbözet

19.251

19.335

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet

16969

15252

Adóhiány

2282

4083

2009. év

Adatok e Ft-ban 2009.1, negyedév Bevallás szerint adóalap

adó

2009.U. negyedév Revízió szerint adóalap

adó

Bevallás szerint adóalap

adó

Revízió szerint adóalap

Adó

41 ..jzctendc actov«

58856

11771

92410

18432

í / S a - ^ s ö l i k e n t ü tétel ' " "'összege TS^rárgyidószakban • clszáinolandóadó összege í^iefizetendőadó

11771

56980

11496

96086

15252 ...... -

fifatíúzö időszakra fi átvihető követelés összege

48401

5S856

[ 242006

19217

275

21963

" 48401 |

242006

11097

55486

21963

7221

37304

7221

37304

21963

Adókülönbözet

2223 S

21963 -

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet

21963

Adóhiány

30083

3O083

275 2009. július

Bevallás szerint adóalap

Revízió szerint adóalap

adó

2009. augusztus Revízió szerint

Bevallás szerint adóalap

adó

adóalap

adó

Adó

Fizetendő adó összesen

74588

1B392

74588

18392

26667

6517

26667

6517

„Levonható adó Összesen

30426

7463

20226

4913

23110

5777

12810

3202

•! Előző időszakról V beszám. csökkentő tétel összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege Befizetendő adó

10929

13479

740

3315

10929

13479

740

3315

Következő időszakra átvihető követeiéi: összege Adókülönbözet

2575

2550

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet Adóhiánv

2575

2550 2009. szeptember Bevallás szerint adóalap

adó

Fizetendő adó Összesen

28300

7972

Levonható adó összesen

124106

31012

Előző időszakról heszam. csökkentő tétel összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó Összege

2009. október Bevallás szerint

Revízió szerint adónlap

adóalap

adó

28300

Revízió szerint

adó

adóalap

Adó

7972

70646

17661

70646

17661

1600

22582

5645

22232

5558

5329

-23040

Befizetendő adó Kőv. idöszak-átvihető követelés Összege

6372

66S7

12103

6372

6687

12103

5329

Adókülönbőzet

5416

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet

Adóhiány 2009. november Bevallás szerint adóalap

adó

Revízió szerint adóalap

5416 2009. december Bevallás szerint adóalap

adó

Revízió szerint

adó

adóalap

Adó

Fizetendő adó összesen

27933

6790

27933

6790

11562

2890

11562

2S90

Levonható adó összesen

12502

2932

12152

2844

6445

1608

6095

1521

Előző időszakról beszára.csökkentő tétel összege

42 elszámolandó adó összege

3858

ílpíÍTpfpn/IH nrlA 1 OCLdlUU ti 41 Lt

38S8

3946

1282

1369

3946

1282

1369

Következő időszakra átvihető követelés Összege

-1282

Adókülönbözet

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet Adóhiány 7/11/1

áv

A d a t o k é Ft-ban 2010. január

2010. február

Bevallás szerint adóalap

Revízió szerint

adó

adóalap

Revízió szerint

Bevallás szerint adóalap

adó

adóalap

Adó

Fizetendő adó összesen

4454

1114

4454

1114

7710

1927

70646

17661

Levonható adó összesen

7954

1989

7954

1551

18510

4172

17760

3985

Efözöidőszakról beszára.csökkcníö tétel összege 1 argyiuoszakDan elszámolandó adó összege

-875

-437

Befizetendő adó

875

437

-3120

-2495

3120

2495

6372

Wnvr»flrp7« Í r t n á l l í r l

ivovetKeza műszáléra átvihető követelés összege Adókülönbözet

875

437

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet Adóhiány

438

625

438

625 0

0 2010. április

2010. március Bevallás szerint adóalap

Revízió szerint

adó

adóalap

Bevallás szerint

adó

adóalap

Revízió szerint adóalap

adó

Adó

Fizetendő adó összesen

27885

6971

27885

6971

7.100

1775

7100

1775

Levonható adó összesen

11572

2893

10972

2743

6560

1640

5110

1278

EiŐzŐ időszakról peszairmnato csoKKento tétel összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege

3120

2495

958

1733

958

1733

Befizetendő adó

497

135

1 / l t V f l H / ( , * ^ Mnc^nL-rq

átvihető követelés összege Adókülönbözet

362

775

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet Adóhiány

775

Bevallás szerint adóalap

adó

Fizetendő adó összesen

59793

14936

Levonható adó összesen

50483

12612

Előző időszakról beszám. csökkentő tétel összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege Befizetendő adó

362

2010. május

2010. június

adóalap 59793 49383

Revízió szerint

Bevallás szerint

Revízió szerint adó

adóalap

adó

adóalap

Adó

14936

29791

7448

29791

7448

12337

28697

7174

28497

7124

2324

2599

2324

2599

274

324

274

324

43 M

„,,0 követelés

ái^PftSanbOzct

275

.-/^Tzámlátnera

3Íiíj-/f-jnív aflOKutuíLDOzer : Tí?KÚSnv \i!')llia 11/ 2010. július Bevallás szerint adóalap

adó

2010. augusztus Revízió szerint

adóalap

Revízió szerint

Bevallás szerint adóalap

adó

Fizetendő adó összesen

128070

32017

128070

32017

7399S

Levonható adó Összesen

96227

24049

72527

18124

46669

adó 18500 11667

adóalap

Adó

79998

18500

13569

3517

beszám. csökkentő tétel Összege Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege

7968

13893

6883

14983

Befizetendő adó

7968

13893

6833

14983

Következő időszakra átviheköveteléls.Osszege AdőkOlönbözet

5925

8150

5925

8150

Folyószámlát nem érintő adőkOlönbözet Adóhiány

2010. szeptember Bevallás szerint

Revfziő szerint

adóalap

Adó

adóalap

adó

Fizetendő adó összesen

44 947

11 240

44 947

11240

Levonható adó Összesen

33 718

8430

10 865

2 717

Előző időszakról beszám. csökkentő tétel Üsszepc Tárgyidőszakban elszámolandó adó összege

2810

8 523

Befizetendő adó összege

2 810

3 523

Következő időszakra átvihető köv.Osszege Adókülönbözet

5 713

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet Adóhiány

5 713

A jegyzőkönyvben az általános forgalmi adó levezetése során számítási hiba szerepel, melyet jelen határozatban korrigálok. A határozat rendelkező és indokolási része egyaránt a helyes összegeket tartalmazza, A folyószámlát nem érintő adókülönbözet határozatban való levezetése az adózó bevallásainak rendezése érdekében szükséges. A fentiek alapján Adózó terhére a következő megállapításokat teszem: A z Art. 178. § 3. pontja szerint adókülönbözetnek minősül a bevallott, bevallani elmulasztott vagy a bevallás alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

44 Folyószámlát érintő adókülönbözet

MKf#?-L: /Ifli/fS - ,gg^j

2008. év Általános forgalmi adó adónemben 2008. október h ó n a p r a vonatkozóan 13.132.000,- Ft, 2 0 0 ^ H november h ó n a p r a vonatkozóan 2.282.000,- Ft, 2008. december h ó n a p r a vonatkozóan 4.083.0ol|Éf Ft, azaz összesen 19.497.000,- F t adókülönbözetet állapítok meg az adózó terhére, mely ? folyószámlát érintő adókülönbözet. 2009. év l Általános forgalmi a d ó a d ó n e m b e n 2009. I . negyedévre v o n a t k o z ó a n 275.000 ,- Ft, 2009. I I . negyedévre vonatkozóan 30.083.000,- Ft, 2009. július h ó n a p r a vonatkozóan 2.550.000,- Ft, 2009. augusztus h ó n a p r a vonatkozóan 2.575.000 ,- Ft, 2009. október h ó n a p r a vonatkozóan 5.416.000,Ft, 2009. november h ó n a p r a vonatkozóan 88.000,- Ft, 2009. december h ó n a p r a vonatkozóan 87.000,- F t azaz összesen 41.074.000, - Ft adókülönbözetet állapítottam meg az adózó t e r h é r e , mely folyószámlát érintő adókülönbözet.

2010. év Általános forgalmi a d ó a d ó n e m b e n 2010. március h ó n a p r a vonatkozóan 775.000,- Ft, 2010. április h ó n a p r a vonatkozóan 362.000 Ft, 2010. május h ó n a p r a v o n a t k o z ó a n 275.000 Ft, 2010. június h ó n a p r a vonatkozóan 50.000,- Ft, 2010. július h ó n a p r a vonatkozóan 5.925.000,- Ft, 2010. augusztus h ó n a p r a vonatkozóan 8.150.000,- Ft, 2010. szeptember h ó n a p r a vonatkozóan 5.713.000 Ft, azaz összesen 21.250.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó t e r h é r e , mely folyószámlát érintő adókülönbözet.

A z adózó terhére megállapított, folyószámlát érintő adókülönbözetből az Art. 170. § (2) bekezdése alapján adóhiánynak minősül az az adókülönbözet, amelyet esedékessége időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdése napján is fennáll. Tekintettel arra, hogy a megállapított adókülönbözet esedékességig nem került adóhiánynak minősül.

megfizetésre,

Folyószámlát nem érintő adókülönbözet 2008. év Általános forgalmi adó a d ó n e m b e n 2008. j a n u á r h ó n a p r a , 2.728.000,- Ft, f e b r u á r h ó n a p r a 5.474.000 ,- Ft, m á r c i u s h ó n a p r a 8.482.000,- Ft, m á r c i u s h ó n a p r a 11.458.000,- Ft, május h ó n a p r a 13.844.000,- Ft, j ú n i u s h ó n a p r a 15.653.000,- F t , július h ó n a p r a 19.923.000,- Ft, augusztus h ó n a p r a 25.125.000,- Ft, szeptember h ó n a p r a 27.421.000 ,- Ft, o k t ó b e r h ó n a p r a 16. 815.000,- Ft, november h ó n a p r a 16.969.000,- Ft, december h ó n a p r a 15.252.000 Ft, azaz összesen 179.144.000,- F t adókülönbözetet állapítok meg az adózó t e r h é r e , mely folyószámlát nem érintő adókülönbözet. 2009. év Általános forgalmi a d ó a d ó n e m b e n 2009. I . negyedévre v o n a t k o z ó a n 21.963.000,- Ft, azaz összesen 21.963.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó t e r h é r e , mely folyószámlát nem érintő adókülönbözet.

2010. év Általános forgalmi a d ó a d ó n e m b e n 2010. j a n u á r h ó n a p r a vonatkozóan 438.000,- Ft, 2010. f e b r u á r h ó n a p r a v o n a t k o z ó a n 625.000,- Ft, azaz összesen 1.063.000,- F t adókülönbözetet állapítottam m e » az adózó t e r h é r e , mely folyószámlát nem érintő adókülönbözet.

j£S|ÍÍÍ@fci részletezettek alapján a 2008 - 2010. évekre vonatkozóan általános forgalmi adó % J i É f g f g p i i összesen 202,170.000,- F t adókülönbözetet állapítok meg az adózó t e r h é r e , mely ! ^ P i ^ ^ ^ Í n l á t nem érintő adókülönbözet, MBSj^&n

jövedelemadó

PB8Í

revízió az ellenőrzést a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi C X V I I . törvény - a továbbiakban: | H ^ / S z j a tv. - alapján végezte, a mindenkor hatályos szövegek alapján. v

SP' l:

, O r

a. A határozat indokolásának 1 .d. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató a labdarúgókkal sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokról kötött szerződés alapján a vizsgált időszakban összesen 84.837.000,- Ft összegben kifizetett, az Szja tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem után nem teljesített adó-bevallásiés befizetési kötelezettséget. A le nem vont adóelőlegek alapjáról, összegéről a név szerinti kimutatás jelen határozat alapjául szolgáló jegyzőkönyv 29. számú mellékletét képezi. A le nem vont adóelőlegek megfizetése az Art. 170. § (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli. Adózó eljárása ellentétes a következő rendelkezésekkel:

- A z Szja tv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy , birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni feltéve hosv a magánszemélv íavára azt az adóbevallása benvúitásáig a munkáltatói adómegállapítása'érdekében szükséges nyilatkozata meftételéig fizetési számlán jóváhták illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette). - A z Szja tv. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján „nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység". A z Szja tv. 24. § (2) bekezdés alapján „a nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből a 25-27. § rendelkezései szerint figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell kiszámítani. -Az Szja tv. 30. §-a szerint az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 2008.évben: 0-1 700 000 forint 1 700 001 forinttól 306 000 forint és az 1 700 000 forinton felüli rész

18 százalék, 36 százaléka.

2009. évben: 0-1 700 000 forint 1 700 001 forinttól 306 000 forint és az 1 700 000 forinton felüli rész

18 százalék, 36 százaléka

2010. évben: a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka; b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka (a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés). A z Szja tv. 46. § (1) bekezdése alapján „eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni".

- A z Art. 172. § (14) bekezdése szerint ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az a d ó b e s z e d é | f W « kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, i l l e W f | f Í megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő m u l a s z t ^ É É i bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege. % / ; A fentiek alapján az alábbi levonni elmulasztott személyi jövedelemadó előleget állapítom meg az adózó terhére, mely mulasztási b í r s á g alapját képezi:

A jegyzőkönyvbei: alábbi tételek levezetésében számszaki hiba szerepel, melyet jelen határozatban korrigálok. Időszak ianuár február március április máius június július augusztus szeptember október november december Összesen:

2008. év adó adóalap 154.500 500.000 1.159.800 3.930.000 1.137.600 3.850.000 1.291.200 4.295.000 1.350.300 4.530.000 937.800 3.030.000 2.265.300 7.205.000 82.500 300.000 585.300 1.980.000 1.285.800 4.280.000 3.080.000 930.300 1.792.920 5.688.667 12.973.320 42.668.667

2009. év adóalap adó 5.110.000 1.554.600 1.630.000 883.333 1.050.000 2.600.000 3.400.000 3.300.000 4.295.000 350.000 350.000 350.000 23.318.333

445.800 232.500 292.500 907.500 1.138.500 1.102.500 1.262.700 97.500 97.500 97.500 7.229.100

Adatok Ft-ban 2010,év Adó adóalap 166.100 750.000 166.100 750.000 487.140 1.600.000 464.280 1.450.000 322.040 1.100.000 43.180 200.000 1.253.680 3.700.000 923.115 2.850.000 970.740 2.850.000 43.180 200.000 709.120 2.300.000 336.915 1.100.000 5.885.590 18.850.000

b. A határozat indokolásának l.b. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató a hivatásos sportoló alkalmazottainak a Morcote Média Kft. közvetítésével a vizsgált időszakban összesen 137.311.000,- Ft összegben kifizetett, az Szja tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem után nem teljesített adó-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárása ellentétes az Szja tv. 9. § (2) bekezdés a) pontjával, 24. § (1) bekezdés a) pontjával, 24. § (2) bekezdésével. A le nem vont adóelőlegek alapjáról, összegéről a név szerinti kimutatás jelen határozat alapjául szolgáló jegyzőkönyv 19. számú mellékletét képezi. A le nem vont adóelőlegek megfizetése az Art. 170. § (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli. - A z Szja tv. 30. §-a határozza meg a mindenkori adómértéket. - A z Szja tv. 46. § (1) bekezdése alapján „eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni". A fentiek a l a p j á n az a l á b b i levonni elmulasztott személyi j ö v e d e l e m a d ó előleget állapítom meg az adózó t e r h é r e , mely mulasztási bírság alapját képezi: A jegyzőkönyvben ezen tételek levezetésében számszaki hiba szerepel, melyet jelen határozatban korrigálok.

47 .'/--••

Adatok Ft-ban

Iv \

jd5^!

<Íffbnájus te ~ ~ június '•' ' iúlius fláueusztus • szeptember október november december Összesen:

2009. év

2008. év

adóalap 11.695.720 7.654.400 11.842.000 10.264.400 9.644.400 6.692.400 10,612.840

adó 3.842.659 2.427.984 3.829.620 3.240.084 3.038.484 2.056.164 3.395.342

11.986.000 12.895.840 5.752.000 10.270.880 109.310.880

3.940.680 4.166.222 1,716.720 3.340.517 34.994.476

2010,év

adóalap 12.385.440 570 000 1.140.000

adó 4.076.978 176.700 381.900

adóalap 2 736 000 4 562 500 3 371 500

Adó 1 049 410 1 613 360 1 036 072

1.831.318 1.224.000 180.000

573.774 383.640 36.300

17.330.758

5.629.283

10,670.000

3.698.842

Mindezek alapján m e g á l l a p í t o t t a m , hogy az adózó a 2008-2010. évekre vonatkozóan összesen 44.322.612,- Ft személyi jövedelemadó - előleget mulasztott el levonni. c. A vizsgálat során jelen határozat indokolásának I.e. pontjában megállapításra került, hogy az Újpest FC Kft. a vizsgált időszakban H e n r i k Paulus Roiha számára 3 844.000,- Ft összegben kifizetett, az Szja tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem (végkielégítés) után nem teljesített adó-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárása ellentétes az Szja tv. 9. § (2) bekezdés a) pontjával, 24. § (1) bekezdés a) pontjával, 24. § (2) bekezdésével, a 46. § (1) bekezdésével. A kifizetett összegek a következőek:

Kifizetés időpontja 2008.01.30. 2008.02.12. 2008.03.13. Összesen:

EUR 5 000 5 000 5 000 15 000

Árfolyamszámítás időpontja 2007.12.15 2008.01.15 2008.02.15

Ft/EUR 252,99 253,62 262,16

Jövedelmet terhelő Jövedelem szja (Ft-ban) 429 882 1 264 950 431 016 I 268 100 446 388 1 310 E00 1 307 286 3 843 850

A z adózó eljárásával megsértette továbbá a következő rendelkezéseket is: A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között Budapesten az 1978. évi október h ó 25. napján aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 66/1981. ( X I I . 16.) M T rendelet (a továbbiakban: M T rendelet) 15. cikkében foglaltakat, mely szerint: [Nem önálló munka] A z (1) bekezdés kimondja, hogy a 16., 18., 19. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés ebben a másik Államban adóztatható. A (2) bekezdés alapján tekintet nélkül az (1) bekezdés rendelkezéseire, az a térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban végzett nem Önálló munkáért kap, csak az először említett Államban adóztatható, ha a) a kedvezményezett a másik Államban a vonatkozó naptári évben nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladó időszakban vagy időszakokban; és b) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik Államban; és

Iflilfl

c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli. A (3) bekezdés értelmében tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, a nemzetközi f o r g a l o m b a # Í | j ^v-v*Ov

üzemeltetett tengeri hajó vagy légijármű fedélzetén végzett nem önálló munkáért járó térítés abban a l l f g Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye van". 11 f

A M T rendelet 16. cikk alapján: [Művészek és sportolók]: „(1) Tekintet nélkül a 14. és 15. Cikkek rendelkezéseire, az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró előadóművész, mint színpadi, film-, rádió- vagy televíziós m ű v é s z , vagy zeneművész, vagy sportoló élvez ilyen minőségében a másik Szerződő Államban kifejtett személyes tevékenységéből, ebben a másik Államban adóztatható, (2) Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségben személyesen kifejtett tevékenységből származó jövedelmet nem az előadóművésznek vagy a sportolónak magának, hanem m á s személynek kell betudni, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7., 14. és 15. Cikkek rendelkezéseire, abban a Szerződő Államban adóztatható, ahol az előadóművész vagy a sportoló tevékenységét kifejtette, ha ezen személy fölött az előadóművész vagy a sportoló közvetlenül vagy közvetve ellenőrzést gyakorol. c (3) Tekintet nélkül az (1) bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személynek az (1) bekezdésben említett olyan tevékenységből származó jövedelme, amelyet a másik Szerződő Államban, a Szerződő Államok között létrejött kulturális egyezmény vagy megállapodás alapján fejtett k i , mentes az adó alól ebben a másik Államban".

f v

- A z Szja tv. 5. § (1) bekezdése szerint a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A (2) bekezdés értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: M N B ) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani." - A z Szja tv. 25. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel. A le nem vont adóelőlegek alapjáról, összegéről a készült kimutatás a jegyzőkönyv 30. számú mellékletét képezi. A le nem vont adóelőlegek megfizetése az Art. 170. § (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli. - A z Szja tv. 30. §-a határozza meg a mindenkori adómértéket. Mindezek a l a p j á n személyi jövedelemadó a d ó n e m b e n 2008. j a n u á r h ó n a p r a 1.264.950,- Ft a d ó a l a p r a tekintettel 429.882,- Ft, 2008. f e b r u á r h ó n a p r a 1.268.100,- Ft a d ó a l a p r a tekintettel 431.016,- Ft, 2008. m á r c i u s h ó n a p r a 1.310.800,- Ft a d ó a l a p r a tekintettel 446.388,- Ft, azaz összesen 3.843.850,- F t a d ó a l a p r a tekintettel 1.307.286,- Ft le nem vont adóelőleget állapítottam meg az adózó t e r h é r e , mely az A r t . 172. § (14) bekezdése a l a p j á n mulasztási bírság alapját képezi.

4. T á r s a d a l o m b i z t o s í t á s i A l á n o k a t érintő megállapítások a. A határozat indokolásának l . d . pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokról kötött szerződés alapján, a vizsgált időszakban összesen 84.837.000,Ft összegben kifizetett, a

:$M-c}i

S?|Í(|nbiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

L\lBÉf&6l

- a továbbiakban: Tbj. - 4. §-ának k) pontja szerbit s z ó l ó 1 9 9 7 _ é v i £ X X X . törvény ^ ^ ^ ^ g g l a p o t képező jövedelem után nem teljesített járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget. ^ ^ P j á f u l é k a l a p o t képező összegből a Tbj. 24. és 50. §-aiban foglaltaknak megfelelően az l^lllfgáS^ségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a foglalkoztató a biztosítottakból, az egészségügyi ^ f c f l p z á j á r u l á s - a l a p o t képező jövedelemből az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi L X V I . P ^ l j g i v é n y - a továbbiakban: Eho tv. - 3. és 11/A. §-ai előírásai szerint az egészségügyi hozzájárulást a É B l f i z e t ő a magánszemélytől nem vonta le. ftl// Üf A z adózó eljárása ellentétes a következő rendelkezésekkel: ;7;* '

- A T b j . 2. § (5) bekezdése alapján a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettség terheli. - A T b j . 2. § (6) bekezdése alapján a foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik. f ~ . - A T b j . 4. § a) pontja alapján e törvény alkalmazásában foglalkoztató bármely jogi és természetes ^ •' személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat - A Tbj 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján „biztosított a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. - A T b j . 18. § (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítási ellátások fedezetére a) a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) és nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas ... vállalkozó nyugdíjjárulékot, V . b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék), c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot, d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást, e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. A (2) bekezdés szerint magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A (3) bekezdés szerint külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti. A (4) bekezdés szerint a foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul. (5) A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. - A Tbj. 19. §-ának rendelkezései szerint: A 7. m bekezdés kimondja, hogy a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő

.3f só I S I É ? társadalombiztosítási járulék mértéke 2008., 2009. j a n u á r - j ú n i u s időszakban 29 százalék, 2009. j ú | R s S " , - 2010. december időszakban 27 százalék ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, 3Íp| egészségbiztosítási járulék 2008., 2009. január - június időszakban 5 százalék, 2009. július - 2010.~ decemberig 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 2008., 2009. január - H l július időszakban 4,5 százalék, 2009. július - 2010. december időszakban 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. Adózó 2010, január l-jétől 1 százalék munkaerő-piaci járulék % 1 fizetésre is kötelezett. A (2) bekezdés alapján a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet A (3) bekezdés értelmében a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A biztosított 2010. január l-jétől 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésre is kötelezett. - A Tbj 24. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A (3) bekezdés alapján a járulékfizetési felső határt évente január l-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkentem kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.

- A z Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló munkaviszony (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a Magyar Honvédség szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya alapján kell megfizetni. A le nem vont, meg nem fizetett egyéni járulék(ok) és egészségügyi hozzájárulás(ok) alapjáról, összegéről a névszerinti kimutatás a határozatot megalapozó jegyzőkönyv 29. számú mellékletét képezi. A le nem vont egyéni járulék(ok) megfizetése az Art. 170. § (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli. A z ONYF Nyugdíjügyek Szabályozási és Módszertani Osztálya belföldi jogsegély keretében tájékoztatta az ellenőrzést arról, hogy a magánszemélyek közül egyik sem tett nyilatkozatot a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartása érdekében, erre való tekintettel a munkabért terhelő, le nem vont egyéni nyugdíjbiztosítási járulék összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére állapította meg az ellenőrzés. Amennyiben az ellenőrzési eljárás megindulására 2012. január l-jét megelőzően került sor, de az ehhez kapcsolódó h a t ó s á g i eljárás 2012. j a n u á r l - j é t követően veszi csak kezdetét (mint jelen

r í K í f e i k k o r ezen hatósági eljárásban m á r az A r t . 189. § (2) bekezdésében felsorolt, 2012.

^ d H R ^ t t t f l hatályos jogszabályhelyek alkalmazhatóak, nem pedig az Art. vonatkozó, 2011. * 3 l -ig hatályos rendelkezései. tekintettel a munkavállalókat terhelő, ám le nem vont járulékok tekintetében, az ellenőrzés a ! ? É | ! p l t a t ó t e j é r e állapította meg a járulék-fizetési kötelezettséget.

^%^gfé

j ( J | | p § Q l 2 . január 01-től hatályos Art. 170. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, ha a munkáltató p l i É l h k t ő ) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel Összefüggésben bevallási l i l i p é l e z e t t s é g é n e k nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az p g f i É ö h i á n y t , az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá l Ü í v ó n a t k o z ó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen I ? nyilatkozatának következménye.

Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel Összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. A z adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel Összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget

A fentiek alapján az alábbi foglalkoztatót terhelő'járulékokat, ületve munkavállalótól le nem vont járulékokat állapítom meg.

2008. év Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

január február március április május június .július augusztus szeptember október november december Összesen:

500.000 3.930.0ÖO 3.850.000 4.295.000 4.530.000 3.030.000 74205.000 300.000 1,980.000 4.280.000 3.080.000 5.689.000 42.669.000

nyugdíjbi ztosítási járulék (24 %) 120.000 943.000 924.000 1.031.000 1.087.000 727.000 1,729.000 72.000 475.000 1.027.000 739.000 1.366.000 10.240.000

Nyugdíjjár ulék (9,5%) 48.000 355.000 332.000 386.000 417.000 229.000 539.000 2$:ooo 188.000 351.000 234.000 399.000 3.506.000

Adatok Ft-ban Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által 1 fizetendő természetben pénzbeli i eg.b.j. (0,5%) eg.b.j (4,5%) 22.000 3.000 20.000 177.000 173.000 19.000 193.000 21.000 204.000 23.000 136.000 15.000 324.000 36.000 14.000 2.000 89.000 10.000 193.000 21.000 139.000 15.000 256.000 28.000 213.000 1.920.000

Biztosított által fizetendő pénzbeli termé eg. b. j.a szetbeni (2%) eg.b.j (4%) 10.000 20.000 79.000 157.000 77.000 154.000 86.000 172.000 j 90.000 181.000 61.000 121.000 144.000 289.000 6.000 12.000 39.000 79.000 86.000 171.000 62.000 123.000 113.000 228.000 853.000 1.707.000

Wé 52 :

2009. év Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

január március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen:

nyugdíjbiztosítási járulék (24 %)

5.110.000

1 Cl (\ (\(\(\ 883.000 1.050.000 2.600.000 3.400.000 3.300.000 4.295.000 350.000 350.000 350.000 23.318.000

Nyugdíjjárulék (9,5%)

1.226.000 391.000 212.000 252.000 624.000 816.000 792.000 1.031.000 84.000 84.000 84.000 5.596.000

416.000 154.000 84.000 100.000 58.000 158.000 149.000 352.000 33,000 34.000 33.000 1.571.000

Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által fizetendő • természetbeni pénzbeli eg.b.j .j. (0,5%) (4,5%, 07.,01-től 1,5%)) 230.000 26.000 L_ 73.000 8.000 40.000 4.000 47.000 5.000 117.000 13.000 L 51.000 17.000 50,000 17.000 64.000 21.000 5.000 2.000 5.000 2.000 6.000 2.000 688.000 117.000

?^l M-A ~%

Biztosított által fizetendő termé pénzbeli szetbeni eg.b.j.a (2%) eg.b.j (4%) 204.000 66.000 35.000 42.000 104.000 136.000 132.000 172.000 14.000 14.000 14.000 933.000

102.000 33.000 17.000 21.000 52.000 68.000 66.000 86.000 7.000 7.000 7.000 466.000

2010. év Adatok Ft-ban

adóalap

január február március ápriiis május június július augusztus szeptember október november december Összesen:

750.000 750.000 1.600.000 1.450.000 1.100.000 200.000. 3.700.000 2.850.000 2.850.000 200.000 2.300.000 1.100.000 18.850.000

Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék Nyugdíjj nyugdíjbi ztosítási árulék járulék (9,5%) (24 %) 180.000 71.000 180.000 72..000 384.000 117.000 116.000 348.000 264.000 93.000 48.000 19.000 219.000 888.000 684000 188.000 155.000 684.000 48.000 19.000 183.000 552.000' 264.000 83.000 4. 524.000 1.335.000

Munkaer őpiaci járulék (1,5%) 11.000 12.000 24.000 21.000 17.000 3.000 55.000 43.000 43.000 3.000 34.000 17.000 283.000

Munkaer őpiaci járulék (1%) 8.000 7.000 16.000 15.000 11.000 2.000 37.000 28.000 29.000 2.000 23.000 11.000 189.000

Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által Biztosított által fizetendő fizetendő természet I pénzbeli termé pénzbeli beni eg.b.j.a .j. (0,5%) szetbeni (2%) eg. b.j eg. b.j (1,5%) (4%) 30.000 11.000 4.000 15.000 11.000 30.000 15.000 4.000 24.000 64.000 8.000 32.000 22.000 58.000 29.000 7.000 16.000 6.000 22.000 44.000 3.000 8.000 1.000 4.000 148.000 74.000 55.000 19.000 43.000 114.000 57.000 14.000 43.000 114.000 57.000 14.000 3.000 8.000 4.000 1.000 35.000 92.000 11.000 46.000 17.000 5.000 44.000 22.000 377.000 283.000 754.000 94.000

Adózó észrevételében foglaltak érintik ezen határozati pontban tett megállapítást is. Az észrevétel vonatkozó része és az arra adott részletes válasz a határozat Ld. pontjában került részletezésre. Foslalkoztatöt terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás Az Eho tv. 9. § (1) bekezdése alapján a tételes egészségügyi hozzájárulás Összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi l .950 Ft (naptári naponként 65 Ft). 2008. év Mindezek a l a p j á n foglalkoztatót terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás a d ó n e m b e n 2008. j a n u á r , augusztus h ó n a p o k r a 1 főre tekintettel 2.000,- Ft, 2008. f e b r u á r , április, október, december h ó n a p o k r a 10 fő foglalkoztatottra tekintettel 19.000,- Ft, 2008. m á r c i u s h ó n a p r a

& ^ ^ ^ ^ k o z t a t o t t r a tekintettel 20.000,- Ft, 2008. május h ó n a p r a 11 fő foglalkoztatottra ^ % ^ p f e ^ f t z . 0 0 0 , - Ft, 2008. június h ó n a p r a 6 fő foglalkoztatottra tekintettel 12.000,- Ft, 2008. ^ ^ ^ f e l f g l p r a 13 fő foglalkoztatottra tekintettel 25.000,- Ft, 2008. szeptember h ó n a p r a 5 fő ^ ^ ^ f c j ^ f a t o t t r a tekintettel 10.000,- Ft, 2008. november h ó n a p r a 7 fő foglalkoztatottra 4 | É l l l i § f t d 14.000,- Ft, azaz Összesen 183.000,- Ft adókülönbözetet állapítottam meg az adózó

2009. év ^ ^ Ú d e z é k alapján foglalkoztatót terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben 2009. j p l t e á h u á r h ó n a p r a 10 főre tekintettel 20.000,- Ft, 2009. m á r c i u s h ó n a p r a 5 főre tekintettel 9.000,I l l t M y 2009. április, m á j u s , július, augusztus h ó n a p r a 3 fő foglalkoztatottra tekintettel 6.000,- Ft, f p r 2 Ó 0 9 . június, október, november, december h ó n a p o k r a 1 fő foglalkoztatottra tekintettel 2.000,m Ft, 2009. szeptember h ó n a p r a 10 fő foglalkoztatottra tekintettel 19.000,- Ft, azaz összesen / 80.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó terhére.

b. A határozat indokolásának l.b. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató a Morcote M é d i a K f t közvetítésével reklámszolgáltatás jogcímen a vizsgált időszakban összesen 137.311.000,Ft összegben kifizetett, a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesített járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárása ellentétes a Tbj 2. § (5) - (6) bekezdéseivel, 4. § a) pontjával, 5. § (1) bekezdés a) pontjával, 18. § (1) - (5) bekezdéseivel, 19. §. (1)(3) bekezdéseivel, 24. § (2)-(3) bekezdéseivel, az Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pontjával, a 9. § (1) bekezdésével. A járulékalapot képező összegből a Tbj. 24. és 50. §-aiban foglaltaknak megfelelően az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a foglalkoztató a biztosítot(tak)tóI, az egészségügyi hozzájárulás-alapot képező jövedelemből az Eho. 3. és 11/A. §-ai előírásai szerint az egészségügyi hozzájárulást a kifizető a magánszemélytől nem vonta le. A le nem vont, meg nem fizetett egyéni járulékok és egészségügyi hozzájárulások alapjáról, összegéről a névszerinti kimutatás a határozat alapját képező jegyzőkönyv 19. számú mellékletét képezi.

A le nem vont egyéni járulék(ok) megfizetése az Art. 170. § (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli. Az adóhatósági n y i l v á n t a r t á s alapján a magánszemélyek közül egyikük sem tett nyilatkozatot a m a g á n - n y u g d í j p é n z t á r i tagsági jogviszonyának fenntartása é r d e k é b e n , erre való tekintettel a m u n k a b é r t terhelő, le nem vont egyéni nyugdíjbiztosítási j á r u l é k összegét a Nyugdíjbiztosítási A l a p részére állapította meg az ellenőrzés. Tekintettel arra, hogy az Adózónál az ellenőrzést követően lefolytatandó hatósági eljárás során az Art. 2012. január 01-jétÖI hatályos szabályait kell alkalmazni, a munkavállalókat terhelő, ám le nem vont járulékok tekintetében, az ellenőrzés az Art. 170. § (6) bekezdése alapján a m u n k á l t a t ó t e r h é r e állapította meg a járulék-fizetési kötelezettséget.

A fentiek alapián az alábbi foglalkoztatót járulékokat állavüom mez.

terhelő járulékokat,

illetve munkavállalótól

le nem vont

2008. év Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

ianuár február március április május június július szeptember október november december Összesen:

11.696.000 7.654.000 11.842.000 10.264.000 9.645.000 6.692.000 10.613.000 11.986.000 12.896.000 5.752.000 10.271.000 109.311.000

nyugdíj biztosítá sí járulék (24 %)

nyugdíjjárulék (9,5%)

2.807.000 1.837.000 2,842.000 2.464.000 2.314.000 1.606.000 2.547.000 2.877.000 3.095.000 1.381.000 2.465.000 26.235.000

679.000 525.000 759.000 746.000 717.000 490.000 749.000 680.000 811.000 491.000 651.000 7.298.000

Egészségbiztosítási alapot megillető járulék

1 Foglalkoztató által fizetendő természetbeni pénzbeli eg -t>. j eg. b.j. (4,5%, (0,5%) 526.000 345.000 533.000 462000 434.000 301000 477000 540000 580.000 259.000 462.000 4.919.000

58.000 39.000 59.000 51.000 49.000 33.000 53.000 60.000 64.000 29,000 52.000 547.000

Biztosított által t fizetendő termé pénzbeli szetbeni eg.b.j.a eg.b.j (2%) (4%) 468.000 234.000 306.000 153.000 474.000 237.000 410.000 205.000 386.000 193.000 268.000 134.000 424.000 212.000 480.000 240.000 516.000 258.000 230.000 115.000 410.000 205.000 4919.000 2.186.000

2009. év Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

január február március június július augusztus Összesen:

nyugdíjbiztosítási járulék (24 %)

2.973.000 136.000 274.000 439.000 294.000 43.000 4.159.000

12.385.000 570 000 1.140.000 1.831.000 1.224.000 180.000 17.330.000

nyugdíjj árulék (9,5%)

676.000 54.000 60.000 147.000 108,000 17.000 1.062.000

Adatok Ft-ban Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által • fizetendő természet pénzbeli beni eg.b.j. eg.b.j (0,5%) (4,5%, 07.,01-től 1,5%) 557.000 62.000 3.000 26.000 5.000 51.000 83.000 10.000 18.000 6.000 3.000 1.000 738.000 87.000

Biztosított által fizetendő pénzbeli termé eg.b.j.a szetbeni (2%) eg.b.j (4%)

495.000 23.000 46.000 73.000 49.000 7.000 693.000

248.000 11.000 23.000 37.000 24.000 4.000 347.000

2010. év :

Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

január február március Összesen

2 .736 000 4 563.000 3 .371. 000 10.670.000

nyugdíjbizt osítási járulék (24 %) 657.000 1.095.000 809.000 2.561.000

nyugdíjjá rulék (9,5%) 60.000 178.000 258.000 496.000

munkaer őpiaci járulék (1,5%) 41.000 68.000 51.000 160.000

munkae rőpiaci járulék U%) 27.000 46.000 34.000 107.000

Adatok Ft-ban Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által Biztosított által fizetendő fizetendő pénzbeli termé nzbeli termész eg.b.j. szetbeni eg.b.j.a etbeni (0,5%) eg.b.j eg.b.j (2%) (4%) (1,5%) 41.000 68.000 51.000 160.000

14.000 22.000 17.000 53.000

109.000 183.000 135.000 427.000

55.000 91.000 67.000 213.000

? ^ ) ^ t e r h e l ő ' tételesesészsésüzvi

hozzájárulás

^ \ ^ ^ ^ | . 9. § (1) bekezdése alapján a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony \ ^ ^ ^ ^ á ü a k időtartama alatt havi 1.950 Ft (naptári naponként 65 Ft).

J j p ^ f d é z e k alapján foglalkoztatót terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben 2008. I ^ É f p S á r , március, április, május, július h ó n a p o k r a 2 fő foglalkoztatottra tekintettel 4.000,- Ft, l ^ t É Í O Ö S . február, szeptember, o k t ó b e r , november, december h ó n a p o k r a 1 fő foglalkoztatottra § Í p t é k i n t e t t e l 2.000,- Ft, 2008. j ú n i u s h ó n a p r a 2 fő foglalkoztatottra tekintettel 3.000,- Ft, azaz I f f j p s s z e s e n 33.000,- Ft adókülönbözetet áEapítottam meg az adózó t e r h é r e . i:fi'fi~-'M'

/? W

2009. év Mindezek alapján foglalkoztatót terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben 2009. j a n u á r , február, m á r c i u s , j ú n i u s h ó n a p o k r a 1 főre tekintettel 2.000,- Ft, azaz összesen 8.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó terhére.

c c. A határozat indokolásának Le. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató Henrik Paulus Roiha számára 3 843 850 Ft összegben kifizetett, a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesített járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárás ellentétes a Tbj. 2. § (5) - (6) bekezdéseivel, 4. § a) pontjával, 5. § (1) bekezdés a) pontjával, 18. § (1) (5) bekezdéseivel, 19. 5. (l)-(6) bekezdéseivel, 24. 6 (2)-(3) bekezdéseivel, az Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pontjával, a 9. § (1) bekezdésével. A járulékalapot képező összegből a Tbj. 24. és 50. §-aiban foglaltaknak megfelelően az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a foglalkoztató a biztosítottól, az egészségügyi hozzájárulás alapot képező jövedelemből az Eho tv. 3. és 1 l / A . §-ai előírásai szerint az egészségügyi hozzájárulást a kifizető a magánszemélytől nem vonta le. A le nem vont, meg nem fizetett egyéni járulékok és egészségügyi hozzájárulások alapjáról, összegéről készített kimutatás jelen határozatot megalapozó jegyzőkönyv 30. számú mellékletét képezi. A le nem vont egyéni járulék(ok) megfizetése az Art. 170. §-a (6) bekezdése alapulvételével a magánszemély biztosítottat terheli.

c v

A fentiek alapján az alábbi foslalkoztatót térttelffjárulékokat, illetve munkavállalótól le nem vont járulékokat állapítom mes. 2008. év Adatok Ft-ban Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék

adóalap

január február március Összesen:

1.265.000 U68.000 1.311.000

nyugdíjbiztosítási járulék (24 %) 304.000 304.000 315.000 923.000

Nyugdíjjárulék (9,5%) 57.000 54.000 57000 168.000

Egészségbiztosítási alapot megillető járulék Foglalkoztató által fizetendő természetbeni pénzbeli eg .b.j . j . (0,5%) (4,5%) 57.000 6.000 57.000 6.000 7.000 59.000 173.000 19.000

BUDAPEST,J

™ 3 a ^ X I •

A X I

csekkek

Foglalkoztatót terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás

Mindezek alapján tételes egészségügyi hozzájárulás a d ó n e m b e n 2008. J a n m m JrónafÉp • j S^fii&BzőalD Henrik ÍQiíifiéfÖBŐ^foglalkoztafbttra t e l d S e l a 2008.01.0T él 2008.0i!nu g j -RÖzÖTETidÖszakra, azaz 9 napra vonatkozóan 1.000 Ft adókülönbözetet állapítok meg az adózó 1 1 1

5. E g y é b adók a. Munkaadói

r~ ^

és munkavállalói

járulék

• A határozat indokolásának l.d. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató a sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokról kötött szerződés alapján, a 2008-2009. években összesen 65 987 000 Ft összegben kifizetett, a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesített munkaadói járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárásával megsértette a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi I V törvénv - a továbbiakban- Fit - 40 8 (1) bekezdésében foglaltakat mely szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér illetménv (kereset) valamint végkielégítés iuhilenmi intalnm a heteaszaharkáo ideiérp adott díiaiás személvi jövedelemadó k ö t e t e természetbeni iutetás (kivéve az Szia Z 69 8 10) bekezdése szerinti reprezentáció üzleti aiándék ^VJ^Z^^t^A iuttatást'l 'étkezés hozzáiárulás S é s i hozzáSrulás és a ™ k a L z o T k e S é b e n b ^ f l ^ i u ^ S i á r A M b l z t 0 S l t 0 t t cé s z á z a l é k után 3 \ ^ L ^ m ^ m i i á ^ \ ^ ^ t ^ ü z ^ S a u t ó «*}taBX. 2009. július 1. napjától a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

_ C

Megállapításra került továbbá, hogy a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesítette a munkavállalói járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárásával megsértette az Fit. 41. § bekezdésében foglaltakat, mely szerint a munkavállaló járulékként a munkaviszonya© alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. Az ONYF Nyugdíjügyek Szabályozási és Módszertani Osztálya belföldi jogsegély keretében tájékoztatta az ellenőrzést a n ó i , hogy a vizsgált időszakban Pálinkás András 2009.08.31-től és Tóth Kálmán 2004.08.13-tól nyugellátásban részesült, így a nyugellátás időszakára vonatkozóan a magánszemélyeket nem terheli munkavállalói járulék-fizetési kötelezettség. Tekintettel arra, hogy az Adózónál az ellenőrzést követően lefolytatandó hatósági eljárás során az Art. 2012. január 01-jétől hatályos szabályait kell alkalmazni, a munkavállalókat terhelő, ám le nem vont járulékok tekintetében, az ellenőrzés az Art. 170. § (6) bekezdése alapján a m u n k á l t a t ó t e r h é r e állapította meg a járulék-fizetési kötelezettséget. 2008. év

Január Február Március Április Május Június Július Auí£usztus Szeptember

adóalap

Munkaadói járulék (3%)

500.000 3.930.000 3.850.000 4.295.000 4.530.000 3.030.000 7.205.000 300.000 1.980.000

15.000 118.000 115.000 129.000 136.000 91.000 216.000

° l l

Adatok Ft-ban Munkavállalói járulék (1,5%) 8.000 54.000 54.000 60.000 64.000 41.000 104.000 4,000 30.000

57 Október November december Összesen:

4.280.000 3.080.000 5.689.000 42.669.000

128.000 92.000 171.000 1.280.000

60.000 42.000 81.000 602.000

2009/v

Január Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November december Összesen:

adóalap

Munkaadói járulék (3%)

Adatok Ft-ban Munkavállalói járulék 1,5%)

5.110.000 1.630.000 883.000 1.050.000 2.600.000 3.400.000 3.300.000 4.295.000 350.000 350.000 350.000 23.318.000

153.000 49.000 27.000 31.000 78.000 34.000 33.000 43.000 4.000 3,000 4.000 459.000

6S.O00 21.000 13.000 15.000 39.000 51.000 50.000 53.000 5.000 5.000 5.000 325.000

Adózó észrevételében foglaltak érintik ezen határozati pontban tett megállapítást is. Az észrevétel vonatkozó része és az arra adott részletes válasz a határozat l.d. pontjában került részletezésre. • A határozat indokolásának l . b . pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató a Morcote Média Kft. közvetítésével a vizsgált időszakban összesen 137.311.000,- Ft összegben kifizetett, a T b j . 4. §-ának k ) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesített munkaadói és munkavállalói járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárásával megsértette az Fit. 40. § (1) bekezdésében és F i t 4 1 . § - ában foglaltakat. 2008. év adóalap

ianuár február március április május június iúlius szeptember október november december Összesen:

11.696.000 7.654.000 11.842.000 10.264.000 '9.645.000 6.692.000 10.613.000 11.986.000 12.896.000 5.752.000 10.271.000 109.311.000

munkaadói járulék (3%) 351.000 230.000 355.000 308.000 289,000 201.000 318.000 360000 387000 172.000 308000 3.279.000

Adatok Ft-ban munkavállalói járulék (1,5%) 175.000 115.000 178.000 154.000 145.000 100.000 159.000 180.000 193.000 87.000 154.000 1.640.000

2009. év adóalap

január február március iúnius

12.385.000 570 000 1.140.000 1.831.000

Munkaadói járulék (3%) 372.000 17.000 34.000 55.000

Adatok Ft-ban Munkavállalói járulék (1,5%) 186.000 8.000 17.000 28.000

58 július augusztus Összesen:

1.224.000 180.000 17.330.000

12.000 2.000 492.000

1S.000 3.000 260.000

fi 1

.-te

• A határozat indokolásának Le. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató H e n r i k Paulus Roiha számára 3 843 850 Ft Összegben kifizetett, a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem után nem teljesített munkaadói járulék-bevallási- és befizetési kötelezettséget, mely eljárásával megsértette az Fit. 40. § (1) bekezdésében foglaltakat. 2008. év Mindezek alapján m u n k a a d ó i j á r u l é k adónemben 2008. j a n u á r h ó n a p r a 1.265.000,- Ft a d ó a l a p r a tekintettel 38.000,- F t , 2008. f e b r u á r h ó n a p r a 1.268.000,- F t a d ó a l a p r a tekintettel 38.000,- Ft, 2008. m á r c i u s h ó n a p r a 1.311 000,- F t a d ó a l a p r a tekintettel 39.000,- Ft, azaz összesen 115.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó terhére. k k

• A határozat indokolásának Le. pontjában megállapításra került, hogy a munkáltató H e n r i k Faulus Roiha számára 3.843.850,- Ft összegben kifizetett, a Tbj. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem kifizetésére végkielégítés jogcímen került sor, mely alapján munkavállalói járulék-kötelezettség nem keletkezik.

l e

c. Szakképzési

hozzájárulás

• A revízió megállapította, hogy Adózónak a határozat indokolásának 1 .d. pontjában tett, színlelt szerződés alapján végzett a sportszolgáltatás, tanácsadás, egészségmegőrzés és rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó megáUapííások alapján szakképzési hozzájárulási kötelezettsége keletkezett, tekintettel arra, hogy a szolgáltatásokat számára munkaviszony keretében látták el, így azok bérköltségként kerültek kifizetésre.

- Adózó a fenti eljárásával megsértette a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi L X X X V I . törvény - a továbbiakban: Szakhoz tv. - 2. § (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes j o g i személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi Ügyvivő iroda, e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett]. - A Szakhoz tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség, A (3) bekezdés értelmében a szakképzési hozzájárulás mértéke - a (4) bekezdés figyelembevételével a bérköltség 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). A (4) bekezdés szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget. Az (5) bekezdés alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült / /bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzáiámiá* H « K - L » ~ - ^

iV!eti

évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.

-\ fentiek alapján szakképzési hozzájárulás adónemben a 2008-ban megállapított 50 107.000,- F t

4 p f É i i f Í £ g a l a p j á n 752.000,- Ft, a 2009-ben megállapított 16 180.000,- F t bérköltség a l a p j á n H É p f f b * - Ft, a 2010-ben megállapított 19.850.000,- F t bérköltség I f c S M k n b ö z e t e t állapítottam meg Adózó t e r h é r e . \'fi:

alapján

298.000,- Ft

l • ' Adózó észrevételében foglaltak érintik ezen határozati pontban tett megállapítást is. Az észrevétel > ' vonatkozó része és az arra adott részletes válasz a határozat l.d. pontjában került részletezésre. IP///teiapíi'' l ! í . • Adózónak a határozat indokolásának l.b. pontjában tett megállapítás alapján szakképzési W hozzájárulási kötelezettsége keletkezett, tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban teljesített / * reklámszolgáltatást munkaviszony keretében látták el, így azok bérköltségként kerültek kifizetésre. / A d ó z ó ezen eljárásával megsértette a Szakhoz tv. 2. § (1) bekezdésébe, 3. § (1) - (5) bekezdésében foglaltakat. A fentiek a l a p j á n szakképzési hozzájárulás a d ó n e m b e n a 2008-ban megállapított 109.311.000,V. F t b é r k ö l t s é g növekedés a l a p j á n 1.639.000,- Ft, a 2009-ben megállapított 17.330.000,- F t b é r k ö l t s é g növekedés alapján 260.000,- Ft, a 2010-ben megállapított 10.670.000,- Ft bérköltség a l a p j á n 160.000,- F t adókülönbözetet állapítottam meg az adózó t e r h é r e .

• A vizsgálat során megállapításra került, hogy a munkáltatónak H e n r i k Paulus Roiha számára 3.843.850,- Ft összegben kifizetett végkielégítés után szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel a végkielégítés nem bérköltségnek, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül a Sztv. 3. § (7) bekezdésének 3. pontja alapján. A h a t á r o z a t b a n nem említett, de vizsgálat alá vont további a d ó n e m e k tekintetében megállapítást nem tettem. d. Társas vállalkozó f "

különadója

A z államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi UX. tv. ( a továbbiakban: Kjtv.) 3. § (1) bekezdése alapján - mely szerint a társas vállalkozás - kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be - 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (12) bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadó-alap) után. Adózó különadó-fizetési kötelezettsége a határozat indokolásának 1. pontjában megállapított adózás előtti eredmény-változás következtében az alábbiak szerint változott: eFt 2008. év Adózó bevallása alapján Adózás előtti eredmény Növelő tételek Csökkentő tételek Különadó alapja Különadó

-122 070

Revízió szerint - 153 853

2009. év Eltérés -31 783

Adózó bevallása alapján

Revízió szerint

227 573

394 965

22 957

-28345

-28 345

222 185 8 887

389577 15 583

Eltérés 167 392

167 392 6 696

2010. évre vonatkozóan különadó fizetési kötelezettsége a határozat 1. pontjában megállapított adózás előtti eredménynövekedés ellenére sem keletkezik a határozat indokolásának következő pontjában foglaltak alapján. 6. Társasági a d ó a. Adózó 2008. és 2010. évi adózás előtti eredménye negatív volt, ezért a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi L X X X I . törvény - a továbbiakban: Tao tv. - 6. § (7) bekezdése Oövedelem-(nyereség-) minimum] alapján állapította meg a társasági adóalapját, míg 2009. évben a pozitív adózás előtti eredmény a társasági adótörvény szerinti korrekciós tételekkel korrigált összegét vette alapul. A társaság továbbá 2010. évi társasági adóbevallásában adózás előtti eredményét tévesen tüntette fel 61.544 e Ft összegben. A helyes összeg a társaság iratanyaga alapján -51.855 e Ft.

A határozat indokolásának 1. pontjában tett megállapítások következtében a cég 2009. és 2010. évi adózás előtti eredménye pozitívvá vált, ennek következtében társasági adókötelezettsége keletkezett. Adózó 2009. évi adóbevallásában előző évekről származó veszteségelhatárolás címén társasági adóalap-csökkentő tételként 198.859.000,- Ft-ot állított be, így társasági adója a pozitív adózás előtti eredmény után nem keletkezett. A Tao. tv. 17. § (11) bekezdése alapján amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Az ellenőrzés ennek megfelelően a 2009. évben a társasági adóalapot 167.392.000- Ft-tal, a 2010. évben 29.416.000- Ft-tal csökkentette, figyelembe véve ezzel a veszteségelhatárolás értékéből az egyes érintett évekre szükséges összegeket.

(

b. A z adóhatóság a határozat indokolásának l.fi. pontjában megállapította, hogy a társaság által az immateriális javak között kimutatott, a Plastram Kft-től befogadott, reklámjogokról kiállított számla, mivel egyrészt nem hiteles, másrészt a bizonylat tartalma alapján a „reklámjog" a 2011. évi jogokra vonatkozik, Adózó részéről helytelen a 2010. évben a „2011. évi reklámjogból" elszámolt 4.570.356 Ft összegű értékcsökkenés elszámolása, az értékcsökkenés összegével az adóhatóság ennek okán 2010. évre vonatkozóan megnövelte a társaság adózás előtti eredményét. Tekintettel arra, hogy Adózó ezen összeget figyelembe vette, mint a Tao tv. szerinti adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő, tételt az alábbi törvényi hivatkozások alapján, az értékcsökkenési leírás fenti összegével, 4 570 E Ft-al Adózó 2010. évi társasági adóalapját megnövelem és egyúttal lecsökkentem. - A Tao tv. 7. § (1) bekezdés d., pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, - A Tao tv. 8. § (1) bekezdés b., pontja szerint alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi

: ' Íj| íj

% ^ ^ ^ í n á n y b ó l bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett ^ f e S & á z á s miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek . ' f ^ ^ W p a ó e s z k ö z ö k közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz ^-M^^^Ódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti " ^ ^ t e e k a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden I p f f f f p h , hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás ^ ^ ^ l 'eredmény terhére számolta el,

PP$Pf»A t á r s a s á g n a k jelen h a t á r o z a t 1. p o n t j á b a n tett megállapítások ellenére az a. pontban jlÉtflizletezett veszteségelhatárolás figyelembevétele okán adófizetési kötelezettsége nem temetkezett. pfMi'" H? P

7. Számviteli rend és bizonylati fegyelem hiányosságai, ellenőrzés akadályozása, mulasztási bírság • A z ellenőrzés által vizsgált számlákat a társaság a Sztv. 159. §-a alapján nyilvántartja, azonban a jelen határozatban részletezett megállapítások alapján a társaság könyvelése nem felel meg az Sztv. 15. § (2)- (3) bekezdésében foglalt teljesség és a világosság számviteli alapelveinek. • Adózó ezen túlmenően nem jelentette be az adóhatósághoz kapcsolt vállalkozásával kötött szerződéses viszonyát A City Budapest Zrt. (adószám: 10269620-2-41) és az Újpest FC. K f t kapcsolt vállalkozásoknak minősültek 2008.01.01-2009.05.11 időszakban, ugyanis a City Budapest Zrt. anyavállalata (CONGLOB Ingatlanforgalmazó Kft. - NBFRÍN Ingatlanforgalmazási és Építőipari K f t . - M U G L E R Ingatlan Magyarország Ingatlanforgalmazó Kft. cégeken keresztül közvetetten) és az Újpest FC. Kft. anyavállalata (TÁLIÓ-2001 Kft - n keresztül közvetetten) ebben az időszakban a J A N A T A L I M I T E D volt. A z Újpest FC. Kft. reklámszolgáltatási szerződést kötött a City Budapest Zrt-vel a 2008-2009 években azonban a Citv Budapest Zrt-vel létrejött szerződés alapján a kapcsolt vállalkozási minőséget az adóhatósághoz elmulasztotta bejelenteni mely eljárásával m e g é r t e t t e az A r t 23. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés b.) pontjában foglaltakat A z Art. 172. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti.

r U

• A revízió a vizsgálat során megállapította továbbá, hogy az Újpest FC. K f t munkáltatói bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közölt, nem jelentette be ugyanis Henrik Paulus Roiha finn állampolgárságú magánszemélyt (a magánszemély még adóazonosító jellel sem rendelkezett), nem jelentette be Tisza Tibor és Vadon Dávid „amatór szerződéssel" foglalkoztatott játékosokat, holott számukra a Morcote Média Kft - n keresztül adóköteles jövedelmet juttatott. Adózó továbbá a bejelentett alkalmazottai (29 ffi), illetve sport-, egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatást végző a l v á l l a l k o z ó i ? 7 fö) számára színlelt szerződés alapján juttatott jövedelmet. Az Art. 172. § (4) bekezdése alapján ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, tőrvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A z A r t 172. § (5) bekezdése alapján a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. • Megállapításra került továbbá, hogy az Újpest FC. Kft. az ellenőrzés megkezdéséig nem nyújtotta be a 2010. I V . negyedévére vonatkozó 100l-es bevallását, mely magatartásával megsértette az A r t 31. § (1) bekezdésében, továbbá az Art. 1. számú mellékletének B/I/a) pontjában foglaltakat A bevallást az adózó 2011. november 11-én nyújtotta be nullás adattartalommal.

'/ 62

Aé

A> .s

A z Art. 172 § (1) bekezdés c) p ó r j á b a n részletezettek alapján a (2) bekezdésben foglalt e l t é v é s s / ^ ^ magánszemély adozo 200 ezer forintig, mas adozo 500 ezer forintig terjedő mulasztási b m s a g p ^ s ú j t h a t ó , ha bejelentem (bejelentkezési valtozasbejelentesi), adatszolgáltatási, pénzforgalmi. J számlanyitási kötelezettséget, továbbá bevallási kötelezettséget nem teljesíti. i / A z Art. 172. (21) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab k i , vagy a bírság kiszabását mellőzi. A z adózó észrevételében az alábbiakat adja elő: Az adózó kéri a jegyzőkönyv 3.5. fejezete alapján tett megállapításokkal összefüggő, a munkavállalók bejelentésének elmulasztására vonatkozó mulasztási bírság kiszabásának mellőzését. Kifejti továbbá, hogy álláspontja szerint a munkavállalók bejelentésének elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság, illetve a megbízási szerződések munkaszerződéssé minősítése miatt megállapított adó-és járulékvonzatok felvetik a kétszeres szankcionálás tilalmának kérdését. Erre tekintettel kéri, hogy az adóhatóság e tényállás alapján mellőzze a mulasztási bírság kiszabását.

Hivatkozik a 201loktóber 19-én a társaságnál bekövetkezett tulajdonosváltásra és arra, hogy előző tulajdonosai és érdekeltségébe tartozó magánszemélyek a társaságot személyes céljaik megvalósítására használták. Kifejti, hogy a tulajdonosváltást megelőző előzetes vizsgálat az ellenőrzéssel érintett 2008- 2010. éveket nem érintette, így óz új menedzsmentnek jelen ellenőrzés előtt nem volt lehetősége az önellenőrzéssel történő helyesbítésre. Kiemeli, hogy maga az adóhatóság is több estben rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a feltárt adókülönbözet azért került megállapításra, mert a társság tulajdonosai, illetve a érdekeltségbe tartozó magánszemélyek saját személyes céljaik elérésére használták fel a társaságot, azaz a társaság az ügyletek következtében nem gazdagodott. Erre tekintettel kéri, hogy a mulasztási bírságot a törvény által lehetővé tett legkisebb összegben szabja ki a hatóság, kéri továbbá az adóbírság mérséklését, illetve a késedelmi pótlék eredeti esedékességének későbbi időponttól történő felszámítását. Az adózó hivatkozik továbbá arra, hogy 1001-es bevallását nem határidőben nyújtotta be, melyet a mulasztás felfedezése után azonnal pótoltak, ezért kéri a mulasztási bírság mellőzését.

L A z észrevétel ezen p o n t i á v a l kapcsolatos álláspontom a következő: A z ellenőrzés a jegyzőkönyvi megállapításiban az Újpest FC. Kft-nél olyan súlyos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alapján megállapítható, hogy Adózó a vizsgálat alá vont években nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el és számos adó- és számviteli rendelkezést megszegett. A z adózó észrevételében maga is elismeri, hogy a társaság ügyvezetését ellátó magánszemélyek nem tettek eleget a kellő körültekintéssel való működés követelményének. A társaság ügyvezetésében és tulajdonosi körében bekövetkezett változásra való hivatkozás, mint a jogkövetkezmények csökkentésének alapja nem elégséges, hiszen a vizsgálat tárgya az Újpest FC. Kft., mint önálló jogi személyiséggel és felelőséggel rendelkező gazdasági társaság volt, nem pedig annak ügyvezetői vagy tulajdonosiköre. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság a jegyzőkönyvben tett megállapításait a korábbiakban kifejtett okok miatt továbbra is fenntartja, és adózó jogszabálysértő magatartásával kapcsolatban megvalósul az adózó foglalkoztatói bejelentési kötelezettségének mulasztása is, az A r t . alapján megalapozott a mulasztási bírsággal való szankcionálás. A z Art. 172. § (21) bekezdése csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetében ad lehetőséget a mulasztási bírság kiszabásának mellőzésére, illetve a bírság mértékének csökkentésére. A revízió az ellenőrzés során megállapította, hogy az adózónak a jegyzőkönyvben rögzített magatartása a vizsgált években folyamatosan állt fenn, a mulasztási bírság kiszabásának mellőzését, a bírság mérséklésére okot adó kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem tárt fel. Ugyanazon tényállás alapján történő kétszeres szankcionálás jelen esetben azért nem

?! :

^D&jfllf

63 mert adózó két különböző kötelezettségének nem tett eleget. Egyrészt a bejelentési 4 ^ f e é t t s é g é t elmulasztotta, mely alapján mulasztási bírság szabható k i , másrészt adólevonási és kötelezettségének nem tett eleget, melyet a jegyzőkönyvben megállapított közterhek után íi^ppott adóbírság, késedelmi póÜék szankcionál.

JiÉgfái

i S É l S a d ó z ó által elkövetett egyes mulasztások miatt kiszabott mulasztási bírság mértékét és az egyes p i l f s á g o k kiszabása során mérlegelt körülményeket a határozat adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi p / p ó t l é k fejezetében ismertetem. ['.

8. Adóhatósági bírság, mulasztási bírság és a késedelmi pótlék a.

Adóbírság

Az A r t . 170. § (1) bekezdése alapján adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. A z adóbírság mértéke ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50 %-a. A z adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az Art. 170. § (2) bekezdése alapján adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az f Adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló " túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdése napján is fennáll. Az A r t . 178. § 3. pontja értelmében adókülönbözet a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete.

Az A r t . 172. § (6) bekezdés értelmében ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel Összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság'az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a r A késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. A z adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel Összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget. Az Art. 171. § (1) bekezdése szerint az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A z adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát A vizsgálat során az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, mulasztások olyan súlyúak, amelyek nem teszik lehetővé az adóbírság kiszabásának mellőzését, mértékének csökkentését. Súlyosító körülményként vettem figyelembe, hogy a feltárt adóhiányra okot adó szabálytalanságok az adózónál a vizsgált időszakban folyamatosan, több személy vonatkozásában álltak fenn és a feltárt adóhiány jelentős mértékű. A z adózó által a munkavállalók szerződésére vonatkozó gyakorlat jelentős kárt okozott a költségvetésnek. A bírság kiszabása során az adózó javára szolgáló körülményt a revízió nem tárt f e l

Az adózó terilére megállapított 194.377.000,- Ft, azaz cgyszázkilencvennégymilhó ? # háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetből levezetett 194.377.000,Ft, azM::', egyszázkilencvennégymülió - háromszázhetvenhétezer forint adóhiány után az Art. 170. § és 171. §t ^ alapján 50 %-os bírság mérték alkalmazásával szabok k i 97.188.000,- Ft, azaz kilencvenhétmillió -tlÉ egyszáznyolcvannyolcezer forint adóbírságot. fiuj b. Mulasztási bírság . A z Art. 172. § (14) bekezdése szerint ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a társaság a munkáltatót (kifizetőt) terhelő személyi jövedelemadó adólevonási kötelezettségét nem teljesítette, ezért annak elmulasztása miatt a megállapított 71.717.906,- Ft személyi jövedelemadó- előlegre, mint mulasztási bírságalapra tekintettel 35.858.000,- Ft, azaz harmincötmillió - nyolcszázötvennyolcezer forint mulasztási b í r s á g o t szabok k i az Adózó terhére. ° A határozat számviteli rend és bizonylati fegyelem hiányosságai, ellenőrzés akadályozása, mulasztási bírság tárgyú fejezetében rögzítésre került, hogy az adózó nem jelentette be az adóhatósághoz a City Budapest Zrt. és az Újpest FC. Kft. kapcsolt vállalkozásával kötött szerződéses viszonyát, mely eljárásával megsértette az Art. 23. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés b.) pontjában foglaltakat és amely mulasztás miatt az Art. 172. § (1) bekezdésének c) pontja alapján mulasztási . bírsággal sújtható. M i v e l a jelen tényállás alapján kiszabható mulasztási bírság nem áll összefüggésben az adózónál feltárt adóhiányra tekintettel megállapított adóbírsággal, illetve eljárásom során megállapítottam, hogy az adózó jelen mulasztása hosszabb ideig állt fenn, az e tényállás szerinti mulasztási bírság kiszabásától eltekinteni nem tudok, ugyanakkor figyelembe vettem, hogy a kiszabott adóbírság kellő súlyú az adózónál feltárt hiányosságok szankcionálásra. Mindezek alapján a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint mulasztási bírságot szakok k i . C

• A revízió a vizsgálat során megállapította továbbá, hogy az Újpest FC. Kft. munkáltatói bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közölt, továbbá a bejelentett alkalmazottai, illetve sport-, egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatást végző alvállalkozói számára színlelt szerződés alapján juttatott jövedelmet, mely eljárása miatt az Art. 172. § (4) és (5) bekezdései alapján mulasztási bírsággal szankcionálható. Eljárásom során megállapítottam, hogy az adózó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni, másrészt adólevonási és bevallási kötelezettségének sem tett eleget a vizsgált években munkavállalóira vonatkozóan. A keletkezett adóhiány ugyanakkor a jelen mulasztás miatt szankcionálható tényállással összefügg. Álláspontom szerint ugyanakkor a személyi jövedelemadó - előleg le nem vonása miatt kiszabott mulasztási bírság, illetve a megállapított adóhiány miatt kiszabott adóbírság álláspontom szerint kellő visszatartó erővel bír annak érdekében, hogy az adózó a jövőben tartózkodjon a hasonló mulasztás elkövetésétől. Mindezek alapján az ezen tényállás alapján külön megállapítható mulasztási bírság kiszabását mellőzöm. • A vizsgálat során megállapításra került továbbá, hogy az Újpest FC. Kft. az ellenőrzés megkezdését követően, 2011. november 11-én nyújtotta be a 2010. I V . negyedévére vonatkozó 1001es bevallását, mely magatartásával megsértette az Art. 31. § (1) bekezdésében, továbbá az Art. 1. számú mellékletének B/l/a) pontjában foglaltakat, mely eljárása miatt az Art. 172. § (1) bekezdés c)

4 \ áKSgfo Ialtak fo?%ftban S szerint mulasztási bíreággal szankcionálható. 6y 'fii• fi: " ^ í ^ ^ ^ í e t b e véve az adózó észrevételében foglaltakat, valamint azt, hogy az adózó ha késedelmesen is, J í f e ^ n y ú j t D t t a bevallását, továbbá azt, hogy az adózó terhére kiszabott mulasztási bírság, illetve a , | j | l ^ § | t á l l a p f t o t t adóhiány miatt kiszabott adóbírság álláspontom szerint kellő visszatartó erővel bír annak S p i n e k é b e n , hogy az adózó a jövőben tartózkodjon a hasonló mulasztás tanúsításától, az ezen tényállás agján megállapítható mulasztási bírság kiszabását mellőzöm.

^fj/c.

Késedelmi

pótlék

A késedelmi pótlék az Art. 165. § (1) bekezdése alapján adóhiány után számítandó fel az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig. A z A r t . 165. § ( I ) bekezdése szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. A z A r t . 165. § (3) bekezdése alapján kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés k e z d ő napjaként A z utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzési jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A z Art. 165. § (4) bekezdése alapján nem mérsékelhető a késedelmi pótlék olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye. Ennek megfelelően a pótlék-alapot képező, a határozat rendelkező részében az adózó terhére megállapított összesen 194.377.000,- Ft, azaz egyszázldlencvennégymillió - háromszázhetvenhétezer forint adókülönbözetből levezetett 194.377.000,- Ft, azaz egyszázkilencvennégy millió háromszázhetvenhétezer forint adóhiány után, valamint levonni és bevallani elmulasztott személyi jövedelemadó előleg 71.717.906,- Ft Összege után számítottam fel a mellékelt késedelmi pótlékszámítás szerint összesen 91.779.000,- Ft, azaz kÜencvenegymillió - hétszázhetvenkilencezer f o r i n t késedelmi pótlékot. A késedelmi pótlék felszámítása során kivételes méltánylást érdemlő, adóbírság mértékét enyhítő körülményt nem tártam fel. A pótlékfizetés kezdő napja így az általános szabály szerint az adó esedékességének napja. A z Art. 129. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az utólagos adó-megállapítás során az adóhatóság határozattal az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését. A z adókülönbözet, bírság és a késedelmi pótlék megfizetéséről az Art. 37. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A fizetési kötelezettségek teljesítésére az Art. 38. § (1) bekezdése, valamint az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. ( X I I . 29.) P M rendelet 1. § d) pontja és 11. § (1)~(2) bekezdése az irányadó. AfeHehheaési iogot az A r t . 136. § (1) és (4) bekezdése biztosítja. A fellebbezést az Art. 137. § (1) bekezdésében foglaltak szerint annál az adóhatóságnál kell előterjesztem, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés halasztó hatályáról Ket. 101. § ( I ) bekezdése rendelkezik. A fellebbezés illetékkötelezettségét az illetékekről szóló 1990. évi X C I I I . törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése írja elő. Az illeték megfizetésének módjáról az Itv. 73. § (3) L-=fe^Y-::—

••--„.-. —•-°rr-r lím—ga-—

-•

••

•.

bekezdése, valamint az Art. 38. § (1) bekezdése és a 40. § (4) bekezdése, valamint az a d c ü g ? / / elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. ( X I I . 29.) P M . rendelet 1. § d) pontja, továbvj. 11. § ( l ) é s (2) bekezdése rendelkezik. l / M ; Az Art. 136. § (5) bekezdése szerint a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül aWWB fellebbezésről lemondhat A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható ? - \ vissza. %fi\ Ajo^cros li&tflroz3.t végrslifljtfls&rol Art* 145* § és 14-6* § & rsndcUcszik. ^iiilf tvlmdczsk sl&pjáii s. rendelkező részben fo^lflltsk szerint íüstároztsnii

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatóságának hatáskörére és illetékességére az A r t . 71.-72. §-ai, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi C X X I I . törvény (a továbbiakban: N A V tv.) 3. § (1) bekezdés, a N A V tv. 8. § (5), a 87. § (l)-(2) bekezdései, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. ( X I I . 9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, 44-45. §-ai, továbbá a Korm. rendelet 2. számú mellékletének B) 3. pontja az irányadóak. A hatáskör gyakorlója tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi X L I I I . törvény 5. § (2) bekezdése, a Ket. 19. § (1) bekezdése és a N A V tv. 8. § (4) bekezdése az irányadó. Tájékoztatom, hogy a 2012. január 1-től hatályos A r t 189. § (11) bekezdésének értelmében e törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi C L V I . törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január l-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Ugyanakkor az Art. 189. § (2) bekezdése alapján az egves adótörvénvek és azzal összefüggő egvéb törvénvek módosításáról szóló 2011 évi C L V I törvénnyel megállapított 34 8 (7) bekezdését 87 8 (3) bekezdését 92 8-át 93 8 (1) bekezdését 104. 8 (4VÍ4a) bekezdését 124 § ( I V 2) bekezdéseit 161 6 (1) bekezdéséi 164 8 (13 bekezdését 170 8 Í6) ^ k e z d é s é t 1721 Í19V 20b) bekezdését 175 *S<9)bekezdését'megállapító rendelkezéseket a 2012.. janteár Ljén vagy azt követően indult eljárásokban kell először

Budapest, 2012. december

„Jo

D r . W e i s z e n b e r g e r n é D r . Dobos M á r t a igazgató (a hatáskör gyakorlója) Határozatról értesülnek: 1. A címzett; 2. Háíralékkezelési Főosztály (jogerő után); 3. Irattár.

?i |]