Budapest's Finest 2017 ősz

BUDAPEST KAPUJÁBAN: GÖDÖLLŐ

AZ ÚJ MÛVÉSZET FESZTIVÁLJA

ÔSZ | 2017

SÖRFORRADALOM BUDAPESTEN

AZ ÖTCSILLAGOS VÁROSKALAUZ

HUF 1490 | EUR 5

TÁNCMÛVÉSZET EGYETEMI FOKON

ZUGLÓ

A ZÖLD KERÜLET

SEE MORE. SAVE MORE. Visit Budapest’s 21 top attractions for free Enjoy discounts of up to 50%

Buy your Budapest Card with 5% discount ONLINE on our website: www.budapest-card.com

WITH FREE PUBLIC TRANSPORT

Fotó: © urabnfoto.hu

Fotó: © itthon.hu

KÖSZÖNTÔ

TISZTELT OLVASÓ! Üdvözlöm Önt Európa szívében, az újabb aranykorát élô, pezsgô Budapesten. Városunk a századforduló ideje óta vonzza azokat az utazókat, akik ugyanúgy érdeklôdnek az autentikus valójukban fennmaradt történelmi kincseink és legendás fürdôink, mint az inspiráló kortárs kulturális kínálatunk iránt.

Engedje meg, hogy egy jó tanáccsal szolgáljak: akármennyi idôt is tölt nálunk, szakítson idôt arra, hogy a lüktetô belvárosi élet mellett kicsit bepillantson a budapestiek mindennapjaiba. A temérdek látnivaló és program mellett barangoljon az idilli budai hegyek közt, kortyoljon el egy pohárral a neves borainkból és élvezze a gasztronómiai forradalom izgalmas remekeit Budapesten és környékén. Bármerre is jár, kívánom, hogy miközben megtapasztalja, milyen sokféle arca van a városnak, lássa meg a leglényegesebbet: a vendégszeretet.

Amikor külföldi barátaim elôször látogatnak Magyarországra, mindig törekszem arra, hogy ne csak a Duna fôvárosát ismerjék meg, hanem a szomszédos településeket is, amelyekre olyan büszkék vagyunk: eddig mindegyiküket sikerült kellemesen meglepnem a Dunakanyar településeinek szépségével is. Remélem, Ön is minél több felfedeznivalóra bukkan, és hamarosan viszontlátjuk! Üdvözlettel: Dr. Guller Zoltán vezérigazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

KEDVES VENDÉGEINK! Budapesten is egyre több környezetbarát, zöld rendszámú autóval találkozhat a járókelô. Egy fôvárosi cég már engedélyt kapott arra, hogy közúton is teszteljen önvezetô autókat. Az engedély egyik alapfeltétele volt, hogy a kormánynál egy képzett sofôrnek is kell ülnie, hiszen ezen élesben üzemelô tesztidôszakban a felelôsség és az alapvetô biztonság fontos, így biztosak lehetünk benne, hogy nem találkozhatunk vezetônélküli, vagy üres autókkal a város utcáin.

De ne csodálkozzon az olvasó, hogy a számtalan kortárs téma között a mesterséges intelligencia kérdésével a mûvészeti alkotásokban is találkozhat a közönség a 26. CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon. Egy elméleti neurobiológiával foglalkozó magyar kutató szerint azért jó, hogy a mesterséges intelligencia témája megjelenik az elôadómûvészetekben is, mert az embereket rádöbbenti, hogy ezek a rendszerek már jelen vannak mindennapjainkban, segítik és hatással bírnak életünkre, és a következô évtizedekben egyre nagyobb lesz a szerepük. (Cikk a 26. oldalon.) A kérdés örök, és a jövôt fejtegeti, mire és hogyan akarja használni, hasznosítani az ember a technikát és hogyan akarja azt kontrollálni? A kérdésekre és a felvetôdô lehetséges válaszokra most a mûvészek vállalkoznak, így nincs mese, nekünk fesztiválszervezôknek is ehhez az új valósághoz kell az alkotók és elôadók számára inspirációt adni, a közönségnek a megismeréshez lehetôséget nyújtani.

Bán Teodóra üg yvezetô Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ

1

2017 | Ôsz

TARTALOM

6

Zugló – a zöld kerület

Városerdő, kertek és múzsák ligete

Természet, kultúra, szabadidő és sport a XIV. kerületben 6 Balettóra a kávéház fölött 13 Felméry Lili balettművész 14

Budapest kapujában: Gödöllő 17 Hadikórházból királyi rezidencia 18 Sisi és a magyarok 20

20

Az új művészet fesztiválja - CAFe 2017 22

Sisi és a magyarok

Fiatal mûvészek a CAFe-n Mini Fesztivál Jazz - Irányzatok szintézise Tér, idô, ember Lakástextilek a FUGÁ-ban Szupererôs Mezzoforte

City Guide

24

CAFe 2017 Tan Dun nyitja a fesztivált

58

A Rizmájer sörház

4

150 éves Budapest kertészete Városfelfedező séták St. George Residence Hotel FÁMA étterem Rizmayer Sörház Slow Fashion - NON+ Kempinski évforduló

32 36 38 42 44 45

46

Címlapkép: Városliget, Vajdahunyadvár épületeggyüttes

A képek mellett található QR-kód beszkennelésével megtalálhatja a helyszín pozícióját okostelefonja térképén.

2

48 52 54 56 58 60 62

HE ADER

Fotรณ: Prรกczky Istvรกn

Városerdô, kertek és múzsák ligete Szöveg: Oláh András

Kora-középkori építészeti emlékeket ne keressen a látogató a XIV. kerületben, ismert nevén Zuglóban. Talál azonban impozáns fasorokat, romantikus stílusú villákat, szecessziós és art deco középületeket.

Ez a városrész a magyar fôváros 19. századi polgári felemelkedését tükrözi. A hajdani, szabadon burjánzó Városerdôbôl tudatosan fejlesztett Városliget lett, körülötte híres mûvészek, nagyiparosok kisebb-nagyobb palotái emelkedtek. Ezeknek a konyháit a Rákos-patak menti bolgárkertészekbôl szolgálták ki, a zöldségek, gyümölcsök számára piac létesült. A tágas terek filmstúdiónak, sportpályáknak, különleges iskoláknak, kórházaknak adtak helyet.

A kertészetek helyén ma lakóházak állnak, a paloták üzleti vagy közintézménnyé alakultak, de Zugló ma is bôvelkedik felfedezésre méltó kincsekben.

A budapesti szecessziós építészet egyik reprezentánsa a Vakok Országos Intézete

5

Fotó: © Bagosy Zoltán

TERMÉSZET, KULTÚRA, SZABADIDÔ ÉS SPORT A XIV. KERÜLETBEN

A Fôvárosi Állat- és Növénykert fôkapuja

Zugló története a régmúltig nyúlik vissza. Hajdan, még a felszínen a Dunába torkolló Rákos-patakról elnevezett mezôn (Rákos mezeje) tartották a rendi országgyûléseket és itt gyülekeztek a hadba induló seregek. Az erdôs, mocsaras vidék városhoz közel esô részén a 19. század elején Habsburg József nádor kezdeményezésére indult el a Városliget kialakítása.

Városerdô nevén létrejött Európa elsô ingyenesen látogatható közparkja.

A környék hamar a pesti polgárok népszerû kiránduló- és pihenôhelyévé vált.

6

Fotó: © zoobudapest.com

Z UGLÓ

A Városliget fái között mutatványosok, vendéglôsök ütöttek tanyát, 1866 nyarán pedig megnyílt a pesti Zoo. A kertet Erzsébet királyné is meglátogatta. Közbenjárására Ferenc József a magyar királlyá koronázását követô évben, 1868-ban Schönbrunnból egy zsiráfot ajándékozott a folyamatosan bôvülô intézménynek. Az elefántos fôkapu jóval késôbb, háromévnyi nagyszabású felújítás után, 1912-ben nyílt meg. Ekkorra készültek el – mások mellett – a kert építészeti karakterét jellemzô Kós Károly tervezte népi architektúrájú állatházak.

A történelem viharai nem kerülték el a Fôvárosi Állat- és Nö-

vénykertet, ráadásul a város körbenôtte a parkot. Így fejlesztésére napjainkban különleges terv készült. Képeinken a Pannon Park az egykori vurstli, azaz Vidámpark területének a Hungária körúthoz közelebb esô felét foglalja majd el. A világszínvonalú, korszerû bemutató komplexum a Kárpát-medence ôsi élôvilágát kívánja feleleveníteni. Központi építménye a fedett parkként szolgáló úgynevezett biodóm lesz. Ennek belsejében olyan bemutatótér alakul ki, amely kedvezôtlen idôjárási viszonyok között is kínál önmagában annyi látnivalót, amelynek felfedezésével akár órákat is el lehet benne tölteni. A Pannon Park létesítményeit várhatóan több lépcsôben adják át, de az évtized végéig teljes egészében birtokba veheti majd a nagyközönség.

Fotó: © zoobudapest.com

MINDIG A TERMÉSZET KÖZELÉBEN

7

Fotó: © Práczky István

Nyáron csónakáz tó, télen korcsolyapálya

A legnagyobb, máig ható változást a park életében a 19. század végi országos kiállítások, köztük az 1896-ban megrendezett, Magyarország ezeréves fennállását ünneplô millenniumi ünnepség hozta. Pavilonjaiban késôbb múzeumok nyíltak, a Közlekedésügyi Csarnokban például a Közlekedési Múzeum.

Az épület ma zárva van, felújítják. Az 1896-os ünnepségsorozattal egy idôben indult el a Városligetbe a Millenniumi Földalatti Vasút, az elsô kéregvasút a kontinentális Európa területén. A Hôsök terén nyílt meg a kortárs képzômûvészeti alkotásoknak helyet adó Mûcsarnok. A millennium további építkezéseket inspirált, az 1900-as évek elején a Vajdahunyad váraként ismert történelmi épületcsoport egyikébe költözött a Magyar A világhírû Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda

8

Mezôgazdasági Múzeum. A Hôsök tere másik oldalán emelték az ország legnagyobb képzômûvészeti közgyûjteményét befogadó Szépmûvészeti Múzeumot (1906). Ennek rekonstrukciója jelenleg folyik, újranyitása 2018 ôszére várható.

A csónakázó tavon a téli hónapokban a 19. században meghonosodott a korcsolyázás, a sport kedvelôinek igényeit ma a Városligeti Mûjégpálya elégíti ki. A téli hidegben is melegséget kölcsönöz az idelátogatóknak a termálvíz, amely több mint 70 Celsius fokon tör elô a kutakból az 1000-1200 méter mélységbôl. Ezt a kincset aknázza ki a neoreneszánsz és klasszicista stílusban épült Széchenyi Gyógyfürdô és Uszoda, a kontinens egyik legnagyobb fürdôkomplexuma. Gyógyászati és wellness szolgáltatásaival 2016-ban elnyerte az International Medical Fotó: © budapestinfo.hu

A FELÍVELÉS KORA

Z UGLÓ

Fotó: © Práczky István

Travel Journal Medical Travel Awards gáláján a legjobb nemzetközi termálfürdô díját. A különbözô ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz rendkívül hatékony az ízületi betegségek és gyulladások kezelésében. A különlegességekre vágyók benevezhetnek a sörfürdôbe, vagy élvezhetik a Pálmaház VIP szolgáltatásait.

A Városliget fejlesztését célzó Liget Budapest projekt részeként zajlik a terület 2020-ig tartó programja, amely léptékében csak a millenniumi beruházáshoz fogható, mivel a zöldfelület megújításán, új játszóterek kialakításán és kertészeti fejlesztéseken túl a múzeumi negyed koncepcióját is tovább folytatja.

Bár a Városliget több pontján javában folynak rekonstrukciós munkálatok, a Városligeti-tó és az állatkert környékén több nagy múltú és magas színvonalú étterem változatlan festôi környezetben várja a látogatókat. Például a legendás Vampetics utódja, a Gundel Étterem, amelynek a magyar gasztronómia kiemelkedô alakja, Gundel Károly adta a nevét. 1910 óta a minôségi magyar és francia konyha finomságai szerepelnek étlapján. Vendégkönyvének tanúsága szerint koronás fôk, filmsztárok, világhírû muzsikusok, zeneszerzôk, rangos közéleti személyiségek egyaránt megfordultak asztalainál, II. Erzsé-

Fotó: © norbertperness.com

A Gundel Étterem

bet brit uralkodó, George H. W. Bush amerikai elnök, Pablo Casals, Robert Redford, Paul Newman, Roger Moore vagy Jennifer Lawrence. A Gundellel szemben, a tó fölé nyúlik be a Robinson Étterem, amely csaknem 30 éve várja könnyed franciás ételekkel és steakhouse-szal az ide betérôket.

A HIT ÉS A KÖZ SZOLGÁLATÁBAN Zugló legrégebbi szakrális épülete a Hermina-kápolna, az azonos nevû úton. Az 1856-ban felszentelt, Hild József tervei alapján emelt épület a már említett József nádor fiatalon elhunyt lánya, a prágai kolostor fôapátnôjeként jótékonyságáért tisztelt Hermina Amália fôhercegnô emlékét idézi. A közelben, a Vakok Állami Intézetében várja a zenebarátokat Nádor terem, amelyet ugyancsak a fôhercegrôl, a „legmagyarabb Habsburgról” neveztek el. Budapest egyik legszebb szecessziós terme, kitûnô akusztikája teszi közkedvelt koncerthelyszínné. A terem kivételes ékessége Magyarország legnagyobb összefüggô színes ólomüveg kompozíciója. Az intézet és a szomszédos Teleki Blanka Gimnázium a magyar szecessziós építészet egyik jeles alkotása.

A Robinson Étterem

9

Fotó: © Práczky István

A Nádor terem üvegablakai

Puritán külsejû ellenben a Bosnyák téri Páduai Szent Antal-templom, kitûnô orgonája gyakran világi hangversenyeken is megszólal. A tér közlekedési csomópont és éléskamra is, hiszen a piac sokféle finomságot kínál.

A nyugodt, zöldkörnyezetnek köszönhetôen több országos jelentôségû egészségügyi intézmény is megtalálható itt: a Semmelweis Egyetem oktató kórházaként mûködô Uzsoki utcai Kórház, Európa harmadik legnagyobb idegsebészeti központja, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. Bethesda Gyermekkórház a rendszerváltás után visszakerült a Magyarországi Református Egyház Fenntartásába. Központi épülete az egykori Bartl villa. A ház és kertje a 19. században gazdag kulturális élet színtere volt, ahol Liszt Ferenc is koncertet adott.

Az Amerikai úton mûködik Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének szeretetkórháza.

ZUGLÓBÓL A FILMVÁSZONRA, KÉPERNYÔRE Magyarország egyik legnagyobb, legrégibb filmgyártó központja, a valamikori Hunnia Filmgyár Rt. utódja a Gyarmat, ma Róna utcában vált a professzionális filmkészítés központjává. A Mafilm Zrt. mûtermeiben ma is készíthetôk szerény apparátusú filmek, de a telep már jobbára produceri irodáknak, a gyártás hátterét szolgáló mûhelyeknek ad helyet. A nagy pro10

dukciók kiszorultak a város határára vagy azon túlra. A régi komplexum egy részében a TV2 televíziós csatorna mûködik.

A vászon, a színpad, sôt a tudomány sztárjai közül sokan laktak legalább egy ideig Zuglóban. Például Alpár Gitta, a Bál a Savoyban filmoperett szôke csillaga, Bán Frigyes filmrendezô, a magyar operatôrök „atyja”, Illés György, Hamvas Béla író, Asboth Oszkár, aki részt vett a helikopter fejlesztésében, és nem utolsó sorban Puskás Ferenc, az aranycsapat kapitánya.

Róla lesz még szó.

A jövô szerkesztôi, fotográfusai, producerei akár a Budapesti Metropolitan Egyetemrôl is kikerülhetnek. A 2001-ben üzleti fôiskolaként alapított intézmény 2016-ban emelkedett egyetemi rangra. A képernyôn szereplô zenészek pedig a Szent István Király Zenemûvészeti Szakközépiskolából léphetnek pódiumra. A régi és mai növendékek együttese, a konzervatórium szimfonikus zenekara a városrész zenei életének aktív szereplôje.

Hírneves oktatási intézmény a Radnóti Miklós Gimnázium.

Már 150 évvel ezelôtt, a kiegyezés után felvetôdött, épüljön a zsidó felekezethez tartozó fiatalok számára gimnázium. Az elképzelés csak 1923-ra valósult meg, a teljes épület 1931-re készült el. Terveit Lajta Béla neves mûépítész készítette. Az elhúzódó munkálatok eredménye Budapest egyik legszebb zsidó emléke egy art deco épület lett.

Fotó: © Csizik Balázs

Z UGLÓ

A Stefánia Palota

A Városligettel párhuzamosan fejlôdött az Istvánmezô, amelyet a Herminamezôhöz hasonlóan, a nagy megbecsülésnek örvendô József nádor másik gyermekérôl, Istvánról neveztek el. Apját követve a magyar történelemben ô viselte utoljára a nádori címet. A városrész reprezentatív korzója a Városligetbôl kinyúló Stefánia út, amelynek mentén, valamint mellékutcáiban sorra épültek a kor elôkelôségeinek villái. Az udvari portréfestôként tisztelt, V. György brit uralkodó által lovaggá ütött László Fülöp (Philip de László) mûteremháza a Zichy Géza utca sarkán áll. A Hôsök terén található Millenniumi emlékmû központi alakjait is megformáló Zala György szobrászmûvész villája ma – sajnos egy bódé takarásában – az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia út találkozásánál látható.

Mára egy kisebb diplomáciai negyed is kialakult itt, mivel hat ország – Irán, Líbia, Svájc, Olaszország, Románia, Svájc és Szlovákia – is itt rendezte be külképviseleteit. A régi korok fényét ôrzi a Stefánia Palota neobarokk épülete is, amely fôúri klubhelyiségbôl és kaszinóból lett a Magyar Honvédség gondozásában lév ô kulturális központ. Az 1890-es évektôl több emeletes épületek is megjelentek a környéken. Szép példa erre a Magyar Állami Földtani Intézet, a magyar szecesszió kiemelkedô alkotását a stílusteremtô Lechner Ödön tervei szerint emelték. Jelenleg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat otthona.

megrendezésére alkalmas objektum. Számos atlétikai és kerékpárverseny mellett 1897-ben az elsô nyilvános magyarországi labdarúgó meccs helyszíne is volt. Késôbb a pályáján rendeztek tenisz Davis-kupát, telente jégkorongmérkôzéseket. Jelenlegi formáját 1927-28 között nyerte el, az elsô magyar olimpiai bajnok úszó és építész Hajós Alfréd, valamint Matyók Aladár A Radnóti Gimnázium homlokzata

Fotó: © Csizik Balázs

A TÁRSASÁGI ÉLET KÖZPONTJA, DIPLOMATA NEGYED

A MAGYAR VERSENYSPORT BÖLCSÔJE A Stefánián továbbhaladva az Istvánmezô délkeleti csücske a sportlétesítményeké. Az Budapesti Olimpiai Központnak nevezett területen épült meg a 1896-ban a Millenáris velodrom, az egyetlen magyarországi felnôtt kerékpáros pályaversenyek 11

Fotó: © Práczky István

IPARTÖRTÉNET ÉS SZÓRAKOZÁS Zugló további városrészei – Alsórákos, Kiszugló, Nagyzugló, Törökôr, Rákosfalva – elsôsorban lakóövezetként funkcionálnak. A legnagyobb kiterjedésû ezek közül Alsórákos, amit keleti oldalról a váci vasútvonal szegélyez, remek adottságokat nyújtva a Magyar Államvasutak számára egy közlekedéstörténeti kiállítás létrehozásához. Az egykori Északi fûtôház területén 2000 óta mûködik a Magyar Vasúttörténeti Park, amely több mint 100 vasúti jármû, köztük számos mozdonyritkaság segítségével kívánja megszerettetni és bemutatni a vasutat és annak magyarországi emlékeit. A kerti vasutat, lóvasutat, terepasztalt, valamint gôzmozdonyozási és hajtányozási lehetôséget is magában foglaló, több mint 70 ezer négyzetméter alapterületû parkban több mint egy évtizede az Európai Kerti Vasutak Találkozóját és a gôzmozdony- vezetôk ügyességi vetélkedôjét, a Közép-Európai Gôzmozdony Grand Prix-t is megrendezik.

Fotó: © vasuttortenetipark.hu

tervei szerint. A Millenárishoz a II. világháborút követôen további stadionok csatlakoztak az egykori lóversenypálya területén. 1953-ban készült el az egykor csaknem 70 ezer fô befogadására képes Népstadion, amely 2002 óta Puskás Ferenc válogatott magyar labdarúgó, a Nemzet sportolója, a Real Madrid legendás játékosának nevét viseli. A stadion nemcsak válogatott futballmérkôzésekrôl, hanem atlétikai világversenyekrôl, szabadtéri koncertekrôl is emlékezetes. Fellépett itt Louis Armstrong, a Queen, a Genesis, a Guns N' Roses, a U2, a Rolling Stones, Michael Jackson és a Depeche Mode, Plácido Domingo, José Carreras, Diana Ross és Rost Andrea.

Jelenleg átépítik, a tervek szerint 2019 végére készül el, hogy a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszíne lehessen. A Millenáris és a Puskás Stadion mellett kisebb sportintézmények, köztük a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, a Körcsarnok és a Kisstadion szolgálja ki a hivatásos sportolók felkészülését. A másik világhírû magyar sportoló, az ökölvívás legelegánsabb pofonjait osztó Papp László a szomszédos Sportarénának kölcsönözte nevét. A hatalmas fedett csarnok kiállítások, lovasbemutatók, musicalek, komolyzenei és rock koncertek befogadására egyaránt alkalmas.

A Magyar Állami Földtani Intézet Zsolnay majolikás tetôdísze

12

BALETTÓRA A KÁVÉHÁZ FÖLÖTT

Fotó: © Csizik Balázs

Z UGLÓ

Zugló egyik legrangosabb felsôoktatási intézménye a Magyar Táncmûvészeti Egyetem (MTE), a magyar táncpedagógia zászlóshajója. Elôdje a Nádasi Ferenc magániskolájából kinôtt Állami Balettintézet volt.

Nádasi az 1920-as ’30-as évek nemzetközi sztárja volt. A fasiszták hatalomra jutása után Berlinbôl visszatért Budapestre.

Kibérelte az Operaházzal szemben álló Drechsler-palota elsô emeletét a híres kávéház fölött, és megnyitotta magánstúdióját.

1950-ben a dalszínházi és a privát iskola egyesülésével létrejött az intézet, amely fokozatosan a ház nagy részét birtokba vette.

A képzés rohamos fejlôdésével egyre világosabban látszott, a palota operaházi közelsége sem pótolja az alkalmasságot.

2001-ben Zuglóban végre a színvonalához méltó területet kapott az immár Magyar Táncmûvészeti Fôiskolaként (MTF) mûködô közép- és felsôfokú intézmény.

A Columbus utcai campus folyamatosan gyarapodott, az oktatás egyre szélesebb körû lett. A belvárosból 2018 februárjában ideköltözik például a Koreográfus- és Táncpedagógus-képzô Intézet. Nemcsak új szakokkal, hanem a gyakorlás speciális igényeire épült termekkel, kollégiumi helyekkel gazdagodott az intézmény. Így 2017 februárjában a világszerte jó hírû fôiskola egyetemi rangra emelkedhetett. „Az egész világon egyedülálló, hogy egy campuson belül kapjanak helyet a mûvészképzés különbözô specializációi - mondta Szakály György, az MTE rektora. – A klasszikus balett-, a néptánc-, a moderntánc-, a modern társastánc-, a divattáncés a színházi tánc-, valamint a koreográfus- és táncpedagógus-képzést az intézményen belül ugyanaz a vezetés irányítja.

A feladat nemcsak az egységes követelményrendszer és háttér biztosítása, hanem, hogy minden terület ugyanolyan figyelemben és lehetôségekben részesüljön.”

Az európai fejlesztési pályázatokon szinte mindig sikerrel vettek részt. Idén e téren is új szakaszba léptek. Az 1,2 milliárd forintos ingatlanfejlesztés a Stúdió In-Ex tervei alapján három épületrészt érint. Három szinten egyebek mellett hat tánctermet, három tantermet, kilenc vendégszobát, öltözôket, tanszéki és adminisztrációs irodákat, közösségi tereket, zöldtetôt és teraszt alakítanak ki – a 21. századi igényeknek megfelelôen.

Szakály György arról is beszélt, hogy az MTF/MTE az utóbbi években régiós szakmai kapcsolatai révén közép-európai oktatási központtá vált. Új fejlemény, hogy az Alma Mater Europaea - Evropski Center Maribor magánegyetemmel együttmûködve tavasszal keresztféléves klasszikus balett-tanári mester szakot létesít Szlovéniában. Korábban már indult hasonló táncpedagógus-képzés Zágrábban, ahol a közelmúltban fejezte be tanulmányait az elsô végzôs évfolyam. A nemzetközi kapcsolatok a Távol-Kelettôl az Egyesült Államokig terjednek.

A legfontosabb fokmérônek a rektor azt tartja, hogy a táncmûvész szakon évente végzô több mint 40 diák mindegyike szerzôdés birtokában távozik az intézménybôl vagy mesterképzésen folytatja tanulmányait.

Bár legfontosabb partnerének a Magyar Állami Operaház számít, a Magyar Táncmûvészeti Egyetem kiveszi a részét Zugló kulturális életébôl is. Saját Diótörô elôadásuk minden karácsonykor teltházakat vonz a campuson lévô színházteremben. Növendékeik, oktatóik rendszeresen részt vesznek a kerületben mûködô Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar ismeretterjesztô elôadásain, ahol a zene és tánc kapcsolatát mutatják be.

13

Felméry Lili balettmûvész az iskolaévekrôl Felméry Lili, a Magyar Nemzeti Balett magántáncosa számára meghatározónak bizonyultak a Magyar Táncmûvészeti Fôiskolán – idén már egyetem – töltött évek. A többszörösen díjazott fiatal mûvész, aki A diótörô Mária hercegnôjét, Giselle címszerepét, Hófehérkét is megformálta már, kiváló mestereit, a széleskörû képzést és a színpadi fellépések nyújtotta örömöt emelte ki a legfontosabb tapasztalatai közül.

14

Fotó: © Tamás Gács

„EGYETLEN UNALMAS PERCÜNK SEM VOLT”

Z UGLÓ

Klasszikus balettet tanult. A képzés sajátossága, hogy a tánc más stílusait is megismerteti a növendékekkel.

Igen, a különbözô tárgyak révén folyamatosan betekinthettünk más területekre is, a történelmi társastánctól kezdve a néptáncon át a modern táncokig.

Ezeket mind nagyon élveztem, mert szívesen kóstoltam bele más mûfajokba. Az osztályt is jól összekovácsolta, amikor közösen valami mással is foglalkoztunk. Ezekbôl a tárgyakból vizsgáztunk is, tehát meg kellett felelnünk az elvárt szintnek.

De igaz, hogy semmi nem hatott rám úgy, mint a klasszikus balett.

Ahogy említette, több megmérettetésen is sikeresen vett részt, amelyek közül kiemelkedik a híres és mértékadó lausanne-i klasszikus balettverseny, ahol mindössze 16 évesen szerzett elsô helyet a hölgyek közt. Ezekben a felkészülésekben hogyan segítette az iskola?

Rengeteget köszönhetek a tanáraimnak, mivel ôk jelölik ki, hogy kit hova küldenek ki. Nagyon sokat jelent, ha az iskola

bizalmat szavaz valakinek, nemzetközi fórumon képviselheti az országát, az intézményét. Természetesen komoly felkészülés elôzte meg ezeket a versenyeket. Mindig úgy indítottak útnak bennünket, hogy az az út számít igazán, amit a felkészülés jelent, függetlenül attól, hogy a versenyen végül mit érünk el.

Persze igyekeztem mindig minél jobb helyezést elérni, de a tapasztalatszerzés volt igazán fontos, hogy táncolhattam, hogy variációkat gyakorolhattam be.

A kilencéves balettképzés fizikailag és szellemileg is komoly odafigyelést, teljes embert kívánó iskola, ami nem sok szabadidôt hagy a diákoknak. Ezt hogyan élte meg?

Igen, sokszor mondják, hogy számunkra elmarad a valódi gyermekkor. Tény, reggel nyolctól este hétig az iskolában voltunk, hol a szakmai képzés folyt, hol az elméleti oktatás a Nádasi Ferenc Gimnáziumban. Én nem vágytam arra, hogy a játszótéren legyek, a balettteremben éltem át a gyerekkoromat. Ez így volt boldog, teljes és egész, számomra tehát nem járt semmilyen lemondással vagy hiányérzettel, mivel egyetlen unalmas percünk sem volt.

Fotó: © Tamás Gács

Hogyan határozta meg a klasszikus baletthez fûzôdô viszonyát a fôiskola, az ottani mesterek?

Olyan mestereim voltak, akiknek nagyon sokat köszönhetek.

A mi pályánkon nagyon fontos, hogy kikkel dolgozik együtt az ember. Engem Dvorszky Erzsébet mesternô indított el ezen az úton. Hat éven át tanított és mindig is példakép marad a számomra. Nagyfokú alázatra, szorgalomra késztetett minket, száz százalékos teljesítményt követelt. Hihetetlenül inspiráló személyiség! Az önbizalom ugyancsak lényeges, ô hitet adott: bármit el tudunk érni. Az Európa szerte neves táncos, ma balettpedagógus Dózsa Imre szintén sokat foglalkozott velem.

Minden rangos versenyre és kurzusra eljutottam, így jól hasznosítható tapasztalatokat szereztem. Láttam, hogy a korombéli növendékek más országokban hol tartanak.

Láttam olyan küzdelmeket, rivalizálásokat, amiket fokozatosan megtanultam kezelni.

Persze külföldi barátságokra is szert tehetettem, ezek a megmérettetések tehát hozzájárultak ahhoz, hogy az legyek, aki ma vagyok. A fôiskolai tanulmányok során számtalan elôadásban vehettünk részt.

AThália Színházban A diótörôt játszottuk, felléptünk a Várszínházban, az iskolának is van egy nagy színházterme.

Már növendékként kipróbálhattuk magunkat közönség elôtt, a színpadon. A verejtékes munka mellett alkalmunk nyílt a tánc szeretetét, az általa szerzett örömöt is megízlelni.

Mennyire készítette fel a fôiskola arra, amivel aztán a felnôtt életben, már a Magyar Nemzeti Balett szólistájaként találkozott?

Végzôsként az ember úgy képzeli, hogy nagyon is felkészült a színházi életre, de a gyakorlat mindig tartogat meglepetéseket. Egy együttesben rengetegen vagyunk, a próbafolyamat során mindenki magáért felel, nem foglalkoznak úgy és annyit egy táncossal, mint egy iskolai növendékkel. Azt is fontos viszont megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Balettnél elsô perctôl otthon éreztem magam. Hatalmas élmény volt átlépni az Opera kapuján, és azt a rudat fogni a próbateremben, amit elôttem oly sok kimagasló, európai és világhírû táncos.

Ezen kívül a balettmesterek, a kollégák, a példaképek késôbb is figyelnek ránk. Solymosi Tamás balettigazgató például évfolyamvezetô balettmesterként is rengeteget tett értünk, tôle tanultunk meg, hogy mit is jelent a közös munka a partnerrel.

Hogyan fogadta, hogy egyetemi rangra emelkedett egykori alma matere?

Ez fantasztikus dolog, akik most végeznek és már egyetemi diplomát kapnak, nagyon büszkék lehetnek rá, hogy itt tart már az iskola. Ha most lennék 9 éves, most is ide jelentkeznék és szeretnék küzdeni azért, hogy itt szerezhessek egyetemi diplomát.

15

16 Fotรณ: Prรกczky Istvรกn

HE ADER

Budapest kapujában: Gödöllő Mint a hamvaiból új életre kelô fônix madár, Gödöllô a negyedik virágkorát éli.

A középkorban megalapították, a török hódoltság idején földig rombolták, az 1600as években újjáépítették. Mai neve 1868ban, a kiegyezést követô esztendôben vált hivatalossá. A Grassalkovichok kastélya az uralkodó pár nyári rezidenciája lett.

Ekkor kezdôdött harmadik virágkora, amely folytatódott a 20. század elsô éveiben is. A magyar szecesszió központi iskoláját létrehozó, Európa-hírû mûvésztelep alapítója, Körösfôi-Kriesch Aladár 1901-ben telepedett le a városban.

Az I. világháború után a telep kiürült.

Gödöllô a második világégést is megszenvedte, a kastély kincseit elhordták.

Lovak és tankok taposták szét az angolkertjét.

A Gödöllôi Királyi Kastély fôbejárata

17

HADIKÓRHÁZBÓL KIRÁLYI REZIDENCIA Szöveg: Mátraházi Zsuzsa • Fotók: Gödöllôi Királyi Kastély

A háború után agrártudományi egyetemet létesítettek a városban, amely a 2000-es évtôl új képzések befogadásával Szent István Egyetemként jelzi a negyedik virágkort. Amelyben Gödöllô fontos szerepet kapott 2011-ben. Magyarország ekkor vette át az EU elnökséget. Erzsébet királyné kastélyának javarésze régi fényében várta a rangos nemzetközi vendégsereget.

A királyi kastély belsô udvara

18

KIRÁLYI PIHENÔHELY GÖDÖLLÔN

TITKOS TANÁCSADÓ ALAPÍTOTTA

Sisi, azaz Erzsébet királyné kultusza máig él Gödöllôn. Az osztrák–porosz háború idején Magyarországra menekült gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával. Budán béreltek villát, amit Sisi túl kicsinek talált, a budai Várban pedig a melegtôl szenvedett nyaranta. Vidéki kastélyba kívánkozott, és a gödöllôi palotát szemelte ki. Erzsébet akkor járt elôször Gödöllôn, amikor meglátogatta a kastély lovardájában berendezett hadikórházat, ahol a königgrätzi csata sebesültjeit ápolták. Ferenc Józsefet a koronázási szertartáson tett esküje rendszeres magyarországi tartózkodásra kötelezte. A magyar kormány az állam által éppen 1867-ben megvásárolt Grassalkovich-kastélyt koronázási ajándékként a császárnak és Erzsébetnek adta.

Több mint százharminc éves volt ekkor az épület: az egyik legtekintélyesebb fôúr, I. Grassalkovich Antal megbízásából 1735-ben Mayerhoffer András tervei alapján indult az építkezés a kedvezô fekvésû birtokon. A kastély interneten is fellelhetô történeti ismertetôjébôl kiderül, tíz év alatt a dísztermet és a fôúri lakosztályokat magába foglaló, a belsô udvart körbefogó U-alakú rész készült el, majd 1849-re a ma is mûködô katolikus templom is állt. Ezt az állapotot láthatta Mária Terézia, amikor 1751 augusztusában meglátogatta Gödöllôn Grassalkovichot. A koronaôrnek nagy szerepe volt a királynô trónra jutásában, idôvel titkos tanácsadójává is vált.

GÖD ÖL LÔ Grassalkovich leszármazottai tovább bôvítették, szépítették a kastélyt. Antal fiának köszönhetô például az elsô, itt máig fennmaradt kulisszás barokk kôszínház. 1785-ben nyitották meg. A nézôtér felé enyhén lejtô, kilencven négyzetméteres színpadot a kor színvonalának megfelelô technikával mûködtették. A színpadkép térhatását oldalról betolható kulisszákkal, felülrôl függô és hátsó díszletvásznakkal oldották meg. A színház csak akkor mûködött, amikor építtetôje Gödöllôn idôzött.

Vele utazó huszonnégy tagú házi zenekara is közremûködött az elôadásokban, amelyekre a környékbeli arisztokrácia is meghívást kapott.

A kastélyalapító unokájához a narancsház megépítése fûzôdik, valamint a kert jellegének megváltoztatása. Versailles-i mintára francia stílusban alakították ki a parkot. Dézsában nevelt citrom- narancs és babérfák ékesítették. A díszkert különleges,

ne. Kukoricaszínû faburkolat és szürke selyemtapéta borította a falakat, amelyeket vadásztrófeák és fôként magyar festôk táj- és életképei díszítettek. A bútorokat sárga bôrrel vonták be.

Erzsébet királyné szalonból, írószobából, öltözôbôl és hálóból álló lakosztályát kívánságára kedvenc színe, az ibolya jellemezte. Ehhez csatlakozott a felolvasószoba, amelyben Ferenczy Ida ismertette meg asszonyával a magyar kötetek tartalmát. A kiállításon ma látható felolvasó kanapé a kastély eredeti berendezési tárgyai közül való.

Magyarországon ritkaságnak számító növényeirôl és mitológiai tárgyú szobrairól vált nevezetessé. Középen szökôkút mûködött, mögötte formára nyírt növényzet alkotott labirintust.

Az alsó részbe konyhakertet, vadasparkot és fácánost telepítettek. A franciakertet a XIX. század elején III. Grassalkovich Antal és felesége, Esterházy Leopoldina a kor divatja szerint angolkertté alakíttatta át. Meghagyták a vadgesztenyesort, de az új park már nem a fôúri gazdagságot reprezentálta, hanem inkább romantikus jegyeket viselt. A Rákos-patak felduzzasztásával például hattyús tavakat létesítettek.

venc virágaival, ibolyával és árvácskával ültették be. A díszparkot a királyi család ott-tartózkodása idején lezárták, azon kívül azonban látogatható volt.

Sisi 2 ezer éjszakát töltött Gödöllôn. Halála, 1898 után I. Ferenc József ritkábban, utoljára 1911-ben látogatott oda, ahol minden Erzsébet emlékét idézte. A trónon ôt követô IV. Károly elsô hosszabb kastélybeli tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Horthy Miklós kormányzó 1920-tól nyári rezidenciának használta az épületet.

A SISI-KORSZAK A kastély újabb fénykora 1867-ben kezdôdött. A fôhomlokzati szárnyban a bálok, fogadások rendezésére alkalmas díszterembôl nyílt az a négy helyiség, amely I. Ferenc József lakosztályául szolgált. Dohányzó, háló, dolgozó- és öltözôszoba volt ben-

A szobák elôtt hangulatos faveranda állt, folyosó vezetett a lovardához, amelyet Erzsébet királyné közismert lovaglószenvedélyének kedvezve alakítottak ki. A lovarda belsô padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben nagyméretû tükröket helyeztek el. A királynô elôkertjét érkezése elôtt ked-

ÉRTÉKMENTÔ IGAZGATÓK A II. világháborúban komolyan nem sérült meg a kastély, de a bevonuló német, majd orosz csapatok az értékes berendezés nagy részét elszállították, illetve elpusztították. Az épületben szociális intézményt rendeztek be, amelynek igazgatója, dr.

Ozory Aladár módszeresen gyûjtötte a kastély történetével 19

SISI ÉS A MAGYAROK Az osztrák – magyar kiegyezésrôl, Ferenc József és Erzsébet budai koronázásának 150. évfordulójáról Bécsben is megemlékeznek.

A Hofburgban, ahol külön múzeum foglalkozik Erzsébet királyné életével, idôszaki kiállítást nyitottak az alkalomra.

A tárlat 2018 januárjáig látható.

Ferenc József - a magyar hagyományokhoz híven - a koronázási dombra. Földjébôl egy tartályban megôriztek egy részt, most ezt is bemutatják.

Közel hozzák a fontos idôszakot a koronázás elôtti hónapokban készült képek: a császári pár a gödöllôi parkban gyermekeikkel, Gizellával, Rudolffal és Mária Valériával. A sorozat ékessége Erzsébetet magyaros motívumú koronázási öltözékben ábrázolja.

Fotó: © Dorotheum

Festmény: Georg Raab , 1867

A császári lakosztályok elôtt lévô, hajdan audienciára várakozóknak berendezett termekben mutatják be az anyagot. A válogatásban Magyarországra és Erzsébet személyére tettük a hangsúlyt – állítja Olivia Lichtscheidl kurátor. Az 1848-as forradalom leverését követôen Erzsébet a megbé-

kélést szorgalmazta. Sürgette a császárt, fogadja el Deák Ferenc és Andrássy Gyula kiegyezést célzó javaslatait. Kiderült – véli a kurátor –, hogy a császárné ebben az idôben politikailag mennyire aktív volt.

A kiegyezéssel végre sor került a koronázásra Budán, a Mátyás templomban, ezért kiállították a magyar korona kópiáját. Látható Cerberus egyik patája, a lipicai paripa nyergében léptetett 20

Erzsébet gyakran idôzött a gödöllôi kastélyban. Ferenc József egy finom kínai porcelán teáskészletet ajándékozott ide a királynénak, ezt a Gödöllôi Királyi Kastély kölcsönözte a bécsi kiállításhoz. Elôször látható egy becses levél, amelyet Erzsébet magyarul írt. A címzett ismeretlen, ám a sorok meleg hangúak. Sajnálattal utasít el egy ebédmeghívást, a levelet így írja alá: „Csodálója, Erzsébet”. Ez is dokumentálja Erzsébet magyarok iránti szeretetét – jelzi Olivia Lichtscheidl.

GÖD ÖL LÔ

Európai ritkaság: a királyi kastély barokk színháza

kapcsolatos feljegyzéseket, fotókat. Felkutatta, és sokszor kalandos úton szerezte vissza az egykori berendezési tárgyakat. Egy gödöllôi kiskocsmában lelte meg azt a zöld márvánnyal díszített asztalt, amelyen a legenda szerint Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását fogalmazta meg.

Az állagmegóvást 1985-ben indították el. A rekonstrukció elsô ütemeként 1996 augusztusában a fôhomlokzati szárnyban nyílt meg a kastély elsô állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A múzeum jelenlegi igazgatója, dr. Újváry Tamás akkoriban fiatal idegenvezetôként „romtúrákat” vezetett a még helyreállítatlan szobákban.

Már gyerekként is bejáratos volt a kastélyba: ünnepeken egy kórussal énekelt a hajdani szociális otthonban. Régi kötôdése is sarkallja a helyreállítás folytatására. Mára hatvan százalékával készültek el, részt vesznek a nemzetközi kastély- és várprogramban. Abban bíznak, hogy öt éven belül a közönség minden részletében úgy láthatja a palotát, ahogy Sisi beleszeretett.

Az igazgató legelôbb a kastély kápolnáját újítaná fel, építészettörténeti hely, gránit és márványoszlopokon álló baldachinnal az oltár fölött. Különlegessége a két szószék és az aranyozott csillár.

Nagyon várja az egykor a férfiak használta fürdô megszépülését, valamint a narancsházét, ahol az asszonyok reméltek romantikus találkozásokat.

Addig is vonzó programokat kínálnak a hazai és

Sisi ibolyasíznû szalonjának részlete

külföldi turistáknak, no meg a helybelieknek. Október elsejéig látható az Utazik az udvar, Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkulesfürdôig címû idôszaki kiállítás. Novemberben a 180 éve született királyné ruháit mutatják be korabeli felvételeken, az e képek alapján készült másolatokat és néhány eredeti darabot is. A névnap elôestéjén, november 18-án harmadik alkalommal rendezik meg az Erzsébet bált, amelyen a titokzatos Sisi is megjelenik…

21

22

Fotรณ: Pierre Corvaisier

HE ADER

Az új művészet fesztiválja Majdnem egy emberöltônyi múlt áll új mûvészet egyedülálló platformja, a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál mögött.

Jellemzôje a sokszínûség, a különbözô mûvészeti ágak közötti intenzív kommunikáció.

A párbeszéd alkotó – elôadó – közönség között különösen fontos, és egyre fontosabb a jelenlegi nemzetközi kulturális-politikai helyzetben.

Egy ilyen fesztivál a regionális térségbôl, de a távolról érkezô mûvészeket is integrálja produkcióikban. Közösséget teremt a zene, a tánc, a színház, az irodalom, az építészeti örökség, a képzômûvészet, az új média és a tudomány iránt érdeklôdôk részvételével.

Bemutatja és támogatja az új mûvészi módszereket. A mûvek bemutatása azonban csak a program leglátványosabb része. Nem kevésbé izgalmas a jövôbeli folyamatok elô rejelzése.

Jacob Collier, 2017. október 17., 20:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

23

„BARTÓK A MI ISTENÜNK” Tan Dun zenei nyelve Több mint száz kortárs és világzenei koncert, jazz- és táncelôadás, képzômûvészeti és irodalmi program várja a közönséget a 26. CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon október 6-22. között. A csaknem három hétig tartó seregszemle nyitókoncertjén a 60 éves kínai-amerikai zeneszerzôt, Tan Dunt ismerhetjük meg a Concerto Budapest közremûködésével.

Szöveg: Ur Máté

Fotó: © 2015 Academy of Motion Picture Arts and Sciences

A 2001-ben készült Tigris és a sárkány címû filmalkotás zenei anyagért kapott Oscar-díjjal is büszkélkedô Tan Dun napjaink egyik legjelentôsebb zeneszerzôje. Tea és Az elsô császár címû operakompozícióit rangos operaházak tûzték már mûsorra, de mûvészete a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékok díjátadójáról is ismerôs lehet, hiszen a sporteseményre komponált mûve a verseny ideje alatt több mint háromszáz alkalommal csendült fel. Az 1957-es születésû mûvész a ’70-es évek óta alkot, és bár hangszeres mûveinek egyedi stílusa, amelyben a tradicionális keleti zene, az amerikai és az európai avantgárd alkot szintézist meghatározó, igazán ismerté csak az ezredforduló után készült Tigris és sárkány címû Oscar-díjas film zenéje tette. Tan Dun, aki úgy véli, hogy a film nem más, mint egy avantgárd opera egy aprócska kínai faluban nôt fel, ahol már gyermekkorában elbûvölte ôt a tradicionális kínai Nuo-opera világa, valamint az ôsi sámándobok szellemisége és energiája.

Tan Dun 10 évesen élte át a kínai kulturális forradalmat, majd 16 évesen átnevelô táborba küldték.

Késôbb elérte célját és a pekingi konzervatóriumban folytathatta tanulmányait, korai mûveit azonban túlságosan újítónak és vezetô szellemûnek találták, majd be is tiltották. A ’70-es években a politikai enyhülésnek köszönhetôen már nyugati klasszikus zenét is játszottak a kínai rádiók, így Tan Dun Beethoven zenéjén keresztül találkozhatott elôször az európai zenekultúrával.

24

A Beethoven szimfóniák drámaisága és monumentalitása egyenesen lenyûgözték ôt. Tan Dunt hajtotta a kíváncsiság, aminek köszönhetôen nem politikai okokból, de 1986-ben elhagyta szülôföldjét, hogy belevethesse magát a New York-i mûvészeti életébe. Elsô zenész színházi alkotását tíz évvel késôbb, 1996-ban írta Marco Polo címmel, ami osztatlan sikert aratott a közönség és a kritikusok körében is, két évvel késôbb pedig már egy következô alkotását, a Peony Paviliont is bemutatták Bécsben. Tan Dun, akinek 2006-os, a kínai nagy falat építtetô császárról szóló alkotásában nem más mint Plácido Domingo énekelte a fôszerepet, rajong a magyar mûvészetért és különösen Bartókért, aki mint mondja „kínai zeneszerzôi generációjának mintaképe, hiszen megmutatta, hogy milyen fontosak a népzenei hagyományok és hogyan lehet a tradicionális zenei elemeket alapul véve kellô eleganciával és ötlettel egy saját, senki másra nem jellemzô 20-21. századi zenei nyelvet kialakítani.”

Tan Dun Bartókhoz való viszonyát a CAFe Budapest október 6-i nyitókoncertjén is megtapasztalhatjuk, hiszen saját, Nu Shu: The Secret Songs of Women alkotása mellett Bartók Zene húros hangszerekre, ütôkre és cselesztára címû kompozícióját vezényli majd a Concerto Budapest élén.

2017. október 6., 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fotó: © tandun.com

C AFE BUDAPE ST

25

AI_AM: AI AM HERE Utazás a mesterséges Intelligencia körül Szöveg: Karcsay Ágnes

Az emberek ma már egyre fejlettebb algoritmusokat, utasításokon alapuló programokat használnak. Ezek a rendszerek képesek arcokat azonosítani, megértik az emberi beszédet vagy épp autókat irányítanak: hasznosak ugyan, de alapvetôen csak eszközök, korlátozott végrehajtó képességgel. A CAFe keretében látható produkció azt a gondolatot boncolgatja, vajon elképzelhetôk-e másfajta mesterséges intelligenciák is, olyanok, amelyek túlmutatnak önmagukon.

A 2013-ban alapított AI_am here egy koreográfus, egy AI-fejlesztô és kreatív technológusok együttmûködése, amely a mesterséges intelligencia és a kortárs tánc kapcsolatát kutatja.

(Mesterséges intelligenciának – MI vagy AI az angol Artificial Intelligence-bôl – egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezik. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítják.)

Az elôadás fôszereplôje egy mesterséges intelligencia, egy lény, amely kísérletet tesz az emberi kommunikáció értelmezésére és interakcióba lép az emberekkel hangok, fények és mozgásjelek segítségével.

Tudása a vele kapcsolatba lépôk tevékenységei által folyamatosan bôvül.

A Trafóbeli darabban az elôadók teste és a digitális algoritmusok kölcsönhatásba lépnek egymással. A produkció olyan alternatív jövôképet fest, amelyben a biológiai és digitális létformák közötti párbeszédet a kölcsönös kíváncsiság alakítja.

Káli Szabolcs, elméleti neurobiológiával foglalkozó magyar kutató szerint azért jó, hogy a mesterséges intelligencia témája megjelenik a mûvészi alkotásokban is, mert az embereket rádöbbenti, hogy ezek a rendszerek már jelen vannak az életünkben valamilyen formában és a következô évtizedekben egyre nagyobb lesz a szerepük.

A kutató szerint a jelenleg létezô mesterséges intelligencia rendszerekre még nem jellemzô a rugalmas gondolkodás, az érvelés, a különbözô helyzetekben való döntés. „Ezek általában nagyon jól meghatározott feladatokra – arcfelismerés, szövegértés, autóvezetés, sakkozás –, vannak programozva.

Olyan értelemben azonban intelligensek már, hogy nincs minden egyes döntés direkt módon beléjük programozva, hanem a 26

sok példán keresztül tanulnak, de azt is csak egy-egy specifikus feladatra vonatkozóan teszik” – magyarázta a szakember.

A terület rendkívül gyorsan fejlôdik. A technológiában éppen az az izgalmas, fôleg az utóbbi évtizedeket tekintve, hogy rengeteg olyan dolog jelent meg, amirôl nem is gondoltuk volna, hogy valaha létezni fog, ma pedig már természetes számunkra, hogy használjuk. „Valószínû, hogy belátható idôn belül – a következô egy-két évtizedben –, lesznek már olyan rendszerek, amelyek általunk intelligensnek ítélt viselkedést fognak produkálni. „Annak eldöntése, hogy az adott rendszer valóban intelligensnek tekinthetô-e, részben inkább talán már filozófiai, mintsem technikai kérdés” – mondta a kutató.

A hagyományos mesterséges intelligencia rendszereknél egész jól lehet érteni, hogyan érvel a gép és, miért hozza azt a döntést, amit hoz.

A jelenleg legsikeresebb rendszerek azonban tanulásra képesek és belül nagyon bonyolultak, aminek következtében elôfordulhat, hogy nem egyszerû megérteni, hogy pontosan hogyan is oldja meg a feladatot, és ennek megfelelôen azt is nehéz megjósolni, hogy esetleg mikor fog hibázni.

A kérdés tehát az, mennyire akarjuk intelligenssé tenni ezeket a rendszereket és mennyire akarunk nekik szabad kezet adni. „A tudósok és a mérnökök képesek kidolgozni remek rendszereket, a kérdés azonban az, hogy akarjuk-e ezeket használni, hogyan akarjuk használni, és hogyan akarjuk kontrollálni. Azt gondolom, hogy ezek nem csak szakmai jellegû döntések, hanem ezekkel mindenkinek foglalkoznia kell valamilyen szinten” – jegyezte meg a szakember.

2017. október 10., 20:00 Trafó Kortárs Mûvészetek Háza

Fima Bronfman

Le Concert d’Astrée City of Birmingham Symphony Orchestra

Frankl Péter

Philippe Cassard

Várdai István

Natalie Dessay

Kurt Elling

Pont Fesztivál

Bécsi Filharmonikusok

Rudolf Buchbinder Neue Oper Wien Emmanuelle Haïm Orfeo Zenekar

Purcell Kórus

www.btf.hu Információ: +36 1 555 3300 +36 1 269 0470

közel 40 helyszín több mint 100 program

HALÁLIG TARTÓ KÜZDELEM Szöveg: Szentgyörgyi Rita

Harminc évvel ezelôtt azért hagyta el Magyarországot, mert nem tudta megvalósítani formabontó elképzeléseit a kortárs tánc területén.

1999-ben visszatért a Frenák Pál Társulattal, amely nemzetközi viszonylatban is az egyik legtöbbet turnézó mozgásszínházi együttes.

A kétlaki, Párizsban és Budapesten élô táncmûvészkoreográfus új alkotással jelenik meg a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon.

28

Fotó: © Robert Hegedus

Frenák Pál új koreográfiájáról

C AFE BUDAPE ST

Lényegében ugyanazt az alkotást készíti darabróldarabra? Kritikusai szerint a Tricks and Tracksig erôteljesen önéletrajzi munkákat készített, utána fordult univerzálisabb témák felé. A Lutte-ben legutóbb az erôszak, a hatalmi viszonyok metaforáját alkotta meg.

Egy dologban elmélyülni sokkal nehezebb, mint sokfélében. Picasso vagy Francis Bacon képeirôl is elmondható, hogy egész életükben ugyanazt festették, következetesen felismerhetôk.

Pina Bausch vagy Peter Brook is a saját élményein, a megélt valóságán keresztül jutott információkhoz. Az elôzô periódusomban a nevelôintézetben megélt gyerekkori élményeimet dolgoztam fel, de ott sem magamról beszéltem, hanem absztrakt módon a megélt valóságról. :©

Gy

ör

gy

Jó

kú

ti

Sikerült szemléletváltást kialakítania az organikus mozgásrendszerre épülô táncnyelv befogadására?

A Frenák koreográfiák nem illeszthetôk semmiféle irányvonalba. Az önazonosság, a nemi szerepek átjárhatóságát kutatják az erotika, a homoerotika nyelvén. A szellemi és a fizikai sík közötti kapcsolatteremtés motiválja?

Mûvészet és erotika ugyanaz. Mindennek az alapja az éltetô energiarendszer. Nem egy az egyben viszem színpadra a test nyers erejét, mindig részleteket mutatok meg.

tó

Nemrég különleges térben, csúszdaszerûvé alakított színpadon, megsokszorozott szereplôkkel állította színre A fából faragott királyfit a mû centenáriuma alkalmából a budapesti Operaházban. Milyen elôítéleteket, hagyományt akart lebontani?

Amióta elkezdtem koreografálni, Gilles Deleuze francia filozófus szabad asszociációs gondolkodásával alkotok. Bartók zenéjéhez is a saját formarendszeremmel nyúltam hozzá. Már régóta szerettem volna egy klasszikus elôképekkel rendelkezô mûvet színpadra vinni, de nem volt hozzá kellô bátorságom.

Néhány éve felkértek a budapesti Operaháztól, úgy látszik, mostanra értem meg hozzá. Az eredeti darab egy nézôpontból láttatja a szereplôket, míg az én értelmezésem a különbözô oldalaikat mutatja meg. Emeltebb gondolatként megjelenik az is, hogy az ember felelôsséggel tartozik azért, amit létrehoz.

A mai korra vetítve ez megfelel a túlzott fogyasztásnak, az önpusztításnak, a lelki környezetszennyezésnek. Rengeteg kérdôjelet tesz fel az elôadás annak kapcsán, hogy miért hisszük azt, hogy büntetlenül lehet létrehozni, majd hirtelen lerombolni valamit. Nálam nincs egyértelmûlezárása a történetnek.

Többnyire szûk réteghez szólnak a darabjaim. Megfigyeltem, hogy amikor a Müpában lépünk fel, az elsô elôadásokat a nyitottabb közönségréteg látogatja. Minél tovább játsszuk, annál inkább vonzzuk azokat, akik kíváncsiságból, rácsodálkozásból jönnek el. Elsô látásra sokan nem tudnak mit kezdeni az absztraktabb konstrukcióval, mégis remélem, hogy hosszú távon nagyobb igény mutatkozik rá.

Fo

A siket-néma gesztusnyelvet éppúgy beemeli koreográfiáiba, mint a kötélen függeszkedést vagy a butoh táncot. Mi árulható el készülô, japán hatású darabjáról?

Tíz éven át hónapokat töltöttem Japánban, elôször a kiotói Villa Kujoyama-díj nyerteseként. Bejártam az országot, olyan helyeken is megfordultam, ahol a madár se jár. Jelenleg bambuszokat gyûjtök, visszanézem Kuroszava kevésbé ismert filmjeit, hogy újra belehelyezkedjem a japán életformába. A HIR-O címû darab részben a Szerelmem, Hirosima címû filmbôl inspirálódik, és az emberiség önpusztító életformájához, az atomfenyegetéshez kötôdik. Szeretném megmutatni azokat az érzéseket és kontrasztokat, amelyeket utazásaim során megtapasztaltam.

Egy magányos embert a bambuszerdôben, egy másikat, aki hos�szan mossa magát a fürdôben. Az élet elmúlását és újjászületését jelképezi az a csoportkép, amelyben bambuszokkal táncol a társulat öt táncosa a Magyar Táncmûvészeti Egyetem nyolc végzôs fiataljával.

Lôrinc Katalint is szeretném megnyerni az elôadáshoz, akinek a fantasztikus jelenléte, érettsége sokat adhat a fiataloknak.

Ön híres arról, hogy Pygmalionként „formázza” a táncosait, legalább annyira igényt tart a személyiségükre, mint a technikai tudásukra.

Folyamatosan elindítok fiatalokat a pályán, kéthárom évente egy-egy új generációt. Minden attól függ, hogy mennyire képes beleengedni magát az anyagba az illetô. Ha nem képes, elôbbutóbb kibukik. Minden reggel úgy kelek fel, hogy újra megkérdôjelezem azt, aminek nekimegyek. Sokan azért állnak tovább a társulatból, mert nem hajlandók elfogadni a külsô kritikát. A mélyebb út helyett elmennek a felszínesség irányába. Ez olyan szakma vagy inkább életforma, ahol az ember haláláig küzd önmagával, azzal, amit a színpadra visz.

2017. október 11., 19:00 Müpa – Fesztivál Színház

29

A BUMFORDI FALUSIAK DICSÔSÉGE Avagy hogyan lett szentté a lovagkirály A zenei humor hiányát két új magyar alkotás is enyhíti a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon. Az egyik a 20. és 21. század fordulóján játszódik, Amerikában.

A másik a tizenkettedikben, a történelmi Magyarország egyik nevezetes városában, Nagyváradon. A zeneszerzô: Selmeczi György.

A mûfaji kihíváson túl a téma is vonzotta. „Apám nagyváradi, a Szent László kultusz kvázi alapvetés volt a családban. Az opera bemutatójának késlekedése elônnyé változott, így most, az emlékévben kerülhet rá sor. Ha valaki azt vetné fel, hogy nem blaszfémia-e egy ilyen fennkölt alakról nevetésre ingerlôen beszélni, megnyugtathatom. Most fejeztem be egy kantátát a lovagkirályról, ebben nem lépek át a téma magasztosságán. A Boldogasszony lovagjában egyébként nem jelenik meg a lovagkirály. Száz évvel a halála után, a szentté avatás idején 1192ben játszódik a történet.”

Egy Váradhoz közeli kis falu, Bátorfa templomot épít, amelynek Szent László nevét szeretnék adni. A falusiak küldöttséget menesztenek a püspökhöz, Váradra, ahol épp a pápa által 30

delegált siserehad idôzik, László király szentté avatásának ügyében.

Esznek, boroznak, nem sietnek.

A törvény szerint védôszent pedig az lehet, akit már szentté avattak. A bátorfaiak elitje – egy lerongyolódott nemes, egy a krakkói egyetemrôl kicsapott diakónus, a fogadósné és a lánya – sürgetik a megoldást. Nem értik miért komplikált valami, ami rém egyszerû. A püspökség fiatal esperese elôször kidobja, ôket. Tudja, a magyar egyháznak szüksége lenne rá, hogy István után újabb szent királya legyen, és már megszabadulna az ott dôzsölô pápai delegációtól. Felismeri: a dolog nem esélytelen, ezek a kedves, naiv emberek segíthetnek. Melléjük áll és úgy irányítja dolgokat, hogy az egyházi törvényszék elôtt eljátsszák a csodatételt. Olyan szuggesztíven játsszák, hogy már a pápai küldöttség is látja a fogadóslány feje fölött a glóriát. Lám, a Boldogasszony – Szûz Mária – interveniált az ügy érdekében!

Fotó: © Sitkovics Gaspar Foto

Véletlen és szerencsés egybeesés, hogy a Szent László-évben a lovagkirályhoz kapcsolódó operát mutatnak be a fesztiválon. „Carmen voltam címmel egy másik darabon dolgoztam, amikor Béres Attila író-költô barátom minden határozott szándék nélkül letette elém a Boldogas�szony lovagja címû hangjáték szövegét. Az írás olyan erôs impulzust adott, hogy a Carmen-parafrázist félretettem (azóta azzal is elkészültem) és belevágtam a megzenésítésbe.

Egyértelmû volt: itt van a pillanat, hogy kipróbáljam magam a vígopera mûfajában. Gyerekesen vágytam erre a kihívásra, mert az utóbbi 100 évet nézve, ritkaság, hogy egy partitúra maga tartalmazza a humoros mozzanatokat. Szerintem a legmagasabb színvonalon Puccini és Sosztakovics tudta ezt, lásd a Gianni Schicchit és Az orrt” – beszél az elôzményekrôl a zeneszerzô-karmester.

„ Ez szép, egyszálú lineáris történet, ami egyetlen helyszínen játszódik. Mindenképpen azt akartam, hogy Novák Eszter rendezze, hiszen olyan bravúrosan tanítja a színmûvészeti egyetemen a komikus színpadi szituációk megoldását. Szabó Sipos Mátét vezényel, kitûnô karmesternek tartom, már a Spiritisztáknál mutatkozott mennyire érti a zeneszerzôi szándékaimat. Ismét hódolok a mániámnak, nemcsak magyar nyelvû a darab, komponáltam hozzá egy latin nyelvû matutinumot.

Nagy örömmel írtam.”

2017. október 17. és 18., 19:00 Müpa – Fesztivál Színház

C AFE BUDAPE ST

KISVÁROSI TÖRTÉNET

VÍGOPERÁBAN ELBESZÉLVE

Vajda Gergely – Mark Childress: Georgia Bottoms Az amerikai dél fülledt hangulata jelenik meg a szôke szépség, Georgia Bottoms történetében. Írója, Mark Childress ott, Alabamában született, egy kisvárosban, Monroeville-ben.

Childress elsôsorban a Crazy in Alabama címû könyvbôl készült Tûzforró Alabama címû film révén ismert (rendezô: Antonio Banderas), legalábbis a magyar közönség elôtt. Egy másik regényének hôsnôje, Georgia Bottoms a CAFe-n operaszereplôként lép színre. A 2015-ös Huntsville-i ôsbemutató után most a pesti Zeneakadémián.

A magyar zeneszerzô (a Huntsville-i Szimfonikusok zeneigazgatója volt) a szövegkönyvvel kapcsolatban felidézi: „Megnéztem, mirôl írtak, írnak operát Amerikában? Divatos hôs a valós történelmi alak, például Nixon elnök (Adams) vagy Qin Shi Huang császár (Tan Dun). Ám, az amerikai délen igazi drámák játszódnak, például André Previn Vágy villamosa vagy Carlisle Floyd Susannah-ja. Ez a világ, amit magam is elég jól ismerek, nos, ez nagyon érdekelt engem. Ami a hangzást illeti, természetesen szerepel a mûben bendzsó, ami megadja a darab alaphangulatát. A country muzsika, a bluegrass tradicionálisan jelen van ezen a vidéken.”

Fotó: © RebeccaNelson P&P

Giorgia Bottoms leépülôben lévô családját, bonyodalmakkal teli életét tehetôs ismerôseinek juttatásaiból tartja fenn. Nem éppen vidám a téma, de Vajda az elsô perctôl vígoperában gondolkodott. Az ôsbemutató igazolta elképzelését, a közönség mert nevetni, ugyanakkor büszkék voltak rá, hogy világuk operaszínpadon elevenedik meg. „Nem cél, hogy bruhaházás legyen a nézôtéren. A nevetséges mögött mindig felsejlik valami szomorúság. Childress jól láttatja a déli kisvárosi lét jellemzôit, ahol a társadalmat uralja a formalitás, a nôk nagyon elegánsak, kesztyût és kalapot viselnek. Giorgia pozitív figura, hiszen vállalja a sorsát, a családját. Arrafelé azt mondják: mi a család bolondját nem szoktuk a hátsó szobában rejtegetni, hanem kitesszük a verandára és édes teát adunk neki. Ôszintébbek, mint északon.”

Vajda Gergely zeneszerzô-karmesterrel közösen írták a librettót: „Egy könyvben nincs minden fontos elem párbeszédes formában. Childress tapasztalt film-forgatókönyvíró, jól tudta, hogy a leíró részeket hogyan változtassa színpadi szituációvá.

Két teljesen friss jelenet is készült a darabhoz, láttuk, hogy en�nyi még belefér az elôadásba, amely így körülbelül 85 perces lesz. A karakterek még érdekesebbek lettek, és a majdnem végig színen lévô Georgia átöltözései is megoldódtak” – összegzi Vajda.

Az elôadás angol nyelvû, egyebek között azért, mert néhány dolog jobban érvényesül. A nagymama és a félvér unokája például folyamatosan „cikizik” egymást. Lecsukják ôket, egymás melletti cellába kerülnek. Az unoka elunja a nagymama bosszantó szövegét és rappelni kezd. A 2001. szeptember 11-i tragédia a hétköznapi ember sajátos nézôpontjából kerül a cselekménybe. Az opera zárójelenete a 2005-ös Katrina hurrikánt idézi meg - ugyancsak elég abszurd szemszögbôl.

A címszerepet az amerikai Rebecca Nelson alakítja. A szoprán a bécsi Volksoper tagja, a közönség fantasztikus színészi képességeit Eötvös Péter Lilith címû operájában ismerhette meg.

Nathant, a fiát Keith Browning személyesíti meg. Az ôsbemutatón mindketten szerepeltek. A többieket Almási-Tóth András rendezô a magyar énekesek közül választotta.

2017. október 8. és 10.

Zeneakadémia – Solti György Kamaraterem

31

THE YOUNG ONES Szöveg: Petrányi Judit

Fiatal mûvészek a CAFe-n Egy sok mûfajú kortárs mûvészeti fesztivál hivatása az új mûvésznemzedék bemutatása.

A CAFe Budapest az utóbbi négy esztendôben nem csupán felvillantja, mivel örvendeztetik meg a közönséget a következô generációk, hanem programjának középpontjába állítja fiatal zenészeket, táncosokat, képzômûvészeket. Érdemes figyelni rájuk, hiszen a kultúra 21. századi eredményei - az alkotóereje teljében lévô középnemzedék mellett - tôlük várhatók.

Budapest Jazz Club 2017. október 9.

A LAKATOS ABLAKOS DEZSÔ ÖSZTÖNDÍJASOK BEMUTATKOZÁSA Fiatal muzsikusok pályakezdését segíti a magyar jazztörténet kiemelkedô személyiségérôl elnevezett Lakatos Ablakos Dezsô ösztöndíj. Ugyanazon a napon és helyszínen, október 9-én a Budapest Jazz Clubban három egymást követô koncerten lép pódiumra három remek formáció.

Elsôként – 19 órakor – Karosi Júlia és kvartettje játszik. „Hos�szú utat tettem meg az énekesi pályáig, viszonylag késôn talált rám a jazz mûfaja” – idézi fel Karosi Júlia énekmûvész, aki esztétika-filozófia diplomával a zsebében végezte el a jazz-ének szakot a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen. Elsô lemeze, az angol nyelvû, saját szerzeményeket tartalmazó Stroller of the Streets 2012-ben jelent meg, és még abban az évben napvilágot látott Japánban is. A második, a magyar népdalfeldolgozásokat tartalmazó Hidden Roots két évvel késôbb a New York-i Dot Time Records gondozásában látott került a közöséghez. Az énekesnô, aki 12 évig zongorázni, 5 évig hegedülni is tanult, 2016-ban egész estés Gershwin koncertet adott a Zeneakadémián. „Az egész mûvészi pálya arról szól, hogy folyamatosan újra definiáljuk magunkat” –vallja, és a váltások sorát gazdagítja októberi koncertje is. Ezen az ôsbemutatón a 2009-ben alapított Karosi Júlia Quartet elôadásában Bartók feldolgozások mellett az énekesnô új, több tételes saját szerzeménye hangzik el Words and Beyond címmel. Az utóbbi szavak nélkül mesél arról a folyamatról, ahogy a zene elhagyja és talán túl is haladja a szavak világát.

Serei Dániel kvintettje követi Karosi Júlia együttesét. Az ütôhangszeres jazz tanulmányait klasszikus zenei alapokon kezdte. Muzsikus szülôk gyermekeként hegedû és klasszikus ütôhangszer órákra járt mielôtt a konzervatórium, illetve a Zeneakadémia jazzára beiratkozott volna, ahol tavaly végzett. Miközben sikeres elôadó, saját számokat is ír. Az Avishai Cohen jazzbôgôs tiszteletére írt Mr.AC címû darabja elsô lett az A38 tehetségkutató versenyén. Ezt a számot különbözô zenekarokkal rendszeresen elôadja és szerepel majd az októberi koncert mûsorán is. Avishai Cohen és triója egyébként szintén fellép a fesztiválon. Serei Dániel több együttesben játszik 32

folyamatosan. Ezek egyike, az Oláh Krisztián Trió az EBU (European Broadcasting Union) Hollandiában rendezett jazz versenyén tavaly bejutott az elsô öt közé, a rotterdami gálán való közremûködés Dani elsô külföldi fellépése volt. Ugyancsak az Oláh Krisztián Trióval játszhatott tavaly a Müpa Jazz showcase gálakoncertjén. Legnagyobb egyéni sikere a legjobb szólista díja a Magyar Jazz Szövetség jazz combo versenyén.

Ezzel a elismeréssel dobosokat ritkán jutalmaznak. 2014 óta a Budapest Jazz Orchestra állandó tagja, közben megalakította saját együttesét, amely éppen most, a CAFe koncertjén lép elôször közönség elé. A zenekar repertoárjának nagy részét Serei Dániel kompozíciói alkotják.

Ludányi Tamás kvintettje zárja az estet. A szaxofonnûvész is a szülôi házból hozta a zene és a jazz szeretetét. Párhuzamosan végzett Budapesten és Nürnbergben; a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem jazz tanszakán tanári-, a Nürnbergi Zeneakadémián mûvészdiplomáját szerezte meg 2015-ben. Növekvô népszerûségének köszönhetôen az elmúlt két évben sok meghívásnak tett eleget itthon és külföldön egyaránt. Produkcióit kirobbanó energia, kreativitás és izgalmas rögtönzés jellemzi. Az általa alapított kvartett mainstream jazzt játszik, John Coltrane zenei világa áll hozzájuk a legközelebb. Vitathatatlan teljesítménnyel nyerték a neves szakemberekbôl álló nemzetközi zsûri fôdíját a Müpa idei tehetségkutató versenyén, a Jazz showcase-en. Tamás ugyancsak komoly elismerést aratott a Jazz/World beszámolója szerint „az utóbbi évek legnagyobb durranását” létrehozó Syrius Legacy projecttel, amelyben alt- és szoprán szaxofonon játszik. A Syrius Legacy a 60-as, 70-es évek legendás magyar jazz-rock zenekara, a Syrius számait dolgozza át. Az októberi koncertre a Ludányi Quartet új mûsorral készül, amit szeretnének lemezre is venni.

Petôfi Irodalmi Múzeum 2017. október 9.

SCHEURING KATA FUVOLAMÛVÉSZ ESTJE A legfiatalabb fuvolista generáció egyik legtehetségesebb képviselôje. 2016 áprilisában játszotta diplomakoncertjét a Zeneakadémián, de elôtte már országos és nemzetközi versenyeken ért el elôkelô helyezéseket, és többször lépett fel külföldön is.

A kortárs fesztiválra természetesen alapvetôen 20-21. századi mûvekbôl álló programmal készül. „Szeretek ilyen darabokat

C AFE BUDAPE ST Scheuring Kata

játszani, mert bár komolyzenének mondjuk ezeket is, szerintem több bennük a sokrétûbbek, mint egy Mozart, Beethoven vagy Haydn versenymû. Hangszer-technikailag a régieknél jóval nehezebbek, de ezekbe valahogy többet tudok adni saját magamból” – állítja. Egyébként is sokszínûségre törekszik.

Ezen a koncerten egy grúz zeneszerzôvel, Otar Taktakisvilivel indít. Folytatja a német Hindemith, a ma is élô amerikai Liebeemann és a lengyel Muczynski egy-egy mûvével, a magyar zenét Dohnányi kompozíciója képviseli. Viszonylag ritkán játszott, de még emészthetô alkotások, amelyeket a kevésbé kortárs-rajongó hallgatókkal is meg lehet szerettetni. „Mivel én nem zenész családból származom, az otthoni visszajelzések nagyon sokat számítanak. Ha édesanyám, aki kívülálló füllel hallgatja kortárs koncertemet, azt mondja, élvezte, tetszett neki, akkor nyugodt lehetek, hogy a közönség is jó szívvel fogadja, amit választottam.”

Szent István-bazilika 2017. október 21.

STUDIO5/ HANG /LEVEGÔ /LÉLEGZET Bemutatók vegyeskarra és orgonára

A STUDIO5 együttes

Fotó: © Raffay Zsofia

Fotó: © Kondella Mihály

Öt fiatal komponista arra a meggyôzôdésre jutott, hogy megérett az idô a változásra, és ôk ezért meg is tesznek minden tôlük telhetôt. Így született meg 2017 elején a Studio5. „Mi azt láttuk – mondja Bella Máté zeneszerzô –, hogy az 1960-as és’70-es években alkotó szerzôk figyelme a mûvekre és nem a közönségre irányult. A mi generációnk azzal szembesült, hogy darabjaik a kortárs zenei szemináriumokon, fesztivá-

33

Fotó: © 2015 Balazs Demeny

Demény Balázs

Fotó: Balazs Borocz

lokon, mûhelytalálkozókon és más szakmai fórumokon voltak csak jelen. Célunk, hogy az európai és magyar zenei hagyományokból kiindulva olyan új hangversenyeket hozzunk létre, amelyek magas mûvészi színvonalon képeznek hidat tradíció és progresszió között, és ezt a zenét el is juttassuk a közönséghez.

Elsôsorban a fiatalokhoz, hiszen ôk lesznek a jövô zenehallgatói.” A Studio5 tagjai úgy gondolják, nagyon sok mindent kell a kortárs zenének integrálnia ahhoz, hogy érdekes és vonzó legyen. Egy olyan világban, ahol egyre erôteljesebb a képi kultúra, komoly kérdés, vajon milyen technikai fogásokkal lehet egy koncertet a publikum számára befogadhatóvá tenni. Ebben a kísérletben kapóra jön a CAFe által felajánlott rendhagyó helyszín lehetôsége. „A bazilika számunkra rendkívül izgalmas tereket kínál, ezeket a tereket tervezzük bezengeni. Például: a kórus, ahelyett, hogy egyszerûen felállna az oltár vagy az orgona elôtt, a térben elosztva, különbözô csoportokat formálva énekel, és a közönség ennek a hangzó térnek a közepén foglal helyet. Teljesen más akusztikai élményeket él meg attól függôen, hogy éppen honnan szól a zene – részletezi. – A kórusmûvek mellett lesznek orgonára írottak is: Virágh András Gábor, a Bazilika orgonistája ez alkalommal saját kompozícióját adja elô. Kórus és orgona – hol külön-külön, hol együttesen szólal meg. A mottó: Hang / Levegô / Lélegzet egyben azt is sugallja, hogy a kórusmûvekben nemcsak tisztán zenei hangok, hanem különféle effektusok, zajok is megszólalnak.”

Ezen az egységes koncepción belül öt szerzô egymástól eltérô, különféle zenei idiómákra épülô gondolkodásmódja jelenik meg. Éppen ez a sokféleség az, ami frissé és izgalmassá teszi programjukat.

Nemzetközi versenyek gyôztesei a Pesti Vigadóban 2017. október 22. 19:30 óra

DEMÉNY BALÁZS

Demény Balázs 2017 májusában megnyerte a 19. Île de France Nemzetközi Zongoraversenyt. Eddigi legkomolyabb versenygyôzelme azonban korántsem az elsô. Ezt megelôzôen már

a Hans von Bülow és a Carl Filtsch versenyek gyôztese is volt. A 28 éves kolozsvári születésû mûvész máris a világ nagy hangversenytermeinek és fesztiváljainak vendége. A zene családi öröksége: nagyanyja, Demény Piroska, a zeneelmélet tanára, Kodály népdalgyûjtô társa volt, apja Demény Attila zeneszerzô. „Minden leütött hangjából sugárzik a zeneiség” - írta róla a Berliner Morgenpost, annak a városnak a napilapja, ahol hat évig élt és tanult. Párhuzamosan végezte el a berlini zenei és mûvészeti fôiskolákat, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemet, ahol jelenleg a doktori iskola hallgatója. Lelkesedik a hivatásáért. „Mindig izgalmas az út, amit egy zeneszerzô a mûvével elénk tár, megannyi megfejtésére váró rejtvény, amit megoldani néha gyötrelem, de amikor sikerül, mégpedig úgy, hogy az meggyôzi a közönséget is, az nagy öröm” – vallja.

Repertoárja széles. Kedvenc szerzôi között említi Bartókot, akitôl most a Tizenöt magyar parasztdalt és a Szabadban címû ciklusát játssza: „két stílus korszak, két külön világ” – jegyzi meg. És Ligetit, akinek Ördöglétra címû etûdjét tûzte mûsorra.

Kurtágtól a Játékok három darabját szólaltatja meg, kettôt közülük a nagy példaképnek, Kocsis Zoltánnak ajánl. És végül az egész mûsorral teljes kontrasztban álló indítás: Haydn D-dúr szonátája. „Gyerekek is zongorázzák, de teljesen más értelmezésbe kerül, amikor valaki felnôttként nyúl hozzá. Sokkal több arcát megmutatja.” Nyolc- tíz éves lehetett, amikor elôször játszotta. Az úton, amelyen akkor indult el, Demény Balázs messzire jutott.

2017. október 22. 17:00

FEJÉRVÁRI ZOLTÁN A zenész családból származó Fejérvári 2011-ben szerzett kitüntetéses diplomát a budapesti Zenemûvészeti Egyetemen, ahol 2013 óta a kaFejérvári Zoltán marazene tanszék oktatója. Itthon Kemenes András, Wagner Rita és Várjon Dénes tanítványa volt, miközben két évig a legendás professzornál, Dmitrij Baskirovnál is tanult a madridi Zsófia Királyné Zeneakadémián. 2014 Junior Prima díjasa, 2010ben a manchesteri James Moltram Nemzetközi Zongoraver-

Fischer Annie ösztöndíjasok a Petôfi Irodalmi Múzeumban és a Belvárosi templomban 2017. október 18.

KALAFSZKY ADRIÁNA (ÉNEK), ORBÁN KORNÉLIA (HÁRFA)

Fiatal énekes és hangszeres szólisták pályakezdését segíti a Fischer Annie ösztöndíj. 1998-as alapítása óta számos olyan ifjú mûvész részesült általa támogatásban, akik mára a hazai opera- és koncertélet meghatározó személyiségei. Az idei díjazottak közül ketten közös koncerten mutatkoznak be.

Orbán Kornélia öt évesen kezdett zongorázni, és a korai kezdés jól is jött, amikor zongorával kellett felvételizni általa választott hárfa szakára a konzervatóriumba. Két év tanulás után, másodévesen már hárfaversenyt játszott a Zeneakadémia nagytermében, miután megnyert egy országos versenyt és egy nemzetközi verseny döntôjébe került. A Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetemen a tanulmányait kitüntetéses diplomával zárta 2012-ben. Többször kapott fellépési lehetôséget a Gödöllôi Nemzetközi Hárfafesztiválon, ami további hazai és külföldi meghívásokat eredményezett. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó kisegítôje, így a Budapesti Wagner-napokon közremûködô együttessel rendszeresen muzsikál a fesztiválon.

Kalafszky Adriána pályaválasztását a Magyar Rádió Gyermekkórusában töltött évek döntötték el. 2014-ben vette át a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem klasszikus énekmûvész diplomáját. Ezután a Lipcsei Zenemûvészeti Egyetemre iratkozott be, ahol idén végez. Utóbbi éveit a régi zene hatotta át. Lipcsében természetesen Bach muzsikája és újabban egy hasonlóan izgalmas terület; a középkor zenéje. Néhány évvel

Fotó: © Balazs Borocz

seny második helyezettje, 2017 májusában pedig megnyerte a Montreali Nemzetközi Zongoraverseny elsô díját. Rangos meghívásokban már most is bôvelkedik: az idén 31 éves zongoramûvész a magyar koncertélet jól ismert szereplôje, vezetô magyar zenekarok szólistája, külföldön fellépett már többek között a philadelphiai Kimmel Centerben és a New-Yorki Carnegie Hallban. Montreal új élet- és pályaszakasz kezdete, amit a mûvész, bevallottan nagy örömmel, eddigi teljesítménye hivatalos megerôsítéseként, elismeréseként könyvel el. Hogyan tovább? „Nyilván most több lehetôség talál meg, nagyobb a választási lehetôség. Talán eltolódnak a hangsúlyok valamelyest a kamarazene felôl a szóló zongorázás felé. Most nagyon fontos, hogy a repertoáromat miként építsem, hogyan rezonálok rá azokra a korszakokra, kompozíciókra, amelyek igazán nekem valók, amelyekkel igazán van mondanivalóm” – hangsúlyozza. A zeneirodalomban nem ismer határokat. Nagyon tudatosan szinte mindent játszik, majdnem a kezdetektôl napjainkig, az abszolút modernekig. Mi fér be ebbôl egyetlen koncertbe? Most Beethoven op.126. Hat bagatellje, Bartók Táncszvitje - talán mert Bartókot játszott a montreali döntôben is - és Schumann g-moll szonátája, amit nagyon szeret. „Úgy gondoltam, hogy ennek a nem egészen húsz perces darabnak a hihetetlen lendülete és már-már ôrültségbe hajló szenvedélyessége jól fogja befejezni ezt a koncertet.”

Fotó: © korneliaorban.com

C AFE BUDAPE ST

Kalafszky Adriána és Orbán Kornélia

ezelôtt találtak egymásra a három viola da gamba mûvészbôl álló, elsôsorban középkori és reneszánsz zenét játszó Ariadne Consorttal. A három gamba és a szoprán énekhang összesimuló hangszíne elismerésre késztette Jordi Savalt és megihlette a neves kortárs zeneszerzôt, Dukay Barnabást. Dukay két darabot írt Adriánának, a második ezen a koncerten ôsbemutató.

A két Dukay mû között Adriána Orbán Kornélia hárfa kíséretével egy korai barokk szerzô drámai dalát adja elô. A hárfa ezúttal a lantot helyettesíti, akárcsak a koncertet indító két Dowland dal esetében. A 14. és 21. század mellett jól megfér a 20. is: az amerikai Charles Ives négy dala a húszas évekbôl és a hetvenesekbôl az egészen más világot képviselô észt minimalista szerzô, Arvo Pärt Fratres címû híres darabja most cselló helyett hárfán. „Imádok kísérletezni” - mondja Adriána és hárfamûvész partnere egyetért vele. Mint ezen a koncerten is hallható, szívesen kutatja fel a hárfa új lehetôségeit. Kortárs zenét nem nagyon szoktak a hárfások játszani, ô szeretne a 20 -21. századi hárfamuzsika „nagykövete” lenni.

Belvárosi-templom 2017. október 13-án 18:30

MÉSZÁROS ZSOLT MÁTÉ ORGONAKONCERTJE Az ugyancsak Fischer Annie ösztöndíjas Miskolcon született.

A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs irányításával folytat tanulmányokat. Részt vett többek közt Arvid Gast, Christoph Bossert, Hans-Ola Ericsson, Michel Bouvard, Ton Koopman és Szathmáry Zsigmond mesterkurzusain.

2013 decembere óta a kôbányai Szent László-templom orgonamûvésze és a Szent László Kórus korrepetitora. Magyarországon kívül Franciaországban, Németországban, Szerbiában és Szlovákiában adott hangversenyeket. 2017-ben második alkalommal nyerte el a Fischer Annie elôadó-mûvészeti ösztöndíjat. Érdeklôdésének középpontjában a történelmi orgonák mellett a napjainkban ritka, fúvólég rendszerû harmóniumok állnak. Rendszeresen fellép szólistaként, orgonakísérôként, valamint continuo játékosként.

35

GENERÁCIÓK TALÁLKOZÁSA:

MINI FESZTIVÁL Szöveg: Becze Szilvia

Fotó:© Sebestyén Zoltán

Idén éppen harminc éve, hogy két kiváló kortárs magyar zeneszerző, Durkó Zsolt és Bozay Attila kezdeményezésre megalakult a Magyar Zeneművészeti Társaság, azzal a céllal, hogy szembeszálljon a közízlés romlásával, valamint a magyar zeneszerzőket bemutassa a hazai és nemzetközi közönségnek.

Fülei Balázs és Győri Noémi

36

A társaság által 1989-ben útjára indított Mini Fesztivál az alapítók hitvallását viszi tovább. Fekete Gyula, zeneszerzô, a rendezvénysorozat mûvészeti vezetôje, és a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetôje számára magától értetôdô, ma is cél, hogy minél nagyobb merítésben jelenjenek meg a szerzôk ezen a négynapos fesztiválon.

Felvethetjük persze, hogy a közvélekedés szerint igen kevesen érdeklôdnek az új zene iránt. A valóság mégis az, hogy egyre több kíváncsi hallgató jelenik meg a hangversenyeken. Ugyanez érvényes a zenészekre is, mert bár nagy élmény eljátszani Beethoven Sors-szimfóniáját akár negyvenedszerre is, a friss és különleges kihívást a kortárs szerzôk felkérésében érzik a muzsikusok.

Ami pedig a programokat illeti, az alapító atyák elôtt mindenképp tiszteleg a fesztivál: Durkó Zsolt és Bozay Attila mûvei megszólalnak az esteken.

A „nagy merítést” pedig mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a legifjabb generáció, a Kodály-ösztöndíjasok a legkiválóbb „idôsebb kollégák” mûvei mellett mutathatják be darabjaikat a publikumnak. Így kerül egy e stére Lustyik Ákos, Alpár Balázs, Horváth Bálint, és Nina Perovic mûve Huszár Lajos, Eötvös Péter, Sugár Miklós, Fekete Gyula, és Horváth Márton Levente alkotásai mellé.

Az egyik rendezôelv a lépegetés generációról generációra, hogy valóban minden stílus, korszak és életkor képviselôje lehetôséget kapjon a négy elôa-

C AFE BUDAPE ST dás egyikén, a közönség pedig pontos áttekintést nyerjen a magyar kortárs zene világáról. Praktikus okok pedig elsôsorban a kamaramûvek bemutatását teszik lehetôvé, hiszen leginkább erre alkalmas a Várkert Bazár színpada, és erre ad kényelmes hátteret a fesztivál költségvetése.

Fotó: © Balazs Borocz

A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál minden évben kiemelt figyelmet szentel egy-egy ország kultúrájának. Idén az izraeli mûvészet és kultúra áll a fókuszban. Ennek megfelelôen az egyik legnevesebb izraeli zeneszerzô, Yinam Leef mûveibôl válogat majd a CAFe Budapesthez kapcsolódó újzenei eseménysorozat, a jubileumát ünneplô Mini Fesztivál is.

Yinam Leef személyében nemcsak a kiváló alkotót, hanem a jeruzsálemi Zeneakadémia rektorát is tisztelhetjük. Leef élet-

mûvében az intim szólódaraboktól a nagyszabású zenekari alkotásokig mindent megtalálunk. Mûvei a közönség elôtt és a kritikai közegben egyaránt rendre elismerésre találnak.

Adódik a kérdés, vajon a Zeneakadémia tanszékvezetôje (nem mellesleg a Zeneakadémia tudományos és nemzetközi rektorhelyettese) kizárólag szakemberként ül be a koncertekre vagy kényelmesen hátradôl a székben, és „egyszerû” mûélvezôként hallgatja az esteket. Fekete Gyula mosolyogva válaszol: számára az a legszebb pillanat, amikor már semmi dolga, csak annyi, hogy a közönség többi tagjával együtt ô maga is megismerje a fesztiválon felcsendülô mûveket: „Megpróbálok „átlaghallgató” lenni, hog y valóban érezzem a fesztivál hangulatát, és minôségét”.

2017. október 9., 10., 12., 15., 19:30 Várkert Bazár

37

IRÁNYZATOK SZINTÉZISE Jazz a fesztiválon Szöveg: Zipernovszky Kornél

A legendás énekes, Thomas Quasthoff új jazzmûsora, a szenzációs Jacob Collier debütálása, Avishai Cohen triójának illetve John Patitucci formációjának várva várt visszatérése, és hasonló rangos események teszik a CAFe-t a jazzrajongók számára idén is kihagyhatatlanná.

KERESIK A BAJT

Fotó: © Bohemia Jazz Fest

A világ feltehetôen legnagyobb tiszteletnek örvendô veterán jazz szaxofonosa, Wayne Shorter új, korábban nem tapasztalt magasságokba ért több mint egy évtizede állandó együttesével, amelyben Danilo Pérez zongorázik, John Patitucci nagybôgôzik, Brian Blade dobol. A három „kísérô” muzsikus olykor együtt is turnézik, a triót elsô pillanattól kezdve izgalmas zenei kalandnak fogták fel mind a hárman. Nevük, és az elsô albumuk címe is Children of the Light. Nem csak Shorter egy régi számára utaltak ezzel (Children of the Night), hanem arra is, hogy valami gyermeki vakmerôség van mindhármuk játékában. Tudatosan vigyáznak erre az ártatlan, nyitott hozzáállásra, amellyel a zenei anyagot kezelik.

Pérez egyenesen azt mondta egy interjúban ezzel kapcsolatban, hogy „keresik a bajt”, amikor a trió játszik, és amikor ezt átélik, abban a pillanatban a kiutat is közösen keresik belôle.

Shorter – akinek profétikus és mégis rengeteg kérdôjelet, szellemi kíváncsiságot, „mi van, ha mégse” attitûdöt hordozó – já-

téka nélkül a három zseniális muzsikus között is kialakul egy ilyen szabadon barangoló, eltévedéstôl nem félô hozzáállás. A zenéjük ugyan rengeteg-féle hagyományban gyökerezik a gospeltôl a bebopig, Patitucci mégis úgy gondolja, hogy Miles Davis Herbie Hancock-kal Shorterrel alakított kvintettje viszonyítási pont, fôleg ha ebbe a vonalba Coltrane-t is beleértjük.

Zenéjükben nincs visszanézés, még ha tisztábban is vannak szellemi örökségük jelentôségével, szigorúan 21. századi, csillogó megfogalmazásban közlik mondandójukat. A panamai Pérez a jazzképzés csúcsa, a Berklee egyik vezetô professzora, szólópályájának kiemelkedô ága a szimfonikus és a latin jazz irányzatok szintézise. Patitucci, mióta Chick Corea leszerzôdtette, az egyik legkeresettebb bôgôs a világon, Pérez tanárként is kollégája. Óriási sorozat van már a háta mögött saját néven kiadott, maga komponálta és hangszerelte albumokból is.

Blade az egyik legkülönlegesebb dobos a zenei életben, talán, ha akarna sem tudna konvencionálisan játszani. Énekes-dalszerzôként is aktív, a Müpában már ebben a minôségében is fellépett, és ugyancsak több meghívást kap dobosként, mint

38

C AFE BUDAPE ST

Fotó: Jazzfest Wien/Harald Hoffmann/DG

AZ EGYOLDALÚSÁG BESZÛKÍTI AZ EMBER ÍZLÉSÉT

Thomas Quasthoff, aki önironikusan magát a világ legújrafelismerhetôbb énekesének nevezi, ezzel utalva születési rendellenességére, a világ egyik legsikeresebb basszbaritonja.

Többszörös Grammy-díjas, a legnagyobb opera- és koncertszínpadok sztárja volt, mégsem érte be ezzel. Jelmondata: „A legmagasabb színvonalon szeretném az embereket szórakoztatni – az, hogy csak szépen énekeljek, sosem lett volna elég nekem”. Az 57 éves Quasthoff szokatlanul sokoldalú mûvészi pályán mozog. Két éve már dirigál is, a Máté passió volt az elsô darab karmesteri repertoárján. Amióta orvosai tanácsára búcsút mondott az operának, és egy idôre a koncertpódiumnak is, hogy óvja hangját, azóta prózai szerepeket, narrációt is vállal, háromszereplôs kabaréban mûködik közre, amelynek oly nagy hagyománya van a német kultúrában és szerencsére most már megint sokat énekel is. Érdemes megjegyezni, hogy Quasthoff, mielôtt énekesi karrierje oly meredeken megindult volna felfelé, éveken át a német NDR közszolgálati rádióadó teljes állású munkatársa volt. Harmadik egész estés jazz-programjával érkezik Budapestre. Ahogy a próza és a kabarépódium, úgy a jazz sem akkor vált fontossá számára, amikor már világsztár volt, hanem jóval korábban: zenei tanulmányai után ugyanis jogot is végzett, civil állása volt és ezalatt lépett fel éjszakai bárokban jazzénekesként – vagy éppen parodistaként.

Talán ezzel magyarázható a meglepetés, amit rajongóinak akkor okozott, amikor elôször adott ki végig jazzprogrammal lemezt: fantasztikus természetességgel énekel jazz-örökzöldeket a Watch What Happens címû, tíz ével ezelôtti jazzalbumán.

Három évvel késôbb még szélesebbre vetette ki hálóját, R&B, soul és pop-dalokat is elôadott – az egyoldalúság beszûkíti az ember ízlését, szokta mondogatni. Kísérô zenekarában Till Brönner trombitás, Alan Broadbent zongorista, Wolfgang

Haffner dobos, és más kiválóságok gondoskodtak a jazzes hangszerelésekrôl, izgalmas improvizációkról. A nálunk már Tony Lakatossal is többször megfordult doboson kívül a zenekarban most Frank Chastenier zongorázik, mellette Quasthoff állandó bôgôse, Dieter Ilg hallható.

KIFÔZI A MAGA KOMPÓTJÁT Óriási szenzáció volt a brit tinédzser, Jacob Collier feltûnése, amióta 2011 végén elkezdte publikálni a YouTube-on saját készítésû, rájátszásos felvételeit – az egész zenekart és az összes vokált ô adja elô, slágereket és saját nótákat is mûsorára tûz.

Ettôl persze még nem neveznék a jazz öreg és fiatal világsztárjai – Quincy Jonestól Jamie Culllumig – zseninek, akinek „még a pórusaiból is árad a tehetség”. Egynyári csodát már többet is kitermelt a legnagyobb videó megosztó, de Collier már örökzöld, mind a 23 évével. Bármilyen zenei anyagból kifôzi a maga kompótját és ugyan minden ízt felismerünk benne, mégis pompás, mindenkinek ízlik. Az otthoni audio-video stúdiót már keményebb dió volt átvinni a világ legnagyobb jazzfesztiváljainak (csak idén: Montreal, North Sea, Koppenhága) színpadára ezzel az egyszemélyes produkcióval. A mentôangyal Ben Bloomberg, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) média-laboratóriumának munkatársa képében jött el, aki felajánlotta Collier-nek segítségét, és együtt, a világhírû egyetemen dolgozták ki azt az összetett multimediáFotó: © Courtesy of Jacob Collier

amennyit el tud vállalni. A trió egy részrôl a Shorter-féle koncepciót képviseli, stílusában azt az izgalmas, bevállalós kortárs jazzt, amelyet oly sokan a csúcsra helyeznek. Másfelôl: három, a saját pályáján kiugróan sikeres szerzô/zenekarvezetô együttese, akiknek saját arcéle valamivel jobban kirajzolódik a trió felállásban, mint Shorterrel kvartettben.

39

ÉS MÉG: KÜLÖNBÖZÔ KORTÁRS STÍLUSOK Avishai Cohen, sok más izraeli jazzmuzsikushoz hasonlóan ugyannyira van otthon New York-ban, mint Tel Aviv-ban – nálunk néhány éve lezajlott triós bemutatkozása és mesterkurzusa óta rengeteg rajongó várja, hogy új mûsorát meghallgathassa. Az An Evening with Avishai Cohen címû produkciót májusban mutatta be Európában. Míg az ütôs Itamar Doari már a múltkori, Magyarországot ért intô turnén is itt volt, a zongorista, Omri Mor új tag a trióban. Maga is komponál, és több stílusban mozog egyformán otthonosan, mind az arab mind a zsidó zenében, a bôgôs-énekessel duóban is szokott szerepelni.

A világzene terepén tájékozódik Lukács Miklós is kizárólag saját szerzeményeit játszó zenekarával, amelybe legutóbbi albumára két kortárs amerikai sztárt, Larry Grenadier bôgôst és Eric Harland dobost kérte fel. Lukács virtuozitásáról már sok Avishai Cohen

40

újat nem lehet elmondani, hiszen Eötvös Péter, majd Dresch Mihály utóbb Charles Lloyd mellett az egész világ felfigyelt rá, hogy milyen fantasztikus „all-round” hangszerré volt képes tenni a cimbalmot. Grenadiert ezúttal Harish Raghavan helyettesíti.

Oláh Kálmán vezetésével a magyar világzene és jazz élvonalbeli elôadói szövetkeznek a CAFe Kodály elôtt tisztelgô, de végig improvizatív koncertjére Zeneakadémián. Az est egyik felében Oláh Kálmán Klenyán Csaba klasszikus klarinétmûvésszel játszik duóban, eredeti Kodály-témákból készült Oláh Kálmán-feldolgozásokat, illetve Herczku Ágnes népdal-énekesnôvel Kodály által gyûjtött népdalokból adnak elô Oláh Kálmán-feldolgozásokat. A koncert másik felében pedig a ritkán hallható Oláh Kálmán Sextet játszik A kiváló zenészekbôl álló együttes Oláh Kálmán saját kompozícióit is megszólaltatja a koncert során.

Ugyancsak különleges kollaboráció helyszíne lesz az Opus Jazz-klub, amikor az ott már egy lengyel tematikus programon is nagy sikert aratott Adam Bałdych norvég muzsikusokkal, Tore Brunborg szaxofonossal és a Helge Lien zongorista triójával együtt ad mûsort. Bałdych egyedülállóan tudta bebizonyítani, hogy az ô hangszere is alkalmas a jazz és más kortárs stílusok izgalmas és meglepô megszólaltatására.

Fotó: © Andreas Terlaak

lis elektronikus rendszert, amelyben a kép és a hang elôre felvett, a színpadon hang/képmintázott, illetve élôben elôadott, közte módosítókon és harmonizálókon átvitt részekkel lesz teljes koncertélményt adó produkció. Mielôtt itt vesztenék el érdeklôdésüket az élôzene konzervatív hívei, elmondjuk, hogy az utóbbi egy-két évben Collier színpadon együtt dolgozott a közremûködéseiket erôsen megválogató Metropole Orkesttel, a Snarky Puppyval és a Take 6-szel.

C AFE BUDAPE ST

AZ ÖRÖK INSPIRÁCIÓ Balog József, Káel Norbert, Jazzical Trió, vendég: Szôke Nikoletta Szöveg: Becze Szilvia

Fotó: © cincerfoto.hu

Fotó: © jozsefbalog.com

Fotó: © nikolettaszoke.com

A jazz egyik legendája, Chick Corea szerint Bartók valójában jazz-zenész volt, aki jóval megelôzte korát. Akár akarta, akár nem: harmóniai és ritmikai megoldásaival ihletô hatást gyakorolt a jazzre. Olyan újításokat hozott, olyan koncepciókat alkotott, amelyeket a jazzben szinte változtatások nélkül lehet alkalmazni – vélekedik Corea.

Látszólag tehát kínálják magukat a bartóki alkotások, a helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb, magyarázza Káel Norbert, jazz-zongorista: „Nagyon sok mûvet átjátszottam, hogy megtudjam, melyek azok, amelyek engedik, hogy hozzájuk nyúljak, és melyek nem. És tényleg számos olyan mû van, amely önmagában varázslatos, de nem viseli el a szabad feldolgozást. Ám ott van például a Román népi táncok, vagy a 26. Szonáta, amelynek dallamsora, harmóniavilága nagyon is alkalmas a továbbgondolásra. Ám érdekes módon, hiába tanulmányozom a kottákat, ez csak akkor derül ki, ha leülök a zongorához, és eljátszom a darabokat”.

A CAFe Budapest koncertjén Bartók és a jazz kapcsolatát nem „csak” jazz-muzsikusok fedik fel a közönségnek, hanem hozzájuk társul a klasszikus zenei szcénából jól ismert, a nemzetközi koncerttermekben is rendre sikert arató, kiváló zongoramûvész, Balog József. A két zongorista, Balog és Káel barátsága nem új keletû, csaknem húsz éves emberi-szakmai kapcsolat fûzi össze a két remek zenészt. Ezen az estén Balog József mutatja meg a közönségnek az eredeti mûveket, Káel Norbert triója, és a vendég, Szôke Nikoletta, énekesnô pedig a jazz-értelmezést. 2015-ben a BMC-ben már bemutatkozott a közönségnek a projekt, az a koncert igazolta a zenészeket, igenis érdemes továbbvinni, fejleszteni a kezdeményezést.

A Jazzical Triót eredetileg Káel Norbert (zongora), Oláh Péter

(bôgô), és Pecek Lakatos András (dob) alkotja, ám az októberi koncert idején Oláh Péter kínai vendégszereplésnek tesz eleget, így a szerepét Pecek Lakatos Krisztián veszi át, akinek tudásában és felkészültségében bízhatnak kollégái és a publikum.

Szôke Nikoletta mély tónusú jazz-hangjába pedig elbûvölôen vegyülnek a népies színek, ideális hangszínt adva a bartóki világnak.

Vajon egy „hivatalos” klasszikus zenész kíváncsi-e saját lehetôségeire, határaira. Tehát, vajon Balog József marad-e a kaptafánál, vagy kipróbálja magát a jazz hangulatában is. Káel Norbert nem késik a válasszal: „Azt mondhatom, hogy ô a klasszikus etalon, aki a mûveket eredeti formájukban szólaltatja meg, mi pedig egyfajta szabad variációt adunk mellé, de valóban elhangzik néhány részlet a Mikrokozmosz-kötetekbôl, amelyeket kétzongorás felállásban játszunk. Így ô is kacsintgat kissé a jazz felé. Józsival egyébként azért jó játszani, mert amellett, hogy tökéletesen interpretálja Bartókot, a jazzes hangzás és az improvizáció sem áll távol tôle. Szívesen fogadta a kihívást, átlépi a klasszikus zene határait, és egy kicsit belekóstol a jazzbe”.

2017. október 16., 19:00 Zeneakadémia – Solti György Kamaraterem

41

TÉR, IDÔ, EMBER Szöveg: Orbán Györgyi

Fotó: Práczky István

Átszellemült természet – Élô magyar festészet címmel rendezik meg idén is a Magyar Festészet Napját a CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztiválon október 6-tól a Bálnában.

A tárlat egészen a hónap végéig látogatható.

Kiemelt szerepet kap a festészet napi rendezvényeken a XI. kerület, mert onnan indult annakidején a program, azonkívül sok a galéria, sok kiállítás nyílik, köztük Vojnich Erzsébet Munkácsy- és Príma Primissima-díjas és Verebes György Munkácsy-díjas festô munkáiból, galéria sétákat és mûterem látogatásokat is szerveznek.

Másutt megtartják a Nyitott Mûtermek Délutánját október 21. és 22-én, idén a 11. alkalom lesz, hogy a nézôk a kulisszák mögé leshetnek, alkotómûvészekkel beszélgethetnek.

42

ÜVEGFESTÉSZETI TÁRLAT Budapesten elôször lesz üvegfestészeti tárlat szintén a Bálnában, kiállítanak a rajztanárok, külön lesz Nôi vonal címmel nôi képzômûvészek tárlata, 100 mûvész pedig két helyszínen kisképeket, 20x20 centiméteres alkotásokat mutat be.

VARÁZSSZÔNYEG A BÁLNÁBAN! Ugyanis Rug Art Fest – Szônyegre hangolva címmel rendezik meg a Kortárs Szônyegtervezôk I. Fesztiválját október 7-tôl. A Szônyegtervezôk Társasága (SZETT) 2017 elején alakult azzal a céllal, hogy népszerûsítse a magyar szônyegtervezôk törekvéseit. Sajnálatos, ahogy Lôrinc V. Gabi szônyeg-falikép-szövet tervezômûvész, a SZETT alelnöke lapunknak megfogalmazta, hogy a szônyegtervezôk ipari háttere lassan megszûnt, a

Fotó: © LVG Textilart bemutatóterem és Tapestry Labor

Az alkalomból festményekbe burkolódzik az egész ország, mert legalább háromezer képet láthatnak az érdeklôdôk a rendezvényhez csatlakozó dunántúli galériáktól Szegedig és a határokon túli kiállítóhelyekig. A festészet napja alapítvány elnöke, Verebes Gyögy zentai születésû Munkácsy-díjas festô mindezt indokolva lapunknak elmondta, hogy a rendezvény kapuját évrôl évre szélesebbre kívánják tárni. Idén rendezik meg az elsô tematikus tárlatot a víz, a hal, a természet témakörében a Földmûvelési Minisztérium pályázati felhívására, de nem kötelezô jellegû a téma, a kurátorok más körben is válogatnak. A minisztérium fölkért 25 kiváló portréfestôt, akik 25 tudós halbiológus arcmását festik meg és állítják ki. Az Alapítványnak a legfontosabb eseménye a Bálnában megrendezett három generációs tárlat, ez azt jelenti, hogy kiállít 40 év alatti, 40 és 70 év közötti és 70 fölötti, összesen 150 mûvész.

Október 18-án, Szent Lukács nevenapján, a festôk és az orvosok patrónusának ünnepén pedig a festészet napi díjkiosztó ünnepséget tartják meg a Bálnában.

C AFE BUDAPE ST soproni és a békéscsabai gyár is bezárt, de reményt keltô, hogy vannak kisebb manufaktúrák, mint az örkényi, a dévaványai és a kôszegi nemezgyár. Ezért a szônyegfesztivál keretében megrendezik az Itt nemez van! címû programot. Így a fesztiválon bemutatják a modern kori szônyegszövés technikái, a csomózás, a hurkolás mellett a nemezbôl készült tárgyakat, például puffokat, fali burkolatot, paravánt, ülôpárnákat, táskákat. A tárlaton 25 textilmûvész állítja ki munkáit. Több kísérô programot is terveznek, így a látogatók megismerhetik a szövés különbözô technikáit, megtanítják a szakszavakat, például, hogy mit jelent a nyüst. Szalai András építész elôadást tart Tér – szônyeg címmel. Kisszériás, egyedi tervezésû szônyegekbôl pedig elôször tartanak aukciót, és elôször osztják ki az Aranyvilla-díjat.

FLORA AND FAUNA OF THE JEWISH AUTONOMOUS REGION

ANGYALOK, BÁBUK, ABLAKOK, LÉPCSÔK, KAPUZATOK láthatók Aknay János Kossuth-díjas festômûvész képein Csorba Zoltán gyûjteményébôl az Art9 Galériában október 10-tôl.

Aknay János nyíregyházi születésû, de 1971 óta Szentendrén él, a Vajda Lajos Stúdió alapító tagja, munkássága szervesen illeszkedik a Vajda, Korniss, Bálint, Barcsay, Deim nevével fémjelzett szentendrei iskola konstruktív vonulatához. Képein visszatérô motívumai a városka architektúra elemeibôl és Szentendre progresszív mûvészeti hagyományaiból táplálkoznak. Ahogy a mûvész elmondta, 10-12 kisebb festménye, rajza, szitanyomata, néhány vázlata kerül a galéria falaira különbözô alkotói korszakából.

100 SZÓBAN BUDAPEST címmel kiállítás nyílik a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtárban október 6-án. Negyedik alkalommal hirdetett pályázatot a Mindspace csapata azért, hogy akinek kedve van, foglalja ös�-

Fotó: © Yevgeniy Fiks

Fotó: Práczky István

(A Zsidó Autonóm Terület növény- és állatvilága) címmel kiállítás nyílik október 7-én a 2B Galériában a Ráday utcában.

Az orosz távol-keleti Birobidzsánról van szó. Ahogy Böröcz László galériavezetô elmondta, Jevgenyij Fiksz (Yevgeniy Fiks), az 1972-ben Moszkvában született és 1994 óta New Yorkban élô posztszovjet konceptualista mûvész birobidzsáni festményeit, fotóit, rajzait, videóit, korabeli dokumentumokat láthat a közönség. A kiállítás címe egy propaganda film címe, amelyet a szocializmus éveiben forgattak. A Távol-Keletre telepített zsidók a mocsarakat lecsapolták és gazdag búzater-

Nevezetes sorozata a madarakról szól, de elkészítette Vincent van Gogh híres holland festô életmûvét is 20 érmen. Kisplasztikákat is farag fából. A mester - elmondása szerint - közepesen munkamániás, izgatják a mobilplasztikák. 1959-ben született Budapesten, a Képzô- és Iparmûvészeti Szakközépiskolában érettségizett majd édesapja, id. Szlávics László és Makrisz Agamemnon mûtermében leste el a szobrászat mesterfogásait.

mô vidéket varázsoltak oda, a régió állatvilága is változatos az erdôségek és a Kínától elválasztó Amur folyó miatt. A szibériai területet az 1930-as évek Sztálin nagy népáttelepítési akciója keretében az orosz zsidóságnak jelölték ki lakhatásra.

1930. augusztus 20-án rendeletet hozott az Orosz Föderáció kormánya a Zsidó Autonóm Terület létrehozásáról a transzszibériai vasút mellett, Kína közvetlen szomszédságában.

NÉZÔPONT

címmel a „határtalan” éremmûvész, szobrász, ifj Szlávics László kisplasztika méretû órákat, szerkezeteket, mintegy 6-8 munkát állít ki a Kiskép Galériában, a budai várban október 6-tól. Pszeudo gépei idô és ember viszonyát boncolgatják. A mûértô közönség elsôsorban érmeirôl ismeri az alkotót. Az érmeket ôsi pénzverési, de öntött bronz technológiával is készíti.

sze 100 szóban, mit érez, gondol a városról. Tavaly a pályázatra 1300 szöveg érkezett. Idén is szakmai zsûri bírálja el a szövegeket, és elôször jutalmazza külön a 18 év alatti kategória gyôzteseit. A legjobb 12 mûvet kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve kiállításon láthatják az érdeklôdôk a könyvtárban.

cafebudapestfest.hu

43

TEXHIBITION

Egyedi kivitelezésû lakástextilek a Fugában Szöveg: Becze Szilvia

Textil-Tér-Tánc címmel a Góbi Rita Társulat nyitja meg október 14-én, 18 órakor a Szigeti Szilvia által megálmodott Texhibition kiállítást a Fuga Budapesti Építészeti Központban.

A textilmûvész számára pályája kezdete óta fontos, hogy más mûvészeti ágakat integráljon a textilmûvészet köré.

Szigeti Szilvia 2009 óta szinte minden vernisszázst Góbi Ritával együttmûködve hoz létre. Nem csupán félszavakból értik egymást, a táncmûvész-koreográfus számára is rendkívül fontos, hogy elôadásait élô zene kísérje. Így a CAFe Budapest és a Design Hét keretében látogatható Texhibition igazi családi-baráti vállalkozás lesz. A megnyitó kortárs táncelôadását ugyanis Szigeti Szilvia és alkotótársa-férje, Radnóti Tamás belsôépítész lánya, a kiváló ifjú zongoramûvész, Radnóti Róza zongorajátéka teszi teljessé.

A szervezôk pragmatikus, az alkalmazott mûfajba tartozó nyüstös és jacquard szövött, valamint transzfer- és digitálisnyomással készült lakástextilekkel várják az érdeklôdôket. A kiállítás installációját is különleges formában képzelték el az alkotók, Szigeti Szilvia és Radnóti Tamás, mert a textileket mobil installáción mutatják be. A rendhagyó látvány mellett praktikus okok miatt, hiszen a FUGA sok koncertnek ad helyet, így nem akarták „bebetonozni” a kiállítási elemeket.

44

A tárlat összeállításának ötlete-története sok évre tekint vissza. Az alkotó-házaspár dizájnerként végzett az egyetemen, céljuk az volt, hogy gyári körülmények között váljanak tervezôvé.

Ehhez azonban hiányzott a megfelelô háttér.

Egy textilesnek két lehetôsége volt: vagy önállóan kézmûveskedik, vagy a meglévô, illetve újjáéledô gyártókkal mûködik együtt. Mûvészcsapatok híján azonban utóbbi lehetôség sem egyszerû, Szigeti Szilvia és férje mégis ezt az utat, a hosszú távú tervezést választotta. Négy gyártót, és tizenhat tervezôt kértek fel a Texhibitionre, amely egyébként a szintén általuk szervezett, tizenkét éve minden évben megrendezett „madeinhungary”, magyar dizájnereket bemutató tárlat részeként jött létre. Az egyéni tervezôk között minden generáció képviselteti magát, a pályakezdôtôl a szakma legendás, 82 éves mesteréig. A legfiatalabbak – Szabados Erzsébet és Tóth Daniella - most végeztek a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemen, a rangidôs mester pedig Pájer Emília, Ferenczy-díjas textilmûvész. A szervezôk számára fontos a nemzetközi kitekintés is, az októberi tárlaton a svéd Linda Svensson Edevint mutatja meg alkotásait, akinek tervezéseit egyébként az IKEA is forgalmazza. De itt lesz az egyik legfontosabb szakmai központ, az osztrák Textile Kultur Haslach mûvészeti vezetôje, Christina Leitner is. A cél természetesen az, hogy a magyar tervezôk és az osztrák cég a jövôben együttmûködésekben is gondolkodhasson.

Október 15-én szakmai napot is tartanak a szervezôk, ennek keretében az érdeklôdôk az alkotókkal is találkozhatnak. Fontos, hogy a kiállított darabok eljussanak a vásárlókhoz. Szigeti Szilvia és alkotótársai nem szívesen állnának meg a bemutatásnál, a cél az, hogy az egyedi kivitelezésû lakástextilek a szó szoros értelmében otthonra találjanak…

2017. október 14., 18:00 Fuga Építészeti Központ www.eventuell.hu

C AFE BUDAPE ST

Lírai dalok Marokkóból

© 2015 Mezzoforte | Ulla C. Binder

Szöveg: Görömbölyi Vanda

Az 1977-ben alakult izlandi zenekar, a Mezzoforte nagyszabású turnéval ünnepli 40. születésnapját, és ennek keretében a magyar közönség ismét találkozhat a zenész-legendákkal. Az instrumentális jazz-funk együttes négy alapítója még kamaszkorában, egy cserkész-fesztiválon talált egymásra. Kezdetét vette a néhol hullámvölgyekkel is tarkított, de összességében töretlen sikersorozat. A köztudatba 1983-ban, Garden Party címû számukkal robbantak be, ami azóta is kihagyhatatlan eleme minden funk-bulinak. A kiváló zenészekbôl álló csapat nem elôször játszik Magyarországon, számos alkalommal adtak elsöprô sikerû koncerteket, Szombathelyen, Pécsen és Budapesten egyaránt. Ezért, ha egy garantáltan jó hangulatú estére vágyik, és már érzi a boogie-t a lábában, ott a helye október 8-án az A38-on!

Aki az indie-pop felé kacsingatna inkább, és jobban kedveli a vokális zenét, annak a Lola Marsh és társai estje ígér felejthetetlen élményt. Az idei CAFe Fesztivál nemzetközi fókuszában az izraeli kultúra áll, amelynek napjaink egyik népszerû könnyûzenei képviselôje a Tel Avivban alapított formáció. Gil Landau and Yael Shoshana Cohen egy születésnapi partin találkoztak, ahol néhány óra elteltével, távol a tömegtôl Gil, már édesapja régi gitárján kísérte éneküket. Nem sok idônek kellett eltelnie, hogy a csapat többi tagjára is rátaláljanak, és izraeli klubokban, bárokban kezdjenek zenélni, mint ahogy ahhoz sem, hogy a 2015-ben megjelenô Sirens dalukat milliók töltsék le világszerte. A SZIGET fesztiválon is fellép az együttes, de aki inkább a „pormentes” szórakozás mellett teszi le a voksát, igyekezzen a jegyvásárlással, mert biztosan teltház lesz az állóhajón október 19-én.

A CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál hûen hírnevéhez idén is nagy súlyt fektet arra, hogy a nemzetközi zenei trendek újdonságait is megmutassa a hazai közönségnek. Az experimentális zene német képviselôje, a zongorista-zeneszerzô Martin Kohlstedt, aki az idei groningeni Eurosonicon is felléphetett, új albumát mutatja be az A38-on október 18-án Az eddig megjelent két figyelemreméltó lemeze, a Tag (Nappal) és a Nacht (Éjszaka) után biztosra vehetjük, hogy a klasszikus zongorajátékot a Fender Rhodes hangával ötvözô zenész, aki az elektronikus zene világába is elkalandozik munkáiban, igazán különleges produkcióval készül ôszre.

Fotó: The Imaginarium of Klara Fowler

SZUPER ERÔS MEZZOFORTE

A 26. CAFe Budapest Kortárs Mûvészeti Fesztivál könnyûzenei programjainak egyik legkedveltebb helyszíne, az A38 Hajó igazán különleges koncertekkel várja a közönséget október 6-22. között. A legendák és a nemzetközi zenei élet fiatal sztárjai mellett két lemezbemutató is bekerült a fesztivál programjába.

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a libanoni énekesnô, Yasmine Hamdan fellépése elôtt találkozhatott az A38 közönsége a svéd-magyar származású Antonia Vai-jal, aki a CAFe fesztiválon a lemezbemutató koncertjére várja a közönséget október 20-án. A soul-folk díva útra kelt, hogy inspirációit, élményeit új dalokban énekelje meg. Az énekesnô vallja, egy nomád lelke lakik benne, ami segít megtalálni a szívében élô ôsi erôt, és ami megmutatja az útját. Az új album egyik, utazása során született dalát már megismerhettük a nyáron. A Warrior Soul videója Marokkóban játszódik, és hûen tükrözi Antonia Vai világát: az igazi, szabad lelkû alkotót, aki az úton van igazán otthon.

45

46

Fotรณ: fokert 150

City Guide Az élhetô városért

A legkeményebb szívû turisták is elismerôen nyilatkoznak Budapest szépségérôl, földrajzi adottságairól, sokarcúságáról.

Jó ok a büszkeségre, ugyanakkor komoly felelôsség megôrizni Budapest jó hírét.

Több neves városépítész véleménye szerint az élet minôségét, egy metropolisz értékét nem csupán épületei határozzák meg, hanem az épületek közötti különbözô funkciójú terek. A Fôvárosi Kertészet másfél évszázada ôrködik azon, hogy a legkedveltebb terek, a parkok szépsége minél teljesebb legyen.

A Duna két partján a rég- és a közelmúlt emlékei egyaránt érdesek a felfedezésre.

Budapesten a múlt gyakran új köntösben jelenik meg. Középkori épületben mai kényelem, szecessziós palotában merész vonalakkal dolgozó divatszalon, körúti házban rusztikus sörözô, világkonyhát mûködtetô vendéglô.

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából emelt Centenáriumi emlékmű a Margitszigeten

47

150 ÉVES BUDAPEST KERTÉSZETE

Szöveg: Rosta Gábor • Fotók: Práczky István

48

CIT Y GUIDE

Fotó: © Fortepan.hu

Különleges alkalom egy cég életében a másfél évszázados jubileum. Kevés szervezet éri meg az alapítás 150. évfordulóját. Különösen Magyarországon, Budapesten nehéz eljutni a másfélszáz éves fennálláshoz, túl sok változás, túl sok átalakulás, túl sok rendszerváltás történt az elmúlt tizenöt évtizedben. A történelem minden rezdülése érintette és nyomot hagyott a város zöldterületein és fáin, így a Fôvárosi Kertészeti Vállalaton is.

A Fôvárosi Kertészeti Zártkörûen Mûködô Nonprofit Részvénytársaság elôdjét 1867-ben alapították, az akkor fejlôdésnek induló Városliget parkosítási és kertészeti munkájának segítése érdekében. A Városliget volt Európa elsô közparkja, kialakítása során eleve a közösségi közpark funkciót tartották szem elôtt.

A következô fontos dátum 1873. Pest, Buda és Óbuda egyesítésével alakult meg Budapest, Magyarország fôvárosa. A Fôvárosi Kertészet ekkor már nem csak a Városligetért volt felelôs, hanem az egyre szaporodó parkokért, fasorokért is. Kiváló szakemberek vezették a vállalatot, akik együttmûködve a Királyi Szépítô Bizottsággal gyors ütemben gyarapították a városi fasorokat, parkokat, virágkiültetéseket. 1870 táján a vállalathoz tartozott csaknem 1,3 millió négyzetméternyi zöldterület. Az ezernyolcszázas évek utolsó évtizedei Budapest hatalmas - gazdasági, építészeti, kulturális és szépészeti - fejlôdését eredményezték, ahogy nôtt a város, úgy jelentkezett az igény a fasorokra, parkokra. Óriási kertépítészeti munka volt ebben az idôszakban a Margitsziget parkosítása, amely az angol tájképi kert elemeit viseli 49

magán, ellentétben a barokk kertek mértani formáival. A nagy parképítések mellett kevésbé feltûnôen, de folyamatosan szaporodtak a budapesti parkok és fasorok, az elsô világháború után pedig megjelentek az elsô játszóterek is.

1939-re a Budapesti Kertészeti Vállalat már 199 közparkot, mintegy 4 millió négyzetméter zöldterületet, 86 ezer utcai sorfát és 42 játszóteret kezelt a fôvárosban.

A második világháborúban, Budapest ostromakor elpusztult a parkok 90 százaléka, az épületek és felszerelések 40 százaléka. Évtizedekig tartott a háborús sérülések gyógyítása, a fákból el kellett távolítani a repeszeket és lövedékeket, a parkokban ki kellett hantolni az ott eltemetett halottakat.

A hatvanas években kezdôdtek a nagyszabású lakótelep építések Budapesten, a csatlakozó parkosítási és fásítási program nagyarányú fejlesztéseket igényelt. Ebben az idôben 25003000 kertész dolgozott a vállalatnál, megalakult Tahiban a FÔKERT 100 hektáros faiskolája. A nyolcvanas évek végére a cég által gondozott zöldterületek nagysága elérte a 23 millió négyzetmétert és több mint másfél millió fa tartozott a vállalathoz. A rendszerváltás idôszakában a Fôváros átadta a 50

kerületeknek a zöldfelületek jelentôs részét, csak a történelmi parkok és fasorok maradtak a FÔKERT kezelésében, például a Margitsziget, a Városliget, a Gellérthegy, a Vérmezô és még jó néhány történelmi park, továbbá a legszebb fasorok, például az Andrássy úti fák, a Szilágyi Erzsébet fasor.

Mára a moderntechnológiák alkalmazásával, a gépesítéssel, a faápolás magas szintû fejlesztésével a FÔKERT az európai kertészeti vállalatok élvonalába küzdötte fel magát. Az elmúlt évtizedekben a városi lakosság egyre öko-tudatosabb és igényesebb a városi zöldfelületek kérdésében, hiszen az emberek saját bôrükön tapasztalják a változó klímaviszonyok negatív hatásait. Ezért is fejleszti a FÔKERT a városi kertészeti kapacitásait, egyebek között idôs fa átültetô berendezést vásárolt, és 2017-ben elindította a „10 000 új fát Budapestre” programot, ezzel is intenzíven növelve a városi faállományt.

A jubileumi évre számos látványossággal készült a FÔKERT. Ezek egyikeként megújult a Margitszigeti szökôkút fényjáték és zenei kínálata, kellemes szórakozást kínál a sziget látogatóinak esténként. Jubileumi esemény a nagy népszerûségnek örvendô gellérthegyi csúszdás játszótér teljes átépítése, szabadtéri kiállítás nyílt a FÔKERT történetérôl a Városháza téren, an-

CIT Y GUIDE

gol-magyar nyelvû történelmi albumot jelentetnek meg. Honlapjukon, a www.fokert150.hu címen, a FÔKERT-tel, ezen a város parkjaival és fasoraival kapcsolatos fotókat, dokumentumokat gyûjtik és osztják meg a nagyközönséggel.

Belekezdtek egy okos telefon applikáció fejlesztésébe, BudapestGreen néven, amely bemutatja Budapest legfôbb parkjait, fasorait, botanikai ritkaságait, szöveges és képi információt ad a fôváros zöld területeirôl. Az okos telefon alkalmazás segítségével követhetôvé válik a 150 év története, de ennél sokkal több hasznos információt is szolgáltat: magyar, illetve angol

nyelven tájékoztat a budapesti ivó kutak és nyilvános WC-K elhelyezkedésérôl, a FÔKERT kezelésében lévô játszóterekrôl, a parkok sportfelszereléseirôl. Az alkalmazás szórakoztató része a Margitsziget legfôbb látványosságait egy játék keretében mutatja be, amellyel virtuális pontokat gyûjthet az érdeklôdô, végiglátogatva a Margitsziget legfôbb értékeit.

A BudapestGreen Applikáció nemcsak a jubileumi évre készült, a következô években tovább bôvítik az alkalmazás témáit, hozzájárulva a modern és barátságos és smart Budapest megteremtéséhez.

51

VÁROSFELFEDEZÔ SÉTÁK Szöveg: Orbán Györgyi • Fotók: Práczky István

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) városfelfedezô, múltidézô sétákat szervez Budapesten október 6. és 22. között a CAFe Budapest keretében. Legelôször október 8-án délután fél kettôtôl a régi pesti zsidónegyedet fedezik fel mintegy másfél, két órás sétával.

A 18. és a 19. század fordulóján a dunai átkelôhöz vezetô Országút mentén alakult ki a régi pesti zsidónegyed. Központja a mostani Budapest VII. kerületében a Király utca volt. II. József császár 1781-es rendelete ugyanis lehetôvé tette a zsidók beköltözését a városba. Elôször a Madách térnél az Orczy bárók hatalmas bérházába költöztek Óbudáról, de jöttek Morvaországból és Galíciából is. (A házat 1936-ban lebontották.)

A Király utca – Csányi utca – Klauzál tér – Kisdiófa utca – Dohány utca – Károly körút által határolt városrész nyüzsgô kereskedelmi központ lett. Ezen a területen állították fel 1944ben a pesti nagy gettót, ahová 70 ezer embert zsúfoltak be.

A neológ és az ortodox hitközségek székházai, fôtemplomai is ebben a városrészben kaptak helyet, mint a Dohány utcai 52

nagyzsinagóga, a Hôsök temploma, a Goldmark terem. A közelben áll az Otto Wagner (1841-1918) híres osztrák építész, a bécsi szecesszió egyik vezetô egyénisége tervezte Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve a Löffler-testvérek tervezte Kazinczy utcai zsinagóga, az ortodox zsidóság központja. A szervezôk azt kérik, hogy a sétán résztvevô férfiak fejfedôrôl, a hölgyek fejkendôrôl gondoskodjanak. Találkozási pont az Örkény Színház elôtt, a Madách tér 6. alatt.

Budán, a XII. kerületben a Csörsz utcai ortodox temetôt nézik meg egy órás angol-magyar nyelvû vezetés keretében a résztvevôk ugyancsak október 8-án, délután 4 órakor. A MOM Kulturális Központ elôtt lesz a találkozó, ott is szükséges a férfiaknak a fejfedô, a nôknek fejkendô.

CIT Y GUIDE Kulturális sétát szerveznek október 15-én délután 3 órától Terézváros zsidó emlékei között az Oktogontól a Hôsök teréig.

A találkozó a Jókai téren, az író szobra elôtt lesz. Az indulási pont közelében, a Jókai utca 1. alatt található az oltalom alatt állt svéd követségi ház, amelyben Raul Wallenberg svéd zsidómentô diplomata egyik irodája is mûködött. 1945. január 8-án a nyilasok betörtek a házba és 260 zsidót elhurcoltak, a legtöbbjüket a Dunába lôtték.

Az Andrássy úton sorakoznak az egykori magyar zsidó arisztokrácia villái, amelyek közül 15 csillagos ház volt. A Csengery utca sarkán álló neoreneszánsz palotában mûködik a mai Terror Háza Múzeum, amelyben Hûség háza néven 1937-tôl a Szálasi féle nemzetiszocialista mozgalom regnált. Az Andrássy út 67-ben, a Régi Zeneakadémián tanított a nagy zeneszerzô, Liszt Ferenc, akit antiszemita vádakkal illettek egy könyve és Richard Wagnerhez fûzôdô kapcsolata miatt. A Köröndön élt és alkotott Kodály Zoltán híres zeneszerzô, zenepedagógus, aki zsidó feleségét, Sándor Emma asszonyt mentette a vészkorszak idején. A sétálók megtudhatják azt is, hogy a Hôsök terén álló Millenniumi Emlékmûrôl a 14 király mellôl hova tûnt 5 Habsburg uralkodó szobra a II. világháború után. Azt tudni, hogy közülük egy, Mária Terézia szobra felújítva 2011-ben került át a Szépmûvészeti Múzeumból a gödöllôi Grassalkovich-kastély parkjába. A fiatal császárnôt ábrázoló alkotást Zala György készítette. www.cafebudapestfest.hu

Ritka alkalom, hogy a zárt temetôt erre az alkalomra megnyitják. Ez Buda egyik legrégibb zsidó temetôje, az 1890-es évektôl temetkeztek e helyen szigorú vallási elôírások szerint. Minden sír Kelet felé néz, a feliratok héber nyelvûek. Áronnak, Mózes bátyjának utódai, a kohaniták, akik papi feladatokat láttak el, külön parcellában nyugszanak, sírköveiken áldást osztó kéz látható.

A Városmajor zsidó szemmel címmel lesz angol és magyar nyelvû mintegy másfél-két órás vezetés október 15-én és 22én délután 2 órakor. A résztvevôket a városmajori Jézus Szíve templom (XII. Csaba u. 5.) elôtt várják, a férfiak hozzanak ide is fejfedôt, a nôk fejkendôt.

A Városmajor 1944-45 telén a féktelen erôszak, a nyilasterror szörnyû helyszíne volt. Kun „páter”, a kiugrott minorita szerzetes vezetésével a nyilas csôcselék 1945. január 14-én a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dávid Ortodox Szanatórium és Kórház 160 betegét, orvosait, ápolóit lemészárolták, az épületeket kifosztották, majd a holttestekkel együtt fölgyújtották. A közeli Maros utca 16. alatti Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézetét 1945. január 12-én támadták meg, 100 beteget és orvost gyilkoltak meg. Az Alma utca 2-ben, a temesvári Árkay Aladár építette villában mûködô ortodox idôsotthon lakóit az alkalmazottakkal együtt – mintegy 90 embert –, január 19én kíméletlenül megölték. A halottak többsége a Csörsz utcai temetôben nyert végsô nyugalmat.

53

EGY HÁZ, AMELY TUD MESÉLNI… St.George Residence Hotel Deluxe Szöveg: Szentgyörgyi Rita • Fotó: www.stgeorgehotel.hu

A fôvárosi idegenforgalom egyik centrumában, az UNESCO világörökségi listáján szereplô budai Várnegyedben épp 10 éve nyílt meg a St.George Residence Hotel Deluxe. Budapest elsô luxus apartman hoteljét korábban beválasztották Európa top 100 butikhotelje közé.

A mai Fortuna – hajdan Középsô – utca a vár egyik fôútvonala volt. 1310-bôl származnak az elsô írásos emlékek a három, középkori alapokra épült házról, amelyeknek története szorosan kapcsolódott az ország történelmének fontos eseményeivel.

Az 1600-as évek elején nyerte el az épületegyüttes késô barokk, copf külsejét. A 18. században itt mûködött az elsô katonatiszti vendégház és vendéglô. Buda töröktôl visszafoglalása (1686) után a város 1784-ben vásárolta meg és építtette vendégfogadóvá, kávéházzá. Az 1868-ig üzemelt Fortuna fogadó Buda társasági életének egyik központja volt, jeles hazai és külföldi utazóknak, elôkelôségeknek adott szállást. 1788 novemberében II. József német-római császár és magyar király is megpihent falai között.

54

Egy idôben fontos szellemi központ mûködött itt: a magyar jakobinus mozgalom képviselôinek találkozóhelye volt. A ház vendégkörét a 19. században elsôsorban magas rangú kereskedôk alkották. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott épület felújítása után, a hatvanas évek közepétôl 2004ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Múzeumnak adott helyet. (Az intézmény ma Óbudán található.)

A 2005 mérföldkô a Fortuna ház történetében, elkezdôdött a magánkézbe került épület helyreállítása és apartman szállodává alakítása. Kremnicsán Ilona építész tervei alapján tizenöt hónapos intenzív munkával újult meg. A mûemléki értékeket megôrizve a ház külsô architektúráját, a díszítôfestéseket, a belsô térsorokat a 18. század második felének építészeti stílusá-

CIT Y GUIDE

ban restaurálták. Tudományos kutatáson alapuló kivitelezéssel készültek a homlokzati munkák. Újjávarázsolták a kôszerkezeteket, a faragott aranyozott ajtókat, a bronzlábakon álló cserépkályhákat.

2007-ben avatták fel a várbeli Szent György térrôl és szoborról elnevezett ötcsillagos kastélyszállodát, amely egyszerre családias, meghitt, romantikus és elegáns. A Residence 26 konyhával is felszerelt lakosztálya üzletemberek, családok, igényes turisták számára ideális átmeneti otthont kínál. A csendes udvari részt a földszinten 4, az emeleten 14, a tetôtérben 8 szeparált elhelyezésû, különbözô méretû (40-100 négyzetméteres) apartman foglalja el. Minden lakosztály berendezése más hangulatot, színvilágot áraszt, javarészt empire hatású bútorokkal. A nemrég elhunyt filmszár, Roger Moore és még jó néhány híres vendég megfordult a St.George-ban.

A Residence földszintjén található étterem különleges hangulatát a több száz éves falfestmények és a gótikus ülôfülkék

adják. A kapualj északi oldalán található termet például a freskómaradványokra tájképszerûen megfestett egzotikus növények, kaktuszok, madarak díszítik. Az Arany kos és a Tükör rendezvényterem berendezése a külsô kép copf stílusával harmonizál. A kastélyszálloda alagsorában található a lovagkor hangulatát idézô borozó, amely kiváló helyszínt kínál ünnepi eseményeknek, céges banketteknek, fogadásoknak. A régészeti feltárás során kilenc lépcsôfokot találtak, ami a pincerendszert a Dunával összekötô labirintusba vezet - a legenda szerint. Ezt a részt bebetonoztatták a tulajdonosok, mondván nem akarnak csontvázakra lelni…

A St.George Étterem gasztronómiai karakterét az elsô két évben Lukács István többszörös Oscar-díjas séf és a Légrádi testvérek irányításával a magyar konyha határozta meg. A piaci igényeknek megfelelôen késôbb a világkonyha is felkerült az étlapra. Az étterem egyik specialitása a mai napig az ötféle erdei gombából készült leves Lukács István receptje nyomán.

A Szent György fogadó nevezetességei közé tartozik a felújítás során épségben megôrzött százötven éves védett Bakator szôlôtôke. Az ôsi magyar szôlôfajtából készül a ház bora, 2500 üveggel palackoznak belôle évente. A Bakator adta az ötletet a Szent György Borrend alapításához, amelynek jelenleg huszonkét tagja van, köztük írók, tudósok, orvosprofesszorok. A St. George pincéjében a borrend tagjává avatás Mátyás korának reneszánsz stílusát idézô díszruhában történik. A Szent György Borrend jelmondata: „Finis coronat opus (A vége koronázza a mûvet). Magyarország legrégebbi fogadójaként a St.George Residence Hotel Deluxe a közelmúltban hungaricumok gyûjteményébe került. stgeorgehotel.hu

55

ÁZSIA ÉS EURÓPA A TÁNYÉRODON Szöveg: Somogyi Szonja • Fotó: PIXELTASTER

Miért is hagynák el a turisták Budapest legnépszerûbb, központi helyszíneit, a pesti belvárost, a bulinegyedet, a csodás rakpartot, ahonnan gyönyörô kilátás nyílik a budai oldal történelmi emlékeire? Hát éppen a budai oldalért. De nemcsak a Várnegyed vagy a Várkert Bazár miatt érdemes átsétálni Budára: májusban nyílt a Fáma, amely ázsiai-európai fúziós konyhájával várja a kifinomult gasztronómia iránt érdeklôdôket.

A fine dining étterem séfje, Huszár Krisztián nem akar megfelelni a trendeknek, a magyar fôvárosban egyre nagyobb teret hódító ázsiai konyhát nem „divatból” kapta fel. Szenvedéllyel fôz. Néhány hónapos ázsiai körútján, valamint az azt megelôzô hosszú évek, a Michelin-csillagos éttermekben eltöltött idôszakok alatt szerzett tapasztalatait felhasználva alkotja meg az ételeit. „Imádom Ázsia ízeit, a fûszereit, a hangulatát, mindent” – mondja lelkesen a séf, aki hamarosan ismét útnak indul keletre, hogy újabb inspirációkat szerezzen. Krisztián „szeszélybôl” fôz.

Az étterembe belépve ebbôl a szeszélybôl nem sok látszik, a Vági Oszkár tervezte helyiséget a természetet megidézô letisztultság jellemzi. A fa meleg barnáját a mély tónusú szürkékkel és vörösréz kiegészítôkkel, valamint a párás dzsungelek hangulatát idézô buja zöld növényzettel ötvözô belsô tér nyugalmat, 56

már-már az otthonosság érzetét kelti. Amit csak fokoz az, hogy az ajtón belépve egybôl a nyitott konyhába látunk, ahol a konyha állandó stábja dolgozik, nem titkolva egyetlen munkafolyamatot sem: minden a közelben ülô vendégek orra elôtt zajlik.

Sôt, az ablak alatt elhaladó járókelôk akár be is kukkanthatnak és megleshetik például a cukrászokat alkotás közben.

A tányérokra kerülô kreációk Huszár Krisztián és csapata agyszüleményei, a séf szerint teljesen ösztönösen készülnek az ételek, amelyek épp annyira ázsiaiak és annyira európaiak, amennyire az még nem túlságosan tolakodó. Az alapanyagok egy részét értelemszerôen külföldrôl hozatják. A séf elmondta: remek kínai, japán, thai és vietnami beszállítókkal létesítettek kapcsolatot.

Természetesen minél több terméket igyekeznek Magyarországról beszerezni, így például a vacsora végén az asztalra kerülô sajttál mindegyik darabja a Zala megyei Kozmadombjáról érkezik.

CIT Y GUIDE Az alapanyag azért is kiemelt fontosságú a Fámában, hiszen a séf aktuális álma mellett ennek rendelôdik alá az étlap. Emiatt olykor hetente, vagy talán naponta is változik a kínálat annak megfelelôen, hogy mibôl sikerül a legjobbat beszerezni. A keddtôl szombatig nyitva tartó étterem külön ebédre és vacsorára szóló étlappal várja a vendégeket, igazodva az igényekhez. Ebédre három fogást kínálnak, ezek között a mangósalátával felszolgált sült kacsamáj és tárkonyos babbal tálalt ropogós bôrô malacsült is megfér. Vacsorára három-, négy-, öt-, és hatfogásos menüsorválasztható.

Huszár Krisztián szerint az európai-ázsiai fúziós konyhának azért van létjogosultsága, mert „Európának szüksége van egy kis Ázsiára, Ázsiának meg egy kis Európára”, hogy megbolondítsa, kiszakítsa az unalmas, a megszokott gasztrovilágból. Ételeiben Ázsia ízei nem „robbannak be”a szánkba. Olykor csak egy-egy fôszer, vagy technológia erejéig jelennek meg, mégis szerves részét képezik az adott ételnek.

Ilyen például a préselt malac, amely több órán át tartó sous vide-olás után még hosszan fô a Ramen levesben. A fôszerek különleges kombinációjának köszönhetôen mintha sült hús íze olvadna szét a szánkban, amint a két tepsi között lepréselt húst megkóstoljuk. A hús apró kapribogyót, meglepô erôvel bíró medvehagyma-kaviárt, francia savanyú uborkát és citrus alapú japán szószt, ponzut kap kísérônek.

Kinek való hát a Fáma? Azoknak, akik megunva kicsit a belvárosi nyüzsgést annak mégis a közelében fogyasztanának el meglepô ételkreációkat. Váratlan és játékos ízekben bôvelkedô ebédjüket vagy vacsorájukat. Meglepetés csak egy dologban biztosan nem lesz: a minôségben és a profizmusban. famabudapest.hu

57

SÖRFORRADALOM BUDAPESTEN

Igazi magyar kézmûves italok a belvárosban Szöveg: Somogyi Szonja • Fotó: Rizmajer és Tsa. Kft.

Az egyenesen a pincébôl csapolt, hagyományos eljárással készült, igazi kézmûves sörökért nem kell messzire utazni Budapesten. A fôváros egyik legforgalmasabb útvonalán, a József körúton idén nyílt Rizmajer Sörházban a belvárosi nyüzsgés közepén kóstolhatunk bele a magyar sörkultúrába – és a sörrel járó gasztrokultúrába.

CORTEZ, CINGULUS, ÉDES ÉLET A 350 négyzetméteres sörházban mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A pulton 18 csapra vert sör közül választhat a betérô, amelyek egyenesen a pult alatti, a sörök számára legideálisabb hômérsékletûre, 9 Celsius-fokosra hûtött pincébôl érkeznek. Aki haza is vinne az ízes, vagy hagyományos búza, világos sörökbôl, az három hatalmas hûtôbôl is válogathat. „Ha 18 féle sört csapol az ember, akkor a leglassabban fogyó tizennyolcadikért is felelôsséget vállal. Fontos volt, hogy fenn tudjuk tartani a minôséget, ezért alakítottunk ki olyan rendszert, amely az amúgy is hûvös pincét tovább hûti 9 Celsiusra” – mondta el a Budapest’s Finestnek Rizmajer József, a sörház tulajdonosa és alapítója. Hozzátette, hogy a pult alatt a csepeli Rizmajer sörfôzdében is használt tisztító eljárást alkalmaznak, amely cirkulálja a sört.

A csapra vert sörök között mindig megtalálhatók az állandó 58

fajták: a világos, a búzasör, a porter, a mézes-narancsos gyömbérsör, a konyakos-meggyes és a szilvás. De többnyire akad cider is, a Rizmajer saját limonádéja és 1-2 vendégsör is. Ezek Rizmajer József elmondása szerint a „kollégák”, a többi magyar sörfôzô aktuális, jól sikerült fôzetei.

Az 1994-ben alapult Rizmajer Sörház mindent a minôségnek vet alá. A családi vállalkozásként üzemelô sörfôzde Budapest külsô kerületében, Csepelen évente 2-3 ezer hektoliter sört készít természetes anyagokból, hagyományos eljárással. Aki kilátogat oda, a sörfôzdében meg is nézheti, hogyan készülnek az egyes italok. Mint Rizmajer József felidézte, eredetileg csak a saját üzleteiket kívánták ellátni jó minôségû sörökkel, majd a 2010-es évek elején a „sörforradalom” kitörésekor saját bemutatótermet is létrehoztak Csepelen. Az igény azonban mind nagyobb lett, hogy a márka kedvelôi a belvárosban is ihassák kedvenc söreiket, ezért idén új sörházat nyitottak a József körúton.

CIT Y GUIDE

A sörfôzde az elmúlt több mint 20 évben mintegy 25-30 féle sört készített, amelyek közül a nagy kedvencek idôrôl idôre visszatérnek, esetleg a vendégkör visszajelzése alapján állandóvá válnak.

A legkedveltebbek között van a Cortez kukoricasör, a rumos-szilvás sörmix vagy a Cingulus fekete sör. Szezonálisan kapható Májusi bock (Maibock), a Märzen márciusi sör és az Édes élet néven futó csokoládé stout is.

Mivel a Rizmajer sörházban csak pultos kiszolgálás van. Az emeleten helyet foglalók elbizonytalanodhatnak 1-2 korsó ütôs sör után, vajon megkockáztatják-e újabb kör kérését a földszinti pultnál? Egyelôre. Ôsztôl ugyanis várhatóan bevezetik fent a kártyás öncsapolás lehetôségét, három átfolyás mérôs sörcsap

MAGÁNAK CSAPOL – INNOVÁCIÓ A SÖRHÁZBAN A sörház a híres 4/6-os villamos vonalán, a 2-es metró egyik állomásához közel, a turisták számára is könnyen azonosítható Blaha Lujza tér mellett kapott helyet. A háromszintes pub földszinti része hatalmas tereivel, izgalmas megoldásaival csábítja a hûsítô italra vágyókat. Oldalt a fapados vonatülésekre emlékeztetô boxokban, hátul a sörfesztiválok hangulatát idézve hosszabb asztaloknál nagyobb társaságok is helyet foglalhatnak. A minimalista, fôként fával operáló stílust remekül megtöri a pincébe, illetve a felsô szintre vezetô fém csigalépcsô.

A sör mellett rendszeresen megéhezôk táborát biztosan boldoggá teszi a Rizmajer Sörház látványkonyhája. Itt nemcsak a szokásos sörkorcsolyákat – melegszendvicset, ropit, hasábburgonyát – kóstolhatjuk. Hatalmas hamburgerek, óriás bécsi szeletek, grillezett sajt és roston sült csirkemell is kínálja magát az étlapon. Sôt, a világot egyre inkább meghódító, a Balaton partjáról a városba is beköltözött tradicionális magyar lángossal is felitathatjuk az elfogyasztott italokat.

várja majd a vendégeket a felsô szinten. A tervek szerint késôbb a kártya nemcsak a fenti csapoknál, hanem a pultnál is használható lesz, és kiváló ajándékként is szolgálhat a sörök szerelmesei számára.

rizmajersor.hu

59

EGYSZERÛSÉG, AMI NAGYSZERÛ IS Szöveg: Karcsay Ágnes • Fotók: NON+

A NON+ divatmárka nyolc évvel ezelôtt jött létre, akkor még csak hobbiként.

Azóta komoly üzleti vállalkozássá nôtte ki magát. Ma már minden egyes döntés, kollekció, kommunikációs anyag és megjelenés, tudatos tervezés eredménye.

60

CIT Y GUIDE „Teljesen átalakultunk, és ezáltal minden sokkal hatékonyabb és profibb módon zajlik. A NON+ márka teljes egészében saját tulajdonban van, jelenleg két boltvezetô, eladók és gazdasági, valamint marketingvezetés egészíti ki az én munkámat. Így kerek egész a csapat” – összegezi röviden a márka eddigi történetét Kiss Sarolta, a NON+ tervezôje.

A NON+ ruhák kényelmes, praktikus, könnyen kezelhetô darabok. Saroltáék kiváló minôségû és tartós alapanyagokkal dolgoznak, Magyarországon gyártatnak, magyar

érték. Az egyszerûség, ami nagyszerû is” - szögezi le. A trendeket figyeli ugyan, de csak minimálisan hatnak rá. Konkrét elképzelése van arról, hogy mit szeretne csinálni, mi az, ami ô maga. Mindebben pedig nem ismer kompromisszumot.

A NON+ ruhákat jelenleg a MOM Parkban, valamint az Andrássy úton nyílt elegáns showroomban lehet személyesen megvásárolni. A márkaimázs szerves része a személyes törôdés és figyelem, amelyet a vásárláskor tapasztalhat meg az, aki a NON+ mellett dönt. A ruhát díszítô, alig észrevehetô plusz jel azt is üzeni: viselôje nem hétköznapi környezetben, és átlagon felüli kiszolgálást élvezve jutott hozzá. Természetesen lehetôség van a webshopból való rendelésre is. Utóbbi esetben legfeljebb két hetet kell várni a kiválasztott darabra, de az is lehet, hogy már 1-2 napon belül átvehetô.

Sarolta jelenleg a 2017-es ôszi kollekció utolsó simításait végzi, közben pedig már a jövô tavaszit rajzolja. Mivel a ruhaterveken kívül még elég sok a munka egy kollekcióval – fotózások, grafikai anyagok, dekoráció, egyéb megjelenések – így általában a megelôzô szezon végére készülnek el mindennel. A következô nagy lépés a márka életében a külföldi

varrodákkal állnak kapcsolatban. „A stílus következetesen ugyanaz: ez vagyok én, ezt tudom hitelesen közvetíteni.

Visszafogott, sportosan letisztult elegancia jellemzi a modelleket. A darabok kombinálhatósága pedig végtelen” – sorolja a márka jellemzôit a fiatal dizájner. És, hogy mindezek fényében milyen is a NON+ ruhákat viselô nô? Sarolta szerint igényes, tudatos, magabiztos, életvidám, kényelmet szeretô és nyitott az egyedire. Nôies, de egyben sportos is, kreatív, nem trendkövetô, hanem hosszútávon gondolkodó, véleményformáló és ambiciózus. „Nagyon fontos a ruhákban elrejtett, az adott kollekciót inspiráló »üzenet«. Ezek a szavak, mondatok az én lelki állapotomat, utamat szimbolizálják, épp hol tartok, vagy min mentem keresztül” – magyarázza Sarolta. A tervezô szerint ezek a mottók lelki tartalommal és energiával töltenek fel minden ruhadarabot.

A márka a slow fashion irány szerint mûködik. „Ha egy NON+ ruhát megvásárolsz, biztos, hogy hosszú évekig tudod hordani. A márka tartós értékeket, egyedi stílust képvisel a divatvilágban” – vallja a tervezô. A letisztult, finom elegancia nem csupán Sarolta ruháin, hanem minden munkáján visszaköszön. Ez a stílus jellemzi grafikusként és lakberendezôként is. „Szeretem az egyszerûséget, számomra a kevesebb több.

A lényeg az egyszerû alap megtalálása, és legyen a viselôje az, aki felöltözteti magát a szerint, hogy mi az, amire vágyik.

Elviheti sportos irányba az adott szettet, de egy magas sarkú cipôvel vagy ékszerekkel elegáns megjelenést érhet el” – sorolja a lehetôségeket Sarolta, hozzátéve, hogy az összhatás akkor jó mindenben, ha nincs feleslegesen túlbonyolítva. „Nálam ez az

piacon való megjelenés lesz, amin már régóta dolgozik a csapat és a tervezô szerint „lassan beérik ez a gyümölcs is”.

A tervezôt a nyugalom, a csend, a hullámzás, az esô, a szél, az egyensúly inspirálja. Szeret sétálni a természetben, jógázni, meditálni és relaxálni. Sarolta számára lételem a nyugalom. A dolgos hétköznapok után, hétvégén irány a természet, vagy a konyha, mert a fôzés számára kikapcsolódás is egyben.

Budapestet egy „kis csodának” tartja. „Szeretem a hidakat, Pest és Buda sokszínûségét, és szeretem a sok kis dizájner boltot, amely ellepte a várost. A belvárosban kószálni mindenképp érdemes és utána le a Duna-partra, át Budára, és ki Szentendrére, vagy Kisorosziba. Gasztronómiai szempontból végtelen a választék. És, ha külföldiként valaki eljut Badacsonyba, és a Balaton felvidékre, az is igazi kikapcsolódás” – vallja a tervezô. nonplusz.hu

61

AZ ELSŐ 25 ÉV

Fotó: Kempinski Hotel Corvinus Budapest

Évfordulót köszönt a budapesti Kempinski Hotel Corvinus

Idén áprilisban ünnepelte a Kempinski Hotels, hogy 120 éve nyújt élményekben gazdag szolgáltatásokat vendégeinek. Budapesten kettôs az évforduló, mert a Kempinski Hotel Corvinus Budapest 25 esztendeje nyílt meg.

62

Fotó: Práczky István

CIT Y GUIDE

A Kempinski Hotel Corvinus számos kulturális és kulináris programmal lepi meg vendégeit és partnereit a jubileumi évben, amelyek közül csak kettôt kiemelve: a hotel gazdag mûgyûjteményének legszebb darabjait ôsszel Tihanyban állítják ki és szeptemberben, szombat délutánonként újra indul a hotel kávézójában a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem hallgatóinak koncertsorozata.

Egy borkereskedéssel, majd egy szerény étteremmel vetette meg a lábát Berlinben az alapító, Berthold Kempinski az 1870es években. Ebbôl fejlôdött ki alapelve, a luxus társadalmasítása alapján az exkluzív szállodahálózat, amely új sztenderdeket honosított meg a vendéglátásban.

A magyar fôváros szívében, monarchia-kori épületek szomszédságában a 1992-ben nyitotta meg kapuit Kempinski Hotel Corvinus Budapest. Megtestesíti a négy pillérre, azaz az esztétikára, gasztronómiára, kultúrára és az élet szeretetére épülô Kempinski-filozófiát.

A hotel 349 tágas szobával és lakosztállyal, Közép-Európa elsô Nobu éttermével és a közös helyiségeket és szobákat díszítô modern magyar képzômûvészeti alkotásokból álló gyûjtemén�nyel büszkélkedhet. Elsôk között alkalmazza a legkorszerûbb technológiákat az elektromosautó-töltô állomásoktól egészen a liftekben és közösségi terekben található iFace digitális tükörig.

A szobákat Gábor Áron litográfiái és Orosz István metszetei díszítik, amelyek egyazon téma variációi. Orosz István metszeteit a múlt század képei ihlették. A szobákban elhelyezett eredeti alkotások a Kempinski Hotel Corvinus mûvészet iránti elkötelezettségét tükrözik: ez az egyetlen luxusszálloda Budapesten, amely saját kortárs magyar mûgyûjteménnyel büszkélkedhet.

A dizájner szakma csillaga, Maria Vafiadis cégének (MKV London) irányítása mellett felújított lobby kilenc méteres belmagasságával hat az érkezô vendégekre. A látogatót fogadó két impozáns oszlop az új burkolatnak köszönhetôen fenséges,

szoborszerû formát öltött, amelyek sima felülete csillog a beáramló fényben. E harmonikusan ívelô térben kapott helyet , a modern The Living Room kávézó, a fantáziadús koktélokat és ínyenc hamburgereket kínáló, saját „Music Sommelier”-t foglalkoztató Blue Fox The Bar és a laza, kötetlen hangulatú ÉS Bisztró.

A bisztró megjelenésében egy vidéki kúria konyháját, egy családias vendéglôt idéz. Az ÉS étlapja három részre tagozódik: elsôk a falatkák, amelyeket a jellegzetes magyar és bécsi fogások követnek, a sort pedig a grillételek zárják. A gasztronómiai élményt válogatott kézmûves borok és sörök teszik teljessé.

Az ÉS-ben szolgálják fel a Kempinski specialitásának számító, 100 elembôl álló büféreggelit is.

A Nobu Budapest a Nobu globális étteremhálózat elsô közép-európai tagja. A lobbyból, illetve az utca felôl is megközelíthetô. Matsuhisa Nobuyuki új stílusú japán konyhája a világ legkeresettebb kulináris élményei közé tartozik. A budapesti étteremben a fôszakács, Schreiner Gábor feladata a japán-perui ízvilág bemutatása, miközben az étlapon magyar elemek is szerepelnek. Ilyen magyar fogás például a libamáj polenta krokettel.

A budapesti Kempinski negyedszázada során számtalan világsztárt fogadott. A Forma1 sztárjait: például Michael Schumachert, Fernando Alonsót, Gerhard Bergert, Nelson Piquet, Kimi Räikkönent, Damon Hillt, David Coulthardot, Felipe Massát. A zenei és filmélet kiválóságai: Sir George Soltit, Yehudi Menuhint, Kobayashi Ken-Ichirót, Kurt Masurt, Angelina Joliet, Annette Beninget Antonio Banderast, Arnold Schwarzeneggert, Brad Pittet, Chuck Berryt, Daniel Craiget, David Eddie Murphyt.

www.kempinski.com/en/hotels/welcome/

63

F RE E

OFFIC

BUDAPEST INGYEN CITY MAP CITY M ES AP

BUDAP CITY M EST AP IAL TO UR

IST M AP

AUTUM N

| 2017

FREE

PUBLIC TRANS 21 FR PORT EE AT TRACT DISCO IONS UNTS UP TO 50%

SEE M ORE. S A V w w w.b E MO R ud a p e st-card E. .com

Felelôs kiadó Bán Teodóra ügyvezetô Kiadói igazgató Monostori Diána Főszerkesztô Albert Mária CityM ap_201 bud_hir 7_03_ôsz detes Kiadói menedzser / mûvészeti vezetô Práczky István _133x9_cover_v 2_mm 01.indd .indd 1 1 Fotómenedzsment MitteComm Kft. Címlapfotó Práczky István Magyar nyelvû lektorálás Szôdy Macó 2017.05 2017.08 .17. 10 .24. 15 :32 :39:58 Angol nyelvû fordítás / lektorálás Csipke Zoltán Pál

A BUDA P ELFOGA EST CARD DÓHELY EK JELÖLÉ SÉVEL

A HIVATALOS TURISTATÉRKÉP

KERESSE A BUDAPESTINFO POINTOKNÉL ÉS A BUDAPEST CARD VISZONTELADÓKNÁL!

Kiadó BTFK Nonprofit Kft.

1052 Budapest, Városház utca 9–11.

Telefon +36 1 486 3300 e-mail marketing@budapestinfo.hu Hirdetés szervezés Sali Mária Hirdetésfevétel hirdetes@budapestinfo.hu Telefon +361 486 3309

Megjelenik évszakonként

Minden, a kiadványban megjelent kép, szöveg és grafikai tartalom a szerzôi jog védelme alatt áll.

A kiadvány megrendelhetô a szerkesztôség címén

budapestinfo.hu/budapest-s-finest

Aquaworld.One name, tons of memories One of the biggest indoor Water parks and Resort in Europe offers unforgettable entertainment for the whole year, for the whole family.

Whether it is a one-day break, wellness weekend or a family vacation, Aquaworld means all of them.

Relax and fun in one place .

Check in, chill out www.aquaworldresort.hu

A resort of: