A SZETE második konferenciája - ABSZTRAKTKÖTET

Page 1


SZEGEDI TÖRTÉNÉSZHALLGATÓK EGYESÜLETÉNEK MÁSODIK KONFERENCIÁJA Szerkesztette: Dávid Benjámin Dr. Kiss Gábor Ferenc Lengyel Ádám

Szeged, 2020



Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Második Konferenciája Absztraktkötet Időpont: 2020. augusztus 19. Támogatóink

ISBN: 978-615-6060-31-0 (pdf) (Creative Commons) Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 (CC BY-SA 4.0)


A konferencia programja 2020. augusztus 19. (szerda) Bejelentkezés a Google Meet felületre (8.00-8.25) Megnyitó (8.25 – 8.30) I. szekció – Ókor (8.30 – 9.45) Szekcióvezető: Bán Katalin SZTE doktorandusz Jacsó Ibolya Harpalos első szökése Kapi Péter Diviciacus: egy druida ábrázolása Szögi László Alea iacta est? – Átkelés a Rubiconon Ormos Bálint Város és vidéke. Egy antik fogalom történeti vizsgálata Kérdések (15 perc) II. szekció – Középkor (9.45 – 10.40) Szekcióvezető: Faragó Dávid MNL OL ELTE doktorandusz Sebők Attila Diplomáciai kapcsolatok a II. keresztes hadjáratban Martus Nikoletta Vízi közlekedés a 14. század első felében Magyarországon Danka Balázs Az elhunyt uralkodókról fennmaradt források kritikai elemzése Kérdések (10 perc)

1


III. szekció – Újkor (10.40 – 11.55) Szekcióvezető: Schvéd Brigitta Kinga PTE doktorandusz Csapó Fanni Chorográfiák. A korabeli földrajzi tudás közvetítői vagy térképek „szövegkönyvei”? Szabó-Gajmer Bernadett Jean de Léry útinaplója Brazíliáról 1557-ben Gera Zsuzsanna Háremtől a Hatalomig Pásztor Renáta I. Péter ukrán integrációs politikája a poltavai csatát követően Kérdések (15 perc) Szünet (11.55 – 13.00) IV. szekció – Magyarország az 1848-as forradalom után (13.00 – 13.55) Szekcióvezető: Apjok Vivien SZTE doktorjelölt Orosz Bálint Nagyvázsonyi követválasztás kövekkel és botokkal (1861) Rudisch Ferenc A biopolitikai szemlélet Markusovszky Lajos közegészségügyi tárgyú szövegeiben Sztán Iván Helységnévrendezés 1898–1912, a helyre nem állított történelmi magyar elnevezések Kérdések (10 perc)

2


V. szekció – Magyarország az I. világháború után (13.55 – 15.10) Szekcióvezető: Kőrös Ákos SZIE doktorjelölt Domonkos Ádám Egészség- és szociális védelem Szabadkán az első világháborút követően Csőke Márk Nemzethűségi igazolások a Bácskában 1941–1944 Bíró Róbert "Hull a hó, fú' a szél..." avagy Magyarország szerepe a második világháborúban, egy Hős életén keresztül Dávid Benjámin II. világháború következményei Endrőd társadalmára és demográfiájára Kérdések (15 perc) VI. szekció – Angolszász történelem (15.10 – 16.05) Szekcióvezető: Balatoni Balázs SZTE doktorandusz Berczeli-Nemcsényi Alex Texas a 19. század elején egy német-amerikai író szemével Singer Márton Viktória királynő Gombos Jarmo Egyesült Királyság 1945–1997 – nagyhatalomból középhatalom Kérdések (10 perc)

3


VII. szekció – Hadtörténet (16.05 – 17.20) Szekcióvezető: Lengyel Ádám SZTE doktorandusz Árvai Lajos Az 1621-es svéd típusú hadszervezet változásai a kortárs seregszervezési iratokban Domján Máté Konföderációs lobogó a Suri kastély felett - Az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága az okinavai csatában Zsiga Nikoletta A Rongyos Gárda tevékenységének szakirodalmi megítélése a Horthy-korszaktól kezdve napjainkig Mezey Csaba Bence „Search and Avoid” – Az amerikai és a dél-vietnami haderő kapcsolata a vietnami háborúban (1955–75) Kérdések (15 perc) VIII. szekció – Szovjet blokk története (17.20 – 18.15) Szekcióvezető: Berczeli-Nemcsényi Alex SZTE doktorandusz Csík Ádám Lajos Egy korszak tükrében. Az MTA Könyvtárának 150 éve az ’50-es és 60-as évek szemszögéből Bessenyei Vanda Egy „amerikai kém” Csehszlovákiában – Noel Haviland Field csehszlovák kapcsolatai Kiss Szandra A szovjet Hold-program kudarca, avagy hogyan veszítsünk el egy űrversenyt? Kérdések (10 perc) A konferencia zárása – 18.15 – 18.20

4


ÁRVAI LAJOS Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Modernkor Program arvailajos95@gmail.com

Az 1621-es svéd típusú hadszervezet változásai a kortárs seregszervezési iratokban Előadásom alapját egy angol nyelvű kézirat a „The Swedish Discipline, Religious, Civile, and Military” képzi. Ezen irat a témám szempontjából rendkívül nagy értékkel bír, mert a svéd hadszervezési modell terjedéséről tanúskodik. A Harmincéves háborúba belépő svéd seregek egy jelentős részét zsoldos csapatok alkották, ezeken belül is a skót, illetve angol származású katonák voltak dominánsak. Ahogy Robert Monro, írja „Monro his Expedition with the Worthy Scots Regiment Called MacKeys” című visszaemlékezésében, ezeket a csapatokat a svéd király, II. Gusztáv Adolf új seregszervezési elve szerint állíttatta fel, majd pedig, 1632-es halálát követően, e seregszervezési modellt és a háborúban szerzett tapasztalataikat viszik haza otthonmaradt bajtársaiknak. Ennek köszönhetően az angol polgárháború kitörésekor, e modellt kezdték el alkalmazni a presbiteriánus skótok, olyannyira, hogy a szóban forgó kézirat egy példányát Donald Mackey tábornok hagyatékában találták meg, aki segített Oliver Cromwellnek új mintájú hadseregének megszervezésében is. A dokumentum igazi érdekessége azonban nem csupán leírt tartalmában rejlik. Összehasonlítva az eredeti 1621-ben felállított svéd hadrenddel, azt láthatjuk, hogy a felépítése némiképp megváltozott és a hangsúly a seregen belül az eltolódik a tűzfegyveres gyalogság és a lovasság irányába. Mi okozhatta ezt a változást? Mennyiben hatott a svéd modell a kor angol és európai hadviselésre? Előadásom ezen kérdésekre kíván válaszolni.

5


BERCZELI-NEMCSÉNYI ALEX Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Modernkor Program berczelinemcsenyi.alex@gmail.com

Texas a 19. század elején egy német-amerikai író szemével Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század első felében érte el kontinentális határait, s kezdett el gazdaságilag is megerősödni. Már ebben az időszakban több millió bevándorló érkezett ide a megosztott Európából. Sokan indultak útnak a német területekről, akik a keleti-part városai mellett nagy számban telepedtek le Texasban. A terület népszerűségének növelésében nagy szerepet játszottak a már kiutazottak hazaküldött írásai, amelyekben igyekeztek minél pozitívabban beszámolni tapasztalataikról. Ennek oka egyrészt az volt, hogy megindokolják döntésüket, másrészt, hogy minél többeket biztassanak az ott történő letelepedésre. Erre jó példa Charles Sealsfield 1841-ben kiadott, A kabinkönyv1 című írása, amely nem egy általános beszámoló, hanem egy történelmi regény. Előadásomban az észak-amerikai kontinensre történő kivándorlás általános tendenciáinak bemutatása mellett elsősorban a szerző életére, emigrációjának okaira és a mű keletkezésének körülményeire, történetére koncentrálok. A kabinkönyv részletes, kritikai vizsgálata a kutatás következő fázisában fog megtörténni

1

Eredeti német címe: Das Kajütenbuch oder Nationale Charahteristiken.

6


BESSENYEI VANDA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA bessenyei.wanda@gmail.com

Egy „amerikai kém” Csehszlovákiában – Noel Haviland Field csehszlovák kapcsolatai Noel Haviland Field nevét a magyar történésztársadalom elsősorban Rajk László és társainak pere révén ismeri. Mielőtt azonban Fieldet a magyar Államvédelmi Hatóság letartóztatta volna 1949-ben, az „imperialista kém“ egy rövid időt Csehszlovákiában töltött, ahol kiterjedt kapcsolati hálót tartott fenn. Ismerősei és barátai közé nem csupán állami alkalmazottak tartoztak, hanem a Cseszlovákia Kommunista Pártjának fontosabb káderei is. A csehszlovák állambiztonság már Fieldnek az országba érkezésétől kezdve gyanakodva figyelte őt, ezt pedig akkor látta megalapozottnak, amikor a magyar Államvédelmi Hatóságtól Szűcs Ernő érkezett az országba, és kérte, tartóztassák le Fieldet, mivel róla komoly terhelő bizonyítékok állnak a magyar államvédelem rendelkezésére, amelyek segíthetnek számukra felgöngyölíteni egy, a Magyar Dolgoz Pártján belül zajló ügyet. Field letartóztatását követően, a magyar államvédelem kihallgatásai során mind több fény derült csehszlovák kapcsolataira. Ez lehetőséget adott arra, hogy akárcsak a magyarok, a csehszlovákok is Field személyéből és kapcsolataiból indulva építsenek fel egy grandiózus koncepciós pert. Noel Field alakja tagadhatatlanul a kommunista tömb két legnagyobb hatású kirakatperének, a Rajk- és a Šlánsky-pernek szolgált gyújtózsinórául. Előadásomban Noel Field legfontosabb csehszlovák kapcsolatait mutatom be magyar és csehszlovák állambiztonsági iratok alapján, kiemelve azokat a személyeket, akik a későbbi perek áldozatául estek.

7


BIRÓ RÓBERT Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar – Történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári brobo010104@gmail.com

„Hull a hó, fú’ a szél…”, avagy Magyarország szerepe a második világháborúban, egy Hős életén keresztül Az értekezésem célja, hogy bemutassam, milyen szerepet is kapott Magyarország a második világháborúban, ezen belül is fókuszálva a Don-kanyarban elszenvedett vereségre, valamint az azt követő hadifogságra. Mindezt főként a dédnagyapám hagyatéka, valamint édesanyámmal végzett kutatásom alapján teszem. Az előadás során be szeretném mutatni, milyen döntések, események vezettek el odáig, hogy bekövetkezett a doni katasztrófa, valamint, hogy ennek milyen következményei voltak a második magyar hadseregre, illetve Magyarország lakosságára nézve. Mivel családi érintettségem van az eseményekben, ezért főleg a dédnagyapám dokumentumait használom fel forrásként, melyet a nagymamám és öccse gondosan őriz a mai napig. Néhány ilyesfajta dokumentum alapján össze fogom hasonlítani, hogyan bántak a hadirokkantakkal a világháborút követően, majd a Rákosi-, később a Kádárkorszakban. Ezek az iratok egyértelműen megmutatják, hogy a politika, valamint a párt- és államvezetés mekkora szerepet játszott a rendszerváltást megelőző időben. Az előadásomba beépítek néhány orvosi leletet is, amelyek igazolják, milyen szenvedéseket élt át a dédnagyapám és bajtársai a háború, illetve a szovjet hadifogság alatt. Fontos célkitűzésem az is, hogy bebizonyítsam, lehet viszonylag teljes értékű életet élni a háború és a kétéves szibériai hadifogság borzalmaival együtt is.

8


CSAPÓ FANNI Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola, Neolatin Program fannicsapo@gmail.com

Chorográfiák. A korabeli földrajzi tudás közvetítői vagy térképek „szövegkönyvei” ? A földrajzleírás műfaját a humanizmus fedezte fel újra magának, a geográfiai irodalom 15. században Európa-szerte nekilendülést mutat. Ahogyan az antik, úgy a humanista geográfiák esetében is a történelem- és földrajzírás szorosan összefonódott, éppen ezért a mai értelemben vett földrajztudomány tárgyától és módszereitől messze álltak, műfajukban sokkal inkább az útikalauzokra emlékeztettek. A humanisták a régi állapotok sokoldalú szempontból való feltárását tartották szem előtt, ugyanakkor, ahogyan a humanista régészet is jól megfért a filológia keretei között, úgy a geográfia is alapvetően a filológia hatáskörébe lett utalva. A műfajokat tekintve rendkívül széles palettán mozognak a humanista földrajzleírások: a kozmográfitól, a chorográfiákon keresztül a város laudatiókig mindenféle művet fellelhetünk. Magyarországra a 15. század végén gyűrűzik be a humanista földrajzleírás műfaja, és a humanista írók számára a legfontosabb feladat az ország korabeli állapotának és területének felmérése volt. A bécsi humanista, I. Ferdindánd magyar király udvari történetírója, Wolfgang Lazius (1514-1565) tollából egy latin nyelvű (Archeologia Hungariae) és egy német nyelvű (Des Khünigreichs Hungern) Magyarország-leírás is született, valamint Laziushoz köthető a második nyomtatott Magyarország térkép (Regni Hungariae descriptio vera) is. Előadásomban Lazius Magyarország chorográfiáinak és Magyarország térképnek viszonyát vizsgálom. Mennyiben állhatja meg a helyét az a feltételezés, hogy a chorográfiát a térképhez írott szövegkönyvek?

9


CSÍK ÁDÁM LAJOS Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Könyvtártudomány MA csikadam4@gmail.com

Egy korszak tükrében Az MTA Könyvtárának 150 éve az ’50-es és 60-as évek szemszögéből A könyvtár, minden oktatási és kutatási szervezet egyik fő alappillére. A képessége, hogy alapításának célját követve, az állományával az azt használók igényeit kiszolgálja, megfelelő hátteret biztosítson a kutatások és az oktatás számára, elengedhetetlen a XIX. és a XX., de még a XXI. század oktatási és tudományos rendszerében. Ezek fényében nem csoda, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapítását követően, gróf Teleki József 1826. március 17-én, saját főúri könyvtárát felajánlva a frissen létrejött Akadémiának, létrehozta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát. Előadásom célja, hogy röviden összefoglaljam az MTA könyvtárának történetét a XIX. és a XX. század első felében. Vajon milyen nehézségekkel néztek szembe az alapítók a könyvtár felállításával kapcsolatban? Hogyan tudták kezdetben bővíteni az állományukat? A könyvtár első szabályzata mennyire volt modern? Ezeken, a felvezető kérdéskörökön túl fő célom, hogy bemutassam azt, hogy miként tekintettek az MTA könyvtárának történetére, az 1950-es és 60-as években. Előadásom fő kérdésköre, hogy miként ítélték meg az akkor már több mint 150 éve működő könyvtár korábbi tevékenységét, miért ekkoriban lendült fel a könyvtárral kapcsolatos publikációk száma, és hogyan hatott, vagy hatott e egyáltalán az akkori történeti munkákra a marxista-leninista ideológia. Miként gondolkodtak a könyvtár jelenéről, céljairól.

10


CSŐKE MÁRK Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA csmark32@gmail.com

Nemzethűségi igazolások a Délvidéken 1941–1944 A nemzethűségi igazolások a második világháború időszakában visszacsatolt országrészeken fordultak elő. Mint ismeretes, ezek az igazolások azért váltak szükségessé, hogy a visszacsatolt területeken a különböző pozíciókba a magyar politikai vezetés szempontjából nemzethű, megbízható egyének kerüljenek. A nemzethűséget pedig a terület elcsatolása és visszacsatolása közti időszakban tanúsított magatartás alapján mérték. A nemzethűségi igazolások ilyen szempontból fontos szerepet játszottak a terület történetében, de átfogó munka mindmáig nem született a témában. A terület pacifikálása során a településeken ún. ötös bizottságokat hoztak létre, a bizottság tagjait a településeken öt kiemelten megbízható egyéne alkotta. Az ötös bizottság feladata volt a lakosság nemzethűség szerinti igazolása, de ezt a szerepet gyorsan átvette a Délvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a délvidéki magyarság legnagyobb kulturális tömörülése. Kiemelt szerepük volt a nemzethűségi igazolásoknak a közalkalmazotti és a tanári pálya körében, de minden fontosabb tisztség betöltésénél szükség volt az igazolásra. Előadásomban érintem, mikor fordultak még elő nemzethűségi igazolások a magyar történelemben, milyen történelmi szituáció teszi indokolttá, hogy a hatalom a nemzethűségi igazolások módszeréhez nyúljon. Elsősorban a délvidéki nemzethűségi igazolásokra koncentrálok, azonban kiegészítésképpen a felvidéki nemzethűségi igazolások is bemutatásra kerülnek.

11


DANKA BALÁZS Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA danka.balazs92@gmail.com

Az elhunyt uralkodókról fennmaradt források kritikai elemzése A középkori királyi halottkultusz megismeréséhez és megértéséhez a különböző szövegemlékek nyújtanak segítséget. A legendáktól az egyéb elbeszélő – akár külföldi forrásokig számos forrást felhasználok a téma bemutatásához. Az elhunyt uralkodókat 3 különböző csoportba rendeztem, aszerint, hogy mennyit árulnak el róluk a fentebb említett szövegemlékek. Ezen csoportosítások alapján a magyar királyi temetkezési kultuszra helyezem a fő hangsúlyt, de figyelembe veszem azokat a tényezőket, melyek Európa-szerte divatosak voltak. Ezekből az a következtetés vezethető le, hogy a magyar királyok nem csak hogy követték az európai szokásokat, de egyes dinasztiáknak a temetkezési szokásához is invesztáltak a saját szokásaikból. Azokra a kérdésekre keresem a választ tehát, hogy mennyit tudunk meg a magyar királyok temetkezési szokásáról, és ehhez képest mennyit adtak ezek az uralkodók az európai „trendhez”. Fontosnak tartom továbbá, hogy a hallgatóságot végig vezessem a korabeli temetkezési szokásokon, lehetőleg fényképekkel alátámasztva, hogy érthető legyen a téma komplexitása. A középkorban két temetkezési módot ismerünk, melyből úgy tűnhet a magyar királyok mindkettőt használhatták saját dinasztikus temetkezésükkor! De vajon mennyiben tér el az európai szokástól a magyar, és mennyit ad ahhoz hozzá? Mennyit árulnak el ténylegesen a források, mik az a fontos részletek, melyeket esetleg elhallgatnak, illetve miért tudunk meg egyes uralkodók haláláról és temetéséről többet? Ezekre a kérdésekre kívánok választ adni az előadás során.

12


DÁVID BENJÁMIN Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA d.beni0269@gmail.com

II. világháború következményei Endrőd társadalmára és demográfiájára A második világháború időszakában és az azt követő években jelentős társadalmi változásokon ment keresztül Magyarország. Az országos adatok mellett fontosnak tartom azt, hogy helyi szinten részletesen kerüljenek feltárásra, hogy milyen változásokon esett át az adott közösség. Ezen időszakra történő vizsgálatok során érdekes adatokhoz juthatunk. Ezért döntöttem úgy, hogy szülővárosom, Gyomaendrőd 20. századi történetét kezdem el részletesen vizsgálni. (Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időben Gyoma és Endrőd két különálló község volt, majd az 1982 évtől, az összevonást követően, találkozhatunk Gyomaendrőd településsel.) Előadásomban a levéltári dokumentumok, a szakirodalom és az online adatbázisok segítségével összeállított lista által szeretném bemutatni, hogy Endrőd község lakosságából hányan lelték halálukat a II. világháború következtében. Ennek során részletesen kitérek a katonai és a civil (polgári lakosság és a holokauszt) veszteségi adatokra Endrőd településére vonatkozóan. Ezt követően a népszámlálási adatok segítségével ismertetni szeretném, hogy maga a háború alatt miként alakult a vizsgált településen a születési, házassági és halálozási számok, továbbá az adatsort kiegészítve a népszaporulatra vonatkozó adatok is bemutatásra kerülnek. Továbbá a háború következtében milyen demográfiai változások mentek végbe Endrőd községében. Végezetül kitérek arra, hogy az 1940-es évek második felében milyen társadalmi változások következtek be a kutatott településen.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.”

13


DOMJÁN MÁTÉ Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA domjan.mate@gmail.com

Konföderációs lobogó a Suri kastély felett - Az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága az okinavai csatában Előadásomban az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának részvételét fogom bemutatni, az 1945-ös okinavai csatában. A csendes-óceáni hadszíntéren a tengerészgyalogság kulcsfontosságú szerepet játszott, hiszen a hadiesemények nem egy összefüggő földdarabon zajlottak, hanem több, egymástól távolabb eső szigeten. 1945 áprilisára az amerikai csapatok már Japán délkeleti határáig jutottak. A központi szigetek elleni támadás előtt azonban még útjukban állt Okinava szigete, ahol a japánok jelentős erőket koncentráltak. A sziget új kihívásokat jelentett a tengerészgyalogság számára, hiszen a korábbi hadműveletek apró, infrastrukturálisan fejletlen szigeteken zajlottak, ezzel szemben, a Rjúkjú-szigeteken falvak és városok, kiépített úthálózat és mezőgazdasági területek jellemzik a tájat. A hadművelet legfőbb célja az volt, hogy kikötőket és repülőtereket biztosítson, az 1945 novemberére tervezett Japán elleni offenzívához. A közel három hónapig tartó harcok során a tengerészgyalogság addigi legnagyobb arányú veszteségét szenvedte, köszönhetően a japán védők tökélyre fejlesztett, mélységi védekezésre koncentráló doktrínájának és fanatikus elszántságának. Az okinavai csata másik sajátossága a kamikaze támadások nagymértékű alkalmazása és a kényszersorozott civil lakosság bevetése volt.

14


DOMONKOS ÁDÁM Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA domonkosadam96@gmail.com

Egészség- és szociális védelem Szabadkán az első világháborút követően Előadásomban az egészség- és szociális védelem témakörét mutatnám be az első világháború utáni Szabadkán. Előadásom célja, hogy a közönséggel megismertessem kutatómunkám eredményeit. Munkámat levéltári alapkutatások és sajtótörténeti vizsgálódások révén valósítottam meg, amelyeket a Vajdasági Levéltárban, a Matica Srpskában, a Szabadkai Történelmi Levéltárban és a Szabadkai Városi Könyvtárban folytattam. A könyvtári kutatómunka során áttekintettem az angol, német és szerb nyelvű szakirodalom vonatkozó részeit. Kutatásom homlokterében a korabeli egészségügyi intézmények, a higiénia, a szociálpolitikai vonatkozások, a társadalom elesettjeinek helyzete és a karitatív tevékenységek állnak. A témaválasztást azért érzem relevánsnak, mert képet kaphatunk arról, hogy a háborúban kárt szenvedett lakosság – legfőképp az anyaországtól elszakadt magyarság – miként birkózott meg a legégetőbb egészségügyi, higiéniai, szociális és egzisztenciális problémákkal, milyen erőfeszítésekkel igyekeztek a társadalom elesettjeit felkarolni. Az 1920-as évek rekonstruálása és az új források feltárása hozzásegíti a közönséget a jelen jobb megismeréséhez, valamint rámutat a különböző társadalmi rétegek együttélésének lehetséges formáira.

15


GERA ZSUZSANNA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem BA gerazsuzsanna98@gmail.com

Háremtől a hatalomig Európai szemmel nézve a hárem egy izgalmas, pikantériával és titkokkal övezett világ, melyről különböző históriák, mítoszok keringenek. Ám a valóság mindettől, merőben eltért. A hárem rácsai mögött, az állandó szervezkedések és szövevényes intrikák sötétté tették az oly vonzónak tűnő világot. Kutatásom során lerántom a leplet azokról a nőkről, kikről csak legendák maradtak fent, akik rabszolganőként érkeztek, és a világ legbefolyásosabb asszonyaivá váltak. Akik hatalomra juttattak gyermek szultánokat és régensként uralkodtak mellettük. A nők, akiknek köszönhetően a birodalom legvéresebb időszaka köszöntött be, és akik a felvirágoztatás helyett, a kor egyik legnagyobb birodalmának végnapjait hozták el. De vajon hogyan juthattak el idáig? Hogyan alakították át azokat a tradíciókat, melyek évszázadokig meghatározták a birodalom sorsát, és emelték hatalomra a káfeszben (aranyketrec) felnevelkedett, uralkodásra még alkalmatlan, és tapasztalatlan hercegeket, majd távolították el őket? Hogyan történhetett meg, hogy a kezdetben különböző szövetségek elmélyítése végett uralkodói sarjakkal házasságot kötő szultánok, később egyre inkább rabszolganőkkel töltik fel a háremeket, és végül őket veszik feleségül, hatalmat adva ezzel a kezükbe? A hatalmi rendszerek és érdekszférák átszerveződése jelentős változást indít meg a birodalomban, mely később a vesztét is okozza.

16


GOMBOS JARMO Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Közpolitikai, igazgatási és nemzetközi tanulmányok Program jgombos@yahoo.com

Egyesült Királyság 1945–1997: nagyhatalomból középhatalom Az Egyesült Királyság győztesen jött ki a II. világháborúból, az ENSZ BT tagja lett és atomhatalommá vált. A gazdaság is erőteljesen fejlődött, főleg az Európai Közösségekhez való csatlakozás után. A Londoni Értéktőzsde a világ egyik legjelentősebb és legnagyobb forgalmú tőzsdéje és az ország a G7 csoport tagja. Az Egyesült Királyság győzött a Falkland-szigeteki háborúban és az 1991-es Öbölháborúban is a győztes oldalon harcolt. Ezek ellenére a vizsgált időszakban befolyása folyamatosan csökkent a világban. A gazdasági kilábalás lassan ment, nagyon sokáig fent kellett tartani a háború elején bevezetett jegyrendszert. A valaha volt hatalmas gyarmatbirodalom fokozatosan megszűnt, a gyarmatok és domíniumok szinte kivétel nélkül szuverén országok lettek. A szuezi válság megmutatta, hogy az Egyesült Királyság már nem működhet saját belátása szerint a világban a szuperhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok – jóváhagyása nélkül. 1992-ben a Soros György által indított támadás a font ellen pedig kikényszerítette a fontot az európai árfolyam-mechanizmusból. Előadásomban ezt a folyamatot mutatom be, Winston Churchill 1945-ös választási vereségétől Hong Kong a Kínai Népköztársaság részére való 1997-es átadásáig.

17


JACSÓ IBOLYA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem és állampolgári ismeretek – Latin nyelv és kultúra osztatlan tanári jacsoibir@gmail.com

Harpalos első szökése III. Alexandros kincstárnoka, Harpalos, Machatas fia, mint az uralkodó gyermekkori barátja és feltétlen bizalmasa kapta meg a királyi kincstár őrzésének feladatát. Harpalos az utókor számára a Babilonból való Kr. e. 324-es szökéséről és sikkasztásáról, illetve az azt követő athéni botrányról vált híressé. Harpalos említésre kerül Plutarchos Alexandros, Phóción és Démosthenés életrajzában, Diodórosnál, Curtius Rufus Alexandros-életrajzában és Pausaniasnál. A megjelenített történet közel egységes képet mutat. Arrhianos Anabasisában azonban egy másik szökés is megjelenik, miszerint az issosi csata előtt egy Tauriskos nevű férfi hatására elhagyta hivatalát, majd Megarában élt és gabonakereskedéssel foglalkozott. Tauriskos Itáliában lelte halálát, mikor az éppen ott tartózkodó Alexandroshoz ment. A makedón király barátjának büntetlenséget ígért és követeivel kérte visszatérését. Miután ennek eleget tett Harpalos, hivatalát is visszakapta. Ez a történet ilyen formában egyedül Arrhianosnál jelenik meg, szűkszavú és némileg zavaros említésként. Ez sajátos viszonyban áll Plutarchos Alexandros-életrajzában található hellyel, mely inkább az uralkodó meglepettségét kívánta hangsúlyozni. Harpalos első szökését illetően többféle történészi értelmezés látott napvilágot, az előadás ezeket ismerteti.

18


KAPI PÉTER Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Antikvitás Program kapipeter@gmail.com

Diviciacus: egy druida ábrázolása Előadásunk a Commentarii de bello Gallico és a de Divinatione című művekből ismert Diviciacus alakjával foglalkozik elmélyültebben. Diviciacust a modern kutatás a de Divinatione alapján az egyetlen olyan druidaként tartja számon, akit név szerint is azonosítani tudunk. Helytállónak tekinthetjük-e azonban Cicero azon állítását, mely szerint Diviciacus druida volt? A Commentarii de bello Gallicóban gyakran szereplő Diviciacust az őt jól ismerő Caesar sosem nevezte druidának, Cicero szerint pedig Diviciacus olyan tevékenységekkel foglalkozott, amelyek Diodóros Sikeliótés és Strabón szerint nem a druidákhoz, hanem egy másik papi csoporthoz kötődtek. Ezek az ellentmondások kérdésessé teszik, hogy Diviciacust valóban druidának tekinthetjük-e. E kérdés vizsgálata rendkívül fontos, mert annak ellenére, hogy a druidák ábrázolását elsősorban nem Diviciacus alakja határozza meg, a róla tett állítások megerősíthetik vagy éppen cáfolhatják az egyes modern szerzők druidákra vonatkozó állításait. Éppen ezért az előadás alatt röviden áttekintjük, hogy az antik szerzők szerint kik voltak és mivel foglalkoztak a druidák, majd megvizsgáljuk, hogy Diviciacus a Commentarii de bello Gallicóban és a de Divinationéban megjelenő alakja mennyire egyeztethető össze az ókori szerzők druida-képével.

19


KISS SZANDRA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Jelenkortörténeti Program bundijo@gmail.com

A szovjet Hold-program kudarca, avagy hogyan veszítsünk el egy űrversenyt? A Szovjetunió az 1960-as évek közepéig dominálta a világűr meghódításáért folytatott versenyt. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan ők is arra készültek, hogy elsőként juttassanak embert a Hold felszínére, ezzel eldöntve az űrversenyt. Azonban hiába jártak kezdetben az amerikaiak előtt egy lépéssel, a rivális nagyhatalom kezdett felzárkózni, miközben a szovjetek egyre több kudarccal, problémával szembesültek. A Szovjetuniónak is feltett célja volt embert küldeni a Holdra, valójában képtelen volt arra, hogy olyan konstrukcióval álljon elő, amellyel biztonságosan végre lehetett volna hajtani a küldetést. A Holdra szállást követően az űrverseny kérdése eldőlni látszott: bár a szovjetek rövid ideig még próbálták megvalósítani a saját Hold-programjukat, végül más területek felé fordultak a visszazárkózás reményében. Mi állt a szovjet visszaesés hátterében? Koroljov halála valóban ennyire meghatározó fordulópont a szovjet űrprogramokat tekintve? Mennyire játszott szerepet a politika és a túl bürokratikus rendszer abban, hogy nem tudták végül kihasználni a kezdeti előnyt az amerikaiakkal szemben? Többek közt ezekre a kérdésekre épül az előadás, bemutatva a szovjet Holdprogramot, az űrprogramjaik sajátosságait, feltárva a kudarchoz vezető körülményeket és azokat az okokat, amelyek végül az űrverseny elvesztéséhez is vezettek.

20


MARTUS NIKOLETTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem és állampolgári ismeretek – Etika osztatlan tanári martusnikoletta@gmail.com

Vízi közlekedés a 14. század első felében Magyarországon A középkori Magyarország közlekedésében nagy szerepet játszottak a folyami átkelőhelyek: a gázlók, a révek és a kikötők. Az elmúlt évek kutatásainak köszönhetően hazánk 14. századi vízi közlekedési viszonyai nem ismeretlenek, de a témának még vannak feltérképezésre váró részei. Az okleveles forrásanyag és a szakirodalmak segítségével célom Magyarország 1301 és 1342 közötti vízi közlekedési viszonyainak feltárása. A vizsgált folyami átkelőket az oklevelekben előforduló latin terminológia alapján tárgyalom. Ennek a gázlókra, a révekre és a kikötőkre használt kifejezések fordítása során felmerülő értelmezési nehézségek az okai. Annak eldöntése ugyanis, hogy a forrásokban szereplő adott átkelő valójában gázlóként, révként vagy kikötőként funkcionált-e, rendkívül nehézkes. Ehhez több tényező együttes figyelembevétele szükséges: többek közt a vízfolyás elnevezése, a nagysága (patak vagy folyó), volt e mesterséges, épített műtárgy, partszakasz, valamint, hogy az adott átkelőn működötte vámszedés. A kutatás célja, hogy az oklevelekben előforduló egyes latin kifejezések: a transitus, a rew vagy reu, a portus, illetve ezek variációi pontosan milyen jelentéssel bírtak a középkori szóhasználatban, valamint, hogy azok mennyire feleltethetők meg a folyami közlekedéssel kapcsolatban ma használt szavainknak.

21


MEZEY CSABA BENCE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Jelenkortörténeti Program mezeybence@gmail.com

„Search and Avoid” – Az amerikai és a dél-vietnami haderő kapcsolata a vietnami háborúban (1955–75) A francia-indokínai háború 1954-es lezárásával egy ideg úgy tűnt, a kettéosztott Vietnamban újra beköszönt a béke. A két országrész azonban képtelen volt egymás mellett élni; mindkettő az ország egyesítését követelte. A homlokegyenest eltérő nézeteket valló Ho Shi Minh és déli ellenfelei miatt viszont ez nem valósulhatott meg. Az Egyesült Államok belátta, hogy Dél-Vietnamnak komoly támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy az északi agressziót átvészelje. Eleinte nem akartak közvetlen katonai beavatkozást a térségben, így inkább pénzügyi és tárgyi segítséget nyújtottak. Az idő múlásával – és az észak-vietnami gerillák aktivitásának fokozódásával – azonban kénytelenek voltak belátni, hogy ez nem lesz elegendő. Katonai tanácsadókat küldtek Dél-Vietnamba, akiknek az lett volna a feladata, hogy felkészítik a DélVietnami Köztársasági Haderőt a gerilla-ellenes műveletekre. De amint az 1950-es évek végére realizálódott a probléma valódi nagysága, a kiképzőknek rá kellett döbbenniük, hogy az északi lázadók messze túl jól képzettek ahhoz, hogy a déliek meg tudják állítani őket. Munkában az amerikai katonák és a dél-vietnami sereg harcosainak kapcsolatát, a két csoport együttműködésének hatékonyságát veszem górcső alá.

22


ORMOS BÁLINT Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Antikvitás Program castrumbalwanus@gmail.com

Város és vidéke. Egy antik fogalom történeti vizsgálata Az előadás azt vizsgálja, hogy egy fogalom hogyan utalt az antik Róma elővárosi térségére. A források alapján a fogalomnak a Kr. e. 2. és a Kr. u. 1. századok közé eső koncepcióját mutatom be. Különbséget teszek az antik fogalom és a mostanság használatos szakkifejezés között. A későbbiekben áttekintem az antik Róma előterével kapcsolatos elméleti modelleket. Cicero művein keresztül pedig rámutatok a koncepció összetettségére. Felhívom arra is a figyelmet, hogy az antik szerzők közlései nem egységesek a koncepciót illetően. A továbbiakban utalok a fentebbi koncepció és a történettudomány közötti kapcsolódási pontokra. A készülő disszertáció egyik célkitűzése az, hogy számot adjon a rómaiak felfogásáról a várost és a vidéket illetően a kései köztársaság és korai principátus idején. A mostani vizsgálat röviden felvázolja, hogy a korabeli források nem feltétlenül arról tudósítanak, milyen volt ténylegesen az ókori Róma előtere, hanem az utóbbival kapcsolatos gondolatvilágot közvetítik.

23


OROSZ BÁLINT Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar – Történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári balintbalint95@gmail.com

Nagyvázsonyi követválasztás kövekkel és botokkal (1861) Az 1848-ban feloszlatott magyar országgyűlés 1861-ben – az októberi diploma és a februári pátens keresztülvitelének céljából – ismét összehívásra került. A magyar rendek 12 év súlyát levetve ismét politikai jogokat nyertek, ezáltal a szavazatra jogosultak összeírása után 1861 márciusában megkezdődhetett a követválasztás. Előadásomban – jelenlegi kutatási eredményeim alapján – a Veszprém megyében található nagyvázsonyi választókerület politikatörténetének rekonstruálására vállalkozom. Vizsgálva a megye többi választókerületének eseményeit is, az esetlegesen felmerülő összevetési lehetőségeket szem előtt tartva. Felmerülhet a kérdés: vajon 12 év után miben és hogyan változhatott a térség politikai élete? Folytatódtak-e a korábbi konfliktusok, esetleg újabbak születtek? Melyek voltak a szavazók döntéshozatalában a legfőbb tényezők és milyen szerepet kapott a követválasztásban a nacionalizmus? Az utóbbi kérdések megválaszolására az 1861-ben nagyvázsonyi követté választott bajai ügyvéd, Gál Péter fennmaradt hagyatékát vizsgálva – főleg levelezések és jegyzőkönyvek alapján – igyekszem választ adni. A bajai prókátor győzelmét és annak módszereit többen nehezményezték, ezért az ellenzékben maradtak panaszt nyújtottak be a parlamenthez, amely elutasította azt. Mindemellett az ügyvéd irataiból értesülhetünk tűzvészről, fenyegetésekről, hazugságokról és egy nemzedékeken átívelő konfliktus történetébe nyerhetünk bepillantást.

24


PÁSZTOR RENÁTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola, Modernkor Program pasztorrenata95@gmail.com

Az ukrán-orosz kapcsolatok kiéleződése Ivan Mazepa „átállásától” a poltavai csatáig – I. Péter levelezésének tükrében Előadásom témája az ukrán–orosz kapcsolatok alakulása I. Péter (1689–1725) uralkodása alatt, illetve ezen belül elsősorban egy szűkebb időintervallumra, –az 1708. október és 1709. júliusa közötti időszakra leszűkítve – a cár ukrán-politikájában végbement változásokra fókuszál. Kutatásom során Ivan Mazepa (1687–1708) 1708. októberében bekövetkezett „átállását” követő, egészen az 1709. július 27-én lezajló, döntő jelentőségű poltavai csatáig tartó időszakot vizsgáltam meg. A szakirodalom felhasználása mellett elsősorban a forrásközpontúságra törekedtem, és I. Péter levelezését vizsgáltam meg, amelyhez a cár levelezését tartalmazó „Письма и Бумаги императора Петра Великого” köteteit használtam fel. Előadásom fő célkitűzése, hogy ezen forráscsoport feldolgozása és értelmezése alapján bemutassam, hogyan reagált a cár Ivan Mazepa átállására, milyen változások következtek be az ukrán–orosz kapcsolatrendszerben 1708. októberét követően, illetve, hogy mennyiben változott I. Péter viszonyulása az ukrán területekhez a poltavai csata és az orosz győzelem után. Emellett előadásom során elemezni kívánom, hogyan változott a cári kommunikáció a poltavai győzelem után, illetve, hogy melyek azok a legfontosabb, a Zaporozsjei Had autonómiáját érintő ügyek, amelyek 1709-ben orosz hatáskörbe kerültek.

25


RUDISCH FERENC Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció és médiatudomány MA ifjrudfer@gmail.com

A biopolitikai szemlélet Markusovszky Lajos közegészségügyi tárgyú szövegeiben Előadásom első részében a teoretikus szinten Michel Foucault-hoz köthető biopolitika fogalmát, továbbá annak társadalomtörténeti-társadalomfilozófiai kontextusát a francia történész-filozófus idevágó szövegei, valamint az ezeket a szövegeket értelmezni kívánó szakirodalom alapján igyekszem bemutatni. Foucault a közegészségügy 18-19. században történő intézményesülését a hatalomgyakorlás felvilágosodás után kialakuló új (modern) koncepciójával hozza összefüggésbe: ez az a hatalomgyakorlás (Foucault-nál: a kormányzás), amely egyre inkább állami szinten is problematizálni kezdi az egészség, a betegség és a népesség összefüggésének különböző kérdéseit. A Foucault által leírt folyamat végén az emberi élet – amely korábban csupán az alattvalók létezésének egyszerű biológiai hátterét jelentette – a hatalom számára elsőrendűen fontos ellenőrzési területté válik. A tudományos tudást hasznosítani kívánó biopolitika a foucault-i koncepció szerint a társadalmi testet, valamint annak környezetét tartotta szem előtt, célja ugyanis a népesség (ezzel összefüggésben: a gazdaság) felső korlát nélküli, folyamatos növekedésének a biztosítása volt. A hazai közegészségügy megszervezésében jelentős szerepet játszó Markusovszky Lajos (1815–1893) írásain keresztül világossá válhat, a biopolitikai szemlélet a 19. század második felében a magyar orvostársadalom szellemi elitjét is jellemezte; Markusovszky ráadásul bizonyos szövegeiben magát a szemléletbeli változást is tematizálta.

26

A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00008 azonosítójú, EU társfinanszírozású projekt támogatta


SEBŐK ATTILA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem MA etele4210@gmail.com

Diplomáciai kapcsolatok a II. keresztes hadjáratban Ahogy akármelyik nemzetközi hadi vállalkozás (legyen az jelen vagy múltbéli), így a második keresztes hadjárat is nem kevés diplomáciai előkészülettel és tevékenységgel járt. A keresztes hadjáratok ilyen szempontból kiemelt szerepet kapnak, hiszen számos középkori európai állam aktív résztvevőként volt jelen a hadjáratok valamelyikében, míg számos passzív résztvevő a területén való áthaladással, ellátmánnyal és logisztikai eszközökkel volt a hadba indulók segítségére. Ez már önmagában számos diplomáciai kapcsolódási pontot jelent, és akkor még nem esett szó arról, hogy esetlegesen a hadjáratot kihasználva (egyrészről a személyes jelenlét, másrészről a hadsereg jelenléte) adott-e lehetőséget az egyes uralkodóknak a más államokra való érdekeltségük érvényesítésére. Előadásomban a II. keresztes hadjárat szentföldi ágával foglalkozom, és azt szeretném bemutatni, hogy a résztvevő államok (akár passzív, akár aktív, akár ellenfél) közti már meglévő diplomáciai kapcsolatok hatottak-e a II. keresztes hadjárat lefolyására és kimenetelére, és ha igen, mily módon. Illetve, hogy a keresztes hadjárat miként befolyásolta (ha befolyásolta) az egyes államok közti kapcsolatokat a hadjáratot követően. Ennek fényében szót ejtek többek között VII. Lajos és II. Géza találkozójáról, III. Konrád és I. Manuél kapcsolatáról, illetve a Jeruzsálemi Királyság és a többi szentföldi állam (Antióchiai Hercegség, Tripoliszi Grófság, Edesszai Grófság) kapcsolatáról is.

27


SINGER MÁRTON CSABA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem és állampolgári ismeretek – Latin nyelv és kultúra osztatlan tanári singermarton97@gmail.com

Viktória királynő Az egyetemes, európai és brit történelem egyik meghatározó alakja minden kétséget kizáróan a viktoriánus kor névadója, az 1838–1901 között uralkodó Viktória királynő. De mi teszi őt olyan különlegessé? Tényleg olyan szigorú erkölcsök voltak jellemzőek rá, családjára és a XIX. századi Nagy-Britanniára? Az uralkodó tényleg csak uralkodott, de nem kormányzott? Előadásomban igyekszem árnyalni ezt a képet. Szó lesz a királynő családjáról, gyermekkoráról, anyjával való – nem éppen idilli – kapcsolatáról, hiszen ezek határozták meg későbbi életvitelét. Mit evett és ivott a királynő? Hogy vélekedett a szexualitásról? Csupa komolyság és vasfegyelem volt az élet körülötte, ahol nincs helye a mulatásnak és az örömnek? Ezután unokatestvérével – és egyben férjével –, Albert herceggel való házasságát és szerelmét ismertetném; szót ejtve gyermekeiről, valamint unokáiról, akik a XX. század egyik legvéresebb eseményének résztvevői is voltak. Ide tartozik még a hercegi származású királyi hitves (prince consort/royal consort) hatása Viktória politikai működésére – ti. egyre kevésbé vett részt a birodalom kormányzásában, a pozíciója így egyre inkább ceremoniálissá vált – és életvitelére. Megvizsgáljuk, hogy az egykori pompás mulatságok, hogy váltak a szigorú protokoll miatt kínszenvedéssé a vendégek számára. Ezután tömören szót ejtünk miniszterelnökeiről (ezen belül a híres GladstoneDisraeli vitáról) és a kor politikájáról. Milyen törvényeket hoztak, mik voltak a legfontosabb gazdasági, kül- és belpolitikai kérdések? Egyáltalán, hogy működött a korabeli angol parlament?

28


SZABÓ-GAJMER BERNADETT Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem és állampolgári ismeretek – Francia nyelv és kultúra osztatlan tanári szabbernadette@gmail.com

Jean de Léry útinaplója Brazíliáról 1557-ben Az előadásban a franciák brazil gyarmatalapítási kísérleteit szeretném bemutatni a 16. század közepén Jean de Léry protestáns lelkész útinaplóján keresztül. 1556 novemberében a normandiai Honfleur kikötőjéből a francia király költségén három hajó futott ki a tengerre, s útnak indult Brazília, vagyis Nyugat-India földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor 23 éves Jean de Léry, hogy protestáns misszionáriusként pár társával együtt térítsen a „vademberek” között. Az expedíció nagy vállalkozásnak számít Franciaországnak is, mivel ezekben az években akartak gyarmatot alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. Az előadásból kiderül, miként hiúsultak meg ezek a tervek, azonban Léry útinaplója hiteles és igen élvezhető beszámoló, ráadásul gazdag néprajzi anyagot jegyzett a helyi őslakosokról. Az útinapló bemutatja a 16. századi tengeri utazás viszontagságait, a kalóztámadásokat, az éhínséget, a brazil indiánok szokásait, életmódját, gyakorlatilag mindent, amit egy művelt és figyelmes megfigyelő akkoriban megtapasztalhatott. Az útinaplóból kiderül a gyarmatalapítás kudarca, az odavezető okok, a portugálokkal való konfliktusok, a brazil gyarmatokon tartózkodó protestáns lelkészek viszontagságos életmódja és a protestantizmus franciaországi és gyarmati helyzete. Az útinaplóból kiderül a franciák az indiánok felé való hozzáállása, összehasonlításra kerül az európaiak és az őslakosok erkölcsi értékrendszere.

29


SZÖGI LÁSZLÓ KRISZTIÁN Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar – Latin nyelv és kultúra osztatlan tanári szogilaci32@gmail.com

Alea iacta est? – Átkelés a Rubiconon Kr. e 49 januárjában, miután lejárt galliai proconsuli megbízatása, Caius Iulius Caesar légiójával átkel az Itália határát képező Robicon folyón, ezzel betetőzve az események láncolatát, amelyek a polgárháborúhoz vezettek. Magának az eseménynek az utókor által tulajdonított jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gazdag forrásanyag tanúskodik róla, összesen hét szerző (Caesar, Velleius Paterculus, Orosius, Lucanus, Plutarchos, Appianos és Suetonius) emlékezik meg az átkelésről változatos formában és terjedelemben. A különböző forrásokat filológiai eszközökkel, időrendben vizsgálva tanúi lehetünk a későbbi korok Caesar-kultuszának tudatos kialakításának, és ehhez kapcsolódóan egy sajátos mítoszteremtési kísérletnek, valamint egy történelmi esemény folyamatos, az éppen aktuális propagandisztikus célokhoz igazodó újraértékelésének, recepciójának. Mindezek mellett Plutarchos és Suetonius szövegrészleteit szorosabban vizsgálva megfigyelhetővé válik egy szállóige születése, illetve az, hogy mekkora jelentősége lehet akár egy igealaknak is abban, hogy milyen megítélés alá esik egy adott döntés és annak következményei. Végeredményben kiderülhet, hogy mennyire lehetünk biztosak abban, hogy mit mond(hat)ott Caesar a történelmet alapjaiban befolyásoló pillanatban.

30


SZTÁN IVÁN Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelem BA er1.ivan.mark@gmail.com

Helységnévrendezés 1898–1912, a helyre nem állított történelmi magyar elnevezések Előadásomban az 1898 és 1912 között lezajlott helységnévrendezéssel foglalkozom, annak egyik talán legkevésbé kutatott részével, a helyre nem állított történelmi magyar elnevezésekkel. Olyan helységnevekről van szó, amelyek törzskönyvezésére nem került sor, annak ellenére, hogy oklevelekkel igazolhatók. Emellett némelyikük a XIX. század első felében megjelent településföldrajzi (Lipszky János térképe és helységnévtára) és leíró statisztikai (Fényes Elek geográfiai szótára) munkákban is szerepelnek. Legtöbb ilyen helységnév a történelmi déli megyékben található (Bács–Bodrogban, Krassó–Szörényben, Temesben és Torontálban), emellett még Nyugat-Magyarországon (Mosonban, Sopronban és Vasban), illetve Felvidéken és a mai Kárpátalján is találunk ilyen eseteket. Bemutatom az helységnévrendezéssel megbízott Országos Községi Törzskönyvbizottság létrejöttének körülményeit, a helységnévrendezés jellegének legfontosabb mozzanatai, valamint a helyreállított és helyre nem állított helységneveket. Végezetül megkísérlem összehasonlítani a korabeli magyar helynévadást és helynévhasználatot a vele egykorú nagyhatalmi, illetve a szomszédos országok gyakorlatával. (Az utóbbi azért is fontos, mert Romániában a moldvai csángók magyar falunevei a vizsgált korszakban nem voltak hivatalos használatban.)

31


ZSIGA NIKOLETTA EVELIN Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar – Történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári nikoletta.zsiga.szte@gmail.com

A Rongyos Gárda tevékenységének szakirodalmi megítélése a Horthy-korszaktól kezdve napjainkig A Rongyos Gárda, illetve a hozzá kapcsolható személyek egy sajátos fejezetként jelennek meg a magyar történetírásban, ami miatt mind a mai napig eltérő vélekedés van a szervezetről és a tagok által véghez vitt tettekről. Az első világháborút követően ugyanis az ország, több szempontból is problémás helyzete életre hívta azt a paramilitáris szervezetet, amelyet a különböző korszakok történetírói és történészei más-más nézőpontokból vizsgáltak, illetve vizsgálnak. A Rongyos Gárda megítélése ugyanakkor nagyban függött az aktuális korszak politikai rendszerétől, amely a két végletet képviselte: vagy támogatták, vagy erősen elítélték azt. Emiatt a szakirodalmi munkák a Horthy-korszaktól kezdve a második világháborút-, illetve a rendszerváltást követően is egészen a napjainkig teljesen különböző képet vázoltak- és vázolnak fel a Rongyos Gárdával kapcsolatosan, amely a szélesebb közvélemény számára sok esetben zavarba ejtő lehet. Következésképpen a dolgozatomban, illetve az előadásom során is arra keresem a választ, hogy az első világháborút követő három korszakban miként jelent meg a Rongyos Gárda a szakirodalmi munkákban; emellett kitérek arra is, hogy az aktuális politikai rezsim és a szervezet közötti kapcsolat milyen hatással volt a kor történetíróira és az általuk készített munkákra.

32


Szegedi Történészhallgatók Egyesülete A Szegedi Tudományegyetem hallgatói 2018 őszén alakították újjá a Szegedi Történészhallgatók Egyesületét. Az Egyesület tagjai között az SZTE minden képzési formájában tanuló hallgató megtalálható. Tagjaink között az SZTE számos szakán és karán tanuló diák képviselteti magát. Az Egyesület elsődleges célja, hogy kapcsolatot teremtsen a Szegedi Tudományegyetem történelem iránt érdeklődő hallgatói között. Rendezvényeinkkel igyekszünk minél szélesebb palettát lefedni, az ismeretterjesztő és szakmai programoktól, egészen a kötetlenebb jellegű eseményekig. Egyesületünk 2019-ben mozgalmas évet tudhatott maga mögött, hiszen áprilisában megrendezésre került első, hagyományteremtő konferenciánk, melyen közel 30 hallgató mutatta be kutatása eredményeit, mely konferencia tanulmánykötete 2019 decemberében került kiadásra, összesen 12 előadó tanulmányával. A konferencia mellett számos kerekasztalbeszélgetést, előadást, könyvbemutató és történelmi filmestet is magunk mögött tudhatunk. Szakmai események mellett, az egyesület által került megrendezésre a történész szakest, amelyet reményeink szerint minden évben sikerül megszervezni. A tavaszi félév végén az Egyesület tagjaink lehetősége nyílt néhány napos tanulmányutat Krakkóban tölteni, a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával. Már két év alatt is olyan vendégeket köszönthettünk rendezvényeinken, mint Kiss Tamás, a MEFESZ alapítója, Rábai Krisztina, a lengyel PIAS-t kutatóintézet munkatársa, vagy Békés Csaba, a Cold War History Research Center igazgatója. Ezen felül társszervezőként közreműködünk a Belvedere Meridionale kiadó által szervezett Belvedere Estek előkészítésében és lebonyolításában. További terveink között szerepel, hogy az interdiszciplinaritást az Egyesületen belül erősítsük, és több, nem történelem szakos hallgatóhoz is eljuttassuk eseményeinket. Célunk az, hogy programjainkkal minél több embert érjünk el és érdekes programokat biztosítsunk a történelem iránt érdeklődők számára. Továbbá fontosnak tarjuk azt, hogy támogassuk és hasznos tanácsokkal lássuk el az egyetemre újonnan érkezett hallgatókat, hogy könnyebben boldoguljanak egyetemi tanulmányaik folyamán rájuk váró feladatokkal.

Lengyel Ádám társelnök

Szabó Levente Gábor elnök

Csapó Fanni jegyző

33



Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.