Krisztus világa 2019. október

ERDÉLYI KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA

X. évf. 10. szám

2019.

OKTÓBER

Júniusban kétszer is Csíksomlyóra zarándokoltunk.

Elsején azért, hogy találkozzunk Ferenc pápával.

Egy héttel később, ahogy szentatyánk mondta: „Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hog y eleget teg yetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg... Az idei zarándoklat Erdély öröksége ... és ez a párbeszéd, az eg ység és a testvériség jele. Ug yanakkor felhívás az életté vált hit és a reménnyé lett élet bizonyosságának helyreállítására...”

Októberben nem zarándokolunk, de az egységet akarjuk megélni közösségeinkben, templomainkban, amikor Isten népével, a Mária Légió és a Rózsafüzér társulatok tagjaival közösen imádkozzuk a rózsafüzért, amikor személyes kapcsolatba lépünk a Szűzanyával.

Október hónapot Ferenc pápa rendkívüli missziós hónapnak nyilvánította ki, a missziós apostoli lendület és hév megújítására, hogy az egyház megőrizze frissességét, lelkesedését, erejét. Ezen felhíváshoz csatlakozik a világ, többek közt a Mária Rádió Világcsaládja, és október 7-én, Rózsafüzér Királynőjének ünnepén egy világméretű rózsafüzér imádkozásba kapcsolódunk délután 4 órakor. Október 18-án délelőtt 10 órakor az „Eg ymillió g yermek eg yütt imádkozik a békéért és az eg ységért” nevű kezdeményezéshez tárKRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/ fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

2

sulva, templomainkban iskolás gyerekekkel együtt imádkozzuk a rózsafüzért.

A magyar nemzet szempontjából októberben három ünnepünk van. Október 6. az aradi vértanúk napja; 8-án Magyarok Nagyasszonya; 23-án az ’56os magyar forradalomra emlékezünk. Ebben is a krisztusi szeretet vezessen.

1907. október 6-ra, az aradi vér­tanúk emlékezetére Nag y Györg y (1879-1923) költő, a csíkszentmártoni kerület tüzes indulatú, függetlenségi képviselője, forradalmi verset írt, mely a Csík megyei Őrszem hetilapban jelent meg.

Simkó József, a szintén székely képviselő olvasta a költeményt, amely tele volt az október 6-i költemények szokásos kifejezésével. – Na hallod – mondta Simkó Nagy Györgynek –, szép volt, nagyon szép volt a versed, hanem... – Hanem? – Még egy strófát kellene hozzá írni. – Miért? – kérdezte Nagy György. – Hát tudod, ne felejtsd el, mégis keresz­ tények vagyunk és illenék egy utolsó strófában ilyeneket is írni: megbocsátás, megnyugvás, ke­resztényi szeretet. (Őrszem 1907. október 22.)

Ferenc pápa arra kért Csíksomlyón, hogy imádkozzunk – „járjunk eg yütt az úton, kérve az Úrtól a keg yelmet, hog y a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében.” És arra kért, hogy közösen mondjuk: „Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt... Mária ösztönöz, bátorít minket, hog y mi is hozzá hasonlóan mondjuk ki az igenünket, hog y végig járjuk a kiengesztelődés ösvényeit. – Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást. Járjunk az úton, járjunk eg yütt az úton, és engedjük, hog y az Evangélium leg yen az a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével.” Így adott békét 1960. október 12-én, amikor egymillió ember imádkozott Fatimában, és a szovjet atomfegykerkezés visszavonulót fújt.

Szívet, lelket melengető imádkozást, magyar jövőt összevarró októbert kívánok minden kedves olvasónak, a főszerkesztő

Imaszándék októberre:

Imádkozzunk, hog y a politikusok, tudósok és gazdászok eg yütt munkálkodjanak a világ tengereinek és óceánjainak megmentéséért.

Önmagát

pazarló nemzet Október 6-án minden korábbi és későbbi nemzeti gyászunk felsejlik bennünk, mert a sorscsapások is formálták életünket, nemzettudatunkat és felelősségünket. Röviden szólva: a múlt erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!

A nemzetek élettani törvénye a szakadatlan törtetés az önállóság, a függetlenség felé. Mohács után nemzetünket is az Isten adta jogokért folytatott küzdelem jellemzi. A Kelettel, Nyugattal vívott évszázados harcok a nemzet javára váltak, felszabadult az ország a török uralom alól.

A Habsburg uralkodók azonban a dualizmus alapján nem a kettős állam nemzeti kifejlesztésén fáradoztak, hanem az egy, abszolút Ausztria megalkotásán. Ekkor II. Rákóczi Ferenc a Szent István-i hazaszeretet mélységét és tisztaságát megélő fejedelem bontotta ki a szabadság zászlóját. Utána időben az 1848/49-es szabadsághősök és vértanúk következnek.

A hazaszeretet hőseinek emléke arra tanít bennünket, hogy haldokló népet csak szabadsághősök képesek feltámasztani! A nemzetnek erős életet a földön csak olyan utókor biztosíthat, amelyet a hősök kegyeletes emléke lelkesít. Ezért számunkra október 6. is erős gyökér, a jelen és a jövő belőle él!

Mit szerethettek más népek fiai a magyarokban? És mi állította a magyar szabadságharc mellé az osztrák, a német, a horvát és a szerb nemzetiségű tábornokokat?

Múltunk gazdag története és irodalmunk tanúsítja a magyar népnek azt a jellemvonását, hogy akit vagy amit meg-

szeret, azt testvérének tekinti, és azért nem sajnál semmit sem. Nagy kultúrfilozófusunk, Prohászka Lajos így fogalmazta meg: „a mag yar gens sibi prodiga” vagyis önmagát pazarló nemzet vagyunk. Vagy ahogy a szólásmondás is jelzi: vígan megyünk tönkre! A pazar szó jelentése pompás, remek, fényűzően díszes, gazdag. A jó értelemben vett pazarló csak azt teszi, amit Jézus mondott Péternek: „mindenki, aki értem és az evangéliumért elhag yja...” (Mk 10,29-30). Ez a jézusi szeretet mércéje, a határtalan szeretet izzott Szent István és Szent László királyban. E szeretetben remekelt Szent Erzsébet, Margit, Jolán, Kinga és a többiek napjainkig, mert sem Istentől, sem embertől nem sajnáltak semmit.

Példájukat ma is követi népünk. Ezért a magyar gens sibi prodiga, azaz pazarló, gáláns nemzetség. Hitte és tudta, hogy van Istennél tartaléka, földi utánpótlása, és szertetéért megáldja majd az Isten. Hitéből kifolyólag igazából csak a nagy eszmékért tud lelkesedni és élni. Ha hitében gyengül, akkor a múlandó dolgok elbizonytalanítják és tönkremegy.

A fenti kérdésre, hogy mi állította a magyar szabadságharc mellé a tábornokokat?

– a válasz egyértelmű: a magyarok keresztény hite, önfeláldozó szabadságszeretete.

Barátaink sorába felfejlődnek mindazok az emberek, akik az igazi értékeket vallják szerte a nagy világban. Ennek az önfeláldozó, odaadó szeretetnek ünnepét ülljük október 6-án, a 13 aradi vértanú napján.

Dr. Darvas-Kozma József 3

Október 6. írta: Dr. Nag y Györg y országg yűlési képviselő Megjelent az Őrszem 1907. október 8-i számában Hát meddig marad még a vértanuknak Szörnyű halála boszulatlanul?!

Vagy elasszott ereje két karunknak S lett a párducból gyenge, gyáva nyúl?!

Ha tudjuk, mi a kötelesség, hála, Ha valljuk, hogy még magyarok vagyunk, A tizenhárom hős szörnyű halála Ütésre edzze boszuló karunk.

Hát meddig tűrjük, hogy tiporjon rajtunk A gyilkosoknak átkozott faja?!

Vagy meghunyászkodottan csak sóhajtunk, Míg ránk borul az örök éjszaka?!

Ez éjszakát magyar nép oh ne várd be, Iszonyú lenne színe, zengezete, Halotti dalként zúgna Gotterhalte, A szemfedő-szín sárga-fekete! (...)

Hitvány a gyermek, hogyha megcsókolja Szülője gyilkosának a kezét.

S hazánk fiai közt akadt sok szolga, Ki ilyen bűnben gyakran vétkezék!

Himnuszba szőni, azt ki korbácsával A csontigérő, mély sebet csapott.

A szemtelen verébhez iIlik, rávall, De nem teszik meg a szabad sasok.

Hazánknak sorsa bánatos, borongó, Egén nem fénylenek most sugarak.

Lehet idő jön, mely ahhoz hasonló, Milyent te láttál egykoron Arad!!

A vértanuknak lelke legyen fényünk, Ha a reményünk éjtszakába jut S mint ők, mi is édes Hazánkért éljünk S ha kell, legyünk érette vértanuk!!

4

A 13 aradi vértanú névsora: 1. Vécsey Károly, 2. Pöltenberg Ernő, 3. Aulich Lajos, 4. Kiss Ernő, 5. Lahner Györg y, 6. Leiningen Westerburg Károly,

7. Dessewffy Arisztid, 8. Nag ysándor József, 9. Damjanich János, 10. Török Ignác, 11. Knézich Károly, 12. Lázár Vilmos, 13. Schweidel József.

Hogyan

imádkozzuk a rózsafüzért?

Tanácsok Szent II. János Pál pápától „A rózsafüzér nag yon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az eg yszerűsége és a mélysége. (...) Ug yanis az Üdvözlég y Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei, (...) s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ug yanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami eg y személy, a család, a nemzet, az Eg yház és az emberiség életét alkotja. Az eg yéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Íg y a rózsafüzér eg yszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.”

1. A rózsafüzér célja: Krisztus arcának szemlélése „Krisztus arcára szegezni a tekintetet, fölismerni a misztériumot...”

2. Jézus neve „Az Üdvözlégy súlypontja, mintegy fordulópont a két rész között: Jézus neve. Olykor, ha sietve imádkozzuk, ez a súlypont eltűnik, s vele együtt elvész a kapcsolat is Krisztusnak azzal a titkával, amelyikről éppen elmélkedünk...”

3. A rózsafüzér megértése „A rózsafüzér megértéséhez el kell mélyülni a szeretet sajátos lelki dinamikájában.”

4. A csend „Az odahallgatás és az elmélkedés a csendből táplálkozik. Jó, ha a titok kimondása és a Szentírás szavai után megfelelő időre megállunk, hogy tekintetünket a szemlélendő titokra szegezzük, mielőtt elkezdjük a szóbeli imát.”

5. Rózsafüzér és Szentírás „… a rózsafüzér nem helyettesíti a lelki olvasmányt, épp ellenkezőleg, föltételezi és elősegíti azt. […] Annak érdekében, hogy az elmélkedés szentírási alapot kapjon és mélyebb lehessen, hasznos, ha a titok kimondása után fölolvasnak egy, a körülményeknek megfelelő rövidebb-hosszabb szentírási részt.”

6. Miatyánk, Dicsőség „A Miatyánk mintegy alapja az Üdvözlégyek ismételgetése által kibontakozó krisztologikus-máriás elmélkedésnek, és a titokról való elmélkedést egyházi tapasztalattá teszi akkor is, ha egyedül végzik. […] Fontos, hogy a Dicsőség mint a szemlélődés csúcspontja tudatos legyen a rózsafüzérben.”

7. A rózsafüzér befejezése „A rózsafüzér végén a pápa szándékára imádkozunk, hogy az imádkozó lélek tekintete kitáguljon az egész Egyház szükségleteire.”

8. Időbeli eloszlás „… arra kell ügyelni, hogy a rózsafüzért mindig szemlélődésnek tekintsék és ekként végezzék.”

Forrás: Mag yar Kurír

Álmaink nag yrészt azért fulladnak kudarcba, azért nem valósulnak meg, mert szándékosan felébredünk. Nem merünk álmodni: megijedünk a mélységtől, visszariadunk a magasságtól, inkább szétfolyunk a megszokásba.

Eg yik nap jön a másik után; eltervezzük, hog y lehozzuk a csillagokat és végül még addig sem érünk el, hog y megmutassunk néhány csillagot … pedig az is elég volna (mondja a Kiscsillag). Álmainknak csak az elejét álmodjuk meg, a végével nem törődünk, azt gondolva, ha már belejövünk, akkor majd lesz valahog y, majd kialakul … ez legtöbbször azt jeleni, hog y: „semmi” Platón azt mondta, fel kell ébredni, meg kell fordulni és ki kell nézni a barlangból, mert ott van az igazi élet, minden más csak árnyék, csak lecsapódás. Descartes meditációiban az isteni világ álmáról beszél.

Valószínűleg sokaknak ismerős az az érzés, amikor még nem vag yunk teljesen megébredve, de már nem is alszunk … Ilyenkor sokszor gondolkozunk, tervezünk, de igazából csak az időt töltjük, mert csak két döntést hozhatunk: vag y felkelünk és nem akarunk tovább álmodni, vag y visszaalszunk és merünk álmodni. (Persze a testnek is van néhány szava ehhez, de nem ő az úr…) Minden más haszontalan.

Furcsa kettősség ez, és mintha nem is az Igazsághoz vezetne. Ezt az álmot nevezem horkinak. Mikor nem félek a magasságtól, sem a mélységtől, tudatosan élek és álmaim megvalósításáért mindent megteszek. Ez a horki Istenbe g yökerezik, Aki az Örök Élet álmát ígérte és adja, de ehhez elvárja, hog y merjünk álmodni, merjünk Vele eg yütt álmodni, mert ez az álom valóság, isteni Valóság.

Elkezdődött az új iskolai tanév. Ezzel eg yütt elkezdődött álmaink megvalósítása (nemcsak az iskolásoknak, hanem a szülőknek, nag yszülőknek is). Tartsunk ki álmaink mellett. Horki!

Dr. András István teol. tanár 5

Versei minden nap velünk vannak

Surran halk hangon a tű, s nyomában a szerző jól ismert hangja egy régi hazai lemezen, amint mondja, mintha csak hozzánk intézné szavait, a maga válogatta verseinek egy csokrát, ilyeneket, mint Öreg kút az utca szádán…, Azon az estén, Fától fáig, Májusi kétségbeesés, Eg yszer majd szép lesz minden, Fekete piros, Félvén se félve, Halottak napja Bécsben. Ezek hallatán bármelyik erdélyi vagy éppen székely iskolás is bizton kitalálja, csakis Kányádi Sándor bácsi mondhatta, hisz az ő hangja azóta is a fülükben cseng, hogy a Napsugár gyermeklap szerkesztőjeként betoppant hozzájuk a tanyasi, falusi vagy éppen a városi iskola osztálytermébe, hogy ott vége-hossza ne legyen a költő versbe oltott történeteinek. Hanem azért a gyermekhallgatóságát is szóra bírta ám, meséltette őket, sőt még válaszokat is várt tőlük a nekik címzett kérdésekre.

6

Ez történt az egyik régi találkozón is, ahol egy falusi kisiskolás, mégpedig egy zetelaki – a tanítója sugallatára persze – arra volt kíváncsi, hogy valójában mi a vers. Nahát ezzel úgy ráijesztett a költőre, hogy – elmondása szerint – „ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még fel nem robbant gránátot – ijedtemben visszadobtam: – Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers?

– A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell.

Derültség morajlott végig a termen.

Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő eg y kicsit a bumerángtól – szabadulás kön�nyebbségével és hálásan is ug yanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hog y ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok alkalomadtán, ha nem is ilyen eg yszerűen.

A vers az, amit mondani kell.

Mintha valami távoli, az idők kezdetéről hirtelen ideért fuvallat leg yintett volna meg.

Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét.

Mintha a Gutenberg óta könyvbeszáműzött versek, poémák, eg yszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre álltak volna, hangszalagon masírozva, vag y hanglemezek körmeneteiben énekeltek volna.

Mintha Petőfi Sándor ült volna közénk.

A vers az, amit mondani kell.

Nem kötelezően, hanem szükségből.” (A Fekete-piros versek hanglemez, Electrecord, EXE 01774 borítójáról).

Kányádi Sándort 80. születésnapján a Székelyföld folyóirat 2009 májusában ünnepi számmal köszöntötte. Itt olvasható az a terjedelmes interjú, amelyet Ferenczes István készített a költővel, s amely így indul: „– Nag ygalambfalva, 1929. május l0.

– Hivatalosan május 11.

– Május 10-e a román király születésének napja és hivatalos nemzeti ünnep volt, az őrmester is be volt rúgva, be akartak jelenteni a községházán, le is ment édesapám, de azt mondták, hog y nem lehet. Eg y báng yin nem születhet e szent napon, és íg y 11-re könyveltek be. Korán megg yűlt a bajom a hivatalok packázásaival…”

Gyermekkorát a bibliás jelzővel illeti. „Ezt azért mondom, mert a fölöttünk húzódó Sinai-heg y alatt születtem, és Mózes kövén tanultam meg a betűvetést. Bartos Mózes tiszteletes úr háza előtt állott az a nag y kerek kő, éppen a mi utcánkban, arról tanultam írni-olvasni.” De más is emlékezteti az utcájukra, hiszen: „Innen csak indulni lehet, / s aki indul, visszajöhet. / Tisztesség dolgában mindig / tanulhat itt, el a sírig. / Becsületből, akit innen / tarisznyáltak, azt eg ykönnyen / nem fog ja az élet piszka, / mert itt még a sár is tiszta.”

(A mi utcánk) Ezt a verset már a költő Kányádi Sándor jegyezte le az 1950-es években, pályája kezdetén, amikor még jól kivehető írásain Petőfi hatása.

Aztán egyre fennebb szárnyal a költői palettán, ekkor már Arany János jelenti számára a mércét. Jó példa rá egy még mindig korai verstörténete, melyben a nagyszalontai Arany János múzeumban tett látogatását eleveníti fel, ahol csábítóan hat rá a nagy költő fogason porosodó kalapja, és a tiltó szabályt megszegve, hosszas tusakodás után fejére teszi a kalapot, majd így fohászkodik: „Én Istenem, de jó lenne / ha ez a kalap találna. / Fölpróbáltam. Nyakamig ért. / Nag y volt, szörnyen nag y és örök. / Néztem, néztem, s még tán el is mosolyogtam: / No de sebaj, belenövök.” Ide kívánkozik a költő, Szabó T. Anna megjegyzése: „Ő, aki fiatalon titokban felpróbálta Arany János kalapját, idős korára megérte, hog y hívei padot állítottak neki az Aranyról elnevezett budapesti metróállomáson.”

Idővel kiderült az is, költőnk igenis „belenőtt” Arany kalapjába, mert bármennyire kegyetlenül nehéz volt a kisebbségi sorssal járó élet mifelénk, sorra születtek tolla alatt az olyan esemény számba menő kötetek, mint a Kikapcsolódás, Függőleges lovak, Fától fáig, Szürkület, Sörény és koponya vagy a Küküllő kalendárium, valamint a versek, a Fekete-piros, El-elcsukló ének, XC zsoltár, Halottak napja Bécsben, amelyek a kommunista diktatúra éveiben fémjelezték pályáját. De nem maradhat ki híres négysorosa sem, a Játszva mag yarul. „Kányádi – írja Szekér Endre – a valóságosan komoly, a mag yarság létét, megmaradását jelentő „nyelvtanulást” fogalmazza meg benne: „aki megért / s megértet, / eg y népet / megéltet.”

Ismételten surran a tű a lemezen, de most nem a verseit mondó költő hangját halljuk, hanem megzenésített verseinek előadóit, a Gryllus Dániel vezette Kaláka eg yüttest. Az első erdélyi turnéjuk (1981) óta éneklik Kányádi Sándor verseit. Akkor Ferenczes István költő, író rakta fel nekik Csíkszeredában azt a verslemezt, amelyen Kányádi Sándor az Elveszett követet mondja, és megjegyezte, a Kalákának ezt el kellene énekelnie. Azóta három lemezük jelent meg, amelyen a Kaláka és vezetője, Gryllus Dániel zenéivel kizárólag Kányádi-versek hallhatók: a Fakatona, Dél keresztje alatt, Madáretető, Kuplé a vörös villamosról, Vannak vidékek ciklus darabjai, a Két nyárfa, és még sok más is.

– Kányádi versei minden nap velünk vannak – nyilatkozta Gryllus Dániel. – Szinte nincs nap, hog y ne játszanánk valahol megzenésített verseiből.

Gyakran léptünk fel eg yütt is, Ő a verseit mondta, mi meg énekeltük az általunk megzenésítetteket. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor Nag ygalambfalván, szülőfalujában koncerttel ünnepeltük 80. születésnapját. Az akkor már számos díjjal elismert élő klasszikusunkat, a Kossuth-, a Herder-, a Nemzet Művésze-, a Prima Primisszima-, a Mag yar Örökség-díj kitüntetettjét. És alig telik el szűk nyolc esztendő, és a Kaláka együttes tagjai 2018. július 7-én végső búcsút venni jönnek Nagygalambfalvára Kányádi Sándortól, akinek végakarata szerint szerény körülmények között: a gyászoló család, a rokonok, falustársak, barátok, tisztelői, közéleti személyiségek az ökumenikus istentisztelet után végső nyughelyére kísérték a 89 éves korában elhunyt költőt. Gyermekkori barátja, Borbély Gábor főesperes-plébános évekkel ezelőtt feljegyezte egyik volt beszélgetésüket, amikor is a költő arra kérte: „a szertartás leg yen eg yszerű, mint bármely galambfalvi falusfelemé. És a rá jellemző huncutkás mosollyal még azt mondta: Aztán vig yázzatok, engem nehog y elkezdjetek dicsérni!”

A sírnál a Kaláka együttes a Valaki jár a fák heg yén, Az alma, alma, piros alma odafönt a fán, és a Betemetett a nag y hó című verseket adta elő. Utóbbi gyermekverset a gyászoló tömeg közösen énekelte a zenekarral, mosollyal oldva a gyászt.

Mirk László tanár 7

Magyarországi Jolán, aragóniai királyné Nyolcszáz évvel ezelőtt született a nagy magyar király, II. András második házasságából az egyetlen leánya.

1. Mikor született, hol, és méltóságcímét milyen nyelveken nevezték meg hivatalosan?

Jolán a magyar királyi udvarban nevelkedett, bizánci latin édesanya révén a Jolánta nevet is viselte, ugyanakkor a kor legmagasabb műveltségét szívta magába.

2. Mit jelent a bizánci Jolánta név, és mi volt legkedveltebb játéka?

A fiatal királylány jövendőjéről a keresztény hercegnők gyámjaként a pápa, IX Gergely döntött, tizenhat évesen Jakab, aragóniai királyhoz adta feleségül, akivel személyesen nem találkozott az esküvőjük előtt. Édesanyja révén francia rokonságai is voltak, így házassága újabb méltóságcímet hozott neki.

3. Házassága révén milyen címeket vett fel? Mi volt a férje mellékneve? Hol tartották az esküvőt?

A magyar hercegnő nem ment üres kézzel a házasságba, magával vitte a hazai kultúra legjavát.

4 Mit kapott apjától nászajándékba, hány tagú, és mihez értő kísérettel érkezett új hazájába?

Régi jó magyar szokás szerint Jolán (is) elkísérte a férjét a háborúba, nem egyszer éppen ostrom alatt adva életet soron következő gyermekének. Férje, aki uralkodása fénykorát élte meg Jolán, második felesége mellett, gyakran kikérte felesége véleményét még katonai dolgokban is, noha a házasság a férj számára nem éppen a szentség hírében állt. Tíz gyermekük született, ketten korán elhaláloztak, öten később magas társadalmi tisztséget töltöttek be, hárman pedig egyházi hivatást választottak.

Helyes válaszok az előző lapszámban feltett kérdésekre 8

1. Szent Gellért 980. április 23-án született Velencében, gazdag patrícius családban. Eredeti neve: György, majd apja nevén Gerardo. 2. Gyermekkorát a velencei Szent György bencés monostorban töltötte, ott tanult majd később apát lett.

Eredetiben tanulmányozta Szent Jeromos iratait. 3. 25 évesen szentelték. 4. Bolognában is tanult, öt évig. Lemond régi vágya miatt. 6. Gaudentius pannonhalmi apáttal találkozott, aki Szent István király

5. Kik töltöttek be magas társadalmi tisztséget, és kik az eg yházi hivatást?

A magyar királyné krisztusi életkort élt meg.

Halálos ágyán végrendelkezett méltóságához illően: férje ezer szegény embernek osztott ruhát, harmincezernek élelmet, és személyes, királynéi vagyonából kolostoroknak és zárdáknak juttatott adományt.

6. Mikor hunyt el, kérésére hova temették, és hog yan emlékeznek meg Aragóniában és Katalóniában a királyi párról?

Bakó Mária Hajnalka felé irányította. 7. Székesfehérváron mutatják be Szent Istvánnak, augusztus 15én. 8. Deliberatio. 9. 1030-ban. 10. 1045. szeptember 24-én a Kelen, a mai Gellérthegyről a mélybe dobták a Vata-féle lázadás résztvevői. Emléknapja ezen a napon van, szeptember 24-én.

Helyes megfejtők: Szabó Gabriella – Csíkszereda, Kovács Emőke – Szárheg y, Róth Zoltán Vilomos – Csíkszereda.

Rátalálni a lényegre:

történetek Istenről és Istennel Günther Klempnauer evangélikus teológus, vallástanár és zeneszakértő számos ismert személyiséggel beszélgetett el az elmúlt időszakban az élet értelméről és Istenről. A katolikus hírközlőszolgálat egyik munkatársa megkérdezte tőle, nehéz volt-e ennyire személyes kérdésekről – mint például a személyes hit – beszélgetni velük.

„Ellenkezőleg. Azt tapasztaltam, hog y kérdéseimmel nyitott ajtókra találok a politikusok, tudósok, színészek, rocksztárok és sportolók körében.” Hogy a hit kérdései iránt tanúsított érdeklődés ellenére, a templomok miért egyre üresebbek, Klempnauer így magyarázza: „Több alkalommal kellene az emberekkel történeteket megosztanunk a hitről és az életről, anélkül, hog y közben folyamatosan a magasban tartanánk erkölcsi mutatóujjunkat. Ha eg y ember úg y éli meg a keresztény hitet, hog y arra neki egzisztenciálisan szüksége van, csak abban az esetben kész rá, hog y foglalkozzon a tanítással és az eg yházzal. Az evangélium mindhárom nag y vág yakozására választ nyújt az embernek – a biztonság, az elismerés és a szabadság utáni vág yaira –, de mielőtt az emberek ráhag yatkoznának az örömhírre, szükségük van eg y kötődési pontra, rá kell érezzenek annak lényegére. Nem kell tartanunk attól, hog y bátran megvalljuk hitünket. És eg yházi vezetőinknek, püspökeinknek és a bíborosoknak is nag yobb bátorságuk kellene leg yen, hog y hitelesen valljanak személyes hitükről – és kételyeikről, Istennel való vívódásaikról is –, mert az emberek ezt is hallani akarják tőlük.”

Fordította: Bács Béla János Meg jelent a CHRIST IN DER GEGENWART hetilap 2019/34-es számában (Freiburg i. Br., www.christ-in-der-gegenwart.de).

Sürgő-forgó korunk azt hangoztatja, hogy legyünk minél zajosabbak, és így éljük elkapkodva drága, Isten-adta életünk. Így életünk egyfajta drogfüggéssé vált, mégpedig a hangos csörömpöléseinktől, állandó nyüzsgéseinktől … Ám mégis észlelhető a céltalanság és a demotiváltság. Igazak József Attila szavai: Gyémántheg yen állunk, / De zsebünkben kavicsok vannak.

Talán nem késő, hogy Istent s így az életet vis�szahelyezzük érdeklődésünk előterébe, tetteink és életünk középpontjába.

Erre ad lehetőséget az októberi találkozás Nick Vujicic-csel. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár támogatásával érkezik közénk Nick Vujicic szerb prédikátor-tréner, aki október 23-án este Kolozsváron, 24-én délelőtt 11-től pedig Sepsiszentgyörgyön tart előadást. A sepsiszentgyörgyi előadásra kimondottan fiatalokat várnak!

Végtagok nélkül élve, az öngyilkosság határán nem értette, mi az ő feladata, milyen sorsot szánt neki Isten. Nick egy napon sok vívódás után elolvasta János evangéliumának 9. fejezetét, amelyben Jézus Krisztus találkozik egy születése óta vak emberrel. Az embereknek azon kérdésére, miért született így ez az ember, Jézus azt feleli: Azért, hog y nyilvánvalóvá váljanak rajta keresztül Isten tettei.

Nick megértette és megtalálta élete értelmét és egyben küldetését: Isten szeretetéről kell beszélnie az embereknek, és meg kell őket erősítenie abban, hogy valósítsák meg az álmaikat.

Tizenhét éves korára prédikátor lett: elkezdett előadásokat tartani iskolákban és egyházi rendezvényeken, példát mutatva tízezreknek, hogy minden lehetséges, csak akarni kell. Mára már saját nonprofit szervezetét is létrehozta. Könyvei jelentek meg, melyekben arról ír, hogy az élet szép és ajándék. Kétségtelen Nick testi fogyatékosságai közepette is teljes életet él. Felesége és gyermekei vannak…

A tréner először látogat Erdélybe, Kolozsvárra és Sepsiszentgyörgyre. Ezen a találkozon Nick Vujicic témái a hit és a remény, valamint a feltétel nélküli szeretet. Bátorítom és biztatom az olvasó közönséget, vegyünk részt ezen az eseményen, hogy érdeklődésünk előterébe ismét visszakerüljön Isten, és életünk ajándék mivoltát igazán megélhessük.

Csíki Szabolcs ifj. lelkész 9

A félelem nélkülözhetetlen része az emberi létnek, fontos szerepet játszik a túlélésben, miközben a legyőzésükre való törekvésünk természetes. A félelem okozta feszültség a legelemibb tapasztalataink közé tartozik, és kimondható: ne féljünk a félelemtől! Bizonyos dolgoktól igenis félni kell, az ilyen félelem óvatosságra nevel, és ez az egyik legjobb megelőzési mód. Félni nem gyávaság – azaz ember, aki ki tudja mondani „félek”, őszinte és megfelelő önbizalommal is rendelkezik. Mint minden, a félelem érzése is a gyermekkorban ivódik bele a személyiségünkbe.

A pszichológusok jól megrajzolt képet adnak a gyermek félelmeinek a kialakulásáról, és többféle félelemtípusról számolnak be írásaikban. A valamely tényleges veszélytől való félelem sokrétű lehet, pl. vízbefulladástól, hídaktól, liftektől, elgázolástól, házi- és vadállatoktól, háborútól, orvosi vizsgálattól való félelem; vagy attól való félelem, hogy a szüleik meghalnak és ők egyedül maradnak. A szociális félelem is gyakori: a gyermek attól tart, hogy nem szeretik, vagy nem tud produkálni, belesül valamibe, kinevetik, nem mer megszólalni, válaszolni vagy valamilyen feladatot végrehajtani. Ez nem a legerősebb félelem, de állandóan növekszik, és ennek oka a rossz, negatív énkép. A bűntudattal kapcsolatos, büntetéstől való félelem ma már nem annyira érezhető, mint évekkel ezelőtt (a könnyen, gyorsan megszerezhető dolgok miatt, pl. ha valamit elrontanak, az kicserélhető egy újabbal). A láthatatlan dolgoktól való félelem leggyakoribb elemei: árnyék, sötétség, egyedüllét. A provokált félelem, a képernyőkről feléjük áradó ellenőrizetlen, életkoruknak nem megfelelő képsorok erősen hatnak a képzeletükre, és káros következményekkel járhatnak. A belső, lelki félelem és szorongás a legfélelmetesebb mind közül: haláltól való félelem, lidérces álmok.

10

A gyermekek egyéni, csak rájuk jellemző módon válaszolnak és alkalmazkodnak egy-egy ilyen helyzethez, élményhez.

Sokféle félelmük erősen hat önmagukról kialakuló véleményükre, és lelkük a maga sajátos módján bánik szorongásaival. Minden emberben megvan a szellemi és testi képesség a veszély elleni védekezésre, a szorongások leküzdésére. Az a szülő, aki tisztában van gyermeke hajlamaival, támogatni tudja annak egészséges válaszreakcióit, tehát az ő személyiségén belül már működő egészséges alkalmazkodási képességét. Tudnunk kell, hogy ami az egyik gyermeknél jól bevált módszernek számít, a másiknál nem biztos, hogy működőképes lesz. Selma H. Fraiberg gyermekpszichológus egy „nevető tigrisről” ír: egy kislány, aki nagyon félt az olyan állatoktól, akik képesek megmarni és felfalni őt, – a maga szabta feltételek közt, a fantáziája világában – találkozik a vadállattal és le is győzheti. Vagyis a gyermek a fenevad kérdését a megszelídítés módszerével, egy „mágikus g yakorlattal” oldotta meg: nem harap, nem támad, csak nevet. Ugyanez a félelem egy másik esetben más megoldást szült: egy kisfiú a szobáját dzsungellé alakította és a maga készítette játékfegyverrel cserkészte be a tigrist. Teljesen egészségesen viselkedik az a gyermek is, aki egy (vad)állattól való félelmét úgy győzi le, hogy játékból azzá változik.

Amelyik gyermek játékból győzelmet aratott a tigrise fölött, az a valóságban is megtanult uralkodni a félelmein. A képzeletbeli barátok és ellenségek a félelem oldódásával eltűnnek.

A gyermeki világ nem mindig boldog és védett, a gyermek nem mindig gondtalan és egészséges, a gyermekek sajátos, erőteljesen megélt félelmekkel és problémákkal küszködnek. Vannak olyan gyermekek, akiknek a szorongása olyan nagy és valóságos,

hogy a veszélyérzet egész életüket áthatja, és félelmük beépül a személyiségükbe. A tartós félelem következménye a fejlődésben való visszaesés, a bizonytalan viselkedés, az álmatlanság, az elkerülő magatartás, az agres�szivitás, a beszédben jelentkező nehézségek.

Az a feladatunk, hogy a gyermek számára sajátságos, gyakran szimbolikus módon felismertessük és kezeljük kellemetlen érzéseiket.

Segíthetünk neki bátorsága és önbizalma fejlesztésében, hogy merjen szokatlan helyzeteket kipróbálni, és megerősíteni őt, biztonságos családi légkört nyújtani számára. Nem ajánlott őt ésszerű okokkal megnyugtatni. A félelem hozzátartozik az életükhöz, így annak legyőzése jelentős lépés a fejlődésükben. A félelem legyőzhető, amennyiben a gyermekeknek lehetőségük van azok konstruktív megélésére.

A közös szerep- és bábjáték során képessé válnak az őket körülvevő világ megváltoztatására, problémáik eljátszására, ezáltal egyúttal módszereket is kidolgoznak félelmeik ellen. Fantáziájuk felhasználásával szembehelyezkedhetnek az élettel, halállal, veszéllyel, konfliktusokkal. Kipróbálhatják, milyen óriásinak, teljhatalmúnak, erősnek, bátornak, gondtalannak lenni. Ha vad, fakarddal vívó harcosok szeretnének lenni, engedni kell, ugyanis nem a fájdalom okozása a céljuk, hanem az egymással játszás és legyőzhetetlenség.

Gyakran a mesék is segíthetnek, vagy ha hasonló korú társaival megoszthatja a félelemmel kapcsolatos problémáit.

A drámajáték, a festés, a gyurmázás, a történetmesélés során alkalma nyílik félelemérzései és tapasztalatai feldolgozására.

Mivel a félelem testi reakciókat, szorongást vált ki, és a cselekvőképesség is bénul, a nyugalom visszaszerzése érdekében a lazító gyakorlatok értékes segítséget nyújthatnak: tudatos légzés („Félelem ki! Bátorság és erő be!”), féleleműző simogatás, a titokzatos csend megfigyelése.

Nem tudjuk megóvni őt minden félelmétől, de megtaníthatjuk neki, hogyan tudja a félelemmel kapcsolatos érzéseit kordában tartani, lelki egészségét megvédeni.

Koncz Mária-Magdolna

Jochen Lenz

Ima szünidőben Istenem, amikor rövidesen kilépünk templomod ajtaján, amikor otthonaink felé indulunk, akkor a nyár fénye és a Te fényed kísér minket tovább utunkon. Add meg nekünk, hog y kívül-belül fény árasszon el bennünket.

Hozzád száll szavunk: Kyrie eleison!

A termés eg y részét már betakarították. A Te fényedben adatott meg a növekedés, a virágzás és a beérés. Mi jól lakunk, mások éheznek. Te mindannyiunk számára teremtetted a világot, melyet fényed öleli át. Taníts meg minket igazságosságodra.

Hozzád száll szavunk: Kyrie eleison!

A szünidő elején megkaptuk bizonyítványainkat. Fény és árny ölelkezett össze benne. Sikereinkben adj nekünk ujjongó szívet, kudarc esetén bátorságot. Előtted, Uram, senkinek sem kell vizsgáznia. Tanítsd meg nekünk az irgalmas ítélkezést.

Hozzád száll szavunk: Kyrie eleison!

Az utazások idején fényt keresnek az emberek. Tanítsd meg őket, hog y mindazt, ami otthon foglalkoztatja őket, új fényben szemlélhessék.

Hozzád száll szavunk: Kyrie eleison!

Uram, mi mindannyian fényedben élünk, g yengék és erősek, élők és elhunytak, háborút viselők és békeszeretők eg yaránt. Áldj meg minket világosságoddal. Taníts meg minket, hog y önmagunkhoz is, másokhoz is irgalmasak leg yünk.

Hozzád száll szavunk: Kyrie eleison!

Fordította: Bács Béla János

Megjelent a CHRIST IN DER GEGENWART hetilap 2019/32-es számában (Freiburg i. Br., www.christ-in-der-gegenwart.de).

11

– Mióta g yakorlod a hitedet? Volt eg y olyan meghatározott pillanat, amit megtérésnek nevezel?

– A hitemet a szüleim által lényegében egész életemben gyakoroltam, egy bizonyos szinten. De természetesen az én életemben is volt egy pillanat, amikor a szürke és mármár kellemetlen templomba járás teljesen átértékelődött. Ezt az áttörést a 2015-ös FIF által szervezett Resurrexit hozta el. Ekkor ismertem meg először Isten szeretetét, a körülöttem lévő emberek által.

– Ismersz olyan szentet vag y szent életű, akár most is élő embert, akire példaképként tekintesz?

– Igyekszem folyamatosan olyan emberekkel körülvenni magam, akik példaértékű életét élnek, akiknek ha csak a környezetében vagyok is, rengeteget tanulhatok tőlük.

Ezek a személyek tapasztalataim szerint nem feltétlenül kell idősebbek legyenek, gyakran egy fiatal sokkal kézzel foghatóbb és személyesebb tanácsot tud adni. Mára már eljutottam egy olyan szintre, hogy a máshol és másoktól kapott pozitívumokat otthon átadhatom azoknak az embereknek, akik tőlem várják el az ilyesfajta támogatást.

– Milyen hatással van rád az az ifjúsági közösség, vag y azok a közösségek, ahová tartozol?

– Ahogy telnek az évek, egyre több közösségnek érzem, hogy tagja vagyok. De szívem mindig is a székelykeresztúri Szent Kereszt plébánia ifi csapatához húzott, és mindig oda vágyik haza. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy velük és általuk tanultam meg élni. És helyesen élni! Ott lettem teljes értékű ember, megtapasztaltam azt a jót, amit a közösség megtartó ereje adhat. A csapattal, vagy már mondhatnám, hogy a családommal, gyakran együtt nevettünk, és ha kellett együtt is sírtunk. Örültünk egymás sikereinek, és ha szükséges volt, akkor csapatként kiálltunk és helytálltunk. Közösen megtanultunk alázatosnak lenni, kompromisszumokat kötni, és ha helyesnek láttuk, kiállni a saját és egymás igazáért.

12

Balás N. Dániel, 19 éves eg yetemistát kérdeztük.

FIF programok októberben

•

Teljes Szívvel Forte II., 4. hétvége: október 11–13., Csíksomlyó.

Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzés IV., 6. hétvége: október 18–20., Székelyudvarhely.

•

A szeptemberi feladat megoldása: Péter apostol attribútuma: kulcsok. Hiszen Jézus Péternek mondta: „Neked adom a mennyek országának a kulcsait.” (Mt 16, 19) Az októberi feladat: Az alábbi rejtvény első oszlopában azt találjátok, hogy mivel ábrázolják András apostolt. Írjátok meg nekem is! S szerintetek miért pont azzal? Várom válaszotokat!

Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com, postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80., 530211, Csíkszereda, Hargita megye.

Katóca

Forró vizet a kopaszra! (mag yar népmese)

Volt a világon egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magának, odamegy egy nagy, ordas farkas, beszól az ajtón: – Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom.

– Nem eresztelek biz én, mert megeszel.

– Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam.

A kis malac beeresztette az egyik hátulsó lábát.

Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzhöz. Kicsi idő múlva megint megszólalt a farkas: – Ugyan, kedves kis malackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is.

A kis malac beeresztette azt is. De a farkas azzal se érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott: – Kedves kis malackám, ereszd be a két első lábam is.

A kis malac beeresztette a két első lábát is; de a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt: – Édes-kedves kis malackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy ujjal se nyúlok hozzád.

Erre a kis malac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön háttal befelé, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kis malac se volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, az-

után hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kiódzott a zsák szája.

Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni.

Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kis malacot. Addig-addig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tetején. Odamentek a fa alá, elkezdtek tanakodni, mitévők legyenek, mi módon fogják meg a kis malacot. Mert egyik se tudott a fára felmászni. Nagy sokára aztán arra határozták, hogy egymás hátára állanak mindnyájan; mint a lédeci birákok, úgy aztán a legfelső majdcsak eléri.

El is kezdtek egymás hátára felmászni. A kopasz maradt legalól, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kis malac hirtelen elkiáltotta magát: – Forró vizet a kopaszra!

A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek lába, kinek nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sose látták többet.

A kis malac szépen leszállott a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok.

13

Lackfi János:

Örök

Szent XXIII. János pápa

humora

A Lázervin meghalt?

Egy kórházlátogatás alkalmával megkérdezte egy kisfiútól, mi Meg. szeretne lenni, ha felnő. A gyerek azt felelte: vagy rendőr, vagy Ő írta ezt a könyvet? pápa. „A helyedben a rendőrséget választanám – mondta a Szentatya. Ő.

– Pápa akárkiből lehet, nézz csak rám!”

Aki könyvet ír, az mind meghal?

Meg. „Éjjelente g yakran felébredek, eltöprengek a világ súlyos problémáin, És aki könyvet olvas? és elhatározom, hog y mindezt el kell mondanom a pápának. Aztán Az is. másnap, mikor felébredek, rájövök, hog y én vag yok a pápa.” És aki nem ír és nem olvas?

Bizony az is.

Amikor egy riporter megkérdezte, hányan dolgozAkkor nem a könyvekben van a halasztás. nak a Vatikánban, János pápa állítólag így felelt: Hát nem. „Nag yjából a fele.”

Csinálsz nekem egy hosszúlépést?

Az nem gyereknek való.

Egy bíboros nehezményezte, hogy a vatikáMért, mi van benne? ni fizetésemelés után az egyik alkalmazott Bor meg szóda. ugyanannyit keres, mint a bíboros. A pápa És aki megissza, hosszabbat tud lépni? azt mondta: „Annak az alkalmazottnak tíz Egy ideig igen. g yereke van; remélem, a bíborosnak nincsen.” És aztán?

Ha túl sokat iszik, egyáltalán nem tud lépni.

Röviddel pápává válaszÉs ha keveset? tása után Róma utcáin séAkkor még ugrándozni is tud. tált. Egy pár jött szembe, és A Lázervin szerette a hosszúlépést? ahogy elhaladtak mellette, Nem tudom, nyáron biztos, mert olyankor nagyon jólesik. hallotta, hogy a nő odasúgMégis télen lépte a leghosszabbat. ja a barátjának: „Jó ég, milyen Mégis. kövér!” Utánuk fordulva megMost már nem lehet utolérni? jegyezte: „Hölg yem, gondolom, tudMost már nem. ja, hog y a konklávé nem kimondottan szépségverseny.”

Akkor se, ha iszom hosszúlépést?

Akkor se.

Egyszer azt írta: „Három dolog viszi romlásba az embert: a nők, a szerenAkkor inkább iszom rövidet. csejáték és a földművelés. Apám a legunalmasabbat választotta.”

Az végképp nem gyereknek való.

Mi való a gyereknek?

Amikor már bíboros és velencei pátriárka volt, egyszer azt Tea meg gyümölcslé. mondta a város egyik gazdag polgárának: „Eg yetlen közös Akkor csinálj nekem gyümölcslépést. dolog van kettőnk között, a pénz: Önnek sok van, nekem Az milyen? semennyi. A különbség az, hog y engem eg yáltalán Gyümölcslé meg szóda. nem érdekel.”

Jó, csinálok.

Várj csak, én mégis szeretném egy kicsit utolérni a Lázervint.

Egy vatikáni tisztségviselő azt Most rögtön? mondta a pápának: „teljességgel leheValamit meg kell beszélnem vele. tetlen”, hogy 1963-ban megnyissák Hát nem tudom… a II. vatikáni zsinatot. „Jó, akkor Tegyél még valamit a gyümölcslépésembe, akkor sikerülni fog.

1962-ben fog juk megnyitni” – felelte. És mit tegyek bele? És meg is nyitotta! Öröklét.

14

Mama - József Attila „ Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óri- Névnapját július 1-jén ünneplő férfinak. 18. „Ha ás ő – …“ A vers befejező két sora a rejtvény vízszin- … kopog, Karácsony locsog“ - népi mondás. 20. A múlt tes 1. és függőleges 18. számaú soraiban van elrejtve. idő jele. 21. Magas növény. 22. Tűzzel megsemmisíti. 23. Arra a helyre. 25. Sportöltözék. 26. Egyik erdélyi megye. 28. Alma kipréseléséből nyert folyadék. 30. Szófaj. 31. Ipoly román neve. 33. Váráról híres Veszprém megyei város. 34. Kettőzve: a vizek városa. 35. Kezd édesedni! 36. Négylábú bútordarab-e. 38. Lapszéli jegyzet. 39. A jent váltja!

40. A magvakat tisztító és osztályozó mezőgazdasági vagy malomipari gép. 42. Savval kezelte. 45.

Méta – románul. 46. Anyagot edényben kikeverő.

Függőleges: 1. Elmesport. 2. Zsidó templom, imaház. 3. Nem hivatásszerűen adás-vétellel foglalkozik-e. 4. Sertés belsejében található! 5. Kapával megmunkál a névnapját január 16-án ünneplő férfi. 6. Távoli személyt, tárgyat meg tud érinteni.

7. Ros …, a zsidó újév – héberül. 8. Artificial Intelligence, rövidítése. 9. Álomba ringat. 10. Néz, megnéz – angolul. 11. Emlegetni kezd! 15. A névnapját június 13-án ünneplő voksol. 19. Lamartine egyik verse. 21. Válaszra. 24. Igen – oroszul. 25.

Nagyanya szövetet méretre vág. 27. Néma síp! 29.

Operál. 32. Tétlen – románul (fonetikusan). 35.

Vízszintes: 12. Egyfajta bútordarabjai. 13. Nem tűle- Eleven ama távolabbi. 37. Szaktárs. 38. Vajda Jávelű fa vagy bokor leveleinek összesége. 14. Valaminek nos múzsája. 41. Román ránc! 43. Üdvözlégy – laléptékkel való kimérése. 15. Közép-Amerikában kuko- tin köszöntés (fonetikusan). 44. Osztrák, ománi és ricalisztből készült ital. 16. Kálium és neon vegyjele. 17. norvég gkj. 46. Kilogramm, röviden.

Készítette: Korodi Zoltán

A szeptemberi keresztrejtvény Vízszintes 1. Izzadság csorog, De gyűl a Függőleges 19. keresztekbe-rakott élet.

Megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Kovács Emőke – Szárheg y, György Ilona – Csíkszereda, Tamás Ágnes – Szenteg yháza, Boros Klára – Csíkszentkirály, Schlecht Károly – Erdőszentg yörg y, Molnár Margit – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, Kedves Piroska – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szakáli István – Csíkszereda.

Szerencsés megfejtő: Szakáli István – Csíkszereda.

A megfejtéseket október 25-ig várjuk!

(Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38.

Hargita meg ye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

15

Kányádi Sándor

Jön az osz Jön immár az ismerős, széllábú, deres ősz.

Sepreget, kotorász meg-megáll, lombot ráz.

Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel.

Sóhajtoz nagyokat s harapja, kurtítja a hosszú napokat.

Felemás oszi ének építsd föl minden éjszaka építsd föl újra s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja ne hagyd kihunyni a tüzet a százszor szétrúgottat szítsd a parazsat nélküled föl újra nem loboghat nevetségesen ismerős minden mit mondtam s mondok nehéz nyarunk volt itt az ősz s jönnek a téli gondok már csak magamat benned és magamban téged óvlak ameddig célja volna még velünk a fönnvalónak