Peterkonyv issu by Balazs Tunde

Nagy PĂŠter

Nagy Péter

Aranykiadás 2017. május 26.

előszó A CSÍNJA-BÍNJA TUDÓJA Egészen a legutóbbi időkig a világegyetemben még előfordultak nehezen magyarázható dolgok, jelenségek, a pompon rázó, farukat ügyesen riszáló kis kvarkok szintjétől fel egészen a debellányi galaxisok nagypályás cselezgetéséig. Mindenféle gyanús, egymásnak ellentmondó elméletek láttak napvilágot a lelátókon, de végső soron senki nem lehetett biztos, melyik csapat melyik öltözőből bújt elő. Még az olyan kipróbált szakértő is, mint Stephen Hawking, kezdte fontolgatni, hogy visszaadjaintergalaktikus bírói igazolványát. Ekkor, a XXI. század tízes éveiben lép színre Nagy Péter, a huszonötlövetű, duplán huzagolt agyú fenomén, aki a facebookon egyperceseknek nevezett kis szösszeneteiben egyszer s mindenkorra tisztázza a játékszabályokat. Röviden, közérthetően és szellemesen elmagyarázza a lelátók hüledező közönségének a játék minden csínját-bínját, s hogy miből lesz a cserebogár, ha meccs közben bogárcserére kerül sor. (Eközben kiegészítésképpen latin sírfeliratokat memorizál, késő reneszánsz festményeket gusztál, és percenként negyvenszer rúg kapura, hogy ne unatkozzon.) A közönség csak bámul, mint borjú Bálám szamarának új kapujára. Van, aki addig nyüslet-koslat, míg Nagy Sándor, Nagy Károly vagy Nagy Frigyes lesz belőle. Van, aki Nagy Péternek születik. Molnár Vilmos

Kedves Barátaim, Facebook-os ismerőseim (kivétel Sting és Mr. Bean, ugyanis a „jánosanti”-féle angolom még mindig nem túl acélos)!!

7 Egy játékra szeretnélek meghívni Benneteket, mely kicsit nagyképűen, és Hobót plagizálva „egy kis játéka az észnek”. Tulajdonképpen egy kis utazás lenne a művészetek, a tudomány, a történelem... szóval a kultúra történetében. Minden egyes feladat megoldása egy szám, betű, jelkép vagy szimbólum lenne és az első feladatsorozat 29 napig fog tartani, mert huszonkilenc jelet kell megtalálni. Ezeknek a dekodolása lesz a végső cél. Vagyis majdnem egy hónapig minden nap fölkerül ide a Facebookra egy feladat, melynek a megoldása egy jel lesz. Ezeket időrendi sorrondbe téve kapjátok meg a végső feladványt, amit majd dekódolni kell. A napi feladat mindig egy idézettel kezdődik majd, amely utalást fog tartalmazni az aznapi jel milyenségére ( hogy betűt, számot vagy szimbólumot kell megtalálni). Utána következik egy rövid szösszenet, amely utalásokat tartalmaz, hogy pl. milyen művészember, milyen alkotásának, milyen részletében van elrejtve az aznapi megoldás...és ha jól kutakodsz és okoskodsz, kábé negyedóra „agytornával” megtalálhatod az aznapi kódjelet. Igaz, hogy ez egy játék lesz, de nem nagyon lehet vele nyerni semmit, talán napi negyedóra elmerülést könyvekbe (az egyetlen javaslatom, hogy a netet csak keveset használjátok) és pár percig talán olyasfajta igényt is kielégíthetünk, amely sajnos eléggé hiányzik az életünkből. Ha holnapig csak egy pozitív visszajelzést is kapok, akkor fölteszem az első feladványt. Köszönöm türelmeteket, mindenkinek kellemes napot! Péter

9 A mai feladvány egy kissé eltér az eddigiektől: ma két embert kell megtalálni - egy írót és egy tudóst. Kettejük között a „szük keresztmetszet” az íróember utolsó nagy regénye, amely tudósunk kedvenc könyve volt. Irónknak - akinek egy nagyon furi szobra is van Magyarországon (azért jelzem nem magyar fickó ) - nagyon nagy pofája volt, sok híres mondásával sokakat megsértett. Az én kedvencem az, amikor megkérdezte egy rajongója, hogy megcsókolhatja-e azt a jobbkezet, amelllyel a főművét írta, az vállaszolta: „...nem, mert sok minden mást is csinált!”. Tudós emberünk amikor valamit nem értett a szakterületén akkor a regényt olvasgatta, amit szintén nem értett... és egyszer csak egy mondókára lett figyelmes, amely „megvilágosította” és amelynek segítségével fölállított egy olyan modellt, amely rendet teremtett a Liliputi világban....

„...De szeretni csak szabadon lehet. ... méltósággal. Külön világ, szemben külön világgal. Az eggyé olvadásuk: csoda, ünnep. De nincs embernek emberen hatalma. És semmi nincsen, amit követelhet.” Kihagytam egy szót...

11 I.) A felesége azt mondta róla, hogy állandó telefon-összeköttetésben áll Istennel. Rideg, zsarnoki, kötekedő, arrogáns emberke volt, mániás-depressziós, szadista beütéssel. Volt egy eszménye, és az élete azzal telt el, hogy ezt kereste csak éppen közben elfelejtett notmális életet élni. Fő művéről, amelyik a feladvány szempontjából fontosabb mint maga a szerző, azt mondta: “Képzelje el, hogy az univerzum elkezd énekelni és visszhangozni. Ezek már nem emberi hangok, ezek a keringő bolygók és napok.” II.) Névadójáról egy érdekes, de be nem bizonyított legenda keringett. Amikor megtudta, hogy le fogják fejezni, elhatározta, hogy miután levágják a fejét, elkezd pislogni, hogy bebizonyítsa, hogy még tovább él a levágott fej...állítólag tizenegyszer pislantott...de a feladvány szempontjából itt is fontosabb a “keresztgyereke” aki nélkül nem lennénk és nem lenne az “űrzenész” első albuma sem. III.) Egy másik abszurd legenda erről a figuráról született, és azt állította, hogy valójában nő volt. Csakhogy emberünknek olyan “melója” volt, ahol kifejezetten hátrányos volt a 2-sel kezdődő személyi szám IV.) Duplán is szerepelhet itt ez a “szellemhegy”. 1974-ben egy japán női csapat megmászta és ezzel világrekordot állított fel. V.) Ez az amúgy gyenge és határozatlan király azzal írta be magát a történelembe, hogy amikor egy alkalommal elfoglalta Nápolyt, a seregében felütötte fejét az a betegség, mely több híres embernek is szenvedést okozott: Leninnek, Nietzschének, Al Caponénak és van Goghnak, hogy csak néhányat említsek. Itt is egy közös pontot kéne megtalálni...

Egy perc természettudomány minden napra... egy kicsit másképp! Kezdjük talán a legelemibbnek tűnő, valójában nagyon bonyolult és nehezen érthető alapfogalmakkal: a térrel és az idővel. Rendszerint jól megvagyunk a térnek egy olyan értelmezésével is, amit Werner Heisenberg így fogalmazott meg: “A tér az, ami kék és madarak repülnek át rajta.” De....lejárt a mai egy perc....folyt.köv.

15 „Nézz bármilyen messze, azon túl még határtalan tér van, Számolj bármennyit, körülötte még határtalan idő van.” Walt Whitman

A fizikában ez a newtoni-tér: végtelen, nincs határa, öröktől fogva létezik, változatlan színpada az eseményeknek!

1619. november 10-én René Descartes éppen dolgozott: döglött az ágyba és figyelt ehgy zümmögő legyet a szobájában. Álltása szerint hirtelen rájött, hogy a légy helyzetét bármely pillanatban meg tudja állapítani, egy jól megválasztott viszonyításai ponthoz képest....becsületére legyen mondva, nehezen leküzdötte eredendő lustaságát, és felismerését részletesen kidolgozta, megteremtve az analitikus geometria alapjait....ezzel a lépéssel gyökeresen megváltoztatta a matematikát!

Newton munkásságát méltán nevezik egy tudományos forradalom betetőzésének. Amikor ez a Kopernikusz által elindított forradalom győzött, nemcsak a tudásunk határait terjesztette ki, de az egész világképünkre hatást gyakorolt. Newton elméletével megalapozta a természet determinisztikus szemléletét - vagyis, hogy minden természeti jelenség korábbi jelenségek által meghatározott!

...a gondolkodás évszázadai alatt sikerült megértenünk néhány rejtélyt az idővel kapcsolatban, de korántsem mindent. Honnan ered az idő? Létezhet-e egynél több idődimenzió, mint ahogy térdimenzióból is több van? Vissza lehet-e “utazni” a múltba? Ha igen, akkor meg tudjuk-e változtatni a későbbi események kimenetelét? Létezik-e lekisebb időegység? Az idő valódi elemi alkotórész-e a kozmosz felépítésében, vagy csupán egy praktikus eszköz megfigyeléseink rendszerezéséhez? Lehet-e az idő csupán egy származtatott mennyiség, amely még alapvetőbb fogalmakra épül? Teljes választ találni ezekre a kérdésekre - ez a modern tudomány egyik legnagyratörőbb célja.....

19 ..a mai egypercest születésnapos, nagyon kedves barátomnak, Láposi Diának ajánlom! Ahhoz, hogy a továbbiakat megértsük, szükségünk van a pillantnyi valóságnak valamilyen definicójára....íme egy népszerű megközelítés: amikor a valóságra gondolok - mindarra, ami ebben a pillanatban létezik - akkor egyfajta megfagyott pillanatképet próbálok elképzelni, egy kimerevített képkockát az egész Univerzumnak erről a pillanatáról. Miközben ezeket a szavakat gépelem a jelen számomra a pillantképen ilyen dolgoknak az összességéből állhat: a kávém éppen lefőtt a konyhában, miközben az órám mutatói 9 óra 17 perckor megállnak, a szomszéd néni éppen lelépik a lépcsőn és úgy merevedik ki, Láposi Laci van Persie féle csukafejest ugrik, mert nem figyel oda, hisz a meglepin tűnődik, Iker Casillas sokadszor ébred fel rémálmából, és kiderül, hogy nem is álom, Putyin a Diktátor című filmet nézi nemzeti színű alsónadrágban, az Orion-ködben egy csillagkitörés során igen erős jet lövődik ki, egy csillag meghal és fekete lyukká omlik össze...de képemben nem szerepel sem Elvis, sem Abraham Lincoln és nem szerepel az unokaöcsém majdani unokája sem....gondolkodás nélkül ki merem jelenteni, hogy ők jelenleg nem léteznek!

21 A csillagászati időmérés világos megértéséhez az alábbi két alapelv szem előtt tartása szükséges: 1. A csillagászatban nem foglalkoznak az idő lényegének a meghatározásával, csupán az idő mérésével....ehhzez nem szükséges az idő végső természetének ismerete, pusztán praktikus módszereket kell kidolgozni egy jól használható időegység realizálására, és az időtartamok ezzel való összehasonlítására 2. Az idő empirikus mérése puszta konvenció dolga. Bármifajta mértéket elfogadhatunk az események időpontjának és tartamának leírására, csak saját konvenciónkat következetesen alkalmazzuk...

23 Az az elképzelés, hogy a világon minden ugyanazokból az elemi alkotórészekből épül fel, nagyon ősi. Ugyanakkor évezredekbe telt annak a megfejtése, hogy mik is ezek az alkotórészek. Ma már tudjuk, hogy a bennünket körülvevő világban minden -pl. a képen látható vírus, elefánt, sör vagy csillag - alig százféle atomból épül fel. A természet vagy az ember ezekből építi fel a bolygókat, a tengert, a bálnát, a tulipánt, a focistát, a tévét, az Utolsó vacsorát vagy az agyamat (ehhez nem kell túl sok anyag)....A sokszínűséget az okozza, hogy ezek az atomok az elképzelhetőnél is többféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz....

Démokritosz szerint van a valóságban valami abszolút állandó, és ez nem más mint az atomok. az atomok, amelyek öröklétűek, sohasem keletkeztek és soha nem pusztulnak el, nem változnak és nem lehet őket tovább osztani. Olyan végtelenül kicsik, hogy az érzékszervek számára hozzáférhetetlenek. Azonban nem egyformák, végtelen változatosságot mutatnak: alakban és nagyságban különböznek. Démokritosz szerint a vas vasatomokból épül fel, a feta sajt feta sajt atomokból és az ember....nos erről nem mondott semmit, talán ember atomra mégsem gondolt...

A XVII. század közepéig az anyag természetéről a következő elméletek éltek: - az arisztotelészi négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz. - Paracelsus nyomán átmenetileg nagy népszerűségre tett szert a három őselv segítségével megépített világ.... ez a három őselv a higany, a só és a kén. - a Descartes-i felfogás, amely szerint az anyag részecskékből áll, három finomsági fokban: egy finom és mozgékony forma, egy gömbölyű, picit durvább és végül a nagyobb, durva darabok. - és Gassendi már említett atomelmélete

A következő pár egyperces egy kicsit más lesz.... felvezető a XVI. század egyik meghatározó eseményéhez: a reformációhoz. A mise a kereszténység legfontosabb szertartásának, az eucharisztia kiszolgáltatásának a szertartása. A kereszténység szerint az eucharisztia a Jézus Krisztus által tanítványai körében letartóztatása és halála előtt elfogyasztott utolsó vacsorának a reprezentációja, illetve drámai formában való “újraélése”. Ez teszi az eucharisztiát olyan erőteljes szimbólummá, áldozattá, amit az ember visz önként Isten színe elé. Az eucharisztia drámája kapcsolja a híveket Krisztus személyéhez, a halál okozta romlás fölött aratott diadalához. Olyan szent és hatalmas dolog volt ez, hogy a 12. századra a nyugati egyházban a hívők csak igen ritkán mertek az Úr asztalához közelíteni.... egyébként a papjukra hagyták, hogy magához vegye a kenyeret és a bort. De ha, főleg Húsvétkor, mégis áldoztak, akkor csak a kenyérből részesültek, a borból nem.

31 Utolsó egyperces 2014-ben... Néhány egyszerű gondolat, arról, hogy miért is csináltam..... Úgy vélem, hogy Sigmund Freud nagyon közel jutott az igazsághoz, amikor azt állította, hogy ami az elménknek értelmet és stabilitást ad, az a munka és a szerelem. A munka abban segít, hogy felelősséget és célt kapjunk, ezáltal határozottan és konkrétan összpontosíthatunk a dolgainkra és az álmainkra. A munka nemcsak szerkezetet és rendezettséget ad életünknek, hanem biztosítja azt is, hogy büszkék lehessünk magunkra, lássuk az eredményeinket és megkapjuk a beteljesülés érzetét. A szerelem pedig azért is olyan lényeges összetevő, mert belesző minket a társadalom hálójába. Szerelem nélkül elveszettek, gyökértelenek és üresek vagyunk. Szerelem nélkül csak sodródunk, és senkihez sem tartozunk. A munkán és a szerelmen túl én még két tényezőt említenék, ami értelmet adhat életünknek. Az egyik, hogy ki kell teljesítenünk azt a tehetséget, amit születésünkkor kaptunk. Noha különböző képességekkel és szorgalommal vagyunk megáldva, a legteljesebb módon ki kell bontakoztatnunk ezeket, nem szabad hagyni őket elsorvadni. A másik cél, hogy jobb állapotban kellene a világot magunk után hagyni, mint amilyen akkor volt, amikor megérkeztünk bele. Mint egyének is megpróbálhatjuk jobbá tenni, legyen az a Természet titkainak a kutatása, a környezet szebbé és tisztábbá tétele, a békéért és a szociális igazságokért való ténykedés vagy tanítóként és mentorként a fiatalok érdeklődésének, kíváncsiságának, fogékony lelkének ápolása. Mindenkinek Nagyon Boldog Új Évet kívánok! Péter

32 „A jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.” Biblia.....azért köszi Éva!

33 Én hiszem, hogy létezik (a barlanghasonlat naivitásával) “európai gondolkodás”....és kétségtelen az is, hogy a MI gondolatvilágunknak és szellemi légkörünknek a legfontosabb gyökere a görög bölcselet.... ezért is kezdtem ezzel, kicsit fölrúgva az időrendet. A görögök hozták létre a civilizációnak azokat az elemeit, amelyek vagy folyamatosan jelen voltak Európa fejlődésében, vagy későbbi korok nyúltak vissza hozzájuk. Igaz viszont az is, hogy azért mert a kultúránkban a görög történelem és kultúra elemei ilyen különös fontosságra tettek szert van némi szerepe a tények későbbi torzításának és közhelyekké merevedésének is. Csak két példa erre: idealista politikusoktanoncok lepetéznek a gyönyörtől amikor elsőévben a híres görög demokráciáról tanulnak, pedig ez csak egyetlen városban, és csak néhány évre valósult meg! Sőt!...a legtöbb görög gondolkodó soha nem tartotta elfogadható államformának. Vagy pl. ha egy Nikon D 3200-al felszerelt,

szandálos-zoknis “műértő” az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban elájul a Varvakeios Athéné szobrának fenséges, klasszikus nyugalma előtt... nem nagyon gondol arra, hogy eredetileg a szobor a görög ízlésnek megfelelően rettenetes élénk színekre volt kifestve...majdnem mint egy mai kertitörpe.... De hát az 1960-as években az angolszász országokban meghonosodott egy kifejezés: multikulturalizmus.... csak azt tudnám ez mit jelent!...de nem lehet nagyon rossz, mert Merkelné azt mondta, hogy véget kéne nekije vetni... és annyi okostojás használja, hogy követem én is őket.... Ezért a következő egypercesek kicsit messzebb visznek minket időben és térben.... és jónéhányperc erejéig Kínával és a kínai tudomány sikereivel fogok foglakozni...de mivel azt hiszem, hogy az ország történelme sem annyira nagyon ismert, ezért egy kicsit abba is belemászok...de ne ijedjetek meg, csak a szokásos kereteken belül...

„A bölcselkedés meg van írva ebben a nagy könyvben, amely állandóan nyitva áll a szemünk előtt - a Világegyetemre gondolok. De a könyv nem érthető, ha előtte nem tanuljuk meg a nyelvet és nem mozgunk otthonosan a betűi között, amelyekkel megírták. A matematika nyelvén íródott, melynek betűi a körök, háromszögek és más geometriai formák, amik nélkül lehetetlen akár csak egy képet is megérteni; ezek nélkül csak tévelygünk egy sötét labirintusban.” Galileo Galilei

G.G. nagysága: Talán emlékeztek, a IX. fizika tankönyv második fejezte a kinematika volt: ez a fejezet a mozgások kvantitatív leírását és annak képleteit adja meg, annélkül, hogy a mozgást kapcsolatba hozná a ható erőkkel, melyek okozzák.

Ezt a fejezetet Galilei “írta” meg...ő tudatosan kerülte az okok kutatását, a mozgási jelenségek matematikai leírására korlátozta vizsgálatait....így pl. már a Messere ki tudta számítani egy ágyúgolyó röppályáját (jó megközelítéssel) ha ismerte a kezdősebességet és azt a szöget, amelyet az ágyúcső a vízszintessel bezárt. De mindezek ellenére igen közel jutott a newtoni mechanika tehetetlenségi törvényéhez, amely szerint a testek mozgásállapotának megváltoztatásához van szükség erőre, nem pedig, ahogy Arisztotelész nyomán mindenki vélte...a fenntartásához! Az asztronómiában (habár nem volt képzett és alapos csillagász) elsőként észlelt és értelmezett egy csomó jelenséget: a Jupiter négy nagy holdját, a Hold hegyeit, a napfoltokat, a Tejút felbontását csillagokra, a Vénusz fázisainak felismerését, leírását, sőt lefestését lehet ide sorolni. A természettudományok művelésére nemcsak módszert adott, hanem azt

konkrét feladatok kapcsán eredményesen alkalmazta is (előtte csak a pofázás volt...már Bacon is hangsúlyozta a kísérletezés fontosságát, de azért az életben nem végzett el egy kísérletet sem). Ezen kívül a módszerénél két döntő lépést kell kiemelni: bevezető lépésként a fogalomalkotást, és másodszor azt az absztrakcióképességet igénylő lépést, amellyel a valós mozgások káoszából kiválasztott egy olyan mozgást, amelyet tudott tanulmányozni és ehhez megfelelő kísérleti körülményeket teremtett...így és csakis így válhatott a jelenség mennyiségileg megfoghatóvá! Ilyen szempontból (is) mérföldkő a tevékentsége a tudomány történetében. A kutatók Galilei után már nem csak arra támaszkodtak, hogy a Természet esetleg időnként feltárja a titkait...rájöttek, hogy Természet Anyánk ravasz titkait furfangos módon létrehozott mesterséges körülmények között is ki lehet csikarni.

„Ez volna az ünnep - jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.” Esterházy Péter..

Napról napra egyre többet tudunk meg Világegyetemünk hihetetlen csodáiról: tudjuk, hogy létezett milliárd évekkel ezelőtt a “tegnap nélküli nap”, hogy nem vagyunk a Mindenség közepén, hanem elképzelhetetlen távolságokban lassan keringő milliárdnyi galaxis egyikének a csücskében egy jelentéktelen rendszer gyönyörűkék bolygóján végbement CSODA - amennyire ma tudjuk, az egyetlen ilyen CSODA!!!! - “termékei” vagyunk “csupán”: az anyag belsejének minden egyes szemcséjében végbemenő felfoghatatlan ütközések és átváltázások nyomán keletkező rejtélyes, furcsa, lélektelen és tudattalan részecskék teljesen valószínűtlen rendeződésének az eredményeként létezhetünk. De itt vagyunk bizonyítékul, hogy a fejlődő Kozmosz kitermelte valahogy nemcsak az életet, de az ÉRTELMET is.... Nekünk azonban a rövid életünk minden egyes pillanata sokkal fontosabb, mint a világ összes galaxisa, fekete lyuka és szétrobbanó csillagzata....tanuljuk meg ezt értékelni! MINDENKINEK ÁLDOTT HÚSVÉTOT kívánok!!!

38 „Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mindmind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.”

Régebb emlékeskönyvekbe írták a pöttyös-ruhás kislányok...most a csillagok miatt választottam...meg egy kicsit másért is, na... Érdekes, hogy Tychot az előrejelzések pontossága irányította a csillagászat felé, és az előrejelzések pontatlansága tette világossá számára (16 évesen) élethívatását. Három évnyi intenzív tanulás és kutatás után rájött, hogy “a csillagok poziciójának ismerete sokkal kevésbé precíz, mint ahogy eleinte gondolta” (T.B.) Pl. 1563 augusztusában a Szaturnusz és a Jupiter olyan szoros együttállásba került, hogy szinte egybeolvadni látszottak. Ezt a ritka csillagászati jelenséget az akkori katalógusok több napos tévedéssel prognosztizálták. Tycho volt az első csillagász, aki rájött, hogy ennek a dolognak is izzadságszaga van: kemény meló. Még a nagy Kopernikusz is csak nagyon-nagyon ritkán végzett el egy-egy észlelést. Tycho meg felismerte, hogy a bolygók mozgását tartalmazó pontos táblázatok elkészítésének egyetlen módja az

éveken át tartó nagyon pontos megfigyelések sorozata. A kis herceg nevető csillagai által formált alakzatok közül az egyik legismertebb és leglátványosabb a W alakú Cassiopeia. A csillagkép a nevét egy etióp királynőről, Androméda anyjáról kapta, aki azzal vageszkodott, hogy ő még a nimfáknál is szebb. Ezért az Istenek megharagudtak rá és Posszeidon egy tengeri szörnyet (egy üriáscetet) küldött az országra. Egy jóslat azt mondta, hogy csak akkor szabadulnak meg a szörnytől, ha Andromédát feláldozzák..de persze megjelent a színen egy főhős - Perszeusz - aki megmentette a lányt és feleségül vette és boldogan éltek amg el nem váltak. A mese nagyon tetszhetett a görögöknek, mert az összes szereplő ott figyel a csillagos égen...Cassiopeia, Androméda, Perseus és még a Cet is. A csillagképet a magyar néphagyomány lelkivilágunkhoz közelebb álló “Korcsma” néven ismeri... Nem csak a mese kedvéért tettem bele a Cassiopeiát...folyt.köv.

„Hiszem, hogy a csillagok művénél egyetlen fűszál sem kevesebb.” Walt Whitman

41 1572 november 11-én este Tycho de Brahe elment a laboratóriumába, és megtette szokásos bevezető körszemléjét a csillagos égbolton...minden a helyén van..a Hold, a Vénusz, a Göncöl, a Cassiopeia...hohó nini..himmelhergott..Jeg forstår det ikke...egyel több csillag van emberek...és milyen fényes...túl sok volt a Jägermeister??.. vagy megint született egy fontos ember?? De másnap kiderült, hogy mások is látták a “vándorcsillagot”, ahogy elnevezték és hatalmas döbbenetet okozott. Akkor érthetjük meg igazán Tycho és kortársai megrökönyödését, ha figyelembe ves�szük, hogy akkor (is) még úgy képzelték, hogy a menny tökéletes. A csillagok pedig egy kristályszférához rögzített, örök és változatlan fényforrások...ezt a tökéletességbe és örökkévalóságba vetett hitet alapjaiban rengette meg az új csillag feltűnése. Egy darabig abban bíztak Tychoék, hogy talán csak egy üstökös... de miután több éjszakán át precizen megmérték a másik öt csillaghoz viszonyított helyzetét, és az semmit sem változott, el kellett fogadják, hogy az is egy csillag. 18 hónapon át tündökölt annyira fényesen, hogy még nappal is lehetett látni, majd 1572 decemberétől fokozatosan halványodni kezdett. Tycho megírta a beszámolóját a jelenségről, és kiadta egy kis könyvecske formájában, amelynek a címe a “De nova stella” lett... innen eredt egy új kifejezés a csillagászati szaknyelvben...a nóva!

42 (G)Asztrofizika költőknek, avagy hogyan főzzünk csillagot?... írta a nagy Levin

“Ezredvégi bölcsesség ide vagy oda, nem sokan vannak, akiket nem fog el az áhítat érzése, midőn egy csillagfényes éjszakán az égre pillantanak. Tudjuk ugyan, a pislákoló fény a természet nukleáris kohóiból ered, s hogy minden csillag egy-egy nap, éppolyan, mint a mienk, mindez mégsem csökkenti a látvány gyönyörűségét. A csillagok fénye, míg hozzánk elért, évmilliókat utazott a hideg űrön keresztül, s hogy ezzel is tisztában vagyunk, még hatalmasabbnak érezzük a mindenséget, melybe belecsöppentünk.” Keith Devlin

Szebeni Klári kapaszkodjon a retiküljébe, a többiek megint a bugyijukba.... nehéz percek jönnek...részecske-fizika, csillagászat ilyesmi...de remélem, hogy legalább Nektek használt az a 600 perc amit eddig összehoztunk, és megértitek ezt a történetet is... Tycho a “Nova stella”-ban egy új csillag születéséről beszélt, de a Cassiopeiaban megjelenő fényesfényes hatodik csillag éppenhogy egy csillag halálának volt az igen látványos megnyilvánulása. Talán emlékeztek Nagymamám kásájára (újabb Klubtagok megtalálják a facebook vagy a titkosszolgálatok archívumjaiban “Un minut cu Nagy Péter, din care nu intelegem nimic” címszó alatt) ...az volt a lényeg, hogy ha nagy ritkán Tata nem volt elég figyelmes és véletlenül otthon maradt, akkor a tejbekása egyenletes volt és sima...de az öreg sokkal gyakrabban töltötte az estéit Várkudú ‘könyvtárában” és Nagymamám olyankor aggódott,

hogy nehogy túl sokat olvasson és a kása csomós lett. Azt nem tudom, hogy a Nagy Mennyei Kásafőzőt mi vagy ki idegesítette, de tény, hogy a korai Univerzum őskásájában is megjelentek a csomók. Apró pici pontok, ahol az anyag valamivel sűrűbb volt a környezeténél. Nagymamám kásája 75% tejet, 25% gríztet tartalmazott, a fiatal Kozmosz ugyanilyen arányban hidrogént és héliumot. És ez a fiatal kozmosz tágult..az Ősrobbanás ereje tágította. Jó pár millió évig még elég hevesek voltak a jelenségek ( ínyencek kedvért a kozmikus háttérsugárzás túl erős volt), de idővel a kezdeti csomósodások nőni kezdtek és egy öngerjesztő folyamatban, a környezetüknél nagyobb gravitációs vonzásuknak köszönhetően egyre több anyagot vonzottak magukhoz és hatalmas gáz (hidrogén és hélium)- felhők alakultak ki a táguló Világegyetemben.

45 Őfelsékkem II. Nagy Péter (nem a kartárcsam aki az oroszoknál uraskodott ambo domingo) blagizált egypercces lefele gedves műfelt olvassógnag. Meginn van gözlésbe való. Mer a Hans Bethe tudósfej is Nopel-t kapott és pénztet mer mekmatyarászta hoty mér melek a Nap....ha ilyen kön�nyűsékkel osztogattyák eszt a Nopelt lehet hoty fontolás trágyává teszem hogy pályát válcsak és kerálból én is tudósfej leszek. A Bethe dudós azt találda ki hogy ciglusok vannak a Napba benne és ezek a ciglusok miatt van melek a drópusokon és hidek a Föld nevű gömb sarkain. Azt is monta ez a fiszikus hoty broton-broton tallálkozás az első léppés a ciglusba íty nem értem mér neveszte p-p ciglusnak de nem lehet mindenngi ojan műfelt mint én csakk aszt nem tudom mi asza broton. De esz a Hans emper aszt gözölte, hoty két ijen broton fúszió nevű randevvú révén etyesül és deturénuim, deurétuim, deurétium lecc belőle ami hitrogény csak latinul és iszotóp is mer mégsenem etyszerű hitrogény mer annak csag egy brotonja van ennek a deutérnek mek egy brotonja és 1 neudronja ami valami pénc lehet szerindem mer nem ér semmit...Disztelletttel Mi másodigPéter.

46 „Az, amit a mérleg mutat, az nem is a súlyunk, hanem a tömegünk. Milyen lehet egy súlyos tömegbaleset? Negyven ember egyszerre frontálisan meghízik?”

47 Einstein nem jósolt! Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a jósolás szónak éppen olyan felhangja van, amit különösen az öreggel kapcsolatban szívesen aknáznak ki a szenzációhajhász lapok, tévék rádiók....: Einstein megmondta, hogy lehet egy térben és időben két Univerzum, annélkül hogy találkoznának...Einstein elvégezte a philadelphiai kísérletet...Einstein megjósolta, hogy a cybergyerekek nem tudnak majd olvasni, sőt szeretni sem! Higyjétek el, Kedves “Bezzeg a mi gyermekkorunk milyen más volt” megosztásokat megosztó Felnőttek....a kölykök is pont olyan normálisak vagy éppen nem normálisak - a bulitól és a sörtől függően - mint mi voltunk...csak éppen vagy 1000 éve. Szóval a kócos a saját relativitáselméletének az egyenleteiből ismerte fel a tényt, hogy a nagy sebességgel mozgó igen nagy tömeg - nem a gyorsan vezető dagikra gondolok, hanem pl. a szupernóva-robbanásra, vagy egy csillag elnyelésére egy fekete lyuk által - gravitációs hullámokat kelt. Vagyis összefoglalva: egy szupernóva-robbanás zavart kelt a téridő szerkezetében és ennek a zavarnak a tovaterjedése a gravitációs hullám - vagyis az általános relativitáselmélet a nagy csillagok halálát a téridő tavába hajított kavicshoz hasonlítja!!!

„A természet kimeríthetetlen és korlátlan lehet még akkor is, ha működése csak néhány alapelven nyugszik.” Michio Kaku

Az én kedves Nagy Lóránt barátom komoly kutatásokat végzett az Egypercesek fogadtatásával kapcsolatban és miután megvizsgálta az eredményeket komoly statisztikai módszerekkel, azt javasolta, hogy minden esemény – pl. Húsvét, Karácsony, Augusztus 23 esetleg Újév – alkalmávak írjak csak, és az atomokat felejtsem el. De most az egyszer makacs leszek és kitartok az “atomok” mellett… sőt, ma tényleg egy az egyben fizika órát fogunk tartani. -Nagy tanárelvtársnak….bocsánat Úrnak, tisztelettel jelentem, Klubunk létszáma 30 és 100 között mozog, páran igazoltan hiányoznak, még gyógyulnak! -Köszönöm, leülhettek!….Mindenki vegye elő a füzetét, Kacsó egy papírlapot mert még füzete sincs és tessék felírni címnek: AZ ENERGIAMEGMARADÁS TÖRVÉNYE!

49 Tudom, hogy a kásacsomóknál hagytam abba az okoskodást, de ahhoz hogy továbblépjünk tisztáznunk kell néhány alapjelenséget. A fizika egyik legnagyobb becsben tartott alapelve az energiamegmaradás törvénye. Az 1840-es évekre érett meg a tudomány arra, hogy ezt megfogalmazhassák. Három névhez szokás kapcsolni: Julius Robert Mayer, James Prescott Joule és Hermann von Helmholtz, de mint lenni szok, ők csak a kiemelt arcok. Számos kutató hozzájárult még a történethez, pl. a kémia és a hőenergia kapcsolatát, az életjelenségek energetikai oldalát Justus Liebig fejtette ki. Nem utolsósorban az ipari forradalom hatására – gondoljunk cask a gőzgépekre - a 19.század közepe táján a fizika fő kutatási területe a hő és a mozgások kapcsolatának a tanulmányozása volt…így született meg szép lassan a termodinamika tudománya. Ehhez több döntő fontoságú fogalom bevezetése, tanulmányozása és (valamennyire) megértése kellett: megjelent az energia fogalma, felismerték, hogy az energia átalakulhat egyik formájából a másikba, rájöttek, hogy a munka is az energia egyik formája és hogy energia nem keletkezik és nem semmisül meg…igaz ők még nem ismerték Chuck Norrist, mert amikor ő megszületett az Univerzum összenergiája megduplázódott.

50 „John Pastore szenátor: Remélhetjük, hogy ez a tervezett gyorsító valamilyen módon hozzá fog járulni az ország biztonságához? Robert A. Wilson: Nem hiszem, Uram. Pastore: Egyáltalán nem? Wilson: Egyáltalán nem. Pastore: Ilyen szempontból semmi értéke nincs? Wilson: Nem magának a védelemnek a szempontjából van értéke, hanem a kultúránk szempontjából , amit védünk. Abból a szempontból, hogy milyen az életünk minősége, hogy mennyire becsülhetjük magunkat és egymást. Min-

den olyan szempontból, amit fontosnak tartunk és szeretünk. A gyorsító nem az ország védelméhez járul hozzá, hanem ahhoz, hogy az országot érdemesebb legyen megvédeni” !!!! ( a négy felkiáltójelet én pakoltam oda, az egyik kedvenc idézetem mögé)

51 Nem tudom mennyire tűnt ez föl, de ezek az egypercesek szigorúan politika-mentesek, sőt igazából még ha egy elég harározott világnézetet is próbálnak megismertetni, soha nem mondtam, hogy ez az egyetlen lehetséges vagy helyes nézet és azt sem, hogy a tudomány tévedhetetlen, vagy hogy minden kérdésre tudja a választ....sőt, hangsúlyoztam, hogy meglehetősen komoly fehér foltok vannak a tudományban is. És soha nem bántottam meg másképp gondolkodó EMBERKÉKET. Ezért, a következőkben amikor értékrendről, bölcseletről vagy kultúráról beszélek, akkor szándékosan kicsit szűk látókörű leszek és elsősorban a “természettudományos értékrendre” fektetem a hangsúlyt, teszem ezt egyrész a (szerintem) meddő viták elkerüléséért, másodsorban pedig azért mert az álláspontom, amelyre ezeket az egyperceseket építettem, az, hogy hiszem, hogy a tudomány óriási segítséget nyújt a világunk megismeréséhez! A szó szűkebb értelmében vett bölcseleti gondolkodás a görögségnél született meg. Annál a népnél, amelynek gazdasági, szociális és kulturális teljesítményei nemcsak az ókori világot, hanem a mai kort is őszinte elismerésre késztetik, amely szinte minden területen alapvető befolyást gyakorolt a későbbi idők egyetemes emberi fejlődésére, és amely nélkül nem jöhetett volna létre a jelen társadalma és a modern tudomány sem.

52 „ A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.” Georg Wilhelm Friedrich Hegel

53 A filiszteusok voltak azonban az igazán komoly ellenfél...öt nagy várost alapítottak: Askelont, Asdodot, Ekront, Gátot és Gázát és innen indultak igen agresszív hadjárataikra. Az ellenük folytatott harcok mintegy megnyugtatták a zsidók lelkiismeretét, hisz még a Biblia is több helyen utal arra, hogy bűntudatuk volt a békésebb kánaániták földjeinek eltulajdonítása miatt, de azzal áltatták magukat, hogy a hódítás kegyes és jámbor cselekedet...”..e népeket az ő istentelenségökért űzi ki te előled az Úr.” A filiszteusok elleni harcok korát már nem csak a Bibliából ismerjük....vannak már nem bibliai források is, pl. az egyiptomi fáraói kánonok és az asszír limmuk. Itt már nem gyönyörűen leírt és kiszínezett legendákról van tehát szó...ez már igazi történelem... A filiszteus terjeszkedés és fenyegetés ellen a zsidók, ha kelletlenül is, de racionális érvek hatására bevezették a királyságot. E kérdésben (is) megosztottak voltak: pl. a kor egyik erős embere, Sámuel próféta figyelmeztette a népet a királyság bevezetésének valamennyi hátrányára: a hivatásos hadsereg felállítására és költségeinek állására, a kivethető adókra, a kényszermunkára. De a másik meghatározó figura, a hadvezér Saul korai győzelmei és sikerei végül eldöntötték a vitát... és Sámuel Isteni sugallatra hívatkozva, „És monda az Úr Sámuelnek: ...adj nekik királyt!” , felkente Sault. Az államformaváltásnak ez a kísérlete katasztrofálisan végződött: a filiszteusok a Gilboa hegynél tönkreverték az új királyi hadsereget és a csatában maga Saul is elesett...

54 „ Színház az egész világ...” ...részletek az híres saga-mesélő, Magnus Petrus nagy drámájából, az “Salamonra várva...avagy ne várásárolj Mordehájtól” czímű darabból. I.e.950 körül, Jeruzsálem, a királyi palota ebédlője....Salamon éppen zabál, a szolgája jön: - Shalom Ó, királyok királya, bölcsek bölcse, énekek éneke...mit csinálsz éppen? - Neked is Shalom, Ó én hű szolgám....ebédelek éppen! - Az a kóser csirkemell-schnitzel éppen olyan mintha disznó-schnitzel volna, Ó király!

- Csak azért hasonlít egy kicsit, mert amikor levágták még disznó volt, de az Úr - Áldassék a neve - végtelen bölcsességében átváltoztatta csirkemellé...miért zavarsz? - Mert kémszolgálatod, a MASZAT főnöke, Ben Edek tábornok érkezett meg jelentéstételre! - No hadd jöjjön! A szolga énekelve el....a tábornok rendezői jobbról jön: - Shalom Sala! - Shalom Ben! Mik a hírek...mit csinálnak a mesüge asszírok? - Hát pezsegnek elég keményen... baj lehet! - Semmi gond tábornokom! Majd szólok az amerikai barátaimnak és azok jól összeszidják őket és bevezetik az embargót. - Feljegyzem mint követendő stratégiát a jővőben...a baj csak az, hogy még nem fedezték fel Amerikát. - Akkor küldjél oda egy 007-es ügynököt három plasztikbombával!

- Plasztikbomba sincs még, Ó nagyon bölcs király! homokban és nem csinálnak az égadta világon

- Ahogy az írás mondja: “ jó nagy balfasz vagy Te semmit....Mi negyven évig kóvályogtunk Mózessel Tábornok!”

a sivatagban és elfoglaltuk az egyetlen helyet a

- írás sincs még Uram!

Közel-Keleten, ahol nincs olaj...pedig a nagy orrom

- Ahelyett, hogy pofáznál van-e valami használha- azt mondja, hogy egyszer még jól fog jönni! tó ötleted?

- Micsoda marhaság...miféle haszna lenne valaha

- Azt javasolom, hogy adjunk nekik pénzt kamatos is annak a büdös folyadéknak...felejtő az egész! kamatra, így egyrészt még több pénzünk lesz,

Más?

másrészt le lesznek nekünk kötelezve és békén

- Bank!!!!

hagynak.

- Az meg mi?

- Na látod, tudsz Te ha akarsz...ezt fel is jegyezhet-

- Egy intézmény, ahol sok pénzért kevés pénzt

jük, mint hosszú távú stratégiát....Más?

adunk az embereknek, és majd egyszer ezeken

- Az egyiptomiak elfoglalták Gezer városát!

keresztül uraljuk a világot.

- Atomot nekik!

- Na ez aztán a legnagyobb mesüge ötlet amit

- Még csak nem is ismerjük...sőt a maghasadást és csak hallottam...mindjárt ki leszel rugva Ben! Gyora láncreakciót sem.

san fejezd be...

- Akkor pár középhatótávolságú-rakétát!

- Hát még jelentették a kémek, hogy valami

- Ilyen hülye nem lehetsz Salikám...azokat sem

hellének kezdtek el mozgolódni valahol Dél-Eu-

találták még fel, Ó bölcsek bölcse...

rópában, de még csak egymást kaszabaszálják,

- Megint csak akadékoskodsz...mi a Te terved?

egylőre még nincs gond velük....és, hogy néhány

- Add a legkisebb lányodat Sziamon fáraónak...

pásztor valami dombokon falut alapított, ha jól

nem nagy kár érte, úgyis a felséges asszony aero- emlékszem Róma néven...az egyik pásztor álcázbictanárának a lánya tulajdonképpen...

va MASZAT ügynök, szerinte jó lesz vigyázni ezekkel

- No mi van még?

a szutykosokkal, de szerintem még ráér.

- Azt javasolnám, hogy délen próbáljunk meg

Mégiscsak használható vagy Tábornok, ezennel

terjeszkedni...a koszos arabok csak csücsülnek a

kitüntetlek a Dávid -féle Kiscsillaggal... ...függöny!

„Ez itt most gyök, vagy a számok beálltak az eső elől?” (Róka Sándor, matematikus) idézet Nagy Lórinak, hogy ma legyen jó napja....és nem bántsa szegény nyakkendősöket (majd választás után)

57 Kicsit föl kell pörögjek...már tízenötperce osztom őket és még csak Ábrahámnál vagyok. Kétszáz éve vitakoznak tudósok, laikusok, önjelölt régészek és kalandorok a Bibliának, mint történeti forrásnak az értékéről. A 19. században főleg német tudósok megtagadták történeti értékét és azt bizonygatták, hogy különösen a korai könyveket szimbólumként és metaforaként kell értelmezni. Ebben a felfogásban Mózes öt könyve csupán a héber törzsek szájhagyomány útján terjedő legendagyűjteménye. E gondolatmenet szerint ezeket a legendákat a babiloni fogság után a zsidó okosok nagy gonddal szerkesztették, illesztették egymáshoz és alakították, úgy, hogy a zsidó uralkodóosztálynak vallási hiedelmeit, gyakorlatát és rítusait történelmileg igazolják és isteni jóváhagyással lássák el. Ennek megfelelően a korai könyvekben ábrázolt személyek nem valóságos emberek voltak, hanem miktikus hősök. A német Julius Wellhausen nevével fémjelzett iskola szerint a zsidók csak Kánaán földjén váltak néppé, mégpedig semmikép sem előbb, mint az i.e. 12 században....és a pátriárkák, az egyiptomi tartózkodás és az Exodus csak estimese. Ma azért sok történész azt gondolja, hogy a bibliai szövegben ott rejlik a történelmi igazság csírája és sokan tartják szakmai kötelességüknek, hogy ezt a csírát kibontakoztassák. Azért tavaly láttam egy “dokumentumfilmet” valamelyik nagyontudományoscsenelön - igaz a végén direkt megnéztem a producerek neve egytől-egyik ..itz-el végződött - és ott még Lót feleségének sóbálvánnyá változott alakját is megtalálták Szodoma mellett....azt hiszem ez a ló tulsó oldala. Mindenesetre az tény, hogy konkrétül a zsidók egyiptomi tartózkodásáról a biblián kívül sehol egyetlen utalás sincs...pedig az egyiptomi írnokok aztán minden marhaságot feljegyeztek!

„ Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása. A legszebb és legnehezebb. A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel. Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az anyai szív titkát. Hogy miként válik egy új élet önálló emberré.”

59 Az anyák napja eredete (is) az ókori Görögországba nyúlik vissza. Tavasszal ünnepelték Rheát, az istenek anyját és vele együtt a többi muttert is. Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet kapott, a Mothering Sunday nevű vallási eseményhez kapcsolható. Erre a napra a szolgasorsú gyerekek is kimenőt kaptak, hogy Édesanyjukkkal lehessenek. Ilyenkor a templomba menet a réteken virágot szedtek az édesanyáknak a gyerekek. Ott nem május első vasárnapján, hanem a Húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az ünnepet. A modern anyák napját két dátumtól is lehet eredeztetni. Mindkettő az Amerikai Egyesült Államokban történt. Egyrészt 1872-ben, Bostonban ünnepelte meg édesanyját először Julia Ward Howe költőnő és próbálta ünneppé nyilváníttatni a napot, másrészt 1908-ban Anna Jarvis, olyan buzgó-pezsgő néni, kampányt kezdett az anyák napja nemzeti ünneppé nyilvánításáért. Ez 1914-ben történt meg. Hogy Kína is legyen: ott csak 1997-ben vezették be az anyák napját, eredetileg a szegényebb anyák megsegítésére. Több milliárd szegfűt vásárolnak a hálás kínai kölkök ma, mert ott az a a legnépszerűbb virág Anyák Napjára.

60 „Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot.” Esterházy Péter...

61 Péter tegnap azt javasolta, hogy hétvégén többet ne írjak összetett mondatokat. Visszaemlékezve iszós éveimre, arra gyanakszom, hogy a péntek este elfogyasztott C2H5OH tartalmú szerek tompítják az agyakat és szombat-vasárnap jobb tőmondatokban mesélni...én anno még azokat sem mind értettem. Dánia. 1588. A régi kerál meghal. Jő új. Sporolós fajta. Tycho pipa. Elköltözik. Kóvályog egy csomót. Drezda stb. II. Rudolf Prágába hívja. II. Rudolf furcsa pasas. És császsár is. A kettő nem együtt nem mükszik. Tycho 1599-ben érkezik meg Prágába. Rudi bácsi fogadja. Dumálnak. Megegyeznek. Tycho udvari matematikus lesz. Benatky kastélyban berendezkedhet. Elhozatja Dániából a műszereit. De már elfáradt az ember. Többet nem nagyon figyelget. De! Prágában találkozik egy fickóval. Kinek neve Kepler. Ez nagy találkozás. Tycho a legjobb megfigyelő. Kepler a legjobb elemző. Tökéletes páros. Csak nem csípik egymást. De sebaj. Tycho senkinek nem adta oda a noteszét. Egy mesterműben akarta kiadni eredményeit. De ezek csak észlelési adatok voltak. Igaz, a legprecízebbek. De Tycho nem volt jó matekből. A mélyebb tartalom felismerése felcsavarta. 1601 október 24-án meghalt. A noteszt asszisztense örökli. Jön Johannes Kepler....

„Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba. Mer az egész világ olyan mint egy nagy tolongás: hol elől van az ember, hol hátul.” Don St.James

63 lefele asz Olfasognak mer dinasztikákról pofász a goléga: Teknap elolvasám a Zetyperceset és látám hoty műfelt gollékám zekszponenciállisan csöken agyilak..már tő mondat fan csak pedik a szak natyjai, mint a Sekszpír golléka és a Toll Szdoj mindék mondák hogy a fő a szófirág és a hejesirás és az amfora ami göltői kép és semi értelme de szép. Ráatásul belekeferé dinszteltt kartárcsamat a Hapspurk Rudit, aki kerál vala anno domingo tehát jopp ha én mesélem a dörténetet mer ehez töp köszöm fan mint anak a pórnak mer mit dud a kerálokról ety ijen alag aki mék Kisz-tag is folt. A kerálok fákon nőnek..eszt látám ety gönyvpen mer féletlenül ety gocsma melé épiték a gönyftárat Loszan cseleszpe és eltéfesztetem asz ajtót. Eszek a Haps Burkok rágyüttek hoty olcsópp ha hászasodnag mint hogy verekszenek. Sokat eszek sem dudhatak a Natybetüs Élettről hisz a kető mindég együt jár... mék soha nem láték olyan laggodalmat hoty ne letyen verekszés..különösen ha diszfendék vatyok. Folt ety Miksa nefű pasas ő találda ki eszt a hüjeséket... bekepeleszte - eszt ity mongyák a gönyfekben - Németaligföldet, Purgun Diát asztán még Magyarorszákot és a cseheget is. Sőt. A leknatyobb fiját adá el a lekjoppan mer kiszemelé negije a spanyol Johannát, aginek a faterja is kerál volt és az anyukája is, és ety párt alkotak. Ők még aról is hiresek foltak hogy kiűszték a móros-arapokat az öszes spanyol gocsmápól..eről én is hires fatyok...sok gocsmápól üsztem ki a sok hotvolét és nem tetem mék különpséket sem. De esz a Johanna anyai ákon örült folt és rányomta béjegét az ekész dinasztikára. De a salyát fiára méksenem nyomta rá mer asz Károly volt és nagy kerál sőd császár..esz ojan kerál akinek két cipője is fan és őfé folt fél euróba...

65 Márr rék nem seggídettem műfelt gollégámnak a Zegyperrces irrásba és aszóta csag marhaságokat irr, amit jól nem ért sengi...mert mineg latint hencegni, migorr itt mindengi dud magyarul...és amuty is a rómaik a Gapitolium nevű baszilika előőtt a főt téren a Superbus kerál kartárcsat felpofosszták, összeszitták és számosan űzték....a kikiabálták a gőztársaságot...esz bisztos falami hajózási vállalat lehetett és Resz Pub lika lett a neve. Aszután mindenkit felpofosztak madridtől Jeruzsálemik és mindenki megvenividisztek és meg is viciszték a töppi népeket...de akkor márr Birodalom lett, ami aszt jeletti, hoty gontinens lett a városból. De eggor már elafult volt a gőztársasák és a Cézár emper mondá, hoty kéne újrra keráll...mire a nép ordíta : a vécé zár...mire ő ideges lett és aszt mondá: mentulam caballum a pygatokba, ó plebs! és kinefeszte magát diktálónak...bisztos tollbamondó lett..aszt én gyereggoromban natyon nem szerettem...és diktáló korában öröggbe fogatta asz unokaöccsét és asz lett a császár, miuttán asz öreget teisfiambrutus és a többiek leszúrkották...aszt hiszem vékkre érthető lecc a tördénet, mer holnab mekint gyönni fok ety iken kultúrás barátom, aki mék jófágású is...ez ety hű jellemzés és tőlem származ...

66 “Ott agymosás folyik...” 9.) “A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.” Chomsky

...amikor pár évvel ezelőtt meg�győztem Luka Leó barátomat, hogy készítsük el az első előadásunkat, sokáig tűnődtünk, hogy mi is lehetne egy hatásos belépő, amellyel egyrészt már az elején fölkeltenénk a figyelmet, másrészt pedig azért valamennyire a szándékunkat és az eszmét is sugallná. Végül a képernyőn az emberiség anyagi kultúrájának néhány csúcsa, szerintem gyönyörű természetfotók és a Hubble-űrtávcső felvételei váltották egymást...miközben a hangfalakból Roger Waters (ez Pink Floyd) az “In the Flesh” című szólóalbumának az “Each small candle” száma dübörgött...A dal szövege nagyon watersi...egy koszovói szerb katona egy albán nőnek segít...és a refrént ..and each small candle lights a corner of the dark...” (minden kis gyertya megvilágít egy sarkot a sötétségből)

67 kicsit átértelmezve választottuk az előadás és mondhatnám, hogy az Egypercesek mottójául is: szerettük volna, ha a mi “gyertyánk” is megvilágít néhány részletet egy valóban nem könnyű mesében: a tudományok történetében. Többször elmondtam, hogy én hiszek abban, hogy a tudomány hatalmas segítséget nyújt a bonyolult Világunk megértéséhez, de azt is tudom, hogy sok mindenre a tudomány sem tud választ adni. De óriási munkával rengeteg dolgot letisztáztak már, és mi ezekről szeretnénk Veletek emberi nyelven dumálni. Mindenütt sok tehetséges embert lehet találni, akikben igazi érdeklődés él a tudomány iránt. Azonban ezt csak nagyon kevesen méltányolják. A felmérések szerint az amerikaiak és európaiak mintegy 95 %-a „tudományosan műveletlen”! Természetesen van bizonyos önkény abban, hogy kit tekintünk műveletlennek, akár társadalom-, humán-, vagy természettudományról legyen szó, de akárhogy értjük is a műveletlenség fokát, a 95 % nagyon komoly dolog és veszélyes is. De lehet ezen dolgozni.... Miért írtam ezt most? Mert megint kaptam néhány (tudom, hogy jogos) kritikát, hogy érthetetlen és fölösleges dolgokról hablatyolok. De ha nem ezekről írok, akkor ezek már nem is azok az “Egypercesek” lennének, elvesztenék lényegüket...ezek erről szólnak! Tudom, hogy akár be is foghatnám a pofám, de Mi eldöntöttük, hogy gyertyákat gyújtunk és akkor már kitartunk emellett...de soha, semmi kényszert nem vittünk bele. És azt is nagyon fontosnak tartjuk Leóval, hogy minél érthetőbben meséljünk..de sokszor ez elég nehéz feladat, mert hát ez valóban egy elvont, az agyat nem kímélő terület...gondolkodni kell! Érdekes, hogy éppen most írták, hogy nem érthetőek az Egypercesek, amikor már hat vagy hét perce csak életrajzot írok...amiben aztán semmi elvont nincs..de sajnos elérkeztem Galilei tudományos eredményeihez, és most valóban kicsit nehezebben emészthető részek jönnek...de kitalájuk a módját, hogy Galilei valóban nagyon fontos eredményeit és hatásukat a tudomány fejlődésére normálisan tárgyaljuk.... Elnézést és mindenkinek kellemes Vasárnapot!

68 „Sehol se vagy. Mily üres a világ. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. Fáradt vagyok. Kimeredek a földből.” Habár nem igazán értem ezt az ünnepet...szerintem fordítva kéne legyen...364 Nőnap és...március 8..az egyetlen nap amikor nem kifejezetten nem a NŐKET ünnepeljük, hanem mondjuk a virágokat....amiket odaajándékozhatunk a NŐKNEK...

69 Tehát Nőnapi Egyperces (azért nemcsak hölgyeknek), de hogy azért csak legyen egyperces szaga, egy matematikus-tudós hölgyről fogok ma írni: Emmy Noether 1882 március 23-án született Erlangenben, egy bajorországi kisvárosban. Édesapja matamatika profes�szor volt és a tehetséges lány is ott végezte el az egyetemet... miután feloldották a nők oktatását korlátozó szabályt! 1907ben megszerezte a matek doktorátust is. Évekig az Erlangeni egyetemen tanított..de fizetést nem kapott, mert hivatalosan nem alkalmazhatták. A kor egyik legnagyobb matematikusa, David Hilbert végül meghívta a Göttingeni Egyetem világhíres matematikai tanszékére, ahol a kollégák ellenvetése az volt, hogy “..mit fognak az egyetemisták szólni, ha egy nő lábainál kell tanulniuk?” Hilbert azt válaszolta: “Egyetemen vagyunk, nem fürdőházban.”..de azért megjegyzem, hogy Emmy ott sem kapott soha nyilvános egyetemi kinevezést...pedig az algebra egy teljesen új ágát alapozta meg, amelynek óriási hatása volt a halmazelmélet fejlődésére. Máig a valaha élt legnagyobb matematikusnőnek tartják...sőt neve az elméleti fizikában is nagyon jól hangzik, a szimmetriák és a megmaradási törvények Emmy által felfedezett kapcsolata gyökeresen megváltoztatta a fizikai gondolkodást is... BOLDOG NŐNAPOT!!!...

„Aki focizott vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a győzteseké. Idegen a játék szellemétől például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen, és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell. És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal.” Esterházy Péter...

Van egy régi ígéretem a Srácoknak....a Székelyföld Labdarúgó Akadémia sportolóinak és a Tisztelt Kollégáimnak, akikre mind nagyon büszke vagyok, hisz szerintem a világon nem volt még ilyen sikertörténet, amikor szinte a semmiből néhány év alatt ilyen sikeres CSAPAT(OK) “teremtek” volna...azért az idézőjel, mert egyáltalán nem csak úgy teremtődtek, hanem iszonyú munka és izzadság van mögötte!!! Hajrá Székelyföld!!!! Szóval az ígéretem az, hogy írok egy fociról szóló Egypercest is.. ez most azért jutott eszembe, mert tegnap fél év után megint mertem sportolni, és Nagy Lóránt jóbarátom úgy érezte, hogy ezt amúgy nagylórisan ország-világ tudtára kell adja...de hogy ne térjek el teljesen a követett iránytól, ezért a mozgást is beleteszem, így remélem nem csak a labdarúgók fogják emészteni....

71 Erre a gólra még a fiatalabb korosztály is emlékezhet, sokan élőben láthattuk az 1997-es Franciaország- Brazilia “minivébé-mérkőzést”, (eredmény1-1) és a brazilok gólját Roberto Carlos lőtte egy hihetetlen szabadrúgásból. Legfőképpen az a felvétel adja vissza a fizika törvényeit meghazudtoló “kiflit”, amelyik hátulról kapta le az eseményeket....amikor úgy néz ki, hogy a labda minimum 10 méterrel elkerüli a kaput és Barthez mester már szinte készülődik a bekkihez....aztán meg kővé dermedten csak sasolja, ahogy a labda bevágódik nagyjából 100km/h sebességgel a kapufa mellé. Máig az egyik legszebb szabadrúgás góljának tekinti a focitörténelem. A fizikusok tulajdonképpen már régóta ismerik a gömbölyű testek nem légüres térben való haladásakor fellépő csavaró-hatást: a felfedezőjéről Magnus-effektusnak nevezik... ha egy forgó, gömbölyű test halad pl a levegőben, akkor a haladási irányra merőleges erő lép fel. A forgó labda felülete a súrlódás következtében levegő-molekulákat ragad magával és ez cirkulációt kelt..most egy kicsit nehezebb fizikai levezetés következne, Bernoulli-törvényével és szuperpoziciókkal, de ez teljesen fölösleges.....Roberto Carlos sem végzett számításokat a rugás előtt, mégis egy olyan csodálatos élménnyel gazdagította ennek a sportnak a történetét, amely sokkal többet jelent ezer fizikai képletnél és számolgatásnál...

“Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkinti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Urbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

73 Az 1948-49-es forradalmat követő szégyenteljes megtorlási időszak negatívan hatott a magyar tudományos életre is: fizikusok, matematikusok, csillagászok, orvosok álltak be katonának és természetesen nem maradtak el a meghurcolások. Csak néhány példát szeretnék felsorolni a hősök közül: Than Károly, aki később a kémiai egyetemi oktatás nagy reformere lett 14 évesen állt be katonának: tűzmester lett Bem seregében. Csányi Dániel matematikus és mérnök Klapka megbízásából megtervezte a komáromi védműveket. A forradalom után 12 év börtönre ítélték, amiből 6 évet le is töltött...még a börtönben is matematikai írásain dolgozott. Jedlik Ányos - ő megérdemel és fog is kapni külön Díszegypercest is - már 1846-ban magyarul nyitotta meg az egyetemi tanévet. Nem politizált aktívan, de beszédei lázítóan hatottak a diákságra. Nemzetőrnek állt és ott segített, ahol szükség volt. A forradalom után visszavették az egyetemre, ahol hivatalosan németül kellett volna tanítania , de ő ezt soha nem tartotta be! Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója alaposan kivette a részét a forradalomból: egyes vélemények szerint még a 12 pontot is ő írta. 1849-ben a Kossuth-kormány a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg, tehát kulcspoziciót töltött be..ezért le is tartóztatták, de egy év múlva szabadon engedték. De ez ,és a forradalom utáni korszak annyira megviselte, hogy soha többé nem publikált. Néhány EMBERT emeltem ki a sok közül...emlékezzünk ma rájuk is!!!

„ ...az emberségen,........... nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol meddig lesz hely, hol fölolvashatol?...” J.A. „ ....Örökérvényű megoldás az ember problémáira. Kívánhat-e valaki többet az imbolygó betűktől, kusza soroktól?” M.V

75 Az Egyperces Klub és a magam nevében nagyon-nagy szeretettel szeretnék gratulálni Molnár Vilmosnak...és mivel szerinte a végső, döntő szót mindig az Olvasó mondja ki, hát megnyugodhat...a hivatalos József Attila-díj mellé gondolatban nyugodtan kiteheti az iróasztalára a bekeretezett Olvasói különdíjat is... Signore Galilei a filmek és népszerű életrajzok hatásos jelenetei ellenére soha nem lódigált lefele a pisai toronyból ágyúgolyót és madártollat, de még nagy és kicsi követ sem. 1586-ban azonban egy flamand mérnök, bizonyos Simon Stevinus egy 10 m magas toronyból valóban leejtett különböző súlyű ólomgolyókat és a kísérletét részletesen le is írta....minden valószínűség szerint Galilei olvasta a beszámolót. Sőt, az is igaz, hogy Pisában is elvégezték a kísérletet...csak nem G.G., hanem 1612-ben az arisztotelészi iskola egyik névtelen híve...éppen azért, hogy bebizonyítsa, hogy Galilei nagyot tévedett, amikor kijelentette, hogy bezony a különböző súlyok ugyanabban a pillanatban érnek földet. A golyók majdnem egy időben értek le a földre, ám mégsem pontosan ugyanabban a pillanatban (légellenállás és még néhány apró zavaró tényező miatt) és ezt a peripatetikusok úgy tekintették, mint Galilei tévedésének bizonyítékát... Érdekeségképpen leírnám, hogy 1960-ban a NASA Plum Brook kísérleti telepén megépítették a világ legnagyobb vákuumkamráját: átmérője 30 m és 37 m magas. A nukleáris meghajtású rakétahajtóművek tesztelésére szánták, de soha egy ilyen tesztet sem végeztek el a többmilliós tákolmányban, mert az okosok törölték a programot. De 2014-ben egy készülő tudmányos-ismeretterjesztő BBC-s filmhez a vákuum-toronyban elvégezték “Galilei-kísérletét: kiszivattyúzták a csarnokból a levegőt és 35 m magasból egy bowlinggolyót és egy madártollat ejtettek le.... ofkorsz egyszerre értek talajt!!!!

76 “Ha az ember kutató, a húszas évei vége nagyon kritikus időszak. Ha harmincig nem publikál valami nagy dolgot, akkor kicsapják legelni.” Blake Crouch...valószínűleg G.G. is érezte ezt és nem volt kedve legelni...gyorsan publikált hát Galileo mint kezdő-matematikus lelkiismeretesen átrágta magát a kötelező Euklidészen, de utána máris rátért Arkhimédészre, akinek a posztere ott lógott a szobája falán...számára ő volt a főhős: azt rta egyszer róla, hogy “..soha nem élt hozzá foghatóan okos ember!

77 Ez a nagy csodálat azonban nem mindig volt hasznára G.G.-nek...mivel élete végéig “tanítványa” maradt a “Szirakuzai Óriásnak” nem is válhatott igazán “modern” tudóssá. Zárójel: az általános iskolában a fizika óráink jórészt annyiból álltak, hogy életrajzokat olvastunk föl hangosan...a két kedvenc az előbb említett, Arkhimédész életét leíró Száva István volt, a másik meg “A Menlo Parki varázsló”...akkoriban azt hittem, hogy kurva jó fizikus vagyok, mert tudtam, hogy Edison kölyökként felgyújtotta az apja fásszínét, mert csirkekeltetőt akart belőle csinálni és Arkhimédész felgyújtotta a római hajókat....biztos, hogy egyik sztori sem igaz egyébként. Aztán kilencedikbe az első fizika órán bejött egy hosszú hajú ember, gyorsan bemutatkozott...Nagy Antal tanár vagyok és fizikát tanítok (valahonnan olyan ismerős volt az arc) ..és azzal nekifogott valami vektorokról hablatyolni és ötven percig mondikált úgy, hogy csak a kötőszavakat értettem...de ami a legrosszabb, azonkívül, hogy Edisont meg sem említette, az volt, hogy azzal fejezte az órát, hogy “házi feladat a tankönyvből a 8-dik oldalon 1-32-ig a feladatok...ma még csak ennyi, mert első óra”...egy életre kiábrándultam a fizikából...de azért egy idő óta ábrándulok vissza, na... Ezt a mai egypercest jól átrememberkedtem, retró-egypercesre sikerült... ezért holnap tiszta fizika!!!

78 “Nem tudnak védekezést az elharapódzó ponyvairodalom ellen? Adják ki a széles néprétegek számára olcsón Gustav Bahr mindenki számára izgalmas művét: “Sextánssal a fényévek és sectorok imagináriusain át a kozmikus rendszer és az oceanobiográfia relációinak nyomában, a differenciális integrálrendszerben.” Ez beadná a kulcsot mindenféle cowboy- és kalandorregényeknek! És üdvös népnevelő hatása is volna.” Neduddki....

79 Megin fan pofásznifaló mer tiszdelt kulturrás gollékám állandójan ety Galilejó nefű pasasrról mesél és asztat én is ismerrem mer olfastam falami könnyfpen, hoty esz a Gálileji felmászott részeken egy pisai tévédoronnyba és onan aszt kijabállta hoty heu Réka mirre a dorony elfertült...és a polkárok fejére akart lódikálni köfeket hoty lása mejik gyorsap kő. És kiderüle mind derüllt ékből a mennytörkés hoty a köfek etyszere esnek a pasasok felyére és eszér mék jól mek is dicsérrtték ahejet hoty felpofonoszták folna. Galilejó aszt monta hoty esz gisérlet folt de akorr én fatyok a leknatyopp gisérleti fiszikus mer már rengetek pasas fejérre ejtegettem köfeket mek más dártyakat...de én aszt fityeltemm mek, hoty méksenem mintegy ha ety kaficsot faty ety bézbólütőt használ a gísérletesző gutató tudósfej..kérdeszék meg asz alanyogat! Mék aszt is olfastam erről a Galelioli Galeloi emperről hoty naty rafasz volt mer halota hoty egy hollandus szemüfekkészitő egy fékony csőpen beletett lencséket és látá hoty a szomszét faluba mit csinállnag az emperek...kifáncsi let ő is hoty mit csinálnak velencépen mer asz folt a szomszét falu..de amikorr ki agarta lesni féledlenül elejtete a csőfet és akor mekakarrta nészni hoty eltöre bennne a lencsék...felemelte a gugert és mit látának kedfes szemei?...hoty nemcsag a szomszéd falut lehet nészni de a Holdat is.. és altalában...ity let vilákhirű csilakász. Rremélem mekinn sigerült a gáoszt tisztászni, maraddok diszteletel nedudki.

80 “Nem szabad megütközni a legképtelenebb elméleten sem. Csak az a kérdés, hogy az elmélet eredményei összhangban vannak-e a kísérletekkel, vagy sem. Az nem fontos, hogy egy elmélet filozófiailag világos-e, könnyű-e a megértése, vagy könnyen el lehet-e képzelni.” Richard Feynman “Ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.” Albert Einstein ...néha még a legnagyobbak sem értenek egyet....

81 Könnyed pénteki Egyperces... 1613 december 12-én Lotaringiai Krisztina, II Cosimo de’Medici toszkániai nagyherceg édesanyja zártkörű, meghitt reggelijét költötte vagy harminc emberke társaságában, többek között ott zabált Benedetto Castelli, Galilei tanítványa, és Cosmo Boscaglia, Galilei egyik meggyőződéses ellenfele, az arisztoteliánus filozófia lelkes és elvakult híve. Két lágytojás között a jó Benedetto Galilei legújabb eredményeit dícsérte, mire Cosmo egy a vajas-piritósát félretéve megjegyezte, hogy “..bene, bene chiaro amigo, ma eppur nem hiszem hogy muove, ahogy az írás mondja!” A társaság arisztokrata tagjai is beleszóltak a vitában, és Krisztina kis beszédet tartott a kopernikuszi tanok Biblia-ellenes voltáról. A kis jelenet szinte biztos feledésbe merült volna, de Castelli elmesélte a Mesternek, ő meg megint nem bírta befogni a száját, vagyis inkább a tollát... hosszú választ írt “Levél Krisztina nagyhercegnőnek” címmel. 1615 február 7-én egy dominikánus szerzetes, bizonyos Niccolo Lorini elküldte a levél másolatát Rómába és bevádolta a tudóst az inkviziciónál, amely haladéktalanul hivatalos eljárást indított Galileo Galilei, firenzei polgár ellen!

82 „Természetesnek tartom, hogy egy csillagász nem közömbös az asztrológiával szemben. Egyszerűen annyira szögesen ellentmond mindannak, amit csinál, amit hisz, amin dolgozik.” Almár Iván...Géza bácsi szerint csillagÉsz

83 Lehet, hogy most bántani fogok! Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem írni ezeket az Egyperceseket, elmondtam az arspoeticámat: hiszem, hogy a tudomány óriási segítséget nyújt a csodálatos természet megismerésében. De soha nem mondtam, hogy ez az egyetlen eszmerendszer, hogy kötelező benne hinni vagy hogy mindenre tudja a válaszokat. Ennek megfelelően kitartok a tudománytörténet és a tudományos eredmények ismertetése mellett, de lehetőleg soha nem bántom mások világképét. Ma sem bántani akarok, csak elmondom Kepler véleményét az asztrológiáról és a horoszkópokról, felvállalva viszont azt is, hogy tökéletesen egyetértek vele. Kepler annyira szegény volt, hogy még a grazi utazásához is kölcsönt kellett fölvennie. Ráadásul amikor megérkezett, akkor közölték vele, hogy amíg be nem bizonyítja alkalmassságát, addig a fizetésének csak egy részét fogja megkapni. Bajba került az ember, hitelezői kérték a pénztet. Mit csinálhat ilyen esetben egy csoró csillagász? Előkelő és gazdag (és hiszékeny, hogy más szót ne használjak) klienseknek horoszkópot készít jó pénzért. Hamar beletanult a “szakmába”, noha természetesen tisztában volt vele, hogy a csillagjóslás tökéletes ostobaság. Megtanulta a két legfontosabb szabályt: tökélyre fejlesztette a semmitmondó általánosságok megfogalmazását és mindiig azt jósolta, amit az emberek hallani szerettek volna! Például 1595 elején felkérték, hogy készítsen előrejelzéseket az évre. Szinte mindenki tisztában volt vele, hogy Stájerországban lázadás készül és hogy a törökök tervezik a benyomulást Ausztriába. Kepler szépen becsomagolta a “storyt” egy csinos asztrológiai maszlagba, “megjövendölte” és amikor bekövetkezett, pofátlanul felnyalta a zsozsót. Még a hideg telet is eltalálta... vagy szerencséje volt, vagy látta, hogy az indiánok hónapokig vágják a fát.

A fizikusok, Moby Dick és a Higgs-bozon.... ahogy én látom: „Minden látható tárgy csak karton-álarc, ember. De mindenkoron - az eleven testben, a kétségtelen cselekedetben - egy ismeretlen, de gondolkodó valami alakítja vonásokat a nemgondolkodó álarc mögött. Ha az ember ütni akar, üssön az álarcon keresztül” (Ahab kapitány)

85 A Moby Dick az amerikai irodalom egyik legszebb története. Ahab kapitány oldalak és tengerek sokaságán át üldözi a fehér bálnát, aki újra és újra elszökik a szigonya elől, és a matrózok kezdenek legendákat mesélni. Moby Dick leharapta Ahab lábát, és akkor ahab bosszút esküdött. De, ahogy Ahab az első tisztjének elmagyarázza: Moby Dick több mint bálna! Külső alakja álarc - tulajdonképpen a természet hatalmát képviseli, amellyel az EMBERNEK meg kell küzdenie. Ezért üldözi és amikor elhangzik az “Ott fúj!”, csónakba szál a szigonyával. A bálna (a természet) gyorsan és maradéktalanul büntet: mindenkit megöl....marad Ő és a tenger. A fizikusok azzal hitegetik magukat, hogy ők nem bosszúból hadakoznak a természet titkaival, nem dühösek, hanem kíváncsiak....nem biztos, hogy ezt a természet tudja...

“A jó munkát elsősorban a bátorság, a lelkesedés, az energia és a jó humorérzék teremti.” Kenneth Branagh...legalább három hiányzott az utóbbi napokban, ezért (is) nem volt Egyperces már egy hete..de fölhívott a Zuckerberg ember, hogy a statisztikák szerint nagyot zuhantak a magyar nyelvű fész mennyiségi és minőségi mutatói, jó lenne ha véget vetnék a lazulásnak...úgyhogy Kedves Olvasók...egy kis bemelegítő-visszatérő szösszenet (tudom, hogy a görög-perzsa háborúnál, illetve a fémek szerkezeténél maradtam el, ott is fogom majd folytatni...)

“Az elméleti fizikusok általában valamilyen, a természeti jelenségekkel kapcsolatos megoldatlan problémát vizsgálnak. Pontosan kidolgozott módszerekkel alaposan tanulmányozzák a jelenséget, megpróbálják

megérteni a mélyebben rejlő összefüggéseket, magyarázatokat, törvényszerűségeket. Ha ez valamennyire sikerül, akkor ezeknek a törvényeknek meg kell alkotni a matematikai kereteit, jórészt egyenletek formájában. És – és ez nagyon fontos – itt nem állnak meg! Mindig elvégzik a kapott eredmények ellenőrzését: megoldják vagy megpróbálják megoldani (például a szuperhúr-elméletnek nevezett elképzelésnek annyira bonyolult egyenletei vannak, hogy még nem sikerült megtalálni az összes megoldást) az egyre bonyolultabb egyenleteket és megvizsgálják, hogy mennyire pontosan írja le a megoldás a valóságot és helyes előrejelzéseket ad-e a jövővel kapcsolatos eseményekről. Ez egy nagyon szigorú önjavító és szűrő rendszer, a legelegánsabb elmélet is megbukhat egyetlen ellentmondó tényen, ahogy maga Einstein mondta: „Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem.” Tulajdonképpen éppen ezért a “stílusért” szerettem meg valamikor a természettudományokat....

„ Egy-egy rajz sok-sok mondatnyi magyarázattal ér föl.” Csillag András

Még az előző Egyperces sorozatban többször is kihangsúlyoztam, hogy nem igazán szabad(na) mikrofizikai jelenségek magyarázatára és szemléltetésére párhuzamokat keresni a makrovilágból, hisz ahogy a nagyon picike, de még szemmel látható porszemtől a még apróbb bigyulák felé haladunk, egyszer csak (még nem tisztázott teljesen pontosan a határ) vagy hirtelen vagy elmosódottan de átlépünk egy olyan világban amely már számunkra teljesen egzotikus, ahol a józan ész diktálta törvények nem érvényesülnek, sőt olyan szabályok vannak, amelyek sokszor tökéletesen ellentmondanak minden logikának. A kvantum-világ teljesen máshogy mükszik... ezt a fizikusok megtanulták elfogadni és így kezelni,

89 nem képzelődnek az alagúteffektus szemléletes képéről, hanem tudják a jelenség lényegét, fizikáját és matematikáját, és ezzel elvannak. Csakhogy az Egypercesek egyik lényege az lenne, hogy bármilyen fizikai jelenséget - tehát pl. a az elemek “gyártását” - valahogy emberi nyelven beszéljünk meg és értsünk meg közösen. Ezért, miután kijelentettem, hogy nem szabad párhuzamokkal szemlélteni a kvantumvilágot, rögtön kitaláltam a tömbházunk részeges Lajos bácsija miként végez kvantumugrásokat az emeletek között, attól függően, hogy mennyi folyékony energiát nyel el a kisboltban a földszinten. Most a periódusos rendszert próbáljuk megérteni és leírom, hogy nagyon egyszerű eszközökkel hogyan lehetne pl. az iskolában szemlélteni, hogy miként lehet legyártani az elemeket a hidrogéntől az oganessonig, amely (ha csak az utóbbi hetekben nem állítottak elő nehezebbet) a jelenleg ismert legnagyobb rendszámú - 118 - elem. Tehát...el kell menni a teniszlabda boltba és kell kérni jó sok protont és még több neutront....de mivel már egy doboz teniszlabda is 25 lej lett, még jobb ha a Fizikatanár Úr vagy Hölgy kibattyog Taploca végébe és Lacitól elkér vagy száz régi labdát. Teniszlabdából úgy lesz kváziproton, hogy lefesti mondjuk kékre - azért javasolom a kéket mert az számomra olyan pozitív szín - és neutron meg ilyen kis energián úgy lehet előállítani, hogy a labdát pirosra festi. Van tehát ötven protonunk és ötven neutronunk szépen izolálva viszonylag alacsony költségvetéssel. Most az egyszer a méretarányoktól nyugodtan eltekinthetünk, ezért az elektronokat a Magtári ping pong teremben fogjuk beszerezni, hívatkozzatok rám Szenek Jancsinál, és kérjetek jó sok használt labdát, mert kéne legalább ötven elekton is...maradhatnak nyugodtan fehérek, de ha valakinek van ötlete negatív-ideges színre, hát türelmesen festegesse be a ping-elektronokat olyanra. Tehát van ötven-ötven darab mindegyik összetevőből, melyek ebben a mesében főszerepet játszanak...

„A tudomány végül is abból áll, hogy van egy probléma, és van egy megoldás. És közte ott a nehéz út.” Róna-Tas András...

91 Az angolok csak 1939 szeptember 4-én hívták össze a maguk kódfejtő csoportját, amelyikbe “természetesen” Alant is meghívták, habár tudták róla, hogy mennyire nem tud csapatban játszani... éppen ezért valójában külön feladattal bízták meg: a többiek ceruzával és az agyukkal próbálkoztak meg a már fejlettebb, öttárcsás Enigma feltörésével, Turing pedig egy kódfeltörő-géppel bibelődött. Két év alatt megtervezett és elő is állított egy olyan szerkentyűsort amelyiknek minden egyes darabja 2 méter magas és széles volt, és 1 tonnát nyomott...de amelyik képes volt arra, hogy az összes hibás megoldást megtalálja, és így egyértelműen “megmaradt” a helyes megfejtés. Mértéktartó hadtörténészek véleménye szerint a projekt sikerének köszönhetően Turing személyes érdeme, hogy legalább két évvel lerövidítette a háborút. Az egészet szigorúan titkosították, maga Turing például soha nem beszélt róla és vannak olyan részletek, amelyek még ma sem teljesen tiszták...ezért nem tudnám megmondani, hogy a film (Kódjátszma a címe, Turing szerepében Benedict Cumberbatch) mennyire hiteles..de van benne egy jelenetsor: az angolok mindenképp titokban szerették volna tartani, hogy megfejtették az Enigmákat, és ezért “válogattak”....vagyis időnként, noha tudtak a támadásokról, mintegy “collateral damage”-ként feláldoztak hajókat és EMBEREKET!!!! Hihetetlenül el tud torzulni a háborúban az emberi elme...most hagyjunk elveszni pár hajót és néhány száz embert!!! - akiket mind meg lehetne menteni!!! - nehogy a nácik gyanút fogjanak.... vajon, hogy aludt el, aki ezt a döntést meghozta?

Stephen Hawking kollégám (mindketten szemüvegesek vagyunk) azt mondta, hogy egy ismeretterjesztő könyvben minden leírt képlet megfelezi az eladott példányok számát... én egy idézettel megdupláztam a lájkolok számát, úgy látszik nem rossz ötlet... de az éjszaka átlapoztam a világirodalmi nagylexikont Aaron Smith-től Zselenszky-ig és írtak ők mindenféléről, Édesanyjukról, szerelemről, halálról, őszről-tavaszról, libasültről, kuplerájról, egymilliónál is többféle marhaságról,

93 de valahogy a mértékelv kimaradt, így nem tudok idevágó idézetet. Ami számunkra fontos a mértékelvből, az, hogy három alapvető kölcsönhatást meg tud magyarázni. Ezt már többször is leírtam, de ahogy egy másik kollégám mondta vala “repetitio est mater studiorum”, vagyis a dudás hatalom vagy mi, a fizikában négy alapvető kölcsönhatást ismernek: az elektromágneses-erőt, a gyenge magerőt, az erős magerőt és a gravitációt. Az első hármat a mértékelv gyönyörűen le tudja írni a mértékbozonok segítségével, igaz a gravitáció makacsul kilóg a sorból, valahogy nem tudják még beilleszteni az elméletbe. Az elektromágneses erőnek a mértékbozonja a foton, a kvarkokat összetartó erős magerő bozonjait gluonoknak nevezik, míg bizonyos radioaktív bomlásért felelős gyenge magerő bozonjai a nem túl ötletes gyenge bozonok nevet kapták. A végére csak pakolok egy idézetet, ebből nem lesz rendszer, de hátha ma is bejön lájkilag:

“A macska jaj. Nem, a macska kő, de az egér út. A csikó hal, a szarvas marha. A budai vár, a pesti gentry, De a panel proli? A kár vallás, a hit oktatás, a test nevelés. A gondolat fertőzés, a fogalom zavar. A hétfő bűn, Bár az Iphone 6. Az író gép. A vadász görény. A rendőr vicc, De a fegyver nem. Sajnos nem csak a poén gyilkos. A nő személy, de a férfi állat? Az egész biztos, Hogy a férfi-nő konfliktus. A szív probléma, Az agy halál. Az együtt működés, A majd nem. A fekete fehér, Az igen nem. Csak a csoda szer.”

95 Keddves Fijjug és Lányog, akik olfassátok eszen marhasságogat...miköszben ot üldök asz irotában és a Fő Nők nem fityel épen, és mindennki már harmatik káfájét isza és dohánza...volt esza vakk emper, Homárrossz nevű, aki megírá a lekszepp szerelmi dörténetet amit csak irrtak valaha két pasasról..de esz tsag mellég száll mer a fő száll asz örökszöld...minten pasas hord szarfakat csag sok nem tuddgya...ehhesz használa 15685 heksza méterrt és sok szép meta forrást. A lények asz, hoty ety Menelaosz pasas bulit tartott és amik fedelt a haverjaival a hátsó szopában Legolas vilákszép Helénéfel bélyekalpumot nészeket..és még egy látápan el is relyté és mekszökteti...A Menelaosz emper kissé idekes lessz és rávesszi báttyuskáját, Agamemnón kerált hoty szedjenek ösze sok statiszta empert és támadgassák mek Tróját. A rafasz Odüsszeusz mekdumálja Braddpittet is hoty menjen felük merd naty hős és ki fan gyúrva és garandált a gassszasiger akor. Nem akard meni de mondák neki hoty ő lesz Akhilész és akor már mene...de azt is mondá, hoty ő asztán nem lesz melek és eszért kiccsid átírák a forkató könyfet. Tizzéfig kaszabaszálták etymást a hős statiszda emperek és asz akhájok még a görög lékitársasák gépeit is befetették de nem sikerüle befenni a Trójai fárat...és akor az Odú Szeusz montá hoty dopjanak be ety férget, vagy firust vaty falovat...bisztos mek akarta cseszni a komputerüket a drójaiaknak...fégül a faló melet döndötek és mék bele is pujtak ötfenen. És befált a csel tsag Orlandobloom mék Legolas-korápan mektanuld nyillaszni és jól sarkon lőte Bradakhillészt...aki majtnem hallhatlann folt csak épen a sarka nem neki...és a warnerbros kaszáld 30 milió tollárt de nem adot semmenyi pénztet a forkatókönyf irónag mondfán hoty már rék meghala. Rrreméllem mosdmár tiszda az ekész görök tördénelem...

Fotรณ: Tamura Kafka

“Magányos éjszakán, kint a végtelen pusztán egy öreg pásztor megsúgta nekem is a szent titkot. A búvóhely, ahol Világügyelő, a nagy tanítómester várakozik türelemmel, amíg az emberiség megleli végre a hozzá vezető utat, ez a titokzatos búvóhely nem egyéb, mint azemberi szív maga.” Magyar mondák: A teremtés története

99 Ha azt kérdeznéd, hogy mit szeretnék a reggeli kávé mellé kísérőnek, akkor habozás nélkül egy Egypercesre szavaznék. Vasárnap kettőre, a második lehetőleg Fülig Jimmis legyen :). Függővé tettél rövid, sziporkázóan okos és frappáns írásaiddal, egyszerre komoly, tömör, mégis könnyed és játékos eszmefuttatásaiddal. Megmutattad, hogyan lehet a legnehezebb témákat is érdekfeszítő módon és érthetően tálalni, mi pedig örömmel ízlelgetjük, minta finom, cseppenként adagolt egyperces orvosságot. Drága Péter, igazi, nagy Tanítómester vagy, aki nemcsak a tanít, hanem örömmel tanulni is megtanít – szívből jövő köszönet érte!Azt kívánom, hogy minél hamarabb a te módszered segítségével oktassák a Világegyetem titkait az iskolákban,kívánom, hogy nagyon sokáig élj jó egészségben és örvendeztess meg minden áldott nap az írásaiddal! Sok szeretettel, őszinte barátsággal, Pataki Hajnal.

100

101 Kedves Peti! Bár az idő egy viszonylagos fogalom az emberi érzékelés szerint, mégis objektív tényszerűség lett azáltal, hogy az égboltot, az égitesteket hosszasan figyelgették elődeink, nem lévén nekik sok más elfoglaltságuk naplemente után. Se TV, se fészbuk, se könyv nem volt akkoriban. Ezáltal jöttek létre az évek, a hónapok, napok, órák… Tehát a csillagászat nélkül Te se tudnál most pont 50 éves lenni. Mivelhogy a megfigyelések, a tudományok és az óraszerkezetek fejlődése miatt ez most így megállapítható, és ez egy kerek számnak pont a fele, illik méltó módon megemlékezni róla. Ezzel a fotómmal járulok hozzá az eseményhez, az egyperceseid egyik követőjeként. Valamilyen formában a misztikum, a fizika, a csillagászat is talán benne van, akárcsak a Te egyperceseidben. Kevésbé a humor, de az most nem lényeges. Majd a kerek évfordulón.. Élj sokáig! Fodor István

102

Isten ĂŠltessen sokĂĄig!