Majus2018 by Balazs Tunde

Erdélyi keresztény családok lapja IX. évfolyam 5. szám 2018. május

Lélekáradás Tűz és galamb Zarándoklatok Vajdasági „hungarikumok” Hollywoodi sztárok

Lélekáradás Lelkem végigsuhan a májuson. Látom, már kiáradt a Lélek, megújult a föld színe, minden csupa élet. Napsütés és zöldellő táj, fehér virágba öltözött fák. Piros arcok, koszorús lánykák, mirtuszos gyerekek, székely ruhás ifjak pünkösdi forgataga. Zászlós zarándokok serege vonul, énektől, imától hullámoznak az utak. Csengők ritmusára lépdelő népek. Bársonyos gyerekkezeket fogó édesanyák, édesapák mellett rózsafüzért szorongató eres kezek. Múlt és jelen, családom és népem sorsa kavarog bennem, és a szemem könnybe lábad. Bizony most is vajúdik a magyar jövő. Kinyitom történelmünk fényes ablakát - „Szél jött és megtelt hervadó tüdőm a végtelenség fenyves-illatával.” S lelkemben a János vitéz c. daljáték egyik leghíresebb dala csendült meg: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad”- Somlyó, Csíksomlyó, melyből az élet tüze árad... Árad és árasztja ezt a tüzet a Duna Tv, a Mária Rádió és a búcsús zarándokok... A 20. század műszaki forradalmának egyik leghatékonyabb részét a műholdas rendszer kiépítése képezte. Felgyorsult a hangos-képes kapcsolatteremtés a földrészek lakói, még az űrutasok között is. A technika segítségével nagy lépés az, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati nagy búcsút Európától Ausztráliáig, s azon túl is nézhetik, akik velünk akarnak imádkozni. Az emberiség legnagyobb lépését Jézus Krisztus tette meg a mennybemenetellel. Ez sok igazságot köt egy csokorba. Először is, ahonnan lejött a második isteni személy a megtestesüléskor, most oda nem üresen tért vissza, hanem magával vitte megdicsőült emberi természetét, természetünket. Elsőként lép be a Szentháromság egy Isten világába, ezzel új létmódot nyitott nekünk. Igaz, hogy megvonta látható jelenlétét, de mégis rejtett módon itt van közöttünk és bennünk. Ez az emberi méltóság diadala, a fogadott istenfiúság a földön. Másodszor, Jézus Krisztus dicsőségében jövendő sorsunkat szemléljük, amíg újra el nem jön. E közbülső időben kell elmélyíteni kapcsolatunkat Ővele, mert csak általa juthatunk el az Atyához. A hívő ember a Szentlélek működése által megbizonyosodik Krisztus szeretetéről, és mindene Krisz-

tusban van. Prohászka Ottokár püspök írta: „Most a jövőnek képe már nem homályos. Krisztussal leszek, otthon leszek, és ő az én uram. Nem vagyok sötét, kóbor, hazátlan lélek. Vándor vagyok, de nem örömtől idegen, sőt reményem halhatatlansággal teljes.” Halhatatlansággal teljes papot említek a 187 bebörtönzött katolikus pap közül. Sándor Imre (1893) gyulafehérvári titkos ordinárius - 1951. március 10-én hurcolták el -, aki 1956. február 7-én megfagyott a Râmnicul Sărat-i börtönben, de akkor sem lett hűtlen Krisztushoz. Boldog Bogdánffy Szilárd Ignác (1911) nagyváradi püspök, a nagyenyedi börtönben halt meg 1953. okt. 1-jén. A halálos betegségében becsempészett gyógyszereket rabtársainak adta, hogy rajtuk segítsen. Életüket úgy fejezték be, mint Szent Márk evangéliumát: a tanítványok „elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2005-ben imaévet hirdetett meg a nemzet lelki megújulásáért. Az elcsatolt magyar püspökségek csatlakoztak a felhíváshoz. „Nemzetünk nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket” – olvastuk az imaévet meghirdető körlevélben. „Kérjük Isten irgalmát hazánkra és népünkre. Kérjük, hogy szabadítson meg minket azoktól az új veszedelmektől, amelyek a jelenben és a jövőben hitünket és életünket fenyegetik.” Az imaévnek meglett az áldása. 2010-től új kormány jött, amely védi a népet fizikai és szellemi szinten. A nemzeti összetartozástól 2018-ban már eljutottunk az egy szív és egy lélek, másképpen szólva ös�szetartó nemzetig. Mivel újabb veszélyek fenyegetnek, ezért a csíksomlyói nagy zarándoklatra „őseink buzgóságával” jöjjünk és a Szentlélektől ihletve imádkozzunk együtt: Urunk, Istenünk, oltalmazd meg nemzetünket Szent Fiad, Jézus Krisztus, a Boldogságos Szűzanya és a magyar szentek érdemeiért. Május Királynőjének Lelke tegye áldottá minden kedves Olvasó életét, ezt kívánom munkatársaim nevében is, a főszerkesztő

Az imaapostolkodás szándéka májusra: 2

A laikusok missziójáért, hogy kreativitásukat latba vetve napjaink kihívásainak szolgálatában eleget tegyenek sajátos küldetésüknek.

Aranymise A częstochowai magyar Zarándokvonat lelkivezetőjét ünnepi köszöntőjében dr. Jakubinyi György érsek többek között így köszöntötte Msgr. Tamás József püspök urat pappászentelése 50. arany-évfordulóján a csíksomlyói kegytemplomban április 21-én. Az idei Fekete Madonna Zarándoklaton a püspök úr hetedszer vesz részt, ha Isten is úgy akarja. József püspök és egykori osztálytársai aranymiséjén jelen volt az érsek atya, Böcskei László nagyváradi és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspökök, 130 pap, szerzetesnők és a hívek sokasága. Az ünnepi szentmise elején versekkel köszöntötték a jubiláns papokat, majd Jakubinyi György köszöntötte az aranymisés püspököt, felidézve életútját. 1968. április 21-én Márton Áron püspök tizennyolc szerpapot szentelt pappá a gyulafehérvári székesegyházban – tizenhárom erdélyi, egy nagyváradi, két szatmári és két temesvári újmisést. Közülük többen nem élnek már, vagy betegségük miatt nem lehettek jelen az aranymisén. Homíliájában Tamás József emlékeztetett arra, hogy „A mi nemzedékünk az, amelynek bölcsőjénél a II. világháború bábáskodott. Mögöttünk egy romba dőlt világ állt, előttünk pedig egy egészen más ideológiájú világ körvonalazódott.” Szüleiket a hitük, az Istenbe vetett bizalmuk motiválta, hogy gyermekeiket vallásos iskolába engedjék. Felszentelésük után „a 22 évet számláló időnkben tettük azt, amit lehetett tenni.” Noé és Jób pátriárka példája lelkesítette, akik láttak pusztulást és újjáéledést. „Láttuk mi is egy politikai és ideológiai rendszer hirtelen, nem remélt, gyors összeomlását, amely reményt keltett bennünk, de amely mégsem hozta meg azt, amit szerettünk volna. Népünk teljes újjá születése még nem valósult meg. Ez máig olyan reménybeli vágy, amelyen nekünk is fáradoznunk kell.” Majd az 50-es számmal kapcsolatban a jubileumi évre utalt és Ábrahám 50 igazáról mondta el gondolatait. A pappászentelés 50. évfordulójának értelme Szent Pál soraiban rejlik: „Szítsd fel a kegyelmet magadban, amely kézföltételem által benned van” (2Tim 1,6). Ezért a Szűzanya példáját követve zengik a Magnifikátot, és sugározzák Jézus fényét és melegét az emberek felé amíg erejük és a Jóisten engedi. A szentmisén a kegytemplom kórusa énekelt. A hazai egyházi és világi elöljárók mellett jelen voltak a magyar kormány részéről Soltész Miklós és Potápi Árpád János államtitkárok. Mi is azt kívánjuk, hogy a Krisztus világa védnökét, a Fekete Madonna Zarándokvonat hagyományos lelkivezetőjét a Jóisten éltesse erőben és egészségben! Dr. Darvas-Kozma József

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe. Erről Szent Lukács evangélista második művében, az ApCsel 2. fejezetében számol be. A Szentlélek látható, érzékelhető formája a tűz. Idézem Szent Lukács szavait: „Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre.” (ApCsel 2,3 KNV) A felső kép Mózest ábrázolja az égő csipkebokor előtt. Nagyon régi kép, a Kr. utáni 3. századból, az akkori Római és Pártus birodalmak határvidékén fekvő hellenista város (Dura Europos) zsinagógájának falfestménye. Mózest a kor divatja szerint filozófusi öltözetben ábrázolja. Szent Lukács evangélista gondolhatott erre a bibliai jelenetre is a Szentlélek tűznyelvekben való megjelenítésénél. A Számok könyvének 11,25 tanúsága szerint az Úr a Mózesen lévő Lélekből elvesz, hogy részesítse ugyanabból a Lélekből a hetven vént. Ezeknek szolgálata megsokszorozta Mózes tevékenységét. Máté evangéliuma 3,11 versében Keresztelő Szent János így beszél Jézus keresztségéről: „Ő Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni.” Tehát az apostoloknak, hasonlóan a hetven vénhez, az a feladatuk, hogy megsokszorozzák Jézus Krisztus tevékenységét annak a Léleknek erejében, amely megkeresztelkedésének pillanatában galambként szállott le rá. Az egyik legközismertebb Szentlélek–ábrázolás a Szent Péter Bazilika apszisában Gianlorenzo Bernini „Péter Katedrája” felett látható. (középső kép) Vörös színárnyalatokban pompázó alabástrom ablakon keresztül árad be a fény. A kompozíció közepét egy fehér galamb uralja, és a belőle kiinduló fény-tűz tizenkét mezőre van felosztva. Egyértelmű utalás a tizenkét apostolra, akik együtt voltak Jézus anyjával, Máriával a Szentlélek kiáradása napján. A legtöbb pünkösdi ábrázoláson a lángnyelvek közepette ott van a fehér galamb (mint alsó képünkön a bambergi Apokalipszis-kódexben), a Szentlélek szimbólumaként. Szép ez a szimbolika, mert összeköti a Jézusra mintegy galamb formájában leszálló Szentlélek ábrázolását az első keresztény pünkösddel. Egyébként a papszentelési ima is hasonlóan jár el. A Mózesen nyugvó Lélekben részesednek a vének (= presbiterek). Hasonlóan a papok (görög és latin szóval: presbiterek) részesednek abból a Lélekből, aki Krisztuson nyugszik. A galamb az ókori ikonográfiában szerelem istennőinek a szimbóluma. A kereszténységben az Atya és a Fiú közötti személlyé lett Szeretet szimbólumává vált. Dr. Oláh Zoltán teológiai tanár

Imádságos szeretettel köszöntünk minden kedves Édesanyát!

Te minden erőnél erősebb erő: anyai szeretet! Te emberi testbe öltözött napfény! Te Isten szívéből leszállott szent láng, haláltól nem félő, erős gyöngeség! Gárdonyi Géza

Évekkel ezelőtt, amikor iskolába menet örültünk, hogy sárgul a falevél, leesett az első hó, megjött a tavasz, felsütött a nyári nap; amikor a gyergyói nyári reggelen hűvösnek éreztük a beszippantott levegőt és libabőrösen néztünk ki a havasok felé, majd fel az égre, és amikor furcsa volt, hogy a kapuk alól előtotyogó anyókák, akik mindig ugyanonnan és ugyanakkor jöttek, eltűntek és nem láttuk soha többé őket, a nagyok pedig azt mondták, hogy elmentek, mert öregek voltak, – elképzelhetetlen volt számomra, hogy valamit is elfelejtsek.

Gyermekként az én világom volt a legtökéletesebb világ, benne volt minden, ami kellett, tudtam a szabályait (egy részét én alkottam magamnak, más részére megtanítottak), ismertem gyermekvilágom hőseit, minden fontos volt, és semmi sem maradhatott el. Ebben a világban nehezen tudtam elfelejteni valamit, mert csak az volt benne, ami nekem fontos volt, amit én magam helyeztem bele, vagy én magam engedtem be. Ha mégis elfelejtetem valamit, akkor az nem is volt fontos, nem is volt igazán az enyém. Ebből a világból hiányzott a bűn. De az évek teltek. Lassan észre kellett vennem, hogy a felnőttek rám fogják, hogy valami nagyon fontosat elfelejtettem, hogy valamit, ami csak szerintük fontos, de majd nekem is a javamra válik, kiment a fejemből. Az iskolában

mindig valami olyasmit kértek, amit a diákok, közöttük én is, néha vagy mindig elfelejtettek/elfejtettem; ezeket rendszerint kisebb dorgálásokkal, nagyobb büntetésekkel megúsztuk/megúsztam. És felnőttünk, igaz rólam csak külső ténymegállapításként mondják, mert ami szerintük fontos, rendszerint elfelejtem, de már nem dorgálnak, levonják a béremből és legyintenek, szánnak, hogy még ezt sem tudom, hogy nem férek bele a társadalomba. Pedig az én világomból nem hiányzik semmi, ott nem felejtek el semmit, mert csak az van benne, ami számomra fontos. Azt hiszem valami, valahol, valamikor nagyon elromlott, mert túlságosan sokan maradunk a határokon kívül, önszántunkból vagy mások jóvoltából. De azóta is tudom, mi a fontos és azt nem fejtem el; a határok meg jönnek-mennek. (Most éppen mennek!)

Fontos… nekem… mert…! Életünk néhány pillanatában meg kell állnunk és szembenézzünk önmagunkkal, életünkkel, és el kell döntenünk, hogy mi a fontos. Döntéseinkkel életünket határozzuk meg, csalódásokat válthatunk ki, emberek taszíthatnak el maguktól, de tudnunk kell, hogy számunkra mi a fontos, és ahhoz ragaszkodnunk kell. A felejtés és ragaszkodás paradoxonja Isten. Isten, aki ragaszkodik hozzánk, mindent megtesz értünk, fontosak vagyunk számára, ezért elfelejti bűneinket. Nem emlékszik rá, mert szeret, mert fontosak vagyunk számára. A felejtés az az isteni tulajdonság, mely szeretetre épül, és pontosan ezért életmentő, lényeges. A felejtés nem Isten negatív tulajdonsága, egyszerűen az Ő világába nem fér bele a bűn; ott minden tökéletes, de csak a felejtés által juthatunk oda. A szerető felejtés által. András István teológiai tanár 5

Szállás: zarándokközpont Czestochowában (2 éj), hotel, panzió és kollégium, zarándokszállás Tarnówban (1 éj). Ellátás: félpanzió. Utazás: különvonat, 1. és 2. osztályú kocsikkal. Helyben különjáratos autóbuszokkal.

Fővédnökök: Dr. Veres András püspök, MKPK elnöke és Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Lelkivezetők: Dr. Székely János püspök, Tamás József püspök, Csóka János OSPPE, Urbán Erik OFM Karnagy: Pálmai Árpád egyházzenész

1. nap: Budapestről a częstochowai kegyhelyre. Szentmise után ima lengyel és magyar nyelven. 2. nap: Jasna Góra (Fényes-hegy) kegyhelyen püspöki szentmise és szabad program, délután keresztút, ima, elmélkedés. Vacsora után rózsafüzér imádság, majd gyertyás körmenet. 3. nap: Krakkó, ima a Szent II. János Pál Bazilikában, majd az Isteni Irgalmasság Bazilikában püspöki szentmise, valamint az Irgalmas Jézus kép másolatának ünnepélyes megáldása és átvétele. Szabad

program. Utazás Tarnówba. 4. nap: Püspöki szentmise a katedrálisban, egyházzenei koncert. Bem (Apó) József szarkofágjának megkoszorúzása, majd a „Hála–emlékmű” avatása. Hazautazás. Fontos! A ki-, és visszautazás útvonala nem ugyanaz. Részvételi díj: 71 900 Ft/fő („A” kategória) illetve 59 900 Ft/fő („B” kategória) mely tartalmazza a vonatos utazás költségét, a szállítást, a 3 éjszakai szállást (2-3-4 ágyas, fürdőszobás szobákban), félpanziós ellátást.

Szállás: hotel *** (2-3 ágyas fürdőszobás szobák) Ellátás: reggeli, fakultatív vacsora (30EUR/4 vacsora) Utazás: kényelmes, légkondicionált autóbusz Indulás: 0600 óra, Csíkszereda. Lelkivezető: Bíró László püspök, Darvas-Kozma József esperes 1. nap: Csíkszereda – Budapest 2. nap: Limanowa – Przemysl. A Letownia erődnél megemlékezés Gyóni Géza költőről. 3. nap: Przemysl erődrenszerének legfontosabb nevezetességei, szabadprogram, szentmise a székesegyházban. 4. nap: Jaroslaw, a Rákóczi-dombormű koszorúzása. Luzna katonai temetője, szentmise. Utazás a Felvidéken keresztül Máriapócsra. 5. nap: Budapest – Csíkszereda.

Szállás: zarándokszálláson Máriapócson (2-3-4 ágyas szobák), hotel* Krakkóban (2+2, 2+3 fős fürdőszobás stúdiókban) Ellátás: reggeli, fakultatív vacsora

Kedvezményes részvételi díj: 200 EUR/fő, mely tartalmazza az autóbuszos utazás, a szállás, a reggeli és az idegenvezetés költségét. A részvételi díj nem tartalmazza a belépőjegyek (20EUR/fő) és egyéb járulékos költségek árát, valamint az utasbiztosítást (10EUR/fő), ami az utazáson való részvétel feltétele.

(35 EUR/5 vacsora) Utazás: kényelmes, légkondicionált autóbusszal Indulás: 0600, Csíkszereda Lelkivezető: Bátor Botond OSPPE

1. nap: Csíkszereda – Nagykároly – Máriapócs. Nagykárolyban a Károlyi-kastély megtekintése, Kaplonyban a ferencesek kolostora. Szállás a máriapócsi zarándokházban. 2. nap: Zakopane – Krakkó. Zakopanéban a Fatimai Szűzanya kegytemploma, majd utazás Krakkóba. 3. nap: Egész napos városnézés Krakkóban: Isteni Irgalmasság bazilika, Szent Fausztina sírja. Szentmise után a Szent II. János Pál-bazilika, Wawel-i katedrális, majd belvárosi szabad program. 4. nap: Częstochowa: a magyar pálosok által alapított kegyhely és a bazilika felkeresése, szentmise után szabadprogram és keresztút. Vissza-

utazás Krakkóba. 5. nap: Ószandec – Kassa – Máriapócs. Ószandec: a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor. Séta Kassa történelmi belvárosában. Utazás Máriapócsra. 6. nap: Máriapócs: a kegyhely bemutatása, majd szentmise. Utazás haza, Csíkszeredába. Részvételi díj: 200 EUR/fő, mely tartalmazza az autóbuszos utazás, a szállás, a reggeli és az idegenvezetés költségét. A részvételi díj nem tartalmazza a belépőjegyek és az egyéb járulékos költségek árát (25 EUR/ fő). Külön fizetendő az utasbiztosítás (10 EUR/fő), mely az utazáson való részvétel feltétele!

A zarándoklatok részleteiről több informávió, online jelentkezés: www.missziotours.hu, vagy Rusu Róbert +40 748 839 590 7

Gary Sinise-t leginkább a CSI: New York sorozatból ismerik, valamint a Forrest Gump, az Apolló 13 (1995) és a Halálsoron (The Green Mile) című filmekből. Házas, három gyereke van, és 2010ben katolizált. Nagy szerepet vállal jótékonysági kezdeményezésekben, többek között 300 ezer iraki gyermek iskoláztatását támogatja a szervezet, amelynek munkájában részt vesz. Mark Wahlberg színész, producer és családapa mindennap megy misére, még a forgatások idején is. „Amikor a hitet állítottam az életem középpontjába, fantasztikus dolgok történtek velem – mondta egy, a Catholic Heraldnak adott interjúban. – És ezt nem a szakmai dolgokra értem. Istent szeretném szolgálni, és jó ember szeretnék lenni… Az, hogy katolikus vagyok, a legfontosabb szempont az életemben.”

Pierce Brosnant mindenki ismeri, főleg mint James Bondot. A Catholic Heraldon Greg Kandra 2014ben idézte a népszerű ír színész vallomását: „Katolikus vagyok, és ez már beépült a génjeimbe is.” Hite segítette át a felesége, majd a lánya halálát követő időszakon. „Mindig segít, ha a háttérből megtámogat egy kis ima. Akárhogy is nézzük, kell valami, ami fontos, és számomra ez Isten, Jézus, a katolikus neveltetésem, a hitem.”

Természetesen van ilyen, nem is egy. Némelyikük nagyon is nyíltan beszél a hitéről, mások szemérmesebben – de vállalják, megvallják az emberek előtt.

Antonio Banderas, a spanyol színész és rendező, minden évben részt vesz szülővárosában, Malagában a nagyheti körmeneteken, az egyik helyi katolikus világi társulat tagja. 2011-ben úgy nyilatkozott a francia Paris Match magazinnak: „Katolikus vagyok, de úgy 16-17 éves koromban, amikor elkezdtem igazán átgondolni a dolgokat, azt mondtam magamnak: »Nem, mindez teljesen lehetetlen.« Majd elértem egy olyan korba, amikor elkezdtem igényelni a spiritualitást. Csak annyit kellett tennem, hogy Jézus egyetlen szavára hagyatkozzam, egy nélkülözhetetlen szavára, amelyet nem lehet megkérdőjelezni, ez pedig a szeretet.”

Az Aleteia nemzetközi katolikus portál összeállítása katolikus hollywoodi sztárokat vesz sorra, akik interjúkban beszéltek arról, hogyan élik meg hitüket, hogyan kísérte végig a hit eddigi pályájukat.

Mel Gibson – aki keresztnevét egy 5. századi ír szentről kapta – számos hollywoodi sikerfilmet rendezett, köztük a Passiót (2004), melyben szintén katolikus kollégája, Jim Caviezel játszotta a főszerepet. Nemrég, 2016-ban került a mozikba a magyarul A fegyvertelen katona címmel forgalmazott Hacksaw Ridge című filmje, melynek főhőse (Andrew Garfield) a hetednapi adventista felekezethez tartozik, és csak orvosi szolgálatra hajlandó a harctéren. A kilencgyerekes Gibson soha nem rejtette véka alá, hogy hite mekkora inspirációt jelent munkájában. Maga is átment nehéz időszakokon, azóta tapasztalataival színésztársainak segít megszabadulni a drogfüggőségből.

Al Pacino – Gengszterfilmek állandó szereplője – és gyakorló katolikus. Fiatalkorában egyszer szakított a vallással, majd visszatért az Egyházhoz – épp a Keresztapa forgatása alatt. Egy interjúban azt mondta, csak néhány helyen viselkedhetett gyerekként: a templomban, az iskolában és a forgatásokon. Andy García – 2014-ben, a Cristiada című film forgatása kapcsán a kubai származású amerikai színész a National Catholic Register portálnak beszélt hitéről: „Katolikus vagyok. Egyszerűen és intimen élem meg a hitemet. Hiszek azokban az elvekben, amelyekről Jézus Krisztus beszélt, és igyekszem jó példát mutatni a családomnak és másoknak: »Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük« (Mt 7,12 – a szerk.). Nem olyan bonyolult. Szükségünk van ezekre a tanításokra, hogy jobbá válhasson a társadalom.” Martin Scorsese, a világhírű rendező legutóbbi filmje, a Némaság (Silence) két jezsuita misszionárius útját mutatja be a 17. századi Japánban. Scorsese találkozott Ferenc pápával is, aki nagyra becsüli munkásságát. Egy francia interjúban a rendező azt mondta: „Szinte megszállottan foglalkoztat a hit misztériumának kérdése. Ez a gondolat mindig elkísért, és gyakran megjelent valahogy a filmjeimben. Ennek révén fedeztem fel a vallást, ami segített megtalálni a gyökereimet...” Forrás: www.magyarkurir.hu

A ma Szerbiához tartozó, Vajdaságként (Délvidékként) ismert terület három egysége - a Bánát, a Bácska és a Szerémség - egy évezreden át a történelmi Magyarország déli részét alkotta. Mielőtt rátérnénk az itteni „hungarikumok” ismertetésére, 5 pontban fussuk át a terület történelmét, mely közös magyar múltunk, s melyből a hungarikumok fakadnak!

Pétervárad

Már az 18 amelyek a déls rok) egységét kirobbantó köz

1. A magyar honfoglalás idején ez a vidék há-

rom birodalom (a frank, a bizánci és a bolgár) végvidéke volt. Az államalapítás és a megyerendszer kialakulása után Temes, majd Torontál, Bács-Bodrog és Szerém vármegyék szervezték az itt lakók életét és védelmét. A XIV. század végén a Szerémség és a Duna-Tisza közének déli fele a magyar királyság leggazdagabb, legsűrűbben lakott és tisztán magyar népességű országrésze lett. A török terjeszkedés elől menekülő szerbek betelepedése - elsősorban a Szerémségbe - a XIV. század végén kezdődött. Az első török összeírás idején (1557-58) a lakosság nagyobb része még magyar volt a Bánság északi területein. A románok tömeges betelepedése is a török hódoltság idején indult meg (a Havasalföldről menekülve). A Duna-Tisza köze 1686-87-ben szabadult fel a török fennhatóság alól, de átmeneti nyugalmat csak Savoyai Jenő 1697-es zentai győzelme és a karlócai béke (1699) hozott. Az egész terület habsburg császári birtok lett, ahová sem a magyar földbirtokosok, sem jobbágyaik nem térhettek vissza. A nagyarányú és szervezett újratelepítés során főleg katolikus németeket toboroztak ide. Az 1848-49-es habsburgellenes szabadságharc során a bácska-bánsági országrész szenvedte el a legnagyobb ember- és anyagi veszteséget, mivel a bécsi kormányzatnak sikerült a szerb határőröket a pesti kormány és a magyarok ellen fordítani. A kegyetlenkedéseket (újvidéki, kikindai gyilkosságok, emberfej-gúlák Zentán és Bácsföldváron, rablógyilkosságok, fosztogatások Zomborban) a több mint 2000 szerbiai önkéntes követte el. 10

Az 1867 és a déli terüle Bánság az orsz termő éléskam európai piacok maradt, gazda galmas víziútja békében éltek horvátok, szlo kedtek a kor d zombori és a n városháza, bíró

Törökbecse

7-tel kezdődő fél évszázad egész Magyarország etek igazi aranykora volt. Ekkor vált Bácska és a zág és az egész Osztrák-Magyar Monarchia dúsan mrájává, sőt a búzából és a lisztből bőven jutott az kra. Bár a vidék alapvetően mezőgazdasági jellegű ag falvai, modern városai, sűrű vasúthálózata, forai a fejlett európai országok szintjére emelték, ahol k és gazdagodtak a magyarok, németek, szerbek, ovákok és románok. Impozáns középületek emeldivatos eklektikus, népi szecessziós stílusában (így a nagybecskereki megyeháza, a szabadkai és a többi ósági, iskola- és kaszárnyaépületek, templomok).

800-as évek közepétől létrejöttek olyan elméletek, szláv népek (szerbek, horvátok, bosnyákok, bolgáhirdették (pánszlávizmus). Az első világháborút zvetlen ok: Gavrilo Princip szerb nacionalista meg�-

gyilkolta az osztrák trónörököst. Princip a függetlenségért harcoló Ifjú Bosznia szervezet tagja volt, amelynek több tagját beszervezte a merénylet elkövetésére a szerb hadsereg kémszolgálata. Az első világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország területének 6,5 %-a, azaz 21 ezer km² (a Mura-vidék, Muraköz, Duna-Drávaszög, Bácska és a volt Temesi Bánság egyharmada) 1,5 millió lakossal az 1918. december 1-jén kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált. Anyanyelvű oktatás csak az elemi iskola alsó 4, ill. 6 osztályában folyt; Szabadkán működött az egyetlen magyar tannyelvű gimnázium, a félmilliós magyarság számára.

4. Hiába volt a három és fél éves magyar uralom, 1945-ben

megalakult a kommunista Jugoszlávia, a kormányfő Josip Broz Tito lett. A Vajdaságba délről való beáramlás folytatódott: 1953 és 1971 között több mint félmillióan költöztek ide, s ez a folyamat a mai napig tart, aminek következtében a magyarság egyre reménytelenebb kisebbségbe szorul, a tartományon belüli egykori 1/3-os aránya mára 1/6 alá süllyedt. Ennek ellenére megerősöSzabadka dött a magyar kultúra: a ’60-as és ’70-es években a Magyar Szó című újvidéki napilapot tartották a legjobb magyar nyelvű lapnak a világon, kitűnő hír- és kulturális műsorokkal jelentkezett az Újvidéki Rádió és Televízió; a Híd, az Új Symposion és a Létünk a legszínvonalasabb magyar folyóiratok közé tartoztak. Megfélemlítésül koncepciós pereket kreáltak. A hitoktatást felszámolták, az egyházi közszereplést vállaló pedagógusokat elbocsátották, a lelkészek társadalmi tevékenységét, s különösen az ifjúság körében végzett munkát minden eszközzel megakadályozták. Megpróbáltak kialakítani egy a „budapesti”-vel szembefordítható, jugoszláviai-vajdasági magyar nemzet(iség)-tudatot.

1990. augusztus 8-án a jugoszláv szövetségi parlament alkotmánymódosítása lehetővé tette az országban a többpártrendszert, így a magyar önszerveződést is. A várt kiteljesedés helyett azonban a Slobodan Miloševic (1986-tól a szerbiai kommunista párt vezetője) által megerősített „Nagy-Szerbia” létrehozásáért vívott harc vette kezdetét, majd a délszláv háború, mely a volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán robbant ki (1991-2001), majd Jugoszlávia szétesésével (7 utódállamra: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Koszovó) ért véget. A 2000. évi választások egy minőségileg új, kedvezőbb politikai légkör kialakulását tették lehetővé, amely a demokratikus folyamatok kibontakozása mellett a magyarság autonómia törekvési megvalósulásának is kedvezett. 2002 óta létezik a Vajdaság Autonóm Tartomány, Újvidék székhellyel, Szerbia részeként, 6 hivatalos nyelvvel. Összeállította: Sárközi Sándor piarista (forrás: htmh.hu) 11

Christ in der Gegenwart: 2018/7 Robert Vorholt

Az oltár Kezdetben az istenségek tiszteletére bemutatott áldozat helyszíne volt az oltár. A leggyakrabban a templomokon kívül, a főbejárat előtt voltak fölállítva. Az ókor egyik legnagyobb oltára a Berlinben őrzött Pergamon-oltár (fent), mely Krisztus előtt a 2. századból származik és alapterülete 36 x 34 méter. Izrael legszentebb helyén is létezett egy áldozati oltár. Hasonlóan a pogány kultikus helyekhez, itt is égő- és véráldozatokat mutattak be. A kereszténység megőrizte az istentiszteleti helyeken az oltárt, de más jelentőséggel ruházta fel azt. A különbözőségeket és a hasonlóságokat a Zsidókhoz írt levél mérlegeli, és a megfeszített Krisztus egyetlen alkalommal bemutatott áldozatát felülmúlhatatlanul szembehelyezi (7. és 9. fejezetek) a jeruzsálemi templom áldozati kultuszával, melyet újra és újra be kell mutatni. A kereszténységben, az utolsó vacsorára emlékezve

az oltár mensa domini-vé, azaz az Úr asztalává válik. Már Pál is abból indul ki a Korinthusiakhoz írt első levelében, hogy az eucharisztikus közösség összejövetelein egy központi helyen álló asztal található (10,21). Egészen a 4. évszázadig szokásban volt, hogy az asztalt csak a tulajdonképpeni eucharisztikus ünnep kezdetén hozták be a diakónusok. Amikor azonban a keresztényeknek lehetőségük nyílt arra, hogy templomokat építsenek, a fából készült asztal helyét a padlózathoz rögzített oltár vette át, melynek asztallapja kőből készült. Az eucharisztikus közösség ezen középpontja, mely már a kezdetektől Krisztust jelképezte, különböző metaforákban fejezi ki a titkot: Krisztus mint Életadó szikla, (1Kor 10,4), Szegletkő (1 Pt 2,7f), Zárókő (Ef 2,20), Élő kő (1 Pt 2,4). Forította: Bács Béla János

Szeretettel várunk marosszentgyörgyi kolostorunkba mindenkit (papokat, szerzeteseket, szerzetesnőket és világi híveket) az egész év folyamán egyénileg, valamint kisebb csoportban: imádkozni, pihenni, elcsöndesedni (max. 13-15 fő). Lehetőség van személyesen kísért lelkigyakorlatra is. Bekapcsolódhatnak szerzetesközösségünk imájába (szentmise, zsolozsma, belső ima). Elérhetőség: Telefon: +40 749 065 399, https://www.karmelitakolostor.hu Világi híveknek júl. 6-8. Témája: Avilai Szent Teréz A tökéletesség útja alapján az imáról, kísérő: Johanna-Andrea OCD. 12

Szerzetesnőknek júl. 11-13. Témája: Kis Szent Terézzel az imaélet útján, kísérő: Katalin-Ildikó OCD.

Papoknak, szerzeteseknek júl. 24-26. Témája: Kis Szent Terézzel az imaélet útján, kísérő: Katalin-Ildikó OCD.

Pillanatok alatt visszatértünk a tündérkirály palotájába, ahol már türelmetlenül vártak ránk Rózsácska és Noni szülei. S mialatt a tündérkirály és Rózsaország királya abba a terembe vezettek minket, ahol több lakat alatt őrizték a csodahegedűt (a lakatok számát megtudhatjátok, ha megoldjátok a számrejtvényt), azalatt a tündérkirályné (neve a körrejtvény külső körgyűrűjében) és Rózsaország királynéja Noni szobájába mentek, mert ott őrizte barátainkat megláncolva Mammon, a gonosz kobold. És abban a pillanatban, ahogy a két király befejezte a csodahegedű bekenését, és visszahelyezték a hegedűt a kristályvitrinbe, megérkezett Mammon a foglyaival és a két királyné. Majdnem elfelejtettem mondani, mialatt a két király kezében tartotta a csodahegedűt, az olyan csodálatos hangon zenélt, hogy a lélegzetünk is elállt. - Itt az ideje, hogy szabadon engedd gyermekeinket mondta a tündérkirály a kobold felé fordulva -, s aztán elveheted a hegedűt. Erre Mammon, számomra valamiféle ismeretlen nyelven, mondott valamit, s a láncok azonnal lehullottak Noniról és Rózsácskáról, majd kaján vigyorral az arcán a vitrinhez lépett és megragadta a hegedűt. De a hegedű nem szólalt meg és semmiféle hangot nem adott ki. - Becsaptatok! Ez nem a csodahegedű! - kiáltotta dühösen Mammon, s felemelte a hangszert, hogy a földhöz vágja. De Doktor, aki éppen a feje fölött repült át, résen volt, elkapta a felemelt hegedűt s kikapta a kobold kezéből. De elfelejtettem mondani, hogy a tégely, a megmaradt varázsszerrel, Doktor karmai közt volt, s miközben a csodahangszer után kapott, néhány csepp a varázsszerből ráömlött Mammon fejére. S láss csodát! Mammon azonnal köddé változott!

Kedves gyerekek, miután megfejtitek az alábbi Körrejtvényt, annak külső gyűrűjében találjátok meg tündérkirályné nevét. 1. Az Olt testvére 2. Ilyen állat a rák 3. Latyakos 4. Doktor 5. Hőemelkedése van 6. Vissza: fűszerből készült fekhely (két szó) Számrejtvény: Ha az egy esztendőben lévő teljes hetek számát elosztjátok az évszakok számával, megtudjátok, hány lakat alatt őrizték a mesebeli csodahegedűt. Feladatok Kicsiknek (ovisok, előkészítősök, elsősök és másodikosok): Rajzoljatok le egy jelenetet a fenti meserészből és adjatok neki címet! (3 pont) Nagyoknak (harmadik, negyedik és ötödik osztályosok): a kicsiknek adott feladat + Válaszoljatok a következő kérdésre: Hány lakat alatt őrizték a mesebeli csodahegedűt? (2 pont) + Mi a neve a tündérkirálynénak? ( 3 pont). Várom leveleiteket! Katóca (email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com; postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron utca 80., 530211 Csíkszereda, Hargita megye.) 13

Mindenki életében előfordul, hogy fölteszi a kérdést: mi az idő? Hippói Szent Ágoston Vallomásaiban írja: „Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom; ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.” Folyamatosan az időben vagyunk, de nem tudjuk megmagyarázni, tulajdonképpen mi az idő. Gyakran halljuk vagy mi magunk hangoztatjuk, hogy nincs időnk valamire, vagy késésben vagyunk, vagy eltelt az idő. Mindennap tapasztaljuk, hogy az idő olyasvalami, ami elmúlik, néha túl gyorsan, és nem tudunk lépést tartani vele. Ebbe az időintervallumba, ami rendelkezésünkre áll, próbálunk mindent besűríteni, minél több dolgot megtenni, minél inkább kihasználni. Próbáljuk „fölvenni a ritmust” az idővel, olykor rohanunk, mert elszalad az idő, sietünk, hogy mindent, amit beterveztünk, meg tudjunk valósítani.

Összeállította: Bakó Mária Hajnalka

Az objektív, óra szerinti időt próbáljuk követni, aszerint élni, alakítani világunkat, s olykor megfeledkezünk a mi szubjektív, belső időnkről, amely lehetőséget ad Istenre figyelni, elmélyülni az isteni szeretetben és önmagunkba nézni. Lelassulni egy pillanatra, megállni és megcsodálni mindazt, amit Isten nekem adott, megállni és rátekinteni szeretteinkre teljes szívünkkel, meglátni a szépet és a jót, és megfeledkezni mindarról, amik kapcsolatunkat hátráltatják. Ehhez csupán az időt kell átértelmezzük magunkban és engednünk kell, hogy Isten munkálkodjon. Nem kell sehová sietnünk, mert Isten megvár, és mi is ki kell várjuk türelemmel az időt, az időnket, hogy kiteljesedjünk Isten országában. Ha meg tudjuk tapasztalni saját belső időnket, választ kapunk arra is, hogy mi az idő. Álljunk meg és öleljük át Isten szeretetével a világot! Diószegi Orsolya

Keresztrejtvény

tényleges fővárosa. 26. A felületére. 27. Alumí„Az Oltáriszentség és a szenvedő magyar nép …“ (Mindszenty József) – nium és hidrogén vegyjele. 28. Akkor indul! 29. Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 2. és függőleges 1. Állóvíz. 30. A jen századrésze. 32. Nepáli havasi számú soraiban van elrejtve. ember (y=i). 34. Két szó: az a távolabbi, magyar származású brit filmrendező és producer (Sándor). 37. Vetés – románul. 38. Fonalnak pászmába szedésére használt, két végén T alakú rúddal kapcsolatos. 39. Kenőcs, paszta, pép – francia kifejezéssel. 40. …- piruló, zavarában hosszan vagy többször elpiruló. 41. A földfelszínük, a rajta levő tárgyakkal együtt. 43. Két szó: nicsak és határrag. 44. Cyrano ékességével rendelkező. Függőleges: 2. Erő. 3. A Biblia szerint 2,70 m magas férfi, akit Dávid győzött le. 4. Jemeni, luxemburgi és salvadori gkj. 5. … hó alatt – Ady Endre verse. 6. Névnapját február 5-én ünneplő hölgy kopíroz. 7. Sóbánya. 8. Kettős mássalhangzó. 9. Hegyvidéki …, egyik orosz autonóm terület lakója. 10. Tűzhányó. 11. A névnapját november 11-én ünneplő férfi jegyzetel. 15. Becézett Ödön. 18. A közelebbi, az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa. 22. Csen, a névnapját július Vízszintes: 1. Nitrogén vegyjele. 12. Az „atomtöltetű“ re- 11-én ünneplő hölgy. 28. A Török Köztársaság pülőgép. 13. Gépkocsi. 14. A hideghez viszonyítva maga- megalapítója és első elnöke (Kemal, 1881-1938). sabb hőmérsékletű kutrica. 15. Silbak házikója. 16. Fűrészes 29. Öves, páncélos, hangyákkal és termeszekkel élű maláji tör. 17. Hozzád tartozó a kicsi (pl. gyerek). 19. táplálkozó emlőseim. 31. Két szó: becézett Erika, Egy kicsit megáll! 20. Tanzániához tartozó szigetcsoport – kopasz. 33. Eme tárgy sima felületére. 35. Hegy e. 21. Előtagként kővel, kőzettel való kapcsolatot jelöl. 23. Jeruzsálemben, hol Isten megjelent Dávidnak, ki Masnidarab! 24. Antonov repülőgépe. 25. … Paz, Bolívia ezért elhatározta, hogy a jeruzsálemi templomot oda építi. 36. Klónozás egy szakasza! 39. Rabszolgasorsban tartott mezőgazdasági munkás a Az áprilisi keresztrejtvény latin-amerikai államokban. 42. Holland zeneszerVízszintes 2. Testével táplálta szomorú ző (Tonny, 1940- ). 44. Nátrium vegyjele. Függőleges 14. Szívüket vérrel vigasztalta Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Boros Klára – Csíkszentkirály, Balázs Ferenc – Csíkszereda, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Péli Szidónia – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Nagy Rozália – Borszék, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva, Tamás Ágnes – Szentegyháza.

Ég és föld között Istennel

Helyes válaszok: 1. Reményi Nikodém 2. A Sassiai Szentlélek templom 3. Szombat. 4. Irgalmasság vasárnapja 5. Totus tuus 6. Legyetek derűsek, mert én is az vagyok. Megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Nagy Rozália - Borszék. A megfejtéseket május 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Balázs Ferenc – Csíkszereda.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, László Rezső, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

Vas István

A rostirónt letettem Hatvan napig bennem lakoztál. Énbennem lépdelt könnyű lábad. Voltam Galileád és Jeruzsálemed. Amivel ostoroztak, belém vágott az ostor. Kereszted szögei két tenyerembe szúrtak S egymásra helyezett két lábfejemen át. Már hűlő oldalamba döfött az otromba dárda. Sebembe dugta ujját a hitetlen Tamás. Azután te az égbe szálltál a te Atyádhoz. Én kitettem a pontot a történet után S a rostirónt letettem.

Eli, Eli, lama sabaktani? Mért hagytál azóta üresen? Nyomaidat hiába keresem: A pusztában sem tudom megtalálni. Hol vannak a dombok, hol a kertek? Elszáradtak mind a fügefák? Nélküled a világ nem világ. Azt sem látom, hol állt a kereszted. Húsz napja sincs, hogy bennem beszéltél. Szívemre sütöttek szavaid. Uram, mért hagytál magamra itt? Miért van azóta bennem éjfél?

Feltámadás szele mindig újra Fúj a földön - fújj hát rajtam át, Pusztaságom odvaiba fújva Oszlasd szét a kétely zavarát, S új Kezdet lesz, ami már kiszáradt: Hajtasd ki megint a pálmafákat! Te, aki nem űzted el Tamást sem, Bár boldog, aki hisz, ha nem is lát, Ugye megadod, hogy újra lássam Szép arcod hitető sugarát? Virraszt velem a türelem, S könyörög a kétely és a hűség: Támadj föl már bennem, örök Húsvét!