Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja
2016.november
Szent László év 2. 20 éves a Szent Erzsébet Öregotthon Elvigyük-e a gyereket a temetőbe? Kalocsai és matyó népművészet
VII. évfolyam 11. szám
Mindenszentek hónapja
Tartalom 2. oldal: Mindenszentek hónapja - Dr. Darvas-Kozma József 3. oldal: 20 éves a Szent Erzsébet Öregotthon - Bakó Mária Hajnalka 4-5. oldal: Szent László Év 2.Dr. Darvas-Kozma József 6-7. oldal: Kalocsai és matyó népművészet - Sárközi Sándor 8. oldal: Az idősebbik fiú pedig... - Gyökössy Endre 9. oldal: Oltárra emelt barátaink - Vitos Antal 10. oldal: Karma vagy kairosz - Matthias Mühl, Jézus Krisztus - Sík Sándor 11. oldal: Elvigyük-e a gyereket a temetőbe? - 777blog.hu 12-13. oldal: Mit mondanak a madarak? - Zelk Zoltán, Mese a lassúléptű páváról - Katóca 14. oldal: Derűs oldal 15. oldal: Rejtvények és megfejtők
16. oldal: Karácsonyi gyónás Méhész Pál Imaszándék novemberre: Általános: Hogy azok az országok, akik üldözöttek és menekültek nagy számát fogadják be, segítséget kapjanak szolidáris tevékenységükhöz. Missziós: Hogy a plébániákon a papok és a laikusok együttműködjenek a közösség szolgálatában.
„Nagy öröm van ma az égben, örvendezzünk, keresztények. Szenteljük e dicső napot Mindenszentek ünnepének. Gyülekezzünk szívesen, énekeljünk lelkesen: Mindenszentek üdv tinéktek!” Mindenszentek hónapja magyar elnevezés, november első ünnepnapjától kapta nevét, mely ünnepet kötelező módon megtartani, az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat írta elő. Az egyház nagy családjának azon tagjait ünnepeljük, akik már eljutottak Isten boldog színelátására. A tisztelet elsősorban a bennük működő győztes kegyelemnek szól, így a szentek tisztelete Isten tiszteletének egy formája. Mi, a földön élő tagok, másképpen kifejezve a küzdő egyház, segítségüket kérhetjük. Hitünk szerint van egy közbülső állapot a földi élet és a mennyei boldogság között, ez a purgatórium vagy tisztítótűz; itt tisztulnak meg az igazak, akik nem egészen tisztán távoztak a földi életből. A túlvilági tisztulás lehetőségét hivatalosan tanítja a bázeli és a trienti zsinat. A határozatban benne van, hogy a halál után még maradhatnak ideigtartó büntetések, és ezektől elegettevő szenvedéssel meg lehet szabadulni. Ugyanis az örök boldogság feltételezi az ember személyes tökéletességét: gondolatvilágának, erkölcsi felfogásának és szeretetének olyannak kell lennie, hogy méltó legyen Isten örök barátságára. Viszont még a jóindulatú emberek legtöbbje sem mentes az ösztönösség, önzés, hiúság, szeretetlenség gyarlóságaitól. A zsinat tanítása szerint egészen különleges kiváltság nélkül még a szentek sem tudnak mentesek maradni a bocsánatos bűnöktől. Azonkívül minden tettünknek és viselkedésünknek szociális következményei is vannak. Bűneink teljes bocsánata után is tovább gyűrűznek a világban a bűnök hatásai, akár kimutatható lelki kár formájában, akár az Egyház morális szentségének kevesbítése formájában. Azzal, hogy valaki a földi létből átmegy az örök létbe, nem szűnnek meg életének áldó és ártó hatásai, hanem tovább élnek és működnek. Ezért szabad tetteink káros következményeit csak szabadon vállalt elégtétellel semlegesíthetjük. Ilyen meggondolások és a Szentírásból kikövetkeztetett indirekt bizonyítékok szólnak a tisztulásról: Makkabeus Júdás áldozatot mutatott be, mert jó és üdvös dolog a holtakért imádkozni, hogy bűneiktől föloldozást nyerjenek (2Mak 12,42-45). A földön élők tehát segítségére lehetnek a meghaltaknak a végső tisztulásban. Jézus olyan bűnről tesz említést, amely nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem a másvilágon (Mt 12,32; vö. Mk 3,29; Lk 12,10.58-59). Jézus szavaiból az következik, hogy vannak más bűnök, amelyek a túlvilágon bocsánatot nyerhetnek. Szent Pál az apostoli munkával kapcsolatban mondja, hogy egyszer majd kitudódik: ki mit épített a krisztusi alapra; aranyból, ezüstből ... vagy szalmából készített-e épületet. Az Úr napja ugyanis tűzzel jön el, és akinek épülete tűzálló, az jutalomban részesül. „De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által.” (1Kor 3,12-15) Akárhogy is magyarázzuk a tűz hasonlatát, a képben benne van az, hogy a túlvilágon még bizonyos terhektől meg lehet szabadulni, bizonyos dolgoknak az emberből ki kell égnie. Az Egyház életében és liturgiájában a megholtakért imádkoznak és áldozatot mutatnak be. Tanítja, hogy az Egyház élő tagjai imádsággal, áldozattal és búcsúkkal segíthetik a meghaltak tisztulását. A szentek közösségének szép megvallása, mikor Mindenszentek napján szentmisével ünnepeljük a megdicsőült egyházat, és délután kimegyünk a temetőbe világítani, hogy a szeretet virágai, és a hitet jelző mécsesek mellett felajánljuk a teljes búcsú kegyelmeit a tisztulás állapotában levő halottainkért. A búcsú kegyelmei nyolc napon át elnyerhetők a meghaltak javára. Kedves Olvasó, anyaszentegyházunk gondviselő szeretete oszlasson el minden aggodalmat, ha arra gondolnánk, hogy halálunk után feledésbe merülünk. A szentek segítségét kérve, köszöntöm, a főszerkesztő
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja. Ki- Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. Elérhetőség: 530230
2
– Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: adja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc. József. Szerkesztők: Balázs Tünde, Sárközi Sándor.
idősekről
úsz évvel ezelőtt csak hírből hallottam arról, hogy Vencser László tanár úr öregotthont építtet Gyergyószentmiklóson. Akkoriban nagyon tudtam csodálni ezt a kezdeményezést, mert én is abban a sajátos helyzetben voltam, amikor munkahelyen dolgoztam a kenyeremért, és gazdálkodtam a szüleimnél az ő megélhetésükért. Valamelyik családtag betegsége, kiesése a mindennapos otthoni munkából bizony komoly terhet rótt a többire, mert az állatot el kellett látni. Mondhatni szerencsénk volt a száz éves nagyapával, aki utolsó percig el tudta látni magát, akkor is, ha életének utolsó öt évét ágyban töltötte. Voltak és vannak viszont olyanok, akiket a csonka család már nem tud ellátni, ha súlyos betegek lesznek, és ők sem képesek ellátni magukat. Ezekre gondolt a tanár úr. Tíz éve úgy alakult, hogy beszűkült a nyári szabadságolás lehetősége, Éva lányommal nem mehettünk messzire a háztól. Ezért arra gondoltunk, hogy felkeressük a Csaba testvér környékünkön működő otthonait és a Gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthont. Hogy ne menjünk üres kézzel, ajándékba vittük az első két kötet imakönyvet, amelyek akkoriban már meg voltak jelenve.
Gyergyószentmiklósra érve örömmel láttuk az impozáns, szép épületet, a gondosan elrendezett udvart, a kertet, a kápolnát és a lakók otthonát, foglalkoztató helyiségeit. A személyzet nagyon kedves volt, rögtön hívták azt a rendkívüli jósággal megáldott felelőst, akinek átadhattuk ajándékunkat, Kiss Gabikát. Nagyot néztünk a találkozáskor, mert megismertük egymást. Gabika egy „baleset” következtében a szemészeten feküdt, de nem árulta el akkor, ki lakik benne, ez csak most, a találkozáskor derült ki. Ettől kezdve kapcsolatunk „családivá” vált, barátságunk egyre szorosabbra fonódott. Az élet elhozta számomra is a segítségkérést, amikor boldogemlékű édesanyám gondozása felülmúlta fizikai képességünket, a Szent Erzsébet Otthon vált családunk részévé. Az eredeti elgondolás szerint csak három hónapról lett volna szó, amíg megszabadul a gipsz fogságából, viszont sajnos többet nem tudott tartósan lábra állni és járni. Pedig itthon addig tataroztuk az otthonát, hogy mozgássérülten is a legkényelmesebb legyen, de nem tudta igénybe venni. Feltalálta magát új otthonában, és végül nem is kívánkozott a régi otthonába, ahol egyedül élte özvegysége napjait. Gyakran látogattuk és minden ünnepet együtt töltöttünk utolsó percig itt is.
éves a Szent Erzsébe
t Öregotthon
2010-ben újabb „családi” szálat fűztünk szorosra a Szent Erzsébet Otthonnal. Bekapcsolódott a régi vérkeringésbe a Világi Kamilliánus Család. Szent Erzsébet ünnepére süteményeket vittünk az ünneplő Otthonnak. Mára ez már „hagyománnyá” vált. A kezdeményezés a csíkszentimrei Dánél Évától indult, aki lelkes odaadással szervezte meg a sütemények előállítását, amit részben maga készített el, és támogatót is szerzett, Csorba Ferenc személyében, aki a Príma pék aprósüteményeivel látott el nagylelkűen. Mindig nagy ünnep számunkra ez a nap, az ajándékozás szenterzsébeti szeretetét és alázatát éljük újra. Minden kamilliánus családtag hoz valamit erre az ünnepre, így összeáll egy szép „rakomány”, amivel már érdemes útnak indulni a hálás ünneplők és lakók felé. Szentmisével pecsételjük meg az ünnepet, majd közös ebéddel, amelyre a Ház vezetősége nagylelkűen meghív mindannyiunkat. Az ápolás terén is „család” vagyunk. Tartottam előadást az ápolóknak a betegségek lefutásának mechanizmusáról a lélek,
agy és szervek szintjén (Új Német Orvostudomány, más néven Biologika alapján). Hálás köszönetem mindezért elsősorban Magyari Vencel igazgató úrnak és a tapasztalatokra nyitott személyzetnek. Nem feledkezhetek meg a fiatal Mihai Zoltánról, aki balesete következtében élet-halál közt volt, és akiért nagyon sokan és sokat imádkoztunk mellette az intenzíven, majd később egészen talpra állásáig, most éppen az Otthon lakóit látja el lelki szolgálatával. Az itt bemutatottak csupán egy kis szeletét jelentik a Szent Erzsébet Öregotthon működésének, száz meg száz hasonló tapasztalatot írhatnak meg mások is, mert szegénység és nehézségek ellenére mindig példásan rendezett, tiszta és otthonos ez a „családi ház”, és mindenekfölött szeretetteljes. Áldja meg a Mindenható Isten a Házat még sok számos évvel, lakóit és dolgozóit pedig töltse el kegyelmével, hogy sugározzák szerte a világban az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit az üdvösséges élet útján. Bakó Mária Hajnalka 3
Erős voltál, Magyarország, Jó szerencse ragyogott rád, Hatalmasabb mindeneknél, Dicsőségben tündököltél, Ékességben, gazdagon.
idősekről
Birodalmad nagy volt, tág volt, Derekas volt sok királyod, Bajnokaid vitézsége, Tenger néped volt és béke Mindegyik határodon. (Ismeretlen költő a 13. századból. Vas István fordítása)
Szent László év 2.
Középkori nemzeti krónikáink, történetíróink a magyarság hun eredetét vallották, s az Árpád-féle honfoglalást a „magyarok második bejövetelének” tartották. Ezen kívül meg kell említeni, hogy külföldi forrásokban is van utalás a kettős honfoglalásra, így például az orosz őskrónika említi a fekete és fehér magyarok különböző időpontokban való beköltözését a Kárpát-medencébe. Vámbéry Ármin azt állította, hogy a magyarok akár Attila zászlói alatt is harcoltak. Nagy Géza több mint 70 évvel László Gyula előtt megfogalmazta, hogy a magyar törzsek már 670 táján bejöttek, sőt már 568-ban az avarokkal. Engel Pál történész a székelyeket azonosította a 670 táján bevándorolt késő-avarokkal. Azt Györffy György is megfogalmazta, hogy a „griffes-indás” kultúra magyar népességet takar. Viszont az időrendi sorrendet régészeti megalapozással László Gyula állította fel. Tanítványa, Bakay Kornél azt is mondja, hogy a Kárpát-medencében magyarul beszélő népek éltek már évszázadokkal az Árpád-féle honfoglalás előtt is. A másik fontos ismeret, hogy a magyar törzsek korán kapcsolatba kerültek a kereszténységgel. Pippin frank király a 796-os hadjárat sikeres befejeztével, útban haza felé, elérkezettnek látta az időt, hogy a meghódított avar területeket (Lajta és Kőszeg-hegység térségét)
4
térítési körzetekre ossza, amit azután Nagy Károly 803-ban Regensburgban, midőn a pannóniai hunok (avar-székelyek) és szlávok hódolatát fogadta, ünnepélyesen megerősített. Az avar-székelyek kagánjáról tudjuk, hogy már 805-ben, amidőn Nagy Károly előtt megjelent, keresztény volt és Tódornak hívták. Ennek utódát a Fischa folyóban keresztelik meg, és az Ábrahám nevet kapja. A Fischa folyó neve tovább él a Kolozs megyei Székelyjó melletti Viság település és folyó, valamint Csíkban a Fisák folyó nevében. Ábrahám neve pedig a hat székely nemzetség (hadcsoport) egyike. Erdély birtokbavételekor a székelység csatlakozott a magyarsághoz és vele együtt ment, annak szálláscsinálója volt.
Szent László hermája tartó, egyben hazánk legértékesebb ereklyé Korona és a Szent J
Mihály (Béla?) Bolgár herceg hercegnő?
?
Hermann lotharingiai pfalzgraf
?
?
?
?
?
Madarász I. Henrik kir.
a egy ereklyek harmadik éje a Szent Jobb után.
1003-ban Gyula legyőzése után, Erdőelvi Zoltán első vajda a latin rítusú székelyekre támaszkodik István király Erdély feletti hatalmának és egyházi szervezetének kiépítésében. Ekkor a székely népterület a mai Szászvárostól hosszú sávban húzódott kelet felé az Olt-kanyarig, észak felé pedig a Marosig. A honfoglalás előtt, Árpád magyarjai közt a kereszténység híveket tudott szerezni. A magyar urak, fejedelmek, pogányságuk ellenére, mély tiszteletet éreztek a keresztény szerzetesek, püspökök iránt. A Vita Methodii megható jelenetére kell gondolnunk. Amikor Metód a Duna mellékére érkezett konstantinápolyi utazása alkalmából, a magyarok fejedelme őt tisztelettel, ünnepélyes formában fogadta. És miután ajándékokkal elhalmozta, orcán csókolta az apostolt, búcsúzáskor pedig ezeket mondta neki: Szentatyám, emlékezzél meg rólam ájtatos könyörgéseidben.
Amikor Pannóniában megtelepedtek, Taksony nagyfejedelem kérésére, 960 körül XII. János pápa hittérítőket és püspököt küldött Pannóniába, de Ottó német császár politikai megfontolásból elfogatta őket és nem engedte misszióba menni – írta Liutprand cremonai püspök, diplomata, történész. A diplomata hosszabb időt töltött a magyarok között és megállapította: „a magyar nemzet úgy látszik keresztény.” Az egyházszervezést Taksony nem tudta kiépíteni, de azt négy évtized után megtette unokája, Szent István. Az ezredforduló vízválasztónak bizonyult Európa népei történetében. Az a nép, amely ekkor államot tudott alapítani, megmaradt, az amelyik nem – hiába volt korábban hatalmas, sőt rettegett (mint a besenyők, úzok, kunok) –, eltűnt, felszívódott. A magyarság alighanem a legkedvezőbb időben lett az európai keresztény nemzetek közösségének tagja. Az “Árpádok” családja Szent István koronázásakor mintegy 130 esztendős uralkodói múltra tekinthetett vis�sza. Ami ekkor kezdődött, az Árpád-házi királyok három évszázada – bár küzdelmekkel teli korszak volt – egyetlen szóval jellemezhető: sikertörténet. Szent László Év kezdődik, ezért az ő személyét mutatjuk be. Szent István unokatestvérét, Árpád-házi Vazul herceget összeesküvés miatt 1031-ben megvakították. Fiai: Levente, Endre és Béla száműzetésbe mentek Lengyel- és Oroszországba. Béla kitűnt bátorságával, ezért feleségül vehette Mieskó lengyel herceg lányát, Richezát. Házasságukból hét gyermek, három fiú és négy lány született. Géza után 1046 körül László született, majd Lampért. László felmenői közt Árpád és I. Ottó császár leszármazottait találjuk. Atyjától, I. Béla királytól a lovagi erényeket és az országkormányzás elveit, anyjától, Richeza lengyel hercegnőtől a szilárd katolikus hitet és a mély vallásosságot örökölte. A Vazul-fiak napja 1046-ban virradt fel, amikor Péter király ellenében hazahívták Endrét Oroszországból, aki a pogány lázadást megfékezte. Ekkor Béla is visszatért gyermekeivel. Megkapta a nyitrai, bihari, és al-dunai dukátust. - Folytatjuk! - Dr. Darvas-Kozma József
? III. Meskó lengyel herceg
5
Kalocsai é népműv
A kalocsai vitathatatlanul a legnépszerűbb hímz A kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert, és gyakran a magyar népművészettel azonosítják (a trianoni kisebbedés óta). A ma is alkotó író-, pingáló- és hímzőasszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói. Kezdetben a vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat díszítették hímzéssel. Kihímezték az ágyruhákat (díszes lepedőszélek, párnavégek), asztalneműket (abrosz, asztali futó, szalvéta), zsebkendőket. Ezek a leányok kelengyéjébe kerültek. Díszítették a női felsőruházat nagy részét: kötényeket, blúzok ingvállait, nyakrészét, mellényeket (pruszlikokat), valamint különböző kendőket (komakendő, fejkendő, keszkenő) is. A férfiingek kézelőjére, az ujjakra, és a nyakrészre szintén hímzés került. Eleinte egyszínű fehér volt a kalocsai hímzés – általánosságban igaz, hogy a sokféle színű fonalat az átlagember nem tudta megvenni, ezért is kevés alapszínből áll a legtöbb régi hímzés. Az ókalocsai hímzéseken a textileket még rendre fehér lyukhímzéssel varrták ki. Az 1890-es évek után lett általános, hogy a hófehér lyukhímzés helyett a motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. Elvétve hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is, de ezek a régi színes hímzések általában kifakult zöldek ma már. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés, a megfizethetővé vált színes fonalaknak köszönhetően. A legismertebb, alkalmazott színeket így nevezik: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. A színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszott Kovácsné Király Ilus (1886–1966), a népművészet mestere, kalocsai hímző- és íróasszony, a kalocsai népművészet megújítója. Az újkalocsai motívumok nem stilizáltak, hanem természethűek. Kedveltek a rozmaringos, szíves, kerekrúzsás, hosszúrúzsás, nyolcas, szőlőfejes, szilvamagos, szederindás, búzakalászos, pipacsos, harcsás minták. 2013 óta a kalocsai hímzés és pingálás hungarikumnak számít. 6
és matyó vészet
zésminták egyike - a másik persze a matyó. A matyóság az 1800-as évek végétől a hagyományos magyar népi műveltség egyik kiemelkedő csoportja. Kezdetben a Mezőkövesden és a környék településein élőket nevezték matyónak, egyes néprajzkutatók szerint viszont a református környezetben megmaradt katolikus sziget lakóit jelenti a kifejezés. A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: „hadd korogjon, csak ragyogjon” - őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is. Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepet kapott a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. E hímzés virágkorát az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon aratott óriási sikerétől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezésűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett „matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori (1876–1954), a „százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet töretlen népszerűségét annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns. A nők feszes felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral. Szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a menyecskék által viselt kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított lobogós ing. 2013 óta a matyó népművészet a Hungarikumok Gyűjteményébe került. 2012 óta a Szellemi Világörökség listáján is szerepel! Összeállította: Sárközi Sándor piarista 7
ifi oldal
Gyökössy Endre
Az idősebbik fiú pedig... Szerette ezt a halk zsibongást, amely kis vendéglőjéből felszűrődött emeleti szobájába. Nagyapját, apját látta ilyenkor sürögniforogni a kockás abroszokkal leterített asztalok között. Előttük még kötény volt és karjukon a "hangedli". Úgy vitték ki a zónaételeket s a habzó söröket a törzsvendégeknek. Hozzájuk többnyire ugyanazok a kistisztviselők, ebédszünetes boltosok, szerkesztők jártak. Még szerencse, hogy államosításkor meghagyták üzletvezetőnek. Tudták az „illetékesek”, ezt a kis családi vállalkozást csak ő tudja nyereségesen tovább vezetni. Ment is valahogy. Fiai már szakképzett vendéglátósok voltak. Fel is lendült a Három hársfa. De felesége váratlan és gyors halála 1954-ben és kisebbik fia titokzatos eltűnése az 1956-os harcok alatt megrokkantotta. Enyhe agyvérzést kapott. Most Antié, családos nagyobbik fiáé az újra magánkézbe került kisvállalkozás. Az ő felesége ül a kasszánál, három rokon is besegít, sőt két tanulója is van már. Ő afféle „haláláig haszonélvező”. Így rendelkezett a közjegyzőnél. Ellátják becsülettel. De már igen nehezére esik lemennie. Fél oldala is zsibbad. Többnyire egész nap egyedül ül - és emlékezik. Mint most is, a régi, dolgos időkre. Tévéjét, rádióját ritkán nyitja ki. Sok a rossz hír. Inkább kisvendéglője árulkodó neszezéseire figyel. Abból tudja, mi történik odalent. A felszálló illatokból meg azt, mi aznap a „konyhafőnök ajánlata”. Ha megkondul a közeli templom delet jelző, hívogató hangja, elolvas egy-egy zsoltárt apja öreg Bibliájából. Az az ő imakönyve. Megreccsent a falépcső. Órájára nézett. Messzi még a záróra. Ki jöhet ilyenkor? Nem szoktak - csak úgy - benézni hozzá. Nehézkesen az ajtó felé fordult. Szinte bekeretezve ott állt Öcsi, a holtnak hitt fia. Megférfiasodva, ám alig változva. Csak hullámos, fekete haját lepte be a dér. Olcsó, gyűrött dzsekijén Lufthansa repülő-reklámtáska lötyögött. Farmerja piszkos volt a viseléstől és nem kővel koptatott. Ám ő volt, az elveszett. - Öcsi! - Apa. Fia már ott térdelt előtte és átfogta apja csúzos térdeit. Az a ráborított pokrócon keresztül is érezte gyereke remegését. Tétován simogatta az ölébe hajtott, őszülő fejet. - Harminchárom év. Uramisten! - mormolta újra és újra. Hos�szú percek teltek el. Öcsi szólni akart, de apja szája elé emelte ujját és a széke karfájára szerelt csengő gombját háromszor megnyomta. Ez volt a jel: sürgős. Perc sem telt el, nagyobbik fia robbant be a nyitva maradt ajtón. Dermedten bámult felegyenesedő öccsére. - Te élsz? - Látod. - Miért nem adtál hírt magadról? - Nem akartam bajt hozni rátok. Hátha lefényképeztek. Bár nem öltem embert. - Hol bujkáltál? 8
- Sok helyütt. Legvégül Amerikában, délen kaptam munkát. - Mit csináltál? - Mosogattam, takarítottam, felszolgáltam, mint itthon. Mindig dolgoztam... - S most? - Hazajöttem. - Végigmutatott kopott önmagán. - Így? - horkant fel a bátyja. - Így. - Fontos, hogy él és itthon van. Feltámadt az öcséd, fiam! - ezt már szinte kiáltotta az apjuk. - Meg sem öleled? - fordult elsőszülöttje felé. - Mihez akarsz kezdeni? - kérdezte ölelés helyett öccsét a bátyja. - Mosogatni még tudok. - Meg beülni a készbe, mi? - Anti! - nyögött fel az apa; de az ordítva folytatta: - Ismerem én ezt a fajtát. Végig-csavarogják a világot, s amikor mindenből kikopnak, hazakuncsorognak örökölni, mi? Nem, öcsikém, ebbő1 nem eszel. Tulajdonképpen nem is élsz. Holttá nyilvánítottak. Apa azután mindent rám íratott. Érted? Mindent! - Jól tette - válaszolta csöndesen a kisebbik -, csak azt nem tud-
tam, hogy meghaltam... akkor mit is keresek itt? - Lehajolt, megcsókolta apja haját, és kifordult az ajtón. - Mit tettél, Anti?! - nyögött föl az öregember.
ifi oldal
Oltárra emelt barátaink
- Mit? Megmondtam az igazat. Vagy nem így van? Másnap egyenruhás hotelboy kereste az öregembert. Levelet hozott. Senki másnak nem volt hajlandó odaadni. Hiába erősködött odalent Anti, hogy ő itt a főnök, a tulaj meg minden. A küldönc egyre azt hajtogatta: csak a címzett saját kezébe adhatja. Ott álltak most az emeleti szobában mind a hárman. - Vedd át a levelet - kérte fiát az apja. Anti egy ötvenest adott a boynak, és kituszkolta az ajtón. - Tudod, milyen rossz a szemem - nyújtotta az apa a neki címzett borítékot a fiának. - Olvasd fel! - És az olvasni kezdte: „Drága apám, örülök, hogy láthattalak. Ne aggódj, jól megy a sorom. Szállodám van Floridában. Nemrégen nyitottam meg a másikat. Antira gondoltam, mint igazgatóra. Olvastam: most már bátran hazajöhetek. Látni akartalak, s megbeszélni, hogyan segíthetnék rajtad, itthon vagy odaát. Nincsen családom. Örököseimmel is találkozni akartam, mielőtt testamentumot írok. Nos, a főörökös már beszélt velem. Tőletek Tütykéhez mentem. Talán emlékszel, így becéztük egyik osztálytársunkat. Megnősült, több gyereke van. Amikor megláttak, sírtak örömükben. Csak reggel engedtek vissza a Hiltonba. Éjjel megbeszéltük: ők jönnek ki velem. Mindketten szakemberek, ám szegények. Így az örökség is megoldódik. Bocsásd meg, Édesapám, a jelenésem. Talán úgy kellett volna hazajönnöm, mint Jákob ment megrakodva ajándékokkal Ézsauhoz. Akkor most minden O.K. volna. De kíváncsi voltam, él-e még a tékozló fiú idősebbik testvére...”
Volt még tovább is, de Anti apja ölébe dobta a levelet és lerohant a lépcsőn... (Mai példázatok, 1992)
játékos ismerkedés szentekkel 1. „A szentek -e földi homályban- ragyognak, mint a csillagok az égboltozaton... Valóban csillagok a szentek, és Krisztus gondviselésének rejtekében tartja őket: nem akkor tűnnek fel ugyanis, amikor ők akarják, hanem készen állnak arra az órára, amelyet az Úr határoz meg számukra. És amikor meghallják szívükben a hívást, kilépnek a szemlélődés titkos kamrájából, hogy végrehajtsák a művet, melyre rendeltettek.” Páduai Szent Antal saját életének tapasztalatai alapján tette ezt a megállapítást, ugyanis az ő csillaga is meglepetésszerűen tűnt fel az egyház egén. - Melyik észak-itáliai városban tartott domonkos és ferences papszentelés alkalmával derült fény Páduai Szent Antal nagy tudására és kiváló szónoki tevékenységére? 2. Szent Ágoston püspök elhunyt édesanyjára, Szent Mónikára emlékezvén, Vallomások c. könyvében így imádkozik Istenhez: „Anyám elmúlásának napja közeledtével nem gondolt arra, hogy teste díszes temetésben részesüljön vagy fűszerekkel bebalzsamozzák, választékos síremlékre sem vágyott, s azzal sem törődött, hogy hazai sírba kerüljön. Nem ilyenfélét hagyott meg nekünk, hanem csak az volt a kívánsága, emlékezzünk meg róla oltárodnál, amely előtt egy napot sem mulasztott el szolgálatodban.” Szent Mónika magatartásából figyelemre méltó következtetést vont le a jezsuita Vogel Máté: Szentek élete c. könyvében: „Szent Mónika élete mindenkinek tanulságul és követésül szolgálhat.” - Melyik európai városban halt meg és temették el az észak-afrikai Szent Mónikát? 3. Az 1700 éve Pannóniában született Tours-i Szent Márton remete-szerzetesként lett püspök, de püspökként is mindvégig megmaradt ennek. Szerzetesi ruhát viselt és szerzetesi fegyelem szerint élt. Léteztek-e akkor szerzetesrendek? 4. 100 éve, 1916. november 21-én lépett az osztrák császári trónra boldog IV. Károly király. December 30-án koronázták magyar apostoli királlyá a Budavári koronázó templomban. Milyen néven viselte az osztrák császári koronát? 5. Szent I. Kelemen pápa az I. század vége felé kormányozta az egyházat. Szent Péter és Nagy Szent Leó pápa között ő volt a kereszténység legnagyobb egyénisége. Híres műve a Korintusiakhoz írt levél, az Újszövetségi szentírás mellett a leghitelesebb és legtekintélyesebb őskeresztény irat. Életét vértanúsággal végezte be a Krím-félszigeten. Ki száműzte ilyen messzire Kelemen pápát? Összeállította: Vitos Antal
9
Karma vagy kairosz
Amikor nemrégiben egy interjú alkalmával megkérdezték Penelope Cruzt, hogy minek köszönheti szakmai sikerét, a színésznő azt válaszolta, hogy ami igazán lényeges a tudáson és a saját teljesítményen túl, az nem tervezhető és nem irányítható. Sokkal fontosabb „a megfelelő időpont” felismerése. Az Oscar-díjas színésznő fogalmazása szerint „arról a karma-dologról van szó. Miért van az, hogy éppen akkor hívnak engem telefonon, és meghívnak egy bizonyos szereppel kapcsolatos tárgyalásra? Éppen ekkor van szükség egy színésznőre, és éppen akkor engem hív fel az illetékes, aki meg van győződve, hogy én vagyok a megfelelő választás erre a szerepre. És a terv meg is valósul.” Amit a spanyol színésznő a maga módján megrajzol, az éppen az, amit az újszövetségi írások kairosznak neveznek: az a megfelelő időpont, melyet nem lehet létrehozni, sem betervezni, hanem magától jelentkezik; az a különleges időpont, amikor az élet hirtelen besűrűsödik és a dolgok annyira beérnek, hogy egy bizonyos döntés most már meghozható. Ezekben a telített pillanatokban az újszövetségi gondolkodásmód Isten jelenlétét ismeri fel. A kairosz értelmében „elérkezett idő” ellentétben áll a kronosszal, mellyel azt a gyakran elhúzódó időtartamot jelöljük, mely mintha tartalom nélkül és értelmetlenül folyna, miközben a tetteinket nem tudjuk sikerre vinni.
Matthias Mühl
Mindannyiunk életében megtalálható mindkét forma: időszakok, melyeket a hétköznapok ismétlődő monotóniája jellemez, és azok a pillanatok is, amikor az idő mintha tömörebbé válna, amikor a dolgok szervesen illenek egymásba, életünk kitejesedik és új bőségre talál. Ezekben a pillanatokban, melyek túlmutatnak önmagukon, amelyekben „az a bizonyos karma-dolog megnyilvánul”, a keresztények számára Isten rejtett jelenléte tör utat magának,és egy pillanatra az ember már itt a földi életben ízelítőt kap - ajándékként - Isten gazdagságából és teljességéből. Fordította: Bács Béla János 10
pillanatok és ezredek
Sík Sándor:
Jézus Krisztus Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett, Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől Embertelen görcsökben hánytorog, S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak: Krisztus-Király, Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben, Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében, Krisztus-Király, hozzád jövünk, A mélységből kiáltunk hozzád. Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát, Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem. Irgalmazz nekünk, Irgalom! Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk. Szív, egyetlen Kiraly, Fordíts meg minket és ömöld belénk Megváltó véred életzsongító tüzét. Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon, Építsd fel pártos szíveink kövéből Emberországod templomát. Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet, Ó Szív, S a kereszten az örök halmok óhaját, Királyi Szív, ki Úr vagy, A mindenség rejtelmes Fókuszát, és a mindenséget mozdulatlan mozgatod, A minden-szív sugárzó Mágnesét, És mégis egy vagy miközülünk, Amelyben egy titokba forrt Testvér és kisded és jegyes, A Végtelenség és a húsos ember, Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér; Gyémánt végzet és anyás irgalom, Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett És mindöröktől minden szeretet. Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk: De mint az édes anyaszem Simogató szigorral várja végig A tehetetlen gyerektoporzékolást, És korholása csókot ígér és büntetése is becéz: Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:
Öleld magadhoz ezt az őrült századot: A kisdedekért, akiket szeretsz, A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben S a rothadás csíráztató setét ölén Tisztább tavasznak pattogják ígéretét, Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel: Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg! Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet, Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász, Hadd hullámozza ég felé megint a föld Az ezredeknek ősdalát: A nagy Királynak, kinek minden él, A jó Királynak, kiből minden él, A Szív-Királynak, kiben minden él.
szülőknek ...betegekről
Elvigyük-e a gyereket a temetőbe? mlék
Egy személyes e Kicsiként féltem a temetőben, kelletlenül mentem szüleimmel a sírokhoz, emlékszem az érzésre. Ahogy nőttem, fejlődtem, természetesen a halállal való kapcsolatom is megváltozott. Természetesen? Nem biztos. Kérdés, mennyiben természetes a mai ember halálról alkotott képe – vagy annak hiánya. Egy ismerősöm mesélte, hogy nem viszik ki a gyereket a temetőbe, mert túl kicsi. Tíz éves. Rémisztő volna neki. Felmerült bennem a kérdés, miért akar a modern ember úgy élni, mintha nem is lenne halál. Az életet egy végeláthatatlan élményként próbálja lefesteni, persze pénz kell hozzá, azért dolgozni kell. Ha rákérdezünk, senki nem tagadja, hogy a földi élet véges, de akkor miért élünk sokszor úgy, mintha ez örökké tartana? Az átlag mai ember viszonya a halálhoz nem természetes. Míg száz éve az idősek családjuk körében töltötték utolsó napjaikat, a gyermekek szeme láttára búcsúztak el az élettől, ma betegen kórházba kerülnek, aztán eltűnnek. Pedig a halállal a maga természetességében könnyebb megbirkózni, mint ezzel a művi eltűnéssel. Ha attól tartunk, a gyerekek félni fognak a temetőben, aggályaink jogosak. Valószínűleg így lesz. Ez viszont nem ok arra, hogy olyan tapasztalatoktól fosszuk meg őket, amik az egészséges világkép kialakulásához fontosak. Én is féltem, sőt egyszer halálosan megrémültem a temetőben. Hét éves lehettem, mikor nagyszüleimmel egy őszi délután felkerekedtünk, hogy virágot ültessünk a dédi sírjára. Mikor nem volt épp feladatom, elkezdtem nézegetni a sírokat. Féltem, de érdekesek voltak, tovább sétáltam. Hirtelen besötétedett, én pedig jócskán eltávolodtam már a nagyszüleimtől.
Észrevettem, hogy halvány fény szűrődik át a sűrű sövényen, aztán csoszogó, nehéz lépések, végül pedig furcsa zaj hallatszott. Hátráltam, majdnem hanyatt estem, sietve keresztet vetettem. Közeledett. A sövény mögül végül egy bácsi csoszogott elő, akinek gégemetszés következtében gépi hangja volt. Időbe telt, míg megnyugodtam. Visszaszaladtam a nagyszüleimhez. Aznap dupla adagot mondtam el a kis esti imámból, olyan félelmet tapasztaltam, amit korábban soha. Viszont azt is beláttam, az volt igazán rémisztő, amit én elképzeltem, nem a valóság. Legközelebbi látogatásunk során már nem féltem. Tudtam, hogy nem mászkálnak a holtak, a leghasonlóbb jelenséggel is találkoztam már, mégis egyben vagyok. A sírok látogatása lassanként összeforrt a régiekről szóló családi történetekkel, már nem csak kövekhez, földhöz mentem látogatóba, hanem nagymamám édesanyjához, akit ő úgy szeretett, akit úgy hiányol. Kamasz voltam már, mikor egy halottunkról fájdalmas emlékeket is megosztott velem nagymamám, sírjának rendezése közben pedig imában hálát adott Istennek, hogy erőt adott neki a megbocsájtáshoz. A temetőben tanultam meg, mi a lezárás, az elfogadás. Hosszú utat tettem meg azóta, hogy szüleim eltitkolták előlem kiscicánk halálát, vagy könnyes szemmel próbálták elmagyarázni, elvesztettük a papát. Most, visszatekintve hálás vagyok a családomnak, hogy elvittek a temetőbe, megosztották velem azokat az emlékeket, örömöket, bánatokat, amikkel ők érkeznek meg időről időre ezekhez a sírokhoz. Hitemben növekedve a halál elfoglalta a maga helyét az életről – halandóról és örökről – alkotott képemben. Egyszer megrémültem, cserébe örökké nyugodt lehetek. forrás: 777blog.hu 11
gyerekoldal Zelk Zoltán:
Mit mondanak a madarak?
Hát te igazán megérted, mit a madarak beszélnek? nemcsak csipegnek, pityegnek, fütyülnek és csiripelnek? -Ó, dehogyis, szólnak mást is, van őnekik szavuk száz is, vagy talán még ezerszáz is!
Hallgasd csak a cinegét, azt mondja, hogy: „Nyitnikék! Elolvadt a hó, a jég ne aludjon kert, a rét, az a dolguk: nyitni, nyitni, virágot, rügyet kinyitni, nyitni, nyitni, nyitnikék!” Nem mindig ilyen vidámak, mikor téli ágra szállnak, eledelre nem találnak, panaszkodnak: „Nincs... nincs... nincs... Itt sincs...itt sincs, sincs, sincs, sincs...” Ha valamit mégis lelnek, még akkor sem örvendeznek, mert keveset ád a télmondják is, hogy: „Kicsit ér!” Kicsit ér! Kicsit ér!
12
Mese a lassúléptű páváról
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pompásan zöld kert, s abban ezer és ezer röpködő madár. Szép volt valamennyi, mégis mindegyiküknél szebb: a lassúléptű páva. Ő volt a kert királya. Ám hiába volt ő legszebb, és hiába volt ő a kert királya, mégis boldogtalan volt őfelsége. Nem tudott örülni semminek, nem volt kedHát most milyen madár szól itt? ve semmihez. Száz tudós kereste a gyógyírt éjjel-nappal a bajára. S hallod, éppen téged szólít Keresték, de hiába. téged szólít, tőled kérdi, tudsz számolni? Mondd meg néki, Egy napon messzi madár érkezett a kertbe. - Hallottam a bánatodról, pávakirály, és tudom, mi az orvossága. ezer fán mennyi dió. Ha nem felelsz, hát megmondja, - Mondd hát! - Keress egy igazán boldog madarat! tavaly ősszel megszámolta, - Semmiség! Boldog a kertben minden madár! ezer fán annyi dió, - De igazán boldog legyen ám! hogy éppen egy millió! - Az lesz! És aztán? Fiú! Fiú! Millió! - Válts bóbitát azzal a madárral. Millió! Millió! - Meglesz! És aztán mit tegyek? - Aztán? … Örvendj a világnak. Ez meg milyen madár lehet? - Ennyi az egész? Túlszállt már három felleget, - Ennyi csupán! – s a messzi madár, ahogy jött, elrepült. s mindjárt eléri az eget! Egy igazán boldog madár bóbitája! Ennél mi sem egyszerűbb! HíA pacsirta! ki más lehet?! vatta a király három jó udvari sólymát: Mindig csak az eget járja, - Hozzatok elém egy igazán boldog madarat, de tüstént! földön fészkel, égen szárnyal, Máris röpült a leggyorsabb sólyom. Egyenesen a vándormadaraksohase röpül a fára! hoz szállt. Várt a király. Várt egy napot. Akkor fáradtan, porosan Figyeljed csak milyen tréfás, visszaérkezett a sólyom. jókedvű a mondókája: - Fenséges pávakirály, a vándorok között nincsen igazán boldog madár. „Felmegyek! - Nincs-e?! Két hazájuk is van, s mégsem boldogok? felmegyek! - Uram király: két hazájuk van, vagyis egy sincsen. Amikor itthon megnézem vannak, akkor mindig Délre szállnának, s ha Délen vannak, akkor az eget! mindig idevágynak. Nincs nyugtuk sosem. Ezért nem boldogok Kérek ott igazán a vándormadarak. szekeret, - Lárifári! Indulj, második sólymom! lovat és Elröpült a második sólyom. Egyenesen az itthon maradó madarakszekeret!” hoz szállt. Várt a király. Várt egy napot. Várt kettőt. Akkor csüggedten visszaérkezett a sólyom.
gyerekoldal - Fenséges pávakirály, az itthon maradók között sincsen igazán boldog madár. - Még hogy nincs?! Nekik egy hazájuk van, s mégsem boldogok? - Uram királyom: az itthon maradók utazni vágynak. Szállni akarnak, világot látni. S mivel nem mehetnek, így mindig nyugtalanok. Ezért nem boldogok igazán az itthon maradó madarak. - Elég a beszédből! Kell, hogy legyen a kertemben legalább egy, igazán boldog madár! Indulj, harmadik sólymom, és ne válogass! Kérdezd a vándort, kérdezd a maradót! Kérdezd a sántát, a bénát, a szürkét, a tarkát! Kérdezz mindenkit, és vissza ne térj boldog madár nélkül! Repült a harmadik sólyom. Repült, de igazán boldog madarat ő sem talált. Várt a király. Várt egy napot. Várt kettőt. Várt hármat. A harmadik nap estéjén szégyenkezve hazaindult a harmadik sólyom is. S akkor megpillantott egy porban fürdő verebet… Olyan vígakat csapott az a veréb a szárnyával, olyan elégedetten szórta a port, mintha arany királyi medencében fürdene! S hozzá még teli torokból csivitelt és csiripelt, mint egy előénekes. A sólyom odakiáltott neki: - Minek örülsz úgy, te veréb? - Én? A kertnek! A napfénynek! Ennek a jó száraz pornak! - És ha nem lenne jó száraz por? - Akkor örülnék a pocsolyának! Én nem szeretek búslakodni! - Hát akkor – boldog vagy, te veréb? - Én biz’ boldog vagyok! - Nem hiányzik neked az utazás? - Utazás? Az mire jó? - Csak hogy megismerd a világot! Nem hiányzik? - Nem hiányzik! - Hát a hazatérés? - Hazatérés? Az mégúgyse hiányzik, hisz el se indulok! - Nem hiányzik télen a nyár? - Nekem aztán nem! - Nyáron a tél? - Az sem! Én télen-nyáron boldog vagyok! Nem hiányzik nekem semmi! - Akkor te igazán boldog vagy! - Én az vagyok! - Velem jössz a királyhoz! - Miért ne? Büszkén lépett a király elé a harmadik sólyom: - Felséges pávakirály, meghoztam a boldog madarat! - Ő lenne hát?!... Mutasd magad, hadd nézzelek… Milyen madár vagy te? - Én, felség, a veréb. - Még ez idáig nem láttalak. - Én se igen láttam még felségedet, felség! - Te, veréb! Aztán igazán boldog vagy te? - Az vagyok, felség! Nem cserélnék én senkivel, sem a bíróval, sem a báróval, de még felségeddel sem! - Nem is kell cserélned senkivel. Csak a bóbitádat add nekem! Megkapod helyette az enyémet, és még gazdagon meg is jutalmazlak! - Jaj, felség, a bóbitámat? Adnám én szívesen, csakhogy… - Csakhogy?!... No! És ha még egyszer annyi jutalmat kapsz!? - Adnám, felség, de… - De?!... Háromszor annyi jutalmat kapsz! - Odaadnám én felség jutalom nélkül is, csahogy…nekem nincsen bóbitám! …Attól kezdve, ha a pávakirály búsulni kezdett, csak megtapogatta a bóbitáját, és jó erősen rágondolt a verébre. Nem is volt többé boldogtalan! (Népmese)
Tudtátok? Hogy az ókori görögöknél a KÉK PÁVA az égbolt ragyogását jelképezte. A római patríciusok a feddhetetlenséget látták benne, ezért városaikban számos mozaikon megtalálható ez a csodálatos madár. A keresztény világ első századaiban a feltámadás szimbóluma volt, mivel télen a páva elhullatja tollazatát, hogy aztán tavasszal új, sokkal szebb tollakat növesszen?
Állathírességek
A fenti mesében szó van három sólyomról. A magyarok ősmondai madara is egy sólyom, melynek elnevezését az alábbi kis rejtvény megfejtéseként találod:
1
2
3
4
5
1. Nem itt 2. Ismerete van 3. Nem használ, hanem… 4. Szalad 5. Nem ül, de nem is megy
Írd meg, ha tudod a választ!
1. Bizonyára már te is találkoztál szomorú emberrel. (Vagy talán már te is voltál szpomorú?) Írd meg, ki miért volt szomorú, és te hogyan segítettél elűzni a szomorúságot? 2. Miért nem volt a mesebeli pávakirály többé szomorú, ha a verébre gondolt? 3. Mi a magyarok ősmondai madara? (Válaszodat ide várom: lorinczevakatalin@yahoo.com vagy: Lőrincz Éva-Katalin, 530211 Csíkszereda, Márton Áron utca 80.) Katóca 13
derűs oldal
Az abszolút kertész Ki az abszolút kertész? – Aki addig locsolja a félcipőt, míg kinő a szára. Anatómiai szigorlaton – Van-e a lépnek kivezető csöve? – Van! – Na és hogy hívják? – Lépcső! Többes szám Az iskolában nyelvtanóra van. A tanító bácsi a szavak ragozásáról, az egyes és többes számról magyaráz. Óra végén felszólítja Mikit: – Mondj egy szót, Miki! – Zenész. – Helyes. Most mondd ezt többes számban. – Zenekar. Ejnye… – Mama, az iskolában azt mondták, hogy állandóan hazudok! – De Pistike, te még nem is jársz iskolába! Születésnapra – Mit vegyek a születésnapodra, Gyurika? – Hanglemezt, nagymama. – Jó, jó, de milyen hanglemezt válasszak? – Egyszerű. Szólj az üzletben, hogy játszanak le neked néhányat. Amelyik a legkevésbé tetszik, azt vedd meg nekem! Jó tanács vezetéshez Csak olyan gyorsan vezess, amilyen gyorsan repül az őrangyalod! Nyugodt cipzár – Milyen a nyugodt cipzár? – ??? – Nem lehet felhúzni. Hálátlan értelmezés – Kedves uram, maga igazán csak az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult. – Jó, hogy mondani tetszik. Már éppen fizetni akartam a doktor úrnak!
14
Számcsere – Tündike, cseréljünk telefonszámot... – Nem, köszönöm. Nekem jó az enyém. Elég a pénz – Jean, elég a pénzünk hó végéig? – Csak ha meggyújtom, uram. Hang a fürdőszobából – Jean, mi ez a csikorgás a fürdőszobában? – A mosópor fékezett habzású, uram! Nem lehet átverni a mérleget A hasát behúzva áll a pasi a fürdőszobamérlegen. A felesége gúnyosan odaszól neki: – Drágám, szerintem nem sokat segít, ha behúzod a hasad! Mire a férj: – Dehogynem! Így legalább látom a számokat! Nehéz kezdet – Sikerült kis feleségednek az első ebéd elkészítése? – Ne is kérdezd! Még a szakácskönyv is odaégett. Bölcs választás – Gáborhoz menj férjhez! – mondja az anya a lányának. – Ő mindig tudja, hogy mit akar. – Én akkor is Csabához megyek, anyukám. – Miért? – Mert ő meg azt tudja, hogy én mit akarok. Szövőszék a jegyeseknek – Jean, hozzon egy szövőszéket! – Minek, uram? – Házassági tervet akarok szőni. Internetező szerzetes – Hogy hívják az internetező szerzetest? – Felhasználó barát. Önuralom felsőfokon Vannak emberek, akik nem tudnak parancsolni maguknak. Én tudok... csak nem fogadok szót!
Érdekes kritika „Itt, Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy senki nem meri felvállalni, amit mondott. De ezt nem tőlem hallották!” Pontos alkalmazottak Két főnök beszélget: – Te figyelj, hogy csinálod, hogy az embereid mindig pontosak? – Nagyon egyszerű: 40 munkás és 30 parkolóhely. Apró akadályok A mérkőzés után az edző így szól a csatárhoz: – Öregem, téged csak két dolog akadályoz abban, hogy jó futballista legyél! – Micsoda? – A két lábad. Jótékony öntözés – Öntözzön meg, Jean! – Minek, uram? – Mert ki akarok kelni magamból.
rejtvények és megfejtők
Keresztrejtvény „ Tedd irgalmassá nyelvemet, hogy rosszat senkire ...“ (Imádság Szent Fausztina nővér naplójából). Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 3. és függőleges 1. számú soraiban van elrejtve.
Vízszintes: 12.Valamely közösség, korszak, nyelvi formát öltő termékeinek összessége. 13. „Oh áldott a ... írása“- Arany János: Mátyás anyja. 14. Szlovén háztartásigép-gyártó cég. 15. Fekete ..., Mátyás király híres hadserege. 16. Ytterby (svéd város) bejárata! 17. Legelő jószág déli pihenőt tart. 19. Thaiföldi, norvég és belga gkj. 20. Eme, a vádló és a vádlott között létrejött alkú. 21. Jugoszláv diktátor volt (Josip Broz, 1892 – 1980). 22. Indiai politikus (Bahader Sasztri, 1904 – 1966). 23. --- - credință, roszhiszeműség – románul. 24. Ellenérték. 25. Milliméteres, röviden. 27. Hangnak, szövegnek valamely más rendszerű írásban való rögzítése. 30. Határozói rag, az -an párja. 31. Kubai, thaiföldi és magyar gkj. 32. Póráz egy darabja! 33. Elmesport. 36. Dér. 37. Angol gyógyfürdő! 38. Zömök, a disznónál nagyobb, rövid ormányú patás, trópusi emlős. 39. Kötelező jellegű rendszeres hozzájárulás az állam vagy valamely közület költségeihez. 40. Johnston Mc Culley 1919-ben írt regénye. 42. Arra a helyre menekülésszerüen fut. 45. Szándékozik. 46. Nagyon fontos, lényegbevágó. Függőleges: 2. A Hagita megyei Ditróhoz tartozó település lakója. 3. Sorban áll (népiesen). 4. A hidrogénbomba „atyja“ (Teller). 5. A császári Kínában: főrangú hivatalnok, de déligyümölcs is. 6. Két szó: Mondatszó (kérdés, biztatás nyomosítására) és kiváló. 7. Francia eredetű becézett férfinév. 8. Dis Manibus (az ókori római sirkövek felirata), röviden. 9. Skandináv férfinév. 10. Van ilyen eper, de van ilyen törpe is. 11. A legfőbb vallási tiszteletet érdemlő. 15. Lyukas a sál! 18. Európium vegyjele. 21. Három – oroszul. 24. Harapással átszakítá a torkát. 26. Albán pénzegység. 27. Valami fölé hidat vagy hasonló szerkezetet épít. 28. Cigány feleség. 29. Áradása. 31. 1984-ben született argentin mozgáskorlátozott asztaliteniszező (Gabriel). 34. Bácsika. 35. Vuk nagybátyja Fekete István Vuk című regényében. 36. Petőfi Sándor egyik versének címe. 38. A ..., Lamartine egyik verse. 41. Mind er! 43. Római számok, összegük: 56. 44. Durván taszít. 46. Az atmoszféra jele. Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő
A októberi keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes: 2. Arra jöttem én e világra, hogy... Függőleges: 1. Belehalnom se kelljen hiába. Helyes megfejtők: Boros Klára – Csíkszentkirály, Dávid Imre – Kézdivásárhely, Fülöp Hajnal – Madéfalva, Fazakas Ilona – Kézdivásárhely, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kozma Éva – Gyergyóújfalu, Kiss Éva – Kézdivásárhely, Kovács Erzsébet – Kézdivásárhely, Madaras Vilma – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Sólyom Csilla - Gyergyóújfalu, Szőcs József – Madéfalva, Tempfli Mária – Kézdivásárhely Az új megfejtést november 25-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Sólyom Csilla - Gyergyóújfalu
Oltárra emelt barátaink, októberi megfejtés:
1. Ítéletbíró majd tartományi kormányzó. 2. Prédikáló Testvérek Rendje (Ordo Fratrum Praedicatorum - OP). 3. Nem volt érvényben (a milánói rendelet eltörölte 313-ban). 4. Szegénység úrnője. 5. Boldog IV. Károly király. Helyes megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Séra Xántusz Katalin – Kézdivásárhely, Dávid Imre – Kézdivásárhely. Az új megfejtést november 25-ig várjuk!
A gyerekoldal helyes megfejtői: Kiss Virág – Nyárádmagyarós, Osváth Boglárka – Nyárádmagyarós. Gratulálunk nekik! E szám megfejtéseit november 25-ig várjuk! Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy a Hargita Gyöngye nemcsak a fizikai szomjúságot oltja, hanem a lelki szomjúságra is ad segítséget. A Hargita Gyöngye a szomjas öröme! 15
Méhész Pál
Karácsonyi gyónás Gyónom a mélység emberének, Tenéked, Márton Áron, Hogy ahol más tócsákba lépett, Járkáltam gólyalábon S most, mint egy nyakigláb kisértet, Úgy tévelygek az őszi tájon. Segíts eldobni gólyalábam, Mit gyáva gőg növesztett: Járjak földünk súlyos sarában, míg sáros lábak lesznek, hol utitársakká váltan, fenyőid tűi érdesednek. ... Kérlek hát, hogy feloldozást adj, Hogy hazaérjek végre, Hol szalmát érintve és jászlat, Ujjam az Istent érje, És költözzön a megváltásnak Íze a keserű kenyérbe. ... Sújtsál nagy penitenciával: metsző tekinteteddel, amely belső önszigorával így szólott hozzám egyszer: „ Ha birkózol a távolsággal, Egyszerűsítsd a szeretettel”