Húsvét van! A mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, melyre a nagyböjt folyamán áhítattal készültünk. Egyházunk kívánalmának is igyekeztünk eleget tenni, és elvégeztük húsvéti szentgyónásunkat. A liturgikus év csúcspontja a húsvéti szent háromnap. Ez a húsvéti misztérium egyetlen eseményének hármas napja; nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés. Részei: a) nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; b) nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; c) nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása: az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is. A húsvét éjszakája, a szent háromnap középpontja, a „vigíliák anyja”, ahogyan nagyszombat estét nevezzük. Ünneplés: a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben. A húsvéti vigília fő részei: 1) a húsvéti fény megáldása; 2) húsvéti örömhirdetés (Exsultet); 3) ószövetségi olvasmányok; 4) a szentmise kezdete; 5) keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás; 6) a szentmise folytatása; 7) feltámadási szertartás és szentségi körmenet. A vigíliáról hazaérkezve így köszöntik egymást: Föltámadt Krisztus! Felelet: Higgyünk valóban! Vagy hasonló köszöntés: Föltámadt Krisztus! Felelet: Valóban föltámadt! Húsvét reggelén tartjuk a húsvéti eledelek megszentelését. A húsvéti eledelek régi neve: kókonya. A tavaly egy rövid riportban kókonyaszentelést emlegettem, ami után egy jóakaratú bácsika figyelmeztetett: „Nem a teljes szenteltet a kókonya, hanem a kicsi kalács”. Megköszöntem észrevételét és megígértem neki,
hogy a jelentés után nézek. Elsőként Bálint Sándor műveit, majd a Katolikus Lexikont, a Szótörténeti Tárat, a Magyar Tájszótárt, a Történeti-Etimológiai Szótárt böngésztem. Mindezekben a kókonya húsvéti szentelt ételként szerepel, akár az 1573-ban kelt Kolozsvár törvénykezési jegyzőkönyvében. (EMSzT VII. 33.) A Székelyföldön és a bukovinai Andrásfalván a húsvéti szentelt eledelek (kalács, sonka, bárány, tojás, só, ital) összefoglaló neve kókonya. A szegediek és az udvarhelyi székelyek ajkán a megszentelt a húsvéti keménytojást jelenti. Az istensegítsi székelyeknél a húsvéti kalács neve. A gajcsánai és klézsei csángómagyarok is kókénya névvel illetik a húsvéti tojást, túrós süteményt. Bálint Sándor szerint a szó régebben az egész magyarság körében általános lehetett. A kókonya elnevezés mellett élt a páska kifejezés is, de a kókonya ősibb, föltehetően már az Árpád-kortól használatos volt. A 16. század elején másolt Sándor-kódex szerint a kókonya maga Jézus Krisztus. Miután felkészültünk a húsvétra, gyóntunk és áldoztunk, ezért húsvétvasárnapi első eledelünket is megáldatjuk. Az eledeleket kókonyás, füles kosárban visszük szenteltetni, amit hímzett terítővel takarunk le. Az ételszentelés után igyekszünk haza, hogy a böjtös napok után tiszta lélekkel ülhessünk a húsvéti eledel mellé. A bárány Jézus áldozatára emlékeztet, a piros tojás az Ő vérére és feltámadására. Amint a csirke kikel a tojásból, Jézus úgy támadt föl a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy az Üdvözítő asztaláról is táplálkozzunk. A föltámadt Krisztus fénye simogassa meg minden kedves Olvasó lelkét és családtagját, hogy békében fogyaszthassák el a kókonyát. Munkatársaim nevében pedig kegyelemteljes húsvéti ünnepet és jó étvágyat kíván, a főszerkesztő
Az imaapostolkodás szándéka áprilisra: 2
A gazdasági felelősséggel bírókért, hogy meglegyen a bátorságuk ahhoz, hogy a kirekesztő gazdaságot elvessék, és új utakat tudjanak nyitni.
Húsvéti hagyományunk az ételszentelés A húsvéti ételszentelést a középkori magyarság körében kókonyaszentelésnek hívták, és a húsvét ünnepéhez tartozott. Egyházunk Jézus Krisztus példáját követte, aki a csodálatos kenyérszaporításkor előbb megáldotta a kenyereket, és ezt követően törte meg és adta tanítványai kezébe. Hasonlóképpen tett az utolsó vacsorán is. A húsvétkor megszentelt eledelt a hívek kellő óvatossággal és tisztelettel vették magukhoz. Ez is óvta a híveket hogy a hosszú böjt és megtartóztatás után mértékletesek maradjanak. Az el nem fogyasztható részeket (csont, porc, morzsák, tojáshéj) tűzben égették el, mert nem közönségesek. Az ételszentelés hagyománya legtovább a Székelyföldön, s ezen belül is a csíki egyházközségekben maradt fenn. Csíkszeredában még 1981-ben is a templom körüli járdákon sorakoztak fel a hívek kosaraikkal. Az állami hatóság utasítására a cinteremben és a deszkatemplom melletti kertben került sor a reggeli ételszentelésre. 2001 óta az ételszentelést új környezetben, a Szabadság téren tartjuk, ahol tisztességesen, a katona nemzet múltjához híven tudunk felfejlődni és szentelni. Egy alkalommal, 2014-ben helyeztük át a Kossuth utcába a Szabadság téren folyó munkálatok miatt. Utána is a főtéren tartjuk. Minden egyes alkalommal dicsérően szólt a román nyelvű média a székelyek rendtartó, kulturált felállásáról. Az ételszentelés is életünk tartozéka, hitéletünk része. A húsvéti öröm szimbóluma a bőséges, gazdagabb étel. Ökumenikus jellege is van, mert híveink mellett a protestáns testvérek is, sőt ortodoxok is részt vesznek (amikor együtt van a húsvétunk). Az Áldások könyvéből az egyik ételáldó könyörgést idézem: „Kérünk, Urunk, Istenünk, áldd † meg ezt az eledelt, amelyet tőled kaptunk, hogy az emberi nem fenntartására és üdvösségére szolgáljon. Szent neved segítségül hívására adj testi erőt és lelki oltalmat mindazoknak, akik ebből táplálkoznak. Krisztus, a mi Urunk által. - Ámen.” Dr. Darvas-Kozma József 3
Tamás József segédpüspök úr köszöntése 2017. március 1-jén is köszöntöttem Tamás püspök urat a püspökké szentelés huszadik évfordulóján, és ez a köszöntés most a pappászentelés 50. arany-évfordulóján is időszerű: Excellenciás és Főtisztelendő Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt - főegyházmegyénk általános helynökét és Valabria címzetes püspökét - 1997. március 1-jén szentelték püspökké a Csíksomlyói Szűzanya kegytemplomában. Nem is lehetett volna másképpen, mert a Madefalván született, Csíkszentsimonban felnőtt csíki gyermek a Csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt áll. Azt kértem, hogy a segédpüspök Székelyföldön székeljen, mert a főegyházmegye híveinek kétharmada ott él. Ő pedig Csíkszeredát választotta, hogy Csíksomlyó mellett lehessen. Ezelőtt 50 évvel, 1968. április 21-én, Fehérvasárnap Isten Szolgája Márton Áron püspök hitvalló 18 szerpapot szentelt pappá: tizenhárom erdélyit, egy nagyváradit, két szatmárit és két temesvárit. Sajnos, az évek folyamán már hatan meghaltak, egy pedig laicizált. Egyesek betegeskednek. Ezért az aranymisén nem lehetnek jelen. A jeles évfordulón nagy szeretettel es tisztelettel köszöntjük Tamás József püspök urat. Sok paptestverünk visszaemlékezik arra, hogy hosszú éveken át (1979-1997 között) spirituális volt a gyulafehérvári nagyszemináriumban. Mivel pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját üljük, ezért az eltelt ötven évre tekintsünk vissza hálaadással. Medgyesi káplán, türi plébános, nagyszemináriumi spirituális. A püspökségben eltöltött huszonegy esztendő ténykedései: általános helynök, a főegyházmegyei kormányzásban részvétel, főegyházmegyei bizottságban titkár vagy tanácstag, bérmautak és plebániai vizitációk, főegyházmegye-szerte, főleg Székelyföldön az egyházi ünnepségek levezetése, papi és szerzetesi lelkigyakorlatok vezetése, búcsúszónok itthon és külföldön, a czestohowai magyar Zarándokvonat immár hagyományos lelkivezetője, a sok lelki beszélgetés paptestvérekkel és hívekkel, és még folytathatnám. Köszönjük, Püspök úr, az ötven év munkáját, és kérjük a jó Istent, hogy a Csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt meg sokáig vezethesse hívő nepünket az üdvösség útján mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára. A Gyulafehérvári Főegyházmegye papsága és hívei nevében, őszinte hálával és imádságos szeretettel köszönti: Jakubinyi György érsek 4
Bizonyára Péter apostol mondása és a kép könnyen emlékeztetni fogja a kedves Olvasót arra a nagyszerű eseményre, amelyről ebben a néhány sorban beszélni szeretnék. Mind a három szinoptikus evangélium beszámol Jézus színeváltozásáról. (Mk 9,2–10; Mt 17,1–9; Lk 9,28–36) Rengeteg részletet érdemes volna megbeszélni, de a keret miatt hadd szorítkozzunk csupán a címben megadott péteri mondásra: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” (Mk 9,5) Péter nem kap dicséretet, ahogyan néhány nappal korábban Fülöp Cezareában. (Mk 8,29) Először is feltűnik, hogy az apostolok feje Jézust csupán
Mesternek / Rabbinak szólítja. Mit javasol? Hogy építsenek három sátrat. Az evangélista megjegyzi: Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. (Mk 9,6) A közfelfogással szemben Péter nem a pillanatot akarta megörökíteni. Nem azt akarja, hogy a három sátorban a színeváltozás hegyén töltsenek hosszabb időt. Ő csak a három egymással társalgónak, a két égi lénynek és Jézusnak akart sátrat verni. Az sem valószínű, hogy itt a sátoros ünnepre történne merő utalás, mert akkor a hat személynek elég lett volna egy nagy lombsátor, hiszen ezek a közös összejöveteleket és a közös ünnepléseket szolgálják. Korabeli zsidó meggyőződés egyébként, hogy a Messiás a sátrak (szukkót) ünnepén jön el. Egyesek szerint ezért van szó sátrakról. De ez nem ad választ arra a sátrak hármas számára. Javaslata kihagyja a három privilegizált tanítványt, csak a két égi lényre és Jézusra figyel. Talán azért beszél helytelenül Péter, mert égi lényeknek, Mózesnek, Illésnek és Jézusnak akar földi sátrat építeni. Ám Jézus nem égi lény. A mennyei hang tanúsága alapján nagyobb a másik kettőnél. Talán ez lehetne a legelfogadhatóbb magyarázat. Az ókorban a zsidó rabbik és még a keresztény remeték is gyakran hevenyészett lombsátor alatt tanítottak. Palesztinában ritkán esett az eső, elég volt egy lombsátor, és máris kész volt a szellős, de a nap elől menedéket nyújtó „hittanterem” vagy „héder”. Az apostol azt javasolja, hogy állítsanak fel három Tóra sátrat, az egyikben legyen a tanító Mózes, a másikban Illés és a harmadikban maga Jézus. A Mester / Rabbi megszólítás is erre enged következtetni. Tehát Péter nem csupán egy idillikus élményt szeretne a sátrak építésével megörökíteni, nem is égi lényeket akar a földön megvendégelni, hanem három tanítónak akar három sátrat építeni. Pontosan ez a baj. Erre a téves ötletre ad kiigazító útbaigazítást a men�nyei hang: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” „…Mert egy a ti tanítótok.” (Mt 23,8) Péter gondolkodásában a három sátor, három tanítónak akar teret engedni a tanításhoz. Ez már téves. Jézus méltósága és szerepe az üdvtörténetben páratlan és felülmúlhatatlan. Immár Rá, és nem másra kell hallgatni... Dr. Oláh Zoltán 5
Életformakínálat A XXI. század bővelkedik életformákban, az ember azt sem tudja, melyik mellett döntsön. De éppen ez a bőséges kínálat okozhat egyféle frusztráltságot is, mivel túl nagy az információáradat, és emiatt nehéz dönteni. Manapság igen megszaporodtak a mindenféle életforma-kínálatok. Ezek után bárki joggal feltehetné a kérdést, miért akar mégis egy életforma mellett kardoskodni ezen sorok írója? A válasz: mert a cserkészet a világ legnagyobb lélekszámú mozgalma, amely valójában egy életforma. S ha életforma, akkor ez azt jelenti, hogy nem csupán a négy fal között folyó heti foglalkozásokra redukálódik, hanem a mindennapok helyzettől, színtértől független mozzanataira, vagyis a mindennapi életre.
Lord Baden-Powell of Gilwell
Elsőként a csomókat említeném. S teszem ezt azért, mert a meteorológia miatt gyakran használom az egyik cserkészcsomót, így személyes tapasztalattal rendelkezem. Az egyszerű kettősről lenne szó. Egy négyszögletű kendőt szoktam tenyérnyi pántnak feltűrni, és késő tavasszal, illetve kora ősszel ezt használom homlokpántnak a hűvösség ellen, amit egyszerű kettőssel rögzítek. Órákon át is kerülhetem a várost, vagy bebarangolhatom egész Háromszéket, a pántom nem lazul ki. Mert a csomóm jól tart. Nem kell állandóan újrakötnöm, ahogy feltettem, úgy veszem le. Az sem elhanyagolandó, hogy egyetlen szál gyufával tudnak a cserkészek tüzet gyújtani. S ez nem vicc! Ezért amelyik családban van legalább egy cserkész, ott a családi kirándulások főzőcskézése meg van oldva. Ehhez még társul az is, hogy a cserkészek nem olyan fát gyűjtenek egy-egy tokányfőzéshez, ami éppen kezük ügyébe kerül, hanem megválogatják, ezáltal kímélve az ökoszisztémát. De ne feledjük el azt sem, hogy nem mindegy a főzéshez használt tűztípus sem, hiszen nem elég csak egymásra rakni egy néhány darab fát, s aztán csak égjen. Hát nem! Lehet azt úgy is, hogy kevés fával nagy mennyiségű hőenergiát juttassunk a edény alá, ami kevesebb fagyűjtéssel is jár, meg kevesebb hasogatással is. Aztán ott van még az úgynevezett büntetések sora is. Volt már arra példa, hogy a tábori gyülekezők alkalmával az ing valamelyik gombja nem volt átbújtatva a gomblyukon. Az a gomb le lett vágva, amit kiszabott időre kellett visszavarrni. Ennek is pozitív kimenetele van, hisz így nemtől függetlenül előbb-utóbb mindenki megtanul gombot varrni. A rabszolgatartó rendszer már régen befejeződött, édesanyát nem lehet állandóan odaállítani egy-egy gomb visszavarrásához. Márpedig nincs mindenen tépőzár. 6
A cserkészet időspórlás is, mert a sátrak rendszeres rendbetételével a gyermek megszokja, hogy minden holmijának otthon is ugyanúgy meglegyen a helye. Így, ha vendég jön, nem kell gyorsan összekapkodni mindent és begyúrni a legközelebbi egérlyukba, hogy aztán onnan mosogatóként kerüljenek ki a látogatás után. Mert azt akkor még ki is kell vasalni, összeválogatni, hogy melyiknek melyik a párja, satöbbi. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kézművességek által alakulnak ki a hasznos hobbik, amelyek idővel hivatássá is fejlődhetnek. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az elsősegélynyújtás a cserkész próbarendszer szerves része. Ennek következtében a fogadalmat tett cserkészek egy otthon vagy az iskolában beszerzett sebet már nem azonnal kezdenek ellátni, hanem előbb szappannal megmossák a kezüket, vagy legalább lefertőtlenítik. Nem utolsósorban a tevékenységek előtti és utáni imákon, valamint a rendszeres lelki programokon való részvételen keresztül az igényesség kialakulása felé halad az egyén, és egyszer eljut a nyelvi illemhez is. És ez a mai világban nagyon elkel, mert ha a riportokban sípoló hang hallatszik is a csúnya szavak/kifejezések esetén, de a művészfilmek, sajnos ezt nem küszöbölik ki. Ez csak egy morzsányi volt abból, hogy mit nyer az ember, ha cserkész, de a cserkészet érdemét mutatja az is, hogy nemrég még öt ország volt a világon, ahol a politikai helyzet miatt nem lehetett cserkészet. Most már csak négy van! Biró Zsuzsanna, parancsnokhelyettes
Toronyóra
Christ in der Gegenwart: 2018/3 Robert Vorholt
A 11. század óta a latin rítusú nyugati kereszténységben a tornyok szerves részét képezik a templomoknak. Díszei és meghatározó elemei a városok sziluettjének. A gótika magasba törekvése pompás templomtornyokban nyilvánult meg. A 14. század közepétől a templomtornyokat órákkal látták el. Ezek központi helyen helyezkedtek el, és mindenki számára mérvadóan jelezték az idő múlását. A kezdeti időkben az óraszerkezeteket kovácsok készítették, vasból. Idővel szépen megmunkált, rézből készült fogaskerekek alkották az óraműveket, ezek voltak az órakészítés művészetének bizonyítékai. Leginkább a kolostorokban volt jelentősége, hogy egy központi hang óránként jelezze az idő múlását, a napi ritmus meghatározására. Így tudták a leginkább biztosítani a megfelelő időbeosztást az „ora et labora” – imádkozzál és dolgozzál – váltakozásában. A toronyórák hangja egységesítette az órák hosszát, és nemsokára már a kolostorokon kívül is elismert szabályzó elemként ismerték el azt a mindennapokban. A toronyóra egyszer üt negyedkor, kétszer félkor, háromszor háromnegyedkor és négyszer egész órakor. Tízszer üt óránként, 240szer naponta. Ehhez jön hozzá az egész órák számának megfelelő napi 156 ütés. Így naponta 396-szor üt az óra, évente 144 540-szer. Ha minden ütés két másodpercig tart, akkor az évente 289 080 másodpercet tesz ki, ami 80 órának és 18 percnek felel meg. „A boldog embernek nem üt az óra”, írja Friedrich Schiller a Wallenstein-trilógiában. A zsoltáros azonban pontosabban tudja: „Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére … üdíts fel minket irgalmaddal, hogy ujjongjunk és örüljünk ezentúl minden nap.” (zsolt 90) Fordította: Bács Béla János
Ki a könyv szerzője? Melyik ez a templom?
Ég és Föld között Istennel
Mi a titka? - Morzsák egy rendhagyó életútról címmel írt könyvet a szerző (1.), különösen az ifjúság számára (Antológia Kiadó, 1991) II. János Pál pápa fiatalkoráról, akit azóta a szentek közt tisztelünk. Milyen nap volt ekkor? Ez a könyv betekintést ad a fiatal pap életének rejtekeibe azokban a nehéz időkben, amikor Lengyelországban (és nemcsak) valakinek magát vallásosnak kimondani is veszélyes volt, nemhogy kiderüljön róla, hogy ifjúsági nevelő. Milyen nap következett? Pápasága idején nyitotta meg az Irgalmasság kultuszát Fausztina Kovalszka nővér küldetése alapján. 1995 április 23-án, Fehérvasárnap, kinevezett egy gyönyörű templomot Rómában (2.) az Isteni Irgalmasság világközpontja számára. A szentéletű pápa önmagát a Szűzanyára bízta. Halála 2005. április 2-án következett be. Mi volt a pápai jelmondata? (3., 4.) Jelmondata sokatmondó. (5.) A jó humorú, egészséges szellemű pápának mindig volt egy emberséges szava is a protokoll mellett. (6.) Összeállította: Dr. Bakó M. Hajnalka
Mi volt utolsó üzenete?
7
Felvidéki értéktár A Hungarikumok értéktára az összmagyarság nemzeti értékeinek a részét képezi. A Felvidéki Értéktár Bizottság döntése alapján az alábbi 6 magyar érték került ezidáig - a Felvidéki magyar értéktárba.
Bény román kori műemlékei Bény hatalmas körsáncairól, román-kori prépostsági templomáról, illetve körtemplomáról nevezetes. A történeti néphagyomány úgy tartja, hogy államalapító királyunk a bényi sáncokban gyűjtötte össze Koppány ellen vezetett hadait, köztük Byn lovagot is. A prépostság és a monostor 1217 után épült, akárcsak a mellette levő körtemplom is. A tizenkét apostol tiszteletére épült rotunda önmagában is egyedi építészeti értékeit különleges akusztikája fokozza. A belső falában kiképzett 12 ülőfülke mind más énekhangot képez, ami sajátos hangzást biztosít az itt énekelt énekeknek. Az alábbi legenda már népviseletükről szól: „Bínyben több mint száz évig itt vótak a törökök. A fődsáncbú kíszűt rígi vár hosszú ideig a török basa székhelye vót. Az egyik ünnepnap a basa szóvátette: Szípek, szípek ezek a garammenytyi gyaúr menyecskék, csak egy kicsit hosszú a szoknyájuk. Meghallották ezt az idősebb asszonyok, és ravaszú összesúgtak, hogy megteszik a basa kedvit. A szoknyákbú fölűrű evágtak egy arasztot, s hogy le ne essen, a pruszlikra pofándlit vartak, így hosszabnak, karcsúbnak láccott a menyecskék dereka. De még alúrú is levágtak egy arasztot, így a szoknya ajja a térdkalács alatt vígződött. Hogy osztán mennyi öröme telt benne a basának, azt má nem mondták el nagyapáink, nagyanyáink”.
Kőtés Pozsonyi kifli Hajlított alakú, fényesre tojásozott felületű, omlós, mákkal vagy dióval töltött édes sütemény, amelyet eredetileg Pozsonyban kezdtek el készíteni évszázadokkal ezelőtt, és innen terjedt el, legalábbis a volt Osztrák-Magyar Monarchia területein. 8
A kőtés, más néven köttés, kőtís, szalados, biracs, méra, csiripiszli, csiramálé, búzacsíramálé szórványban a történelmi Magyarország némely vidékein őseink idejétől ismert, leggyakrabban a böjti időszakban fogyasztott édes kása. Összetevői kizárólag természetes anyagok: csíráztatott búza ill. rozs, víz és liszt. A búzacsíra különösen gazdag vitamin- és ásványi anyag-tartalma rendkívül
értékessé dománya fönt, egy lalás kor rint ősein betegek zárólago ismert, a kában va gének is
Deáki román kori templom
Kurtaszoknyás falvak népviselete
A XII-XIII. században épült apátsági templom a román-kori magyar építészet egyik legrangosabb emléke. A pannonhalmi kolostor birtoka volt, mely itt benedekrendi kolostort építtetett, a rend fíliáját. Téglalap alapú Szent István-kápolnáját egy 1103-ból származó oklevél említi, ezt patkó alakú apszis zárja. Ennek északi falához simul az 1228-ban kiadott pápai rendelet alapján épült román-kori háromhajós templom. Bazilikáját 1872-75 között neoromán stílusban építették át és bővítették Schulek Frigyes (1841-1919) tervei alapján. 1938-41 között Serédi Jusztinián (18841945) hercegprímás jóvoltából felújították. Ő, aki Deákiban született, 1908-tól Rómában működött. 1927-től esztergomi érsek és bíboros lett. Érdemes fellátogatnunk a tetőtérbe is, mert egykor ott laktak a bencés szerzetesek. A Pray-kódexről (119295) feltételezik, hogy itt keletkezett. 154. lapján található a legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és Könyörgés.
Kéménd az Alsó-Garam-menti kurtaszoknyás hat falu (Kéménd, Bény, Kőhídgyarmat, Bart, Garampáld, Kisgyarmat) központja. Jellegzetes női viselete, a kurtaszoknya, különlegesnek mondható, melyet a világon csak ebben a hat faluban viseltek és viselnek. Az ünnepi, menyasszonyi viselet ebből áll: Az ing gyolcsból készült, melynek az ujjait vásárolt csipkéből készítették, fehér szalaggal díszítették – karravaló. Az ingre került a pruszlik, melyre pofándlit (hurkaszerű farpárna) varrtak csípőtől csípőig. A pofándli tartja a szoknyákat és erősíti a csípőt. A test alsó részére az ing fölé felkerülnek az alsó szoknyák, melyek bársonyból és posztóból készültek és zöld selyem szalaggal voltak beszegve. A selyemszoknyára felkerült a kötény, amely körül takarta a szoknyát. Körülköténynek nevezték. A csípőt körülkötötték fehér szalaggal, melyből elöl masnit kötöttek, és ezt elibevalónak nevezték. A menyasszonyi viselet szoros tartozéka a nyecces kendő. A kendőt hátul farravaló (szalag) egészíti ki. A nyakat ezüstgyöngy és gyöngybevaló díszíti, mely fehér szalagokból készült. A fehérharisnyára felkerült a ráncostorkú, csörgő, csikorgó, forgatós piroscsizma. A fejet tornyos koszorú díszíti, mely virágokból, rezgőből, pillangókból készült. A fejet még kiskoszorú is díszítette, melyből szalagok lógtak a szoknya hosszáig. Az esküvőre a menyasszony kezében kezibevaló volt, mégpedig, imakönyv, rózsafűzér és zsebkendő.
é teszi az ételt. Elkészítésének tua anyáról leányra szállva maradt yes elbeszélések egészen a honfográig vezetik vissza eredetét. Eszenk sikerrel alkalmazták daganatos gyógyulási folyamatában mint kios táplálékot. Szakirodalom nem az étel a mai napig a köznép birtoan és maradt. A szegények édesséhívják.
Paprikás kattancs A Csallóköz alsó részén Gúta és közvetlen vidékén elterjedt a Paprikás kattancs - paprikás kalács. Főleg a paraszti társadalom gasztronómiai különlegessége volt. Általában levesekkel fogyasztották (bableves stb.), és főleg szombatonként. A paprikás kattancs az édes kalácsok mellett az asztalról sohasem hiányozhatott Gútán. A mai Magyarországra, Békés megyébe az 1945-1948-as „lakosságcserét” követően kerül, az anyaországba telepített gútai gazda-családok vitték magukkal a receptet és tették ismertté. Összeállította: Sárközi Sándor piarista 9
A család válasza a húsvéti misztériumra Mit jelent az, hogy Krisztus meghalt értem? Hogyan tudok ebből erőt meríteni a hétköznapokban? Hogyan tudom leküzdeni régi énemet, hogy az Istentől kapott új emberem legyen a mozgatórugója tetteimnek, viselkedésemnek? Ezek a kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk, különösen a húsvéti készületben és a szent három nap alatt. Isten igazságait ismerjük, minden szentmisében halljuk, tudjuk mennyire szeretett minket: életét adta értünk, de ébereknek kell lennünk, nehogy ezek az igazságok csak üres szavak legyenek. Például, ha a családtagok azt mondják egymásnak, „Szeretlek!”, de ennek nem adják kézzelfogható jelét, akkor joggal mondhatjuk, hogy az nem szeretet. Ami a szívünket megérinti, az változást is fog hozni az életünkben. Így tud az anya korán reggel felkelni, hogy segítsen férjének, gyermekeinek a reggeli készülésben, akkor is, ha őneki nem kell reggel elhagyni a házat. Így tud az apa lemondani a saját kényelméről, hogy feleségének és gyermekeinek segítségére legyen. A lényeg az, hogy ha valamit a szívemmel értek meg, akkor az változást fog hozni! Ez nem egyenlő azzal, hogy „ha úgy érzem, segítek!” Itt egy döntésről van szó: „Szeretlek, és ezért segítek neked! Szeretlek, és ezért elismerem fáradozásodat! Nincs nagy kedvem abbahagyni saját kedvtelésem, lemondani saját kényelmemről, de DÖNTÖK, és érezhetővé teszem szeretetemet.” Ugyanígy kerülhet csapdába a családtagok Isten-kapcsolata. Kijelenthetünk hasonlókat: „Nálunk Isten a legfontosabb!”, „A vasárnapi szentmise el nem maradhat!”,„Szeretjük az Istent.” Aztán úgy élünk, hogy próbálunk jó embernek lenni a saját belátásaink szerint. Isten arra hív, engedjük, hogy az Ő igazságai formálják át szívünket, hogy az Ő szíve szerint formálódjunk át „új emberré”. 10
„Vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba rohan a megtévesztő kívánságok miatt; újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett.” (Ef 4, 20-24)
Hogy tanultuk Krisztustól? „Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt, aki isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember.” (Fil 2, 5-7) Jézus Krisztus szolgai alakot vett fel, így tudott minket elérni. Micsoda átváltozás, önzetlenség az Isten részéről! Nem elég erre a húsvéti szent idő, hogy felfogjuk mennyire közel jött hozzánk az Isten! Házaspárként is azt tapasztaljuk, hogy egymást úgy tudjuk elérni, ha egymást támogatjuk konkrét, kézzelfogható dolgokkal, mint meghallgatás, hátmas�szírozás, és ha mindannyian kivesszük a részünket a ház körüli teendőkből, stb. Nincs jobb módszer, mint amire Krisztus példát mutatott: szolgálni egymást, megmosni egymás lábát. Ha uralkodni akarunk és nem szolgálni, akkor nem tudunk áldásközvetítők lenni. Legjobb, ha a társam boldogsága vezérel. Csakis Istenből forrásozva tudunk változni. Mind-
annyiunknak szól Pál az Efezusi levélben: „Újuljatok meg gondolkodásotok szellemében!” Ha baj van tetteinkkel, akkor gondolkodásunkkal van baj! Ha őszinték vagyunk, akkor elismerjük, hogy vannak még hiányosságaink a szeretet megélésében. Az örömhír az, hogy nem önerőből kell a harcot megharcolni énünkkel. Ha elesünk, akkor ne vádoljuk magunkat! A Szentlélek nem vádol, hanem őszinte bűnbánatra indít. A Szentírás és az Egyház arra tanít minket, hogy az univerzum legértékesebb és leghatékonyabb anyagában mosakodjunk meg: Jézus Krisztus Vérében. A kereszten Jézus Vérét ontotta, hogy a világ összes bűnét eltörölje. Az én bűnömet is. Sienai Szent Katalin ezt tanította: „Mindennap meg kell fürdeni Jézus Vérében, mert a kegyelemnek nincs más útja.” Naponta akár többször is, ha nehezen szabadulunk egy bűntől, egy rossz szokástól. Kérjük hittel tisztító erejét! A makacsabb „foltokkal” pedig bátran járuljunk szentgyónáshoz. Krisztus meghalt és feltámadt értünk, hogy régi énünk helyett újat adjon, hogy megismerjük nagy szeretetét, és abból forrásozva szeressük azokat, akiket Isten mellénk rendelt. Ima: Urunk, vágyunk arra, hogy még jobban megértsük a Te keresztáldozatodat, és kapcsolatunk Veled élő legyen. Szentlélek, jöjj, világosítsd meg értelmünket, hogy úgy fogadjuk be nap mint nap a Te igazságaidat, hogy azok megújítsanak minket gondolkodásunk szellemében. Jöjjön el a Te országod a mi kis/nagy családunk életében is. Ámen.
Ötlet: Kisgyerekekkel, ha nem tudunk a templomi liturgiára elmenni (de nemcsak), akkor otthon a házi liturgián belül sor kerülhet a lábmosás szertartására. Nagy élmény lesz egymás lábát megmosni egy mosdótál vízben. Ha nagyobbak a gyerekek, kérhetjük, hogy őrizzük meg a csendet, hogy jobban át lehessen élni a szeretettel teli gesztus üzenetét. Fontos, hogy ne legyen ez feszültség forrása!
Aztán több dologról is beszélgethetünk nagycsütörtökön a családban: pl. mit jelent számunkra az eukarisztia rendszeres vétele, miként lehet ez forrása egymás iránti szeretetünknek, szerelmünknek, miként gyakorolhatjuk egymás felé a szolgáló szeretetet, mint Jézus a lábmosás és kenyértörés által. Csodálatos volt látni saját gyermekeink háláját, amint kifejezték 4-5 évesen, hogy ők látják, mi mivel szolgálunk feléjük. Péter Júlia 11
FIF – Istenre hangolva Drága Jézusom! Te mondtad: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, nem jut be oda. Mi, mint fiaid és leányaid, elédbe jövünk. Szeretnénk odaadni teljes életünket, hogy te formáld azt a gyermeki ártatlanság derűjére, hogy örömben, teljes szívvel, a Szentlélekben megújuló fiatalságunkban szolgáljunk neked! A mélység, az Istennel való tiszta kapcsolatra való törekvés, a meghallás, a felfedezés, a teljes szívből áradó föllélegzés, a kapcsolódás, az életünkbe beáradó szeretet és gondoskodás, a folyamatos keresés, a rátalálás, és annak minden rezdülésében rejlő öröme, az élet lüktetése mind az Ő végtelen szeretete által megtapasztalt csodák, amelyeket vagy beengedünk életünkbe, vagy elsiklunk előttük. Az apró, olykor lényegtelennek tűnő dolgok, amelyek-
Mi a FIF?
Hogyan szolgál Istennek?
re nem figyelünk fel, a föld porának megtapintása, egy levél erezetének megtekintése, egy virágmező illatának belélegzése: mind-mind Isten teremtése, az ő áldása, az ő gondoskodása. A FIF erről szól, erről a találkozásról, erről a belélegzésről, arról, hogy Isten mindennap ott van velünk, nemcsak az ünnepnapokon, nemcsak a magasztos pillanatokban, nemcsak a templomban, hanem egész életünk minden lépésénél, mellettünk.
Feladatok
Kicsiknek (ovisok, előkészítősök, elsősök és másodikosok): Rajzoljatok le egy jelenetet a fenti meserészből és adjatok neki címet! (3 pont) Nagyoknak (harmadik, negyedik és ötödik osztályosok): a kicsiknek adott feladat + Válaszoljatok a következő kérdésre: Megközelítőleg hány km-re van Földünk a Naptól? (2 pont) + Mi a neve a Nap testvérének? ( 3 pont) Nevét úgy kapjátok meg, ha az alábbi hiányos mesecímeket kiegészítő szavak középső betűit (jelölve vannak) fentről lefele ös�szeolvassátok! 1. … és a 7 törpe: 2. Hófehérke és a … törpe: 3. A kurtafarkú kis …: 4. Jancsi és …: 5. … és a farkas: 6. Csipke…: 7. Öregasszony nem vén…:
A FIF (Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség), a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén lévő ifjúsági pasztorációt koordináló szervezet. A FIF célja, hogy a Gyulafehérvári FőA Nap testvérének a neve: egyházmegye területén élő 15-30 év közötti római katolikus vallású fiatalokat arra irányítsa, hogy hiVárom leveleiteket! Katóca tüket megélő és megvalló, a társadalomban hivatásukat tudatosan vállaló felnőtt egyénekké váljanak. Ezenkívül email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com; postacím: lehetőséget biztosít egy élményszerű, személyes találkoLőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimzásra Istennel, és bevezeti a szentségi és közösségi életbe, igénázium, Márton Áron utca 80., 530211 nyes rendezvények, képzések szervezése, és közösségek építése, Csíkszereda, Hargita megye. erősítése által. Szabó István 12
Ómanóka, a legöregebb manó, a legidősebb tündér szigete alatti barlang mélyén éppen a varázsszerhez szükséges virágokat mérte ki, amikor betoppantunk hozzá. - Hiányzik egy csipetnyi az aranyesőből! - kiáltott fel Ómanóka, miután az „Aranyporos aranyeső” feliratú címkével ellátott befőttesüveg teljes tartalmát ráöntötte a mérleg tányérjára. Majd felénk fordulva szomorú arccal így folytatta: - Sajnos nem tudom elkészíteni a szert, amellyel a csodahegedűt néhány percig közönségessé tudnátok tenni. Nem elégséges az aranyporos aranyeső. - Percek alatt gyűjtünk mi egy egész kosárra valót, hiszen odafenn éppen tavasz van, és nyílik az aranyeső - ajánlkozott lelkesen Mekegő. - Köszönöm, arra később szükség lesz - mondta mosolyogva Ómanóka -, de most sajnos az sem lesz elég… - Dehát azt mondtad, csak egy csipetnyi hiányzik az aranyesőből méltatlankodott Mekegő. - Az aranyporos aranyesőből hiányzik egy csipetnyi - hangsúlyozta Ómanóka -, ami úgy készül, hogy az aranyeső virágát megszórjuk az aranyalma héjából nyert aranyporral, és egy csepp aranyesőt (azaz napsütésben hulló esőcseppet) keverünk hozzá. - Vagyis nem elég, ha virágot, azaz aranyesőt szedtek - vette át a szót a tündér -, hanem el kell mennetek a Nap testvéréhez (neve a rejtvényben), akinek a kertjében nő az aranyalmafa, arról kell hoznotok egy almát. - S hol lakik a Nap testvére? - kérdezte Mekegő. - Azt a Nap tudja megmondani - felelte a tündér -, mint ahogy azt is, hogyan tudjátok rávenni: adjon nektek az aranyalmából. - Herceg - fordult Doktor az ifjú oroszlánhoz -, te ismered az utat a Naphoz, hiszen már jártál nála. Elmennél hozzá? Egyedül hamarabb megjárnád. Mi addig szedünk aranyesőt. - Máris indulok - felelte Herceg, s a csigalépcső felé vette az irányt. - Én pedig - szólalt meg a tündér - megmutatom, hol találtok aranyesőt. Gyertek! Követtük a tündért, aki egy más lépcsőn vezetett fel, mint amin korábban lementünk, s amint felértünk a szigetre, virágzó aranyesőerdő tárult a szemünk elé.
Éppen neki akartunk fogni a virágszedéshez, amikor megérkezett Herceg, kezében ott fénylett egy kis üvegben az aranypor, s csak ennyit mondott: - Itt van a szükséges aranypor. A Naptól kaptam. - Hűha, de hamar megjártad! - adott hangot csodálkozásunknak Mekegő. De nem volt idő a sok csodálkozásra. Szemperc alatt teleszedtük az Ómanókától hozott kosarat virággal, s máris indultunk vissza a sziget alatti barlangba. Mondanom sem kell, Ómanóka azonnal nekikezdett a varázsszer elkészítéséhez. (S amíg várakoztunk, Herceg elmesélte a Napnál tett látogatását. Egyszer talán én is elmesélem nektek!) Egy óra múlva, kezünkben az átlátszó varázsszert tartalmazó tégellyel indulhattunk vissza a Tündérkirály palotájába, hogy végre kiszabadítsuk barátainkat, Rózsácskát és Nonit…
Tudtátok, hogy a világűrben több, a Naphoz hasonló égitest van, csak olyan messzire vannak tőlünk, hogy nem Napnak, hanem csillagoknak látszanak.
Egy kis számtan: Ha február, március, április, május és június napjainak a számát összeadjátok, megkapjátok, megközelítőleg hány millió km távolságra van a mi Napunk Földünktől. 13
Egy katolikus iskola ebédlőjében a gyerekek ebédért állnak sorba. A fal mellett egy asztalkán nagy tál alma van, mellette egy tábla: „Csak egyet vegyél, ne felejtsd, az Úr figyel.” Amikor tálcára rakják az almát, a levest, a másodikat, a sor végén egy tálcán csokis sütemények sorakoznak. Odaszól Pistike a szomszédjának: - Ebből sokat vegyünk, az Úr szeme úgyis az almán van. Egyszer egy bölcs ember azt mondta: „Bocsánat, tévedtem!” És nem halt bele. Talán te sem fogsz. gVan bennem valaki, aki rosszat akar nekem. gSokat tanulok magamtól, amikor nem vagyok magam. gA hazug kutyákat mikor érjük utol mi, sánta emberek? gDekoráció az, amit godolkodás nélkül vennél meg a kirakatból. gOmlásában súlyos a légvár! gAki nyert, az mert. A 80 éves férfi felhívja távol élő fiát: - Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk tovább, és elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet, és kíméletesen próbáld vele közölni a hírt! A fiú azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hírt. Nővére intézkedni kezd: - Azonnal csomagolj, elutazunk és rendbetesszük ezt a dolgot. Majd felhívja az apját is: - Azonnal odautazunk hozzátok, addig ne csináljatok semmit! - Jó, várunk. Majd odafordul a feleségéhez: - Nos, a gyerekek akkor nálunk töltik a húsvétot. Csak azt tudnám, karácsonyra mit fogunk kitalálni? Mari esernyőjét próbálja ki. Hirtelen éleset villámlik. Odaszól a barátnőjének: - A Jóisten is látta az esernyőmet! - Sőt, le is fényképezte! Őszinte ima: - Uram, adj türelmet… de azonnal!
14
Így szól a pap a hívekhez: - Jövő héten a hazugság bűnéről fogok prédikálni. Hogy megértsétek, miről is van szó, olvassátok el Márk evangéliumának 17. fejezetét. A következő vasárnap a szószékre lépve megkérdezi a híveket, hányan olvasták el az említett részt. A templomban minden kéz a magasba emelkedik. - Márk evangéliuma csak 16 részből áll - mondja a pap fájó mosollyal az arcán. - Most pedig hallgassátok prédikációmat a hazugságról!
Keresztrejtvény „ Törékeny híveit …“ (Aquinói Szent Tamás) – Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 2. és függőleges 1. számú soraiban van elrejtve.
Vízszintes: 12. Magyar író, a Doberdó című mű alkotója. 13. Ti áztok hárman! 14. Valaminek a kezdő hangját megadó. 15. Koca fiadzik. 16. Kutyahang. 17. A magvakat osztályozó és tisztító mezőgazdasági vagy malomipari gép. 19. Távolabbi őse sem. 21. Két szó: Húros fegyver és ihlet része! 22. Kakastaréj! 23. Étkezés. 25. Nagy sárga vagy fehér virágú
hagymás dísznövény, névelővel. 27. Eme, ütőhangszeren játszik. 29. Finomműszerész, a távolabbi. 30. Asztalterítés. 32. Egy személy által előadott (pl. tánc). 33. Vese azonos hangzói. 34. Száját többször szélesre nyitja. 35. Sajtjáról híres holland város. 36. Kicsi történés előidézője. 38. Körülbelül fél hektóliteres űrmérték. 39. Kivágott fatörzsnek ipari feldolgozásra alkalmas, hengeres része. 41. A távolabbi a macska hímje. 44. … de Janeiro, híres karnevál színhelye, Brazilia 2-ik legnagyobb városa. 45. Csak az egyik fél részéről megnyilvánuló. Függőleges: 2. Az eshetőségeken való töprengés. 3. Kényes ügyet úgy kezel, hogy ne tudódjon ki. 4. Skorpiófej! 5. Olyan személy, akinek valamiről közvetlenül szerzett tudomása van és igazolásul közli, amit tud. 6. Rémálom foszlányok! 7. Valakinek, valaminek a helyére lép, átveszi annak szerepét, feladatát. 8. Eme a lepelről híres olasz város. 9. Dzsúsz. 10. Szöveget átmásol. 11. Becézett Olimpia. 15. Rázással megfelelő állapotba hoz-e (tájszólás). 18. Juhar, végén fölös S (ék h.). 20. E közelebbi ázsiai eredetű kelmefestő eljárás színes minták készítésére. 22. Elrendeződött, rendbejött. 24. Taszítás. 26. Rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtő ének. 28. Szemmel érzékelő oszmán-török hadseregi tiszt. 31. Két szó: temerdek és zambiai, jemeni és svéd gkj. 36. Tud, ismer – angolul (w=v). 37. Állj! - németül. 40. Egy kis fenyőillat! 42. Kozmás bejárata! 43. Itt a monda vége! 45. Egérfej! Készítette: Korodi Zoltán – Tusnádfürdő
A márciusi keresztrejtvény
Vízszintes: : 1. Mindenkit betöltsön Függőleges: 30. De nálam kezdd először Helyes megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Boros Klára – Csíkszentkirály, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ilona – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Halmi Ibolya – Marosludas, Hajdú Gabriella – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Kedves Éva – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Péli Szidónia - Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva.
Hálásan köszönjük lapunk terjesztőinek áldozatos sajtóapostolkodását, a Jóisten áldása legyen Velük! A kedves Olvasóknak pedig köszönjük a húsvéti üdvözleteket!
Ég és föld között Istennel
Helyes válaszok: 1. Csontváry Kosztka Tivadar. 2. Igen. 3. Gábriel. 4. Emmanuel. 5. Hajnalka. Megfejtők: György Ferenc – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Nagy Rozália - Borszék. A megfejtéseket április 15-ig várjuk! (Szent Kereszt Plébánia 530230 – Csíkszereda, Kossuth L. u. 38. Hargita megye) A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! Szerencsés megfejtőnk: Balázs Ferenc – Csíkszereda.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi keresztény családok lapja. Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztők: Balázs Tünde, László Rezső, Sárközi Sándor. Lapterjesztő: Sárig Annamária, Keresztes Enikő. ISSN: 2558-8389, Elérhetőség: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.
15
Lukáts Márta
Az aranyeső imája
Alig állt odébb szürke ködével a tél, amikor egy pitymalló hajnalon sugaraiddal keltegettél. Erre millió és millió rügyként ciripelve fakadtam ki az ágakon. Aztán rám mosolyogtál, és kincstáraidból sokat ajándékoztál. Most itt vagyok teli pompában, új fényben ragyogok, és mint a szeretet vesszeje a húsvét tavaszi dalát zengedezem. A verőfényes napsugárban, mint ezernyi sárga csillag reményt ébresztgetek, föltámadást hirdetek, a szellőben ujjongva integetek. Bensőm szeretettől duzzad és hálával teli. Mindig a Te cserjéd akarok lenni. Bizton remélek irgalmadban, hogy felemelsz majd fényesebb, színgazdagabb országodba! Amen.