ART.CO kortárs művészeti magazin - Közvéleménykutatás by Z'ART Kor Alapítvány

Művészetfogyasztás 2011 Az ART.CO közvélemény‐kutatása fővárosi értelmiségiek körében Az ART.CO kortárs művészeti magazin 2011. április 15. és június 15. közti időszakban közvélemény‐kutatást végzett fővárosi, 25‐60 év közötti, felsőfokú végzettségű, szakmájában dolgozó lakosok körében. A közel 1000 beérkezett kérdőív legfőbb tanúsága szerint 2011‐ben a hazánkban elérhető kortárs művészeti kultúra iránt érdeklődők fele legszívesebben filmet és könnyűzenét, legkevésbé pedig képző‐ és iparművészeti tartalmakat fogyaszt, és a művészeti-kulturális tartalmakra az átlagosan 3‐4 fős háztartásban havonta mindösszesen 10‐15 ezer forintot áldoz. Alapvető cél: a fogyasztói elvárások feltérképezése A közvélemény‐kutatást az ART.CO kiadója elsősorban azért kezdeményezte, hogy megtudja, mely tartalmak tartoznak leginkább a kortárs művészetet ténylegesen fogyasztók érdeklődési körébe, hogy a felmérés eredménye szerint tudjon igazodni ezen elvárásokhoz a megjelenés előtt álló nyomtatott összművészeti magazin szerkesztésében. Másodsorban annak feltérképezése végett, hogy mennyiben csökkent vagy növekedett hazánkban az egyes művészeti tartalmak iránti érdeklődés, az e tartalmakra vonatkozó anyagi ráfordítás, illetve, hogy ennek mi lehet az oka. A kérdőív által feltett általános érdeklődésre és ráfordításra vonatkozó kérdések, illetve az ezekre adott válaszok százalékos megoszlásai mellett külön érdekes annak eredménye, hogy a megkérdezettek legnagyobb részben honnan szerzik be a művészeti tartalmakról az információkat, vagyis milyen típusú sajtótermékek kommunikációja alapján jutnak vagy nem jutnak el, érdeklődnek vagy nem érdeklődnek az egyes művészeti alkotások iránt. Utóbbi részvizsgálatnak az eredménye szerint a válaszadók 76%‐a különféle internetes médiumokból, 10%‐a ingyenes programajánló hetilapokból, 8%‐a pedig írott sajtóból tájékozódik. Szomorú valóság Az eredmény egyrészről azt látszik igazolni, hogy a lakosok körében mind az érdeklődést, mind a költést, mind az információszerzést az határozza meg, hogy mely tartalmakat lehet a legkisebb ráfordítással elérni. Toronymagasan vezetnek azok a tartalmak, amelyekhez kvázi ingyenesen és gyorsan (internet‐előfizetés, valamint hardver‐ és szoftverkapacitás) hozzá lehet férni, úgy mint az internetes médiumok (programajánlók, e‐zine‐ek vagy blogok), illetve filmes vagy zenei tartalmak. Minden egyéb, úgy mint az írott sajtó, a színház, az irodalom, a koncertek, és a kiállítások, vagyis azon tartalmak, amelyeket nem lehet hatékonyan számítógép mögül elérni, vagy plusz ráfordítást igényel azok elérése, csúsznak lefelé a preferencia‐térkép aljára. Tapasztalt internetezők azt a következtetést is hozzáfűzhetik mindehhez, hogy bizony ezek a korántsem ingyenes tartalmak (egy érdemleges sávszélességgel rendelkező internet‐előfizetés átlagosan 5000 Ft‐ba kerül havonta, egy általános teljesítményű és rendszerű számítógép pedig 100 000 Ft‐ba – igaz ez utóbbit jóeséllyel legalább két évig kihasználhatjuk – valamint az ehhez kapcsolódó villany‐ energiafelhasználás költsége) a legnagyobb százalékban tömegtartalmak, és még véletlenül sem teszik ki a hazai létrehozású kortárs művészeti kultúra egészét. Mégis a lakosok 76%‐a innen tájékozódik, és ez a tájékoztatás határozza meg azt az érdeklődést és tudást, amely szerint mindössze 34%‐ban gondolkodik színházi és irodalmi produktumban, 15%‐ban pedig kortárs képző‐ és iparművészeti programban. Ha plusz faktorokat vezetünk be, tehát a 11/1

látogatást, elérést és vásárlási szokást is megkérdezzük ezen tartalmak esetében, akkor a megoszlás mindjárt az érdeklődők számának felére korlátozódik csak. Az eredmény másrészről arra is következtetni enged, hogy a potenciális fogyasztók elfordulva a fizetős írott sajtótól, olyan médiumokból tájékozódnak, amelyek jellegükből kifolyólag tömeges és elsősorban további online elérésű tartalmakat képesek csupán előtérbe helyezni. Hisz hová is tudna küldeni minket egy online lap, ha nem egy másik online lapra? Szinte semmilyen vagy csak nagyon kis részben tudják arra sarkallni olvasóikat, hogy hazai illetőségű színházi, irodalmi, filmes, képző‐ vagy iparművészeti, illetve élő‐zenei tartalmakat fogyasszanak. Ehhez járul hozzá az az elmúlt években tapasztalható tendencia, miszerint a potenciális fogyasztók az internetes oldalakon nem szívesen olvasnak hosszan cikkeket, vagyis ezek a médiumok, és így az internet nem alkalmas az ismeretek érdemleges bővítésére, általános diskurzus kialakítására. Következésképp a felmért fogyasztási szokások tanúsága szerint is elmondható: az említett online médiumok jórészt alkalmatlanok arra, hogy megismertessék olvasóikkal egyáltalán melyek azok a művészeti események, amelyek elérhetők ma hazánkban, illetve arra sem igazán képesek, hogy mint sajtó formálják az érdeklődők véleményét és így alakítsák azok preferenciális rendszerét. Ami azért is érdekes, mert a tömegesen közölt és megismert információk birtokában, vagyis az általános programajánló site‐okon, ahol alapinformációk kerülnek közlésre, az ilyen célra keveset áldozó potenciális fogyasztók, elvben azt is tudhatják, hogy ezen tartalmak fele ingyenesen, negyede pedig minimális ráfordítással is hozzáférhető. Gondoljunk csak a kortárs galériák kiállításaira, a hazai írók könyvbemutatóira, komoly‐ és könnyűzenei klub‐koncertekre, vagy kamaraszínházi előadásokra. Mi is a kortárs művészet? Tanulságos a kutatás szabad‐válaszos kérdésének eredménye is, amely arra kereste a választ, hogy mire gondol a fogyasztó, amikor meghallja azt a két szót, hogy kortárs művészet? Két általános jellemző szűrhető le a kapott válaszok alapján: egyrészt a válaszadók több, mint 70%‐a elsősorban valamilyen kortárs képzőművészeti tartalomra asszociál e két szó hallatán; másrészt a válaszok elemzése alapján sajnos negatív irányú az e tartalmakra vonatkozó általános fogyasztói ítélet. Utóbbi azonban, a válaszokban olvasható gondolatok szerint, korántsem annak köszönhető, hogy releváns ismeretekkel rendelkezne az adott művészeti területen, hanem éppen annak, hogy általánosan nem ismeri a kortárs művészeti tartalmakat, egy‐két korántsem feltétlenül jellemző, tévesen – ám sajnos mégis úgy fest, hogy tömegesen – kommunikált tartalmat leszámítva. Mindez persze nem meglepő, hisz a felmérésből már tudjuk, hogy elenyésző számban látogatja ezeket a programokat, illetve kismértékben fogyasztja a fizetős produktumokat. Tömegtermelés vs. magaskultúra Összességében tehát elmondható, hogy a kutatás eredménye negatív fogyasztói véleményt tükröz, amennyiben a kortárs művészetet leginkább fogyasztók csoportja a felsőfokú végzettségű, stabilizálódó vagy stabil egzisztenciával rendelkezők közül kerül ki, vagyis a kutatásban megkérdezettekből. Persze felmerül a kérdés, hogy mégis hol kereshetnénk máshol azt a csoportot, amely ezeket a fele arányban fizetős, ugyanakkor nem tömeges elérésű, és mindezek mellett bizonyos műveltségi szintet meg is „követelő” tartalmakat el akarná egyáltalán még érni?

11/2

Art.co - Művészetfogyasztói kutatás Eredmény összesítés Kutatás időtartama: 2011. április 15. – június 15. Kiküldött kérdőívek száma: 9846 db Válaszolók száma: 973 fő Általános Információk Neme Férfi 46% Nő 54% Életkora 20-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 50 felett

25% 26% 15% 7% 5% 5% 15%

Legmagasabb iskolai végzettsége Középiskola Felsőfokú tanfolyam Főiskola Egyetem (régi típusú min. 5 éves) Egyetem BA Egyetem MA Doktori f kozat

17% 4% 15% 28% 8% 7% 20%

Lakhelye Budapest Fővárosi agglomeráció Megyeszékhely Vidéki nagyváros Vidéki kisváros Nagyközség Kisközség Határon túli település

70% 11% 7% 1% 4% 1% 3% 3%

11/3

Önnel egy háztartásban élők száma (önmagát is beleszámolva): Egyedül 2 3 4 5 6 6-nál több

20% 34% 19% 18% 7% 2% 0%

Önnel egy háztartásban élő 18 év alattiak száma: 1 2 3 4 5 vagy annál több Nincs.

18% 10% 3% 0% 0% 68%

Beosztására vonatkozóan kérem, jelölje az alábbi listából az Önre leginkább jellemzőt. Szellemi foglalkozású alkalmazott Szellemi szabadfoglalkozású Felsővezető Döntéshozatalban résztvevő vezető beosztású Középvezető Csoportvezető Beosztott Vállakozó Tanuló Nyugdíjas Kismama Háztartásbeli Munkanélküli

37% 12% 2% 6% 4% 1% 10% 3% 18% 2% 1% 0% 2%

Érdeklődésre vonatkozó Információk Kérem, írja le 1-2 szóban, mi jut elsőre eszébe erről: kortárs művészet? képzőművészet színház táncművészet film fotóművészet zene Kevéssé ismert művészet, olyan, ami éppen önmagából fakadóan nem jut el szélesebb közönséghez. Idegenség.Képzőművészet.a jelen művészetének megvalósulásaivelencei biennálé, macro, tate modern, kunsthalle bécs, ludwig, műcsarnok......Fotó, film magamutogató performanszok,építészet, túlpolitizált, absztrakt, túlzottan keveri a különböző médiumokatfogasház,

11/4

artmoments, szputnyik, ludwig, trafó, nincsenek pozitív asszociációim - első sorban az erőltetetten modern színházi rendezések jutnak eszembe...

Érdeklődés - KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5)

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

8% 16% 33% 26% 15%

Érdeklődés - KORTÁRS IPARMŰVÉSZET

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5)

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

12% 22% 26% 28% 13%

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

1% 4% 14% 29% 49%

Érdeklődés – FILM

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5)

11/5

Érdeklődés - SZÍNHÁZ

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5)

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

3% 10% 19% 32% 34%

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

3% 6% 15% 27% 47%

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

3% 9% 18% 33% 36%

1 - legkevésbé érdeklődöm (1) 2 3 4 5 - leginkább érdeklődöm (5)

16% 18% 22% 18% 13%

Érdeklődés - ZENE

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5) Érdeklődés - IRODALOM

legkevésbé leginkább érdeklődöm érdeklődöm (1) (5) Érdeklődés – TÁNC

legkevésbé

leginkább 11/6

érdeklődöm érdeklődöm (1) (5) Hol tájékozódik jellemzően kulturális programokról? Írott sajtó (napilap, hetilap, magazin stb.) Ingyenes programajánló kiadványok TV, rádió Internet

8% 10% 5% 76%

Látogatásra vonatkozó Információk Jellemzően milyen kulturális programokat látogat? - SZÍNHÁZI ELŐADÁS

Legkevésbé Nagyon jellemző jellemző