Kisokos 32

Kisokos

XIV. ÉVFOLYAM

32.

SZÁM

20 2011.

JÚNIUS Babits Mihály (1883. november 26. - 1941. augusztus 4. )

Kedves Kisokos!

Záróvizsgáztál, s „érettnek” találtattál.

Először az utóbbi számos évtizedben, hiszen úgy is mondhatnám, emberemlékezet óta nem tartottak mifelénk „kisérettségi” vizsgát. Ezt a mostanit is csak egymás között nevezzük így. Igazi célja, hogy a megannyi izgalommal ommal járó középiskolai minősítőt kiváltsa. Idén még nem sokban tért el az elődjétől, de a mostani ötödikesek már három napon át záróvizsgáznak.

Méghozzá a tantárgyak jelentős részéből.

De ez még a távoli jövő. Most nyár van: a vakáció és a felhőtlen pihenés nés ideje. Ősszel még tágabb horizontok nyílnak előttünk: egy újabb nagy fejlesztés eredményeként két digitális tanteremmel gazdagodtunk, ahol két osztály egyidejűleg tanulhat a számítógép és a világháló segítségével.

Ez igazi kihívás mindannyiunk számára. számára

Az idén, augusztus 4. - én van elhalálozásának a 70. évfordulója.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének nemzed tagja.

Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, a ciszterciek gimnáziumába 1893 szeptemberétől szeptemb járt. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem BölcsészetBölcsészet tudományi Karán magyar-franci francia szakos hallgató lett. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg. 1909-ben ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1913-ban 1913 írja meg első regényét A gólyakalifa címmel.

Ettől kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett úgy autogram-falat. 1929-től től lett főszerkesztője a Nyugatnak, Nyugat a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának.

Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására m törekedett, személyes arculata culata inkább csak a háborús évektől jellemzi írójának egy részét. 1933-ban 1933 írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. v Gégerákban szenved. 1938-ban ban gégemetszést hajtottak hajtot végre rajta, képtelen volt olt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal.

"Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban És akinek a lelkében az ének Az hallja a mások énekét is szépnek" (Babits Mihály) 1. oldal

Kisokos

Kedves Nyolcadikosok! 

Kedves Mindannyian!

"Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig szeretni és remélni, Így érdemes a földön élni!"

A hosszúnak tűnő nyolc év lassan véget ért. Vidáman emlékezünk vissza, mikor elsőben, szüleink kezét szorongatva érkeztünk az iskolába. Féltünk is, de közben kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen ennek a " bűvös ", nagy épületnek a tanulója lenni. A tanító nénikkel hamar összeismerkedtünk, és nagyon megszerettük őket. Játékosan vezettek be bennünket a betűk és számok világába. Megtanították nekünk, hogyan is viselkedjünk a másikkal, közben óvták, védték az osztályainkat, sőt kitartottak mellettünk akkor is, ha tudták, hogy mi vagyunk a hibásak. Nagyon köszönjük nekik a sok szeretetet, gondoskodást és főleg azt, hogy ilyen jó osztályokká kovácsoltak össze bennünket. Ötödikben nagyon jó osztályfőnököket kaptunk. Már első pillanattól fogva tiszteltük, és nagyon hamar meg is szerettük őket. Bár ötödikben a magaviseletünkkel akadtak gondok, ők mégis mindenben támogattak bennünket. Hatodikban már jobb osztályok lettünk, és reméljük, tudtunk örömet is okozni nekik az elmúlt négy évben. Szívesen emlékezünk vissza az év végi kirándulásokra, melyeken közösen főztünk, játszottunk.

Köszönjük a sok gondoskodást, szeretetet, amit tőlük kaptunk.

Köszönjük még iskolánk többi dolgozójának is, hogy próbáltak mindig a kedvünkben járni és a legjobbat biztosítani nekünk, hogy vidáman és boldogan járjunk iskolába. Gyermekhét alkalmából változatos, gazdag programokat szerveztek nekünk, melyeken nagyon jól szórakoztunk.

A nyolc év alatt nem csak iskolánk dolgozói, hanem szüleink is mellettünk álltak. Ők biztattak bennünket, mikor magányosak és bizonytalanok voltunk, velünk örültek sikereinknek, kicsit mérgesek voltak, mikor valami rosszul sikerült, de mindig támogattak, és ezért hálával tartozunk nekik.

Utolsó soraim a hetedikes osztályokhoz szólnak: Mi már elballagunk és ti fogtok a helyünkre lépni. Reméljük azért jó példával is tudtunk szolgálni, és kicsit meg is szerettetek bennünket. Nagyon fog hiányozni nekünk a közös viccelődés, bohóckodás és hiányozni fogtok ti magatok is.

Kérünk benneteket vigyázzatok és segítsetek a kisebbeknek, hogy ha majd egyszer ők lépnek a helyünkbe, jó példát tudjanak mutatni a többieknek. Év elején mindenki azt mondogatta, hogy: "legyen már vége ennek az évek", de most már szomorúan búcsúzunk el, hiszen az iskola volt a második otthonunk, hol sok barátot találtunk, csak későn jöttünk rá. Sajnos itt az idő, hogy nekiinduljunk a nagybetűs életnek, az elmúlt idő emlékeivel szívünkben.

A 8.2 és 8.3 nevében: Pataki Andrea 8.3 2. oldal

Nyolc éve annak, mikor édesanyátok kezét fogva izgatottan léptétek át először az iskola kapuit. Ma, amikor utoljára teszitek ezt, biztos örömmel gondoltok vissza az elmúlt iskolaévekre. Az érdekes tanítási órákra, élményekben gazdag kirándulásokra, a versenyekre, a lármás szünetekre és az első szerelemre.

A ballagással bizonyos értelemben lezárul életetek egyik korszaka. Búcsút intetek társaitoknak, tanáraitoknak és az eddigi szokásaitoknak. Mennyire vártátok ezt a napot, kedves ballagók. Hányszor ejtettétek ki ,,csak vége lenne már’’! De most ezt egy kicsit fájó szívvel teszitek.

Elgondolkoztok azon, hogy mit kaptatok a nyolc év során és, hogy mi lesz majd ezután? Nehéz itthagyni a megszokottat, a biztosat. Az új bizonytalan, nehéz lesz. Ez sokkal komolyabb feladatok elé állít majd benneteket. Folytatnotok kell a megkezdett harcot, a kitűzött cél felé, hogy büszkén mondhassák rólatok, ő a mi tanítványunk volt. Jövőre majd mi ülünk ott a helyeteken, és ugyanazt fogjuk érezni, amit most ti: örömet és bánatot, boldogságot és fájdalmat is egyben. Remélem, mindenkinek beteljesül a vágya, s annak a középiskolának lesz a tanulója, amelyet kiválasztott magának.

Legyetek nagyon rendesek az életben, hogy tanulmányaitok befejezése után hasznos emberekké váljatok. Búcsúzzatok tanárainktól is! Köszönjétek meg azt a sok-sok fáradságot, türelmet, amit értetek tettek, hogy most itt lehessetek, és bátran léphessetek tovább az életbe!

A hetedikes tanulók nevében sok sikert, jó eredményeket, további szép diákéveket kívánunk!

Hegedûs Csongor 7.3

Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.

Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely fájt és égetett, Minden képtől, mely belénk mélyedett, Az álmainktól, mik nem teljesültek, A lángjainktól, mik lassan kihűltek, A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk, A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz, Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz, Elfut a perc, az örök Idő várja, Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána, Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.

Hidegen hagy az elhagyott táj, Hogy eltemettük: róla nem tudunk. És mégis mondom néktek: Valamitől mi mindig búcsúzunk.

Kisokos

Lányok száma: 11, Fiúk száma: 11 Elnök: Viktória Titkára: Zsófia Pénztárosa: Netti Focisták: Sz. Szabolcs, Adrián Karatista: Andrea Énekesek: Zsófi, Anita, Adrienn, Viktória Táncosai: Adrienn, Netti, Sz. Szabolcs, Zsófi, Anita, Laura, K. Edina, Cimet Zenészek: Zsófi, P. Edina, Adrienn, Cimet Mókamesterek: Fredi, Cimet Picassok: P. Edina, Netti, Adrienn, Anita Kommentátorok: Lóránt, Jeanette, Andrea Barkácsoló: P. Szabolcs Izgága: D. Ricsi Állatbarátok: P. Edina, Anita, Adri, D. Ricsi Traktormániások: Bozsóki, Jenci, Tornászok: Szebi, B. Ricsi, Jenci Je Könyvmolyok: Hortenzia, Netti, K. Edina

3. oldal

Kisokos Balassa Imre Imrének barna szeme, és barna haja van. Az osztály mókamestere, ha valaki szomorú, ő mindig felvidítja. Tovább szeretne tanulni, méghozzá Adán autómechanikusnak. Sok sikert kívánok neki, és hogy minden álma teljesüljön.

Kormányos Edina Barna Rihárd Ricsi már nyolc éve ismerem. Ő barna szeme, barna haja van.

Nyolc év alatt jól megismertem. Kedvenc színe a kék, az állatok közül a kutyát kedveli. Tanulni nem szeret. Sokat nevettünk az Orlovacsi fürdőben, és rengeteg közös emlékünk van. Talán az volt a legszebb élményünk, amikor a motorvizsgát együtt tettük le. Azt, hogy hova szeretne tovább menni, nem tudja, de én sok szerencsét kívánok neki.

Kovács Alfréd Bozsóki Dávid Dávid, vagy más néven az osztály Rakovicája. Ismertető jelei szőkésbarna haj, kék szem és mutáló hang. A traktorok iránt nagyon nagy az érdeklődése, mivel ha egy traktor elmegy már a hangjáról tudja, hogy milyen fajta. Kiskora óta a traktorokkal foglalkozik, nagyon szereti vezetni, javítani őket.

Sok szerencsét kívánok neki a továbbiakban, és örülök hogy megismertem.

Varga Lóránt Csasznyi Zsófia Már elsős korom óta ismerem, és mindig is nyugodt személy volt, de ha kihoztuk a sodrából, akkor kő –kövön nem marad.

Magyarból és zenéből nagyon jó volt. Szépen tud zongorázni és ezzel sok versenyt megnyert. Jár néptáncra, amit szintén nagyon szeret. Még nem tudja pontosan, hogy milyen iskolába megy tovább, de a zenei tér biztos.

Péter Szabolcs Dávid Richárd Ricsit első osztálytól ismertem. Azóta egyik legjobb barátom lett. Nagyon sokat szoktunk együtt viccelődni és nevetni. Ő egy barna hajú és kék szemű, középmagas fiú és kitűnő tanuló. Szeret focizni, motorozni, de amit nagyon szeret azok az állatok. Éppen ezért is állatorvosnak szeretne tovább tanulni. Sok sikert és szerencsét kívánok neki.

Barna Rihard 8.2 Kiss Laura Laura egy nagyon szorgalmas, ügyes és aranyos lány, aki sokat segít nekem és én is neki. Földrajz órán együtt is ülök vele. A szünetekben nagyon jól szórakozunk, s jókat beszélgetünk. Hosszú, hullámos, barna haja van és szép barna szeme.

Szabó Szabolcs Kormányos Edina Edina egy zöld szemű és barna hajú lány. Ő az egyik legjobb barátnőm. Nagyon kedves, segítőkész és megértő barát.

Tovább szeretne tanulni Becsén a gimiben, vagy a közgazdaságiban. Hobbiai a fafaragás és a tánc. Remélem, hogy minden álma tejesül.

Raffai Viktória

4. oldal

Kovács Alfréd (Fredi) Frediről sokat lehetne írni.. ő az osztály mókamestere. Ha valami csínytevést csinál, mindig kihúzza magát a bajból.

Nyolc éve ez már sokszor előfordult. Tanulás nem tartozik a kedvenc időtöltései közé, de amit nagyon szeret az a focizás.

Sokszor ő vidítsa fel az osztályt, vicceivel és tréfáival. Cukrász szeretne lenni, kívánok ehhez sok szerencsét!

Szabó Jeanette Kulcsár Hortenzia Hortit elsőben ismertem meg. Nagyon aranyos, és barátságos lány volt, könnyen el lehetett vele beszélgetni.

Szőke haja van, barna szeme. Középmagas. Szeret nevetgélni.

Horti mindig becsületesen megcsinálta a házit. Szereti a matekot. Tornából is nagyon ügyes. A fiúk is felfigyeltek rá az utóbbi időben, nem csoda amilyen szép.

Remélem, sokszor fogunk majd találkozni nyolcadik után.

Csasznyi Zsófia Márkus Adrián Adi középtermetű, barna szemű, szőkés barna hajú, sportos alkatú fiú.

Mivel nem együtt jártunk óvodába, csak az 1. osztályban ismerhettük meg. Tornából nagyon ügyes, minden gyakorlatot elsőre meg tud csinálni. Osztályunk egyik legjobb focistája, ezért versenyekre is szokott járni. Az órán csöndes, és nem zavarja a tanítást. Azonban nem nagyon szeret tanulni.

Mind kettőnknek más az érdeklődési köre, ezért a jövőben, nem biztos, hogy sokat fogunk találkozni.

Papp Edina Mészáros Anita Anita barna hajú és barna szemű lány, már nyolc éve egy osztályba járunk, és sok szép közös emlékünk van. Tanulás nem az erőssége, de annál inkább szeret a barátaival lenni, és beszélgetni. Szereti az állatokat, különösen a lovakat. Azt nem tudom, hogy melyik iskolát választja, de én sok sikert kívánok neki hozzá.

Balassa Imre Németh Anett Legjobb barátnőim közé tartozik. Netti egy nagyon okos lány, megért mindenkit, segít bármikor bármiben. Ő egy barna hajú, kék szemű és középmagas. Viccelni vele bármikor lehet, mindig elmosolyog a vicceken. Nem szereti, ha valaki igazságtalan. Sokszor átsegített, amikor bajba voltam, bármit megcsinált, hogy segítsen rajtam. Sok szerencsét kívánok neki a továbbiakban!!!

Bozsóki Dávid Papp Edina Első osztályban találkoztam vele. Jóban voltunk. Kedvenc tantárgya a biológia. Sokk szép eredményt mutathat fel.

Nagyon szereti az állatokat és a növényeket. Mindig tud nekünk valami érdekeset mondani. Zentán szeretne menni egészségügyire. Remélem, soha nem felejtem el ezeket az éveket, amiket együtt töltöttünk.

Seres Jenő

Kisokos Péter Szabolcs Szabit immár nyolcadik éve ismerem. Bámulatos dolgokra képes, ha van hozzá kedve. Leginkább faragni szeret, és nagyon jól is megy neki, hiszen. Tanulni kampányszerűen szokott. Személy szerint én kedvelem Szabit, Lori barátjával mindig megnevettetnek. Az évek során sokat változott, persze a változás csak belülről lről történt, hiszen kívülről kívülrő még mindig olyan vékony, mint egykoron.. .. Csak magasabb lett... lett..

Kívánom neki, hogy sikerüljön ljön elérni minden kitűzött célját, és hogy az élete a legjobb úton utazzon.

Németh Anett Raffai Viktória Vikivel első osztályos korunktól kezdve egy osztályba járunk. Ő egy kedves, vidám lány. Szőkésbarna haja van, a szeme pedig kékeszöld. Szabad idejében tévézik, tévézik vagy focizik.

Nagyon jó barátnőm lett a nyolc év alatt. Zentára az általános egészségügyi iskolába szeretne iratkozni. ratkozni. Remélem, hogy egy iskolába fogunk járni és továbbra is nagyon jó barátnők leszünk! !

Kulcsár Hortenzia H Seres Jenő kat Kanizsára akar Nyolc éve ismerem, szereti a traktorokat menni tovább mezőgépszerelőnek. Jó futó, fu sok közös élményünk van.. Szeret zenét hallgatni és barátokkal barátok lenni.

Remélem, hogy bejut ut a középiskolába sok sikert kívánok kí neki.

Márkus Adrián Solymosi Adrienn (Adri) Adri nagyon jó barátom, az osztályban mindenkivel jóban van. Mondhatni a legdivatosabb az osztályban. Nagyon szeret táncolni, és a tehetsége is megvan hozzá. Nagyon szép hangja van, hosszú barna haja, barna szeme. Nagyon remélem Adrinak megvalósul minden álma a jövőben.

Török Andrea Szabó Jeanette Zsanett nemcsak az osztálytársam,, hanem a legjobb barátnőm. Általában vele ülök az órákon. Nagyon segítőkész, segítő barátságos, kedves és aranyos. Tanulni viszont nem szeret.

Azért szeretjük még Zsanettot, mert mindig igazságos, ami a szívén az a száján. Ezt csodálom benne és még a szőke sző haját, és a két kék szép szemét. Remélem, eléri a céljait, célja és csodálatos ember lesz belőle. Én úgy gy gondolom, hogy ez nem lesz nehéz. Sok szerencsét neki.

Mészáros Anita

Török Andrea Őt már kicsi óvodás koromban koromba is ismertem. Hosszú, barna, síma ma haja, kék a szeme. Kedves, szeret hülyéskedni az órákon. óráko Hadilábon áll a tanulással, főleg ha a matematikáról matematikáró van szó.

Karatézik, ő Vajdaság ág második legjobb karatésa. karatésa Az idén vizsgázik a feketeövre. Én nagyon sokat szerencsét kívánok a kis érettségihez tségihez és ahhoz is, hogy bejusson bejus abba a középiskolába, ahová annyira szeretne. Remélem, Remélem a suli után azért még továbbáá is jóban leszünk, leszünk és tartani fogjuk a kapcsolatot.

Kiss Laura Varga Lóránt (Lori) Lorival szinte születésünktő tésünktől ismerjük egymást, hiszen egy napon, egy korházban születtünk. Nagyon jó barátomnak bará tartom. Tanulásban példamutató. mutató. Hobbiai közé tartozik az állatokkal al való foglalkozás. Tanulmányait ezért is Topolyán az állat egészségügyi zségügyi iskolában szeretné folytatni. Remélem, a továbbiakban is megmarad rad köztünk a barátság, és számíthatunk egymásra.

Dávid Richárd

Szabó Szabolcs Szabi már óvodás korom óta ismerem. merem. Barna hajú és barna szemű.. Szeret motorozni, traktorozni, és pikádózni, táncolni.

Doktor szeretne lenni szerintem ez nem lesz nehéz, nehéz mert nagyon okos és szorgalmas. Kívánok neki sok szerencsét! s Szabó Szebasztián Szabó Szebasztián Szebit hetedik osztály második felében csatlakozott a mi kis osztályunkhoz. A beilleszkedés és elejében nehezen ment, de később már egészen be tudott illeszkedni, persze pár fiú segítségével. Szebi egy középmagas as fiú. Szereti a sportot és jól is megy neki. Adára műszaki szaki iskolába a köznevén ismert „msc” be szeretne tovább tanulni, mégpedig autómechanikusnak. Sok sikert a továbbiakban ban neki.

Solymosi Adrienn

Kiss Laura 8.2 5. oldal

Kisokos

Búcsú a tanító nénitől

8.2 osztály

Ma már nem úgy gondolunk rá, mint egykor… 8 évvel ezelőtt igen nagy kíváncsisággal, és buzgósággal indultunk el iskolába. Ő volt az, aki először körbevezetett bennünket az iskolánkba, és aki kezünkbe adta az első tankönyvet, első saját újságot, és akinél először lőször számoltunk vagy fogalmaztunk. Ő tanított meg minket, hogy hogyan kell illedelmesen jelentkezni…és ő volt az is, akinél először izgultunk, ha nem készültünk, hogy vajon most mi lesz..

Persze ő mindig türelmesen válaszolt az olykor érthetetlen kérdéseinkre, inkre, vagy útbaigazított, ha furcsán fogtuk a ceruzát.

Számunkra ezt a kedves, megértő lelket Gallusz Bolyos Arankának hívták. Már amikor megláttuk akkor is csinos volt, mosolygós, és megnyugtató szemekkel, és hanggal tükrözte felénk, hogy az iskolát velee szeretni fogjuk. Amikor bevezetett bennünket első tantermünkbe, akkor sárga kendőt kaptunk tőle, mindenki neve az asztalon volt egy táblán, ahová le kellett, hogy üljön, valamit egy kis könyvet, amiben az állt, hogy hogyan kell viselkedni az iskolában. Bizonyára B mindannyiunk számára megtalálható ez a kedves emlék valamelyik eldugott fiókban. A napok monotonná váltak, minden hétköznap találkoztunk vele. Máig furcsa, hogy hogyan tudott minden nap vidám lenni, megérteni bennünket, hiszen elég furcsa elméleteket elmélete szőttünk.

Mindenki egyéniségének kiforrásában jelentős szerepet játszott. Ő hozzánk alakult, nekünk csak pár viselkedési normát kellett betartanunk. A tudás, amit tőle kaptunk, szebben világít, mint bármilyen Nap, és a mellette megtanult bölcsességek sokasága okasága soha nem törölhető agyunk érdekes görbületeiből. Kirándulásokat szervezett nekünk, hogy minél jobban ragaszkodjunk, és megismerjük egymást. Ha bármi gondunk akadt, rá biztosan számíthattunk, neki ellehetett mondani életünk legféltettebb titkait, csínytevéseit. ínytevéseit.

Most, amikor búcsúzunk az iskolától, szeretnénk megköszönni a tudást, jóságát, türelmét. És drága tanító nénink a mi szívünk félig önnél marad, mert a jóságáért cserébe szeretet kap! Mindent köszönünk!

Sok szeretettel a 8.2 osztály nevében:: Csasznyi Zsófia

A mi osztályfõnökünk Hatodik osztály után, nagyon kíváncsiak voltunk, hogy ki lesz az új osztályfőnökünk, mivel a Szabó Nándor, a volt oszink, nyugdíjba ment.

Hetedikben, pontosan szeptember 1. megismertük az új oszinkat. Közel sem sejtettük, jtettük, hogy a kémia tanárnő lesz az oszink. Neve: Szabó Andrea. Én elejében nagyon féltem tőle, mivel mikor ötödikben rosszalkodtunk, véletlen nekimentünk az osztályának az ajtajának, kijött, és ezt mondta nekünk : "Fasírtot csinálok belőletek hetedikben". Ez nagyon megmaradt. maradt.

Ahogy telt az idő, hetedik évvége felé már nagyon megszerettük. megszere Gyakran volt szigorú, de még akkor is ott ült a mosoly az arcán.

Mindig jókedvű, kedves, segítőkész volt, és bármilyen ügy megoldásában segített rajtunk. Volt már olyan olya is, amikor összevesztünk vele, de az osztályom mindig törekedett arra, hogy kijavítsa a hibát, mert tudtuk, hogy neki van igaza. Az az ijedtség, félelem, amit éreztünk iránta, hetedik edik elején, lassan, eltűnt. Már csak pár hetet, napot fogunk eltölteni ebben eb az iskolában, de reméljük, hogy ennek ellenére az osztályfőnökünk soha nem fog elfelejteni minket. Örülünk, hogy megismertük, és hogy szép pillanatokat tölthettünk el együtt.

Bozsóki Dávid 6. oldal

A jelenlegi 8.2 osztály négy évvel ezelőtt Szabó Nándor "tanítóbácsi" vezetése alatt kezdte el bontogatni szárnyait az 5.2-ben. ben. Első találkozásom velük, ahogy a többi ötödikes diákkal is, az iskola folyosóján, órák előtt elkövetett válogatott csínytevések kapcsán történt, melyekre ma már mosolyogva emlékszünk, mikor néha napján a folyosóról, vagy az udvarról, a nyitott ablakon át a "kicsik" hangoskodása megzavarja az óra "nyugalmát". Hetedikre, mire hozzám kerültek, ugyan létszámban megfogyatkozott, de harcias közösséggé formálódtak. Emlékszem a némileg ném riadt, és kíváncsi tekintetekre, ahogy végig mértek, és a huncut mosolygásra, amikor eltévesztettem, egyik-másik egyik tanuló nevét szeptember első heteiben. Kislányok és kisfiuk ültek velem szemben a padban, gyermek arcok, a szokásos tini problémákkal: iskolai olai szimpátiákkal, eltünedező és hirtelen megkerülő tolltartókkal és a véletlen becsúszott rossz jegyekkel. Persze akadt pár vagányabb srác, és tűzről pattant hercegnő is az osztályban, akik hozzájárultak, hogy gyakrabban beszélgessek el, elsősorban velük, velük azután a kollégákkal, s végül az illetékes szülőkkel. Mindazonáltal gyorsan nagylánnyá és legényekké váltak, akik tudják mit szeretnének, van véleményük, s már nem csak bontogatják, de erőteljesen próbálgatják is a szárnyaikat, készülnek a fészekből való kirepülésre. Megéltünk együtt fájdalmas és örömteli pillanatokat. Voltunk együtt temetésen, és pikniken is. Sok kérdést és problémát oldottunk meg közösen, mindazonáltal még sok kérdés, nehézség és akadály maradt, amit már egyedül kell megoldaniuk. Az elmúlt elm két év alatt kölcsönösen alakítottuk formáltuk, csiszoltuk egymást, ahogy a kövek a folyómederben, hol együtt sodródnak, hol összeütköznek, olykor zátonyt raknak, másszor lemorzsolódnak. Úgy hiszem, nyolcadik végére, mindenkiben tudatosult, hogy most már ár saját kezükben van a sorsuk, hogy döntéseket kell hozni, és vállalni a felelőséget. Most már az ő kezükben van a kormány, igaz, hogy az anyósülésről szemlélve, mi "felnőttek" olykor rátaposunk a fékre, de a cél, az, hogy önálló, felelősségteljes és boldog bold felnőtté váljanak.

Részemről örülök, ha ebben egy kicsit is segíthettem, és kívánom, hogy mindnyájan befussanak a nekik szánt kikötőbe.

Szabó Andrea

Kisokos

Elnök: Rebi Titkár: Viki Pénztárosok: Andi és Enci Oszi: Bicskei Piroska Az osztály mókamestere: Ákos Az osztály szépe: Anita Az osztály pletykagépei: Heni és Dani Az osztály csendeskéi: Dia, Móni, Timi Az osztály bunyósai: Bartusz, Deni Az osztály legjobbjai: Rebi, Andi, Viki, Ákos, Enci, Anita Az osztály lógósa: Salgó Akik mindig késnek: Ákos, Bartusz Akik után futnak a csajok: Baksa, Ákos Kedvenc tantárgyak: amiből keveset kell tanulni Kedvenc zeneszám: a csengő berregése Az osztály hobbija: puskakészítés

7. oldal

Kisokos Szabó Viktória (Viki) Vikit már nyolc éve ismerem. Szép barna a haja és a szeme.

Kitűnő tanuló. További tanulmányait zenei középiskolában szeretné folytatni, mert szereti a zenét és a szerbet, ami a hasznára válik. A tantárgyak közül egyiket sem utálja. Szeret divatosan öltözködni. Vikinek mindenkihez van egy-két szava, jó is és rossz is. Ez attól függ, hogy milyen kedve van. Ő egy vidám és vicces lány. Szeret szórakozni. Könnyen barátkozik.

Vannak céljai, és sokat tesz azért, hogy azok valóra váljanak.

Sok sikert kívánok neki az álmai megvalósításához.

Balassa Mónika Körtvélyesi Kornélia (Nelli) Nellinek szép, hosszú barna haja van és gyönyörű kék szeme.

Első osztályban találkoztam vele először. Kedvenc tantárgyai a zene és a műszaki, de nem nagyon kedveli a fizikát és a kémiát. Eddig kitűnő tanuló. Nagyon kedves, aranyos, okos, viccelődős lány. Legjobb barátnője Niki, akivel minden délután együtt sétálnak a parkban. Szeret zenét hallgatni, jobban a szerb dalokat kedveli. Nagyon kedvelem, és remélem, ha a nyolcadik osztályt befejezzük, akkor is barátnők maradunk.

Nyilas Tímea Szilágyi Krisztián (Kiki) Mivel már nyolcadik éve járunk együtt a suliba, ezért elég jól ismerem. A szeme és a haja barna színű. Nagyon szeret horgászni, és utál tanulni. Fizikaórán néha az asztalra dől, és szundikál. Ha valaki kihúzza a sodrából, akkor nagyon ki szokott akadni. Ilyenkor senki se szóljon hozzá. Kedvenc tantárgya a műszaki. Szép verseket tud írni. Órákon előszeretettel beszélget padtársával, Szabolccsal, s ilyenkor a tanárok idegeire mennek. Történelemórán előtte ülök, és az ellenőrző írásakor mindig kérdezgeti: - Erre mi a válsz? Arra mi a válasz? Ilyenkor nagyon idegesítő, mert én sem tudok odafigyelni.

További tanulmányait nem tudom, hogy hol szeretné folytatni, de sok sikert kívánok neki. Remélem, hogy nyolcadik után is barátok maradunk.

Sörös Anita Sívó Rebeka (Rebi, Rebeka) Első osztálytól kezdve egy osztályba járunk, de már az óvodába megismerkedtünk, mert az anyukája volt az óvó nénim. Mintha most lett volna, mikor egymás mellé tottyantunk le a padba. Végighallgattuk a tanító néni meséjét, és míg a szülőkhöz beszélt, mi egész jól elbeszélgettünk.

Szimpatikus volt számomra, segítőkész és jó barát. Rebi szereti az állatokat, különösen a lovakat. Derűs kedélyű, viccelődős, jókat szokott nevetni. Kedvenc hobbija a korcsolyázás és a táncolás. Szeret tanulni, ez az osztályzatain is meglátszik. Kedvenc tantárgyai a magyar, matek és az idegen nyelvek. A tudása nekem jól jött, mert így bírt segíteni. Nagyon jó, hogy megismertem, és remélem, hogy mindig szívesen látjuk majd egymást.

Baksa Arnold

8. oldal

Baksa Arnold (Baksa, Arni) Mikor iskolások lettünk, még nem tudtam, hogy ki ő, de a nyolc év folyamán lehetőségem volt megismerni. Arni egy rendes, vicces, aranyos srác, jó barát, akire mindig lehet számítani. Hobbijai az evés, a néptánc (melyen kiválóan teljesít) és persze a motorozás. Bármelyik nap, amikor ráér, elmegy egyet furikázni. Nagyon szereti még a labdarúgást is, benne van a suli focicsapatában. Arninak vannak jó pillanatai is, mikor viccelődünk, de ha maga alatt van, akkor inkább nem szólunk hozzá, ilyenkor még bolondozni sem lehet, mert biztos, hogy valami észbontó szöveget vág a fejünkhöz. Ezt én többször is tapasztaltam már. Arnival vannak közös vonásaink is: mindig tele vagyunk energiával és szeplősek is vagyunk.

Erről van egy mondás: minél szeplősebb, annál tetszősebb. Ez rá nagyon is igaz, hiszen csak úgy rohannak utána a csajok, de ő figyelembe se veszi őket, hiszen van neki szerelme, aki viszont szereti őt. Kedvenc tantárgya a torna és a műszaki.

További tanulmányait építészeti vagy informatikai középiskolában szeretné folytatni. Nagyon örülök, hogy megismerhettem.

Molnár Enikő Acsai Alexandra (Szandi, Szandra) Mikor egy osztályba kerültem vele, kissé idegennek tűnt számomra. Kisebb korában félénk, csendes lány volt, de mára már ennek az ellenkezője. Mániái a körömfestés és a pletyó. Általában barátnőivel lóg. Szeme színe zöld, öltözködése divatos. Kedvenc tantárgyai műszaki és a rajz. Ha befejezi az általános iskolát, az érettségi után új pályán indul tovább.

Remélem sikerül teljesíteni az álmait és boldogan él tovább.

Horváth Dániel Urbán Zsolt (Zsolti) Zsoltit a hatodik osztály kezdetével ismertem meg. Jószívű és nagyon szeret barátkozni. Jó tanuló és nagyon szereti a biológiát, főleg az állattant, mert nagyon nagy állatbarát. Van neki egy nagyon szép pej színű lova, melyen rendszeresen lovagol. Állatorvostant szeretne tanulni, és ha nagy lesz állatorvos akar lenni. Remélem hogy sikerül neki.

Boldizsár Dániel Boldizsár Dániel (Deni) Denivel hatodik osztály előtt ismerkedtem meg focizás közben. Igazságos, kedves és igaz barátra leltem benne.

Szeret horgászni, motorozni és focizni. Kedvenc órái a műszaki, biológia, na meg a lyukasóra. A fizikát nem nagyon kedveli. Barna a haja, kék a szeme, nem túl magas de nem is alacsony. Sajnálom, hogy nem első óta jár velünk, mert akkor többet bírtunk volna együtt csintalankodni. Autószerelő akar lenni, remélem sikerül neki.

Szilágyi Krisztián Bartusz Attila (Bartusz) Attilát az óvodába ismertem meg. Fekete hajú, barna szemű, magas fiú. Barátságos, szeret viccelődni, minden csínytevésben részt vesz. Hobbija a zenehallgatás és a focizás.

Imádja a motorját. Szívesen tölti az idejét barátaival. Jó osztálytárs, mindig számíthatunk rá. Jeles tanuló, és szívesen segít szüleinek. Még nem döntötte el, hogy milyen szakmát szeretne kitanulni, de sok szerencsét kívánok neki.

Urbán Zsolt

Kisokos Galambos Szabolcs (Szabi, Galambos) Elsőbe indulva a sok új osztálytárs között találkoztam Szabival. Alacsony, szőke hajú fiú. Alsóban csendes volt órákon, de minden csíntevésben részt vett. Ötödik óta már beszélget, általában minden órán. Az osztályban a legjobb barátja Kiki, akivel rengeteget szórakozik, sokszor a tanulás kárára is. Kedvenc tantárgya a műszaki, hiszen ott keveset kell tanulni. Nagyon szereti a traktorokat rokat és motorokat, amikről órákig tud beszélni. Néptáncra is jár, melyen sok barátot szerzett. A legnagyobb és legemlékezetesebb legemlékezetese csíntevése ötödikben volt. A Császár-tavon tavon voltunk kirándulni, mikor valahogy beleesett. Mi jót nevettünk rajta, de az osztályfőnök kicsit mérges volt. Azóta ezt az emléket mindig emlegetjük neki. Nagyon kedves, jószívű fiúnak ismertem meg, és még nagyon jó barát is. Remélem nyolcadik nyolcadi után is jó barátok maradunk.

Pataki Andrea Horváth Dániel (Dani) Az óvodában ismertem meg, egy csoportba jártunk. Sokat csintalankodtunk, amiért rendszerint sarokba állított áll bennünket az óvó néni. Elsőbe egy osztályba kerültünk.

Szeret viccelődni, de veszekedni is. Szorgalmas gyerek. Az otthoni munkába is sokat besegít. Jeles tanuló. A tantárgyak közül az informatika és a műszaki a kedvence. Utálja a fizikát, de azért jók a jegyei. Adára szeretne tovább középiskolába járni, általános gépészetre. Ő az osztály sztály legmagasabb fiúja.

Legjobb barátai Ákos és Deni.

Galambos Szabolcs Molnár Klaudia (Dia) Ő egy csendes, aranyos lány. Hosszú, szőke haja van, szemüveges. A konfliktusokat mindig elkerüli, szereti ha béke van az osztályban. Az első négy évben nem volt túl szoros a kapcsolatunk, de ahogy a nyolcadik végéhez érünk, nagyon megkedveltük egymás társaságát. Jeles tanuló, órákon odafigyel, kivéve ha mellettem ül! Nagyon megértő és segítőkész. Kedvenc tantárgya a műszaki. Hobbija a lógás a barátokkal. Remélem, lem, hogy mindig ilyen kedves, szelíd marad és a továbbra is barátnők maradunk.

Körtvélyesi Kornélia Pataki Andrea (Andi, Andika) Andi egy magas lány, ő a legmagasabb a lányok közül. Barna Bar haja és zöldes szeme van.. Kedves és jószívű lány. Az osztályban ő matekból a zseni. Ha valaki segítséget kér tőle, tőle mindig szívesen segít. Kedvenc tantárgya a matek, magyar és a műszaki. Matektanárnő szeretne lenni. Remélem sikerül az érettségi neki, hogy bejusson oda, ahova szeretne. Mániája a tánc. Mindenféle zenét szeret. eret. Egy klassz csajszi! Minden lököttségben benne van, így sok haverja és barátnője van.

Szeret utazgatni,i, az idén is Olaszországba ment a táncosokkal.

Volt már Ukrajnában, Romániában és Lengyelországban is. Az iskolában sokat mesélt utazásairól. Andit mindenki m szereti.

Remélem sokáig barátnők maradunk.

Katona Krisztina

Bakos Henrietta (Heni) Henit már nyolc éve ismerem. A hangulata mindig vidám.

Szeret a barátaival együtt lógni, nevetni és viccelődni. A játékok közül legjobban a röplabdát kedveli, de a focit se veti meg. Hobbija a zenehallgatás, netezés. Heni egy magas, barna hajú csajszi. Szívesen vesen ismerkedik és köt barátságokat.

Segítőkész. A bajban mindig fordulhatunk hozzá, ha vigaszra van szükségünk. A kedvenc tantárgya a hittan és az oszi óra. Én egy nagyon jó barátot ismertem meg, benne és remélem, hogy ezek után mindig barátok maraduk. Kívánom, K hogy érje el a célját az életben.

Sívó Rebeka Balassa Mónika (Móni) szerete az időmet vele tölteni.

Móni egy nagyon jó barátnő, szeretem Vörös örös hajú, kék szemű, szemüveges lány. Órákon általában odafigyel. Nem nagyon szeret az első padsorba ülni. Kedvenc Kedven órája a torna. Jó a futásban, és a röplabdában se rossz. Kicsit hallgatag. Szünetekben szeret sétálni. Szeret még zenét hallgatni, tévét nézni, és persze a barátait se s hagyja ki. A vele kapcsolatos legszebb emlékeim a közös osztályosztály kirándulásokról maradtak ak fenn.

Molnár Klaudia Horváth Ákos (Ákos, Manci) Őt az óvodában ismertem meg. Nagyon jó barátság a miénk.

Vicces egy gyerek. Sokat megyünk együtt motorozni, csak úgy ,,röpül” röpül” alatta a zöld csodamasina. Kedvenc tantárgya a fizika... is lehetett volna, de ő a műszakit és az informatikát szimpatizálja. Eddig színkitűnő volt, és még nem döntötte el hová szeretne tovább menni. A mamám szomszédságában lakik, így sokat játszottunk együtt. Sok rosszaságot és csínt követtünk el közösen. Egyszer Egysz biciklizés közben elestem, megütöttem magam és sírhatnékom volt, de Manci annyira nevetett, hogy őt látva, engem is elfogott a röhej bármennyire is fájt. Ha szomorú voltam mindig felvidított.

Bartusz Attila Katona Krisztina (Kriszti) Kriszti egy nagyon kedves, szép és aranyos lány. Szeme barna színű, a haja satírozott. Szerény az öltözködésben. Már első óta ismerjük smerjük egymást. Sok szép közös élményünk van, van és mindig segített, ha bajban voltam. Nem hobbija a veszekedés, azt inkább kerüli. A tanulás nem n az erősége, de beszélgetni azt nagyon szeret,, sokszor órán is. Sokat viccel. Kedvenc tantárgya a műszaki, míg a fizikát inkább in kerüli. Nagyon szereti az állatokat. Nem tűri ha bántják, bántják vagy sértegetik.

Petrás Nikoletta Salgó Attila (Sárgarépa,, Salgó) Salgó Barna hajú, barna szemű, magas, kedves srác. Óvodás korom óta ismerem. Mindig nagyon jó barátságban voltam vele. A tanulás nem az erőssége. Kedvenc tantárgya a műszaki miért is? …szerintem, aki kicsit is gondolkodik, gondol rögtön megfejti, hogy miért. Szabadidejét horgászással tölti. t Autómechanikus szeretne lenni. Kívánom, hogy sikerüljön neki. Örülök, hogy megismerhettem, osztálytársa lehettem.

Szabó Viktória

9. oldal

Kisokos Sörös Anita (Anita) Hatalmas barnás haj, kisminkelt arc jellemzi őt. Az órákon általában kabátban ül, még a nagy melegben is. A hangját ritkán lehet hallani, és akkor is csak nagyon halkan. Kedvenc tantárgya a műszaki és a torna. Rengeteg sok pozitív emlékem van róla, hisz ha segítség kellett feleléskor vagy az ellenőrző írásakor mindig segített. Kívánom neki, hogy sikeres legyen az életben, és találjon egy jó pasit, akivel leélheti az életét.

Horváth Ákos Nyilas Tímea (Timi, Timike) Timit egy aranyos lánynak ismertem meg a nyolc év során. Órákon kissé visszahúzódó. Nem túl sok mindent tudok róla írni, mert általában szünetekben, vagy még néha órák előtt is, tőle fiatalabb lányokkal osztja meg problémáit. Ezzel néha gond volt, mert úgy érezte, hogy mi kiközösítjük, de ez nem így van. Mi nagyon szeretjük őt, és ha kell ki is állunk mellette. Kettes – hármas tanuló. Kedvenc tantárgya a műszaki, mert arra keveset kell tanulni. Egy kérdés elgondolkodtat: mindig sokat eszik és hogy – hogy mégis ilyen kicsi? Erre jó lenne megtalálni a választ.

Molnár Enikő Molnár Enikő ( Enci ) Encit óvodában ismertem meg, aranyos, kedves volt mindenkivel, de a rosszaságból sem maradt ki sosem. Barna haja és szeme van. Általában divatosan öltözködik. Rengeteg barátja van, akikkel napokig tudna szórakozni, ha lehetne.

Sikerült neki az ötös tanulmányi eredményt mind a nyolc évben megtartani, így Vuk-diplomás lesz. Szép eredményeket ért el versenyeken is. Biológiából harmadik, németből pedig második lett. Jelenleg a Dr. Kiss Imre Művelődési kör néptánccsoportjának a tagja és a kórusban is énekel.

Pataki Andrea Petrás Nikoletta (Niki) Nikit már régóta ismerem. Mindig eléri, amit szeretne. Jeles tanuló, és segítőkész. Szeret viccelődni, de ha mérges, akkor ne kerüljön elébe senki. Világos barna haja van, és a szeme is barna. Nagyon szereti a zenét. Szabad idejében szeret sétálni, szórakozni, barátokkal és barátnőkkel lógni. Nagyon örülök, hogy vele járhattam egy osztályba, és remélem, hogy a jövőben is sok sikere lesz.

Bakos Henrietta

Búcsú a tanító nénitől Egy korszak zárult le az életemben azzal, hogy befejeztem az óvodát, otthagytam a megszokott termeket, játékokat, az óvó nénit és a sok kispajtást. Ősszel már az iskola várt rám. Élveztem a szünetet, de bizony a napok gyorsan múltak. Egy nap azon kaptam magam, hogy édesanyámmal a színház felé tartunk, az elsősök fogadására. Megszeppenve néztem körül. Néhány ismerős arccal is találkoztam, de őszintén bevallom, pityeregni kezdtem. Én ezt nem akarom!

Egyszer csak a nevem hallottam Csányi Valéria tanító nénitől.

Izgatottan ballagtam fel a színpadra. Első osztályos lettem. Átmentünk abba a hatalmas sárga épületbe, melyet eddig csak kívülről láttam, és megnéztük a tantermünket.

Vali tanító néni bevezetett bennünket a betűk és számok világába, olvasni, számolni tanított bennünket nagy türelemmel és kitartással. Kezdetben jaj de nehéz volt a 10. oldal

délutáni tanulás a játszás helyett a barátnőkkel. Mai fejjel már azt is látom, hogy a tanító néninek sem lehetett könnyű dolga annyi virgonc, eleven gyerekkel. Lassan azonban belerázódtunk a dolgokba, és boldogan vittük haza a sok ötöst, és néha szomorúan a rosszabb jegyeket.

Négy évig volt velünk a tanító néni, ő vigyázott ránk, segített bennünket, amiben csak lehetett. Köszönjük a sok szeretet, figyelmet tanító néni!

A 8.3 osztály nevében: Molnár Klaudia

Búcsú az osztályfőnöktől Az ötödik osztály elején csak találgattunk, hogy vajon ki lesz majd az új osztályfőnökünk. Szeptember elsején erre a titokra fény derült.

Bicskei Piroska biológia-tanárnő kezei alá kerültünk, aminek megörültünk, hiszen a fölsősök azt mondogatták nekünk, hogy nagyon jó tanárnő, jól adja elő a tananyagot, érdekesek az órái, és szerintük élvezi a gyerekek társaságát.

Erre négy év alatt mi is rájöttünk, hiszen kedves, segítőkész, derűs természetű, de ha kell szigorú is tud lenni. Mindig kiállt az osztálya mellett, mert a jót akarta nekünk, amit be kell vallani, nem mindig érdemeltünk ki. Sok osztálykiránduláson vettünk részt együtt, melyekre boldogan gondolok vissza. Az évek során összetartó lett osztályunk, és ez is neki köszönhető, hiszen tanácsait megfogadva kiálltunk mindig egymásért. Persze mindig volt és van egy- két baki, mely veszekedéshez vezet, de mindig találunk rá megoldást, hogy kibéküljünk egymással.

Amire mindnyájan vissza fogunk emlékezni, azok az év végi fagyizások... Nagyon megszerettük az oszit.... és most búcsúznunk kell... sajnos... köszönünk neki mindent, amit értünk tett!

A 8.3 osztály nevében Molnár Enikő

Osztályomnak szeretettel Kedves Diákjaim!

Elérkezett a nagy nap, amelyet négy éven keresztül vártatok. Búcsúztok az elemi iskolától, talán az igazi gyermekkortól. Úgy érzitek, megszabadultatok minden tehertől, gondtól, kötelezettségtől, … szabadok vagytok.

Most, visszatekintve a múltra, ugye gyorsan elrepült az idő.

Az első találkozásunkkor megszeppent kis arcokat láttam, csönd volt az órán, figyeltetek minden szóra. A tanulást komolyan vettétek, együtt örültünk a sok ötösnek, a dicséreteknek, a közös kirándulásoknak. Ha baj volt, örültem, ha bizalommal fordultatok hozzám. A négy év alatt azonban sok minden megváltozott, az egyre több feladat megterhelő, fárasztó lett számotokra.

S mégis minden jó, ha a vége jó! Tanultatok, igyekeztetek, dolgoztatok, a munkátok gyümölcse az értesítőben van.

Nagyon örültem, hogy a négy év alatt tanárotok, osztályfőnökötök lehettem.

Bízom abban, hogy mindazt, amit tőlem tanultatok egy apró részlet lesz a fölnőtté válásban. Szeretném, ha szorgalmas dolgozók, példás családapák és családanyák lennétek, és mindannyian megtaláljátok helyeteket a nagybetűs ÉLETBEN. Biológia tanárnőtök és osztályfőnökötök: Bicskei Piroska. ♥ ♥♥

1996. július hónap 15 -e. Ez volt az a nap mikor megszülettem. Reggel tizenegy óra körül járhatott az idő, és ahogy anyám mesélte nagyon meleg volt.

Kiskoromban nagyon aktív voltam, sokat szerettem játszani, szinte egész nap el tudtam volna szórakozni. Nem sok idő kellett hozzá, hogy elkezdjek járni, és innentől már szaladgálni is nagyon szerettem. A beszéddel már több gond volt, de abba is belejöttem. Az óvodába nem nagyon szerettem járni. Emlékszem, első nap mikor anyám elvitt oda engem, az lett mondva, hogy: „Anyukád csak a boltba ment el! ”. Egészen jól elvoltam a többi gyerekkel, de aztán már kezdtem gyanakodni, hogy miért nem jön, hiszen nem kell annyi idő egy bevásárláshoz.

Sírtam is emiatt sokat, de az idő múlásával megszoktam a helyet és a közösséget. Nem voltam valami rossz gyerek, de néha azért álltam sarokban is. Ekkor kezdtem el járni néptáncra is. Eleinte sokat kellett tuszkolni, hogy menjek el, de aztán mivel nagyon megszerettem, már magamtól is szívesen mentem. Utolsó évemet az óvodában nagy várakozással töltöttem el, vártam nagyon az iskolát.

Az elsősök fogadásán nagyon izgultam, hogy ki lesz a tanító nénim. Végül Csányi Valériához kerültem, sok ismerősömmel együtt. Nagyon sokat köszönhetek neki, hiszen ő tanított meg számolni és írni. Minden nap mikor hazaértem az volt az első ebéd után, hogy megcsináltam a leckét és utána az egész délutánom szabad volt. A szerb nyelv tanulásával volt a legnagyobb gondom, nem nagyon ment. A többi tantárggyal nem volt semmi baj. Amikor befejeztük az alsót, következtek a felsős osztályok.

Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy Bicskei Piroska tanárnő lett az osztályfőnökünk. Nagyon nagy szíve van, mindent meg tesz, hogy valahogy segítsen a tanulásban, vagy, hogy buzdítson a tanulásra, kisebb nagyobb sikerrel. Ötödikben számomra nehéz volt megszokni a „szaladgálást” az egyik teremből a másikba, egyik óráról a másikra. Na meg szokatlan volt, a tanító néniről a tanárnőre való váltás, de észre se vettem és már is átszoktam a „tanárnőzésre”. A négy év során rengeteg sok új tanárunk volt, „A tanárok jöttek mentek! ”. Minden egyes évben küzdenem kellett a jegyekért fizikából és angolból. A tanulásnak hála minden évben ki tudtam húzni ötösre őket.

Ez volt az utolsó évem az általános iskolában. Számomra ez volt a legnehezebb év, és a leghosszabb, de hála istennek nagy nehezen vége lett. Egyes emberek nagyon fognak hiányozni, főleg az osztály tagjai, de az élet halad tovább, ez ellen nem lehet semmit se tenni.

Egy része az életemnek lezárult, de következik egy másik, ami lehet, hogy sokkal nehezebb lesz mind az előző, és remélem, hogy az életben szerencsém lesz.

Horváth Ákos 8.3

Kisokos Minden évben eljön Valentin-nap és ez az én napom, hiszen ekkor születtem 1996- ban Zentán.

Az eddigi éveim során sok csíntalanságot elkövettem. Ezek közül némelyiket megbántam, de akad köztük olyan is, melyekre szívesen gondolok vissza. Óvodás koromban kissé visszahúzódó, szégyenlős kislány voltam, de mikor elindultam az iskolába, minden megváltozott. A sulihoz sok szép emlék köt, köztük az az ünnepség is, mikor megtudtam, hogy ki lett a tanító nénim. Itt kezdődött el minden. Az új osztálytársak többsége ismeretlen volt, de szerencsémre, páran az óvodából velem egy osztályba kerültek. Szeptember elsején elkezdődött a tanítás, és én izgatottan, nagy mosollyal, büszkén beléptem az iskola kapuján, azt gondolva: milyen jó lesz iskolásnak lenni!

Megtanultam betűkkel írni és számokkal számolni. Az első négy év gyorsan elszaladt. Felsős lettem, és itt már minden sokkal nehezebb lett, de én semmitől sem félve, belevágtam.

Néha sikertelen volt a próbálkozásom és ennek eredményeként becsúszott egy-két rossz jegy, de mikor belegondoltam, hogy én színkitűnő szeretnék lenni, tanultam és igyekeztem kijavítani a csúnya osztályzataimat. A tanulás mellett néptáncra is járok. A másik hobbim pedig a gyöngyfűzés. Emellett utazni is szeretek és a legkedvencebb időtöltésem a lustálkodás, aminek sajnos ritkán hódolhatok, mert mindig találok valami elfoglaltságot. Az iskolához visszatérve, nagyon fáj, hogy mindjárt itt a nyolcadik vége és sok barátomtól el kell majd búcsúznom. Ami még kíváncsivá tesz, az az, hogy hova menjek tovább iskolába. Ez a kérdés mindig elgondolkoztat, de még semmilyen választ nem adtam rá, melyben teljes mértékig biztos lennék. Lehetséges, hogy Zentára megyek egészségügyi középiskolába. Ezt még a záróvizsga dönti majd el.

Nagyon köszönök mindent az iskolának és a tanároknak, azért, hogy megadták nekem a tudás alapjait. Kívánom a diákoknak, hogy ne adják fel álmaikat és küzdjenek értük.

Molnár Enikõ Enikõ 8.3

1996 február 27-én döntöttem úgy, hogy tagja leszek a Németh családnak. Az Anett nevet kaptam, aminek a mai napig örülök. Nem voltam soha túl nagy termetű, az oviban általánosságban minden velem egy idős csemete, ha csak egy kicsivel is, de magasabb volt nálam. Érdeklődő természetű voltam, minden dologba beleütöttem az orrom, amibe nem kellett volna.

Három éves voltam, amikor elindultam az óvodába. Kissé nehézkes volt a kezdet, mivel nem szerettem oviba járni. Állítják, hogy a sarokról mindig hallották, ha mentem, sokszor durcáskodtam, nyafogtam, sőt felháborodtam, hogy otthagynak a szörnyűséges helyen...

Négy évvel később rájöttem arra, hogy immár nem azért kell sírnom, mert oviba kell mennem, hanem azért, mert nem 11. oldal

Kisokos mehetek. Kezdetét vette az általános iskola első osztálya.

Mindenki azzal ámított, hogy a suli milyen klassz hely, erre tessék… Az első négy év talán tényleg mókás volt, ha úgy vesszük, de az ötödik osztály kezdete nem volt túlságosan bíztató. Azóta négy év telt el. Ez idő alatt sok új tanárt, tantárgyat ismertem meg. Leginkább a biológia, a magyar és az angol nyelv nyerte el a tetszésemet. Amivel mindig kutyamacska viszonyban állok, az a matematika és a fizika. Talán a fizika nem is annyira, de a matek az valami förtelem. Sajnos még fogalmam sincs, hogy mi szeretnék lenni, ha „nagy leszek”. Jelenlegi tervem, hogy általános gimnáziumban folytatom tanulmányaimat, és négy év múlva remélhetőleg tudni fogom, mi az, ami a leginkább tetszik, mire szánjam az életem többi részét. Szabadidőmben görkorcsolyázni szoktam, esetleg rajzolni. Egész kicsi korom óta táncolok, néha ezt néha azt. Jelenleg ötödik éve vagyok a Dr. Kiss Imre M. K. modern táncosainak, és második éve a Tisa néptánccsoport tagja. Néptáncolni kevésbé szeretek, inkább a másik műfaj az, ami közelebb áll hozzám, sokkal jobban élvezem, könnyebben ki tudom fejezni vele magam. Szavalni is szeretek, bár ezt nem űzöm túl gyakran.

Előttem áll az életem, remélem helyes úton fogok haladni, elérem a kitűzött céljaimat, valamint az életben adódó nehézségekkel megtudok majd birkózni.

Németh Anett 8.2 1996. julius 23. án születtem, Zentán.

Négy éves koromban anyuék beírattak a Dr. Kiss Imre óvodába.

Az óvodában eléggé csöndös és félénk lány voltam, ennek otthon a fordítottja volt igaz. Nem szerettem óvodába járni, és már alig vártam, hogy iskolás legyek. Öt éves koromban megszületett a kishúgom, Szabina. Elérkezett az életem egyik fontos fordulópontja, amikor is elindultam elsőbe. Tanitó nénimnek, Gallusz Bolyos Arankának, is köszönhettem, hogy megszerettem az iskolába járást és a tanulást. Másodikban a szüleim beírattak az adai zeneiskolába, ahol zongorázni tanultam. Tavaly volt az utolsó vizsgám, és már nagyon vártam, hogy befejezzem.

A nyolc év alatt mindig színkitűnő tanuló voltam, és törekedtem, hogy a legjobb tanulók között legyek. Kedvenc tantárgyaim a biológia (antropológia, zoológia), fizika, kémia (biokémia) és a matek. Ötödikben a biológiát nagyon megszerettem, és elhatároztam, hogy hetedikben versenyre is fogok menni. Hetedikben antropológiát tanultunk, ami nagyon érdekelt, így már az első félévben elkezdtem tanulni a versenyre, és Bicskei Piroska tanárnő is sokat segített a felkészülésben. Természetesen a munka meghozta gyümölcsét, községin harmadik, körzeti versenyen pedig második lettem, és eljutottam a köztársasági versenyre. Eddig erre vagyok a legbüszkébb. Részt vettem még az évek során más versenyeken is, többek között magyaron, ahol harmadik lettem. Hetedikben új osztályfőnököt kaptunk, Szabó Andreát, aki nagyon jó osztályfőnök, és szívesen jártam kémia szakkörre, amit ő tartott. Az általános iskolás éveim befejeztével sem fogom elfelejteni az osztálytársaimatbarátaimat, akikkel sok érdekes élményben volt részem.

12. oldal

A továbbiakban Zentára az egészségügyi középiskolába szeretnék tanulni, utána pedig az egyetemre járni. Szeretném ha a terveim valóra válnának.

Papp Edina 8.2 1996. július 8-án délelőtt 11 órakor születtem Zentán.

Kislányként elég csintalan gyerek voltam, aki minden rosszban benne volt.

Három éves koromban óvodába írattak be a szüleim. Az ott eltöltött évek gondmentesen és gyorsan múltak el. Az oviban nagyon sok barátot szereztem, akik közül később néhányan osztálytársaim is lettek.

Azután jött az iskola. Az első napon félénken engedtem el anya kezét a kapuban. Hamar beilleszkedtem az osztályközösségbe, így nem is kellett volna semmitől félnem. A legtöbbet tanító nénimnek Csányi Valériának köszönhetek, aki bevezetett bennünket a számok és betűk birodalmába. Az alsóban töltött négy év egy pillantás alatt elszaladt, majd jött az ötödik.

Osztályfőnökül Bicskei Piroska biológia-tanárnőt kaptuk.

Mindig hozzá fordultunk, ha valami baj történt, hiszen mindig segített nekünk. Próbált bennünket a tanulásra motiválni és biztatni. A biológiát egyre jobban megszeretette velem, de az mellett még a magyar és az angol is az egyik kedvenc tantárgyammá váltak. Amivel nem vagyok kibékülve az a fizika.

Hat éve a Dr. Kiss Imre tánccsoport tagja vagyok. A táncosokkal sokszor vettünk részt külföldi és belföldi versenyeken is, melyekhez nagyon sok emlékem fűződik. És, hogy hova tovább ? Még sajnos nem döntöttem el, de valószínű, hogy a zentai egészségügyi középiskolába szeretném folytatni a tanulmányaimat. S reménykedek benne, hogy sikerülni fog mindaz, amit elterveztem.

Sívó Sívó Rebeka 8.3 1996. 08. 15. -én, csütörtökön reggel 07:05 perckor láttam meg a napvilágot, Zentán 57 centiméterrel és 350 grammal.

Három évesen szüleim a Dr. Kiss Imre óvodába írattak be, amit nagyon vártam és örültem, amikor megláttam a sok-sok játékot és gyereket. Nem nagyon emlékszem már arra, hogy milyen is volt az ovi, csak annyit tudok, hogy én nagyon élveztem. Sokszor megnéztem a videóról pár ovis emléket, és akkor elég sok dolog eszembe jut...

Gyorsan elszállt az a négy év, és hétéves lettem, tehát gyorsan elérkezett az első osztály, aminek a kezdetét már nem annyira élveztem, mint az ovinak. Tanító nénim Gallusz B. Aranka lett, aki nagyon kedves, odaadó és nagyon szereti a gyerekeket. Az alsós éveim átlagosan teltek.

2007 őszén egyszer csak iskolánk új épülete előtt találtam magam. Izgalommal teli álltunk ott osztálytársaimmal. Vártuk az új osztályfőnököt, és kíváncsiak voltunk az új éltünkre, mivel mi már úgy megszoktuk a régit. Nem tudtuk, hogy mi és

Kisokos melyik terem merre van. Osztályfőnökünk Szabó Nándor torna tanár lett, aki mindenben segített nekünk és kiállt értünk. Azért katonás rend volt ám nála minden órán, ór egy mukkanást nem szabadott engedély nélkül szólni.

Megszoktuk az új környezetet, az új iskolát, a tanárokat, a komolyabb tanulást (ami nem épp mindig a legkomolyabb volt). Hatodik osztály után osztályfőnökünk nyugdíjba vonult, vonult és hetedik osztály elején n új osztályfőnök várt bennünket.

Szabó Andrea kémia tanárnő volt az, aki próbált minket még jobban összekovácsolni, hogy egy összetartó rendes osztály legyünk. A négy, illetve nyolc év alatt bőven volt időm arra, hogy megismerjem minden osztálytársamat. Hetedik H osztályban jelentkeztem kémia és földrajz versenyre, amik sajnos nem a legjobban sikerültek. Iskolán kívül sok versenyen is részt vettem, szavaló és mesemondó versenyen, rajz pályázaton is, ahol rengeteg dícsérő oklevelet és diplomát tudhattam a magaménak. aménak. Az iskolai versenyekre visszatérve most idén nyolcadikban megpróbálkoztam az angol versennyel. Kovács Nella tanárnőmnek sokat köszönhetek a felkészítésért és a segítségéért. Így sikerült második helyezettnek lennem. Most nyolcadik osztályra lecsökkentek entek az iskolán kívüli feladataim száma, de 6 évet zongoráztam, körülbelül 10 éve táncolok és angolra járok. Az utóbbi időben rájöttem arra, hogy hozzám közel áll az angol nyelv, és már azon is elgondolkodtam, hogy tökéletesíteni tö szeretném tudásom. Még pontosan ntosan nem döntöttem el, hogy hova tovább, pedig ez itt a „nagy”kérdés! !.. Egészségügyi és gimnázium közt gondolkodom. Nagyon sajnálom, és tudom előre, hogy elválni nagyon rossz lesz az osztálytársaimtól, de remélem új barátokat is szerzek majd, és, hogy a jövőben sikerül megvalósítanom minden álmomat..

Solymosi Adrienn 8.2 1996. Január 4-én én születtem, Zentán.

Amikor elkezdtem óvodába járni még csak 3-4 4 éves voltam.

Ovi után suli következett... Féltem a sulitól, hogy nem lesz jó, jó de végül megszerettem. Érdekel a biológia, és kémia, kém valamint a közgazdaság, és tanulmányaimat Szabadkán szeretném folytatni.

A terveim még nem tiszták,vagy tiszták, egészségügy, vagy pedig közgazdasági suliba szeretnék tanulni.

Remélem, lassan-lassan lassan döntésre jutok, mert kevés idő van va már a gondolkodásra. A tervem az, hogy vagy orvos leszek, vagy pedig közgazdász.

Szabi Szabó 8.2

1996. április 23 23-án születtem Újvidéken. Egy éves koromban már tudtam járni és beszélni. beszé Világos barna hajam volt, a szemem s pedig barna. Három évesen év szüleim beírattak az óvodába.

Nagy örömömre Bovánovics Magdolna lett az óvó nénim. Ő egy nagyon kedves, odaadó óvó néni volt. Mindig helyreigazított bennünket. Velem sok gondja volt a honvágy miatt, mia mert bizony nem mindig akartam oviba menni, habár h szép három évet töltöttem ott. Sok barátot szereztem, éppen annak köszönhetően, hogy napjaimat ott töltöttem. Hét évesen a Samu Mihály Általános Iskola elsős diákja lettem.

Emlékszem, ekkor nagyon féltem, félte hogy mi lesz velem, és ki lesz a tanító nénim? Az elsősök fogadásán kiderült, hogy Csányi Valéria tanító nénihez kerültem. Nagyon szerettem! Az első napok az iskolapadban szokatlanok voltak, de gyorsan összeismerkedtünk és hamarosan olyanok voltunk, mint min egy kis család. A négy év gyorsan elmúlt. Jött a felső. Tanító néniről tanárnőre váltottunk. Bicskei Piroska biológiabiológia tanárnőt kaptuk oszinak. Szokatlanok voltak a tanárok és az osztályról osztályra való járkálás. járkál Osztályfőnökünk minden év végén igyekezett egy szép és emlékezetes napot varázsolni számunkra, a közös sütés-főzés, főzés, a játék ideális időtöltésnek bizonyult ezen a napon.. Más tanároknál is érdeklődött felőlünk. Szóval egy jó oszit kaptunk. Az év végi bizonyítványom mindig ötös volt. A további tanulmányaimat tanu Újvidéken az Isidor Bajic Zenei Középiskolában szeretném folytatni. Remélem bejutok.

Szabó Viktória 8.3

Németh Anett 8.2

Akármilyen utat is választhatsz magadnak, mindig lesznek, akik azt fogják mondani, tévedsz. Mindig lesznek majd olyan nehézségek, hogy azt fogod hinni, talán csakugyan a kritikusoknak van igazuk. Az út kiválasztása és követése a végsőkig végs mindig nagy bátorságot kíván. mindig nagy bátorságot kíván.

Ralph Waldo Emerson 13. oldal

Kisokos

Az én testvéremet Urbán Zsoltinak hívják. Közepes termetű, haja szőkésbarna, kék szemű fiú. Okos és segítőkész. Kedvenc hobbija a lovaglás. Nagyon szeret viccelődni. Ha szomorú vagyok, mosolyra derít. Rá, nem tudok haragudni. Minden nap együtt megyünk az iskolába. Büszke vagyok rá, hogy ilyen tesóm van. Sok szerencsét kívánok neki az életben.

Urbán Elvira 7.3

A testvérem neve Papp Edina. Haja és szeme színe barna.

Testalkata karcsú. Az osztályban ő az egyik legjobb tanuló.

Kedvenc tantárgya: biológia, kémia, fizika, matematika.

Legnehezebben a torna megy neki. Mostanában szeret vásárolni és szépen öltözni. Ha valamit nem értek, segít a leckében, mindig számíthatok rá. Reggel mindig együtt megyünk iskolába, de ősszel már nem így lesz, mert az idén ballag. Kicsit rossz lesz, mert szünetekben nem tudok odamenni hozzá. Testvérem a zentai egészségügyi egészség iskolába szeretne beiratkozni, már nagyon várja. Örülnék, ha sikerülne neki! Nagyon büszke vagyok a nővéremre!

Papp Szabina 3.3

A testvérem nyolcadikos. os. Andi haja világos barna, szeme színe pedig zöld. Elég magas testalkatú. Kedvenc időtöltése a tánc, és a számítógépezés. Modern táncra és magyar néptáncra jár. Tanulni nem nagyon szeret, de azért mindig színkitűnő volt év végére. A matematika a kedvenc tantárgya.

Matektanárnő szeretne lenni. Annak ellenére, hogy sokat veszekedünk, hiányozni fog, ha már nem ebbe az iskolába jár.

Sok szerencsét kívánok neki az életben, és szeretném, szeretném ha álmai valóra válnának.

Pataki Anasztázia 5.2

A testvéremet Dánielnek hívják. Ő öt évvel idősebb nálam. A haja barna, a szeme zöld. Korához képest elég magas.

Szorgalmasan asan tanul, mivel új korszak kezdődik életében.

Célja, hogy befejezze az általános iskolát és megkezdje a középsulit. Nehéz döntés előtt áll: lehet, hogy Adára megy.

Sajnálom, hogy ősztől nem vele indulok az iskolába. Nagyon szeretem a testvéremet, remélem jó pályát választ magának, és az élete sikeresen alakul. Szívből kívánom, hogy vágyai, álmai teljesüljenek!

Horváth Dávid 3.3

Van egy testvérem, akit Mészáros Anitának hívnak. A testvérem most fejezi a nyolcadik osztályt. Barna a haja és a szeme is. Magas termete van. Anita nagyon szeret nadrágba járni. Fontos neki, hogy szépen és jól nézzen ki. Szerintem, ha szoknyát húz fel, akkor a legcsinosabb, de ő nem hallgat rám.

Sajnos tanulni nem szeret, de énekelni és táncolni annál inkább. Szép hangja van, szeretem hallgatni. Jó lenne, ha olyan pályát választana, ahol tudna énekelni, mert olyankor jól érzi magát. Még nem tudom, melyik iskolába és milyen szakra iratkozik. Azt hiszem, ő sem tudja eldönteni. Hiányozni fog, ha már a szünetekben nem látom.

Mészáros Gábor 5.2

Az én testvérem nyolcadik osztályba jár. Én róla szeretnék röviden írni. Az én testvérem neve Márkus Adrián, 8.2 osztályba jár. Az osztályfőnöke Szabó Andrea tanárnő. A testvéremet nagyon szeretem. Igaz, nem szoktunk sokat játszani, mert őt nem nagyon érdekli a játék. Inkább elmegy edzésre, vagy valamelyik barátjához. Ha befejezi az általános iskolát, tovább szeretnee menni az adai középiskolába. Én nagyon remélem, hogy sikerül rül neki és eléri a célját.

Márkus Martina 3.2

Az én testvérem neve Nyilas Tímea. Idén fejezi a nyolcadik osztályt. A haja szőke, szeme színe kék, középmagas, közepes tanuló. Vannak barátnői, utálja a fiúkat, szereti a biológiát.

Még mikor kisebbek voltunk jól megegyeztünk, csak egy kicsit veszekedtünk. Ma már többet veszekedünk. Sokat segít anyukánknak. Ha valamit kap, mindig ig megosztja velem.

Szeretem, mert a testvérem.

Nyilas Nándor Nándor 6.2 Az én testvérem neve Németh Anett. Szőke hajú, magas lány.

Okos és ügyes. Szeret olvasni. Mindig ül a számítógép előtt.

Amikor a házi feladatát készíti, akkor is ott ül. Néha együtt nézzük a kedvenc filmünket. Ő nyolcadik osztályba jár.

Középiskolábaa fog indulni. Nagyon fog hiányozni nekem. Én nagyon szeretem a testvéremet. Sok sikert kívánok neki a középiskolás tanulmányaihoz.

Német Imre 3.2 Az én testvérem neve Szabó Szabolcs. Mindenki Szabinak nevezi. Tizenöt éves. Most fejezi a nyolcadik osztályt. Mindig színkitűnő tanuló volt. Ha befejezi a nyolcat, akkor egészségügyre szeretne járni.. Nagyon szeretem a testvérem. Ő a legjobb, legügyesebb testvér. A továbbiakban azt kívánom, hogy minden álma valóra váljon. Sok-sok Sok szerencsét kívánok neki!

Szabó Szabina 2.3

14. oldal

Az én testvérem is nyolcadikos. Írni még nem tudok, így hát lerajzoltam.

Molnár Nikoletta 1.4

Kisokos Az én testvéremet Baksa Arnoldnak hívják. Már nyolc éve koptatja az iskola padjait, én pedig öt. Néha kicsit irigy vagyok rá, de, ha azt nézzük mennyit kell tanulnia, akkor örülök, hogy csak ötödikes vagyok. Olyan gyorsan múlik az idő, és ha arra gondolok, hogy még csak pár hónap, és többé nem mehetünk együtt az iskolába, összeszorul a szívem. Szerettem azt, amikor az anyukám elkészítette a szendvicset, és azt majszolva, együtt ballagtunk a suliba. Nagyon fog hiányozni, és el sem tudom képzelni, hogy lesz ezek után!

Baksa Endre 5.3 Az én testvérem neve Balassa Imre. A 8.2 osztályba jár.

Magas termetű. A haja és a szeme is barna színű. Imi Adára szeretne iratkozni autómechanikusnak, mivel, érdeklik az autók, és itthon mindent, aminek kereke van, ő szerel. A tanulás sajnos nem tartozik a kedvenc időtöltései közé, de remélem ez megváltozik, amikor olyan dolgokat tanulhat, ami igazán érdekli. Kívánom neki, hogy váljon valóra az álma, és azt tanulhassa, amit szeret.

Balassa Szilvai 5.3 Az én testvérem neve Galambos Szabolcs. A 8.3 osztályba jár, tizennégy éves. A szeme színe zöldes, barna haja van, közepes termetű, és vékony. Szeret focizni, bicikliket szerelni, számítógépezni, de a tanulás nem tartozik a kedvenc időtöltései közé, ez a bizonyítványán is látszik. Szeretne középsuliba járni, bár nekem még nem árulta el, hogy hol, de remélem sikerül megvalósítani az álmait.

Galambos Emese 5.3 Az én testvéremet Szabó Viktóriának hívják. 1996. április 23 án született Újvidéken. Családunkban ő az elsőszülött gyerek.

Három évvel idősebb tőlem. A 8.3 osztályba jár. Haja és a szeme barna színű. Követi a divatot. Az iskolában színkitűnő tanuló, de otthon is nagyon szorgalmas. A nyolcadik befejezésével zenei középiskolába szeretne menni. Én ehhez sok sikert kívánok neki, de azt tudnia kell, hogy nagyon fog hiányozni.

Szabó Tamás 5.3 Az én testverem Balassa Mónikának hívják. A 8.3-ba jár. A kedvenc tantárgya a torna, műszaki és a rajz. Szeret röplabdázni. Szép, kedves és sokat segít nekem, ha nem tudok valamit. Eddig minden reggel együtt mentünk iskolába, és közben sokat beszélgettünk, bár néha, mint minden testvér vitáztunk is, de ennek ellenére nagyon jó volt minden perc, és nagyon sajnálom, hogy szeptembertől neki másfelé vezet majd az útja. Sokat készül az érettségire, igaz még nem tudja, hogy melyik iskolába fog iratkozni, de bármit is választ biztosan jól fog dönteni.

Balassa Veronika 6.4

Első napjaim az iskolában Első napjaim... hát elég nehéz visszaemlékezni!

Milyen régen is volt, hogy iskolába kezdtem járni.

Kerek nyolc éve.

Nos, 2003. jun12. Vége az óvodának. Megvolt a búcsú műsor az ovitól, mi mostantól nagyok, méghozzá iskolások vagyunk!

Kiléptünk az ovi kapuján, büszkén és nagy vidáman (most már azért szomorúan gondolok vissza rá).

- Tudja meg mindenki, én iskolás vagyok! !

Olyan boldog voltam, hogy madarat lehetett volna fogatni velem. Azért, ha jól emlékszem, kicsit bántott az, hogy ott kell hagyni az ovit. Szüleim azt mondták nekem, hogy pár hét múlva lesz az elsősök fogadása a színházba, ahol megtudom, hogy ki lesz a tanító nénink, és új barátokat, osztálytársakat kapok.

Elmúlt az a pár hét. Izgalommal indultam (indultunk) el az ünnepségre. Leültünk, figyeltünk, mint ahogy azt az iskolába szokás. Mennyi sok gyerek! Mennyi sok új ismeretlen arc! !

A műsor a kezdetét vette. Egy-kettő osztály, Gallusz B. Aranka tanító néni. Elkezdték sorolni a neveket, egyszer csak elhangzott az én nevem is. Műsor után a kis osztályommal, és a tanító nénivel átmentünk az iskolába. Bemutatkoztunk egymásnak. A tanító néni elmesélte, hogy mi vár ránk és, hogy találkozunk szeptember elsején. Elmúlt a nyár. Jött az iskola. Sárga kendővel a nyakamban (ez azt jelentette, hogy elsősök vagyunk) útnak indultam, de nem az ovi felé, hanem a hatalmas iskola felé.

Bementünk az osztályba, leültünk, ismerkedni kezdtünk. Az elején nehéz volt megszokni az új környezetet, de hát”minden kezdet nehéz”. Sok új barátot szereztem, tanulni kezdtem, ismerkedni a betűkkel, számokkal, minden nagyon szép és jó volt.

Számomra ezek a gyerekkori évek feledhetetlenek maradnak. Emlékszem annyira vártam már, hogy iskolás legyek, most pedig néha azon kapom magam, hogy de jó lenne talán még az oviban. Mindig van valami új. Ez az élet.

Megszületünk, felnövünk....... ez az élet rendje.

Solymosi Adrienn 8.2

A testvérem neve: Molnár Enikő. A szeme és a haja színe barna. Magassága átlagos, de egy kicsit vékony. Szeret nevetni és tanulni. Amikor nem táncol, akkor kompizik.

Igazából örülök, hogy talált egy jó iskolát Zentán, ez az egészségügyi iskola. Remélem, hogy sikerül a felvételije.

Kívánom, hogy az életben boldoguljon, amit eltervezett, azt váltsa is valóra!

Molnár Dávid 3.3

15. oldal

Kisokos

Iskolánk egy nyolcadikas szemével Óvodás koromban már arról töprengtem, hogy vajon milyen lesz az iskola.

Mikor először léptem át az iskola küszöbét, ámulatba ejtett a nagy épület. Igazi kisiskolásnak éreztem magam. Az első nap után már, alig vártam, hogy újra jöhessek. De ez a vágyakozás, ahogy közeledtem a negyedik felé, kissé elhalványult. Amikor arra került a sor, hogy ötödikes leszek, újra fellángolt bennem ez az érzés, mivel ezentúl az új épületbe járok. Elérkezet az ez a napis. Nagyon furcsa volt, hogy alsóban sorba kellett állni csöngetés előtt, felsőben pedig nem kell. Ötödikesen már „nagyoknak” éreztük magunkat. Az újiskola nekem még ma is jobban tetszik. Úgy érzem magam benne, mint ha már az otthonom lenne. A szívemhez nőtt. Az épület zöldre és narancssárgára van meszelve, és teli van növényekkel, ami még otthonosabbá teszi. Az iskola szünetekben, olyan, mint ha azt mondaná: Gyere, játszunk! Gyerek sivalkodástól hangos az udvar. Mi „nagyok” néha nagyon mérgesek vagyunk, ha a „kicsik” körülöttünk szaladgálnak, de hát mi is ilyenek voltunk. Belül az iskola falai újra lettek festve és rajzolva, és így még barátságosabbá vált. Ha rajtam múlna, valamilyen meleg színt választanék a meszeléshez.

Tavasszal még jobban vonz az iskola, mivel vendégek érkeznek délről. Ők nem mások, mint a gólyák. Iskolánk őshonos lakóit a galambokat sem szabad kifelejteni ! Számos kisgalambnak nyújt otthont ez a nagy ház. Szünetben az eldobott uzzsonából csipegetnek, a verebekkel együtt, tehát megállapíthatjuk, hogy hasznosak is. Az udvarban a fák még jobb közérzetet nyújtanak. Az újépület előtt sziklakertek vannak, amik fokozzák a hangulatot. Nagyon szépek. Büszkék lehetünk rájuk, mivel tanárok, gyerekek és szülők együtt készítették.

Alig várom már, hogy középiskolás legyek, de erre az iskolára mindig örömmel gondolok, még akkor is, ha néha nem szerettem iskolába járni. Mivel már nyolc évet jártam ide a fél otthonomnak tekinetem.

Papp Edina 8.2

Hova tovább?

Az idei évet "nagy" nyolcadikosként kezdtem. Első héten úgy tűnt, hogy nagyon hosszú év áll előttünk, de időközben rájöttem, hogy ellenkezőleg, nagyon kevés.

Már április közepén járunk, és úgy érzem, még nem vagyunk eléggé felkészülve a záróvizsgára. Pedig ahhoz, hogy a kívánt iskolába bejuthassak a kitűnő eredmény mellett, nagyon jól kell, hogy sikerüljön a teszt is. Zentán, a közgazdasági középiskolában szeretnék továbbtanulni.

Tudomásom szerint oda, csak a nagyon jó tanulókat veszik fel, úgyhogy igyekeznem kell. Már sokat meséltek az iskoláról és elnyerte a tetszésemet is. Sőt hasznát is vehetem az elképzelt, jövőbeli foglalkozásomban is. Ha sikerül befejeznem a közgazdasági középiskolát, meg szeretnék próbálkozni a matektanárnői főiskolával. Igaz, hogy csak szerb nyelven van, de ahogy mondják: „a kitűzött céljaink eléréséhez tűzön, vízen át kell mennünk!”. Sokan mondták már, hogy ez nem hálás foglalkozás és gondolkozzak más téren, de én már nagyon rég óta tanítani szeretnék. Hiszen olyan jó érzés, ha átadhatod a fiatalabbaknak azt a tudást, amit te már évekkel ezelőtt megtanultál. Lehet, hogy évek múlva, mikor már tanárnő leszek, másként fogok 16. oldal

gondolkodni, de az biztos, hogy sohasem bánom meg döntésemet.

Remélem sikerül bejutnom a középiskolába, és tíz év múlva én is felkészíthetem a diákokat mindarra, amire a mi tanáraink készítettek fel bennünket.

Pataki Andrea 8.3

Emlékek…

2002. szeptember 1-je. Ez volt az a nap, mikor elindultam az iskolába.

Emlékszem, akkor még úgy gondoltam az előttem álló nyolc évre, ami rám várt az általános iskolában, hogy az egy örökkévalóságig fog tartani. A napok múltak, még végül hetek lettek, abból hónapok, a hónapokból pedig évek. Egyszer csak azon kapom magam, hogy már nyolcadikos vagyok. Sose szerettem iskolába járni, tanulni meg végképp nem, de mégis, ahogy visszagondolok, rengeteg sok szép élményben volt részem. Mint amikor negyedikben az év végén a tanító nénivel először mentünk le a lövöldére. Vittünk húst, krumplit, amit ott sütöttünk meg. Mindeni kivette a részét a feladatokból. Egész álló nap játszottunk. Ezt a kirándulást minden évben megismételtük, csak a hetedik végén egy zivatar miatt haza kellett mennünk. Mindenki nagyon rosszkedvű volt emiatt.

Az osztály emlékezetében szerintem örökre meg fog maradni az, amikor Écskán voltunk kirándulni és Galambos beleesett a vízbe. Szabi mindig nagy mókamester volt, mindig kereste a lehetőséget, hogy valami csínyt kövessen el. Ez alkalommal pórul járt. Mikor kimászott a vízből nem volt bűnbánata, szépen mosolygott, ahogy szokott az ilyen fajta eseteknél.

Mostanában sokat gondolkozok azon, hogy már lassan itt az év vége és, hogy fájó szívvel kell elhagyni az iskolát, nem a tanulást, hanem a jó barátokat.

Horváth Ákos 8.3

Kisokos

Az osztályban huszonketten vagyunk

Hogyan tovább?

Az én osztályközösségemhez mhez 13 lány és 9 fiú tartozik. Az osztályról sok mindent el lehet mondani, jót is és rosszat is.

Nyolc év után könnyű jellemezni az osztálytársaimat.

Szandi, akivel jót lehet nevetni; Heni, akivel együtt járunk táncra; Arni, aki egy aranyos gyerek; Móni, aki a legjobb barátnőm; Attila, tila, aki néha kicsit elvadult, de vannak jó cselekedetei is; Deni, akit nem olyan régóta ismerek, hiszen 6.

-tól tól jár velünk; Szabi, aki minden bolondságban részt vesz; Ákos, aki egy vicces srác nélküle unalmasak lennének a napjaink. Dani, akinek mindig mindenhez ndenhez van valamilyen hozzászólása; Kriszti, aki mindenkin próbál segíteni; Nelli, akivel mindig a hetességet szoktam élvezni; Dia, aki egy kicsit visszahúzódó, szerény lány; Timi, aki a legalacsonyabb az osztályból; Andi, az ész; Niki, akivel mindig van valamilyen közös témánk; Salgó, akit csak egyszerűen „Sárgarépának” becézünk; Rebi, akivel olyan jókat nevetgélünk; Anita, akit már óvodás korom óta ismerek. Viki az osztály divatdiktátora; Kiki a horgászmester; Zsolti, aki szeret lovagolni. A legjobb osztályfőnököt ályfőnököt mi kaptuk, aminek nagyon örülünk. Ezt nem mondhatja el minden osztály magáról. Szerintem sok csínytevésben részt vettünk már, akár személyenként, akár csoportostul ul és ezért az iskolában nagy hírünk van, hiszen a tanáriban mindig csak rólunk volt szó. Ilyenkor kicsit le vagyunk törve. A csínytevéseink listája igen hosszú, főleg ha első osztálytól nézzük. Ablak, üvegtörés is volt már. Úgymond mi vagyunk a „tanárok kedvencei”.

Tudni illik még rólunk: nagyon, ismétlem nagyon szeretünk nevetni, viccelődni, tanárokat idegesíteni (ez nem mindenkire jellemző), kirándulni. A röplabda és a foci a hobbink, melyekben mi vagyunk a bajnokok. Amitől már a hajunk égnek áll, az a szó, hogy: tanulás. Ez szinte mindig meglátszik eredményeinken.

Nyolc év során elég jól összekovácsolódtunk, mindig kiálltunk egymás mellett és ezért nehéz lesz elválnunk.

Szerintem, mint osztály kiválóan helytálltunk és ezért sok emléket hagytunk a hátunk mögött, melyek a tanárok emlékeiben is nyomot hagyott.

Molnár Enikõ Enikõ 8.3

A "van még időm" minden hasonló korú diák mottója általában. Úgy érzem ideje lecserélnem a "szorít az időre", mielőtt még bekövetkezne az "itt az idő".

Időszerű elgondolkodni, miként fogok az általános iskola befejeztével cselekedni. A még nem igazán létező lét terveim Becsére épülnek, gimnáziumba szeretnék menni.

Legalább is azt hiszem. Néhányan azt mondják, hogy előnyösebb szakközépiskolába venni az irányt, hisz akkor a három, illetve négy év befejeztével már "van szakma" az ember kezében. Én azonban amondó vagyok, hogy számomra a gimnázium a megfelelő hely, mivel biztos vagyok abban, hogy egyetemre kívánkozok menni, és abban is, hogy ehhez a kívánságomhoz szilárdabb alapot kapok egy gimnáziumban, mint egy szakközépiskolában.

Könyvet tudnék írni a „talánokról”, „talánokr de igazából fogalmam sincs mi lenne a legjobb.

Remélem a sors a helyes útra terel majd.

Németh Anett 8.2

Állatorvos leszek Hamarosan itt a nyolcadik vége és el kell dönteni, hogy milyen szakra menjek tovább.

A szüleimmel sokat beszélgettünk arról, hogy mi szeretnék lenni. Mivel szeretek az állatokkal foglalkozni, így arra a döntésre jutottam, hogy állatorvos szeretnék lenni. Ki is néztem ztem magamnak a topolyai mezőgazdasági iskolát. i Azért döntöttem így, mert rt úgy érzem, hogy hasznára válhatok az embereknek, na meg persze az állatoknak. Talán ez az, az amit én nagyon szeretnék, mert nincs is jobb dolog annál, amikor am segítesz a beteg állatokon, ápolod, gondozod, gyógyítod őket. őket Az állatok egy-egy egy simogatásért, segítségnyújtásért se nagyon hálásak tudnak lenni. Ez nekem erőt ad, hogy kitartóan tanuljak, mert ez már nem játék, hanem igen komoly dolog, ami sok odaadást és türelmet igényel. Nagyon szeretném, ha ez a nagy álom valóra válna, és a szüleim büszkék lehetnének rám, és én is magamra. De ha nem sikerül bejutni, akkor se leszek elkeseredve.

A jövő titokzatos nem lehet tudni, hogy kinek mit tartogat.

Urbán Zsolt 8.3

17. oldal

Kisokos 8. Mennyi ideje tanít nálunk?

Iskolánkban nyolc éve dolgozom.

Bicskei Piroskát, biológiaszakos tanárnőt erről-arról.

1. Elárulná nekünk, hogy mióta vonzódik a természethez?

Gyerekkorom óta szeretem a természetet. Szerettem kinn lenni a szabadban. Később az egyetemen minden évben mentünk kirándulni a hegyekbe, tengerpartara, más országokba.

Ezeket a tanulmányi kirándulásokat nagyon szerettem, érdekessé tette őket az, hogy herbáriumot, bogárgyűjteményt kellett készítenünk, így részletesen megismertük az adott táj növény- és állatvilágát.

2. Mi szeretett volna lenni, ha megnő? Építész szerettem volna lenni, mivel nagyon szépen rajzoltam a technikai rajzokat, és matematikát is szerettem.

3. Milyen tanuló volt a tanárnő?

Elemi iskolában kitűnő, középiskolában jeles tanuló voltam.

4. Mely tantárgyak voltak a kedvencei, s melyeket nem kedvelte?

Kedvenc tantárgyam természetesen a biológia volt, de szerettem a matematikát, földrajzot, a képzőművészetet, a műszaki ismereteket. Legkevésbé állt közel hozzám a fizika, kémia.

5. Példás magaviseletű diák volt, vagy azért Maga is rosszalkodott néha? Van-e esetleg valamilyen kis története, emléke egy csínytevéséről, amit szívesen megosztana velünk?

Magaviseleti problémáim soha nem voltak. Az órákat mindig nyugodtan végighallgattam, mivel így kevesebb tanulásra volt szükségem odahaza. A nem odafigyelésből azt hiszem, a diáknak van legnagyobb kára.

Ami a csínytevést illeti, egyszer elszökött az egész osztály az iskolából, patológia ellenőrzőről, és csak az osztályfőnök jóvoltából nem kaptunk megrovót.

6. A szülei támogatták abban, hogy ezt a pályát válassza?

Természetesen a szüleim mindig mellettem álltak.

7. Hol kezdett el dolgozni először?

Temerinben kezdtem a tanítást. Nagyon nehéz volt, majdnem elvesztem a diákok között, mert középiskolában tanítottam.

Egyszer megjártam, mert kiránduláson voltunk, s természetesen a tanárok asztalához ültem. A pincér meglátott és el akart küldeni a diákok közé, csak hosszú magyarázkodás után értette meg, hogy én is tanár vagyok.

Később Törökbecsén tanítottam, majd pedig ebben az iskolában.

18. oldal

9. Szeret-e a gyerekekkel foglalkozni?

Természetesen szeretek a gyerekekkel dolgozni, így a munka is könnyebb. Szeretem a gyerekeket.

10. Mi az, amit a legjobban kedvel a munkájában? S mi az, amin változtatna?

Az tetszik benne a legjobban, hogy változatos, nem egyhangú, sok új embert ismerek meg, segíthetek a gyerekek problémáinak megoldásában.

Szeretném megváltoztatni a gyerekek viszonyulását a környezetünkhöz, hogy ne dobálják szét a szemetet, ne firkálják a padokat, ne tépjék le a virágokat.

11. Milyen érzés a gyerekekkel dolgozni, azokat tanítani?

A gyerekekkel foglalkozni szerintem nehéz munka, a tananyag tanítása mellett az életre is fel kell készíteni őket.

Ha találkozom néhai diákjaimmal, akik családot alapítottak, dolgoznak, középiskolába íratják gyerekeiket, jó érzés fog el.

A biológiaóra életük egy része volt.

12. A tananyag mely részét szereti előadni?

Legjobban szeretem az embertant. Azt tudom legjobban átadni a középiskolai végzettségemnek köszönhetően (egészségügyi középiskolát fejeztem), és a diákok is ezt a részt szeretik a legjobban.

13. Hogyan készül az órákra?

Jobban fel kell készülnöm, mint a diákoknak. Óravázlatokat kell írni, átgondolni a tananyagot, könyveket böngészni, mert a gyerekek néha elég fogas kérdéseket tudnak feltenni.

14. Van-e, vagy volt-e példaképe?

Példaképeim a legjobb tanáraim voltak, hogy egyet említsek: Szénási István igazságos, szigorú tanár volt, de szerette a diákjait és azok is őt viszont.

15. Mi az, amit becsül a diákoknál, mely értékeket tartja fontosnak?

Szeretem, ha a diákok odafigyelnek az óráimon, tisztelettudóak, szorgalmasak. Szeretem hallani, ha azt mondják a szülők róluk, hogy dolgoznak, segítenek otthon.

Nem szeretem, ha valaki hazudik. (Hazudásnak minősítem a hallgatást is. ) 16. Mit tanácsolna nekünk diákoknak?

Tanulni, tanulni, tanulni! Váljanak becsületes, dolgos emberekké.

17. Amikor nem tanít, mit csinál, mi a hobbija?

Kertészkedem, otthon van egy sziklakertem. A virágokat sosem veszem, hanem mindig kérek hajtásdugványokat, és örülök, ha virág fejlődésnek indul. De nem csak kérek, hanem örömmel ajándékozok virágot bárkinek, mert adni jó dolog.

Köszönöm az interjút.

Kisokos

Az én játékkutyám

Kedves nyári szünidő!

Ha csak tudnád, hogy mennyire vártalak, hányszor fordultál meg az eszemben! De nem csak én álmodoztam rólad, hanem minden diák. Egy jó időre megmentesz bennünket az iskolától a sok feleléstől, az ellenőrzők írásától, s az izgulástól, hogy hányast kapok. A nyár akkor lesz igazi nyár a diákok számár, ha eljön a szünidő. Ilyenkor minden diák vidám dám lesz. Én a szünidőben sokat fogok játszani, utazni, strandra járni. El szeretnék menni Szegedre a körösztanyámékhoz. Úszóiskolába fogok járni. Sokat akarok a szüleimnek segíteni az otthoni munkában. Remélem, hogy amit elterveztem a szünidőre, az teljesülni ülni is fog. Tudom, hogy a szünidő gyorsan elmúlik, élvezni fogom minden napját és percét. Ezt kívánom minden diáktársamnak is!

Kiss Gábor 3.3

Az én szobám Az én szobám az emeleten van.

Figyelem a körülöttem lévő tárgyakat. Egy puha, zöld virágos szőnyegen ülök. Előttem van kétrészes, barna színű ágy.

Mellette helyezkedik el a zongorám, ami fekete színű.

Bútorom kék és több részből áll. Az íróasztalomon egy kisebb számítógép áll. Előtte egy piros, fekete színű forgós szék helyezkedik el. A szobám fala ala kékre van festve. Rajta díszlenek színes poszterek, egy goblein, a tyiril ábécé és a szorzótábla. Az ajtó melletti falon egy hosszabb tükör lóg.

Szemben az ajtóval két ablak helyezkedik el. Csipkés függönyök díszítik. Örülök, hogy nekem ilyen szép díszes es a szobám.

Kovács Fanni 4.3

Házörző kutyánk

A játékkutyámat a Krisztiántól kaptam, amikor kicsi voltam.

Közepes nagyságú, szine sárga sá anyaga pedig műször.

Szeretem, mert ha szomorú vagyok akkor megvígasztal.

Seres Szandra 2.2

Az én nagyapám Az én nagyapámat Pataki Sándornak hívják.

Anyukámnak az édesapja 72 éves .Haja szine szőke, közepes testalkatú. Segítőkész, ész, ha van ideje a mamának mam segít.

Nagyon szereti az unokáit. uno Ha náluk vagyok az unokahugommal gommal beáll közénk játszani. Szeretem, Szeretem amikor a gyermekkoráról mesél nekünk. Tatám nagyon rendszerető ember. Szereti a gyümölcsfáit, szőlőjét gorndozni. Sokszor nyáron kiülünk az udvarra a padra, p s gyonyörködünk a zöldbe boruló és érő gyümölcsfákban, s ilyenkor mesél nekünk a szegény, de boldog gyermekoráról.

Nagyon szeretem a tatámat és szeretnén, ha még nagyon sokáig lenne közöttünk.

Pintér Lilla 4.2

Itt a tavasz!

Itt a tavasz, Visszajött, isszajött, Virágokat hordozott.

A sok madár vigadoz, Minden nagyon illatos, Mert a rét is virágos.

Itt a tavasz, Jaj, de szép.

Virágokban áll most a rét, Dalolnak a madarak, Futkosnak a bogarak.

Kovács Emese 4.2

(leíró fogalmazás) A kutyám neve Morzsi, életkora két év. Földváron kaptam egy kedves bácsitol.

A kutyám szine fekete, fehér is narancssárga. Szeme színe barna. Közepes termetű. A kutyém ravasz, ravas hűséges és nagyon barátsgps. Nem veszélyes,, inkább ugatós. A viselkedése normális mintegy kutyájé. Szokásai a csavargás és a játszás. A kapcsolatunk remek együtt szoktunk focizni a kislabdájával. Szereti a gumilabdát rágcsálni.

Azért szeretem a kutyámat, mert ő az én hűséges barátom.

Mihalecz Dóra 4.2

Tavasz a kertben Nyilnak a virágok, melegen süt a nap.

A gyerekek vidáman játszanak. Zöld a fű, és a méhecskék gyűjtik a virágport. Szálnak a madarak és a pillangók is kezdenek előbujni.

A kiskertben rügyeznek a fák, csilingelnek a hóvirágok.

Rabóckai Luca 2.2

Vadnai Erika 2.3

19. oldal

Kisokos

A szüleim és én Nekem nagyon jó szüleim vannak, mert mindig segítenek, ha megkérem őket.

Apával gyakran lemegyünk a focipályára, és játszunk egy jót.

Ahogy telnek-múlnak múlnak az évek, úgy vettem észre, hogy egyre jobb és jobb vagyok. Anyának mindig segítek, ha valamire megkér, és ezért apa mindig megdicsér.

Az ünnepek közül a húsvét a kedvenc ünnepem, mert akkor együtt a család. Húsvét hétfőn mindig apával együtt járunk locsolkodni, és tojásokkal teli táskával térünk haza. De nem az a fontos, hogy mennyi mindentt kapunk, hanem az, hogy jól szórakozzunk. Ha segítségre szorulok, akkor mindig számíthatok rájuk, bármiről is legyen szó. A leckében is segítenek, és ha megkérem őket kikérdezik tőlem a tanult anyagot.

Szerintem nagyon jó szüleim vannak, és büszke vagyok vagyo rájuk.

Hegedû Hegedûs Ákos 5.3

Rossz fát tettem a tûzre Vannak elevenebb, és vannak nyugodtabb gyerekek. Én úgy vélem a nyugodtak közé tartozom, de azért velem is előfordult, hogy olyat tettem, amit nem kellett volna.

Van egy húgom, aki öt évvel fiatalabb nálam. Pár évvel ezelőtt egy szép nyári napon, anyu úgy döntött, hogy kimegyünk a kertbe, kapálni a paradicsomokat. Az ollót, amivel a madzagokat vágta, az ablakba tette, hogy ne legyen kéznél.

Réka és én gyorsan ráuntunk tunk a kerti munkára, és előre jöttünk az udvarba labdázni. Hamar szembetűnt az olló, ami egy érdekes gondolat is járult... Húgomnak szép loknis hosszú haja volt, amit úgy véltem meg kellene ritkítani. Ő készségesen beleegyezett a fodrász játékba, aminek az lett a vége, hogy loknik imitt-amott amott eltűntek. Nekünk ez nagyon tetszett, de amikor anyu arckifejezését megláttuk, rögtön tudtuk, hogy valami rosszat csináltunk.

Akkor megfogadtam, hogy többet ilyet nem teszek, de azért mégis néha sikerül kisebb bosszúságot szúságot okoznom szüleimnek.

Bûn Zsolt 6.4

De ez csak az egyik nagy gond, ugyanis van itt még egy olyan dolog, ami teljes egészében hozzájárul az oly sok szeméthez.

Ez a gond, a műanyag. Régen minden italt üvegbe zártak, és amikor kiürült vissza kellett vinni az üzletbe. De a műanyag megjelenésével ez a folyamat villámgyorsan megszakadt.

Mindent, (és ezt most szó szerint s értem) műanyagba csomagolnak. Kezdve az italoktól, a csokin keresztül, a műanyag játékokig. Ez meg a legkisebb baja. Hanem, hogy ezek mind a szemétbe kerülnek. A szemet viszont egy lerakóba, és Isten tudja, hogy aztán meg hova vándorol, ez a karos anyag. nyag. A lényeg, hogy sokszor nem a olvasztóba, hanem az utcákon eldobálva, az iskolaudvarban, és minden létező helyen. Ezt eredetileg azzal kellene megállítani, hogy mindenki a szemétbe dobalja azt, ami oda való.

Ezt a szennyezést szeretne mindenki megállítani, megáll ugyanis, ha így haladunk kis idő múlva, ellep bennünket az a sok szemét.

Az biztos, hogy egy ember nem elég ahhoz, hogy a természetet megmentse, ezért fogjunk össze mi, és VÉDJÜK MEG A KÖRNYEZETÜNKET!!!

Juhász Annabella 7.2

Évszakok Tavasz Vége télnek itt a tavasz, a tavasz mely virágot fakaszt.

Szerelmes lesz minden gyerek, szegény Kupidó meg sedereg.

Nyár Szevasz tavasz itt a nyár, minden gyerek az utcán már. Örülnek, mert vége a sulinak, és eljött az ideje a bulinak. Ősz Itt az ősz, vége a szünidőnek a gyerekek az iskolába készülődnek. Örülnek a kis elsősök, majdnem sírnak a felsősök.

Tél Minden fehér, s kijelentem sok lesz a hó idén télen, Karácsonyi rácsonyi vacsoránál tömd meg a bendőd, De ne felejtsük el megünnepelni az új esztendőt.

Koszorús Gábor 6.4

Óvjuk meg a környezetünket Manapság mindenhol csak azt lehet hallani, hogy mit kell tenni a környezetünk megóvása érdekében. Tenni viszont, valljuk meg őszintén, nem sokat teszünk érte.

Kezdjük jük például a gépjárművek megjelenésével. Amint megjelent az első autó, mindenki olyat szeretett volna (meg a spórolt pénzt is erre költöttek). Valakinek sikerült rögtön megvenni, valakinek csak később, de az a lényeg, hogy ma mar mindenki ilyen járművekkell közlekedik. Nem is lenne ez baj, ha ezek által nem kerülnének karos gazok a levegőbe.

Sajnos már a baj megtörtént, ugyanis az ózonrétegen lyuk keletkezett (megjegyzem: a gázok miatt).

20. oldal

Balassa Mónika 8.3

A falum Az én falum neve Péterréve.

Bácskában van, Becse község területéhez tartozik. A település központjában helyezkedik el a templom, amit magas fák vesznek körül. A falu utcái párhuzamosak, ezt azért szeretem, mert nehezen lehet eltévedni. Az utcákon kevés az ismeretlen ember, ugyanis itt, szinte mindenki ismer mindenkit. A lakosság nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Ide tartozik az én családom is.

Tavasztól egészen őszig nagy a forgalom, mezőgazdasági gépek közlekednek az utcákon. Van egy nyugalmasabb része is a falunak a Tisza-part, amit én nagyon kedvelek. Itt gyönyörű a táj, tiszta a levegő, madárcsicsergéstől zeng az erdő. Ide járnak az emberek szabadidejükben sétálgatni, futni, kerékpározni. Én a nagyapámmal horgászni járok a Tiszára. A barátaimmall pedig jó nagyokat focizunk a töltés közelében lévő pályán, s ez igazi kikapcsolódást jelent.

Számomra a falum nagyon fontos, én itt jól érzem magam, ideköt a családom is, semmi pénzért el nem költöznék máshová.

Solymosi Kornél 5.2

Tévedni emberi dolog Első osztályban sok ismeretlen osztálytárssal találkoztam.

Köztük volt Klementina is.

Mindenkinek megvolt a maga pajtása, csak Klemi ült egyedül, csendben a helyén. Szinte észre sem vettük.

Jómagam azt gondoltam róla, hogy mivel rossz tanuló, tanuló nem lehet jó barátnő sem. Nem is beszélgettünk. A helyzetünk sokáig változatlan volt. Egyszer a tanító néni mégis, úgy osztott szét bennünket párokba, hogy vele kellett ülnöm.

Csak ha nagyon muszáj volt, akkor szóltam hozzá, kérdeztem tőle. Az alsós évek hamar elrepültek, feljutottunk ötödikbe.

Itt valami szerencsétlenség folytán szét lettünk osztva, így új környezetbe, közösségbe kerültünk. Klemivel továbbra is egy osztályba jártam, de most már rá voltunk szorulva egymásra, a tájékozatlanságunk miatt. Mind nd sűrűbben beszéltünk. Azóta hatodikosok lettünk, s elmondhatom igazi barátnőkké váltunk. Néhány órán együtt is ülünk. Habár Klementina még mindig nem tartozik a jó tanulók közé, megállapíthatom, hogy attól függetlenül egy kedves, aranyos lány, akire mindig mind számíthatok. Remélem, hogy továbbra is jóban leszünk.

Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen jó barátnőm van. Örülök, hogy időben észrevettem a tévedésemet, és így javíthattam rajta.

Goór Yvett 6.3

Kisokos újságpapírt, a joghurtos poharat. S már rohantam volna ki az osztályból, amikor a nevemet hallottam. A tanárnő hívott vissza, megdorgált, hogy milyen felelőtlen vagyok, s kérdőre vont, hogy miért nem tettem rendet magam után. Hiába tagadtam végül mégis csak el kellett rakodnom. Nagy dérreldérrel dúrral eleget tettem kérésének, majd amikor kifelé mentem, visszaszóltam: - Most már örül?

A tanárnő meglepődött. Hétfőn persze elmesélte az oszinak, akii szintén nem helyeselte tettemet. Elgondolkodtam, majd beláttam, hogy csúnyán viselkedtem. Bocsánatot kértem a tanárnőtől.

Nagyon megbántam, hogy így viselkedtem, és megtanultam, hogy bármennyire is mérges vagyok, kétszer is meggondolom, hogy mit mondok, mondo ha kinyitom a szám.

Tóth Tamás 6.2

Ezek a szülők…

A pubertáskor nem csak a pattanásokkal, vagy a szerelemmel jár, hanem a bennünket néha túlzottan féltő szülők aggodalmaskodásával, és néha okoskodásával is.

Ami engem ki szokott borítani, borítani az az, amikor anyu elkezdi a prédikációját, amely mindig arról szól, hogy én csak pasizok, sosem tanulok. Egyszer, amikor egy számomra nagyon fontos dolog előtt álltam, kaptam két nagy egyest. Mivel a szüleimnek nem szeretek hazudni, ezért elmondtam. Óriási hibát ibát követtem el. Súlyos következménye lett: ameddig nem javítottam ki őket, nem mehettem sehova. Természetesen kérleltem anyut, de a válasza, válasza nem volt. Randim lett volna, de mivel ilyen okos szüleim vannak, szépen elúszott. Sajnos két hét kellett ahhoz, hogy kijavítsam az egyeseket és mire nagy nehezen sikerült, a randi másik főszereplője eltávolodott tőlem. Eleinte a szüleimet hibáztattam, és irtó mérges voltam rájuk, mert nagyon szerettem m.

Azt hihette, hogy elfelejtettem a randinkat. Azon gondolkodtam, mi lett volna, ha eltitkolom a jegyeimet, és találkozom vele. Aztán rájöttem arra, hogy van a büntetésemnek egy jó oldala is: ha egy elfelejtett elfelejte randi miatt ennyire eltávolodott tőlem, akkor nem is szerethetett annyira. Szóval még köszönettel is tartozom a szüleimnek?

Szerintem a tanulságot könnyű levonni, inkább tanulok és nem randizom olyanokkal, akik csak állítják, hogy szeretnek, és ami mi a legfontosabb, belátom, hogy a szüleim mégis csak jót akarnak, és igyekezem őket elfogadni olyannak, amilyenek.

Balassa Martina 7.3

Megbántam, amit tettem Még ötödik osztályos tanulóként történt velem valami, amit nem fogok soha elfelejteni.

Egy esős pénteki napon nagyon rossz kedvem volt, már első órán kaptam egy rossz jegyet. Aznap hét óránk volt, a hetedik volt a rajz. Mint ahogy mindig, bementünk, kipakoltuk a felszerelést és elkezdtünk nk festeni. Az osztály elég csíntalan volt, így a tanárnő már elég mérges volt ránk. Többször megjegyezte, hogy a miénk a legrosszabb osztály, na nekünk sem kellett több még jobban kiabáltunk, ordítoztunk. Szegény tanárnő hiába fenyegetőzött, nem ért az semmit. mmit. Óra végén siettem volna haza, és gyorsan betettem a padba az

Körtvélyesi Kornélia 8.3 21. oldal

Kisokos

Versenyen voltam

Köztársasági verseny magyar nyelvbôl Reggel, amikor felébredtem, hirtelen végigfutott az agyamon, hogy ma lesz a köztársasági magyar verseny.

Gondoltam egyet, és a bal lábamat tettem ki az ágyból, ugyanis péntek tizenharmadika volt. Kinek hozhat ez a nap szerencsét? Az iskola előtt már várt bennünket Barbara tanárnő és Feri bácsi a sofőrünk. Velünk tartott még az ötödik osztályos Albert Éva és a hatodikos Sterbik Laura. A verseny a szabadkai Széchenyi István Általános Iskolában került megrendezésre. A megmérettetés tíz órakor kezdődött. Két óra állt a rendelkezésünkre, hogy megírjuk a tesztet. Ezután minden gyereknek járt egy hamburger. Fél egykor elvittek mindenkit egy érdekes kirándulásra, a város központjába.

Az eredményhirdetésre fél négykor került sor. Az iskola igazgatója vigaszul azt mondta, hogy a döntőbe jutott diákok mindegyike győztesként tekinthet magára, hiszen több forduló után jutottak el idáig. A legizgalmasabb pillanat következett. Kihirdették a helyezett tanulók listáját. A hetedik osztályosok közül a második helyezett lettem.

Nagyon megörültem, és boldog voltam, hogy bizonyíthattam a megmérettetésben.

Hegedû Hegedûs Csongor 7.3

Köztársasági verseny magyar nyelvbôl Mint minden évben az idén is a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola rendezte meg a versenyt. A feladatok nagyon sokszínűek voltak, nemhiába kaptunk két órát azok kitöltésére. Néhány feladatra nem tudtunk felkészülni, ilyenek voltak a közmondások és még egyéb, inkább a tanulók logikájára építő feladatok. Miután a munkámat átadtam, a társaimmal megbeszéltük a feladatokat. Végül sorra került az eredményhirdetés is. Nagy meglepetés ért, mivel a mi iskolánkból is lett díjazott diák, a hatodikosok kategóriájában a 3. helyezést értem el, Csongor pedig a hetedikesek kategóriájában 2. lett. Nagyon örültem, a helyezésnek, remélem, jövőre is indulhatok a magyar versenyen.

Sterbik Laura 6.2 22. oldal

A második félévben magyar versenyre jelentkeztem.

A községi versenyre úgy gondolom, hogy elég sokat készültünk. Amikor eljött a várva várt nap ideges lettem.

Nagyon szerettem volna benne lenni az első három helyezettben. Amikor átértünk Becsére a Petőfi Sándor Általános Iskolába bejelentkeztünk, és az iskola étkezdében reggelivel vártak minket. Ettünk- ittunk, így telt az idő.

Egyszer csak szóltak, hogy kezdődik a verseny. Mi a földrajz teremben kaptunk helyet, ahol a teszteket kitölthettük.

Amikor mindenki befejezte az írást, gondolkodást elindultunk haza. Itthon már csak a várakozás maradt. Éppen az ebédhez terítettem, mikor a jött a magyartanárnőtől az üzenet, hogy 2. helyezett lettem. Ennek nagyon-nagyon örültem.

Azonnal a telefonhoz szaladtam, hogy értesíteni tudjam a család többi tagját. Ők is örültek.

Remélem, még sok verseny után kapok ilyen, kellemes meglepetést tartalmazó üzenetet.

Kormányos Sára 5.

5.3

Biológia verseny

2011. II. 27-én került megrendezésre a községi biológia verseny. Öten vettünk részt iskolánk nyolcadikos tanulói közül, négy magyar és egy szerb tanuló.

Reggel álmosan vonszoltam ki magam az ágyból. Amikor az ébredés már teljes értékű volt, lázasan tombolni kezdtem, mivel ezen a napon volt a születésnapom. De a buli előtt még egy biológia teszt vár rám. Elkészültem, majd elindultam. Út közben nagyon izgultam… Odaérve az idő elképesztően lassan múlt, néha úgy éreztem, mint ha megállt volna. Végre elérkezett az a perc, amikor a hetedik és nyolcadik osztályosokat a maguk termébe terelték. Kiosztották a teszteket, és pár perc után annyira belemerültem, hogy teljesen megszűnt a feszültség. A kiszabott idő észveszejtő gyorsasággal eltelt, szinte az utolsó percig írtam, amire ez előtt még nem volt példa. A tantermet elhagyva hatalmas megkönnyebbülés járta át a testemet. Hazaérve újra boldogan viháncoltam, teljes mértékben a születésnapomra voltam hangolva. Hamarosan a buli kezdetét vette, megérkeztek a versenyzők is, akik megvárták az eredményt.

Később bejelentették, harmadik lettem a biológia versenyen, amit először nem hittem el. Edina és Viki is hasonló eredményeket értek el, még a hetedikes Csongor és Rebeka másodikak lettek.

Nagyon örültem a helyezésnek, a teszt megírása után nem gondoltam volna, hogy sikerül, olyan volt ez, mint egy születésnapi ajándék…

Németh Anett 8.2

Kisokos

Tavaszi szavalóverseny Mint minden évben az idén is megrendezésre került a tavaszi szavalóverseny. Két csapatban versenyeztünk. Az egyik csoportot az ötödik és a hatodik osztály alkotta, a másikat a hetedikesek és a nyolcadikosok. Minden évben é részt veszek ezen a versenyen és szokás szerint most is nagyon ideges voltam. Nagyon féltem attól, hogy valamit el fogok szúrni. Hallgatva a többieket, egyre inkább az, az érzés hatalmasodott el rajtam, hogy nem fogok nyerni, ugyanis gyönyörű szavalatokat hallhattunk. Telt-múlt múlt az idő és végre én következtem. Szerencsére jól ment minden, nem hibáztam. Az eredményhirdetéskor nagyon meglepődtem azon, hogy helyezést értem el, de nagyon örültem neki.

Sohasem gondoltam volna, hogy harmadik leszek. Az ajándék egy könyv volt. Remélem, jövőre is megrendezik a szavalóversenyt, mert szeretnék újra részt venni rajta.

Mucsi Valentina 7.3

MAGYAR NYELV Köztársasági – 2011. 05. 13.

Hegedűs Csongor 7.3 – 2. hely Sterbik Laura 6.2 – 3. hely Körzeti – 2011. 04. 16.

Albert Éva 5.2 – 3. hely Sterbik Laura 6.2 – 1. hely Hegedűs Csongor 7.3 – 3. hely Községi – 2011. 03. 12.

Albert Éva 5.2 – 1. hely Kormányos Sára 5.3 – 2. hely Sterbik Laura 6.2 – 1. hely Hegedűs Csongor 7.3 – 3. hely

TÖRTÉNELEM Köztársasági – 2011. 05. 08.

Radócz Dávid 7.3 Körzeti – 2011. 04. 09.

Radócz Dávid 7.3 – 3. hely Községi – 2011. 03. 13.

Goór Yvett 6.3 – 3. hely Radócz Dávid 7.3 – 3. hely

MATEMATIKA Körzeti – 2011. 04. 09.

Solymosi Kornél 5.2

Történelemversenyen voltam Szombat délelőtt kilenc óra felé megérkezett a kisbusz az iskola elé, hogy engem és még két társamat elszállítson Kamenicára a körzeti történelemversenyre.

Az út sokáig tartott, és már nagyon untam magam, amikor végre megérkeztünk. Kiszálltunk a buszból és felmentünk a magasabban fekvő iskolába. Majd egy óra hosszát várakoztunk az udvaron. Végül egy bácsi üdvözölt bennünket, elmondta a verseny szabályait, a programot, és szerencsét kívánt mindenkinek. Ezek után bevezettek bennünket a tanterembe, itt nekiláttunk áttunk a tesztek kitöltéséhez. Aki befejezte, az kapott uzsonnát, uzsonnát majd miután megettük, elmehettünk megnézni Jovan Jovanović Zmaj múzeumát. Amikor a tanár úr és tanárnő befejezték a felmérők javítását, elugrottunk Újvidék központjába. Pont az eredményhirdetésre tésre értünk vissza. Meglepődtem, mert a nevem mellett egy nagy nulla állt. A tanárnő rögtön elment kideríteni, hogy mi történhetett. Kiderült, hogy elvesztették a tesztem, csak később került meg, és miután átnézték kiderült, hogy pontjaim alapján a harmadik ik helyre jogosultam.

Este fél nyolckor értünk haza fáradtan, de azért megérte, hogy az egész napom elment, hiszen továbbjutottam a köztársasági versenyre.

Radóc Dávid 7.3

BIOLÓGIA Körzeti – 2011. 03. 27.

Pataki Rebeka 7.2 Községi – 2011. 02. 27.

Pataki Rebeka 7.2 – 2. hely Hegedűs Csongor 7.3 – 2. hely Papp Edina 8.2 – 3. hely Német Anett 8.2 – 3. hely Raffai Viktória 8.2 – 3. hely

ANGOL NYELV Községi – 2011. 02. 27.

Solymosi Adrienn 8.2 – 2. hely Sívó Rebeka 8.3 – 3. hely

FIZIKA Körzeti – 2011. 03. 12.

Goór Imre 6.3 Tóth Tamás 6.2 Községi – 2011. 02. 09.

Mucsi Valentina 7.3 – 1. hely Goór Imre 6.3 - 1. Hely Tóth Tamás 6.2 – 3. hely

FÖLDRAJZ Községi – 2011. 03. 06.

Horváth Ákos 8.3 – 3. hely

NÉMET NYELV Községi – 2011. 02. 27.

Molnár Enikő 8.3 – 2. hely Kormányos Edina 8.2 – hely

23. oldal

Kisokos

Die Sommerferien sind da Die Kinder aus der 7.1 unterhalten sich über die Ferien.

Lehrerin: Tijana: Kristijan: Tatjana: Lehrerin: Tatjana: Kristijan: Tijana: Lehrerin: Tatjana: Tijana: Kristijan: Alle:

Wohin werdet ihr in den Sommerferien reisen?

Ich werde während den Sommerferien zu Hause sein.

Ich werde nicht ans Meer fahren. Ich werde nach Mol gehen.

Wir werden mit der Familie nach Šabac fahren.

Und was werdet ihr machen?

Ich werde ein Buch lesen und Computer spielen.

Ich werde meiner Mutter und meinem Vater helfen. Aber ich werde auch Computer spielen.

Ich werde fern sehen, ein Buch lesen und auch Computer spielen.

Werdet ihr hr auch Freunde besuchen?

Ja. Tijana wird zu mir kommen. Dann werden wir zu Jana gehen.

Dann werden wir mit Freunden Tennis spielen.

Nikola wird zu mir kommen, und wir werden Fußball spielen.

Die Sommerferien werden gut sein!

Tatjana Prodanov, Tijana Nikolić und Kristijan Fišteš 7.1

Meine Sommerferien Ich werde in den Sommerferien verreisen, aber auch zu Hause sein.

Ich werde ans Meer, nach Čanj fahren.

Dort werde ich schöne Umgebungen aufsuchen. In Čanj werde ich auch mit Freunden in den Vergnügiungspark gehen.

Natürlich werden wir auch in die Disko gehen.

Ich habe am 4. Juli Geburtstag. Zu meiner Geburtstagsparty werden meine Freunde kommen. Wir werden eine schöne Party organisieren.

Ich werde auch nach Österreich fahren, zu meiner Schwester und meinem Bruder.Wenn ich zu Hause bin, wered ich Computer spielen.

Ich werde eine schöne Sommerferien haben.

Jana Stajić 7.1

In meinem Zimmer Ich habe ein Zimmer. Mein Zimmer ist groß.

Ich muss mein Zimmer aufräumen. Ich lerne dort.

Ich mache die Hausaufgaben an meinem Schreibtisch. Ich kann in meinem Zimmer Musik hören.

Mein Zimmer ist schön und ich schlafe dort.

Szabó Tamás 5.3

Im Geschäft Kunde: Verkäuferin: Kunde: Verkäuferin: Kunde: Verkäuferin: Kunde: Verkäuferin: Kunde: Verkäuferin: Kunde: Verkäuferin:

Guten Tag! Guten Tag! Kann ich dir helfen?

Ich möchte einen Rock kaufen.

Welche Größe?

15 Welche Farbe?

Rot Wie gefällt dir dieser Rock?

Er gefällt mir sehr.

Möchtest du noch etwas?

Nein, danke. Auf Wiedersehen!

Auf Wiedersehen!

Zdravka Bortot und Dragana Capač Capa 5.1

24. oldal