Bethlen News 2015 október

2015. OKTÓBER, II. évfolyam, 10. szám • 13

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

„AZ IGAZSÁG VÉDELMÉBEN ÉS A SZERETET SZOLGÁLATÁBAN” Budavári Könyvünnep | Mátyás király a Magyarság Házában Arany János titkai | Honfoglalás | A katalán választásokról Az új román zászlótörvény

1

2

w

Bús nép (részlet)

Rajtunk tatár dúlt – de mi csak mulattunk, Rajtunk török száguldott – de mi csak torzsalkodtunk; Nyakunkon oly soká német ült – de mi csak megoszlottunk; Elbuktak sorra szabadsághőseink – de mi értük tort ültünk; Országunk nagy része elveszett – de mi sírva vigadtunk; Fejünket orosz nyomja víz alá – de mi felszabadultunk...

Ravasz István az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzben vesztette életét, 18 éves korában.

1

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsu­zsanna, Gazsó Dániel, dr. Ferenc Viktória, György Katalin, Márton Mónika, Papp Szilamér Zsolt, dr. Rabec István, dr. Seres Zsuzsanna, Zavacsán György | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

Ravasz István1

Tartalom 6 Budavári Könyvünnep

16 „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában”

28 Mátyás király a Magyarság Házában

34 Arany János titkai

Médiatámogató:

4

Honfoglalás

38

A katalán választásokról a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben

42

Választás után, választás előtt

50

Az új román zászlótörvény elfogadásának hatása a székely zászló használatára

56

A hónap képe

66

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

Budavári Könyvünnep Csángó és finn vendégekkel

6

7

A A tizenharmadik Budavári Könyvünnephez kapcsolódóan nyílt meg szeptember 4-én Petrás Mária kiállítása vallásos témájú kerámiáiból a Magyarság Háza Kosztolányi termében, majd került sor a Szentháromság téren a Moldvai menyekező c. előadás bemutatására, amit táncház követett a Somos együttessel. A moldvai csángók kincsei elnevezésű programsorozat szemmel láthatóan tetszett a közönségnek: a kiállításmegnyitón lépni alig lehetett, a tér megtelt az ősbemutatóra, majd az emberek sötétedésig táncoltak Mindenki gazdagabb lett: aki kapta a kincseket, az is, és aki adta, az is. Több százan lehettünk, magyarok és külföldiek egyaránt. Ez volt szeptember 4-én késő délutántól kezdődően, nem sokkal azután, hogy Nagy Gábor Tamás, az első kerület polgármestere megnyitotta a könyves seregszemlét a Mátyás-templomtól néhány méterre, a Szent István-szobor tövében felállított nagyszínpadon, ahol az egybegyűlteket köszöntötte Tytti Isohookana-Asunmaa, volt finn kulturális és oktatási miniszter, az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának egykori tagja (akit egyébként csángómentő munkájáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki 2011-ben).

8

9

10

11

12

13

14

15

„Az igazság védelmében

16

és a szeretet szolgálatában” Márton Áron püspök életét bemutató kiállítás a Magyarság Házában

17

18

19

20

A Szeptember 26-án megnyílt a Márton Áron-kiállítás a Magyarság Házában. Köszöntőt mondott Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója. A kiállítást bemutatta Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője.

Közreműködött a marosvásárhelyi Mustármag Együttes.

A megnyitó után dr. Jakubinyi György szentmiset celebrált a harmincöt éve elhunyt Márton Áron püspök tiszteletére, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyástemplom). A kiállítás 2015. november 30-ig tekinthető meg.

A belépés díjtalan.

21

22

23

24

25

26

27

Mátyás király a Magyarság Házában

28

29

„Váratlan találkozás a rég halottnak hitt, ám meglepően életvidám uralkodóval. Vagy ő nem is az igazi Mátyás király? Csak egy álruhás színész? Vasárnap délután minden kiderül. Gyertek, és hozzátok magatokkal a szüleiteket meg a nagyszüleiteket is, a szülők és a nagyszülők pedig a gyerekeiket és az unokáikat!”

Ezekkel a szavakkal invitáltuk a közönséget szeptember végén a Magyar Népmese Színház előadására a Magyar Népmese Napja, azaz Benedek Elek születésnapja alkalmából. És valóban, itt járt a Magyarság Házában Mátyás király (meg Beatrix királyné, meg a kolozsvári bíró, meg Okos Katica, meg Mujkó, meg Kinizsi Pál, meg a Fekete Sereg) meg a Közönség...

30

31

32

33

34

Arany János titkai Takaró Mihály irodalomtörténész előadása nem szokványos megközelítésben mutatta be Arany János költészetét és életét szeptember végén, mégpedig Petőfi Sándor, Caius Valerius Catullus, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, William Shakespeare, Gyulai Pál, Horváth János, József Attila, Radnóti Miklós és Ipolyi Arnold segítségével. (Takaró tanár úr legközelebb Vörösmarty Mihályról tart előadást a Magyarság Házában, október 13-án.)

35

36

37

38

Honfoglalรกs 39

40

41

A katalán választásokról Szakértők szerint Madridnak és Katalóniának tárgyalnia kellene

42

a Nemzetpolitikai Kutat贸int茅zetben

43

Madridnak és Katalóniának tárgyalnia kellene a tartomány jövőjéről, hogy megelőzzék a politikai válságot - hangzott el a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) Választás vagy népszavazás? Katalónia elszakadásának kérdése az előrehozott tartományi választások fényében című hétfői rendezvényén.

Tóth Norbert, az NPKI külső munkatársa arról beszélt, hogy Madrid nagyon komolyan veszi azt, ami az elmúlt években Katalóniában történt. A vasárnapi választás pedig abból a szempontból mindenképpen történelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy nagyon magas – 77 százalékos – volt a részvételi arány. Ez azt mutatja, hogy a katalánok minden eddiginél komolyabban vették a helyzetet.

A kutató szerint az lenne a legjobb, ha a felek tárgyalóasztalhoz ülnének, ennek lenne értelme, mert akkor legalább meglenne az esélye annak, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás szülessen. Addig kellene tárgyalnia Madridnak és Katalóniának, amíg mindkettejüknek elfogadható egyezségre jutnak.

Mint mondta, ez azért is előnyös lenne, mert a spanyol belső jog egyértelműen kimondja, hogy nem lehet kiválni az államból, kivéve, ha ebbe Madrid beleegyezik.

Tóth Norbert azzal kapcsolatban, hogy az EU mit tenne, ha Katalónia függetlenedne (és ezzel feltehetően elvesztené Spanyolország részeként jelenleg élvezett EU-tagságát), kijelentette: gazdasági teljesítménye miatt az uniónak szüksége lenne Katalóniára, és bár túlélné az elvesztését, «luxus lenne elengedni».

44

45

Az elemző szerint a jelenlegi helyzetnek az a kockázata, hogy „ha felülkerekedik az az érzület, hogy külön könnyebb, mint együtt”, az komoly eseménysorozatot indíthat el Spanyolországban és Európában is.

A szakértő úgy látja, bár jogi akadályai vannak a katalán függetlenségnek, a mostani helyzetből esetlegesen adódó politikai válság „szétfeszítheti” az amúgy is nehéz helyzetben lévő országot.

Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója kifejtette: gyakori érv a katalán függetlenedés mellett, hogy a tartomány többet fizet be a spanyol közös kasszába, mint amennyit onnan kap. Ez nem meglepő azonban, hiszen Katalónia a leggazdagabb spanyol tartomány – mutatott rá, hozzátéve: Németország is többet fizet be az európai uniós kasszába, mint amennyit onnan kap.

A kutató azt is elmondta, hogy Katalóniának bizonyos állami kiadásokat most nem kell fizetnie, például a hadsereg vagy a diplomáciai hálózat fenntartásának költségeit. Ha viszont Katalónia független lenne, más költségei lennének az önálló állam finanszírozásának, mint most a tartománynak.

Vélhetően Katalónia a függetlenedéssel amit megnyerne a vámon, elveszítené a réven, vagyis nem sokat változna az anyagi helyzete – magyarázta.

Nagy Sándor Gyula közölte: sok nagy spanyol cég – köztük katalán vállalatok is – félnek attól, hogy Katalónia egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget, és ezzel elveszítenék a közös európai piacot.

Hangsúlyozta ugyanakkor, a katalánoknak biztosítani kellene a jogot, hogy eldönthessék, mit akarnak, ahogyan 46

47

London is megengedte a skótoknak, hogy megvitassák a lehetőségeket és népszavazást tartsanak Skócia jövőjéről. Ezzel szemben Madrid mindenre nemet mond és még tárgyalni sem hajlandó - mondta.

Nagy Sándor Gyula megjegyezte: a szélsőbaloldali párt, a Podemos, a görög Sziriza „testvérpártja” nagyon rosszul szerepelt a vasárnapi választáson, súlyos kudarcot szenvedett, és ez rontja a kilátásait a decemberi országos választásokon is.

A csaknem végleges eredmények szerint a Junts pel Sí (Együtt az igenért) függetlenségi párttömörülés

48

nyerte a vasárnapi katalán regionális parlamenti választásokat, és bejutott a törvényhozásba egy másik függetlenségpárti erő is. A pártok ellentétesen értékelik az eredményt. Az önálló Katalónia létrehozásáért kiálló politikai erők a függetlenség győzelmét látják a választási eredményben a megszerzett képviselői mandátumokra hivatkozva, míg a többiek szerint a katalánok többsége nem akarja az elszakadást, mert összességében kevesebb mint 50 százalékuk szavazott erre.

(MTI-BN)

49

Választás után, választás előtt Katalónia és a függetlenség dilemmája

A Spanyolország hatodik legnagyobb területű és második legnagyobb lélekszámú autonóm közösségében 2015. szeptember 27-én tartott előrehozott parlamenti választás a katalán és spanyol belpolitika mellett az Európai Unió jövőjére is jelentős hatással lehet.

Az időközi törvényhozási voksoláson rekordszámban (77,44%) vettek részt a választók, vagyis a katalóniai lakosság – az esemény jelentőségét megkérdőjelezni igyekvő hangok ellenére – komoly jelentőséget tulajdonított a választásnak és elhitte, hogy a spanyol alkotmányos akadályok ellenére egy politikai aktus is dönthet Katalónia státuszáról. A választást megelőző hónapokban és években jelentős átrendeződés ment végbe a katalán pártrendszerben. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a katalán politikai életet lényegében 1978, vagyis a jelenleg 50

hatályos spanyol alkotmány elfogadása óta meghatározó Konvergencia és Unió (CiU) nevű pártszövetség 2015 nyarán feloszlott. A CiU szétesésének oka a függetlenség ügyének felvállalása vagy éppenséggel fel nem vállalása volt. Ebben a vitában Artur Mas katalán elnök és egyúttal a pártszövetség valamint a liberális-jobbközép, de a Liberális Internacionálé tagjaként politizáló Katalán Demokratikus Konvergencia (CDC) elnöke a függetlenség szinte bármi áron való kivívása mellett, míg a CiU másik komponense, a jobbközépkereszténydemokrata Katalán Demokratikus Unió (UDC, amely egykori partnerével szemben az Európai Néppárt pártjaihoz tartozik) a független Katalóniát csak a spanyol kormány jóváhagyása esetén tudta volna elképzelni. A CiU felbomlását időközi parlamenti választás kiírása előzte meg és az UDC-ből kivált egy csoport (Katalónia Demokratái), amely csatlakozott a Mas elnök által a szeptemberi választásokra alapított Együtt az Igenért (JxSí) nevű választási szövetséghez. A JxSí négy politikai csoportból, a CDC-ből, a már említett Katalónia Demokratáiból, a részben a Katalán Szocialista Pártot elhagyó képviselőkből alakult Baloldali Mozgalomból és egy Katalónia történelme szempontjából kiemelt fontosságú politikai pártból, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevű formációból jött létre. A JxSÍ tagjai között relatíve nagy ideológiai törésvonal van, ugyanakkor Artur Mas célja világos volt, a függetlenségpárti szavazatokat lehetőség szerint egyetlen tömb mögé állítva maximalizálni kell és minden világnézeti célt háttérbe kell szorítani Katalónia teljes függetlenségének eléréséig. Ez a törekvés csak részben sikerült, ugyanis a JxSí nem tudta megszerezni a barcelonai parlament 51

mandátumainak abszolút többségét, hanem csak közel 46 százalékát, ráadásul a leadott összes függetlenségpárti szavazatnak csak mintegy 78-80 százalékát sikerült besöpörnie. Egyrészt a „fontolva haladó” UDC-re leadott százezer szavazat elveszett – ezzel a párt közel negyven év után kiesett a parlamentből – míg a Népi Egység Jelöltjei (CUP) nevű függetlenségpárti ökoszocialista-marxista és tőkeellenes, néhol anarchisztikus jeleket is mutató párt jelentősen javított korábbi eredményén (3 mandátum) és 10 képviselőt küldhet a katalán parlamentbe. A JxSí sikere ugyanakkor, hogy az UDC korábbi szavazóbázisának nagy részét meghódította (a CiU-n belül általában az összes szavazat egyharmadára volt szokás mérni az UDC erejét), igaz ez sem volt elég az abszolút többség megszerzéséhez.

A katalán parlament tervezett függetlenségi nyilatkozatának elfogadásához Artur Mas-nak szüksége lesz a CUP képviselőinek szavazatára is, velük együtt viszont gond nélkül abszolválható ez a feladat. A katalán függetlenséget elutasító pártok közül meggyengültek a hagyományos összspanyol pártok, mint amilyen a jobbközép Néppárt (PP) és a balközép Katalónia Szocialista Pártja (PSC), megerősödtek viszont az utóbbi esztendőkben megjelent részben anti-establishment, részben pedig új típusúnak mondható pártok, mint amilyen a liberális-centrista Polgárok (C) nevű párt és a Podemos nevű országos protesztpártot és néhány zöld/baloldali kispártot tömörítő „Katalónia – Igen, képesek vagyunk rá” (CSP) nevű pártszövetség.

Artur Mas-nak nem lesz könnyű létrehoznia az új katalán kormányt, hiszen a függetlenség kérdésének a választási kampány középpontjába állításával kiélezte a 52

politikai helyzetet és a CUP már most is jól láthatóan csak jelentős áldozatok – köztük a költségvetést jelentősen érintő szociális kiadások növelése – hozása esetén hajlandó támogatni a JxSí-t a katalán útiterv megvalósításában.

Mégis valószínűnek tűnik, hogy a katalán függetlenség elérését vagy legalábbis az autonómia további szélesítését karriercélnak tekintő Artur Mas előbb vagy utóbb, de megszerzi a CUP támogatását a függetlenségi útitervhez. A politikai akadályok mellett természetesen jogi gátjai is vannak a katalán függetlenségnek esetleg autonómiabővítésnek. Közismert, hogy a hatályos spanyol alkotmány alapján Katalónia nem tud jogszerűen kiválni az államból. Részben emiatt is Katalónia teljes függetlensége pillanatnyilag nem tűnik a nemzetközi joggal összeegyeztethetőnek még akkor sem, ha egy katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása nem is volna szükségképpen ellentétes a nemzetközi joggal.

Nem kétséges, hogy a szeptember 27-i választással Spanyolország súlyos alkotmányos és politikai válságba sodródhat, amelyet a két érdekelt fél, azaz Madrid és Barcelona közötti tárgyalások sorozatával lehet csak feloldani. A spanyol alkotmány módosítása középtávon elkerülhetetlennek látszik, hiszen például egy Katalónia számára esetlegesen a függetlenség alternatíváját jelenthető szövetségi berendezkedésű Spanyolország létrehozására is alkotmánymódosításra, még inkább új alkotmányra volna szükség. Lehetőség volna emellett kockáztatni is, vagyis a spanyol alkotmányt tárgyalásos alapon és oly módon módosítani, hogy a katalán függetlenségről népszavazást lehessen tartani skót mintára, viszont a 53

gyengülő népszerűségű madridi kormány feltehetően inkább időhúzásra és Artur Mas és vele a függetlenségi narratíva népszerűségvesztésére aspirál majd.1

„Véleményem szerint – írja Nagy Sándor Gyula, aki Tóth Norbert mellett a Nem­zet­ po­li­tikai Kutatóintézet 2015. szeptember 28-án tartott, Választás vagy népszavazás?

Kata­lónia elszakadásának kérdése az előrehozott tartományi választások fényében c. rendezvényének vendégelőadója volt – egy hipotetikus függetlenné válás után rö­ vid (maximum 1 év), közép- (1–3 év) és hosszú távú (3–10 év) hatásokat kellene meg­kü­lönböztetnünk. A rövid távú hatások (még ha nem is számolunk a spanyol erő­szakszervezet bevetésével) igen kellemetlenek lesznek. Az európai uniós jog u­g ya­ nis nem ad lehetőséget az „államutódlás” megvalósítására a tagállamok szét­vá­lása esetén, ezért valamilyen különmegállapodás és az EU-s szerződések – igen való­ szí­nűt­len – (egyhangú) módosítása nélkül Katalónia új államként kezdheti meg az éle­tét, a nemzetközi jog iránymutatásai alapján. Vagyis „új” államként a felvételét kell kérnie az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe, így az EU-ba is. Ez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg felvételt nem nyer, az ország „harmadik államnak” fog minősülni […] A felsorolt események következtében a Katalóniában működő spa­nyol és multinacionális cégek sürgősen máshova teszik át a székhelyüket, mi­ vel mind a forráshoz jutás (az Európai Központi Bank csak európai uniós bankok­ nak ad hitelt, stb.), mind az egységes belső piacon való megmaradás (vám- és admi­nisztrációmentes kereskedelem stb.) fontos tényező marad számukra. Ezzel kapcsolatban már hangzottak el konkrét bejelentések, és kevésbé konkrét „hírek” is napvilágot láttak arról, hogy egyes cégek vagy cégcsoportok a függetlenség egyoldalú kikiáltásakor máshová fognak települni. Továbbá biztosra vehető a tőzsdéken a ka­ talán cégek részvényei árának a csökkenése, sőt esetleg átmeneti tőzsdei pá­nik is.

A közép- és hosszú távú negatív hatások minimalizálásának a feltétele a Spa­nyol­ or­szággal és az EU minden tagállamával való rendezett viszony. A Koszovó kapcsán Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia által képviselt álláspont ismeretében egyértelműen kijelenthető, hogy ez már önmagában komoly kihívás lesz.” (Nagy Sándor Gyula: A katalán választások eredménye és a függetlenség ára. KKI Elemzések, E-2015/37.)

1

54

55

Az új román zászlótörvény elfogadásának hatása a székely zászló használatára

56

57

2015 júniusában fogadták el Romániában azt a törvényt, amely a területi-közigazgatási egységek jelképhasználatának módszertanára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Ezt megelőzően a területi-közigazgatási egységek kizárólagos hatáskörébe tartozott a saját jelképek elfogadása, külön jogszabály nem tartalmazott erre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel szemben létezik egy törvény, amely az állami címer és pecsét használatát szabályozza: a 102/1992-es törvény harmadik fejezetének rendelkezései lehetőséget adnak az állami hatóságok számára, hogy kidolgozzák saját címerüket. A 10. cikk szerint a Kormány határozattal fogadja el a tervezetet, miután az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság szakvéleményét is kérvényezi. Hasonló eljárásra épül a zászlók engedélyeztetése is.

A törvény A román Hivatalos Közlöny 2015. június 11-i, 412. számában közzétett 141/2015-ös számú törvény három fejezetre tagolódik. Az első fejezet a törvény hatályát, az elfogadás módszertanát és a zászló kinézetére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A jogszabály szerint minden területi-közigazgatási egység saját zászlótervezetet fogadhat el, amelyet nyilvános vitára kell bocsátani, hogy az ott lakók is kifejthessék véleményüket a tervezettel kapcsolatban.

Ezek után az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság szakvéleményét is szükséges kikérni, majd a zászlótervezet a Kormány elé kerül, amely határozattal 58

fogadja el azt. Látható tehát, hogy a Kormány jóváhagyása nélkül egyetlen zászló sem válhat egy közigazgatási egység hivatalos jelképévé.

A törvény szövege szerint a zászlónak méreteiben azonosnak kell lennie Románia és az Európai Unió zászlajával, továbbá nem tartalmazhatja más országnak a jelképeit. Ezenkívül két területi-közigazgatási egységnek nem lehet azonos a zászlaja. A törvény további kikötése, hogy a zászlón szereplő jelkép nem sértheti a nemzeti szimbólumokat.

A lobogóra felkerülhet a 102/1992-es törvény által szabályozott közigazgatási címer és a település neve is.

Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a 20%-ot, az adott kisebbség anyanyelvén is felkerülhet a felirat, a román nyelvű szöveggel megegyező méretű betűkkel.

A második fejezet a zászló kitűzésére és használatára vonatkozik. A jelképek a közigazgatási hatóságok székhelyének homlokzatára, illetve a helyi érdekeltségű közintézményekre tűzhetők ki, de csak Románia és az Európai Unió hivatalos zászlajával együtt. Mindemellett a zászló helyi protokolláris események alkalmával is használható. A törvény előírja, hogy a területi-közigazgatási egység zászlóinak száma nem haladhatja meg Románia és az Európai Unió zászlóinak számát és méretben is azonosak kell legyenek.

A zászlótörvény utolsó fejezete a szankciók meghatározását tartalmazza. A törvény be nem tartása kihágásnak minősül és 5 ezertől 10 ezer RON-ig (1100–2200 euró) terjedő pénzbírsággal büntetendő. A helyhatóságok 59

60

61

vezetői, azaz a polgármesterek, illetve a megyei tanács elnökei esetében a szabálysértés megállapítása és a büntetés kiszabása a helyi kormánybiztosok jogkörébe tartozik.

Természetes és jogi személyek esetén a helyi rendőrség az illetékes.

A bírság kiegészítéseként a törvényi rendelkezéseknek nem megfelelő zászló is elkobzása kerül.

Székely zászló Az elmúlt évek során több peres eljárás is megindult a székely zászló kitűzésével kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy az új zászlótörvény a jogviták eldöntését segíti majd elő, viszont a zászlótörvény nem erre a problémára ad választ, mivel nem tartalmaz a közösségi szimbólumok használatára vonatkozó rendelkezéseket. A törvény a területi-közigazgatási egységek, azaz a községek, városok és megyék esetében nyújt eligazítást a saját jelkép elfogadására és használatának módszertanára.

Fontos kiemelni a különbséget a közigazgatási egységek jelképei és a kisebbségi közösségek jelképek között.

A közigazgatási egységek mesterségesen kialakított területi entitások, szemben a kisebbségi közösségekkel, amelyek önszerveződőek és valamely kulturális, nyelvi, vallási vagy más identitáselem szerint különülnek el a többségtől.

62

A zászlóperek 2013 elején kezdődtek, amikor a Kovászna megyei kormánybiztos felszólította a helyi közigazgatási hatóságok vezetőit, hogy az állami intéz­mé­nyek homlokzatáról távolítsák el a székely zászlót, mivel az nem jogszerűen van kihelyezve. A türelmi idő lejártával öt Kovászna megyei polgármester ellen peres eljárás indult, amelyben a bíróság elmarasztalta őket törvénytelen zászlóhasználatért. Fontos megjegyezni, hogy amíg nem létezett jogi szabályozás a területi-közigazgatási egységek zászlóhasználatára vonatkozóan, a területi-közigazgatási egységek egyszerű tanácsi határozattal fogadhatták el saját jelképeiket.

Az új, 141/2015-ös zászlótörvény kihirdetése után Kovászna megye az új eljárás betartásával már el is fogadta a régi, a bíróság által betiltott zászlóját, amely az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság véleményezése és a kormányhatározat megszületése után hivatalosan is kikerülhet a közintézmények homlokzatára, Románia és az Európai Unió zászlója mellé.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez a zászló nem azonos a székely zászlóként a köztudatban levő jelképpel. Sőt, mivel a törvény egyértelművé teszi, hogy két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlója, ezért tulajdonképpen el is lehetetleníti azt, hogy több település vagy megye a székely zászlót fogadja el hivatalos jelképként.

A további vitás kérdéseket így valóban rendezi a 141/2015ös törvény, ám nem a székely zászló használatának engedélyeztetése révén.

63

64

65

66

A HÓNAP KÉPE

1 ÉVES A MI, MAGYAROK KIÁLLÍTÁS. ÜNNEPELD VELÜNK AZ ÉVFORDULÓT!

Október 21. ELÔESTE 1800 1900

Fényfestés a Magyarság Háza épületén Bagossy Brothers Company koncert

Október 22. SZÜLETÉSNAP 1000, 1200, 1400 órától 1400–1600 1900 órától

Tárlatvezetések a Mi, magyarok kiállításban sok meglepetéssel Honfoglalás kori bemutatók, játékok Baricz Gergô és bandája koncert

1000 – 1600 Folyamatosan zajló programok Izolda Népi Játékai Legyél Te a vár kapitánya és úrnôje!

Huszár hagyományok

67

68