Bethlen News 2015 NPKI különszám

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

KÜLÖNSZÁM

Előszó A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) 2011 novemberében mutatkozott be. Alapítása óta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működik, helyileg a Budai Várnegyed patinás épületében, a Magyarság Házában található. A Kutatóintézet néhány munkatársa az alapítást megelőzően részt vett a 2011. novemberi Magyar Állandó Értekezleten elfogadott a Magyar nemzetpolitika – a nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum kidolgozásában.

A Kutatóintézet szak­mai felügyeletét a Minisz­ter­ elnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára gyakorolja. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozásának célja az volt, hogy egy olyan, tudományos sztenderdek szerint működő intézmény jöjjön létre, amely a kutatási eredményeket a politika számára értelmezhető, hasznosítható formában tudja közvetíteni, ezáltal pedig hozzájáruljon a nemzetpolitikai döntések, programok hatékonyságához.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet céljait három nagyobb cso­ port­ba lehet sorolni: a tudás megszerzése és összegzése, a tudás meg­jelenítése, valamint a tudás átadása. A kutatóintézet létrehozása óta aktív tevékenységet folytat ezeken a területeken: • közreműködik a Nemzetpolitikai Államtitkárság nemzetpolitikai stratégiával összefüggő tevékenységében, ennek kapcsán állásfoglalásokat terjeszt elő, háttéranyagokat, gyorselemzéseket, kutatási elemzéseket készít; • a nemzetpolitika területén aktuális kérdésekkel foglalkozó konferenciákat, szemináriumokat kezdeményez, szervez és bonyolít le; • kapcsolatot tart a feladatkörével összefüggő kérdésekben érintett társadalmi szereplőkkel, intézményekkel, a külhoni magyarok társadalmi szerveivel; • javaslatokat dolgoz ki a külhoni magyar közösségek helyzetének alakulásával kapcsolatos magyar kormányzati politika alakítására; • feladatkörével összefüggően biztosítja a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntései megalapozottságát.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai: Ferenc Viktória, PhD (kutató), Gazsó Dániel, doktorandusz (kutató), Kántor Zoltán, PhD (igazgató), Papp Szilamér Zsolt (kutató, titkár), Rákóczi Krisztián, doktorandusz (kutató), Illyés Gergely (külső munkatárs), Harrach Gábor, PhD (külső munkatárs), Tóth Norbert, PhD (külső munkatárs), Ludányi András, PhD (önkéntes munkatárs)

3

4

Nyelv(használat) a gyakorlatban Konferencia és kiállítás az Anyanyelv nemzetközi napja alkalmából

Fodor János (Babes Bolyai Tudományegyetem)

5

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, annak a halálos áldozatokkal is járó diáklázadásnak az emlékére, amely Bangladesben tört ki 1952. február 21-én, mert az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) már több konferenciát szentelt a nyelvi jogok témakörének, s ennek mintegy folytatásaként, idén február 19-én olyan kutatásokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők, amelyek a külhoni magyarok anyanyelvhasználatának gyakorlati lehetőségeit vizsgálták. Kántor Zoltán, az intézet igazgatója

6

Grezsa István, miniszteri biztos és dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója

a konferencia megnyitóján elmondta: a magyar nyelv megmaradása a mindennapi használaton múlik. Az ezt követő előadások pedig arra próbáltak meg rávilágítani, hogy a szomszédos országokban a kisebbségi nyelvhasználatot jellemző jogi lehetőségekkel mennyire tudnak/akarnak élni a magyar kisebbség képviselői, s ha akadozik a jogérvényesítés, akkor annak milyen okok állnak a hátterében.

A nemzetközi anyanyelvi nap apropóján, a konferencia zárásaként megnyílt az Igen, tessék! mozgalom „Kincses többnyelvűség Kolozsváron” című kiállítása, amely március közepéig megtekinthető a Magyarság Házában.

7

Zsigmond József (Mikó Imre Jogvédő Szolgálat), Bethlendi András és Talpas Botond (Igen, tessék! mozgalom), Toró Tibor (Sapientia EMTE) Kalmár Ferenc, miniszteri biztos

8

9

Médiaszereplések A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai – egyrészt az általunk rendezett konferenciák apropóján, másrészt aktuális nemzetpolitikai és kisebbségi kérdések kapcsán – rendszeresen vendégei a külhoni és magyarországi médiának.

Leggyakrabban az M1, a Duna TV, a Duna World, a Hír TV, az Echo TV, a Kossuth Rádió, az Inforádió, a Lánchíd Rádió, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Közszolgálat és a Transindex riporterei, újságírói keresik fel intézetünket. Rendezvényeinkről rendszeresen beszámol az MTI, aminek köszönhetőn híreink a külhoni magyar portálokra is felkerülnek.

Ferenc Viktória a Duna World műsorában

10

Szórványkonferencia November 15-én ünnepeltük a Magyar Szórvány Napját. A Magyarság Háza egész napos programmal várta az érdeklődőket, amelynek keretében tudományos tanácskozásra is sor került a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében. A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, majd Kántor Zoltán (igazgató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Bodó Barna (elnök, Szórvány Alapítvány), Tátrai Patrik (tudományos főmunkatárs, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet), Papp Z. Attila (igazgató, MTA TK Kisebbségkutató Intézet), Kerekes Zoltán (tanító, a Bástya Egyesület elnöke), valamint Fazekas Anna (Petőfi Program, programkoordinátor, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) tartottak előadást.

11

Nemzetpolitikai képzések A nemzetpolitika oktatása A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2012-től fokozatosan bevezette a nemzetpolitika oktatását a közigazgatásban és az egyetemi képzésben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kezdeményezésére és kutatói közreműködésével 2013 óta oktatjuk A nemzetpolitika elméleti és intézményi alapjai című tantárgyat. Évente többszáz diák vizsgázik ebből a tantárgyból. A nemzetpolitika külön fejezetet kapott a Közigazgatási alapvizsga tananyagában 2013-tól. Azóta mindenki, aki leteszi az alapvizsgát, nemzetpolitikai alapismereteket szerez.

A közigazgatási dolgozók számára 2012 óta a Nem­­zetpolitikai Kutatóintézet félévente két­ napos Nemzetpolitikai továbbképzést biztosít.

Al­kalmanként 60-80 közigazgatási dolgozó választja a 11 kre­ditpontot érő, akkreditált képzést.

2013 novemberében jelent meg a Nemzetpolitikai alapismeretek: közszolgálati tisztviselők számára (szerkesztő: Kántor Zoltán) c. könyv. A kötet elsősorban a közigaz­gatás­ ban dolgozók képzése érdekében született, de haszonnal for­ gathatják az egyetemi képzésben részt vevő hallgatók, vagy a nemzetpolitika iránt érdeklődő laikusok is. A könyv nem 12

csak a különböző nemzetpolitikai képzések alaptankönyve, hanem bekerült az ELTE, az NKE, valamint a PPKE által / tanterve szerint oktatott kisebbségpolitikai, nemzetpolitikai témájú órák kötelező bibliográfiájába. Lét­rehoztuk a Nemzetpolitika oktatása honlapot, amelyen mintegy 150 tanulmány segíti a részletesebb ismeretekre vágyókat.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által 2012 óta szervezett Nyári egyetemen külhoni joghallgatók sajátíthatják el a nemzetpolitikáról szóló tudásanyagot. Az Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai rendszeresen részt vesznek a Kőrösi Csoma Sándor Program és 2015-től a Petőfi Program ösztöndíjasainak oktatásában. Az NPKI munkatársai tartják a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzésén a Magyar nemzetpolitika és kisebb­ségi jogok tantárgyat.

Mint eddig is, munkatársaink eleget tesznek különböző egyetemi meghívásoknak, ahol egyegy nemzetpolitikai témáról tartanak előadásokat. Az elmúlt években az Andrássy egyetemen, a PPKE-n, az ELTE-n, az NKE-n, a veszprémi egyetemen, a szegedi egyetemen és a BBTE-n tartottunk előadásokat.

13

Anyanyelv és Brüsszel Az anyanyelv hivatalos világnapja alkalmából az Európai Parlament brüsszeli székhelyén az európai kisebbségi nyelvek jövőjéről értekeztek a „Nyelv, identitás, hatalom” c. konferencián. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Kántor Zoltán a külhoni magyarok nyelvi jogait és lehetőségeit ismertette.

On the occasion of the International Mother Language day a conference entitled „Language, identity, power” was held about the future of minority languages. The participants were discussing about the future of minority languages in the European Parliament Brussels. The director of the Research Institute for Hungarian Communities Abroad Dr. Zoltán Kántor gave a speech about the language rights and chances of minority Hungarian communities.

14

Értjük egymást?

Tudós tanácskozás autonómiáról és terminológiáról Magyarság Háza, 2015. november 13.

15

Könyvek • Eplényi Kata – Kántor Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás: a magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai.

Budapest: Lucidus, 2012.

• Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetpolitikai alapismeretek.

Budapest: NKTK, 2013.

• Kántor Zoltán: A nemzet intézményesülése a rendszerváltás utáni Magyarországon. Budapest, Osiris, 2014.

• Tóth Norbert: A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata. Nemzetközi jogi és összehasonlító jogi analízis.

Budapest, L’Harmattan, 2014.

• Kántor Zoltán (szerk.) - Herner-Kovács Eszter (társszerk.): Autonomies in Europe : Solutions and Challenges. Budapest, L’Harmattan, 2014.

• Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória: Nyelvi jogaink és lehetőségeink. Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak. Budapest, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2014.

16

Zoltรกn Kรกntor (ed.) โ ข Autonomies in Europe: Solutions and Challenges

Zoltรกn Kรกntor (ed.)

Autonomies in Europe:

Solutions and Challenges

17

Nemzetpolitika a nemzetközi porondon (részlet Kántor Zoltánnal készült interjúból)

A Kis túlzással állíthatom, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet a legtöbb jelentős európai – a kisebbségi kérdéssel, állampolgársággal, autonómiával, kisebbségi oktatással és nyelvhasználattal foglalkozó – kutatóintézet munkatársai ismerik. Akár személyesen, akár úgy, hogy informálódtak rendezvényeinkről, olvasták angol nyelvű kiadványainkat, elemzéseinket. A legtöbb ilyen intézmény munkatársaival kapcsolatban vagyunk, előadnak rendezvényeinken, és minket is meghívnak az ő rendezvényeikre. Van még tennivaló, de úgy gondolom, 18

hogy egy négy éve létező, öt munkatárssal rendelkező intézet részéről ez nagy eredmény. Hogy csak a nemzetközi porondot említsem, előadtunk New Yorkban, Uppsalában, Dubrovnikban, Grazban, Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Flensburgban, Wroclavban, Brüsszelben, Rómában, Tartuban. (Összesen, a Kárpát-medencében munkatársaink mintegy 150 tudományos előadást tartottak az elmúlt négy évben).

Az ilyen kapcsolatok nem csak a tudás áramlását , hanem nemzetközi beágyazottságunkat is biztosítják.

Ez többek közt azért is fontos, mert egyes kérdésekben a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet keresik meg a külföldi kutatók, hogy tájékozódjanak a magyar álláspontról. Ennek kapcsán ki kell emelnem, hogy minden esetben sikerült árnyalni előzetes álláspontjukat. Ehhez részünkről a jó angoltudás mellett a szakmai hitelesség elengedhetetlen.

Ezt azzal vívtuk ki, hogy kiadványaink, szakmai előadásaink a tudományos életben elfogadott standardokat veszik figyelembe.

Minden konferenciának – akár mi szervezzük, akár elő­ adóként veszünk részt mások által szervezett konferenciákon – kettős célja van: egyrészt tanulunk, megismerjük a kortárs megközelítéseket, problémákat, másrészt pedig, hogy megismertessük a magyar nemzetpolitikát és a külhoni magyarság helyzetét. Kihangsúlyoznám, hogy ezt szigorú szakmai, tudományos szabályok szerint tesszük. Hiszek abban, hogy a magyar nemzetpolitika – mint egyébként minden más ország nemzetpolitikája – legitim, és az tekinthető természetesnek, hogy az anyaország támogatja a külhonban élő nemzettársait.

19

Kutatások a külhoni magyar szakképzés fejlesztéséért

Ahogy az már hagyománnyá vált, a Nemzetpolitikai Államtitkárság az idei évre is tematikus évet hirdetett, ezúttal „2015 – a külhoni magyar szakképzés éve” címmel. A program lépéseinek hatékonyságát kívánja segíteni a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) azzal, hogy minél részletesebben felméri a külhoni magyar szakképző intézmények és a helyi munkaerőpiac viszonyát. Az NPKI munkatársaival a vonatkozó háttérkutatásokról beszélgettünk.

20

– Milyen adatok álltak rendelkezésre a tematikus év meghirdetése előtt a külhoni magyar szakképzés területén?

– Ferenc Viktória: Már a tavalyi év utolsó hónapjaiban – mintegy a tematikus év előkészítéseként – munkatársaimmal megpróbáltuk feltárni, összegyűjteni és rendszerezni a külhoni magyar szakképzés területén fellelhető tudásanyagot. A témában megjelent publikációkból, statisztikai adatok alapján regionális és összegző háttérjelentéseket készítettünk a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérésére. Már ebben a fázisban azzal kellett szembesülnünk, hogy a külhoni oktatásnak ez a szintje egy kevéssé kutatott területnek számít, ezért mindenképpen szükségesnek láttuk, hogy akár önálló, akár együttműködésben megvalósuló empirikus kutatásokat indítsunk 2015-ben.

– Milyen kutatásokat folytat a Nemzetpolitikai Kutatóintézet?

– Papp Szilamér Zsolt: Miután felismertük, hogy mennyire kevés információ áll rendelkezésünkre akár a magyarországi, akár a külhoni magyar szakoktatásról, merjünk nagyot álmodni alapon elterveztük, hogy e program keretében elindítjuk a legnagyobb empirikus bázissal rendelkező Kárpát-medencei tudományos kutatást. Az elméleti koncepciónk az volt, hogy hozzunk létre egyfajta „párbeszédet a készségek nyelvén”, amelybe a tudomány módszerével bevonjuk az érintett feleket, ugyanis a szakiskolából kikerülő diák, csakis akkor fog boldogulni a munka világában, 21

hogyha rendelkezik bizonyos készségekkel. A kutatás első fázisában felkerestük az összes Kárpát-medencei szakiskola vezetőjét, ahol kérdőíves módszerrel az iskola működéséről és struktúrájáról érdeklődtünk. Második lépésben az összes külhoni magyar szakoktatásban tanuló diákkal kitöltetünk egy kérdőívet, ahol egyebek mellett feltérképezzük az iskolaválasztás motivációit, a diák pályaválasztási aspirációit, migrációs szándékát.

Alapesetben a diákok az informatika teremben online töltik ki a kérdőívet, de ahol nem megoldható, oda vagy elvisszük személyesen, vagy pedig eljuttatjuk hozzájuk postai úton. Harmadik lépésben pedig a helyi munkaadókat keressük meg, és érdeklődünk a náluk gyakorlatozó szakiskolások készségeiről, annak érdekében, hogy javaslatokat tudjunk megfogalmazni a képzésre vonatkozóan.

– Vannak-e más együttműködő partnerei az Intézetnek ebben a projektben?

– P.Sz.Zs.: Természetesen szoros együttműködésben vagyunk a Nemzetpolitikai Államtitkársággal, de a kutatás szervezésében sok segítséget kaptunk a külhoni pedagógusszövetségektől, és más partnerektől, akik közül külön kiemelném a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács oktatási referensét.

– F.V.: Egy munkaerő-piaci kutatás kapcsán a HÉTFA Elemző Központ és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Középeurópai Segítő Szolgálata (Central European Service for Cross-Border Initiatives – CESCI) is partnerünk. Ebben a kutatásban a saját vizsgálatainkat jól kiegészítő kvalitatív 22

(interjús) módszerekkel gyűjtünk adatokat Kárpátmedence-szerte gazdasági mikrorégiókban gondolkodva.

– Milyen stádiumban vannak ezek a kutatások, és mikorra várhatóak az eredmények?

– F.V.: Gyakorlatilag az összes szakiskola vezetőjével sikerült a kérdőívet kitöltetnünk, ami nem volt könnyű feladat, de minden nehézség egyben kihívás is. Jelen pillanatban közel 5000 diák töltötte ki a rájuk vonatkozó kérdőívet, és április folyamán tervezzük elindítani a vállalkozókkal történő adatfelvételt. Reményeink szerint május elejére minden típusú adatfelvételt le tudunk zárni, és onnantól kezdve nekiállhatunk az adatok feldolgozásának.

– F.V.: Az interjús kutatásban most zárjuk a pilot szakaszt, ami arra szolgált, hogy két mikrorégió (Beregszász és Topolya körzete) példáján módszertanilag tökéletesítsük a kutatást. Itt is májusra várhatóak a Kárpát-medencei szintű elemzések.

– Hogyan hasznosulnak a kutatás eredményei?

– P.Sz.Zs.: Elsősorban azt szeretnénk, ha a külhoni magyar szakoktatás magasabb presztízst vívhatna ki magának, ezért olyan készségalapú oktatásfejlesztő javaslatokat kell megfogalmaznunk a nemzetpolitikai döntéshozóknak és az egyes iskoláknak, amelyek igazodnak a régiók munkaerő-piaci elvárásaihoz. Végül is a mottó: újítsuk meg együtt a külhoni magyar szakképzést!

A 23

KUTATÁSOK

2015-ben kutatási szempontból a prioritást a szakképzés évéhez kapcsolódó kutatások jelentették, de a korábbi tematikus évekhez (óvodások, kisiskolások, felsősök éve) kötődő kutatások is folytatódtak.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság „2015, a külhoni magyar szakképzés éve” elnevezésű tematikus programjához kapcsolódóan a Nemzetpolitikai Kutatóintézet több feltáró kutatást is végzett azzal a céllal, hogy egy olyan tudásrendszert alakítson ki, ami egyrészt a magyar nyelvű szakképzést folytató külhoni intézmények vezetőit támogatja fejlesztési döntéseik meghozatalában, másrészt segíti az Államtitkárság külhoni intézmények működését érintő tanácsadási és támogatási tevékenységét.

KUTATÁSOK SZÁMOKBAN A négy legnagyobb határon túli magyar régióban (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) az alábbi kutatásokat végeztük a szakképzés évéhez kapcsolódva: 24

• ÁTMENET - magyar tannyelvű általános iskolák vég­ző­ seinek továbbtanulási hajlandóságát (szakképzés vagy elméleti képzés) felmérő online kérőíves kutatás – összesen 1258 diák • A külhoni magyar nyelvű szakképzést biztosító intézmények katasztere – összesen 145 intézmény • A külhoni magyar szakképzésben tanuló diákok átfogó kérdőíves vizsgálata – összesen 7782 diák • A vállalkozói szféra igényeinek felmérése interjúk és kérdőívek segítségével - összesen 81 vállalkozó A Hétfa Elemző Központ és a Határon Átnyúló Kezde­mé­ nye­­zések Közép-európai Segítő Szolgálata (Central Euro­ pean Service for Cross-border Initiatives, CESCI) együtt­ működésével 2015 nyarán került sor „A külhoni magyar szakképzés helyzetét bemutató térségi jelentések ki­alakítása” című kutatási program megvalósítására, mely­ nek során az egyes szakképző intézmények működésének jellemzőit munkaerő-piaci környezetük, versenytársaik, a szakképzési kínálat többi szereplőjének bemutatásával igyekeztünk a munkaerő-piaci körzetek szintjén megragadni.

A projekt keretében összesen 13 külhoni térségben (Kolozs megye, Maros megye, Kovászna megye, Észak-Bácska körzet [Szabadka város, Kishegyes és Topolya községek], Észak-Bánság körzet [Ada, Magyarkanizsa és Zenta községek], Ungvári járás, Nagyszőlősi járás, Beregszászi járás, Dunaszerdahelyi járás, Rimaszombati járás, Tőketerebesi járás, Muravidék, Eszék-Baranya megye) került sor egységes módszertan szerinti statisztikai adatelemzésre és több mint száz strukturált interjú elkészítésére.

25

26

27

A 2015-ös év elején az Omnibus Kft-vel közös kutatást indítottunk „Emberi tényező” az oktatásban – pedagógushallgatók pályaorientációs vizsgálata címmel, amelynek egyszerre van relevanciája (a képzési szakaszban) a felsőoktatás és a szakképzés, (a pedagógushallgatók későbbi elhelyezkedése által) az alapfokú oktatás területén, hiszen a kutatás által megismerhettük, hogy a jövő tanítói és óvodapedagógusai milyen pályaelképzeléssel rendelkeznek.

A pedagógusi pályával kapcsolatos motivációikat, a szakma iránti elhivatottságukat, a képzésről és az azt biztosító intézményekről alkotott véleményüket papíralapú kérdőívek segítségével vizsgáltuk. Összesen 1868 kérdőívet sikerült kitöltetnünk, amely teljeskörű lekérdezésnek feleltethető meg a külhoni magyar nyelvű óvodapedagógusi és tanítóképzés területén.

Régiónként ez a következőképpen néz ki: – Erdélyben: 1150 kérdőív – Felvidéken: 332 kérdőív – Kárpátalján: 192 kérdőív – Vajdaságban: 194 kérdőív Intézetünk továbbra is napirenden tartja a külhoni magyar nyelvhasználat feltérképezésének témáját. Kárpátalja esetében készítettünk több fókuszcsoportos beszélgetést és egyéni interjúkat a magyar nyelv hivatalos használati lehetőségéről, a magyar kisebbség tagjainak viszonyulásáról, jogismeretéről és jogtudatosságáról.

Elkezdődött a szlovákiai magyarság választási eredményeinek vizsgálata országos, járási és település szinten.

28

A világban szétszórtságban élő magyarok egymás kö­zöt­ti, valamint Magyarországgal való kapcsolatainak ápo­lásához és erősítéséhez, elengedhetetlen a különböző országokban működő magyar szervezetek, magyar nyelvű médiumok és egyéb intézmények (egyház, cserkészet, hétvégi iskola stb.) jelenlegi helyzetének, kialakulásának, igényeinek és szükségleteinek ismerete. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet több forrást is felhasználva folyamatosan dolgozik ennek az átfogó ismeretanyagnak az összeállításán, bővítésén.

A kutatóintézet a háttéranyagok, kutatási jelentések elkészítésében másodlagos adatelemzést is alkalmaz, ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy a szomszédos országok statisztikai hivatalaitól beszerezzük a nemzetiségi adatokat.

4+2=

29

Több beleszólást Negyvenmillió ember él kisebbségben az Európai Unióban

Potápi Árpád János

Vincze Loránt

30

Hans Heinrich Hansen

31

32

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében, a Magyarság Házában rendezték meg május 19-én Az európai kisebbségvédelem kihívásai c. konferenciát.

Az eseményt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Előadást tartott Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Vincze Loránt, a FUEN alelnöke. Zárszót mondott Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. „Az európai nemzeti kisebbségek egy hangon szólalnak meg az Európai Unióban, amikor jogi normarendszer megteremését kérik, amelynek alapja a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés. Az EU elutasítását követően a kisebbségek úgy látják, hogy az EU demokrácia-deficittel küszködik, hiszen szőnyeg alá söpri egy olyan kérdésnek a rendezését, amelyet korábban maga azonosított értékként” – jelentette ki Vincze Loránt kedden, május 19-én Budapesten, az Európai kisebbségvédelem kihívásai című, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett nemzetközi konferencián. (Erdély Ma) Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa. [...] Hans Heinrich 33

Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár. [...] Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg – közölte. (Erdély Ma)

34

35

Konferenciák a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben

Andreas Gross

Schöpflin György

Berényi József

Pásztor István

A Nemzetpolitikai Kutatóintézetnek az elmúlt négy év alatt mintegy 50 szakmai konferenciája volt, ezeken mintegy 270 előadó adott elő, ebből a fele külföldi, és ezen belül mintegy 30 nyugati előadó tartott előadást. Kutatók, politikusok, nagykövetek, nemzetközi szervezetek vezetői, és civil szféra képviselői adtak elő konferenciáinkon. A Magyarság Háza a külhoni magyarságról szóló tudományos rendezvények kiemelt központjává vált.

36

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Minority Rights in Practice (2011) A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács stratégiái (2012) Nemzetfelfogások – Konzervatív nemzeteszme (2012) Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpátmedencében (2012) Helyhatósági választások Romániában (2012) Trends and Directions of Kin-State Policies in Europe and Across the Globe (2012) Parlamenti választások Ukrajnában, 2012 (2012) Ethnic parties in Eastern- and Western-Europe (2012) Parlamenti választások Romániában (2012) Hálózatok és közösségek (2013) Autonómia - Devolúció – Népszavazás (2013) Autonómia: közigazgatás és kisebbségi jogok (2013) Territorial Autonomies in Europe: Solutions and Challenges (2013) Iskolaválasztás: Nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés (2013) Göröngyös úton: Autonómia, regionális átalakítás, polgári kezdeményezés (2013) Diaspora Engagement – Governmental and Civil Approaches (2013) A szlovákiai megyei választások értékelése (2013) Anyanyelvhasználat külhonban – a jogi lehetőségektől a megvalósításig (2014) A szerbiai előrehozott parlamenti választások értékelése (2014) A szlovákiai államfőválasztás értékelése (2014) Iskola és képesség (2014) Választások után: magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben (2014) 37

• Erdélyi és felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben (2014) • Függetlenségi népszavazás Skóciában - értelmezések és kitekintés (2014) • A vajdasági magyar nemzeti tanácsi választás értékelése (2014) • Választások Ukrajnában: magyar szempontok (2014) • Magyar jelöltek a romániai elnökválasztáson (2014) • A szlovákiai helyhatósági választások értékelése (2014) • „ÁTMENET” – külhoni magyar iskolaválasztás, alap- és középfok közötti iskolai átmenet (2014) • Nyelv(használat) a gyakorlatban (2015) • Választás vagy népszavazás? Katalónia elszakadásának kérdése az előrehozott tartományi választások fényében (2015) • A tanári munka hatása az oktatásra - pedagógushallgatók a fókuszban (2015) • Autonómia 2.0 avagy az autonómia továbbfejlesztésének kérdése az aalandi választások tükrében (2015) • A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai (2015) • Önkormányzati választások Ukrajnában, 2015 (2015) • Magyarok szórványban: esélyek, lehetőségek, kihívás (2015) • A felvidéki magyar oktatás (2015) • 2015 a külhoni magyar szakképzés éve – Záró konferencia (2015)

38

A Kisebbségkutatás folyóirat évente négy alkalommal jelenik meg

39

Munkatársaink tanulmányai, 2012-2015 válogatás

• Illyés Gergely: Vegyes párt vagy átszavazás? Magyar Kisebbség, 2012. 1-2. sz.

• Herner-Kovács Eszter: Szerbiai választások 2012 – a szét­ forgácsolt magyar politika. Kisebbségkutatás, 2012. 2. sz.

• Illyés Gergely – Székely István Gergely: A 2012-es romániai helyhatósági választások tanulságai. Kisebbségkutatás, 2012. 2. sz.

• Kántor Zoltán: Nemzetépítés és nemzetpolitika: az identitás intézményesítése. Nemzeti Érdek, 2013. 2. sz.

• Kántor Zoltán: Nemzet és állam: a magyar állam és a külhoni magyarok. Iustum Aequum Salutare, 2013. 2 sz.

• Rákóczi Krisztián: Előrehozott parlamenti választások Szlovákiában – 2012. a magyar politikai esélyek csökkenése. Kisebbségkutatás, 2012. 2. sz.

40

• Illyés Gergely – Kántor Zoltán: Románia 1989 után. Külügyi Szemle, 2012. 4. sz.

• Illyés Gergely: Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban.

Kisebbségkutatás, 2012. 4. sz.

• Ferenc Viktória: A határon túli magyar felsőoktatás tannyelve – interjúelemzések Dél-Szlovákiából és Kárpátaljáról. Kisebbségkutatás, 2013. 1. sz.

• Herner-Kovács Eszter: Szerbiai választások 2012. Az új szerb politikai erőtér és az elmúlt egy év tanulságai, különös tekintettel a magyar érdekképviselet alakulására. Magyar Kisebbség, 2013. 2. sz.

• Kántor Zoltán: Nemzetpolitika: a magyar modell. Nemzeti Érdek, 2013. 3. sz.

• Ferenc Viktória: Kereső kutatók – a kárpátaljai magyar doktoranduszok egzisztenciális, magánéleti és szakmai kihívásai. Kisebbségkutatás, 2013. 3. sz.

• Ferenc Viktória: Language-in-education policies at minority higher education – the case of Hungarian communities in Transcarpathia (Ukraine) and in South-Slovakia (Abstract).

ICML XIV. University of Graz, Austria, Plurilingualism Research Unit. 2013.

• Kántor Zoltán: Nation, national minority: the significance of definition. In Dácz Enikő (szerk.): Minderheitenfragen in Ungarn und in den Nachbarlandern im 20. und 21.

Jahrhundert. Baden-Baden: Nomos, 2013.

• Kántor Zoltán: Nemzetpolitikai átalakulás: eo ipso új állampolgársági keretek. In Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.

41

• Ferenc Viktória: School choice in Subcarpathia. The case of Beregszász (Berehovo) Minority Studies, 2013. 15. sz.

• Herner-Kovács Eszter: 2012 Elections in Serbia. New Political Landscape in Belgrade, Reduction of Minority Hungarian Representation. Minority Studies, 2013. 15. sz.

• Herner-Kovács Eszter: Challenging the Conventional Wisdom on Ethnic Lobby Success in the United States: the Case of HHRF. Minority Studies, 2013. 15. sz.

• Herner-Kovács Eszter – Kántor Zoltán: Kin-state Policies in Europe. Minority Studies, 2013. 16. sz.

• Ferenc Viktória: Nyelvet tanulni, továbbtanulni, „létesülni” − többségi iskolaválasztási stratégiák Beregszászban.

Kisebbségkutatás, 2013. 4. sz. 98-121.

• Csernicskó István, Ferenc Viktória: Hegemonic, regional, minority and language policy in Subcarpathia: a historical overview and the present-day situation. Nationalities Papers: The Journal of Nationalism and Ethnicity. Volume 42, Issue 3, 2014, 399-425.

• Herner Kovács Eszter – Illyés Gergely – Rákóczi Krisztián: Külhoni szavazatok a 2014-es magyar országgyűlési választásokon. Kisebbségkutatás, 2014. 2. sz.

• Illyés Gergely – Rákóczi Krisztián: Európai parlamenti választások a Kárpát-medencében – magyar szempontból.

Kisebbségkutatás, 2014. 2. sz.

• Herner-Kovács Eszter: Előrehozott parlamenti választások Szerbiában 2014-ben. Kisebbségkutatás, 2014. 2. sz.

• Rákóczi Krisztián: Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel. Kisebbségkutatás, 2014. 2. sz.

42

• Ferenc Viktória: Ami a nemzetközi mérésekben nem látszik: tanulói kompetenciák Kárpátalján. Kisebbségkutatás, 2014. 4. sz. 188-221.

• Herner-Kovács Eszter: Nation Building Extended: Hungarian Diaspora Politics. Minority Studies, 2014. 17. sz.

• Illyés Gergely – Rákóczi Krisztián: European Parliamentary Elections in the Carpathian Basin in 2014. Minority Studies, 2014. 17. sz.

• Kántor Zoltán: Hungary’s Kin-State Politics, 2010– 2014. Minority Studies, 2014. 17. sz.

• Ludányi András: The Origins of Diaspora Consciousness in the Hungarian American Experience. Minority Studies, 2014. 17. sz.

• Gazsó Dániel: Egy definíció a diaszpórakutatás margójára.

Kisebbségkutatás, 2015. 3. sz.

• Illyés Gergely: Államfőválasztás Romániában – Klaus Johannis és az „új szavazók”. Kisebbségkutatás, 2015. 1. sz.

• Rákóczi Krisztián: Két választás Szlovákiában: a megyei és a helyhatósági választások eredményei. Kisebbségkutatás, 2015. 1. sz.

• Kántor Zoltán: Nemzetpolitika és állampolgárság.

Pro Minoritate, 2015. 3. sz.

• Papp Szilamér Zsolt: Szakiskola és kompetencia. In: Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Burus-Siklódi Botond (szerk.): Szakképzés, együttműködés, társadalmi modernizáció.

A romániai magyar szakképzés helyzete és fejlesztési lehetőségei. Alutus, Csíkszereda, 2015.

43

Nemzetpolitika nemzetkรถzi porondon Amerikรกba mentek

44

New Yorkban, a Columbia Egyetemen április utolsó hetében tartották szakterületünk legfontosabb konferenciáját, a 20th Annual ASN World Convention-t. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa (Ferenc Viktória), külső munkatársa (Tóth Norbert) és volt munkatársa (HernerKovács Eszter) tartottak előadást a konferencián.

Ferenc Viktória „Ukraine’s Language Law in a Multi-ethnic Region – Transcarpathia” című előadásában a 2012-ben elfogadott még ma is érvényben lévő ukrán nyelvtörvény gyakorlati alkalmazását vizsgálta kárpátaljai magyarok szempontjából.

Herner-Kovács Eszter „Engaging Young Hungarian Americans through Birthright Journey: Perspectives of Hungary’s New Diaspora Politics” címmel tartott előadást a ReConnect Hungary program résztvevőivel készített interjúk alapján a program hatásait vizsgálva a diaszpórában élő magyar fiatalokra.

Tóth Norbert, külső munkatársunk a „Post-Conflict Regionalism and Autonomy” c. panel moderálására kapott felkérést.

45

Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

Az európai kisebbségvédelmi ellenőrző mechanizmusok működtetését és hatékonyságát gyengítik a Velencei Bizottság elnökének a kolozsvári kisebbségvédelmi konferencián tett megállapításai. A többség-kisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusoktól terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák a valóság palástolásával csak csökkentik a megoldás esélyeit.

Románia Külügyminisztériuma, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 2015. április 30-án konferenciát szervezett abból az alkalomból, hogy Románia húsz ével ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács keretében kidogozott és elfogadott Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Meglátásunk szerint a konferencia megszervezésének körülményei, valamint az ott elhangzottak meglehetősen jól illusztrálják Románia kisebbségpolitikáját: miközben a román külügyminiszter modellértékűnek nevezte az ország kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és hangsúlyozta, hogy annak lényege az érdekeltek bevonása a döntéshozatalba, a 46

konferenciára meg sem hívták az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t. Hasonlóképpen nem küldtek meghívót a román állam kisebbségkutatással foglalkozó tudományos kutatóintézetének, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sem.

A konferencián felszólalt Gianni Buquicchio, az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületének, az ún. Velencei Bizottságnak az elnöke, aki – mielőtt a BBTE díszdoktorává avatták – kifejtette: bár az általa vezetett intézménynek nem feladata az egyes országok kisebbségvédelmi rendszerének monitorizálása, úgy tapasztalta, hogy Románia kiemelten figyel a Keretegyezménynek és más nemzetközi dokumentumoknak a betartására.

Gianni Buquicchio helyesen állapította meg, hogy a Velencei Bizottság tevékenységének homlokterében nem a kisebbségvédelem áll, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az a megállapítása, hogy Románia példaértékűen figyel a vállalt nemzetközi kötelezettségei betartására. Az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Ezek betartását külön erre a célra felállított bizottságok ellenőrzik, ezért szokatlan diplomáciai megoldásnak számít, hogy a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága előadói minőségben nem képviseltette magát az általa ellenőrizendő egyezményről szóló konferencián, a Velencei Bizottság elnöke pedig – mintegy átvéve a Tanácsadó Bizottság szerepét –, sarkos véleményt fogalmazott meg az egyébként szűkebb szakterületén kívül 47

eső kérdésben. Amennyiben a Tanácsadó Bizottság képviselői is jelen lettek volna a kolozsvári eseményen, valószínűleg nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy Románia már több mint egy éve késlekedik a Keretegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes.

Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a Velencei Bizottság elnöke az ország kisebbségpolitikáját illető elismerő szavakkal – különösen azzal a megállapítással, hogy a román hatóságokat ténylegesen foglalkoztatja a Keretegyezmény és az alkalmazandó sztenderdek tiszteletben tartása – gyengíti az Európa Tanácsnak a két kisebbségvédelmi egyezmény monitoringjával kapcsolatos tevékenységét, ezáltal megkérdőjelezi a Tanácsadó Bizottság munkáját.

Gianni Buquicchio figyelmen kívül hagyja továbbá az ET egyéb szerveinek a román kisebbségvédelemmel kapcsolatos megállapításait is. A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) tavaly publikált jelentése a nemzeti szimbólumok kapcsán rámutatott a román hatóságok következetlen gyakorlatára, a vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatos problémákra és a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztaló ítéletei végrehajtásával kapcsolatban is egyre szembetűnőbb elutasító magatartásra Románia részéről.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter a konferencia felszólalójaként kifejtette, hogy az Európa Tanács különböző 48

monitoring-jelentései elismerték az ország kisebbségvédelmi rendszerének hatékonyságát. A valóság ezzel szemben az, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának legutóbbi monitoringja során a Szakértői Bizottság a közigazgatási nyelvhasználatot illetően az ország által vállalt 16 bekezdés, illetve pont közül csupán egyet minősített teljesítettnek a magyar nyelv vonatkozásában, kettővel kapcsolatban további információk szolgáltatására szólította fel az országot, a többit pedig csak részben látta teljesítettnek. Külön érdekesség, hogy a konferenciának otthont adó város, Kolozsvár kirívó példája annak, hogy az ország nem tesz eleget a Szakértői Bizottságnak a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb leszállítására vonatkozó felhívásának, ezáltal a 16 százalékban magyarok által lakott városban nem érvényesülhetnek a kétnyelvűségre vonatkozó jogszabályok.

Sőt, a város vezetősége még a kétnyelvű településtáblát sem hajlandó kihelyezni a város bejárataihoz, ennek érdekében még a bírósági eljárástól sem riadt vissza.

Bogdan Aurescu arról is beszélt, hogy az etnikai alapú területi autonómia nem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. A politikus ezzel a román közbeszédben meglehetősen gyakran alkalmazott szókapcsolattal azt a látszatot keltette, hogy a Romániában élő magyarok etnikai alapon kérnének területi autonómiát, miközben a területi autonómia értelemszerűen nem lehet „etnikai”, hiszen egy területre vonatkozik, nem pedig egy etnikai csoportra. A fogalmi zavar mellett azonban mindenképpen ki kell emelnünk, hogy amennyiben a tárcavezető a területi autonómia intézményére gondolt, úgy 49

az európai példák éppen azt mutatják, hogy az hatékony konfliktuskezelő eszköz a kisebbségvédelemben. Ezt ismerte el legutóbb az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is a Kalmár-jelentésként ismert dokumentum megszavazásával (amely az ET-keretében elfogadott korábbi határozatokra és ajánlásokra épít), ám úgy tűnik, hogy Románia ezt a jelentést sem tekinti iránymutatónak maga számára.

Bár a konferenciára nem kapott meghívást, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor levélben jelezte fenntartásait a Velencei Bizottság elnökének. Ebben kifejtette, hogy „ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén”. Az RMDSZ elnöke levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket. Hasonlóképpen vélekedett a konferenciáról és annak üzenetéről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnök is, aki elmondta: „ezen a konferencián sok szép dolgot mondtak, épp csak a valóságról nem esett szó”. Az SZNT elnöke egy listát is átadott Bogdan Aurescunak és Gianni Buquicchio munkatársának, amelyben pontszerűen felsorolták, hogy Románia hogyan szegi meg a Keretegyezmény előírásait.

A Velencei Bizottság elnökének, valamint a román külügyminiszternek az értékelése a román kisebbségvédelmi rendszerről már csak azért sem lehet helytálló, mert – amint arra a két szervezet is rámutatott – számtalan ügy jelenleg is megoldatlannak tekinthető, sőt, még a meglévő jogszabályok betartása terén is súlyos gondok merülnek fel.

50

Gianni Buquicchio a konferenciát követően egy interjúban is kifejtette nézeteit a kisebbségi kérdésről, amelyben leszögezte, hogy a kisebbségi probléma egyre kevésbé fontos Európában.

Ezzel kapcsolatosan utalnunk kell rá, hogy a Velencei Bizottság elnökének véleményével ellentétben az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére való odafigyelés fontosságát az Európai Parlament legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt is felismerte, sőt, épp az elmúlt hetekben szervezett nyilvános közmeghallgatást a kérdésben. Ezen az eseményen a kérdés nemzetközi szakértői és a kisebbségi közösségek képviselői is úgy vélekedtek, hogy óriási szakadék tátong a jogi szabályozások és a gyakorlati tapasztalatok között.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a Románia területén élő őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének értékelése során az adott közösségek megmaradásának, az identitás megőrzésének és újratermelésének szemszögéből ajánlatos megítélni a folyamatokat. Ebben a tekintetben a kisebbségi közösségek képviselői által megfogalmazott meglátások és igények mellőzése rendkívül súlyos hiba. A hasonló kicsengésű konferenciák az érintett közösségek jogos felháborodását váltják ki, hiszen hivatkozási alapul szolgálhatnak a kormányok számára. Összességében megállapítható, hogy a meglévő jogszabályok szelektív, esetleges végrehajtásával, valamint a többségkisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusaival terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák – abban a formában, ahogyan azt megszervezték – sajnos nem járulnak hozzá a kérdés megfelelő kezeléséhez és a többség-kisebbség viszony rendezéséhez.

51

• Milyen messze világíthatnak az őrtüzek? - Kivilágították Székelyföld határait szombat este (2015. október 27.)

• Választás után, választás előtt – Katalónia és a függetlenség dilemmája (2015. október 12.)

• Az új román zászlótörvény elfogadásának hatása a székely zászló használatára (2015. szeptember 20.)

• A Kisebbségvédelmi Keretegyezmény szerbiai monitoringja - sikeres magyar érdekérvényesítés az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában (2015. július 15.)

• Ukrán közigazgatási reform és kisebbségi érdekképviselet (2015. július 1.)

• Új választási törvény Romániában – csak az államfő kihirdetésére vár a jogszabály (2015. június 27.)

• Az RMDSZ-delegáció washingtoni látogatásának jelentősége (2015. június 15.)

• Kisebbségvédelme vagy államvédelem? (2015. május 6.)

• Az RMDSZ 12. Kongresszusának tanulságai (2015. április 21.)

• Van-e magyar kérdés Romániában? (2015. március 9.)

• A jogbiztonság elvét sérti az állampolgársági rendelet (2015. február 11.)

• A külföldön élő élő élő állampolgárok szavazati joga parlamenti választásokon, az EU-n kívüli európai országokban (2015. február 2.)

52

• Románia és az ukrán válság - az ukrajnai román kisebbség védelme háttérbe szorult (2015. január 28.)

• Prioritásként kell kezelni a nemzetiségi arányok alapján kialakított választási körzeteket Ukrajnában – véli az EBESZ (2015. január 14.)

• A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása (2015. január 8.)

• Államfőválasztás Romániában - első és második forduló (2014. november 18.)

• Magyar nemzeti tanácsi választás Vajdaságban (2014. október 29.)

• Függetlenségi népszavazás Skóciában: túlmutató hatások (2014. szeptember 23.)

• Anyanyelvhasználat külhonban: utak a törvény paragrafusától az élő jogig (2014. június 16.)

• Európai parlamenti választások Romániában (2014. május 29.)

• Megmaradt a felvidéki magyarság brüsszeli képviselete (2014. május 27.)

• Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia (2014. május 15.)

• A külföldön lakóhellyel rendelkező állampolgárok szavazati joga parlamenti választásokon az Európai Unió tagállamaiban(2014. május 13.)

• EP-választások 2014: magyar jelöltek (2014. május 9.)

• Megalakult az új kormány Szerbiában (2014. április 30.)

• Európa Tanácsi határozat a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól (2014. április 15.)

• Külhoni voksok a 2014-es parlamenti választásokon (2014. április 7.)

53

• A kisebbségi autonómiához való jog kérdése a nemzetközi jogban (2014. április 1.)

• Előrehozott választást tartottak Szerbiában (2014. március 24.)

• Szlovák államfőválasztás: mérsékelt magyar siker (2014. március 20.)

• A kisebbségek védelme az európai pártok és az EP-ben képviselettel rendelkező jelentősebb szervezetek választási programjában (2014. március 20.)

• Kormányátalakítás Romániában (2014. március 11.)

• Véglegesek a magyar pártok listái a szerbiai előrehozott választásokra (2014. március 3.)

• Kisebbségek nyelvi jogai Ukrajnában: a 2012-es nyelvtörvény eltörlése és az új törvénytervezet (2014. február 26.)

• Franciaország jelentős lépést tett a Nyelvi Karta ratifikációja érdekében (2014. február 17.)

• Alkotmánymódosítás Romániában. Lehetőség vagy veszély? (2014. február 12.)

• A gagauz autonómia perspektívái (2014. február 11.)

• Állampolgárság, szavazás (2014. február 6.)

• A szerbiai alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsi törvény több szakaszát (2014. február 4.)

• Politikai játékszerré vált a kettős állampolgárság kérdése (2014. február 3.)

54

• European Citizens Initiative: a legal (political) instrument for advocating the protection of national minorities in the European Union? (July 13, 2015) • Minority protection or state protection? (May 11, 2015) • Is there a „Hungarian issue” in Romania? (March 18, 2015) • The re-nationalization of the Székely Mikó High School of Sepsiszentgyörgy (February 17, 2015) • The Slovak ministerial decree on the verge of the principle of legal certainty (February 12, 2015) • OSCE prioritizes the establishment of electoral districts that take into account the settlement of national minorities (January 19, 2015) • Enhanced representation of minority interests in the EP: the significance of transborder Hungarian mandates (June 12, 2014) • There is nothing new under the sun: minority rights, dual citizenship, and autonomy (May 22, 2014) • Resolution of the Council of Europe on the situation and rights of national minorities (April 16, 2014)

55

Könyvheti kutatóintézeti kiadványok Az Ünnepi Könyvhét idén 2015. június 4–8. között, immáron nyolcvanhatodszor került megrendezésre. A neves eseményen a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is jelen volt saját kiadványaival, valamint munkatársainak önálló publikációival. Az intézet két tudományos folyóirata, a magyar nyelvű Kisebbségkutatás és az angol nyelvű Minority Studies a Lucius Kiadó pavilonjában volt megtekinthető és megvásárolható. Tóth Norbert A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata című könyvét a L’Harmattan Kiadó standján lehetett fellapozni. Továbbá a Ludányi András gondozásában megjelent Cseh Tibor: Csernátontól a Reménység taváig című kötet a Fekete Sas Kiadónál; míg Kántor Zoltán A nemzet intézményesülése a rendszerváltás utáni Magyarországon az Osiris Kiadónál volt megtalálható.

Az utóbb említett két szerző június 7-én, vasárnap délután dedikált a Vörösmarty téren.

56

57

58

Tusvรกnyos 26

59

A huszonhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében felállított Bethlen Gábor Sátor nyújtott helyszínt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tusnádfürdői programjainak 2015. július 22. és 24. között.

Az első nap délelőttje a csángókról szólt. A moldvai magyarok kulturális és nyelvi sajátosságainak megőrzését tárgyaló kerekasztal beszélgetést énekszó, mese és táncbemutató színesítette: „a kicsikéknek kell, tartozzanak utánunk” – jegyezte meg büszkén az egyik mesemondó csángó kislány nagyapja. Ezt követően a 2015 – a Külhoni magyar szakképzés éve program került napirendre. Az eseményt az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás aláírása tetőzte, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői szentesítettek.

60

Másnap, július 23-án a nemzetpolitika intézményeit mutatták be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyarság Háza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai.

Koradélután, kutatók, üzletemberek, valamint civil mozgalmak vezetőinek részvételével kerekasztal beszélgetést tartottak A pénz anyanyelven beszél – Nyelvhasználat és gazdasági vonatkozások címmel. Ez a nap a külhoni magyar oktatás helyzetképének megvitatásával ért véget: „Nem az az elsődleges, hogy mit vagy hogyan tanítunk, hanem hogy miért” – foglalta össze az elhangzottakat a panel moderátora.

A harmadik napon, július 24-én két kerekasztal beszélgetésben is megvitatásra kerültek a kettős állampolgárság elméleti és gyakorlati kérdései. A Bethlen Gábor Sátor utolsó programja az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a Kisebbségkutatás folyóirat legújabb, 2015/2 tematikus (diaszpóra) számának bemutatása volt, egybekötve A magyar diaszpóra – Migráció című kerekasztal beszélgetéssel.

61

A Bethlen Gábor Sátor programjainak szereplői Aáry-Tamás Lajos (oktatási biztos, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala) Bethlendi András (Igen, tessék! mozgalom) Bodó Barna (egyetemi docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Burus-Siklódi Botond (elnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) Czomba Sándor (államtitkár, Nem­ zetgazdasági Minisz­té­rium) Czunyiné Bertalan Judit (államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma) Csenteri Levente (ügyvezető igazgató, Combridge) Csibi Krisztina (igazgató, Magyarság Háza) Dunai Márk Bence (ösztöndíjas, Kőrösi Csoma Sándor Program) Erdei Ildikó (pszichológus, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) Ferenc Viktória (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­in­tézet)

Ferencz Éva (kapcsolattartó, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Magyarfalu) Ferencz István Szabolcs (ügyvezető igazgató, MOL Társasági Kapcsolatok) Gazsó Dániel (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutatóintézet) Görög Dóra (jogi munkatárs, Kisebbségi Jogvédő Intézet) Grezsa István (miniszteri biz­tos, Miniszterelnökség Nem­ zetpolitikai Állam­tit­kár­ság) Hajnal Virág (stratégiai főreferens, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Kántor Zoltán (igazgató, Nem­ zet­politikai Kutatóintézet) Kontrát Károly (parla­men­ti államtitkár, Belügy­minisz­ térium) Illyés Gergely (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­inté­zet) Mihály Erzsébet (támogatásfinanszírozási igazgató, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.) 62

Mile Lajos (főkonzul, Magyar­or­ szág Főkonzulátusa, Kolozs­vár) Milován Orsolya (főosztályvezető, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Morvai Tünde (kutató, MTA Kisebbségkutató Intézet) Orbán Balázs (kutatási igazgató, Századvég) Pálffy Ilona (elnök, Nemzeti Választási Iroda) Pálffy István (kijelölt nagykövet, Magyarország Nagykövetsége, Dublin) Palotás József (főigazgató-he­ lyettes, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) Papp Szilamér Zsolt (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­inté­zet) Papp Z. Attila (igazgató, MTA Kisebbségkutató Intézet) Petres László (tanár, Lujzikalagor) Polgár László (elnök, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Magyarfalu) Polgár Róbert (plébános Mura­ ke­resztúr, Magyarország, Magyarfalu)

Potápi Árpád János (államtitkár, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Pozsony Ferenc (néprajzkutató, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet) Román István (helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium) Székely István (ügyvezető alelnök, Romániai Magyar Demokrata Szövetség) Szesztay Ádám (főkonzul, Magyarország Főkonzulátusa, Kassa) Szoták Szilvia (kutató, Nyelvstratégiai Intézet) Talpas Botond (Igen, tessék! mozgalom) Tiboldi László (alelnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) Wetzel Tamás (helyettes államtitkár, Minisz­ terelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Zsigmond Barna Pál (főkon­ zul, Magyarország Főkon­ zulátusa, Csíkszereda) 63

64

65

12. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyvárad 2015. augusztus 9–15.

A Három év kihagyás után idén ismét megszervezték a Kárpátmedencei Nyári Egyetemet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel száz határon túli és magyarországi résztvevővel. A nyári egyetem központi témája a demográfia és a migráció volt. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet részéről Rákóczi Krisztián „A felvidéki magyarok demográfiai helyzete és választói magatartása”, Papp Szilamér Zsolt „Az iskoláskorúak demográfiai helyzet a Kárpát-medencében” és Illyés Gergely „Az erdélyi magyarok demográfiai helyzete és választói magatartása” címmel tartottak előadást.

66

IllyĂŠs Gergely

67

Kisebbségvédelem

Immár negyedik alkalommal került megrendezésre a Kisebbségvédelem Európában elnevezésű nyári egyetem, 2015. július 5 és 12 között, Máriabesnyőn.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös szervezésű nyári táborában külhoni magyar egyetemisták vettek részt, különböző szakokról, mint például jog, nemzetközi kapcsolatok, társadalomtudományok. A meghívott előadók a kisebbségvédelem terén jártas szakemberek voltak.

A megnyitón Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója hangsúlyozta mennyire fontos a szakmai ismeretek elsajátítása, hogy a résztvevő diákok szülőföldükre visszatérve eredményesen képviseljék a magyar kisebbséget.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója 68

Európában Máriabesnyő 2015. július 5–12.

szerint a szaktudás elsajátítása mellett a kapcsolatépítés is fontos hozadéka a nyári egyetemnek.

A résztvevők Görög Dóra, a KJI munkatársa segítségével, megismerkedhettek a magyar jogi terminológiával. Az egész hetes interaktív előadások során Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, a szlovákiai államnyelvtörvényről és az állampolgársági törvényről beszélt.

Ferenc Viktória, ugyancsak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa az ukrajnai nyelvtörvényről számolt be.

Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke szimulációs tréning segítségével mutatta be milyen úton tudja egy civil csoport érvényesíteni az érdekeit jogsértés esetén.

Az előadásokat kulturális programok, vetélkedők és csapatépítő játékok színesítették.

69

A katalán választásokról Szakértők szerint Madridnak és Katalóniának tárgyalnia kellene

70

a Nemzetpolitikai Kutat贸int茅zetben

71

72

Az emberi tényező Fókuszban a külhoni pedagógus-hallgatók 73

74

Egy kutatási jelentésében az OECD felhívja a figyelmet az emberi tényező fontos szerepére az oktatásban, és megállapítja, hogy a diákok iskolai teljesítményét az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a tanári munka minősége határozza meg. Október 2-án a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján résztvevő érdeklődők megtudhatták, mi a helyzet ezen a téren a külhoni magyar oktatásban.

Az NPKI által szervezett konferencián olyan magyar vonatkozású kutatások eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők, amelyek kifejezetten a tanárrá válás első állomásán, a tanárképzésben résztvevő hallgatók vizsgálatával foglalkoznak.

A konferencián külön figyelmet kapott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA Domus Szülőföldi Ösztöndíjának közös támogatásával megvalósult Kárpát-medencei kutatás,

A kutatás regionális koordinátorai balról jobbra: Ferenc Viktória, Morvai Tünde, Márton János; Gazsó Dániel (moderátor), Ágyas Réka

75

76

Kocsis Károly, az MTA MTK EB elnöke

amely során mintegy 2000 hallgatói kérdőívet gyűjtöttek be, lefedve ezzel négy szomszédos ország (Szlovákia, Románia, Szerbia, Ukrajna) összes olyan intézményét, ahol részben vagy egészében létezik magyar tannyelvű óvó- és tanítóképzés (15 város összesen 23 intézményében).

A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók erős szakmai motivációval választják a pedagógusi pályát, annak ellenére, hogy a szakma társadalmi elismertsége a vizsgált régióban eltérő. A kutatás alapján azt is látni, hogy a külhoni magyar pedagógus-hallgatók alacsony társadalmi státuszból rekrutálódnak, többnyire első generációs diplomások, s kevés körükben az igazán kimagasló képességű diák.

77

Potรกpi ร rpรกd Jรกnos

78

Potápi Árpád János: a kárpátaljai magyar közösség összefogása sikerre vezetett az ukrajnai választásokon A kárpátaljai magyar közösség összefogása sikerre vezetett az ukrajnai helyhatósági választásokon - emelte ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a témában rendezett konferencián a budapesti Magyarság Házában.

79

Brenzovics Lรกszlรณ, a KMKSZ elnรถke

80

Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén rámutatott: a vasárnapi voksolás egy nagyon fontos választás volt. Egy nehéz helyzetben lévő közösség mutatta meg, hogy ha összefog, akkor minden nehézség ellenére is tudja a szavát hallatni és meg tudja mutatni erejét - hangsúlyozta.

Ennek a választásnak ez volt a döntő tétje, minden nehézség ellenére kitartott a kárpátaljai magyar közösség, amely megmutatta, erős közösség, amellyel számolni kell - tette hozzá.

A nemzetpolitikai államtitkár köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a kampányban és azért küzdött, hogy a magyar lista jól szerepeljen.

Felidézte, hogy szeptember 5-én kötött megállapodást Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az

81

Zubรกnics Lรกszlรณ, az UMDSZ elnรถke

82

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a közös indulás érdekében.

A mostani helyhatósági választásokon fogott össze először a két meghatározó kárpátaljai magyar szervezet, hogy közös jelöltlistát állítson a Kárpátalja megyei tanácsba (közgyűlésbe) és más önkormányzatokba. A voksolás után várhatóan megőrizheti pozícióját Beregszász magyar polgármestere, Babják Zoltán. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke közölte: a választások legfontosabb eredménye az, hogy megmaradt a kárpátaljai magyarság számára a remény. Nem kívánják a nehéz helyzetben sem feladni a küzdelmet a kárpátaljai magyarság megmaradásáért - mondta, és kiemelte az „erős, őszinte magyarországi támogatást”, az oktatási-nevelési támogatást, a tanárok segítését és az önkormányzatok közötti együttműködést.

83

Nem vesztette el az ottani magyarság a racionális gondolkodását sem – utalt az UMDSZ-szel való megegyezésre az elnök, akinek pillanatig nem volt kétsége, hogy ezt az eredményt tudják hozni.

Kitért arra is, hogy megkerülhetetlen erő lesz a megyei közgyűlésben a KMKSZ, s nélküle nem lehet majd koalíciót létrehozni. Rámutatott: az esetleges együttműködések során elvárják, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit vegyék figyelembe. Az igazi próbatétel azonban csak most jön, hogy ténylegesen tudnak-e együttműködni a jövőben is az UMDSZszel - jegyezte meg. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kiemelte: fontos és előremutató, hogy az elmúlt hónapokban a kárpátaljai magyarság tudatosította magában, az anyaország mellett elsősorban magára számíthat jövője megteremtése során. Szerinte elsősorban finomhangolásra volt szükség a két tömörülés programjánál az együttműködéshez, ebben azonban a nemzetpolitikai államtitkárság kiemelt segítséget nyújtott.

Hozzátette: egymásban nem az ellenséget, még csak nem is az ellenfelet kell látni, hanem az értékes embereket. A kampány rövid volt, de sokan bekapcsolódtak, és azok is elkezdtek hinni az együttműködésben, akik korábban nagyon szkeptikusak voltak. A következő, nagyon nehéz feladat az élet valamennyi területén az együttműködés lesz, de erre a maguk részéről nyitottak – jegyezte meg.

Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Intézet politológusa arról beszélt, hogy talán az 1990-es voksolás után volt ilyen erős érdekképviselete a magyarságnak, amely meg tudta mutatni a vidék számára is, hogy milyen erőt képvisel.

(MTI) 84

Decemberben került ki a nyomdából az NPKI negyedévente megjelenő angol nyelvű folyóirata, a Minority Studies legújabb száma. A kötet tanulmányai a kisebbségpolitika, a magyar diaszpórapolitika, a külhoni magyar oktatás témaköreit járják körül, de olvasható egy-egy tanulmány Ukrajna regionális tagoltságáról, és a nemzetközi jogban a kisebbségvédelem terén jelentkező újdonságokról is.

85

Sajtószemle Az NPKI több munkatársa az Államtitkárság Stratégiai Tervező és Tájékoztatási Főosztályával közösen készíti a Napi Nemzetpolitikai Sajtószemlét, amelyet a főosztály küld ki a nemzetpolitikában és ahhoz köthető területeken dolgozó szakembereknek és más érdeklődőknek napi rendszerességgel. A sajtó­ szemle összeállítói késő este, illetve kora reggel szemléznek kb. 30 honlapot, közöttük hírportálokat, napi és hetilapokat. A Heti Nemzetpolitikai Összefoglaló (és annak angol nyelvű változata) az előző hét főbb nemzetpolitikai eseményeit gyűjti csokorba, elkészítésében részt vesznek az NPKI munkatársai is.

Mind a napi, mind a heti sajtóösszefoglaló visszamenőleg elérhető az NPKI honlapján: http://bgazrt.hu/npki/ kiadvanyok/nemzetpolitikai_ sajtoszemle/1/ 86

Háttéranyagok, tanácsadás A Nemzetpolitikai Kutatóintézet kiemelt feladatai közé tartozik a háttéranyagok készítése az Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága számára. Szakértőként, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérésére más – magyarországi és külhoni – nemzetpolitikai szereplők munkáját is segítjük. Tanácsadással, véleményezéssel részt veszünk a nemzetpolitika hatékonyabb működtetésében.

Saját és más kutatóintézete kutatásai és elemzései alapján javaslatokat fogalmazunk meg a külhoni magyar közösségerősítés érdekében.

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: Dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Dr. Kántor Zoltán | A lapszám elkészítésében közreműködött: Gazsó Dániel, Dr. Ferenc Viktória, Matúz Gábor, Papp Szilamér Zsolt, Rákóczi Krisztián | Nyomda: Printing Solutions Bt.

87

Kövesse tevékenységünket a honlapunkon és a facebookon! www.npki.hu https://www.facebook.com/NemzetpolitikaiKutatointezet

1014 Budapest, Szentháromság tér 6. npki@bgazrt.hu