Bethlen News 2015 június

2015. JÚNIUS, II. évfolyam, 6. szám • 9

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hírei – első kézből

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

MI, MAGYAROK Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

Cifraság és méltóság | Zenélő Budapest – Zenélő Magyarság Háza Nemzetpolitika nemzetközi porondon | Új pályázati kiírások 1

Tájékoztató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2015. évi pályázati felhívásáról Magyarország nemzetpolitikai stratégiájához igazodva a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti 2015. évi pályázati felhívását

„TESTVÉR-TELEPÜLÉSI PROGRAMOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK” címmel A pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása a testvér-települési együttműködések erősítése útján. A pályázati felhívásra magyarországi települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. A pályázatban be kell mutatni, hogy mely (legalább egy) határon túli településsel együttműködve kívánja a pályázó a megpályázott programot megvalósítani.

A pályázatokat elektronikus úton lehet az Alapkezelőhöz eljuttatni 2015. május 20. és 2015. június 19. között.

A pályázati felhívások, a benyújtás részletes szabályai, valamint a felhívásokkal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a www.bgazrt.hu honlapon.

Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Tel.: +36 1 795 6590, Fax: +36 1 795 0703 E-mail: info@bgazrt.hu, Web: www.bgazrt.hu

A HÓNAP VERSE A A homályból (részlet) Ki fény vagyok, homályban éltem, Világ elől elrejtezém; Nagy, ismeretlen messzeségben Magányosan lobogtam én.

Míg más napok ragyogtak egyre, S imádta őket mind a nép; Addig szívem nem látta egy se, Nem érzé tiszta, nagy hevét.

Sugaramat nem verte vissza, Magamban égő láng valék; Világomat gyönyörrel itta Csupán a könnyű, tiszta lég.

Komjáthy Jenő

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, dr. Ferenc Viktória, György Katalin, Márton Mónika, Papp Szilamér Zsolt, Pappné Popovics Judit, dr. Rabec István, dr. Seres Zsuzsanna | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Tartalom 6 Cifraság és méltóság

24 Szelfihuszárok a Múzeumkertben

32 Érdemes figyelni

38 Zenélő Budapest – Zenélő Magyarság Háza

44 Több beleszólást

4

Nemzetpolitika nemzetközi porondon

50

Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

52

Minority protection or state protection?

58

A hónap képe

66

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

5

Cifraság és méltóság Két kiállítás – egy téma Találkozások és párhuzamok a magyar népművészetben Földrajzilag távol eső két település Kalocsa és Méra. Népművészetüket tekintve viszont közel állnak egymáshoz gazdagon díszített bútoraikkal, díszes viseleteikkel, gyönyörű hímzéseikkel, szőtteseikkel. A kalotaszegi Méra és Kalocsa nevének említése határon innen s határon túl, mindenkiben felidézi a cifra motívumok sokaságát, ami nemcsak a tárgyi kultúrát, hanem a táncok motívumait, a népdalok dallamvilágát is jellemzi. A Magyarság Házában a két település népművészetét egy időpontban mutatja be a két kiállítás.1

Mindkét kiállítás 2015. szeptember 1-jéig látogatható.

1

6

7

8

9

10

KALOTASZEG történeti-néprajzi táj Erdélyben, Kolozsvártól nyugatra. Ma mintegy negyven, egészben vagy részben magyarlakta falu tartozik Kalotaszeghez. Népművészete igen gazdag (építkezés, viselet, hímzések, faragás). Malonyai Dezső szavai szemléletesen tárják elénk e tájegység „cifra” világát: „Szerelmesek a színbe, férfi s asszony egyaránt. Vasárnap: templomozás idején, mintha tulipános virágerdő vonulna ki a templomajtón. Ruházatuk, viseletük, teljes összeállításában a legszínesebb, legművészibb magyar viseletek közül való.”

A kalotaszegi népművészet felfedezésével kezdődött a magyar népművészet felfedezése a múlt század 80-as éveiben.

A lelkes mecénásoknak köszönhetően a kalotaszegi hímzések nemcsak hazai, de európai hírnévre is szert tettek. A kalotaszegi népművészet hatással volt a századelő magyar szecessziós iparművészetére, a „gödöllőieknek” nevezett művészcsoport munkájára, és megihlette Kós Károly építészi, grafikai és iparművészeti munkásságát is. A házakban még ma is gyakran találunk festett bútorokkal berendezett, tálakkal és díszes textíliákkal felöltöztetett, a tisztaszoba funkcióját őrző kalotaszegi szobákat.

Ennek egyik gyönyörű példája az itt kiállított „Cifra szoba Mérából”:2 a kelengye befogadására alkalmas tároló bútorokkal, padládákkal, ágyak mellett asztallal, székekkel, karos padokkal, a vetett ágyban a díszlepedőkkel, díszkendőkkel és a viselet darabjaival. E “Cifra vidék”-nek is nevezett területen a népi alkotókedv és kreativitás korunkban is élő jelenség, itt még valós funkciót betöltve alakul és elégít ki közösségi igényt a helyi ízlés által formált népművészet.

A „Cifra szoba Mérából” kiállítás megvalósításának szakmai közreműködője: Tanai Péter néprajzos-muzeológus. Szervező: Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület

2

11

12

13

KALOCSA méltán világhíres népművészete a XVIII-XIX. században, a város határában kialakult falvak: Homokmégy, Öregcsertő, Drágszél, Szakmár és a hozzájuk tartozó közel negyedszáz szállás hagyományos paraszti művészeti kultúrájából alakult ki. A kalocsai szállások gazdag népművészetének emlékeit a kalocsai Viski Károly Múzeumban őrzik. A Magyarság Házában rendezett kiállításon ezen egyedülálló gyűjtemény különleges kincseit mutatjuk be.3 A híres kalocsai népművészet jellegzetes ágai: a bútorfestés, a pingálás (falfestés), a hímzés, a viselet és a fazekasság. A kalocsai népművészetet a Gyöngyösbokréta Mozgalom, és az idegenforgalom tette széles körben ismerté, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a színekben tobzódó cifra kalocsai népviselet tudatosult a nagyközönségben. A bútorfestés, a pingálás és a hímzés motívumkincse és színvilága olyannyira hatott egymásra, hogy fejlődésük, átalakulásuk egymás nélkül érthetetlen lenne. A XIX. századtól fogva folyamatos a motívumok gazdagodása, és kiszínesedése. A színes pingálás nagymértékben hozzájárult a hímzés kiszínesedéséhez. A XIX. század közepén még kizárólag fehér pamukkal lyukmintát varrtak (hímeztek), amelyet singlölésnek neveztek. Később megjelentek a színes virágmotívumok, az indák és a levelek. A színes, virágos népviselet, amelyet kalocsai viseletként ismernekszerte a világon, az 1930-as évekre érte el teljes pompáját. A kalocsai népművészetben a népviseletbe került motívumoknak és színeknek, valamint egyes ruhadaraboknak meghatározott funkciójuk és jelentésük volt, jelezte viselőjének életkorát, a paraszti társadalomban elfoglalt helyét.

A kiállítás szakmai vezetője, rendezője: Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója

3

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Szelfihuszárok a Múzeumkertben Mi, magyarok-kiállítás a Múzeumok Majálisán

A

25

26

Kinn voltunk május 15–16-án a Múzeumkertben, ahol rekordszámú, 110 múzeum képviseltette magát szerte az országból. Népszerű volt a sátrunk, rengeteg huszáregyenruhás és páncélinges szelfi készült a két nap alatt. Szombaton Ézsiás Vencel huszárőrnagy tartott kishuszár toborzót, ahol a huszárnak jelentkező gyerekeknek komoly próbákat kellett kiállniuk, hogy felvehessék a huszáregyenruhát, illetve megkaphassák az igazolást arról, hogy huszárok lettek.

A Rubik-játékok is rengeteg embert vonzottak, sokszor egész családok merültek bele a játékba. Aki pedig épp nem játszott, az a kiállítás témái mentén összeállított kvízjátékunkkal szórakoztatta magát és barátait. Kifáradtunk, de jó volt. Megyünk jövőre is!

A

27

28

29

Ízlések és pofonok a Múzeumok Majálisán

30

31

ร rdemes figyelni

Barรกth Hajnal Anna

32

„Én is nyitok aranytorkot” címmel rendhagyó irodalomórát tartott a Magyarság Házában a vajdasági Mécsvirág együttes a fővárosi Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola egyik osztályának. CD-t nyerhetett az a diák, aki az előadás végeztével meg tudott nevezni legalább hármat az elhangzott megzenésített versekből. Nem sokat kellett várni az első jelentkezőre.

Zsoldos Ervin

Krnács Erika

33

MEGHÍVÓ 34

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÜNNEPE A MAGYARSÁG HÁZÁBAN

„Így maradok meg hírvivőnek őrzeni kincses temetőket.

Homlokon lőhetnek, ha tetszik, mi ott fészkel, égbe menekszik.”

Illyés Gyula: Haza a magasban

Június 4.

Nemzeti Összetartozás Napja

Madéfalva üzenete – székely Golgotától a megmaradásig Díszvendégünk Madéfalva 11:00 – 15:50 Az összetartozás példája Madéfalva

Múlt és jelen: kiállítás, bemutatók,

kézművesek, helyi szokások

összeállítás zenével tánccal

(Helyszín: Aula) 16:30 – 17:30 Madéfalvi hagyományőrzők előadása

(Helyszín: Szentháromság tér

szabadtéri színpad) 18:00 Ünnepi szentmise a Budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom)

a madéfalvi katolikus hívek részvételével A Mi, magyarok kiállítás ingyenesen látogatható!

Június 5.

19:00

„Ezer esztendeje” Antal Tibor gyimesfelsőloki énekes lemezbemutató koncertje (Helyszín: Corvin terem)

35

Június 6.

Aranymadár – Őrvidék határon innen és túl 14:00 Őrvidéki kézművesek

bemutatója

az Aulában kóstolóval,

gencsapáti népi iparművészek kiállítása

Őrvidék népi hagyományai – kiállítások

(Helyszín: Aula) 15:00 Megnyitó 16:00 Hagyományőrzők előadása a Szentháromság téri szabadtéri színpadon:

Boglya Népzenei Együttes

(Vas megye)

Őri Banda és Népdalkör (Burgenland)

Csörge Népzenei Együttes (Burgenland)

Bakafánt Dalkör (Vas megye)

Ispiláng Néptáncegyüttes

(Vas megye)

Gencsapáti Hagyományőrző

Néptáncegyüttes (Vas megye)

36

19:00

Hétköznapok és ünnepnapok – A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája Nyisztor Tinka kóstolóval egybekötött könyvbemutatója

Június 20.

18:00 – 02:00 Múzeumok Éjszakája

a Magyarság Házában 18:00 – 02:00

Mi, magyarok kiállítás – ingyenesen megtekinthető

18:00 – 21:00

Élő néphagyományok Mérából – tánccal, muzsikával Életre kel a „Cifraság és méltóság” kettős kiállítás – Néptánc Mérából – táncház Muszka Györggyel és Ilonkával (Helyszín: Aula)

Tárlatvezetések: 19, 21, 23 és 24 órakor.

21:00 – 22:00 Az erdélyi ROLE zenekar koncertje

(Helyszín: Corvin terem) A programok ingyenesen látogathatóak!

37

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÜNNEPE A MAGYARSÁG HÁZÁBAN

Június 12.

Zenélő Budapest – Zenélő Magyarság Háza A Szentháromság tér is részese lesz a nagy kalandnak

A

38

Götz Béla

39

Bán Teodóra

Négyszázharminckét ingyenes, szabadtéri minikoncerttel várja közönségét a Zenélő Budapest elnevezésű eseménysorozat pünkösdvasárnaptól augusztus 15-éig – hangzott el a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) szervezésében a Magyarság Házában megrendezett sajtótájékoztatón, melyen részt vett Bán Teodóra, a BFTK vezetője, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, valamint a két ötletgazda, Götz Béla díszlettervező és fia, Götz Nándor klarinétművész.

40

Kerényi Imre

Szalay-Bobrovniczky Alexandra

A főváros és a Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló, alkalmanként húsz-húsz perces koncerteket pénteken, szombaton és vasárnap, hat helyszínen hallgathatja meg a közönség a Nemzeti Filharmonikusok, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Concerto Budapest és a Duna Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában. A Magyarság Házánál magyar szerzők, elsősorban Liszt és Erkel művei csendülnek majd fel egy operaénekessel kiegészülő fafúvós-együttes előadásában. További helyszínek: Vajdahunyad vára, Várkert Bazár, az óbudai Fő tér, a Szent István Bazilika és a margitszigeti zenélő kút. Kerényi Imre felvetette, hogy jövőre az utcazenészeket is érdemes lenne bevonni a programsorozatba, és nem kellene tőlük helypénzt szedni.

41

42

Kรกldi Kiss Andrรกs

43

Több beleszólást Negyvenmillió ember él kisebbségben az Európai Unióban

Potápi Árpád János

Vincze Loránt

44

Hans Heinrich Hansen

Kรกntor Zoltรกn

45

46

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében, a Magyarság Házában rendezték meg május 19-én Az európai kisebbségvédelem kihívásai c. konferenciát. Az eseményt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Előadást tartott Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Vincze Loránt, a FUEN alelnöke. Zárszót mondott Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. „Az európai nemzeti kisebbségek egy hangon szólalnak meg az Európai Unióban, amikor jogi normarendszer megteremését kérik, amelynek alapja a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés. Az EU elutasítását követően a kisebbségek úgy látják, hogy az EU demokrácia-deficittel küszködik, hiszen szőnyeg alá söpri egy olyan kérdésnek a rendezését, amelyet korábban maga azonosított értékként” – jelentette ki Vincze Loránt kedden, május 19-én Budapesten, az Európai kisebbségvédelem kihívásai című, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett nemzetközi konferencián.

(Erdély Ma) Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa. [...] Hans Heinrich Han47

sen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár. [...] Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg – közölte. (Erdély Ma)

48

49

Nemzetpolitika nemzetkรถzi porondon Amerikรกba mentek

50

New Yorkban, a Columbia Egyetemen április utolsó hetében tartották szakterületünk legfontosabb konferenciáját, a 20th Annual ASN World Convention-t. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa (Ferenc Viktória), külső munkatársa (Tóth Norbert) és volt munkatársa (Herner-Kovács Eszter) tartottak előadást a konferencián.

Ferenc Viktória „Ukraine’s Language Law in a Multi-ethnic Region – Transcarpathia” című előadásában a 2012-ben elfogadott még ma is érvényben lévő ukrán nyelvtörvény gyakorlati alkalmazását vizsgálta kárpátaljai magyarok szempontjából.

Herner-Kovács Eszter „Engaging Young Hungarian Americans through Birthright Journey: Perspectives of Hungary’s New Diaspora Politics” címmel tartott előadást a ReConnect Hungary program résztvevőivel készített interjúk alapján a program hatásait vizsgálva a diaszpórában élő magyar fiatalokra.

Tóth Norbert, külső munkatársunk a „Post-Conflict Regionalism and Autonomy” c. panel moderálására kapott felkérést.

51

Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

Az európai kisebbségvédelmi ellenőrző mechanizmusok működtetését és hatékonyságát gyengítik a Velencei Bizottság elnökének a kolozsvári kisebbségvédelmi konferencián tett megállapításai. A többség-kisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusoktól terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák a valóság palástolásával csak csökkentik a megoldás esélyeit.

Románia Külügyminisztériuma, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 2015. április 30-án konferenciát szervezett abból az alkalomból, hogy Románia húsz ével ezelőtt ratifikálta az Európa Tanács keretében kidogozott és elfogadott Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Meglátásunk szerint a konferencia megszervezésének körülményei, valamint az ott elhangzottak meglehetősen jól illusztrálják Románia kisebbségpolitikáját: miközben a román külügyminiszter modellértékűnek nevezte az ország kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és hangsúlyozta, hogy annak lényege az érdekeltek bevonása a döntéshozatalba, a konferenciára meg sem 52

hívták az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének érdekvédelmi szervezetét, az RMDSZ-t. Hasonlóképpen nem küldtek meghívót a román állam kisebbségkutatással foglalkozó tudományos kutatóintézetének, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek sem.

A konferencián felszólalt Gianni Buquicchio, az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületének, az ún. Velencei Bizottságnak az elnöke, aki – mielőtt a BBTE díszdoktorává avatták – kifejtette: bár az általa vezetett intézménynek nem feladata az egyes országok kisebbségvédelmi rendszerének monitorizálása, úgy tapasztalta, hogy Románia kiemelten figyel a Keretegyezménynek és más nemzetközi dokumentumoknak a betartására.

Gianni Buquicchio helyesen állapította meg, hogy a Velencei Bizottság tevékenységének homlokterében nem a kisebbségvédelem áll, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel az a megállapítása, hogy Románia példaértékűen figyel a vállalt nemzetközi kötelezettségei betartására. Az Európa Tanács keretében két, a kisebbségek védelmével foglalkozó egyezmény is született, a Keretegyezmény mellett a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartáját is ratifikálta Románia. Ezek betartását külön erre a célra felállított bizottságok ellenőrzik, ezért szokatlan diplomáciai megoldásnak számít, hogy a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága előadói minőségben nem képviseltette magát az általa ellenőrizendő egyezményről szóló konferencián, a Velencei Bizottság elnöke pedig – mintegy átvéve a Tanácsadó Bizottság szerepét –, sarkos véleményt fogalmazott meg az egyébként szűkebb szakterületén kívül eső kérdésben. Amennyiben a Tanácsadó Bizottság képviselői is jelen lettek volna a kolozsvári esemé53

nyen, valószínűleg nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy Románia már több mint egy éve késlekedik a Keretegyezmény végrehajtásáról szóló jelentésének leadásával és a legutóbbi monitoring során megfogalmazott számos ajánlást is figyelmen kívül hagyta. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának alkalmazása terén a helyzet még ennél is súlyosabb: az ország már több mint három éve késik a jelentés leadásával, miközben az ezzel kapcsolatos monitoring is háromévente lenne esedékes.

Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a Velencei Bizottság elnöke az ország kisebbségpolitikáját illető elismerő szavakkal – különösen azzal a megállapítással, hogy a román hatóságokat ténylegesen foglalkoztatja a Keretegyezmény és az alkalmazandó sztenderdek tiszteletben tartása – gyengíti az Európa Tanácsnak a két kisebbségvédelmi egyezmény monitoringjával kapcsolatos tevékenységét, ezáltal megkérdőjelezi a Tanácsadó Bizottság munkáját.

Gianni Buquicchio figyelmen kívül hagyja továbbá az ET egyéb szerveinek a román kisebbségvédelemmel kapcsolatos megállapításait is. A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) tavaly publikált jelentése a nemzeti szimbólumok kapcsán rámutatott a román hatóságok következetlen gyakorlatára, a vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatos problémákra és a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztaló ítéletei végrehajtásával kapcsolatban is egyre szembetűnőbb elutasító magatartásra Románia részéről.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter a konferencia felszólalójaként kifejtette, hogy az Európa Tanács különböző monitoring-jelentései elismerték az ország kisebbségvédelmi rendszerének hatékonyságát. A valóság ezzel szemben 54

az, hogy a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Kartájának legutóbbi monitoringja során a Szakértői Bizottság a közigazgatási nyelvhasználatot illetően az ország által vállalt 16 bekezdés, illetve pont közül csupán egyet minősített teljesítettnek a magyar nyelv vonatkozásában, kettővel kapcsolatban további információk szolgáltatására szólította fel az országot, a többit pedig csak részben látta teljesítettnek. Külön érdekesség, hogy a konferenciának otthont adó város, Kolozsvár kirívó példája annak, hogy az ország nem tesz eleget a Szakértői Bizottságnak a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb leszállítására vonatkozó felhívásának, ezáltal a 16 százalékban magyarok által lakott városban nem érvényesülhetnek a kétnyelvűségre vonatkozó jogszabályok. Sőt, a város vezetősége még a kétnyelvű településtáblát sem hajlandó kihelyezni a város bejárataihoz, ennek érdekében még a bírósági eljárástól sem riadt vissza.

Bogdan Aurescu arról is beszélt, hogy az etnikai alapú területi autonómia nem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. A politikus ezzel a román közbeszédben meglehetősen gyakran alkalmazott szókapcsolattal azt a látszatot keltette, hogy a Romániában élő magyarok etnikai alapon kérnének területi autonómiát, miközben a területi autonómia értelemszerűen nem lehet „etnikai”, hiszen egy területre vonatkozik, nem pedig egy etnikai csoportra. A fogalmi zavar mellett azonban mindenképpen ki kell emelnünk, hogy amennyiben a tárcavezető a területi autonómia intézményére gondolt, úgy az európai példák éppen azt mutatják, hogy az hatékony konfliktuskezelő eszköz a kisebbségvédelemben. Ezt ismerte el legutóbb az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is a Kalmár-jelentésként ismert dokumentum megszavazásával 55

(amely az ET-keretében elfogadott korábbi határozatokra és ajánlásokra épít), ám úgy tűnik, hogy Románia ezt a jelentést sem tekinti iránymutatónak maga számára.

Bár a konferenciára nem kapott meghívást, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor levélben jelezte fenntartásait a Velencei Bizottság elnökének. Ebben kifejtette, hogy „ez a hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel folytatott párbeszéd és együttműködés terén”. Az RMDSZ elnöke levelében 14 pontban foglalta össze a nemzeti kisebbségeket ért jogsértéseket. Hasonlóképpen vélekedett a konferenciáról és annak üzenetéről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnök is, aki elmondta: „ezen a konferencián sok szép dolgot mondtak, épp csak a valóságról nem esett szó”.

Az SZNT elnöke egy listát is átadott Bogdan Aurescunak és Gianni Buquicchio munkatársának, amelyben pontszerűen felsorolták, hogy Románia hogyan szegi meg a Keretegyezmény előírásait.

A Velencei Bizottság elnökének, valamint a román külügyminiszternek az értékelése a román kisebbségvédelmi rendszerről már csak azért sem lehet helytálló, mert – amint arra a két szervezet is rámutatott – számtalan ügy jelenleg is megoldatlannak tekinthető, sőt, még a meglévő jogszabályok betartása terén is súlyos gondok merülnek fel.

Gianni Buquicchio a konferenciát követően egy interjúban is kifejtette nézeteit a kisebbségi kérdésről, amelyben leszögezte, hogy a kisebbségi probléma egyre kevésbé fontos Európában. Ezzel kapcsolatosan utalnunk kell rá, hogy a Velencei 56

Bizottság elnökének véleményével ellentétben az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére való odafigyelés fontosságát az Európai Parlament legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt is felismerte, sőt, épp az elmúlt hetekben szervezett nyilvános közmeghallgatást a kérdésben. Ezen az eseményen a kérdés nemzetközi szakértői és a kisebbségi közösségek képviselői is úgy vélekedtek, hogy óriási szakadék tátong a jogi szabályozások és a gyakorlati tapasztalatok között.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a Románia területén élő őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének értékelése során az adott közösségek megmaradásának, az identitás megőrzésének és újratermelésének szemszögéből ajánlatos megítélni a folyamatokat. Ebben a tekintetben a kisebbségi közösségek képviselői által megfogalmazott meglátások és igények mellőzése rendkívül súlyos hiba. A hasonló kicsengésű konferenciák az érintett közösségek jogos felháborodását váltják ki, hiszen hivatkozási alapul szolgálhatnak a kormányok számára. Összességében megállapítható, hogy a meglévő jogszabályok szelektív, esetleges végrehajtásával, valamint a többség-kisebbség közötti rendszeres és mindennapos konfliktusaival terhelt román kisebbségvédelmi „modell” a legkevésbé sem nevezhető mintaértékűnek, a kolozsvárihoz hasonló konferenciák – abban a formában, ahogyan azt megszervezték – sajnos nem járulnak hozzá a kérdés megfelelő kezeléséhez és a többség-kisebbség viszony rendezéséhez.

57

Minority protection or state protection?

The remarks of the president of the Venice Commission at a conference on the protection of minorities held in Kolozsvár (Cluj Napoca) weakens the functioning and efficiency of the control mechanisms for the European protection of minorities. The Romanian “model” of minority protection is characterized by regular and everyday conflicts between the majority nation and the national minorities. It can hardly be considered exemplary, and conferences like the one in Kolozsvár – which tries to whitewash the reality – further reduce the chances to find solutions for problems in this area.

On 30 April, the Romanian Ministry of Foreign Affairs and the Babeș-Bolyai University (BBTE) organized a conference – “20 years of Framework Convention for the Protection of National Minorities. 20 years of inter-culturality, cultural diversity, tolerance, integration” – in Kolozsvár, on the 20th anniversary of Romania’s ratification of the Framework Convention for the Protection of National Minorities of the Council of Europe. According to the organizers, the circumstances of the conference, and what prevailed there, illustrates well the minority policy of Romania. While the 58

Romanian Minister of Foreign Affairs declared that the country’s minority policy can serve as a model for other states and stressed that the sense of this policy is the inclusion of the parties concerned in decision making, the advocacy organization of the largest national minority in Romania, the Democratic Alliance of Hungarians in Romania (RMDSZ) was not invited to the conference. Similarly, no invitation was sent to the Romanian Institute for Research on National Minorities (Romania’s state research institute dealing with minority policy), based in Kolozsvár.

Before he received an honorary doctorate from Babeș-Bolyai University, Gianni Buquicchio, the president of the Venice Commission (the advisory board of the Council of Europe (CoE)) declared at the conference that although it was not his task to monitor different countries’ systems for the protection of minorities, he felt that Romania pays particular attention to compliance with the Framework Convention for the Protection of National Minorities as well as with other international documents.

Gianni Buquicchio correctly declared that the protection of minorities is not part of the activity of the Venice Commission, although his other statement - according to which Romania’s compliance with its international obligations is exemplary – raises some questions. The Council of Europe has two conventions dealing with the protection of national minorities. Both the Framework Convention for the Protection of National Minorities and the European Charter for Regional or Minority Languages were ratified by Romania.

The compliance with these conventions is monitored by 59

two committees, set up specifically for this purpose. Consequently, it is an unusual diplomatic solution for the Advisory Committee of the Framework Convention not to attend a conference when the main topic was one supposedly monitored by it, while the president of the Venice Commission – taking over the role of the advisory board – expressed a definite standpoint in a question that did not fall within the restricted sphere of his competence. If the representatives of the Advisory Committee had been present at the conference, they could not have ignored that Romania has delayed for more than a year the submission of reports about the implementation of the Framework Convention and has also undermined several recommendations established during the latest monitoring. Considering the application of the European Charter for Regional or Minority Languages, the situation is even worse. Romania has delayed for three years the submission of a report while the monitoring in this field requires the submission of such a report in every three years.

Unfortunately, the head of the Venice Commission, by praising Romania’s policy for the protection of national minorities – especially, by stating that Romanian authorities pay extreme attention to the Framework Convention and respect its applicable standards – weakens the activity of the Council of Europe in the monitoring of the two above-mentioned decisions, and therefore undercuts the work of the Advisory Committee.

In addition, Gianni Buquicchio also ignored the findings of other bodies of the CoE connected with the Romanian protection of minorities. A report of the European Commission against Racism and Intolerance (ECRI) published last year 60

highlights the inconsistent practice of Romanian authorities concerning the use of national symbols, problems in the field of the restitution of church properties and Romania’s increasingly conspicuous negative attitude towards the implementation of the convictions of the European Court of Human Rights.

Addressing the conference, Romania’s Minister of Foreign Affairs Bogdan Aurescu declared that the CoE’s different monitoring reports acknowledged the efficiency of Romania’s system for the protection of minorities. The truth, however, is that during the latest monitoring of the European Charter for Regional or Minority Languages, the Committee of Experts found that out of the 16 areas of responsibilities Romania accepted in the field of administrative language use, only one point was fulfilled regarding the Hungarian language, in the case of two others, the Committee had called on Romania to provide further information, while the rest of the responsibilities had been found to be fulfilled only partially. It is a further interesting detail that Kolozsvár – the city which hosted the conference – itself illustrates the fact that Romania has not fulfilled the call of the Committee of Experts to reduce the 20 percent threshold for language use. As a result, in Kolozsvár, where Hungarians constitute 16 percent of the population, laws regulating bilingualism cannot be enforced. Moreover, the leaders of the city have even refused the installation of bilingual town signs in Kolozsvár, and have tried to obstruct this via the court.

A further point Bogdan Aurescu emphasized at the conference is that ethnic-based territorial autonomy cannot be a good solution for the protection of minorities. The phrase 61

used by the minister – which is also frequently used in the Romanian public discourse – suggests that Hungarians living in Romania demand territorial autonomy based on ethnicity.

However, territorial autonomy cannot be “ethnical” since it refers to a certain territory and not ethnicity. Beside this conceptual confusion, it is important to note that in case the minister referred to the institution of territorial autonomy, European examples clearly show that it is an effective tool to handle conflicts and to protect minorities. This has also been recognized lately by the Parliamentary Assembly of the Council of Europe with the adoption of the document entitled Kalmár Report1 (based on resolutions and recommendations adopted previously by the CoE). Nevertheless, Romania does not pay heed to this report.

Although he was not invited to the conference, the president of the Democratic Alliance of Hungarians in Romania (RMDSZ) Hunor Kelemen wrote a letter to the president of the Venice Commission, outlining to him anomalies in field of national minorities’ rights in Romania. In his letter, the head of the RMDSZ wrote that “this attitude is insulting and anti-democratic, and raises serious questions about the commitment of Romania’s government to dialogue and cooperation with national minorities.” Mr. Kelemen summarized the violations of rights national minorities have suffered in 14 points. The president of the Szekler National Council (SZNT) Balázs Izsák expressed similar view about the conference and its message, stating that “a lot of nice things were said at For details see: Resolution of the Council of Europe on the situation and rights of national minorities. http://bgazrt.hu/_files/NPKI/ET_en.pdf

1

62

this conference, only the truth was missing.” The head of the SZNT handed over a list to the colleague of Bogdan Aurescu and Gianni Buquicchio, listing the ways Romania had violated the regulations of the Framework Convention.

A further fact which proves that the evaluation of the president of the Venice Commission and the Romanian Foreign Minister about the Romanian system of minority protection is incorrect – as pointed out by the two organizations – is that several cases are still unsolved in Romania, moreover, there are serious problems in the enforcement of existing laws: – Despite the regulations of the Act on Education which entered into force in 2011, no independent Hungarian educational board has been established at the University of Medicine and Pharmacy of Targu Mureș (MOGYE), however this would be compulsory at multicultural universities; – Despite the language rights laid down in laws, bilingualism is not realized in practice in administrative units in which the ratio of a certain national minority is higher than 20 percent of the population: there are no bilingual signs at the level of local governments, no translation at the meetings of local councils, and the free use of minority languages is not ensured at courts since Romania provides no resources for them; – Romanian authorities regularly fine local self-governments and private persons who use the Szekler flag which is considered a symbol of the community or the flags of their towns, and even the singing of the Hungarian National Anthem has been fined; – During the preparation of plans aimed at restructuring public administration they ignore the obligation Romania 63

undertook in international conventions which state that the restructuring must not influence negatively the ratio of a certain minority within an administrative unit; – the strategy on public order and public safety of Romania’s Ministry of Interior issued for public debate defines movements aimed at demanding ethnic autonomy as a source of danger to public safety; – the restitution of church and community properties, nationalized during the communist era, has been stopped, and the building of the Székely Mikó High school has been re-nationalized by judical means.2 After the conference, Gianni Buquicchio confirmed his view on minority questions in an interview, saying that the problem of minorities is becoming less important in Europe.

With respect to this, it is important to note that despite the opinion of the head of the Venice Commission, the importance of paying attention to the situation of traditional national minorities has been recognized even by the European People’s Party, the party with the largest faction in the European Parliament, which has recently organized an open public hearing on the issue.3 The international experts of the field and the representatives of minority communities who attended the event agreed that there is a huge gap between legal regulations and practical experiences.

We must emphasize that when evaluating the situation of traditional national minorities living on the territory of See also: The re-nationalization of the Székely Mikó High School of Sepsiszentgyörgy http://bgazrt.hu/_files/NPKI/ELEMZ%C3%89SEK/elemz%C3%A9s_angol_Miko.pdf 3 Public hearing in the EP on the protection of traditional national minorities - See more at: http://www.dahr.ro/news/public-hearing-in-the-ep-on-the-protection-of-traditional-national-minorities#sthash.1bifBLTt.dpuf 2

64

Romania, aspects should be examined from the perspective of the permanence of the communities concerned, and the preservation and strengthening of their identity.4 In this respect, ignoring the opinion and demands of the representatives of these communities is an extremely serious fault.

Conferences like the one in Kolozsvár cause justifiable indignation among the members of the communities concerned, since they may serve as reference for governments.

To sum up, we declare that “Romania’s protection of minority rights” cannot be characterized as a positive “model”, when majority-minority conflicts continue and the government does very little or nothing to find solutions. Conference similar to the one held in Kolozsvár, unfortunately, do not contribute to the appropriate handling of the issue and the settling of outstanding problems in the relations between the majority nation and national minorities.

4

For further aspects see: Is there a „Hungarian issue” in Romania? http://bgazrt. hu/_files/NPKI/ELEMZ%C3%89SEK/Johannis_angol.pdf

65

66

A HÓNAP KÉPE

Tájékoztató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2015. évi pályázati felhívásáról A 1219/2015. (IV. 17.) számú Kormányhatározatban foglaltakra figyelemmel a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti 2015. évi pályázati felhívásait: „Kárpátaljai óvodai gyermekétkeztetési program” címmel A pályázat célja a kárpátaljai magyar nyelvű óvodai csoportokba járó gyermekek étkeztetésének támogatása. és

„A kárpátaljai magyar nyelvű közoktatásban dolgozók támogatása” címmel A pályázat célja a kárpátaljai magyar nyelvű közoktatási intézményekben magyar nyelvű oktatási és nevelési feladatokat ellátó személyek, illetve a magyar nyelvű oktatási és nevelési feladatok megvalósítását segítő személyek támogatása.

A pályázatokat a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány fogadja 2015. május 20. és 2015. október 31. között.

A pályázati felhívások, a benyújtás részletes szabályai, valamint a felhívásokkal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a www.bgazrt.hu honlapon.

Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Tel.: +36 1 795 6590, Fax: +36 1 795 0703 E-mail: info@bgazrt.hu, Web: www.bgazrt.hu 67

A KIÁLLÍTÁS Kedd‐vasárnap 10:00 –18:00