Bethlen News 2015 augusztus–szeptember

2015. AUGUSZTUS–SZEPTEMBER, II. évfolyam, 8–9. szám • 11–12

A Bethlen Gábor Alapkezelô Zrt. hírei – elsô kézbôl

Magyarság Háza, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, külhoni támogatások

EZER GYEREK A MAGYARSÁG HÁZÁBAN Bálványos 26 | Mi, magyarok Kapolcson Moldvai és felvidéki táncgála | Nemzetpolitika nemzetközi porondon Kisebbségkutatás | Jubileum – kirobbanó sikerrel 1

2015. szeptember 27. (vasárnap) 15 óra

Mátyás király születése napja a Magyar Népmese Színház előadása A történet Mátyás születése napjára rendezett lovagi megmérettetéssel kezdődik, melyen összegyűlnek a lovagok és az udvarhölgyek. Ők illendően felöltözve az udvari bálon egy közös tánccal köszöntik a királyt. Mátyás király álruhát ölt a bál végén és elindul országot járni. Számos kaland után visszatér a palotába és feleségével Beatrix királynéval együtt indul leleplezni a zsarnok kolozsvári bírót.

A mesejátékban több ismert Mátyás király történet is megelevenedik a gyerekek előtt, úgy mint az Okos Katica, a Kolozsvári bíró, a Mátyás az igazságos, valamint Mátyás király bolondja.

Helyszín: Magyarság Háza (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)

A belépés díjtalan. www.magyarsaghaza.net Médiatámogató:

A MAGYAR NÉPMESE NAPJA

A MAGYARSÁG HÁZÁBAN

w

Márton Áron: Család és nép

A jó és rossz ősi küzdelme korunk színpadán a szemeink előtt folyik, s már apokaliptikus méreteket öltött. Az ártatlanoknak és ár­ talmatlanoknak hitt eszmék, melyeket jámbor tudósok eddig könyv­ekben és tudóskodó előadásokban, politikai vezérek pedig szó­ rakoztató kakasviadalokon vitattak, élet nélküli világukból földre érve életalakító igénnyel álltak az ember elé, s társadalmi út­jukat ma vér és pusztulás jelzi. Isten angyalának és az ember rom­lá­sára törő szellemvilág vezérének a harca ez. S a küzdelem, mint fel­ tartóztathatatlan tűzvész, átterjed az emberi élet minden síkjára, és – mintha mindkét fél a döntést akarná kikényszeríteni az összes erők bedobásával – az egész arcvonalon: erkölcsi téren, tudományokban, irodalomban, társadalmi és politikai síkon egyforma elkeseredéssel folyik a végzetes tusa. Az egyetemes párviadalban minden kérdésbe van téve, ami emberi élet és érték hordozója, de minket főképp a harcnak az a része érint egészen közelről, amelyben a család és a nép mivoltát és sorsát vitatják.

(Forrás: http://www.romkat.ro/?q=node/3504)

IMPRESSZUM | Kiadja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. | Felelős kiadó: dr. Lélfai Koppány vezérigazgató | Kiadó és szerkesztőség: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. | Felelős szerkesztő: Csibi Krisztina | Szerkesztő: Matúz Gábor | A lapszám elkészítésében közreműködött: Csokay Zsuzsanna, Gazsó Dániel, dr. Ferenc Viktória, György Katalin, Márton Mónika, Papp Szilamér Zsolt, dr. Rabec István | Nyomda: Printing Solutions Bt.

3

Egy csepp irodalom

(részlet)

MEGHÍVÓ Márton Áron püspök életét bemutató kiállítás megnyitójára „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában” Tisztelettel meghívjuk a Márton Áron püspök életét és szolgálatát bemutató vándorkiállítás megnyitójára, 2015. szeptember 26-án (szombat) 17 órakor A kiállítás helyszíne: Magyarság Háza –Kosztolányi terem 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG PROGRAMJA: Köszöntőt mondanak: CSIBI Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója KÁNYÁDI Sándor, Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze Dr. JAKUBINYI György gyulafehérvári érsek A kiállítást bemutatja: LÁZÁR Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője Közreműködik: a marosvásárhelyi Mustármag Együttes Este 18 órakor ünnepi szentmise Márton Áron püspök tiszteletére a Budavári Nagyboldogasszony templomban (Mátyás-templom).

A szentmisét Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatja be.

KÖSZÖNET ILLETI a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum létrehozóit, akiknek munkája nyomán a vándorkiállítást a Magyarság Háza összeállította, Xantus Áront és Xantus Gábort, a Rendületlenül című, Márton Áron püspök portréját megrajzoló filmért

4

5

Tartalom 8 Ezer gyerek a Magyarság Házában

26 Mi, magyarok Kapolcson

34 Moldvai és felvidéki táncgála

38 Jubileum – kirobbanó sikerrel

44 Huszonöt év barátság

Médiatámogató:

6

Tusványos 26

48

12. Kárpát-medencei Nyári Egyetem

56

Nemzetpolitika nemzetközi porondon

58

Kisebbségvédelem Európában

60

Kisebbségkutatás

62

A Magyarság Háza a közösségi oldalakon is!

7

8

Ezer gyerek a Magyarság Házában Mi, magyarok

A Ezer Kárpát-medencei kisdiák ismerhette meg a Magyarság Háza múlt év őszén megnyílt állandó kiállítását augusztusban. A Mi, magyarok c. interaktív és szórakoztató tárlat a Kosztolányi Dezső által még 1933-ban megnevezett tíz legszebb magyar szó – láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír – köré épülve mutatja be mindazokat a teljesítményeket a tudomány, a művészet, a sport, a gasztronómia és a hadviselés területéről, amelyekre büszkék lehetünk mi, magyarok – bárhol éljünk is a világban.

9

Az általánosiskolás-korú, hat-tizennégy éves diákoknak különösen tetszett a marsjáró, a Rubik-kocka, a nyelvjárásokat bemutató terem, de rengeteg szelfi készült mindig a Vér és Kard-teremben, ahol versenyezhettek is, melyikük lő messzebb az ősmagyar íjjal, vagy éppen huszárruhát ölthettek magukra, de ha úgy tetszett, karddal és páncéllal tehették próbára az erejüket.

A naponta ötven-százhúsz fős csoportok Zánkáról érkeztek, mégpedig a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-programjának együttműködésében megvalósuló Határtalan túra keretében.

A szervezők minden esetben úgy állították össze a programot, hogy jusson némi idő megismerni a Budai Vár történetét is, elsősorban a már emblematikussá vált épületek és szobrok segítségével: Halászbástya, Mátyás-templom, Hilton Szálló, Szentháromság-szobor, Sándor-palota, Tóth Árpád sétány, Szent István, Hadik András és Görgey Artúr szobra.

A várséták egyikén a gyerekek szemtanúi lehettek az őrségváltásnak a Sándor-palota déli kapujánál, mások, más alkalommal pedig egy menyasszonnyal és egy vőlegénnyel találkoztak (az ifjú pár éppen a Mátyás-templom oldalában fényképezkedett). A templom tövében pedig hol egy hegedűs játszott, hol meg egy gitáros pengette a hangszerét.

A Határtalan túrára kétszáznál több település magyar nyelvű iskolájából érkeztek gyerekek. Köztük néhányan olyanok is – Bukarestből –, akiknek édesanyjuk és édesapjuk egyaránt román, ám akik román anyanyelvű gyermeküket mégis a bukaresti magyar nyelvű oktatási intézménybe, az Ady Endre Elméleti Líceumba íratták.

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

Mi, magyarok Kapolcson A A Muharay Elemér Népművészeti Szövetséggel való együttműködés tette lehetővé, hogy idén a Művészetek Völgyében is megmutathatta magát a Magyarság Háza Mi, magyarok c. kiállítása. A július 24-től augusztus 2-ig tartó, tíz napos fesztivál Muharay Udvara remek lehetőséget nyújtott a kiállítás népszerűsítésére. Az egész napos zenéstáncos programokon túl, melyeknek idén Sebestyén Márta volt az udvargazdája, Izolda Népi Játékai és a Mi, magyarok biztosítottak állandó elfoglaltságot az udvarba látogató családoknak. Míg a gyerekek huszárnak öltözve állhatták ki a katonapróbákat, szüleik a Mi, magyarok kvízzel tesztelték tudásukat vagy frappáns fejtörőket és ördöglakatokat oldhattak meg. Hiába, már Rubik előtt is tudtuk, hogy aki kitartó és ésszel próbálkozik, az csakhamar eléri a célját.

27

Az első lelkes huszárjelöltek. Tíz napig a huszár ruhák és a Rubik-kockák is örvendeztették az Udvarba látogató családokat. Míg a gyerekek hősnek képzelték magukat a ruhák felöltésétől, a szüleik megállás nélkül fotózták a huszárcsemetéket.

28

29

Bár a kiállításban lévő „gyakorló lovat” nem vihettük magunkkal, Izolda népi játékai között több lovas, kardos eszköz is volt, így a huszárnak öltözött fiúk és lányok kiállhatták a bátorság összes próbáját.

A Mi, magyaroknak is otthont adó Muharay Udvarban állandó volt a nyüzsgés.

Szinte megállás nélkül ment a zene és a tánc még a rekkenő hőség ellenére is.

30

Izolda volt az első, akinek sikerült az, amit mi lehetetlennek gondoltunk.

Hibátlanul rakta ki a Rubik-gömböt.

31

32

33

Moldvai ĂŠs felvidĂŠki

34

tรกncgรกla

35

A Július utolsó napján rendezték meg a Magyarság Házában a Szent László Társulat és a Rákóczi Szövetség által felvidéki és moldvai gyermekek számára szervezett XI. Néptánc tábor gálaestjét. A Zoboraljáról, Vág és Garam közéről, Ipoly mentéről, Csallóközből és a moldvai Külsőrekecsinből érkező gyerekek a táborban tanult ördöngősfüzesi, gömöri, nógrádi táncokat adtak elő. (Tánctanárok: Szente János, Farkas Gábor, Mosóczi István és táncos párjaik. Zenészek: Juhász Dénes és a Békás Banda, Cseke Attila dudás, valamint Horváth Balázs és bandája.

További fellépők: Aranykert Folklórcsoport – Bős [Felvidék], De Pierewaaiers [Hollandia])

36

37

Jubileum –

38

kirobbanó sikerrel 25 éves a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

39

A Szent István ünnepének előestéjén az idén huszonöt esztendős együttes Vándorúton, otthonról haza c. műsorából adott ízelítőt a Magyarság Házában, kirobbanó sikerrel. A műsorban megelevenedtek Nyírség, Szilágyság, Bonchida, Kalotaszeg, Mezőkölpény, Vajdaszentivány és Felcsík táncai. A bemutató után az előadók segítségével a közönség is megismerkedhetett a közös tánc élményével.

(Népdalokat énekelt: Gábos Endre és Rigmányi Júlia Katalin.

Közreműködött: Mihó Attila és zenekara. Tánckarvezetők: Hozó Levente, Szabó László. Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor. Igazgató, művészeti vezető: András Mihály)

40

41

42

43

44

Huszonöt év barátság

A Bardóciak és gesztiek – mintegy hetvenen – eljöttek a Magyarság Házába, hogy a jubileum alkalmából megtekintsék a Mi, magyarok-kiállítást. A vendégeket Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte.

De előtte még levél érkezett a Békés megyei Gesztről.

Brandtné Czirják Éva önkormányzati képviselő, a geszti iskola vezetője írta a Magyarság Háza igazgatójának, Csibi Krisztinának. Részlet a levélből:

45

„A Békés megyében fekvő Geszt településnek 1990 óta van testvér települési kapcsolata a székelyföldi Erdővidéken található Bardóc településsel. 1990 januárjában indult útjára egy teherautónyi rakomány, a falu lakóinak adományával az akkor számunkra még ismeretlen településre. Az azóta eltelt negyedszázad történései példaértékűek. A két falu között élő, folyamatosan bővülő, értékes emberi kapcsolat van. 1990 nyarán már a geszti sátortáborban nyaralt 50 székely magyar gyermek, az őt kísérő pedagógusokkal.

Azóta évenkénti találkozókra kerül sor, felváltva Geszten és Bardócon. Ez nem egy-két ember egymáshoz kötődése, hanem két, egymástól nagyon távol lévő, hasonló gondokkal küzdő, elöregedő kistelepülés szoros szimbiózisa. Az évek során hivatalos 46

testvér települési és testvériskolai szerződések köttettek, de ezt a kapcsolatot sohasem a papír tartotta életben. Ez egy példaértékű, alulról jövő kezdeményezés, mely tevékenységével hozzájárul a világ összmagyarsága nemzettudatának erősítéséhez, a magyarmagyar kapcsolatok ápolásához. [...] Olyan kötelék ez, melyen nem tudott éket verni 2004. december 5-e sem. [...] Az idei évben egymásra találásunk 25. éves évfordulóját ünnepeljük.

Szeretnénk nagyon ünnepélyessé, az eseményhez méltóvá tenni a 2015. augusztus 4-13. között, Geszten megvalósuló találkozót. [...] Mi, szervezők, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Önhöz, a Magyarság Házának Igazgató Asszonyához, hogy erkölcsileg támogassa rendezvényünk megvalósulását.”

47

48

Tusvรกnyos 26

49

A huszonhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében felállított Bethlen Gábor Sátor nyújtott helyszínt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tusnádfürdői programjainak 2015. július 22. és 24. között.

Az első nap délelőttje a csángókról szólt. A moldvai magyarok kulturális és nyelvi sajátosságainak megőrzését tárgyaló kerekasztal beszélgetést énekszó, mese és táncbemutató színesítette: „a kicsikéknek kell, tartozzanak utánunk” – jegyezte meg büszkén az egyik mesemondó csángó kislány nagyapja. Ezt követően a 2015 – a Külhoni magyar szakképzés éve program került napirendre. Az eseményt az erdélyi magyar szakképzés fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodás aláírása tetőzte, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői szentesítettek.

50

Másnap, július 23-án a nemzetpolitika intézményeit mutatták be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyarság Háza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai.

Koradélután, kutatók, üzletemberek, valamint civil mozgalmak vezetőinek részvételével kerekasztal beszélgetést tartottak A pénz anyanyelven beszél – Nyelvhasználat és gazdasági vonatkozások címmel. Ez a nap a külhoni magyar oktatás helyzetképének megvitatásával ért véget: „Nem az az elsődleges, hogy mit vagy hogyan tanítunk, hanem hogy miért” – foglalta össze az elhangzottakat a panel moderátora.

A harmadik napon, július 24-én két kerekasztal beszélgetésben is megvitatásra kerültek a kettős állampolgárság elméleti és gyakorlati kérdései. A Bethlen Gábor Sátor utolsó programja az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a Kisebbségkutatás folyóirat legújabb, 2015/2 tematikus (diaszpóra) számának bemutatása volt, egybekötve A magyar diaszpóra – Migráció című kerekasztal beszélgetéssel.

51

A Bethlen Gábor Sátor programjainak szereplői Aáry-Tamás Lajos (oktatási biztos, Oktatási Jogok Biztosának Hivatala) Bethlendi András (Igen, tessék! mozgalom) Bodó Barna (egyetemi docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) Burus-Siklódi Botond (elnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) Czomba Sándor (államtitkár, Nem­ zetgazdasági Minisz­té­rium) Czunyiné Bertalan Judit (államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma) Csenteri Levente (ügyvezető igazgató, Combridge) Csibi Krisztina (igazgató, Magyarság Háza) Dunai Márk Bence (ösztöndíjas, Kőrösi Csoma Sándor Program) Erdei Ildikó (pszichológus, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) Ferenc Viktória (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­in­tézet)

Ferencz Éva (kapcsolattartó, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Magyarfalu) Ferencz István Szabolcs (ügyvezető igazgató, MOL Társasági Kapcsolatok) Gazsó Dániel (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutatóintézet) Görög Dóra (jogi munkatárs, Kisebbségi Jogvédő Intézet) Grezsa István (miniszteri biz­tos, Miniszterelnökség Nem­ zetpolitikai Állam­tit­kár­ság) Hajnal Virág (stratégiai főreferens, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Kántor Zoltán (igazgató, Nem­ zet­politikai Kutatóintézet) Kontrát Károly (parla­men­ti államtitkár, Belügy­minisz­ térium) Illyés Gergely (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­inté­zet) Mihály Erzsébet (támogatásfinanszírozási igazgató, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.) 52

Mile Lajos (főkonzul, Magyar­or­ szág Főkonzulátusa, Kolozs­vár) Milován Orsolya (főosztályvezető, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Morvai Tünde (kutató, MTA Kisebbségkutató Intézet) Orbán Balázs (kutatási igazgató, Századvég) Pálffy Ilona (elnök, Nemzeti Választási Iroda) Pálffy István (kijelölt nagykövet, Magyarország Nagykövetsége, Dublin) Palotás József (főigazgató-he­ lyettes, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) Papp Szilamér Zsolt (kutató, Nem­ zetpolitikai Kutató­inté­zet) Papp Z. Attila (igazgató, MTA Kisebbségkutató Intézet) Petres László (tanár, Lujzikalagor) Polgár László (elnök, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Magyarfalu) Polgár Róbert (plébános Mura­ ke­resztúr, Magyarország, Magyarfalu)

Potápi Árpád János (államtitkár, Miniszter­ elnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Pozsony Ferenc (néprajzkutató, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet) Román István (helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium) Székely István (ügyvezető alelnök, Romániai Magyar Demokrata Szövetség) Szesztay Ádám (főkonzul, Magyarország Főkonzulátusa, Kassa) Szoták Szilvia (kutató, Nyelvstratégiai Intézet) Talpas Botond (Igen, tessék! mozgalom) Tiboldi László (alelnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) Wetzel Tamás (helyettes államtitkár, Minisz­ terelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság) Zsigmond Barna Pál (főkon­ zul, Magyarország Főkon­ zulátusa, Csíkszereda) 53

54

55

12. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyvárad 2015. augusztus 9–15.

A Három év kihagyás után idén ismét megszervezték a Kárpátmedencei Nyári Egyetemet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel száz határon túli és magyarországi résztvevővel. A nyári egyetem központi témája a demográfia és a migráció volt. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet részéről Rákóczi Krisztián „A felvidéki magyarok demográfiai helyzete és választói magatartása”, Papp Szilamér Zsolt „Az iskoláskorúak demográfiai helyzet a Kárpát-medencében” és Illyés Gergely „Az erdélyi magyarok demográfiai helyzete és választói magatartása” címmel tartottak előadást.

56

IllyĂŠs Gergely

57

Nemzetpolitika nemzetközi porondon 2015. július 19-én nemzetközi műhelytalálkozót szervezett a Tom Lantos Intézet Budapesten a külhoni magyar kisebbség helyzetének megvitatására nemzetközi nézőpontból értékelve azt.

A rendezvény keretében a kisebbségvédelem nemzetközi szaktekintélyei (Joshua Castellino, Middlesex University London; Brendan O’Leary, University of Pennsylvania; Jennifer Jackson Preece, London School of Economics; Schöpflin György, Európai Parlament) reflektáltak a külhoni magyarok helyzetét bemutató kutatók előadásaira.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet két munkatársa, Kántor Zoltán és Ferenc Viktória tartott előadást a műhelykonferencia alkalmával.

Az előadások a magyar nemzetpolitikáról, a kettős állampolgárság megítélésről és hatásáról, a nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről, és az etnikai pártok mozgósítási erejéről szóltak Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna vonatkozásában.

58

Dr. Kรกntor Zoltรกn

Dr. Ferenc Viktรณria

59

Kisebbségvédelem

Immár negyedik alkalommal került megrendezésre a Kisebbségvédelem Európában elnevezésű nyári egyetem, 2015. július 5 és 12 között, Máriabesnyőn.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös szervezésű nyári táborában külhoni magyar egyetemisták vettek részt, különböző szakokról, mint például jog, nemzetközi kapcsolatok, társadalomtudományok. A meghívott előadók a kisebbségvédelem terén jártas szakemberek voltak.

A megnyitón Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója hangsúlyozta mennyire fontos a szakmai ismeretek elsajátítása, hogy a résztvevő diákok szülőföldükre visszatérve eredményesen képviseljék a magyar kisebbséget.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója 60

Európában Máriabesnyő 2015. július 5–12.

szerint a szaktudás elsajátítása mellett a kapcsolatépítés is fontos hozadéka a nyári egyetemnek.

A résztvevők Görög Dóra, a KJI munkatársa segítségével, megismerkedhettek a magyar jogi terminológiával. Az egész hetes interaktív előadások során Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, a szlovákiai államnyelvtörvényről és az állampolgársági törvényről beszélt.

Ferenc Viktória, ugyancsak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa az ukrajnai nyelvtörvényről számolt be.

Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke szimulációs tréning segítségével mutatta be milyen úton tudja egy civil csoport érvényesíteni az érdekeit jogsértés esetén.

Az előadásokat kulturális programok, vetélkedők és csapatépítő játékok színesítették.

61

Gazsó Dániel: Egy definíció a diaszpórakutatás margójára. Kisebbségkutatás, 2015, 24 (2). 7–33.

A diaszpóra kifejezés egyre népszerűbb. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, hogy pontosan mit értünk diaszpóra alatt, akkor a migráció, a kisebbségi lét, az etnikai és nemzeti hovatartozás, a társadalmi integráció, a kulturális asszimiláció, a multikulturalizmus és a különféle nemzetpolitikák

Kisebbségkutatás Részletek a Kisebbségkutatás folyóirat legfrissebb, 2015/2 tematikus (diaszpóra) számának tanulmányaiból 62

kérdésköreinek széles spektrumával találjuk szembe magunkat. Hogyan jönnek létre diaszpóra-közösségek?

Mi alapján lehet – ha egyáltalán lehet – megkülönböztetni azokat más, hasonló jellegű etnikai, nemzeti vagy vallási alapon szerveződő kisebbségi közösségektől?

Milyen kapcsolat van a diaszpóra, a befogadó ország, és az anyaország – ha van ilyen – között? Külön kell-e választani a diaszpóra fogalmának politikai, hétköznapi és tudományos értelemben vett használatát? Hogyan alakult e fogalom jelentéstartalma: mit jelentett régen és mit jelent most? Miért vált ilyen népszerűvé? Jelen értekezés ezekre a kérdésekre keresi a választ, azzal a végső céllal, hogy a diaszpóra kifejezés körüli zavarokat egy átfogó és alkalmazható definícióval tisztázza. […] a diaszpóra meghatározásokat és értelmezéseket összegezve, a következőkben felvázolom azokat a kritériumokat, amelyek kombinációja alapján el tudjuk dönteni, hogy mely szétszórtan élő makro-közösségeket célszerű diaszpórának neveznünk s melyeket nem. Ezeknek a kritériumoknak az összességéből egy definíciót kapunk. A definíciót alkotó kritériumok értelmező magyarázataiban kitérek majd az emigráció, az őshonosnak titulált etnikai és nemzeti kisebbség, a magyar szórvány kifejezés (mely jelentéstartalmát tekintve okkal nevezhető hungarikumnak) és más szétszórtan élő közösségtípusok diaszpóra koncepcióval való kapcsolataira, azonosságaira és különbözőségeire. Mindezek alapján a következő definíciót ajánlom a diaszpórakutatás margójára: A diaszpóra kategória olyan 1) földrajzilag széttagolt migrációs eredetű makro-közösségek megnevezésére szolgál, 63

melyek 2) az őket körülvevő társadalomba integrálódtak, de nem teljesen asszimilálódtak, és 3) szimbolikus vagy objektív kapcsolatban állnak más területeken élő, de azonos származásúnak vélt rokon közösségekkel, valós vagy elképzelt óhazájukkal vagy anyaországukkal. […] Mindent összevetve, a diaszpóra kategória konkrét eseteinek tanulmányozása felülről (a diaszpóra-politikák és az anyaország-politikák szintjén) és alulról (a diaszpóralét hétköznapi megnyilvánulásainak szintjén) kiváló lehetőséget nyújt a nacionalizmusok újszerű megjelenési formáinak kutatására: a globális, a nemzeti és a lokális formációk jelenkori kapcsolatainak értelmezésére.

Herner-Kovács Eszter: Elméleti keretek a diaszpóra-politikák vizsgálatához. Kisebbségkutatás, 2015, 24 (2). 34–49. […] Az államok külföldön élő diaszpórájuk megszólítására és elkötelezésére tett politikai eszköztára az elmúlt 20-30 évben látványosan megnövekedett. A különböző diaszpórapolitikák vizsgálata hosszú ideig csak egy-egy esettanulmányra koncentrálódott, ezért a diaszpóra-politikák összehasonlító vizsgálatához szükséges elméleti keretek kidolgozása csak az elmúlt években vette kezdetét. A tanulmány az elméleti téren eddig elért eredményeket igyekezett összefoglalni: először a diaszpóra-politikák megszaporodása mögött rejlő magyarázatokat gyűjtötte össze, majd a legújabb diaszpórapolitika tipológiákat mutatta be és értékelte. Ragazzi kutatásában 35 ország diaszpóra-politikáját vizsgálta meg úgy, hogy a kiválasztott országok diaszpórára vonatkozó gyakorlatait különböző változók szerint osztályozta, majd többszörös 64

korreszpondencia-elemzés segítségével meghatározta a változók és az adott politikai gyakorlat közötti kapcsolatot. Öt ideáltipikus diaszpóra-politika modellt tudott ezáltal meghatározni, amelyek az adott csoportba tartozó országok diaszpóra-politikájának fő karakterisztikáját írják le: expatriate állam, zárt állam, globális nemzetállam, irányított munkás állam, közömbös állam. A Ragazzi-féle modell gyengesége, hogy a vizsgált változók kizárólag hivatalos adatokon alapulnak, a valós diaszpóra-politikai gyakorlatról ezért nem ad információt.

Gamlen vizsgálata 70 ország diaszpóra „engagement” gyakorlatára terjedt ki, és az általa meghatározott diaszpórapolitika tipológia nem kizárólag deskriptív, mint Ragazzinál, hanem az anyaország diaszpóra-politikai motivációjára fókuszál. A kutatás három nagy diaszpóra-politika kategóriát azonosított be: a kapacitás-építő, a jogkiterjesztő, valamint a kötelezettség-behajtó modellt. Gamlen elméletének hangsúlyos eleme, hogy a diaszpóra-politikák vizsgálatánál figyelembe veszi, hogy ezeknél a gyakorlatoknál nem egy koherens és egységes szakpolitikáról beszélünk, hanem nagyon sok részből összeálló, nem feltétlenül konzekvens politikai intézkedések és projektek összességéről, amelyek ráadásul állandó változásban vannak. A Gamlen által megrajzolt tipológia kellően rugalmas ahhoz, hogy ezeket a tényezőket a kutatásba belekalkulálva elemezhessük az egyes diaszpóra-politikai esettanulmányokat.

Bár a modell alkalmazható, ennek ellenére szükség lenne egy átfogó, globális mintán alapuló komparatív vizsgálatra, amely a statisztikai és „nyers”, deskriptív, hivatalos adatokon kívül kvalitatív adatokat (az adott diaszpóra-politikai elem gyakorlati működésének leírását, állami szereplőkkel készült interjúkat, stb.) is tartalmaz.

65

66

A HÓNAP KÉPE

Mi, magyarok A Mi, magyarok állandó kiállítás 2014 októberében nyílt meg a Magyarság Házában. A kiállítás célja, hogy meg­ mu­tassa nekünk, magyaroknak, miért jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék, mit adtunk a világnak. Ha külföldi lá­togatóink megnézik a ki­ál­lítást, sokat tudhatnak meg a ma­gyar kultúráról, történelmi és tudományos sikereinkrôl, a magyar táj szépségérôl, ízletes ételeinkrôl, sportsikereinkrôl, világhírû Rubik-játékainkról, azaz arról, hogy mi­lye­nek va­ gyunk mi, magyarok.

Nehéz volt megtalálni azt a közös szálat, ami a soksok témát felölelô kiállítást egységbe rendezi. A választás a Kosz­tolányi Dezsô által legszebbnek tartott tíz magyar szóra esett. Melyik ez a tíz szó? Kosztolányi Dezsô így írt 1933. no­vember 19-én a Pesti Hírlapban: „Egy új világ kezdôdik minden nyelv küszöbén, a szépség új birodalma, új értelmi és érzelmi tör­vé­nyekkel. Mi tehát a tíz legszebb magyar szó? Ezt felelném abban a tudatban, hogy válaszom me­rôben önkényes, és éppúgy jellemez en­ gem, mint nyelvünket: – Láng, gyöngy, anya, ôsz, szûz, kard, csók, vér, szív, sír.”

A Mi, magyarok-kiállítás erre a tíz szóra felfûzve mu­tat be egy jókora csokorra valót mindazokból a teljesítményekbôl a tudomány, a mûvészet, a sport, a gasztronómia és a had­ vi­­selés területérôl, ame­lyekre igazán büszkék lehetünk mi, ma­gyarok – bárhol éljünk is a világban.

A KIÁLLÍTÁS A KIÁLLÍTÁS Kedd‐vasárnap 10:00 –18:00

Kedd‐vasárnap 10:00 –18:00

Mi, magyarok a közösségi oldalakon is!