Könyvjelző magazin 2014 március by Könyvjelző magazin

havonta megjelenô ingyenes kulturális magazin – X. évfolyam, 3. szám – 2014. március

LATIN HETEK AKCIÓ S KÖN

YVEK

T E G D I BR JnaOplóNja E3.S B olondulásig

A VISSZATÉRÉS Európa nem a politikusoké

38 30

Konrád György

Szembenézés és megbocsátás

Saskia Sarginson: Ikrek

Új kötetében a nemzetállamok helyzetérôl és az egységes Európa lehetôségeirôl gondolkodik. A nyolcvanéves író friss látásmóddal tekint a kontinens politikai térképére, és szelíd következetességgel képviseli az európai gondolatot.

2014. MÁRCIUS

Könyvtári capriccio Hrabal: 100

Életmûve lezárt. Megszakadt, de mégis kerek egész. A könyvtárak és boltok polcain, a világon mindenütt ott van Hrabal és a hrabali kisember. A cseh történetmesélô centenáriumát ünnepeljük www.alexandra.hu az idén. Három könyvének új kiadásával, egy sor kérdéssel és egy pohár sörrel.

Thriller és mégsem. Múltba ásás, lélektan, de jóval több is. Saskia Sarginson regényének középpontjában egy ikerpár áll. A két lány felnôtt fejjel próbálja megkeresni múltjában azt a pontot, amikor végérvényesen megváltozott minden.

A pszichében kóborló ember történetei

A Virágot Algernonnak kultuszkönyv lett. A klinikai pszichológia területére és a jövôtudomány világába kalandozó szerzô mindegyik regénye provokatív feltevés és mély emberi történet. Most sorban Könyvjelzõ | 2014. március 3 jönnek ki újra Daniel Keyes kötetei, köztük egy eddig nem ismert mû is.

34 70

cimlap_kulon.indd 3

2014.03.05. 12:13

eur_KJE

Van e s sa Di ffe nbaugh „Csodálatos regény anyákról és lányokról, szeretetről és a virágok titkos nyelvéről.” – Tatiana de Rosnay –

A V i rag o K N y e lv E 2 Könyvjelzõ | 2014. március

B2_B3_kulon.indd 2

2014.03.04. 7:46

Tavasz

2014. március X. évfolyam, 3. szám Havonta megjelenô ingyenes kulturális magazin Fôszerkesztô Nagy Gergely Nyomdai elôkészítés és tördelés Kompák János Lapmenedzser Kehl Dóra Szerkesztôségi titkár Török Zsóﬁa Könyvjelzô szerkesztôség és hirdetésfelvétel 1075 Budapest Károly krt. 3/C Tel.: +36 1/219-5538 E-mail: konyvjelzo@alexandra.hu

Az elmúlt hónapokban a médiában sok mindent lehetett olvasni, látni és hallani az Alexandra cégcsoport múltjáról, jelenérôl és jövôjérôl. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik kitartottak mellettünk, és hûségükkel, illetve bizalmukkal megtiszteltek bennünket. Mindenekelôtt az olvasóknak és a vásárlóknak tartozunk hálával. Az Alexandra cégcsoportot megerôsítették az elmúlt idôszak elvtelen támadásai és az üzleti ellehetetlenítését célzó lépések. Elszántabbak lettünk, mint valaha. Le kellett zárnunk a cég életében egy szép korszakot, amikor is idealista és naiv módon viszonyultunk a világhoz. A jövôben megpróbálunk ugyanolyan optimistán, de már ezen az idealista énünkön túljutva mûködni. Talán nem véletlen, hogy ez az új idôszak az újjászületéssel, a tavasz beköszöntével esik egybe. Azt kívánom, hogy a tavasz bizakodása érintsen meg mindenkit, és érezzük magunkat ennek a szép évszaknak megfelelôen. A Könyvjelzô magazin elôzô lapszámának bevezetôjét a talán valaha élt legnagyobb magyar költô, Radnóti Miklós soraival zártam, így külön megérintett Gyarmati Fanni halálának híre. Minden tiszteletem Radnóti Miklós özvegyéé, hiszen egész élete során méltó módon viselte a Radnóti Miklósné nevet. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy lerójam kegyeletemet az elhunyt elôtt: nyugodjon békében.

Felelôs kiadó Matyi Dezsô, a Pécsi Direkt Kft. ügyvezetô igazgatója 7630 Pécs Üszögi-kiserdô u. 1. Matyi Dezs Dezsô

Nyomás Neograﬁa, Szlovákia Az újságban található árak és adatok tájékoztató jellegûek. A nyomdai hibákért a szerkesztôség felelôsséget nem vállal. www.alexandra.hu

03_impesszum.indd 3

Könyvjelzõ | 2014. március 3

2014.02.24. 15:21

a tartalomból 6 12

Alexandra-könyvsikerlisták Ötven plusz… mínusz illúziók? Bolondulásig. Bridget Jones 3.

Latin hetek Mágikusoktól posztmodernekig

Tündöklõ bûn Az oligopol piacok kriminológiája

A gyógyulás regénye Saskia Sarginson: Ikrek

Nem százas történet Hrabal 100

„Európát a humanizmus tartja össze és nem a politikusok” Konrád György: Itt, Európában

Az a valami a két fülünk között John Medina: Agyunk csodás titkai

Mélyen elfojtott logaritmikus ösztön Alex Bellos: Alex Csodaországban

Beleolvasó 46 – Háy János: Napra jutni 48 – Borisz Akunyin: Ajánlott olvasmányok 50 – John O’Farrell: A férj, aki elfelejtette a feleségét 52 – Bruce Machart: A múlt sebei 54 – Patricia Cornwell: A Scarpetta-faktor

„Tudtam, õ a mi Petink!” Kepes Ágnes – Oszter Alexandra: Sün Peti és barátai

Gyere velünk Skylandbe! David Carlyle: Skyland – Szigetek a szélben

Háború föld alatt és föld felett Albert Sánchez Piñol: Pandóra Kongóban

Az alteregó, avagy az emlékezés könyvei Agatha Christie: Az elefántok mindenre emlékeznek

A pszichében kóborló ember történetei Daniel Keyes Algernontól a terrortámadásig

Patkónyom a Janus-arcon Bruce Machart: A múlt sebei

Indokolatlan népszerûség vagy kortalan remekmû? Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?

Nem hagy hidegen Elvis Peeters: Közöd?

Végre foglalkozhatsz magaddal! Lakatos Márk könyvérõl Maróy Krisztina stylist

A nagy Bulli Egy nap az elBulliban

Négynapos szerelem Robert James Waller: Madison megye hídjai

4 Könyvjelzõ | 2014. március

04-5_tartalom_honap_kepe.indd 4

2014.02.24. 11:00

a hónap képe

A ma Siklóshoz tartozó Gyûd templomában (Baranya megye) a fõoltáron áll Mária kegyszobra. A csodatévõ hírében álló ábrázolások tisztelete sokszor súrolta a bálványimádás határát. A kép Kaiser Ottó és Jankovics Norbert A magyarországi templomok mûvészete címû albumából származik. 192 oldal, 5999 Ft Alexandra Kiadó www.alexandra.hu

04-5_tartalom_honap_kepe.indd 5

Könyvjelzõ | 2014. március 5

2014.02.22. 13:09

toplisták

Az Alexandra Könyváruházak sikerlistája 2014. január 16. és 2014. február 15. között

TOP ÖSSZESÍTETT KÖNYVLISTA Szerzõ

Cím

Kiadó

Frei Tamás

2015

Ulpius-ház

dr. Csernus Imre

A kiút

Jaffa

Szalai Vivien

A leghíresebb magyar madame

Art Nouveau

Müller Péter

Férfiélet, nõi sors

Rivaldafény

Danielle Steel

Elsõ látásra

Maecenas

Magyar polip

Noran Libro

6 7

E. L. James

A sötét ötven árnyalata

Ulpius-ház

Jamie Oliver

Jamie 30 percesek

Park

Nyáry Krisztián

Így szerettek õk 2.

Corvina

Lakatos Márk

Te & Én – Divat- és stíluskalauz

Alexandra

Mezei Elmira

Paleolit receptek hétköznapokra

Jaffa

Gillian Flynn

Holtodiglan

Alexandra

J. R. R. Tolkien

A Hobbit – vagy: Oda-vissza

Európa

K. Mack, J. Kaufman

Freud szeretõje

Alexandra

Wm. Paul Young

A Viskó

Immanuel Alapítvány

232 oldal 2999 Ft

Joyce Maynard Nyárutó Kamaradráma és sok minden más. A fiát egyedül nevelô, megkeseredett és bezárkózó nô életébe betoppan a véletlen. Egy szürke hétköznapon egy férfiba botlik, aki a börtönbôl szökött. Pedig nem gonosztevô. A nô befogadja, és innentôl mindhármuk élete gyökeresen megváltozik. A fiúé is, akinek a szemszöge nagyon erôs ebben a remekül megírt regényben. Felnôtté válás? Aparegény? Szerelmes regény? Mindez együtt. A filmmel egyidôben boltokban a Nyárutó.

368 oldal 4999 Ft Lakatos Márk Te & Én – Divat- és stíluskalauz A szerzôt nem kell bemutatni. Pedig közel sem tudunk még róla mindent...! Nos, ebben a könyvében most beavat a titkaiba. Ugyanis ez a kötet „kettô az egyben”; ha az egyik irányból olvassuk, akkor pazar stíluskalauz, ha megfordítjuk, akkor hirtelen társutasok leszünk Márk világában. Budapest az ô szemével: emberek, helyek, stílusok, ételek, életformák. Ahogyan egy coolhunter, azaz igazi trendvadász látja!

TOP SZÉPIRODALMI KÖNYVEK Szerzõ

Cím

Kiadó

Nyáry Krisztián

Így szerettek õk 2.

Corvina

K. Mack, J. Kaufman

Freud szeretõje

Alexandra

Wm. Paul Young

A Viskó

Immanuel Alapítvány

Joyce Maynard

Nyárutó

Alexandra

Wm. Paul Young

Keresztutak

Immanuel Alapítvány

Timur Vermes

Nézd, ki van itt

Libri

Markus Zusak

A könyvtolvaj

Ulpius-ház

Nyáry Krisztián

Így szerettek ôk

Corvina

Agota Kristof

Trilógia

Cartaphilus

Henry Gidel

Coco Chanel

Európa

Ljudmila Ulickaja

Örökbecsû limlom

Magvetõ

Kathryn Stockett

A Segítség

Európa

F. Scott Fitzgerald

A nagy Gatsby

Európa

Hal Vaughan

Egy ágyban az ellenséggel

Európa

Khaled Hosseini

És a hegyek visszhangozzák

Libri

6 Könyvjelzõ | 2013. március

6-7_toplista.indd 6

2014.02.24. 9:31

toplisták

Az Alexandra Könyváruházak sikerlistája 2014. január 16. és 2014. február 15. között 496 oldal 3490 Ft

TOP REGÉNYEK Szerzõ

Cím

Kiadó

Frei Tamás

2015

Ulpius-ház

Danielle Steel

Elsô látásra

Maecenas

E. L. James

A sötét ötven árnyalata

Ulpius-ház

Gillian Flynn

Holtodiglan

Alexandra

J. R. R. Tolkien

A Hobbit – vagy: Oda-vissza

Európa

E. L. James

A sötét ötven árnyalata

Ulpius-ház

Ugron Zsolna

Erdélyi menyegzô

Libri

E. L. James

A szürke ötven árnyalata

Ulpius-ház

Kate Morton

Távoli órák

Cartaphilus

Frei Tamás

A Bankár

Ulpius-ház

Julie Kenner

Örök rabság

Athenaeum

Jojo Moyes

Akit elhagytál

Cartaphilus

Frei Tamás

A Megmentõ

Ulpius-ház

Lee Child

Nincs visszaút

General Press

Szántó Judith

Kis budai bordélyvilág

Art Nouveau

Jojo Moyes Akit elhagytál 1916, Franciaország. Miután imádott férje, Édouard hadba vonul, Sophie egyedül kénytelen gondoskodni családjáról. Német kézre került kisvárosukban új katonai parancsnok jelenik meg, aki tisztjeivel még inkább megkeseríti Sophie életét. S amikor a Kommandant szeme megakad a portrén, melyet Édouard festett ifjú asszonyáról, az események baljós fordulatot vesznek. Lélegzetelállító szerelmi történet, háborús történelmi regény és bírósági krimi egy sikerszerzô tollából.

400 oldal 3290 Ft

TOP EGYÉB KÖNYVEK Szerzõ

Cím

Kiadó

dr. Csernus Imre

A kiút

Jaffa

Szalai Vivien

A leghíresebb magyar madame

Art Nouveau

Müller Péter

Férfiélet, nõi sors

Rivaldafény

Magyar polip

Noran Libro

4 5

Jamie Oliver

Jamie 30 percesek

Park

Lakatos Márk

Te & Én – Divat- és stíluskalauz

Alexandra

Mezei Elmira

Paleolit receptek hétköznapokra

Jaffa

Rhonda Byrne

Határtalan gondolatok

Édesvíz

James Bannon

A beépített huligán

Candover Kft.

Alex Ferguson

Alex Ferguson – Önéletrajz

Partvonal

Szendi G., Mezei E.

Paleolit szakácskönyv

Jaffa

Pál Ferenc

A szorongástól az önbecsülésig

Kulcslyuk

Paulo Coelho

Odaadás – Naptár 2014

Alexandra

Paul „Coach" Wade

Fegyencedzés

Jaffa

Bagdy Emõke

Álmok, szimbólumok, terápiák

Kulcslyuk

www.alexandra.hu

6-7_toplista.indd 7

Alex Ferguson Alex Ferguson – Önéletrajz Hihetetlen, hogy már nem ô ül a Manchester United kispadján. Nem is nagyon megy a csapatnak mostanság. Pirosló arccal, rágógumizva, állig húzott cipzárral, cikázó tekintettel pásztázza a pályát – és természetesen gyôzelemre vezeti a vörös mezes srácokat. Így ismertük meg. Keze alatt a ManU a világ legnagyobbja lett. Amit tudni akartunk a skót mágusról, az most itt van, sôt, azt is megtudjuk, amit talán sose akartunk. Személyek, harcok, ellentétek, egy odavágott cipô Beckhamnek. Giggs, Scholes, Rooney, Ronaldo. Könyvjelzõ | 2013. március 7

2014.02.22. 10:08

kiadói újdonságok

Drága Édesanyám Tizenkét megható vagy éppen szívderítô történet arról, aki a legfontosabb, a magyarés a világirodalom mestereinek tollából. Athenaeum Kiadó 208 oldal, 1990 Ft

Láma Ole Nydahl Félelem nélküli halál Láma Ole Nydahl átadja mindazt a tudást, amit az elmúlt évtizedekben a nagy buddhista mesterektôl elsajátított a halállal kapcsolatban. Jaffa Kiadó 200 oldal, 2940 Ft

Julia Boeheme Bori osztálykirándulásra megy A Barátnôm, Bori-sorozat kisiskolásoknak szóló kötetében ezúttal egy kalandos, izgalmakkal teli osztálykirándulásra kísérhetjük el Boriékat.

Birgit Bondarenko Mi MICSODA Junior – A közlekedés

Eöry Vilma Értelmezô szótár+

Miért vannak közlekedési szabályok? Mit jelentenek a közlekedési táblák? Hogyan mûködik a közlekedési lámpa? Hogyan biciklizzünk szabályosan?

Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek, szólások, közmondások, etimológiák, nyelvhasználati tanácsok és fogalomköri csoportok

Tessloff-Babilon Kiadó 20 oldal, 3490 Ft

TINTA Könyvkiadó 1850 oldal, 11990 Ft

Dr. Heike Hermann, Stefanie Steinhorst Mi MICSODA Junior – Világatlasz

Steve Berry A Kolumbusz affér

Sylvia Day Megigézve A Crossfire sikersorozat szerzôjének különleges és kirobbanóan érzéki könyvében minden csak illúzió, kivéve a perzselô szenvedélyeket… Ulpius-ház Kiadó 3499 Ft

Manó Könyvek 96 oldal, 1490 Ft

Darynda Jones Második sírhant Charley Davidson, a halál szexi angyala visszatér, hogy újabb fergeteges kalandjaival és sziporkázó poénjaival mindenkit levegyen a lábáról! Athenaeum Kiadó 448 oldal, 3490 Ft

Bauer Barbara Magánutak A felhôk fölött csupa kaland az élet! Folytatódik a Légikisasszonyok és a Két út között címû regénybôl ismert négy légiutas-kísérô története! Jaffa Kiadó 310 oldal, 2940 Ft k u n

Bodnár Vera Kirándul a család – leporelló Egy gyönyörû tavaszi napon a család kirándulni indul. Ha kíváncsi vagy, hogy mi minden történik velük az erdôben, nézegesd meg a leporellót! Manó Könyvek 8 oldal, 790 Ft

Gyere, járd be velünk a világot! Fedezz fel más országokat, ismerd meg az ott élô népeket! Furfangos rejtvényekkel és országismertetô memóriakártyákkal.

Mi van akkor, ha minden, amit Amerika felfedezésérôl tudtunk, hazugság? Ez a titok egy csapásra átalakítaná a modern politikai világot.

Tessloff-Babilon Kiadó 26 oldal, 3590 Ft

Ulpius-ház Kiadó 3999 Ft

300 múzeum és kiállítóhely Magyarországon A kötet a legfontosabb múzeumokat és kiállítóhelyeket mutatja be; kedvcsináló, ismeretterjesztô módon! Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nonprofit Kft. 340 oldal, 6450 Ft

á r p á d

magve tő

boldog észak

Bear Grylls A skorpió sivataga

Kun Árpád Boldog észak

Bear Grylls hihetetlenül izgalmas kalandregénysorozatának harmadik részében is a találékonyság és a túlélôtechnikák jelentik a kiutat!

Egy regény, amely az afrikai vudutól egy különös szerelemig és a norvég fjordokig vezet, ahol a lehetetlen egy bámulatos fordulattal lehetségessé válik.

Jaffa Kiadó 250 oldal, 2940 Ft

Magvetô Kiadó 440 oldal, 3490 Ft

Kathryn Kalinak Filmzene A Kiadó új sorozatának elsô kötete azoknak, akik mindenevôk, ha zenérôl van szó. Rózsavölgyi Kiadó 144 oldal, 1990 Ft

Kolossváry Balázs Tizenkettô Ez nem pusztán egy szerelmi háromszög története, hanem látlelet napjaink kapaszkodók és hit nélküli, kétségek között ôrlôdô emberérôl. The Guidency Books 274 oldal, 2990 Ft

Lora Leigh Buja szándékok A fiatal nô hiába próbál menekülni fájdalmas emlékei elôl. Mígnem a múltjából érkezô fuvallat életre nem kelti vágyakkal teli képzeletét… Ulpius-ház Kiadó 3499 Ft

Mozaik Múzeumtúra matricagyûjtô füzet – KözépMagyarország Rakd össze a gyûjteményed! Vásárolj matricákat a kijelölt terjesztési pontokon, ragaszd be, tanulj és nyerj! Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nonprofit Kft. 30 oldal, 379 Ft

8 Könyvjelzõ | 2014. március

08-9_kisajanlo.indd 8

2014.02.24. 12:22

„A mese rólad szól, csak a név más.” Horatius

Attikai Csillagok AZ ÓKOR LEGSZEBB GONDOLATAI Ligeti Róbert

Gábor Áron rézágyúja Történetek a szabadságharcról Megjelent az Olvass magadnak! kezdő olvasók és kisiskolások számára készült népszerű sorozatban.

32 kötet: mesék, mondák, történetek

Hüvelyk Matyi

Azoknak a szülőknek is ajánljuk, akik ezekből a könyvecskékből ismerték meg a magyar történelmet, és szerették meg az olvasást. www.olvassmagadnak.hu

············

40 oldal, 590 Ft

A „Bölcsességek Kincsestára” sorozat most megjelent 37. kötete

Üzenetek, vallomások az életrôl Varázslatos Ókor! Hiszen a ma emberét foglalkoztató nagy és kis kérdések nem változtak kétezer év elteltével sem. Így ez a könyv a mi életünkrôl is szól. Görög, latin, kínai mesterek tanácsait olvashatjuk ebben a szép gyûjteményben, modern fordításban. Hogy okosan és boldogan éljük a mindennapokat és az ünnepeinket – ezt kívánják. Mi is ezt kívánjuk a Tisztelt Olvasónak! 112 oldal, 1490 Ft Kassák Könyv- és Lapkiadó Kft., Szada

A JAFFA KIADÓ KÖNYVÚJDONSÁGAI

············

Litkey Farkas:

Harlan Coben:

Amerre a szél fúj

Hat év

Litkey Farkas a magyar vitorlázás kiemelkedô alakja. Európa legrangosabb tókerülô versenyének, a balatoni Kékszalagnak tizenegyszeres gyôztese és címvédôje. A Soling hajóosztály világbajnoka, sokszoros magyar bajnok, olimpikon, a Kenese Marina-Port VSE elnöke. Telente Olaszországban a J–24-es hajóosztályban vitorlázik; versenyeket rendez, vitorlákat tervez a Litkey Sails számára, vitorlástáboraiban gyermekekkel kedvelteti meg nyaranta a sportot, menedzseli csapatát, elôadásokat szervez, illetve a vitorlásiskolájában oktat. Az Amerre a szél fúj sok apró anekdotával fûszerezett olvasmány, melybôl kiderül, hogyan jutott el az agárdi nádasoktól az atlantai olimpián át tizenegy Kékszalag-gyôzelemig, hogyan vált proﬁ csapatfônökké, mit jelent számára a Balaton, és persze megtudhatjuk azt is, miért annyira szerethetô sport a vitorlázás.

A kemény krimi kedvelôinek! Jake Fisher végignézi, ahogy élete szerelme, Natalie, hozzámegy egy másik férﬁhoz. A nô megígérteti vele, hogy soha többé nem fogja keresni. Jake tartja a szavát, de hat évvel késôbb megakad a szeme egy gyászjelentésen: a férﬁ, akihez Natalie hozzáment, váratlanul meghalt. Jake nem tudja tovább türtôztetni magát, és elmegy a temetésre. Ott azonban sokkoló élményben van része: a gyászoló özvegy ugyanis nem Natalie. Amikor kérdezôsködni kezd, kiderül, hogy az asszony, akit a sír mellett látott, majdnem húsz évig volt az elhunyt felesége. Jake nyomozni kezd, hogy kiderítse az igazságot, de mindenhol falakba ütközik. Megpróbálja felkutatni Natalie-val közös ismerôseiket, de vagy nem találja ôket, vagy letagadják, hogy valaha is találkoztak vele. Egyre kétségbeesettebben keresi a nôt, ám hamarosan rá kell jönnie, hogy ezzel a saját életét is veszélybe sodorja...

www.alexandra.hu

08-9_kisajanlo.indd 9

Könyvjelzõ | 2014. január–február 9

2014.02.22. 10:04

hírek AEGON-shortlist: a díjra esélyes Gergely Ágnes is A rangos hazai irodalmi elismerés, az AEGON-díj 2014-es jelöltlistáján helyet kapott Gergely Ágnes is, az Európa Könyvkiadónál tavaly megjelent Két szimpla a Kedvesben címû memoárkötetével. A tízes listán olyan szerzôkkel szerepel együtt, mint Bereményi Géza, Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Kun Árpád vagy Tompa Andrea. A díjat, amelyet 2006 óta minden évben kiosztanak, egy-egy író kapja, aki megnevezhet egy AEGON-társdíjast is bármely más mûvészeti ágból. A legutóbbi díjazott 2013ban Barnás Ferenc volt. Az idei díjazott nevét a héttagú szakmai zsûri márciusban hozza nyilvánosságra.

A Franz Kafka menet Egy orosz játékfejlesztô, Denis Galanin új számítógépes kalandjátékon dolgozik, amely Franz Kafka (1883–1924) prágai író irodalmi mûveire épül majd. A játék kulcsfogalmai az abszurditás, a szürrealitás és a rejtélyek. „A K. névre hallgató hôsnek munkát ajánlanak fel. Ez az esemény megváltoztatja az életét: egy hosszú utazásra kell elindulnia. Meglepetésére a szülôföldjén kívül esô világ nem annyira normális, ahogy korábban gondolta. A fôszereplôvel együtt a játékos az abszurditás, szürrealizmus és teljes bizonytalanság hangulatait élheti át” – mondta a játékról készítôje a Polygon online portálnak. A Franz Kafka-videojáték a tervek szerint valamikor az év folyamán készül el, és Androidon, iOS-en, Linuxon és Windowson is elérhetô lesz. Franz Kafka mûvei magyarul az Európa Könyvkiadó és a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában is olvashatók.

Egy rejtôzködô író reneszánsza

J. D. Salinger élete, írásai, és fôként hallgatása folyamatosan foglalkoztatja az irodalmi közvéleményt. Életében összesen négy kötetet publikált (Zabhegyezô, Kilenc történet, Franny és Zooey, Magasabbra a tetôt, ácsok / Seymour: Bemutatás). 1965 óta nem adott ki semmit, pedig élete végéig dolgozott. Tavaly dokumentumﬁlmet mutattak be Salingerrôl, a nemzetközi sajtóban pedig felröppent, hogy a 2010-ben elhunyt, rejtôzködô író eddig kiadatlan szövegei is meg fognak jelenni. Noha a hagyatékát kezelô család nem sokat árul el, öt lehetséges új kötet megjelenésérôl lehet szó. Addig is: a Salinger-reneszánszból az Európa Könyvkiadó sem marad ki. Sorozatot indít, amelyben újrafordított mûvei jelennek meg. Az elsô kötet tavasszal a Franny és Zooey lesz, amely Kiss Judit új fordításában lát majd napvilágot.

A Long Way Down: új Hornby-film A Pop, csajok, satöbbi, és az Egy fiúról után újabb Nick Hornby-regénybôl készült adaptáció. Az egyik legrangosabb európai filmfesztiválon, a Berlinale-n mutatták be az A Long Way Down (Hosszú út lefelé) címû játékfilmet, amely Hornby azonos címû regényébôl készült. A történetben négy ismeretlen személy találkozik, akik mindannyian öngyilkosságra készülnek, a tragikus végkifejlet helyett azonban igencsak másfelé kanyarodik közös történetük. A film, amelynek egyik fôszereplôje Pierce Brosnan, jó kritikákat kapott a fesztiválpremiert követôen. A tervek szerint a nyáron, a magyarországi bemutatóval együtt a regény is megjelenik az Európa Könyvkiadó gondozásában.

10 Könyvjelzõ | 2014. március

10-11_hirek.indd 10

2014.02.22. 10:07

hírek

Haddon-premier London után a Centrálban is

Londoni premierje után márciusban a budapesti Centrál Színház is mûsorára tûzi azt a darabot, amely az elragadó, humoros és izgalmas ifjúsági regényeirôl ismert Mark Haddon könyvébôl készült. A kutya különös esete az éjszakában egy különös detektívtörténet: a 15 éves Christopher brutális bûntény nyomára bukkan, és úgy dönt, nyomozásba kezd. A szálak egyre messzebbre vezetnek, és a kamasz srác egész világa lassan átalakul, semmi sem az, aminek látszik. Christopher (akit Kovács Krisztián alakít) nem szokványos srác: autisztikus vonásai miatt kilóg a sorból, s eddig nemigen merészkedett tovább az utca végénél. A számok szerelmese, matekzseni, akinek hihetetlenül érdekes belsô világa van. S aki számára a külsô világ is lenyûgözô titkokkal teli. A fôbb szerepekben Scherer Péter, Kovács Krisztián, Pokorny Lia és Szilágyi Csenge látható, a rendezô Puskás Tamás. A regény az Európa Könyvkiadó gondozásában olvasható.

Elhunyt Gyarmati Fanni Február 15-én, életének 102. évében elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye. Tizennégy évesen ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935-ben házasodtak össze. Személyesen hozzá szól az 1944-ben, munkaszolgálatban meggyilkolt költô számos verse, levelezésük pedig irodalomtörténeti forrásanyag. Gyarmati Fanni kerülte a nyilvánosságot, interjút, egy 1962-es alkalmat leszámítva, nem adott. Oktatóként, nyelvtanárként dolgozott, több nemzedéket tanított a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskolán. Ô gondozta a Radnóti-életmûvet, 2008-ban a teljes kéziratos hagyatékot a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta.

www.alexandra.hu

10-11_hirek.indd 11

Több mese elalvás elôtt? Egy brit felmérés szerint a mai szülôk sokkal gyakrabban olvasnak esti mesét a gyerekeiknek, mint ahogy a saját szüleik tették, amikor ôk voltak fiatalok. Az esti mesét mondók száma megduplázódott, a szülôk pedig nemcsak a klaszszikus „boldogan éltek, míg meg nem haltak” történeteket mesélik a gyerekeiknek, hanem elôszeretettel egészítik ki a meséket a való életbôl vett drámákkal, vagy szövik bele a gyerek kedvenc hírességét. A szülôk fele olvas a gyereknek esténként, de gyakran sajátos, rövidebb adaptációkat, a mesék pedig leggyakrabban popsztárokkal, színészekkel, valamint igazi herceggel és hercegnôvel egészülnek ki. A szülôk 35 százaléka naponta kevesebb mint 7 percig mesél. A mesemondó szerepét inkább az anyák vállalják magukra. A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy az esti mese ösztönzi a gyerek kreativitását, háromnegyedük szerint pedig segíti a gyereket az ellazulásban és az elalvásban. Pszichológusok szerint a mese fontos viselkedési, problémamegoldási mintákat nyújt a gyerekeknek, ezért elengedhetetlen érzelmi és értelmi fejlôdésükhöz.

Készülõ új Rejtõ-képregény A cink.hu közölte Hegedûs Márton készülõ új képregényének elsõ oldalait. Hegedûs tavalyi képregényét, a Slusszkulcs klánt az év legjobbjának választotta a Magyar Képregénykiadók Szövetsége, új munkájában pedig Rejtõ Jenõ életét dolgozza föl. Véletlenül került a kezébe Rejtõ egészen fiatalon írott irodalmi útirajza, a Megyek Párizsba, ahol még sohasem haldokoltam. Március 29én emlékezünk Rejtõ Jenõ születésének százkilencedik évfordulójára. Rejtõ, aki regényei nagy részét álnevén, P. Howardként jegyezte. Stílusában tudatosan törekedett a filmszerû vágások technikájára, és humora a bölcselkedõ sorokban is érvényesült. Munkaszolgálatosként halt meg a Szovjetunió területén, 1943 januárjában. 2013-ban posztumusz Magyar Örökség díjjal tüntették ki. Könyvjelzõ | 2014. március 11

2014.02.22. 13:55

fókusz

Ötven plusz… mínusz illúziók?

Bolondulásig. Bridget Jones 3. Vegyes várakozásokkal vettem kezembe a könyvet, hiszen Bridget Jonesból jelenség lett, egy korszak egyik emblémája. Még ha az elsô két kötetbôl kevés szövegszerû emlékünk is maradt – el tudták halványítani a filmek. Pedig hányszor fanyalgunk, hogy bárcsak sose láttuk volna a mozit, annyival, de annyival jobb a könyv…

Nekem a ﬁlmekbôl is inkább az elsô tetszett, de azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül. A Bridget Jones naplója ikonikus, bármikor újranézhetô, hála Renée Zellwegernek, magyar hangján Udvaros Dorottyának – aki a könyvbôl készült, Alföldi Róbert rendezte rádiósorozatban is Bridget hangja volt –, valamint hála a két pasinak, Mark Darcy–Colin Firthnek és Daniel Cleaver–Hugh Grantnek. Az elsô kötet megjelenése óta tizenöt év telt el. A második jókor követte, a harmadik viszont sajátos idôzítésben érkezett. És nem azért, mert nem jó játék, hogy nézzük meg Bridgetet és az ô életét 2013-ban, hanem azért, mert közben átíródtak az írónô által követett játékszabályok. Nincsenek már szinglikönyvek, túl vagyunk ötvenféle árnyalaton, másképp „ábrázolódik” ma egy nôi fôszereplô. A Bridget Jones-jelenség ereje és sikere sok-sok évvel ezelôtt többek között abban is rejlett, hogy kendôzetlenül jelenítette meg egy harmincas szingli gondolatait. Egyáltalán: beszélt

12 Könyvjelzõ | 2014. március

12-13_Bridget_Jones.indd 12

2014.02.22. 10:13

fókusz …az ötven simán lehet negyven, sôt, harminc. arról, hogy vannak harminc-valahány éves egyedülálló nôk, jó lenne végre tudomásul venni, hogy nem mindenki él boldog nagycsaládban. És azt is, hogy ezek az egyedülálló nôk egyáltalán nem földönkívüliek, sôt, mi több, nagyon-nagyon szeretnének valakihez tartozni, pont, mint a társadalom rendes tagjai. Ám mindezek ellenére sem vágják fel az ereiket, hogy ha hétvégeken kénytelenek egyedül nézni a tévét. S bár a barátaikra mindig számíthatnak, azok mégis csak a telefonvonal másik végén vannak a magányos éjszakákon, míg ôket senki nem melegíti az ágyban. Helen Fielding teremtménye valamivel földhözragadtabb, de egyenrangú európai társa a Szex és New York hôsnôinek, akiket sokkal inkább elítélt a közvélemény, pedig összességében véve semmiben nem különböztek Bridgettôl, hacsak abban nem, hogy többet törôdtek magukkal. A legújabb kori Bridget egyik fô jellemvonása ugyanis az, hogy noha sok év eltelt, ô nemigen komolyodott meg. Bizonyos értelemben az maradt, aki volt: szingli. De most már szinglianya. S ez már némi drámát sejttet: Darcy ugyanis nincs sehol. Nem lépett le. Meghalt. Mad about the Boy – szól az eredeti cím. Manapság csak azt halljuk, hogy a negyven az új harminc, az ötven pedig az új negyven. Elkeseredésre semmi ok, mindenki kiteljesedhet, rátalálhat a boldogság, mert idô az van bôven. Segít a botox, a ﬁtnesz, pszichológusok, lelki trénerek sulykolják belénk, hogy nincs miért aggódnunk, ha harmincnyolc körül még nem hogy gyerekünk nincs, de egy normális pasink se. A reklámokban is egyre többször célozzák az érettebb korosztályt, több üzletágban is feltûnt, hogy arrafelé rejlik a ﬁzetôképes kereslet, meg az kiérlelt gondolkodásmód. Milyen kár, hogy a munkáltatók még nem egészen így gondolkodnak, viszont tény, hogy a gyesrôl visszatérô kismamákkal kortól függetlenül sem bánnak kesztyûs kézzel. Érthetô hát, hogy itt volt a helye, ideje, hogy Helen Fielding Bridget nevû hôsnôjével megtámogassa a nôi magazinok bátorító cikkeinek hinni akaró, ám még gyakrabban bepánikoló gy az ötven az tényleg ötvenes korosztályt. Megmutassa, hogy negyven, itt egy élô példa rá. Talán erôs felütéssel, a nôket késôi gyerekvállalásra biztatássall akarta kezlta, hogy az deni Fielding a regényt, amikor kitalálta, yven felett ötvenegy éves asszonynak végül negyven yen ez egy kétszer is sikerült teherbe esnie. Legyen agy fantaszvarázslatos fordulat, genetikai csoda vagy ég a könyvtikus lombikprogram, úgyis lesznek még ben népmesei motívumok. Egyedül él, hiszen Darcy nincs. Egy rokonszenves szereplôô kiiktatása ôs, és újfent révén kerül hát újra helyzetbe a fôhôs, csak önmagának kell megküzdenie azzal, amit 448 oldal, al, 4590 Ft Európa Könyvkiadó önyvkiadó www.alexandra.hu

12-13_Bridget_Jones.indd 13

Papp Diána (1976), a Nõk Lapja vezetõ szerkesztõje, író, újságíró. Legutóbbi kötete 2013-ban jelent meg.

Kosztolányi így összegzett: „Úgy hívják: élet. Értelme nincs.” És bármennyire egyszerûnek tûnik is, arra juthatunk: a legnagyobb dolog, ami történhet velünk, hogy van egy szeretô családunk. Bridget tehát egyedül él, két kisgyerekével. Dolgozik, valaFotó: Hernádi Levente miféle filmforgatókönyvet ír, az ezzel való zaklatott nyûglôdés végigkíséri az egész könyvet. Anyagi gondja nincs, hála a jó Darcynak, aki mindent gondosan elrendezett. Bébiszittere viszont annál inkább, aki szinte házvezetônô. Bridget ugyanis nem fôz, annál többet eszik, nem takarít, és nem nevel gyereket. És a legsajnálatosabb módon nem él érzelmi életet. Mintha a híres brit önirónia tûnne itt fel: ezek vagyunk mi. Gyerekeivel való kapcsolatának bemutatása leginkább arra korlátozódik, hogy milyen gyakorlati teendôkkel küszködik. Darcy több éve meghalt, és ô még mindig nem találja a helyét. Aztán egyszer csak kiderül, hogy itt bizony még a gyászmunka hátra van. Együtt tudunk érezni vele, hiszen emlékszünk, mekkora szerelem volt, de kizökkenünk, mert naplójában, egyes szám elsô személyben, mintha önmagának is nehezen vallaná be szomorúságát, érzelmeit, gondolatmenetét, szorongását. Darcy után önmagát is elvesztette volna? Az illúzióvesztés könyve: az olvasó el kell, hogy engedje a szinglikönyvekbôl ismert Bridget Jonest, a fôhôsnô pedig meg kell, hogy találja a boldogságot ötven felett. Aki nem csak élethelyzetében, de lelkében is sokkal fiatalabb, perspektívát mutathatna és így bizonyíthatja – ha csak egy regényben is – a tézist: az ötven simán lehet negyven, sôt, harminc. Érezzük az ötvenes nô számtalan dilemmáját, a twitterrel való – némileg eltúlzott – hadakozását, ügyetlenkedését a párkeresésben, és az olvasó a saját gondolataival tudja kikerekíteni a történetet, hisz Bridget naplójában nincsenek nagy szembesítések, nag nagy kimondások. Van viszont humor, önirónia, ami mindig is jellemezte Jonest. Az kife pedig kifejezetten üdvözlendô, hogy Fieldingá nek esze ágában sincs beállni a sorba, és újabb megmond életbölcsességekkel teli könyvet megmondó, alkotni. Kíváncs vagyok, ha lesz film (fogadjunk, Kíváncsi lesz Renée Zellweger (magyar hangja hogy lesz!) Udvaros Dorottya) segítségével hogyan eleveme a régi-új fôhôsnô. Akit megértek, nedik meg egy érzek, aki fogja a kezem, rám kaakivel együtt Sajn csint. Sajnálnám, ha egy illúzióval kevesebbem lenne. PAPP DIÁNA Könyvjelzõ | 2014. március 13

2014.02.22. 10:13

fókusz

A Juszt is! korosztály Neki is szabad korosodni. Hisz Bridget Jones is ember, vagyis majdnem, mert valójában persze regényhôs, csakhogy hasonlít írójára és annak barátaira, vagyis lehet, hogy mégis valódi? Mindenesetre a szinglik hôsnôje, aki 15 éve visszaadta a büszke tartást minden „nem sikerült idôben férjhez menni” harmincasnak, így ötvenesen már nem csinál forradalmat. De ettôl még szerethetô. A mai harmincasoknak valószínûleg még mindig csak a régi, néha bolondos, súlyfelesleggel küzdô, nagyibugyis „szexistennô” írhat naplót, aki ugyanúgy rosszul választ, mint majdnem minden társa a nemben, tizen-huszon-harmincon évesen. De a végén persze diadalmaskodik. A jó gyôz, mert gyôznie kell a romantika szabályai szerint. Itt tévesztettük szem elôl a harminc-valahány éves Bridgetet, oldalán a mindenben úgy jó, ahogy van Mark Darcyval. Nem tudni, mi vitte rá Helen Fielding írónôt arra, hogy 15 év szünet után újra elôvegye kedvenc hôsnôjét, és megírja a történet folytatását. Van egy nem túl elegáns mondás: ha egy rókáról három bôrt is le lehet húzni, akkor a harmadikat nyugodtan le lehet rókázni. Az új Bridget Jones-könyv esetében azonban nem kell gyanakodni, mert ez a harmadik bôr is tetszetôs. A könyv most is eltalálja korosztályos olvasóit, az egykori harmincasokat, akik hôsnôjükkel együtt lépték át az 5. X-et. De ôk azok, akik juszt sem vásárolják meg a silver multi vitaminokat, amelyek hangsúlyozottan az ô korcsoportjuknak készültek, és az utóbbi években piacra dobott érett bôrre készült kozmetikumokat is rendre megbuktatták, mert ki az a hülye, aki nyíltan beismeri a korát egy drogériában. És egyáltalán, mi az, hogy érett bôr. Pfuj. Nos, az új könyv megerôsíti a lázadókat, akik nem hagyják, hogy az éveik száma a „nahát, milyen jól nézel ki!” sajátos karanténjába zárja ôket. Egy mai szingli persze nem értheti, mit szerencsétlenkedik Bridget Jones a Twitteren, hisz nekik az online kommunikáció az anyanyelvük, de az ötven-valahány éves olvasók, akik mély elszántsággal kérik ki maguknak, ha valaki „követni akarja ôket” a közösségi portálokon – különösen mifelénk, ahol a követni nagyon is áthallásos –, remekül szórakoznak hôsnôjük tévelygésén a világhálón. S persze ôk is húztak már rosszat a társkeresô portálokon. S ha belemenni nem is mertek egy kalandba egy náluk 344 oldal, 3290 Ft Európa Könyvkiadó

jóval fiatalabb fiúval, de gondoltak rá. Így aztán Bridget helyettük is szerez magának egy harmincéves játszótársat. Tökéletes szeretô és majdnem el lehet hinni azt is, hogy társ. S hogy a friss ropogós fiú mellett jobban látja egy botoxot még nem tapasztalt nô a ráncait? Hát igen, ez kínos, ezért jó az erôsen szemüvegesek közül választani. Helen Fielding olvasója persze tudja, csak egy nô kaphatja meg középkorú barátaitól, hogy hozd el a fiúdat is a buliba, lesz ugrálóvár is. Egy korosodó férfi gyôztesként vonulhatna be bármilyen társaságba harmincéves barátnôjével. (Mindaddig, amíg az ifjú hölgy nem látszana erôsen ápolónônek mellette.) Na jó, de hogy lehet az, hogy BJ, akit rendes feleség státusban hagytunk el 15 évvel ezelôtt, most újra a párkeresô piacon lófrál? Úgy, hogy özvegy lett. Na, ez kiverte a biztosítékot a rajongóknál, de ha Mark Darcy nem kerül ki a történetbôl, Helen Fielding eléggé nehezen írhatta volna meg a harmadik kötetet. Az ugyanis, hogy szépen élnek, míg meg nem halnak, nem regénytéma. Ki kellett írni Darcyt a történetbôl. Így Bridget lehet megint az, aki volt, a kapkodó, bajt bajra halmozó, de imádnivaló útkeresô, egyben egy miniatûr Mark Darcy, azaz az általános iskolás Billy és húga, Mabel mamája. Az iskolai kalandok is ismerôsek lesznek sok olvasónak, sôt még az is, hogy a gyerek büszkén jelenti: „Tetûm van!” Elvégre ez különlegesség egy kisiskolás számára csatornán innen és túl. És persze az is ismerôs helyzet – ha máshonnan nem, hát a korábbi BJ-könyvekbôl, hogy karnyújtásnyira ott az „Igazi”, csak észre kellene venni. Aki korban, jellemben, küllemben és mindenben pont jó. Egy könyvnyi idô kell Bridget Jonesnak most is, hogy felismerje Mr. tökéletes utódját, a Mr. még tökéletesebbet. Milyen kár, hogy ez is csak egy mese. De szórakoztató mese. VÖLGYI VERA

456 oldal, 3290 Ft Európa Könyvkiadó

14 Könyvjelzõ | 2014. március

12-13_Bridget_Jones.indd 14

2014.02.24. 8:28

LATIN HETEK 2014. március 1-31.

Színes, szenvedélyes, energikus, néha mámorító, néha kegyetlen, de mindenekelőtt játékos és felszabadult. A latin stílus életünk és a művészetek minden területén markánsan felismerhető nyomot hagy, legyen szó zenéről, táncról, képzőművészetről, akár gasztronómiáról vagy éppen a szerelemről. A latin életérzés olyan, mint a salsa: egyedi, pikáns, és sokféle alkotóelemből áll. Nincs ez máshogy az irodalommal sem. Ismerkedjen meg a legkiválóbb spanyol, portugál és dél-amerikai szerzők munkáival, melyeket most AKÁR 80% KEDVEZMÉNNYEL vásárolhat meg.

www.alexandra.hu

15-21_latin.indd 15

Könyvjelzõ | 2014. március 15

2014.02.22. 13:22

Mágikusoktól poszt-posztmodernekig Amikor életemben elôször nekiindultam, hogy egyedül sétáljak egy latin-amerikai nagyvárosban, mindent izgalmasnak, érdekesnek, sôt egy kicsit félelmetesnek is láttam. Egzotikumot kerestem, és aki keres, talál. Gyógyfüveket áruló javasasszonyt fotóztam az utcán, ismeretlen gyümölcsöket és tengeri herkentyûket a piacon. Pedig Santiago de Chile, ez a hatmilliós metropolis inkább a hipermodern felhôkarcolóiról és óriási plázáiról híres, de ezek valahogy nem vonzották magukhoz a fényképezôgépem lencséjét. Átnéztem rajtuk. – Soltész Béla, LatinAmerika-kutató, a Clandestino – Egy év Latin-Amerikában címû könyv szerzôje.

Eltelt egy év, ami sok-sok utazást hozott, mígnem egy délutánon a guatemalai Rokjá Pomtilában találtam magam. A körülbelül százfôs faluban nem volt áram, se vezetékes víz, és az ott lakó maja indiánok többsége nem beszélt spanyolul. De nagyon jól elnevetgéltem a gyerekekkel, a pulykák hangját utánoztam, ôk visítoztak, és fociztunk egy lyukas labdával. Aztán megjött a gyerekek apja, és nekiállt kakaógyümölcsöket felvagdosni egy machetével. Mégis, egyáltalán nem úgy emlékszem vissza arra a délutánra, hogy valami elképesztôen egzotikus dolog történt volna velem. Kedves emberekkel töltöttem együtt egy kis idôt, és jól kijöttünk egymással. Valahogy így vagyok a latin-amerikai szövegekkel is. Bizonyára sokan olvasták a világirodalom egyik legzseniálisabb regénykezdô oldalát, amelyen egy ôskori tojás nagyságú köveken hömpölygô folyó partján álló bambuszházak közé, egy bizonyos Macondo nevû faluba megérkezik egy cigánykaraván, hogy megmutassa az ámuló lakóknak a macedóniai alkimista bölcsek nyolcadik csodáját: a jeget. Apa és ﬁa, a fantaszta feltaláló és a késôbbi lázadó generális nézik a jeget, amihez hasonlót még soha nem láttak, és az elôbbi az élmény hatására elkezd spekulálni, és kiszámolja, hogy a Föld gömbölyû, az utóbbi pedig sok évvel késôbb, a kivégzôosztag elôtt állva arra gondol, hogy talán ez volt az a pillanat, amikor minden elromlott.

Roberto Bolaño

Vad nyomozók 764 oldal, 3600 Ft Akciós ár: 2799 Ft Európa Könyvkiadó

„A latin-amerikai boom utáni idôk legnagyobb hatású írója. Életmûve életének utolsó évtizedében teljesedett ki. Több alkalommal kritizálta a spanyol nyelvû irodalom nagy, érinthetetlen alakjait, García Márquezt, Octavio Pazt, Vargas Llosát és Isabelle Allendét. Cortázart és Borgest viszont kedvelte, hatásukat ô maga is elismerte” – írtuk a Könyvjelzôben tavaly a hihetetlenül izgalmas íróról. Irodalom és bûn. Két nagy téma, amely végigkíséri Bolaño pályáját. A 2003-ban, ötvenévesen elhunyt író nem kímélte magát; viszont olyan szövegvilágot hozott létre, amely beszippantja és kalandokra készteti olvasóját is. A regényben alteregója, Arturo Belano és Ulises Lima, két költô 1975 szilveszterén útnak indul egy kölcsönautóval, hogy fölkutassa a századelôn, a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltûnt Cesárea Tinajerót. Tényregény, bûnregény, történelem, vad fikció keveredik ebben az öntörvényû elbeszélôi világban.

16 Könyvjelzõ | 2014. március

15-21_latin.indd 16

2014.02.22. 10:15

A kolumbiai Gabriel García Márquez Nobel-díjas regénye, a Száz év magány indul ezzel a jelenettel. Márquez nemzetközi elismerése irányította a világ ﬁgyelmét arra az (akkor már évtizedek óta forrongó) irodalmi színtérre, ami „boom” néven vált közismertté. A mágikus realizmus esztétikája (de nem kizárólagosan az), a sajátos történelem- és kultúraszemlélet, és nem utolsósorban a világirodalmi minták és modellek kiváló ismerete alkotta az alapját annak a kifejezési módnak, ami világsztárrá tette Márquez mellett a perui Mario Vargas Llosát, a mexikói Carlos Fuentest vagy az argentin Julio Cortázart. Vajon ki mit látott ezekben a szövegekben, és mit lát bennük ma? Bizonyára sokan az egzotikum felôl közelítettek hozzájuk, mint én a santiagói halpiachoz. Ha úgy olvassuk, a Macondóba érkezô cigánykaraván mutatványán ámuló falusiak egy számunkra felfoghatatlanul távoli világban élnek, ahol még jég sincs. Mások viszont vélhetôen átláttak a szokatlan díszleteken, és az univerzális humánumot olvasták ki Márquez soraiból. Ahogy én sem értettem, mit kiabálnak egymásnak qeqchi-maja nyelven a guatemalai gyerekek, mégis jókat nevettünk együtt, úgy az olvasónak sem kell pontosan tisztában lennie egy távoli ország történelmi és kulturális kontextusával ahhoz, hogy a szöveg mondjon neki valamit, és magára ismerjen a szereplôkben. Van viszont az egészben egy hatalmas csavar. Szemben Santiago de Chilével és Rokjá Pomtilával, Macondo nem létezik. A spanyol ajkú világnak vannak globális, hipermodern metropolisai és a civilizációtól elzárt, aprócska falvai, de az irodalmi szövegek világa ennél ravaszabb hely. Amikor a Száz év magányt megírta, Márquez már világlátott ember volt, tanult Párizsban és Barcelonában, dolgozott New Yorkban, és pontosan tudta, mik a legfrissebb trendek a világirodalomban. A globális perifériáról érkezô szerzôk állandó problémája a latinamerikai írókat sem kerülte el: ôk becsülettel kiolvasták a nyugat-európai és észak-amerikai irodalmat, de a nyugat-európai és

Az El Ateneo Grand Splendid könyvesbolt belsõ tere, Buenos Airesben

észak-amerikai közönség egy betût sem olvasott azokból az irodalmakból, amelyekbôl ôk érkeztek, ezért olyan világot kellett alkotniuk, amibe mindkét irányból van bejárás. Ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna elismert latin-amerikai írók már a boom elôtt is. De a korábbiak mintha nem találták volna azt a szemszöget, ahonnan a latin-amerikai társadalmi és kulturális valóság teljes egészében látszik. Voltak kiváló realista írók, például a perui José María Arguedas, akik az Andok indiánjainak életérôl írtak antropológiai pontossággal, de azt már Limában sem értették az olvasók, nemhogy Pá-

José Saramago Nobel-díjas, világhírû. Nem túlzás: a legismertebb portugál író. És bár sokan vitatják, vajon egyenletes-e az életmû, az biztos, hogy az 1922-ben született és 2010-ben elhunyt író minden könyve eredeti, minden mûve önmagában is „egyéniség”. Esszészerû elemekkel átszôtt sajátságos prózáját a magyar közönség is kedveli, a hazai köztudatba a Vakság (1995) és a Minden egyes név (1997) hozta be. Saramago politikai nézetei sokszor hozták ôt nehéz helyzetbe; hol ô volt célkeresztben, hol ô volt kevésbé toleráns az eltérô nézetekkel szemben. Kell egy ház – a Tetôablak címû regény szereplôi egy bérházban élnek. Problémáik, kis- és nagyszerûségeik, titkaik, elhallgatásaik, szorongásaik, egyszóval az életük zajlik itt, az olvasó szeme elôtt. A szerzô sem kivétel: önmagát is beleírta a könyvbe, amely második regénye volt. Sokáig nem akadt kiadója. Akik elutasították, hibáztak; egy leendô Nobel-díjas prózáját olvashatjuk itt.

www.alexandra.hu

15-21_latin.indd 17

Tetôablak 372 oldal, 3200 Ft Akciós ár: 2499 Ft Európa Könyvkiadó

Könyvjelzõ | 2014. március 17

2014.02.22. 10:15

BolÌviaiak egy brazil etno-fotográfus, Sebastiao Salgado képén, 1982-ben

rizsban. És voltak páratlan mûveltségû, a teljes antik és európai kultúrtörténetet kiolvasó szerzôk, mint az argentin Jorge Luis Borges, de ôk inkább valami elképzelt, európai Parnasszuson érezték otthon magukat, semmint a saját hazájuk társadalmi valóságában. Az ábrázolás problémáit ebben az irodalomban végül a valóságtól való elrugaszkodás lehetôsége oldotta fel. A spanyolhonban gyökerezô szürrealizmus magjai termékeny talajba hullottak, és már az 1920-as évek végén is olyan mestermûvek

születtek, mint a brazil Mário de Andrade bizarr és életvidám regénye, a Makunaíma, amelyben egy kitalált indián törzsbôl származó, alakváltó, állatokkal beszélgetô, szexmániás ﬁú utazik el a dzsungelbôl a nagyvárosba és vissza. Szükség volt azonban még néhány évtizedre, hogy kevésbé vad és hihetetlen, sokkal inkább a konkrét valóságban az önmagán túlmutatót meglátó alkotások szülessenek. Így érkezett el a latin-amerikai irodalom a mágikus realizmushoz az 1960-as években, amikor a fent említett szerzôk berobbantak a világirodalmi köztudatba. Jövôre lesz pontosan 50 éve, hogy Gabriel García Márquez egy Acapulcóban töltött nyaralásból hazatérve leült az írógép elé, és leírta, hogy a kivégzôosztag elôtt álló Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a nap, amikor az apjával elmentek megnézni a jeget Macondóban. A latin-amerikai irodalom ma már egyáltalán nem egzotikum, és magyar nyelven is több száz mû várja, hogy az olvasók felfedezzék maguknak. Épp ezért is nagyon nehéz volna bármi összefoglalót mondani arról, hogy milyenek ezek a mûvek. A boom után rengeteg dolog történt. Néhányan, mint például Vargas Llosa, realista irányt vettek. Az új generáció képviselôi történelmi vagy politikai témákkal, a nagyvárosi élettel, a popkultúrával vagy a szexualitással foglalkozó írásokkal jelentkeztek. Meglepôen sok chilei szerzô tûnt fel az 1980-as években, a legtöbben a Pinochet-diktatúra elôl külföldre menekültek és ott lettek világhírûek. Nem beszélhetünk egységes irányzatról: a lektûríró Isabel Allendétôl a különös, sötét hangulatú regényeket alkotó Roberto Bolañóig nagyon sokféle a chilei „poszt-boom” irodalma. És sokan „posztposzt-boom-ról” is beszélnek már. Latin-Amerikában 590 millióan élnek, valamivel többen, mint az 510 millió lakosú Európai Unióban. Egy ilyen népes régió irodalmának „sokszínûsége” tehát éppolyan kevéssé meglepô, mint az, hogy az „európai” irodalom kortárs képviselôi között is a legkülönfélébb stílusokban alkotó szerzôket talá-

Mario Vargas Llosa

A Kelta álma 568 oldal, 3400 Ft Akciós ár: 2499 Ft Európa Könyvkiadó

2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége is volt a perui-spanyol, Nobel-díjas író. A díjat ugyan 2010-ben kapta csak meg, de addig sem volt kérdés: a spanyol nyelvû irodalom egyik legnagyobbja. A város és a kutyák (1963) nálunk 1969-ben jelent meg elôször, és innentôl kezdve a magyar olvasók körében is nagyra tartott szerzô lett. Vagy két tucat mûve olvasható magyarul, A kelta álma, amelyben az ír történelem egyik alakját, Robert Casement-et írja meg Llosa, 2011-ben jelent meg és a magyaroknak sem tanulságok nélkül való. A Könyvjelzô akkor azt írta: „Az ír történelem, különösen az 1916-ban a Véres Húsvéttal véget érô korszak világa rengeteg hasonlóságot kínál a magyar történelemmel. Tanulságos belemerülnünk azokba a motívumokba, figurákba, adottságokba, amelyet az írek éltek át. Mi több, máig élik az ambivalens életüket, az önállóságra való törekvéssel, amit az elszakadni képtelenség vesz körbe, hiszen olyan világos: senki nem tud a környezetétôl teljesen függetlenül élni.”

18 Könyvjelzõ | 2014. március

15-21_latin.indd 18

2014.02.22. 10:16

lunk. Ami talán különbség Európához képest, az a két közös nyelv, a spanyol és a portugál, ami nagyban megkönnyíti, hogy az irodalmi újdonságok híre pillanatok alatt elérjen a kontinens túlsó felére, így a latinamerikai szerzôk jobban reflektálnak egymásra, mint az európaiak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a szövegek a nyelvi közösség révén Spanyolországba és Portugáliába is hamar eljutnak, így az Ibér-félsziget írói és kiadói sok esetben játszanak közvetítô szerepet Európa és Latin-Amerika között. A Nobel-díjas portugál író, José Saramago egyik regénye, a Kôtutaj épp ezt a köztességet jeleníti meg egy bizarr alapötletben: az Ibér-félsziget leszakad Európáról, és hatalmas tutajként megindul az Atlanti-óceánon Amerika felé. Nem kell a földrajzi fikcióig elmennünk, hogy azt mondhassuk: Latin-Amerika és Európa egyre közelebb kerül egymáshoz. Az urbanizáció és a globalizáció egész Latin-Amerikán végigsöpört az elmúlt évtizedekben, így egy argentin, brazil vagy mexikói fiatal valószínûleg épp ugyanazokat az amerikai sorozatokat tölti le az internetrôl, ugyanazokat a zenéket hallgatja, és ugyanazoknak a multinacionális cégeknek az állásinterjúin áll helyt vagy vall kudarcot, mint magyar kortársai. A kortárs latin-amerikai irodalmi alkotásokban tehát a hazai olvasó könnyen magára ismerhet. Bár, ahogy említettem, az, hogy az egzotikust vagy az ismerôst vesszük észre abban, ami a szemünk elé kerül, elsôsorban rajtunk múlik.

Graffiti valahol Katalóniában

Pedró Almodóvar Megnyugtató, hogy van egy olyan világméretû kultúra, amely egy ilyen alakot, mint Almodóvar, a legnagyobbak közé emel. A spanyol filmnek azt a tradícióját viszi tovább, amely a szürrealizmusban gyökerezik, közben kivédhetetlenül személyes, egyben pedig érzéki, érzelmes és ironikus. Minden gesztusában az. „Csak arra szeretnélek kérni benneteket, hogy igyekezzetek ugyanolyan lazán olvasni a könyvemet, mint ahogyan megírtam” – fûzi a filmrendezô ehhez a könyvéhez. A hedonista Patty Diphusában túlteng az életkedv, sosem alszik; naiv, gyengéd, groteszk, narcisztikus lény, aki az összes elképzelhetô földi örömet imádja, megéli. Életszemlélete a nyolcvanas évek szellemi pezsgése, a „movida” figurájává teszik. Szókimondó, vérbô beszámolóiban a madridi éjszaka hajmeresztô történéseit, sajátos szereplôit tárja elénk, melyek közül sokan a filmvászonról köszönnek majd vissza. Hogy kicsoda Patty, a magát szexszimbólumként meghatározó provokatív pornósztár? Ugye, nem kell elárulnunk?

www.alexandra.hu

15-21_latin.indd 19

Patty Diphusa. Egy pornósztár vallomásai 208 oldal, 1900 Ft Akciós ár: 799 Ft Cartaphilus Könyvkiadó

Könyvjelzõ | 2014. március 19

2014.02.22. 10:16

Ízelítő akciós kínálatunkból António Lobo Antunes És visszatérnek a karavellák

Cardoso Rui Martins Engedjétek át a láthatatlan embert

Claudia Pineiro Szívecskéd – A bûn „árva gyerek”

Lobo Antunes szürrealizmusba hajló, sokszor morbid képekben érzékelteti, mi lett az egykori világhatalom, Portugália dicsõségébõl.

Martins második mûve a nagyváros átláthatatlan és veszélyes mélyébe vezeti le az olvasót. A regény elnyerte a Portugál Írószövetség nagydíját.

Pineiro az argentin széppróza egyik legnagyobb sztárja. Különleges, mûvészi, és egyben nagyon olvasmányos pszichothrillereket ír.

Európa Könyvkiadó 304 oldal, 1900 Ft

Akciós ár: 699 Ft

Eduardo Mendoza Pomponius Flatus különös utazása A spanyol irodalom világszerte ismert mesterének eddigi legnépszerûbb regénye: történelmi regény, apokrif szentírás és krimi. Akciós ár: 999 Ft

Jaume Cabré Junoy barát, avagy a hangok halála Az apácazárdában szigorú rendszabályok uralkodnak. De két nõvér titokban intim kapcsolatot tart fenn. Bûnük kiderül...

Az ironikus és tragikomikus könyv két, a harmincas évei elején járó nõ arcképe, akik gyerekkoruk óta tanúi egymás életének.

Akciós ár: 799 Ft

Jorge Bucay Nyitott szemmel szeretni Az argentin pszichológus könyveibõl emberek százezrei merítenek erõt és bölcsességet, elsõ regénye fordulatos kiberregény s egyben „regényes párelmélet”.

284 oldal, 2999 Ft

Akciós ár: 1999 Ft

Akciós ár: 499 Ft

Egy fergeteges regény, amely olyannyira bõvelkedik fordulatokban, hogy az olvasónak legalább úgy kell kapaszkodnia, mint a zötyögõ idõvillamos utasainak. Európa Könyvkiadó 588 oldal, 3900 Ft

Akciós ár: 1999 Ft

Egy elszegényedett családból származó, félanalfabéta lány dicsõséges felemelkedésének históriája egy dúsgazdag maharadzsa feleségeként.

Minden idõk egyik legnépszerûbb brazil írója teljes pompájában ábrázolja a nyomorúságában is erõteljes, többnyire derûs néger, fehér, mulatt emberek életét. Európa Könyvkiadó

Cartaphilus Könyvkiadó 400 oldal, 3490 Ft

Akciós ár: 2199 Ft

Juan Carlos Onetti A megvalósult álom Elbeszélések Könnyedén rabul eshetünk Onetti összetéveszthetetlenül egyéni világának, ami az élet egy-egy apró történésében mutatja fel a lét nehézségét.

404 oldal, 3400 Ft

Akciós ár: 1999 Ft

Luis Sepúlveda Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott A Spanyolországban élõ Luis Sepúlveda a chilei irodalom kiemelkedõ alakja. A kilencvenes évek elején ezzel a regényével szerzett világhírt. Európa Könyvkiadó

Európa Könyvkiadó 400 oldal, 3000 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Norberto Fuentes Fidel Castro önéletrajza

Tíz évvel ezelõtt Luciana sugárzó szépségû fiatal lány volt – most csak árnyéka önmagának: örökös rettegésben él, mióta meghalt a szerelme.

Az egykori barát tollából íródott kötet vitathatatlanul a legteljesebb és leghitelesebb életrajz, amit a kubai vezérrõl a mai napig írtak.

Európa Könyvkiadó Akciós ár: 999 Ft

Félix J. Palma Az idõ térképe

Jorge Amado Zsubiabá

Martínez Guillermo Luciana B. lassú halála

196 oldal, 2600 Ft

Akciós ár: 1499 Ft

Javier Moro Indiai szenvedély

Európa Könyvkiadó 244 oldal, 2800 Ft

156 oldal, 2700 Ft

Noran Kiadó 2004

Európa Könyvkiadó 340 oldal, 2900 Ft

Akciós ár: 1999 Ft

Elvira Lindo Csak egy szóval mondd

Európa Könyvkiadó 220 oldal, 2600 Ft

Európa Könyvkiadó

Európa Könyvkiadó 298 oldal, 2900 Ft

140 oldal, 2200 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Paulo Coelho Szerelem – Válogatott idézetek Ez a gyönyörûen illusztrált, inspiráló kötet a szerelemrõl oszt meg gondolatokat napjaink egyik legkedveltebb szerzõjétõl. Alexandra Kiadó

Alexandra Kiadó (A) 576 oldal, 4999 Ft

Akciós ár: 2799 Ft

128 oldal, 2500 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Quim Monzó Guadalajara

Ray Loriga Égbõl pottyantak

Sabina Berman Én, Én, Én

A katalán író novelláskötetében lecsupaszított könnyed írói stílusával és abszurd, meglepõ befejezéseivel kápráztatja el az olvasót.

A Madridban született prózaíró, filmforgatókönyv-író és filmrendezõ világszerte ismert izgalmas regényébõl A bátyám pisztolya címmel forgatott filmet.

A mexikói drámaíró nemzedékének egyik legnépszerûbb színpadi szerzõje. Könyvében egy autista kislány megható történetét írja le.

Európa Könyvkiadó 188 oldal, 2200 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Európa Könyvkiadó

Európa Könyvkiadó 152 oldal, 1900 Ft

Akciós ár: 799 Ft

312 oldal, 2800 Ft

Akciós ár: 1499 Ft

20 Könyvjelzõ | 2014. március

15-21_latin.indd 20

2014.02.22. 10:18

Ízelítő akciós kínálatunkból Salvador Dalí Egy zseni naplója „A szürrealizmus én vagyok!” mondja õ. Nincs min tanakodni, tudomásul kell venni, és kész. A könyv nyomtatott emlékmû, melyet Dalí saját maga számára emelt.

Salvador Dalí Elrejtett arcok

Susana Fortes Robert Capára várva

Salvador Dalí egyetlen regényében, ebben a cseppet sem szokványos szerelmi történetben, Dalí ismét tanúbizonyságát adja kreativitásának.

Capa életének nagy drámájáról szól a könyv: az elsõ nagy sikerekrõl és a nõrõl, akinek elvesztését élete végéig nem heverte ki.

Cartaphilus Könyvkiadó 304 oldal, 2900 Ft

Akciós ár: 1499 Ft

Alex Vivaut A sárkányokon túl Alex Vivaut spanyol újságíró kérdezi Christopher Paolinit: Honnan vette Az örökség tetralógia ötletét, miket olvasott hozzá és milyen érzés a világhír. Akciós ár: 999 Ft

Spanyol–magyar képes kétnyelvû szótár Lásd is, amit a többi csak mond! Több mint 6000 szó és mondat. Spanyol szavak ezreit tudjuk megtanulni és felidézni gyors és intuitív módon.

Akciós ár: 1499 Ft

Jorge Luis Borges Bábeli könyvtár – Válogatott prózamûvek Csupa remekmû alkotja ezt a kötetet: különleges emberi történetek, ragyogó filozófiai és kultúrtörténeti eszmefuttatások.

Európa Könyvkiadó 100 oldal, 2900 Ft

Akciós ár: 2799 Ft

288 oldal, 1200 Ft

Akciós ár: 599 Ft

Argentína – Utazás elõtt, alatt, után... helyett? Argentin bortúrák, bálnamegfigyelés és antarktiszi hajókirándulások. Ez a gazdagon illusztrált útikalauz az Ön legmegbízhatóbb útitársa.

Akciós ár: 1499 Ft

Miguel de Cervantes Don Quijote A modern regénynek nemcsak õse, hanem elsõ klasszikusa is. Nemcsak irodalomtörténetileg korszakalkotó, de olvasmánynak is élvezetes. Európa Könyvkiadó 468 oldal, 1200 Ft

Akciós ár: 599 Ft

Damien Simonis Barcelona Kétezer éves történelmével, ragyogó jelenével, a katalán kultúra csodáival Barcelona mindenkinek sok érdekességet és intenzív városi kalandot kínál. Geographia Kiadó

Panemex Kiadó 352 oldal, 7500 Ft

Akciós ár: 4499 Ft

272 oldal, 3500 Ft

Akciós ár: 1999 Ft

Brazília – Utazás elõtt, alatt, után... helyett?

Nick Inman, Clara Villanueva Madrid

Jane Onstott Mexikó

Útikönyvünk segít abban, hogy brazíliai utazását a legjobban kihasználhassa, egyszerre szolgálva szakértõi tanácsokkal és gyakorlati tudnivalókkal.

Madrid a világ egyik legélhetõbb fõvárosa, legendás éjszakai életével, sok parkjával, virágaival és mosolygós, kedves emberekkel.

Lovaglás a kanyonvidéken, szörfölés Sayulitán, részvétel a halottak napi ünnepségeken, és megannyi különleges élmény. Irány Mexikó!

Panemex Kiadó 464 oldal, 7900 Ft

Akciós ár: 4999 Ft

192 oldal, 1999 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Fiona Dunlop Portugália

A köteten keresztül megismerhetjük Peru legfontosabb látnivalóit, de bepillantást nyerhetünk inka ösvényeibe és Amazónia dzsungeleibe is.

Az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partvidékén fekvõ ország csodálatos úti cél gazdag és színes kultúrájával. Fedezze fel e kötet segítségével.

Panemex Kiadó Akciós ár: 5499 Ft

Akciós ár: 2499 Ft

Samuel és Samantha Clark Casa Moro

Az 1922-ben megírt kötet elbüvölõen idéz meg egy elveszett világot, nem csupán az inkákét, de az izgalmas felfedezések korát is.

A londoni Moro étterem tulajdonos szakácsházaspárja mézesheteiket Spanyolországban és Marokkóban töltve felfedezték fel és fektették le konyhamûvészetük alapelveit.

Geographia Kiadó

Alexandra Kiadó

www.alexandra.hu

Akciós ár:

400 oldal, 4500 Ft

320 oldal, 5950 Ft

Akciós ár: 2999 Ft

Akciós ár: 3199 Ft

Spanyolország – Utazás elõtt, alatt, után... helyett? Gyakorlatias, gazdagon illusztrált útikalauz több mint 2000 fényképpel, melyek Spanyolország legszebb részeit mutatják be.

Geographia Kiadó 272 oldal, 3500 Ft

Kalandozások az inkák földjén

272 oldal, 3500 Ft

Geographia Kiadó

Alexandra Kiadó

Peru – Utazás elõtt, alatt, után... helyett?

352 oldal, 8900 Ft

15-21_latin.indd 21

216 oldal, 3000 Ft

Európa Könyvkiadó

M-érték Kiadó 306 oldal, 3999 Ft

Európa Könyvkiadó

Cartaphilus Könyvkiadó 392 oldal, 2990 Ft

Panemex Kiadó 720 oldal, 9900 Ft

Akciós ár: 6999 Ft

Tapas – Haladóknak és ínyenceknek – 50 receptkártya 50 tapasreceptet tartalmazó kártya haladóknak és ínyenceknek színes fotókkal. Art Nouveau Kiadó 50 oldal, 1699 Ft

Akciós ár: 999 Ft Könyvjelzõ | 2014. március 21

2014.02.22. 10:19

Kedves Olvasó! Az oligarcha is ember, csak nem tart olyan rabszolgát, aki a fülébe súgná a diadalmeneten: Respice post te, hominem memento te! – Tekints magad mögé! Ne feledd, hogy ember vagy! Ami most következik, az elképesztôen idôszerû. Száraz, nehéz, megdöbbentô gondolatok sora. Veszedelmes lápvidéken kalauzol, s azon biztos kezekkel kormányoz a készülô mû szerzôje. Ô az a rabszolga, aki ﬁgyelmeztet. Különleges szöveget olvashatunk a szerzô tollából, akit nem nevezünk meg, mert azt kívánjuk neki, hogy épségben zárhassa le kéziratát. Errôl az alkotói folyamatról mégis beszélni kell. Tudatni kell, hogy szükség van rá. Hogy karácsonykor velünk lesz ez a könyv is.

Tündöklõ bûn Az oligopol piacok kriminológiája – jogkövetés és alkalmazkodás

Ismert a történet Kolumbusz hajóiról és az indiánokról, akik a kvantumfizikai tudománynépszerûsítõ tanmese szerint azért nem látták meg a vitorlásokat, mert nem volt olyan elmemintázatuk, amire ráillett volna a látvány. A hajók látványát meg kellett szokni, a látottakat meg kellett tanulni ahhoz, hogy egyáltalán megláthassák, elfogadhassák, hogy ott valami igenis van, ahol a víz fodrozódik. A hétköznapi magyar diskurzus nem tud mit kezdeni az oligarcha fogalmával. Keresi hozzá az arcot. A mintát. Hiszen nincs ilyen! Hallottunk valamit, de senki nem fogott még oligarchát. Azt tudja mindenki, hogy valami nagyon nagy. Nagyobb mindennél, ami kiszámítható. Szent áhítattal, némi borzongással gondol rá. Mert nála vannak a szakramentumok. Akár a mesterkulcs is az Ön minden vagyonához, és az életéhez. S ha ezeken kívül korlátlan a szerzési vágya is, akkor bizonyos, hogy a távolban, ahol a víz fodrozódik, az oligarchát látjuk kiemelkedni a habokból. 22 Könyvjelzõ | 2014. március

22-29_Dezso.indd 22

2014.02.24. 10:40

A társadalom szakramentumai emberek kezében vannak Jogkövetésrôl és alkalmazkodásról vázolnám fel vízióimat egy általános oligopol piaci kultúrában, ám a különös jobban tapintható és formagazdagabban leírható a jelenkor közös élménye révén. Az oligopolisták teremtette kultúra nem magyar sajátosság. Világszabvány. Az önkorlátozás iránti készségüket elveszített gazdasági szereplôk hegemóniára törekvésének egyre kipróbáltabb és sikeresebb útja, akik a rejtôzködés magasiskoláját mutatva beágyazódtak egy határok nélküli válságkultúrába. A piac és a gazdasági verseny korlátozása, a hiány és a hitelezési függôség kialakítása a közös nyelv. A gazdasági erôfölényes helyzetek és közteherviselési játszmák hazai eredménye egyes egyedek és csoportok gazdasági és politikai (jogi) túlsúlya, s minden mögött a társadalom mélyen fekvô rétegeit és csoportjait is sakkban tartó pénzügyi gigakreditrendszer hegemóniája. Ez utóbbi jelenség még véletlenül sem azonos a célszerûen és szabályosan mûködô kétszintû bankrendszerrel. Fináncoligarchia nôtt óriássá, amelynek karmestere csak a saját hangját hallja. E komplex jelenségcsoportot vizsgálom kriminológiai szempontokból. Kutatásom során valódi korlátokkal szembesültem. A megismerés feltételei, határai jogpolitikai ok-okozati rendszerben szûkültek be. Paradigmaváltás történt: kutatási fôkérdéseim a közbeszerzések versenyjogi-büntetôjogi átkeretezése miatt partvonalon kívülre kerültek. Más dimenzióban azonban van értelme ehhez a nagyon is élô problémához nyúlni: egy Magyarország-speciﬁkus, versenyjogi-adójogi-büntetôjogi vállalkozási compliancemodellt vázolok fel, praktikus célzattal, a téma kriminológiai szempontjaira fókuszálva és ezekbôl levezetve, különösen a vállalkozások számára, a gyakorlatban hasznosítható következtetéseket. A kriminológiai, etikai, hitelezéssel, adózással és gazdasági versennyel kapcsolatos közös problémák olyan tartalmi és formai téren is vizsgálatra érdemes összefüggésekre mutatnak rá, amelyek leginkább az érdekekkel élô embernek és vállalkozásnak a valósághoz, vagyis a védekezéshez és a fennmaradáshoz való szubjektív viszonyában fejezôdnek ki. Ahol a szubjektív viszony megfordul, s már nem védekezés, hanem túlsúly, s ez áttöri a közösség toleranciakorlátait, ott kezdôdik a kölcsönösen kötelezô alkalmazkodás és átkódolás. Korunk új kihívásaihoz igazodva nemcsak statikus etikai vagy szabálykövetési treatmentnek ábrázolom a vállalati compliance-t, hanem csoportdinamikai szempontból igyekszem leleplezni a veszedelmes és téves rejtôzködési technikákat, rámutatok a meztelen érdekekre, s megmutatom az alkalmazkodás lehetséges, fenntartható módozatait és ezek várható következményeit. Célom használható eszközöket felmutatni a gazdasági erôfölénnyel való visszaélés ellen. A közteherviselésben mutatkozó, egyesek erôfölényébôl fakadó aszimmetriák és torwww.alexandra.hu

22-29_Dezso.indd 23

zítások ellen, a közösségi javakat legnagyobb mértékben fosztogató bûncselekmények visszaszorítására, megelôzésére, s a kezelésre alkalmas intézményrendszer fejlesztésére. A tárgyalt téma kriminológiai vizsgálati szempontjai rokon vonásokat mutatnak a fehérgalléros és a szervezett bûnözésével. Sôt megkockáztatom, hogy a legrejtôzködôbb, legéletképesebb mutációit a fehérgalléros és a szervezett bûnözés az erôfölényes helyzetekben hozza létre. Napjainkban a jogkövetés és alkalmazkodás gazdaságossági szempontjai is a ﬁgyelem elôterébe kellene, hogy kerüljenek. Ki kellene már derülnie, hogy a kölcsönös és önkéntes normakövetési hajlandóság tesz képessé bennünket – a jogkövetési költségek minimalizálása mellett – a törvényes és eredményes érdekérvényesítésre.

A bûn eredete és az irigység társadalmai A XX. század és a XXI. század eleje a vágykeltés és az irigység társadalmait hozta létre. A világtörténelem nem ismer több olyan kort, amelyben a társadalmi mobilitás annyi áldást és átkot hozott volna, mint dekadens fogyasztói társadalmainkban. Látszólag kooperatív társadalmi csoportok és rétegek kereskedelmi ügyletei és háborúi folynak a világtörténelem színpadán. Nevezzük mindezt gazdasági versenynek. Ennek során mind az ipari termelés, mind a mezôgazdaság az egyre növekvô fogyasztás kielégítését mind modernebb technológiákkal képes csak megoldani, ám ezek a technológiák élômunka-ellenesek. Az élômunka ára a gazdasági verseny legfôbb élesztôje és a befektetôi döntések talán legmeghatározóbb, legkritikusabb kérdése. A tôke oda áramlik, ahol a legolcsóbb a lehetôleg szakképzett munkaerô. Arról a tôkésrôl beszélek, amelyik termelôeszközökbe fektet be, és a termelôeszközök birtoklásán keresztül használja és mozgatja az embert. Határozottan igaz tehát, hogy ennyire a munkaerô ára mûködteti a világgazdaság befektetési és termelési folyamatait, vagy vannak más szempontok is, amelyek az ilyen döntéseket megalapozzák? Természetesen igen. A másik fô mozgató erô, amin a világban végbemenô befektetési döntések múlnak, az úgynevezett jogkövetési költségek összessége. A jogkövetési költségek fontosságát abban látom, hogy a tôke tulajdonosai mint az alkalmazkodásra mondott igent vagy nemet, vagy mint az alkalmazkodás haszonáldozatát, úgy mérlegelik e fô döntési kritériumot. Ugyanígy mérlegelik a munkaerô árát is. E káros nemzetközi versenyben a munkaerô árának alacsonyan tartásáért az ebben a versenyben élen járó nemzetállamok modern rabszolgatartókká váltak. Munkakultúráról az olcsó munkaerô országaiban nem beszélhetünk, de minden további nélkül helyénvaló a munkát, mint a kizsákmányolás tárgyát, és mint a bûn forrását és a büntetés okát tekintenünk. Könyvjelzõ | 2014. március 23

2014.02.24. 10:40

Hogyan válik a munka a bûn forrásává a modern rabszolga- de kielégíthetetlen vágyaik sokkal inkább, amely vágyakat tartó társadalmakban, vagyis az irigység társadalmaiban, aho- csak a több pénz elégíthetne ki, amelyhez beláthatatlan, rögös gyan e társadalmakat e fejezet címében neveztem? út vezet a legtöbb munkavállaló számára. Elsôsorban úgy válik a bûn forrásává a munka, hogy És itt bontakozik ki az irigység társadalma, mint rozsdás jellemzôen a munkáltatással kapcsolatos bûncselekmény- hajóroncs a ködbôl. A megtermelt javak, különösen a könyformációk kötôdnek hozzá. Nem könnyen érthetô e maga- nyen elfogyasztható javak, de legalább annyira a luxuscikkek tartások tényleges tartalma, és annál többféleképpen szank- is ellenállhatatlan vonzást fejtenek ki kispénzû és nagypénzû cionált. A közösség azt sérelmezi, ha fogyasztóra egyaránt. Ezekbôl a jaa foglalkoztató a maximálisnál kevesohasem elég, ezeket a javaHogyan válik a munka a bûn vakból sebb közterhet volt hajlandó megfizetkat meg kell szerezni, sokszor bármi ni a munkaerô áráért a közösség száforrásává a modern rabszolga- áron. Éhbérért végzett robottal, vagy mára. Milyen furcsa... Olyan, mintha könnyen szerzett pénzzel, amely tartó társadalmakban, vagyis abûnelkövetés az olcsó munkaerôt a közösség, tehát során oly bôven terema társadalom mint jogközösség adná het, de a jogközösség ebben a kérdésaz irigység társadalmaiban? használatba a tôke számára, és mintha ben nem rugalmas. Vaskos, merev ugyanez a jogközösség abban lenne falak állnak ott, ahol a vágyak tárgyáérdekelt, hogy a saját, közösségi jövedelmét maximalizálja, te- hoz hozzá lehetne férni, vagyis mind a tulajdonviszonyokat, hát a közterhek maximumára törekszik, míg továbbá abban mind a közjogilag védett érdekviszonyokat, így az adójogviszoérdekelt ugyanez a közösség, hogy a munkaerô mint munkát nyokat és a társadalombiztosítási jogviszonyokat is rideg norvégzô egyén, alacsony jövedelemhez jusson. Két cél érvényesül mák védik, miközben ebben a körforgásban maximalizálódik együttesen eszerint: úgy kell elérni a közteher-bevételek maxi- a jogközösség jövedelme az egyén elfogyasztható, vágyakra mumát, hogy azért a tôke megfizethesse a munkaerô árát. Ezt költhetô jövedelmével szemben. kizárólag abban az esetben tudja elérni az olcsó munkaerô bizA nyertes a közösség, de a közösség e javakat újraosztja, ami tosításában érdekelt közösség, ha konkrétan a munkaerô áruba végül egyéni nyerteseket jelent, akik ebben a társadalmi létbocsátójának, tehát az egyénnek, mondjuk ki: a dolgozó ember- harcban magasabb munkajövedelmekhez juthatnak a hierarnek, a munkájáért a lehetô legkevesebbet fizeti. chiában betöltött szerepük és hatalmuk okán. Ez a folyamat magában hordozza a munkával kapcsolatos A másik nyertes az az egyén, amelyik olyan mértékben mamagatartások kriminalizálódását. ximalizálhatja jövedelmét, hogy abból a vágyak legvadabb tárHétköznapi magatartásokról és hétköznapi érdekekrôl szól gyait, a luxus eszközeit vásárolhatja meg vagy halmozhatja fel. mindaz, amit felvetettem. Mennyire hétköznapi az, hogy egy Kevesek társadalma a nyerteseké, amirôl itt beszélek. Ez a társamunkáltató éhbérért foglalkoztat egy erre a foglalkoztatásra dalom a végletekig zárt, majdhogynem kasztosodó, és a társarászorultat! Valaki olyat tehát, aki az érdekérvényesítés alacso- dalmi mobilitás kevésbé jellemzi, mint a munkaerejük áruba nyabb fokán áll, mint a munkáltató, és a szükség ráviszi, hogy bocsátásából élôk társadalmát. az érdekei ellen lépve a saját létfenntartására sem elegendô A nagyobb tôketulajdonosoknak már nem feltétlenül kell jövedelemmel is megelégedjen, veszélyeztetve ezzel saját vagy bûncselekményt elkövetniük ahhoz, hogy olyan forrásokat a családja biztonságát, egészségét, és sok ebbôl levezethetô mobilizáljanak, amikbôl a saját luxusszintjük és luxusigényeik tovagyûrûzô hatást is ideértek. Hétköznapi magatartás az, kielégíthetôk. hogy a munkáltató ez elôbbit teszi. Tehát azt mondja, hogy Elegendô a tôkéjüket hatékonyan mûködtetni, azaz olyan ô, a munkáltató, minek fizetne többet egy rászorulónak, ha az bôvített újratermelésbe fogni, amely a tôke reprodukcióján ennyivel is beéri. felül a megfelelô szintû fogyasztást is reprodukálja. Persze hála korunk társadalmi szerzôdéseinek, itt ma már Tapasztalati tény, hogy a kisebb tôkések, akiknek szûköközbeszól a jog. A jog, amely azt mondja, hogy de legalább a sebben állnak rendelkezésükre erôforrások, és különösen a minimálbért ki kell fizetned. Ezzel egy olyan sávba tereli a kizárólagosan a munkaerejükkel gazdálkodó vállalkozók namunkáltatót, ahol, ha nem fizeti meg ezt a bizonyos képzetes gyobb valószínûséggel követnek el a gazdálkodással kapcsolatalamizsnát a munkaerô áruba bocsátójának, akkor a munkál- ban regisztrált normaszegést, mint a volumentermelôk, a natató normát szeg, adott esetben büntetô intézkedést híva fel e gyobb tôketulajdonosok. Mégis, bizonyos-e, hogy e látszólagos magatartásával. tény igaz? Nem lehet az, hogy a normaszegés észlelése tompul Hol van itt a feloldhatatlan ellentmondás? Ott bizony, hogy inkább a normaszegônek a társadalmi hierarchiában betöltött míg a közösség jogot szolgáltat az egyénnek, aközben ítéletet szerepével szoros összefüggésben? A látszólagos normakövetés is hoz az egyén felett. És itt az egyén nem a jó munkavállaló tehát a magaslatokon státusszimbólum, a normasértések pedig vagy a rossz munkáltató egyedi személye, hanem a közterhek a mélyben húzódnak? Valójában a joghoz való hozzáférés a fô maximalizálásával a jogszolgáltató közösség tömegeket taszít kérdés? Így áll szembe egymással a normakövetés ésszerû társakilátástalan, cifra nyomorúságba, mert munkájuk ugyan van, dalmi költsége és az ezzel ellentétesen ható társadalmi költség, 24 Könyvjelzõ | 2014. március

22-29_Dezso.indd 24

2014.02.24. 10:41

amit a legnagyobb normasértôk a rejtôzködésük hatékonyságának fokozására költenek. Így záródik a reprodukciós kör. A világgazdaság befektetési és termelési folyamatainak a legfontosabb mozgatórugói a munkaerô ára, a közteherviselés generálta adó- és társadalombiztosítási költségvolumen és a jogkövetési költségek összessége. Ebben a reprodukciós körben a társadalmi mobilitás kritikus termelôereje az emberi munka, amely így már értelmezhetôen a kizsákmányolás tárgya, a bûn forrása és a büntetés oka. Civilizációnk legfontosabb pillére a munka. Olyan társadalmi princípium, amelyre nem épült vallási rendszer, így nincs klérusa, ezért igazi érdekérvényesítésre képes követei sincsenek. Modern jogrendszerünk oltalmazza, de ez az oltalom Janus-arcú, s miközben adni próbál, egyre nagyobbakat harap a munkaerô forrásába, az emberbe... Az emberbe, aki adható-vehetô. Aki a hiány természetébôl adódóan éhes, fázik, reménytelen, elfogult, befolyásolható és kiszolgáltatott. Mérhetetlenül kiszolgáltatott. Rászorul a munkára. Következetesebben a pénzre. A pénz sokszor hitel. Nagyon sokszor. Hitel, ami a késôbbi teljesítményt elôlegezi meg. A vállalkozás sem nagyon más, mint az egyén. A család is hasonlóan sérülékeny. A hivatalnok is. A hivatalnok családja is. A hivatalnok családjához kötôdô vállalkozás is. A szükség, a hiány, a relatív depriváció az összes ablakon dörömböl. A szükség ekkor összekacsint. A cselekmény a tetôfokára hág, de mégsincs oldás, csak kötés. A hiány percepciója megmarad. A kielégülés érzete elillan. Mint egy illat. A vágy marad a nyomában, s közösségek árva és kiszolgáltatott hálózata, amelyet valós és hamis vágyak tartanak össze, a lekötelezettség, és a hi-

www.alexandra.hu

22-29_Dezso.indd 25

tel. Végül pedig az autonómia elvesztése, ami meglehet, hogy soha nem is volt meg.

A bûn tündöklése – oligarchák és oligarchiák Az oligopol piacok jelenségének vizsgálata mindeddig a közgazdaság-tudomány tárgykörébe tartozott. E piacok kínosan ﬁgyelemre méltó viselkedése nem más, minthogy az ilyen típusú piacoktól könnyen idegenedik el a valóságos verseny. És nem csak idegen tôle a verseny, hanem hangsúlyosabb tulajdonsága az ilyen piacnak a korlátozottsága és még inkább izgalmas tulajdonsága az, hogy ki az, aki a piacot korlátozza. Senkit nem bánt jogállami keretek között, hogy az államnak monopóliuma van, például a törvényes erôszak gyakorlására vagy más államhatalmi szolgáltatások végzésére. Ritkán szoktunk olyannal találkozni, hogy egy gazdasági társaságnak lenne tartósan monopolhelyzete a maga sajátos piacán, de ha ez mégis így alakul, az mindig társadalmi feszültségekhez vezet. Ékes példája a nehezen elfogadható nem állami monopóliumnak az egyes parkolási társaságok punitív (fenyítô, büntetô – a szerk.) monopóliuma. Ha nem reprezentálnak átlátható közösségi érdeket, akkor a létükhöz kapcsolódó kényelmetlenség a társadalmi elfogadhatóságukat rombolja. Ez a jelenség – a monopólium társadalmi igazságtalansága – vezet rá az oligopólium nem is annyira közgazdaságtani, hanem inkább szociológiai feszültségére. Ezt a jelenséget azért emelem ki, mert a mai kor társadalmi feszültségeinek – Európa ezen szegletében is – legfontosabb kiváltója a javak elosztásában érvényesülô társadalmi igazságtalanság. Különösen az a módja, amikor néhány átlagos vagy éppen gyenge minôséget, értékrendet képviselô piaci, illetve társadalmi szereplô általában kapcsolati tôkéjével vagy vásárolt befolyásával képes a disztribúciós-redisztribúciós folyamatban átlag feletti elônyökre szert tenni. Ezzel szemben minden kor és társadalom jól tolerálja a versengés eredményeként megérdemelten szerzett elônyöket. Az oligopóliumok közgazdaságtani tartalma szociológiai összefüggésein keresztül vezet el ahhoz a kiélezett történelmi tartalomhoz, amelyet érzelmileg telítetten használ a politika tematizáló fogalomrendszere mint az oligarchák uralmát, kiemelve az oligarchák és az oligarchiák történelmi kontextusából az örökzöld jelenséget, gazdasági-bûnügyi tartalommal töltve meg azt. Az egykori szocialista államalakulatok bázisán létrejött modern jogállamokkal kapcsolatos nemzetközi közbeszédben meglehetôsen hamar megjelent az oligarcha fogalma. Ennek kiemelkedô oka elsôsorban a szovjet utódállamok, különösen Oroszország hatalommegosztása, illetôleg a deklarált és törvények által szabályozott államhatalmi mûködések mögött megbúvó árnyékhatalom vagy hatalmak vélt vagy valós befolyása. Könyvjelzõ | 2014. március 25

2014.02.24. 10:41

Kik tehát akkor e furcsa társadalmi agresszorok, akikrôl beszélek? Mindenképpen valamiféle elit tagjai e nagy hatalmú személyek és csoportok, ám kiválóságuk és erényük nem feltétlenül valóságos, hanem gyakran csak gazdasági potenciáljukkal, összegyûjtött luxusjavaikkal, befolyásukkal tûnnek ki... A posztszovjet modell máshol is és ma is felismerhetô, olyannyira, hogy lényegében e modell evolúciós hatásoknak kitetten fejlôdött, és génállományát töretlenül örökítette át a ma társadalmaiba. Az oligarcha mégis archaikus fogalma a históriának, és semmi esetre sem a modern politikatudomány találmánya. Átöltöztetve mai ruhájába ugyan még formátlan módon használja a napi politikai diskurzus és a sajtónyelv, eredeti jelentésrétegei mégis félreérthetetlenül sejlenek fel. Ahhoz, hogy megérthessük a tudományok határterületeirôl összefésült, alapvetôen közgazdaság-tudományi fejtegetések kriminológiai vetületét, azt deﬁniálni kell tulajdonképpeni kulturális kriminológiai valóságában. A gazdaság egy kulturális valóság. Mindenfajta piac is az. Az a torz piac, amit oligopol piacként neveztem meg, attól különleges, hogy a benne zajló mechanizmusok mind a fogyasztók, mind pedig az oligopolisták margón kívül rekesztett, potenciális versenytársai szempontjából, rájuk való tekintet nélkül érvényesülnek. Tehát kizárólag az oligopolisták érdekei határozzák meg a mechanizmusok mûködését és eredményét. Mivel azonban az érdek alapvetôen közgazdasági alapkategória, és szeretnék áttörni ennek kulturális kriminológiai jelentéstartományáig, ezért térek ki arra a különleges jelenségre, hogy amikor érdekrôl beszélek, akkor kiknek az érdekeirôl beszélek, és kik is tehát azok a bizonyos oligopolisták, akikre hol oligarchaként, hol megfoghatatlan multinacionális szereplôként tekint a parton kívül rekedt világ. Kik vannak tehát a játéktéren belül? Kik osztják fel egymás között a maguk által kínálattal telített piacot, hogy abból az egyének és a közösségek hátrányára mindenképpen ôk nyerjenek, méghozzá szabályozott mértékben, ahol a szabályokat is ôk szabják. Modern civilizációnk e dekadens szereplôi, vagy inkább szereposztói nem feltétlenül elégedett gyôztesek. Amikor a szerepüket túljátsszák, amiket egyébként önmagukra osztottak, olyankor a modern jogfejlôdésnek hála, hosszabb távon akár büntetôjogi következményekkel, továbbá szigorú adó- és versenyjogi jogkövetkezményekkel számolhatnak. Mégis az oligopolista és az oligarcha, aki tehát ha nagy hatalmú személy, akkor oligarcha, ha szereposztó korporáció, akkor oligopolista, legszélsôségesebb esetben képes úgy mások érdekeit, jogait, létfeltételeit, de akár az életét is veszélyeztetni, hogy nem kell jogkövetkezményekkel számolnia. Ezzel már a büntetôjog határát is áttörtük, és politikai, társadalmi jelenségrôl beszélünk, ami egy olyan hatalmi térben zajlik, amely kívül esik a jog ha-

talmán, de legalábbis a jogot nem kölcsönhatásként, hanem ráhatásként, elnyomásként értelmezi át. Kik tehát akkor e furcsa társadalmi agresszorok, akikrôl beszélek? Mindenképpen valamiféle elit tagjai e nagy hatalmú személyek és csoportok, ám kiválóságuk és erényük nem feltétlenül valóságos, hanem gyakran csak gazdasági potenciáljukkal, összegyûjtött luxusjavaikkal, befolyásukkal tûnnek ki. Történelmileg koronként és helyenként is mások és egyediek e furcsa aktorok, de alapvetôen helyes beszélni minden kor mindennemû arisztokráciájáról, deklasszálódott arisztokratáiról, a dzsentrikrôl és a törvényhozás, a végrehajtás és a ﬁnanszírozás jogállami hatalmasairól egyaránt, akik képesek a parlamentarizmus ruhájában járni, és így elegánsan fosztogatni vagy megtiporni másokat, jellemzôen szerényebb érdekérvényesítésre képes társadalmi csoportokat vagy egyéneket. E treatment terjedelme nem engedi meg sem a földrajzi, sem a történelmi jellemzését a mindenkori arisztokráciának, sôt a magyar sajátosságok ismertetése sem fér ebbe a keretbe, ám fölöttébb érdemes egy keveset idôzni a tárgyalt jelenség hazai történelmi gyökereinél, mivel az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. században reneszánszát élte. Az arisztokrácia politikai ereje abban állt a dualizmus korában, ha képes volt önálló politikára, lojálisan a koronához, egyidejûleg mégiscsak közvetítenie kellett a választók akarata és az uralkodó között. Az igazi arisztokraták korabeli politikai szereplése nem mutat arra, hogy döntô politikai hatalmuk lett volna. Ugyanakkor a dzsentri sem tartotta kezében a döntô hatalmat. Ennek a jelentôsége annyiban látható be, amennyiben a mában is észleljük a korabeli dzsentrihatásokat és attitûdöt, és még valami egészen fontos okból: a dzsentriréteg a XIX. század végi Magyarországon sem volt független, ellentétben az arisztokráciával. A jómódú dzsentriket az adminisztratív gépezet támogatta szilárdan. Ha a mai Magyarországon egyáltalán beszélni lehet független politikai rétegrôl, de reálisabban szólva független politikai szereplôkrôl, akkor azok reprezentánsai egészen biztos, hogy nem a dzsentriréteg politikai leszármazottai között találhatók. S hogy miféle ez a függelem? S hogy hol nyeri el kriminológiai jelentôségét, arra már nem is olyan nehéz a válasz. A dzsentri gazdagsága kiszolgáltatott gazdagság. Tartós, saját passzív jövedelembázis nélkül állandó izgalom fenntartani a magas életszínvonalat, aminek soha sincs tartós fedezete, azzal csak multinacionális aktorok és a tradicionális arisztokrácia

26 Könyvjelzõ | 2014. március

22-29_Dezso.indd 26

2014.02.24. 12:02

rendelkezik. A helyzetet színesíti, hogy megjelent egy húszéves múlttal büszkélkedni képes elit is, amelynek egyes tagjai relatív függetlenséggel már rendelkeznek. Olyan gazdasági és politikai potenciál azonban nem áll mögötte, amely kiszolgáltatottságát, valamint az aktív munkajövedelmekre, de még inkább a passzív jövedelmekre irányuló sürgetô szükségét mérsékelni tudná. Ez a gyakorlatban kényszerítôleg hat az állandó szerzésre, és bûnalkalmakat generál. Amikor elitrôl beszélünk, meg kellene különböztetnünk az elitet aszerint, hogy minek az elitje. Bankár elit? Politikai elit? Vállalkozó elit? Ez mind és még sokkal több. Véleményem szerint azonban Magyarországon innen és túl, mintha volna valamiféle egységes elit, amelyik uralma alá hajtotta a régit és az újat. Ez az elit nem szükségképpen mûvelt, de elég kifinomult és modern, és mindenekelôtt jómódú. Magyarországon túl létezik kifejezetten gazdag elit is. A mi arisztokráciánk nem mutatkozik jelentôs hatalommal bírónak, hanem annál inkább a dzsentri és utódai és az az adminisztratív gépezet, amely a jómódú dzsentri igazi támasza. A gazdagság, de még inkább a jólét relatív. Nagyobb kérdés, hogy mekkora a szerzési vágy. A gazdagság és a jólét személyes. A szerzési vágy is személyes és az önkorlátozásra való hajlandóság is személyes. Határozottan ki merem jelenteni, vizsgálva a történelmi gyökereket is, hogy az egykori nemesi elit, majd a késôbbi, végül is kádári elit hatalmának alternatívája nem lehetett igazán polgári értékek szerinti uralom, hanem csakis a tekintélyelvû hivatalállam. Feudális örökséget inkább örököltünk, polgárit nem eleget. Magyarország ebben a tekintetben inkább egyéni utat jár. Az új nemesség egyéni útját. Világviszonylatban szûkös profitra tesz szert e réteg, de azt maximalizálni hivatalállami hátterével tudja. E sovány profiton néhány multinacionális oligopolistával osztozik. Korábban ez az osztozkodás viharos volt, ezért az állam versenypolitikája is viharosabb és agresszívabb volt. Kordában kellett tartania a piaci agresszorokat. Ennek eredményeként jött létre az a korszerû versenyszabályozás, amely 2010-re érte el a csúcspontját, amikor 2010 tavaszán a versenytörvénybe iktatta a jogalkotó az informátori díjazás jogintézményét, amellyel szembeállította a kartellek nyerteseit és veszteseit, ugyanezen kartellek haszonélvezôit és szekértolóit. Továbbá a kibiceket, akiknek a pénz helyett csak az információ jutott. Ez azonban nagyon veszélyes lett minden oligopolistára és segítôikre, a létükben érdekelt nemesekre, valamint az érdekeltté tett hivatalnoki bázisra. Ha megfigyeljük a közbeszerzések kapcsán feltárt kartellek számát és sorsát, és különösen a szereplôk személyének korábbi állandóságát, késôbbi változását, láthatjuk, hogy valami történt a kartellek frontján, amelynek lényege a mélyben húzódó politikai törésvonalon a feszültség csökkenése és valamiféle érdekfúzió. Ebbôl az fakad, hogy a korábbi közbeszerzési kartellek helyett egy dekriminalizált, jogilag biztos alapokon nyugvó, látszólagos óriáskartell jött létre, amelyben jogfeletti elvek alapján felosztott közbeszerzési és más nagyobb értékû www.alexandra.hu

22-29_Dezso.indd 27

piacok eladói normalizálták érdekeiket, tulajdonképpen a fogyasztókkal törôdést mutatva, de más eladókat eleve kitaszítva ezekrôl a piacokról, bár nincs túl nagy tolongás… A fogyasztókkal való törôdést politikai erôvonalak mentén fedezhetjük fel (árfolyamrögzítés, rezsicsökkentés), a verseny korlátozását pedig a közbeszerzési szabályok felpuhulása teszi kézenfekvôvé, és a kiírók által tökéletesen szabályozhatóvá. Nehéz szembesülni a jog hatalmával akkor, amikor újra kell értelmezni, hogy mit szabad és mit nem, és hogy érték-e a gazdasági verseny, ha igen, kinek, és számít-e, hogy kinek, és kinek számít, hogy kinek? Azért beszélek a jog hatalmáról ebben a kontextusban, mert egy oldalról a jog hatalma érték és cél. Más oldalról A JOG HATALMA FEGYVER IS. A legitimáció ereje pedig e fegyverrel a kézben nem mutat korlátokat, csak morális és intézményi kontroll segítségével. Az önkorlátozás a politikától nehezen várható el, különösen, ha a dzsentri és a hivatalnok éhes, a multi pedig csak adja önmagát. A jog és az értelem, a szabály és az elemi tisztesség követeli a maga helyét a társadalom elosztási és újratermelési folyamataiban. Kulturális kriminológiai szempontból megmaradt a kriminalitás veszélye e reprodukciós folyamatban, mert önmagában a büntetôjogi normánkívüliség még nem jelenti a szabályozáson kívülre került, vagy az átszabott szabályoknak megfeleltetett magatartásoknak a mélyben gyökerezô jogszokásoktól, közmoráltól és a külsô jogfejlôdéstôl való végleges eltávolodását, és az érdekeiben sértett jogközösségek büntetôigényének megszûnését sem.

Jogkövetés és alkalmazkodás Hiába a jog hatalma, ha nincs zsinórmérték, és akadálytalan a szerzés. A gazdasági versenyfelügyelet és az adózás-adóztatás interaktív rendszere a büntetôjogon innen helyezkedik el, és a szerzésés érdekszabályozás legfontosabb szabályozókörei. Az oligopolista szereplôk egyszerre korlátozzák nemcsak a gazdasági versenyt, hanem a jogszolgáltatások piacát is. A szerzés és érdekszabályozás szabályozóköreinek nemcsak formális, hanem érdemi joghatást kiváltó módon kell minden részletre kiterjedôen mûködniük. Miközben zsinórmérték nélkül kaszál ez a rendszer, aközben extra kockázatok keletkeznek. Ha valami ellen, hát pontosan a verseny- és jogkorlátozó elitekkel Könyvjelzõ | 2014. március 27

2014.02.24. 10:41

szemben kell a jogalkalmazási deficitet kezelni képes eszközökre szert tenni, különösen a finanszírozás, tehát a pénzkiáramoltatás és az adóztatás, tehát a pénzvisszaszívás mechanizmusaihoz kapcsolódóan. A közösségi lét egyik alappillére, az adózás, nem lehet jól elviselhetô közbizalom nélkül. És számos más szempont is pillérként viselkedik. Ha sok a változás, ezeket úgy kell megtenni, hogy a szabályok jobbak legyenek. Az adózásban van mit tenni. Változtatni sok mindenen kell. Szükség van strukturális reformra, az adómértékek elviselhetôbbé tételére, de valami egészen furcsára is, amit a laikus nem feltétlenül ért rögtön, viszont ez az, amitôl elviselhetô, vagy teljesen elviselhetetlen az adózás. Ez pedig a pusztán retributív adóztatás hamis mítoszának megdöntése, jelesül, hogy a jogkövetés alapja egyedül a félelemkeltés volna. Márpedig Magyarországon az adóztatásban elavult reflexek élnek, amelyek célrendszere, elhallgatott vagy kimondott igazságai és a hazugságok együttesen teszik kontraproduktívvá és elviselhetetlenné a rendszert, amelynek a közjó szolgálatában kellene állnia. Amíg jogelméletileg is alig határolhatók el az adózással összefüggésben tanúsított normasértô magatartások kriminalizálható és a bûnösség megállapítására alkalmatlan szubsztanciális elemei, addig különösen veszedelmes az adóztatásban egyedüliként alkalmazni a megtorlás, és eleve számûzni az elfogulatlan igazságkeresés eszközeit. Az adóztatásban kölcsönösen nyíltnak és ôszintének kell

lenni, hiszen az adózás és adóztatás közös kötelességekrôl és jogigényekrôl szól, amelyek mindenki számára, tehát az egész jogközösség számára adódnak. Ebben az összefüggésben merül fel a közbizalom fogalma, amely vizsgálódásomban kitüntetett helyet kap. Az írásmûben el szeretnék jutni annak a világos értelmezéséig, hogy az adózói biztonságtudat, ami elsôsorban jogbiztonság-tudat, hogyan hat az összadótömeg optimumának elérésére, és lehetôséget szeretnék felmutatni arra, hogy az ésszerû és gazdaságos ellenôrzési politika találkozhat egy olyan fejlesztéssel, amelynek a világban ma még csak csíráit lehet felfedezni, ám ezeket a csírákat az adóztató állam mint hasznos rendszerelemeket építheti be a mûködésébe. Amirôl a könyvben beszélek, a közbizalom megteremtésén keresztül szinte felbecsülhetetlen, de a gazdaságra gyakorolt hatását tekintve kiszámítható pozitív hozadékkal válhat egy megújuló adópolitika segítôjévé.

Következtetések Aktuálisan úgy tûnik, hogy nincs összhang a kartellek megítélésében, és abban sincs, hogy mennyire van szükség protekcionista eszközök alkalmazására. A kartellek feltárását segítô jogintézmények esetén – értem ezen elsôdlegesen az engedékenységi politikát – a jogalkalmazók megfeledkeznek azon tételrôl, miszerint „Ami a törvény-

28 Könyvjelzõ | 2014. március

22-29_Dezso.indd 28

2014.02.24. 13:36

Tudatosan, szabályosan és aktívan kell T használni a jogrendszer eszköztárát, mert azért van. És annál inkább használni kell, minél nagyobb a szembejövô erô! ben le van írva, magában véve még nem kötelez, kötelezô ereje csupán a törvény értelmének van: ez alatt azt kell értenünk, amit a törvény a szavak útján érez és akar. Ha tehát a törvény szava az értelemnek megfelel, akkor csakis ezért kötelez”. (Dr. Kiss Géza: Jogalkalmazás, 1909) Az értelem egyszersmind jelenti a közérdek tényleges felfogását és az ennek megfelelô magatartási normák kialakítását. Érdekes jelenség, hogy ma, amikor gazdasági válságról beszélünk, mintha megfeledkeznénk azokról a gondolatokról, amelyek közvetlenül az 1929–33-as világgazdasági válság elôtt formálódtak meg. Ezek azért fontosak, mert valójában azt a kérdéskört feszegetik, hogy van-e vagy lehet-e jó kartell, illetve ténylegesen mennyire káros a kartelljelenség, ténylegesen mi is a közérdek, és az idôrôl idôre változhat-e? 1929 decemberében a Magyar Cobden Szövetség így vélekedett: „Egyik legfontosabb tennivaló segíteni azon a bajon, hogy a megkisebbedett vevôkör és az ennél fogva megkisebbedett forgalmi lehetôségeknek megfelelôen fúziók és összetársulások útján úgy a kereskedelem, mint az ipar terén, sôt pénzügyi téren is, a fennálló vállalatok száma kisebbedjék, anyagi erejük és tevékenységi lehetôségeik pedig megerôsödjenek. Itt is nagyon erôsen belejátszik az a lelki folyamat, mely az embereket visszatartja attól, hogy az igazsággal szembenézve azt felismerjék, és belássák, hogy a jelenlegi állapot ebbôl a szempontból a legnagyobb veszedelmeket rejti magában minden egyes vállalat számára, hogy az egyes kisebb vagy középvállalatok külön maradván, nem bírják a racionális üzemvezetéshez okvetlenül szükséges költségeket, le kell mondaniuk gazdasági szabadságuk egy bizonyos részérôl, és egyesülve másokkal kell próbálni ezeket a terheket elviselhetôvé tenni.” (Fleissig Sándor „A lelkek szanálása”, 1929) Ezzel szemben az OECD-GVH 2010 márciusában megrendezett „Versenypolitika a válság után” címû nemzetközi konferenciája, valamint John Fingleton „Miért van szükség versenypolitikára a nehéz gazdasági helyzetekben” címû tanulmánya a fentiekkel ellentétes véleményt fogalmaz meg. Versenypolitika és adópolitika, valamint a rájuk épülô, a normáikat oltalmazó büntetôpolitika szorosan függenek össze. Mi kell tehát az adóztatás és a versenyszabályozás prepunitív ciklusában a szabályozás kontributívan igazságos rendszeréhez? Kell mindenekelôtt egy tisztességre és jogkövetésre építô bizonyítási kultúra, aminek segítségével a jogkövetô állampolgárok és gazdasági szervezôdések az www.alexandra.hu

22-29_Dezso.indd 29

érdekérvényesítéssel, a beszámolással és az adózással kapcsolatos feladataikat úgy láthatják el, hogy jogkeresésük és igazságkeresésük közben elvileg nem válhatnak tévedések vagy mások hibáinak áldozatává. Nyilvánvalóvá kell válnia mindenki számára, hogy a laikus jogkeresés csekélyebb pozitív hozadékkal kecsegtet, mint a szakmai elveken nyugvó jogkeresés. A vállalkozásoknak védekezô közösségekként is meg kell nyilvánulniuk. A biztonság nemcsak vírusvédelem, tûzfal, riasztórendszer és portaszolgálat. Az általában kezelt jogi kockázatokon túl, a jogi kockázatokból közvetlenül eredô pénzügyigazdasági kockázatokat is kezelni kell, de még sokkal nagyobb a kihívás! Szembe kell nézni a rendelkezésre álló erôforrások korlátaival, és azzal is, hogy a gazdaság harctér! Veszélyes, és csak annyira van értünk, amennyire másokért. Tudatosan, szabályosan és aktívan kell használni a jogrendszer eszköztárát, mert azért van. És annál inkább használni kell, minél nagyobb a szembejövô erô!

Nem könnyû szemléletet váltani, és az érdekérvényesítésnek és a közteherviselés kikényszerítésének a könyvben kifejtett modern és személytelen eszköztárára bízni az erôfölényes helyzetek kezelését. Szakértôként, a napi harcok során mégis ide jutottam. Nincs más út. A társadalom szakramentumai emberek kezében vannak. Nem kell elhinni semmit. Elég bizonyítani. Egyezô elvek mentén. Az mindenkit egyenlôvé tesz.

A SZERZÔ NEGYVENÖT ÉVES, KRIMINOLÓGUS, ADÓSZAKÉRTÔ, PÉNZÜGYI REVIZOR. HIVATÁSÁT IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTÔKÉNT GYAKOROLJA. Könyvjelzõ | 2014. március 29

2014.02.24. 10:42

30 Könyvjelzõ | 2014. március

30-33_Ikrek_Pioneer.indd 30

2014.02.24. 9:31

friss

A gyógyulás regénye

Link a videóhoz, melyben Saskia Sarginson mutatja be elsô regényét – magyar felirattal

Saskia Sarginson: Ikrek Saskia Sarginson debütáló regénye, az Alexandránál most megjelenô Ikrek üdítôen elüt a futószalagon termelt zajos sikerkönyvektôl. Bár az angol írónô mûve a thrillerek formai jegyeit is hordozza, sokkal mélyebb, és minden benne ábrázolt emberi nyomorúság ellenére sokkal katartikusabb, mint egylövetû társai.

Isolte sikeres divatújságíró, a nyüzsgô londoni partiszcéna állandó ﬁgurája, barátja nagymenô divatfotós, míg Viola egy kórházi ágyhoz kötve, csontig-bôrig lesoványodva tengeti életét. Milyen események vezettek az ikrek elszakadásához, és mi volt az a bizonyos trauma a múltban, amely ennyire mély sebeket hagyott? Ez a regény fô kérdése; és jobb, ha nem áruljuk el a történet nagy fordulatait. Saskia Sarginson regénye akár thriller is lehetne, egy hátborzongató bûntény utáni nyomozás leírása. Ennél azonban szerencsére sokkal többrôl van szó. Az Ikrek középpontjában nem a hátborzongató esemény áll, hanem annak hatása: hogyan cipeljük végig egész életünkön a gyerekkorunkban kapott sebeket, hogyan tudjuk, ha lerázni nem is, de legalább elviselni a múlt terheit? Az angol írónô viszonylag késôn, 40 éves kora után adta regényírásra a fejét, de az azt megelôzô évtizedeket sem töltötte haszontalanul, cikkeket, költeményeket, rövid novellákat írt, és nem mellesleg felnevelt négy gyermeket, Isolte és Viola akár a két Lotti is lehetne: egy vidám egypetéjû köztük egy egypetéjû ikerpárt. A regénynek épp a benne megikerpár, akiket folyton összekevernek mind iskolatársaik, nyilvánuló élettapasztalat ad mélységet és hitelességet. Mélyen mind a felnôttek. Az idô és a helyszín persze más, ez a két átérezzük a hetvenes évek vidéki Angliájában lányait egyedül Lotti az Isten háta mögötti Suffolkban él a hetnevelô anya magányát és kétségbeesését, az ikervenes évek elején, egy egyedülálló, excentrikus testvérek bôrébe pedig valószínûleg csak az tud hippianyukával megáldva. A mama a ﬂoweríróként ennyire mélyen belebújni, aki közvetpower korszak lazaságát, természetközeliségét len közelrôl élte végig felnövésüket. hordozza, némileg anakronisztikusan, olykor a A regény fô témája ugyanis végig Isolte és lányok számára is kissé kínosan; mintha eltéveszViola kapcsolata, amit az írónô remekül bont tette volna a helyet és az idôt. Isolte és Viola azonki és teszi átélhetôvé az „egykék” számára is. ban nagyon jól megvan apa nélkül, sôt: amikor a Az ikrek kísérteties, mindenféle csínyre töképótapa, Frank belép a képbe, az események traletesen alkalmas külsô hasonlósága és a mély gikus fordulatot vesznek. Tizenöt évvel késôbb, belsô összhangjuk mögött keserû, kimondatlan a regény jelenében a korábban egynek gondolt hatalmi harc határozza meg viszonyukat: azoikerpár tagjai nem is lehetnének különbözôbbek. nosságuk kényelme mellett mindketten arra vágynak, hogy mások, többek legyenek, mint egymás tükörképei. A zûrzavaros kamaszkor344 oldal, 3699 Ft Könyvbemutató: ba épp belépô ikerlányok találkoznak egy folyAlexandra Kiadó 2014. április 2., csütörtök 18 óra www.alexandra.hu

30-33_Ikrek_Pioneer.indd 31

Alexandra Pódium Nyugati tér

Könyvjelzõ | 2014. március 31

2014.02.24. 15:26

friss ton civakodó ﬁú ikerpárral, megismerik az elsô szerelmet és a vele járó féltékenységet, a ﬁúk sötét, erôszakos világa pedig egyre mélyebbre húzza ôket. A gyerekkori álmokat aztán egy szörnyû esemény tépi szét jóvátehetetlenül, az ikrek pedig ellentétes utakon próbálják meg feldolgozni a történteket. Isolte elôremenekül a karrierbe és a jövôbe, ám csillogó élete valójában felszínes és üres, míg az önpusztító Viola útja a végtelen regresszióé, ahogy kórházi ágyán heverve a múltba merül alá. Ez a kettôsség a regény szólamaiban is megmutatkozik. A múlt eseményeit Viola szemén és hangján keresztül ismerhetjük meg, míg a jelent Isolte szemszögébôl látjuk – az egyes szám elsô és az egyes szám harmadik személyû elbeszélés hullámzó váltakozása adja a szöveg ritmusát, amely egyre inkább behúzza az olvasót a regény világába. Viola szilánkos emlékezetén keresztül és a gyerekkoruk helyszínére visszatérô Isolte nyomozása révén rakhatjuk össze a szörnyû traumához vezetô eseményeket, és annak utóéletét. Mindeközben betekintést nyerünk a szabadságról és szerelemrôl szóló hippikorszak kiábrándító végébe, a punk szubkultúra önpusztításába, a Margaret Thatcher -féle nyolcvanas évek konzervatív ellenforradalmába és a pusztító útját épp megkezdô AIDS okozta pánikba. A lényeg azonban a testvérek belsô világának feltérképezése, és ebben remekel Sarginson érzékeny prózája. A múltban sötét titkok rejtôznek, a gyermekkor vidékét valódi és képzeletbeli szörnyek népesítik be, és miközben Viola emlékfolyamán keresztül egyre mélyebbre keveredünk a sérelmek és az erôszak

Kimérák és ikerszerelmek „Nem voltunk mi mindig ikrek. Volt idô, amikor egyszerûen egyek voltunk.” - így kezdôdik Saskia Sarginson regénye, ami tökéletesen ábrázolja az egypetéjû ikrek hihetetlenül szoros, már-már természetfeletti, mégis mélyen természetes kötelékét. Az ikrek természetesen nemcsak az írók fantáziáját mozgatják meg, hanem az orvosokét, kutatókét is, az elmúlt évtizedekben végbemenô genetikai forradalom pedig egy új terület, az ikerkutatás felemelkedését hozta magával. A magyar érdemek elvitathatatlanok ezen a területen, már az 1970-es években úttörô kutatásokat végzett dr. Czeizel Endre és dr. Métneki Júlia. Újabban pedig mások mellett két orvos, egy egypetéjû ikerpár, dr. Tárnoki Ádám és dr. Tárnoki Dávid folytat ígéretes kutatásokat az ikrekre vonatkozóan. Az öröklôdés szerepét

örvényébe, a remekül kiegyensúlyozott történetvezetésnek köszönhetôen átélhetjük azt is, ahogy a felnôtt ikrek megküzdenek a bûntudattal másfél évtizeddel a tragikus események után. A könyv borítóján olvasható ajánló alapján az Ikrek félig szerelmi történet, félig pedig lélektani krimi, ám bármenynyire is frappáns jellemzés ez, többrôl van szó. Az Ikrek mélyen bensôséges regény, minden ellenkezô látszat ellenére nem egy bûntény darabkáit illeszti össze az olvasó, hanem a széttört, eltévedt lelkeket. Bármennyire is leköt minket a múlt titkainak feltárulása, a regény igazi témája a bûntudat és a megbocsájtás kérdése. Képesek vagyunk-e szembenézni saját magunkkal, megbocsájtani magunknak, és annak, aki valamikor a legközelebb állt hozzánk? A regény – mint minden igazi regény – nem ad határozott választ ezekre a kérdésekre. De az irodalom dolga nem is instant válaszok megfogalmazása, hanem az olvasók ösztönzése a gondolkodásra és a magunkba mélyedésre. Hiába elsô regény, az Ikrek érett munka, egy érzékeny és tehetséges író magával ragadó története. Nyugodt szívvel ajánljuk mindenkinek, aki az izgalmak és megoldandó rejtélyek mellett valami mást, többet vár a könyvektôl.

vizsgálják bizonyos betegségek, például a szívinfarktus elôfordulási gyakoriságában. Ôk élesztették újra a hazai „ikerregisztert” is, amelyben jelenleg közel ötszáz hazai ikerpár adatai szerepelnek. Az ikrek kutatása nem öncél, ennek révén mi, „átlagosak” is többet tudunk meg magunkról, hiszen sokkal könynyebben eldönthetôvé válik, hogy mit köszönhetünk génjeinknek, és mi az, ami rajtunk és környezetünkön múlik. Világviszonylatban is egyedülálló az ikrek infarktuskutatása, amely során azt vizsgálják, hogy a túlnyomórészt azonos génállomány hogyan befolyásolja a szívinfarktus kockázatát. „Könnyedebb”, de legalább ennyire érdekes terület az ikrek párkapcsolatainak vizsgálata. Fôleg az egypetéjû ikreknek okoz nehézséget, hogy a testvérük iránt érzett szeretet a szerelmet is felülírja, de az is gyakori jelenség, hogy ugyanabba a személybe lesznek szerelmesek, ami óhatatlanul

STEMLER MIKLÓS

konfliktusokat eredményez – az Ikrek lapjairól is jól ismert problémák ezek. Igazi hátborzongató esetek is elôfordulnak az ikrek kapcsán. A tudomány kiméra rendellenességnek nevezi azt az esetet, amikor egy ikerpár még a terhesség kezdetén „egybeolvad”, és a végül megszületô gyermek megörökli valójában sosem élt testvérének génállományát. A magzati és csecsemôkorban elhunyt ikertestvér nem csupán a genetika rejtélye, hanem irodalmi alapanyag is: Radnóti Miklós születésekor meghalt, névtelen ikertestvérének állított emléket az Ikrek havával, a paranoiát mûvészi szintre emelô amerikai sci-fi szerzô, Philip K. Dick pedig úgy érezte, hogy hathetes korában elhunyt ikertestvére, Jane fantomtestvérként végigköveti egész életét, a népszerû horroríró Stephen King pedig a kiméra rendellenességet vegyítette az alteregó toposzával a hátborzongató Halálos árnyékban.

32 Könyvjelzõ | 2014. március

30-33_Ikrek_Pioneer.indd 32

2014.02.22. 10:45

Új csillag született

A valóság olykor még a képzeletet is felülmúlja. Priscille Sibley életrôl, halálról, szerelemrôl és egymásnak feszülô morális dilemmákról szóló debütáló regényének kitalált cselekménye ugyanis nemrég csaknem szóról szóra megtörtént Debrecenben, világszenzációként bekerülve a nemzetközi sajtóba.

Priscille Sibley: Csillagpor Az elsô regényével máris óriási sikert arató szerzô, Priscille Sibley elismeri, soha nem hitte volna, hogy a története a valóságban is megeshet. Mindig hangsúlyozta is, hogy a Csillagpor nem egy megtörtént esetrôl szól, bár a megírásakor merített a munkája közben szerzett tapasztalatokból, ugyanis huszonöt éve nôvérként dolgozik, jó ideje éppen egy újszülött-intenzívosztályon New Jersey-ben. A felejthetetlen történet két fôszereplôje gyerekkora óta ismeri egymást. Matt kétéves, amikor elôször a karjában tartja az újszülött Elle-t, tizenhét, amikor csillaghullás idején elôször megcsókolja, és harminchárom, amikor feleségül veszi. Boldogabbak csak akkor lennének, ha több sikertelen terhesség után végre születhetne gyermekük. Aztán egy ártatlan baleset minsik, és a végakarata alapján dent megváltoztat. Elle kómába esik, ani. Egy csoda mégis felülír nem szabad gépekkel életben tartani. gyermek kett mindent. Kiderül ugyanis, hogy gyermeket hord g, a szíve alatt. Vajon mi az erôsebb?? A jog, keeamelyre Matt anyja (aki egyben Elle keresztanyja is), Linney hivatkozik?? Vagyy dig öszöszzaz új élet reménye? A szeretô és addig gegyezzszetartó család ebben nem tud megegyezn, hogyy ni. Ellenfelekké válnak a bíróságon, éleet kiderítsék, mit akarhatna Elle. A tét: élet vagy halál. Priscillle Ha korábban voltak is kétségei, Priscille etségess, Sibley ma már tudja, nagyon is lehetséges, potban n hogy egy agyhalott, vegetatív állapotban k adjon n lévô kismama egészséges babának élda épép péletet. Az egyik szívmelengetô példa pen itthon történt a közelmúltban.. s, Mentôhelikopter szállított egy 31 éves éves, sszonyyt terhességének 15. hetében lévô asszonyt gészségga Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségbészetti tudományi Centrumának idegsebészeti 2990 Ft Pioneer Books

www.pioneerbooks.hu www.alexandra.hu

30-33_Ikrek_Pioneer.indd 33

klinikájára. Bár azonnal megmûtötték, két nappal késôbb leállt az agymûködése. Agyhalott volt, de a szívmûködését fenntartották, mesterségesen lélegeztették, a szervfunkcióit támogatták. Ugyanakkor az ultrahang azt mutatta, hogy a magzata nemcsak él, hanem élénken mozog is. A család és az orvosok nem mindennapi döntés elé kerültek. Hagyják-e meghalni a babát, vagy próbálják meg a csaknem lehetetlen. Ôk az életet választották. Bár a regénnyel ellentétben köztük egyetértés volt, hasonló, erôt és lelket próbáló helyzetekkel kellett szembenézniük. Kezdve onnan, hogy – nem egy krízishelyzetet is megoldva – miként tudják fenntartani az agyhalott anya szervezetének a mûködését és biztosítani a magzat egészséges fejlôdését, egészen addig az etikai dilemmáig, hogy ezzel aaz emberfeletti küzdelemmel „nem erôszakolják-e meg a term természetet”. – Elképesztô, hogy mennyire menn hitelesen adta vissza az írónô azt a általunk is átélt rengeteg ren az vívódást, kétséget, amit a könyvmegé g ben megéltek nemcsak a családtagok, hanem a kezelôor kezelôorvosok, valamint az ügyvédek is – mondta a regény regé elolvasása után dr. Bartha Tünde, ta aki a mûtétet m aki vezetô orvos asszisztenseként volt jelen jel a szülésnél a debreceni klinikán. volt Fájda – Fájdalom és öröm, remény és csalódottság kevered ilyenkor. Én is átérezhettem, hogy orkeveredik vosként milyen gyötrô egy ilyen császármetszés vosként részesén lenni, és milyen az az érzés, amikor részesének az ember embe elôször üdvözli azt a kis csodálatos jöaz vevényt aki ilyen hihetetlen körülmények között vevényt, jött a világra. vi jött Végü kilencven napig tartó küzdelem Végül után, a terhesség 27. hetében császármetszésután, sel megszületett meg sel az 1420 grammos baba, aki azóta már m otthon cseperedik. azóta Mert szerencsére a mindennapokban is lehet happy ha lehet end egy történet vége. BEKE CSILLA

www.facebook.com/pioneerbooks Könyvjelzõ | 2014. március 33

2014.02.22. 13:50

fókusz

Nem százas történet Hrabal 100 Aki szereti és olvassa az irodalmat, annak többnyire jelent valamit Bohumil Hrabal neve. Humort, keserûséget, játékosságot, keserédes nosztalgiát, infantilitást – kinek mit. Ez a színes paletta, illetve a szerzôjük idén ünnepelné a centenáriumát, ha még élne.

Miért pont a centenárium? Miért ne ünnepelhetnénk egy írót bármelyik születésnapján? Akár minden hónapban, minden nap? Ünnepeljük is meg nem is. Nem, hiszen nem olvashatunk állandóan egy szerzôtôl, meg nem is olvashatunk állandóan. Másrészt viszont igen, hisz ha egy író jó, akkor egyes sorai, mondatai az élet bármelyik percében visszatérhetnek. Fordítva is igaz: vannak epizódok az életünkben, amik olyanok, mintha valamelyik kedvenc írónk szövegében lennénk. Rengeteg hrabali helyzetbe lehet belecsöppenni úton-útfélen. Nekünk, turistáknak, maga Prága is egyetlen nagy hrabali helyzet. Hrabal-centenáriumra írni valamit Hrabalról: hrabali helyzet. És így tovább. Hiszen volt olyan jó író, hogy megfelelô mennyiségû olvasása után bármit csinálunk, meglássuk abban a hrabalit. Épp ezért nehéz megragadni Hrabal grabancát a századik születésnapja alkalmából. Mibôl derül ki legjobban, hogy ki is volt ez az ember? Végül az általa összeválogatott olvasói leveleknél ragadtam le, ahol pár oldalon keresztül váltják egymást a Hrabalt dicsérô (?) és szidalmazó levelek. Kedvelt kollázstechnikájával vágta össze ezeket a kész szövegeket, amiket állítólag az olvasói írtak neki. Ebbôl aztán sok mindenre fény derül. Dicsérik a kék szeméért, 34 Könyvjelzõ | 2014. március

34_37_Hrabal_multkor.indd 34

2014.02.22. 10:47

fókusz

Képek a Sörgyári capriccio filmbõl (1980, rendezte: Jirí Menzel)

a humoráért, az írásai törékenységéért, és ugyanilyen hévvel szidják azért, hogy kendôzetlenül beszél a szexualitásról, hogy erkölcstelen, hogy az irodalomtól idegen nyelven ír – félreértés ne essék, ez nem a cseh, hanem az utca nyelve, a szleng, és úgy egyáltalán, minden, ami nem kanonikusan irodalmi. Hrabal pedig, az utolsó levéltöredék után, egy rövid utószóban rámutat: mindez ô, Bohumil Hrabal. Pont annyi dicsôség, mint szégyen, pont annyi banalitás, mint mély gondolat, és még sorolhatnánk. Annyi biztos, hogy Hrabalról csak egyoldalúan írni tévedés, vagy hazugság. Tovább is mehetnénk: egy Hrabal-szöveghez közönyösen viszonyulni nem lehet. Azaz lehet, de akkor hiányos a megértés. Hrabalt megérteni pedig igazán nem bonyolult mutatvány. Azaz mégis, de csak az elôzô állítás igazságán keresztül. Arról, hogy mi a titka Hrabalnak, hogy a saját – egyébként igencsak mély – gondolatait mitôl képes ilyen jól eladni, már nem egy verziót hallottam. Itt csak eggyel foglalkoznék, ami hellyel-közzel köthetô Hrabal elôbb említett ellentmondásos önarcképéhez, és maga Hrabal mondta valahol. Saját magát nem humanistának, hanem hoministának tartotta. A kisemberek mindennapi küzdelme érdekelte, és pont azért, mert a kisemberek nincsenek felvértezve azzal az akadémiai mûveltséggel, amellyel egy értelmiségi. Egy kisember csalódik, és nem tudja, ki az a Heidegger, gyászol, és nem tudja, ki az a Hérakleitosz, szerelmes lesz, és nem tudja, ki az a Schopenhauer, és így tovább, lényegében mindnyájan kisemberek vagyunk, Heidegger, Hérakleitosz és Schopenhauer is azok

voltak. Hrabalnál egyértelmûbben talán senki nem helyezi az életmûve középpontjába azt a tényt, hogy a kisember amilyen kisszerû, pont annyira szeretne nagyszerû lenni, és ebben minden számára ismert út járható. Ezért aztán akad, aki ír egy vaskos könyvet a ﬁlozóﬁájáról, és van, aki a kocsmaasztal mellett anekdotázik. Hrabal pedig mindig túl kevésnek érzi magát ahhoz, hogy eldöntse, mi ér majd többet. Sôt, ars poeticájának lényege, hogy az ilyen döntések hidegen hagyják. A memóriájáról egy helyen, talán a Zsebcselekben, úgy beszél, mint egy fura fényképezôgéprôl, ami a kocsmaasztal mellett rögzíti a dolgokat, és már rohan is haza a Perkeo írógép mellé, attól tartva, hogy a fejére esik a vakolat vagy egy cserép, és végérvényesen törlôdnek azok a szavak, mondatok, amikrôl tudja, hogy le kell ôket írnia. Ez a Hrabal eltûnik a másoktól hallott mondatok mögött, csak írnoka a valóságnak, de ez a Hrabal valóságos képként rohan az olvasója fejében haza. Ez a Hrabal gyermekded ártatlansággal építi fel a saját mítoszát Perkeo írógépekkel, házimurikkal, Vladimír Boudníkokkal, Pepin bácsikkal és így tovább. Azokkal az emberekkel, akik, mint ô, épp azért látják szépnek az életet, mert nem az, vagy egy kicsit másképp: pont azt látják szépnek az életben, ami nem az. Voltaképpen ez az, amit Hrabalról egyértelmûen el lehet mondani. Vagy talán még ez sem. Annyi azonban megállapítható már az eddigiek alapján is, hogy Hrabalról nehéz volna valamit úgy állítani, hogy ne tudnánk ugyanolyan határozottan állítani az ellenkezôjét is. Talán kollaborált a kommunistákkal, talán nem. Talán öngyilkos lett, talán csak szerencsét-

Õfelsége pincére voltam 280 oldal, 2990 Ft Sörgyári capriccio 140 oldal, 2600 Ft Szigorúan ellenõrzött vonatok 92 oldal, 2600 Ft

www.alexandra.hu

34_37_Hrabal_multkor.indd 35

Könyvjelzõ | 2014. március 35

2014.02.22. 10:47

fókusz len baleset volt. Talán minôségi, jó és nehezen emészthetô irodalmat csinált, talán csak könnyen olvasható ponyvát írt vidéki kisemberekrôl, elviccelôdött a sorsukon, és jó sok pénzt keresett vele. Ezek az ellentmondások sorjáznak Hrabal életmûvében, és ezek alapján nehéz lenne bármit is mondani az idén százéves cseh íróról. Csak bolyongani tudunk az ellentmondások között, és Hrabal írásai segítségével dönteni. És mit mondanak minderrôl azok, akik eredetiben olvassák ôt? Meglepô, de Hrabal korántsem lett akkora próféta a saját hazájában, amekkora külföldön, mondjuk nálunk vagy a lengyeleknél. Mint minden rendes próféta. Bizonyos életrajzi adatokat teljesen evidensnek kezel a cseh irodalmi kánon. Egyértelmû, hogy Hrabal nem volt kommunista, sôt, komoly kollaborálásról sem beszélhetünk az esetében. Hogy amit írt, minôségi irodalom, az kétségtelen. A kísérleti próza nagyjai között tartják számon, magyarul is olvashatjuk azokat a mûveket, amikkel kiérdemelte ezt a helyet. A cseh irodalmi kánonban azért továbbra is elátkozott költô marad, aki bizonyos pillanataiban kicsit túllôtt a célon. Végsô soron ez lenne Hrabal. Az a Hrabal, aki nem tud semleges maradni egy tányér disznótoros és egy korsó pilzeni társaságában, ahogy sokkal fontosabb pillanatokban sem. Vagyis aki jól olvassa Hrabalt, az nem is tudja, mi a fontos, és mi nem az. De pont ilyenek a Hrabal-emlékmûvek is. Prágában az Arany Tigrisben, a mellszobra a falon, valami amatôr focicsapat trófeái és csoportképei között. Nymburkban, ahol ô maga ragaszkodott hozzá, hogy olyan magasan legyen csak az emlékplakettje, ahol még le tudják vizelni a kutyák. Innen, Nymburkból származik a legfrissebb hír is, amely szerint az ottani gimnázium idén eltervezte, hogy felveszik Bohumil Hrabal nevét. Meglepô módon ez komoly vitát szült Nymburkban, s még meglepôbb módon a diákok gyûjtöttek aláírásokat a felvetés ellen. És ekkor, a vita hevében, egy szülô azt találta mondani: „Nem szeretnénk, ha a gyerekeink úgy végeznék, mint Bohumil Hrabal.” Nem kell sok Hrabalt olvasni, hogy halványan sejtsük, az idén százéves Hrabalnak valószínûleg ez a vita

BOHUMIL HRABAL 1914. március 28-án született Brno Židenice nevû részében. Biológiai apját nem ismerte, vezetéknevét nevelôapjától, František Hrabal sörgyári könyvelôtôl kapta. Gyerekkora legmeghatározóbb élménye a nymburki sörgyár, nevelôapja munkahelye, az ottani munkások, kisvárosi atmoszféra. Ebbôl a korszakból származik nagybátyjával, Jozef Hraballal, ismertebb nevén Pepin bácsival kötött ismeretsége. A tanulmányaiban addig nem jeleskedô Hrabal 1935-ben beiratkozik a prágai Károly Egyetem jogi karára, amit a háború miatt csak 1946-ban fejez be. Ekkoriban köt barátságot több, a korszakban meghatározó avantgárd mûvésszel, közülük Jiří Kolář vagy Vladimír Boudník nevét ismerhetjük írásaiból. Jogászdiplomáját soha nem kamatoztatja. Munkahelyein rendszerint fizikai munkát végez, és szinte mindegyikbôl merít szövegeihez, amiket elôször csak „belsô használatra” ír. Írásait 1963-tól kezdi megjelentetni, innentôl kezdve foglalkozásszerûen ír. Azon írók közé tartozik, akik 1968 után „önkritikát gyakorolnak”, Hrabal ezt egy 1975-ös interjúban teszi, ennek ellenére nem engedik, hogy minden mûve megjelenjék. Amit kiadhat, azt is csak cenzúrázva. Az 1989-es bársonyos forradalom új lendületet ad az akkor már idôs írónak. A rendszerváltás után jelenteti meg April Gifford amerikai szlavistának címzett Levelek Áprilkának címû kötetét. Halála 1997. február 3-án következik be: galambetetés közben kiesik vagy kiveti magát a prágai Bulovka kórház ablakából. Összegyûjtött mûvei 19 kötetben jelentek meg csehül, ezeknek túlnyomó többsége olvasható magyarul is.

tetôpontján elhangzott mondat lett volna élete legszebb születésnapi ajándéka. A városkából, ahol megállt az idô.

A csehek tudnak ünnepelni Bohumil Hrabal születésének századik évfordulójáról a budapesti Cseh Centrum több rendezvénnyel is megemlékezik 2014-ben. Csak néhány korty a programokból: az Óbudai Társaskör Képmutogató címû kiállításával indul a sorozat (március.11.), a Cseh Centrumban (Bp.VI. Szegfû utca 4.) kortárs cseh képzômûvészek tisztelegnek az író emléke elôtt (március.28.), valamint az A38 hajón kihirdetik a Hrabal Habbal rövidfilmverseny gyôzteseit (április.12.). A rövidfilm-pályázatra december végig lehetett nevezni,

HANZELIK GÁBOR

az A38-on majd levetítik a gyôztes filmeket; az alkotók nagyvonalú díjazásban részesülnek, az 1000 eurós fôdíj mellett egy hordó sör, prágai utak, sörvacsorák, Hrabal-könyvcsomagok is gazdára találnak. Hrabal hazai kiadója, az Európa Könyvkiadó három fontos mûvének új kiadásával tiszteleg a szerzô elôtt, de terveznek még más, váratlanabb, akciójellegû megemlékezéseket is. Errôl bôvebben a kiadó Facebook oldalán: www.facebook.com/ europakiado. További információk: http://budapest.czechcentres.cz hrabal100.blogspot.com

36 Könyvjelzõ | 2014. március

34_37_Hrabal_multkor.indd 36

2014.02.22. 10:47

friss

Huhák Heléna – Szécsényi András

Titkos üzenetek a lágerben A feladás helye: Bergen-Belsen, nôi barakk „Nem lehetünk eléggé hálásak a Teremetônek, hogy mi ebbôl a pokolból élve kimenekültünk. Azt mondta a régi közmondás, aki nem tud imádkozni, az menjen a tengerre. Most ezt bátran megfordíthatjuk, hogy aki megmenekült Belsenbôl, annak, még ha a legnagyobb pogány is volt, kell hinni és bízni az isteni gondviselésben” – így érzékelteti az egyik túlélô a bergen-belsen-i tábor borzalmait. Egy zuglói illatszerész és huszonkét éves lánya számára is ez, a Budapesttôl több mint ezer kilométerre fekvô koncentrációs láger jelentette a deportálás végállomását és a szenvedések színhelyét. Az itt eltöltött hónapjaikról a barakkok mélyén íródott, unikális és megrendítô leveleik számolnak be. Székely Károly alsó-középosztálybeli budapesti zsidó családban nôtt fel. Feleségével, Stern Katalinnal, közös gyermekükkel, az egyéves Zsuzsannával, valamint elsô házasságából származó nagylányával, az 1922-ben született Magdával élt együtt. Vegyész-illatszerészként kereste a kenyerét. A szûkebb családhoz tartozott még Rózsi, a kis Zsuzsi dajkája is. Károly polgári életét elôször az 1942-es munkaszolgálatos behívása szakította meg. Ez év tavasza és ôsze között született munkaszolgálatos levelei hátországi munkatáborokból, Budapestrôl, Óradnáról, Nagyváradról és Garamkövesdrôl íródtak. Az igazi tragédia a família életében azonban nem ekkor következett be, hanem 1944 telén. Mivel Károly ebben az idôben szintén kötelezô fegyvertelen szolgálatát töltötte, a család nôi tagjai magukra hagyottan néztek szembe sorsukkal, osztoztak a fôvárosban rekedt zsidók sorsában: a Sztójay-kormány jogfosztó rendeletei nemcsak másodrendû állampolgárokká süllyesztették és megalázták ôket, de életlehetôségeik javát is elvették. Nyáron csillagos házba kellett költözniük, majd, az 1944. októberi nyilas puccsot követôen a novemberben felállított budapesti gettóba zsúfolódtak össze. Egy téli napon, nyilas razzia keretében az újpesti rakpartra terelték valamennyiüket, ahol a kavarodásban elveszítették egymást. Katalin és karon ülô kisbabája, Zsuzsi megmenekült a jeges folyóba lövéstôl, az egyik „emberségesebb” nyilas kiemelte ôket a sorból, szabadon távozhattak. Ôk a fôvárosban

élték túl a borzalmakat. 1944 ôszén és telén, a vidéki zsidóság elhurcolása után a deportálások már nem Auschwitzba történtek, hanem – nem függetlenül a szovjet front közeledtétôl – német koncentrációs táborokba. A felnôttkorban és jó erôben lévô két lányt, Magdát és Rózsit bevagonírozták. December elsô hetében érkeztek meg az észak-németországi (Alsó-Szászország) BergenBelsenbe. Kivételes egybeesésnek tekinthetô, hogy a munkaszolgálat letöltése után Magda édesapját, Székely Károlyt is a németek ugyanebbe a koncentrációs táborba hurcolták. Igaz, ô valamivel késôbb került ide, ugyanis – a felszabadulás után kiállított igazolások szerint – még elôtte, az 1944. nyári deportálási hullámban Auschwitzba vitték. A munkaképes, felnôtt férﬁ innen került Bergen-Belsenbe, ahol – újabb, csodaszámba menô véletlennek köszönhetôen – egymásra találtak lányával. Károlyt és Magdát két külön – nôi és férﬁ – részlegben tartották fogva és dolgoztatták. A nôi táborrészben ez idô tájt zömében magyar foglyok voltak. Az apa csakhamar barakkparancsnok lett, vagyis kiemelkedett fogolytársai közül. Ennek oka nem ismert, kiválasztását a német nyelvtudása, rátermettsége is indokot szolgáltathatott. Mindenestre kétségtelen, hogy ezáltal bizonyos elôjogokat élvezett. Beosztása – valószínûleg a különféle adminisztrációs feladatokból fakadóan – nemcsak információhoz, hanem ceruzához és papírhoz is juttatta ôt, ami lehetôvé tette, hogy lányával levelezést folytasson.

A történet folytatását a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában olvashatja. A magazint március 14-tôl keresse a nagyobb újságárusoknál. www.alexandra.hu

34_37_Hrabal_multkor.indd 37

Könyvjelzõ | 2014. március 37

2014.02.22. 10:47

könyv±film

Fotók: Hernádi Levente

38 Könyvjelzõ | 2014. március

38-41_konrad.indd 38

2014.02.22. 10:49

interjú

„Európát a

humanizmus

tartja össze és nem a politikusok ”

Konrád György

Itt, Európában címû új kötetében Konrád György hitet tesz az egyesült Európa mellett. Ami azonban már idehaza kicsaphat néhány biztosítékot, az az, hogy a nemzetállamokon átívelô szövetségrôl beszél. Olyanról, amely garanciákat jelent arra nézve, hogy a politikusok kezében összpontosuló túlzott hatalom ne vezethessen a demokratikus értékekkel való visszaéléshez. A 146 „bekezdésbôl” álló könyvben az elméleti fejtegetések váltakoznak személyes anekdotákkal. A könyv az Európa Könyvkiadónál jelenik meg március végén.

Többször is hangsúlyozza a könyvben, hogy nem bízik a nemzetállamban, illetve annak politikusaiban. Ezért azt tartaná ideálisnak, ha jelentôs döntési jogkörök a nemzeti kormányoktól átkerülnének összeurópai szintre. Nincs itt ellentmondás? Így még távolabb születnének meg az életünket befolyásoló döntések. Mitôl volnának ezek jobb határozatok?

Attól, hogy több irányból vannak kontrollálva, és nem egyszerûen az irányítás kerülne át az Európai Unióhoz, hanem az állami szintek felülvizsgálata. A ma Magyarországon elvégzett beruházások kilencvenvalahány százaléka így is uniós pénzbôl zajlik. Ha megtörténne az általam jónak tartott átalakítás, sokkal átláthatóbb és egyszerûbb lenne minden. Csak egy példa: ha Berettyóújfaluban egy lelkes pedagógus szeretne kezdeni valamit a helyi zsinagógával, amely évtizedek óta romos állapotban van, akkor közvetlenül kaphatna erre forrást, és nem lenne szükség arra, hogy az illetékes magyar minisztérium láttamozza, esetleg felülbírálja. Higgye el, hogy hiába van messze Brüsszel, élesebben láthatják az itteni dolgokat is, mert semlegesebbek a szempontjaik. Viszont ha valami „bûzlik”, az onnan is érzôdik. Minél kevesebb közbeiktatott döntési szint van, annál jobb az ügy szempontjából. Annak kimondásáig is eljut, hogy el tudja képzelni az önkényuralmak nemzeti szuverenitásának korlátozását. Ez egy egyrészt érthetô, ugyanakkor veszélyes mondat is, mert nagyon nehéz meghúzni a határt, ahol már be kell avatkozni.

Én nem látok ebben veszélyt. Csupán a politikai osztály hatalmát csorbítja, azét a politikai osztályét, amely túlzottan nagy létszámú, és feleslegesen ragadott magához mindenféle döntési pozíciót. Mondok egy apró példát: Helsinkiben sétáltam az ottani PEN Club elnökével. Egy helyes kis rózsaszín www.alexandra.hu

38-41_konrad.indd 39

Könyvjelzõ | 2014. március 39

2014.02.24. 9:33

interjú Konrád György 1933-ban született Debrecenben, életének elsô tizenegy évét Berettyóújfalun töltötte. Szülei deportálása után, 1944. június 5-én testvérével és unokafivéreivel budapesti rokonaihoz utazott – ô maga így kerülte el a haláltábort. Másnap ugyanis szülôfaluja zsidó lakosait a nagyváradi gettóba, onnan pedig Auschwitzba vitték. Dolgozott ifjúságvédelmi felügyelôként, szociológusként, ebbôl táplálkozott az igazi áttörést jelentô, drámai erejû A látogató (1969) címû könyve. Szelényi Ivánnal közösen jegyzett 1974-es munkája miatt, amely Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz címet viselte, mindkettejüket letartóztatták, meghurcolták. Részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, 1989-ig lényegében betiltott szerzô volt, állást sem kaphatott. Nemzetközi ismertsége azonban folyamatosan nôtt. Legismertebb regényei: A látogató, A cinkos, A városalapító, de számos póza-, esszé- és memoárkötet, szociológiai munka kötôdik a nevéhez. 1990 és 1993 között a Nemzetközi PEN Club, 1996-tól két cikluson át a Berlin-Brandenburgi Mûvészeti Akadémia elnöke.

ház elôtt haladtunk el, megkérdeztem tôle, milyen épület ez. A mûvelôdési minisztérium. Tizenketten dolgoznak csak benne, de jól mûködik – válaszolta. A sokat emlegetett „jó kormányzás” valahogy sikeresebben megy a nyugat-európai országoknak, különösen fent, északon. Kialakultabbak a bizalmi viszonyok. Svédországban például van egy tisztviselô a minisztériumban – egy igen mûvelt úr –, akinek az a dolga, hogy a megjelent könyvekbe belelapozva megállapítsa, hogy az értékes munka vagy bóvli. Ezt ô eldönti, és ennek alapján kap a könyvhöz támogatást a kiadója vagy nem. Nincs ebben semmi politika. El tudja képzelni, mi lenne a reakció, ha valaki ezt javasolná itthon?

Ôrjöngenének, az biztos, mert mindenki azt hiszi, hogy a másik csal, lop, hazudik. De mondok egy másik példát is: Észak-Hollandia fôvárosa Groningen, egy nagy egyetemi város, tartottam ott egyszer egy elôadást. Az esti vacsorán a polgármester mellett ültem, és megkérdeztem tôle, hogy egy évben hányszor szoktak szavazni a városi tanácsban. Kétszer-háromszor – ez volt a válasz. Ennyire nagy az egyetértés? – kérdeztem erre. Dehogyis, csak sokat beszélgetünk a dolgokról. Ha ma este nem értünk egyet valamiben, mindenki gondolkodik a kérdésrôl, és néhány nap múlva kialakul valamiféle konszenzus. A bizalom a kulcsszó? Az az, ami hiányzik?

Meg az igazmondás, hogy az ember valóban azt mondja, amit gondol. Ha én ma a közszolgálati televízióban különbözô nyilatkozókat hallok egy témáról, meglepô tökéletességgel mondják hajszálra ugyanazt. Ez nonszensz, hisz mindenkinek van valami egyéni mondanivalója, ha nem hazudik.

Az a könyv egyik alapállítása, hogy a nemzetállamok kora lejárt?

Pontosítanék: a nemzetállamok kiemelkedô jelentôségének, kizárólagosságának kora valóban lejárt, mert vannak bizonyos döntések amelyek lejjebb kerülnek, alsóbb döntési szintekre kívánkoznak, mások pedig feljebb. Tehát például az Európai Uniónak lehetne egy közös pénzügyminisztériuma, amelyik dönt a költségvetésekrôl. Jobban megbíznék benne, mint a különféle helyi érdekektôl befolyásolt nemzeti pénzügyminisztériumokban, különösen a posztkommunista országokban. Jobban is ellenôrizhetô volna, mert nem olyanok kritizálnák, akik alá vannak rendelve. A személyiségeknek sokkal nagyobb jelentôségük van egy ilyen tágabb, mozgékonyabb európai színtéren, mint a nagyon hierarchikus, alá-fölé rendelt nemzetállami szinteken. Az Európai Uniót viszont nagyon gyakran éri az a vád, hogy túlzottan bürokratikus.

Az, de nem alá-fölé rendelt relációkban mûködik, hanem mellérendeltben. Kevésbé szolgalelkû a szisztéma. Egy ilyen hazai berendezkedés elérését kitûzni a jelen Magyarországán teljesen reménytelen?

Most annak tûnik. De ha egy demokratikus szellô fúj át az intézményeken, „a szabadság kísértete” járja be Közép-Európát, akkor még nyílhat esély erre. Most még nem jött el az az idô. Minél inkább erôsödnek a nemzeti eszmék, annál inkább haladunk egy autoriter társadalom felé: kommunista autoriter vagy nacionalista autoriter irányba. Ezért is mondom azt, hogy biztonságosabb, ha nincs ekkora hatalmuk a különbözô pártoknak, mozgalmaknak.

40 Könyvjelzõ | 2014. március

38-41_konrad.indd 40

2014.02.22. 10:50

interjú A hatalomról eszembe jut a könyv egyik fontos mondata, amely a nyilvánosság elôtt megszólalók felelôsségérôl szól. Azért is lényeges errôl beszélni, mert ezzel a felelôsséggel – úgy tûnik – sokan nincsenek tisztában.

A legkomolyabban gondolom azt, hogy sorsunkat meghatározó kérdés, hogy mit engednek meg maguknak a felelôs véleményalkotók. Ha ellenséges állásfoglalásra akarják biztatni azokat, akik követik ôket, akkor azon kívül, hogy önmaguknak ártanak, mert a saját lelküket elsötétítik, megtévesztenek és elbutítanak másokat, és ez a legnagyobb bûn. Azért is teszik ezt, mert szidalmazni a legegyszerûbb. Van a könyvben egy oldal, ahol arról beszélek, hogy Európa emblémája a tanuló ember. A tanuló ember ellentéte pedig a veszekedô ember. Veszekedni egyszerûbb, az a lustáknak is könnyen megy. Mindabból, amit mond, árad az, hogy nem bízik nemcsak a politikusokban, hanem általában az emberekben sem.

Alapvetôen nem bízom, így igaz. Minél több lehetôsége van egy embernek visszaélni a hatalommal, annál valószínûbb, hogy meg is teszi. Nézze, az 1944-ben uralmon lévô rezsim engem többször is el akart pusztítani, nem rajtuk múlt, hogy ez nem sikerült. Berettyóújfaluból, a szülôhelyemrôl az összes gyereket Auschwitzba vitték. 1945 után következett három év, amely aránylag lazább volt, de 1949-ben jött a sztálini rendszer, a mozgalmi indulók, a felvonulások, kizárások, felvételek idôszaka. Engem mindig kizártak, állandóan azt láttam, hogy a közepes hülyék indokolatlan döntési hatalomhoz jutnak, az értelmesebb, kedvesebb, jobb humorú iskolatársak pedig – velem együtt – folyamatosan gyanú alatt vannak. A nemzetállamokra visszatérve, mi veheti át a helyüket; van valamilyen más keret?

Van, gondoljon csak az Amerikai Egyesült Államokra. Igaz ugyan, hogy legalább 150 év kellett a létrejöttéhez. Van konﬂiktus a szövetségi szint és az egyes állami szintek között, és a törvények sem egyformák a különbözô államokban, de létrejött egy közös eszmei rend, a gondolkodásmódnak egyfajta közössége, a demokráciának egy közös minimuma. Azt hiszem, hogy Európát az európai humanizmus tartja össze és nem a politikusok. Az a valami, ami megérlelôdött az európai irodalomban, mûvészetben. Nem lehet tételekbe foglalni, de lehet olvasni, érezni és gondolkozni róla. Eszembe jut errôl egy anekdota, amelyet Szávai János párizsi magyar nagykövet mesélt nekem a kilencvenes években, kicsit boszszankodva. Egy francia iskolai osztály, valahonnan Normandiából elment kirándulni a Fekete-erdôbe, Németországba. Egy palackot helyeztek arra a patakra, amelybôl a Duna lesz késôbb. A palackban volt egy levél, hogy ha netán ezt a palackot egy diák találja meg, akkor annak a diáknak az osztályát a franciák meghívják a városukba, és majd szeretnének ôk is látogatást tenni náluk. Valahol Esztergom alatt fogták ki a palackot, létrejött a csereutazás is, amit a párizsi magyar nagykövet úgy kommentált, hogy „bennünket kihagytak a dologból”. Erre mondom én azt, hogy nagyon jól tették. Nincs mindig szükség közvetítôkre. www.alexandra.hu

38-41_konrad.indd 41

Az európai identitás kapcsán elôkerül a könyvben a személyes identitás kérdése is. Nem illúzió, hogy az embernek lehet ebbôl több, és nem kell választani közöttük?

Mindenkinek más az identitása, és nem is szabad erôltetni, hogy ezek az identitások hasonlítsanak egymásra. Ugye, azt nem lehet kétségbe vonni, hogy én budapesti lakos vagyok. Fekete György, az MMA (Magyar Mûvészeti Akadémia – a szerk.) elnöke mondta velem kapcsolatban, hogy még az is elképzelhetô, hogy Konrád Györgyöt magyarnak fogják gondolni. A mondatból az érzôdik, hogy ô úgy véli, én nem vagyok magyar, mert nem olyan vagyok, amilyennek szerinte egy magyarnak lennie kell. Ezen lehet vitatkozni, az viszont tény, hogy itt lakom a Torockó utcában, Budapesten. Ez nem lehet vita tárgya. De azt is mondhatom, hogy én egy berettyóújfalui vagyok, aki Budapesten él. Ezek mind ﬁnom ötvözôdések. Én leginkább azt szeretném, hogy ne kelljen az ember milyenségét másoknak megtárgyalni, minôsíteni, megítélni. De legbelül azért nem éri be azzal, hogy ilyen vagy olyan lakos?

Nem, nekem még nagyon sokféle identitásom van. Miért, magának csak egy van? Induljunk ki abból, hogy férfi vagyok, és már nem fiatal. Egy öregember inkább szót tud érteni egy másik öregemberrel, mint egy fiatallal, még akkor is, ha nem ugyanaz az anyanyelvük, a nemzetiségük, a vallásuk, mert a kor is identitásképzô. Még rengeteg ilyen minôségünk van. Én ugyebár író vagyok. Amikor a nemzetközi PEN Club elnöke voltam, azt vettem észre, hogy könnyen lehet konszenzust teremteni a világ 120 országából származó író között, mert az írókban van valami összetartás, cinkosság. Sôt azt is mondanám, hogy nekem többnyire szimpatikusak az írók, mert egy kicsit érdekesebbek, mint a többi ember. Az életem egy szakaszában veszélyeztetett helyzetben voltam a zsidóságom miatt. Zsidó vagyok, de nem akarok mindig az lenni, eszem ágában sincs mindig ennek vagy annak lenni. Ha máshová utazom, mondjuk Berlinbe, és beülök a színházba, akkor én ott nem mindig magyar vagyok, hanem egy berlini nézô, aki érdeklôdik egy elôadás iránt. Az identitások szembefordító kultuszát én az ostobaság egyértelmû jelének tekintem, míg az identitások ápolását, csöndes élvezetét, az ebbôl való tanulást nagyon izgalmasnak. A kényszerdöntéseket leszámítva nem volt olyan, hogy választani akart a kínálkozó identitások között, valamit hátrahagyni esetleg?

Mondok egy példát, egy „együgyû” dilemmát. 1946–47-ben a debreceni Református Kollégium növendékeként kivettem két könyvet a könyvtárból: Öveges József Kis fizika címû munkáját és Will Durant filozófiatörténeti írását. Azt mondtam magamnak, hogy elolvasom ezt a két könyvet, és amelyik jobban érdekel, azt az utat fogom választani. Így döntöttem el tizennégy évesen a jövômet. GÓCZA ANITA Könyvjelzõ | 2014. március 41

2014.02.22. 10:50

„…többségünknek fogalma sincs róla, miként mûködik az agy, hiába vagyunk mindannyian elválaszthatatlan és meghitt kapcsolatban vele.”

John Medina: Agyunk csodás titkai 272 oldal, 3299 Ft Alexandra Kiadó

Az a valami a két fülünk között Szinte már közhelyszerû a megállapítás: az agy a test azon része, amelyrôl a legkevesebbet tudunk, és amelyrôl ha csak kicsivel is többet tudnánk, könnyebben jutnánk el testünk, egyáltalán az emberi létezés számos kérdésének, problémájának megoldásáig. Az agykutatás új hullámának idôszakát éljük. Ami a Mátrix címû ﬁlmben még vad jövôvíziónak tetszett, az ma már megfontolható kutatási irány. Stephen Hawking például a ma élô egyik legizgalmasabb tudós az „agyletöltés” lehetôségeit vizsgálja, azaz azt, hogy agyunk „információtartalma” miként létezhet és akár mûködhet tovább, ha a test már nem él. A Szilícium-völgy komputergurui is a tudattartalmak konzerválásáról álmodnak, a valósághoz közelítve ezzel a sci-ﬁ, vagy cyberpunk regények transzhumanista látomásait. A kormányok pedig eközben egyre több pénzt tesznek az agykutatásba. Az Egyesült Államok tavaly áprilisban bejelentett kutatási megaprojektje, a Brain Initiative nem kevesebbet állít, mint azt, hogy felderíthetô agyunk minden egyes neuronjának feladata és tevékenysége. S ha a nagy cél még nincs is karnyújtásnyira, az biztos, hogy az oda vezetô úton a kutatásra elköltött dollármilliók számos felfedezést eredményeznek majd. De vissza a hétköznapok talajára: addig is, amíg „mindent” megtudunk az agyról, nekünk, átlagemberek számára nagy

segítség lehet az is, ha alapinformációkat kapunk arról, ami a fejünkben van. És amit – ugyebár – használhatnánk okosabban is. Nos, John Medina könyvének célja, hogy 12 pontban bemutassa azt, amit az agyunk mûködésérôl tudunk. Szerinte pontokba foglalhatók az agymûködés alapvetô szabályai. Kézikönyvet igyekszik tehát adni az agyunkhoz? Olyasfélét. A kötet minden szabály esetében elôször a tudományos hátteret mutatja be, majd ötleteket ad, amelyekkel ki-ki megvizsgálhatja, hogyan tudja ezeket használni a mindennapi életben. Medina abból indul ki, hogy az agy a legkiﬁnomultabb olyan rendszer a természetben, amely információ továbbítására szolgál. Itt éppenséggel arról van szó, amit ön éppen most is csinál: „Agyunk fogja ezeket a lapnak nevezett fehérített kis fadarabkákat, a rájuk vetett fekete krikszkrakszokkal, és értelmet csal ki belôlük. E csoda véghezviteléhez elektromos impulzusokat küld az agysejtek több száz kilométernyi hálózatába. Ezek a sejtek olyan aprók, hogy több ezer ráférne belôlük e mondat végén található pont felületére. Mindez ráadásul egy szempillantás alatt történik. Sôt, ebben a pillanatban is épp így zajlik!” „Amit az agyról tudunk, azt az agy szöveteit tanulmányozó biológusoktól, a viselkedést tanulmányozó kísérleti pszichológusoktól és a kettô közötti kapcsolatot vizsgáló kognitív ideg-

42 Könyvjelzõ | 2014. március

40-41_agyunk.indd 42

2014.02.22. 11:13

könyv±tudomány tudósoktól és evolúciós biológusoktól tudjuk. Az evolúció történetébôl a következôket szûrhetjük le: az agy célja láthatóan az, hogy instabil külsô környezetben a túléléssel kapcsolatos problémákat megoldja, és ezt szinte állandó mozgásban tegye. Ezt hívom én az agyteljesítmény burkológörbéjének. A könyvben minden egyes témakör – testmozgás, túlélés, írás, ﬁgyelem, memória, alvás, stressz, érzékelés, látás, nemek és felfedezés – ehhez a burkológörbéhez kapcsolódik. A mozgás testedzéssé alakul. A környezeti instabilitásnak köszönhetôen lett ilyen elképesztôen rugalmasan bedrótozva agyunk – ez teszi lehetôvé, hogy felfedezés közben oldjuk meg a problémákat. Ahhoz például, hogy megérjük a másnapot a nagy pusztaságban, tanulnunk kellett a hibáinkból: ez azzal járt, hogy a ﬁgyelmünket egyes dolgokra fordítottuk, mások kárára, ráadásul különös módon emlékeket hoztunk létre magunknak. Bár agyunkat évtizedekig osztálytermekbe és csirkekeltetô méretû irodákba zsúfoltuk, eredetileg a dzsungelben és a pampákon való túlélést szolgálta. Ezt a mai napig nem nôttük ki.”

Medina 12 alapszabálya... 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A testmozgás élénkíti az agyat Az evolúció során az emberi agy is fejlôdött Minden agy áramkörei másképp huzalozottak Nem ﬁgyelünk az unalmas dolgokra Ismételj, hogy ne felejts! Ne felejts ismételni! A kipihent agy nem lustul el. A stresszes agy nem képes ugyanúgy tanulni Stimuláljunk több érzékszervet! A látás felülmúlja az összes többi érzékszervet A férﬁ - és a nôi agy különbözô Született felfedezôk vagyunk.

…és íme néhány kifejtés, egyben pedig helyükre kerülnek hitek és tévhitek is: Testmozgás – A legnagyobb mértékben az járul hozzá az agy jó mûködéséhez, ha mozgásban tartjuk. Az agyunk a testsúlyunknak csak 2 százalékát teszi ki, de 20 százalékát követeli a teljes energiánknak. A testmozgás javítja a keringést, így több oxigén áramlik az agyba. A könyvben Medina egyik javaslata, John Medina fejlôdésbiológus. Egész életében az agyra gyakorolt hatások és információk alakulásának témájával foglalkozott. „Alapjában véve kedves ember vagyok, de tudósnak elég zsémbes” – állítja önmagáról. Medina az emberi agy fejlôdésének és a gének

www.alexandra.hu

40-41_agyunk.indd 43

hogy a vezetôi értekezleteken ösztönözzék az embereket az agyi „munkára”, akár egy futógépen, ami drasztikusan növeli a mentális munkahelyi teljesítményt. Figyelem – Az emberek nem figyelnek az unalmas dolgokra – állítja a szerzô. Átlagosan 10 perc elteltével ilyenkor az agy kezd kikapcsolni. Ha azt akarjuk, hogy egy ember 10 perc után is odafigyeljen, tenni kell valamit, ami újra felkelti a figyelmet. Ahhoz, hogy az agy ismét „odafigyeljen”, érzelmeket kiváltó dolgot kell tenni vagy mondani. Alvás – Az agy valójában nem pihen az alvás alatt. A kutatások azt sugallják, hogy alvás alatt az agy valójában újra végiggondolja az információkat és memorizálja azokat. Egy NASA felmérés szerint 26 perc délutáni alvás 34 százalékot javít a pilóták teljesítményén. Az emberek a csúcsteljesítményüket különbözô idôben érik el. A „reggel teljesítô ember” (korán kelô) sokkal jobban képes a reggelre tervezett feladatokat elvégezni. Az „éjjeli ember” (éjszakai életet élô) sokkal produktívabb este és éjjel. Stressz – Az agy nem tud ugyanúgy mûködni, ha folyamatos stressz éri. Az üzleti életben az üzletkötések sokkal sikeresebbek lesznek, ha a tárgyalásokon csökkentik a stresszhatásokat, illetve ha a résztvevôk otthonosan érzik magukat. Jobb helyeken a tárgyalások ideje alatt olyan pluszszolgáltatásokat nyújtanak a tárgyaló feleknek, mint pl. gyermekgondozás. Szenzoros integráció – Mindennapos tapasztalat: tanuláskor jobban emlékszünk az elsajátítandó dolgokra, ha van valami, ami a folyamatot könnyebbé teszi. Ha egy szemléletes elôadást hallgatunk, egy videót nézünk, vagy kézbe vehetünk valamit, ami a megtanulandó dolgokkal kapcsolatos, akkor sokkal jobban megjegyezzük az információt, mintha csak egyetlenegy hatás ér bennünket; például monoton hangon magyaráz valaki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha például ismétlôdik az az illat (!), ami a tanulás folyamata alatt jelen volt, az javítja a memóriát. Egyszerûbben: jobban fogsz emlékezni a moziban látott filmre, ha érzed a popcorn illatát. Felfedezés – Az agyunk a felfedezésekre van „ráállva”. Ha a környezet kialakítása kreatív, az erôt ad az agyi kreativitásnak is. Született felfedezôk vagyunk, amit soha nem növünk ki. Medina szerint a kisbabák veleszületett vágya, hogy megértsék a körülöttük lévô világot, és szüntelen kíváncsiságuk arra ösztönzi ôket, hogy agresszívan fel is fedezzék. Sôt, a tudásvágy olyan erôsen jelen van bennük, hogy egyes tudósok szerint ugyanolyan motiváló erôvel bír, mint az éhség, a szomjúság, vagy a szexuális vágy.

okozta pszichiátriai rendellenességek tudományára fókuszált. Szakmai élete során kutató tanácsadóként elsôsorban a mentális egészséggel, biotechnológiával és gyógyszeripari kutatásokkal foglalkozott. Medina a Washingtoni Orvosi Egyetem

D.SZ

Biomérnök Professzora. Medina volt az alapító igazgatója a Talaris Kutatóintézetnek Seattle-ben, mely azt kutatja, hogy csecsemôknél miként mûködnek az információk kognitív, sejt- és molekuláris szinten. Jelenleg Seattle-ben él feleségével és két fiával.

Könyvjelzõ | 2014. március 43

2014.02.22. 11:13

könyv±tudomány

Mélyen elfojtott ösztön

Alex Bellos: Alex Csodaországban Eukleidész Elemek címû gyûjteményét a XIX. századig több nyelven adták ki, mint a Bibliát kivéve bármilyen könyvet a világon. A matematika alapkérdései iránt tanúsított általános idegenkedés ma nem tükrözi a számok elementáris fontosságát. Alex Bellos lenyûgözô könyve bizonyítja, számok nélkül elárvulnánk. A könyv az Európa Könyvkiadónál jelenik meg áprilisban.

„Ha kilenc kályhában öt és fél nap alatt tizenkét köbméter bükkfa ég el – mennyi nap alatt ég el tizenkét kályhában kilenc köbméter bükkfa?” Így szól a magyar irodalom valószínûleg legismertebb szöveges példája. Apa és ﬁa reménytelen párosa ugyan számtalanszor nekigyürkôzik az „aránypárok” felállításának, Karinthy Frigyes Tanár úr kéremje mégis adós marad a helyes megoldással. A novella (Tanítom a kisﬁamat) fôhôse, az egykor erôlködô kisdiákból felnôtté lett apa menthetetlenül elbukik, de egyben meg is szabadul. Erkölcsi megsemmisülésérôl a világ nem szerez tudomást, mert a történelem kényszerpályán mozog, és a súlyos kérdést boncolgató számtanfeladvány terhével (bükkfa, kályha és idô viszonya!) már a következô nemzedékeknek kell megbirkózniuk. A matematika fátuma, a felfoghatatlanság azonban generációkról generációkra nebulók miriádjait idegeníti el a számok varázsos világától. Az ismeret-

lenhez (x) önerôbôl csak a kiválasztottak juthatnak el. És ezen, hiába minden, nem lehet változtatni. Ahhoz elég sokan hisznek ebben az axiómában, hogy érdemes legyen körüljárni. A brit Alex Bellos magyarul frissen megjelent könyvében pedig meg akarja érteni, az emberek többsége miért ragaszkodik ahhoz, hogy „a matek neki kínai”. A ﬁlozóﬁát és matematikát Oxfordban tanuló szerzô a tudományos ismeretterjesztés legszebb brit hagyományaira támaszkodik. Rendkívül mély és bonyolult problémákat is világosan és, ami mostanában kötelezô erény, szórakoztatóan tálal. Ráébreszti a gyanútlan olvasót, hogy a tökéletesen hétköznapinak tûnô jelenségek, tárgyak, viszonylatok, módszerek (így különösen a játékok) maguk is izgalmas matematikai problémákat hordoznak, amelyekre többnyire van megoldás, noha elôfordul, hogy csak évezredek múltán találjuk meg ôket, gyakran forradalmi (bár utólag magától értetôdônek tûnô) újításokat bevetve. Három geometriai probléma például az ókori Eukleidész óta izgatta a matematikusokat. Az elsô az ún. „déloszi probléma”, vagyis hogyan szerkeszthetô meg egy kockának a „kétszerese” (a térfogatában a duplájára növelt kocka). A válaszra egészen 1936-ig kellett várni. Ahogyan a szerkesztett szögharmadolásra, a másik ókori probléma megoldására is. Mindkettô titka az volt, hogy szakítani kellett hozzájuk az eukleidészi módszerek kizárólagosságával: körzô és vonalzó helyett a hajtogatás segített. Igaz, a harmadikhoz, a „kör négyszögesítéséhez”, azaz a körrel azonos területû négyzet szerkesztéséhez (eddig) ez is kevés volt. A matekfóbia, számvakság és diszkalkulia jelensége régóta közismert. Alex Bellos szerint gyakran a korunk viszonyai

44 Könyvjelzõ | 2014. március

42-45_Alex.indd 44

2014.02.24. 9:35

könyv±tudomány között számolási zavarnak tûnô jelenségek is „értelmesek”, sôt némely esetben ezek a hibák tanúskodnak a ma egyetemesnek tûnô számolási-mérési módszerek kulturális gyökereirôl. Merthogy a matematika sem éterien egzakt, hanem ember alkotta kulcs a megismeréshez. Vizsgálatok igazolják például, hogy a kisgyerekek az egyre nagyobb számokat egyre közelebb helyezik el egymáshoz. Ez számegyenesen ábrázolva úgy néz ki, hogy gyakran az 1-et és a 2-t messzebb jelölik egymástól, mint a 100-at a 200-tól. Mi, „nagyokosok” talán elnézôen mosolygunk ezen, de gondoljunk csak bele, vajon mi pontosan érezzük-e a millió és a milliárd közti különbséget, ha egy korrupt politikus viselt dolgairól hallunk. Jól tudjuk azt is, hogy a perspektivikus rövidülés folytán a tôlünk lévô elsô 100 méteres távolságot sokkal hosszabbnak látjuk, mint a másodikat vagy az ötödiket. Nem beszélve arról, hogy a tegnapi nap is hosszabbnak tûnik, mint a teljes múlt hét. Pierre Pica francia antropológus szerint ez a „saccolási hiba” vagy rövidülés nem véletlen. A mennyiségek becsült arányokként való megértése univerzális ösztön, és evolúciós elônyt jelentett. A szavannán kóborló ôsünknek ugyanis gyorsan kellett döntenie, hogy melyik fán van több gyümölcs, hova érdemes felmászni; vagy belebotolva az ellenséges törzs harcosaiba, hozzájuk képest ôk vannak-e többen, mert ha igen, okosabb elfutni elôlük. Hogy hányszorosan vannak többen, az már egy bizonyos mennyiség után lényegtelenné válik. A „közeli aránypárokkal” szemben (amelyek között igazság szerint sok „okos állat” is képes különbséget tenni) a mennyiségek konkrét számokként való megértése azonban már kulturális fejlemény – véli Pica. Vagyis könnyen lehet, hogy sokan a logaritmikus ösztön elfojtása miatt tarthatják nehéznek a matekot – találgat Bellos kitûnô könyve. A számfogalom nem nagyon lehet öregebb tízezer évnél, amikor eljutottunk a kettô konkrét fogalmától (két alma, két tapír, két balta, két reggel) a kettô absztrakt fogalmáig. És még mindig találni egy-két olyan elzártnak mondható kultúrát, amelyikben például az ötnél nagyobb mennyiségekre nincsenek önálló számnevek. Ilyen az Amazonas menti mundurukuké is. Ha egy hatgyerekes munduruku családfôt arról faggatunk, hány gyereke van, nem tud nekünk válaszolni. Nem csak azért, mert nyelvében nem létezik az a szó, hogy hat, de az a gondolat, hogy testetlen számoknak feleltesse meg hozzátartozóit, számára eleve nevetséges lenne. A megszámoltatástól való irtózás nem egyedi jelenség. Népszámlálás miatt a bibliai Dávid király népe is háromnapos dögvésszel és 77 ezer halállal bûnhôdött. A XIX. századtól világot hódító, kifinomult társadalomstatisztikák idôszakában mindez a fóbia tán történelemelôttinek és irracionálisnak tetszhet, de a történelem pusztításai bizonyos szempontból visszaigazolták a dél-amerikai indiánok és az ószövetségi zsidók félelmeit. Karinthy, aki maga is értôje és élvezôje volt a matematikának, mint láthattuk, nagy empátiával viseltetett a matematikai érzékkel nem rendelkezôk iránt. Visszafelé már nehezebb a dolog. A „számmániás matektóniknak” kevesebb megértés jut a többségtôl, vagy a teljes közöny, vagy az elutasítás, www.alexandra.hu

42-45_Alex.indd 45

esetleg valamiféle csudabogárnak kijáró értetlen tisztelet. A korát megelôzô zseni gyakran teljesen magányos, kortárs kollégái sem értik meg, eredményeit ezért kénytelen dugdosni, nem mer a nyilvánosság elé állni velük. Olykor maga sem ismeri fel munkája jelentôségét. A halmazelméletet forradalmasító Georg Cantor fokozatosan megôrült, Bolyai Jánoson pedig, aki „semmibôl egy új, más világot teremtett”, a nemeukleidészi geometriát, az az ôrült rögeszme lett úrrá, hogy Lobacsevszkij, aki maga is eljutott Eukleidész ötödik posztulátumának cáfolatáig, egy nem létezô személy, akit Gauss talált ki furmányos módon azért, hogy minden elismeréstôl megfossza ôt. Szerencsére nem kötelezô a matekba belesavanyodni, beleôrülni vagy belehalni. Bellos számos játékos kedvû matematikust is bemutat, sôt olyanokat is, akik professzionális szerencsejátékosok voltak. Meghökkentô, hogy bár az antik görögök, rómaiak és az indiaiak is szenvedélyes hazárdôrök voltak, mégsem próbálkoztak megérteni, milyen matematikai törvények irányítják a véletlent a kártyajátékban vagy a kockázásnál. Az elsô, akit izgatott a játék matematikája, kellôen patkolt volt hozzá, és még le is írta eredményeit, Gerolamo Cardano volt a XVI. századból. Könyve az elsô valószínûség-számítással foglalkozó szakmunkának számít. De Méré lovag pedig, aki szintén imádott játszani, olyan kérdéseket tett fel a kockavetésrôl, amelyek a legkiválóbb koponyákat is feltüzelték, a legismertebb közülük Fermat és Pascal. A matematika, a számolás ugyanis sokszor a legkevésbé sem fogcsikorgató erôlködés, hanem játék, néha csíny, átejtés. A fiatal fizikus, Ed Thorp például az 1950-es években azt vette a fejébe, hogy megkopasztja a rulettasztalokat üzemeltetô kaszinókat. Ebbéli ténykedésének köszönhetô, hogy társával együtt megalkotta az elsô hordozható számítógépet. Las Vegas nem halt bele a simlibe, így Thorp a blackjackre (a huszonegyre) váltott, ahol már komoly pénzeket szakított jóval kisebb technikai cécóval. Kaszinósikerei után 1962-ben könyvben is publikálta módszerét (amely valójában kombinációja volt egy közismert fogadási stratégiának és a fizikus játékstratégiájának), mire a kaszinók számos olyan változtatást vezettek be, amelyet „professzormegállítónak” kereszteltek el, és megakadályozták, hogy a többi játékos is hasonlóan sikeres legyen, mint Thorp. Ô azonban ezek után már más dimenziókban mozgott, és nyerô stratégiájának köszönhetôen több mint 80 milliárd dollárt keresett a pénzpiacokon, leginkább a mostani válságban utálattal emlegetett derivatívákon. Vannak köztünk, akik jobban boldogulnak ebben a birodalomban, mások esetlenebbül mozognak, de még ôk is megtalálhatják a matematika azon területeit, ahol bámulatos eredményekre képesek. Origamihajtogatók, sudokujátékosok, Rubik-kocka-tekergetôk, abakusszal bámulatosan bánó szibériai kasszírnôk vagy a ház alapját évezredek óta csomózott kötéllel kijelölô egyiptomi kômûvesek látszatra messze állnak Pitagorasz vagy Leibnitz emelkedett tudományától, de Alex Bellos izgalmas könyve újfent bizonyítja, a látszat sokszor csal. ZÁDORI ZSOLT Könyvjelzõ | 2014. március 45

2014.02.24. 9:36

beleolvasó

HÁY JÁNOS

Napra jutni – részlet – Apák

A novellafüzér egy kisfiú életét követi a születéstôl a középiskoláig. Egy vidéki család életének mindennapjai, apa, anya, a nagyszülôk, s persze a gyerek. Hogyan ismeri meg a fôhôs a szüleit, a környezetét, milyen lesz a viszonyuk. A sokszor szívszorító történetek tele vannak humorral, játékossággal. A kötet külön érdekessége, hogy a fôhôs történetét elmondó novellafüzért a legfontosabb felnôttek élettörténetét bemutató szociografikus novellák zárják. A könyv a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.

Apa nevet, mert jókedve van, és az anya is nevet, mert neki is jókedve lesz az apától. Neked is akkor örülnek, ha örülnek egymásnak. Az anyának nem elég, ha te vagy. Mért nem elég, hogy én, gondolod, de máris elfelejted, amit gondoltál, mert megérkezik apa. Leül enni, és úgy eszik, ahogy csak egy apa tud enni, minden falatba belefeledkezik. Azt érdemes szeretni, amit ô szeret, mert az a jó. És az anya örül, hogy eltalálta megint, hogy az apának mi a jó. Telnek-múlnak az évek. Az apa egyszer csak szól, hogy mennyire nehéz neki, hogy minden a hátán van. Hogy ott van ezen a háton a gyerek meg az anya. Hogy

egyre nehezebb neki ezt a zsákot cipelni. Az anya nem mond semmit, s az apa hangosan mondja, hogy legalább azt mondhatnád, hogy tudod, hogy ez nekem mennyire nehéz. Nekem is nehéz, mondja az anya, én mégsem panaszkodok. De neked nem kell azon törnöd a fejed, hogy mibôl veszünk a gyereknek… és felsorol számtalan dolgot, amit venni kell minden évben, mert iskola meg tél meg tavasz. A gyerek már nem került föl az apa hátára, mert az a hát már tele volt. Nem volt az, hogy az apa boldogan nevetett és az anya is, s a gyerek becsúszott a nevetések közé. Amikor az apa elment továbbképzésre, három napra egy messzi városba, akkor olyan volt, hogy minden könnyebb lett. Az anya nevetett, és a gyerek is. Nem volt rendbontás, mert nem volt mit megbontani. Az apa volt a rend, s ez a rend most épp nem tartózkodott otthon. Akkor érezte a gyerek, hogy valójában nem csak az apa cipekszik, ôk is cipelik az apát azokkal a böhöm nagy súlyokkal a hátán. Az apa végül hazajött, mert harmadnapra visszaáll minden világokban a rend. Éppolyan komoly arccal érkezett, mint ahogyan elment, talán még komolyabbal, mert a továbbképzés során még inkább rájött, hogy az eddigieknél is nagyobb feladatokkal kell megbirkóznia. Mondta a gyereknek, hogy neki is meg kell a feladataival birkóznia, mert a gyereknek is ez a birkózás a dolga, s amikor hazahozta a bizonyítványt, nem azt mondta, hogy de jó, hogy majdnem mindenbôl ötös, hanem azt kérdezte, mért van földrajzból négyes. Az apa, akinek a nyakában olyan biztonságos volt valaha, most elvárásokat fogalmazott meg, hogy mit kéne

46 Könyvjelzõ | 2014. március

46-47_beleolvaso_Hay.indd 46

2014.02.22. 11:18

beleolvasó tenni, és milyenné kéne lenni. Most nem gyôzte kérdezgetni, mi lesz belôled, ha ezt vagy azt nem csinálod meg, mert most fôleg azt látta a gyerekbôl, amit nem csinál meg, az nem tûnt fel neki, amit megcsinált. Nem látta a gyerek nehézségeit, nem tudott örülni az örömeinek, nem voltak már együtt. Az apa az apában volt, a gyerek a gyerekben. Mondta is az apa az anyának, hogy nem hasonlít rá ez a gyerek, teljesen másmilyen, mintha idegen lenne, nem úgy öltözködik, nem olyan dolgokat szeret, hiába tett meg érte mindent, teljesen más lett. Az apának fájt, hogy más lett a fia, s a fiúnak is fájt, hogy idegen lett neki az, hogy apa. Egy idegen erô, amivel meg kell küzdenie, s e küzdelemben úgy látszik: alul fog maradni. Apa aztán megbetegedett. Leállt a veséje, a gyerek ment a kórházba, és mondta a férfi, hogy nem tudja, mikor, de belátható idôn belül... itt egy szót mondott, amit a gyerek eddig nem tudott az apa kapcsán elképzelni. Végül mégis kijött a kórházból, mert a belátható idô néhány évre nyúlt. Ebben a belátható idôben rendbe hozta a tetôt, a csatornát, a kerítést, kicserélte az elöregedett háztartási gépeket. Nem akarom, mondta, hogy anyádnak ezekkel gondja legyen. A gyerek nem tudott mit szólni, hiszen soha nem volt még ennyire közel neki az, hogy halál. Túl fiatal voltam, amikor meghalt az apám. Úgy ment el, hogy rajtam maradtak az elvárásai, az elégedetlensége. Nem értünk még bele abba az idôbe, amikor apa és fia összeölelkezik, s azt mondják egymásnak, hogy na, voltak hülyeségek, de valójában én jót akartam, hogy legyen belôled valami, és mennyire jó volt, hogy ezt meg azt megtetted, ha nem ezt teszed, semmi nem lett volna belôled. Igen, mondja a fiú, most már megértem, hogy minden az apai szeretetbôl fakadt, még az is, ami nem volt jó, hogy fakadt. Túl korán volt, éreztem, valami kicsúszik mögülem, egy támasz, aminek nehéz helyzetekben nekivethettem volna a hátam. Kicsúszott a támasz, de lecsúszott rólam egy súly is. Legördült rólam az apai elvárások nehezéke. Apátlan lettem, de szabad. Én azt hoztam az apámtól, hogy olyan apa, mint ô, nem akarok lenni. Nem akarom a fiamat terhekkel, elvárasokkal sújtani. Olyannak akartam maradni, amilyen volt az én apám is, amikor még apa volt és nem egy hatalmas nehezék az életemen. Azt hiszem, jól ment egy ideig. Bármit csináltam, mindennel örömet okoztam a gyerekeimnek, minden ötletem jó volt, www.alexandra.hu

46-47_beleolvaso_Hay.indd 47

minden viccem vicces volt, még az is, ami nem. Ám pár év múlva mintha megbomlani látszott volna ez az egység. A másik oldalon megjelent a kedvetlenég. Mért menjünk kirándulni. De hát eddig szerettél. Már nem. Akkor mondd meg, mit csináljunk. Semmit, mondta a gyerek. Egyre nagyobb küzdelem lett, hogy vacsorakor némi nevetést kicsikarjak, de még küzdöttem. Aztán egyszer azt mondta a gyerek, hogy apu, jönnek a barátaim, s ha itt lesznek, nem kell humorosnak meg vicces apukának lenni, csak legyél olyan normális, mint minden apa. Unalmas. Ettôl a naptól éreztem, olyan apa lettem, amilyen lenni nem akartam. Egyre többször hivatkoztam a nehézségekre, amivel nekem ezért a családért meg kell küzdeni, egyre többször fogalmaztam meg elvárásokat, hogy mit kéne a gyerekeimnek tennie, és hogyan, egyre többször ütköztem a fiammal. Nem szerette, amit én szeretek, azt mondta, elmegy az étvágya attól, ahogy eszem. Mondom, örülök annak, hogy finom, és jó ízzel… Nem, mondja, ez habzsolás. Idegesítette, hogy megszerelem, amit meg kell, hogy az anyjához érek, amikor úgy érezte, nem kell. Veszekedésbôl vitába, vitából veszekedésbe futottunk, amit, azt mondta, én provokálok, mert engem belôle semmi nem érdekel, csak hogy milyen a teljesítménye. Örökösen elvárásokat fogalmazok meg, s hiába mondom, hogy én ilyet nem mondok soha, mert olyan vagyok, mondja, hogy nekem ki sem kell mondanom, már a hallgatásomból is érzi, hogy teljesítenie kell valamit. Nem mer semmire nemet mondani, mert tudja, hogy amit ô nem akar, azt én akarom. Hibáztam, mert ebben a helyzetben nem lehet nem hibázni. A fiam legyártotta belôlem az agresszort, az elnyomót, azt az erôt, amivel érdemes birokra kelni. Amilyen nem voltam, de kicsit mégis voltam, mert apa voltam. Tehetetlenül, ügyetlenül mozogtam ebben a szerepkörben, soha nem készültem rá, s néztem, amint a felnövô fiú küzdelmet folytat ezzel az ügyetlen türannosszal, s láttam, amint az idô halad, egyre többször éli meg a gyôzelmet. S ahogy a gyôzelmeket begyûjti, egyre csak nô az ereje. Én erôt vesztek, bele meg erôt pakol a küzdelem. Árnyékban harcol, az én hatalmas testem árnyékában, s ahogy telik az idô, egyszer csak a szeméhez kap, érzékeny kék szeme van: kiért a napra. Még lett volna módom visszarántani, de nem tettem semmit, csak néztem utána, hisz apa csak az lehet, aki egyszer megválik fegyvereitôl, és hagyja a fiát a napra jutni. Könyvjelzõ | 2012. március 47

2014.02.22. 11:19

beleolvasó

BORISZ AKUNYIN

Ajánlott olvasmányok – részlet – Fordította: Soproni András

„Az angol történész újabb hihetetlen kalandjai Moszkvában” – ez lehetne az alcíme Akunyin újabb Fandorinregényének. Mert a kalandok valóban lélegzetelállítóak, s miközben egy gyilkosságsorozat szálait bogozza, maga Fandorin csak a misztikus szerencséjének köszönheti, hogy életben marad a mai Moszkva ép ésszel szinte felfoghatatlan, szövevényes világában. Pedig legszívesebben a történelemmel foglalkozna most is: szabadidejében egy számítógépes játékon dolgozik, melynek fôhôse Mitridat, a zseniális kisfiú, aki megmenti II. Katalin cárnôt egy összeesküvéstôl.

Sajna, muszáj volt visszatérni a tizennyolcadik századból a huszonegyedikbe. Amióta az asszony megajándékozta Nyikát a születésnapjára egy teljes hasábos hirdetéssel a saját lapjában, a Tanácsok Országa irodájába csak úgy özönlöttek a látogatók. Igaz, a többségük „erosz” volt, ahogy a sajátos, vagy, mint manapság mondják, szûk proﬁlú kiadvány, az Erossz állandó olvasói magukat nevezték. A „varázslatos ország, ahová nem kell vízum” elsôsorban azokat a szexuális felfedezôket érdekelte, akik úgy képzelték, hogy N. Fandorin magiszter holmi új, soha nem látott testi örömökhöz juttathatja ôket. Ez a népség általában nem jutott tovább a fogadószobánál – az érzéki gyönyörûségek keresôinek nem sikerült áttörniük Válja védelmi vonalát. A baj csak az, hogy Válja kedvelte ezt az új látogatótípust, egyes képviselôi kifejezetten a gusztusa szerint valók voltak, és a kelekótya leány, aki a cégnél a titkárnôi-asszisztensi feladatokat látta el, az ilyenekkel azonnal leállt veszettül kokettálni, sôt olykor randit is megbeszélt velük. Nyikolasz kezdett aggódni, nem vonják-e felelôsségre a hatóságok nyilvánosház viteléért. Másféle látogató kettô akadt: elôbb egy férﬁ, aztán egy nô. Mindketten komorak voltak, talányosan beszéltek. Ezek abban a hiszemben voltak, hogy a „garantált kiút” ígérete egy bérgyilkosügynökség reklámja, és azért jöttek, hogy leadják a megrendelést.

48 Könyvjelzõ | 2014. március

48-49_beleolvaso_akunyin.indd 48

2014.02.22. 11:20

beleolvasó A férfit, aki azt vette fejébe, hogy kinyíratja becstelen üzleti partnerét, Nyikának sikerült jobb belátásra bírnia. Azt tanácsolta: álljon bosszút a tolvajon „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” alapon. Némi fejtörés árán még egy elmés tervet is kitalált a „Megtorlás” fedônevû akcióhoz. Az ügyfél szárnyakat kapva távozott. Megígérte: ha sikerrel jár, busás honoráriumot fizet. A hölgy megrendelô, aki szoknyapecér férje vérére szomjazott, keményebb diónak bizonyult. Fandorin egész elôadást tartott neki a házastársi hûtlenségek patologoanatómiájáról. Kijelentette: soha nem az a vétkes, aki csal, hanem az, akit megcsalnak. Az emberek azért házasodnak, hogy kielégítsék éhségüket. Ha a házastársa házon kívül keres kielégülést, magyarázta Nyikolasz, az azt jelenti, hogy maga, hölgyem, nem tudja jóllakatni. A szerelmi viszonyok metabolizmusa megjósolhatatlan: lehet maga akármilyen jó és bôkezû a partneréhez, ha annak, éppen ellenkezôleg, gonosz és fukar asszony kéne. Maga kaláccsal eteti, neki pedig az egész szervezete korbácsra áhítozik. Vagy megfordítva. Ha pedig az ember egyik kalandból a másikba esik, az azt jelenti, hogy a belsô étvágya nagyon nagy, és egyetlen partner nem képes jóllakatni szegénykét. Don Juan a legszerencsétlenebb lény, egy érzelmi nyomorék. Az ô sorsa az, hogy örökké nyel, anélkül hogy valaha is megismerné a jóllakás érzését. Egyszóval egy teljes órán át törte magát. A megcsalt feleség szó nélkül végighallgatta a prédikációt, „köszönöm”, mondta, és távozott, mégpedig úgy, hogy látnivalóan kitartott vérszomjas szándéka mellett. Altin, persze, a legjobbat akarta. Elképzelni is rettenetes, micsoda iszonyú összegbe kerül egy teljes hasábos hirdetés egy hárommilliós példányszámú lapban. Az asszony, lévén ô a fôszerkesztô, természetesen nem fizetett egyetlen vasat sem, mondjuk így: visszaélt a szolgálati helyzetével (történetesen közvetlenül a szám leadása elôtt üresen maradt egy hasáb, amelyet egy állandó reklámozó, a „Libidóka” nevû sztriptízklub bérelt), de az ajándék akkor is fejedelmi volt. Nyika élete párja régóta törte a fejét, hogyan segítse hitvese üzletét, anélkül hogy megsértené férfiúi hiúságát. A jó tanácsok árusának jövedelme azonban, sajna, igazán nevetséges volt, össze sem lehetett hasonlítani a hetilap fôszerkesztôjének fizetésével. Altin régóta hajtogatta, hogy reklámra van szükség, anélkül semmiféle áru, még a legjobb minôségû sem adható el. A ravasz ázsiai asszony Nyika születésnapját használta fel, hogy www.alexandra.hu

48-49_beleolvaso_akunyin.indd 49

reklámszéllel felduzzassza a Tanácsok Országa petyhüdt vitorláját. A cég neve gyötrelmek között született. Nyika alapítótársa és fô befektetôje azt javasolta, nevezzék el az új típusú szolgáltatásokat nyújtó cégtípus ôsanyját „Mostsegíts Botocskám”-nak, de Altin mereven ellenállt, és kijelentette: kisgyerekkora óta gyûlöli ezt a nyálas gyerekmesét. Aztán immár az „Erossz” élén, merô kajánságból, megindított a lapban egy ilyen címû, ám abszolút nem gyermeki tartalmú rovatot. A Tanácsok Országát maga Fandorin találta ki, és nagyon büszke volt az ötletére, ám súlyos harcokat kellett megvívnia érte. Cégtársa is, a felesége is egyhangúlag azt hajtogatta, hogy hányingerük van ettôl a szókapcsolattól, hogy már puszta hangzásával el fogja riasztani a tehetôs ügyfeleket, és csak a kivénhedt kommunistákat fogja vonzani, akiknek viszont nincs pénzük. Ám Nyikolasz nem adta meg magát. Nem lehet úgy tenni, mintha ez a hetven év nem lett volna része a történelmünknek – mondotta. Miért kéne viszolyogni a szovjet idôszak szókincsétôl és szimbolikájától? Ez olyan, mintha az ember letagadná életébôl az elôzô évet. Vagy mintha azt mondaná, hogy nem a papa meg a mama hozta a világra, hanem egyenesen a nagymama meg a nagypapa. Ez a hetven esztendô létezett, és semmi értelme démonizálni, egyszínû feketére festeni. Ebbôl csak az származhat, hogy egy idô után a szovjet idôszakot piedesztálra emelik és rehabilitálják, mint mindent, amit túlságosan tiltanak. Igen, a Szovjetunióban sok minden pocsék volt, de volt benne nem kevés jó is. A gaz bolsevikok számlájára legalább három nagy diadal írható, olyan, amilyenre elôtte a monarchia nem volt képes: jóllakatták az éhezôket, megtanították írni-olvasni az analfabétákat, és legyôzték a német imperializmust. Vagy vegyük a mindenki által elátkozott tanácsokat. A boldogult papát, Sir Alexandert ettôl a szótól kirázta a hideg, még a köznapi beszédében is igyekezett kerülni ezt a szörnyû hangkapcsolatot, nem azt mondta: „az a tanácsom”, hanem „az a javaslatom”, a „tanácskozzuk meg” helyett pedig azt: „vitassuk meg”. De hát áruljátok el, mitôl olyan szörnyûek a tanácsok? Ezek a szervek a népi parlamentarizmus spontán módon létrejött formái voltak. Szegény Nyikolasz! Szeretett hitvese micsoda sértéseket vágott a fejéhez ezért az impotens objektivizmusért és elfajzott európai balosságért! Volt egy pillanat, amikor meg is ingott, hajlandó lett volna elfogadni a Jó Tanácsok Országa nevet, de az utolsó pillanatban mégis kihagyta a jelzôt: túlságosan szirupos lett volna. Könyvjelzõ | 2012. március 49

2014.02.22. 11:20

beleolvasó

JOHN O’FARRELL

A férj, aki elfelejtette a feleségét – részlet – Fordította: Bárány Ferenc

A brit szerzô színes egyéniség. A stand upcomedy mûfajában kezdte, majd megmaradt a comedy-nél, de már mint író. Ez jobban feküdt neki, így is ismerték meg. De az 1962-es születésû, ír felmenôkkel bíró John O ‚Farrell belefolyt az újságírásba, a közéleti véleményformálásba és a politikába is. A Labour, azaz a Munkáspárt elkötelezett híve, kacérkodott a gondolattal, hogy akár képviselôként is megmérettesse magát, de végül nem szállt be a kemény politikába. Igaz, keményeket szólt be – az ellenfélnek. Humora, szarkazmusa a könyveiben remekül mûködik. Vaughan, a fôszereplô nem a felesége születésnapját, vagy a házassági évfordulójukat felejti el, hanem magát a feleséget. Teljesen. A könyv a Cartaphilus Könyvkiadónál jelenik meg.

Emlékszem, gyerekkoromban gyakran néztem a Mr. és Mrs.-t. Mindenki nézte – sok választásunk nem volt, ezért elviseltük. Valahogy úgy, ahogy a mûsorban szereplô házaspárok elviselték egymást, ha most jobban belegondolok. Nem mintha a Mr. és Mrs. lett volna a hetünk szellemi fénypontja; másnap reggel nem azzal rohantunk felháborodva az iskolába, hogy Geoff Coventrybôl nem tudta, hogy Julie kedvenc külföldi

étele a spagetti. De azért egyöntetû élvezettel ﬁgyeltük a nem éppen megnyerô párok tettetett zavarát, amikor kiderült, hogy mi mindent nem tudnak egymásról. Vagy ami még rosszabb: hogy nincs semmi, amit ne tudnának. Ha az ITV növelni akarta volna a nézettséget, talán utánajárhatott volna néhány nagyobb horderejû titoknak is a párok életében. „Az est fôdíjáért: Geoff, maga szerint mivel tölti legszívesebben Julie a szombat estéjét? a) tévét néz b) moziba jár c) titokban találkozik a szeretôjével, Geralddal, aki legalább néha megkérdi tôle, hogyan telt a napja.” De a Mr. és Mrs. mélyebb üzenete csupán ennyi volt: a házassághoz elég, ha jól ismerjük egymást. Ha tisztában vagyunk a másikkal. A Valentin-napi kártyákon az óriási szívekben a következô felirat is állhatna: „Úgy ismerlek, mint a tenyeremet” vagy „A szerelem az, ha már akkor tudom, mit fogsz mondani, amikor még ki se nyitottad azt a hülye szádat”. Mint amikor két életfogytos közös cellában raboskodik, és már annyi idôt töltöttek el egymás társaságában, hogy egyik sem tud meglepetést okozni a másiknak. Az én házasságom nem ilyen volt. A legtöbb férj feledékeny; elfelejti, hogy a feleségének délelôtt fontos tárgyalása lesz, elfelejt beugrani a patyolatba, vagy elfelejt születésnapi ajándékot venni neki, és csak az utolsó este, a Texaco miniközértben jut eszébe a jeles nap. Ettôl a párja begôzöl: hogy lehet egy férﬁ annyira önzô, hogy kimegy a fejébôl oldalbordája életének egy fontos eseménye, vagy a házassági naptár egy kiemelt dátuma?

50 Könyvjelzõ | 2014. március

50-51_Beleolvaso_Ofarrel.indd 50

2014.02.24. 7:51

beleolvasó Engem nem ilyen szórakozott feledékenység sújtott. Én egyszerûen és végérvényesen elfelejtettem a feleségemet. A nevét, az arcát, az együtt töltött éveinket – mindent, amit valaha mondott nekem, mindent, amit valaha én mondtam neki. Az egész lénye törlôdött az emlékezetembôl, azt sem tudtam, hogy egyáltalán létezik. Védelmemre azt hoznám fel, hogy nemcsak a feleségemet felejtettem el, hanem minden mást is. Amikor azt mondom, hogy emlékszem a Mr. és Mrs.-re, nos, ez igen nagy horderejû állítás részemrôl. Az „emlékszem” szó nem mindig szerepelt a szótáramban, és az életemnek egy korszakában egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy ennek a mûsornak akár csak egyetlen adását is láttam volna. Mellesleg amnéziám legsötétebb napjaiban is egyenlô mércével mértem; arról sem volt fogalmam, én ki vagyok. Minden kiszállt a fejembôl: barátok, család, a múlt, önmagam. Még a nevemre sem emlékeztem. Legelsô alkalommal még a zakóm bélését is megnéztem, de a címkén csak a gyártó neve állt. Groteszk átváltozásom a londoni metrón esett meg velem, kicsivel azután, hogy a szerelvény feljött a föld alól, majd céltalanul meg-megállt pár seholsincs helyen, ami mind ugyanúgy lehetett London külvárosa, mint a Heathrow Repülôtér környéke. Borongós, esôs délután volt, ôsszel, mert még homályosan élt bennem az évszak képe. Se vakító fény, se eufórikus energialöket, csak a hátborzongató tudatlanság azt illetôen, hogy hol vagyok. „Hounslow East” – ez állt egy táblára írva a mocskos ablak túloldalán, amikor a szerelvény megállt, de senki sem szállt se le, se föl. Talán csak pillanatnyi rövidzárlatról van szó, gondoltam, talán ugyanezt az ürességet érzi mindenki, aki a Hounslow East állomásra érkezik. De aztán felötlött bennem, hogy nemcsak azt nem tudom, hova megyek, hanem arra sem emlékszem, honnan jövök. Talán épp munkába tartok? Hol is dolgozom? Fogalmam sincs. Kezdett eluralkodni rajtam a pánik. Nem vagyok jól, haza kell mennem, le kell feküdnöm. Haza? Hova haza? Dunsztom sincs, hol lakom. Gondolkozz! Törd a fejed, meglesz! – Gyerünk már…! – mondtam fennhangon, és a nevemen akartam szólítani magam. De a mondat csonka maradt, mint a létra, aminek letört az egyik foka. Átkutattam a ruhámat, tárcát, noteszt vagy mobiltelefont keresve, bármit, ami végre helyrezökkentene. De szinte minden zsebem üres volt, csak egy metrójegyet és némi aprót találtam. A farmeromon apró vörös festéknyom díszelgett. „Hogy került ez oda?” – töprengwww.alexandra.hu

50-51_Beleolvaso_Ofarrel.indd 51

tem. Az agyam lefagyott és újraindult, ám az összes adat törlôdött. A metrókocsi padlóján reklámújságok elszabadult lapjai hevertek szétszórva. Láttam a szemközti ülés szakadt kárpitját. Agyam nagy sebességgel dolgozta fel az új adathalmazt, nyelte a reklámszövegeket és az olyan felszólításokat, hogy óvakodjunk a gazdátlan csomagoktól. A szemközti metrótérképre meredtem, de a gondolataim új vonalai nem találtak kapcsolódási pontokat a hálózatban. A fejemben a szinapszisok nagyfelújítás miatt bezártak, az idegsejteket a jelzôberendezés hibája miatt feltartóztatták a Kings Cross állomáson. A félelem futásra késztetett, de az állapotomon ez mit sem változtatott. Föl-alá rohangáltam az üres metrókocsiban, és halvány gôzöm sem volt, hogy most mihez kezdjek. Szálljak le a következô néptelen állomáson, és keressek segítséget? Húzzam meg a vészféket, és reménykedjek abban, hogy a hirtelen fékezés helyrezökkenti a memóriámat? – Ez csak egy pillanatnyi rövidzárlat – mondtam magamnak, majd leültem, összeszorítottam a szemem, és tenyeremet a halántékomra tapasztottam, hátha sikerül kipréselnem egy kis értelmet az agyamból. Aztán megkönnyebbülve láttam, hogy már nem vagyok teljesen egyedül. Egy vonzó külsejû nô szállt be a metrókocsiba, és leült átlósan velem szemben, kerülve a szemkontaktust. – Bocsánat – mondtam gyorsan –, azt hiszem, egy kicsit megôrültem. – Talán még valami mániákus nevetésfélét is hallattam. Az ajtók még el se töprenghettek azon, hogy becsukódjanak-e, mikor a nô felpattant, és sietve elhagyta a kocsit. A térképet nézve észrevettem, hogy Heathrow-nál a szerelvény visszafordul. Ha én is visszajövök ugyanezen az útvonalon, talán egy ismerôs állomás vagy valami jellegzetes tárgy segít, hogy újra megtaláljam önmagamat. És a reptéren többen is be fognak szállni, biztos lesz köztük valaki, aki segíthet rajtam. Ám a Kettes Terminálnál egyszer csak csapdába estem. Zsúfolt kocsiban találtam magam, ahol mozdulni sem lehetett a csomagoktól roskadozó utasok között, akik egymáshoz préselôdtek és százféle nyelven karatytyoltak, melyek közül egyet sem ismertem. Egyszerre láttam minden ing minden gombját, és egyszerre hallottam az összes hangot. A lárma nagyobbnak tûnt a megszokottnál, a színek túl élénkek voltak, a szagok túl erôsek. Egy metrókocsiban utaztam, a térkép világosan mutatta az irányt, több száz ember vett körül, s mégis olyan elveszettnek és magányosnak éreztem magam, mint még soha. Könyvjelzõ | 2012. március 51

2014.02.22. 11:22

beleolvasó

BRUCE MACHART

A múlt sebei – részlet – Fordította: Belia Anna

Bruce Machart regénye az „igazi” Amerikába kalauzol, egy képzeletbeli városba, de a nagyon is valóságos Texasba. A kalandregények és a családregények elemeit is magán viselô történet a huszadik század elején játszódik, amikor még nagyon is eleven a vad Amerika mítosza. Amikor a végtelenség érzete, a férfias erények, a szabadság, de az életben maradáshoz kellô könyörtelenség még egyformán részei a családok életének, de ahol már érezhetô a modernség szele is. A romantikus alaphangra egészen meghökkentô, filmszerû vágásokkal, flash backkel operáló regény épül, amely a nemzedékek történetét sajátos balladává formálja.

– Te rohadt gazember – mondja, és nekiugrik az apjának, fejével a bordáiba bokszol, és hatalmas balhoroggal eltalálja az orrát. Vér fröccsen Skala ajkából az állára és a fia hajára, és miközben összekapaszkodva a földre zuhannak, a fiú fölülkerekedik az apján. Hangosan zihálva csépelik egymást, hemperegnek, mint két egymásba gabalyodott ádáz hal, Thom lélegzetvételnyi idôre megáll, és már hajlítja be a könyökét, hogy újra jól behúzzon az apjának. Az ökle nem ér célba, mert Skala hátrahúzódva nekilendül, és derékból teljes erôbôl nekiugrik a fiának, a feje Thom szájában landol. A szomszédok hirtelen felhördülnek, abbahagyják esetlen viccelôdéseiket, és mintha ellenállhatatlan erô vonzaná ôket, körülállják a beteges színielôadást, melyben egy család pusztítja el önmagát, sôt hangosan biztatják a résztvevôket. Mintha a lármás szurkolás új erôt öntene Thomba, távolabb hemperedik apjától, és felül, torz fintora mögött kilátszik csonka ínye, dôl belôle a sötét vér, egyik elsô foga a garat irányába ácsingózik. Ami ezután történik, olyan természetesen, magától értetôdôen következik, hogy Karel késôbb nem emlékszik pontosan, mikor engedte el a ló kantárszárát, nem tudja, hogy gondolkodás nélkül, pusztán ösztönbôl

52 Könyvjelzõ | 2014. március

52-53_beleolvaso_mult_sebei.indd 52

2014.02.22. 11:24

beleolvasó cselekedett-e, hogy az apját védje, vagy a sokáig istállóban tartott állat agresszivitása tört elô belôle, azt sem tudja, ô ütött-e elôször, vagy egyik bátyja ökölcsapása vonta be a verekedésbe. Csak a kép rögzül belé, ahogy a bátyja kezével a szájához nyúl, észleli, hogy apja menynyire megsebesítette, az oldalára gördül, és ôrjöngve rugdalni kezdi az apját, mint az öszvér, melyre billogot égetnek. Az arcok kigyúlnak a kárörömtôl, a mexikóiak hátrébb lépnek, nehogy eltévedt ütés érje ôket, és a himbálózó lámpa imbolygó sárga fényt vet a küzdelemre, melynek Eddie és Stan szeretne már véget vetni. Apjukhoz rohannak, hogy fölsegítsék, de Skala hallani sem akar ilyesmirôl. Veszett, féktelen dühvel pattan fel, behajlított könyökével hátulról elkapja Stan nyakát, az egyensúlyát vesztve majdnem hanyatt esik, apja meg szorongatja, fojtogatja. Villaseñor a kapun túl végre észreveszi, mi folyik. Leszáll bricskája ülésérôl, és kabátját összefogja a mellén. Szél himbálja a kocsi lámpáját, a spanyol a szemét féltve tenyerét ellenzôként a szemüvege fölé emeli, úgy igyekszik kikémlelni, mitôl torkollt egy éjszakai verseny tömegverekedésbe. Még a lány is meghallja a mezôn a hirtelen támadt hangzavart, visszafordítja hát a lovát, hogy ô is tanúja legyen a nyugtalanító fejleménynek. Alig több mint kétszáz méterre tôle a pap lábujjhegyre állva a szénabálán már egy ideje próbálja megfejteni, hogy mi okozza az újabb zajos csoportosulást. A kabátja teljesen átázott, a szélben tûszúrásokként csapódnak arcába az esôcseppek, mégis kitartóan hajlong jobbrabalra, hátha lát valami érdekeset. De semmit, majd tekintete kiveszi a kocsilámpa pislákoló sárga fényét és a tüzek füstjének függönyét, bennük homályosan az embergyûrût, mely hol kitágul, hol összezárul, mint valami miazmában dobogó csüggeteg szív. Az egyik nézô hátrabukik, és ezzel rést nyit a gyûrûn, így Carew atya láthatja, mi folyik a közepén, és megesküdne – ha esküdne egyáltalán –, hogy a tüdeje elfelejtette, hogyan is kell levegôt venni, mint ahogy ô maga megfeledkezett arról az elmúlt fél órában, hogyan kell imádkozni. Apát és ﬁait látja, akik egymás vérét ontják, akiket bôszült tömeg vesz körül – és ezzel sokkal kárhozatowww.alexandra.hu

52-53_beleolvaso_mult_sebei.indd 53

sabb esemény tanújává vált, mintha csak földekért és vôlegényekért folyó lóversenyt nézne. A ﬁvérek vérszomja, az apa ádáz bosszúvágya maga a megtestesült gonosz, mintha a Genezist játszanák el újra aljasul csak azért, hogy a csôcseléket szórakoztassák. Milyen mélyre? – töpreng a lelkipásztor. Milyen mélyre vagyunk képesek süllyedni eltévelyedéseink vétkes mocsarába? Közben Skala megragadja Eduard üstökét, és mielôtt fejét fölemelt térdéhez ütögetné, tekintete találkozik Karelével. Az apa homlokán, az egyik szemöldöke fölött ott van Thom mély harapásnyoma a napégette foltos bôrön, így bólint Karel felé elégedett tekintettel, mint aki már azóta várt erre a pillanatra, mióta az elsô ﬁa kicsúszott az anyjából erre a világra, tágra nyílt szemmel, gyámoltalanul. Thom keservesen igyekszik felállni, de csizmatalpa csúszik a sáros füvön, Karel nézi, megfontolt türelemmel, ahogy néha hajnalban, mikor körülötte a magas fûszálakon harmat csillog, egy fa mögött rejtôzve, puskáját a szarvasra fogva, amely olyan büszkén lép ki a tisztásra, mintha csak arra várna, hogy lelôjék. És Karelt ekkor elönti a keserûség – az elvesztett verseny, apja vérzô, összevert arca miatt, a csontig hatoló, zuhogó esô miatt, mely mindent elzsibbaszt, csak a lány iránti forró vágyát nem; a bátyjai látványa miatt, azzal a rohadt szivarral a szájukban; a füstölgô tüzek és az ázott tehénszar szaga miatt; a belsejét égetô ûr miatt, amit talán az életben soha nem sikerül kitöltenie; a saját vérének fémes íze miatt a nyelvén – minden miatt, amit az ereiben egy pillanat alatt szétfutó adrenalin áramlása tett világossá számára. Felidézi az apja földjén vadászattal töltött hajnal csöndes izgalmát, ujja az emlékezet hideg ravaszán, elképzeli, ahogy meghúzza, és miközben apja és Eduard öklözi egymást, Karel a csizmája sarkával fültövön rúgja Thomot, megakadályozva ezzel, hogy föltápászkodjon. Karel csípôcsontja belereccsen a rúgásba, és ez az ellenhatás azt juttatja eszébe, hogy a bátyja csontjai úgy hullottak szét a lába alatt, mint porrá tört homokkô. Thom harmadszor is a földre zuhan, arccal a földnek a pocsolyába. A regényrôl bôvebben a 72–73. oldalon olvashat! Könyvjelzõ | 2012. március 53

2014.02.22. 11:24

beleolvasó

PATRICIA CORNWELL

A Scarpetta-faktor – részlet – Fordította: Tavasz Marianna

Dr. Kay Scarpetta a New York-i Igazságügyi Orvosszakértôi Intézet kórboncnoka. Éppen egy kocogás közben meggyilkolt fiatal lány ügyén dolgozik, miközben a várost egy híres milliomosnô, Hannah Starr rejtélyes eltûnése is izgalomban tartja. Amikor a CNN élô mûsorában Scarpettát felhívja a férje, Benton Wesley egyik korábbi pszichiátriai betege, drámai események sorozata veszi kezdetét. A Scarpetta-regények ismerôs szereplôinek – a számítógépzseni Lucy Farinellinek, az okos ügyésznônek, Jamie Bergernek, a vad és kiszámíthatatlan Pete Marino nyomozónak – szövevényes bûnügyek láncolatát kell megoldaniuk a feszített tempójú krimiben. Jön: márciusban az Alexandra Kiadónál!

Fagyos szél fújt az East River felôl, belekapaszkodott a 30. utcán sietô dr. Kay Scarpetta kabátjába. Egy hét múlva karácsony, de ennek semmi nyoma nem volt Manhattannek ezen a részén, amelyre csak úgy tudott gondolni, mint a halál és a szomorúság tragikus háromszögére. Mögötte húzódott az Emlékpark, egy nagyméretû fehér sátor, ahol a Ground Zeróról

származó emberi maradványokat ôrizték, amelyeket nem tudtak azonosítani vagy amelyekre nem tartottak igényt a rokonok. Elôtte balra magasodott a gótikus, vörös téglás épület, amely korábban a Pszichiátriai Kórház volt, de manapság a hajléktalanoknak adott szállást. Vele szemben állt az Orvosszakértôi Intézet, szürke acélajtaja nyitva. Egy furgon parkolt elôtte, farral az ajtó felé, és rétegelt lemezeket hordtak be róla. Dolgos nap volt a mai, a folyosókon állandó kalapálás zaja visszhangzott, mert a falak úgy verték vissza a hangokat, mint valami amfiteátrumban. Az Orvosszakértôi Intézet mûszaki emberei szorgosan ácsolták össze az egyszerû kivitelû fenyôkoporsókat, felnôtt méretûeket, gyerek méretûeket egyaránt, és alig tudtak lépést tartani a Potter’s Field temetôben zajló – a város által megrendelt – temetésekkel. A takarékosság elve szerint. Mint mindenhol. Scarpetta már megbánta a sajtburgert és a sült krumplit, amit a kartondobozban vitt magával. Menynyi ideig állhattak vajon a New York-i egyetem kávézójának melegítôpultjában? Az ebédhez már késô volt, majdnem háromra járt, és szinte biztos volt abban, hogy az étel nem valami finom. De nem volt idô arra, hogy rendeljen valamit, esetleg a salátabárban idôzzön, vagy hogy valami egészségeset – uram bocsá’, finomat – egyen. Csak ma eddig már tizenöt eset érkezett, öngyilkosságok, balesetek, gyilkosságok áldozatai, vagy olyanok, akik felügyelet nélkül – vagy ami még szomorúbb, magányosan – haltak meg. Scarpetta már reggel hatkor benn volt, hogy korán elkezdhessen dolgozni. Kilencre már be is fejezte az

54 Könyvjelzõ | 2014. március

54-55_beleolvaso_cornwell.indd 54

2014.02.24. 9:24

beleolvasó elsô két boncolást, és a legrosszabbat hagyta a végére – egy ﬁatal nôt, akinek olyan sérülései és egyéb megvizsgálandó elváltozásai voltak, hogy nagyon idôigényesnek ígérkezett az elemzésük, és nehezen kideríthetônek az eredetük. Scarpetta több mint öt órát töltött Toni Darien holttestének vizsgálatával, aprólékosan kidolgozott diagramokat és jegyzeteket írt, több tucat fényképet készített, további vizsgálatok céljából belehelyezte a teljes agyat egy formalinnal teli edénybe, és a szokásosnál sokkal több testfolyadékot, szerv- és szövetmintát raktározott el, és mindent, amit csak lehetséges volt, dokumentált, mivel az ügy meglehetôsen furcsának tûnt. Nem azért, mert szokatlan lett volna, hanem azért, mert rengeteg ellentmondás volt benne. A huszonhat éves nô halálának oka és a módszer, ahogy megölték, nyomasztóan földhözragadt volt: nem igényelt hosszadalmas post mortem vizsgálatokat, hogy a legelemibb kérdésre választ kapjanak. A nô gyilkosság áldozata lett, méghozzá egy tompa tárgy miatti trauma okozta a halálát. Egyetlen ütés a feje hátuljára egy valószínûleg többféle festékkel színezett tárggyal. Semmi más nem volt egyértelmû. Amikor a lány holttestét megtalálták a Central Park sarkában, úgy kilencméternyire a keleti 110. utcától, nem sokkal hajnal elôtt, feltételezték, hogy kocoghatott az elôzô, meglehetôsen esôs estén, amikor is megtámadták, szexuálisan bántalmazták, majd meggyilkolták. A futócipôje rajta volt, a nadrágja a bokáig ért, cipzáras pulóverét és sportmelltartóját felhúzták a mellén. Egy polár sál volt a nyakára kötve kettôs csomóval, amiért a rendôrség és az Orvosszakértôi Intézetbôl késôbb a helyszínre érkezô munkatársak is azt feltételezték elsô pillantásra, hogy a saját ruhadarabjával fojtották meg. De nem így történt. Amikor Scarpetta megvizsgálta a holttestet a kórbonctanon, semmi arra utaló jelet nem talált, hogy a sál okozta volna a halálát, vagy hogy hozzájárult volna. Nem volt jele fulladásnak, sem a test erre adandó válaszreakciójának, mint például a bevörösödés, sem zúzódásnak, esetleg a nyakon látható horzsolásnak. A sálat valószínûleg a halála után kötötték rá. Persze az lehet, hogy a gyilkos elôször fejbe vágta, és ezt követôen valamikor megfojtotta, talán nem is jött rá arra, hogy a lány már halott. De ha így történt, menywww.alexandra.hu

54-55_beleolvaso_cornwell.indd 55

nyi idôt tölthetett el az áldozattal? A zúzódások, duzzanatok és az agykéreg bevérzései alapján egy darabig élt még, talán órákig is. De nagyon kevés vér volt a helyszínen. A fején lévô sérülést – a körülbelül négycentis repedést – és a körülötte lévô elég nagy duzzanatot csak akkor vették észre, amikor megfordították, ám a sebbôl csak szivárgott a folyadék, és a többi vér eltûnését az esôre fogták. De Scarpetta nem osztotta ezt a véleményt. A fejbôr felrepedése jelentôs vérzéssel járhatott, és nem valószínû, hogy Toni hosszú, dús hajából kimosta volna a vér java részét a mérsékelt és csak idôszakosan rázendítô esô. Vajon a támadó betörte Toni fejét, majd még sokáig odakinn maradt a lánnyal ezen az esôs, téli éjszakán, hogy aztán szorosan rákösse a nyakára a sálat, mert biztosra akart menni, nehogy áldozata túlélje a dolgot, és elmesélhesse, mi történt vele? Vagy a fojtogatás csak az erôszakos szexuális rituálé része volt? Miért van az, hogy a hullamerevség és a hullafoltok ellentmondanak annak, amit a helyszín sugall? Úgy tûnt, hogy a lány a parkban halt meg az elmúlt éjjel, ugyanakkor úgy nézett ki, hogy már vagy harminchat órája halott. Scarpettát zavarba hozta az ügy. De lehet, hogy túlságosan sokat töprengett a dolgon, és már nem tud tisztán gondolkodni, mert nyugtalan és mert alacsony a vércukorszintje, mivel nem evett egész nap, csak kávét ivott, méghozzá jó sokat. Mindjárt elkésik a háromórás megbeszélésrôl, és hatra már otthon kell lennie, hogy egy kicsit lemenjen a konditerembe, majd Benton Wesley-vel, a férjével vacsorázzon, mielôtt elrohan a CNN stúdiójába. Ez utóbbit a háta közepére sem kívánta. Nem kellett volna beleegyeznie abba, hogy a Crispin-tudósítás vendége lesz. Az isten szerelmére, miért is ment bele, hogy élô adásban beszélget Carley Crispinnel a hajszálakban a halál után beállt változásokról, a mikroszkópiai vizsgálatok és egyéb törvényszéki tudományok fontosságáról, amelyeket gyakran félreértelmeznek? De valószínûleg pont emiatt keveredett most az egészbe – mármint a szórakoztatóiparba. Scarpetta az ebédjét tartalmazó dobozkával a kezében átsétált a rakodóöblön, ahol irodai és kórbonctani kellékekkel teli dobozok meg rétegelt lemezekkel megpakolt fémtargoncák álltak. A biztonsági ôr a plexiüveg mögött a telefonnal volt elfoglalva, alig vetett rá egy pillantást, amikor elhaladt elôtte. Könyvjelzõ | 2012. március 55

2014.02.24. 9:24

személyesen

Miért hasznosak a

Bartos

Erika könyvek?

Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik szerint a hazai kortárs gyermekirodalom nagy utat tett meg mára, és fejlôdése töretlen. Bartos Erika mûvein keresztül kiválóan szemléltetni lehet, hogy miféle képességek találkoznak mesélésük során egymással, és hogy mindez hogyan támogatja meg a gyermek fejlôdését. Olyan könyvekrôl van tehát szó, amelyek nemcsak örvendetesen sikeresek, de nagyon hasznosak is.

Felnôttek, figyelem! Ha gyerekkönyvrôl van szó, a legfontosabb nagyon alaposan az eszünkbe vésni, hogy az irodalmi értékét tévedés lenne felnôttekhez szóló szépirodalmi mûvekhez mérni. Ezek az alkotások ugyanis gyökeresen eltérô közönségnek íródnak. Gyerekeknek, akik merôben más képességekkel bírnak. Sôt: a gyerekek és a felnôttek egyáltalán nem ugyanúgy „mûködnek”. Életünk elsô éveiben más „üzemmódban” létezünk, más a kogníciónk, másként tanulunk és másként funkcionál az érzelmi-szociális életünk is. Ha mindezt nem vennénk ﬁgyelembe, elôfordulhatna, hogy csupa olyasmi miatt kritizálnánk egy gyerekkönyvet, amelyek éppen a legnagyobb erényei. A jó és hasznos gyerekkönyvek a szerzô tudatos vagy ösztönös munkájának köszönhetôen az életkoruknak megfelelôen járulnak hozzá a fontos képességeik fejlôdéséhez. A rangsorban elôkelô helyet kell kapnia a ﬁgye-

56-57_Bartos.indd 56

Van egy szerzô, aki tíz éve ontja a jobbnál jobb gyerekkönyveket. Olyan sorozatokról híres, mint a Bogyó és Babóca, vagy az Anna, Peti és Gergô. A gyerekek falják! A pedagógus szakértô elmagyarázza, hogy a siker egyáltalán nem véletlen, és betekintést kapunk abba is, hogy milyen rendkívül hasznos is egyben az ilyen színvonalas gyerekkönyvekkel barátkozás. lemnek. Ha van figyelem, akkor van „bemenet” és „feldolgozás”: hozzáférhetôvé válik a világ az idegrendszer számára. Ám figyelem híján, bármilyen kreatív és szorgos emberek legyünk is, nem tudjuk feldolgozni az érkezô információt. A figyelemnek számos jellemzôje van: mélysége, terjedelme lehet, és folyton el is tud terelôdni – csak hogy néhányat kiemeljek. Ráadásul mindez nem csak életkoronként, de napszakonként, sôt, egy téma érdekességének függvényében is eltérô, változó. Mennyivel izgalmasabb egy mászó baba számára lehúzni az asztalról a terítôt, mint végighallgatni képi megerôsítés nélkül akár egy mindössze tízperces történetet, mesét. Amikor megszületik egy új családtag, nem az jut elôször eszünkbe, vajon hol végzi majd az egyetemet. De három dolgot máris leszögezhetünk:

2014.02.22. 11:28

személyesen – az információ hatalmas kincs, – az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, – olvasni megtanulni nehéz. Olvasás nélkül nem lehet leélni egy életet, és mivel megtanulni is nehéz, ügyelni kell arra, hogyan kezdôdik ez a folyamat gyermekkorban. Amolyan természetes módon. A gyógypedagógia hallás-beszéd-nyelv fejlôdés karán olyan komolyan vették ezt az oktatók, hogy a diákoknak magas szinten kellett elsajátítaniuk a mesélés tudományát is. Az olvasóvá válás komoly feladat, haditervet is igényel. És bár sokan már iskolakezdés elôtt ismerik a betûket, olvasni és írni is elkezdenek, még sok idô telik el addig, mire a gyermek egy könyvet magától leemel a polcról, és önállóan végig is olvassa. Egyik legalapvetôbb „kultúrtechnikánk” elsajátítása nem pusztán a szülôi szándékon múlik. Nélkülözhetetlen hozzávalói között helyet kap tengersok képesség helyes mûködése és a gyakorlás. Amikor a haditervben a kicsi egyéni kvalitásaival is számolunk, nem marad el a siker.

Kicsiknek ideális az ilyen irodalom Bartos Erika alkotásai messzemenôen számolnak azzal, hogy a befogadó milyen képességekkel bír. Pedig nem könnyû a dolga, hiszen egy kicsi számára csábítóbbnak tûnhet egy búgócsiga, egy buborékfújó, mint egy könyv. Mégis megragadja a ﬁgyelmüket, különösen 2,5-5 éves kor között. Ha illusztráció nélkül, folyószövegben, bôvítettebb és több mondatban fejtené ki mondanivalóját, jócskán megcsappanna a lelkes rajongók sora. A meséléssel kezdôdô olvasóvá cseperedés ugyanis éppen ilyen történetekkel kezdôdik.

Színek, formák, lényegkiemelés... A történésekkel és családtagokkal való azonosulás megkönynyíti számára nemcsak a szöveg értelmezését, de a saját életének napi rutinjaiban való eligazodást is. Jó alapot teremt ugyanakkor ahhoz is, hogy számos már meglévô képességére támaszkodva tovább pallérozhassa azokat. Már nem pusztán felismerés szintjén ismerkedik például a színekkel, de az aktív megnevezést is begyakorolja. A formákkal ugyanez a helyzet. A vizuális képességek, karöltve az emlékezettel és lényegkiemeléssel, éppen a legfôbb alapot adják a majdani betûtanuláshoz. A teljesség igénye nélkül soroltam fel olyan tényezôket, amelyeket a tanulási zavar,

illetve a gyermekek képességfejlôdésének szakértôjeként nagyon fontosnak tartok.

Túl sok az ismétlôdés? Soha. Idegen nyelvet idegen közegben úgy tanul meg az ember, hogy hall egy kifejezést, mely többször visszatér, kissé más köntösben, újabb mondatban. Valójában az anyanyelvünket is így sajátítjuk el. A gyermek sokszor hallja, hogy „Itt az alma. Kérsz almát? Odanézz, elgurult az alma. Milyen szép piros ez az alma.” Aztán végül egyszer csak azt mondja másfél éves kor tájékán, hogy „Alma, hamm!”. A szavakat még nem rendezi grammatikai szabályok szerint, de a két szó egymás mellett egy nagyon is kifejezô, mondatértékû közlés. A Bogyó és Babóca, vagy a három testvér családi történetei az ismétlôdô fordulatokkal rásegítenek erre a folyamatra, a hallás és beszéd fejlôdésére.

Kiszámíthatóság és ismétlôdés A kiszámíthatóság a felnôttnek is komfortérzetet ad, gyermekkorban pedig még ennél is többrôl van szó. Az állandóan ismétlôdô helyzetek, szereplôk, szófordulatok teszik lehetôvé a tanulást számukra. A Bartos-sorozatokban gyermekszemmel is jól nyomon követhetô, hogy kikkel és hol történnek az események. Olyan szituációkkal találkozik a könyv lapjain, olyan képes és szöveges tartalommal, ami nem áll távol tôle, akár vele is megtörténhetne.

Nem csoda, hogy rajonganak érte a kicsik Ahogyan ma, felnôttként látjuk a világot, az teljesen eltér attól, ahogyan „kiskorunkban”, amikor még részleteiben szemléltük. Bár egy fantasztikus cirkuszi elôadásra visszük a csemeténket, mégsem tudjuk a parkolóból bevonszolni, mert leguggol két betonrész találkozásánál, botot ragad és a „csíkból” homokot, pici kavicsot piszkál ki. Mert számára ennél az apró részletnél semmi sincs lenyûgözôbb, fontosabb. Az Anna, Peti, Gergô oldalain is megﬁgyelhetô mindez. Két oldal képe között elôfordul, hogy mindössze egyetlen aprócska eltérés található – éppen az a részlet, ami az aktuális pillanatban a gyermek számára csodának számít.

Ónodi Csilla Logopédia-szurdopedagógia szakos gyógypedagógus, a tanulási zavarok szakértôje, a GEKKO Képességfejlesztô Játszóházak pedagógiai igazgatója. 15 éves pályája során több ezer családdal találkozott, rengeteg gyermek képességeit mérte

www.alexandra.hu

56-57_Bartos.indd 57

ÓNODI CSILLA

fel, illetve fejlesztette játékos módszerekkel. Számos ismeretterjesztô cikk és szakmai anyag szerzôje. Magyar és nemzetközi felsôoktatási intézmények hallgatóit oktatja a játékalapú pedagógia gyakorlatára. Egy kisfiú édesanyja.

Könyvjelzõ | 2014. március 57

2014.02.22. 11:29

könyv±film

Fotók: Hernádi Levente

„Tudtam, ô a mi Petink!” Kepes Ágnes – Oszter Alexandra: Sün Peti és barátai Egy nagymama, egy édesanya. Egy cégvezetô, egy színésznô. Egy írónô, egy illusztrátor. Két ember találkozása egy mesekönyvben. Különbözô utakon indultak el, de egy úton folytatták. Így született meg Sün Peti teljes története.

bemutatott minket egymásnak: „Ági illusztrátort, Alexandra pedig valami aranyos mesét keres, ami megihletné!” Azonnal egymásra hangolódtunk. Milyen a közös munka? Alexandra: Megy, mint a kés a vajban… Ágnes: Nagyon könnyû! A mesék készen voltak, átküldtem

Alexandrának, és ahogy egy-egy történet képpé formálódott az ecsete alatt, láttam, ahogy az erdôm lakói életre keltek. Hogy készült a könyv?

Hogyan találtátok meg egymást? Alexandra: Ágival az Angels Army Spirit nevû programon ta-

lálkoztunk, ahová egy textilékszer-tervezô barátnômmel mentem. Ördög Nóri mutatott be Áginak, aki épp arról beszélt, hogy illusztrátort keres a mesekönyvéhez, csak nem találja a megfelelôt. Ágnes: Már régóta kerestem illusztrátort, ezért mindenkinek szóltam, akivel csak találkoztam. Aztán egy napon Ördög Nóri

Alexandra: Ági odaadta a meséket, én elolvastam és vázlatokat készítettem a karakterekrôl, illetve arról a világról, ahol a mese játszódik. Ági megnézte és beleszeretett. Azt mondta, nem is szeretne beleszólni, mert pont olyan lett így a mesék atmoszférája, amilyenrôl mindig is álmodott! Ágnes: Elôször nem is könyv készült, hanem csak fejbôl kitalált esti mesék az unokámnak, Blankának. Mivel követelte a mesék folytatását, újabb és újabb történetek jöttek Sün Petirôl

58 Könyvjelzõ | 2014. március

58-59_oszter_paros.indd 58

2014.02.24. 10:59

interjú Oszter Alexandra színésznô, grafikus,

Kepes Ágnes civilben hosztesz-

ügynökség-vezetô és protokoll tanácsadó. Eddig szakkönyveket írt. Szabadidejében imád kertészkedni, és ahogy ô mondja, szenvedélyesen szerelmes a tacskókba. A mesélés szép lassan vált az élete részévé. Vendégségben rendszeresen meg kellett várnia a villanyoltást, hogy ott helyben elkészüljön ki-ki saját kis meséje. Így „íródtak” Patkány Berci és Patkány Bertus kalandjai. Aztán egyszer csak megérkezett Blanka, a kisunoka. Egyelôre az egyetlen. Nagymama és unokája imádnak együtt lenni. Kedvenc közös programjuk egy jó kis állatkerti séta, bejárt útvonalon, amitôl eltérni nem lehet.

édesanya. Álmodozó, örökké alkotásban lévô, lehetetlent nem ismerô, emocionális nô. A könyvek gyerekkora óta fontos szerepet kapnak az életében. Zongorázott, balettozott, énekelt, rajzolt, de kedvenc elfoglaltsága a szituációk eljátszása volt, így lett késôbb színésznô. Hároméves fiát, Axelo Hunort egyedül neveli, minden nehézségével együtt, de annál boldogabban. „Rajta »teszteltem« a Sün Peti-illusztrációkat. A képek alapján meséltem el neki a történeteket. A részletek ragadják meg a figyelmét elôször, ezért erre külön odafigyeltem festés közben, hogy mindig fel lehessen fedezni valamit a lombok között…”

és barátairól az erdôben. Aztán úgy hat-hét epizód után, a lányom unszolására egy nyaralás alatt leültem a gép elé, és Blanka segítségével felidézve és pontosítva a történeteket, összeállt Sün Peti mesekönyve.

Alexandra: Nekem mindegyik kedves, de maga Sün Peti külö-

Hogy megy az összmunka? Alexandra: Minden egyes mese illusztrálása után megmutat-

tam a képet Áginak. Vártam, mit szól hozzá. Mindenkinek ilyen munkatársat kívánok. Én amúgy elég sok variációt készítettem, van olyan mese, amihez legalább öt-hat kép készült, végül mégis a hetedik került be a mesekönyvbe. Ágnes: Mi annyira egy húron pendülünk Alexandrával, hogy amit csak rajzolt, annyira megkapó és Sün Peti-hangulatú volt, hogy én azonnal beleszerettem változtatás nélkül valamennyibe. Hogyan segíti egymás munkáját egy író és egy rajzoló? Alexandra: Ági a lelkesedésével további energiákat szabadított

nösen. A borító hetvenhetedik változatánál jöttem rá: a kisﬁam pont ilyen. Ezért lett a könyv borítóján a holdat egy kis gombán merengve ﬁgyelô süni... Ágnes: Alig tudok választani. Mivel a történetek követték Blanka életeseményeit, ezért leginkább Mókus Mirtill vakbélgyulladásának története nekem a legközelebbi. A történet szereplôinek hozzáállása az eseményhez a szívem közepében van. Blanka is nagyon sokat volt orvosnál-kórházban abban az idôszakban. Voltak-e vitáitok? Hogy például milyen formája legyen Csigabiga Bélának? Alexandra: Együtt alkottunk, ötleteltünk, álmodoztunk. Nem

voltak vitáink. Ágnes: Nem tudom, hogy a történet adta-e, vagy Alexandra

fantáziája és képzelôereje hasonló az enyémhez, de Csigabiga Béla (és népes családja) pont olyan lett, ahogy magam elé képzeltem. A család amolyan olasz típusú, nagyhangú, hebrencs família, komolykodó, felelôsségtudó családfôvel, kalapban és esernyôvel...

fel bennem, hogy még többet és szebbet festhessek. Ágnes: Alexandra képei pont olyanok voltak, amiket a képze-

Ha ilyen jól megy, lesz folytatás?

letem megalkotott. Vagy még olyanabbak! Alexandra: Ági nagyon sok mesét írt Sün Petirôl és barátairól, Mi volt a legemlékezetesebb pillanat a közös munka során? Alexandra: Mindegyik az volt… Ágnes: A legelsô Sün Peti-portré volt a legemléke-

zetesebb. Amikor Alexandra az elsô mese elolvasása után leskiccelte Sün Petit. Amikor megláttam az aranyos poﬁkáját, a hosszú orrocskáját, kócos tüskéit, tudtam: ô a mi Petink! Van-e kedvenc történetetek vagy szereplôtök? Melyik az és miért?

128 oldal Officina Kiadó www.alexandra.hu

58-59_oszter_paros.indd 59

melyeknek csak az elsô csokrát fogtuk eddig össze. Azonban még nagyon sok történet van, Sün Peti még utazik, iskolás lesz, és így tovább, úgyhogy nagyon szeretnénk folytatást! Ágnes: Mindenképpen! Sün Peti történetei nem érnek véget az erdei óvodában, lassacskán majd iskolába is megy. De még csak középsô csoportos, így minden bizonnyal sok izgalmas kalandban lesz még része az óvodai évek alatt, neki és barátainak is. Sün Mama és Sün Papa, Bagoly Berci, Sün Saci, Teknôsbéka Tihamér bácsi és a többiek már várják, hogy Alexandra csodaszép illusztrációival bekerüljenek egy következô könyvbe. DOROGI SZILVIA Könyvjelzõ | 2014. március 59

2014.02.24. 7:56

A Rágcsáló Hírek jelenti Megjelent a Geronimo Stilton Magazin március–áprilisi száma! Ismerd meg a cirkusz csodálatos világát, tanulj velünk bámulatos bűvésztrükköket, barátkozz össze a levegő és a vizek artista állataival, akik bár nem madarak, mégis tudnak repülni, és derítsük ki együtt, mi is valójában a szivárvány! Ezenkívül még sok-sok érdekesség, olvasni- és megfejtenivaló, angol nyelvlecke és képregény vár rád! 44 oldal, 750 Ft (előﬁzetőknek: 600 Ft; eloﬁzetes@alexandra.hu)

Gertoilntiomno S lága Vi

Kattanj rá Geronimo Stiltonra az interneten is! Kattints a www.geronimostilton.com honlapra, és olvass, játssz, rajzolj Geronimo Stiltonnal!

Legyél te is tagja a Geronimo Stilton klubnak! Személyre szóló plasztikkártyát, ajándék Geronimo Stilton Magazint és 10% kedvezményt kapsz az Alexandra Könyváruházakban. Töltsd le a jelentkezési lapot a www.geronimostilton. com honlapról!

60 Könyvjelzõ | 2014. március

Ger_hir_konyvjelzo_2014_03_58_59.indd 2

2014.02.24. 10:05

Geronimo Stilton bemutatja Joe Carrotot! Hogy kicsoda

Joe Carrot egy nyúl. De nem akármilyen nyúl: magánnyomozó! Ügynöksége, a Carrot & Carrot a leghíresebb magánnyomozó iroda egész Tapsivárosban (naná, hiszen ez az egyetlen!). Joe Carrot azonban nemcsak nyomozó, de gondos családapa is. A történetei pedig egyszerre izgalmasak és szórakoztatóak, és tele vannak rejtélyekkel és vidámsággal.

Megjelent a Szuperho sök sorozat új kötete!

Ismerd meg a Nyuszigeteket és Tapsivárost! A Nyuszigetek különleges szigetcsoport, ahol a nyulak békében élhetnek. Öt sziget alkotja, melyek együtt egészen úgy festenek, mint egy óriási sárgarépa. A legnagyobb közülük a Nagy Répa, melyen számtalan kisebb-nagyobb város található. A Kis Répát dús növénytakaró borítja, az ősi Torzsarágó-sziget sok-sok titkot rejt, a Csicsóka-sziget napfényes, vidám hely, s mind közül a legvadregényesebb a Retek-szikla! Tapsiváros a Nagy Répa és egyben a Nyuszigetek legjelentősebb városa. Maga Hősfüles alapította személyesen. Tapsivárosban igazán nyulas, akarom mondani, nyugalmas életet élhet mindenki. Van itt mozi, színház, metró, bicikliút, kellemes zöld területek, vidámpark... s a kisnyulak nyugodtan játszhatnak akár odakint az utcán is. Nem hiszitek? Hát akkor kerekedjetek fel, és látogassatok el ide!

192 oldal 1799 Ft

Az árnyak háza

Valami bűzlik Tapsivárosban! Vajon milyen rejtegetnivalója van a híres írónak, Best Zellernek? S miért zsarolja őt a titokzatos Miszter Iksz? A rejtély megoldása a kivételes szimatú nyomozóra, Joe Carrotra vár! www.alexandra.hu

Ger_hir_konyvjelzo_2014_03_58_59.indd 3

Gonosz hasonmások próbálják tönkretenni a Szuperhősök jó hírét, és le akarják rombolni Cin Cityt! Szupercinnek, Jo-jónak és Magnumnak minden szuperképességükre szükségük lesz, hogy mindezt megakadályozzák! Könyvjelzõ | 2014. március 61

2014.02.24. 10:06

könyv±fantasztikum

Gyere velünk Skylandbe! David Carlyle: Skyland – Szigetek a szélben Világ utáni világ, harc az idôvel, a tudomány segítségével, egy új élet, egy új világ megtalálásáért. David Carlyle regénye egy sorozat elsô része, disztopikusfantasztikus mese, azaz ifjúsági fantasyregény. Íme egy kedvcsináló, valamint egy rövid részlet a hamarosan megjelenô regénybôl! Az ifjú Lorenzo apjával együtt az ismeretlen betegség pusztította erdô rengetegében kétségbeesett küzdelmet folytat az idôvel. Az ember legértékesebb kincsét keresik: a vizet. Az új világban ugyanis a vízkészletek csaknem teljesen kifogytak. A tavak, a folyók, az óceánok megszûntek létezni. Valery tizenhat éves, rendkívül okos lány, és a seijinek kasztjához tartozik: egy felsôbbrendû fajhoz. A seijinek különleges erôvel rendelkeznek, ami összetartja a dolgokat és lehetôvé teszi Skyland létezését. A lánynak nehéz élete van az Új-Oxfordi Kiképzô Intézetben, ahol rideg környezetben nevelkedik az új világ szolgálatára. Még nem sejti, hogy minden meg fog változni. Nem tudja, hogy az ô sorsa és Lorenzóé egymásba szövôdik, és életüket gyökeresen felforgatja a régi világ egy értékes dokumentumának megtalálása: a Carlyle-mappa a kulcsot jelenti Skyland titkainak megfejtéséhez. „Összepakoltak, és újra útra keltek. Ez alkalommal Lorenzo vette a hátára a kondenzátort, miközben apja futólépésben haladt: egyik szemével az iránytût figyelte, a másikkal pedig a térképet. ssal éss Fél óra elteltével a fiú felhagyott a gondolkodással a nézelôdéssel, hogy teljes figyelmével a lépteire kon-centráljon: bakancsa talpa ütemesen ütôdött a föld-bban n höz. Nehéz terhe minden mozdulatnál egyre jobban n két-belemélyedt a vállába. A kondenzátor, amiben száz liter víz volt, majdnem ötven kilót nyomott.t. Amikor a nap elérte legmagasabb pontját az égen,, José és Lorenzo kicserélték a terhüket. Az apa gyorss egrázzterepszemlét tartott a forrásvesszôvel, majd megrázta a fejét. Aztán újra rohanni kezdtek. kicsaaMindenfelé kiszáradt fák álltak, melyek kicsavarodott törzsükkel úgy néztek ki, mint az égg feléé nyújtott ujjak.

– Nézd csak! – mondta José egy közeli ágra mutatva. – Az ott még nem száradt ki teljesen. Az a fa nemrégiben pusztult el. – Gondolod, hogy ez jó jel? José hangosan felnevetett. Briga és Brego varázsszavak voltak: a Danu forrását jelentették, és egyben az ô szerencséjüket. Elkezdtek felkapaszkodni egy domboldalra. A férﬁ újra ellenôrizte az iránytûjét és a térképét. Már majdnem megérkeztek. A csúcson túl fenséges látvány tárul majd a szemük elé: víz, ameddig csak a szem ellát, s mindez csakis rájuk vár. Minden bizonnyal egy víztározó... Talán egy örökkévaló forrás. A fatörzsek között most enyhe szellô lengedezett, mely elfújta fáradtságukat. Lorenzo és José az utolsó métereket futva tették meg: egyre közelebb kerültek a csúcshoz, miközben a szél egyre hevesebben fújt. A ﬁú mohón lélegezte be a levegôt, nedvesség után szimatolva, és arra gondolt, hogy hamarosan a saját szemével fogja látni a vizet. Ez alkalommal tényleg sikerült, gondolta magában. Az utolsó kô, az utolsó bokor, és végre átjutottak a túloldalra, ahol... …az ûr várta ôket. A fákon túl egy hatalmas földrepedést láttak, és azon túl semmit; nem volt más, csak az ég és a szél, egy felhô, mely azt a hatalmas földdarabot érintette, ahol álltak. Egy földdarab, ami a levegôben lebegett, anélkül hogy valami tartotta volna. Kicsit feljebb, néhány kilométernyi távolságban egy újabb földsziget lebegett az ûrben. Ezt a földdarabot is kövek és fák borították, melyeknek gyökerei átlyukasztották a sziget alját, és a semmibe meredtek, mintha a sok ideje eltûnt földet keresnék. Odébb egy másik földdarab lebegett: egy olyan apró sziget, amin még egy embe ember sem tudott volna leülni. José elfojtott egy káromkodást, majd odalépett a szakadékle hoz, és lenézett. Alattuk nem volt semmi, abszolút s mm csak a kék ég. se semmi, Az utolsó napok menetelése közben majdnem minden olyannak tûnt, mint amilyen hajnem daná danában, a régi korban volt, amikor napokon át lehet gyalogolni a kontinensen. De azok az lehetett idôk örökre véget értek. Lo Lorenzo és apja Skylanden voltak.”

280 oldal Alexandra Kiadó

62 Könyvjelzõ | 2014. március

62-63_Skyland_fanzamo.indd 62

2014.02.24. 12:29

könyv±film

Fantazmo: húzós évkezdet Jól kezdôdött az év a Fantazmo.hu háza táján. Fantasztikus cikkek tucatja várta, hogy a fantasztikus mûveket kedvelôk felfedezzék maguknak kedvenc könyvük, filmjük, játékuk világát. Ha elmulasztotta volna, a honlap ezekhez hasonló cikkekkel várja, hogy ön is látogatást tegyen a képzelet birodalmába:

Az év legjobban várt sci-fi filmjei

Az biztos: a mozikban ez az év nem fullad unalomba. Többrészes cikksorozatunkban elôször azt jártuk körül, hogy a nagy költségvetésû, sikervárományos ﬁlmek közül melyek tûnnek a legérdekesebbnek. Lesz itt minden: lázadó majmok, folyton feltámadó katona, féreglyuk és párhuzamos világ. Aki pedig a romlatlan, álomgyármentes alkotásokra kíváncsi, az is megtalálja az ígéretes címeket a független ﬁlmekrôl szóló cikkünkben. 2014-ben is nézni fogunk, az biztos.

A tizenhárom törp életútjáról

Idén fejezôdik be a „második” Tolkien-ﬁlmtrilógia, A hobbit. Egyik cikkünk a fôszereplôk, a törpök biográﬁáját ismerteti, sok információval és nagy-nagy beleéléssel. Mert ugyan kit ne érdekelnének ezek az akaratos, engedelmességet nem tûrô lények, akik még egy hatalmas sárkánytól sem ijednek meg? Thorin társasága szeretni való, különc lényekbôl áll.

A tündérekrôl – Gondolatébresztô kezdôknek és újoncoknak

Ha már törpökrôl esett szó, a tündérek sem maradhatnak ki! A fantasy világának jól ismert szereplôi tulajdonképpen nem egy tôrôl erednek. Egy részük a kelta hiedelemvilág terméke, de vannak balkáni tündérek is, ráadásul a magyar hitvilág sem www.alexandra.hu

62-63_Skyland_fanzamo.indd 63

mentes tôlük. Érdemes elolvasni a cikket, hogy kiderüljön az is: nem minden tündér eredendôen jóságos.

Tündérmese felnôtteknek – Neil Gaiman: Csillagpor

A regény világhírû szerzôje, Neil Gaiman egyszer egyszer egy arizonai sivatagban tartott parti során kiment rágyújtani, és a városi fényektôl távol kristálytisztán látta egy hullócsillag ívét. Másszor pedig feleségével az angol vidéken kirándulva pillantott meg egy tátongó rést egy falon. A két mozzanatot Gaiman zseniálisan egybegyúrta: a tündérek és az emberek világát elválasztó fal titokzatos és sok embert vonzó képzôdmény. Pont úgy, ahogy a regény. Érdemes elolvasni, elôször a cikket, majd magát a regényt is.

Star Wars: Knights of the Old Republic

Amíg meg nem érkezik az új, hivatalos Star Wars-ﬁlm, addig mivel ütheti el az idejét a türelmetlen Csillagok háborúja-rajongó? Például a Knights of the Old Republic címû videojátékkal, amelyet az egyik legjobb Star Wars-játéknak tartanak. Népszerûségének titka (természetesen) a lebilincselô történet, a kétféle befejezés lehetôsége, amelytôl különös ízt kap ez a játék. Jedik legyünk vagy sithek? Ez a kérdés, válasszatok! De mielôtt belevágnánk, nem árt elolvasni az errôl szóló írásunkat. Könyvjelzõ | 2014. március 63

2014.02.22. 11:35

könyv±kaland

Háború föld alatt és föld felett Albert Sánchez Piñol: Pandóra Kongóban Nincs is annál nemesebb feladat, amikor egy szerencsétlen flótást kell a bitófa alól kirángatni. Esetünkben egy húszesztendôs írópalánta veti papírra a kettôs gyilkossággal vádolt csavargó, Marcus Garvey hihetetlen kalandjait. Vajon meghatja-e a vérbô sztori az esküdtszéket?

A Pandóra Kongóban az elsô világháború kitörésének évében kezdôdik, és a háború végeztével zárul. Közötte pedig egy csavaros, bravúros kalandregény kápráztat el minket, hogy újra egy ismeretlen kontinenst felfedezô csapat tagjai lehessünk. Az igazság az, hogy egyszerre két kontinens bejárásában is részt vehetünk. Fôszereplônk a regényes nevû, árvaházban felnôtt, de amúgy életvidám Thomas Thompson, aki az irodalmi Parnaszszusról álmodozik, de ehelyett kénytelen beérni ﬁlléres ponyvák négereként, azaz névtelen skriblerként, aki a más neve alatt megjelenô fércmûvet, a címbeli Pandóra Kongóbant lekörmöli. Miután fatális események következtében elveszíti agyzsibbasztó megélhetési forrását, egy Edward Norton nevû, céltudatos ügyvéd keresi meg ôt visszautasíthatatlan ajánlatával. Az üzlet lényege: fôszereplônk meglátogatja börtönében a tárgyalás elôtt álló Marcus Garvey-t, a félcigány csavargót, akit kettôs gyilkossággal vádolnak. Álljunk meg egy percre: a nevek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Edward Norton, ugye, jól ismert színész, Marcus Garvey pedig kultﬁgura: az 1940-ben elhunyt jómódú jamaikai újságíró, lapkiadó, fekete polgárjogi és nacionalista mozgalmár volt, akinek a reggaesztár Burning Spear egy egész lemezt szentelt. Piñol láthatóan játszik a nevekkel. Vissza a könyvhöz: Garvey áldozatai – Richard és William Craver, egy her-

6 Kön 64 Könyvjelzõ ö yvjelzõ | 2014. már március á ciuss

64-65_pandora.indd 64

2014.02.22. 11:37

könyv±kaland A szerzõ

ceg két fia – nemes emberek, ráadásul a kongói angol nagykövet vallomása is ellene szól, az ügy kimenetele egyértelmûnek tûnik. Az ügyvéd azonban azt szeretné, ha hôsünk a börtönben sínylôdô, magát ártatlannak valló kisember történetét megírná. Ugyanis Nortonnak nincs ideje arra, hogy kihallgassa, hiszen nagyon hosszú a vádlott elbeszélnivalója. Amikor viszont kész lesz a regény szövege, remélhetôleg ô, a védelem képviselôje is talál benne kiindulópontot, hogy megmentse védencét a hóhér kezétôl. Tommy tehát szemtôl szembe, egy hallgatag ôr kíséretében elkezdi meghallgatni a megtört Marcus történetét. Ahogy ezt teszi, mi is elmerülünk a kalandokban, amelyek 1912 nyarán történtek. Ebben az évben a hôsiessége miatt hercegi címet kiérdemelt Craver herceg két becsvágyó fia elhatározza, hogy Fekete-Afrikában próbálnak szerencsét. Forróság! Szúnyogok! Feketék! Ôserdô! – akár ez is lehetne a korabeli sajtótudósítás híre, amikor elôször partot érnek Leopoldville-ben. Marcus szegény családból származik, rangon alulisága és hányattatott sorsa hallgatag emberré teszi. Az afrikai expedícióban amolyan segéderôként vesz részt: felette helyezkednek el urai és parancsolói, a vadonba is francia pezsgôk sokaságát szállíttató Craver fivérek, akik közül is kiemelkedik az utazás tulajdonképpeni vezetôje, William. Rettenthetetlen, érzelmek nélküli figurát ismerünk meg William személyében, akitôl nem áll messze egy kis kegyetlenkedés a feketékkel. Céljai eléréséhez minden eszközt bevet, nem ismer sem istent, sem embert. Testvére, Richard már hajlamosabb a pityergésre, könynyen elfogadja, hogy nem ô az irányító. Ahogy a csapat egyre beljebb hatol a kongói ôserdôben, a felszerelést cipelô feketék közül egyre többen halnak meg az embertelen körülmények miatt. Amikor már szinte minden veszni látszik, akkor egy tisztásra érnek, és Marcus két aranykövecskét talál. Aranybánya! Szó szerint, és Williams ôrült munkára készteti fekete szolgáit. Eddig közönséges kalandregénnyel van dolgunk, igaz? Igen, de innentôl jön a fantasztikum. Egy gödröt ásnak, kimélyítik bányának, és egy szép nap hófehér bôrû, ovális koponyájú, furcsa fülû, ismeretlen nyelven beszélô ember áll meg a közelükben. Elsô szavai miatt tektonoknak nevezik el azokat a különös embereket, akik látszólag a föld alól jönnek elô, mintha ott élnének. Hamarosan háború veszi kezdetét a fönti és lenti emberek között, Marcus pedig szerelmes lesz egy Amgam nevû tekton nôbe, akit William a saját céljaira tart fogva, de aki igazából Marcus szeretôje és szerelmese lesz. 460 oldal, 3990 Ft Európa Könyvkiadó www.alexandra.hu

64-65_pandora.indd 65

Hajmeresztô kalandok sora indul el: üldözés, gyilkosság, a két hercegfiú halála, egy föld alatti, elképesztô civilizáció leírása – fôhôsünk, a történet lejegyzôje mindent megtesz, hogy az idôközben általa is megkedvelt Marcust jobb fényben tüntesse fel. Be akarja bizonyítani, hogy akirôl ír, az nem lehet gyilkos, csupán egy rossz helyen, rossz idôben lévô ember, aki végsô soron megmentette az emberiséget egy nála veszélyesebb faj támadásától. Idôközben viszont ismeretlenül is beleszeret a tejfehér bôrû asszonyba; bár sosem látta, de elragadja titokzatossága és érzékisége. Vajon hogyan ér véget kettejük, az író és a mesélô története? Sokkal szövevényesebben, mint azt elsôre gondolnánk. A Pandóra Kongóban egyszerre idézi az ifjúsági regények sodró lendületû áradását, a kalandokat, az egzotikumban történô elmerülést, az érzelmek összecsapását. Albert Sánchez Piñol mondatai elevenek és humorosak, de ahol kell, komorak is tudnak lenni. Rendkívül érzékletes környezetrajzokat ad, legyen szó akár egy szegénynegyedben álló bérházról vagy lepattant, világvégi kocsmáról. Néha talán túlságosan is elmerül a történethez nem túl szorosan hozzátartozó részletekben, de ezt is rendkívül szórakoztatóan teszi. A regény egyszerre „kolonialista” kalandregény (ezért olvassuk újra meg újra a többértelmû, de elsôdleges jelentésében ma abszolút nem szalonképes néger kifejezést), ugyanakkor a harmincas évek amerikai pulp hagyományát is folytatja, ahol a cselekvô, aktív férfi keveredik földöntúli – itt: föld alatti – kalandokba. Szinte üvölt a regény a megfilmesítés után. Az olvasó pedig nem üvölt, hanem csettintve elismeri ennek a katalán antropológusnak a briliáns technikáját: ahogy a regényt öszszeszerkesztette, ahogy a végsô nagy poént elôkészítette és levezényelte, az tanítani való. KÁNAI ANDRÁS Könyvjelzõ | 2014. március 65

2014.02.22. 11:37

háttér

alter-

egó,

avagy az emlékezés könyvei Agatha Christie: Az elefántok mindenre emlékeznek Ariadne Oliver neve a Christie-rajongóknak biztosan ismerôs. Írónô. Christie regényhôsnôje. És egyben alteregója is? Az életmû több lehetséges választ is felkínál. Az Európa Könyvkiadó most kevéssé ismert Christie-regények kiadásába fog. Az olvasó pedig nyomozni kezd.

„– Én csak egy írónô vagyok – mondta Mrs. Oliver jeges hangon. – A könyveim pedig teljes mértékig a képzeletem szüleményei. Személyesen semmit nem tudok a bûnüldözésrôl vagy a kriminológiáról, úgyhogy attól tartok, hogy semmilyen módon nem tudok a segítségére lenni.” Dehogynem tud. Igaz, nem kriminológiai szempontból segít, és nem is az ôt kérdezô erôszakos-tapintatlan hölgyön, hanem rajtunk, olvasókon. Akik éppen kézbe vesszük ezt a kevéssé ismert regényt. Az elefántok mindenre emlékeznek egyike Chris-

66 Könyvjelzõ | 2014. március

66-67_Christie.indd 66

2014.02.22. 11:38

háttér A kócos hajú Mrs. Olivert a legtöbben Agatha Christie alteregójaként tartják számon, és nem csupán amiatt, mert mindketten detektívtörténeteket írnak tie utolsóként írt regényeinek, egyúttal pedig a hetedik olyan kötet, amelyben fontos szerep jut Ariadne Oliver írónônek. A kócos hajú Mrs. Olivert a legtöbben Agatha Christie alteregójaként tartják számon, és nem csupán amiatt, mert mindketten detektívtörténeteket írnak. A valódi és a fiktív írónônek számos más közös jellemzôje is van: mindketten kedvelik az almát, a csendet és a jó ételeket, ki nem állhatják a kritikátlan rajongókat és a zsúfolt koktélpartikat, valamint mindkettejük legismertebb hôse egy-egy különc és zseniális mesterdetektív. Ariadne Oliver könyveinek Hercule Poirot-ját Sven Hjersonnak hívják. Hercule Poirot negatív lenyomata: az alacsony és pedáns belgával ellentétben a finn hórihorgas és slendrián, a folyvást sálba és nagykabátba burkolózó Poirot-val szemben Hjerson minden reggel jeges vízben fürdik – és még folytathatnánk a sort. Egyáltalán nem véletlen, hogy Agatha Christie és Ariadne Oliver ennyire hasonlítanak egymásra, miközben Poirot és Hjerson ennyire különbözik egymástól. Tulajdonképpen az sem mellékes, pontosan hol és mikor tûnik fel Ariadne Oliver az Agatha Christie-krimikben – érdemes rápillantani például a fiktív írónô alakját is tartalmazó kötetek kiadási évszámára. Nyílt kártyákkal (Cards on the Table) – 1936, Mrs. McGinty meghalt (Mrs. McGinty’s Dead) – 1952, Gyilkosvadászat (Dead Man’s Folly) – 1956, Bûbájos gyilkosok (The Pale Horse) – 1961, A harmadik lány (Third girl) – 1966, Halloween és halál (Hallowe’en Party) – 1969, Az elefántok mindenre emlékeznek (Elephants Can Remember) – 1972. A listát végignézve kézenfekvônek tûnik a következtetés, hogy Agatha Christie számára az évek folyamán egyre fontosabbá vált Ariadne Oliver figurája. Játsszunk el a gondolattal: talán az sem véletlen, hogy Mrs. Oliver az elsô megjelenésétôl számított majdnem húszévnyi szünet után az ötvenes évek elején tûnt fel újra, és a hatvanas évek második felétôl egyre gyakrabban jelent meg Christie regényeiben. Ha Christie mindenáron önmagáról szeretett volna beszélne Oliveren kívül: a Mrs. ni, adódott volna más eszköze is Ariadne McGinty halott megjelenésekor már két éve dolgozott az önéletrajzán, és a Harmadik lány kiadására be is fejezte azt. Az 1950 7-ben jelent és 1965 között írt önéletrajz végül 1977-ben ga meghagymeg, az írónô halála után – mint ô maga ta. Vajon támaszkodhatunk-e ezekre az évszámokra, kimondhatjuk-e ezek alapján azt, hogy Ariadne Oligg? És vajon ver jelenléte és az önéletrajzírás összefügg? ennek az összefüggésnek köszönhetô-ee az, hogy a szaporodtak memoár befejezte után lényegesen megszaporodtak Christie alteregójának feltûnései? án”-okat és Válaszul több eséllyel kapunk „talán”-okat eglehet, így „esetleg”-eket, mint bármi mást, de meglehet, 280 oldal, al, 2490 Ft Európa Könyvkiadó önyvkiadó www.alexandra.hu

66-67_Christie.indd 67

van ez jól. Az írói alteregók és az önéletrajzírás összefüggésérôl csak feltételezésekre szorítkozhatunk, semmi többre. Bármennyire is tudjuk azonban, hogy mindahhoz, amit az írók (szándékosan vagy szándéktalanul) elárulnak magukról a mûveikben, nincs kötelezôen szükségük egy alteregó szerepeltetésére, Az elefántok mindenre emlékeznek lapjain szokatlanul sokat megtudunk Agatha Christie-rôl. Akár még azt is mondhatnánk, hogy Agatha Christie-rôl tudjuk meg a legtöbbet, nem a bûnesetrôl vagy a nyomozásról. Kalapok, gyerekkori emlékek, húzódozás az íróvacsoráktól, a lakás különbözô helyein szétszórt noteszek: csak a díszlet részei ugyan, de idônként magánál a nyomozásnál is jelentôsebbé válnak. A legjobb, ha hagyjuk magunkat sodortatni, és nem bosszankodunk a fölöslegesnek látszó kitérôkön. Christie élete során rengeteg krimit írt, számos detektívfigurát szerepeltetett mûveiben, évtizedekre nyúlt a munkássága. Nehéz olyan elemet találni, ami minden egyes regényében elôfordul, a kései könyvek esetében viszont már könnyebb dolgunk van: ebben az idôszakban feltûnô gyakorisággal bukkan fel az emlékezés motívuma. Nem mintha korábban nem lett volna rá példa: Christie-nek mindig kedves témája volt az emlékezet megbízhatósága vagy megbízhatatlansága, például ez volt a vezérfonala már az 1942-ben megjelent Öt kismalacnak is. Nem mellékesen amúgy Az elefántok mindenre emlékeznek lapjain Poirot éppen erre az esetre gondol vissza, mikor párhuzamot keres a jelenlegire: „Poirot nem válaszolt. Visszagondolt arra az idôre, amikor arra kérték, hogy merüljön el a múltban, hogy tanulmányozzon öt embert, akik a réges-régi gyermekversre emlékeztették. Öt kismalac. Nagyon érdekes volt, és a végén elnyerte méltó jutalmát, mert kiderítette az igazságot.” (Igaz, nem ez az egyetlen korábbi Christie-regény, amire utalás esik; a Mrs. McGinty halott és a Halloween és halál jelenléte viszont sokkal könnyebben indokolható.) Az életmû utolsó szakaszának regényei viszont nem csak az emlékek megbízhatóságát vagy megbízhatatlanságát vizsgálják, hanem magára az emlék emlékezés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az elefá elefántok mindenre emlékeznek, ismerjük el, talán n nem az életmû csúcsa – korrekt és logikus, de nem kiemelkedôen izgalmas vagy érdekes det detektívregény. Helyenként túlbeszélt és szentimen szentimentális, tagadhatatlanul egy idôs írónô munkája. Egy negyven évvel fiatalabb Christie biztosan kevesebbet beszélt volna kalapokról, mûfogsor mûfogsorokról vagy öreg dadusokról. Igazi értéke viszo viszont, paradox módon, éppen ebben áll: olyan, min mint egy kopottságában is lenyûgözô szobor, a tegn tegnapok és tegnapelôttök emlékmûve. MIKLÓS ÁGNES KATA Könyvjelzõ | 2014. március 67

2014.02.22. 11:39

háttér

Terrortabló Neil Gordon A hallgatás szabálya címû könyve, amelyrôl a Könyvjelzôben már részletesen írtunk, valamint a belôle Robert Redford fôszereplésével készült ﬁlm izgalmas témát dolgoz fel. A békés polgárként élô hajdanvolt terrorista életében kísértetként jelennek meg viharos múltjának árnyai. A regényben a Weather Underground terroristacsoport egy álnéven bujkált tagjáról van szó. Gordon könyve ﬁkció, ám maga az alaptéma nem: ezernyi szállal kötôdik a valósághoz. A hatvanas-hetvenes évek egykori terroristái ma is köztünk élnek. A könyv a Cartaphilus Könyvkiadónál jelenik meg március végén.

Német ôszbôl a délszláv nyárba 2007, Koszovó és Macedónia. Nem éppen a béke szigete. Silke (szép név, a selyem simogatását juttatja eszünkbe) pszichológus, a Civil Béke-szolgálatnál dolgozik, küldetésének az etnikai konﬂiktusok elsimítását, az emberek közti bizalom kiépítését tekinti. Komolyan gondolja, ez minden, vele készült interjúból sugárzik. 1977. szeptember 5., Köln. Heinz Marcisz 42 éves gépkocsivezetô a Német Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségének elnökét fuvarozza az éppen esedékes tárgyalásra. Mit sem sejtve kanyarodik be az utcasarkon. Hirtelen babakocsit toló nô tûnik fel az autó elôtt. Heinz a fékbe tapos. Vesztére. A RAF (Rote Armée Fraktion, azaz Vörös Hadsereg Frakció) terroristacsoport emberei géppuskatüzet zúdítanak az autóra, sôt a biztosító rendôrökre is. Marcisz azonnal meghal, három rendôr is életét veszti, a védett utast, Hanns Martin Schleyert pedig elrabolják. A terv az, hogy az értékes túszt bebörtönzött RAF-tagokra cseréljék. Amikor azonban, másfél hónappal késôbb három terroristát holtan találnak cellájában, Schleyer sorsa megpecsételôdik. Holtteste egy zöld Audi csomagtartójában hever. A „német ôsz”-ként elhíresült eseménysor részesei között ismerôs, lágyan simogató névre bukkanunk: Silke Maier-Witt. A késôbbi békeharcos, aki a háború sújtotta délszláv övezetben végez jószolgálati munkát, ﬁatalon tagja volt a szélsôbalos RAF-nak. Azonban elhagyta a csoportot, az NDK-ba szökött, ahol új személyazonosságot kapott a Stasitól, és új életet kezdett. A német újraegyesítéskor bukik le. Börtönbüntetést kap, amelybôl öt évet letöltve szabadul. Ma úgy nyilatkozik, megbánta, amit tett, de akkoriban azt gondolta, az igazságért harcol. Nem mellékes: apja náci volt (egyébként Schleyer szintúgy), a szélsôbalra sodródás az apák bûneivel szembeni undor

következménye is. Az erôszakot azonban, mint eszközt – ma már elfogadhatatlannak tartja.

Amerikai Álom Milwaukee elegáns, felsô-középosztálybeli családok lakta negyedében 1942. január 12-ének fagyos éjszakáján kislány születik. A jómódú, szép és okos Bernardine élete mesésen alakul: jónevû középiskolába jár, vezérszurkolóként dobálja a baseballmeccsek szünetében a pompon-labdákat. Oszlopos tagja a Modern Tánc Klubnak és az iskolaújság szerkesztôbizottságának. Az egyetemen jogot és politikatudományt tanul, kitüntetéssel

68 Könyvjelzõ | 2014. március

68-69_hallgatas_terror.indd 68

2014.02.24. 9:33

háttér Nem sok nô mondhatja el magáról, hogy rajta van az FBI által leginkább keresett személyek top 10-es körözési listáján. végez. A jövô fényes karriert tartogat, egy férjet, aki éppen olyan jóképû, mint amennyire sikeres, továbbá szép gyerekeket, és tagságot a golfklubban. A valóság máshogy alakul: Bernardine-bôl terrorista lesz, nem is akármilyen. Nem sok nô mondhatja el magáról, hogy rajta van az FBI által leginkább keresett személyek top 10-es körözési listáján. A hatvanas évek második felében Bernardine kapcsolatba kerül a radikális Forradalmi Ifjúsági Mozgalommal és a kommunista eszmékkel. A következô állomás a Weather Underground, amelynek alapdekrétumát, mint képzett jogász, ô fogalmazza, és – késôbbi férjével együtt – ô az egyik aláíró is. Ezt az iratot az USA kormánya annak tekinti, ami valójában: hadüzenetnek. Ennek megfelelôen Bernardine immár közellenség. Radikális nézeteit jól mutatja az a nyilatkozat, amivel a sátánista Charles Manson vérengzését kommentálta. A hatvanas évek végének legnagyobb port felvert bûnügyében Manson brutálisan kivégezte a korszak ünnepelt színésznôjét, Roman Polanski feleségét, Sharon Tate-et, aki várandósságának utolsó heteiben járt. Az elborzasztó tragédia mindenkit megrázott. Bernardine így nyilatkozik errôl: „Elôször kinyírták azokat a disznókat, majd jóízûen megebédeltek, miközben a tetemek ott hevertek a szobában…befejezésképpen pedig beledöfték a villát annak a disznó Tate-nek a gyomrába! Nem semmi!” A beszéd 400 fôs tömeg elôtt hangzott el, közben Bernardine a terroristák egyezményes köszöntéseképpen villát formált az ujjaiból. Bernardine-bôl közben, a hatékonyabb rejtôzködés érdekében hol Bernardine Rae Ohrnstein, hol H.T. Smith, hol Marion Del Gado lett. Végül 1980-ban férjével együtt feladta magát. A vádak nagy részét elejtették ellenük, Bernardine végül alig egy évet ült. A kis közjáték, amit hôsnônknek a terroristaszervezetekben játszott szerepe jelentett, nem akadályozta meg, legfeljebb késleltette az Amerikai Álom beteljesülését. Bernardine-nak két gyermeke született élet- és párttársától. 1984-tôl egy patinás chicagói ügyvédi irodához kerül. 1991-tôl a Nortwestern University jogi karának professzora. Golfklub-beli tagságáról viszont nincs tudomásunk.

Aki nem hallgatott 1972 júniusában a hannoveri rendôrség érdekes hívást kapott. Fritz Rodewald, köztiszteletben álló tanár arról tájékoztatta az ügyeletes tisztet, hogy lakását épp most készül kibérelni a RAF, a csoport hírhedt alapítója, az illegalitáswww.alexandra.hu

68-69_hallgatas_terror.indd 69

ba vonult újságírónô, Ulrike Meinhof részére. A rendôrség kiszállt, és a sarki fülkében telefonáló férfiban felismerték Gerhard Müllert, a RAF tagját. Müllert letartóztatták. A legsúlyosabb vád ellene gyilkosság volt, azonban ezt ejtették. Tíz évre ítélték, de végül csak hat évet ült – nyilván annak is köszönhetôen, hogy vallomásával jelentôsen hozzájárult a RAF többi tagjának lefüleléséhez. Müller nem csak új személyazonosságot, de jókora kezdôtôkét is kapott, hogy új életet kezdhessen késôbb az USAban. 2007-ben halt meg, valószínûleg öngyilkos lett.

Nem, nem bánok semmit sem Astrid Proll a bátyja révén került a Baader-Meinhof csoportba. Bûnlajstromán bankrablástól gyújtóbombás támadásig szerepeltek cselekmények. 1971-ben letartóztatták. Gyilkossággal vádolták – pedig ebben ártatlan volt. Egészségi állapota miatt átszállították a börtönkórházba, ahonnan megszökött, és innentôl kezdve bujkált. Londonban, Robin Puttickkal kötött házassága új identitást és új esélyt jelentett neki: innentôl Anna Puttickként élt tovább. Az elvegyülést nehezítette, hogy Astrid autógépészetet tanított, és ez egy nô esetében, a hetvenes évek elejének Albionjában kissé feltûnô elfoglaltság. Lebukott. Amikor végül visszavitték Németországba, ejtették a gyilkosság vádját, de büntetésébôl még volt mit letöltenie. Astrid már szabad emberként visszatért Londonba, képszerkesztô lett egy nagy napilapnál. Albumot adott ki múltja fotós emlékeibôl. S amikor egy riportban azt kérdezték, megbánta-e a RAF-ban betöltött szerepét, határozottan válaszolt: Nem. Igaz, hozzátette: a szervezet erôszakosabbá válásával már nem értett egyet. Pár éve, a Goethe Intézet szervezésében Budapest vendége is volt.

A szökés 1940 körül a fasizálódó Olaszországban törvénytelen gyerekként születni nem volt irigylésre méltó életkezdet. Renato Curciónak alighanem egész sorsát meghatározta ez a felütés. Nehéz, küzdelmes gyermekkor, az imádott nagybácsi elvesztése (a fasiszták gyilkolták meg), küzdelmes iskolaévek. Talán ezek vezették a filozófia és a kommunista eszmék felé. Az viszont, hogy végül a radikális Brigate Rosse (Vörös Brigádok) egyik alapítója lett, három nagyon is meghatározó élménynek: vérbe fojtott utcai demonstrációknak volt köszönhetô. 1972 és 1975 között Curcio és a Vörös Brigádok számos véres merényletben vett részt. Curciót letartóztatták, de a börtönbôl felesége, Margherita igazi olasz virtussal megszöktette. Alig három hét múlva azonban Margherita egy lövöldözésben meghalt. 1976-ban Cruciót ismét bebörtönözték, és csak 1998-ban szabadult. Fanny Ardant francia színésznô szerint Curcio igazi hôs, a Vörös Brigádok története pedig mozgósító erejû és szenvedélyes. Piero Mazzola, egy, a Vörös Brigádok által meggyilkolt rendôrtiszt fia ezt egész másképp látja. KOVÁCS-COHNER RÓBERT Könyvjelzõ | 2014. március 69

2014.02.24. 9:34

háttér

A pszichében kóborló ember történetei Daniel Keyes Algernontól a terrortámadásig 30 ország, 27 nyelv, 5 millió példány – a Virágot Algernonnak címû könyv számokban. A regény, Daniel Keyes másik három történetével együtt most ismét az olvasók kezébe kerülhet új kiadásban. A pszichológus-író egyik, 2009-ben megjelent, magyarul még nem olvasható regénye, egy pszichológiai thriller is a sorozat része lesz.

„A sor háromszor körbeérte a háztömböt. Ajándékokat, virágot, édességet, leveleket hoztak, én meg csak ültem ott és arra gondoltam, úgy érzem magam, mintha rocksztár lennék” – mesélte egy tokiói dedikálásról Daniel Keyes a Locus Magazinnak 1997 júniusában. Az amerikai író 55 évvel ezelôtt vetette papírra a Virágot Algernonnak történetét – igaz, akkor még csak novellaként –, amelyet késôbb regénnyé dolgozott át, s amely világszerte ismertté és népszerûvé tette. Az írásért elôször Hugo- (a scifi mûfajának rangos elismerése), majd Nebula-díjat is kapott, regénye 5 millió példányban kelt el, 30 országban, 27 nyelven, film és musical is készült belôle, s a mai napig játsszák színházakban, Magyarországon is. A Broadway-musical színpadra állításakor – Keyes elmondása szerint – meg akarták változtatni a történet végét, de ô ezt így kommentálta: „még senkinek sem sikerült megváltoztatni ezt a befejezést, és én ennek örülök!” A történet a legkevésbé sem szorult változtatásra, amit az is bizonyít, hogy az 1968-ban készült film fôszereplôje, Cliff Robertson Oscar-díjat kapott az alakításáért. Az 1927-ben született amerikai Keyes pszichológiát és irodalmat hallgatott az egyetemen, majd a tanítás mellett – Kurt Vonneguthoz hasonlóan – sci-fi- és horrortörténeteket írt , képregényekkel foglalkozott, otthonosan mozogva ezekben a mûfajokban. 1959-ben írta meg az értelmi fogyatékos Charlie

Gordon történetét, aki egy tudományos kísérlet eredményeképpen különleges intelligenciára tesz szert, s ezzel teljesen megváltozik az élete, tapasztalása, az emberekhez való viszonya, képességeivel messze túlnô a környezetén. Végül azonban – a kísérlet korábbi alanyához, Algernonhoz, az egérhez hasonlóan – Charlie is leépül, régi önmaga lesz. A regény hatalmas siker lett, az emberi természet és psziché mélységeit megmutató, a tudományos fejlôdés és kísérletezés lehetôségének ﬁzikai és morális korlátait feszegetô írás, amely nem mellesleg egy megindító történet is vágyakról, lehetôségekrôl, félelmekrôl, szeretetrôl, elfogadásról, gyarlóságról. Persze a siker nem volt osztatlan. A regényben megjelenô szerelmi szál és a szexuális tartalmú jelenetek miatt, valamint a mentális betegségeket feszegetô – sokak számára kényes – témája okán volt olyan iskola és könyvtár, ahol betiltották. Ugyanakkor a mindenkinek – beleértve a fogyatékkal élôket – egyenlô jogokat követelô, és a hatvanas években egyre hangosabb polgárjogi mozgalmak számára páratlan muníció volt a történet. Keyes sztorija ráadásul – a hidegháborús idôszak eszelôs technológiai költései és kísérletezgetése közben – arra is ﬁgyelmeztetett, hogy a tudomány fejlôdése érdekében nem lehet feláldozni az embert. Amit talán kevesen tudnak a regényrôl, hogy az alapötlet 1945-ben fogant meg Keyes agyában, amikor a metrón ülve

70 Könyvjelzõ | 2014. március

70-71_Daniel_Keys.indd 70

2014.02.22. 10:55

háttér épp az egyetemre tartott. Az emblematikus nevet egy költôtôl, Algernon Swinburne-tôl kölcsönözte, mert rendhagyónak gondolta a keresztnevét. De ezt követôen még több mint tíz év kellett, hogy összeálljon a fejében a teljes sztori. Évekkel késôbb, 1957-ben, amikor speciális igényû gyerekekkel foglalkozott, az egyik tanítványa azt kérdezte tôle, hogy ha nagyon igyekszik, keményen tanul és év végére elég okos lesz, akkor „normál” osztályba kerülhet-e. A kérdés nyomot hagyott Keyesben, olyannyira, hogy két évvel késôbb megírta a regény alapjául szolgáló novellát. A szerkesztôje rá akarta venni, hogy happy end legyen a történet vége, Charlie megtarthassa az intelligenciáját, megnôsüljön és boldogan éljen, de az író elutasította ezt az ötletet. A rövid ideig a divatfotózással is kacérkodó, ma 86 éves író másik népszerû és hazánkban is ismert regénye Az ötödik Sally. Ebben egy többszörösen hasadt személyiségû nô történetét meséli el. Az 1980-ban írt történet hôsnôjében több személyiség is lakozik, amelyek felváltva veszik át az irányítást az asszony életében. A címadó Sally jámbor és félénk, Bella érzéki, Nola intellektuális, Derry nagyon jóindulatú, míg Jinx ijesztôen agresszív. A disszociatív személyiségzavarral küzdô nô nem érti, mi történik vele, és dr. Ash pszichiáter lesz az, aki megpróbálja a gyerekkorban meghasadt személyiség darabjait összeilleszteni, „kibékíteni”. Persze az orvosnak is megvan a maga története, tragédiába torkollott házassággal, szakmai kiégéssel. Orvos és betege is nagy feladat elôtt áll. „A radioaktív fertôzés félelmetes és szokatlanul provokatív téma, és Keyes tökéletes mesterségbeli tudással beszéli el a történetet” – így ajánlotta a Washigton Star az 1968-ban íródott Érintés címû regényt, amely 22 évvel elôzte meg Az ötödik Sallyt. A Herald Advertiser pedig azt írta: „A regény, amely könnyen egyfajta tudományos-fantasztikus thrillerré válhatott volna, valójában egy nagyon is emberi történet az érzelmek hullámzásával, és ez sokkal fontosabb aspektusa,

mint a radioaktív sugárzás.” A történet szerint egy pár, akik éppen a gyermekvállalásra készülnek, sugárfertôzöttek lesznek, ahogy szinte minden és mindenki a városban, ahol élnek. A fertôzéshez ugyanis elég csupán egy érintés. A történet azonban ennél sokkal többrôl szól. Keyes arról ír, a félelem és gyûlölet a ﬁzikai veszély mellett hogyan mérgezi és fertôzi meg a mindennapokat, a lelkeket. S ott van még a kínzó és fájdalmas kérdés is, a várt – a baleset elôtt fogant – gyermek, a vágyott szép jövô vajon milyen lesz. Közel 40 évvel késôbb Keyes pszichológai és írói jártasságával és tapasztalatával újra a jelenre reﬂektál egy izgalmas történetbe helyezve az elme és a valóság játékát. A Jóslatok az ôrültek házából (The Asylum Prophecies) címû regényét csupán néhány évvel ezelôtt, 2009-ben írta, s magyarul most jelenik meg elôször. A pszichológiai thriller mûfaját választotta a történetmeséléshez, amelyben van elmegyógyintézet, emberrablás, egy terrortámadás veszélye, s persze egy olyan fôhôs – a személyiségzavarral küzdô Raven – , aki megakadályozhatná a tragédiát. A megoldás kulcsa – vagy inkább titka – azonban az öngyilkossággal is próbálkozó lány tudatalattijában rejtôzik, ahova egy elszánt ügynök igyekszik „alászállni” és megtalálni a megoldást, miközben a lánynak is minden erejét össze kell szednie, hogy szembeszálljon fogvatartóival, akik szerint olyan tudás és információ birtokában van, amely nem kerülhet napvilágra. A személyiség, az értelem alakíthatóságának, az érzelmek forrásának intenzív kutatása, az ezzel kapcsolatos kíváncsiság és tudásvágy nem csillapodott a Virágot Algernonnak megjelenése óta. Keyes történeteinek népszerûsége abban is rejlik, hogy az ember, a humánum, a lélek, a szellem tiszteletben tartásával mesél és kalauzol az elme labirintusában. A mindenkori valóság történéseibe szôve a mindenkit foglalkoztató kérdéseket és válaszokat. KOVÁCS ANDREA

Az Alexandra Kiadónál hamarosan új kiadásban megjelenõ kötetek:

256 oldal, 3699 Ft www.alexandra.hu

70-71_Daniel_Keys.indd 71

Várható megjelenés: 2014. április eleje

320 oldal, 3699 Ft Könyvjelzõ | 2014. március 71

2014.02.24. 12:27

friss

Patkónyom a Janus-arcon Bruce Machart: A múlt sebei Családtörténet és kalandregény? Romantikus realizmus és bibliai eszkatológia? Bruce Machart könyve több mûfajt felölelô, generációs „Újvilág-szimfóniaként” szólaltatja meg az amerikai századforduló telepesnemzedékének hol harmonikus, hol diszharmonikus szólamait. Lóversenyfutás az idôvel!

A helyszín Dalton, Texas képzeletbeli városa. Az ehhez tartozó közeg természetesen az „új világ” földfoglalóinak megannyi látens ellentmondását magán viseli. A hangsúly mégsem a lappangó amerikai lelkiismeret sebein, hanem a családon belüli viszonyok sérülésein, illetve a felfeslô szerelmi szálakon van, amelyek elfojtott indulatoktól terhesek, és amelyeket a beteljesületlen vágyak szônek tovább a feloldozó (?) végkifejletig. „Senki nem választhatja meg, hogy mibe születik bele, késôbb pedig hiába szeretne megmaradni benne, ha annyi minden szaggatja és foszlatja a szálakat, melyek odakötik. Ha erôvel próbálja az ember együtt tartani a családot, kötôfékkel és kemény marokkal, mint az apjuk tette, a szálak fojtogató kötelékké válnak.” Vaclav Scala cseh farmer, miután legkisebb ﬁa születése közben elveszti feleségét, egyedül marad négy gyerekével, akiket úgymond saját lelki terhének igája alá von: a földjén dolgoztatja ôket, állatokként az eke elé fogva, megfosztva a szülôi gondviselés érzelmi szükségleteitôl. Az idôvel egyre nehezebbé váló terhet –, melyet eleinte közösen, vállvetve cipelnek – az anya hiánya mellett az egyszerre félve tisztelt és megvetett apakép elhatalmasodó árnya súlyosbítja. A legkisebb ﬁú, Karel a többiekkel együtt az istálló körül nô fel, hamar tehetséges lovas válik belôle; már tizenöt évesen különbözô versenyeken vesz részt, tovább gyarapítva a futa-

mokra fogadást kötô apa birtokait. A fordulópontot jelentô jelenetben Karel egy spanyol kereskedô lányával mérkôzik meg: elôször (és utoljára) elbukik, s ezzel elveszti apja bizalmát, illetve a lehetôséget, hogy feleségül vegye az ôt legyôzô lányt, Gracielát. Ám egy sorsdöntô éjszakára mégis elnyeri magának, mielôtt a szülôk a fogadás szerint a bátyjához adják. Bruce Machart könyve nem a szokásos értelemben vett családtörténet, hisz tulajdonképpen csak egy generáció életének eseményeit beszéli el, némi kitekintéssel az elôzményekre, középpontba helyezve az apa-ﬁú kapcsolatok, illetve a testvéri viszonyok alakulását. A néhol felfokozott romantikus stí-

72 Könyvjelzõ | 2014. március

72-73_Machart.indd 72

2014.02.22. 11:45

friss 320 oldal, 3699 Ft Alexandra Kiadó

lus inkább a kalandregények világát idézi fel, „nyomokban” viszont a vadnyugatos kalandregények hangulata is ott érezhetô a fejezetek westernízû részletein. Sôt, sokszor az lehet az érzésünk, mintha az egész szöveg egy irodalmilag feldúsított forgatókönyv lenne, az elbeszélés „vágástechnikája” és bizonyos narratív megoldásai ugyanis rendkívül filmszerûvé teszik a jeleneteket. Vannak itt a kronológiát felbontó flash back-ek és slow motion-szerû lelassított momentumok is. Az elôbbi, idôben ugráló effekt egyrészt tovább fokozza a „szinopszis” fordulatosságát, másrészt pedig elôrevetíti vagy viszszaigazolja a szereplôk cselekedeteit. Az utóbbi nem új keletû, mégis egyéni módon használt lelemény, amely egy-egy kiemelt eseményrészletbe sûríti bele a tágabban értelmezett történet viszonyrendszerének meghatározó elemeit. Ez a mozgóképes montázstechnika, valamint jelenetszervezés mindenképpen elôsegíti a befogadás zökkenômentességét, és még érzékletesebbé teszi az egyébként plasztikus leírásokat, pergô párbeszédeket. Ugyanakkor magában hordozhatja a jellemábrázolás elnagyolásának veszélyeit is. Mert bizonyos szempontból ismert körvonalak mentén, frázisszerû gesztusok által mutatkoznak be a karakterek. Persze nem arról van szó, hogy a Machart-féle elbeszéléstechnika lenyomata lenne csupán az idézett mintáknak, hiszen – a szerzô szavaival élve – nem kétdimenziós mozgókép-kovbojok vágtatnak el a szemünk elôtt, hanem „hús-vér” emberek. Inkább csak a külsôségek szintjén kelthetnek bennünk egyfajta zsánerérzetet az elbeszélô egyes kitételei (például az idealizált természetleíró betétek, vagy a szereplôk „közelképeinek” modorosnak ható rezdülései). Tulajdonképpen Bruce Machart mûfaji kísérletet tett a családés kalandregény ötvözetére, amely a filmszerû látásmóddal együtt különleges atmoszférát teremtett. Belia Anna következetes fordítói munkával adta vissza ezt az egyszerre realista és romantikus stílust, és biblikus-balladisztikus aurát.

Ló és lovasa Egy lovas, aki látszólag egyszerû összefüggésekre jött rá, amelyeket azonban ôelôtte mégsem sikerült rendszerbe foglalnia senkinek. Ha erôszakmentes kommunikációról beszélünk, akkor ember és ember közötti interakciót feltételezünk. Pedig az állatokkal való kommunikációban ugyanúgy mûködhet az erôszakmentesség, és ugyanúgy célravezetôbb, mint a tekintélyelvû, parancsoló beszéd. Monty Roberts „suttog”, azaz közvetlenül, www.alexandra.hu

72-73_Machart.indd 73

Mert az idôben felhalmozott indulatok és a be nem hegedô lelki sebek örökkévalóságával párhuzamosan folyton ott lebeg a kötet felett valamiféle eszkatológia (végsô dolgokról szóló tanítás), amelyet az egyik mottóul választott ószövetségi idézet is alátámaszt. „Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában. / Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára. / Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?” Jeremiás siralmai, 3:27-29 (Károli Gáspár fordítása) A szövegbe ágyazott evangéliumi utalások (többek közt a fejezetcímeken keresztül: Állatáldozat, Testamentumok a sárban) is a történet reményteljes „jó hírét” hangsúlyozzák, ami végül is felszabadítja a szereplôket. Holott tragédiák sorozata követi egymást, miközben az apa-fiú ellentét, a testvérviszály, a szerelmi vetélkedés, a hitvesi hûtlenség is kiélezôdik a szereplôk között. Ezen túl pedig az újgazdag telepesek, a régi, földjeiket féltô birtokosok, a haszonlesô kereskedôk és a lézengô, otthontalan vandálok egymást kizsákmányoló életmódja is kirajzolódik a regényben, egy nem túl vonzó, de bizonyos mértékben reális – és sajnos ma is aktuális – Amerika-képet vázolva fel az olvasó elôtt. Az ebbôl fakadó feszültséget kevéssé oldják fel az érzékletes tájleírások, esetleg a humoros felhangú párbeszédek, hiszen az események baljós jelenetei nem szûnnek meg visszhangozni a Jeremiás által megjósolt „idôk jeleit”. Ez a figyelemre méltó regény egy készülô sorozat elsô részeként jelent meg 2010-ben. „Mindig pattanásig feszülten, és a vágtató lovon beledôlve a levegôbe, mindig újra megremegve a remegô földön, amíg már sarkantyú sem kellene, hiszen hol volt itt sarkantyú, és a gyeplôt is elengednénk, hiszen hol volt itt gyeplô, és a tájat sima sörényû pusztának látnánk, már ló nyaka, ló feje nélkül” – írja Franz Kafka a Vágy, hogy indiánok lehessünk címû rövid prózájában, amely ugyanazt a földbôl vétetett, szétparcellázott, felszántott, sebhelyes Janus-arcot simítja el, amelyre a daltoni lóverseny farmerei megrágott dohányukat köpték, és amelyet az igába hajtott lovak patkónyoma pecsételt meg.

egyszerûen és erôszak nélkül, parancsszavak nélkül kommunikál a lovakkal. És jobban hallgatnak rá, mint bárki másra. Az 1934-es születésû amerikai lovas tizenévesen vadlovakat tanulmányozott – és itt eldôlt a sorsa. Innentôl elválaszthatatlan a négylábúaktól. Azóta dolgozott versenylovakkal, versenyzett maga is, volt bajnok westernlovas, nagy színészek dublôre a filmek lovas jeleneteiben, az Édentôl keletre címû filmben James Deant oktatta a lovaglás és a lovakkal való bánás titkaira, II. Erzsébet meghívására

PAPP MÁTÉ

a brit királyi ménessel is foglalkozott, könyveket írt és tapasztalatairól nagy cégek coaching tanfolyamain adott elô. Mit tud, amit más nem? Ez az, ami kiderül az Igazi suttogó címû memoárból, amely – bár azt hinnénk – mégsem kizárólag a lovakról szól. Amit pedig Roberts kidolgozott, az több, mint ami a mozik akciójeleneteibe való. Kommunikációs-edukációs formát, a lovakkal való együttmûködés új módozatait. És miközben életét a lovaknak szentelte, sok mindent megtanult az emberrôl is.

Könyvjelzõ | 2014. március 73

2014.02.22. 11:45

háttér Nemzetközi bestseller, több generáció meghatározó olvasmánya volt. Ady imádta, Babits nem vett róla tudomást. A Nobel-díjas lengyel író történelmi-romantikus nagyregénye kiállta-e az idô próbáját? Most új fordításban jelenik meg az Európa Könyvkiadónál.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?

Indokolatlan népszerûség vagy kortalan remekmû? Egy több mint száz évvel ezelôtt született terjedelmes regény, ami korabeli olvasók millióinak nyújtott felejthetetlen élményt, képes-e a 21. század elején is olyan elementáris hatást gyakorolni ránk, mint a megjelenése idején? Az 1846-ban született Henryk Sienkiewicz az 1860-as évek végén kezdett el publikálni, majd az 1880-as években a történelmi regények felé fordult érdeklôdése. Az évtized során írta meg a 17. századi Lengyelországban játszódó történelmi trilógiáját (Tûzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag), a három regény kirobbanó sikerének köszönhetôen pedig a legnépszerûbb kortárs lengyel szerzô lett. Diadalmenete ezzel azonban még korántsem ért véget. 1895 februárjában vetette papírra a Quo vadis? elsô fejezeteit, a regény megírását pedig alig több mint egy évvel késôbb, 1896 márciusában fejezte be. A könyv még ugyanabban az évben napvilágot látott.

A Nero római császár uralkodása idején játszódó megrendítô szerelmes-vallásos történettel rövidesen olyan világsikert ért el, amit nem sok korabeli szerzô mondhatott el magáról. A tolakodó rajongók és újságírók miatt például gyakran kényszerült inkognitóban utazni. A regényt az elkövetkezô évek során több mint 50 nyelvre fordították le, és ahol csak kiadták, ott azonnal meghódította az olvasókat. Az Amerikai Egyesült Államokban például a megjelenését követô másfél év alatt 600 ezer példányt adtak el belôle, az angol nyelvû kiadásokból pedig összesen több mint egymillió darab fogyott el. A könyv népszerûségérôl talán még ennél is többet elárul az a meghökkentô tény, hogy Franciaországban a Grand Prix de Paris nevezetû lóversenyen a lovakat a regény szereplôi után nevezték el. A Quo vadis? után további történelmi regényekkel (Keresztes lovagok, A dicsôség mezején) öregbítette hírnevét, utolsó könyve

74 Könyvjelzõ | 2014. március

74-75_Sienkieweicz.indd 74

2014.02.22. 11:47

háttér pedig az ifjúsági irodalom egyik felejthetetlen gyöngyszeme worthyig.” Napjaink elismert József Attila-kutatója, Tverdota lett: a Sivatagon és vadonban négy évvel a halála elôtt, 1912-ben György egy 2005-ös Kosztolányi Dezsôrôl írt tanulmányában jelent meg. Habár a köztudatban úgy terjedt el, hogy az 1905-ös jegyzi meg a szerinte „nagyon, sôt, indokolatlanul népszerû” irodalmi Nobel-díjat a Quo vadis? címû regényért vehette át, ez regényrôl, hogy Kosztolányi is „eléggé középszerû írásmûnek” részben tévedés, hiszen bár neve valóban összeforrt nagy ívû tartotta. fômûvével, a díjat odaítélô bizottság Teljesen érthetô, ha a cinikus hozsohasem egy konkrét mûvet jutalmaz záállású olvasókat esetleg zavarja a re…a Rolling Stone magazin a legrangosabb irodalmi elismeréssel. gény túlfûtött érzelmessége és vallásos Indoklásuk szerint Henryk Sienkiehiszen a Quo vadis?-ban Sienfebruári címlapfotóján ennek áhítata, wicz „kiemelkedô prózaírói érdemei” kiewicz valóban nagy átéléssel ábrámiatt kapta meg a világon ötödikként zolja Marcus Vinicius emberfeletti a regénynek kellett volna és elsô lengyel íróként a Nobel-díjat. fizikai és lélektani küzdelmét, amit Az odaítéléskor tehát korábbi regéFerenc pápa kezében lennie. gyönyörû szerelme, Lygia meghódínyei is sokat nyomtak a latba, már tásáért, majd megmentéséért vív. De csak azért is, mert még rajongói között sokkal többrôl van itt szó puszta rois akadtak sokan, akik úgy vélték, hogy nemzetközi siker ide mantikus és hatásvadász könnyfacsarásnál, mert a római vagy oda, de a Quo vadis? korántsem tartozik a legszínvonala- patrícius kettejük szerelmének beteljesüléséért folytatott sabb mûvei közé. eposzi harcának stációit Sienkiewicz magával ragadó móA hazai, ma már klasszikusként számon tartott 20. szá- don fonja össze a keresztény vallás elterjesztése érdekében zadi írók és költôk közül sem mindenki volt lenyûgözve a vívott isteni küldetés tragikus fejezetével. Ennek a miszregénytôl. Elsô tisztelôi között találjuk Ady Endrét, aki 1901 sziónak Krisztus halála után Péter és Pál apostolok voltak júniusában túlcsorduló rajongással és kíméletlen csipkelôdés a fáklyavivôi, akiknek munkálkodását az ôrült Nero által közepette méltatja a „nagy lengyel poéta könyvét, melynek elôidézett keresztényüldözés sem akadályozhatta meg. Erre gyönyörû dicsôsége sóvár vággyal, gyermekes ambícióval tölti utal a regény címe is: az apokrif iratban fennmaradt törtéel ama koravén magyar íróbácsikat is, kik a könyvírást csacsi- net szerint Péter apostol Rómából menekülve a Via Appián ságnak tartják, s a lapoknak is a hirdetésrovatára kíváncsiak Jézussal találkozott, aki csak annyit kérdezett tôle: Quo vaelôször.” Ady nem tudott a regénnyel betelni, mert mint írja, dis, Domine?, vagyis Hová mész, Uram? „a lengyel csodát mívelt. Megfogott mindnyájunkat. (…) Mind A regénynek ez a két szála kétségkívül kimeríti a már-már gyönyörködhetünk a Quo vadis gyönyörûségeiben, s mind vi- fullasztó érzelmi magasztosság kritériumát, de Sienkiewicz tázunk róluk. Kikinek megvan a kedvelt alakja a mesébôl, és fôhôse megtérésének megrendítô történetét pattanásig feszült kikinek a maga kommentárja. Egyben egyek vagyunk: a rég izgalmakkal és más felejthetetlen epizódokkal színesíti, miköznem érzett naiv elragadtatásban. (…) Olyan szép könyv, olyan ben lendületes tempójával magával sodorja az olvasóit. Gondolnagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve...” junk csak a lángoló Róma kaotikus zûrzavarára vagy a vadállaNyugatos kollégái azonban már egyáltalán nem fogták visz- tok elé vetett keresztények torokszorító vértanúhalálára. Arról sza magukat, amikor kritizálni kellett a mûvet. Ignotus például nem is beszélve, hogy a hihetetlen kalandokban bôvelkedô Bernhard Kellermann Az alagút címû regényérôl 1913-ban írt alkotás tobzódik az emlékezetes mellékszereplôkben. Az recenziójának végén mondja ki a megsemmisítô konklúziót: „A egyre elborultabbá váló Nero jellemrajza és az ôt körülvevô Tunnel igen rossz könyv – majdnem olyan rossz könyv, mint a talpnyalók alakoskodásának leleplezése egyszerre borzasztó és Quo Vadis?...”. Fenyô Miksa 1922-ben Kosztolányi Dezsô Nero, felettébb szórakoztató, a szélhámos görög, Chilon Chilonides a véres költô címû regényét dicséri úgy, hogy szembeállítja a Quo vakmerô manôverei már önmagukban kitennének egy izgalvadis? általa zavarónak vélt hibáival: „Összevetettem Kosztolá- mas regényt, Lygia elkötelezett rabszolgája, Ursus pedig egy nyi regényét Sienkiewicz Quo vadis?-ával: mennyi melodráma olyan mutatvánnyal nyûgözi le az arénában összegyûlt vérebben, mennyi kosztûm, mennyi kulissza; a szomjas népet, mely több mint lélegzetelállító. retorika szabályai szerint megfogalmazott róA terjedelem se ijesszen el senkit, a könyv mai és keresztény erényeknek milyen nemes beszippantja azokat, akik belevágnak, most pemozimérkôzése, csaknem Ohnet tógában.” dig tényleg nem éri meg habozni, hiszen a régi Babits Mihály pedig még arra sem vette a fáMészáros István-féle mûfordítás nehézkesséradságot, hogy megfogalmazza, szerinte miért gét sikeresen kiküszöbölte Murányi Beatrix rossz Sienkiewicz regénye, egész egyszerûen új, korszerû tolmácsolása. S ha egyetlen docsak kihagyta Az európai irodalom történetébôl. loggal kellene hatásosan érzékeltetnünk, hogy Döntését pedig könyve végén tömören meg pontosan milyen könyv is a Quo vadis?, akkor is indokolta: „Mellôztem a divat által idôrôl azt mondanánk, hogy a Rolling Stone magaidôre fölkapott írókat is, Sienkiewicztôl Galszin februári címlapfotóján ennek a regénynek kellett volna Ferenc pápa kezében lennie. 748 oldal, 3990 Ft BAJTAI ANDRÁS Európa Könyvkiadó www.alexandra.hu

74-75_Sienkieweicz.indd 75

Könyvjelzõ | 2014. március 75

2014.02.22. 11:47

személyesen

Nem hagy

hidegen Elvis Peeters: Közöd? Komoly sikereket aratott eddig holland nyelvterületen, pedig korántsem könnyû olvasmány, sôt. Durvasága, olykor már-már elviselhetetlenül naturális, összességében mégsem öncélú jelenetei mögött azonban a mai nyugati társadalmak kôkemény kritikája rejlik. A flamand Elvis Peeters regénye az Európa Könyvkiadónál jelenik meg. – A fordító, Wekerle Szabolcs írása.

„Egy társadalom olyan könyveket kap, amilyeneket megérdemel” – írta Peeters 2009-ben megjelent Közöd? címû könyvének egyik kritikusa. Ha ez igaz, nagy baj lehet Flandriában. A Közöd? nyolc kamasz – négy lány és négy ﬁú – története, akik a felnôttek világától elkülönülten, zárt klubot alkotva élik mindennapjaikat. A helyszín egy belgiumi falu, melynek szélén áll egy elfeledett csûr. Hôseink ide vonulnak vissza, hogy felfedezzék magukat – és egymást. Eleinte ártatlannak tûnô kis játékaik egyre durvábbá válnak, egyikük bele is hal egy roszszul sikerült poénba, ám a többieket ez sem téríti észre. Szexuális felfedezô kalandjaiktól egyenes út vezet a prostitúcióig és a bûnözésig, mind vadabbá váló, a világ megismerésére irányuló kísérletezéseik egyre gátlástalanabbá teszik ôket. A ﬁatalok feszegetik a határokat, elmennek a falig, és még tovább. A Közöd? durva és hatásos látlelet a mai nyugati társadalmakról. A szerzô – pontosabban: szerzôk, hiszen Peeters – eredeti

76 Könyvjelzõ | 2014. március

76-77_kozod.indd 76

2014.02.22. 11:48

személyesen „Legalább négyszer a sarokba vágtam olvasás közben” – írta a Közöd? egyik elragadtatott holland kritikusa, miután végzett a könyvvel. nevén: Jos Verlooy – feleségével, Nicole van Baellel közösen jegyzi a mûvet – „civilben” punkzenész, többek közt az Aroma di Amore és a Bange konijnen (Gyáva nyulak) zenekar oszlopos tagja, egyébiránt pedig elôszót írt a Kommunista kiáltvány nemrég megjelent új, flamand fordításához. Így talán nem is csoda, hogy elsôsorban társadalomtudományi szempontból közelít a kérdéshez. „A könyvben szereplô személyek fiatalok, akik látják, a felnôttek hogyan rendezik be az életüket, hogyan intézik az ügyeiket – nyilatkozta Peeters a Közöd?-rôl. – Nem tesznek mást, mint hogy azt, amit látnak, megvalósítják a saját életükben is. Ezek a fiatalok pontosan értik, hogy a mai világban minden eladó, és hogy mindent a kereslet és a kínálat törvényei határoznak meg. Ebbôl indulnak ki, és közben nem kötnek kompromisszumot.” Kamaszaink egy percig sem gondolkodnak azon, hogy az, amit tesznek, erkölcsös-e vagy sem. Csak cselekszenek, és miközben gúnyt ûznek a felnôttek világából, remekül ki is használják azt. A könyvnek azonban van egy másik olvasata is. Amikor a kiadó megbízott a fordítással, épp túl voltam a Kanadában élô, magyar származású szerzô, dr. Máté Gábor Hold on to your kids (Ragaszkodj a gyerekeidhez) címû mûvének olvasásán. A magyarul még nem olvasható könyv meggyôzôen mutatja be, a modern országokban hogyan különül el a felnôtt- és a gyerektársadalom, hogyan veszíti el korábban természetes kapcsolódási pontjait a felnôttek és a gyerekek világa. Az elsôsorban észak-amerikai tapasztalatokra épülô könyv szerint egy mai gyerek nem a szüleitôl (akik megállás nélkül dolgoznak), a nagyszüleitôl (akik általában több száz mérföldnyire élnek), s nem is a tanáraitól (akiket ma már korántsem szokás feltétel nélkül tisztelni), hanem, jobb híján, a kortársaitól tanulja meg mindazt, amit pedig csak a felnôttek taníthatnának meg neki. Márpedig egy gyerek szükségszerûen éretlen ahhoz, hogy ezeket a dolgokat – az erkölcs, a szexualitás, a világhoz való viszonyulás alapjait – árnyaltan értse meg, pláne, hogy még „tanítsa” is. Mindez jól megmutatkozik a számítógépes játékok egyre pusztítóbb brutalitásában, a gyerekek egymás közti kegyetlenségének növekedésében (gondoljunk csak az iskolai, a virtuális világban is folytatódó, nemegyszer öngyilkossággal végzôdô kiközösítésekre, amelyekre a felnôtteknek lényegében semmilyen rálátásuk nincs), a fiatalok szexualitáshoz fûzôdô viszonyának megváltozásában. Ez a folyamat, figyelmeztet Máté Gábor, a fejlett nyugati világ minden országában tetten érhetô, és komoly – társadalmi, sôt idôvel gazdasági – veszélyeket rejt magában. www.alexandra.hu

76-77_kozod.indd 77

Számomra a Közöd? legalább annyira szól errôl a jelenségrôl, mint arról, hogy ma minden eladó, és hogy az elkényelmesedett, kapzsi és opportunista nyugati világ a vesztébe rohan. Azzal azonban maradéktalanul egyetértek, amit a regény szerzôje így fogalmazott meg egy interjúban: „Magunk sem voltunk biztosak benne, hogy ki merjük-e adni ezt a könyvet: még mi is megijedtünk a benne szereplôk totális erkölcstelenségén. De aztán megnyugtattuk magunkat: végül is azt tettük, ami az író dolga, vagyis irodalommá gyúrtuk a társadalom, a környezetünk által felkínált témát. Hogy a végeredmény sokkoló lett? Kétségtelen. De hát itt élünk, nem pedig valami távoli, békés szigeten.” A Közöd? valóban bôvelkedik a megdöbbentô, néhol olvasót próbáló jelenetekben. Miközben a legdurvábbakat fordítottam – például az egyik, véletlenül teherbe esett szereplôn a többiek által kivitelezett, szakszerûnek korántsem mondható magzatelhajtásról szóló részt –, magam is elgondolkodtam, nem túlzás-e ez. Végül arra jutottam, hogy a fô kérdés mégiscsak az, egy szöveg öncélú-e, vagy a rémisztô részek csupán hatásos eszközök, amelyek hozzátesznek az egészhez. Peeters könyvében, dacára némelyik, már-már elviselhetetlenül naturális részletnek, utóbbiról van szó. A Közöd? nem hagy nyugodni – sem olvasás közben, sem utána. Elgondolkodtató, súlyos témafelvetéséhez illôen súlyos könyv. Miközben egy pillanatig sem unalmas: elsô verzióját a szerzôpáros napok alatt, egyetlen lendülettel írta meg, és késôbb is csak apróbb javításokat végeztek rajta. Ez a lendület érzôdik is a szövegen, amelyet – és ez itt nem puszta közhely – tényleg nem lehet letenni. Ami pedig a durva és pornográf jeleneteket illeti: Peetersék állítják, hogy ezek, vagy ezekhez hasonlók a valóságban is megestek, igaz, nem mind Flandriában, egy átlagosnál is átlagosabb vidéki településen, átlagos ﬁatalok között, hanem Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Olasz- és Oroszországban, Lengyelországban. Ezekbôl gyúrták össze ezt a tömény elegyet, amely, mondják, sok helyen még enyhébb is, mint a valóság. „Legalább négyszer a sarokba vágtam olvasás közben” – írta a Közöd? egyik elragadtatott holland kritikusa, miután végzett a könyvvel. Elvis Peeters regényének egyik legnagyobb erénye épp az, hogy senkit sem hagy hidegen. Vagy két tucat holland nyelvû könyv fordítójaként én sem nagyon találkoztam még hasonlóan hatásos szöveggel. Szívbôl drukkolok a Közöd?-nek, hogy nálunk is megtegye a maga hatását. A szerzõ, Elvis Peeters Könyvjelzõ | 2014. március 77

2014.02.22. 11:48

zene

KISCSILLAG Vannak, akik szerint Lovasi András csak azért függesztette fel a létezô Kispál és a Borz-ot, hogy megcsinálhassa a tökéletes Kispál és a Borz-ot. Azaz a Kiscsillagot. Szerintünk errôl szó sincs. De az biztos, hogy a fejében élô „zenekareszmény” megvalósításához most igazán közel került! Március elején jön a Kiscsillag legújabb és – a srácok ígérete szerint – legjobb albuma, a Szeles.s. r, Sokszínû, mégis egybefüggô dalfüzér, amelyben kevesebb a felhôtlen ikergi-itáros rakenrollozás, és több az erôs, tömörr úl dal. Jól van ez így, hiszen negyvenen túl n. mégiscsak az érettebb dalok állnak jobban. A Szeles elkészítése közben bátrabb lett a zenekar: olyan hangszerelési ötleteket is ovállaltak, amik a zenekar eddigi, megszokott megszólalásától olykor távol esnek. öTavaly ôsszel kezdôdött a munka Töri visházi Ambrus producerrel (egykori rAmorf Ördögök, majd Erik Sumo, Péter-

fy Bori), és maga a munkafolyamat amúgy nagyon hasonló volt a korábbi lemezekéhez, de Ambrus személyisége, ízlése is benne van abban, ahogy egy-egy dal számos verziója a stúdióban kialakult, és ahogy elnyerte végleges állapotát. „Talán ez a munkánk hasonlít a legjobban ahhoz, amit anno elképzeltem, hogy milyen zenét kéne csinálnom majd egysz szer” – kommentálta Lovasi András, és a ti tipikus „lovasis” mondat azért jelez valamit a abból, hogy itt egy fontos munka született. Ó Ózdi Rezsô basszusgitáros egyértelmûen f fogalmaz: „Kitágítani a Kiscsillag horizontj és megcsinálni 2014 legjobb lemezét, ját, e volt a cél, és az elsô biztos sikerült, a ez t többit meglátjuk!” A srácok nem is vacak kolnak sokat: lemezbemutató koncert m március 7–8-án, a budapesti A38 Hajón. M is mondhatnánk? Jó szelet! A Szeles Mit le lendületével ugyanis még egy állóhajó is re repülni kezd!

78 Könyvjelzõ | 2014. március

78-79_CD_DVD.indd 78

2014.02.22. 11:50

zene

A legnagyobbak között van, ez nem lehet vitás. És életmûve egy jelentôs darabját képezik a – minden irónia nélkül – szívhez szóló dalok. Sinatra, With Love címmel jelent meg az a tizenhat számot tartalmazó válogatás, amely Frank Sinatra legromantikusabb dalait gyûjtötte össze, és tökéletes ajándék lehet bármikor, bárkinek, akit szeretünk. Közben azért zene ez a javából! Többek között olyan Cole Porter-klasszikusok kerültek rá, mint a From This Moment On, az I Love You és a Just One Of Those Things. De megtaláljuk a válogatáson Gershwintôl a Love Is Here To Stay-t és az It Could Happen To You-t is. Ráadásul még a Harry és Sally címû ﬁlmben felcsendülô My Foolish Heart és az It Had To Be You is meghallgatható a lemezen.

DAL,

SZERELEM, SATÖBBI Fantasztikus évet zárt 2013-ban Andre Rieu. Rengeteg telt házas koncertet és számtalan eladott albumot tudhat maga mögött, ám alig, hogy belekezdtünk az új évbe, máris megjelenik elsô 2014-es kiadványa a Love Letters. Ezen az érzelmekkel teli albumon tizenöt szerelmes dal található a Keringôkirály elôadásában. Többek között olyan klasszikusok, mint a Blue Spanish Eyes, a My Heart Will Go On, a Strangers In Paradise vagy olyan klaszszikusok, mint a Keresztapa és a Rómeó és Júlia érzelmeket kavaró, grandiózus ﬁlmzenéi..

www.alexandra.hu

78-79_CD_DVD.indd 79

Könyvjelzõ | 2014. március 79

2014.02.22. 11:50

könyv±film

HATÁRIDÔNAPLÓK

30% KEDVEZMÉNY

AZ AKCIÓ KIZÁRÓLAG A MOLESKINE 2014-ES HATÁRIDŐNAPLÓIRA ÉRVÉNYES 2014. MÁRCIUS 1-TŐL A KÉSZLET EREJÉIG AZ ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZAKBAN ÉS A WWW.ALEXANDRA.HU WEBÁRUHÁZBAN

80 Könyvjelzõ | 2014. március

80-81_Moleskin_melissa.indd 80

2014.02.22. 11:53

könyv±film k önyv±ffilm

Az Alexandra most minden eddiginél szélesebb választékban kínálja az elmúlt negyed évszázad alatt elismert játékfejlesztővé vált amerikai Melissa & Doug termékeit. A számos díjat nyert, kiemelkedően jó minőségű, innovatív és készségfejlesztő játékok között minden korosztály talál magának megfelelőt.

www.alexandra.hu www w ww ww.a .al alle a exa ex xa xandr andr nd drra d a..h a.h .hu

80-81_Moleskin_melissa.indd 81

Könyvjelzõ Kön K Kö ö ön ny yv yvj vjjjelz v ellz e elz llzõ zõ | 20 2 201 2014. 01 0 14. 4. m má már március árrcciu á ciiiu us 81 81

2014.02.22. 11:53

Fûszerezzük meg életünket! 100 fûszer és 100 fûszernövény Fokhagyma, fahéj, gyömbér, kamilla – hogy csak néhányat említsünk a kétszáz fûszernövénybôl, amelynek gyógyhatása a konyhánkban is érvényesülhet. Két 100-100 darabból álló kártyacsomag könnyíti a tájékozódást a kedvezô élelmi értékkel rendelkezô vadon termô és kerti növények között.

A kártyákon található fûszergyûjtemények a teljes évkört lefedik: a friss tavaszi hajtások felhasználásától a karácsonyi sütemények fûszerezésén át a különbözô sók alkalmazásáig sok hasznos információt tartalmaznak. A számozott lapokon megtalálható a növény színes fotója, magyar és latin neve, valamint egy rövid leírás: a származási hely, ismertetôjegyek és gyakorlati tudnivalók a felhasználásáról. A 100 fûszer csomagban inkább a fûszerként, gyógynövényként is használható egzotikus magvakat, gumókat és terméseket találjuk, a 100 fûszernövény lapjai között pedig inkább a vadon élô és kertben is termeszthetô virágos herbákat, a lándzsás útifûtôl a kakukkfüvön át az oly népszerû medvehagymáig.

Akhilleusz és Ophélia is kedvelte A közismert hagyma, fokhagyma és metélôhagyma mellett kevésbé ismert fûszernövényekhez is kapunk alkalmazási tanácsokat. Néhány különös gyógynövénynévre is felﬁgyelhet az olvasó. A galambvirág meg a ruta például egyenesen Shakespeare Hamletjébôl ismerôs. Ophélia mondja utolsó jelenetében: „Nesze, neked ánis meg galambvirág; neked ihol a ruta…” Nem véletlen, hogy Ophélia jó barátságban volt a rutával: a franciák „a szép lányka növényének” nevezik. Elsôsorban tömény

italok ízesítésére szolgál, kesernyés aromáját például az olasz grappában érezhetjük. Az elnevezések kultúrtörténeti hátterét példázza a közönséges cickafark, amelynek latin neve Akhilleuszra utal (Achillea millefolium). A hagyomány szerint sebeit a gyulladáscsökkentô hatású cickafarkkal gyógyították.

Közönséges cickafark (Achillea millefolium)

Virágevôknek Ki gondolná, hogy egy tavaszi túrán szedett kankalinból nem csak a vázába, de a tányérra is juthat: levelei alkalmasak salátákba és húsok töltelékeibe, virágai jók lekvárok ízesítésére. A gyökerébôl készült tea köhögés esetén segít. Vagy például itt van a muskátli: bár elsôsorban a teraszokat és a virágágyásokat díszíti, illatos variánsának aromái olyan sokoldalúak, mint a fajai, egyesek citromillatot és szerecsendiós jegyeket hordoznak, mások íze rózsára és mentára emlékeztet. Friss-gyümölcsös levelei emelik a saláták, szószok, öntetek és egytálételek ízét. Alkalmasak édes ételek, fagylalt, ízesített ecet és teák készítésére is. Egyre inkább divat a szép virágok felhasználása, mint

82 Könyvjelzõ | 2014. március

80-81_fuszernovenyek.indd 82

2014.02.24. 8:05

például a körömvirág. Bôségesen tartalmaz illóolajokat és gyantákat. Finomra vágva a kissé kesernyés, édeskés ízû virágok lágy-aromás ízt kölcsönöznek az omlettnek, a friss sajtoknak, szuﬂéknak és salátatálaknak. Az egész virágzatot vagy csak a Körömvirág szirmokat használhatjuk friss nyári salátákhoz is. A napraforgó, új oldaláról mutatkozik be: magjain kívül rügyeit is fogyaszthatjuk, az articsókához hasonlóan lehet elkészíteni. Még egy tetszetôs virág, a sarkantyúka, melynek virágait pácolva salátákhoz adják, ki nem nyílt rügyeit pedig ecetben teszik el. Ez utóbbi a kapribogyót helyettesíti. A tavaszi virágokkal kapcsolatban említsük meg, hogy Viktória királynô idején Angliában divat volt kandírozott ibolyát nassolni. A virágevôk másik nagy kedvence a bodzavirág. Tányérja, egészben, tésztában kisütve és porcukorral megszórva kitûnô desszert.

Zöld saláták, zöld italok Sok gyógynövény ﬁatal hajtásait használhatjuk fel salátákhoz. Egyes vidékeken húsvét elôtt, zöldcsütörtökön készítik az úgynevezett szántóföldi salátát, mert a növényekben kora tavasszal aktívan jelenlévô anyagok serkentik a szervezet anyagcserefolyamatait. A következô növények hasznosak: zsázsa, gyermekláncfû, csalán, fejes saláta, cickafark, lándzsás útifû. Ez utóbbiból, csalánból és a pitypang apróra vágott gyökerébôl fûszerlevest készíthetünk. Bôven találunk a növények között a tavaszi salaktalanító kúrákhoz való friss zöldeket, amiket egyszerûen bedobunk a mixerbe, és máris ihatjuk a vitamindús zöld levet. Ilyen a kövér porcsin (portulák) is, amelyet ezenkívül salátában cukorborsóval, hónapos retekkel és uborkával vagy apróra vágva túrós ételek dúsításához adhatunk.

Italok alapanyagai A római kamilla tea formájában bevethetô emésztési panaszok és étvágytalanság esetén, ugyanakkor a friss virágzatokat aperitifek ízesítésére használhatjuk fel. A szagos müge aromája egyedülálló azzal együtt, hogy emiatt szinte csak édes ételekhez alkalmas. Feltûnô formájú, nem lehet összetéveszteni mérgezô ütt kedvelt szagos mügés, illetve mánövényekkel. A mindenütt énnyel illatosítják hagyományosan – jusi bólé mellett a növénnyel zöld szirup formájában – a Berliner Weisse sört és a pudingot.

100 fûszernövény 100 oldal, 1999 Ft. Alexandra Kiadó www.alexandra.hu

80-81_fuszernovenyek.indd 83

Szirupban eltéve kiváló aromának számít sokféle desszerthez, például sörbethez. Ugyanakkor egyszerûen ízesíthetjük vele a tejszínhabot, és eperhez, epres süteményhez kínálhatjuk. Az édesgyökeret számos édességben, valamint az íz javítása miatt néhány sörfajtában (porter és ale), üdítôitalokban, teákban, de gyógynövénylikôrökben és dohánytermékekben is felhasználják.

Egzotikus fûszerek A különbözô népek konyháival egyre ismertebbek lesznek a távoli tájak fûszerei, mint például a Cayennebors vagy chili. Míg Európában a csípôs paprikák sokáig a fekete bors árnyékában léteztek, az ázsiai konyCayenne bors hában igen rövid idô alatt alapvetô fûszerré váltak. A koriander durvára ôrölve kellemesen egészíti ki a mézeskalács és más sütemények fûszeres ízét. Hasonlóan jól illik sültekhez, bárányhoz, marhahúshoz és a vadhúsokhoz, de a halhoz is. A koriander magjai ezenkívül megtalálhatók az uborka és a cékla befôzôlevében is. Frissen felvágott leveleivel Indiában sokféle curryt és chutney-t fûszereznek. A curry fûszerkeverékben egyébként a koriander az egyik fô alkotóelem. A wasabira, mint kultúrnövényre az elsô utalások a X. századból származnak, ekkor Japánban már alkalmazták gyógyító célzattal. Ma az egész növényt használják a konyhában, gyökerét, illetve annak kivonatait pedig gyógyszerészeti termékekben. Európában kevésbé ismert a gyümölcsös ízû tamarinduszpép, az ázsiai, indiai és karibi konyha chutney-k, curryk, egytálételek, levesek és édes fogások fûszerezésére használja. Édes-savanyú íze igen jól illik a szárnyasételekhez és a halhoz. Frissítô aromáját ezenkívül nagyra becsülik teákban és más italokban. A kerti kakukkfû itthon is közkedvelt, adják frissen vagy szárítva zsíros ételekhez, mert étvágygerjesztô, és segíti az emésztést. Szinte minden húsféléhez jól illik, legyen az párolt vagy sült, de a halakkal, szószokkal és páclevekkel is jól harmonizál. A kakukkfû nem hiányozhat a májas hurkából és a májgombócból, még kevésbé a pizzáról, a lasagnéból vagy ravioliból. A gyömbér eredetileg Délkelet-Ázsiából származik, és Indián keresztül került Európába. Az ázsiai konyha szívesen használja, amellett, számos gyógyhatása mellett, a fogásoknak visszafogottan csípôs ízt ad. SZEPESI DÓRA SZE

100 fûszer 100 oldal, 19 1999 Ft. Alexandra K Kiadó

Könyvjelzõ | 2014 2014. március 83

2014.02.24. 8:05

személyesen

Végre foglalkozhatsz magaddal! Randevú Lakatos Márkkal az új Te & Én címû könyvében g y em z

nel k,

Azt hiszem, Márk miattam lett stylist. Akkoriban még az édesanyám is azt kérdezgette tôlem, hogy tulajdonképpen mit is jelent a kifejezés? Mivel is töltöm az idôtt az egyetem mellett, és mivel keresek pénzt? Öltöztetek? Valami olyasmi. Fogjuk rá. Márk egyszer és mindenkorra megismertette ezeket a „háttérszereplôket” Magyarországgal úgy, hogy beállt a Jupiter lámpák fényébe. Maróy Krisztina, a GLAMOUR magazin és a glamouronline.hu fôszerkesztôjének írása.

Az, ami a külsôségekkel volt kapcsolatos, fogalmazzunk azzunk úgy vig. Stílusos ﬁnoman, hogy itthon zárójelbe volt téve, úgy 45 évig. embert, egyedi stílust, amit ruhákkal, öltözékekkel fejeztek ki, ivatmagazinemigen láttunk élôben, csak a messzirôl érkezô divatmagazios stílusbibnokban, a Vogue-ban, a Rendezvous-ban és a hasznos ntát és meg liában, a Burdában. Utóbbiból kivettük a szabásmintát is varrtuk belôle a szuper cuccokat. Bámulhatott az egész váködés körül. ros! Nem is értették, minek is ez a felhajtás az öltözködés n járt. Sajnos Sokkal egyszerûbb volt, ha mindenki ugyanabban ek gyerekeinéha úgy tûnik, ez az automatizmus még a gyerekek re is átöröklôdött. kori, sajnos Szóval, ültünk egyszer a barátaimmal az egykori, sz Kávéház ma már önmaga árnyékaként üzemelô Mûvész odellek, foteraszán. Akkoriban sminkesek, fodrászok, modellek,

tósok, filmrendezôk, színházigazgatók, színészek fordultak elô itt napon o ta a környezô naponta asztaloknál, és így a miénknél is. Megjött Megjöött Márk, aki éppen egy spanyol turistacsoportott hagyott ott valahol, és adódott egy kis szün ü ette. Megkérdezte, szünete. hogy mivel is foglalkozom, és annyira megtetszett neki, hogy már a spanyol csoportért sem ment viszsza. A divatnak nagyon sok szegmense van és sokféleképpen, sokféle közönségnek kell lefordítani, érthetôvé tenni. Egy olyan országban, ahol a nôk sokszor még mindig egyfajta „ellenségként” tekintenek az öltözködésre, olyasmiként, ami nem megy, amiben nem érnek el sikereket, amit nem tudnak könnyedén

84 Könyvjelzõ | 2014. március

84-85_lakatos.indd 84

2014.02.24. 8:14

személyesen és nyugodtan az önkifejezésre, szépségük keretezésére használni, ott még több teendô van. Valakinek vállalnia kellett, hogy megtanítja a magyar nôket öltözködni. Azokat is, akik csak tévét néznek, és nemigen olvasnak divatmagazinokat. Márk vállalta ezt a szerepet, és igen nagy sikereket ért el. Aki itthon sikeres, azt persze azonnal kritizálják is. Az esetében sincs ez másképp. Rágugliztam a könyvére. Elolvastam a Dívány kultúrblogján, a Stílfûrészen L. S. kritikáját, ami azt kéri számon, hogy helyeket, cégeket, cégeket márkákat reklámoz, és hogy kísértetiesen hasonlít a szintén szin az Alexandra Kiadónál megjelent Párizsi sikk címû könyvre. kön „Igaz, Ines de la Fressange Párizsban mutatja be a legtu legtutibb beszerzési forrásokat” – fogalmaz a cikk monogramos szerzôje. s Adott tehát egy formula, ami valahol már jól mûködött. mûköd Azt nem kritizáljuk, hogy Ines, az egykori francia modell, mod ma divattervezô és parfümtervezô, párizsi kulthelyeket ajánl, a vagyis reklámoz kénye-kedve szerint, hiszen ez az ô könyve, kö az ô Párizsa. Ez pedig itt Lakatos Márk Budapestje, az ô kedvenc helyei. Mi a gond ezzel? Amikor az olvasók éppen M Márkra kíváncsiak és az ô tippjeire? Ezért veszik meg a könyvet. Persze ízlések és pofonok különböznek, de tény, hogy Ines de la Fressange Fressange-nak 3722 követôje van a Facebookon, Lakatos Márknak 57 83 833, a Mark Lakatos Szalon Budapestnek pedig 22 040. Egésze Egészen különbözô közönségrôl beszélünk tehát. M Má rk tanácsai, szemben Ineséivel, nagyon sok emberhez jutMárk nak el. Számon lehe lehetne kérni, hogy a könyv csapongó, és éppúgy a dolgok közepébe közepéb vág, ahogy Márk is teszi, amikor arról beszél a nôkkel, mi is a bajuk magukkal és mit is változtassanak magukon. De miért mié kellene ezt a védjegyet, ezt a „lakatosmárkos” hangvételt számon szám kérni, amikor az olvasók éppen azt szeretnék, hogy olyan olya legyen, mintha Márk ott ülne velük, amikor lapozgatnak. Egy Eg merôben intellektuális és cseppet sem praktikus szemszögbôl szemszög számon lehetne kérni a könyvön, hogy alapvetô dolgokról dolgo esik szó benne, mozaikként kerül egymás mellé színelmélet, színelmé arcformaelemzés, Budapest-highlights, kedvenc ételrecept ételrecept. De miért is kifogásolnánk ezt a szerkesztési elvet, ami tökélet ek tökéletesen megfelel annak a szegmentált ﬁgyelemnek és cseppet sem lineáris olvasási módnak, amellyel manapságg a legtöbb ember közelít egy könyvhöz. Ez a kellemes idôtöltéss a rajongóknak éppen ép juolyan, mintha Márkkal töltenék a napjukat, vele sétálha két sétálhatnak Budapesten, felpróbálhatnak vele egy-két ruhát. A fülükbe fülük csengenek majd a mondatai; „Drágám, azt márpedig felejtsd felejt el, próbálj fel inkább egy okosabban szabott ott darabot!” Véleményem szerint sok-sok olyan kiadványra van szükség, ég, ami úgy szól az a emberekhez, hogy meg is értsék. Még nem em ártott senkinek egy könnyed, bármikor felvehetô és letehetô etô olvasmány, mint min ahogy az sem, ha arról gondolkozott, hogyan an tehetné önmagát önmag csinosabbá, az életét stílusosabbá, könnyeyedebbé. És még valami: Márk személyisége olyan, hogyha belép ép valahová, mindenki mind atôt ﬁgyeli, és nem a sarokban ücsörgô divatújságírót. Tapasztalatból Tapas en beszélek. Az említett kritikát négyen ajánlották az internetes in ont dzsungelben, Márk könyvére viszont azonnal le kell csapni, mielôtt elfogy. www.alexandra.hu

84-85_lakatos.indd 85

3500 like-ot ért Márk elsô, a könyvrôl szóló elsô posztja az interneten. „Édeseim! Örömmel jelentem, hogy ma reggel 10-kor megszületett a Te & Én névre hallgató gyermekem 21x15 centiméterrel és 500 gramm súllyal!!!:) A csöppség és én jól vagyunk. Megtalálható az Alexandra boltokban. Csók, Markitossssss”

368 oldal, 4999 Ft Alexandra Kiadó

Könyvjelzõ | 2014. március 8 85

2014.02.22. 12:56

A nagy

Bulli Egy nap az elBulliban

Ez az az étterem, ahová nem lehetett csak úgy beülni. Legalább fél évre elôre kellett asztalt foglalni, annyian szerettek volna ott vacsorázni. Hogy miért? Egyszerûen azért, mert a világ esebb helye. Volt. legkülönlegesebb olyamatosan Öt éven át folyamatosan egjobb étteremelnyerte a legjobb met. És leginkább nek járó címet. n Adrià szea séf, Ferran mélye volt az, amely erre alkalmassá tette. Ferran igazi újító, nem túlzás: onómiai gonnagy gasztronómiai m mellesleg dolkodó. Nem fôzni is tud. 528 5 52 28 oldal, 14 900 Ft Akciós A Ak kci ció ós ár: 4 4470 Ft Alexandra K Kiadó 86 Könyvjelzõ | 2014. 4. március

86-87_elbulli.indd 86

2014.02.22. 12:58

Az elBulli jelenleg zárva tart. De biztosak lehetünk abban, hogy valami már fô Ferran konyhájában, azaz ô már tudja, mi jön az elBulli után. Mi még csak annyit tudunk, egyelôre alapítvánnyá transzformálódnak, elBulli Foundation néven próbálják kiterjeszteni mindazt, amit az étterem csinált. Jó elôre megtervezett fogásaik voltak, ételsoraikat valamiféle holisztikus gondolkodásmód járta át, a megvalósítás tudományos volt (nem mindegy, hogy a tojásban a sárgája vagy a fehérje fô meg elôbb, és mennyivel), a kivitelezés pedig mûvészi. Ami az asztalra került, az az alapanyagok mély ismeretébôl fakadó, egyedi gasztronómiai gon-

dolkodással megtervezett és kreatívan megformált étel volt. Nem, az elBulli nem labor. Étterem. Csak éppen nem „úgy”. Hogy pontosan miként, azt megmutatja nekünk egy pazar kiállítású kötet, amely a hely, Ferran és kollégái egy napját mutatja be, a reggeli nyitástól az esti zárásig. Több száz fantasztikus fotó a munkáról, az ételekrôl, köztük interjúk, leírások, módszerek és receptek. Az elBulli jelenleg zárva tart. De nyissuk ki ezt a kötetet, és máris olyan, mintha ott ülnénk Barcelona mellett, Roses-ban, és belépne Ferran, hogy elénk tálalja aznapi, mennyei ételsorát. Lesz még elBulli! H.G.

Ízelítô az étteremben készült gasztronómiai remekmûvekbôl www.alexandra.hu

86-87_elbulli.indd 87

Könyvjelzõ | 2014. március 87

2014.02.22. 12:58

Spanyolul itt és ott Úton-útfélen: Spanyolország Time Out: Havanna és Kuba legszebb tájai Kuba divatban van. Spanyolország pedig nem tud kimenni a divatból. Kuba szegény ország, ahol gazdag a természet és pazar a vendéglátás. Spanyolország gazdag ország, ahova néha meglepôen olcsón juthatunk el. Comprende? Most útba igazít két eltérô stílusú, de kiváló útikönyv, két jól ismert sorozat egy-egy darabja!

Úton-útfélen: Spanyolország Aki ismeri az Úton-útfélen sorozat köteteit, jól tudja, hogy hihetetlenül praktikus csomagot kap. Alapos útikalauzt, millió információval, fotóval és a tájékozódást segítô térképvázlattal. Valamint egy kivehetô, összehajtható térképet, amely a szóban forgó úti célt ábrázolja. Az már 264 oldal, 5900 Ft Akciós ár: 3999 Ft Panemex Kiadó

88 Könyvjelzõ | 2014. március

86-87_utazas.indd 88

2014.02.22. 11:54

csak ráadás, hogy a könyv végén a spanyol hétköznapokban való jártassághoz elengedhetetlen tudnivalók is helyet kaptak. Azt hinnénk, Spanyolországot nem kell bemutatni. Madrid, Barcelona, a tengerparti városok képei beleégtek a tudatunkba, ugyanúgy, mint a nagy európai nevezetességek képei. Ámde

épp ez a csalóka! Az Úton-útfélen sorozat lebontja a fejünkben levô közhelyeket: a szerzôk és szerkesztôk pontosan ismerik azokat a titkos helyeket, apró és mégis csodálatos felfedezéseket, amelyektôl örök emlék lesz egy spanyolországi út.

Time Out: Havanna és Kuba legszebb tájai A Time Out tökéletesen építette fel brand-jét: a ﬁatalos, felfedezô kedvû, kisebb büdzsével rendelkezô utazónak adnak nélkülözhetetlen információkat és insider tippeket! Hihetetlen, de a világ bármely pontjáról, városáról, nevezetességérôl tudnak valami pluszt, amit másutt nem kaphatunk meg. Ehhez az kell, hogy kiterjedt csapat írja és vizsgálja felül rendszeresen a útikönyveket. Kuba: divat. Nálunk ennek tulajdonképpen történelmi okai vannak, még a kilencvenes évek elején is szinte ﬁllérekbôl el lehetett jutni a karibi szigetországba. Nos, ez ma másképp van. A comunismo elvben változatlan, de a mélyben megindultak a piacgazdasági folyamatok. Az ellenzéket még korlátozzák, de az információt már nem képesek: Havanna metropolisz jellege egyre erôsebb. És így már a lerobbantsága sem olyan romantikus. Kubával vigyázni kell. A néha zavaros hétköznapok miatt is, de leginkább azért, mert rabul ejt! 272 oldal, 4999 Ft Akciós ár: 1499 Ft Alexandra Kiadó www.alexandra.hu

86-87_utazas.indd 89

Könyvjelzõ | 2014. március 89

2014.02.22. 11:54

könyv±film

Négynapos szerelem

Robert James Waller: Madison megye hídjai A szerzô elsô regényével, a Madison megye hídjaival egybôl meghódította szinte egész Amerikát. Az Államok teljes területén a bestsellerlista élére került, és 1993-ban elnyerte az Abbydíjat is. Szerepel a huszadik század legkelendôbb mûveinek listáján, és világszerte több mint 50 millió példányban fogyott. A belôle készült film, A szív hídjai világhódító utat járt be, Meryl Streep és Clint Eastwood fôszereplésével. A könyv várhatóan áprilisban jelenik meg az Alexandra Kiadó gondozásában.

Carolyn és Michael édesanyjuk, Francesca halála után hazaérkeznek Madisonba, és itt értesülnek anyjuk végakaratáról: nem férje mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait a híd alatti patak vizébe szórják. A hagyatékot rendezgetve a két fiatal elôtt kibontakozik anyjuk sok évvel korábbi története: Carolyn és Michael apjukkal egy távoli vásárra indultak, mialatt a családi farmra vetôdött a National Geographic fotósa, az akkor ötvenkét éves Robert Kincaid, hogy lefényképezze a megye fedett hídjait. A röpke négy nap alatt szenvedélyes szerelem bontakozott ki közte és az olasz származású, tanár végzettségû Francesca között, amit az asszony naplójában le is írt. Soha többet nem találkoztak. A farmerfeleség egy ügyvéd levelébôl értesült késôbb Robert haláláról, akinek a hamvait végakarata szerint Madison megye Roseman hídjának közelében szórták szét. Annak, aki most ismerkedik a történettel, azt javasoljuk, mindenképp a regénnyel kezdje. Noha kevesebb hangsúlyt fektet a szerelmi titok továbbélésére a soron következô generációban, árnyaltabb, részletezôbb képet fest a két fôszereplô múltbeli történetérôl. Meryl Streep magával ragadó játéka a filmben nem igazi szerelemként jeleníti meg a nô és a férfi

90 Könyvjelzõ | 2014. március

90-91_Madison.indd 90

2014.02.24. 9:05

könyv±film ROBERT JAMES WALLER 1939-ben született Iowában. Egyetemi diplomáján kívül tanárképzôt is végzett. A Bloomington Egyetemen fejezi be tanulmányait, majd ide tér vissza, hogy menedzsmentet és gazdaságtant tanítson. Alkotói élete elôtt befut egy szabályos civil karriert: 1977-ben egyetemi tanár ugyanott, 1980-ban pedig az Üzleti Iskola dékánja, ahonnan 1986-ban vonult vissza. 1992-ben írta a Madison megye hídjai címû regényét, amely sokáig fenn volt a New York Times bestsellerlistáján. Jelenleg Texasban él. Az Alexandra Kiadó gondozásában több kötete olvasható: a Költôi esszék, a Menekülés északra, a Keleti keringô és A szerelem zenéi.

közötti szenvedélyes köteléket. Nem érzékeljük, Robertnek mennyivel több ez a négy nap az utazásai során megszokott kalandos csábításoknál. Még akkor sem, ha Francesca inspirálja ôt a munkájában. A világtól elzártan élô asszonynak többet jelent: úgy kapaszkodik belé, mintha elmulasztott fiatalságát kellene pótolnia. A férfi olyasmit képes adni neki, amit az egyszerû, ám becsületes férjétôl soha nem kapott meg – odafigyel rá, virágot szed neki, segít a konyhában, költészetrôl beszélget vele, új életre kelti a testét, és még az érzéseire is kíváncsi. Mi más lenne ez Francescának, mint a szerelem illúziója? A könyv ennél sokkal tárgyilagosabb, a történet szárazabb dokumentuma, ahol azonban mégis sokkal valódibb mélysé-

EGY HAZAI AJÁNLÓ: Ki hinné, a hazai sikerszerzô, Nemere István egyik kedvenc regénye a Madison megye hídjai. Bár ô nagyon más mûfajban dolgozik, a könyvrôl az olvasoterem. com oldalon 2010-ben mégis személyes hangú recenziót írt: „Szerelmes regény, mondaná rá valaki. Én nem

www.alexandra.hu

90-91_Madison.indd 91

Színpadra termett? Magyarországon elôször Udvaros Dorottya és László Zsolt keltette életre a felkavaró történetet. Az Orlai Produkció állította színpadra, Novák Eszter rendezésében, Zöldi Gergely átdolgozásában 2013. nyarán Budapesten. Jelenleg is mûsoron van a Belvárosi Színházban A szív hídjai címmel, melyet márciusban három alkalommal is játszanak. A további szerepekben Szamosi Zsófia és Chován Gábor lép színpadra, az elôadás dramaturgja Radnai Annamária. Vigyázat! A parádés szereposztásból adódóan szinte lehetetlen jegyet szerezni rá...

gekig jut, és hihetôbben ábrázoltatik ez a szerelem. Amikor egy nô úgy dönt, hogy férjhez megy – ﬁlozofál Francesca –, végérvényesen lezárja az életét, de bizonyos szempontból el is kezdi. Döntések sora tükrözi, hogy mit kezdünk majd egy házassággal, de a döntések mindig belôlünk fakadnak, akár jónak, akár tévedésnek bizonyulnak. Az olvasóban ott motoszkál: az érzés Frencesca és Robert között csak ott és akkor, azzal a múlttal és abból a magányból születhetett meg. Olvasás közben pedig elôtör az igazi kérdés: ha a nô Robertet választotta volna, mi maradna ebbôl az érzésbôl?

szorítom be ilyen szûk kategóriába. Nem csuparomantika-sztori ez, dehogy. Számomra egy emlékezetes könyv, rajta van a Majd-egyszerújra-elolvasom listán. […] A Madison megye hídjai olyan olvasmány, amit minden nônek és minden férfinak el kéne olvasnia. Az író nem babrált az-

VARGA BERNADETT

zal, hogy erôltetett, tán addig nem is létezett élethelyzeteket és szavakat találjon ki. Nem bonyolította túl sem a történetet, sem a stílust. Mondhatni száraz és egyszerû a szöveg, mégis: megkapó. Ez a legjobb szó, amit tudok rá. Olyan szöveg és olyan történet, amely maga alá gyûri az olvasót.”

Könyvjelzõ | 2014. március 91

2014.02.22. 11:58

92-_matias.indd 92

2014.02.22. 12:02

93_eldorado.indd 93

2014.02.22. 12:03

Párisi Galéria Az Astoria Hotel

Adieu, Andrássy út, Bonjour, Múzeum körút! Költözik a Párisi Galéria Február végén istenhozzádot mondtunk a Sugárútnak, mert beköltözünk a Kiskörútra. Új tavasz, új szelek, új üzlet, új helyen. Mi már várjuk a nyitást, úgyhogy addig is, amíg az utolsó simítások zajlanak, körbenéztünk a környéken. Rendhagyó módon most egy kis városi sétára kalauzoljuk olvasóinkat!

A budapesti Múzeum körútra költözünk. A Múzeum körút nevét az 1847-ben, Pollack Mihály terve alapján felépült klaszszicista építészeti remekmû, a Nemzeti Múzeum után kapta, de egy évszázaddal ezelôtt rövid ideig – 1914 és 1917 között – Mehmed szultán útnak hívták, az I. világháborúban szövetséges Törökország uralkodója, Mehmed Resi után. Mielôtt a Nemzeti Múzeum felépült, a 17–18. század folyamán pedig Országút (Landstrasse) volt a neve, azon egyszerû oknál fogva, hogy ezen az úton vonultak Soroksár felôl a négy országos pesti vásár idején a vásározók a Kálvin tér helyén lévô szénapiacon keresztül a Vásártér (a mai Erzsébet tér) felé. Az Országút a városfalat követte, kívülrôl: ami ma a Belváros, az akkoriban a városfalon kívül esô terület volt. A XV. század végén emelt városfal maradványai ma is megvannak, a Múzeum körút páratlan oldali házainak tûzfalában, udvarán,

94 Könyvjelzõ | 2014. március

94-95_Parisi.indd 94

2014.02.24. 8:15

Párisi Galéria

A névadó Nemzeti Múzeum klasszicista épülete Az új helyünk: Múzeum krt. 3.

legszebb részlete a Múzeum körút 19. számú ház udvarán. Azonban a város kezdte kihízni a szorosra vont városfalakat, és az Országút környéke is kezdett beépülni a 19. század folyamán. Akkor kezdôdött itt az a pezsgô élet, ami ma is zajlik, és akkor alakult ki a karaktere, amelyet ma is látunk, hangulata, amelyet ma is érzünk. Olyan nevezetes intézmények mûködtek itt, mint a korhelyek és kártyások törzshelye, a Zrínyi vendégfogadó és szálloda, a mai Astoria Hotel helyén, a szûrös-ködmönös vásározók kedvelt helye, a Két Pisztoly, amelynek helyére Ybl Miklós tervei alapján épül majd a Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár székháza. A páratlan oldalon Ybl egyébként számos bérházat tervez, amelyek közül romantikus építészetünk egyik legszebb darabja az 5. szám alatti Unger-ház. A páros oldalon három híres tudományos és kulturális intézmény állt. A Rongyos Lámpás nevû ivó helyén 1840-ben épült fel a Hild József tervei alapján emelt Kunewalder-ház, amelyet 1883-ban a Budapesti Mûegyetem neoreneszánsz fôépülete váltott fel (a mai ELTE Bölcsészkar), Steindl Imre tervei alapján. A második épület a mûvészetkedvelôk és forradalmárok

gyülekezôhelye, a Nemzeti Múzeum. A harmadik épület már nincs meg: a Rákóczi út és a körút sarkán állt 1837-tôl a régi Nemzeti Színház szerény, klasszicista épülete. Bohémek, forradalmárok és sok-sok diák és professzor népesítette be a Múzeum körutat, nem véletlen talán, hogy megjelentek a könyvkereskedôk és antikváriusok, ami a mai napig meghatározza a körút jellegét. A mi üzletünk is ebbe a sorba illeszkedik. Utóbb a Pedagógus Könyvesbolt volt, az építés korában pedig Lantos Adolf könyvesboltja. A Múzeum körút 3. számú, ötemeletes bérház 1913-14-ben épült Hikisch Rezsô terve alapján, s földszintjére csakhamar beköltözött a Lantos Rt. tudományos antikváriuma a ritka és értékes mûvek egyik leggazdagabb fôvárosi raktárkészletével. Az üzlethez tartozott egy elkülönített elegáns aukciós terem is, ahol számos biblioﬁl árverést rendeztek. Lantos Adolf az 1920-as évek elején könyvkiadásba kezdett, könyvmûvészeti s egyéb kiállításokat rendezett, sôt neves elôadók (pl. Babits Mihály, Kosztolányi Dezsô, Tóth Árpád) fölvonultatásával 1923 és 25 közt tulajdonképpen egy érdekes irodalmi mûhelyt is teremtett könyvkereskedése köré, majd 1923-tól könyv-, kézirat- és metszetaukciókat rendezett, jelentôs sikerrel. A hely szelleme csupa jót ígér tehát számunkra. Bohémek, diákok és professzorok, mûvészetkedvelôk és mûértôk járnak-kelnek azóta is a Múzeum körúton. Mi pedig várjuk ôket, éppúgy, mint régi látogatóinkat, antik Zsolnaykkal, Rosenthal porcelánokkal, egyedi és kisszériás ékszerekkel, antik bútorokkal, 19–20. századi festményekkel. Új helyen, de a régi szeretettel.

A Párisi Galéria és Aukciósház új címe: Budapest V. ker. Múzeum krt. 3. A nyitás részleteirôl kérjük, tájékozódjon a www.parisigaleria.hu oldalon, illetve a +36 30 9619-958 és + 36 20 9242-518 telefonszámon www.alexandra.hu

94-95_Parisi.indd 95

Könyvjelzõ | 2014. március 95

2014.02.22. 13:01

2014. március programok

Alexandra Pódium programok • 2014. március 1055 Budapest, Nyugati tér 7. | Tel.: 06 1 428 7070 04., KEDD

20., CSÜTÖRTÖK

24., HÉTFÕ

19.00 Elbrusz csúcsmászás – 5642 m. Zöldellõ völgyeken, havas hegyeken át az Elbrusz csúcsára. Közremûködik Bodon Pál túravezetõ. Marokkó (dél) – Kalandozás DélMarokkó varázslatos tájain. Közremûködik Cseh Zsombor túravezetõ. Képes élménybeszámoló az Eupolisz Utazási Iroda szervezésében 08., SZOMBAT

17.00 Csizmadia Ervin Miért „alaptalan” a magyar

19.00 Párosok – Váradi Júlia vendégei Szinetár Dóra színmûvész, énekes és Vámos Miklós író 29., SZOMBAT

demokrácia? címû kötetének bemutatója. Laudációt mond Tölgyessy Péter. Kerekasztal-beszélgetés a kötetrõl Balázs Zoltán, Böcskei Balázs, Filippov Gábor és a szerzõ, Csizmadia Ervin politológusok részvételével. A beszélgetést Rónai Egon vezeti.

A TÁ-TI-KA programsorozat foglalkozása a legkisebbek (0-6 év) részére. 10.15 Babazene 11.15 Zeneovi. Részletek a www.tatikazene.hu oldalon 18.00 Alexandra Filmklub – Mikael Hafström: Könyörtelenek. A vetítés után filmelemzésre, vitára kerül sor Bárdos Csaba vezetésével 18., KEDD

Házigazda a Gondolat Kiadó

19.00 Képes élménybeszámoló az Eupolisz Utazási Iroda szervezésében

Zöld hentesek. A vetítés után filmelemzésre, vitára

22., SZOMBAT A TÁ-TI-KA programsorozat foglalkozása a legkisebbek (0-6 év) részére. 10.15 Babazene 11.15 Zeneovi. Részletek a www.tatikazene.hu oldalon 18.00 Alexandra Filmklub – Anders Thomas Jensen: kerül sor Bárdos Csaba vezetésével

24., HÉTFÕ

1075 Budapest, Károly krt. 3/C | Tel.: 06 1 479 7070

19.00 Szabadság, szerelem – Lévai Katalin vendége Zsurzs Kati színmûvész 21., PÉNTEK 17.00 Hölgyklub – Mi lesz gyermekeinkkel?

A Lotz-terem márciusi mûsora Alexandra Könyvesház – Párizsi Nagyáruház (1061 Budapest, Andrássy út 39. Tel.: 06-1/484-8000)

Irodalmi Kávéház programok • 2014. március 20., CSÜTÖRTÖK

11.00 A Bergengóc Zenegóc Együttes Bergengócia címû gyereklemezének dedikálással egybekötött bemutatója. Közremûködnek a zenekar tagjai, valamint Nagy Bandó András író, elõadómûvész

A pedagógia, a neveléstudomány jövõképe, kérdéskörei, árnyalatai. Tomana Györgyi vendége dr. Trencsényi László egyetemi oktató, docens, mûvészetpedagógus, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke

Részletes programunk megtalálható a www.alexandra.hu weboldalon. A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk! A programjainkon sem hang-, sem video-, sem filmfelvétel nem készíthetõ, sem fényképezni nem lehet!

19.30 Budapesti Tavaszi Fesztivál – I Bricconcello. A belépõjegy ára: 2000 Ft. Részletek a www. btf.hu oldalon 26., SZERDA 19.30 Budapesti Tavaszi Fesztivál – Kodály Vonósnégyes. A belépõjegy ára: 2000 Ft. Részletek a www.btf.hu oldalon 31., HÉTFÕ 19.30 Budapesti Tavaszi Fesztivál – Malcolm Bilson és Szutrély Katalin estje. A belépõjegy ára: 2000 Ft. Részletek a www.btf.hu oldalon

Sütit olcsóbban a Károly körúti BookCaféban! Ha a Károly körúti Alexandra Könyvesházban legalább 5000 Ft értékben vásárol, és a nyugtát a bolt II. emeleti kávézójában bemutatja, 30% kedvezményt kap a sütemények árából! Az akciót 2014. március 31-ig meghosszabbítottuk!

Alexandra Könyvesház és Book Café (Budapest VII. ker., Károly krt. 3/C); Nyitva: H–P: 9–21, Szo–V: 10–20

96 Könyvjelzõ | 2014. március

96-97_PODIUM_BOLTI_hirek_Marinko.indd 96

2014.02.24. 12:27

bolti hírek, akciók SHOPPING HÉTVÉGE március 7–9. között valamennyi Alexandra Könyváruházban Keresse a Nők Lapja március 5-én megjelenő 10-es számában a

20% KEDVEZMÉNYRE jogosító Alexandra könyvkupont!

BOLTI KUPONAKCIÓK Az alábbi Alexandra Könyváruházakban a megadott idôszakban kupon ellenében 20% kedvezményt biztosítunk könyvvásárlás esetén. További részletek a bevásárlóközpontok honlapján. Budapest, Duna Plaza – február 24. – március 14. Budapest Mamut – március 6. Budapest Corvin Plaza – március 7–9. Kaposvár Plaza – március 6–8. Gyôr, Pécs, Szeged Árkád – március 5–9.

Max Westin maga volt a megtestesült szexualitás. A lány már a közelségébôl, a szagából érezte. Benne minden nyers volt és érdes. Egy ôseredeti lény. Akárcsak Victoria. Max túl hosszan fogta a kezét, sûrû pillákkal keretezett szeme leplezetlenül elárulta a szándékát: magának akarta, meg akarta szelídíteni a nôt… „Victoria”. Egy szó csupán, de ahogy a férﬁ szájából hangzott, abból olyannyira sugárzott a birtoklás, hogy Victoria már-már magán érezte a nyakörvet. „Ez hozzátartozik a természetedhez – morogta a férﬁ. – A vágy arra, hogy valaki megszerezzen.” Ebben a macska-egér játékban minden csak illúzió, ám a szenvedély valóságosabb már nem is lehetne…

KIADÓI AKCIÓK KOSSUTH KIADÓ több mint 120 útikönyv 50% kedvezménnyel március 1–31. között TARANDUS KIADÓ 1+1 akció a kiadó teljes kínálatára március 1–31. között ULPIUS-HÁZ KÖNYVKIADÓ 1+1 akció a kiadó meghatározott köteteire március 1–31. között AKADÉMIAI KIADÓ egyes kötetek 10-50% kedvezménnyel március 17. – április 13. között Az akciók a megadott idôszakban, illetve a készlet erejéig érvényesek. Az egyes áruházak készlete eltérhet. Az akciók más kedvezményekkel nem vonhatók össze. További részletek az Alexandra Könyváruházakban és a www.alexandra.hu weboldalon.

AZ ULPIUS-HÁZ BEMUTATJA

A Crossfire sorozat kedvelôinek Sylvia Day a New York Times és a Sunday Times egyik legsikeresebb szerzôje, nevéhez tucatnyi díjnyertes regény fûzôdik. A közönségkedvenc írónô az erotikus-romantikus mûfaj mellett a paranormál és a fantasy világában is megcsillogtatta már tehetségét. Sikerkönyveit mintegy harminc nyelvre fordították le, amelyek világszerte több millió példányban keltek el, ezzel biztosítva az írónô helyét a bestsellerlisták élén. A nemzetközi áttörést a Crossfire-sorozat hozta meg, amivel szinte azonnal berobbant a köztudatba, teljesen lenyûgözve a magyar olvasóközönséget is. Az eddig megjelent három kötet (Hozzád kötve, Melléd láncolva, Egymásba fonódva) hihetetlen népszerûségre tett szert, amely a filmszakma figyelmét sem kerülte el. Az egyik legnagyobb kasszasiker sorozatokat gyártó filmstúdió tavaly vásárolta meg a könyv filmadaptációs jogait. A közkedvelt Crossfire-regények után Sylvia Day egy újabb bestseller könyvével ismerkedhet meg a magyar közönség. A Megigézve az erotikus-romantikus mûfaj egy különleges darabja lesz, melynek érzékletes világa és újszerûsége rabul ejti majd a hazai rajongókat is.

www.alexandra.hu

96-97_PODIUM_BOLTI_hirek_Marinko.indd 97

Könyvjelzõ | 2014. március 97

2014.02.24. 11:10

rejtvény Decemberi megfejtés: „Miért nem szóltál, hogy átfested a garázsajtót?” Az Alexandra Könyvesház által felajánlott könyvutalványt nyerték: Cserhalmi Józsefné Budapest Csukor Tímea Budapest Fehérvári Lászlóné Magyaregregy Hazai Katalin Budapest Káldy Zsolt Gyôr Muha Adrienn Sárospatak Dr. Nagy Lászlóné Nagykanizsa Paál Jenô Kaposvár Szentesi Alexandra Siklós Váncsodi Tiborné Paks. A könyvutalványt postán küldjük el.

ZÁRÓRA ARCOT A TENYÉRBE REJT

BÍRÓSÁG ELÉ VISZ A AZOVI-TENGERI KIFÖLDÖN KÖTėTELLER … ELHELYEZ (FIZIKUS) VÁROS

INNEN MÁSHOVA

POCSOLYA

ÉRINTETLEN, ÉP CELSIUS HALADÁS HERNYÓ MÓDJÁRA TESTTÁJUNK

JÓD PÁROS KÉVE!

ÉSZAK, RÖVIDEN MÁTKA

FESZÉLYEZETTSÉG, ZAVAR

VERSBÉLI SÓHAJ RÓZSIKA

RÉZDARAB!

SZÉLLEL KAPCSOLATOS

FRANCIA ÍRÓNė (MARIE) FÉLSZ!

RÉSEN KERESZTÜLBÚJTAT

SEMMIKOR SEM IRTÓPOR AMA

ÉTEL ZÖLDFÉLÉBėL

DUGI ...; DALMÁT SZIGET DEHOGY!

HIBÁZTAT

ULAN-...; A BURJÁT FėVÁROS

BELSė HANG!

CÉGFORMA, RÖVIDEN ROBIN ...; BEE GEES-TAG

RÖVID SZÉLKABÁT

GIGA-

ELBORÍT

VÁC KÖZEPE!

FINNUGOR NYELV; VOGUL

IDEGEN ELėTAG: DALLAM-

Beküldési határidô: 2014. április 15.

KOROMSZÍNĥ

A levelezôlapra írják rá: Könyvjelzô keresztrejtvény. Az e-mailen, faxon vagy borítékban érkezett megfejtéseket nem tudjuk figyelembe venni!

EPER FELE!

ARANY, OLASZUL

KALAP DÍSZE IS LEHET

HOZZÁNK KERGETė

BARANYA M.-I FALU LAKOSA GRAMM

TRAVEN REGÉNYE

MAROSI VÁROS

NYÍLÁSZÁRÓ

RÁBAKÖZI FALU NÉMET NėI NÉV NYÁJAT HAJT KÉMIKUS (TAMÁS)

A megfejtéseket postai levelezôlapon a következô címre kérjük küldeni: Könyvjelzô – Alexandra 1075 Budapest, Károly krt. 3/C

A rejtvényt helyesen megfejtôk között minden hónapban 10 db 2000 forintos könyvutalványt sorsolunk ki, amelyek az Alexandra könyváruházakban az ország területén bárhol beválthatók.

BÓR MEGėRLė

NÉVELė

Beküldendô: a rajz poénja.

PIANO

HUZATBAN ÁLL!

LENGYEL TÁNC

NÉMET FÉRFINÉV KELET, RÖVIDEN

FÉLSZEG, TÁJSZÓVAL

SPANYOL VÁROS

ÓDAVÉG! ÜZBÉG KÖLTė (SERAF)

AZ USA EGYIK TAGÁLLAMA

FÉRFINÉV FOGMOSÓ ESZKÖZ

SVÉD FÉRFINÉV KIS-ÁZSIAI NÉP VOLT

DAJKA FLUOR

ORVOSI SZOBA GYENGE SZÍNÉSZ VEGYI GYÁRUNK

RÓMAI 50-ES

BÉKE, HÉBERÜL

ZUHOG

ZAKLATÓ

ITALPOR MÁRKÁJA

DIES ...; A HARAG NAPJA

TÖBB KIRÁLYUNK NEVE

OLASZ AUTÓK JELZÉSE

FÉL BUCI!

LAURENCIUM

KERTI MUNKA (NÉPIES)

TERÜLET SZÉLEI!

CSUKOTT

RÉGI

TORKUNK RÉSZE

CÉLTALANUL BOLYONG AMITėL AZ IZOM DUZZAD

HASONLÓ

AZONBAN

PÁCBAN VAN!

TÁRSA, RÖVIDEN

A TETEJÉRE

SZÍNESMÉRTÉKFÉM EGYSÉGRENDPÁRATSZER LAN ZENE!

FÉLSZÁZ!

DOHÁNYT LEVELEZ CÁDIZ HATÁRAI!

KONYHAI DOLGOZÓ SORVÉG! EGYKORI VÁRMEGYÉNK

ORRUNKKAL ÉRZÉKELJÜK

98 Könyvjelzõ | 2014. március

98_keresztrejtveny.indd 98

2014.02.22. 13:02

eur_KJELZ_hrabal_2014_marc_Layout 1 2/20/14 2:15 PM Page 1

EURÓPA www.alexandra.hu

B2_B3_kulon.indd 3

Könyvjelzõ | 2014. március 3

2014.03.04. 7:47

k e t e h N I T LA

– 31. 1 S U I C R Á M . 4 201

SPANYOL, PORTUGÁL ÉS DÉL-AMERIKAI SZERZŐK KÖTETEI

20-70%

kedvezménnyel

999 KÖNYVEK

Az akció kizárólag az Alexandra Könyváruházakban és az Alexandra Online webáruházban, az akciós matricával ellátott könyvekre 2014. március 1–31. között, illetve a bolti készlet erejéig érvényes. Az egyes áruházak készlete eltérhet. Az akció más kedvezményekkel nem vonható össze.

2 Könyvjelzõ | 2014. március

cimlap_kulon.indd 2

Ft-tól

5 999556 205456

2014.03.04. 7:45