actadekossuth.info@gmail.com
2012 óta
Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága
I/6. szám, 2013.02.28.
Tartalom 1. Beszámoló a sítáborról 2. Aktuális: Szóbeli felvételi 3. Hagyományőrző: Farsang, Valentin-nap, Balázsolás 4. Sütihadjárat 5. Hagyaték az utókornak 6. Sport: interjú Asbóth Endre Tanár Úrral
A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!
7. Természettudományos rovat 8. Így írunk mi 9. Impresszum
Felvételizőknek: A szóbeli felvételi pontszámai már megtalálhatók iskolánk honlapján! ( www.klte-gyakorlo.sulinet.hu )
Az ideiglenes felvételi jegyzék március 4-ére várható!
1
Acta De Kossuth
Aktuális
Sítábor Gerlitzen, 2013. január 19-24. Az előző évekhez hasonlóan iskolánk idén is szervezett sítábort Ausztriába. A korábbi táborokban részt vevő diákok nagy lelkesedéssel várták az idei síelést is. A Kossuth Gimnázium 47 diákja, 3 tanára és néhány szülő alkotta a 60 fős csoportot. Az eseményre való jelentkezés Asbóth Endre tanár úrnál történt, aki előzetesen részletes tájékoztatást adott mind az érdeklődő diákoknak, mind aggódó szüleiknek. Az indulás előtti napokban mindannyian nagy lázban égtünk, és már semmi másra nem tudtunk gondolni, csak a kirándulásra. Az újoncsíelők egy kicsit tartottak az ismeretlentől, de később, mint láttuk erre nem volt okuk, mert nagyon elegánsan és magabiztosan csúsztak le a hegytetőről. Végre eljött a várva várt nagy kalandunk. Péntek este mindenki hamar lefeküdt, de az egyre növekvő izgalom miatt a diákok szemére nem repült álom pillangó képében! Eljött a szombat reggel, készen álltunk az utazásra, ami nagyon hosszú volt, de nekünk mintha csak egy pillanat lett volna. A jó hangulat és az izgalmas filmek révén gyorsan elszállt az idő. Amikor megérkeztünk, egy csodálatos szállodát pillantottunk meg. A szobák 3-4, esetenként 5 fősek is voltak, amelyekből a szobatársakkal együtt mi magunk választhattunk nagy örömünkre. Az étkezésre sem lehetett panaszunk, mivel a svédasztalos reggeli és az esti meleg ételek tálalása 2
2.
Acta De Kossuth
Aktuális
során mindenki korlátlanul fogyaszthatott, ezáltal senki nem maradt éhen. Esténként szabadon lehetett kártyázni, csocsózni, mégis a tanárok és diákok által közösen szervezett játékok voltak a legizgalmasabbak. A takarodó szobánként más és más volt, ennek persze mindnyájan nagyon örültünk, de aki akart, már 22 órakor aludhatott. Szombat este még mindenki újult erővel kezdett bele a szórakozásba és elég hosszúra nyúltak a beszélgetések is. Vasárnap reggel könnyű volt felébredni… annak, aki nem volt sítáborban. Nekünk a néhány óra alvás után életet mentett a reggeli, legalább felébredtünk a meleg teától, más ezt az időt is átaludta, remélve, hogy így pihenten kezdi majd a napot. Mindenképp fontos megemlítenünk, hogy magatartásunkkal példaértékűnek bizonyultunk a hotel területén.
A síelésről és a snowboardozásról röviden A reggeli után 15 perces utazással értünk a hatalmas síparadicsomba, ami azért volt jó, mert utazás közben is tudtunk aludni! Alig hittük el, de ott voltunk… egy hatalmas felvonórendszer várt bennünket. Egy kabinban 4-en ültünk és beszélgetés közben csodáltuk a gyönyörű tájat. Fantasztikus volt! Amikor a felvonóval megérkeztünk, mint minden sport előtt egy komoly bemelegítés várt ránk. Ez állt egy sígimnasztikából, valamint három pályán a technikai elemek begyakorlásából. A kezdőket az új ismeretekbe Asztalos József tanár úr és Pavló Miklós vezette be, míg a tapasztalt haladókat Dr. Futóné Monori Edit tanárnő és Asi bá kalauzolta. A hegytetőn zömmel piros pályákból álló pályarendszer kielégítette mind a kezdő, mind a haladó síelők igényeit. Részt vettek „extrémsíelők” is, akiket a gipszről lehetett felismerni.
3
3.
Acta De Kossuth
Aktuális
Vozári József oktatta a kezdő és a haladó snowboardosokat is, aki rendkívül jó hangulatot biztosított tanítványai számára. Első ránézésre úgy tűnik, ez nehezebb sport a síelésnél, mégis minden diák hamar ráérzett az ízére. Nagyon sok örömmel és élménnyel tértünk haza. Egész este a szüleinknek meséltük, hogy milyen emlékeket szereztünk a nagy kiruccanás során. Reméljük jövőre is biztosít az iskolánk ilyen kedvező lehetőséget. Sziráczki Martin Liszkai Péter 10.c
4 4.
Acta De Kossuth
Aktuális
Szóbeli felvételi 2013 Lezárult a felvételi időszak iskolánkban is. Minden 6. és 8. osztályos tanuló fellélegezhet, mivel már a nehezén túl vannak. Nap mint nap a körül foroghat a gondolatuk, hogy vajon teljesítményük alapján felvételt nyertek-e az általuk választott helyre. Az elért pontszámok már megtekinthetőek iskolánk honlapján. Az ideiglenes felvételi jegyzék nyilvánossá tétele 2013. március 13-án, az értesítés a döntésről írásban pedig április 25-én várható. Az 5 évfolyamos képzésre jelentkezők a szóbeli felvételin több tárgyat is választhattak. Összesen közel 400 8. osztályos és 200 6. osztályos diák jelent meg bármely szóbeli "elbeszélgetésen". A felvételiztető tanárokat kérdeztem a felvételi körülményeiről. Matematika felvételi: Titkó Judit Tanárnő válaszai: Körülbelül hány diák jelentkezett matematika felvételire? - Megközelítőleg 100 diák jelent meg. Milyen részekből áll a felvételi? - 20 db tétel közül kell húznia a diákoknak. Mindegyik tétel 2 részből áll. Az egyik egy számolós feladat, tehát törtekkel műveletek, a négy alapművelet és hatványozás szerepel benne. A második feladat pedig egy szöveges feladat. Ezt követően leülhet, kidolgozhatja és felkészülhet a feladatokból. Mindig annyi időt adunk a felkészülésre, amennyi csak szükséges. Körülbelül mennyi idő alatt zajlik le a felvételi? - Ez diákonként változó. Általában ez nem több 30 percnél. Milyen volt idén a teljesítmény? - Jó. Határozottan jó. Ügyesek és felkészültek voltak. És az utolsó kérdés. Tanárnő szerint milyen az ideális diák? - Ideális diák szerintem nem létezik. A tanároknak minden diákot el kell fogadnia olyannak, amilyen. 5
5.
Acta De Kossuth
Aktuális
Magyar felvételi: Miklósvölgyi Miklós Igazgatóhelyettes Úr válaszai: Körülbelül hány diák jelentkezett magyar felvételire? - 50 fő vett részt magyar felvételi elbeszélgetésen. Milyen részekből áll a felvételi? - Minden felvételiző pár mondatos bemutatkozással kezd, majd próbáljuk oldani a feszültséget. Ezután veszi kezdetét a tényleges felvételi. Két nagy részből áll. Először egy adott témában kell kifejteniük véleményüket. Egy összefogott, megszerkesztett, felépített véleménynyilvánítás jellemző. 3 téma közül kell választaniuk. Ezek általános témák, mint például a környezetszennyezés, a sport fontossága. Emellé kapnak még egy, a témához kapcsolódó képet, és erről is beszélniük kell. A második rész egy, az iskolában eddig még biztosan nem tanult szövegrész feldolgozásából, illetve a benne fellelhető költői eszközök felismeréséből áll. Ez nagyrészt önállóan, monológként megy végbe, és ezután próbáljuk dialógus formájában folytatni a felvételi elbeszélgetést. Milyen volt idén a teljesítmény? - Alapvetően jó. A többség tájékozott volt, de akadtak kevésbé felkészült diákok is. Sok 50 és 45 pontos eredmény született, és 2530 pont alatti teljesítmény nem volt jellemző. Tanár Úr szerint milyen az ideális diák? - Érdeklődő és tájékozott. Angol felvételi: Dr. Fehérné dr. Kiss Ágota Tanárnő válaszai: Körülbelül hány diák jelentkezett angol felvételire? - 203-an jelentkeztek angol nyelvből a szóbeli felvételire.
6
6.
Acta De Kossuth
Aktuális
Milyen részekből áll a felvételi? - Évek óta két részből áll. Az első rész képleírás, de nem, mint az érettségin. A kép csak gondolatébresztőként szolgál, témát, ötletet ad. Ez a képleírás átmegy beszélgetésbe az adott témáról. A második rész a nyelvi képesség vizsgálatát teszi lehetővé. De ez inkább a grammatikai képesség vizsgálatára épül. Ezzel kapcsolatban kisebb feladatokat kell megoldaniuk. Milyen volt idén a teljesítmény? - A teljesítmény vegyes. Átlagot nem számoltunk, de körülbelül 3040 pont körül mozog. Születtek nagyon szép, 50 vagy közel 50 pontos eredmények, de 10-20 pontos felvételi is előfordult. Ez egyébként jó, mert irreális lenne, ha mindenki 50 pontot kapna, és így lehetőség van a gyengébb teljesítmények kiszűrésére. Tanárnő szerint milyen az ideális diák? - Ahogy ti mondanátok: „jó fej”. Lendületes, vidám és szívja magába a tudást. Persze nem kell úgy tanulnia, mint egy zombi, de iskolán kívül is legyen fogékony az új ismeretek befogadására. Német felvételi: Szabó Gábor Igazgatóhelyettes Úr válaszai: Körülbelül hány diák jelentkezett német felvételire? - Ritka az, hogy német nyelvből vállalják a szóbeli felvételit, de 22 diák próbáltatta meg magát több-kevesebb sikerrel. Milyen részekből áll a felvételi? - 3 részből áll a felvételi. Az elején kötetlen beszélgetést folytatunk a diákkal a feszültség oldása végett. Ezt még természetesen nem értékeljük pontokkal. a második résztől veszi kezdetét a valódi felvételi. Ekkor két kép közül kell választaniuk, és a képről, illetve a kép témájáról kell mondaniuk pár mondatot. A harmadik rész a nyelvtanon alapul. Nyelvtani szerkezeteket kell keresniük és meghatározniuk német mondatokban, de persze ez magyar nyelven történik.
7
7.
Acta De Kossuth
Aktuális
Milyen volt idén a teljesítmény? - Változó. Természetesen voltak, akik tudatosan felkészültek és nagyon jól szerepeltek a felvételin, de (a tavalyival ellentétben) gyengébb teljesítmény is előfordult (vagy a képválasztás, vagy alapvetően a német szóbelire való jelentkezés bizonyult rossz döntésnek). A pontok 9-10 és 50 között mozogtak. Milyen Tanár Úr szerint az ideális diák? - Szorgalmas, érdeklődő, terhelhető és kreatív. De ilyen "ideális diák" a Kossuthban is számos található. Büszkék lehetünk arra, hogy iskolánk keretei között ennyi ilyen tanuló tevékenykedik. Ezúton is szeretném megköszönni a készséges válaszokat és a rám szánt időt minden tanárnak. Nektek, felvételizők, pedig sok sikert a jövő tanévhez! És ne feledjétek, már csak egy-két hónap, és megérkezik a várva várt levél, amely az ezt követő 4-5, illetve 6 évet meghatározó értesítést tartalmazza. Mátrai Erika 10.c
Néhány izguló(?) felvételiző
8
8.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Farsangi népszokások A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. A farsang Magyarországon vízkereszttől, azaz január hatodikától a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető kialakulása. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak. Maszkos alakoskodások A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. A falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás. 9
9.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. Ennek a lényege az volt, hogy a legények a rönköt nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották. A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja a „kongózás”. A farsangban el nem kelt eladósorú lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények.
Táncmulatságok A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki, ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Köszöntők Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ez többnyire gyermekek adománygyűjtő szokása volt. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével 10 10.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát.
Lakomák Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is. A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere lényegében többféle savanyú leves gyűjtőneve. A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, kubikos, szalagos és a túrós. Ugyancsak kedvelt étel volt ilyenkor a rétes, mert a Bács megyei Topolya lakói szerint szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Farsangi népszokások Asszonyfarsang: A farsang utolsó szakaszában asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ilyenkor a következő jelmezeket vették fel: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- jelmez valamint fiúk-lányok ruhacseréje. Farsang-téltemetés: 11
11.
Acta De Kossuth
Húshagyókedden általában szalmabábut jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Hagyományőrző
vagy
koporsót
égettek,
Torkos csütörtök: Hamvazószerda után tartott ünnep, a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. A többi ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták. Busójárás: A busójárást magyarázó monda szerint Mohácsot a török uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök megrémültek és elfutottak. Más magyarázat szerint a város alá érkező törökök láttára a lakosság egész éjjel járta az utcákat. Síppal, dobbal, trombitával igen nagy zajt keltettek. A törökök ebből arra következtettek, hogy a városban nagyszámú katonaság van, és ezért nem merték megtámadni őket, hanem elvonultak a város alól. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő eleme a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” eveznek át ladikokon a busók. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren. Farsangi hiedelmek Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat. Féki Zsuzsanna Kerekes Regina 10.c 12 12.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Valentin nap Ezen a napon a szemünk akaratlanul is szív alakú lufik, virágcsokrok, csecsebecsék, bonbonok, üdvözlőlapok seregét kutatja mindenütt. Ilyenkor a társadalom két részre bomlik: szerelmesekre és egyedülállókra. Vajon miről van szó!? Erre már biztosan mindenki rájött: Valentin nap. Valentin nap… a szinglik legkevésbé várt „ünnep”napja. Bár az ünnepnek meglehetősen sokrétű múltja van, mára már csak a „kereskedelmi" Bálint-nap ünneplése maradt meg a köztudatban, a virágárusok, ajándékboltot üzemeltetők legfőbb örömére. A Valentin-nap elviekben a szerelmesek ünnepe, melynek története még ma is igen homályos. Hagyományának eredetét tekintve számos legenda látott napvilágot, melyeknek gyökerei egyaránt kötődnek a keresztény és ókori római tradíciókhoz. Az ókori Athén naptárában a január közepe és február közepe közé eső időszak Gamelion hónapja volt, amelyet Zeusz és Héra szent frigyének szenteltek. Az ókori Rómában február 15-én a Lupercalia napját Lupercus (a termékenység istene, aki félig meztelenül és kecskejelmezben jelent meg az ünneplők előtt) és Faunus istenek, illetve az ókori Rómát alapító testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. Az ünnep idején Lupercus papjai kecskéket áldoztak istenüknek, majd rituálisan bort fogyasztottak, végül a kecskebőrt a fejükre húzva, és a kecskebőrből hasogatott szíjakat (Ezt az eszközt februának nevezték, és mágikus erőt tulajdonítottak neki. [Később a téli hónap is erről a varázsszíjról kapta a nevét.]) lobogtatva meztelenül rohantak végig Róma utcáin, és igyekeztek minden arra járót megérinteni velük. Különösen a fiatal nők igyekeztek az útjukba kerülni, mivel a néphit szerint a februával megérintett, megáldott asszony termékeny lesz és könnyebben szüli meg gyermekét.
13
13.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
A korai kereszténységben a termékenységi ünnepekhez Valentinus, azaz Bálint ünnepe kapcsolódott. Azonban az, hogy ki volt Valentinus valójában, nem könnyű kérdés. Történelmünkben ugyanis legalább három különböző Bálintot tartunk nyilván, akik szinte ugyanakkor éltek, mártírok voltak, illetve mindhármuk nevét február 14-éhez is köthetjük.
Kik ők? Az egyikük római pap volt, aki a harmadik század második felében szenvedett mártírságot, és a Via Flaminián temették el. A második Interamna (a mai Terni) püspöke volt II. Claudius császársága idején, akit Claudius bebörtönözött, mivel tiltása ellenére (Claudius nehezen szerzett katonákat, mivel a római férfiak nem akarták elhagyni szeretteiket és családjukat, ezért egy rendelettel törölte az összes házasságot és jegyességet a birodalomban.) titokban párokat adott össze. A legenda úgy tartja, hogy Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, aki Valentin imájának hatására visszanyerte látását. Neki hagyott Valentin a kivégzése napján (270. körül február 14.-én) egy elköszönő levelet, melyet így írt alá: „A te Valentinod”. Ő szintén a Via Flaminián van eltemetve, bár nem ugyanott, mint az előző Bálint. A harmadik egy Észak-Afrikában meghalt mártír, akinek életéről szinte semmit sem tudunk. Az ünnephez köthető még egy jóval korábban (Kr.e. 140 körül) élt keresztény gondolkodó, Valentinius is. Valentinius Róma püspökjelöltje volt, akinek gondolkodása sokban különbözött a kor más keresztény gondolkodóitól. Az ő munkáiban a testi szerelem nem volt annyira idegen és elképzelhetetlen, mint a többség számára.
14
14.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Bálint személye tehát máig nem tisztázott, azt tudjuk, hogy mikortól kötötték össze nevét a szerelemmel. A korai krónikákban nem említenek semmiféle kapcsolatot, ezért a történészek szerint a későbbi verziók csak szimpla kitalációk, vagy utólag megírt történetek lehetnek: Elméletileg a Római birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa 15.-éről 14.-ére helyeztette át a Lupercalia ünnepét, mivel szerinte egy mártír szent ünnepével összeolvasztva könnyebbé válik Lupercalia szertartását megfosztani a pogány szertartás szerepétől. Ezek után már a Lupercalia helyett február 14-én Szent Valentinre emlékeztek. Fokozatosan ez a nap lett a szerelem ünnepnapja és ez által Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.
Valentin napi szokások, babonák: Valentin napját, mint a szerelmesek napját Magyarországon 1990 óta ünneplik. Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. A Töttös közelében található Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. Nem csak az ország német, hanem a magyar lakói is ismerték az ünnepet. (Ez olvasható az Érdykódexben is.) A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett Bálint keresztet, vagy más néven frászkeresztet. 15
15.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
A népi hagyományok szerint, ha Bálintnapon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek vagy, hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Tehát Bálint-napon a madarak is hatalmas szerephez jutottak, a különböző fajták másmás férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz. 1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat adják át ezen a napon, Budán. Európára kiterjedő irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan. Általában a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a Bálint napi Balassifesztiválba, melynek jelmondata: „Az európai életérzés ünnepe”. A fesztivál egyetlen kötelező mozzanata: a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítót; boros rendezvényeken ezen irodalmárok egészségére kell elsőként koccintani. Ami pedig a szerelmet illeti, faluhelyen alkalmaztak ezen a napon különböző praktikákat a lányok azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. A kialakult hagyományok, babonák a következők: Bálint napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni. Ha a szerelmesek azt akarják, hogy szerelmük örökké tartson, egymás hajának szálait tésztába kell sütniük, és közösen megenniük. Olyan almát kell enni, aminek 9 magja van. A magokat a kiválasztott fiú zsebébe kell rejteni, hogy belénk szeressen.
16
16.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Ha kíváncsiak vagyunk leendő férjünkre, Bálint nap előtt éjfélkor a temetőbe kell menni és a szellemek megmutatják ki lesz az. Ehhez egy dalocskát kell énekelni és tizenkétszer elmenni a templomig. Babérlevelet kell a lányoknak a párna alá helyezni, így álmukban meglátják leendő párjukat. A kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt átlépve hamarosan megkéri a lány kezét. Egyes lányok vakondokvért csepegtettek az ételbe, majd azt megetették a kiszemelt férfival. Így próbálták megszerezni őt maguknak.
A reggeli szerelmes csók szerencsét hoz.
Készítette: Pálinkás Dóra 10.a Tóth Imola 10. a
17
17.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
Balázsolás Február 3-a a katolikus liturgia Szerint Szent Balázs vértanú emléknapja. Szent Balázs Diocletianus és Licinus római császárok idején élt, az örményországi Sivas püspöke volt, eredeti foglalkozása szerint orvos. Személyéhez több legenda fűződik. Szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték, többek között egy oroszlán is, aki többször is visszatartotta az elfogására induló római katonákat. A többi vadállat hasonlóképp szerette, tisztelte a szentet. Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de Szent Balázs imádságára vissza is vitte. Végül azonban a pogányok a keresztényüldözések folyamán foglyul ejtették, majd a börtönben hosszas kínzások után lefejezték. Kultusza nyugaton hamar elterjedt, a XIII. századra általánossá vált. Szent Balázs napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé hajtott állatokat. Viszont Szent Balázs személyéhez egy fontosabb hagyomány is kapcsolódik: az emléknapján tartott mise után osztja az egyház az un. Balázs-áldást. A pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja: Metszet Szent Balázsról
"Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen." Az áldás onnan ered, hogy Szent Balázs egyszer megmentett egy félárva fiút, akinek a halszálka a torkán akadt. A fiú édesanyja a börtönben raboskodó, kivégzésére váró püspöknek gyertyát vitt, Szent Balázs pedig arra kérte az egyházkerület tagjait, hogy imádkozzanak a 18 18.
Acta De Kossuth
Hagyományőrző
torokfájásban szenvedőkért, és emlékezzenek meg róla is. Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett népszokás: jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, melyek tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálták. Amelyik háznál szívesen fogadták őket, ott énekes jókívánságokkal megáldották az állatokat, ahol viszont nem kaptak adományt, ráolvasással átkozták el a gazdasszony Az un. Balázs-áldás tyúkjait. Szent Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték). A késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájtól. Simon Bálint, 10.a
19
19.
Acta De Kossuth
Sütihadjárat
A farsangi fánk „Sütihadjárat” 3. rész A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény feltalálója. Az asszony, férje halála után nem győzte a sok munkát. Így egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, ám az célt tévesztve a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk! Azóta a híressé vált fánk neve németül ma is Krapfen. Sipos Alexandra (12.d) fánkreceptje: Hozzávalók:
4 dl tej 1 csapott kk só 3 ek cukor 3 ek olaj + a sütéshez 70 dkg finomliszt 3 tojássárgája 4 dkg élesztő kevéske rum 60 g csoki+ 30 g margarin Elkészítés: 1. Meleg tejben a cukrot, a sót, az olajat, a lisztet keverjük el az összemorzsolt élesztővel. 2. Ezután öntsük hozzá a tojássárgákat, a rumot, majd a többi liszttel dolgozzuk simára az egészet. Akkor lesz kész, ha nem ragad a keverőkanálra. 3.
Zárjuk le légmentesen, addig, amíg ledobja magáról a tetőt.
4.
Nyújtsuk ki kb. ujjnyi vastagságúra, és szaggassuk ki.
5. Kb. 10 percig még hagyjuk kelni, majd forró olajban süssük. Vigyázzunk, hogy ne égessük meg, és ne legyen túl forró, mert akkor hamar megbarnul, de a közepe még nyers marad.
20 20.
Acta De Kossuth
Sütihadjárat
6. A csokihoz olvasszuk meg a vajat gőz felett, majd adjuk hozzá a csokoládét, és olvasszuk meg. 7. Majd a fánk tetejét kenjük meg csokival. Jó étvágyat hozzá! Tippan Elizabet 10.c
21
21.
Acta De Kossuth
Hagyaték az utókornak
HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagyTanári aranyköpések kézikönyve
„Fizikai nonszensz vagy fiam...” Kiss Gabriella Tanárnő „Melyik népről van szó? – üres tekintetek. Mi van sok ősszel? Há’ AVAR!” Új Imre Tanár Úr „Ülj mán le, oszt ne beszílj!” Új Imre Tanár Úr „Nálunk itt nem van…szóval” Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr - Diák teljes lelkesedéssel: „Ez olyan, mint egy pingvin!” - Láttál már te pingvint?” Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr „- Bezzeg a mi időnkben még mobil sem volt, sőt még a TV is fekete-fehér volt. - Ja igen és nem volt adás, csak hétfőnként. - Nem!! Annyira öreg azért még nem vagyok!” Boros Éva Tanárnő „- Tanárnő! Nekem is feleletmentesem van! - Mire van neked feleletmentesed? - Focimeccsen voltam. - Te voltál a labda?” Fazekasné Kovács Judit Tanárnő „ Azt a banánérlelőjét!” Pankotai László Tanár Úr
22 22.
Acta De Kossuth
Hagyaték az utókornak
A diákokat sem kell félteni… - diákcsemege „-Wir speak with another Mensch…Miért beszélek én németül? - It’s an english lesson!” „- A PRELÚDIUM szóból a PRE szócska ELŐ-t jelent. Tehát ELŐJÁTÉK, melyet követ egy… - …egy furulyajáték?” Német kistanár bemutatkozást akar mindenkitől hallani. Felteszi a kérdést: - Wie heißt du? Diák egy kis gondolkodás után válaszol: - Ich heiße Simon. Következő órán a kistanár krétát keres, de nem talál. Fazekasné tanárnő felszólítja Simont: - Zoli hoznál egy krétát a kistanárnak? Mire a kistanár nagy gondolkozás után felkiált: - De hát őt nem Simonnak hívják? Simon erre csak annyit felel: - A második nevem Zoltán, csak a bemutatkozásnál nem tudtam, hogy a Zoltánt németül Zoltánnak vagy Coltánnak ejtik, így inkább csak a Simont mondtam.
23
23.
Sport
Acta De Kossuth
„Lehet lakni a Földön vagy élni…” – és síelni is Interjú Asbóth Endre tanár úrral K: A múlt évben történtek hatására változott-e tanár úr hozzáállása a sítáborhoz/ diákokhoz? V: Nem változott, csak annyiban, hogy 10. osztályig vittük el a diákokat táborozni. A viselkedésükkel pedig nem volt semmi gond. K: Mi volt az iskola vezetőségének a véleménye arról, hogy idén is indul sítábor? V: Az iskola vezetősége megszigorította a szabályokat és ezek az összes kossuthos táborra érvényesek ezentúl. Az idei sítábor is ezen szabályok alapján működött. K: A diákok máshogy álltak hozzá a táborhoz, mint ahogy az megszokott volt? V: Egyáltalán nem. Szerintem egy jó hangulatú, kellemes tábor volt, de erről elsősorban őket kellene megkérdezni, nem engem. K: Szigorúbbak voltak a szabályok, mint máskor? V: Nem voltak szigorúbbak, ugyanazokat kértük, mint tavaly. K: Milyen programok voltak? V: Vetélkedők, játékos ismerkedés, de a sítáborban jóval nagyobb tere volt az önálló programoknak, mint mondjuk a vízitáborban, ahol napi szinten voltak feladatok/programok. K: Mi volt a tábor legjobb pillanata? V: Nem hiszem, hogy ezt nekem kellene megmondanom, ezt talán a diákoktól kellene megkérdezni, mert mindenkinek más és más. Nekem a 24 24.
Acta De Kossuth
Sport
legjobb pillanat egy tiltott pillanat volt, amikor három szülővel egy egészen meredek, szűz hófalon jöttünk le. Az egy kellemes tábori élmény volt. K: …és mi volt a legrosszabb? V: Nekem a vége volt a legrosszabb. K: Jövőre is indul sítábor? V: Természetesen. K: Mi motiválja Tanár Urat arra, hogy elvállalja a táborok szervezését/vezetését és rendszeres közös programokat (túrázás) szervezzen? V: Három dolog van, ami igazából motivál. Először is ezt tartom a legközvetlenebb és legnormálisabb lehetőségnek arra, hogy a diákok együtt lehessenek. Fontos, hogy a kossuthosok sok időt töltsenek együtt, talán ez az egyetlen ilyen megvalósítási forma, amiben ezt látom. Másodszor az, hogy ezt tanári kötelességemnek érzem, és úgy gondolom, hogy mint testnevelő tanár, ehhez értek is. Harmadjára, pedig annyi szülő és annyi régi és jelenlegi diák segít egy-egy tábor megszervezésében, hogy igazából különösebb gondot nem okoz. Amit gondolok erről az egészről az az, hogy nagyon furcsa, hogy a diákok azt hiszik, hogy a táborokon meg az ilyen nagy rendezvényeken kívül valami megmarad majd a diákéletükből. Az én véleményem szerint nem sok, maximum egy-egy hangulat. Igazából, ha valaki komolyan emlékezni akar majd a múltjára és azt akarja, hogy legyen múltja, ahhoz eseményekre kell elmennie, ha nem megy el ezekre, nem lesz múltja, mert nem lesz mire emlékeznie. Az ember ezért jár koncertekre, táborokba, ezért érdemes elmenni egy-egy nagy eseményre mondjuk Debrecenben. Ha nincs mire emlékezned, akkor nincs múltad, akkor tulajdonképpen úgy érzem, lakni jöttél a Földre, nem élni. Lehet lakni is a Földön és élni 25
25.
Acta De Kossuth
Sport
is, de el kell dönteni hogy ki melyiket szeretné. Szerintem az értelmes ember abban különbözik a többitől, hogy vannak olyan dolgok, amiket fontosnak tart és nem csak a vágy szintjéig jut el, hanem el is jön, mert azt mindenki tudja, hogy mi a jó csak az a kérdés, hogy ki teszi meg?! Aranyi-Aszalós Vivien Bujdosó Réka 10.a
26 26.
Acta De Kossuth
Természettudományos
Noszály Zsófia TUDOK MOTIVÁCIÓ: A DEKLGyG*-nak természettudományos szakkörén ismerkedtünk meg. Egyszer szóba került, hogy mindkettőnknek a Ginkgo biloba a kedvenc fája, s épp ez után kaptunk lehetőséget, hogy saját kutatást indítsunk a DENövénytani tanszékén. Nem volt kérdéses, hogy a Ginkgoval fogunk foglalkozni. KÍSÉRLET: Kísérletünk lényege tulajdonképpen klónozás. Célunk egyetlen, még nem differenciálódott sejtből (rügy) táptalajon, steril körülmények között, hormonok megfelelő adagolásával egy teljes növényt előállítani. Ez a folyamat hosszú és fáradságos. Legelőször is a rügyek megsebzésével kalluszokat kell előállítanunk. Ez ugyan csak egy köztes állapot a végső cél felé, de nem is olyan jelentéktelen. Ezekből a kalluszokból kromatográfiával próbáljuk meg kimutatni a feltételezéseink szerint bennük lévő ginkgolideket, az anyagokat, amelyet gyógyszerekben alkalmaz a tudomány. ESZKÖZÖK: A munkához először is megismerkedtünk a szükséges eszközökkel és elsajátítottuk a szükséges módszereket. Megtanultuk kezelni a pipettákat, és mivel a táptalajöntés és a kalluszok átoltása is sterilen kell hogy történjen, megtanultuk használni a lamináris fülkét és sterilizálni az eszközeinket. A kromatográfia megfelelő protokolljának alkalmazásában is kapunk segítséget. EREDMÉNYEK: Örömmel mondhatjuk, hogy sikerült a kalluszok előállítása, amely remek kiindulópont a növényregeneráláshoz. A kromatográfiából pedig még nem születtek eredmények. TOVÁBBIAK: A továbbiakban szeretnénk folytatni a kalluszok tenyésztését. Reméljük sikerül találni olyan hormonösszetételt, amelyben kialakulhat a gyökér és hajtás. Mindemellett folytatjuk a hatóanyag kivonási kísérleteket annak reményében, hogy egyszer majd az orvostudomány fel tudja használni a kalluszokat, akár a természetben veszélyeztetett növény levelei helyett, illetve olyan éghajlatokon, ahol a fa nem él meg. 27
27.
Acta De Kossuth
Így írunk mi
Simon Bálint: A Gróf Úr és a 10-es busz - Mindig finoman fölhúzza az orrát, amikor nevet. Sokat nevet. Gyakran nem is értem... de kell. A Gróf Úr elismerően bólogatott. Látszott rajta, hogy egyáltalán nem érdekli, amiről beszélek, egy kifejezéstelen, idétlen mosollyal az arcán nézett keresztül a jobb vállam fölött. Nekem viszont jól esett, hogy megoszthattam a nagymonológomat egy ilyen megbízható hallgatósággal, mint a Gróf Úr, aki soha nem mond semmi kiábrándítót vagy zavarót, hanem egyszerűen csak mosolyog és hallgat, bármi fontos dologról is beszél az ember, legyen annak témája a lét bonyolultsága, vagy éppen annak gyakran nehezen megérthető könnyelműsége. December eleje volt. A nap sütött, a hó olvadt, és az egész várost beborította a latyak. Debrecenben a járdák egyébként is meglehetősen igénytelenül burkoltak, így hát, amikor a reggel frissen pucolt cipőmre néztem, és az orrán négy-öt kiterjedt, szürkésbarna foltot véltem fölfedezni, a rám ilyenkor általában jellemző bosszankodás helyett egy a Gróf Úréhoz hasonló, de annyira azért mégse ironikus mosoly szaladt végig a számon: igen, szeretlek Debrecen... Beletörődően bólogattam, még egy pillanatra azt is elfelejtettem, hogy hol és miért is vagyok. Három perccel ezelőtt jöttünk ki az egyetemi templomból, ahol egy építészeti előadást hallgattunk - pontosabban szólva kellett volna hallgatnunk. De a szombathelyi prof történetesen olyan untatóan magyarázott erős vasi tájszólásával az architektúra minden bizonnyal egyik legérdekfeszítőbb fejezetéről - a stockholmi közkönyvtár letisztult formáiról és a harmincas évek dán templomépítészetéről -, hogy sarkosan fogalmazva, majdnem elaludtam a leghátsó sorban. A Gróf Úr eleinte még jegyzetelt (vagy az angolháziját írta), aztán észrevettem, hogy egyre sűrűbb időközönként vet elegáns pillantásokat a bal csuklójára, és egyre gyakrabban veszi elő a mobilját. Balszerencsénkre azonban a szombathelyi prof még vagy negyven percig tartotta a maga kis szónoklatát - ő bizonyára nagyon élvezte. Aztán végre lecsoszogott az emelvényről. Az előadóváltás kemény harminc 28 28.
Acta De Kossuth
Így írunk mi
másodpercében a Gróf úr vállon bökött, majd minden főúri nyelvi fölényét összeszedve megszólalt. - Rohadtul elegem van, menjünk ki! És cselekedtünk. Fölkaptuk a táskáinkat, majd gyorsan és szinte észrevétlenül kisunnyogtunk. Az előhelyiségben egy csinosan öltözött hölgy fogadott minket, és pezsgővel kínált - ezüsttálcáról - az XY Építészeti Emlékalapítvány nevében. A Gróf Úr jól nevelt gyerek volt, és nem fogyasztott alkoholt - persze csak hétköznaponként nem -, ezért különös mosolyával az arcán szabadkozott, aztán gyorsan a fogashoz lépett, hogy leakassza a kabátját. Én persze nem vettem rossz néven sem az ingyenszeszt, sem a tetszetős hölgyet, ezért míg címzetes barátom a kabátjával babrált, és szolgálatkészen az enyémet kereste, én lassan kortyolgattam az italt, és valami, a dán templomépítészethez igen nehezen köthető, de a helyzetnek annál inkább megfelelő bugyuta történettel szórakoztattam a kisasszonyt. * Szóval most ott álltunk a Gróf Úrral a templom lépcsőjén, és éppen befejeztem a mondókámat, mely egy másik kisasszonyról szólt, s mellyel kivívtam elismerő bólogatását. Fölhajtottam a kabátom hajtókáját, és zsebre vágtam a kezem, mert nem akartam kesztyűt húzni. A szemben álló kopasz, alacsony fán egy kisebb varjúcsapat koncertezett. Ez megragadta a figyelmemet, magam sem tudom, hogy miért, hiszen az építészet mellett pont az ornitológia vagy az állatélettan érdekelt a "legjobban". De vagy két teljes percig néztem elvarázsolva az otromba madarakat, a Gróf Úr pedig idétlenül a jobb vállam fölötti semmit. - Éhes vagyok - közölte aztán az egyszerű tényt, minden bevezetés nélkül. Szó nélkül elindultunk, lefelé a csúszós lépcsőn, a villamosmegálló melletti büfé irányába. Ő a belső zsebébe nyúlt, és elővette a tárcáját. - Kérsz valamit? - Kösz, nem. - Kávét sem? - Már ittam. A bódé előtt elég sok ember állt, de a Gróf Úr türelmesen kivárta a sorát. Hamburgert kért, sajt nélkül, sok mustárral és kevés zöldséggel. Komótosan elmajszolta a zsömlét, mely alig volt nagyobb, mint az öklöm. 29
29.
Acta De Kossuth
Így írunk mi
Közben beszélgettünk valamit a teniszről, mert nagyon szereti ezt a sportot, engem viszont egyáltalán nem érdekel. Most én hallgattam az ő meséjét, és gyakran oldalra nézegettem közben. - Lassan indulnom kell. Megy a buszom. Kösz, hogy megvártál. Megdöbbentem. Tulajdonképpen semmi értelme nem volt annak, hogy az egymás jobb válla fölötti semmit nézzük, és úgy csinálunk, mintha csinálnánk valamit, de az, hogy a Gróf Úr busszal megy haza, igazán profán volt. Valami olyasmi kép alakult ki a fejemben a grófokról, hogy lovon járnak, díszmagyart hordanak, gyakran harcolnak, tárgyalnak valamelyik király ellen vagy mellett, de hogy busszal vagy villamossal menjenek haza, az nem passzolt a sorozatba. És mégis. Két perc múlva a szemközti megállóban valóban megállt a 10-es busz, és elvitte a Gróf Urat, én pedig egyedül maradtam. Történetesen pont aznap járt le a bérletem. Kinyitottam a pénztárcám, hátha találok valamit, de egy vasam sem maradt villamosjegyre. Bliccelni meg nem akartam, a lejárati napokon mindig sok az ellenőr. Azért valami csak maradt a régi jó világból. Végül gyalog indultam haza a Nagyerdőn keresztül, és mindenféle összefüggéstelen, zavaros dolgokról gondolkodtam. Grófok, villamos... sáros cipő... versfordítás, nők... messze még a tavasz. És még csak csütörtök volt, és valakinek meg kellett volna váltania a világot.
30 30.
Acta De Kossuth
Impresszum
Szerkesztők: Hacsi Ágnes Kovács Stefánia Nagy Zsófia Pálinkás Dóra Simon Bálint Tóth Imola Új Eszter Dorottya Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Gönczi Annamária Kerekes Regina Nemes Barbara Papp Eszter Varga Dóra Matkó Nikolett
Felelős szerkesztő: Dr Kiss Gabriella
Technikai szerkesztő: Tippan Elizabet Grafikus: Mezei Sándor
Irodalmi szerkesztő: Simon Bálint
31
31.