Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága
Tartalom 1. „Ez az év is jól kezdődik” – Rejtő Jenő halálának 72. évfordulójára: 2. old. 2. Felvételit író „tudatosok” és „álmodozók”: 6. old. 3. Különleges esemény a 9.ny osztály francia csoportjában: 7. old 4. A disznóvágás hagyománya: 10. old 5. Farsang: 12. old. 6. Történelmi gyalog-galopp a lovagok világában: 14. old. 7. Recept: brassói aprópecsenye: 18. old. 8. Irodalom: 19. oldaltól
III/5. szám, 2015.01.31.
Rejtő Jenő halálának 72. évfordulójára
„Ez az év is jól kezdődik”
Acta De Kossuth
Aktuális
„Ez az év is jól kezdődik” – Rejtő Jenő halálának 72. évfordulójára A gyermekévek
Reich Jenő néven látta meg a napvilágot 1905. március 29-én Budapesten, a Terézvárosban, a Szövetség utca 22. szám alatt. Apja, Reich Áron bonyhádi születésű papírkereskedő volt, édesanyja Wolf Ilona. Jenőnek két testvére volt: Lajos és Gyula. A vezetéknév magyarosítása során Jenő a Rejtő, Gyula a Révai, míg Lajos az Egri nevet választotta magának. Jenő gyenge testalkatú fiú volt, csak kamaszkorában erősödött meg. Tanulmányait a Kertész utcai Polgári Fiúiskolában kezdte. Kedvenc tantárgyai a magyar, a német és a történelem voltak, míg a többiből csak elégséges volt. Az elemiből a kereskedelmi iskolába került, ahol bántalmazta egyik tanárát, mert az megjegyzéseket tett Rejtő zsidó származására, ezért a fiút onnan hamar kirúgták. Az ifjú Rejtő Jenő szenvedélyesen rajongott a bokszért. Barátságot kötött Rózsa Jenő ökölvívóval, bejárt a Spárta és az FTC edzéseire. Egyszer Székely József edző úgy eltalálta őt, hogy eltört az orrnyerge. Ez a seb soha nem gyógyult be teljesen és mindig meglátszott Rejtő orrán. Gyerekkori legjobb barátja, Buttola Ede inkább a futballért rajongott. Ám ami mindketten egyaránt szerettek, az a színház volt. Jenő 19 évesen jelentkezett Rákosi Szidi színésziskolájába, ám hamarosan abbahagyta a színészkedést. 2.
Acta De Kossuth
Aktuális
Utazás a világ körül
Rejtő Jenő 19 évesen Berlinbe utazott jó ajánlólevelekkel, hogy ott tanulja a színészmesterséget. Ám továbbállt, mert nem kapott szerepet. Bejárta Európát és Észak-Afrikát, volt hajómunkás, heringhalász és mosogató is. Marseille-ben jelentkezett a Francia Idegenlégióba, majd leszerelték, megszökött vagy lefizette az ezredorvost (megoszlanak a vélemények), de végül visszatért Budapestre. Egy évre rá ismét elutazott, ezúttal Bécsbe, Budapesten már a halálhírét keltették, ám Karinthy Frigyes írt egy cikket a Pesti Naplóba, melyben Rejtőt arra kérte, hogy fedje fel magát. Jenő ekkor hazatért, és a hírneve is megnőtt. Utazásai során komoly élettapasztalatokat szerzett, például megismerte a matrózokat, a csavargókat, mindezt pedig felhasználta regényeiben – vagyis az utazás irodalmi ihlet volt Rejtő számára. Regények és kabarék 1927-ben tért haza végleg; lapszerkesztőként kezdett dolgozni. Nagykörút c. lapja csak egy számot élt meg, ezt követően bohózatokat írt gyermekkori barátjával, Nádasi Lászlóval. Első közös darabjukat, a Gengszteridillt 1932-ben mutatták be. 1934-ben adták elő az egyik legsikeresebb munkájukat, az Aki mer, az nyer című színdarabot. A színdarabok mellett ponyvaregényeket, filléres regényeket is írt, például a Vissza a pokolba c. légiósregényt, vagy a Párizsi front c. alkotást, amelyek nagy sikert arattak. Eleinte Gibson Lavery álnéven írta a könyveket, ám később bevallotta, ő a szerzőjük. A Nova Kiadó hatására 3.
Acta De Kossuth
Aktuális
felvette a P. Howard álnevet, mert az olvasók az angol szerzők műveit szerették jobban.P. Howard néven jelentette meg például a Piszkos Fred, a kapitány, a Vesztegzár a Grand Hotelben, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A tizennégy karátos autó és A három testőr Afrikában című nagysikerű műveit, míg Gibson Lavery néven westernregényeket írt, például a Texas Bill, a fenegyerek vagy a Nevada szelleme címűt. Halála Rejtő gyorsan írt, rengeteget dolgozott, kávén és altatón élt, ami ártott az idegrendszerének. 1939-től sok időt töltött idegszanatóriumban. Ráadásul a zsidótörvények miatt nem publikálhatott a saját neve alatt. 1942. október 9-én az Egyedül vagyunk c. nyilas lap cikket közölt Rejtőről, melyben azt írták, hogy a zsidó származású író a kávéházban ül, ahelyett hogy munkaszolgálati behívót kapna. Ezért súlyos betegen hurcolták el a nagykátai kórházból orosz munkaszolgálatra. 1943. január elsején halálra fagyott egy szál alsónadrágban az orosz hidegben. Állítólagos utolsó mondata: „Na, ez az év is jól kezdődik.”
4.
Acta De Kossuth
Aktuális
Emlékezete, műveinek utóélete Az irodalom kezdetben ponyvának vélve elvetette Rejtő műveit, és csak borsos áron, feketepiacon lehetett hozzájutni e könyvekhez. Majd könyveit folyamatosan elkezdték kiadni, egyre többet és többször, mostanra pedig Rejtő hírneve nemzetközi babérokat is arat. Írói székhelye, a Japán kávéház, a Liszt Ferenc tér sarkán ma az Írók Könyvesboltja.
Valastyán Marcell, 9.a
5.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Felvételit író „tudatosok” és „álmodozók” Január 17-én izgatott gyerekek és még izgatottabb szülők sorakoztak iskolánk folyosóin, várva a nagy kezdést. Komoly gondot jelentett az interjúk készítése közben, hogy a szülők alig engedtek a gyerekeik közelébe. Volt azonban pár vállalkozó szellemű gyerek és szülő, akiknek jólesett, hogy pár percig nem kell az elkövetkező 45 hosszú percre gondolni, amíg faggatom őket. Tőlük megtudtam, hogy miért a Kossuthot választották és hogyan készültek fel a megmérettetésre. Legtöbben mégis a nyíltnap után döntöttek iskolánk mellett. „Az Igazgató Úr nyílt és egyenes beszéde meggyőzött minket az iskola komolyságáról. A hely szelleme, az épületek, sportpályák és parkok egyedivé teszik az iskolát. Még én is szívesen járnék ide.” - hangzott az egyik várakozó apuka szájából. Sokaknak szüleik vagy testvéreik már kitaposták az utat, így ismerősök közé érkeztek. „Ha lenne óvodája a Kossuthnak, a legkisebb gyerekemet is oda járatnám.” mondta egy anyuka, akinek jelenleg is két gyermeke koptatja iskolánk padjait. Sokan magántanárok segítségét vették igénybe a felkészüléshez, mások előző évek feladatlapjait töltötték ki időre. A nagy önbizalommal rendelkező jelöltek gyakorlás nélkül vágtak bele. S 45 perc után? Vegyes érzelmekkel hagyták el a gyerekek a termeket, volt, aki elkeseredve, volt, aki nevetve jött ki. Kinek a magyar, kinek a matek lett erősebb, de senki sem ússza meg izgulás és találgatások nélkül az eredményig hátralevő napokat. Szurkoljunk együtt nekik, hisz ne felejtsük, jövőre őket iskolatársunknak szólíthatjuk.
Rácz Veronika, 12.a
6.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Különleges esemény a 9.ny osztály francia csoportjában
Január. Ebben a hónapban az újévnek örvendünk, a régit pedig búcsúztatjuk annak kellemes emlékeivel, eseményeivel együtt. Leszedjük a díszeket a karácsonyfáról, visszatér életünk az eddig is megszokott kerékvágásba. Egy ősi, körülbelül 700 éves francia szokás szerint e hónap több az előbb említetteknél. Franciaország lakosai ugyanis a napkirályok eljöveteléről egyaránt megemlékeznek, mégpedig egy francia süteménnyel, a Galette des Rois-val.(ejtsd: gálett dé roá) Ez egy amolyanféle sötétségűző sütemény, melynek alakja a napot szimbolizálja, hiszen ebben az időben látványosan is hosszabbodnak a nappalok. A sütemény tartalmaz egy kis porcelánbábut, amit ők csak babszemnek, úgynevezett févenek hívnak. A hagyomány szerint a család legfiatalabb tagja egy asztal alá bújik, míg valaki más annyi szeletre vágja a tortához hasonlító süteményt, amennyien a családban vannak. Miután ez megtörtént, az asztal alatt lévő családtag hangosan mondja, hogy: Ce part de gateau est á… (Ez a szelet legyen ...-é), majd a kiválasztott személy elvesz egy neki szimpatikus szeletet. Fontos, hogy a guggoló ember ne tudja, hogy 7.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
melyiket. Amikor minden embernek van a kezébe egy szelet, akkor kibújik az asztal alól a fiatal családtag. Az utolsó szelet az övé. Aki pedig megtalálja a bábut, az lesz a király egész hónapban. A süteményt célszerű óvatosan és lassan enni, hiszen a porcelánba könnyen beletörhet a fogunk. Osztályunk francia csoportja a Párizsban élő unokatestvéreimnek, Béky Patriknak és Lindának köszönheti a Galette-et, akik nem mellesleg gimnáziumunk tanulói voltak. A süteményt egy lakhelyükhöz közeli, a főváros központjától északra található pékségben, Levallois-Perret városrészben vásárolták, Aleva Tünde tanárnő kérésére. Csoportunkba 19-én, egy hétfői napon érkezett meg. A tanárnő nagyon izgatott volt, mint ahogy mindenki az osztályban, hiszen ez egy újdonság volt számára és számunkra egyaránt. A hagyományokat lépésről-lépésre követve fogyasztottuk el a marcipán ízű krémmel töltött süteményt. Az osztályunk legfiatalabb és egyben legalacsonyabb tagja Vitkovics Réka volt, így ő tanyázott a pad alatt, míg a többiek jóízűen habzsolták a kiporciózott kis adagjukat. Mikor Réka végre előbújhatott a tanári asztal alól, már világos volt, hogy ki is a királyunk - ez esetben királynőnk -: Majláth Noémi. Elő is került a porcelánfigura a sütijéből, egy francia, piros köpenyes férfi alakjában. Akik pedig nagyon éhesek voltak, és biztos vagyok benne hogy most is azok (véletlenül sem Makszim Somára és barátjára, Gál Péterre gondolok ezen sorok írása közben), a felvágás során lepergett morzsákat is nagy szeretettel fogyasztották. Ünnepélyesen is megkoronáztuk királynőnket, Noémit.
8.
Acta De Kossuth
Iskolai hírek
Egy kicsit mindenki irigykedett, de nem volt túl sok időnk ezen gondolkozni, hiszen pénteken vár ránk egy - Tünde néni szavait idézve – „fincsiii” nyelvtani dolgozat, amire jobb, ha készülünk.
Visnyai Soma, 9.ny
9.
Acta De Kossuth
Kultúra
A disznóvágás hagyománya A disznóvágásnak több évszázadra visszanyúló tradíciója van. András-naptól farsang idejéig tartott. Disznótorokat általában nagyobb, fontosabb események előtt vagy után tartottak a faluban. Egy rokon halálakor is vágtak állatot, innen ered a halotti tor hagyománya. A disznóölés, s az utána következő disznótor Magyarországon a téli hónapokban (hagyományosan a karácsony előtti, illetve a januári napokban) a paraszti udvarok egyik különösen jelentős és várt családi, közösségépítő eseménye volt. Ilyenkor összegyűlt a rokonság, a gyerekek, nagyszülők, barátok, szomszédok, és sokszor az egész napos munka után este a jól megérdemelt, órákon át tartó házi mulatsággal zárult a disznótor. A „disznóságok” hónapokig jóllakatták az egész családot. A hagyományos disznóölés A disznóölés hajnali 6-7 órakor kezdődött, a böllért és a segítőket házi pálinkával kínálta a gazda. Több ember kellett a sertés lefogásához, ők az úgynevezett fogók voltak. A reggel kínált pálinka neve is innen kapta a fogópálinka nevet. Miután leszúrták a disznót, és a vérét egy edénybe felfogták, megperzselték (szalmával, hogy a bőrének jó íze legyen), a szőrt lekaparták, majd a disznó bontása következett. A disznóvágásban és feldolgozásban is elkülönültek a női- és férfimunkák. A disznó leölése, a perzselés, a bontás, valamint a hurka, kolbász, és a disznósajt készítése a férfiak feladata volt. Az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát és a beleket, aprították a zsírnak való szalonnát, készítették a tölteléket, és a friss ételeket ebédre. Elsőként általában a hagymás pirított vérből ettek, ebédre pedig már frissen sütött pecsenye került az asztalra.
10.
Acta De Kossuth
Kultúra
Az eladó lány feladata volt a hájas pogácsa elkészítése. A hagyomány szerint, ha a pogácsa jól megemelkedett, azt jelentette, hogy a lány hamarosan férjhez megy. Kora délután láttak hozzá az asszonyok a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor volt, amelyre nemcsak azokat hívták meg, akik egész nap segédkeztek a disznóvágásnál, hanem a közeli rokonságot, barátokat, szomszédokat is. A disznótorra a böllér hívta meg a vendégeket úgy, mintha virrasztóba hívná őket. Elmondta tettetett szomorúsággal, hogy "szegény öreg, befejezte", s hogy "mostanában már nem evett, legutoljára is mennyit hörgött", s csak a legvégén árulta el, hogy milyen virrasztóba is hívogat. A hagyományos, gazdag vacsora többnyire húslevessel (orjaleves) kezdődött, töltött káposztával, toroskáposztával, sült hurkával, kolbásszal, fokhagymás sülttel, oldalassal, pecsenyével folytatódott és hájas pogácsával, rétessel, fánkkal zárult. A disznótor Estefelé érkeztek a vendégek, akiket az asszonyok meghatározott sorrendben leültettek: a fő helyre a böllért, mellé az idősebbeket, majd a férfiak és az asszonyok jöttek, az asztal végén pedig a fiatalok ültek. A tor tyúkhúslevessel kezdődött, majd a töltött káposzta következett. Aztán szolgálták fel a sült kolbászt, sült hurkát, disznótoros pecsenyét. A vacsora hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. A disznótoros vacsora a tréfálkozás, vidámság, és a pajzán verselések jegyében zajlott. Tor közben gyakran megemelték a poharukat, hogy szerencséjük legyen a jövő évi disznóval. A vacsora végeztével a gazda nótát kezdett, amit a többiek folytattak. A jó disznótor hajnalig tartó mulatozással zárult. A disznótorból senki sem távozott üres kézzel, a háziasszony mindenkinek egy kis kóstolót, hurkát, tepertőt, szalonnát, esetleg pogácsát, süteményt is csomagolt. A kóstolót illett viszonozni. Antal Sára, 12.c 11.
Acta De Kossuth
Kultúra
Farsang Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, húshagyó keddig, vagyis a negyven napos nagyböjt kezdetéig tart. Mivel ez az időpont minden évben máskorra esik, a farsangi időszak hossza változó. A farsang szó egyesek szerint a német „faseln”(=fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni) szóból ered. A farsang manapság már egy nevetéssel teli mulatság, de régen a gonosz szellemek elűzésének időszaka volt. Úgy gondolták, hogy amikor a nappalok egyre rövidebbek lesznek, a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek ezáltal életre kelnek. Ezért felvonulással, beöltözéssel, boszorkánybábu égetéssel akarták a szellemeket elűzni. A régi jelmezek ijesztőek voltak, hogy elűzzék a hideget. Az első jelmezesek halotti menetet imitálva vonultak fel, ebből alakult ki a mai karnevál. A farsang egyben a párválasztás időszaka is volt, mivel nagyböjt ideje alatt tilos volt házasodni, ezért a legények ilyenkor szerveztek bálokat, a lányok pedig bokrétát adtak a kiszemelt párjuknak, akik a farsang végén azt a kalapjukra tűzték. Farsang vasárnap a farsang farkának az első napja, vagyis a hamvazószerda előtti utolsó vasárnap. Ekkor tűzték ki a legények az ajándékba kapott bokrétát a kapujukra és ezen a napon tartották az asszonyfarsangot is. Számos elnevezése közül legismertebbek a csonthagyó vasárnap, vővasárnap, ötvened vasárnap, sonkahagyó vasárnap. Húshagyó kedd a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Ekkor temették el a telet, koporsót készítettek, majd elégették azt. Másik elnevezése a madzaghagyó kedd, amit a madzagon lógó ételek elfogyasztásáról kapott. 12.
Acta De Kossuth
Kultúra
A karnevál, hagyományos nevén „a farsang farka” farsang vasárnaptól húshagyó keddig terjedő időszak. A karnevál szó eredete a „carnevale” szóra vezethető vissza, amely a latin nyelvekben a hústól való búcsúzást jelenti. A karneválok közül világszerte talán legismertebb a velencei karnevál. Ilyenkor az olaszok Velencében gondolákba, csónakokba szállnak, és egész nap itt ünnepelnek. Úgy tartják, hogy aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vet magára keresztet, egész évben mentesül a betegségektől. A híres karneválok közé tartozik még a riói karnevál, amely őse a portugál Entrudo, ahol az emberek szappanos vízzel locsolták egymást a vigadozás közepette. Manapság a karneválon Rio de Janeiro utcáin díszes jelmezekbe öltözve vonulnak fel a résztvevők, és szamba-táncosok szórakoztatják őket. Magyarországon a legnagyobb farsangi felvonulást Mohácson rendezik meg. A busójárás során a résztvevők szőrével kifordított rövid bundát, szalmával kitömött nadrágot, színes harisnyát és bocskort viselnek, hogy elűzzék a telet. A busójárás sokban hasonlít a riói és a velencei karneválra, valamint az afrikai népek szokásaira, de eredete a sokácok hagyományaira vezethető vissza. Ehhez egy monda is fűződik, mely szerint a sokácok megelégelve a török rabigát, ijesztő ruhákba öltöztek, így üldözték ki őket. A farsangi időszak alatt az emberek főleg húst és laktató ételeket fogyasztottak, mivel ez időszak után kezdődött a nagyböjt. Jellegzetes farsangi ételek továbbá a farsangi fánk, a kocsonya és a káposzta.
Szentei Júlia Zsófia, 8.b 13.
Acta De Kossuth
Kultúra
Történelmi gyalog-galopp a lovagok világában Kik voltak a lovagok? „Férfias világ volt a lovagoké; olyan harcosoké, akik büszkék voltak vitézi életükre és becsületükre. De kik voltak ők valójában? A történelem bizony árnyaltabb képet fest róluk. Mert ezek a férfiak gyakran pénzért harcoltak, mi több: fosztogattak és gyilkoltak. Ám, tudtak verset írni, és elszorult a szívük, amikor egy otthonuktól távoli keresztes 1 hadjáratra indultak.” A lovagok legtöbb idejüket háborúskodással töltötték. Egyrészt a király, másrészt pedig a pápa szavára vonultak hadba. A csatatéren vad oroszlánként küzdöttek. Halált megvető bátorsággal rontottak rá ellenségeikre, és addig küzdöttek, amíg az ütközetet meg nem nyerték, vagy amíg meg nem haltak. Ám miután visszatértek a háborúból, a bátor, továbbá az elszánt hős illedelmes, becsületes, tisztességes nemes úrrá változott (ez sajnos nem minden lovagnál történt így). Hazatérésük után versbe, illetve dalba írták a csatában szerzett, élményeiket, tapasztalataikat. Költeményeikkel főleg szerelmüket kápráztatták el. Lovagiskola „A kastély minden lakója könnyeivel küszködik. A várúr fia útra készülődik, hogy otthonától távol elsajátítsa fegyverforgatás mesterségét. Mindannyian büszkék a vitéz ifjúra, de fájdalmas az elválás, hiszen nem tudni visszatér-e még a szülői házba.”2
1 2
Brigette Coppin: A lovagok élete, 6. Brigette Coppin: A lovagok élete,20. 14.
Acta De Kossuth
Kultúra
„A jó pap holtig tanul”- szokták mondani. Bizony egy lovagnak is sokat kellett ügyeskednie és okoskodnia, amíg lovaggá ütötték. A lovagok képzése körülbelül 14 évet vett igénybe. A nemes ifjak hétesztendősen álltak valamelyik úr szolgálatába. A lovaglás, az íj és a nyíl kezelése mellett azt is elsajátították, miként kell a nemesek előtt viselkedni. Amikor ezt az iskolát kijárták fegyverhordozók lettek. Mesterük fegyvereinek rendben tartása mellett a kardvívás művészetét is elsajátíthatták. Ha kiállták a próbákat, akár már 21 évesen igazi lovag válhatott belőlük. A nem lovagi származásúak lovaggá ütését a király, később a püspök végezte. „Az idők folyamán a lovaggá ütés szertartása is megváltozott. Először csak a lovag tarkóját érintették meg karddal, később már a vállát is3. Színek és címerek A középkori lovagok csata vagy lovagi tornák alkalmából páncélt vettek fel, továbbá nehéz sisakot tettek fejükre. Így a talpig vasban lévő harcos nem tudta megkülönböztetni társait az ellenségtől, ám bajtársai is így voltak ezzel vele. A barátok lemészárolása elkerülésében a lovagok színes motívumokat, jelképeket festettek pajzsukra és sodronyingükre.
„A jelképek összetett rendezéséből alakult ki a címer vagy címerpajzs.”4
3 4
100 Állomás- 100 kaland: Lovagkor, 17. 100 Állomás – 100 Kaland: Lovagkor, 20.
15.
Acta De Kossuth
Kultúra
Mindegyik nemesi családnak megvolt a maga sajátos címere, amelyet kizárólag a családhoz tartozók használhattak. Az urak által felállított hadseregek a nemesi család zászlaja alatt indultak csatába. A lobogók nagyon fontos szerepet játszottak, ezért ha a zászló hordozója elesett, akkor a közelben lévő harcosoknak kellett ismét magasba emelniük a zászlót. A lobogók a várak ostrománál jelképes szerepet töltöttek be, ha az ellenség elfoglalta a várat, saját zászlaját tűzte ki rá. Lovagi tornák: Játék életre-halálra „A lovagi tornák során a harcosok két táborra szakadtak, és úgy küzdöttek egymás ellen, mint egy igazi háborúban. A párviadalok heve edzette meg a lovagokat a valós csatára.” A lovagi tornák a páncélos vitézek, a lovagok és a fegyvernökök közös játéka volt. Abból a célból rendezték őket, hogy a harcosok az összegyűlt tömeg láttára mutassák meg bátorságukat, rátermettségüket, vitézségüket, továbbá fegyverforgató tudományukat. A viadalok szigorú szabályok szerint zajlottak. Az összecsapásnak nem a másik megölése volt a célja. Ez viszont gyakorta bekövetkezett. Nem egy uralkodó szeme láttára halottan zuhantak lovukról a földre legjobb katonái. A németországi Kölnben egy ilyen tornán csaknem 60 ember vesztette életét. Előfordult az is, hogy a bátor harcosok gyalog vívtak meg egymással. A kardvívás azonban nem volt semmivel sem veszélyesebb, mint a lovas párviadal. A lovagiasság kódexe szigorúan tiltotta a csalást. A lovag inkább veszített, hogy megmaradjon a becsülete, minthogy csalással győzzön. A nézők soraiban ugyanúgy ültek udvari hölgyek, mint egyszerű emberek. Így a lovag könnyen megmutathatta tudását szerelmének.
16.
Acta De Kossuth
Kultúra
Lovagi szerelem „IX. Vilmos, Aqutiania hercege az első trubadúr, aki nyilvánosan megénekli szerelmét, és szerelmese képmását még pajzsára is ráfesti. A Nyugat leghatalmasabb főura, akinek a királyok sem parancsolhattak fejet hajt egy hölgy előtt…” A lovagnak nem csak a harcterén kellett hősként küzdenie, a szerelem is önfeláldozást kívánt tőle. A győztes harcos, miután hazatért valamelyik hadjáratból, egy lant segítségével, saját költeményeivel kápráztatta el szíve hölgyét. Eme alkotások témái a szerelem, a bánat vagy a csataterek izgalmai voltak. A lovagi szerelem rendkívül sok bonyodalommal is járt. Volt, hogy a fülig szerelmes hős minden este szerelmének ablaka előtt énekelte dalait, ezzel kápráztatva a gyönyörű kisasszonyt, miközben nem egyszer volt arra példa, hogy a szerelmes leányzót már másnak ígérték oda. Azonban ez nem állhatott a románc útjába, főleg úgy, hogy egy mindenre elszánt daliás férfi táplálta az érzelmeket.
Szakály Bence, 7.a
17.
Acta De Kossuth
Recept
Brassói aprópecsenye Hozzávalók: 4 dl napraforgóolaj 4 dl víz 2 közepes db vöröshagyma 60 dkg sertéshús 5 gerezd fokhagyma bors ízlés szerint őrölt fűszerkömény ízlés szerint só ízlés szerint majoránna ízlés szerint 20 dkg zöldborsó 1 kg burgonya Elkészítés: 1. A vöröshagymát felaprítjuk, és kevés olajon üvegesre pároljuk. 2. A húst csíkokra vágjuk, és a hagymára téve fehéredésig sütjük. 3. Felöntjük kevés vízzel, és fedő alatt puhára főzzük a húst. Megszórjuk a fűszerekkel, és zúzott fokhagymát keverünk hozzá. 4. Ha a hús megpuhult, akkor hozzáadjuk a zöldborsót, és tovább főzzük, amíg a borsó megpuhul. 5. A fedőt levéve addig rotyogtatjuk, amíg besűrűsödik a leve. 6. Közben egy magasabb falú serpenyőben a meghámozott és felcsíkozott burgonyát szépen kisütjük, picit megsózzuk, és ha a husi elkészült, szépen összekeverjük, és tálaljuk. Előkészület: 30 perc Főzési idő: 75 perc Sütési idő: 20 perc Jó étvágyat kívánok! Nemes Anna Boglárka, 12.c 18.
Acta De Kossuth
Irodalom
Kretív Írók munkái Kötelező populárissá tétele KREATÍVan Feladat: Írj Madách: Az ember tragédiája című művének alapján egy XXI. századi színt, ahová Ádám, Lucifer és Éva ellátogatott! A XXI. században, egy nagyvárosban. Ádám, mint Jamie, divattervező. Éva, mint Karolina, Ádám felesége, s titkárnője. Lucifer, mint Oliver, modell. ÁDÁM
LUCIFER
(Éva jön.) ÉVA
A divathét kezdetéig 12 ruha, S két nap van hátra. Félek, az idő túl kevés! Szabóknak, varróknak szólni kell, Siessenek, s dolgozzanak vasárnap is! Te se felejts holnap eljönni, Hisz tökéletesíteni kell ruháid! Többiek, s én is tudom, Holnap az utolsó nap, Keményen kell dolgoznunk. Ma találkozód van Két másik szakemberrel, Kik kíváncsian várják javaslatod, A közös show-ról.
ÁDÁM ÉVA ÁDÁM
Mikor kezdődik megbeszélésünk? 12 órakor lesz, egy kávé mellett. Szeretnél még valamit? Az új divatkampány anyaga Kellene még, Karolina.
ÉVA Máris intézem! (Éva el. Beatrix, a szabónő jön.) BEATRIX
ÁDÁM
Kész van a műremek, A divat műremeke, A zakó!
Próbáld fel, Oliver! (Lucifer a ruhát próbálja.) Beatrix! Az öltönynek hétfőre 19.
Acta De Kossuth
BEATRIX
Kész kell lennie! Remélem holnap is dolgozik. Meglesz, uram, amint akarja!
LUCIFER
Ez túl bő!
(Beatrix jelöli a hibákat, közben Ádám és Lucifer beszél.) ÁDÁM
Lemaradásunk van, Oliver, Hisz reklámunkat nem nézik elegen. Félek, nem kell a divat!
LUCIFER Az mindig kell! Amit az ember lát, hall, Elérni, s megkapni is akar. Kapcsolatok, család, pénz Sokszor nem számítanak. (félre) ÁDÁM
LUCIFER
Én intézem így! Igaz! A történelemben az ember véleménye Mindig befolyásolt, s számított. Így van ez a mai világban is, Azonban ma már azt sem tudni, Ki véleményét halljuk. A divat is ilyen! Hiszik az emberek, Önmagukat valósítják meg. Valójában hirdetik, Az ötleteink’, s a ruháink’, Egyre többen utánzókká válva. Ennek a reklám, Mi legfőbb eszköze. Legjobban becsapva vannak, Kik hiszik, reklám Őket nem befolyásol.
(Éva jön.) ÁDÁM
ÉVA
20.
Karolina! Gazdasági szakértőnkkel Beszélned kell mielőbb, Kell-e új reklám, Vagy lemaradásunk belefér? Rendben.
Irodalom
Acta De Kossuth
Irodalom
Mind el. Éva és Beatrix ebéd közben beszél. BEATRIX Milyen volt a napod? ÉVA
BEATRIX
ÉVA BEATRIX
ÉVA
Óh, mily fárasztó! De egy kis kávé, energiaital, S pörög a nap. Neked barátném? Befejeztem ingjét A fekete öltönynek, Hátra már csak a nadrág, S a zokni maradt. De kiborultam a mai nap. Mi történt? Veszekedtem férjemmel, Hisz otthon neki kell A kicsivel maradni. Idegesíti ez, de mit tehetnék? Én keresek többet, Én dolgozok többet.
Én is otthon hagyom lányom, Hisz dolgozni csak kell. De ő jól elvan, Tévézik, s pihen. Egyedül is túléli a napot. Sokat veszekszem férjemmel én is, Hisz éjjel-nappal együtt Nem könnyű lenni. Hol a gyereknevelés az, Miben véleményünk eltér, Hol a munka. (Hajnalban Ádám és Lucifer beszél.) LUCIFER Milyen volt a tervezgetés, Mi nagy ötleteden alapszik? Fárasztó, s unalmas? ÁDÁM A megbeszélések alatt Figyelni kell, Oliver. Figyelni a részletekre, A szavakra, a mondatokra. Jó, ha bölcs és szemfüles vagy, Áldozat így nem leszel. 21.
Acta De Kossuth
Irodalom
LUCIFER Tudom, tudom, ez mind igaz! Vigyázni kell a beszédünkre, Mindenkiben megbízni nem szabad! Egy szempillantás alatt Becsapnak, s véged. Ha nem vagy talpraesett, okos Nem való e világ néked. ÁDÁM Mindjárt pirkad már, Menjünk haza, Oliver! (Hazafelé menet Ádám és Éva beszélget.) ÉVA
Ez már túl sok nekem, Jamie A sok fárasztó, kíméletlen munka. Egész nap teszek-veszek, S otthon is vár egy gyerek. A gyereknek az anyjánál a helye, Az anyának a gyermeke mellett.
ÁDÁM Tudom, hogy ez nehéz neked, Karolina, De nekem is az, elhiheted. Egész nap koncentrálok, s szervezek Találkozókat, s megbeszéléseket.
ÉVA
Ezt már ezerszer elmondtad, Nem segít semmit. ÁDÁM (félre) Nem lesz ennek jó vége! ÉVA A munka rabja lettem, Azért élek, hogy dolgozzak, De ezt nem érzem helyesnek, Hiszen azért kellene dolgoznunk, hogy éljünk. Nincsenek már pillanatok, Mikor érzem, Érdemes élnem. Nincsen pillanat, amikor tudom, Megérte minden fáradtság az árát. Gyermekem sem szeret úgy, Mint én szerettem édesanyám. ÁDÁM ÉVA
Karolina! Szeret téged! Én sem szeretlek téged úgy, Mint régen szerettelek.
22.
Acta De Kossuth
Irodalom
Lehet én vagyok a hibás, De ellene nem tehetek, Nem bírom már életem veled. (Hazaérkeznek, s Ádám leparkol, de a kocsiban maradnak.) ÁDÁM
Ne beszélj többet, Nem bírom! Aludjunk rá egyet, S meglásd, Átalakul véleményed!
(Éva a fejét rázza.) ÉVA Tudom, Jamie, Mit beszélek! Mit mondtam, Komolyan is gondoltam. Nem akarok erről is vitázni, Véleményem nem fog változni. (Éva kiszáll a kocsiból, s elindul a ház felé.) ÁDÁM Ne menj! (suttogva) Én szeretlek! (Ádám is bemegy a házba. Másnap délután Ádám megérkezik az irodába.) LUCIFER Hogy aludtál, főnök? ÁDÁM LUCIFER ÁDÁM LUCIFER (félre)
Nem aludtam, Veszekedtem. Feleségeddel? El fogunk válni! Épp ideje volt!
(Beatrix jön. Kezében boldogan mutogatja az elkészült nadrágot.) BEATRIX
(Beatrix el.)
Kész van! Elkészültünk holnapra! Elkészült a helyszín, A díszlet, a ruhák! Készen állunk holnapra! 23.
Acta De Kossuth
Irodalom
ÁDÁM
LUCIFER
Ez tesz boldoggá minket? A munka öröme? Egy feladatot befejezünk, Aztán újat kezdünk. Örök körforgás ez, Mi sohase ér véget. A boldogságot, amiért küzdünk, Nem kapjuk meg soha, Hisz eszközünk, a munka, Minden nap felemészt. Munka után szenvedünk, Hisz magunkat elfoglalni Nem tudjuk. Pedig várjuk. Várjuk a nap végét, Várjuk a holnapot, Várjuk a jövőt. Hisszük, a jövő jobb lesz, Majd később boldogok leszünk, Később foglalkozunk magunkkal, A lelkünkkel, a testünkkel, Majd foglalkozunk a családunkkal, Később, ha majd több időnk lesz, Ha majd nyugodtabb lesz minden. Később? Az mikor lesz? Túl későn! Addig elfelejtünk szeretni, Szerelembe esni, Az egyszerű dolgoknak örülni, Táncolni, fiatalnak lenni, Egy mély levegőt venni! Elmúlik az egészség, Elhagynak gyermekeink, Egyedül maradunk, s közben rájövünk, Eddig is egyedül voltunk. Talán nagy dolgokat mondasz.
(félre) Egy földi halandónak biztosan. (fenn) De utána újabb élet vár! ÁDÁM LUCIFER
Nem akarok tovább maradni, El akarok menni innen! Menjünk, Ádám, menjünk Hisz más világ vár már ránk!
24.
Papp Anna Ruth, 11.c
Acta De Kossuth
Irodalom
Definíció Gyermek vagy. szíved a csillagoké, a mindené. elméd alkot, teremt, rendez – szemed ámul a levelek táncán, s lelked velük mozog. Ember vagy. tetted az enyészeté, a semmié. hangod kiált, kérlel, elhal – lábad fut valami után, s nem tudja, megtalálja-e. Felnőtt vagy. életed másoké, mindenkié. szavad ad, simít, gyógyít – kezed bárki felé kinyúl, s mindig önzetlen. Margaréta vagy. szépséged a tiéd, valakié. virágzol bárkinek, senkinek, magadnak – arccal a fénynek állsz, s látod akkor is, ha más nem. Kanalas Dominika, 11.c
Iránytű Életem szikráját tőled kaptam, Jól csak a te főztödtől laktam Tengernyi anyai megbocsájtás Annál is több nevelő felkiáltás. Határtalan jóakarat, támogatás Meghozta mára a kellő hatást Mind csak én javam szolgálta, Volt, hogy támadó szavam álltad. Ha megbocsájthatatlant is tettem, Mint drága kinccsel bántál velem. Ki mindig utat mutattál, te voltál: Iránytűm, hiányom, jó anyám. Szalánszky Attila, 11.c
25.
Acta De Kossuth
Szerkesztők: Antal Sára Biri Tímea Féki Zsuzsanna Garamvölgyi Ádám Gönczi Annamária Gulyás Gréta Kálmánczhelyi Anna Koncz Csilla Matkó Nikolett Nemes Anna Boglárka Papp Gréta Szakály Bence Sziráczki Martin Tippan Elizabet Valastyán Marcell Varga Dóra
Felelős szerkesztő: Dr. Kiss Gabriella
Főszerkesztők: Simon Bálint Sárkány Balázs
Technikai szerkesztő: Pálinkás Dóra
Grafikus:
Aranyi-Aszalós Vivien
26.
Impresszum
Acta De Kossuth
Források
Forrásaink:
http://www.almaimotthona.hu/farsang-hagyomanyok.html# http://hu.wikipedia.org/wiki/Ri%C3%B3i_karnev%C3%A1l http://hu.wikipedia.org/wiki/Karnev%C3%A1l http://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_karnev%C3%A1l http://hu.wikipedia.org/wiki/Farsang http://www.mohacsibusojaras.hu/?b=2 http://www.nyest.hu/hirek/mi-a-farsang http://www.mohacsibusojaras.hu/?b=2
Wolfgang Tarnowski : Lovagok, Mi Micsoda sorozat, Tessloff Babilon kiadó 2003. Manfred Vasold: A keresztes hadjáratok, Mi Micsoda sorozat, Tessloff Babilon kiadó 2006. Michele Byam: Fegyverek és vértezetek, Szemtanú sorozat, Park kiadó 1990. Bridge Coppin: A lovagok élete, Íme a történelem sorozat, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008. 100 állomás – 100 kaland: Lovagkor, Gulliver kiadó, 2002. Lovagvárak és gótikus katedrálisok, Új képes történelem sorozat, Larousse Officina kiadó, 1992. Hunyadi Zsolt: A keresztes háborúk világa, TKK., 2011.
27.