vizitkártya á ya
BÖJTÖS KINGA ROVATA
Hétköznap is
karácsony
Ha az ember eléri saját vágyait és megközelíti régen áhított célját, akkor a szürke, ködös hétköznapok meleg bordó tónusra váltanak, gyertyafénnyel dekorálva és néhol aranyporral megszórva. Mintha picit mindig karácsony volna...
Könnyű nekik, szép kellékek között lakni – gondolhatnánk a kétségtelenül ünnepi hangulatot árasztó házban, ahol az angyalpopuláció számát csak a gyertyák mennyisége szárnyalja túl, és a mikrosütőt is zöld-bordó borostyánmintákkal álcázzák. Ahol egész évben a szekrény tetején marad a világító girland, májusban is adventi koszorú fogad a kapuban és Csipkerózsika-ágyban al-
szik el a háziasszony, pedig már nem kiskorú. Kamasz lányai megszokták, hogy lépten-nyomon selyembe, bársonyba és szalagokba botlanak a tetőtérben, ahol anyáék aranycirádás kelméket szabnakvarrnak naphosszat. A hátsó udvaron pedig régi vitrineket pingálnak tele finom kis díszekkel, azok ablakára színes damaszt kerül, majd beszereznek hozzá metszett díszüveget és porcelán cukor-
Lakáskultúra 93
tartót, ha a munka – vagyis a megrendelő – úgy kívánja. A kellékekből aztán csurran-cseppen itthonra is, hazarepül a raktárból egy-egy gipszangyalka, hóna alatt antik gyertyatartóval… Csakhogy vendéglátóimnál nem pusztán munkahelyi ártalom a karácsony, ez rövid helyszíni vizitünk alatt is kiderül. Tényleg, de komolyan így gondolják jól érezni magukat egész évben, díszbe öltöztetett hétfőkön és
94 Lakáskultúra
szerdákon, örömteli munkával zajló keddeken és csütörtökökön. Sőt. Hétvégén sem bírják a passzív üdülést; átlátszó indokkal ki-kisurrannak a ház végi műhelybe, és csak órák múlva kerülnek elő onnan. Kata szabásmintát rajzol: egy barokk kanapé szoknyája készül, az aranyszín falitükröt már beszerezte hozzá, így lassan öszszeáll a szalon, melyet türelmetlenül vár a kuncsaft. Mihály, a férj lecsiszolja
a soron következő sublótot, mert holnap már apró virágok kerülnek rá Kata ecsetéből, ám előtte még némi trükkös öregítő festés következik a fiókok sarkainál. Egy felújított parasztházba várják a bútort, melyet mezei virágnyomatos függönyök és bádog tejeskannák követnek majd ugyanezen forrásból. Azaz a kertvégi kis műhelyből, ami nem is oly rég még talán fáskamraként szolgált. Azokban az években, hajna-
vizitkártya
li óracsörgésre ébredt a ház népe, férj és feleség élték az egyszerű kertvárosi családok mindennapjait. Dédelgetett álmaikat, bontakozó szépérzéküket a késő esti ruhatervezések és -varrások jelentették akkoriban. Aztán az egyedi varrományok a saját ruhásszekrényeikből „kiszivárogva” lassan a baráti társaság öltözetén, sőt divatkereskedések polcain landoltak. Kisvártatva beúsztak a képbe a lakástextíliák is: először saját
otthonuk függönyei, a rokonok ágyterítői és az ismerősök ismerőseinek díszpárnái, mind-mind saját tervezésű és készítésű darabok. A kedvtelésből évek alatt szorgos manufaktúra lett, az esti öltögetés észrevétlenül családfenntartó vállalkozássá vált. S mint ahogy megannyi vizitkártyás történetünkben, itt is beleszólnak a jelenbe a család felmenői, akiknek tehetsége az unokák életében folytatódik…
Talán a festőművész nagypapa kézügyessége, a játék közben átadott festési technikák köszönnek vissza a műteremben sertepertélő, néhai kis unoka, Kata mostani bútorfestésein. És a szigorú beosztással élő, mindig kézimunkázó sváb nagymama is mosolyra derülne felnőtt unokája láttán, aki félcentis anyagfecnikből is gyönyörű patchwork takarókat varázsol gyakorlatilag hulladék nélkül.
Lakáskultúra 95
Elégedett megrendelőik nem mindig értik, hogy mérhetetlen empátiával miként képes ráérezni szívük vágyára, akár egy valamikori EKG-szakember, és hogy Mihály, a tulajdonos miért viseltetik oly szenvedélyes vonzalommal az öreg bútorok zárai és vasalatai iránt, akár egy vérbeli fémműves. A család most is, mint annak idején, hajnali óracsörgésre ébred, és még ha
96 Lakáskultúra
néha elfelejtenek is szabadságra menni, ma már álmaik szerint élnek és dolgoznak. Legkedvesebb ünnepükön, karácsonykor drága meglepetések helyett hangulatos meleg-bordó lakásukban meggyújtják az összes gyertyát, és szépen terített asztallal, közösen készített családi vacsorával lepik meg magukat. És az Ünnep legszebb ajándékával: az egymásra szánt idővel.
FOTÓ: SCRIPT FOTO, WWW.OLDDEKOR.HU
vizitkártya