2 minute read

Fel vagyunk készülve az

éghajlatváltozásra?

1. Fejezet

Az éghajlatváltozás feltartóztathatatlanul megérkezett Burgenlandba is. A pannon régió sajátosságaival párosulva Észak-Burgenland különösen érintett. A kérdés az: mit jelent ez konkrétan? És mennyire van felkészülve a régió erre a változásra?

Milyen szerepet játszik a régió különleges időjárása?

Az ENSZ klímakonferenciáinak egyik célja 1992 óta az, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban korlátozzák, ezzel megelőzve a veszélyes fordulópontokat. Ez az érték mára már jól rögzült a nyilvános vitákban. Kevésbé van jelen a köztudatban azonban az a tény, hogy Ausztriában az átlaghőmérséklet már jelenleg is 2 Celsius-fokkal emelkedett. Ausztria azon országok közé tartozik, amelyeket átlagon felül érint a globális felmelegedés. Egy olyan régió számára, mint a Fertő tó, amelyet a pannon hatás jellemez forró nyarakkal, sok napsütéses órával és kevés csapadékkal, ez különösen nagy kihívást jelent. Ezen még a hagyományosan hideg téli hónapok sem változtatnak. A burgenlandi időjárás kialakulása különleges konstellációhoz kapcsolódik. A felhők kelet felé tartva az Alpok térségében hullatják le csapadékukat. Ez azt jelenti, hogy a Fertő tó környékére már nem sok marad. A melegebb napokkal együtt növekszik a párolgás, ami azt eredményezi, hogy az észak-burgenlandi térségben fokozottan nagy szükség van a cselekvésre.

Hogyan jelentkezik konkrétan a globális felmelegedés?

A szubjektív érzékelésben nem jelent túl nagy különbséget egy forró nyári napon a két fokkal magasabb hőmérséklet. Más a helyzet, ha az éves átlaghőmérséklet két fokkal emelkedik. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak, a forró napok száma nő, a hőhullámok és a száraz időszakok hosszabbak lesznek. Emellett a csapadék eloszlása is kedvezőtlenül alakul. A heves esőzések gyakoribbá válnak, melyek vízmennyiségét már nem tudja felvenni a talaj. Tekintettel a régió vízhiányára, ez különösen nagy problémát jelent. A térség összes mérőállomásán évtizedek óta emel - kedő hőmérsékleti értékeket mérnek. Halbturnban a mérőállomás az 1950-es évek eleje óta közel négy Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést mutat. Az ilyen rekordhőmérsékletek súlyosan kihatnak a természetre, különösen a Fertőzug ritka, sérülékeny szikes élőhelyei veszélyeztetettek. Az alacsony talajvízszint és a csapadékhiány károsan hat a talajra. A szikes tavak kapilláris ellátásának ebből adódó megszakadása a növényzet messzemenő következményekkel járó változásához vezet. A szikes tavak időközben már tavasszal kiszáradnak. Az éghajlati változások miatt a mezőgazdaságban is sürgős adaptációra van szükség. A hatások a biológiai sokféleséget, a települések alapellátását és vízellátását, a turizmust, a szőlőtermesztést és számos más területet is érintenek.

Milyen forgatókönyvre lehet számítani a jövőben?

Minden éghajlati előrejelzés a hőmérséklet további emelkedését valószínűsíti. A folyamatok azonbanmég - nincsenek kőbe vésve. Az, hogy a jövő generációi milyen mértékű felmelegedéssel szembesülnek, attól függ, hogy sikerül-e ma csökkenteni az éghajlatra ható olyan kibocsátásokat, mint a szén-dioxid és a metángáz. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy még az éghajlatvédelmi intézkedések hatékony végrehajtása mellett is magasabb lesz itt a hőmérséklet. Ausztria még nem váltott irányt. Korábban az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nőtt. Ezért nem lehet megmondani, hogy a Fertő tó térségének ténylegesen melyik forgatókönyvhöz kell majd alkalmazkodnia. Az olyan körülmények, mint amilyenek ma körülbelül 1000 kilométerre-délre találhatók, a század közepére lehetséges forgatókönyvnek számítanak. Marad a kérdés, „Mit fogunk tenni addig?”, amelyet Markus Wadsak tesz fel az 1. fejezetben „Ingázás a szélsőségek között: éghajlati ingadozások és száraz időszakok”.

INGÁZÁS A SZÉLSŐSÉGEK KÖZÖTT: ÉGHAJLATI INGADOZÁSOK ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK

Éves középhőmérséklet °C-ban

2. ábra: Hőmérséklet-emelkedés

(Fent:) Meredek hőmérséklet-emelkedés. Halbturn mérőállomás két évtizeden keresztül rekordértékeket mért. (Alul:) Az 1950es évekig az éves középhőmérséklet emelkedése viszonylag alacsony volt.