XIV. KAPITULUA
ZEHAPEN JARDUERA LABURPENA: 1. ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN AHALGOA ETA BERAREN HASIERAKO BATERAEZINTASUNA ZUZENBIDEZKO ESTATUAREKIN. SISTEMA KONPARATUAK, ETA DELITU BATZUK ZIGOR KODETIK ATERATZEKO JOERA.—A) Berez, zigortzeko auzitegien monopolioa bermatzen duten sistemak. Anglosaxoniarren eta frantziarren zuzenbideak.—B) Zigortzeko monopolioa auzitegien esku uzten ez duten antolamenduak: Austria eta Suitzako kasuak.—C) Italian eta Alemanian zehapen ahalgoa Administrazioari eratxikitzea, delitu diren zenbait jokabide Zigor Kodetik aterata.—2. ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN AHALGOAK ESPAINIAKO ZUZENBIDEAN IZAN DUEN GARAPEN ANARKIKOA.—A) Epaileek hasieran zuten zigor ahalmenaren monopolioa Cádizko Konstituzioan eta beraren salbuespenak XIX. mendean.—B) Zehapen ahalgoaren politizazioa eta hazkuntza Primo de Riveraren diktaduran eta II. Errepublikan.—C) Zehapen sistema Francoren erregimenean.— 3. ESPAINIAKO ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN AHALMEN IZU GARRIAREN ARRAZOIA: ZIGOR SISTEMAREN GABETASUNAK.—A) Zigor auzibidean funtzionario publikorik ez egotea, eta urratzeak agertarazteko administrazio jardueran ezabatu egitea funtzionarioen partehartzea.—B) Fis kaltzaren izaeraren eta ezaugarrien anbiguotasuna.—C) Nulla poena sine iudicio arauaren zurruntasuna.—4. ZEHAPEN AHALGOAREN KONSTITUZIO OINARRIA ETA MUGAK.—5. LEGEZKOTASUN PRINTZIPIOA ETA BERORREN ADIERAZPENAK: LEGE ERRESERBA ETA TIPIKOTASUNA.—6. ERANTZUKIZUNA ETA ERRUDUNTASUNA ADMINISTRAZIO URRA TZEETAN. PERTSONA JURIDIKOEN ERANTZUKIZUNA.—7. ADMINISTRAZIO ZEHAPENEN KONTZEPTUA, MOTAK ETA MAILAK.—8. ADMINISTRAZIO URRATZEEN ONDORIOZKO ERANTZUKIZUN ZIBILA.—9. ADMINISTRAZIO URRATZE ETA ZEHAPENAK AZKENTZEA.— 10. NON BIS IN IDEM PRINTZIPIOA ETA ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN AHALGOA ZIGOR JURISDIKZIOARI LOTZEA.—11. PROZEDURA BERMEETARAKO KONSTITUZIO ESKUBIDEA ETA ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN JARDUERA.—12. ZEHAPEN PROZEDURA.—13. NULLA POENA SINE IUDICIO PRINTZIPIOA ETA ADMINISTRAZIOAREN ZEHAPEN EGINTZEN BETEARAZKETA.