Ennek még mindig van tétje, mindig lesz tétje” - Interjú Kisantal Tamással

„ENNEK MÉG MINDIG VAN TÉTJE, MINDIG LESZ TÉTJE” Interjú Kisantal Tamással

Kisantal Tamás a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója, akivel a 2020 szeptemberében megjelent negyedik könyve, Az emlékezet és a felejtés helyei. A vészkorszak ábrázolásmódjai a magyar irodalomban a háború utáni években kapcsán beszélgettünk.

Miről szól a könyved? A kötet több éves kutatás eredményeképp született meg, és a vészkorszak ábrázolásáról szól a második világháborút közvetlenül követő időszakban. Az 1945-től az 1950-es évek közepéig tartó időszak irodalmi, kulturális fejleményeit vizsgálom. Szándékosan nem holokausztot mondok, hanem vészkorszakot, mert a könyv egyik alaptézise szerint, ha meg akarjuk érteni e korai szövegeket, mindenekelőtt nem a mai előfeltevéseink (vagyis a holokauszttal kapcsolatos mai nézőpontok) felől kell elemeznünk őket, hanem saját kontextusukba kell ezeket viszszahelyeznünk. Tehát nem az 1970 és 1980-as években kialakult holokausztdiskurzus felől próbálom meg olvasni és értelmezni ezeket a műveket, hanem azt vizsgálom, hogy mit jelentettek, hogyan működtek saját korukban, hogyan beszéltek a háborús atrocitásokról és a zsidóüldözésekről. Többször visszatér a könyvemben a kérdés, hogy „miről beszéltek, amikor a közelmúltról és a vészkorszakról beszéltek”. Szerintem ugyanis legtöbbször valójában nem a vészkorszakról, nem a zsidóüldözésről folyt a kommunikáció, hanem inkább ezeken keresztül beszéltek más problémákról.

Amikor elkezdtem kutatni, nagyon meglepődtem, hogy mennyi korabeli szöveget találtam róla. Van (illetve sokáig volt) ugyanis egy közhely a holokausztdiskurzusban, amely szerint a háború végét követő első évtizedeket abszolút hallgatás jellemezte. Kulturális traumaelméletek szeretik hangoztatni a túlélőket hallgatásra kényszerítő elfojtást. Emellett történelmi szövegek sokszor kiemelik, hogy a

különböző országokban (főleg a keleti blokk államaiban, de időnként Nyugaton is) politikailag is „kellemetlen” volt a téma, nem, vagy csak igen szűk körűen lehetett róla hivatalos csatornákon keresztül beszélni. Ám amikor kutakodtam, nagyon meglepődtem, mennyi szöveg jelent ekkoriban a témáról magyarul. Persze ez sem újdonság, a pár éve elhunyt brit történész, David Cesarani a „hallgatás mítoszának” nevezte ezt a meggyökeredzett előfeltevést, amelyet ő angol forrásokat vizsgálva döntött meg.

Van például egy fejezet egy manapság is viszonylag ismert korabeli memoárról, Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című könyvéről, amely eredetileg 1946-ban látott napvilágot szerzői magánkiadásban, majd a következő évben a Világ című napilap folytatásokban közölte. Hatalmas sikert aratott, miközben nagy viták is voltak körülötte, olvasói levélváltások, sokszor gyalázkodó vélemények. Sőt, a Ludas Matyi című vicclap valóságos hadjáratot indított Nyiszli ellen, karikatúrák és viccek jelentek meg róla – olyan viccek, amelyeket manapság legfeljebb az internet legsötétebb bugyraiban, szélsőjobboldali oldalakon puffogtatnának el. Szóval, a kutatás során az volt a legérdekesebb, hogy teljesen mást találtam, mint amit vártam, és pont arra próbáltam választ kapni, hogy miért mások ezek a szövegek, és mit lehet kezdeni velük, egyáltalán lehet-e valamit kezdeni velük. A cím egyfajta játék a Pierre Nora-féle emlékezethely koncepcióval, mivel szerintem a korszak szövegei javarészt inkább „felejtéshelyekként” funkcionáltak.

Kiknek ajánlod a könyvedet? Szeretném, ha nem csak a szűkebben vett irodalomtörténészi vagy történészi szakmának szólna, igyekeztem egyszerre szakmai és olvasmányos lenni. Sok, viszonylag ismeretlen szöveget elemzek a könyvben, egészen különleges szövegeket is. A viszonylag közismert Nyiszli Miklós-könyv mellett például külön fejezetben vizsgálom a vészkorszakról szóló korabeli humoros regényeket és memoárokat (mert voltak ilyenek), kommunista tézisdrámát, szintén kommunista felszabadulás-regényeket. Olyan fejezet is akad, ahol az irodalmon kívüli diskurzusokat is vizsgálom, az egyikben például a háborús főbűnösök (Szálasi, Imrédy, Sztójay stb.) népbírósági pereinek napilap- és filmhíradó-ábrázolásait. Próbáltam érdekesre megírni, hátha elolvassák. Van egy olyan illúzióm is, hogy az ember tudományos munkát is azért ír, hogy minél többen olvassák el, és lehet egyszerre szakszerűnek és olvasmányosnak is lenni.

Mi motivált téged a könyved megírásában? Mi volt az indíttatása?

A doktori disszertációm a holokausztdiskurzusról szólt („...egy tömegmészárlásról mi értelmes dolgot lehetne elmondani?”, 2006), az irodalmi szövegek és a holokauszt diskurzusa közötti összefüggésekről. Doktoranduszként történelemelmélettel foglalkoztam, olvastam mindenféle érdekes szöveget történelem és fikció összefüggéseiről. A történelemelméletben e kérdéskörrel kapcsolatban az 1990es években zajlott le egy fontos, a holokauszt ábrázolásával kapcsolatos vita. Innen jött a téma, ezt próbáltam elsősorban világirodalmi művek elemzésével alaposabban megvizsgálni. A disszertációm megvédése után próbáltam elszakadni a témától, aztán valahogy mindig visszatalált hozzám. Rengeteg tudományos, etikai, morális, politikai és esztétikai probléma van, ami állandóan visszaterel, és úgy érzem, ennek még mindig van tétje, mindig lesz tétje.

Mióta tanítasz a PTE-n?

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és tör-

ténelem szakokon végeztem 1999-ben, aztán a PTE Irodalomtudomány Doktori Iskolában végeztem el a PhD-képzést. Már doktoranduszként elkezdtem tanítani, szóval lassan már húsz éve tanítok.

Mit jelent számodra a PTE BTK, és mint tudományos műhely milyen szempontból határozta meg a pályafutásod? Kicsit olyan, mint a halnak a víz. Nem tudom elképzelni máshogy. Húsz éve ebben vagyok benne és ebben úszkálok. Annak idején doktoranduszként kezdtem itt, és Thomka Beáta doktori iskolájában kaptam meg azokat a szellemi inspirációkat, amelyek a mai napig is motiválnak. Nagyrészt Beátának köszönhetően, aki valódi mentor volt sokunknak. Olyan típusú mester volt, aki hagyta embereket, hogy csináljuk a saját dolgainkat, járjuk a saját utunkat, és lehetőségeket, kritikai fórumot biztosított számunkra. Nagyon sokan indultunk innen. Azóta Beáta már nyugdíjba ment, jelenleg Müller Péter vezeti a doktori iskolát, és mindannyian ezt a szellemiséget próbáljuk tovább vinni.

Vannak-e olyan hallgatóid, akik ezzel a témával szeretnének foglalkozni? A tehetséggondozásra gondolok itt. Szerencsés vagyok, mert remek tanítványaim vannak. Sok holokauszttal kapcsolatos szakdolgozat témavezetője voltam és jelenleg is vagyok. Sőt, két doktoranduszhallgatóm is a témáról szóló disszertáción dolgozik. Az egyik Vilmos Eszter, aki pont azt vizsgálja, amit én nem, a kortárs holokausztemlékezetet, valamint a magyar és világirodalmi másod- és harmadgenerációs holokausztkánont. A másik pedig Venyercsán Dávid, aki az 1960-as évek magyar filmjeinek holokausztábrázolását vizsgálja. Dávid egyébként „A holokauszt mint emberi arc. Konvencióellenesség, immerzivitás és holokauszthatás a Saul fiában” című dolgozatával a Humán Tudományi (bölcsész) Szekció, Irodalom és vizuális kultúra tagozatán pár évvel ezelőtt meg is nyerte az OTDK-t. A téma iránt érdeklődő hallgatókat igyekszem bátorítani, hogy mélyebben beleássák magukat a kutatásba, bátran fordulhatnak hozzám ebben segítségért.

Hogyan hatnak rád érzelmileg ezek a traumatikus szövegek? Mennyire lehetséges a kutatói távolság egy ilyen szörnyű téma esetében? Nem könnyű. Az ember világképe megváltozik, ha sok ilyet olvas. Jean Améryvel szólva azt mondanám, világ iránti bizalom szűnik meg benne. Persze egy idő után kialakul egy kutatói vagy elemzői szem, megpróbálja zárójelbe tenni saját érzelmi, etikai viszonyát, miközben szerintem mégsem szabad ezt teljesen negligálni. Tehát egyszerre kell megpróbálni objektíven szemlélni, ám néha kifejezetten vissza is kell rángatnom magam, hogy ne akarjak csak a kutatója lenni a témának.

Miről szól majd a következő könyved? Van egy témám, de sok mindentől függ, hogy lesz-e belőle könyv. Idén egy hónapot voltam a washingtoni United States Holocaust Memorial Museumban kutatni. A kintlét sajnos kicsit rövidebb lett, mint szerettem volna, mert közbejött a járványhelyzet. Ott kezdtem egy projektet, amely részint általánosabb, részint specifikusabb a korábbiaknál. Ez egy emlékezetkutatási projekt, konkrétan Josef Mengele náci orvosnak a kulturális emlékezettörténetét vizsgálom. Egyrészt azt, hogyan vált a „holokauszt ikonjává” (a kifejezés egy Oren Baruch Stier nevű teoretikus könyvéből származik), a nácizmus egyik szimbolikus figurájává. Ezt a folyamatot vizsgálom populáris művektől kezdve történelmi könyveken át, biográfiákon és mindenfelé változatos műfajban. Másrészt pedig, és ez a specifikusabb

rész, tézisem szerint Mengele ikonizálódása visszahatott az egyedi emlékezők, túlélők Mengele-emlékeire is. Vagyis azt nézem meg, hogy ezek a kulturális mintázatok, „ikonná válás” befolyásolhatja-e a személyes emlékezetet is. Vagyis a kutatás általánosságban a kulturális emlékezet személyes emlékezetre való hatását vizsgálja, és ennek speciális esettanulmánya lenne a Mengele-projekt. Még nem tudom, mi lesz belőle, talán egy tanulmány, talán egy könyv, vagy talán csak rengeteg tapasztalat és jegyzet, de semmi kézzel fogható. Azon is múlik, hogy mikor lesz vége a járványnak, vissza tudok-e menni az Egyesült Államokba kutatni, ahol rengeteg anyagot találtam a témában. Az interjúkat készítette: Szélpál Lívia

Díjak és elismerések a PTE BTK munkatársainak az őszi szemeszter elején

A2020/2021-es tanév kezdetén a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának több munkatársa is rangos elismerésben részesült. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar vezetése hagyományosan a tanévet záró diplomaosztó ünnepség alkalmával részesíti dékáni dicséretben azon munkatársait, akik hosszú ideje végeznek elkötelezett és áldozatos munkát az intézményben. Idén a járványhelyzet miatt a júliusi ünnepség helyett augusztus 28-án, a végzős hallgatók búcsúztató ünnepségén kerülhetett sor minderre. Dékáni dicséretben Berkics Erika, a Romanisztika Intézet adjunktusa és Albert Ildikó, a Tanulmányi Osztály ügyintézője részesült. 2020. szeptember 1-jén, a Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából tartotta a Pécsi Tudományegyetem Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülését, melynek keretében díjak, elismerések átadására is sor került. Ez alkalommal Ádám Annabella, a BTK HÖK korábbi irodavezetője, Teleki Szidalisz. a Pszichológia Intézet adjunktusa, Kiss Bernadett, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatási ügyintézője részesült kitüntetésben. Arany Katedra Díjat vett át a PTE rektorától Vargyas Gábor, a Társadalmi Kapcsolatok Intézetének egyetemi tanára.

A Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék oktatója, András Csaba ugyancsak a tanév elején részesült munkája elismerésként díjban. A Szegedi Tudományegyetem Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítványa ismerte el eddigi munkásságát.

Szép hagyománya Karunknak Pro Facultate Díj adományozása, melyet olyan oktató kaphat, aki kimagasló oktatói-kutatói pályafutása mellett az egyetemi közéleti pálya iránt is elhivatott. 2020-ban a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar legmagasabb kitüntetését Fischer Ferenc decan emeritus, a Történettudományi Intézet egyetemi tanára vette át a rendhagyó kari tanévnyitó alkalmával.

Fedeles Tamás, a Történettudományi Intézetet professzora ez év októberében vehetett át Bolyai-plakettet a Magyar Tudományos Akadémián. Az emléklappal az MTA olyan Bolyai-ösztöndíjas kutatókat tüntet ki, akik a kutatómunkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. Idén 11 kutató nyerte el a rangos elismerést.

Az ország legnagyobb bölcsészettudományi karainak összefogásával megalakult a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara Részletek: https://btk.pte.hu/hirek/osszefogas_a_bolcseszet_es_tarsadalomtumanyokert

NEVET VÁLTOZTAT A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

A PTE Szenátusának döntése értelmében Karunkat 2020. augusztus 1-jétől Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karnak hívják. A névváltoztatás így még inkább ráirányítja a figyelmet arra, hogy a bölcsészettudományi szakok mellett társadalomtudományi területen is folyik oktatás és kutatás. https://univpecs.com/egyetemi_elet/nevet_valt_btk

KIEMELKEDŐ HELYEN VÉGZETT A PTE

Tavaly készült el először a Times Higher Education (THE) az ENSZ fenntartható fejlődési céljain alapuló rangsora, melyben az egyetemek környezeti, társadalmi és gazdasági hatását mérik össze. Az idei évben 85 ország 767 egyeteme közül a Pécsi Tudományegyetem a rangos 301-400. helyen végzett, a klímaváltozás elleni küzdelemben pedig a kiemelkedő 45. helyezést érte el a THE Impact Rankings 2020 rangsorában. Részletek: https://btk.pte.hu/hirek/kiemelkedo_helyen_vegzett_a_pte

BARICS ERNŐ NYUGALMAZOTT EGYETEMI OKTATÓ 75 ÉVES

Barics Ernő nyugalmazott egyetemi oktató, tanszékvezető és intézetigazgató, nyelvészprofesszor, kisebbségkutató, lexikográfus idén októberben ünnepli 75. születésnapját. Szakértelmével vitathatatlan érdemeket szerzett a hazai kroatisztika területén. Fél évszázadon át, 1970-2020 között volt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Horvát Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára, 2004-től 2010-ig a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetének igazgatója. Születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük és jó egészséget kívánunk munkájához! (A vele készült interjú a NEXUS következő számában lesz olvasható.)

KTDK 2020 | IDŐPONTVÁLTOZÁS A KDTK ŐSZI FORDULÓJÁBAN

A 2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterére meghirdetett, de a járványügyi helyzet miatt elhalasztásra került Kari Tudományos Diákköri Konferencia (KTDK) az őszi fordulóval egy időpontban került megrendezésre. A konferencia időpontja: 2020. november 27. Részletek: https://ktdt.btk.pte.hu/hirek/pte_btk_ktdk_2020

ONLINE SOROZATOK | KÖZELÍTÉSEK ÉS KARANTÉMA

A Bölcsészettudományi Kar két online előadás sorozatot indított a karantén időszakban, melyben a készítők arra kerestek választ, hogy vajon hogyan érvényesíthetők a bölcsészet- és a társadalomtudományok szempontjai és megközelítésmódjai ebben a megváltozott élethelyzetben. A Közelítések a kar oktatóinak fontos és jól ismert szerepkörét idézik. Még ha új kommunikációs csatornán jelennek is meg, ugyanazt teszik: reagálnak, elemeznek és értelmeznek. KaranTéma könnyedebb hangvételű beszélgetésekkel várta az online tér látogatóit. Oktatók és hallgatók meséltek arról, hogyan alakult át az életük.

KARANTÉMA | HEIDL GYÖRGY

A sorozat záróbeszélgetésében Karunk dékánja, Heidl György foglalja össze a 2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterének tanulságait. Beszél a vizsgaidőszakról, a Kar névváltoztatásáról, de azt is elárulja, hogy neki mi hiányzott a legjobban a karantén-időszakban. A beszélgetés linkje.

KONFERENCIA | PÉCS-BARANYA ÉVSZÁZADAI V.

A helyismereti konferenciát ötödik alkalommal szervezi meg a Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány. A program célja, hogy körképet adjon a térség helyismereti kutatásaiból, közös fórumot teremtve professzionális és az akadémiai közegen kívül álló kutatók számára. A rendezvényre tematikai megkötés nélkül várjuk a város, illetve a megye történetének, kulturális örökségének bármely szegmensét bemutató előadásokat.

Időpont: 2020. november 19. 14:00 – 2020. november 20. 14:00 (Elhalasztva) Helyszín: Pécs, Tudásközpont (Universitas u. 2/a) Részletek: https://btk.pte.hu/esemenyek/pecs_baranya_evszazadai_5_helyismereti_konferencia

A LEXIKAI PRAGMATIKA MAGYARORSZÁGON (2000–2020) ONLINE KONFERENCIA

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Pragmatika Tagozata, a Pragmatika Centrum Országos Kutatóközpont és az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke 2020. október 2-án online formában rendezte meg a Pragmatika kerekasztal soron következő konferenciáját A lexikai pragmatika Magyarországon (2000–2020) címmel. A konferencián a PTE-t Alberti Gábor, Szabó Veronika, Szeteli Anna és Farkas Judit képviselte A szintaxis a szemantikák szolgálatában című előadással. Az előadás-kivonatok megtalálhatók a Pragmatika Centrum honlapján: http://ling.bibl.u-szeged.hu/pragmatika/

NEMZETKÖZI KONFERENCIA A SZLÁV FILOLÓGIA TANSZÉK SZERVEZÉSÉBEN

A magyarországi orosz nyelvoktatás 170. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciát a Szláv Filológia Tanszék a Pécsi Orosz Központtal és a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. Az Orosz nyelv és kultúra a globalizáció korszakában című tanácskozásra több mint ötven előadó érkezett hét országból. A plenáris előadások után párhuzamosan négy tematikus – nyelvészeti, irodalmi, kulturológiai és szakmódszertani – szekcióban folyt a munka. Az érdeklődők részt vehettek egy kerekasztal beszélgetésen Anna Leo íróval, az orosz és a belorusz írószövetség tagjával. Hamarosan elérhető lesz a konferencia előadásainak szerkesztett változata mind elektronikus formában, mind papíralapú kiadványként.

OROSZ-MAGYAR KÖZÖS PROJEKT

2021 szeptemberétől külföldi hallgatók számára is elérhető lesz a „Szlavisztika, orosz szakirány” alapképzés. A Stipendium Hungaricum keretében is meghirdetett hat féléves képzésre – mely az orosz filológia mellett specializációként orosz gazdasági szaknyelvet is tartalmaz – elsősorban a volt szovjet köztársaságok területéről számítanak érdeklődőkre, ahol az orosz nyelv ismerete mindmáig széleskörű. Az oroszt közel anyanyelvi szinten beszélő hallgatók megjelenése a tanszéken a magyar anyanyelvű hallgatók számára plusz lehetőséget jelent majd az élő nyelvgyakorlásra.

MEGJELENT DEKAMERON 2020

Míg Boccaccio Dekameronját a pestisjárvány ihlette, addig Farkis Tímea, az Olasz Tanszék oktatójának gyűjteményét a koronavírus-járvány inspirálta. A Dekameron 2020 – csakúgy, mint az 1353-ban befejezett eredeti mű – 100 szöveget tartalmaz 10 szerző tollából a jelen mindennapjaihoz igazítva a történeteket. A gyűjtemény elérhető: https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/hirek/decameron2020-5a-flip-6-.pdf A szerző-szerkesztő a KaranTémában is beszélt a Dekameron 2020-ról: https://www.youtube.com/watch?v=oJ34HfGqv70&t=89s

ANGOL NYELVŰ IRODALMAK EURÓPÁBAN ÉS ÉSZAK-AMERIKÁBAN DOKTORI PROGRAM

A PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola új programmal bővült. Az idei évben került meghirdetésre az Angol Nyelvű Irodalmak Európában és Észak-Amerikában Doktori Program, melynek vezetője Sári B. László egyetemi docens.

ANGOL-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

2020 szeptemberében az Anglisztika Intézet új képzést indított Angol-magyar bölcsészettudományi szakfordító szakirányú továbbképzés névvel. A négy féléves képzés során nagy hangsúlyt fektetnek a fordítási gyakorlatra (EU-s szaknyelv, gazdasági szaknyelv, publicisztika, irodalmi és kreatív szövegek fordítása). Emellett a diákok elméleti és háttérismereteket is szereznek a fordítástudomány, az Európai Uniós szaknyelv, valamint a gazdasági és társadalomtudományi szaknyelv területén. Kulturális és nyelvi ismereteik gazdagítása lesz a cél azokon az órákon, ahol angol nyelvű országok kortárs, 20-21. századi társadalmi és kulturá-

lis eseményeiben és irodalmában mélyülhetnek el. A képzést sikeresen teljesítők szakfordító képesítést kapnak. Részletek: https://btk.pte.hu/angol_magyar_szakford

DÍJ | AZ ÉV KÖNYVE

Az Anglisztika Intézet adjunktusa, Maczelka Csaba tavaly megjelent monográfiáját (A kora újkori angol utópiák története, Kolozsvár, 2019) az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakmai bizottsága Az Év Könyve címmel jutalmazta. Továbbiak: https://www.eme.ro/web/guest/hir/-/tartalom/az-eme-2020-marcius-21i-kozgyulesenek-dokumentumai-az-ev-konyve-2019-240747

UNIVERSITY OF PÉCS ROUNDTABLE CONFERENCE (UPRC)

2019 májusában 10. alkalommal rendezte meg az MTA Székházban az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, valamint az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Munkacsoportja a University of Pécs Roundtable Conference (UPRC) elnevezésű nemzetközi konferenciát. A tanácskozás szervezői ebben az évben Fekete Adrienn, Lehmann Magdolna és Simon Krisztián voltak. A konferenciát 2007 óta eleinte évente, majd a Zágrábi Egyetemmel felváltva kétévente rendezik meg. Az eseményre a SZTE-ről, az ELTE-ről, a Budapest Business Schoolból, Horvátországból és Izraelből is érkeztek előadók.

Évkönyv | A PONTES 2020. évi száma

A harmadik kötet témája: Határ – Változás – Átmenet. A határok kérdéseit körbejáró tanulmányok mellett egy esszé, egy interjú, számos recenzió, megemlékezés és konferenciabeszámoló található az idei írások között. A kötet szerkesztői a BTK TTI munkatársai: Barabás Gábor, Csibi Norbert, Fazekas Ferenc és Gyimesi Réka. A teljes tartalom ingyenesen elérhető itt: https://journals.lib.pte.hu/index.php/pontes/issue/view/284

Szépirodalom | Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek

Margó-díjas író, irodalomtörténész, karunk Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docensének regénye a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Folyóirat | Vigilia

Karunk több oktatója rendszeres szerzője a folyóiratnak. Az áprilisi számban olvashatjuk például Heidl György Szent Ágoston-fordítását, de Kocsis László, Gőzsy Zoltán, Bánkuti Gábor, Tarrósy István és Görföl Balázs is közöl cikkeket. Továbbiak: vigilia.hu | www.facebook.com/vigiliaszerkesztoseg/

Folyóirat | Szociális Szemle

A Szociális Szemle 13. évfolyamának 1. száma Madácsy József, B. Erdős Márta, Roger Ellis OBE és Tomi Gomory szerkesztésében jelent meg Szociális munkások a Covid–19-világjárvány idején: Első reflexiók címmel. Online elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/szocialisszemle

Folyóirat | Pólusok

A Pólusok a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének folyóirata. Az első szám az alábbi linken érhető el: https://journals.lib. pte.hu/index.php/polusok/issue/view/283

Folyóirat | Tudásmenedzsment

A PTE BTK folyóiratának különszáma Huszár Zoltánt, a Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet vezetőjét köszönti születésnapja alkalmából.

Könyv | Hungary and Hungarians in Central and East European Narrative Sources

Bagi, Dániel (szerk.), Barabás, Gábor (szerk.), Font, Márta (szerk.), Sashalmi, Endre (szerk.). Hungary and Hungarians in Central and East European Narrative Sources (10th – 17th Centuries). Pécs, Magyarország: University of Pécs (2019), 226 p. ISBN: 9789634293675

Könyv | Bagi Dániel: Divisio Regni: The territorial divisions, power struggles, and dynastic historiography of the Árpáds of 11th- and early 12th-century Hungary, with comparative studies of the Piasts of Poland and the Přemyslids of Bohemia

Bagi, Dániel. Divisio Regni: The territorial divisions, power struggles, and dynastic historiography of the Árpáds of 11th- and early 12th-century Hungary, with comparative studies of the Piasts of Poland and the Přemyslids of Bohemia. Budapest, Magyarország: Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities (2020), 407 p. ISBN: 9789634162063

Könyv | A művészet mint emlékezet és diagnózis

Barcsi, Tamás (szerk.); Hrubi, Attila (szerk.); Weiss, János (szerk.). A művészet mint emlékezet és diagnózis. Budapest, Magyarország: Áron Kiadó (2020), 401 p. ISBN: 9789639210981

Könyv | Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a régiségben

Bartók, István (szerk.); Jankovits, László (szerk.); Pap, Balázs (szerk.). Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a régiségben. Pécs, Magyarország: PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék (2020), 320 p.

Könyv | Beck Zoltán: A megszólalás üres helye: Romológiáról és más dolgokról

Beck, Zoltán. A megszólalás üres helye: Romológiáról és más dolgokról. Budapest, Magyarország: Napvilág Kiadó (2020), 269 p. ISBN: 9789633383988

Könyv | Ókor

Bélyácz, Katalin (szerk.); Dévényi, Anna (szerk.); Gőzsy, Zoltán (szerk.). Ókor. Pécs, Magyarország: Kronosz Kiadó (2020), 168 p. ISBN: 9786156048486

Könyv | Fejezetek a francia-magyar katonai kapcsolatok történetéből

Bene, Krisztián. Fejezetek a francia-magyar katonai kapcsolatok történetéből (Chapitres de l’historie des relations militaires franco-hongroises). Budapest: Fakultás Kiadó (2020), 250 p. ISBN 978-615-5848-12-4

Könyv | „Asszonyoknak igen sokat kell tudni...”: Új kutatások a nőnevelés történetéből

Czeferner, Dóra (szerk.), Ács, Marianna (szerk.), Takács Zsuzsanna, Mária (szerk.), Pusztafalvi, Henriette (szerk.). „Asszonyoknak igen sokat kell tudni...”: Új kutatások a nőnevelés történetéből. Pécs, Magyarország: Kronosz Kiadó (2019), 197 p. ISBN: 9786156048424

Könyv | Dekameron 2020

A gyűjteményt Dr. Farkis Tímea a PTE BTK Olasz Tanszék oktatójának ötlete ihlette, és csakúgy, mint az 1353-ban befejezett eredeti mű, 100 szöveget tartalmaz, 10 szerző tollából, a jelen mindennapjaihoz igazítva a történeteket. Farkis, Tímea, et. al. Dekameron 2020. Budapest: Stantechnik Digital Kft. (2020). 196 p. ISBN: 9786150082141

Könyv | Fodor Mónika: Ethnic Subjectivity in Intergenerational Memory Narratives: Politics of the Untold

Fodor, Mónika. Ethnic Subjectivity in Intergenerational Memory Narratives: Politics of the Untold. New York (NY), Amerikai Egyesült Államok: Routledge (2020), 286 p. ISBN: 9781138489837 ISBN: 9781351036702

Könyv | A Magyar Királyság a kora újkorban

Gőzsy, Zoltán (szerk.); Varga, Szabolcs (szerk.). A Magyar Királyság a kora újkorban. Pécs, Magyarország: Kronosz Kiadó (2020), 162 p. ISBN: 9786156048790

Könyv | Grüll Tibor: Transfer and Mobility. Proceedings of the Fourth Conference on the Ancient Economy at Pécs

Grüll, Tibor (szerk); Transfer and Mobility. Proceedings of the Fourth Conference on the Ancient Economy at Pécs (Ancient Near Eastern and Mediterranean Studies 3.) Pécs–Budapest: University of Pécs, Department of Ancient History – L’Harmattan, 2018 [2019], 199 p., ISBN 978-963-414-485-4

Könyv | Grüll Tibor: Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról

Grüll, Tibor. Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról. Budapest: Kalligram, 2019, 368 p. ISBN 978-963-468-141-0

Könyv | Győri Gábor: Lexical-Semantic Change as Cultural Categorization

Győri, Gábor. Lexical-Semantic Change as Cultural Categorization. Pécs, Magyarország: Institute of English Studies, University of Pécs (2019), 168 p. ISBN: 9789634294313

Könyv | Heidl György: Száraz kavics: Esszék

Heidl, György. Száraz kavics: Esszék. Budapest, Magyarország: Kairosz Kiadó (2019), 203 p. ISBN: 9789635140251

Könyv | Water Stress: Emerging Challenges of Global Water Scarcity

Kacziba, Péter (szerk.); Glied, Viktor (szerk.). Water Stress: Emerging Challenges of Global Water Scarcity. Pécs, Magyarország: PTE BTK (2020), 170 p. ISBN: 9789634295235

Könyv | Kákai László: Útkereső önkormányzatok Magyarországon

Kákai, László. Útkereső önkormányzatok Magyarországon. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, (2019), 135 p. A könyv elérhető az alábbi linken is.

Könyv | Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei: A cápától a Schindler listájáig

Lichter, Péter. Steven Spielberg filmjei: A cápától a Schindler listájáig. Budapest, Magyarország: Scolar Kiadó (2020), 304 p. ISBN: 9789635091607

Könyv | Képregénykultúrák, műfajok, gyakorlatok: Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban III.

Maksa, Gyula (szerk.); Vincze, Ferenc (szerk.). Képregénykultúrák, műfajok, gyakorlatok: Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban III. Budapest, Magyarország: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány (2020). ISBN: 9786158132558 ISSN: 2560-1962

Könyv | Maléth Ágnes: A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában (1301–1342)

Maléth, Ágnes. A Magyar Királyság és a Szentszék kapcsolata I. Károly korában (1301–1342). Pécs, Magyarország: Molnár Nyomda és Kiadó (2020). ISBN: 9789634294993

Könyv | Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog: A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása

Polyák, Gábor (szerk.). Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog: A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása. Budapest, Magyarország: HVG (2020), 300 p. ISBN: 9789632584782

Könyv | Geistesfreiheit: Deutsche Literatur zwischen Autonomie und Fremdbestimmung

Rainer, Hillenbrand (szerk.); Szendi, Zoltán (szerk.) Geistesfreiheit: Deutsche Literatur zwischen Autonomie und Fremdbestimmung. Wien, Ausztria: Praesens Verlag (2020), 400 p. ISBN: 9783706910699

Könyv | Sashalmi Endre: A hatalom és az állam problematikája Oroszországban 1462–1725 között európai perspektívából

Sashalmi, Endre. A hatalom és az állam problematikája Oroszországban 1462–1725 között európai perspektívából. Budapest, Magyarország: Ludovika Egyetemi Kiadó (2020), 143 p.

Könyv | Takács Zsuzsanna Mária: A pedagógia zsonglőrei: Két baranyai tanító életútja a 20. század folyamán

Takács, Zsuzsanna Mária. A pedagógia zsonglőrei: Két baranyai tanító életútja a 20. század folyamán. Pécs, Magyarország: Institutio Kiadó (2020). ISBN: 9789634670551

Könyv | A Русский язык и культура в эпоху глобализации című nemzetközi konferencia tanulmánykötete

Végvári, Valentyina (szerk.); Wolosz, Robert (szerk.). A Русский язык и культура в эпоху глобализации című nemzetközi konferencia tanulmánykötete. Pécs, Magyarország: PTE BTK Szláv Filológia Tanszék (2020). ISBN: 9789634295327

Megjelenés előtt |

Lindner, Gyula: Personal Religion in Classical Greece (István Hahn Lectures)

A Focus: Papers in English Literary and Cultural Studies című kétévente megjelenő periodika aktuális száma az Angol Irodalmak és Kultúrák Tanszékének gondozásában.

Fekete, Adrienn, Lehmann, Magdolna, valamint Simon, Krisztián szerkesztésében fog megjelenni az a Dr. Horváth József tiszteletére szentelt kötet, mely a UPRT 2019, Empirical studies in English Applied Linguistics in Honour of József Horváth címet viseli.

„BÖLCSÉSZ KEDDEK” – Online nyílt nap sorozat a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán!

December 1-jétől Bölcsész keddek címmel online nyílt nap sorozatot indítottunk, melyen várjuk a bölcsészet- és társadalomtudományok iránt érdeklődőket. A szakos tájékoztatók a ZOOM felületén zajlanak majd, amelyek elérhetőségéről regisztráció után tájékoztatjuk a hozzánk csatlakozni kívánókat. Mindig csak a soron következő alkalomra tudsz majd regisztrációs lapot kitölteni, annak beküldését követően meghívót postázunk a megadott e-mail fiókba. A regisztrációs ablakokat lejjebb görgetve találod meg. A tájékoztatók 1 óra időtartamban zajlanak, 13:00 órai kezdettel, de nem egymással párhuzamosan, hogy a többféle képzés iránt érdeklődők mindegyik eseményen részt tudjanak venni. A regisztrációs lapot itt található: http://btk.pte.hu/hu/felvetelizoknek/nyilt-nap MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETTEL VÁRUNK!

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanácshoz tartozó doktori iskolák, programok és vezetőik

PHD- ÉS HABILITÁCIÓS HÍREK

ABölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanács a 2019/2020-as tanévben 37 fokozatszerzési eljárás zárására tett javaslatot a Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsának. Az EDT döntése alapján PhD-oklevelet kaptak: • Batta Barbara (Pszichológia Doktori Iskola, cum laude) • Bischof Péter (Interdiszciplináris Doktori Iskola, summa cum laude) • Boros Julianna (Demográfia és Szociológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Boros Julianna („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Dobokai Róbert Lászlóné Simon Dóra („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude) • Dobosi László (Irodalomtudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Dobsai Gabriella (Irodalomtudományi

Doktori Iskola, rite) • Doma Petra (Irodalomtudományi Doktori

Iskola, summa cum laude) • Dömös Mariann (Interdiszciplináris Doktori Iskola, summa cum laude) • Endre Szilvia (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Écsi Júlia (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Farkas Kornél (Nyelvtudományi Doktori

Iskola, summa cum laude) • Főfai Rita (Irodalomtudományi Doktori

Iskola, cum laude) • Dr. Hajnal Géza András (Irodalomtudományi Doktori Iskola, cum laude) • Horváth-Márjánovics Diána (Irodalomtudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Jakab György („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Jávor Rebeka (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Karácsony Ilona Hajnalka („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori

Iskola, summa cum laude) • Kopcsó Krisztina (Pszichológia Doktori

Iskola, summa cum laude) • Kozma Luca (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude)

• Kővágó Pál Lajos (Pszichológia Doktori

Iskola, summa cum laude) • Makk Gábor („Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude) • Meggyesné Hosszu Tímea („Oktatás és

Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Mohácsi Balázs (Irodalomtudományi

Doktori Iskola, summa cum laude) • Neichl Nóra (Irodalomtudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Patakfalvi-Czirják Ágnes (Irodalomtudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Pátkai Gabriella (Pszichológia Doktori

Iskola, summa cum laude) • Rövid Irén (Demográfia és Szociológia

Doktori Iskola, cum laude) • Serdült Sára (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Sipos Tamás (Interdiszciplináris Doktori

Iskola, cum laude) • Suki András („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, rite) • Szabó János (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Takács Hilda (Pszichológia Doktori Iskola, summa cum laude) • Timár András (Irodalomtudományi Doktori Iskola, summa cum laude) • Tóth Anita (Irodalomtudományi Doktori

Iskola, summa cum laude) • Vass Dorottea („Oktatás és Társadalom”

Neveléstudományi Doktori Iskola, cum laude) • Wéber András (Demográfia és Szociológia Doktori Iskola, cum laude) A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori Tanács a 2019/2020-as tanévben 7 habilitációs eljárás zárásra tett javaslatot a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságának. (Sajnos, a veszélyhelyzet kihirdetése miatt a tavaszi félévben a tantermi előadások megtartására nem kerülhetett sor, így nem volt lehetőség még további 7 eljárás folytatására, lezárására.) A PTE EHHB habilitált doktori címet ítélt oda a következőknek:

• Dr. Bencsik Péter (Interdiszciplináris

Doktori Iskola) • Dr. Füzi Izabella (Irodalomtudományi

Doktori Iskola) • Dr. Dombi Judit (Nyelvtudományi Doktori Iskola) • Gerencsérné Dr. Újvári Edit Ildikó (Irodalomtudományi Doktori Iskola) • Dr. Hegedűs Rita Mária (Nyelvtudományi Doktori Iskola) • Dr. Köllő János (Demográfia és Szociológia Doktori Iskola) • Dr. Rab Virág (Interdiszciplináris Doktori

Iskola)

Folyamatban lévő habilitációs eljárások sikeres habitusvizsgálattal, az előadások megtartásának engedélyezéséről szóló döntéssel: • Dr. Bigazzi Sára

• Dr. Hammer Erika

• Dr. Holik Ildikó

• Dr. Kiss Noémi

• Dr. Sarnyai Csaba

• Dr. Slachta Krisztina

• Dr. Tiringer István

A 2020/2021-es tanév őszi félévében lezajlott doktori védések és habilitációs előadások eredményeit a Nexus 2. száma közli. Horváth Judit Doktori Iroda

Fotó: Mánfai György

NYUGDÍJBA VONULÓ OKTATÓ KOLLÉGÁK A 2019/2020-AS TANÉVBEN

• Dr. Bartók István, egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszék

• Dr. Bertók Rózsa, egyetemi docens,

Filozófia, Művészetelméleti és Klaszszikus Tanulmányok Intézete, Filozófia

Tanszék

• Dr. Font Márta, egyetemi tanár, Történettudományi Intézet, Középkori és

Koraújkori Történeti Tanszék • Dr. Gáspár Gabriella, egyetemi docens, Társadalom- és Médiatudományi

Intézet, Szociológia Tanszék • Dr. Kiss Tamás Zoltán, egyetemi docens, Romanisztika Intézet, Spanyol és

Ibero-amerikai Tanulmányok Tanszék • Dr. Kovács Terézia, egyetemi tanár,

Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Szociológia Tanszék • Dr. Reisz Terézia, egyetemi docens,

Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, Művelődéstudományi

Tanszék

• Dr. Rouse Andrew Clifford, egyetemi docens, Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak és Kulturák Tanszéke • Dr. Simonffy Zsuzsanna, egyetemi docens, Romanisztika Intézet, Francia

Tanszék

• Dr. Szendi Zoltán, egyetemi tanár,

Germanisztika Intézet, Német Nyelvű

Irodalmak Tanszéke

• Dr. Szigethy András egyetemi docens, Szlavisztika Intézet, Szláv Filológia Tanszék • Dr. Szűcs Tibor egyetemi tanár,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Nyelvtudományi Tanszék • Dr. Tarnay László, egyetemi docens,

Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok Intézete, Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszéke

• Dr. Turnacker Katalin, adjunktus,

Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok Intézete, Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszéke

• Dr. Viga Gyula, egyetemi tanár, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék

2020. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL A PTE BTK KÖTELÉKÉBE BELÉPŐ ÚJ OKTATÓK

• Arató Nikolett tanársegéd, Pszichológia Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék • Benedikt, Roland lektor, Germanisztika Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék • Blazsetin, Vjekoszlav tanársegéd,

Szlavisztika Intézet, Horvát Tanszék • Dóri Éva Mónika tanársegéd, Humán

Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, Művelődéstudományi Tanszék • Gyertyánfy András tanársegéd, Történettudományi Intézet, Modernkori

Történeti Tanszék

• Somogyi Kitti tanársegéd, Anglisztika

Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak Tanszék

• Dr. Szilágyi Adrienn tanársegéd, Történettudományi Intézet, Újkortörténeti

Tanszék • Tamussin, Catherine adjunktus, Romanisztika Intézet, Francia Tanszék • Dr. Tóth Imre adjunktus, Történettudományi Intézet, Német Történelem és

Kultúra Alapítványi Tanszék • Dr. Várszegi Zsófia Mária tanársegéd, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, Felnőttképzési és Képességfejlesztési Tanszék • Dr. Voelker, John Thomas PhD adjunktus, Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszék

• Dr. Wallendums Tünde adjunktus, Romanisztika Intézet, Olasz Tanszék

OKTATÓI ELŐMENETEL A 2019/2020-AS TANÉVBEN

Adjunktusi kinevezések • Dr. Bockovac Tímea adjunktus, Szlavisztika Intézet, Horvát Tanszék • Dr. Boros Julianna adjunktus, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszéke • Dr. Csókási Krisztina adjunktus, Pszichológia Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék • Dr. Deák Máté adjunktus, Társadalmi

Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék

• Dr. Fekete Adrienn adjunktus, Anglisztika Intézet, Angol Alkalmazott

Nyelvészeti Tanszék • Dr. Fekete Tamás adjunktus, Anglisztika Intézet, Angol Nyelvészeti Tanszék • Dr. Hamerli Petra adjunktus, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok

Tanszék

• Dr. Lindner Gyula adjunktus, Történettudományi Intézet, Ókortörténeti

Tanszék

• Dr. Mészáros Noémi Zsuzsanna adjunktus, Pszichológia Intézet, Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék • Dr. Putz Ádám adjunktus, Pszichológia

Intézet, Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék • Dr. Simon Krisztián adjunktus, Anglisztika Intézet, Angol Alkalmazott Nyelvészeti

Tanszék

• Dr. Szappanyos Melinda adjunktus,

Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék • Dr. Szélpál Lívia Klára adjunktus,

Anglisztika Intézet, Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszéke

• Dr. Teleki Szidalisz Ágnes adjunktus,

Pszichológia Intézet, Személyiség- és

Egészségpszichológia Tanszék • Dr. Vida Gergő adjunktus, Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék

• Dr. Zsidó András Norbert adjunktus,

Pszichológia Intézet, Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék

Egyetemi docensi kinevezések • Dr. Béres Judit egyetemi docens, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi

Intézet, Könyvtár és Információtudományi Tanszék • Dr. Dombi Judit egyetemi docens, Anglisztika Intézet, Angol Nyelvészeti Tanszék

• Dr. Dömők Csilla egyetemi docens,

Germanisztika Intézet, Német Nyelvű

Irodalmak Tanszéke

• Dr. Farkas Judit egyetemi docens, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyelvtudományi Tanszék • Dr. Gálosi Adrienne egyetemi docens, Filozófia, Művészetelméleti és

Klasszikus Tanulmányok Intézete, Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék

• Dr. Glózer Rita egyetemi docens,

Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék • Dr. Görföl Tibor egyetemi docens, Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus

Tanulmányok Intézete, Filozófia Tanszék

• Dr. Gúti Erika egyetemi docens, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyelvtudományi Tanszék • Dr. Kárpáti Eszter egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Nyelvtudományi Tanszék • Dr. Kisantal Tamás egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Modern Irodalomtörténeti és

Irodalomelméleti Tanszék

• Dr. Pilkhoffer Mónika egyetemi docens, Modernkori Történeti Tanszék,

Történettudományi Intézet • Dr. Kleiber Judit egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Nyelvtudományi Tanszék • Dr. Pozsgai István egyetemi docens,

Szlavisztika Intézet, Szláv Filológia Tanszék • Dr. Tóth Orsolya egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi

Tanszék

• Dr. Varga Zoltán egyetemi docens,

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

Intézet, Modern Irodalomtörténeti és

Irodalomelméleti Tanszék

• Dr. Végh Andor egyetemi docens, Szlavisztika Intézet, Horvát Tanszék

Egyetemi tanári kinevezések • Dr. Fedeles Tamás egyetemi tanár,

Történettudományi Intézet, Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék • Dr. Szijártó Zsolt egyetemi tanár,

Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Professor Emerita kinevezés • Dr. Font Márta egyetemi tanár, Történettudományi Intézet, Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék • Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár, Társadalom- és Médiatudományi Intézet,

Szociológia Tanszék

ÚJ KOLLÉGA A SZLÁV FILOLÓGIA TANSZÉKEN Bemutatkozik Pozsgai István egyetemi docens

1994-ben végeztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem orosz–ógörög szakán. 1994 és 1997 között Szegeden a József Attila Tudományegyetem Szláv Nyelvtörténet PhD Program doktorandusza voltam, disszertációmat 2000-ben védtem meg. 2000 és 2006 között különböző ösztöndíjak segítségével (OTKA, Bolyai János, Békésy György) folytattam tudományos és részben oktatói tevékenységet. 2007 és 2018 között Szombathelyen (BDF, NYME SEK, ELTE SEK) dolgoztam egyetemi docensként. 2017-ben habilitáltam Szegeden.

Főbb kutatási témáim: kódexfeldolgozás, történeti hangtan, történeti morfológia, történeti szintaxis, az orosz egyházi szláv nyelv kialakulása. Ezenkívül kiegészítésként művészettörténeti kutatásokkal is foglalkozom az ikonfestészet és az óorosz építészet témakörében. Kedvteléseim, érdeklődési köröm: kertészkedés, virágok, kaktuszok, halak, olvasás, történelem, természetes vizekben történő úszás. Nős vagyok, három gyermekem van.