BALRA A balatonfüredi Lipták villa az ötvenes évektôl irodalmi szalonként mûködött, vendégül látva a kor jegyzett íróit, költôit, képzômûvészeit. Most magyar irodalmi mûveket fordítanak itt közel harminc nyelvre, a Magyar Fordítóház Alapítvány jóvoltából JOBBRA FENT A '97-ben felújított mûemlék jellegû épületben a földszinti emlékszoba ôrzi a ház eredeti hangulatát, a családi bútorokat és a mûvész vendégek munkáit LENT Az eredeti kályha mellett, a falakat borító képeken a 20. századi magyar irodalom színe-java, akik egykoron a ház vendégei voltak. A pontos lista a ház honlapján és a precízen vezetett tíz vendégkönyvben olvasható. A sétabot Lipták Gábor író-házigazdáé volt
Fordítóház Füreden Egy huszadik századi író otthona a magyar irodalmi élet inspiratív találkozóhelyeként mûködött egykoron. Az enyészet évei után, egy kortárs író állhatatossága folytán ismét irodalmi mûvek születnek a megújult épületben. Méghozzá magyarról idegen nyelvekre fordítva. Szöveg: Böjtös Kinga | Fotó: Script Stúdió
A
Petôfi utca már akkor is Balatonfüred fôutcájának számított, amikor a második világégés után Lipták Gábor, a mezôgazdászból lett író és kultúrtörténész az ország másik végébôl ide, a történelmi emlékekkel teli fürdôvárosba költözött. E humán beállítottságú társasági ember a következô évtizedekben a Balaton-vidék irodalmi- és kultúrtörténeti hagyományainak szépirodalmi feldolgozásával foglal-
2
kozott, számos helytörténeti kiadvány, romantikus történet, monda és mese szerzôje-gyûjtôje lett. (Vallomások a Balatonról, Amirôl a kövek beszélnek, Amirôl a vizek beszélnek, Ezüsthíd, A sümegi fazekas, Jókai Balatonfüreden – csak pár cím a megjelent könyvekbôl.) Mindeközben otthona az ötvenes évektôl kezdve olyan kulturális-mûvészeti „nyitott házzá” vált, ahová a kor magyar
és külföldi írói, költôi, néprajzosai, képzômûvészei szinte hazajártak, maguk után hagyva jegyzeteiket, rajzaikat, a háziaknak szánt kisebb-nagyobb ajándékaikat. Az írásos emlékek, precízen vezetett vendégkönyvek – szám szerint tíz darab – és a személyes tárgyak egy része ma a fôvárosi Petôfi Irodalmi Múzeumban található, de az értékmentô munka jóvoltából a házban is maradt belôlük. Az illusztris társaságról, az irodalmi szalonról „Nyitott kapu” címmel Lipták Gábor is beszámol emlékkötetében, de külön élmény elolvasni az unokaöcs, Lipták András gyermekkori élményeit az itt töltött felejthetetlen nyarakról. A kisfiúként hallott szófoszlányokat Szabó Lôrinc és Tamási Áron bácsi kerti sétáiból, Illyés Gyula, Borsos Miklós és Németh László beszélgetéseit, az éjszaka verseit javítgató Szabó Lôrinc neszezését a verandán, Pilinszky és Ör3