tört ki az egész országban. Számos intézmény, szervezet, üzem, könyvtár és magánszemély küldött a „hős” város építőinek könyvet, amelyeket lelkesítő üzenetekkel láttak el. Pl.: Louis Aragon A kommunista ember című könyve Karcagról a következő ajánlást tartalmazta: „Az országos akcióhoz csatlakozva kommunista szeretettel küldöm a dunapentelei vasmű dolgozóinak ezen könyvet, mert tudom, hogy a könyv akkor éri el igazi célját, ha minél többen olvassák.” A
Demokratikus
Ifjúsági
Szövetség
budapesti
V.
kerületi
szervezetétől
ajándékküldeményben érkezett Boleszláv Sztanovics Gúzsbakötött élet című könyve a következő üzenettel: „Ifjú Építők! A hős komszomolista városépítők győzelmei lelkesítsenek a béke erődje, a Sztálin Vasmű építésében!” Az ajándékozásoknak köszönhetően néhány hónap alatt 16 000 kötetre duzzadt a könyvtár állománya. A leltározatlan, feldolgozatlan könyvek halmaza azonban csak a mennyiséget növelte, a választékot nem. A bolsevik párt történetéből pl. 150 darab gyűlt össze, Rákosi Mátyás művei több polcon sorakoztak, csakúgy, mint a szovjet építkezések lelkes hangú szépirodalmi feldolgozásai. A kor kívánalmainak megfelelően nagy hangsúlyt kapott a propaganda, a kiállítások készítése, a különféle mozgalmak beindítása, lebonyolítása. A „Szerezz egy olvasót!” mozgalom vagy a „Felszabadulási Verseny” lelkes aktivistákat talált az olvasók és a könyvtárosok között.
Városi könyvtár, járási könyvtár 1953 fordulópont volt a József Attila Könyvtár életében. Az akkori adonyi járás területén mindenhol megalakultak az ún. népkönyvtárak, melyek módszertani irányítását, könyvekkel való ellátását a járási központnak kellett megoldani. 1953. júniusától a feladattal a József Attila Városi Könyvtárat bízták meg, mivel látható volt, hogy a járási székhely funkcióját hamarosan „elhódítja” Adonytól Sztálinváros. A könyvtár irányítása a járási tanács kezébe került. A feladat plusz terheket jelentett a könyvtár dolgozóinak, hiszen az új feladatok mellett továbbra is meg kellett oldani a város könyvtári ellátását. Ez nem volt könnyű dolog, hiszen a könyvtár a fenntartó változásával igen mostoha anyagi körülmények közé került. A várostól korábban kapott évi 84 ezer forint beszerzési keret 17 ezer forintra csökkent. A beszerzési keret a következő években sem nőtt, 1953 és 1958 között évi 11 ezer forint körül mozgott.
6