umcacca-lüktetés, minden keringőre lehet-e táncolni, és hogy miért épp Strauss a keringőkirály. A szalonhangulatot Jan Vojtek zongoraművész biztosítja. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
meg. Ligeti György az 1960-as években írta csellóversenyét, ezt a kéttételes, avantgárd művet. Ezen az estén a darab szólistája Rohmann Ditta neves gordonkaművész, a Zeneakadémia tanára lesz. A szünet után Brahms drámai 4. szimfóniája zárja a hangversenyt.
OKTÓBER 22. (KEDD), 19.30
Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
NAGYTEREM A ZENEKAR MESTEREI VAJDA GERGELY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Liszt: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény Ligeti: Csellóverseny Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98
Rohmann Ditta (cselló) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vajda Gergely
VAJDA GERGELY
A zenekar mesterei nevű bérletben a Zeneakadémia hallgatóiból álló szimfonikus együttes mutatja meg tudása legjavát. A növendékeket az elmúlt években több jól ismert karmester is vezényelte, most Vajda Gergely áll a zenekar élére. Mivel Vajda zeneszerzőként is tevékenykedik, így mint karmestert is elsősorban a kortárszene szakértőjeként tartják számon. A hangverseny első felében magyar műveket hallhat a közönség: Liszt Ferenc és Ligeti György egy-egy kompozíciója szólal meg. A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költemény Liszt utolsó alkotása ebben a műfajban – az idős zeneszerzőt Zichy Mihály tollrajza ihlette
Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert
OKTÓBER 25. (PÉNTEK), 19.00
SOLTI TEREM HALK HÚROK EDIN KARAMAZOV LANTESTJE
OKTÓBER 24. (CSÜTÖRTÖK), 19.30
NAGYTEREM MVM KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE Rameau: Gavotte és variációk Händel: d-moll szvit, HWV 428 – 5. Air és variációk, 6. Presto D. Scarlatti: Hat szonáta J. S. Bach: 1. (B-dúr) partita, BWV 825 J. S. Bach: 2. (c-moll) partita, BWV 826 Jevgenyij Koroljov a nemzetközi zenei élet sajátos jelensége, közönségét látványos attitűdök nélkül, rendkívüli művészi és interpretációs képességével és a tolmácsolt művek lenyűgöző spirituális megértésével győzi meg. Különleges vonzódást tanúsít Bach művei iránt. A fúga művészete címet viselő lemezfelvétele emlékezetes reakciót váltott ki Ligeti György zeneszerzőből: „ha csak egyetlen CD-t tudnék magammal vinni egy lakatlan szigetre, akkor Koroljov Bach-felvételét választanám, mert még az éhségtől és szomjúságtól elepedve is egyre csak ezt a felvételt hallgatnám újra és újra, egészen az utolsó leheletemig.”
JEVGENYIJ KOROLJOV
EDIN KARAMAZOV
Zamboni: 9. lantszonáta Piccinini: Intavolatura di Liuto et di Chitarrone Leo Brouwer: Sonata de los Misterios J. S. Bach: 1. (G-dúr) csellószvit, BWV 1007 (Edin Karamazov átirata) J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) csellószvit, BWV 1010 (Edin Karamazov átirata)
Edin Karamazov (lant) A lant a reneszánsz kedvenc kísérőés szólóhangszere volt. A kicsi, kön�nyen hordozható, de mégis folyamatos többszólamú játékra alkalmas instrumentum hatalmas népszerűségnek örvendett és szinte mindegyik társadalmi osztályban előfordult: egyszerre volt a főúri, illetve polgári családok zenés kikapcsolódásának elengedhetetlen kelléke és a vándorló életmódú muzsikusok munkaeszköze. A barokk korban elsősorban kísérőhangszerként élt tovább, ám továbbra is születtek műkedvelőknek és professzionális előadóknak szánt szólódarabok. A lant jelentősége a 18. század második felében marginalizálódott, J. F. Reichardt 1805-ben arról panaszkodott, hogy „aki ismeri a lant egészen egyedi finomságát és bájosságát, az fájlalja csak 31