Page 1

XI. évfolyam 3. szám 2010. március Kistérségi havilap

Megjelenik az Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulása támogatásával

10 éve a helyi termelõk érdekében Március 27-28-án rendezték meg a tizedik, jubileumi Kistérségi Vásárt, amelynek idén is Egervár volt a házigazdája. A szombati megnyitón elsõként a Kiszöv néptánccsoport lépett a színpadra, majd Németh-Gotthárd József, Egervár polgármestere köszöntötte az egybegyûlteket, kiemelve, hogy a vásár története alatt még soha nem volt ennyi kiállító. A tíz évre visszatekintõ rendezvénysorozat megálmo-

dója, Gyõri József is megelevenedett egy pár perc erejéig a technika segítségével. A köszöntõk sorát Köcse Tibor, a társulás elnöke folytatta, akit Vigh László országgyûlési képviselõ követett, végül pedig dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere, és a Zalaegerszegi Többcélú Társulás elnöke nyitotta meg vásárt. Az ünnepi beszédek után a vásárdíjak átadása következett, ahol külön jutalmazták azokat is,

A tizedik bírálat volt Március 6-án került megrendezésre a már hagyományos kistérségi borverseny, amelynek idén Vasboldogaszszony adott otthont. Elõször Mazzag Géza, a házigazda település polgármestere köszön-

tötte az egybegyûlteket, majd Köcse Tibor, a kistérségi társulás elnöke is szólt néhány szót. Mint elmondták, a borok minõsége az utóbbi idõben sokat javult, ami annak is köszönhetõ, (Folytatás a 4. oldalon)

A díjazott kiállítók. akik a tíz év során mindig itt voltak. A megnyitó ünnepséget a Kiszöv néptánccsoport zárta lendületes táncokkal, amelyek sokak tetszését elnyerték. A szombati nap további részében a kiállítóké volt a fõszerep. A kínálatban ismét megtalálhatóak voltak a hagyományos kézmûves termékek ugyanúgy, mint a kerti munkákhoz szükséges eszközök, vagy a bútorok és az ékszerek. Számos helyen lehetett házi készítésû élelmiszereket vásárolni. A kemencés langali és a rétes mellett idén elõször lehetett vásárolni házi sonkát és egyéb húskészítményeket. Az idén is gyönyörû patkolt tojá-

sokkal, horgolt virágokkal, csuhébabákkal és üvegfestményekkel találkozhattak az érdeklõdõk, de volt még gyertyakészítõ, virág és tojásárus, lufi hajtogató, valamint a víztisztító berendezéseket és a Sárvízmenti Vadász Egyesület trófeakiállítását is sokan megnézték. Természetesen a szokásos véradás sem maradt el, ahol szép számban érkeztek segíteni vágyók. Ezzel párhuzamosan a színpadon is zajlottak az események: tánc és énekcsoportok váltották egymást. A jó idõnek köszönhetõen a szabadtéri kiállítóhelyen is voltak érdekességek. Ismét nagy siker volt a kürtös kalács (Folytatás a 4. oldalon)

Hírek, riportok tényszerûen Sokat javult a borok minõsége.

Felhívás!

2010. május 15.-én ismét megrendezzük a „Kalandra Falu” vidéki tízpróba elnevezésû vidám vetélkedõnket, amelyre szeretettel várunk minden lelkes csapatot! A részletekrõl e-mailban: a:csilla0723@ vipmail.hu, tel.: 06704090949, vagy a Rózsa Bisztró Nagylengyel, Arany. J. 65. levélcímen érdeklõdhetnek! Jelentkezni: 2010.05.10-ig lehet 6-8 fõs csapattal! A rendezvényre szponzorok jelentkezését is várjuk! Rózsa Bisztró Nagylengyel

www.zalatajkiado.hu Az Észak-Nyugat Zala (is) online változatban fotógalériával

Egervári Virágfesztivál 2010. május 7-8-án az Egervári Várkastélyban megrendezésre kerül az elsõ Egervári Virágfesztivál, dísznövény vásár és kiállítás! A vásár a látogatók számára ingyenes! Színes családi programokkal várjuk szeretettel!


2

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Megújul az egervári várkastély

Ráfér a felújítás az egervári kastélyra. Az egervári kastélyt 1288ban említik elõször, melyet egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai leromboltak a középkorban. Újjáépítése 1476-ban kezdõdött el Hunyadi Mátyás engedélyével és 1569-re fejezõdött be. A mûemléket legutóbb 1961-ben renoválták, azóta csak kisebb helyreállításokat végeztek rajta. Az idõ vasfoga mély nyomott hagyott az épületen, felújítása már nem halogatható tovább. S úgy tûnik, erre nincs is szükség. A Nyugat-Dunántúli Operatív Program támogatásának köszönhetõen több mint 590 millió forintból varázsolják újjá a reneszánsz emléket. A régóta várt álomról sajtótájékoztatón számoltak be a tele-

pülés vezetõi és a projekt koordinátorai március 23-án. – 2008-ban szereztük meg a vár vagyonkezelõi jogát, mellyel lehetõségünk nyílt pályázni a rekonstrukcióra. Nagyszabású tervet készítettünk és kulturális örökség turisztikai hasznosítása címen beadtuk kérelmünket. Kezdeményezésünket siker koronázta, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács több mint 491 millió forint hozzájárulásban részesítette az önkormányzatot. A beruházás önrésze meghaladja a 100 millió forintot, melyet mindenképpen elõteremtünk, ha szükséges hitelbõl biztosítunk. A vár a maga nemében egyedülálló, az ország egyetlen négy sarokbás-

tyás reneszánsz kastélya, a megye legnagyobb épített öröksége. Itt volt az ideje, hogy múltjának megfelelõen méltó szerepet kapjon. Felelõsséggel tölt el bennünket, hogy eme rendkívüli kincs tulajdonosai vagyunk, s egyben feljogosít arra, hogy olyan projektet dolgozzunk ki, amely Egervár és a környezõ települések hasznára válhat – mondta el NémethGotthárd József, Egervár polgármestere. A középkor mindennapi, végvári életét elevenítik fel majd a több mint 700 éves épületben. A fejlesztés egyedi elképzelés alapján valósul meg. – Korszerû élményturisztikai látogatóközponttá és múzeummá alakítjuk a mûemléket. Helyreállítjuk a késõ reneszánsz, kora barokk stílust, bútormásolatokat és berendezéseket készíttetünk. A legmodernebb technikával találkozhatnak az érdeklõdõk, interaktív kiállítások és programok részesei lehetnek majd. A vakoknak és gyengénlátóknak ta-

pintható tárlatot valósítunk meg. A gyermekek játszóházban szórakozhatnak, bemutatkozhatnak a kortárs képzõmûvészek és vándorkiállításokat rendezünk. Az ajándékboltban pedig a relikviák mellett a helyi termelõk portékáit is megvásárolhatják a látogatók – mondta el dr. Virág Zsolt, pályázatíró, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetõje. Az épületet geotermikus energiával fûtik a jövõben, teljeskörû vezeték nélküli internethálózatot és új parkolókat létesítenek. A tervekben fontos szerep jut a színháznak is. A kastély udvarán 1974 óta mûködõ teátrum ezreket vonz nyaranta. A fejlesztés során ezért új, korszerû színpadot és nézõteret alakítanak ki, amelyet modern technikai eszközökkel látnak el. A munkálatok õsszel kezdõdhetnek el, 2012 végére újjászülethet a vár és több ezer látogatóval büszkélkedhet majd évente. - mzs -

Húsvéti játszóház

Ünnepi megemlékezés Több éve hagyomány az ünnepek elõtti játszóház Alibánfán.

Ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Zalaszentivánon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 162-ik évfordulójáról, ahol Dormán Miklós mondott ünnepi beszédet. Ezt követõen az ünneplõk a hõsi emlékmûhöz vonultak, ahol a civil szervezetek és pártok képviselõi helyezték el a megemlékezés koszorúit.

Már több éve hagyomány, hogy húsvét és karácsony elõtt játszóházat szervez a falu gyermekeinek az Alibánfa Fejlõdéséért Közalapítvány. Most is jó hangulatú foglalkozáson vehettek részt a gyerekek. Volt tojásfestés, rajzolás, papírvágás és ragasztás, no meg arcfestés. Talán ennek volt a legnagyobb sikere. Az idén csak szépen kiszínezett papírtojások kerültek a tojásfára (melyet a jelenlévõ felnõttek készítettek el), mert

a megfestett igazi tojásokat hazavihették a gyerekek a részükre készített kifestõvel együtt. Volt még nagyon sok játék, móka, kacagás és inni-enni való. Volt szülõ aki pogácsát, volt aki palacsintát sütött erre az alkalomra. Köszönjük nekik a sok finomságot. Szeretnénk, ha legközelebb még több gyerek eljönne ezekre az ünnepek elõtti készülõdésekre. (k)


2010. március

Észak-Nyugat Zala

3

A nyugdíjasokat köszöntötték Emlékezés március 15-re Mint Kiss József polgármestertõl megtudtuk, több évtizedes hagyomány, hogy mindig március derekán rendezik meg az ünnepséget, amikor már nem olyan rövidek a nappalok, így szívesebben jönnek el a rendezvényre az idõsek. A házi segítségnyújtó szolgálat is segített, hiszen aki igényelte, azt a falu kisbuszával hozták el a rendezvényre. Mivel Vöcköndön nem mûködnek civil szervezetek és kulturális csoportok, ezért a környezõ településekrõl érkeztek a fellépõk. Megmutatta a tudását a kemendollári Hóvirág Népdal-

kör és a Semiramis Tánccsoport, a kisgyermekek pedig versekkel köszöntötték a nyugdíjasokat. Az önkormányzat minden évben próbál egy meglepetés vendéget is hívni, akiket még nem láttak a nyugdíjasok. Tavaly a Botfai Citerazenekar lépett fel, míg idén a Csatári Pávakör Egyesület aratott nagy sikert. A kulturális mûsort követõen az önkormányzat egy szerény uzsonnára látta vendégül a nyugdíjasokat, amit jókedv, és késõ délutánig tartó beszélgetés követett. (gy)

A forradalomra emlékeztek… A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan Alibánfán az idén is megemlékeztek az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc eseményeirõl. Az ünnepség március 15-én fél tíz órai kezdettel, szentmisével vette kezdetét. Ezt követõen, a falu középpontjában található hõsi emlékmû megkoszorúzásával, majd a helyiek által összeállított mûsor bemuta-

Több évtizedes hagyomány.

Borverseny Lakhegyen Március 13-án tartották idén a szokásos borversenyt Lakhegyen, a helyi kultúrotthonban. A kéttagú zsûri hamar neki is látott a bírálatnak, mivel a nevezett 68 minta elemzése nem egyszerû feladat. Elõbb a fehér – majd a vörösborokat kóstolta végig. Közben a jelenlévõk sem tétlenkedtek és végigkínálták egymást, mindenki a saját borával. Az önkormányzat gondoskodott róla, hogy a sok ital mellé étel is kerüljön, és egy tányér pörkölttel vendégelték meg a borkészítés szakértõit. A sok mintának köszönhetõen késõ estig elhúzódott a mustra, de mindenki türelmesen megvárta, hogy milyen értékelést kap a bora. Az eredményhirdetésnél Sabján Károly zsûrielnök értékelte a borokat, majd közölte az eredményt. Elmondta, hogy most is számos kiváló lakhegyi bort lehetett kóstolni, és érezhetõ volt, hogy a gazdák egyre

jobban odafigyelnek a szõlõbõl készült nedû minõségére. Az észrevételek után következhetett az eredményhirdetés. A 32 fehér minta közül 10 ért el arany minõsítést, 10 ezüst, 8 bronz, és 4 oklevél értékelést. A 4 rozé mintánál 2 ezüst, 1 bronz, 1 pedig oklevél fokozatot kapott. A 32 vörösbor kö-

Késõ estig elhúzódott a mustra.

zül 7 arany, 12 ezüst, 9 bronz, és 4 oklevél minõsítést ért el. Az értékelést követõen Buday József köszönte meg a zsûrinek az értékelést. A résztvevõk még maradtak egy kis beszélgetésre és még a nótaszó is felcsendült a kultúrotthonban, Lakhegyen. (gy.)

tásával folytatódott a megemlékezés. A szentmisét követõen, az ott egybegyûltek kivonultak az emlékmûhöz, az önkormányzat, valamint a civil szervezetek képviselõi elhelyezték közös koszorújukat a szobornál, majd kezdetét vette a helyiek ünnepi mûsora, amit a szeles idõre való tekintettel a faluház ünnepnek megfelelõen feldíszített nagytermében tekinthettek meg az egybegyûltek. A megemlékezést Németh László polgármester ünnepi beszéde nyitotta meg, amit a falu apraja - és nagyja által bemutatott közel 40 perces színdarab követett. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseit a történelmi eseményeknek megfelelõen, az irodalmi teljesség igényével adták elõ, melyet a közönség vastapssal jutalmazott. A legkisebbektõl a legnagyobbakig mindenki a legnagyobb átéléssel játszotta a szerepét, és egy kis lélekszámú falutól elvárható szinten felül teljesítve, felemelõ érzést nyújtott az egybegyûlteknek. Egyszerûen csodálatos volt, mintha visszarepítettek volna minket a múltba. Köszönjük Nagy Viktóriának és Magyar Zsófiának (szervezõk) és az összes szereplõnek, a négyévestõl a negyven évesig, hogy munkájukkal hozzájárulva lehetõvé tették Alibánfa lakosai számára e jeles történelmi eseményünk méltó megünneplését. (Bangó Zsuzsanna)


4

Észak-Nyugat Zala

2010. március

10 éve a helyi termelõk érdekében (Folytatás az 1. oldalról) csakúgy, mint a gyros, de a kerti kisgépeket is sokan megnézték. A szombati események Kaczor Feri dalaival értek véget, amiket lelkesen hallgatott a nagyszámú közönség. A vasárnap is hasonló módon zajlott, mint az elõzõ nap. Folyamatos programok, kulturális bemutatók fogadták a kilátogatókat, na és persze a kiállítók termékei is. A vásár alatt sokan éltek a tombolavásárlás lehetõségével, hiszen számos értékes díj, és kettõ kismalac is várta, hogy valaki megnyerje. A kétnapos esemény Sláger Tibó koncertjével ért véget. A jubileumi vásárt értékelve Köcse Tibor elmondta, hogy idén különösen értékes volt a vásár helyi jellege, mert egyre több helyi kiállító jelent meg. Sokkal nagyobb a jelentõsége innentõl a rendezvénynek, hiszen új lehetõségeket

jelent a térségnek, és egyre több embernek jutnak eszébe okos gondolatai, amikkel meg lehet jelenni egy piacon. Szerinte most már különösen nagy a realitása annak az elképzelésnek, amit ezen a vásáron, mint térségi megélhetési programot jelentett be, aminek a részleteit majd egy késõbbi tájékoztatón lehet megismerni. Egy másik program is meg lett hirdetve a térség turisztikai vonzerejének a feltárására, amire egy civil szervezet is létrejön, amelynek az lesz a feladata, hogy összehangolja a keresletet és a kínálatot, és kiépítsen egy olyan kapcsolatrendszert, amely akár külföldre is elviszi majd az ajánlatokat, akár a sármelléki repülõtéren keresztül is. Az elnök hozzátette, hogy a vásárnak jó üzenete, hogy ezekre a dolgokra szükség van, mert minél jobban helyben tudják tartani és ide tudják

A tizedik bírálat volt (Folytatás az 1. oldalról) hogy a gazdák komolyan veszik a bírálók javaslatait. Ha ezen az úton haladnak tovább a termelõk, alkalmassá válik a kistérség arra, hogy valami új és közös dologban gondolkodjanak, ezáltal nagyobb nevet és szerepet kaphatnak a helyi borok. Reményüket fejezték ki, hogy a nevezett 106 mintából szép eredmények születnek. A házigazdák egy kis mûsorral is készültek a jelenlévõknek. Az Ifjúsági Mazsorett Csoport és a Vasboldogasszonyi Népdalkör is több ízben a színpadra lépett, a résztvevõk legnagyobb örömére. A térség számos településérõl érkeztek minták, amit a zalaszentgróti borászokból álló 10 tagú zsûri, két csoportban kóstolt végig. Amíg a zsûri dol-

gozott, addig a házigazdák egy tál ételre vendégül látták a jelenlévõket. A mustra végeztével a bírálók az értékelésben elmondták, hogy minden évben egyre jobb borokkal találkoznak, és örülnek neki, hogy a gazdák megfogadják a tanácsaikat. A 60 fehérbor közül 4 arany, 16 ezüst, 21 bronz, és 19 oklevél minõsítést kapott. A 43 vörösborból 1 arany, 13 ezüst, 10 bronz és 19 oklevél eredményt ért el. A 3 rozé mintából 1 bronz, 2 pedig ezüst minõsítést érdemelt ki. A zsûri a kistérség legjobb fehér borának a Gorza pince vegyesborát választotta Vasboldogasszonyból, míg a legjobb vörösbornak Kálmán István kékfrankosát, Egervárról. gy.g.

A gazdák megfogadják a tanácsokat.

Vásármustra… hozni a pénzt, annál nagyobbak lesznek a lehetõségek a jövõben. Reményét fejezte ki, hogy a következõ vásárok is errõl fognak szólni, és bíznak abban, hogy egyre nagyobb szerepe lesz majd a helyi gazdaságnak, a helyi pénzteremtésnek, tanulva a külföldi példákból. A házigazda Egervár polgármestere, Németh-Gotthárd József szerint a tízéves múltra visszatekintõ vásárnak talán az idei volt a legszínvonalasabb kiállítása. Szerinte szép hagyomány, az értékek bemutatása, és egy fontos üzenete is van neki, hogy nem az a fajta cinke vagyunk, aki a gazda által kitett morzsákat fogja fölszedegetni, hanem a magunk erejébõl is képesek vagyunk elérni azt, amire szükségünk van. A globalizáció és a multik hozta kényelem egy olyan világba vitte az embereket, ahol nagyon ki vannak szolgáltatva. Véleménye szerint jó lenne azt látni, hogy nem az idegen, és a külföldi termékeket vásárolják az emberek, hanem lehetõleg

a helyben termelt termékeket, de ez kormányzati szinten óriási változásokat igényel. Helyi szinten pedig fontos, hogy fölkarolják azokat az embereket, akik tenni akarják a dolgukat. Ápolni kell a hagyományokat, és a vidéknek a megtartó erejét, hogy itt még mûvelik azokat a kézmûves mesterségeket, ami mindig érték volt, és érték lesz a jövõben is. Végezetül hozzátette, hogy abban tudnak segíteni, hogy kiállításokat és vásárokat szerveznek nekik, ahol megmutathatják, és népszerûsíthetik magukat. Összességében a kétnapos vásár idén is nagy sikert aratott a változatos kínálattal, és a sokszínû programokkal. A két nap során rengetegen nézték meg a kiállítást, és még az idõjárás is a kegyeibe fogadta a rendezvényt. A szervezõk ezúton mondanak köszönetet minden kiállítónak és fellépõnek a részvételért, valamint a szervezõknek, és mindenkinek, aki hozzájárult az idei vásár sikeréhez. Gyerkó Gábor

Megújult… Több, mint másféléves munka után, társadalmi összefogásból megújult a nemesapáti „Prenner- kereszt”. A munkálatok során a hiányzó részeket pótolták, a hommokõ-keresztet újrafestették, a környezetét rendbetették. A kereszt újjászentelése 2010. április 17-én (szombaton) 13.30 órakor kezdõdik. 14.00 órától a "villámvágta-kereszt" tövénél (immár negyedik alkalommal) lesz kegyeletes szertartás, melyet követõen a szervezõk uzsonnára várják a résztvevõket a nemesapáti hegyi hajlékoknál.


5

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Esélyt kaptak „Várlak” Tanoda Alsónemesapátiban Egy, a Nyugat-Dunántúlon még példátlan intézményegységgel bõvült Alsónemesapátiban a Csertán Sándor Általános Iskola. Az avatóünnepség elõtti tájékoztatón Fehér Attila projektmenedzser ismertette, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) által kiírt 3.3.5 Tanoda programok nyertesei közé tartozik a két apáti iskolája is. A pályázatot múlt év áprilisában írták ki, és szeptember 30-án született meg a kedvezõ döntés. A szerzõdést február 18-án írták alá, ami után rohamléptekben indult meg az Alsónemesapáti Önkormányzat által biztosított épület berendezése. A tájékoztatón elhangzott, hogy 23 hónapra pályáztak, melyre 15,5 millió forintot nyertek, ebbõl közel 5,5 milliót már március elején megkaptak. A projektre a már 1997 óta mûködõ Apáti Iskoláért Alapítvány pályázott, amelyet 7 fõs kuratórium irányít. Rinkó Józsefné, az alapítvány elnöke és Szabó Katalin iskolaigazgató ismertette, hogy különbözõ pályázatok, felajánlások segítségével az intézményegységek az alapítványtól évek óta folyamatosan támogatást kapnak, és közösen sok más program mellett táborokat, színházlátogatásokat is szerveznek a két falu iskolásainak, óvodásainak. A környéken egyedülálló intézmény elsõsorban a halmozottan hátrányos helyzetû gyerekeknek kíván segítséget nyújtani, ezért közel 80 százalékban ezek a diákok kerülhettek be a programba. A 30

fõt befogadó tanoda tanulói az általános iskolát elkezdõ elsõsökbõl, a középiskola felé tekintgetõ felsõ tagozatosokból, illetve a két falu középiskolásaiból állhatnak. A tanulószoba jellegû foglalkozásokat az iskola tantestületének tagjai tartják. Az elõzetes igényfelmérés és kiválasztás után megtörtént a szerzõdéskötés a tanulókkal, illetve az együttmûködési megállapodás az általános iskolával és az érintett középiskolákkal. A projekt keretein belül a tanoda az iskolai foglalkozások végeztével olykor a kora esti órákig is várja a diákokat, melynek során segítik õket a tanulásban, szabadidõs és kulturális rendezvényeken vehetnek részt, s mindenkinél próbálják megtalálni azt a területet, amiben tehetséges. A kezdetekkor minden gyermek szintfelmérésen vett részt, a foglalkozások során pedig folyamatosan tanulmányozzák fejlõdésüket, negyedévenként komplex értékelésre is sor kerül. Az épületben és környékén folyó foglakozások a teljes nyilvánosság elõtt zajlanak, így bárki megtekintheti ezeket, s a szervezett programokra természetesen a tanodán kívüli gyerekeket is várják. – Régóta várt lehetõség valósult meg, a problémát már régóta tudtuk, de segíteni csak most tudtunk rajta. A gyerekek itt a családi körülményeiktõl függetlenül minden segítséget megkapnak majd ahhoz, hogy sikeresen továbbtanulhassanak – mondta büszkén az avatóünnepségen Balaton Józsefné, Alsónemesapáti polgár-

Örömmel vették birtokba a tanodát a gyerekek. mestere. Ezek után az általános iskola két tanulója, Burka Dominik és Sári Klaudia szavalt verset. Az avatón beszédet mondott Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, aki kiemelte, hogy kiváló emberek közé érkezett, akik vették a fáradtságot, hogy fejlesszenek, továbblépjenek. A beszéd után Sömenek István plébános megáldotta az épületet és méltatta azok munkáját, akiknek köszönhetõen a program létrejöhetett. Ezután Kiss Péter miniszter, Balaton Józsefné polgármester, és Rinkó Józsefné az iskolai alapítvány elnöke közösen vágták át a tanoda megnyitását jelzõ szalagot. Lapunknak Szabó Katalin iskola- és óvodaigazgató elmondta, hogy már korábban tudomást szereztek az országban sikeresen mûködõ tanodákról, és a feltételeket megvizsgálva kiderült, hogy megfelelnek a pályázati kiírásnak.

– Azt gondoltuk, hogy jó lenne a faluban egy olyan nem formális, oktatási, felzárkózató vagy tehetséggondozó formát kitalálni, ami nem iskola. Talán a gyerekek ide szívesebben jönnek, hiszen otthonos, családias légkörben tanulhatnak, és olyan feltételek vannak, ami helyzetükbõl adódóan nekik otthon nem adatik meg. Partnerre leltünk a helyi és a kisebbségi önkormányzatban és az iskolában is, így megpályáztuk. Sokan nem feleltek meg a feltételeknek, így most a nyugati régióban egyedüliként mûködhet a mi tanodánk. Sok helyen utánanéztünk a lehetõségeknek és szakmai felkészítést követõ beszélgetésen találkoztunk olyan Somogy, Nógrád és Borsod megyei kollégákkal akik szintén ilyen oktatási formát mûködtetnek. Velük a jövõben is szorosan együtt fogunk mûködni – mondta Szabó Katalin. Pataki Balázs

Borversenyen ízlelték meg a hegy levét

Sokan mérették meg borukat és pogácsájukat. „Ez a jó bor, tiszta jóbor, zamatos, csodás bor, talpig férfi lesz az ember, tõle büszke, bátor!” hangzik a nemesapáti borversenyre invitáló meghívó bordal részlete. E sorokat megfogadva a településen sokan foglalkoznak a hegy levének, a bornak az elõállításával.

A településen szorgoskodó gazdák az utóbbi években a kistérségi borversenyeken is részt vettek, de ettõl az évtõl kezdve a felújított közösségi házban már hazai földön versenyezhetnek boraikkal. A március 7-én megtartott rendezvényt a szervezõk összekötötték a másna-

pi nõnappal, így a település lányai, asszonyai számára pogácsasütõ versenyt hirdettek. A rendezvényre a termelõk mellett azokat is várták, akik jó bort, finom pogácsát szeretnének kóstolni és együtt eltölteni egy baráti délutánt. – A versenyre 21 borosgazda 42 bort nevezett. 13 vörösbor és 29 fehérbor minta érkezett hozzánk, ritka volt az olyan bor, ami csak egyfajta szõlõbõl készült. Bár Nemesapáti lélekszáma csekély, de a faluban annál több bortermelõ él, akik örömmel hozták el megméretni bortermésüket. Szeretnénk hagyományt teremteni ebbõl az eseménybõl, és mivel az idõpont is ideális, minden évben ilyentájt rendeznénk meg említette Gáspár Zoltánné polgármester. A versenyek elõtt Kazal László hajdani videofelvételei alapozták meg a jó hangulatot. A dr. Pálfi Dénes kertészmérnök, Varga Eszter és Tóth Tihamér borszakértõk alkotta szakmai zsûri több bort

arany, ezüst és bronz minõsítéssel tüntetett ki, és végül megválasztották Nemesapáti 2009-ben legjobb vörös- és fehérborát. Elõbbinél a nemesapáti Porpáczy Péter, utóbbinál a szõlõhegyére a városból naponta kijáró Szegleti István lett a gyõztes. A pogácsasütõ versenyre 23 féle süteményt, így tökmagos, szezámmagos, sajtos, káposztás, tepertõs pogácsát is neveztek, melyek közül meglepetésként egy férfi végzett az élen a lányok és asszonyok között. Így az elsõ helyet Horváth László káposztás pogácsája érdemelte ki, Deák Györgyné és Deákné Olasz Ildikó elõtt, Baloghné Bácskai Ildikó tésztája pedig különdíjban részesült. A szervezõk a nõnapról sem feledkeztek el, a képviselõ-testület férfi tagjai virággal lepték meg a hölgyeket. A közös vacsora után, pedig Antal Imre zenész szórakoztatta a megjelenteket. p.b.


6

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Kerékpárút és új bölcsöde Zalaszentiváni sikeres pályázatok

Aláírták a szerzõdést. Március huszonkilencedikén a Zalaszentiváni Polgármesteri Hivatal tanácstermében vette kezdetét az a sajtótájékoztatóval egybekötött szerzõdéskötés, melyen jóváhagyták a község önkormányzata által benyújtott „Kerékpárúthálózat fejlesztés a Zala Völgyében Zalaszentivánon” címû projektet. Dormán Miklós, polgármester megnyitó beszéde után a térség fejlõdését Balogh József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnö-ke mutatta be, aki dicsérte az önkormányzat kitartó, és eredményes munkáját, hiszen egy jó pályázathoz nagy szakértelemre van szükség, komoly munka áll mögötte, és a jö-

võben is sikeres pályázást kívánt. Ezt követõen a polgármester részletesen vázolta a pályázatot, annak körülményeit. A projektet Zalaszentiván Község Önkormányzata kívánja megvalósítani a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program támogatásával, több mint kettõszázhatvanöt-millió forintból, melyhez közel kétszázmilliót nyert pályázat útján a község. – A Zala-völgyi kerékpárút kialakítása olyan egységes kerékpáros létesítményhez kapcsolódik, mely Zalaegerszeg határától egészen a Kis-Balatonig terjed, és megfelelõ szolgáltatási színvonalon lehetõvé teszi a biztonságos kerék-

pározást a térségben – tudtuk meg a polgármestertõl, majd hozzáfûzte: Zalaegerszeg önkormányzata pedig a Bagodtól Zalaszentivánig tartó vonalat fogja megteremteni, így a kerékpározás Zalalövõtõl egészen a Kis-Balatonig lehetõvé válik a bicikliúton. Megtudtuk azt is, hogy a tervezett kerékpárút a már használaton kívüli Szombathely-Pécs és Zalaegerszeg-Ukk vasútvonal töltésén halad majd, kihasználva ezt a lehetõséget. A község önkormányzati területén körülbelül 3300 métert lesz lehetõség igénybe venni. A beruházás várható határideje ez év novembere. – A várható állandó kerékpározók száma 210-220 fõre becsülhetõ, ami magas szám. Azonban mi nemcsak a helyi kerékpárosokra számítunk, ha-

nem turisztikai kerékpározást tûztük ki célul – mondta a polgármester. Az ünnepélyes szerzõdés aláírása után a polgármester rövid visszatekintést tett az elmúlt néhány év fejlesztéseire, majd egy újabb sikeres pályázat bejelentése következett, melyet a regionális tanács tagja, Baracskai József hozott nyilvánosságra. Itt nyolcvanmillió forintot nyertek bölcsõde kialakításra. Az intézményre Zalaszentivánon kívül a környékbeli települések is igény tartanak, így egy két csoporttal induló létesítményt terveztek, körülbelül huszonnégy fõvel. A sikeres pályázatok sorozatának úgy tûnik azonban még nincs vége, további pályázat is bírálat alatt van, hiszen az iskola is pályázott. Salamon Enikõ

Borverseny Egerváron

Tanulni egész életünkben Az Egervári Nyugdíjasklub tagjai meghívást kaptak Nagykanizsára, az „Idõsek Akadémiája” elnevezésû továbbképzésre. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával megvalósuló rendezvény célja az volt, hogy a Parlament által elfogadott Idõsügyi Nemzeti Stratégiát és az abban megfogalmazott új, idõspolitikai szemléletet a társadalom széles körével megismertesse. A képzés olyan témákat érintett többek között, mint az idõsek helyzete ma Magyarországon, a nyugdíj és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, szociális szolgáltatások, vagy az élethoszszig tartó tanulás, fejlõdés. A ti-

zenkét órás elõadássorozat után diplomát vehettek át a résztvevõk. Vargáné Csipõ Teréz: Jó tanács (részlet) „Ne sajnáltasd magad, légy arra büszke,/ Sok mindent átéltél, és mégse törtél össze,/ És mert visszahozni semmit sem lehet,/ Fogadd el így, és élj emberhez méltó derûs életet.”

87 mintát hoztak a gazdák. Március 20-án, szombaton került megrendezésre Egerváron, a várkastélyban az ilyenkor szokásos termelõi borverseny. A rendezvény elején a résztvevõk egyperces csenddel emlékeztek Gyõri Józsefre, akinek fontos szerepe volt abban, hogy ez a rendezvénysorozat elindulhasson. Idén 87 mintát hoztak a boros gazdák, amibõl 46 volt a fehér-, 41 pedig a vörösbor. Amíg a négytagú zsûri dr. Pálfi Dénes vezetésével valamennyi mintát végigkóstolta, addig a gazdák is letesztelték egymás nedûit, valamint az önkormányzat mindenkit vendégül látott egy tál ételre, amit Kulcsár Zoltán vállalkozó készített el. A minták vizsgálata után következhetett a borok szóbeli értékelése. Elõször mind a 4 zsûri-

tag külön elmondta a véleményét, majd ismertették a bormustra eredményeit. A 46 fehér minta közül 11 kapott arany, 15 ezüst, 13 bronz, 7 pedig oklevél minõsítést, míg a 41 vörösbor közül 9 arany, 12 ezüst, 13 bronz, valamint 7 oklevél minõsítést ért el. Minden termelõ oklevelet kapott a bora minõségérõl, valamint egy kerámia boros kupát, ami Csuti István keramikus mester alkotása. Megválasztották a falu borát is, melyet Bozzai Lászlóné termelt Egervárról. A zsûri a vacsorát is arany minõsítéssel díjazta, az EU szabványnál kisebb savanyú uborkák ellenére is. Az értékelés végeztével a résztvevõk még maradtak, hogy kóstolóval ellenõrizzék a zsûri értékelését. gy.g.


2010. március

7

Észak-Nyugat Zala

Sportnapok Alibánfán Nyugdíjas találkozó Lakhegyen Március 6-án és 13-án sportolási lehetõséget kínált az Alibánfai Ifjúsági Klub a falu lakói számára. 6-án asztalitenisz verseny vette kezdetét a faluház nagytermében. Egyéniben Magyar János lett az elsõ, párosban a Nagy Máté – Magyar János duó végzett az élen. 13-án sakk, malom és darts játékokban mérkõzhettek meg a versenyzõk. Sakkban érdekes helyzet állt elõ: öt versenyzõ jelentkezett és mindenki dobogós lett. 1. helyezett 4 gyõzelemmel Zuggó Károly lett, 2. Horváth László, a 3. helyen hármas holtverseny alakult ki

Babucs Dávid, Németh Ádám, Magyar János között. Malom játékra 11 versenyzõ jelentkezett. Hatalmas csaták zajlottak, fantasztikus hangulat kerekedett, 1. helyezett 10 nyert játszmával Gyurik Krisztián lett. A darts versenyen volt a legnagyobb az érdeklõdés. Olyan kiélezett küzdelem volt, hogy az utolsó játszmákig nem lehetett tudni, hogy ki hányadik helyen fog végezni. Az 1. helyezett végül Kósa József lett. A helyezésekért járó díjakat Németh Dániel, az ifjúsági klub elnöke adta át. (N.V.) Március 6-án köszöntötték a nyugdíjasokat.

Jó kezdeményezés volt…

Március 6-án ismét sor került a hagyományos nyugdíjas találkozóra Lakhegyen. Méhes Máté polgármester elõször köszöntötte az egybegyûlteket, majd a helyi fellépõk szórakoztatták a közönséget mûsoraikkal. Színpadra léptek a lakhegyi fiatalok, és a népdalkör is, de a legnagyobb sikerük természetesen az óvodásoknak volt, aki egy hagyományos leánykérést mutattak be verses formában, és énekek segítségével. A mûsor után az önkormányzat finom vacsorával vendégelte meg az egybegyûlteket, majd a nemzetközi nõnap

közelsége miatt a képviselõtestület tagjai köszöntötték a társaság hölgy tagjait. Hagyomány hogy az önkormányzat ajándékkal lepi meg a jelenlévõ legidõsebb hölgyet és urat, akik idén Rákosa Pálné és Osbáth Gyula voltak, azonban Gyula bácsi kérésére az õt követõ Németh Dezsõ vehette át az ajándékcsomagot. Az önkormányzat ezen kívül még megajándékozta a legrégebbi nyugdíjast is, aki Nagy Sándor volt. Ezt követõen kezdetét vette a zenés mulatság, ahol a talpalávalóról Németh Károly és zenekara gondoskodott.

Kangen víz, az élet vize Állampolgári jogok és kötelességek Március 13án az egészség megõrzésérõl tartott elõadást a vasboldogaszszonyi faluházban Szász Gyula. A fõ téma a Kangen víz volt, amely nem más, mint egy lúgos, és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezõ víz. Ez olyannyira egészséges, hogy Japánban pél- A Kangen víz volt a téma. dául kötelezõvé tették a kórhá- szi a szervezetet a betegségek zakban a fogyasztását, tudtuk ellen. Az elõadáson bemutatásra került egy készülék is, amelymeg az elõadótól. Fogyasztása többek között lyel a csapvizet lehet átalakíelõsegíti sejtek regenerálódá- tani Kangen vízzé. A jelensát, és felgyorsítja az anyagcse- lévõk meg is kóstolhatták a réjét, valamint ellenállóbbá te- gép által elõállított vizet.

Március 12-én dr. Hóbor Erzsébet nyugalmazott államtitkár asszony ezzel a címmel tartott elõadást Alibánfán. Gondolatébresztõként beszélt az Alkotmányról és az Önkormányzati törvényrõl. Kiemelte az önkormányzatok törvényben elõírt feladatait (pl. közvilágítás, köztemetõ fenntartás, óvodai nevelés és alapfokú iskolai ellátás, valamint egészségügyi ellátás biztosítása stb.) A két utóbbiról elmondta, hogy ezeket ma már az önkormányzatok döntõ többsége társulási formában tudja csak ellátni. Hozzátette, hogy ezen kívül számos olyan feladatot lát el az önkormányzat, melyeket szintén több önkormányzat összefogásával tudnak csak megoldani. Az is szóba került, hogy az önként vállalt feladatok nem mehetnek a kötelezõ feladatok rovására. Sajnos ma már több olyan feladatot ró a kormányzat az önkormányzatokra, melyeknek fedezetét csak részben, vagy egyáltalán nem biztosítja. Ezek ellátásához a forrásokat az önkormányzatoknak kell megteremteni. Röviden szólt a törvény által elõírt néhány állampolgári kötelességrõl. Leszögezte, hogy kötelességeink száma csak töredéke a jogainknak. Elõadás végén több kérdés is elhangzott, melyeket államtitkár asszony röviden meg is választolt. (k)


8

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Nyertes pályázat Nemesapátiban A Kutyakölykökkel ropták a táncot

Mindenki lelkesen tanulgatta a lépéseket. A Nemesapáti Nyugdíjasklub sikeresen szerepelt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium EZÜSTPROG-09 pályázatán, így a 2009. szeptember 15. és 2010. március 30. közötti idõszakban az elnyert félmillió forintos támogatásnak és a saját forrás melletti önkormányzati támogatásnak köszönhetõen 860 ezer forintból gazdálkodhattak. A „Kéz a kézben – generációk közös programja Nemesapátiban” elnevezésû eseménysorozatban 14 programot fogalmaztak meg. A helyi lakosság így részt vehetett a „Lakatos-alji” pihenõparkban piknikes-túrázáson, faültetésen, a többi program pedig a tornateremben, a templomban, a sportpályán és a közösségi házban került lebonyolításra. A hét hónap a különbözõ korosztályok összecsiszolódását is szolgálta, akik nyugdíjastalálkozón, adventi liturgián, kézmûves foglalkozáson, karácsonyi ünnepségen, ételkóstolón, internetes tájékoztatón, mesedélutánon, maskarázáson, 1848-as megemlékezésen, nordic walking bemutatón, Csötörtök Csabáné

szabadidõs programjain, s a pályázat csúcspontjának számító táncházon vehettek részt. A táncházat tartó Kutyakölykök formációt többen csak a tévébõl ismerték, de a gyerekek az öttagú formáció egyik tagjával, Lipusz Andrással már az iskolában is találkozhattak, aki párját, Rácz Petra néptáncoktatót helyettesítette a táncos foglalkozásokon. A Kutyakölyköket Zalában talán nem kell nagyon bemutatni, de azt tudni érdemes róluk, hogy több mint egy évtizede a Zalai Táncegyüttes tagjai. A villámléptû fiúk több látványos koreográfiával lepték meg a Nemesapáti tornateremben összegyûlt kíváncsiskodókat. Elsõként a marosvásárhelyi cigányok mindennapjait mutatták be, majd elõkerültek a próbateremben összegyûlt üdítõs flakonok, s kiderült, azokkal is élvezetes produkciót lehet bemutatni. Elõadták a régi idõk focijára emlékeztetõ „mert kell egy csapat” táncukat, s végül egy erdélyi cigánytánccal zárták a látványos fellépést. Ezek után aztán kicsi és nagy egyaránt részt vehetett a fiúk

A Szülõföldemért Alapítvány, azzal a kéréssel fordul Önökhöz, hogy 2009 évi személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával segítsék és támogassák. Az alapítvány 1993 óta mûködik és lehetõségeihez mérten építi és szépíti Nemesapáti közterületeit. Alsótagozatos általános iskolánk udvarán egy játszótér megépítését tervezzük, ehhez kérjük a 2009. évi szja 1%-át. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik az elmúlt évben támogatták alapítványunkat személyi jövedelemadójuk 1%ának felajánlásával. SZÜLÕFÖLDEMÉRT ALAPÍTVÁNY 18951262-1-20

által tartott táncházon, ami által mindenki belekóstolhatott a néptánc lépéseibe, s a program remélhetõleg sokakat terel majd efelé a mûvészeti ág felé. A Nyugdíjas Klub vezetõje, Frankovics Tibor elmondta: örülnek, hogy ennyi alkalommal össze tudtak gyûlni, ami köszönhetõ annak is, hogy minden évben elõre megtervezik milyen programokat szeretnének megrendezni, amit egy cselekvési terv formájában minden tag megkap. – Örömteli, hogy a mai délutánon mindenki jól érezte magát, és a fiatalok és idõsebbek egy kellemes délutánt

tölthettek el együtt. Sok dolgunk lesz az év további részében is, kirándulásokat szervezünk Lentihegyre, Gosztolába, az Õrségbe és a Somló hegyre is. Szeretünk színházi elõadásokra járni, szívesen látogatjuk a környék termálfürdõit, s már most várjuk az októberi kistérségi nyugdíjas találkozót. 28 fõs tagsággal mûködünk, de ide nem születik senki, innen csak kihalni lehet. Csináljuk a dolgunkat, izgünkmozgunk, s szeretnénk, ha további tagokkal bõvülne az egyesület – mesélte vidáman Frankovics Tibor egyesületi elnök. Pataki Balázs

Ünnepség és kitüntetések Egerváron

Az idei kitüntetettek. Március 15-én ismét megemlékeztek az 1848-as eseményekrõl Egerváron. Az ünnepségre most is az általános iskola aulájában került sor. Elõször az iskolások mûsorát tekinthették meg az egybegyûltek, amely felidézte a forradalom hangulatát, és bemutatta a 162 évvel ezelõtti eseményeket. Ezután következett az Egervári Nyugdíjasklub, akik verseket, és dalokat adtak elõ. Az ünnepi beszédet idén Srágli Lajos tartotta, aki összefoglalta a 48-as eseményeket, és méltatta annak eredményeit, és fontosságát. Már hagyománnyá vált, hogy minden évben ezen a napon kerülnek átadásra az Egervárért kitüntetések. Az idén

négy személy részesült ebben az elismerésben, melyet az önkormányzat és az Egervári Helytörténeti és Községszépítõ Egyesület közösen adományoz. Béresné Dormán Ibolya, Gángó Károly és Kámán Gyula a közösségért végzett kiemelkedõ munkájáért vehette át az Egervárért elismerõ oklevelet. Rajtuk kívül Srágli Lajos díszpolgári címben részesült, az Egervárért végzett több évtizedes munkássága elismeréséül. A kitüntetések után a jelenlévõk kivonultak a templomdomb tövében található kopjafához, amit az önkormányzat, és az iskola mellett a civil szervezetek, és a friss díjazottak is megkoszorúztak. gy.g.


9

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Példaértékû fejlesztések Nagypáli a nemzetközi Rurener programban A fejlett országok között Magyarországot Nagypáli és Perkupa falvak és a miskolci Bay kutatás és fejlesztõ cég projektmenedzserei képviselték Olaszországban, a Tirano városban rendezett nemzetközi Rurener együttmûködésû projektben március 9 és 12. közötti szakmai tanácskozáson. A konferenciára érkezõ küldöttségek tagjai a milánói repülõtér tranzitvárójában találkoztak, ahova elsõként a franciák érkeztek, akik szeretettel fogadtak bennünket, csakúgy mint tavaly, amikor otthonukban a dél-francia hegyekben, falujukban St. Etienede Luresben. Aztán sorban érkeztek a németek, a románok, a spanyolok és a görögök is. Mintegy 2 órás lombardiai utazás után éjjel 1 óra után Tiranoba érkeztünk. Mi magyarok és a németek a hegyek lábánál lévõ szállodában laktunk. Tirano kisváros, mintegy 9 ezer lakosával, hegyekkel körbevéve, amelyeken alacsonyabban a déli hegylábaknál szõlõültetvények, felettük fenyõligetek. A sziklás részeken még látszott a téli hótakaró. A várost kettészeli a hegyekbõl lefolyó, a hóolvadáskor megduzzadó patak. A szállásunktól mintegy 2 kilométerre lévõ önkormányzat épületéig vezetõ fõ utcát építészetileg jellegzetes épületek, díszített utcakövezés, parkosítás és sok földszinti üzlet teszi széppé. A város körül magasodó hegyek különleges hatást és mikroklímát biztosítanak az itt élõ embereknek és a több százezer turistának. A fõ utca végén magasodik a bazilika, amely reneszánsz stílus-

ban 78 évig készült. A hely varázsát adja, hogy a templomban található Mária szoborhoz sokan elhelyezik köszönetüket, mert sokan a gyógyulásukat vélik misztikus erejétõl és a története Mária megjelenését is említi. A bazilika érdekessége még a három emelet magasságú fából készített, 1200 síppal felszerelt orgona is, valamint az a harangjáték, amely napjában többször is hallatszik a mintegy 40 méter magas toronyból. A hely érdekességei közé tartozik még a világörökség részét képezõ városi vonat is, amely még ma is közlekedik a környezõ települések között villamos síneken, pedig elmúlt már 100 éves is A szakmai programok pontos menetrend szerint zajlottak köszöntõk, elõadások, bemutatók követték egymást. Volt lehetõség prezentációkra is, mintegy 20 percben ismertethettem a magyar és a nagypáli helyzetet a megújuló ener-

Európa sok részébõl érkeztek.

A városi vonat.

A bazilika.

Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás

• Anno 1982 •

Hungarikum

Várom régi és leendõ ügyfeleimet! Telefon: 92/380-037, 30/3358-311

giák népszerûsítésének és azok gazdasági hasznosításának tükrében, kiemelve a környezetvédelmi szempontokat is. Szakmai kirándulás is beépült a polgármesterek napi programjába, így megtekintettük a városka biomassza hõközpontját, amelynek mintegy 9 km hosszú csõhálózata 700 lakást lát el melegvízzel és fûtéssel. A mezõgazdasági hulladékok hasznosítására készült egy 0,65 MW-os villamos energiát termelõ biogáz erõmû, amely a háztartások villanyigényét elégíti ki. A szomszédos hegyifaluban megismerkedhettünk egy másik nemzetközi uniós programmal is, amely azt hivatott vizsgálni, hogy a régi, fõleg kõépületek felújításánál hogyan alkalmazhatók a megújuló energiák a fûtésrendszerekben és a komputertechnika hogy tudja segíteni ezeket az elképzeléseket.

A rendezvény színfoltja volt annak a nemzetközi dokumentumnak az aláírása is, amelyben minden résztvevõ vállalja és követi a Rurener-elvek megvalósítását. Megismertük a helyi ízeket, hiszen a sokfogásos ebédek, vacsorák és borkóstolók jó alkalmat kínáltak mindehhez. Szép, napsütéses idõben, a délutáni órákban, mintegy 200 kilométert utaztunk vissza a változatos lombardiai tájon a reptérig a havas hegyek, zöldelõ völgyek, kristálytiszta hegyi-patakok között. A következõ találkozó Németországban lesz, majd a mintegy 3 éves program Magyarországon zárul, s valószínûleg Nagypáli lesz a helyszíne. Természetesen az italiai sajtó figyelmét is felkeltette a konferencia, amelyrõl cikk is jelent meg az újságban. Köcse Tibor


10

Észak-Nyugat Zala

2010. március

Borverseny Zalaistvándon Az idõseket köszöntötték Március 7-án nyugdíjas találkozót tartottak Kemendolláron, a település faluházában, amit szinte teljesen megtöltöttek az idõsek. Elsõként Vigh László országgyûlési képviselõ köszöntötte a résztvevõket, majd Koronczi László polgármester is mondott néhány gondolatot, és mivel a rendezvény a nõnap elõtt volt egy nappal, ezért a képviselõ-testület tagjai egyegy szál virággal kedveskedtek valamennyi hölgynek. Ezt követõen a kulturális mûsoré volt a fõszerep. Elõször a nyugdíjas klub lépett

a színpadra egy énekekkel tûzdelt színdarabbal, melyben egy rendetlen osztályt alakítottak, és ki is lett volna alkalmasabb az osztályfõnök szerepére, mint maga a falu elsõ embere. A változatos fellépések sorát a Semiramis tánccsoport követte, akik a Limbó hintó zenéjére mutattak be egy koreográfiát. Az óvodások is készültek mûsorral, melyben versek és énekek hangoztak el, majd Czilinger Fanni fuvolajátékát hallgathatta a közönség. Õt ismét a Semiramis tánccsoport követte egy tánccal,

Immár tíz éve hagyomány… 2010 március 27.-én tartottuk az immár tíz éve hagyományos termelõi borversenyt. A 2009. évben termett borok mustrájára 44 mintát küldtek a gazdák. A bíráló bizottság munkáját Vízváry Sándor vezette. A 36 fehérbor közül 7 minta arany minõsítést kapott a bírálóktól: Dancsecs Tibor, Szili Béla, Krajczár Elemér, Felföldi László, Káli Ferenc, Péteri Gyula, Péteri

Vilmos gazdák. A 8 vörös minta közül a bírálók 3 mintát értékeltek arany minõsítésre: Joó Géza, Vass András, Kovács Ernõ gazdák. A 2009. év „Zalaistvánd bora” címet Péteri Vilmos cserszegi fûszeres mintájának ítélte a zsûri. A bíráló bizottság munkájának befejezése után is tovább folyt a minták egyéni tesztelése, jó hangulatban, késõ éjszakáig. Petõfi Lászlóné

Színpadon a „rendetlen osztály”.

Ismerd meg Pethõhenyét! – avagy kistérségi túra e meseszép településen Az elmúlt évben Kemendollár adott helyett a kistérségi túraversenynek, idén május 29-én Pethõhenye rendezi majd meg a népszerû programot. A település történelmi emlékeinek köszönhetõen komoly múlttal rendelkezik, mindezt a túrán részt vevõk is megtapasztalhatják majd. – A túraversenyen egy 34 kilométeres utat próbálunk a gyerekeknek kijelölni, a barangolást egybekötjük a gyereknappal is. Szeretnénk, hogy amíg a gyerekek elmennek túraversenyre, addig az itt maradó szülõk is jól érezzék magukat. Pethõhenye területe olyan természeti kincsekben gazdag, mint például a Zala fo-

lyó, így a túrán azon is át kell majd kelni. Aki mindezt kerülõ úton, a hídon teszi meg, azt csak pontlevonással tudjuk „jutalmazni”. Remélem, a túrán résztvevõk megcsodálhatják a májusban viruló csodaszép gyöngyvirágot, melynek lelõhelyéhez meredek lesz az útvonal, de utána már mindenki völgynek tarthat az ebédig – árulta el Deák István polgármester. A falu történelme manapság feledésbe merült, így a verseny kiváló alkalom a régi legendák megismerésére is. A túrázók ügyességi feladatokat is kapnak majd, ez idõ alatt a faluháznál maradt társak fõzõversennyel mérhetik össze tudásukat, a

visszaérkezõ éhes kirándulók legnagyobb örömére. A verseny helyezettjei komoly jutalomban részesülnek majd, de ennek tárgyát, ahogy a pontos útvonalat, és a helyszíneket is, május 29ig titok övezi. Az egész napos program részeként a faluháznál gyereknapot is tartanak, melyre a környezõ falvak családjait is szeretettel várják. A házigazda település lakosai természetesen csak a rendezõ jogán vesznek részt a versenyen, segítik a túrázó vendégeket az egyes állomáshelyeken, s a nap végén remélhetõleg egy picit mindenki pethõhenyeinek érzi majd magát. Pataki Balázs

majd az iskolások következtek elõször versekkel, majd egy színdarabbal, amelybõl kiderült, hogy milyen túlzásokra képes a pletyka. A megjelentek egy hastáncot is megtekinthettek Büki Aletta elõadásában, akit Czilinger Fanni és Szabó Ágnes követett. A fiatalok után a nyugdíjas klub elénekelte a nyugdíjas indulót, majd Perjés Istvánné szavalta el az idõsek imáját, végezetül pedig Szabó Eszter énekelte el a Honfoglalás címû dalt. A színvonalas mûsor után az önkormányzat egy kis harapnivalóval vendégelte meg a nyugdíjasokat.

Hirdetésszervezõket

keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.


2010. március

11

Észak-Nyugat Zala

Szépkorúak köszöntése! Kemendollári bormustra 2010. március 14-én tartották meg Zalaistvándon az évenként megrendezésre kerülõ Idõsek Napját. A szép számmal megjelenteket Petõfi Lászlóné polgármester köszöntötte. Beszédében beszámolt a 2009. év eredményeirõl, a településen történt beruházásokról, változásokról, pályázatokról. Március 15.-e elõestéjén röviden megemlékezett az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról és annak helyi vonatkozásairól. A polgármesteri köszöntõ után kulturális mûsort tekintettek meg a meghívott vendégek. Elsõként a Pókaszepetki Festetics Kristóf ÁMK szín-

játszó csoportja a „Semmire semmi gondom „címû népmondát adta elõ. Ezt követõen egy szavalat következett, Romhányi József A bolha címû verse, Tóth Eszter elõadásában. Nagy sikere volt a helyi óvodásoknak, akik vidám népi játékot adtak elõ. Befejezésképpen a Nõk Pókaszepetkért Egyesület Vadkörtefa énekkara operett részleteket és slágereket adott elõ Gerencsér Krisztina vezetésével. A mûsort követõen Zalaistvánd Önkormányzata megvendégelte a megjelenteket. Jó hangulatban telt továbbiakban a délután. (k.f.zs.) A borbírálatban mindenki részt vesz.

„Csak” bajnok akar lenni… Toronymagasan vezeti a bajnokságot az NB II Nyugati csoportjában a Nagykutas nõi labdarúgó-együttese. A kutasi hölgyek gyakorlatilag megnyerték a bajnokságot, annak ellenére, hogy a tavaszi idény java része még hátra van. – Több mint tíz pont az elõnyünk a második helyezett Sopron elõtt – mondta Péter Zoltán, a ZTE labdarúgó-csapatának egykori sokszoros válogatott játékosa, a hölgyek edzõje. – Még egy-két sikeres forduló és matematikailag is elsõk vagyunk. – Ezek szerint egy éves távollét után ismét az NB I-ben szerepelnek? – Nem hinném. – Miért? – A csapatból tavaly a kiesés után három meghatározó tudású játékos távozott, anyagilag sem bírnánk, de talán a legfontosabb érv, hogy az elsõ osztályban több utánpótlás csapatot kellene versenyeztetnünk, nekünk nincsen ennyi játékosunk. A csapat játékerejének is jobban megfelel az NB II. A bajnoki arany biztosan meglesz, de nem hiszem, hogy osztályt váltunk. A szakvezetõ szavait megerõsíti Vincze Sándorné, az egyesület elnöke is, aki keményen fogalmaz: – A kiesésünk után csúnyán elbánt velünk a szövetség. Inkább páratlan létszámmal beindították az NB I-et, mint engedték volna a szereplésünket, mint legjobb kiesõt. A Péter Zoltán által elmondott tények fedik a valóságot. A bajnoki címet mindenképpen megszerezzük, de az elsõ osztályt nem vállaljuk. Talán majd késõbb, amikor erõsebbek leszünk. A felnõtt csapatban több utánpótláskorú lány játszik, idõ kell a beérésükhöz. Az nem lenne járható út, hogy az utánpótlás és a felnõtt csapatban is ugyanazok játszanának. B.I.

Március 14-én borversenyt rendeztek a kemendollári faluházban. Mint Koronczi László polgármestertõl megtudtuk, ez a tizedik borverseny, amely a Dollári Esték rendezvénysorozatnak a részét képezi. Ezen az eseményen egy szál gyertyával emlékeztek Felföldi Györgyre, aki az egyik elsõ borbíráló volt Kemendolláron, és aki Tudományos Ismeretterjesztõ Társuláson keresztül elindította a Dollári Esték sorozatot. Ugyanezzel a szándékkal állítottak emléket egy évtizednek, amely egyrészt eredményes volt, és ugyanakkor eredménytelen is, hiszen ha végigmegy valaki a kemendi szõlõhegyen, akkor láthatja, hogy fogynak a szõlõtõkék, és fogynak azok a gazdák, akik ezeket a szõlõket megmûvelték, és ennek köszönhetõ, hogy míg ezelõtt 5-6 évvel nem lehetett elférni a borversenyen, addig most mondhatni nincsen helyhiány. A zsûri elnöke Vízváry Sándor volt, aki még a bírálat elõtt tartott egy rövid szakmai tájékoztatót a borkészítés folyama-

táról. Hagyomány, hogy a zsûri másik kettõ tagja mindig a helyi bortermelõk soraiból kerül ki, mivel a borbírálatnak nem az az elsõdleges célja, hogy érmek legyenek kiosztva, hanem az, hogy tanuljanak, és egyre jobb borokat készítsenek a szõlõsgazdák. Szintén hagyomány, hogy a borbírálatban mindenki részt vesz, vagyis valamennyi mintát mindenki megkóstolhat, és közösen beszélik meg a borok elõnyeit és hibáit. A nevezett 45 mintából végül 3 ért el arany minõsítést, ami azt mutatja, hogy az elmúlt év egy kicsit gyengébb volt, de ezen egy kis odafigyeléssel könnyen lehet javítani. A borversennyel párhuzamosan a faluház nagytermében játékos vetélkedõ volt a helyi ifjúság részére. A késõ délutánig tartó rendezvényen a fiatalok csapatokat alkottak, s logikai és ügyességi feladatokban mérhették össze tudásukat. A verseny végén természetesen mindenki jutalomban részesült. gy.g.

Észak-Nyugat Zala Kistérségi havilap Megjelenik az Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok Társulása támogatásával Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõségi ügyfélszolgálat: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937 e-mail: zalataj@zelkanet.hu Kistérségi iroda: Nagypáli, Arany J. u. 26. • Tel.: 92/564-055 ISSN 2061-361X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. • Tel./fax: (92) 316-783


12

Észak-Nyugat Zala

2010. március

CZOTTER IRODATECHNIKA Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36. Másológépek, egyéb irodagépek, Tec Ma és Samsung pénztárgépek, kellékanyagok értékesítése és szervize. Másológépek bérelhetõk.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Észak-Nyugat Zala  

Észak-Nyugat Zala

Advertisement