Page 1

LOM A D O R I S R Á KORT www.ihletmagazin.hu FILM, SZÍNHÁZ, ZENE ÁSZA N M O L A D O S IR É T E Z S É V Ű „Egy lyuk vagyok a furulyán, KÉPZŐM 2019/

1. szám

ÉGERFA LEVELEI

amelyen Krisztus lehelete áramlik át, Hallgasd e zenét!” Hafiz

XIV. századi perzsa költő és szufi mester

BAN M O K Á S IZ T Á H A K O S U KLASSZIK KÜLÖNLEGES ÉLMÉN YTÁR KÖNYVSZIGET A HIT VILÁGA


3 KORTÁRS IRODALOM

Kedves Irodalombarát,

Művészetrajongó! 

Amennyiben azok között tisztelhetem, akik eljöttek Imagine Eller Mária költészetében és Gyulai Zsuzsanna festészetében című rendezvényünkre, nem fog meglepődni ezeken a mondatokon. Valószínűleg már át is élte, vagy rövidesen át fogja élni azt az ún. flow élményt, melyet csak a valódi művészi értékű alkotások váltanak ki a szemlélőből. Főként, ha ez az érzés három művészeti ág találkozásából jön létre. Kevesen vannak, akiknek az imagine szó hallatán ne John Lennon híres dala jutna eszébe. Ez a kifejezés magyarul a gondolatokat és hitet is jelöli. Talán ez a két legmeghatározóbb dolog egy ember életében. Igaz ez a költőre, dalszerzőre és festőművészre is. Ez alapján a teljes személyiség tetten érhető. Az, hogy ki miben tud igazán hinni, rögtön meghatározza azt is, hogy milyen gondolatok jellemzik, foglalkoztatják. Az én figyelmem központjába Isten hitemmel ös�szefüggésben most, a teológia került. Ezt mélyebben a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán tanulom. Két ezzel kapcsolatos esszészerű dolgozatomat is elolvashatják újságomban. Az egyiket a Klasszikusok a hátizsákomban rovatban, ebben a számban kedvenc költőmmel Juhász Ferenccel kapcsolatban. A másikat A hit világa rovatban, melyből konkrétan megtudhatják, milyennek is képzelem el a Megváltás utáni új világot. John Lennon Imagine dala egész életemben meghatározó volt számomra, de csak most jöttem rá, hogy az én „olvasatomban”, egész direkt módon ugyanarról szól, mint ez utóbbi dolgozatom. A reményekkel teli újjászülető Földről Jézus Krisztus újraeljövetele után. A dal alapján írtam egy verset, Álom a közösségi szeretetről címmel. Amit ezzel kapcsolatban tavaly őszi versbemutatómon megígértem, most valóra váltjuk. Gyulai Zsuzsanna festőművész barátom ez alapján készült monumentális alkotását most itt a PostART-on, március 20-i rendezvényünkön be is mutatjuk. Akinek ez az újságom csak később kerül kezébe, nem árt, ha nyomban utánanéz, hogy megtekintheti-e még, ugyanis a kiállítás még több mint egy hónapig elérhető lesz a PostART nyitvatartási idejében.

Eller Mária Kláris Nívódíjas költő és publicista (keretesbe Álom a közösségi szeretetről c. versem)

Eller Mária Álom a közösségi szeretetről

John Lennon

Imagine

című dalához

(szonett)

Az új világban közösségi szeretetben, jól-létben, örök boldogságban fogunk élni, idők időtlen végezetéig imádni, irigység, féltékenység nélküli örömben Emberi gyarlóságok nélküli világban eltűnik a pénz hatalma, nem fogunk félni, nem lesznek határok, jó útra fogunk lépni, végtelen örökkévalóság mámorában „Mondhatod, hogy álmodom, ’nem vagyok egyedül” nem lesz birtokolt dolog, rossz az életünkben, nem lesz miért ölni, a jó ember üdvözül Találjuk meg a Lét örömét tetteinkben! Mindig csak a jelen pillanatára nézzünk, s lépjünk együtt a helyes útra mind, időben!


4 FILM, SZÍNHÁZ, ZENE   KORTÁRS IRODALOM

CENTRÁL SZÍNHÁZ

DOLGOK, AMIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI 

Interaktív egyszemélyes, nem hagyományos színdarab. Még a rutinos színházba járókat is megtévesztheti Duncan Macmillan és Jonny Donahoe nagyon érzelmes, lelkiző, nosztalgiázó műve. A brit szerző darabját magyarra Csukás Márton és Csukás Barnabás fordította, magyar színpadra alkalmazta és rendezte Horgas Ádám. A magyarítás remekül sikerült, talán ez az, ami megtéveszt bennünket egy rövid időre, ugyanis az idézett zenei illusztrációk Seres Rezső, Cseh Tamás, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa dalaiból állnak össze. Az élethelyzetek is csak ritkán térnek el az itthoni viszonyoktól. Először az előadás egyetlen főhőséről, Pokorny Liáról kell írnom, hiszen ő hozza létre az estet. A színésznő már a produkció megkezdése előtt mosolyogva jelenik meg a stúdiószínpad előterében, és beszélget a közönség néhány tagjával, feltehetően az ismerősökkel. Mintha nem is a főszereplő lenne, hanem maga is közönség. Majd le-föl jár színpad és nézőtér között, jelzi, hogy mindjárt kezdődik, csak még várunk valakit. Aztán halljuk, hogy sárga cédulákat osztott ki többeknek, azok, akik kaptak, a cédulán lévő szám elhangzásakor álljanak fel, és olvassák fel hangosan a rajta lévő szöveget. El is próbálják mindezt gyakorlásként.

Eller Mária

Fekszem az Isten zöld tenyerén    Lágyan ringatózom üde tavaszi zsongásban. Vidáman fekszem a Jó-Istenem zöld tenyerén, áhítattal megmártózom patakcsobogásban, s szívemben eggyé válok mindörökre Veled, én. Soha többé nem leszek az idő fogságában. Jácint, tulipán, tuba kati köszön rám hetykén, megfürdök illatfelhőben, s a napsugarában, pillantásom elidőz egy szép bűbájos lepkén. Lili kutya vakkantgat héthatár távolában, kihívó kék borzaskata az országút mentén. A létezés öröme földi harmóniában, egy érzés, mely változtatni tud e világ rendjén.

És végre elkezdődik Pokorny Lia monológja a gyerekkorról, az otthonról, milyen volt anya és apa, az iskola, gondtalan volt az élet mindaddig, amíg az édesanya nem próbált öngyilkos lenni. Ebben a jelenetben Lia felhívja az „apukáját” a nézőtérről, és eljátsszák azt a jelenetet az autóban, amikor anyja bekerült a kórházba. Később „apukának” az a feladata, hogy minden megállapítás után megkérdezze: „miért?” A záporozó megállapításokra rohamszerűen jönnek a miértek, és viszont. A labilis idegzetű, öngyilkosságra hajlamos anya adja az ötletet ahhoz, hogy főhősnőnk összeállítson egy több ezer tételből álló listát arról, hogy milyen okai vannak, lehetnek az embernek, amik miatt mégis érdemes élni, amik együttesen, vagy külön-külön felülírják az öngyilkosságot. A lista időnként megszakad, mert újabb jelenet kerül színre, ezúttal egy fiatalembert hív fel Lia a nézőtérről, ő játssza Andrást, az udvarlót, majd a férjet. Sorra kerülnek a házasság boldog és kevésbé boldog pillanatai, majd anya befejezett öngyilkossága is. Így érkezünk el a jelen korig, amely talán új kihívásokkal, új kapcsolatokkal, örömteli találkozásokkal reményt ad mindenkinek a túléléshez, miközben a lista már az egymilliomodik tételnél tart. Pokorny Lia úgy jeleníti meg a főhősnőt, mintha kezdettől saját gyermekkoráról, saját életéről, szüleiről, párjáról beszélne. Belebújik a figurába, és adja magát, elfelejtjük, hogy nem a színésznő életét látjuk megelevenedni, hanem „csak” a megírt szerepet látjuk, halljuk. A színésznő egy farmer nadrágban, kívül hordós ingben, divatos, vastagtalpú félcipőben rohangálja végig, lejön a nézőtérre, körbefutja, pacsizik a közönséggel, közben kontyba kötött haját leereszti, majd ismét fölgumizza. Egyszóval sziporkázik. Az persze a rendező és a színésznő közös titka, hogy a színpadra felvitt szereplők spontánul játszanak-e vagy beépített elemek, ugyanez kérdéses még a sárga céduláról felolvasó személyek esetében. Egyértelműen nem állapítható meg. A díszlet két tacepaó a színpadon, rajta több száz kis sárga cédula. Az előadást a Lepkegyűjtő Produkció mutatta be, rendezőasszisztens: Pogács Zsuzsi, producer: Bereczki Zoltán, Ferenczi Orsolya. Az örömök listája megérinti az embert, legalább elgondolkodik rajta, mennyivel jobb hálásnak lenni a kellemes dolgokért, mint örökké szidni mindazt, ami nem tetszik, leszólni, lehurrogni mindent és elégedetlenkedni akármiért. Az előadás a Centrál Színház Kisszínpadán kerül előadásra, az emeleten. Földesdy Gabriella


5 KARNEBÁL 

A románok nemzeti drámaírója Ion Luca Caragiale Farsang című vígjátékát ezúttal Karnebál címmel fordította és írta át Parti Nagy Lajos Réz Pál korábbi fordításából. Parti Nagy társszerzőként van feltüntetve a színlapon, nem fordítóként. Az irodalomtörténet a kevésbé sikerült színdarabjai közé sorolja a szerzőnek ezt a művét. 1885-ben a bukaresti ősbemutatón a darabot óriási botrány közepette kifütyülték. A fütty nem is ennek a vígjátéknak szólt, hanem a korábbi szatírák társadalombírálatának. A Karnebált Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte, amellyel az újrafordításnak és a kifordított címadásnak akart megfelelni. A vígjáték második felvonásában egy farsangi bálon bonyolódnak az események, ami jó alkalom a helyzetkomikumok sorozatos felvonultatására, átöltözésekkel jószerével mindenki összetéveszti a szereplőket. De a farsangi bálnak ezen kívül nincs funkciója, épp csak ürügy, hogy az amúgy is torz és elviselhetetlen figurákat még szörnyűbbekké tegye. Caragiale, aki a társadalombírálatot tartotta a legfontosabbnak, szívesen leplezte le a korrupt hivatalnokokat és a haszonleső parvenüket szatíráiban. A Karnebálban inkább csak a szövevényes cselekmény bonyolítására fordít energiát, a bírálat háttérbe szorul. A történet kissé szegényes, a cselekmény 24 óra alatt zajlik le, és úgymond szerencsés véget ér. Két hűtlen asszonyról és egy „nagytermészetű” borbélyról szól a három felvonásos vígjáték. Nae, a borbély és felcser (Bregyán Péter) két szeretőt is tart, egyik Mita [ejtsd: Mica](Spolarics Andrea), másik Didina (Bohoczki Sára), mindkettőt csalja a másikkal, s mindezt tagadja. Az asszonyoknak férjük is van, Mita férje, Cracanel (Márton András) igazi balfácán, minden cselekedetével pórul jár, míg Didina férje Pompon (Ilyés Róbert) harciasabb természetű, nagy dérrel-dúrral akarja megtorolni a hiúságán esett sérelmet. A legvérmesebb szereplő a szerelmi csalódást őrjöngve megélő Mita, aki mindent bevet – még a vitriolt is –, hogy szeretőjét visszaszerezze. Erre a második felvonásban játszódó bálon kiváló alkalom adódik, a jelmezek megteszik a magukét, a szereplők lerészegednek, és önmaguk karikatúrájává válnak. Kijózanodva pedig a két csélcsap asszony kioktatja tutyimutyi férjét, miként viselkedjen ezek után. Az asszonyfaló Nae pedig továbbra is beosztja a két hölgyet, egyikkel délelőtt, másikkal késő délután randevúzik. Az I. és a III. felvonás egy berendezett borbélyüzletben játszódik. A 19. század második felében még a foghúzás is e foglalkozás körébe tartozott. Ezt a gyakorlatot itt is tapasztalhatjuk, amikor az adóhivatali gyakornoknak (Hajdú László) a fájós zápfoga helyett az épet húz-

za ki Nae, felcser minőségében. A borbélyműhely kiváló alkalmat ad, hogy a mellékszereplők érvényre juttassák a fontoskodásból eredő mókázásaikat. Ebben legjobban teljesít a borbélysegéd, Iordache (Böröndi Bence), aki már-már főszereplőként vesz részt a mások játékában. A rendezés naturalistára vette a díszletet, amit a színpadon látunk, az egy lepusztult üzlethelyiség szedett-vedett bútorokkal, egy borbély-fogorvosi szék ötvözetével, polcok, faliszekrény, pipere szerek tömkelege, fogas, sky műbőrrel bevont ülőalkalmatosságok, a II. felvonásban pedig egy italpult is szerepet játszik (látvány: Virág Vivien, Sokorai Attila). A szegényes berendezéseket a kirívó színezetű öltözékek egészítik ki, ráadásul a farsangi jelmezek abszurdsága növeli a kavalkádot. A pincér jelmeze egy pezsgősüveg, ebben szolgálja fel az italokat, alig tud mozogni a ránehezedő henger miatt (jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely). Caragiale szerelmi komédiája Ploesti külvárosában, egy alpári közegben játszódik, figurái szerencsétlen flótások, elviselhetetlen, hárpia-szerű nők, vagy duhaj dúvadak, akik csak ágálni képesek, hogy vélt (vagy valós) sérelmeiket orvosolják. Még azt sem veszik észre, hogy az illető probléma nem hogy megoldódott volna, talán éppen most kezdődik számukra. Mindehhez járul a Parti Nagy által produkált „rontott franciás” külvárosi zsargon nyelvezet, amit a magyarban meg kellett teremteni. A cím torzított fordítása [Karnebál] szintén nyelvi bravúr. A legszínesebb szerep Spolarics Andreának jutott, aki sziporkázik a „hülye tyúk” hálás alakját megteremtve. A másik hálás „lipótmezei” figurát Márton András (m.v.) hozza Cracanel, Mita férjének megformálásával. Hangulatosan adja elő a segédet Böröndi Bence, a fogfájós adóhivatalnokot Hajdú László (m.v.). Bregyán Péternek kevesebb jó szereplehetősége volt, el kell hinnünk neki becsszóra, hogy a két asszony döglik utána. Ilyés Róbert, Bohoczki Sára kihozta magából azt, amit a szerep megkívánt. További szereplők voltak: Chován Gábor, Fáncsik Roland (e.h.), Páder Petra, Szappanos Emese, Bakos Lilla, Bliszkó Zsófia, Vigh János Márk. Dramaturg: Kovács Kristóf, világítás: Kehi Richárd, a rendező munkatársa: Barnet Mónika, zene: Márkos Albert. A színpad fölött játszó zenészek: Rózsa István, Móser Ádám, Réti Benedek, Tijana Stankovic. Az előadás a Budaörsi Latinovits Színház és a Gózon Gyula Kamaraszínház közös produkciója. Bemutató előadás: 2018. december 1. Megtekintett előadás: 2019. január 23. Folyamatosan műsoron van ma is a budaörsi színházban Földesdy Gabriella

FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZ


6 FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

Eller Mária

Mélyinterjú Pánti Anna operaénekessel, az Opera Nagykövetével

Világra szóló rekord Lammermoori Lucia szerepében

Számos rendezvényemen találkozhattak már kedves Olvasóim Pánti Anna koloratúrszoprán Erkel-díjas operaénekessel. Úgyis, mint a versbemutatóm és az ehhez kapcsolódó festménykiállítás megnyitójával, valamint természetesen zenei közreműködőjével. Néhány évi ismeretség után ma már barátokként gondolunk egymásra a művésznővel, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjaiként is.

Már régóta készültem ennek a cikknek a megírására. Az adja éppen most az aktualitását, hogy 2019. március 20-án Imagine Eller Mária költészetében és Gyulai Zsuzsanna festészetében című bemutatómat ismét Pánti Anna nyitja meg.

Lammermoori Lucia szerepében

Előre elárulom, hogy ezúttal többek között Puccini operájából Pillangókisasszony szerepébe bújva kápráztatja majd el szeretett kisvárosom, Budaörs közönségét. Az ő szavaival élve, ekkor „feltárul a titkok rejtélyes kútja”, ahogy egyik szép versében írja. Művészi hitvallását a keretesben olvasható: A szépség szerelmese című versében szuggesztív módon foglalja össze. Ennek záró sorai örökre bevésődtek emlékezetembe Annával, vagy ahogy

gyermekkori pajtásai szólították, Anikóval kapcsolatban. „…és mégis alkotni kell, hogy életünknek értelme legyen! S akkor megérezzük, hogy kézen fog az Isten!” Ennek a belső látásmódnak a gyökerei, bizonyosan erdélyi családtörténetéhez, s főként református lelkész apukájához vezethetők vissza. Ars poeticájával kapcsolatos kérdésemre, így folytatta: – A természet szépségeit, emlékeimet, az emberi lélek és érzelmek sokszínűségét szeretném megénekelni verseimben, és a hitet erősíteni az emberekben az öröm érzésével együtt! Vallom, a művész feladata a lélek csókjának átadása. Így próbáltam szolgálni a művészetet – különösen az opera műfaját és a költészetet – egész életemben. Családjával, édesapja vezetésével, alig egy évvel a rendszerváltás előtt, komoly kockázatot vállalva szöktek át Erdélyből az anyaországba, a zöld határon át. Két kis súlyosan beteg gyermeket és azok szüleit hozták magukkal, hogy a kicsinyek megfelelő orvosi ellátása és Pánti Anna művészi álmai megvalósulhassanak. Az áttelepüléssel kapcsolatos legális lehetőségek ekkor kilátástalanul elérhetetlennek látszottak. A kettős cél szinte összefonódott, amikor a hívő keresztény család teljesen az isteni gondviselésre bízta életét, s mint menekültek, végül is minden veszélynek kitéve, de épségben léptek az anyaföldre. Tragikus szerepeinek megformálásánál Anna ezt az utat, mint élete legnagyobb traumáját tudta hasznosítani, s mintegy ezzel feldolgozni a feldolgozhatatlant. Ekkor Anikót már várta budapesti vőlegénye és az operaházi meghallgatás, ahova „nem üres kézzel érkezett”. Zenei előképzettségét Nagyváradon a Tanítóképzőben és a Művészeti Népi Iskola ének-előadó szakán Papp Magda és Roth András irányításával szerezte és többek között Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynője szerepében a Nagyváradi Színházban már sikeres bemutatón bizonyította rendkívüli tehetségét. Korábban több alkalommal is énekversenyek


7

győztese volt egyénileg és kórusban is. Annak már éppen most márciusban van 30 éve, hogy az Éj királynője szerep bemutatásával jelentkezhetett előéneklésre a Magyar Állami Operaházban. Itt Dr. Sipos Jenő az Opera Énekmestere fedezte fel. Azonnal ösztöndíjat kapott és ettől kezdve László Margit volt a tanára. Rögtön az elején jött a váratlan lehetőség, amikor egyik este beugrással debütált az Éj királynője szerepében, amit azóta, több mint 200 alkalommal adott már elő, 11 különböző rendezésben. Hogy milyen nyelven? Természetesen magyarul és németül. Ennek kapcsán rákérdeztem, hogy művészi pályafutása alatt milyen más nyelveken énekelt még. Tátva maradt a szám, amikor felsorolta. Magyar, latin, román, olasz, francia, német, angol, cseh-morva, brazil-portugál, koreai, hindi, héber. Pánti Anna életében 1990-ben eljött a nagy nemzetközi

Pánti Anna

EGY RIO-I HAJNAL EMLÉKE    Fárasztó, párás forrósággal Köszönt rám az este . Az izzadt égbolt Verejtékcsepp – csillagait figyelte. Fekete ég, fekete bársonyán Csillogó csillagfény csorgott végig. Elrejtették a Nap sugarát, De az hajnalban mégis felszökött az égig! Egy jelét vártam a pirkadatnak… Fekete ég, fekete bársonyán. De észrevétlen bújt elő a hajnal – S szembenézett velem az óceán.

FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

Pánti Anna az Opera Nagyköveteként az Erkel Színházban a Kőbányai Fekete István Általános Iskola tanulóival és pedagógusaival

megmérettetés, az Erkel-Kodály Nemzetközi Énekverseny. Ennek kapcsán kapta meg az Erkel-díjat és meghívást a Rio-i Nemzetközi Énekversenyre egyedüli magyarként. Ezen kívül később még a Bartók-Pásztory díjat is elnyerte. (A Rio-i élményekről szóló verse szintén az interjú mellett olvasható.) Olyan sikeres volt ez a szereplése, hogy már a kint tartózkodás ideje alatt, a verseny szervezői azonnal átvitték repülővel az Egyenlítő melletti Sao Luisba, Észak-Brazíliába egy Kultúrcentrum megnyitójára, a vele közösen fellépő, őt kísérő brazil zongorista pedig Svédországba kapott meghívást. Melyek voltak a legjelentősebb szerepeid – kérdeztem, – a már említetten kívül? Gara Mária szerepe Erkel Hunyadi Lászlójából, ősi gyökereimhez kötődve mindig különleges átélésre adott alkalmat, hisz sok erdélyi vonatkozása van. Rendre meghatódtam, hogy álmaim színpadán az Operaházban énekelhetek erről. Kedves volt számomra Gluck Orfeusz és Euridike című operájában Ámor szerepe. A Kíváncsi herceg c. Erik Sessler operában Árnikát játszottam. Erkel Bánk bánjából Melindát, Donizetti Don Pasquale című vígoperájában Norinát. Verdi Falstaff-jában Annuskát alakítottam, míg Offenbach Hoffman meséiben Olympia szerepét énekeltem, majd R.Strauss Ariadné Naxoszban című operájából Zerbinetta szerepébe bújhattam és a Francia királykisasszony is kedvelt szerepem volt Kacsóh Pongrác János vitézében. Azonban bizonyos szempontból még ezeket az alakításaimat is felülmúlva, életem 17 éves aktív operaházi tagsága alatti legnehezebb feladatomat 2000-ben teljesítettem. Ekkor elismerően írtak is róla az országos lapok, televíziós, rádiós riportok készültek, kicsit a figyelem középpontjába kerültem. De ahogy mondani szokták, minden csoda csak három napig tart, ma már kevesen emlékeznek rá. Három egymást követő este, a főpróbával együtt összesen négy egymást követő estén adtam elő Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepét nagy sikerrel. Ezt a magyar opera történetében még senki nem vitte véghez egymást követő estéken, de világviszonylatban is valószínűleg egyedülálló teljesítmény tekintettel a szerep nehézségére. Lammermoori Lucia a szerelem érzésétől jut el, az átkok súlya alatt összeroppant lelkével a gyilkolásig és teljes megőrülésig az opera végére. Az élet hozta így. Ez elé a páratlanul nehéz próbatétel elé állított váratlanul, hisz eredetileg csak a február 5-i előadásra voltam kitűzve. A február 4-i és 6-i előadásra kijelölt kolléganőim azonban mindketten megbetegedtek és emellett még a február 3-i jelmezes, zenekaros főpróbát is én énekeltem. „Pánti Anna mindhárom estén kimagasló sikert aratott” – írta annak idején például a Pesti Műsor. Egy-egy jó előadás az Operában azonban nem csupán egyszemélyes siker, hanem óriási csapatmunka van mögötte. Hálával és csodálattal adózom kollégáimnak, akikkel színpadon együtt szerepelhettem. Név szerint kikre gondolsz? – vetettem közbe – Melis György, Gregor József, Kováts Kolos, Polgár László, Kelen Péter, Molnár András, Gulyás Dénes, Csák József, Pitti Katalin, Kincses Veronika, Csavlek Etelka, Bátori Éva, Misura Zsuzsa, Bokor Jutta. Ugyanúgy fontos megemlítenünk az énekkari művészeket, a műszakis kollegákat, a fodrászokat, sminke-


8 FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

seket, öltöztetőket, kellékeseket, a zenészeket és persze sorolhatnám még, de az előadás szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a karmesterek munkája. Itt is mondanál neveket? – fűztem hozzá – Lukács Ervin, Kovács János, Medveczky Ádám, Selmeczi György, Bartal László. 17 év után lettem szabadúszó. Ettől kezdve önálló és társas verses-zenés koncerteken, esteken lépek fel. Sokat dolgoztam hajókon is, a népszerű Operett hajón többek között. Pályám egyik nagy ajándéka Baranyi Ferenc Casta Diva c. monodrámája – az első európai hírű magyar operaénekesnőről – Schodelné Klein Rozáliáról. Komolyzenei klubot is vezetek, például most néhány éve az Óbudai Társaskör Komolyzenei Klubját. Továbbá számos jótékonysági előadást is tartottam. Ami talán a legfontosabb e tekintetben, a Magyar Állami Operaház ehhez kapcsolódó pályázatának elnyerése után, immáron két éve az Opera Nagykövete vagyok. Ez egy kultúrmissziós munka, melynek keretében iskolákban, minden korosztálynak, nyugdíjas otthonokban, különféle kulturális rendezvényeken népszerűsítem az opera műfaját, a zenét, egyfajta művészeti nevelést célozva. Ez kapcsolódik eredeti foglalkozásomhoz is még Erdélyből, amikor is többek között Biharfélegyházán voltam tanítónő 8 éven keresztül. Amikor az Opera Nagyköveteként megkérdezik tőled, hogy miért választottad életed hivatásának ezt a foglalkozást és miért érdemes zenét, operát hallgatni, mit válaszolsz? – kérdeztem. – Ezt esszenciális módon nagyon röviden is ki tudom fe-

Pánti Anna

A SZÉPSÉG SZERELMESE      (Művészi hitvallásom)

Színekkel, szavakkal, dallamokkal, álmodva alkotni – gondolattal, a megfoghatatlant bilincsbe zárni egy pillanatra… s az áhítat nyugalmát ráerőltetni a lázongó akaratra! Fájdalmak kútjának mélyére hullani, vagy egy hintáról elrugaszkodva szállni, repülni, oda, ahol nem ér el a fájdalom, nincs keserűség, borzalom! Csak az alkotás az oltalom! A végtelenbe feszített időben bánat pillanatok gyöngysora lebben és mégis alkotni kell, hogy életünknek értelme legyen ! S akkor megérezzük, hogy kézen fog az Isten!

Éj királynője szerepében

jezni. Az opera az érzelmek iskolája. A lélekre próbálunk hatni. Az emberek zenei memóriája sokkal erősebb, mintha egyszerű prózát tanulnának. Így a legfontosabb dolgokat is sokkal könnyebben jegyzik meg. Nem véletlen, hogy régen a szerzetesek a szent könyvek hosszú-hosszú tartalmát énekelve tanulták meg. Valahogy így alakult ki az egyházi zene. Édesapám mielőtt elvégezte volna a teológiát kántor volt, szépen orgonázik, sokszor ültem mellette az orgonánál gyermekkoromban. Egész családom kötődik a zenéhez. Ünnepekkor, például Húsvétkor, Karácsonykor négy szólamban szoktunk énekelni. Talán ebből a családi hagyományból az „aprócska mustármagból” kelt ki bennem a nagy álom, a vágy, hogy a Magyar Állami Operaházban léphessek fel. Még óvodás koromból hozott emlékem, hogy rendszeresen hallgattuk Andor Éva „Óvodások műsora” című kicsiknek szóló rádió műsorát. Nagyon szerettem a hangját – nem tudtam hogy operaénekes. Művészi pályafutásom kedves momentuma, hogy Mozart Varázsfuvolájában, ahol én akkor is az Éj királynőt játszottam, Andor Éva a lányomat, Paminát alakította. Ekkor el is mondtam neki a gyermekkori történetet, benne is jó érzéseket keltett ez a felismerés. Aznapi előadásunk sikere is összekötő kapocs maradt. Első nagy színpadi szereplésemmel kapcsolatos élményem családi fotóját féltve őrzöm. 10 évesen Népi Lakodalmas mennyasszonya voltam Köröstárkány-i népviseletben (szülőhelyem tájegységének viselete a Fekete-Körös mentén) táncoltam és népdalokat énekeltem. Innen, a tiszta forrástól vezetett az út, a világot jelentő deszkáig, ahol átadhatom a lélek csókját minden alkalommal a közönségnek. 14 éves koromig Nagyszalontán éltünk, Arany János szülővárosában. Így talán nem véletlen, hogyha azt kérdezed, kik voltak rám a legnagyobb hatással az irodalomból, vele kezdem a sort. Majd így folytatom: Ady Endre, Juhász Gyula, Reményik Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, Kányádi Sándor. Voltak Erdélyben fellépéseid és máshol? – kíváncsiskodtam tovább – Igen, ez mindig különösen megindító érzés és Felvidéken is. Mindet talán nem is tudom felsorolni, de amire igazán szívesen emlékszem vissza: USA, Kanada, de


9

Pánti Anna

TITKOK         Néma hajnalok, királyi paloták, Zárkózott sóhajok, sejtelmes éjszakák Titkok rejtélyes kútja. Páratlan kolostorok Kincseket rejtő múltja, Virágok, színek, kövek, S a hanbok (e titokzatos női viselet) Harmóniája A ráfigyelőknek titkait kitárja ! Itt a csendnek, a hallgatásnak is Súlya van ! Egy széplelkű ország szellemisége A mi lelkünkben is megfogan. Hozzon a tavasz – megújulást És reménységet ! Varázslatos „Virágszirom Ünnepet” S megnyugtató békességet !

AJÁNDÉK - ÁLDOZAT       Yusin szerelme áldozat, Feláldozás és kárhozat ? Szenvedés csak a másikért A kitűzött szent álmokért ??? Vágyón – csak látni, mégis Rendíthetetlen mellette állni !!! Félteni, mégis elengedni, Csak tettekkel szabad szeretni ! Hangtalan, néma belső jajjal, küzdeni éjjellel, nappallal Szenvedését minden nap látva Százszor menni érte halálba ! És megnyugodni a sírnál végül Mikor már az ősz haj is gyérül… “Én Felségedet úgy szerettem Ami tőlem telt, MINDENT MEGTETTEM ! Ez a legnagyobb szerelem … Hogy áldozatom nem gyötrelem !!! A szent nagy célban – eggyé váltunk, Ez volt életünk – halálunk !!! Ott ragyogsz fenn a csillagokban Követlek minden lábnyomodban !”

Ebből most ízelítőnek mutassunk meg kettőt az interjú olvasóinak! Akkor már csak egy dolog maradt hátra. Arra kérlek, hogy zárásként egyetlen mondatban foglald össze, hogy mi a célod az énekléssel? – kértem Annát. – Valahogyan egy kegyelmi állapotnak érzem, amikor énekelhetek, és az eufória érzést, az ún. flow élményt próbálom átadni a közönségnek. Köszönöm a tartalmas beszélgetést és további sok sikert kívánok sokoldalú művészeted minden területén! Opera Nagyköveteként gyerekekkel

FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

Pánti Anna

Németországban, Franciaországban, Svájcban, Ausztriában, Svédországban, Olaszországban, itthon pedig Budapesten kívül nagyon sok városhoz, településhez is kellemes előadás-élmények fűznek. Van azonban egy távol-keleti ország, Korea, melynek kultúrájához 10 éve számos ponton kötődik életem, de még nem voltam Dél-Koreában. A Budapesti Koreai Kulturális Központtal a nagykövetsége által kerültem kapcsolatba és megnyitása óta aktív tagja vagyok. Számos rendezvényen énekeltem dalokat, filmzenét, hajós műsorokon koreai vendégeknek áriákat, többek között a himnuszukat is nemzeti ünnepükön. Pécsett a Koreai Filmhéten megnyitó beszédet mondtam majd énekeltem és verseimből is felolvastam. Mióta behatóbban megismerkedtem kultúrájukkal, irodalmukkal, zenéjükkel, tánckultúrájukkal, jobban értem a klasszikus keleti témájú operákat. Két kötetnyi verset írtam a koreai hősökről, királyokról, jeles személyekről.


10 FILM, SZÍNHÁZ, ZENE

NEMZETI SZÍNHÁZ – BAJOR GIZI SZALON

PUSTOL A HÓ AVAGY KÖNNYŰ NEKED, SZARVAS JÓZSI … 

Egy közismert színész, elérkezve életének egy pontjára, kiáll egyedül a kamaraszínpadra, és mi másról, mint magáról beszél. Szarvas József most ezt próbálta meg, mondjuk, volt előzménye a dolognak, az elmúlt évben megjelent könyv alakban is az önéletírása. Mind a könyvet, mind az előadóestet Bérczes Lászlóval közösen alkották, utóbbi társszerző (Erről szóló könyv­ kritikánk a Könyvsziget rovatunkban olvasható szerk. megjegyzése), illetve rendező minőségben. Az előadóest munkatársai: Kiss Mónika és Sütő Anikó. A színész vallomása a nehéz gyerekkorra épül föl, de ez a kifejezés [nehéz gyerekkor], csak a produkció végén hangzik el, akkor is idézetként. Szarvas főiskolai csoporttársa vágja a fejéhez ezt a mondatot: könnyű neki, mert nehéz gyerekkora volt. Mire ez a mondat elhangzik, már jócskán megismertük a színész tanyasi gyerekéveit, szülei küszködését, az iskolába járás nehézségeit, a vágóhídi munkafolyamatokat, a színésszé válás küzdelmes útját. Szarvas Józsi tényleg messziről került a színészpálya csúcsára, a Nemzeti Színház vezető színészei közé. Úgy hallgatjuk a színész saját maga által összeállított önéletrajzi vallomását, mintha egy barátunk mesélne nekünk életgyónásként, megtisztelve ezzel mindazokat, akik beavatást nyernek a mesélő életébe. A beszámoló „blokkjai”legtöbbször a mélypontról indulnak, onnét, hogy valamit lehetetlen, vagy képtelenség elérni, megkapni, elintézni, aztán kiderül, hogy mégis elérhető, megkapható minden. Végül is, mindaz, amit hallunk tőle, ami kikerekedik a hosszú monológból, tulajdonképpen egy sikertörténet. Egy törekvő, ambiciózus fiú elindul a tanyáról, a mélyszegénységből, és óriási küzdés, akarás, szereplési vágy után megérkezik vágyai netovábbjához: az ország első színházának tagja lesz. Közben arról van még szó, hogy neki még ez is kevés volt. Vissza kellett térnie valahogy a földhöz, a paraszti életmódhoz, a faluhoz, a hagyományokhoz, csak egy magasabb szinten. És ezt is elérte. Mindent megtudunk a viszáki birtokról, amit megvett, lekaszált, majd felújította a lerobbant parasztházat. És elmeséli azt a fantasztikus eredményt, amit a faluban elért, gyümölcsfák százait és ezreit őrzi ez az őrségi település, mert az ott született gyermekek mindegyike kap egy fát, miután megszületett. Így őrzi

meg a vidék az őshonos magyar gyümölcsfákat az utókornak. Szó esik még sok mindenről, mint az iskolai ellenőrző könyv „notórius képzelgő” beírásáról, Kovács Katiról és a táncdalfesztiválokról, a felvételi vizsga versének kihagyott versszakáról, Kaszás Attila pajtaszínházi kezdeményezéséről, és Attila korai haláláról. A János vitéz Bagójának elmaradt szerepéről, majd a súlyos szívritmuszavarról, amellyel kórházba került. Minden bajt le lehet győzni, minden feladatot meg lehet oldani, igazából erről mesél Szarvas József, azt mondja mindvégig, ő hogyan oldotta meg eddigi feladatait. Amikor slágereket énekelt gyerekkorában, akkor is sírtak a nézőtéren a gyönyörűségtől, és amikor beszédet mondott a végzős főiskolások nevében, az is könnyesre sikerült, pedig úgy ment ki a mikrofon elé, hogy nem tudta beszédének még az első mondatát sem. A pici színpad a Nemzeti tornyában teljesen üres, amikor elkezdődik az előadó est. A színész belép, és ekkor kerülnek fel a kinagyított fotók a körfüggönyre. Ezek a fotók alkotják a díszletet, a legtöbbet szereplő fotó az, amelyik a sivár hortobágyi síkságot mutatja, távolban egy fiú bandukol a tanya irányába. Van még egy hokedli, egy asztalféleség, egy karosszék, és egy kapa, ami többfunkciós, lehet mikrofon is, meg bot is, puska is. A játékidő majdnem két teljes óra szünet nélkül. Ülünk és hallgatjuk Szarvas Józsi életét, amit nem kronológiai rendben vezet elénk, hanem óriás időugrásokkal ad elő, oda-vissza röpköd egyik életszakaszból a másikba anélkül, hogy bejelentené, éppen hol jár az életében. Azért tudjuk követni, de főként érezzük az őserőt, amit hord magában, a fáradhatatlanságot, az életigenlést, azt, amiért lehet szeretni őt, és az általa alakított szerepeket. A színész elmúlt 60 éves, idén már 61 lesz. Sze­ retnénk még sokáig látni a színpadon, az őrségben a ­gyümölcsfák közt, és szívesen hallgatjuk tőle, ha arról mesél, hogy ami lehetetlennek tűnik, az mégis lehetsé­ges. De hát könnyű Szarvas Józsinak, mert nehéz gyerek­ ko­­­ra volt … Bemutató és megtekintett előadás: 2019. január 27. Földesdy Gabriella


11 Gyulai Zsuzsanna

Méltóság

című festményéhez

Edelhirsch - Erscheinung Gyulai Zsuzsanna

Méltóság

című festményéhez

Eller Mária

A gímszarvas látomása Kincsem! Érzed a forróságot, mely elönti érzékeidet, ha a dicsőséges Nap színeit fürkészed? Minő szépség, jelzik égi tündérek, miközben a kecses gím, szarvaival átöleli a fénylő korongot! Vajon felérjük-e ésszel a másik dimenziót sejtető szférát? A hegyek orma már a mennyekbe tőr, csúcsán a szarvas, két világ közt, szikáran, büszkén áll és méltósággal, délcegen uralja a vidéket. Miről álmodik a pompázatos hím? Arról, hogy egy szempillantás alatt, vakítóan fehérre változik, mint a csodaszarvas, s már űzi is a két dalia, Hunor s Magyar. A pompázatos tájon hirtelen megpillantja őseinket, pompás bőrruhában. A csodaszarvast nyakára tekeredett lasszóval elfogja egy hófehér paripán mellette száguldó nő. Egy villámgyors mozdulattal átugrik hátára. A szarvas ekkor ledobja gyönyörű agancsát, arannyá változik, majd elrugaszkodik a földről. Felemelkedik a levegőbe és a Nap felé vágtat, miközben megszólalnak az égi fanfárok és a hun-magyar lovasság indulóját játsszák. A szarvasról visszaverődnek a Nap sugarai és bearanyozzák az egész Földet, nyomában Édenkert terem, gyöngy kapukkal.

Mein Schätzchen ! Empfindest du die Hitze, die deine Sinne überströmt, wenn du nach die Farben der gloreichen Sonne spähst ? Welch eine Schönheit, -- zeigen die Himmelsfeen, währendem der graziöse Hirschbock mit seinen Hörnern die glänzende Scheibe umarmt !! Ob wir die Sphäre begreifen können, die die andere Dimension andeutet ? Der Gipfel der Berge reicht schon bis zum Himmel, auf der Spitze mit dem Hirsch, zwischen zwei Welten stehend, hager, stolz und mit Würde beherscht sattlich die Gegend. Wovon träumt dieser Hirschbock ? --- im Nu, in blendendes Weiß gekleidet wie der Wunderhirsch, den zwei Recken, Hunor und Magor jagen. Auf der herrlichen Gegend erblickt er rasch unsere Vorfahren in prächtigen Lederkleidern. Eine Frau, auf schneeweißem Ross rasend, fängt den Wunderhirsch ein, mit einem Lasso um den Hals gewunden. Blitzschnell überspringt sie auf seinen Rücken. Der Hirsch wirft seine prächtigen Geweiche ab, verwandelt sich ins Gold und stoßt sich vom Boden ab, erhebt sich in die Luft und sprengt der Sonne zu, währendem die Himmelsfanfaren ertönen und spielen den Marsch der Hunnen – Madjaren Kawallerie. Vom Hirsch scheinen die Sonnestrahlen zurück, die ganze Erde vergoldend, auf seiner Spur erscheint das Eden, mit Perlentoren.

Eller Mária

Szeretlek Tavaszom ...sss!    Szerelmes vagyok Életem, a Tavaszba, Selymes virágillat beletúr hajamba, Simogat a szellő, átölel madárdal, Meleg Napsugár törj át! jöjj szent varázslat!

IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET NÁSZA

Eller Mária verse fordította Szabó Béla


12 KLASSZIKUSOK A HÁTIZSÁKOMBAN

Eller Mária

„Én nem hiszek a bölcs emberi rosszban” – Juhász Ferenc költészetében

Dolgozatom fő témája: Juhász Ferenc Tűzliliom az éjszakában és az Örvénylések Bartók Béla körül – Magyarország című verse a Szentírás tükrében. Azért választottam ezt a két korszakalkotóan meghatározó verset, mert nagyon erős személyes kötődésem van mindkettőhöz. Kamaszkoromban lelki fejlődésemhez nagyon sokat tettek hozzá ezek a művek. Mint az egyik legfontosabb erkölcsi tanítást hordozom magamban ez utóbbi versből, hogy „Légy önmagad! Ne félj! A halálig ne add föl hited! Az alvilág árnyfényeivel ha tódul is ellened, csak énekelj…” A Bibliából Bölcs Salamonnak Példabeszédei közül a Péld 3,25 „Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő”, valamint a Péld 4,13 „Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert ez a te életed” sorokat juttatják eszembe; közvetlen párhuzamot érzek. 1979-ben, 16 évesen egy Móricz Zsigmond prózamondó versenyre, a zsűri nagy meglepetésére szabadon választott műként az Örvénylések Bartók Béla körül – Magyarország versprózát vittem. Magyartanárnőmmel több hónapos felkészülés előzte meg a versenyt, aki az én kérésem alapján, csak arra való hivatkozással tudta kiharcolni igazgatónőnknél a nevezést, hogy Juhász Ferenc annakidején ugyanebbe a Márvány utcai szakközépiskolába járt. A tanintézmény vezetése büszke volt az ekkor már 50 év körüli, ám annak idején nagyon fiatalon József Attila- és Kossuth-díjat kapott egykori tanulójára. Ezt dicsőség táblán is hirdette a bejárat előtt. Véleményem szerint, ebben az egy versprózában benne van minden, amit úgy közelíthetünk meg, hogy a magyar kultúra életérzése. Esszenciális módon összegzi, mit jelent gondolkodó magyarnak lenni. Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni lényegileg ezt a megállapítást, szintén ebből a műből idézve azt mondanám: „a megaláztatás gyémántköszörűjével csiszolt élő szenvedés-kristály” jellemzi a magyar művészet gyöngyszemeit. Ez viharvert történelmünkből is következik, akárcsak az ’56-os szabadságharcból. Ilyen Bartók Béla zenéje, Juhász Ferenc, József Attila, Babits Mihály költészete is, melyekre való konkrét utalások is megjelennek ebben a műben. Ne felejtsük el, hogy mind az Örvénylések Bartók Béla körül, mind a Tűzliliom az éjszakában a Harc a fehér báránnyal verseskötetből származik, mely az ’56-os forradalom és szabadságharc leverését követően, Juhász Ferenc

hosszú hallgatása után jelent csak meg 1965-ben. Az itt található versei 1956 és 1965 között keletkeztek. A teljes juhászi életművet tekintve is jelentős alkotásokról van itt szó, a következő versciklusokba sorolva: A szarvassá változott fiú; Szerelmünk hattyúsora; A halottak királyai; A halottak faggatása; Tűzliliom az éjszakában; Tetszhalott éveim margójára valamint a Történelem címmel. Az Örvénylések Bartók Béla körül című verspróza a Tetszhalott éveim margójára című versciklus része, a másik választott versemet a versciklus címe is jelöli. „Juhász Ferenc pályája úgy indult, mint a mesebeli harmadik fiú diadalútja, azonban amint kiderült, hogy a saját útját járja, elkezdték bírálni, kioktatni. Költőként ekkor – 1953 táján – talált igazán magára, mégis a legtöbben tévútnak minősítették az övét, főként 1956 után, amikor jó időre ki is iktatódott az irodalmi életből, s egészen 1965-ig nem is engedélyezték kötetének megjelenését. 1956 számára felfokozottan drámai hatású volt, személyiségét, világképét annyira megrázták a történtek, hogy évekig nem is tudott igazán megszólalni.”1 – olvashatjuk Vasy Géza tollából. Egy másik írásban, Pomogáts Béla is erről beszélt: „Ennek ma már természetesen nincsenek nyomai, a költői pálya folyamatosnak tetszik, ám jó, ha tudjuk, hogy az ötvenhatos magyar tragédia, hasonlóan Illyés Gyula, Kassák Lajos, Déry Tibor, Nagy László és még sokak pályájához, Juhász Ferenc költészetének nyilvánosságában is szomorú törést okozott. (Ebben is Vörösmarty, Arany, Babits és a többiek, tehát legnagyobb költőink sorsában osztozott.)”2 Eredetileg A halottak királyai versciklusban József Attila sírja című verse váltott ki olyan botrányt, ami miatt betiltották a teljes kötetet, majd később mégis megjelenhetett. Juhász Ferenc költő géniuszi életműve egész életében és még halála után is folyamatosan viták kereszttüzében áll. Noha nagyon fiatalon, már 22 évesen, 1950-ben megkapta az első József Attila-díját A Sántha családért, majd az Apám című verséért 1951-ben a Kossuth-díj ezüst fokozatát is (később 1973-ban az I. fokozatát is) és nemzetközi elismerésként eljutott az irodalmi Nobel-díj előterjesztéséig is 1975-76-ban, éppen ebben a kötetben szereplő A 1

 asy Géza Szarvas-ének Közelítések Juhász Ferenc életművéV hez, Széphalom Könyvkiadó Budapest (2003) 79.o

2

 omogáts Béla Vázlat a mindenségről In memoriam Juhász P Ferenc, Nap Kiadó Kft. (2017) 16.o.


13

szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujában című művéért. „Juhász Ferenc lávaömlésszerű nyelve elsőre felismerhető, utánozhatatlan. Sokan őrizzük azt az élményt, amikor először találkoztunk ezzel az ellenállhatatlan világgal, a teljesség birtokba vehetőségének illúziójával, az emberi lét teremtésből kiemelkedő nyelvi csodájával (…) Költészetének kozmikus káprázata, barokk heroizmusa egyszerre az értelmen felülemelkedő zene és precíz analízis, szinte természettudósra valló mániákussággal. A magyar költői nyelv e páratlan korallpompája azonban nem pusztán a szépségről szól: a túlélés nyelve ez, a kozmikus képzetekkel, az istennel és a halállal való viaskodás privát nyelve, mely azonban bárkinek megnyílik, aki képes hinni a szóban. Juhász Ferenc az 1950-es években alakította ki a túlélés nyelvét, a szabadság burjánzásának ezt a privát menedékét, amikor a hivatalos költészet épp stagnált, s a mindent betöltő vörösesszürke tónus ragyogta be minden egyes hivatalos vers horizontját.”3 (https://ujszo.com/kultura/tuzliliom-az-ejszakaban-juhasz-ferenc-koszontese) „A költészet a valóság szembesítése önmagával” – vallotta Juhász Ferenc, a Mondatok a nyelvről, szavakról, költészetről című esszéjében, 1971-ben.4 „…Nemcsak a dolgok teremtik az én szavaimat, de az én szavaim (és új építésű szavaim) is teremtik a dolgokat: új létezőket teremtenek (…) Ez nem stílus-játék, ez: ragaszkodás az igazsághoz. Az igazság pontossága. Mert az igazság: a pontosság!”5 Amikor a költő az igazságot keresi, szolgálja, bizonyosan jó úton jár, az isteni természetnek, Immanuel Kant szavaival a „legfőbb eredeti Jó”-nak megfelelően, hiszen az Isten „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6). Visszatérve a költői eszközökre, kifejezésmódra, Bodnár György megközelítésével is azonosulni tudok, miszerint Juhász Ferenc „Egységesítő közege a stílus, amelyet mindenekelőtt költői képei határoznak meg. Számára a kép a mondandónak nem színe, nem érzelmi-hangulati kiegészítője, hanem részecskéje. Meg akarja teremteni benne a megjelenítés és a jelentés egységét. Képzuhatagai 3

 ttps://ujszo.com/kultura/tuzliliom-az-ejszakaban-juhasz-feh renc-koszontese (2018.december 29.) eredeti írás ÚJ SZÓ ONLINE 2013. szeptember 15. 16:27

4

 odnár György Juhász Ferenc, Balassi Kiadó Budapest (2005) B 157.o.

5

u.az mint a 4. 158.o.

6

u.az mint a 4. 155.o.

7

Pomogáts Béla Vázlat a mindenségről In memoriam Juhász Ferenc, Nap Kiadó Kft. (2017) 7-8.o.

8 Juhász Anna, Juhász Eszter, Juhász Ferencné : Juhász Ferenc a mindenség szerelmese 90, Helikon Kiadó (2018) 9.o

KLASSZIKUSOK A HÁTIZSÁKOMBAN

Sásdi Zoltán fotója a biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ Juhász Ferenc szobrával

láncreakciós folyamatokat sejtetnek, melyekben kép képet szül, s ezáltal – fogalmi kiegészítés nélkül is – távlatot adnak az elindító élménynek. Így jut el – bárhonnan indul – az összefoglaláshoz.”6 Mielőtt rátérnék a költő saját szavaival kifejezett hitvallására, mintegy ars poeticájára, hadd idézzem Bölcs Salamon Példabeszédeiből egyik kedvenc igémet, mellyel szintén ki tudom fejezni, mit is jelent számomra világklasszis költőnk, Juhász Ferenc írói munkássága. Péld 4,18 „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.” Így ír Juhász Ferenc a Hit a költészetben (Pomogáts, Vázlat a mindenségről In memoriam Juhász Ferenc, 2017)7 című publicisztikai írásában: „Ha nem hinnék a költészet megváltó erejében: nem hinnék az életben.(…) Ha nem hinnék a költészetben megőrzött valóság, szépség, erő, gyász, szégyen, hit, történelem, szenvedés, példa, gyűlölet, szabadság, jóság, akarat, szerelem, folytatás, maradandóságában: nem hinnék az életben, az élet örömében és gyalázatában, a valóság gyönyörében, tündöklésében és gyötrelme gyalázatában, nem hinnék a világban és önmagunkban.” Máshol, az 1965-ös Virágzó világfa előszavában, pedig egész konkrétan így fogalmaz: „A költő nem várhatja meg, amíg a Föld cserepeire hull szét…a költészet le tudja fogni a Gonosz kezét” (jogutódai, 2018)8 Ezekre a sorokra reflektálva a Tűzliliom az éjszakában című versből ki kell emelnem az apokaliptikus gondolatsor magját, „én nem hiszek a csalogány szavában, / én nem hiszek a bölcs emberi rosszban,/ én nem hiszek az emberi gonoszban”, majd ennek a választásnak, döntésnek részletes kifejtéseként: „én úgy hiszek az emberi csodában, / valami jóban, valami szépben, / valami emberi elrendeltetésben” Ésaiás könyvéből, a nagy próféta szavaival ez így hangzik Ésa 49,1„Anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről…így szól az Úr, aki engem anyám méhétől szolgájává alkotott.” A 139. Zsoltár (1316. verséből) pedig ezt a részletet érzem párhuzamnak :”Csodálatosak a Te cselekedeteid, és jól tudja ezt az én lelkem(…)Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva, a napok is, amelyeken formáltatni fognak, holott egy sem volt még meg közülük.” Jób könyvéből ezt a részletet érzem ide illőnek Jób 17,8 „Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.” A Bölcs Salamon-i Példabeszédekből pedig ezek a sorok rímelnek Juhász Ferenc figyelemfelhívó mondataira: Péld 1,10 „Fiam, ha bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket”, valamint a Péld 1,33 „Aki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől”. „Életművében észrevétlen ⌠keveredik⌡a halállal való perlekedés, a halottak faggatása az élettel való perlekedéssel, a társadalom faggatásával. Különösen a Teszthalott


14

Juhász Ferenc

Tűzliliom az éjszakában            

KLASSZIKUSOK A HÁTIZSÁKOMBAN

éveim margójára című ciklusban. Ez őriz legtöbbet a kor motívumaiból és közvetlen társadalmi problémáiból.” (…) „Az Örvénylések Bartók Béla körül című versprózában messzebbre tekint: mint az alcím jelzi, Magyarországra. Ebben közvetlenül csak a múlt jelenik meg: a tetszhalott Magyarország és Bartók, a tiszta fény ellentéte (…) a tetszhalott Magyarország ellen is.” (…) „ De legalább ilyen értékes nyeresége a hiányok tudása, amelyet a Tűzliliom az éjszakában című ciklus rögzít: « az emberiség nem éghet magában », s még mindig megváltásra vár.” (Bodnár, 2005)9 „A két áramkör, amely a halál ellen termeli az élet energiáját – a filozófikus és a szakrális-orfikus – (…) Juhász számára a költészet, vagyis a küzdelem és a cselekvés a méltó élet feltétele. Általa lesz az emberi sors értelmes küldetés és az elkerülhetetlen vég – ha már a küldetés betöltetett – emberhez illő szép halál.” (Pomogáts, Mindenség és történelem, 1988)10 Ezzel a megközelítéssel már el is jutottunk a két remekmű legfontosabb eleméhez, a gondolkodó ember, a költő küldetéséhez, ennek tudatához. Ennek a kérdéskörnek juhászi szemszögből történő megvilágításához hadd idézzek három sort, a Szerelmünk hattyúsora versciklusban szereplő ugyancsak meghatározó, a Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb című verséből. „Hiszen én istent nevetve megtagadtam, / tövis-ággal vertem ágyékát, s elszaladtam. / Lángomat isten-nagyra csavartam” . Ezek az önmagát vádló gondolatok is utalnak arra a belső vívódásra, mely alapján nagy valószínűséggel azt állíthatjuk, hogy az Örvénylések Bartók Béla körül című versprózában Babits Mihály vonatkozó versére is utalva, a bibliai Jónás próféta szerepében önmagát is láttatja a költő. Saját küldetéstudatát, ezzel kapcsolatos belső szenvedéseit, mely saját szavaival a „meg-nem-tagadható küldetés” maga. Ezeket a szavakat Bartók életére vonatkoztatja, akinek zenéje, tágabb értelemben a magyar kultúra igazi értékei jelentik az életet, a fényt, az egyedüli igaz ellenszert a rossz, bűnös világ ellen. Kézenfekvő konkrét példája ennek Bartók Béla két remekműve, melyet a második világháború korszakában szerzett, a vészterhes időben lelki sebek gyógyítására szolgált: a Zene húros hangszerekre, ütőre és cselesztára (1936) és a Divertimento (1939). A halottak királyai ciklusban szereplő, korábban már említett József Attila sírja siratóének-szerű versében is visszacseng a Jónás prófétaság kérdése: „nincs meztelen csontú, szamárfülhöz hasonló nagy-szörű zöld töklevél” – írja a poéta. Vagyis, ki kell lépni a fényre, fel kell vállalni akár a prófétai küldetést is, nem szabad elbújni a küldetés elől, még akkor is, ha körülöttünk bűnökkel teli a Pusztító által uralt világ. (Jan 14,30 „a világ fejedelme és én bennem nincsen semmije”) Mindkét általam kiválasztott vers örvénylésszerű, gigantikus, lávaszerű, orfikus költői képekben festi le ezeket a jelenségeket. A jó Isten a bűnös Ninivének is megbocsájtott, az arra kijelölt kiválasz9 Bodnár György: Juhász Ferenc, Balassi Kiadó Budapest (2005) 50.o. 10 Pomogáts Béla: Mindenség és Történelem, Új Auróra Kiskönyvtár Békéscsaba (1988) 6.o.

Tűzliliom az éjszakában, én nem hiszek a csalogány szavában, és nem hiszek a bölcs emberi rosszban, én nem hiszek az emberi gonoszban, valami téboly van ebben a nagy nyárban, tűzliliom az éjszakában, én nem hiszek a csalogány szavában, ősz lepke gördül villany-árvaságban, mint ősz csillag az isten mosolyában, tűzliliom az éjszakában, zöld bénaság és növény-fekete, növény-állatok zöld lehelete, egymásból-kicsüngő hüllő-bánatok, csönd-rostok, óriás sziromcafatok, zöld szorongás fölött kanca-tüzesség, vér-lebenyek, boldog hevesség, láng-cimpák, buja, vad csalogányok, tűzliliom, mondd meg a magányod, tűzliliom az éjszakában, én úgy hiszek az emberi csodában, valami jóban, valami szépben, valami emberi elrendeltetésben, tűzliliom az éjszakában, hold a diófa zöld zűrzavarában, hold a diófa zöld rendszerében, tűzliliom villanyfény-szegélyen, tűzliliom a földcsillag rimája, zöld tüskés velő-nyél kitüremlett szája, árnyék-űrből felszökő könyörgés, véres érccel bélelt tigrishörgés, zöld tenyéren tűz-nemiség, gyíkhónalj-sárga üstököscsóva ver tűzkoponyádra, a mindenséget vérzi be nagy bárdja, a pokolig hasít suhintása, tűzliliom az éjszakában, valami téboly van ebben a nagy nyárban, üstökös-uszály hömpölyög nehéz szívemre, mint medúzára döglött bálna nyelve, mint óriáspolip köteg ernyedt csápja

tottaira, pedig nagy feladatot ró és elvárja, hogy nagyobb megpróbáltatásaik, akár kísértések ellenére is hűen, hittel szolgálják, csakúgy mint Jónás (Jón 1,1-4,11) vagy máshol, akárcsak a bibliai Jób esetében (Jób 1,1-42,17). A két bibliai történet összecseng például ebben az igeszakaszban is: Jób 7,12 „Tenger vagyok-e én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem?” A hal motívuma pedig egyben az őskereszténység jelképe is. Mindkét történet tanulsága valamennyi igaz hívőre kell, hogy vonatkozzon. Juhász Ferenc életében sokféleképpen változott az Istenhithez való hozzáállás, volt időszak, amikor teljesen eltávolodott ettől, máskor közel került. Erre befolyással bírtak többek között, az őt körülvevő társadalmi rendszerek változásai is. Volt amikor már terhesnek érezte, hogy az egész világmindenség terhét magára vegye irodalmi munkásságával, de általában is ezekben a magasságokban szárnyaltak gondolattársításai. Ennek érzékeltetésére Juhász Ferenc saját szavait idézem, melyet Assisi Szent Ferenccel kapcsolat-


15

           

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]

ban jegyzett meg: „Én Assisi Szent Ferencet mindenkinél virágosabban szeretem. Nekem Ő ma is tökéletes ember: szabad, tiszta lénye a szolgáló emberiség buja, illatos dühödt virágoskertje.”11 Ezeket a sorokat a most megjelent Juhász Ferenc a mindenség szerelmese 90 könyvében idézi tőle lánya Juhász Anna és felesége Juhász Ferencné, a Pilinszky Jánoshoz fűződő kapcsolatáról szóló fejezetben. Majd néhány sorral lejjebb így folytatják „ a mindenséget akarta megismerni, és kereste az Istent”.12 Zárásul hadd keressek mentséget arra, hogy mindkét általam kiválasztott verset, csak érintőlegesen tudtam górcső alá venni, hiszen ezek részletes elemzése csak egy sokkal hosszabb tanulmány terjedelmi korlátaiba illeszkedne. Rengeteg mondanivalóm lehetne még ró11

J uhász Anna, Juhász Eszter, Juhász Ferencné : Juhász Ferenc a mindenség szerelmese 90, Helikon Kiadó (2018) 225..o

12

J uhász Anna, Juhász Eszter, Juhász Ferencné : Juhász Ferenc a mindenség szerelmese 90, Helikon Kiadó (2018) 226..o

luk, mindenféle szempontból, de megpróbáltam a főiskola szellemiségénél maradva a bibliai megközelítések szemszögéből vizsgálni a műveket. Ilyen szempontból is sokféle összefüggést fel lehetne még tárni, (előzetes anyaggyűjtésem során találtam is ilyeneket pl. „a buja vad csalogányok” fogalomrendszerére a Péld 5,19; Péld 5,20; Péld 6,32 jól illeszkedne), úgy érzem, talán egy későbbi esszémben meg is fogom tenni, annyira érdekes terület. Így akár egy önálló tanulmány témája is lehetne, hogy a Tűzliliom az éjszakában záró soraiban: „az emberiség nem éghet magában, / mint tűzliliom az éjszakában” és az örvénylések Bartók Béla körül utolsó harmadában, onnan, hogy „A Megváltó énekelt a föld alatt.”, hogyan juthat el az elbukott ’56-os szabadságharc ellenére a magyar nemzet a felemelkedéshez. Innen nagy kérdés, hogy hogyan szolgálhatta a magyar kultúra ezt a nemes ügyet. Maga a költő jónási vívódások után mégiscsak belebújik a szabadságharcos szerepébe, hiszen megénekli a tetszhalott, majd mégis életre kelő asszony képében a lehetséges kibontakozást. A zárszó vigasztalást nyújt „és lőn világosság” (Gen 1,3), azaz a „pusztaság betelt hűvös tiszta fénnyel”. Nagyjából a mű felénél el is hangzik szó szerint, hogy „Bartók műve: egyetlen szabadságharc”, vagyis az igazi magyar kultúra veszi át a történelmi feladatot, a levert ’56-os szabadságharc folytatását. Végezetül Pomogáts Bélának azt a beszédét idézem, melyet eredetileg a költő 60. születésnapjára írt, majd később, 2013. szeptember 10-én, Juhász Ferenc 85. születésnapja alkalmából mondott el a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezzel az összegzéssel ekkor pályatársaival, jó barátaival együtt köszöntötték a művészt: „Juhász Ferenc (…) a magyar irodalom évszázados hagyományainak szellemében – Vörösmartyhoz, Petőfihez, Adyhoz, Babitshoz és József Attilához hasonlóan – egyszerre vet számot a magyarság és az emberi egyetemesség vallató kérdéseivel. A múlttal, amely nemcsak némán porladó csontokkal terhes, hanem érvényes tanításokban is gazdag, a jelennel, amely egyszer az ember évezredes vágyainak betöltését ígéri, máskor rettentő világpusztulással fenyeget, és a jövővel, amiről legfeljebb a költő sejtheti, milyen lesz, lesz-e egyáltalán. Mitikus hagyományok, megszentelt erkölcsi eszmények, az emberi kultúra nagy értékei vegyülnek el Juhász Ferenc költészetében személyes tapasztalatokkal, örvénylő látomásokkal, így jön létre az elmúlt emberöltő tán legnagyobb szabású és távlatú magyar költői életműve, amelynek hitünk szerint természet adta helye van a világirodalom virtuális köztársaságában”13 IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK Bodnár, G. (2005). Juhász Ferenc. Budapest: Balassi Kiadó. jogutódai, J. F. (2018). Juhász Ferenc a mindenség szerelmese 90. Helikon Kiadó. Juhász, F. (1978). Versek és époszok. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. Kant, I. (1980). A vallás a puszta ész határain belül. Gondolat Kiadó. Károli, G. (1994). Szent Biblia. Budapest: Magyar Bibliatársulat. Pomogáts, B. (1988). Mindenség és történelem. Békéscsaba: Új Aurora Kiskönyvtár. Pomogáts, B. (2017). Vázlat a mindenségről In memoriam Juhász Ferenc. Nap Kiadó. Vasy, G. (2003). Szarvas-ének Közelítések Juhász Ferenc életművéhez. Budapest: Széphalom Könyvműhely. https://ujszo. com/kultura/tuzliliom-az-ejszakaban-juhasz-ferenc-koszontese (2018.december 29.) eredeti írás ÚJ SZÓ ONLINE 2013. szeptember 15. 16:27

13

Pomogáts Béla: Mindenség és Történelem, Új Auróra Kiskönyvtár Békéscsaba (1988) 5.o.

KLASSZIKUSOK A HÁTIZSÁKOMBAN

omlik fejemre csipke-gomolygása, valami vad angyal sír az éjszakában, szárnyát zuhogtatja egy másik világban, valami vak ördög dobog a vak űrben, kürtök és cimbalmok hamvadnak a bűnben, világ-nemző csődör nyerít, hívja párját, isten kék szeméhez rúgdossa patáját, isten kék szeméből dől a láng verése, megfullaszt az égbolt szikra-üvöltése, felbömböl az égen Gilgames bikája, nincs akire rontson, nincs aki levágja, szivárványtűz-zsákja a hold dagadt gombja, rengeteg tűzlucskát az űrbe kiontja, valami téboly van ebben a nagy nyárban, tűzliliom az éjszakában, reng a föld, a tenger fölmászik a holdra: fortyogó nyáltömeg, szörnyeteg-amőba, valami téboly van ebben a nagy nyárban, tűzliliom az éjszakában, görcs-diófa kő-gubanca alatt liliomtűz az éjbe kihasad, fölötte az álmot kőkorszakba fonja a vén diófa cement Laokoon-csoportja, kőkígyó-örvénye, kő-izomszövevénye hajol rád liliom vérmárvány-fekélye, több-agyarú hal-kürt, bitang bíbor-hidra, párducpettyes nyershús nősténycsillag-szomja; gyökér-szövetségek, növény-mellkasok zöld küllői fölött a vér zokog: tűzliliom az éjszakában, én nem hiszek a csalogány szavában, zord kezünkre hulló levelek árnya nagy, mint a sárkány szempillája, én nem hiszek a csalogány szavában, tűzliliom az éjszakában, mint ravatalgyertya éber csönddel tüntet, bevilágítja virrasztó szívünket. Az emberiség nem éghet magában, mint tűzliliom az éjszakában.


16 KÖNYVSZIGET

KÖNYVISMERTETÉS

KÖNNYŰ NEKED, SZARVAS JÓZSI (Szarvas József és Bérczes László könyve)

Szarvas József a Nemzeti Színház színésze, önéletrajzi kötete a hatvanadik születésnapjára készült el. A megjelenés időpontja nem lehet véletlen, sem szeszély vagy egyszerű magamutogatás. A színészben az eddig felgyűlt indulatok, életsors, tapasztalat áll össze közlési vág�gyá, a maga járta keserves út és annak eredményei, kudarcai íratják meg vele mindazt, aminek meg kellett történnie. És ha már megtörtént, akkor el kell mondani. Nem szégyell semmit kimondani, és azt érezzük, nem titkol el semmit. Szarvas József nagyon mélyről jött a színészek világába, onnan, ahonnét nem szoktak színész­ egyetemre jelentkezni a fiatalemberek. Egy hortobágyi tanyán nőtt fel, négy testvér közül ő volt a második, szülei földműveléssel, állattartással foglalkoztak, gyerekeiknek kötelező volt ebbe a kemény munkába besegíteni. Az iskola messze volt, a továbbtanulás korlátozott, színész főhősünk hentes és mészáros szakmunkástanulóként végzett az ipariskolában, amihez se kedve, se fizikuma nem volt, csak muszáj volt. Az iskolai évek alatt szinte tudat alatt menekült a nehéz tanyasi élettől, földmunkától, az érthetetlen apai szigortól a kiemelkedés felé. Próbálkozott táncdalénekléssel, versmondással, futással, bokszolással, mindhez érzett tehetséget, mindenben első akart lenni. Aztán semmiben sem lett első, de színjátszó csoportot azért alakított, aztán az énekkarba kerülés révén a debreceni színház kóristája és segédszínésze lett igen hamar. Zeneiskolai tanulmányok, végül a Színművészeti Egyetem (akkor még Főiskola) végérvényesen kijelölte további sorsát. Közben tudomást szerzünk számtalan nehézségről, amelyek akadályozták célja elérésében, pl. amíg nem volt érettségi bizonyítványa, addig nem tanulhatott tovább, az estin végzett középiskolában pedig rendre megbuktatták valamiből, így csúszott az előrehaladás. De az egész életére jellemző az, hogy mindig hiányzott valami tudás, képesség, bizonyítvány, hogy simán menjenek a dolgok. Autót vezetett filmszerepben, amikor nem volt jogosítványa, víz alá kellett merülnie egy filmben, amikor még úszni sem tudott, és ez csak két példa a sok közül. Megismerjük a nőkhöz való viszonyát is fokról fokra. Ír szerelmes verset is persze egy-egy kiszemelt csinos lányhoz kevés sikerrel, de a nagy szerelem az énekesnő Kovács Kati, akivel képzeletében közös életet tervezget. Komikus alkalmi kapcsolatokról is olvashatunk néhány beszámolót, aztán rendeződnek az érzelmi ügyek, hamar megnősül és fia születik. Később Katinka lánya egy újabb házasságból. Hogy a család mennyire fontos számára, azt a könyv aján-

lása is bizonyítja: fiának, kislányának és szülei emlékének ajánlja a könyvet.A történet időrendben és lineárisan halad előre, ízelítőt kapunk mindazon színházakban eltöltött évekről, ahol Szarvas József játszott, igazgatókról és kollégákról is megemlékezik, amennyiben előre vitték a pályán. Megállunk a két elvesztett színésztársnál és barátnál: Kaszás Attila és Hollósi Frigyes méltó részt kap a könyvben. Egyenesen hazafias tettnek érzem, hogy a legtöbb szó mégiscsak a viszáki Tündérkert létrejöttéről esik. Az Őrség egy pici településén, Viszákon három helybeli elkötelezett ember és a színész létrehoznak egy olyan kertet, amelyben őshonos magyar gyümölcsfákat ültetnek folyamatosan, méghozzá minden évben annyit, ahány gyermek született a faluban előző évben. Így őrzik meg a kihalóban lévő gyümölcsök fajtáit. Nevezhetjük „génbanknak” is. A kezdeményezés egy közös akaratból jött létre, ez a négy ember csak együttes akarattal tudta létrehozni a csodát. Szarvas József, aki gyerekként elmenekült a földmunkából, és országosan ismert színész lett, érett fejjel felfogva a gyümölcsfák megőrzésének, ezzel az ott élők szülőhelyükhöz való kötődésének egyik kiváló lehetőségét, visszatért újból a földhöz, amelyből vétetett ő maga is. Ugyanitt és ugyanő megalakította a Kaszás Attila Pajta Színház és Galéria intézményét, amellyel korán eltávozott színésztársának állít emléket, és kultúrközpontot, játéklehetőséget ad a falusi embereknek. A színész és az ember Szarvas József mindig is a maga útját járja. Rá tényleg illik az illyési híres szólás: nem az a fontos, honnan jövünk, hanem az, hogy hová, merre tartunk. Amit elért, azt mind óriási akaraterejével érte el, borzasztó nagy szorgalmával, tudásvággyal, emberséggel. Még a förtelmesen és gyalázatosan káromkodó édesapjára sem mond egy rossz szót sem, pedig az apa őt többször megverte szíjjal, megpofozta úgy, hogy métereket zuhant tőle, ellenezte, hogy színész legyen, és soha nem nézte meg, hogyan játszik a színpadon. Mégis tisztelettel ír róla. A könyvben mások is káromkodnak, trágárul beszélnek, de ezek már nincsenek kipontozva, mindet betűről betűre olvashatjuk, a nyomdafesték is elbírja. Szurkolunk Szarvas Józsefnek, hogy még sok-sok szerepet játsszon el nekünk, és sok fát ültessen Viszákon, Katinka lányát is fel tudja nevelni egészségben, szeretetben. A könyv megjelent a Magvető Kiadónál 2018-ban. /Tények és tanúk/ lásd még színházi rovatunkban Szarvas József előadó estjéről szóló írásunkat is. Földesdy Gabriella


17 Kínai turnénkon az emberek mindenhol lelkesen fogadtak 

Először 2015-ben kértek fel, hogy egy Bécsben szerveződő nemzetközi szimfonikus zenekar első trombitásaként vegyek részt újévi turnén Kínában. Kína számára az újév ünneplése rendkívül fontos, azonban az európai hagyományok és zenei kultúra is kiemelt szerepet élvez. Éppen ezért minden évben több szimfonikus zenekar is érkezik Európából, hogy a nyugati világ újévi szokásai szerint műsoraikkal szórakoztassák az ottani közönséget. Számomra mindig különös érzés eljutni a világ másik felére. A idei januári turné során több nagyvárost érintettünk. Többek közt: Peking, Dongdai, Tianjin, Harbin, Sanya, Hohhot (Belső-Mongólia) volt az úticél. Itt mindenhol koncerteztünk is, meglehetősen nagy sikerrel. A városok többsége zsúfolt, azonban az emberek barátságosak és őszinték. A hatalmas kínai felhőkarcolók némiképp egyéni jelleget öltenek; különböznek a világ más nagyvárosaiban található felhőkarcolóktól. Magukon viselik a kínai építészeti kultúra stílusjegyeit. Természetesen mindezt modern formában. Az emberek mindenhol lelkes fogadtatásban részesítettek minket. Nagyra becsülik a kultúránkat. Azóta már negyedik alkalommal élvezem vendégszeretetüket. A turné ideje alatt van időnk egy kis nézelődésre, kirándulásra. Azok között a szerencsések közt tudhatom magam, akik Pekingben eljutottak a Kínai Nagy Falhoz. Láttam a Tiltott Várost, sétáltam a csodálatos Nyári Palota termeiben és kertjeiben. Harbinban, a cári időszakban még orosz városban, láthattam a fantasztikus jégszobrokat, ezeket januárban faragják és állítják ki a város közterein. Olvadásukra még jó 2 hónapig nincs esély, ugyanis az átlaghőmérséklet itt -15-25 fok között mozog. Szintén Harbinhoz közel található egy szibériai tigris park. Majd a télből átrepültünk a nyárba, Sanya-szigetére: Igazi pálmafákkal szegélyezett tengerparti paradicsomba. Itt is remek koncerteket adtunk. Az utazás állomásai: Bécs, Peking, Dongdai, Tianjin, Harbin, Sanya, Hohhot (Belső-Mongólia), Sanya szigete délen található, trópusi klíma jellemző rá, Hainan a fővárosa.

KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYTÁR

Szalkay Dávid


18 Eller Mária

A HIT VILÁGA

Eucharisztia

A lübecki Krisztus szobor felirata

Jézus panasza

Ti Mesternek hívtok, és nem kérdeztek engem. Útnak neveztek, és nem jártok rajtam. Világosságnak hívtok, de nem néztek rám. Életnek neveztek, és nem kerestek engem. Bölcsnek hívtok, és nem követtek engem. Irgalmasnak neveztek, és nem kértek tőlem. Igazságosnak hívtok, és nem bíztok bennem. Hatalmasnak neveztek, és nem féltek tőlem. Ha egyszer örökre elvesztek, ne okoljatok engem.

Hálásan köszönöm „szabadító Istenünk” (Zsolt 68:20) hogy eggyé válhatok Veled, a csodás teremtett világod apró, szeretetteljes részeként! Hogy egyszeri és megismételhetetlen módon, éppen az vagyok, aki a vagyok! A Szentáldozás során meghalunk a bűn számára és újjászületünk Általad, Veled és Benned! Gyönyörűséges a jelenléted, mely boldogsággal árasztja el lényünk! Az önátadás örömével, a Veled való teljes azonosulás katartikus élménye lenyűgöző. Megmutatod a Szentlélek erejének munkálkodását mibennünk! Szereteted átjárja mindenünk, miközben felold minden bánatot, letöröl minden könnyet, áldást oszt a szenvedőknek, napról-napra vigaszt nyújt, azoknak akik „éhezik és szomjúhozzák az Igazságot”. Mi akik ismerjük és meghalljuk Jó-Pásztorunk hangját, mindannyian egyesülünk az egymásra találás boldogságával minden szerető szívvel, az univerzum végtelen örökkévalóságában. Ugye fájdalmaid közben is érzed kedvesem, hogyan ölel gondviselőn magához a Világ Világossága! Lumen Christi! Laudétur Jézus Krisztus. In eternum. Amen! Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindörökké. Amen! //:Jézus kenyér, s bor színében://lá-lá-lá 2019. februárjában megjelent a Budaörsi Római Katolikus­ egyházközség honlapjának Lelki kincsestár rovatában https://www.brke.org/lelki-kincsestar/eucharisztia#article

Raffaello Disputa


19 Reményeink beteljesülése:

kitekintés az újjáteremtett Földre 

A 2018. júliusi simai főiskolai tábor 6. szemináriumi előadását választottam dolgozatom témájának. Ennek címe: A Föld és az emberiség jövője a 37. Zsoltár alapján, előadója Dr Vankó Zsuzsa volt. Az előadás a 37. Zsoltár teljes szövegének ismertetésével kezdődött, de ezt felvezetve Dr Vankó Zsuzsa rögtön felhívta a figyelmet arra, hogy annak szerzője Dávid, (ahogy ez az első szóból ki is derül) és azzal az áhítattal érdemes hallgatnunk, amelyet akkor érzünk, ha arra gondolunk, hogy már egy 3000 éves szöveget tartunk kezünkben. Az ékírásos, vagy akár görög, akár római irodalommal összehasonlítva, nem érezzük ódonnak, erre a sok-sok évre gondolva sem, mert a Szentírás közvetlenül Mária-napi Búcsú mise a budaörsi kőhegyi kápolnánál Szűz Mária tiszteletére (saját felvélel szerk.)

szólít meg minket, nem úgy, mint a világról szóló művek. „Feltehetjük a kérdést, hogy vehette-e ezt az egészet Dávid a saját fejéből?” Nyilvánvaló a válasz erre a kérdésre, de ezt már nem tette hozzá az előadó, hogy közvetlen isteni kinyilatkoztatásról van szó prófétán keresztül, hiszen az egész Biblia az. A Zsoltár hétköznapi problémából indul ki és majd csak a 9. verstől kezd el „szárnyalni”. Azzal a mindennapi dologgal indul, hogy „Ne bosszankodjál”! Végig szembeállítja egymással az igazakat és a gonosz embereket, ebbe beleértve, a jövendőbeli sorsukat is. „Miről nevezetes ez a Zsoltár?” – tette fel a kérdést az előadó. Arról, hogy a Hegyi beszédben maga Jézus idézett belőle, méghozzá a híressé vált boldogmondásokban. (Mt 5,5) „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” (hivatkozik vissza a Zsolt 37,11-re). Majd egy másik fontos fogalmat helyezett az előadó az érdeklődés kereszttüzébe. „Mi az, hogy üdvösség?” – kérdezte, majd meg is válaszolta. „A megváltott emberek célba érkezése. Sok ember erre úgy válaszolna, hogy ez a mennyország, de itt nem ez a helyes válasz, érdemes ezen elgondolkozni. A Földről van szó. A szelídek öröklik a Földet, nem az erőszakosok. A Szentírás egésze szerint is, nem a menny­ ország a végcél, az csak átmeneti állomás. A Földön valósul meg, az újjáteremtett Földön az új világ, de hogy milyen állomásokon keresztül, hogyan jutunk el idáig, arra majd csak az előadás későbbi részében világított rá Dr. Vankó Zsuzsa. Ennél a pontnál szeretném kifejteni, hogyan is tudnám körvonalazni, mit takar számomra a bibliai értelemben vett „szelídek” és ezzel „karöltve”, a „lelki szegények” fogalom. Én ezt értem alatta: Akik nem egoisták, kevés bennük az énközpontú agresszió és önzetlenek. Szolgálatra készek másokért, embertársaikért, családjukért, az Istenért, és ezt mind tiszta őszinte szeretetből teszik. Lelkükben kevés van a rossz emberi tulajdonságokból, (mint az önzés, irigység, hatalomvágy, dölyfösség, kevélység stb.) vagyis attól szegény, jámbor, alázatos, a szó legjobb értelmében nemes a lényük. Két feltámadás lesz, ezt ma még kevesen tartják számon ilyen pontosan – folytatta az előadó, miközben vis�szautalt egy korábbi előadásra is. Az első feltámadáskor kijönnek a sírokból mindazok is, akik a „koporsókban vannak” és a megváltottak közé tartoznak. Persze a halottak testére, csontjaira, poraira vonatkozó kifejezést jel-

A HIT VILÁGA

Eller Mária


20 A HIT VILÁGA Tóth Erzsébet festménye

Király Mihályné Marika 100. születésnapjára 2019. március 24-én

Tavaszi köszöntő Rügy pattan az ágon, Jézus ajkát várom, szemeidben álom, kedvességed látom! Szabadítónk velünk, ezért sose félünk, üdvösséget kérünk, bizakodva nézünk. Víg pillangód repdes, tavaszi szél csendes, gyöngyfény hajad fényes, a szeretet édes! Szeretettel Eller Máriától az ozorai Mamikának a Budaörs, Szabadság út 14. társasház lakóközössége nevében (Budaörs, 2019. március 11.)

képesen kell érteni. Az első feltámadás az élet feltámadása, a második a kárhozat feltámadása lesz. A kettő között pedig el fog telni ezer év. A többi halott nem elevenedik meg addig az ezer esztendőig, mire eljön a kárhozottak feltámadása. Akkor viszont a második feltámadásban a feltámadottak felsorakoznak Isten előtt. Megnyittatnak a könyvek és megítéltetnek a cselekedeteik. A Jelenések könyvének 20. fejezetében ide vonatkozóan, a 11. verstől a 15. versig részletes leírást kapunk az utolsó ítéletről. János evangéliumából a 14. fejezet 1-3 versére is ráirányította a figyelmet az előadó. Jézus itt arról beszélt búcsúbeszédében, hogy az „én Atyámnak házában sok lakóhely van” a megváltottak számára, ide kerülnek az élet feltámadása után a megváltottak már arra az ezer évre is, mely a két feltámadás között van. Innen együtt fognak eljönni Jézussal együtt újra a földre a kárhozottak

feltámadásakor. Erre való utalásként és arra a kérdésre válaszként, hogy mi történik az ezer év végén a Jelenések könyvéből a 21,2 igéből kapunk konkrét választ. „És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített mennyasszony”. A városnevet, Jeruzsálemet, szintén jelképesen kell érteni, hiszen ez eredetileg a Béke városát jelentette. Az első, azaz az élet feltámadásakor megkötöztetik a Sátán ezer esztendőre, hogy „ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő” (Jel 20,3). Azonban „mikor eltelik az ezer esztendő a Sátán eloldatok az ő fogságából”(Jel 20,7), és újra elhiteti, azokat akik feltámadnak a második feltámadásban. „Góg és Magóg” fiait, akiket Sátán küzdelemre szólít fel. Hogy kiket értünk Góg és Mágóg fiain és ki is volt Góg és Mágóg, erről is szó esett az előadásban. Dr Vankó Zsuzsa visszautalt az Ószövetség irataira és Ady Endre közismert versére. 1Móz 10,2-ben, a 1Krón 1,5-ben és Ezékiel próféta evangéliumának 38. és 39.fejezetében találunk utalást. Szimbolikusan az emberiség ősatyjairól van szó, tőlük szaporodott el az emberiség minden népe. Ezt a háborút azonban Isten kibontakozni sem hagyja, a számonkérés után Istentől a mennyből tűz száll alá és megemészti Sátánt és táborát. Az azonban téves következtetés és ideje lenne helyretenni, hogy Sátánra és táborára a pokolban örök kínszenvedés várna. Ehelyett örökre eltűnnek. Erre bizonyíték a Jel 22,3 igehely, miszerint „semmi elátkozott nem lesz többé”. Ferenc pápa nagy port kavart kijelentése is erre utal, miszerint azt mondta egy újságírónak – melyet később visszavont a Vatikán, arra hivatkozva, hogy az újságíró félreértett valamit –, hogy „pokol nincsen, a kárhozottak eltűnnek”. Mártonffy Marcell teológus – idézte az előadó –, azonban megvédte ezt az állítást, hogy nem félreértés. Ideje lenne már korrigálni a középkori téveszméket. Nincs olyan a Bibliában sehol, hogy az örök boldogság lenne szembeállítva az örök szenvedéssel. Az ÉLET van szembeállítva a HALÁL-lal, de a feltámadás után megszűnik a halál. Az egyik hallgató helyesen jelölte meg az ide vonatkozó igék közül a talán legfontosabbat a Róm 6,23at, vagyis „Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban”. Majd a Biblia főigéjére Ján 3,16-ra történt utalás. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Ez alapján bízhatunk valamennyien, akik igaz hívő emberek vagyunk a halál nélküli örök élet elnyerésében. A 37. Zsoltár ezekkel a szavakkal festi le a kárhozottak sorsát: a 9. versben „az elvetemültek kivágattatnak”, a 20.-ban „a gonoszok elvesznek”, a 28.-ban „a gonoszok magvát pedig kiirtja”, a 36.-ban „De elmult és imé nincsen! kerestem, de nem található” és a 38.-ban „a gonosznak vége pusztulás”. A jók pedig „a kik az Urat várják, öröklik a földet”.


21 tak, a megváltottak közé. Csak olyanok lehetnek, akiknek erkölcsi érzéke, értékítélete, morális felfogása egybeesik Isten tökéletes irányvonalával és legkésőbb azalatt az ezer év alatt, ami a két feltámadás között van, teljes azonosságra is juthatnak vele az emberek. Az új világot úgy képzelem el, hogy a művészetek (az emberek ebbéli egyedi hajlamai szerint) veszik át a főszerepet. Lesz, aki egyszerű kézműves tevékenységben jeleskedik továbbra is, mások a zenében, festészetben, szobrászatban, irodalomban, filmművészetben. A ma modernnek számító számítástechnikával, videó grafikával, filmkészítéssel, hálózatépítéssel kapcsolatos tudás sem vész el, hanem lesznek, akik továbbra is ezen és hasonló területeken működnek. A különféle innovatív tudományokban való jártasság hétköznapivá válik, hiszen mindenki kedvére meríthet a nagy közös tudásból (aminek mindenki részese lesz folyamatosan) a kollektív tudatból. Megnő az emberekben a tudásszomj, mindenki tanulni akar, hiszen valamennyien közvetlen közelről érzékelhetik a Mester, az Isten végtelen intelligenciáját és tudását. Azonban, mivel a kollektív tudatban való állandó jelenlét a „bőség zavarával” jár, az embereknek választaniuk kell, miben fejlesztik magukat, valahogy úgy, mint ma az internet világában is állandóan szelektál az ember, hogy mire fordítja figyelmét és mire egyáltalán nem. Nem lesz értelme hazudni, (bár a kiválasztottak, megváltottak lelki beállítottságára, amúgy sem lenne jellemző) hiszen úgyis mindenki megtudhat mindent. Így nem lesz hazugság és irigység sem, hiszen mindenki mindenhez hozzáférhet. Már nem az anyagi viszonyok függvénye, hanem a tehetség és akarat határozza meg, hogy ki mivel foglalkozzon. Természetesen az Isten predesztinálni fogja megváltottait a megfelelő irányba, amit azokkal a szavakkal tudunk kifejezni, ami a már említett Mt 25,21 igében olvasható, vagyis „sokra bízlak ezután”.

A HIT VILÁGA

Külön hangsúlyt kapott, hogy az öröklés fogalma milyen fontos ebben a kérdésben és ennek megfelelően milyen sokszor fordul elő a Zsoltárban. Az ezer év a két feltámadás között egy hatalmas iskola, mert „azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről” (Jn 16,23) mert ott minden kérdésre választ kap az ember. Vajon milyen lesz az élet ezen az új teremtett földön? – tette fel az elgondolkoztató kérdést Dr Vankó Zsuzsa. Talán tétlenség és statikus állapot fog uralkodni, mégsem lesz olyan jó? Még erre a nehéznek tűnő kérdésre is találhatunk konkrét választ a Bibliában, nyugtatta meg a hallgatóságot. „Sokra bízlak ezután” Mt 25,21 igehely szavaival, egyértelmű utalás a fejlődésre, előre haladásra, arra, hogy feladatokat, megbízatást fognak kapni az örökké valóságig élő arra érdemes, kiválasztott emberek. Megtörténik a természet teljes újjáteremtése, de nem az egész univerzumot kell újjáteremteni, hanem az eget és a földet. (Bár sajnos ma már az űrben is rengeteg szemét kering a Föld körül.) Itt az új világban az állatvilág is megváltozik, hiszen „farkas a báránnyal együtt legel” (Ézs 65,25) és nem fog hiányozni semmi. Számomra újszerű volt az állatvilággal kapcsolatban az a gondolatmenet, hogy a teremtett világ kezdetén, a bűneset előtt az állatok sem öltek, hiszen teljesen ismeretlen fogalom volt a halál minden élőlényre vonatkozóan. Zárásként, hadd ejtsek néhány szót arról, hogy milyennek képzelem el az újjáteremtett Földet. Arról szó volt az előadásban, hogy most a megváltott emberek szemtanúi lehetnek annak a hatalmas eseménynek, a számukra örökül adott Föld újjáteremtésének, ahogy Isten szava által létrejön körülöttük minden. A Szentírás Máté evangéliumában a 25,34 igehelyen azt is tudomásunkra hozta, hogy Isten az eredeti teremtés pillanatában is tudta, hogy ez így lesz, újra birtokba adja majd az embernek a Földet: „a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta”, visszahozza azt, ami kezdetben volt, hiszen „Én vagyok az Alfa és az Ómega”(Jel 21,6). Innen származik az elhíresült igehely az Istenről. Én is azt gondolom, hogy mivel az Isten saját képmására teremtette az embert és Ő folyamatosan tevékenykedik, jelen van életünkben, a teremtés munkája egy pillanatra sem áll meg, az újjáteremtett világban minket sem fog tétlenségre késztetni. Sőt! Mivel az új világ már nem áll többé a pénzvilág hatalmában, megszűnnek a káros viszonyok, nem lesz miért háborúskodni és viszálykodni egymással. A legfontosabb azonban az, hogy az emberi természetben megmarad az emberek szabad választási képessége. (Nagyon sok múlik ezen most is. Azzal, hogy ilyennek teremtett minket Istenünk, számos nehézséget vállalt fel önként, de sokat elárul isteni természetéről, mely Immanuel Kant szavaival „a végére mehetetlen bölcsességgel párosult erkölcsi tökéletesség”(…), „a legfőbb eredeti Jó”. Többek között ezért sem mindegy, hogy kik is kerülhetnek a kiválasztot-

  I M P R E S S Z U M  Az Ihlet Irodalmi és Művészeti Magazin felelős kiadója és szerkesztője Eller Mária, 2040 Budaörs Patkó u. 9., Tel.: 0630/999-1216, email: info@ihletmagazin.hu és megrendeles@ihletmagazin.hu ISSN 2630-9912  Nyomdai előkészítés: Kaszás Zoltán az ingyenes offline magazin megjelenik havonta, minden hónap 20-án, a terjesztési helyek felsorolása megtalálható az online újságban a www.ihletmagazin.hu címen

NYÍLÁSZÁROK KORSZERŰSÍTÉSE, UTÓLAGOS SZIGETELÉS  BAKOS ABLAKOS  06(30)6872302  istvan.bakos@gmail.com


22

Winczheim Tibor

MACKÓK

KORTÁRS IRODALOM

(Emma unokámnak ajánlva) Vadkörtefa jó gyümölcsét Úgy hívják, hogy: vackor Úgy, mint a kis tévé mackót Kedvencedet: Vackort Apja bizony nem kicsi bocs Ezért nem is Vackor Egyszerűen ő az Apa Más néven: a Mackó Közeledik a hideg tél Ezt tudja a Mackó, S hogy ne fázzék kicsi bocsa Készít neki vackot Jól megizzad a munkában Az apa,(a Mackó), Le is dobja –zsupsz!- magáról A sötétkék mackót

Gyermekversek szerzőjének kisunokája

Winczheim Tibor Mackó nélkül boldogan néz Körül papa-mackó Hiszen bocsa bevackolta Magát a vacokba

EMMA

Nem is vacog a kis Vackor Jó meleg a vacka Megcsinálta ezermester Édesapja: Mackó

(Első unokámnak ajánlva) Tündéri kis unokámat úgy hívják, hogy Emma. Ez az ősi gyönyörű név keresett lett ím ma.

Elfáradtál öreg mackó? Jó meleg a kuckód, Bújj te is fiadhoz, hisz Vár vackában Vackor

Bendegúz

Emma szívem nagyon szorgos Kezében a gyurma Virágokat, pici golyót Praclijával gyúr ma. Petőházi Emese fotója

Bölcsiben a barátnője A szöszike Dalma Ajakukon száll a légbe A vidám kis dal ma. Gondozónőjüket csakis Úgy hívhatják: Irma Míg a lurkók gyurmázgatnak, Ő valamit ír ma. Emma, s Dalma játszadoznak, Előttük a halma, Ebédre borsó leves lesz, És krumplival hal ma Ha mindenki megebédelt, Emma, Vilma, Dalma, Desszert gyanánt mindenkinek Jut egy piros alma


Eller Mária novellája (2019. március 6.)

Apai szeretettel

és japán BoosterJettel az álmok megvalósulásáért

Melinda diplomamunkáját az egyetemen arról írta, hogy mit tesznek 2019-ben a fenntartható világ fejlődésének megóvása érdekében a Suzuki autógyár japán fejlesztő mérnökei. Kislányom! Menjünk ki Budaörsre és köszönjük meg a Suzuki Világ szalon munkatársainak, hogy segítséget nyújtottak az anyaggyűjtésben, kiválóan sikerült szakdolgozatodhoz. Mutassuk meg nekik Summa cum laude minősítésű okleveled és adjunk át nekik egy kétnyelvű tiszteletpéldányt diplomamunkádból. – szólította meg lányát István. Rendben, örömmel, ezért is köttettem be belőle még egy plusz példányt – válaszolta Melinda. A budaörsi autókereskedés szalonjába belépve első pillantásra az tűnt fel a lánynak, hogy minden megváltozott, újjászületett mióta utoljára járt itt néhány hónappal ezelőtt. Valahogy modernebb lett, még barátságosabb, letisztultabb formákkal és színekkel, új bútorokkal és berendezési tárgyakkal. A hatalmas csarnok egyik falára vetítve a háttérben egy japán télikert látványos fotójával a következő felirat volt olvasható. „Ez az a Suzuki, melytől élhetőbb lesz a Világ(a)! A világot nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön!” Aztán rögtön arra lett figyelmes, hogy a főbejárattól alig néhány méterre egy hatalmas rózsaszín szalaggal átkötött piros SX4 S-Cross áll. A kocsin körös-körbe futó fényes selymen ezt a feliratot olvasta: BoosterJet motorral kedves lányomnak Melindának szeretettel szép diplomájáért. Ekkor örömteli hálás mosollyal hirtelen apukájára pillantott. – Kislányom! Nem erre gondoltál, amikor 23. születésnapodon elfújtad a gyertyát? – kérdezte apja az álmélkodó leányzótól. Melinda szeme sarkából kigördült egy könnycsepp és boldogan válaszolt. Drága apukám! Te mindig valóra váltod álmaimat és olvasol a gondolataimban is! Elárulom neked, hogy csak azért tanultam ilyen jól az egyetemen, hogy neked örömöt szerezzek. Ebben a pillanatban hangos csaholásra lettek figyelmesek. Hirtelen a kávégép felől feltűnt egy vöröses bundájú bájos chauchau kiskutya. Nyakörvén pedig ott lengedezett a kocsi slus�szkulcsa. Melinda meglepődve kiáltotta el magát: – De hiszen ez volt a másik kívánságom! Lilinek fogom hívni. Ezzel az új kocsimmal jó messzire vihetem majd kirándulni a hegyekbe. Nagyon régi vágyam teljesült be hirtelen, akárcsak a mesékben. Először apukáját ölelte át és ekkor nagy puszi csattant, majd újdonsült kedvencét, Lilit is vidáman magához vonta.

István azt indítványozta, hogy Melinda és Lili kutya üljenek csak be az autóba és próbálják ki, ő addig elintézi a papírokat. A lány vidáman maga mellé fektette a kisállatot, aki azonnal hallgatott gazdájára és békésen kigördültek a telepről. A fiatalság szédítő erejét érezte ekkor Melinda teljes testében, egy kör után az autókereskedés közelében nem volt kedve visszafordulni. A gázra lépett és a Csiki-hegyen a Törökugratóig meg sem állt. Ott leállította a turbómotort, mely eddig is csöndesen dolgozott és nagy erőt diktálva tette a dolgát. De jó vezetni ezt az autót, gondolta magában az ifjú nő. Most vette észre, hogy kiskutyája menetközben álomra szenderült. Behunyta ő is szemét és néhány pillanat alatt elaludt. Álmában három éltűvé vált alatta a kocsi, a földön, a vízen és a levegőben is száguldott vele. Amikor a kék-bordó iskola sportpályája fölé ért, kislánykává fiatalodott vissza és nagyon élvezte a repülést. A kosárlabda pályán elevenen játszottak lent a gyerekek. Lili kutya mellett megpillantotta régi-régi kosárlabdáját, melyet kisgyerekként dedikáltatott egy izgalmas győztes meccs után az iskolai nagy csapat minden tagjával. Ide bátyja vitte el, ő ekkor úgy érezte, ez olyan jó mérkőzés volt, mintha a Chicago Bulls játékát látta volna. A levegőben a tornapálya fölött álló Suzukiból fölülről dobta be a gyűrűbe a labdát. Pontosan betalált, a földről visszapattanó labdát a pályán játszó gyerekek nevetve kapták el. A gömb ekkor nagy meglepetésükre kezükben kis földgolyóvá változott. A diákok szája tátva maradt a csodálkozástól, mert az élet nyüzsgő sokszínűségét látták maguk előtt. Ahogy minden vitalitással telve kizöldül a szárazföldön, a tengerek kristálytisztasággal ragyognak, a napfény éltető ereje mindent áthat. Az égi vizeken megjelent egy felirat, melyet az egyik kisfiú hangosan kibetűzött a társainak: ilyen lesz majd az újjáteremtett világotok. Ekkor Lili kutya kedvesen vakkantott és nagyot nyújtózkodott. Melinda ezen a ponton ébredt fel a mély szendergésből és hirtelen észbekapott. Apukája, István már biztos várja, talán aggódik is érte, hol maradnak ilyen sokáig a próbakörön. Előbb megvárta, míg felmelegszik a motor és máris útnak indultak. Ezért érdemes volt tanulnia, – gondolta –, lehet, hogy jövő félévben beiratkozik majd egy másik egyetemre? Most hirtelen elkezdték érdekelni a műszaki dolgok is. Ezen keresztül talán ő is tehetne az élhetőbb világért?

„EZ AZ A SUZUKI, MELYTŐL ÉLHETŐBB LESZ A


Ugye már tudja? Vas, színesfém, akkumulátor, papírhulladékok felvásárlása cégektől és magánszemélyektől (Személyigazolványát, lakcím kártyáját és adókártyáját hozza magával!)

2 0 4 5

T O V Á B B I

I N F O R M Á C I Ó :

0630/630-8441

T Ö R Ö K B Á L I N T

(Budaörs kamaraerdei határában, az egykori Mechanikai Művek, illetve korábban gyufagyár területén)

„Ahol a hulladék is érték, tisztességes ára van!”

www.zsolbert.hu

Profile for wowceh

IHLET Irodalmi és Művészeti Magazin #3  

Tartalmából: - Világraszóló rekord Lammermoori Lucia szerepében - interjú Pánti Annával - "Én nem hiszek a bölcs emberi rosszban" - Juhász F...

IHLET Irodalmi és Művészeti Magazin #3  

Tartalmából: - Világraszóló rekord Lammermoori Lucia szerepében - interjú Pánti Annával - "Én nem hiszek a bölcs emberi rosszban" - Juhász F...

Profile for wowceh
Advertisement