Page 1


A Kalendárium mai számának létrejöttében közreműködtek: Krasznai Moci (grafika) Bakó Alíz (rejtvénymegfejtő) Kadnár Viki (programajánló) Sugár Tünde (hírtovábbító) Marton Gergely (elsős apuka) Tóth Viktória (ovis anyuka) Gubányi Eszter Turáni Zsuzsa Fabulya Edit (hogy is vagyunk…) Vatai Gábor Gyuris Péter Antal Szilvi

Köszler Zoltán Székely Csilla Horváth Vera (kiadványterv) Kovács Attila (szerkesztő) Csetkovits Csilla (helyesírás-ellenőrző) Tatár Réka (fotó) A Kalendáriumba szánt információkat továbbra is a kalend.waldi@gmail.com címen várjuk lehetőleg péntek estig.


s á g Balla ását

llag a b y l á t z juk. t r a A 13. os t ) n teke n é p ( 2-án kor

május

gy ak o h , a j l ko az indo t iatt, s m é t . 1 e s d r u i j h á vezne, A korai r e lesz m e g z é s v t t s é á sh irándul k 4 napo d á l a s c gy sok o h , dnák, t u e t h e l m e s é ha n akkor. n a v s i rogram p i a l o k hogy is

és t j ű y g Pa p í r gyűjtés i papír

A tavasz

kedden , n é 9 2 április kolánkban.

lesz

sak papírt c lt e g e t ö sszek pedig ogy az ö átok be, addig mert h , k jü r zz Ké t, apon ho bb papír ezen a n setek minél tö ola. isk gyűjt érte az otthon p a k t z n pé is

P E T-p

alac

k gy

űjtés Idén t a v assza ism a PET ét részt ve l -palac s k gyű zünk Az ös jtésbe szelap n is. í t a port ott pa a me lacko dobo llett elhely kat zba d e obját zett Ezért o k! is pén zt kap a suli…


A Zöld Waldorf Szociális Szövetkezet díszfát adományozott a Norvég Civil Alap támogatásából épülő közösségi kertünknek. A csepleszmeggyfát a szövetkezet tagjai ültették el néhány segítő közreműködésével a Hold állását is figyelembe véve - szigorúan levélnapon - az előkertben. A fácska várhatóan március végén borul virágba, ezt követően érleli meg madárcsalogató, fanyar gyümölcseit.


Az Interneten és a nyomtatott sajtóban is egyre többet olvashatunk egy magyar találmányról, amelyet Radosza Sándor feltalálóról Radosza-írógyűrűnek neveztek el, és amely, úgymond, méltatlanul mellőzött a pedagógiai módszertanból. A feltaláló saját honlapján olvasható leírás: „Eredményesen használható betűk, szótagok, szavak, szóösszetételek, szópárok és találós kérdések megfejtésének kirakására, vagyis írás- és olvasásgyakorlásra. Fejleszti a logikus gondolkodást, a memóriát, a térlátást, a kombinációs, a koncentrációs, az olvasási és íráskészséget, illetve -képességet, a kézügyességet, valamint a finommotorikus mozgáskészséget.” (www.radoszarings. com/iro.html) Ha ennek csupán egy részét elfogulatlanul ki merjük jelenteni, akkor már talán megéri vele foglalkozni behatóbban. Az eszköz működésének lényege a következő: „Az eszköz általában két, egymást egyetlen pontban metsző gyűrűből, vagyis kör alakú sínből áll [...] A vízszintes gyűrű kerületén lehet a betűket - de csak az összes betűt egyszerre - jobbra vagy bal-

ra tologatni. Ezt egy másik, függőlegesen futó, kisebb átmérőjű gyűrű keresztezi, amelyen függőleges irányba fel vagy le lehet tologatni a betűket.” A fentiekhez hasonlóan a számolás elsajátításában segíthet a számokkal dolgozó, hasonló elven működő Radosza-számológyűrű, az óvodásoknak pedig a Radosza-ovigyűrű segíthet a készségek fejlesztésében. Első osztályos gyermek szüleiként különösen nagy figyelemmel fordultunk az eszköz felé. Abban a reményben hívjuk fel a többi szülőtárs figyelmét a találmányra, hogy érdeklődésünk nem marad egyedi, és a további ismerkedésben szélesebb figyelemre számíthat a Radosza-gyűrű. Az ára 2500 Ft. Aki szeretne ilyet, írjon ide: marton.gerg@gmail.com, hogy együtt rendelhessünk belőle, így megspórolva a postaköltséget. Marton Gergely (Marton Ábel 1. osztályos kisfiú édesapja)


(Tizenkettedikesek esszéket írtak Madách: Az ember tragédiája kapcsán. Ezekből válogattunk...) Mi is valójában a hit és a tudomány? Hogyan lehet a kettőt összehasonlítani? Az embereknek már sok ezer évvel ezelőtt voltak elképzeléseik bizonyos dolgokról. Ezek főleg a világ működésére és az embereket körülvevő jelenségekre vonatkoztak. Vannak köztük olyan filozófiai gondolatok is, amelyekre még a mai napig nem tudjuk a választ, hiába telt el több évszázad vagy akár évezred. Ahogy teltek az évek, annál több kérdés vetődött fel az emberekben. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogyan kell elképzelni a Földet? Mi is valójában a Föld? Mi a Nap, és hogyan mozog vagy mozog-e egyáltalán? Ezekre a kérdésekre hosszú ideig nem tudtak tudományos magyarázatot adni, ezért az emberek csak az egyház által vallott dolgokra tudtak támaszkodni. Az egyház viszont annyira ragaszkodott ezekhez az elképzelésekhez, hogy nem is engedték az embereknek, hogy más-

képp gondolkodjanak. Amit ők mondtak, az úgy volt. Az egyház úgy tartotta, hogy a Föld lapos, mivel leesnének róla az emberek, ha nem így volna, és a Föld mindennek a középpontja, körülötte forog a Nap is. Idők elteltével a történelemben színre léptek olyan emberek, tudósok, akik megpróbálták megcáfolni ezt a hitet. Emiatt az egyház számtalan embert ki is végzett. Az egyik nagy alakja a Földről alkotott kép megváltoztatásának Kopernikusz volt, aki a Napot tette középpontba, megdöntve ezzel Ptolemaiosz elméletét, miszerint a Föld körül forog minden. A „lapos Föld”-hit Püthagorasz feltételezése következtében változott gömbölyűre. Tehát az a hit, amit az egyház több száz éven keresztül eretnekségnek tartott, és emberek tucatjait végezte ki emiatt, bebizonyosodott, hogy nem eretnekség, sőt, éppen az ellenkezője. Egy másik érdekes téma – a sok közül - a repülés kezdete. Az embereket érdekelte, hogyan lehet a levegőbe emelkedni. Az akkori kezdetleges tudomány azt állította, hogy csakis egy a levegőnél könnyebb anyag repülhet. Azonban ismét akadtak, akik cáfolták ezt, és hittek benne, hogy megvalósulhat. Ugyan nem sikerült re-


pülniük a sokadik próbálkozásra sem, de hittek abban, hogy lehetséges, és egy fém- vagy fatárgy is felemelkedhet. A tudomány kinevette a repüléssel próbálkozókat, egyáltalán nem tartották lehetségesnek.

den akadály ellenére küzdenek az eredményekért. Annak ellenére próbálkoznak, hogy ők sem tudják megindokolni, megmagyarázni a dolgokat, de hisznek benne és küzdenek érte, még akkor is, ha nem látják előre a megoldást.

Eleinte a madarakat vizsgálva próbáltak hasonló alakú szárnyakat építeni, és azokkal leugrani sziklákról, épületekről, de ezek a kísérletek kevés sikerrel és sok áldozattal jártak A kezdetleges próbálkozások után működő repülőgépet először a Wright fivérek alkottak 1903-ban, amit már irányítani is képesek voltak. Ezt követően robbanásszerűen elkezdtek a repüléssel foglalkozni olyannyira, hogy fél évszázad elteltével már a Földön kívül is lehetségessé vált a repülés.

A mai világban ugyanígy megvannak a lehetetlennek tartott dolgok, amelyek csak a képzeletünkben léteznek, de csak idő kérdése, hogy mikor válnak valósággá.

A pár száz évvel azelőtt lehetetlennek tartott elképzelés tehát tudományosan is valóra vált, és megcáfolódott a repülésről alkotott vélemény. A történelem folyamán számtalan példát találunk arra, hogy az adott kor tudása alapján lehetetlennek tűnő dolgok a fejlődés során, évek, évtizedek elteltével valóra válnak azáltal, hogy vannak olyan emberek, akik a tudomány álláspontja ellenére hittek, hisznek egy-egy folyamatban vagy jelenségben, és min-


happ y Dear Judit , go, t ired but a rs ou h of le e a c oup . We arr ived hom uch a wonder ful exper ience members ad s t he beacause we h anks and greet ings t o all h t dmaster, r P lease give ou ungarian team, t o your hea f of your staf ius H of t he C omen t he host famil ies and t he d n a t he st udents ent r t he t ime sp fo ou y schoo l. k n a h t , cult ure wit h ould like t o Besides we w ng your knowledge, c ountry shari t oget her, for er forget. pecial us. We wil l nev zeged, Hungary gave us s l, S You, your schoo l transform int o memor ies. s we saw, we h wil moments, w hic revisit t he beaut iful place e can In memor ies w ue exper iences. Italy. uniq ius meet ing in en om can relive t he C t ex n you at t he I hope t o see e Italian Team All t he best cr ist ina, Francesc o and t h Maria le

pat leve

a enius-cs m o C z s a Az ol dithoz Gera Ju


Fontos folyamatok zajlanak bennünk felnőttekben, szülőkben és tanárokban egyaránt, miközben az iskola hétköznapjait éljük, tes�szük. Iskola ez felnőtteknek is. És reméljük, hogy mindeközben, ahogy mi magunk is jelen vagyunk itt, meg változunk és fejlődünk, egyre jobb iskolájává tud válni a gyerekeinknek is. Fontos kérdéseket teszünk fel magunknak és egymásnak, többek közt azt is sokszor (és az évek során sokszor még), hogy miért is vagyunk itt (még?). Mert idejöttünk mind valamiért, és idehoztuk a gyerekeinket, aztán itt is maradtunk, de lehet, hogy ez a kettő nem ugyanaz. 2012 szeptemberében egy szervezetfejlesztési folyamat kezdődött el a Tanári Kollégiumban Antal Norbert vezetésével, melynek egész napos záró alkalmára 2014. március 8-án, szombaton került sor a Napos úton. Ebben a másfél évben, ebben a témában ös�szesen 12 alkalommal, több mint 40 órában találkoztak a tanárok. Mindennek az anyagi feltételrendszerét pályázati forrásból tudtuk lehetővé tenni. A kezdetektől fogva én is jelen lehettem ezeken a műhelymunkákon, melyekről szorgosan készítettem a feljegyzéseket, amiket azután mindig szétküldtem a résztvevőknek, hogy könnyebb legyen újra és újra felvenni a fonalat, valamint vittem to-

vább az itt tapasztaltakat (inputot adva ezzel) a minőséggondozó csoportnak, és egyre inkább bekapcsolódtam én is a közös munkába. A témák is érdekesek voltak, de a feldolgozás módja is, volt sok-sok játék, rajzolás, kisés nagycsoportos beszélgetés. Gyakoroltuk közben az „énnyelven” való és erőszakmentes, ugyanakkor asszertív kommunikációt, a személyes megosztás technikáját (tuti megmondás vagy szőnyeg alá söprés helyett), a tények-érzések-fantázia szintjeinek elkülönítését, az együttműködést, a visszajelzések adását, az önreflexiót, az őszinteséget, a konfliktushelyzetek konstruktív kezelését, a problémák feladatokká való átkeretezését, a „játékok” során szerzett saját élményeket összekötve mindennapi működésünk tanulságaival. Nagyon dióhéjban az alábbiakról esett szó a másfél év során: – Mi az, amin változtatni kellene az iskolában (ilyen nagyobb témacsoportok kerültek elő: „együtt jól”, rend, működés, waldorf(osság), kommunikáció). – Árnyékok a szervezetben – mit és hogy kezdjünk velük? – Küldetésmondat megfogalmazása: A szegedi Waldorf iskola küldetése, hogy teret adjon közösség teremtésére és szolgálatára, egymástól tanulásra, egyéni utak bejárására a felelősségteljes szabadság eléréséhez. – Értékeink megfogalmazása (hogyan dolgoz-


zunk mi együtt: hitelesen, spirituális távlatokkal, felelősen). – Jövőképünk megfogalmazása: Felszabadult, harmonikusan együttműködő közösség egy organikusan kialakított térben. – „Székfoglalós” stratégiai játék, melyben olyan közös stratégiát kellett kialakítanunk, hogy a probléma ne foglalhasson helyet az üres széken. A „játék” több mint 2 óra hos�száig tartott, és rá egy hónapra megalakult a Wakond, melynek a felépítése több párhuzamot mutat ezzel a játékkal. – Megnéztük, hogy milyen szervezeti (nem pedagógiai) feladatokat kell ellátnunk – ehhez játszottunk egy kis munkacsoport szimulációt (érdekes, hogy a gazdasági, az épület, a szociális és a rendezvény, később pedig a kapcsolatok munkacsoportba nem volt elég számú jelentkező – így az ezekhez tartozó feladatok a szimulációban ellátatlanok maradtak; a minőséggondozás, marketing, konfliktuskezelés, és a „múkoggy!” nevű csoport népszerű volt, ők kidolgozták a saját működési rendjüket, meghatározták céljaikat, feladatukat, költségvetésüket). – Mit kellene változtatni a konferenciamunkában – egy teljes alkalmat ennek szenteltünk, mivel akkor volt a legalacsonyabb a részvétel, és ez sokakat újra elgondolkoztatott a konferencia optimális szerepéről. – Milyen a szervezeti struktúra – ehhez közösen próbáltunk szervezeti ábrát készíteni, szó

esett arról, hogy mit is jelent a mandátum, picit érintettük az IK és Wakond szerepének kérdéseit – melyek további feladatokat vetettek fel számunkra, ill. idő hiányában már nem tudtunk kitérni a szervezeti folyamatokra, így hát ez is „házi feladat” maradt. A záró alkalom reggelét azzal kezdtük, hogy megnéztük az ovit, mert még több tanár nem járt ott korábban. Köszönjük szépen a Kreatív Formák Alapítványnak, hogy helyet biztosított a március 8-i szervezetfejlesztésünknek, hogy amíg mi dolgoztunk, finom pörköltet főztek nekünk, hogy sosem voltunk szomjasak, és köszönet a Korindának is a muzsikáért meg az elnéző tánctanításért. Az alábbiakban néhány résztvevő véleményét olvashatjátok arról, hogyan is látták ők ezt a szervezetfejlesztést, főként az utolsó alkalmat. Fabulya Edit


Az idei utolsó szervezetfejlesztés nem a megszokott iskolai környezetben zajlott, ami adott az egésznek egy érdekes, kellemes hangulatot. A munkát több, nagyon élvezetes játék tarkította, amire jólesik visszaemlékezni, viszont a szervezeti struktúra megalkotása nagyon kemény és keserves folyamat volt. A felépítésünk szimbólumba illesztésében nem feltétlen éreztem konszenzust, hanem sokkal inkább a ráhagyást, a folyamat továbbmozdítására irányuló igényt. A szervezetfejlesztés utolsó részében, amikor a működésünk egyes elemeit kellett körüljárni és megpróbálni meghatározni, jól kijöttek azok az alapvető kérdések, amelyek a vezetés milyenségével kapcsolatos tanácstalanságot és az ebből fakadó problémákat okozzák. Összességében úgy gondolom, egyrészt sokaknak hasznos volt, hogy beleláttak a működés és működtetés nehézségeibe, másrészt viszont nehézkesnek és favágó munkának éreztem, amely csak nagy nehezen hozott eredményt. Talán ez is jól mutatja, mekkora feladat egy saját működő rendszer felállítása. Vatai Gábor Március 8-án a Napos úton került sor egy koncentráltabb szervezetfejlesztésre. Egy

egész napot töltöttünk együtt azon tanakodva, hogyan is tudnánk hatékonyabban együtt dolgozni. Nemcsak kollégáinkkal, hanem az iskola többi, kihagyhatatlan szervével. Volt néhány “játék”, feladvány, amelyek mindig továbbmutattak önmaguknál. Például az egyedül max. 60 cm-re letehető babzsák hogyan tehető 4-5 ember által együttműködve 150 cm távolságra úgy, hogy nem lépem át a megadott vonalat. Ahány csapat, annyiféle megoldás született. Aztán egy-egy kérdésre egyedül, majd csoportokban kerestük a közös választ úgy, hogy ne lenyomjuk egymás véleményét, hanem hozzuk közös nevezőre azt, amink van. A végén pedig megosztottuk mindenkivel a gondolatainkat. A végére maradt néhány olyan „feladvány”, amelyek szerintem további közös gondolkodást és sok munkát igényelnek még, de számomra hozott jó felismeréseket, tapasztalásokat ez az alkalom. Antal Szilvi Amikor megérkeztem a Napos útra, rájöttem, mennyire hiányzik a nagy füves udvar, ami ott van, meg persze más régi emlékek is előjöttek… Az Antal Norbival való munkát nagyon tanulságosnak éltem meg. A szervezeti ábra megalkotásának folyamata nagyon jól modellezte a tanári konferencia működését. Megélhettük, milyen nehéz megegyezésre jutnia 22 embernek egy kérdésben, és milyen


fontos ilyenkor a konferenciavezető szerepe (akit most Norbi jelenített meg). Ugyanakkor a játékos feladatokon keresztül azt is megtapasztalhattuk, hogy csapatban sokkal többre vagyunk képesek, mint egyedül. Nagyon szembetűnő volt, hogy az Igazgatási Konferencia (volt Iskola Tanács) helyét a szervezetben mennyire különbözően képzeltük el. Volt, aki központi hatalmi szervként tekintett rá, és ellenérzéseit fejezte ki ezzel kapcsolatban, és volt olyan is (például én), aki szerint a szülők, a tanárok, a diákok és a fenntartó közös találkozási pontjáról, fórumáról van szó, ahol alkalom adódik eszmecserére, a különböző vélemények megismerésére, és az egymás munkájába való betekintésre. Kicsit későn, de végre mégis világossá vált mindenki számára, hogy a Wakondnak nincs döntési joga, és tisztázatlanok a jogosultságai. Ezt a kérdést minél előbb rendeznünk kell, ezért a tanév végéig hátralévő tanári konferenciákon dolgozni fogunk vele. Köszler Zoltán Örömteli tapasztalatok: – milyen egészen új utak találhatók minden feladat esetében, ha merünk időt és energiát szánni új ösvények keresésére, – az elsőre mégoly különbözőnek tűnő részletek is összegyúrhatók egy nagyobb egységbe, – a kiscsoportos beszélgetések intenzitása, – a közös eszegetés-iszogatás-táncolgatás öröme,

– egy nem iskolai hely megtermékenyítő hatása az iskoláról szóló beszélgetésre, – annak segítsége, hogy valaki (Norbi) vezette, moderálta a folyamatot, – a közös játék komolyságának az öröme, – addig alig ismert kolléga nagyszerűségének a felfedezése. Nehezebb tapasztalatok: – milyen végtelen hosszú és sok energiát felemésztő egy döntési folyamat, – a rejtvényben beszélők megértése, – félelem attól (de miért is?), hogy kimondjam, igazából mit is szeretnék, mire is gondolok, – a hallgatók meghallása, – az új tapasztalatoknak a régiekhez való kapcsolása, és az újak továbbgörgetésének bonyolultsága. Németh Attila A többihez hasonlóan ez a szervezetfejlesztés szintén logikusan felépített volt, és csoportmunkán alapult. Mint ahogy az eddigiekben, úgy a mostaniban is nagyon tetszett a pár fős csoportokra való „osztódás”, egy témakörrel való foglalkozás, melynek eredményét ismertettük/felvázoltuk a többi csoport előtt. Ezekből végül közös jegyek, ill. gondolatok alapján kellett valami „alkotást” összehoznunk, ami a mostani alkalommal kicsit több időt igényelt. Legvégül összejött az a szimbólum, ami a nap egyik fő feladata volt. A feladatok során néha kimentünk az udvarra élvezni a napsütést és tiszta levegőt, jólesett


a hosszú (szürke) hét után kiszabadulni a négy fal közül. Ezekben a feladatokban tetszett, hogy játékosak, és mindegyikben megjelent a saját elgondolásom, véleményem is. Így volt ez a „labdaletételes” problémánál is, mely során egy határvonalat át nem lépve kellett, attól minél távolabb letenni a labdát. Sok nevetés és furcsábbnál-furcsább „pózok” után jókedvvel adtuk elő a mi megoldásunkat a többi csoportnak. Ugyancsak szuper volt az a játék, amiben a labdát kellett átadogatnunk egymásnak, és egy olyan módszer kidolgozása, amivel ez az átadogatás a lehető leggyorsabban megvalósítható. Mi elég hamar kidolgoztuk a végső megoldásunkat, jóhiszeműen azt gondoltam, a mienk lesz a leggyorsabb, de azért lestem, amikor megláttam a többiek módszerét. A próbálkozások közben persze kaptuk az infót más csoport részidejéről, ami ösztönzőleg hatott ránk. Számomra kicsit nehézkes volt a közös rajzokból egy szimbólum elkészítése, talán már elfáradtam a végére, de örültem annak, hogy végül elkészült, és mindenki által elfogadhatóra sikerült! Nekem tanulságos volt ez a szervezetfejlesztés (is): megmutatkozott egyrészt az, hogy tudunk közösen dolgozni, amire viszont kell időt szánni. Másrészt ezt a munkát játékos formában érdemes végezni, azzal feltöltődik az ember (én legalábbis biztos), nem pedig lemerül tőle.

Erre az alkalomra minden biztosított volt mi szem-szájnak ingere, finomat ettem, köszönöm a hidegtálat! :-) Sajnáltam, hogy egész végig nem tudtam maradni, pedig izgalmasnak ígérkezett a bográcsban elkészült pörkölt és az esti táncház. Gyuris Péter Számomra sok tanulsága volt az Antal Norbi által tartott szervezetfejlesztésnek. Általában személy szerint küzdök azzal, hogy nem látom át pontosan, mi zajlik másokban egy-egy döntés során. Vajon egy bizonyos kérdést hogyan látnak a többiek, milyen következményeket jósolnak? Érdekes kérdés még számomra, hogy hogyan tudunk együttműködni, milyen területeken történik meg automatikusan az összefogás, és mikor vannak nézeteltérések...Természetesen ezekre a kérdésekre nem született, s nem is születhet konkrét válasz, de a folyamatokban részt venni nagyon érdekes volt! Más megvilágításba helyezett olyan mozzanatokat, amelyekre eddig fel sem figyeltem, jobban megismertük egymást is, és az iskola működésének részleteit is. Köszönet a szervezőknek! Gubányi Eszter Szervezetet fejlesztettünk? Kíváncsian vártam, vajon ki lehet az a távolból jött jóember, aki ilyesmire vállalkozik. Meg egyáltalán: mit tud majd velünk kezdeni egy olyan valaki, aki aztán tényleg nem tud rólunk semmit. Kissé


szkeptikusan álltam neki a dolognak. Gondoltam naivan, legalább megmondja majd a tutit, mitől vagyunk kevésbé egységesek, néha miért klikkesedünk, mit kéne másképp csinálnunk… Aztán megismertük Antal Norbit. Ha rá gondolok, egy nevető smiley fej jut az eszembe. Találkoztatok már olyan emberrel, aki a kérdésre kérdéssel válaszol?! Ennél bosszantóbb dolog talán nincs is a világon, ugyanis gondolkodásra kényszerít. (Jót kérdeztem? Vagy a kérdésben már ott a válasz is? Újabb kérdések születnek, és mindig minden nyitva marad...) Hogy mit is csináltunk itt „üres, esti óráinkban”? Nagyokat nevettünk például akkor, amikor öt-hét ember rajzából kellett összetenni jövőnk iskoláját, vagy igencsak húsbavágóan fájdalmas volt, mikor két-három óra alatt sikerült nagy nehezen összeraknunk intézményünk küldetésmondatát. Vagy nekem örök élmény marad, amint Köszler Zoli lábát emelgettük, balettosokat megszégyenítve, hogy minél messzebbre tudjon lerakni egy labdát, ezzel is bizonyítva, hogy csoportban, együttműködve bármit elérhetünk (és tényleg igaz) - talán a határok kitágítása is cél lett… Hogy mi értelme volt az egésznek? Jó néhány tükröt kaptunk a működésünkről, szervezetünkről, őszintén, elég nehéz volt ezzel szembesülni. Úgy gondolom, egy átfogóbb képet kaptunk az iskoláról, és nem utolsósorban minőségi

időnk volt egymásra a kollégákkal. Nekem ez jelentette a legtöbbet! Székely Csilla Torday Tamástól is vártunk egy rövid leírást a szervezetfejlesztésen megélt élményeiről, de mivel Tamás a hétvégéjét vidéki kiküldetésben töltötte, így nem sikerült őt utolérni tudósítónknak. Így csak azt a képet tudjuk most megmutatni az olvasóknak, amit Tamás a fészbukon is posztolt az alábbi kommenttel: „szervezetfejlesztés alatt rajzoltam egy öreg mukit”. És Tamás mindezt amellett készítette - mintegy mellesleg -, hogy még a szervezetfejlesztésben is aktívan részt vett! Meg nem erősített források szerint a muki csak virtuális szereplője volt a szervezetfejlesztésnek.


Szülők Iskolája -nyitott műhely-

Kedves Szülőtársak, szeretnénk elindítani szellemi műhelyünket, melyben minden, az önmagunk és gyermekeink megismeréséhez, fejlődéséhez, neveléséhez kapcsolódó témában előadásokat, beszélgetőköröket, gyakorlati műhelymunkákat szerveznénk.

Előadás-sorozatunknak a Gyermeklélek fejlődése „Waldorf- szemmel” címet adtuk.

1. 2014. április 1-jén, kedden 17 órától ehhez hívtuk beszélgetőtársnak Köszler Zoltán osztálytanítót, akivel a 6-10 éves korosztályról, annak fejlődéséről és problémáiról beszélgetünk.

2. 2014. április 9-én, szerdán 17 órától a 10-14 éves korosztály lelki fejlődéséről tart előadást és beszélgetőkört Rácz Sándorné Erika.

3. 2014. április 16-án, szerdán 17 órától Törökné Lőrincz Zsuzsanna a vendégünk, aki a 14 év feletti kamaszok lelki világába vezet be bennünket és osztja meg tapasztalatait. Az előadások színhelye: Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, AMI Szeged, Kolozsvári tér 1-2 Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A 2014. március 18-án feladott rejtvény megfejtése: (A feladvány az volt, hogy Egy hegymászó 40 méter mély, teljesen függőleges szakadékhoz ér. A szakadék falán van egy támpont éppen félúton (20 méternél), ahol megállni is lehet, és van a kötél rögzítésére is kialakított hely. Csak egy kés és egy 30 méter hosszú erős kötél van nála. Hogyan tud lejutni úgy, hogy legfeljebb 1 métert ugorhat le?)

Első lépés: A hegymászó a 30 méteres kötelét elvágja egy 10 és 20 méteres darabra. 2. lépés: A 10 métereset odaköti a szikla tetejéhez, és a másik végére csinál egy hurkot, ezen keresztüldugja a másik kötéldarabot úgy, hogy 10-10 méter lógjon le a hurok mindkét oldalán. (Lesz Neki egy 20 méteres kötele). Ezzel a kötéllel le tud mászni a szikla közepéig. 3. lépés: A szikla közepénél ha leért, akkor lehúzza a 20 m-es kötelét (amit a 10 m-be rögzített) és rögzíti a 20 m-es kötelét a kialakított helyen, majd leereszkedik a 20 méteres kötéllel a szikla aljáig, és ott leugrik :). A megfejtést Vékony Márk (1. osztály) nevében küldte az anyukája :)


A Kalendáriumban és általában magyar Waldorf-honlapokon, dokumentumokban és egyéb helyeken gyakran előforduló waldorfos és egyéb szókincs helyes használatának bizonyta-

lansága miatt arra gondoltunk, hogy hasznos lenne a jövőben néhány helyesírási szabályra felhívni az írók, olvasók figyelmét:

Elsőként néhány gyakori hibalehetőség tisztázása: Általánosságban véve kötőjellel írjuk: Waldorf-iskola, Waldorf-óvoda De: intézménynévben kötőjel nélkül: Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola, Szegedi Waldorf Óvoda

Kötőjellel írjuk még a Waldorf-előtaghoz kapcsolódó utótagokat is: elyesen!  Írjunk helyeÍrjunk helyesen!  Waldorf-képzés, Waldorf-pedagógia, Waldorf-tanár, Waldorf-szellemiség Waldorf-mozgalom, Waldorf-közösség, Waldorf-kerettanterv, stb. nk helyesen!  Írjunk helyeÍrjunk helyese Kisbetűvel írjuk viszont: „Igen, waldorfos vagyok.” „Ez most nem volt túl waldorfos.”

Írjunk helyesen!  Írjunk helyeÍrjunk hely

k helyesen!  Írjunk helyesen!  Írjunk h Írjunk helyesen!  Írjunk helyesen! 


Tanya Tábor

en! 

yesen! 

helyesen! 


waldorf

tรกbor I


Hold - művészeti önismereti csoport Szeretettel hívlak egy izgalmas, 70 órás önismereti tréningre, mely abban egyedülálló, hogy minden művészeti ágból merít. 10 alkalom során a rajz, festészet és szobrászat újragondolásával, a zene, a mozgás, a tánc örömforrásain keresztül elvezet az irodalom és a dráma rejtelmeibe. Vezető szála pedig az archaikus tudást közvetítő mese. A művészeteket itt önismereti céllal használjuk, nem feladatunk a művészképzés, tehát nem a „tehet-ségünket”, hanem a tett-ünket használnuk. nanna1122@gmail.com +36 30 429-5934

Dobó Anita Anna mentálhigiénés szakember

A pozitív fegyelmezés Az Ágacska Alapítvány tisztelettel meghívja Önt az alábbi ingyenes előadásra, beszélgetésre, mely a szegedi Agórában lesz

2014. 04.14-én, hétfőn, 16:30 órai kezdettel.

Szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat és más érdeklődőket is várunk. Az Ágacskás gyerekeknek a játszóházban biztosítunk ingyenesen időtöltést.

Cím: 6722 Szeged Kálvária sugárút 23., autós bejárat a Gogol utca felől, telefon: +36(62)563-480 Bariné Kazai Zsuzsanna, pozitív fegyelmezés oktató Kepes-Végh Júlia, pedagógus

Ilyen se nem volt ám még

A témáról: Pozitív nevelés - Hogyan neveljünk talpraesett, tisztelettudó, felelősségteljes gyerekeket. Röviden szó lesz a pozitív nevelés elméleti hátteréről, aztán pedig konkrét módszerek következnek, majd a résztvevők által felvetett konkrét nevelési helyzetekre igyekszünk megoldást találni. Az elméleti háttérben főként arról lesz szó, hogy mi a probléma a büntető típusú fegyelmezéssel és a túlzott engedékenységgel, és hogy hogyan lehet mindezt elkerülni: hogyan lehet kedvesnek és határozottnak lenni egyszerre, hogyan lehet a viselkedés hátterében meghúzódó érzelmeket azonosítani és azokat kezelni, és hogyan lehet a fegyelmezés során az önértékelés rombolása helyett kommunikációs és életvezetési készségeket tanítani.

http://pozitiv-fegyelmezes.hu

! Észt mesemondó Szegeden

(nem is igen lesz...)

közreműködik: Berecz András, és egy népzenész lyányka.

Márc. 26. 19.00 Grand Café

http://www.esztorszag.hu/esemeny/eszt-het-berecz-andras-es-piret-paar-meseestje

Meg úgy ámblokk észt hét van, jobbnál jobb észt filmek is lesznek Szegeden http://www.esztorszag.hu/esemeny/eszt-het-filmek-budapesten-debrecenben-es-szegeden

És van meseillusztráció-kiállítás is!

http://www.esztorszag.hu/esemeny/eszt-het-szegedre-koltozik-a-magyar-eszt-mesekiallitas

Kalendárium 2014 03 25  

A Szegedi Waldorf Iskola hetente megjelenő kiadványa

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you