Page 1


vajDasรกgi geneRรกciรณ


A kötet megjelenését a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Bethlen Gábor Alap Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet, valamint a szabadkai Rotaract támogatta.


vajDasági geneRáció Szerkesztette: Takács Zoltán – Novák Anikó – Rózsa Rita

Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Szabadka 2014


© Takács Zoltán, Novák Anikó, Rózsa Rita, 2014 © Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, 2014


TARTALOMJEGYZÉK

vajDasági geneRáció – Előszó

7

A vajDasági geneRáció névsora tudományterületek és tudományágak szerint

9

A vajDasági geneRáció tagjai tudományterületek és azon belüli tudomány- és művészeti ágak szerint

14

Takács Zoltán

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról?

Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

33

Takács Zoltán Novák Anikó

Tudományos utánpótlás Vajdaságban

44

Vajdasági utópia? A vajDasági geneRáció véleménye a vajdasági magyar tudományos életről

58

Bemutatkozók

63

Ágyas Réka

17


7

vajDasági geneRáció Előszó

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) egy olyan kiadványt ajánl az Olvasó, a vajdasági magyar tudományossággal foglalkozó, tudományosság iránt érdeklődő nyilvánosság figyelmébe, amelyben a vajdasági magyar doktoranduszok mutatkoznak be. A mintegy 130 fiatal értelmiségi néhány oldalon közli magáról rövid önéletrajzát (érintve a következőket: születési év, elvégzett iskolák, munkahely, nyelvismeretek, különböző díjak, ösztöndíjak, kutatási téma és kutatási érdeklődés), tudományterületét (tudomány- és művészeti ágat), e-mail elérhetőségét, a doktori értekezés témáját, a legfontosabb, válogatott publikációkat, majd néhány mondatban megfogalmazott véleményét a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról. A vajDasági geneRáció tagjai területileg, intézményi és tudományterületi hovatartozás tekintetében nagyon szétszórtak. A VMDOK 2011 óta dolgozik szisztematikusan a fiatalok felkutatásán, a kapcsolatfelvételen, az információk áramoltatásán, közös programok kidolgozásán stb. A már felkutatott, elért fiatal kutatók száma megközelíti a 200 főt. A szervezet építkezése folyamatos. Az aktuális helyzetet bemutató – fontos, a doktoranduszok körében végzett kutatási eredményekre hagyatkozó – cikkeket is közlünk a kötetben. Takács Zoltán egy 2011-ben készült fókuszcsoport-vizsgálat eredményeiről számol be. Ágyas Réka, Novák Anikó és Rózsa Rita a doktoranduszok életpálya-vizsgálatát Kárpát-medencei viszonylatban összegzik, az ARANYMETSZÉS kutatási projekt eredményeire hivatkozva. Takács Zoltán és Novák Anikó a vajdasági magyar tudományos utánpótlás helyzetét elemzi a szerbiai intézmények vonatkozásában, az Oktatási Kataszter adatai alapján. Ágyas Réka a kötetben bemutatkozó vajDasági geneRáció tagjainak – a vajdasági magyar tudományosságról, tudományos életről alkotott – véleményét, gondolatait összegzi tanulmányában. Célunk a kötet megjelentetésével az volt, hogy mindenki, aki valamilyen tudományterületen fokozatot szerez (vagy már sikeresen megvédte doktoriját), esetleg fiatal kutatóként tevékenykedik, lehetőséget kapjon arra, hogy röviden kifejtse, mi is az, amivel foglalkozik, mi az ő „ismertetője” (szakterülete) a vajdasági magyar tudományosságban. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a gyakran különböző országokban, különböző tudományterületeken tevékenykedő fiatalok egymást könnyebben megismerjék. Szeretnénk továbbá a


8 közvélemény figyelme által, a fiatal doktorokat/doktoranduszokat/kutatókat megfelelően helyzetbe hozni, ugyanis véleményünk és tapasztalatunk szerint a fiatalok nagyon nehezen tudnak kibontakozni, nincs az akadémiai közösség részéről megfelelő fogadókészség, ezért meg kell próbálni „leépíteni a falakat”, növelni az átjárhatóságot elsősorban a magyarországi (külföldi) és szerbiai rendszerek között. A hangsúly a hálózatépítésre és intézményfejlesztésre helyeződik: a tartalmak lehetnek közös kutatások, konferenciák, esetleg oktatási együttműködések, új, speciális képzési programok stb. A határo(ko)n átívelő tudományosság (magyar–magyar, magyar–szerb és más külföldi érdekeltség) kínál olyan jövőre szóló lehetőséget, ahol a vajDasági geneRáció megtalálhatja helyét hosszú távú fejlődést és versenyképességet biztosítva, gyarapítva és erősítve a közösség tudását. Egyértelműen a vajDasági geneRáció kell, hogy képezze a vajdasági magyar közösség számára nélkülözhetetlen értelmiségi és technokrata réteget, az utánpótlást, akik tudására bármikor számíthat. A borítón megjelenő pitypang figyelemfelkeltő: hűen ábrázolja a vajdasági magyar tudományos utánpótlás aktuális helyzetét, törékenységét, a közösségben eluralkodó szakmai perspektívavesztést, közömbösséget. A fokozatok társadalmi hasznosulása a kérdés: mi lesz a sorsa a doktori tanulmányokat folytató, doktori fokozatot szerzett fiataloknak (szerbiai-vajdasági) intézményi támogatás és a vajdasági magyar akadémiai közösség határozott támogatása nélkül? Szabadka, 2014 novembere

Szerkesztők: Takács Zoltán, Novák Anikó és Rózsa Rita


9

A vajDasági geneRáció névsora tudományterületek* és tudományágak szerint név

tudományterületek

tudomány- és művészeti ágak

1.

ÁGYAS RÉKA

társadalomtudományok szociológiai tudományok

2.

APRÓ MELINDA

agrártudományok

növénytermesztési és kertészeti tudományok

3.

ATYIMCSEV LÍVIA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

4.

BAGÁNY ÁGNES

bölcsészettudományok

neveléstudományok

orvostudományok

5.

BÁLINT ANITA, Ph.D.

6.

BARTA HOLLÓ BERTA, természettudományok Ph.D.

kémiai tudományok

klinikai orvostudományok

7.

BEKE OTTÓ

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

8.

BENCSIK ORSOLYA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

9.

BERÉNYI ÁGNES, Ph.D. orvostudományok

gyógyszertudományok irodalomtudományok

10.

BERÉNYI EMŐKE

bölcsészettudományok

11.

BERETKA KATINKA

társadalomtudományok állam- és jogtudományok

12.

BERETKA SÁNDOR

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

13.

BERTA IRMA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

14.

BEZZEGH ALPÁR

bölcsészettudományok

történelemtudományok

15.

BICSKEI MARIANNA

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

16.

BÍRÓ ANNA

bölcsészettudományok

17.

BODÓ NÁNDOR, Ph.D. műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

18.

BÓZSITY NOÉMI

orvostudományok

gyógyszertudományok

19.

BÚS NATÁLIA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

20.

CRNKOVITY GÁBOR

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

nyelvtudományok

21.

CZÉKUS ÁBEL

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

22.

CSABAI ZSOLT

orvostudományok

elméleti orvostudományok

23.

CSELYUSZKA NORBERT

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

24.

CSÍKOS TÍMEA

bölcsészettudományok

pszichológiai tudományok

25.

CSORBA GÁBRIEL

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

26.

DIVÉKI ZSOLT, Ph.D.

természettudományok

fizikai tudományok


10 27.

DUDÁS ATTILA, Ph.D.

társadalomtudományok állam- és jogtudományok

28.

FALUDI ILDIKÓ, Ph.D.

orvostudományok

elméleti orvostudományok

29.

FOGAS RENÁTA

művészetek

építőművészet

30.

FRIDRICH BEÁTA, Ph.D.

természettudományok

környezettudományok

31.

GÁBOR MELINDA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

32.

GÁBRITY ESZTER

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

33.

GAZDAG EMMA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

34.

GLÄSSER NORBERT, Ph.D.

bölcsészettudományok

néprajz és kulturális antropológiai tudományok

35.

GOGOLÁK LÁSZLÓ, Ph.D.

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

36.

GRABOVAC BEÁTA

bölcsészettudományok

pszichológiai tudományok

37.

GRÓSZ TÍMEA

természettudományok

fizikai tudományok

38.

GRUBER ENIKŐ

bölcsészettudományok

történelemtudományok

39.

GRUIK ZSÓFIA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

40.

HALASI SZABOLCS

orvostudományok

sporttudományok

41.

HARMATHY NORBERT

műszaki tudományok

építészmérnöki tudományok

42.

HEGEDŰS KATALIN

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

43.

HORÁK RITA

természettudományok

biológiai tudományok

44.

HORVÁTH EDIT

természettudományok

biológiai tudományok

45.

HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D. műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

46.

JURKOVIC MÓNIKA

természettudományok

fizikai tudományok

47.

KAJDOCSI LOVÁSZ GABRIELLA

természettudományok

biológiai tudományok

48.

KALMÁR ZSUZSANNA, orvostudományok Ph.D.

klinikai orvostudományok

49.

KISS FERENC, Ph.D.

agrártudományok

multidiszciplináris agrártudományok

50.

KISS IGOR

társadalomtudományok szociológiai tudományok

51.

KLENANC MIKLÓS

társadalomtudományok állam- és jogtudományok

52.

KOLLÁR ÁRPÁD

bölcsészettudományok

53.

KOVÁCS ÁRON

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

54.

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA

agrártudományok

irodalomtudományok élelmiszertudományok


11 55.

KOVÁCS VILMOS

agrártudományok

élelmiszertudományok

56.

LAKI BOGLÁRKA

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

57.

LÁSZLÓ ENDRE

természettudományok

matematika- és számítástudományok

58.

LÁZÁR TIBOR

művészetek

képzőművészet

59.

LENDÁK IMRE, Ph.D.

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

60.

LENDÁK-KABÓK KAROLINA

társadalomtudományok multidiszciplináris társadalomtudományok

61.

LENGYEL RÓBERT

műszaki tudományok

gépészeti tudományok

62.

LÉPHAFT ÁRON

természettudományok

földtudományok

63.

LIPINSZKI ZOLTÁN, Ph.D.

természettudományok

biológiai tudományok

64.

LÓDI GABRIELLA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

65.

LOVRA ÉVA

műszaki tudományok

építészmérnöki tudományok

66.

MAGYAR ATTILA

bölcsészettudományok

történelemtudományok

67.

MAJOR LENKE

bölcsészettudományok

neveléstudományok

68.

MURÉNYI SZTELLA

természettudományok

környezettudományok

69.

NAGY VIKTOR

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

70.

NÁMESZTOVSZKI ZSOLT, Ph.D.

bölcsészettudományok

neveléstudományok

71.

NOVÁK ANIKÓ, Ph.D.

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

72.

ÓDRI ÁGNES

természettudományok

földtudományok

73.

ORCSIK ROLAND, Ph.D.

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

74.

ÓZER KATALIN

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

75.

ÖRDÖG ATTILA, Ph.D. természettudományok

biológiai tudományok

76.

ÖRDÖGH TIBOR

társadalomtudományok politikatudományok

77.

PALATINUS BRIGITTA

társadalomtudományok gazdálkodás- és szervezéstudományok

78.

PAP ÁGI

természettudományok

földtudományok

79.

PAP SZABOLCS

műszaki tudományok

bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok

80.

PAP TIBOR

társadalomtudományok politikatudományok

81.

PAPP ZOLTÁN

természettudományok

matematika- és számítástudományok


12 82.

PAPP ZSIGMOND, Ph.D.

természettudományok

kémiai tudományok

83.

PATÓCS LÁSZLÓ

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

84.

PECZE ANNA

műszaki tudományok

építészmérnöki tudományok

85.

PFEIFFER ATTILA

bölcsészettudományok

történelemtudományok

86.

PÓSA MIHÁLY, Ph.D.

természettudományok

kémiai tudományok

87.

PÓTH MIKLÓS

műszaki tudományok

informatikai tudományok

88.

RÁCZ KRISZTINA

bölcsészettudományok

néprajz és kulturális antropológiai tudományok

89.

REKECKI RÓBERT

műszaki tudományok

anyagtudományok és technológiák

90.

RICZ ANDRÁS

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

91.

ROGINER OSZKÁR

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

92.

ROMODA RENÁTA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

93.

RÓZSA RITA

társadalomtudományok politikatudományok

94.

ŠABIĆ NORBERT

társadalomtudományok politikatudományok

95.

SAMU JÁNOS, Ph.D.

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

96.

SAMU VERONIKA

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

97.

SÁNTA RÓBERT, Ph.D.

műszaki tudományok

gépészeti tudományok

98.

SENDULA RÓBERT, Ph.D.

természettudományok

kémiai tudományok

99.

SIMON JÁNOS, Ph.D.

műszaki tudományok

informatikai tudományok

100. SIMON VILMOS, Ph.D.

műszaki tudományok

informatikai tudományok

101. SZABÓ ANITA, Ph.D.

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

102. SZABÓ LALITY DÓRA

társadalomtudományok multidiszciplináris társadalomtudományok

103. SZAKÁLY JÓZSEF

hittudomány

hittudomány

104. SZÁLAS TÍMEA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

105. SZEDMINA LÍVIA

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

106. SZERDA ZSÓFIA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

107. SZERVÓ MÁRIA, Ph.D.

társadalomtudományok gazdálkodás- és szervezéstudományok

108. SZILÁGYI MÁRIA

műszaki tudományok

építészmérnöki tudományok


13 109. SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D.

társadalomtudományok gazdálkodás- és szervezéstudományok

110. SZLIVKA ANDREA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

111. SZÖLLŐSSY DÓRA, Ph.D.

természettudományok

matematika- és számítástudományok

112. TAKÁCS IZABELLA

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

113. TAKÁCS ÁGNES

természettudományok

földtudományok

114. TAKÁCS ZOLTÁN, Ph.D.

társadalomtudományok közgazdaságtudományok

115. TAKARICS BÉLA, Ph.D.

műszaki tudományok

gépészeti tudományok

116. TARJÁN LÁSZLÓ

műszaki tudományok

villamosmérnöki tudományok

117. TARJÁN TOBOLKA ALBINA

agrártudományok

erdészeti és vadgazdálkodási tudományok

118. THOMAS ÉVA

bölcsészettudományok

irodalomtudományok

119. TÖRTELI TELEK MÁRTA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

120. TROMBITÁS TÍMEA

természettudományok

földtudományok

121. UJVÁRI TÓTH ANITA

bölcsészettudományok

nyelvtudományok

122. VARGA ÁKOS

agrártudományok

növénytermesztési és kertészeti tudományok

123. VARGA VALÉRIA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

124. VASS DOROTTEA

bölcsészettudományok

neveléstudományok

125. VATAI EMIL

természettudományok

matematika- és számítástudományok

126. VELISEK-BRASKÓ OTTILIA, Ph.D.

bölcsészettudományok

neveléstudományok

127. ZÉLITY ATTILA

műszaki tudományok

gépészeti tudományok

* – A tudományterületi besorolás a magyarországi Országos Doktori Tanács hivatalos rendszere alapján történt (8 tudományterület: természettudományok, műszaki tudományok, orvostudományok, agrártudományok társadalomtudományok, bölcsészettudományok, művészetek és hittudományok): http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=148 [2014.03.25.]


14

A vajDasági geneRáció tagjai tudományterületek és azon belüli tudomány- és művészeti ágak szerint tudományterületek

tudomány- és művészeti ágak

név

agrártudományok

élelmiszertudományok

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA; KOVÁCS VILMOS

erdészeti és vadgazdálkodási tudományok

TARJÁN TOBOLKA ALBINA

multidiszciplináris agrártudományok

KISS FERENC, Ph.D.

növénytermesztési és kertészeti tudományok

APRÓ MELINDA; VARGA ÁKOS

bölcsészettudományok irodalomtudományok

BEKE OTTÓ; BENCSIK ORSOLYA; BERÉNYI EMŐKE; BÚS NATÁLIA; CRNKOVITY GÁBOR; HEGEDŰS KATALIN; KOLLÁR ÁRPÁD; LÓDI GABRIELLA; NOVÁK ANIKÓ, Ph.D.; ORCSIK ROLAND, Ph.D.; PATÓCS LÁSZLÓ; ROGINER OSZKÁR; ROMODA RENÁTA; SAMU JÁNOS, Ph.D.; SZERDA ZSÓFIA; THOMAS ÉVA

néprajz és kulturális antropológiai wtudományok

GLÄSSER NORBERT, Ph.D.; RÁCZ KRISZTINA

neveléstudományok

ATYIMCSEV LÍVIA; BAGÁNY ÁGNES; BERTA IRMA; GÁBOR MELINDA; GAZDAG EMMA; GRUIK ZSÓFIA; MAJOR LENKE; NÁMESZTOVSZKI ZSOLT, Ph.D.; SZÁLAS TÍMEA; SZLIVKA ANDREA; TÖRTELI TELEK MÁRTA; VARGA VALÉRIA; VASS DOROTTEA; VELISEK-BRASKÓ OTTILIA, Ph.D.


15 nyelvtudományok

BÍRÓ ANNA; CSORBA GÁBRIEL; GÁBRITY ESZTER; LAKI BOGLÁRKA; ÓZER KATALIN; SAMU VERONIKA; SZEDMINA LÍVIA; TAKÁCS IZABELLA; UJVÁRI TÓTH ANITA

pszichológiai tudományok

CSÍKOS TÍMEA; GRABOVAC BEÁTA;

történelemtudományok

BEZZEGH ALPÁR; GRUBER ENIKŐ; MAGYAR ATTILA; PFEIFFER ATTILA

hittudomány

hittudomány

SZAKÁLY JÓZSEF

műszaki tudományok

anyagtudományok és technológiák

REKECKI RÓBERT

bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok

PAP SZABOLCS

építészmérnöki tudományok

HARMATHY NORBERT; LOVRA ÉVA; PECZE ANNA; SZILÁGYI MÁRIA

gépészeti tudományok

LENGYEL RÓBERT; SÁNTA RÓBERT, Ph.D.; TAKARICS BÉLA, Ph.D.; ZÉLITY ATTILA

informatikai tudományok

PÓTH MIKLÓS; SIMON VILMOS, Ph.D.; SIMON JÁNOS, Ph.D.

villamosmérnöki tudományok

BERETKA SÁNDOR; BODÓ NÁNDOR, Ph.D.; CSELYUSZKA NORBERT; GOGOLÁK LÁSZLÓ, Ph.D.; HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D.; LENDÁK IMRE, Ph.D.; SZABÓ ANITA, Ph.D.; TARJÁN LÁSZLÓ

művészetek

építőművészet

FOGAS RENÁTA

képzőművészet

LÁZÁR TIBOR

orvostudományok

elméleti orvostudományok

CSABAI ZSOLT; FALUDI ILDIKÓ, Ph.D.

gyógyszertudományok

BERÉNYI ÁGNES, Ph.D.; BÓZSITY NOÉMI

klinikai orvostudományok

BÁLINT ANITA, Ph.D.; KALMÁR ZSUZSANNA, Ph.D.

sporttudományok

HALASI SZABOLCS


16 társadalomtudományok

állam- és jogtudományok BERETKA KATINKA; DUDÁS ATTILA, Ph.D.; KLENANC MIKLÓS gazdálkodás- és szervezéstudományok

PALATINUS BRIGITTA; SZERVÓ MÁRIA, Ph.D.; SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D.

közgazdaságtudományok BICSKEI MARIANNA; CZÉKUS ÁBEL; KOVÁCS ÁRON; NAGY VIKTOR; RICZ ANDRÁS; TAKÁCS ZOLTÁN, Ph.D. multidiszciplináris társadalomtudományok

LENDÁK-KABÓK KAROLINA; SZABÓ LALITY DÓRA

politikatudományok

ÖRDÖGH TIBOR; PAP TIBOR; RÓZSA RITA; ŠABIĆ NORBERT

szociológiai tudományok

ÁGYAS RÉKA; KISS IGOR

természettudományok biológiai tudományok

HORÁK RITA; HORVÁTH EDIT; KAJDOCSI LOVÁSZ GABRIELLA; LIPINSZKI ZOLTÁN, Ph.D.; ÖRDÖG ATTILA, Ph.D.

fizikai tudományok

DIVÉKI ZSOLT, Ph.D.; GRÓSZ TÍMEA; JURKOVIC MÓNIKA

földtudományok

LÉPHAFT ÁRON; ÓDRI ÁGNES; PAP ÁGI; TAKÁCS ÁGNES; TROMBITÁS TÍMEA

kémiai tudományok

BARTA HOLLÓ BERTA, Ph.D.; PAPP ZSIGMOND, Ph.D.; PÓSA MIHÁLY, Ph.D.; SENDULA RÓBERT, Ph.D.

környezettudományok

FRIDRICH BEÁTA, Ph.D.; MURÉNYI SZTELLA

matematika- és számítástudományok

LÁSZLÓ ENDRE; PAPP ZOLTÁN; SZÖLLŐSSY DÓRA, Ph.D.; VATAI EMIL


17 Takács Zoltán

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? Bevezető A tanulmány a vajdasági magyar doktoranduszok aktuális helyzetének, karrierlehetőségeinek és mobilitási pályájának kérdésével foglalkozik. Előzetes megállapításként ki kell hangsúlyozni, hogy az elmúlt két évtized történéseinek eredményeként, markáns „generációs árok” jelenik meg a vajdasági magyar tudós elit körében. Ennek oka többek között a fokozódó emigráció a rendszerváltás, a politikai körülmények, a polgárháború, a gazdasági kilátástalanság, az erősödő nacionalizmus következtében. Mindez a kisebbségi tudós elit „bezárkózását”, „önértékelésbeli megingását”, az anyaország felé történő fordulását hozta magával. A tudományos elitet érintő generációs különbség több éves szisztematikus és pontosan megfogalmazott ösztöndíj-politikával, céltudatos személyi és mentori munkával csökkenthető csak. A teljes rehabilitálás több okból szinte lehetetlen: • Az értelmiségi emigráció veszélye továbbra is fennáll, főleg az EU és Magyarország által biztosított szakmai továbbképzések és PhD-képzési lehetőségek támogatása okán, miközben a vajdasági magyar fiatal tudós elit „színe-java”, karrierépítése során hosszabb időre az anyaország, vagy más EU-s országok felé „sodródik”. • Azok, akik alkalmas tudományos vagy kutatói tevékenység után kutatva mégis hazajönnének, valós felsőoktatási intézményi háttér (egyetemi állás) hiányában, nem tudnak érdemileg aktívan és tevékenyen részt venni a regionális (még kevésbé a nemzetközi) tudományos életben. • A vajdasági magyar fiatal tudós értelmiség előtt főleg két lehetőség áll: a magyarországi (esetleg EU-s) karrierút és érvényesülési perspektívák, vagy a PhD-fokozat itthoni/vajdasági hasznosítása. • A szerbiai felsőoktatási intézményekben a vajdasági magyar PhDhallgatók, a folyamatos tudós-karrier reményében, csak kevés tudományterületen tudnak érdemben felzárkózni. A magyar érdekeltségű tudományos hálózatépítés és mentorálás nem mutatkozik elég hatékonynak.


18 • A doktori fokozatok megszerzése után a vajdasági magyar fiatalok Szerbiában nehezen kerülnek be olyan egzisztenciális érvényesülési pályára, amely mögött biztos intézményi háttér áll a nemzetközi minőségbiztosítás és megmérettetés lehetőségével. Az aktuális helyzet feltárásának szándékával, a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság pályázati pénzeszközökből1 2011 májusában, megszervezte az I. Vajdasági Doktorandusz Konferenciát, mintegy 40 résztvevővel. Az összejövetel célja a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének újrajegyzése, az elnökségválasztás és a Kárpát-medencei doktorandusz szervezetek2 meghívott vezetőin keresztül, az intézményi kapcsolatfelvétel, együttműködések kezdeményezése volt. A vajdasági szervezet újrajegyzésére 2011-ben sor került. A konferencia fontos gyakorlati célja volt egy fókuszcsoport-vizsgálat elvégzése a vajdasági magyar doktoranduszok bevonásával, azzal a céllal, hogy minél többet tudjunk meg a vajdasági magyar doktoranduszokról. Fókuszcsoportos beszélgetés a vajdasági magyar doktoranduszokkal A konferencián részt vettek Magyarországon és Szerbiában tanuló vajdasági magyar doktoranduszok, valamennyi tudományterületet lefedve. A módszertani gyakorlattól eltérve, a beszélgetésbe nagyobb számú (15) alanyt vontunk be hat tudományterületi csoportot létrehozva (irodalom-, nyelv-, neveléstudományok; jog- és hittudományok; közgazdaságtudományok; műszaki tudományok; természettudományok; orvostudományok).3 Az empirikus kutatás során a következő feltételezések fogalmazódtak meg: • A PhD-képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktoranduszok tudatos döntéseket hoznak (karrierépítésükben elkötelezettek, ösztöndíjasok, az előrehaladásuk legtöbbször a szakmai-akadémiai hálózatok segítségével biztosított). 1 Támogató: Balassi Bálint Intézet, Hallgatói szervezetek támogatása 2010, PI/45-12/2011. 2 Szlovákia: TéKa Társulás – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása (Morvai Tünde), Ukrajna: Momentum Doctorandus (Ferenc Viktória), Románia: RODOSZ – Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (Székely Tünde), Magyarország: DOSZ – Doktoranduszok Országos Szövetsége (Czene Gréta és további elnökségi tagok) valamint a vajdasági szervezet (Dudás Attila). 3 A fókuszcsoport helyszíne: Szabadka, Regionális Tudományi Társaság konferenciaterme, Corvin Mátyás utca 9., időpontja 2011. május 28. Moderátorok: Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár és Takács Zoltán doktorjelölt. A beszélgetés teljes időtartama: 93:08 perc (a hanganyag a Regionális Tudományi Társaság archívumában elérhető).


19 • A doktori fokozattal rendelkezők konkrét elképzelésekkel rendelkeznek arról, hogy milyen egy jó munkahely, mire van szükségük (személyi képességek, kapcsolatok). • A tudományos fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, nem zökkenőmentes. A PhD-fokozat, különböző tudományterületek esetében, eltérő munkaerő-piaci hasznosulást biztosít számukra Vajdaságban vagy Magyarországon, illetve az EU más országaiban. • A PhD-fokozatok – tudományterületektől függően – eltérő regionális és nemzetközi hasznosulási esélyeket biztosítanak. Míg egyesek esetében (medikus, mikrobiológus, genetikus) akár amerikai, európai karrierutat is jelenthet, másoknak (jogász, közgazdász, bölcsész) az észak-vajdasági előrehaladás is kérdéses lehet. • A tudományos fokozat megszerzése látens emigrációs hajlandóság hordozója, ami magában hordozza a vajdasági magyar értelmiség kivándorlásának a folyamatosságát is. A régiófejlesztés perspektívája éppen akkor válik bizonytalanná, amikor szakembereink nagy hányada nem talál magának itthon perspektívát. Fókuszvizsgálat célja: adatgyűjtés, vélemények elemzése, valamint tényfeltárás a vajdasági magyar doktoranduszokkal kapcsolatban (tipikus karrierutak, hol tanulnak/dolgoznak, nemzetközi aktivitás, konferenciák, projektek) és milyen jövőképpel rendelkeznek. A doktoranduszok társadalmi-demográfiai jellemzőinek bemutatása Az identifikációs adatok alapján összegezhető a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevőiről, vagyis a mintáról: korosztály szerinti megoszlásuk 28–42 év, a nemi megoszlás: 5 nő, 10 férfi. Tanulmányaikat hatan Szerbiában, nyolcan Magyarországon, illetve egy személy Horvátországban végzi. A fókuszcsoport résztvevőinek földrajzi megoszlása (lakhelye): Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Szabadka, Hajdújárás, Csantavér, Bajsa, Kishegyes, Bácsfeketehegy és Nagybecskerek. A fókuszcsoportban résztvevő PhD-hallgatók mindössze harmada házas, a gyermekvállalás is csak a 33 életév feletti korosztályra jellemző (2 személynek van gyermeke). A doktoranduszok szülei egyik esetben sem rendelkeztek doktorátussal, vagy befejezett posztgraduális képzéssel. A csoport felénél a szülők (apa vagy anya) középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A mintával egy elsőgenerációs vajdasági magyar elit érvényesülési pályáit tudjuk ezáltal bemutatni.


20 A szülők anyagi helyzetét a fiatalok átlagosnak ítélik meg. Saját személyi jövedelmük (a foglalkoztatottak esetében) maximum a szerbiai átlag duplája, de leginkább a szerbiai átlag felett alakul, vagy annak szintjén. A felsőoktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozók karakteres csoportja emelkedik ki (tudományterülettől függetlenül), akik személyi jövedelme az országos átlag felett van. A gazdaságban dolgozó személyek, illetve a műszaki tudományos kutatásokkal foglalkozó doktoranduszok „keresnek” legtöbbet Vajdaságban, illetve Magyarországon is. A vajdasági magyar doktoranduszok általában saját lakással rendelkeznek, és autójuk is van. A fókuszcsoportba bekerülő vajdasági magyar doktoranduszok közül nyolcan magyar nyelven szereztek egyetemi végzettséget (négyen Magyarországon: orvostudományok, hittudományok, műszaki és közgazdaságtudományok; szintén négyen Szerbiában: irodalom-, nyelv-, neveléstudományok területén). Közülük kettő kivétellel, mindenki magyar nyelven folytatta doktori tanulmányait (többségük Magyarországon). Az egyetemi képzést szerb nyelven végzők (jog-, közgazdaság-, műszaki és természettudományok) egy kivétellel szerb nyelven tanultak tovább, vagyis szerb nyelven folytatták doktori képzésüket az Újvidéki Egyetem valamely doktori programján.4 A tanulmányaikat Szerbiában/Vajdaságban folytató hallgatók kivétel nélkül az akadémiai szférában tevékenykednek, állami alapítású, felsőoktatási intézmények alkalmazottai. A Magyarországon tanuló PhD-hallgatók két karakteres csoportja választható külön: az orvostudományok és műszaki tudományok területén kutatással foglalkozók (1), illetve a társadalomtudományok azon képviselői, akik nehezen tudják magukat Magyarországon és Szerbiában is „becsatornázni”, azaz megfelelő munkát találni felsőoktatási intézményekben (2). Az utóbbiak az „átmeneti” ösztöndíjasok, esetleg cégben dolgozók, vagy civil szervezethez kapcsolódók. Felvetődik a kérdés: milyen érvényesülési lehetőségeket tartogat Vajdaság felsőoktatása a Magyarországon tanuló hallgatók számára? Létezik-e a jövőre nézve pozitív kimenetelű doktorandusz-életvitel, aminek hasznát a vajdasági magyar közösség is kamatoztatni tudja majd?

4 A (mintába bekerülő) vajdasági magyar doktoranduszok az Újvidéki Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Belgrádi Egyetem, illetve a Juraj Strossmayer University of Osijek doktori képzéseit fejezik.


21 Szomorú az a tény, hogy a résztvevők egyharmada semmilyen munkakapcsolattal nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekkel (óraadás, oktatás, kutatás, szakmai tanácsadás). Pozitív szakmai mobilitási eredményként kezelendő, hogy két kivétellel minden doktorandusz részt vesz kutatói projektumokban (vajdasági/szerbiai, magyarországi vagy nemzetközi szinteken). A mintában fele-fele arányban politikával egyáltalán nem foglalkozó, illetve a politikai szimpatizánsok csoportját véljük felfedezni. A politikai fejleményeket mindenki követi, de senki sem tagja egy politikai pártnak sem. A nyelvismerettel kapcsolatban a vajdasági magyar doktoranduszok egy általános elvárással szembesülnek: a magyar, a szerb és az angol nyelvet funkcionális szinten (jobbik esetben akadémiai szinten) kell ismerniük. Előadást (konferencia, óraadás) a résztvevők fele (7–8 személy) tart idegen nyelven, publikálni viszont, magas részaránnyal, minden résztvevő angol nyelven igyekszik. A szerb nyelvvel nehézségeik vannak azoknak a fiataloknak, akik tanulmányaikat Magyarországon végzik. A vajdasági magyar doktoranduszok személyes kapcsolatait a munkatársi kommunikáció jellemzi. Legtöbben személyes kapcsolatkörük helyszíneként egyetemüket jelölték meg. Tudományterületi megoszlásban mutatkoznak eltérések. Az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok területén, a doktoranduszok főleg az anyaországi egyetemi központokkal ápolnak kiterjedt személyes kapcsolatokat (nyelvi specifikus eset). Ugyanez elmondható a jogtudományok késviselője és a Magyarországon tanuló, kutatóintézetben tevékenykedő gépész doktorandusz esetében is. Ugyanakkor, kifejezetten gyenge a természettudományok és az orvostudományok képviselőinek a személyi kapcsolathálója a magyarországi, de a szerbiai egyetemeken és kutatóintézetekben is. A társadalomtudományok területén az egyéni kapcsolatok inkább a Kárpát-medence, a Balkán és Kelet-Európa irányába mutatnak. A műszaki, természet- és orvostudományok képviselői Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália, Amerika, Anglia irányában is rendelkeznek személyi kapcsolatokkal. Általánosságban, e kapcsolatok tartalma kimeríti a kutatási projektekben való részvételt, konferenciaszerepléseket, illetve a publikálást. A felsőoktatási intézményi háttérrel rendelkezők (tanársegédek) esetében az akadémiai együttműködések teljes vertikuma lehetséges: oktatás, tanár-, diákcsere, konferencia-részvétel, publikáció, kutatási projekt. A vajdasági magyar PhD-hallgatók konferenciákra elsősorban Vajdaságba, Magyarországra járnak és csak ritkán távolabbi országokba. Tudományterületi érvényesülésüket mindenki határozottan Vajdaságban és Magyarországon keresi. A jövőt sokan EU-s orszá-


22 gokban látnák szívesen (közgazdaság-, műszaki, természet- és orvostudományok), kevesebben Amerikában (műszaki, természet- és orvostudományok). PhD-tanulmányok A doktori fokozat megszerzéséhez átlagosan 7–8 évre van szükség. Többségében tudatosan választják a továbbképzést, kisebb részük viszont moratóriumként tekint a továbbtanulásra, ők a főállású PhD-hallgatók. Harmadsorban pedig vannak olyan karrierpályák, ahol a jelenlegi munkától függetlenül (bank, újságírás, könyvelés) egy „jobb munkahely, szebb jövő” reményében iratkoznak doktori képzésre a fiatalok. A PhD-képzés választásának tudatosságát bizonyítandó, a vajdasági magyar doktoranduszok kiemelték, hogy számukra a következő szempontok fontosak: • szakmai hálózati kapcsolatok (akadémiai szférán belüli mobilitás, mentorok szerepe) • tudományos elkötelezettség • társadalmi státusz. A kurzusválasztáskor a műszaki tudományok területén tevékenykedő fiatalok a piacorientáltságot tették az első helyre, a közgazdászok a magyar tannyelvű tanulást helyezték előtérbe. Nem játszanak jelentősebb szerepet a tanulmányi költségek, vagy a távolság és az intézmény székhelye sem, és a fiatalok nem említették a jobb anyagi lehetőségeket, de a politikai ambíciók szempontjait sem. A doktoranduszok kurzusválasztásakor a „reprodukciós pálya” szerepe (a családon belüli tradicionális pályaválasztás) nem játszik jelentős szerepet. A fókuszcsoportban résztvevők érezhetően kifejezték tudományterületi (tudomány iránti) elkötelezettségüket. Ha a többéves képzés után újra kellene választaniuk, többségük akkor is megmaradna az eredetileg választott tudományterületen. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői említettek váltási lehetőséget újabb szakirányok felé: összehasonlító irodalomtudományok, interdiszciplináris társadalomtudományok.


23 1. táblázat: A doktori kurzus választási szempontjai Tudományterületek

Szempontok (rangsor)

Irodalom-, nyelv-, neveléstudomány

1. szakmai hálózati kapcsolatok

Jog- és hittudomány

1. elkötelezettség

Közgazdaságtudományok

1. továbbtanulni magyarul 2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. társadalmi státusz

Műszaki tudományok

1. piacorientáltság 2. társadalmi státusz 3. vezetői beosztás 4. elkötelezettség

Természettudományok

1. elkötelezettség 2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. a tudomány szeretete

Egészségügyi tudományok

1. szakmai hálózati kapcsolatok 2. elkötelezettség Forrás: Fókuszcsoportos jegyzetek, 2011.

A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán, megosztott az egyes tudományterületek képviselőinek a véleménye. A társadalomtudományok képviselői szkeptikusak. Az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok területén megszerzett PhD gyenge társadalmi hasznosulással bír, ezért átképzésekre van szükség. A jogtudományok területén sem elég a doktorátus, ugyanis fontos az ezt követő szakmai vagy ügyvédi gyakorlat. A fiatalok véleménye szerint, a közgazdaságtudományok területén a PhD fokozatos érvényesülési lehetőségek a felsőoktatásban képzelhetők el (jobb híján magánkarokon). A természettudományok területén megszerzett tudományos fokozat magasabb és választékosabb társadalmi hasznosulási lehetőségeket nyújt (környezetvédelem, kutatóintézetek). Az orvostudományok területén a hasznosulás lehetősége „közepes”, az is főleg kutatóintézeti, egyetemi szférában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok elégedettek jövőbeli érvényesülési lehetőségeikkel (helybeli műszaki képzést nyújtó felsőoktatási intézmény). A fókuszcsoport résztvevői három tipikus (tannyelvi és területi) maghatározási csoportba sorolhatók: Vajdaságban magyar nyelven tanuló (1), Vajdaságban szerb nyelven tanuló (2) és Magyarországon magyar nyelven tanuló (3)


24 doktoranduszok. Kielégítő versenyképességet és regionális szakmai hasznosulást, vagyis karrierépítési lehetőséget Vajdaságban igazán a Szerbiában szerzett PhD-képzés (szerb vagy/és angol nyelven) mutatott fel. Ezt kiegészítik még korlátozott számban a magyar nyelv és irodalom szakosok lehetőségei, de csak akkor, ha munkahelyileg bejutnak az Újvidéki Egyetemre. Fokozatszerzés és a munka világa A doktori képzés és a munka világa közti átmenetet változóan ítélik meg az egyes tudományterületek képviselői.5 A „doktorálást követően lesznek-e problémái az elhelyezkedéssel, és mennyire látja elhelyezkedési lehetőségét biztosnak (1), valószínűnek (2), bizonytalannak (3) Vajdaságban?” kérdéssel kapcsolatban megoszlik a válaszadók véleménye. Biztos elhelyezkedést Vajdaságban a műszaki tudományok, természettudományok, jogtudományok és hittudományok képviselői látnak. A közgazdászok biztos magyarországi elhelyezkedést látnak reálisnak és valószínűsítik a vajdasági munkalehetőséget. Az orvosok lehetségesnek tartják a magyarországi elhelyezkedést. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői szerint a tudományos fokozatszerzést követően kilátástalan az elhelyezkedés a régióban. Vajdaságban doktorival sikeresen elhelyezkedni azt jelenti, hogy gyakorlati és piacorientált szaktudással rendelkezik valaki, sőt jelentős ismeretséggel (kapcsolati tőke, kari háttér, pl. Szegedi Orvostudományi Kar, ELTE-n a társadalomtudományok mentori ajánlása) és idegennyelv-tudással. A szükséges személyi képességek közül a megkérdezettek fontosnak tartják: a gyakorlati tudást, a lojalitást (irodalom-, nyelv- és neveléstudományok), kommunikációs képességet (jog- és hittudományok), kreativitást, de némely esetben a könyöklést, politikai tevékenységet. A munkába lépéshez elengedhetetlennek tartják a doktoranduszok a szakmai ajánlást – mentori beajánlást, amelyre mindenképp szükség van az akadémiai/felsőoktatási hierarchiában. A fiatalok elvárásai a jó munkahellyel kapcsolatban: első helyen a karrierépítési lehetőségek vannak (legyen egy munkahely kreatív-innovatív a továbbtanulás, külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével), majd a „jól fizetett” munka következik, a jó főnök és kollégák. 5 A fókuszcsoport-vizsgálat során a résztvevőket arra kértük, hogy próbálják megítélni tudományterületük munkaerő-piaci hasznosulási lehetőségeit, ugyanis voltak köztük egyetemi karokon, kutatóintézetekben dolgozók, akiknek biztosított a munkahely, míg voltak olyanok is, akik alapképzésüknek megfelelően (tanár, okleveles közgazdász) dolgoznak, akadémiai és tudományos körökhöz csak ideiglenesen civil szervezeteken, projektmegbízásokon keresztül kapcsolódnak.


25

Természettudományok

Műszaki tudományok

Közgazdaságtudományok

Jog- és hittudományok

Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok

Tudományterületek

2. táblázat: Munkalehetőségek, személyi képességek és elvárások a munkahellyel szemben Mi kell ahhoz manapság, hogy az ember egy jó munkahelyet találjon Vajdaságban, doktorival? Szempontok (rangsor)

Milyen személyi képes- Milyen „a jó munkahely” ségek kellenek ahhoz egy „doktor” számára? manapság, hogy az em- Milyenek az elvárásai a ber egy jó munkahelyet szakmai érvényesüléssel találjon PhD-fokozattal? kapcsolatban? Szempontok (rangsor) Szempontok (rangsor)

1. kapcsolati tőke 2. szerencse 3. jó mentor 4. politikai háttér

1. lojalitás 2. ajánlás 3. könyöklés 4. politikai tevékenység

1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. továbbtanulási lehetőség 4. jó főnök és jó kollektíva

1. szaktudás

1. kommunikációs készség

1. karrierépítési lehetőség

1. kapcsolati tőke 2. kari háttér

1. gyakorlati tudás 2. kitartás 3. ajánlás

1. jól fizetett 2. magánszféra 3. külföldi tapasztalatszerzés

1. szaktudás 2. nyelvtudás 3. kapcsolati tőke

1. szaktudás 2. szerencse 3. mentor

1. tudás, szakmai tapasztalat 2. ajánlás

1. gyakorlati tudás 2. ajánlás 3. kreativitás 4. rugalmasság 5. csapatmunka

1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. állami szféra 4. nemzetközi kapcsolatok 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 3. jó főnök és jó kollektíva 4. továbbtanulási lehetőség 5. nemzetközi kapcsolatok


Orvostudományok

26 1. karrierépítési lehetőség 2. jól fizetett 1. piacorientált szak 1. gyakorlati tudás 3. kreatív-innovatív2. nyelvtudás 2. kreativitás továbbtanulás 3. kapcsolati tőke 3. szakmai tudás 4. jó főnök és jó 4. kari háttér kollektíva 5. magánszféra 6. nemzetközi kapcsolatok Forrás: A fókuszcsoportos felvétel és jegyzetek, 2011.

Minden tudományterületen (kivétel a természettudományok) – a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevőinek szubjektív véleménye alapján – a tanulás, fokozatszerzés „nehezebb” (körülményesebb) Szerbiában/Vajdaságban. Ennek okai a szerb tannyelv, költséges kurzusok, megterhelő programok. A közgazdaságtudományok területéről megszólaltatott személy fél éve keres munkát Szerbiában. Szerinte Magyarországon „könnyebb” a tanulás is és a munkaszerzés is, mert ott több a lehetőség a karrierépítéshez, és munkavégzéskor kevésbé érzi hátrányát annak, hogy vajdasági magyar. Munkát találni PhD-fokozattal nehezebb Szerbiában, de főleg a szűkebb régióban a társadalomtudományok, valamint az orvostudományok területén, míg könnyebb az elhelyezkedés természettudományi és műszaki képesítéssel. A társadalomtudományok képviselőinek az érvényesülési tapasztalatai szerint Vajdaságban kemény a bolognai megmérettetési rendszer, kevés a külföldi publikálási lehetőség, munkahelyszerzéskor pedig a kapcsolatok fontossága a lényeg, vagyis hogy „ki áll közelebb a tanszékhez”. A mintában kilenc személy Szerbiában dolgozik, két személy Magyarországon, ketten magyarországi ösztöndíjasok, de „szabadúszó” vállalkozó és munkanélküli is van közöttük. A munkahely jellegét illetően: öt személy egyetemen, főiskolán dolgozik, hárman kutatóintézetben. A többi doktorandusz magánvállalatban (nemzetközi cégben két személy), illetve valamely civil szervezetben (négy személy) próbál érvényesülni. Állami vállalatban vagy hivatalban nem dolgozik senki. A vajdasági magyar PhD-hallgatók szakmai és anyagi-egzisztenciális (szubjektív) elégedettsége viszonylag jónak mondható. Anyagi szempontból leginkább az orvostudományok, az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok képviselői elégedetlenek. Az utóbbiak között szakmai elégedetlenség is megnyilvánul. A PhD-képzés során egy, két, illetve legtöbb három alkalommal


27 váltanak munkát a vajdasági magyar doktoranduszok (legtöbbször az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok képviselői). Fontosnak tartom még tudományterületek szerint kielemezni a válaszokat a következő kérdésekre: Vajdasági karokon milyen a magyar doktoranduszok helyzete? Milyen a Magyarországon tanulók helyzete? Hogyan és hol tudnak ők integrálódni (esetleges) hazatérésüket követően? Mik az egyéni tapasztalatok, hátrányok? Műszaki tudományok: „Műszaki tudományra szerintem bárhol szükség van. A PhD-t nem biztos, hogy olyan könnyű kihasználni, inkább azt mondanám, hogy egyetemen lehet legkönnyebben kihasználni. Egy PhD-nak a »plusz dolgait« azt talán kicsit Szerbia szinten nehezebb kihasználni”(…) Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok: „Ha nincs kapcsolata az embernek az egyetemmel, akkor nem fog munkát kapni, és akkor (…) Szerintem így konkrétan hátrány lesz az, hogy a doktori képzést is elvégeztem, ha középiskolába vagy általános iskolába akarom beadni a papírokat, rá merjem-e írni az önéletrajzomra ezt…” Természettudományok: „Engem a cég küldött, hogy csináljam a doktorátusomat, ők fizetik, például. Természettudományok, környezetvédelem-vegyészet.”(…) Orvostudományok: „Úgy gondolom, hogy ha nem tudsz elhelyezkedni az egyetemen, akkor kutatólabor nagyon nincsen (Szerbiában). Míg Magyarországon több gyógyszercég van, vagy olyan cég, akik direkt kutatással foglalkoznak. Itthon vagy Újvidék, vagy Belgrád és az egyetemen belül. Más szférában nem igazán tudom elgondolni, vagy pedig oktatásban (…)” Közgazdaságtudományok: „Az egyik dolog az, hogy a nyelvet tudni kell, itt szerbül, nagyon magas szinten, hogyha az ember PhD-képzés után itt akar maradni, mindenféleképpen”. Természettudományok: „(…) Amit én tapasztaltam például fizikából általánosságban, az hogy az ember hol végzi el az egyetemet, vagy egész pontosan mit csinál, vagy milyen munkalehetősége van, az egy pillanatban teljesen irrelevánssá válik, hiszen az a fontos, hogy mivel foglalkozik, és az a kutatási területe fogja elvinni, hogy Magyarországon valahova, vagy Ausztráliába viszi, vagy az USA-ba, az szinte lényegtelen. Az pedig, hogy a jövőben hol fog lakni, nagyon személyes kérdés. Attól függ, hol talál magának párt, olyan családi hátteret, ahol meg tud állapodni. Ez egy hosszabb folyamatnak a végeredménye, és független attól, hogy, van-e PhD, vagy nincs PhD, itt, vagy ott, vagy amott, vagy milyen nyelven szerezte. Tehát, legalábbis, a természettudományban, a fizikában ezt láttam, és ezt látom”.


28 Vajdaság helyett más országban érvényesülni? A vajdasági érvényesülési lehetőségek hiányában, a magasan képzett doktoranduszok az emigráció lehetőségét is latolgathatják. Egybehangzó véleményük alapján a külföld magasabb életszínvonalat, munkalehetőséget, anyagi biztonságot, (rövidebb időre) szakmai tapasztalatot jelent. Ezzel ellentétben itthon a fiatalok az elhelyezkedés nehézségeivel és bizonytalan jövőképpel találják szemben magukat, viszont a család, a barátok, a honvágytól való félelem marasztaló tényezőként jelennek meg. 3. táblázat: Miért mennél ma külföldre, avagy miért maradnál inkább itthon? Tudományterületek

Miért mennél ma külföldre?

Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok

Nyelvi problémák miatt nem Szeretnék itthon maradni, de mennék Magyarországon kí- nem tudok elhelyezkedni. vül sehova…

Miért maradnál inkább itthon?

Jog- és hittudományok

Magasabb életszínvonal

Hazaszeretet, honvágy

Közgazdaságtudományok

Életszínvonal, egzisztencia

Itthon nehéz, mert nincs munka, alacsony az életszínvonal, bizonytalan a jövő, kevés a lehetőség.

Műszaki tudományok

Szakmai tapasztalatszerzés

Itthon maradnék, mert itt a családom, munkám.

Természettudományok

Külföldön több szakmai lehe- Itthon elégedett vagyok, igen, tőség kínálkozik (elmennék, itthon maradok. ha csak néhány hónapra is).

Orvostudományok

Külföld egyenlő: munkalehe- Itthon maradni a család, batőség, anyagi biztonság. rátok miatt, viszont meglehetősen nehéz a munkavállalás. Forrás: Fókuszcsoportos jegyzetek, 2011.

A doktoranduszok egybehangzó véleménye szerint „emigrálni könnyű” a következő tudományterületek képviselőinek: orvostudományok (orvos), műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizikus). Mivel a doktoranduszok Magyarországon tanuló csoportja a tanulási célú migráció csatornáján keresztül már eleve „külföldön” van, így az esetleges emigráció mellett szóló érvek, illetve a Magyarországról, mint befogadó


29 országról alkotott vélemények is összegzésre kerültek: „evolúciós zsákutca”, „szakma”, „biztonság (anyagi + lelki)”, „oktatási plusz”, „talán könnyebb munkavállalás, de elszakadás a családtól” stb. A következő kérdés is megfogalmazódott: Észak-Vajdaság (Szabadka környéke mint régió) élhető hely-e egy doktorandusz/PhD-fokozattal rendelkező számára? Műszaki tudományok: „Szerintem élhető. Munkahely biztosított a Szabadkai Műszaki Főiskolán. Támogatás van, ami a továbbképzést illeti.” Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok: „Egyértelműen vajdasági értelmiség Újvidék központtal (…)” „(…) az észak-bácskai régióban a politika nagyon meghatározó (…), Magyarországon sincsen lehetőség, tehát ott is azért telített, vagy lehet még jobban telített a PhD-képzés irodalom szakon. Ölik egymást az emberek a munkáért, és ha az embernek itthon nincsen annyira jó kapcsolata, vagy éppen per pillanat nincsen lehetőség, akkor marad a középiskola, általános iskola, hogyha van kapcsolatod, vagy mondjuk az önkormányzati szféra, szerintem. Vagy bármi más (…) szórakoztál, mondjuk, három évet a doktorival, meg az egyetemmel.” Természettudományok: „inkább Újvidék és Belgrád felé megyünk”. „Szeged–Szabadka reláción nem találtam meg magam. Belgrád–Budapest reláción igen”. Elitmegtartás a régióban Egyértelműen érezhető, hogy Észak-Vajdaság (akár Dél-Magyarország is), ha oda képzeljük a határt, ha nem, egy periférikus terület. Minden Újvidék– Belgrád, illetve Budapest felé gravitál. Találó az egyik doktorandusz által használt kifejezés a régióra: „fekete lyuk”. Tudományos és felsőoktatási térelemként a PhD-hallgatók nem tartják attraktívnak ezt a régiót. Észak-Vajdaságban „marasztaló” szakmák a fiatal értelmiségiek véleménye szerint a műszaki tudományok, az informatika, az agrártudományok, az élelmiszeripar, a logisztika, a gyógyszerészet, az építészet területén vannak. A doktoranduszok regionális érvényesülési lehetőségei szempontjából a felsőoktatási intézményfejlesztés kérdései is felvetődtek: Kellene-e több kart (egyetemet), kutatóintézetet alapítani, ahhoz, hogy a vajdasági magyar doktorandusz társaság Észak-Vajdaságban megtalálhassa érvényesülési lehetőségét? Vagy ez teljesen felesleges, mert ott van Újvidék, Szeged, Budapest?


30 Természettudományok: „én nem egyetemet alapítanék Szabadkán, mert az tényleg fölösleges, inkább egy kutatóintézetet, vagy pedig egy céget idevonzani, egy gyógyszercég székhelyének alapvetően nem feltétlenül kell Belgrádban lennie. Ott van például Zentán a Fermin, a környéken az egyik legjobb természettudományi cég, amely természettudományisokat közvetít, de ahhoz is kellett egy amerikai befektető”. A régió jövőjét, illetve a vajdasági magyar fiatal értelmiség sorsát illetően a fókuszcsoportban vita alakult ki. A vélemények összegzésével a következő tények nyertek megállapítást: magántőkével, befektetőkkel élelmiszeripari, agráripari technológiai kutatóközpontok, parkok születhetnek a régióban. Ennek azonban több akadálya van. Először is, a közösség nem határozta meg egészen pontosan stratégiáját a jövőre vonatkozólag: „Inkább az a probléma, hogy nincs az egész kitalálva. Tehát, hogy akar-e valamit ez a körzet magával, mint ahogy Dél-Tirol ki lett találva, vagy ahogy most Székelyföld próbálja magát brandesíteni (…). Következetesen. Ki kell találni, mert nem lehet szinergiában csinálni, ha ötévente másfele mennek. Tehát, legalább valami húsz éves távlatba, irányba kell gondolkodni” (doktorandusz, irodalom-, nyelv- és neveléstudományok). Olyan régiófejlesztési stratégia kell, ami összefogja nem csak a magyarlakta községeket. El kell vonatkoztatni e kérdésben a kisebbségpolitikai sérelmektől, önérzettől. Ezt a dolgot regionális politikai, regionális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefiniálása szükséges, amivel a régió vonzani tudja majd a szakembereket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Nagyon fontos az, hogy külföldön is vannak PhD-hallgatóink, viszont a régió számára a vis�szatérés lehetőségének biztosítása az igazi kihívás: szakmai tapasztalatszerzés utáni hazatérés, teret adva a kutatás szabadságának, kreativitásnak, újfajta pályázati lehetőségeknek, folyamatos karrierépítési szempontoknak, külföldi érvényesülésnek, ambícióknak. „A magyar vajdasági elitnek el kell gondolkodni ezen nagyon… hogy, hogyan tudja a régióban itt tartani a doktori szakértelmet. Attól tartok, hogy ös�szeszedjük a doktoranduszokat, egyharmaduk Vajdaságban fog tanulni, székelni, maradni, kétharmaduk meg már külföldön van, és ott tanul, és nem is gondol hazajönni, csak mindössze 15–20%-uk. Attól tartok, hogy egy ilyen tagságot fogunk majd feltérképezni. De induljunk el, és térképezzük fel, ez is egy stratégiához vezető adat lesz, hogy az elitet hogyan lehet itt tartani, vagy hazavonzani. Hát, gondolkozzon már el valaki rajta” (moderátor).


31 Összegzés A megfogalmazott felvetések a kutatás során igazolást nyertek: a vajdasági származású, „új generációs” fiatal értelmiségi elit valóban nehéz helyzetben van a jövőt és szakmai érvényesülést illetően. A PhD-képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktoranduszok tudatos döntéseket hoznak, ösztöndíjjal mennek továbbtanulni, szakmai-akadémiai hálózatok, mentorok segítségével biztosított az előrehaladásuk. Fontos számukra a fokozat által remélt társadalmi státusz. A vajdasági magyar doktoranduszok elkötelezettek, az alapképzési tanulmányok folytatása a jellemző. Ha újra kellene választaniuk, akkor is megmaradnának az eredetileg választott tudományterületen. Véleményük szerint Vajdaságban csak az a tannyelvű PhD-képzés versenyképes (és csak az biztosíthat teljes regionális szakmai hasznosulást a szülőföldön), amely szerb vagy/és angol nyelven folyik. Nemzetközi kapcsolataik szegényesnek mondhatók. Kevés a külföldi konferenciaszereplés, tudományos projektmunka. A hallgatók sok esetben csak az anyaintézményükön belül tevékenykednek, főleg ha a mentoruktól kapnak megbízást. A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán az egyes tudományterületek képviselői megosztottak. Nehezebb az érvényesülés a társadalom- és humán tudományok képviselői számára (szükséges átképzés, gyakori a munkaváltás). Sikeres érvényesülés PhD-fokozattal az oktatásban, akadémiai szférában képzelhető el, viszont a beszélgetés több résztvevője más területen dolgozik (nemzetközi cég, civil szervezet). A természettudományok területén megszerzett fokozat magasabb társadalmi hasznosulási lehetőségeket garantál. Az orvostudományok területén a hasznosulás „közepes”, az is kizárólag kutatóintézeti, egyetemi szférában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok teljesen elégedettek jövőbeli érvényesülési lehetőségeikkel (tekintettel arra, hogy a régióban működik a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a Műszaki Tudományok Kara). A többség számára viszont a fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, kevésbé zökkenőmentes. A PhD-fokozat eltérő munkaerő-piaci hasznosulást biztosít az egyes tudományterületek képviselői számára. Doktorival sikeresen elhelyezkedni Vajdaságban egyet jelent szaktudással (gyakorlat és piacorientált), kapcsolatokkal (kiemelt kari háttér, mentori ajánlás) és komoly nyelvtudással rendelkezni. Ugyanezt támasztják alá a szükséges személyi képességek is: tudás, illetve gyakorlati tudás, lojalitás,


32 kommunikációs képességek, kreativitás, némely esetben a könyöklés, politikai tevékenység. A „jó munkahellyel” szemben támasztott elvárások között a következőket sorolják fel: első helyen a karrierépítési lehetőségek, majd „jól fizetett” munka, jó főnök és jó kollégák, ugyanakkor a munkahely legyen kreatív-innovatív a továbbtanulás (külföldi tapasztalatszerzés) lehetőségével. A PhD-fokozatok eltérő regionális és nemzetközi hasznosulását tapasztalhatjuk Vajdaságban. A tanulás, fokozatszerzés „nehezebb” (körülményesebb, nyelv, költséges, megterhelő) Szerbiában/Vajdaságban, és ugyanez mondható el a munkavállalásról is. A társadalomtudományok, valamint az orvostudományok képviselői nehezebben, míg a természettudományi és műszaki képesítéssel rendelkezők könnyebben találnak munkát a szűkebb régióban. A doktoranduszok úgy vélik, külföldön magasabb életszínvonal, munkalehetőség, anyagi biztonság, szakmai tapasztalat vár rájuk az itthoni nehézkes elhelyezkedéssel, bizonytalan jövőképpel szemben. Fontos visszatartó erő viszont az itthon negatívumai mellett a család, a barátok közelsége. „Emigrálni könnyű” a következő tudományterületek (profilok) képviselőinek (minden tudományterületet beleértve): orvostudományok, műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizika), így a migrációs hajlandóság kifejezettebb lehet az ő esetükben. A doktoranduszok az elitmegtartás és régiófejlesztés/régiófejlődés, perspektíva bizonytalanságával találják szemben magukat. Észak-Vajdaságban (Szabadka környéke vagy a Szeged–Szabadka vonalon) nehezebb munkát kapni, ezért a többség inkább Újvidék, Belgrád és Budapest reláción találja meg szakmai érvényesülését. Tanulság: Olyan régiófejlesztési stratégia kell (kiemelten kezelve a tehetségápolás és elitmegtartás problémáját), ami nem csak a magyarlakta községeket fogja össze. A problémát regionális politikai, regionális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefiniálása szükséges (felsőoktatási intézményfejlesztés, magántőkével működtetett kutatóintézet), aminek során a régió vonzani tudja majd a szakembereket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Talán akkor a PhD-fokozattal rendelkező fiatalok szakmailag és anyagilag is érvényesülnek majd Észak-Vajdaságban.  


33 Ágyas Réka – Novák Anikó – Rózsa Rita

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat a Magyar Tudományos Akadémia DOMUS programja keretében valósult meg magyar nemzetiségű doktoranduszok körében Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, valamint a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete együttműködésével. A kutatás vezetői dr. Papp Z. Attila és dr. Csata Zsombor voltak. E hiánypótló életpálya-vizsgálat keretében anonim online kérdőívezést végeztünk 2013 januárja és márciusa között. Az országspecifikus kérdőíveket összesen 485 fő töltötte ki, ez az arány ugyan reprezentatívnak nem tekinthető, ugyanis becslések szerint 1000–1100 külhoni magyar doktorandusz tanul szülőföldjén, Magyarországon vagy másutt, mégis sikerült képet kapnunk a vizsgált populációi motivációiról, jövőterveiről, helyzetéről. A kutatás főbb kérdései a következők voltak: 1. A határon túli magyarok részvétele a doktori képzésben 2. A doktoranduszok főbb szociodemográfiai adatai 3. A doktoranduszok munkaerő-piaci helyzete 4. Információk a doktori képzésről 5. A doktori iskola választásának motivációi, elégedettség a képzéssel, a tudományos beágyazódás lehetőségei 6. Jövőtervek, integrációs törekvések, migrációs szándék Az Aranymetszés 2013 vajdasági régiós kérdőívét 102 fő töltötte ki, a célközönség mintegy 65%-át jelenti a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisa alapján. A válaszadók 59%-a nő, 42%-a pedig férfi, 32%-uk választotta a szerbiai posztgraduális képzést, míg Magyarországon 62%-uk folytatja tanulmányait ösztöndíjasként vagy költségtérítésesként, más külföldi országban 6%-uk tanul. A kérdőív kitöltésekor 50-en tanultak


34 doktori iskolában, 24-en már befejezték a képzést, de még nem indították el a fokozatszerzési eljárást, és 8-an voltak doktorjelöltek, akik 2013–2014 folyamán tervezik megszerezni a fokozatot. A megkérdezettek közül csupán ketten nyilatkoztak úgy, hogy valószínűleg nem fognak fokozatot szerezni. Tanulmányi célú migráció és annak „költségei” A vajdasági magyar közösség egyik jelentős társadalmi problémája alulreprezentáltsága a felsőoktatásban. Egyedül a társadalom- és humán tudományok területén magaslik ki az arányuk, ugyanis a magyar egyetemi hallgatók 44,7%a folytat ilyen jellegű tanulmányokat (Takács, 2010), és ennek következtében a szerbiai munkaerőpiacon korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. A problémát még tovább súlyosbítja a magasan képzett szakemberek, az innovatív vajdasági elit, az egyetemi hallgatók1 ideiglenes, azaz tanulmányi vagy munkavállalási célú elvándorlása. Az ilyen célú elvándorlás az első lépcsőfoka a szülőföldtől való végleges elszakadásnak. A globalizáció korában már nem tekinthető visszafordíthatatlan vagy végleges folyamatnak a migráció (Melegh, 2009; Melegh–Kovács, 2010). Az emigráló vajdasági magyarság célállomásainak kiválasztása során jellemzően fontos szempont a földrajzi távolság, annak érdekében, hogy az ingázás lehetősége fennmaradhasson az anyaország és a szülőföld között. E jelenség legegyszerűbben a transznacionalitás fogalmával azonosítható. Az elvándoroltak számára az országhatár átlépése nem jelent végleges elszakadást szülőföldjüktől, egyszerre két vagy több nemzetállam területén ápolnak családi, gazdasági, szociális, vallási, kulturális és politikai kapcsolatokat. Ebből a migráns élethelyzetből ún. transznacionális tőkét kovácsolhatnak (Erőss et al., 2011; Takács–Tátrai– Erőss, 2013; Vastl-Valter–Varadi–Takač, 2013). „A transznacionális társadalmak […] földrajzi értelemben nem kötött társadalmat […] feltételeznek. Az elmozdulás a lokalitások között nem egyszeri, hanem többszöri oda-vissza mozgás is lehet, a jövőre vonatkozó perspektívákat is a nyitva hagyott lehetőségek jellemzik, így jön létre […] a lebegés állapota […]. Ez a „lebegés” akár állandósulhat is, más esetekben viszont a migráns kilép ebből az állapotból […], és személyes kapcsolatait, jövőre vonatkozó 1 A Magyarországon továbbtanuló hallgatók között a vajdaságiak esetében a legmagasabb az értelmiségi családból származók aránya. – (Erdei, 2005). Ha összehasonlítjuk a Szerbiából érkező migránsok és Magyarország állampolgárainak iskolai végzettségét, a migránsok között nagyobb arányban található közép-, illetve felsőfokú végzettségű egyén, mint az autochton populáción belül – (Kincses, 2010,Takács–Kincses, 2013a, 2013b).


35 elképzeléseit, tartózkodását tekintve az egyik lokalitás fontossága megnő” – (Feischmidt–Zakariás, 2010: 81.). A folyamatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarország sajátos történelmi múltja miatt a vajdasági magyarság vándorlása részben eltér a hagyományos nemzetközi migrációtól. A határon túli magyarokra a belföldi és a nemzetközi migráció ötvözete jellemző (Gödri, 2010). A vajdaságiak az anyaországba vándorolnak – „külföldi magyarként” –, viszont migrációs terveikre nagymértékben hatással van a nyelvi, a kulturális és az etnikai azonosság – az „etnikai tőke”.2 Emiatt a Magyarországra történő vándorlás tulajdonképpen egyfajta „hazatérést” jelenthet az egyén számára, ne felejtsük el, egyben a kilépést is a jelenlegi kisebbségi státuszából. A határon túli magyaroknak nem jelent akkora nagy kockázatot, megterhelést az elvándorlás – jelen esetben az ingázás – Magyarországra nyelvi és kulturális szempontból. A szerb állampolgárok3 magyarországi iskoláztatása viszonylag divatosnak mondható, habár a számok mögött mélyebb okok húzódnak meg. Az óvodától a középiskolai képzésig részbeni ingadozást illetve csökkenést figyelhetünk meg (Takács–Tátrai–Erőss, 2013); ennek egyik oka, hogy az oktatás e szintjein még van lehetőség Szerbiában magyar nyelven tanulni. A magyarországi felsőoktatási intézmények keresettsége viszont nem csökken, aminek egyik oka, hogy Szerbiában nem létezik önálló magyar felsőoktatás,4 a másik, hogy az anyaország gazdagabb felsőoktatási kínálattal rendelkezik. Magyarország mint célország vonzereje csökken a határon túli magyarság körében, viszont az ország tranzit-migrációs jelentősége erősödik (Illés, 2009). Az Aranymetszés 2013 eredményei alapján – a meglehetősen alacsony és hiányos válaszadói hajlandóság miatt – mélyreható következtetéseket óvatosan vonhatunk le, viszont az megállapítható, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok számára jelenleg is inkább célországot jelent az anyaország. Jellemző, hogy az, aki PhD-képzése előtt már magyarországi felsőoktatási intézményben tanult, továbbra is az anyaországban folytatja tanulmányait, viszont jelentős azok száma is, akik a szerbiai felsőoktatási képzés után inkább a magyarországi PhD-képzést részesítik előnyben. 2 „Az etnikai tőke azt a bizalmat és előnyt jelenti, amelyet az azonos etnikai csoporthoz való tartozás révén nyer el valaki.” – (Gödri, 2010: 33.). 3 Becslések alapján a Jugoszláviából, illetve utódállamaiból továbbtanulási céllal érkező hallgatók 80–90%-a magyar anyanyelvű/nemzetiségű (Kováts–Medjesi, 2005. Idézi: Erőss et al., 2011). 4 Lásd bővebben: Takács, 2009.


36 Számos migrációval kapcsolatos kutatás foglalkozik azzal, hogy azoknál, akik már egyszer ráléptek a vándorlás ingoványos talajára, nagyobb mobilitási hajlandóság figyelhető meg a jövőben. Emellett azok a személyek döntenek nagyobb eséllyel a migráció mellett, akik korábbi migrációs tapasztalatokkal rendelkező, vagy jelenleg is külföldön élő személyekkel vannak kapcsolatban (Gödri, 2010). A vajdasági magyar doktoranduszok migrációs terveire elsősorban az anyanyelv, az etnikai tőke erőteljes hatása jellemző. A vajdasági magyar doktoranduszok viszonylag magas költségeket – nem kizárólag anyagi értelemben vett költségek sorolandók ide, pl.: az ingázással járó idő, munka melletti tanulás – fektetnek be doktori tanulmányaikba, viszont kétséges, hogy ezek Szerbiába visszaérkezve megtérülnek-e. Ebben az esetben a transznacionalitás „költségként” jelenik meg; meglehetősen magas azok száma, akik Magyarországon tanulnak, viszont a munkahelyük Szerbiához köti őket, így megnyugtató, hogy a végleges elszakadás nem jellemző a megkérdezettekre. Másrészt a tanulmányok melletti munkavállalás5 az idő szempontjából igaz „költséget” és megterhelést is jelenthet, viszont hátrányt semmilyen értelemben sem – azok között, akik egy vagy több helyen dolgoznak, illetve akik nem rendelkeznek munkahellyel, a doktori fokozat megszerzésének esélyét ugyanúgy pozitívan ítélik meg. Mint ismeretes, a szerbiai és a magyarországi PhD-képzés időbeosztásban, struktúrájában eltér egymástól, ennek ellenére meglepő, hogy inkább a magyarországi képzésben résztvevőkre – többségük ott nappali képzésben vesz részt –, jellemző a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás. Függetlenül attól, hogy az egyén hol folytatja doktori tanulmányait, anyagiakban és egyéb költségekben mérve is sokat fektet be a képzésébe. Felvetődik a kérdés, vajon mi vár azokra a szülőföldjükön, akik visszatérnek? Jelenleg azoknak, akik külföldi oklevéllel rendelkeznek, hazatérve az oklevél honosításának procedúrájával6 is számolniuk kell. A megkérdezettek többsége (61%), egyáltalán nem, vagy csak felületesen ismeri a honosítás folyamatát. Emellett a doktori fokozattal rendelkező egyénnek szembesülnie kell Szerbia további hátulütőivel: a Magyarország és Szerbia közötti jövedelmi különbségekkel, a kutatóhelyek hiányával, a kisebbségi létbe való „visszalépéssel”, a többségi és/ 5 A vajdasági magyar doktoranduszok jelenlegi munkaerő-piaci helyzete megfelelő, ugyanis a megkérdezettek 74%-a doktori tanulmányai mellett egy vagy több helyen is foglalkoztatott státuszt tölt be. Csupán 18%-ra jellemző az alkalmi illetve a részmunkaidős munkaviszony. Az érvényes válaszokból kiderül, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és a doktorjelöltek nagy része az állami szektorban helyezkedett el, és csupán 29%-uk magánvállalkozásban. 6 Meglehetősen hosszadalmas, de főleg magas költségekkel jár a doktori fokozat honosítása.


37 vagy a kisebbségi tudományos életbe való beágyazódás nehézségeivel, stb. A vágyak és a valóság összeegyeztetése nem könnyű a jövendőbeli vajdasági magyar doktoranduszok számára sem. Míg Magyarország doktori piacára telítettség jellemző, addig Szerbiában – kiváltképp Vajdaságban – a doktori fokozattal rendelkező egyének alacsony száma ellenére is elérhetetlennek tűnik az „álommunkahely”. A megkérdezettek között a legpopulárisabb állás a főállású felsőoktatási oktató ezután az állami kutatóintézet következik, majd kis lemaradással a magánszektor. Szerbiában a vágyak nehezen találkoznak a realitással, köztudott a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés nehézsége, az állami kutatóintézetek hiánya, illetve a magánszektor pangása. Szerbia tehát jelenleg szűk karrierlehetőséget tud nyújtani egy doktori végzettségűek számára. A munkavállalással kapcsolatos adatok kimutatták, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok jellemzően mégis Szerbia munkaerőpiacán vannak jelen, a munkahellyel rendelkező doktoranduszok 80%-a Szerbiában dolgozik. Ös�szesen 18 egyén jelezte a 71-ből, hogy a doktori fokozat megszerzését követően vélhetően Magyarországon fog élni, ezek közül 8 olyan egyén volt, aki Szerbiát jelölte meg második helyként, viszont az érvényes válaszadók közel 70%-a továbbra is Szerbiában tervez maradni. Azon válaszadók körében, akik első helyen Szerbiát jelölték meg (49 egyén), összesen 14 olyan egyén volt, aki második helyen is jelölt be országot. Ezek közül 12-en Magyarországot írták be. Elenyésző azok száma, akik nem Magyarországon, illetve Szerbiában tervezik életüket a doktori fokozat megszerzése után. Annak ellenére, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és doktorjelöltek Szerbiában keresik az érvényesüléshez vezető utat, az élet- és munkakörülmények remélt javulása érdekében a válaszadók közel 44%-a jelezte, hogy szívesen, avagy nagyon szívesen elhagyná szülőföldjét, és csupán 15%-uk nem szánná rá magát szívesen erre a lépésre. Az összes válaszadó (102) közül 24 személy jelezte, hogy a közeljövőben tervez külföldre utazni kutatási és/vagy továbbtanulási, szakmai továbbképzés, valamint munkavállalás céljából, viszont elenyésző azok száma (3 személy), akik véglegesen letelepednének más országban, jellemzően Európa határain belül. A vajdasági magyar doktoranduszok véleménye szerint a tanulmányukba befektetett költségek részben megtérülni látszanak, közel 64%-uk pozitívan vélekedik jövője kapcsán, bíznak életük jelentős javulásában, amiben a ambíciójuknak és szakmai teljesítményüknek valamint doktori tanulmányaiknak és fokozatszerzésüknek jelentős és egyben meghatározó szerepe is van. Ezzel szem-


38 ben a szerbiai doktoranduszkutatás7 válaszadóinak 64%-a nemmel válaszolt, arra a kérdésre, hogy létezik-e perspektíva a fiatal kutatóknak Szerbiában, és ugyancsak 64%-uk tervezi elhagyni az országot. A doktori képzés és a kutatói pálya A 2000-es évek elején a Kárpát-medence régióiban a kisebbségi közösségek tudományos vezetői a 35 évnél fiatalabb kutatók számát Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban összesen 364-re becsülték. A legtöbb fiatal kutató Erdélyben volt ekkor, szám szerint 181, de igen magas számban képviseltették magukat a Felvidéken is (105). Vajdaságban 57 fiatal kutatóról tettek említést a megkérdezett tudományos vezetők, míg Kárpátalján 21-ről; ekkor a vajdasági helyzetet értékelték a legsúlyosabbnak (Berényi–Egyed–Kulcsár Szabó, 2004). Szerencsére 10 év alatt jelentősen gyarapodott a vajdasági magyar tudományos utánpótlás, jelenleg mintegy 180–200 vajdasági magyar doktorandusz szerepel a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisában. 8 Mi okozta mintegy tíz év alatt ezt a jelentős növekedést? Az egyik ok lehet az, hogy Szerbiában a Bolognai Folyamat bevezetését követően a korábbinál sokkal több személy számára vált elérhetővé a doktori képzés, s a fokozatszerzési eljárás lerövidült. Minden bizonnyal pozitívan befolyásolta a folyamatot a vajdasági felsőoktatás, tehetséggondozás fontos intézménye, a 2001 óta működő Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely hároméves tutoriális ösztöndíjrendszerrel segíti a legtehetségesebb fiatal kutatókat. 2002 óta minden évben megrendezik a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen az egyetemisták mellett évről évre egyre több doktorandusz is bemutatkozik. Nem feledkezhetünk meg viszont a negatív tényezőkről sem, a gazdasági helyzet stagnálásáról, romlásáról, a munkahelyek számának csökkenéséről, melyek ugyancsak ösztönözhetik a továbbtanulást, ugyanis egy doktorandusz ösztöndíjasként a PhD-képzéssel három év biztos egzisztenciát is nyer. Továbbá a tanulmányok idejének és a családalapítás megkezdésének kitolása nemzedéki sajátosság is. 7 Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2010. http://doktoranti.org.rs/media.doktoranti. org.rs//2011/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-avgust-2010.pdf (Utolsó letöltés: 2013. november 7.); Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2011. http://doktoranti.org. rs/media.doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-2011-Doktoranti-Srbije.pdf (Utolsó letöltés: 2013. november 7.) 8 A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének 2012–2013-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával készített, és azóta folyamatosan frissített adatbázisa alapján.


39 Az Aranymetszés 2013 doktorandusz életpálya-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vajdasági adatközlőket elsősorban szakmai-tudományos szempontok vezérelték, amikor a doktori tanulmányok mellett döntöttek, közepesen voltak fontosak számukra a későbbi munkalehetőségek és munkahelyi elvárások, valamint egyáltalán nem voltak lényegesek számukra a családi elvárások, valamint a hallgatói évek meghosszabbítása. A doktori iskola kiválasztásánál is elsősorban a szakmai-tudományos szempontok döntöttek a kényelmi és anyagi szempontokkal ellentétben. A megkérdezettek számára a leglényegesebb kritériumok a következők voltak: a szakmai érdeklődésük és a doktori iskola kínálatának összhangja, a képzés magas színvonala, a doktori iskola oktatói és az intézmény hírneve. Ezzel szemben nem volt jelentős hatásuk az olyan kényelmi szempontoknak, mint a könnyű bekerülés, a képzés könnyű elvégzése és a legkisebb anyagi megterhelés. Az egyetemi oktatók ajánlása fontosabb volt számukra, mint a korábban végzettek pozitív tapasztalata. A témavezetővel való jó viszony az egyik leglényegesebb tényezője a sikeres fokozatszerzésnek. A témavezető és doktorandusz kapcsolata a legtöbb esetben már a képzés előtt megkezdődik, erre utal, hogy a megkérdezettek 62%-a a doktori tanulmányok előtt kérte fel témavezetőjét, 26%-uk a felvételit követően kérte fel, míg 8%-uk számára a doktori program jelölt ki mentort. Az adatközlők többségének véleménye szerint mentoruk szakmailag kompetens, elismert szakértő, kitűnő oktató, értékes szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, jó diplomata, lelkiismeretesen végzi munkáját, értékes szakmai útbaigazításokat ad, segít a szakmai kapcsolatteremtésben és kisebb részben ugyan, de közös publikációkra is lehetőségeket kínál. A doktoranduszok témavezetővel való elégedettségéről leghívebben az tanúskodik, hogy 75%-uk nem választana új témavezetőt, ha újrakezdhetné a doktori képzést. A vajdasági magyar doktoranduszok több mint fele összességében elégedett a doktori képzésével, ha külön vizsgáljuk a Magyarországon és Szerbiában tanulókat, akkor némi hangsúlyeltolódás figyelhető meg. A Magyarországon doktorálók 74%-a (20%+54%) elégedett és többnyire elégedett, míg Szerbiában ez az arány csupán 46% (32%+14%). Szerbiában a közepesen elégedettek aránya közelít a Magyarországon többnyire elégedettek arányához. Ez a hangsúlyeltolódás érthetővé válik, ha az adatokat összevetjük a szerbiai kutatás hasonló tematikájú kérdéseire adott válaszokkal, melyek a szerbiai doktori képzés alacsonyabb színvonalát mutatják. 2010-ben és 2011-ben is a válaszadók 63%-a ítélte nem megfelelőnek a posztgraduális órákat. 2011-ben a megkérdezettek 57%-a válaszolta azt, hogy nincsen rendes tanítás a doktori képzésen.


40 A tanítás minősége közepesen érdekli a tanári kart az adatközlők szerint. A saját kutatómunkájuk feltételeit 2010-ben 20%, 2011-ben pedig csak 16% értékelte jónak, közepesnek 43% és 51%, rossznak pedig 37% és 33%. Ezek az adatok különösen aggasztóak, hiszen a doktori iskolák programját az Oktatási Minisztérium illetékes bizottsága akkreditálta, viszont ezek szerint a leírtak és a gyakorlat nem találkoznak egymással.9 A vajdasági magyar doktoranduszok a doktori képzés problémájaként a pénzhiányt, a kutatóintézetek és egyéb oktatói állások hiányát emelték ki. Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a képzés tanrendje kevéssé , vagy egyáltalán nem illeszkedik a doktori kutatások témájához, ebből adódóan kevésnek tartják a 3 éves képzést, mivel nem tudnak a kutatásokra összepontosítani. A válaszadók javaslatokat is megfogalmaztak, amelyekkel meg lehetne oldani a képzés hibáit. Szerintük szükséges a kutatási témák és a tanterv szorosabb kapcsolata, egyéni tanterv alkalmazásával hatékonyabbá válna az oktatás, és a mentorral is szorosabb lehetne így az együttműködés. Továbbá az idegen nyelvi kurzusokat is hiányolják a doktoranduszok, hiszen a nem megfelelő nyelvtudás nagyban gátolja a külföldi kutatómunkákban, nemzetközi kutatócsoportokban való részvételt, vagy az idegen nyelvű publikációk megírását. A nyelvtudás, a publikációk mennyisége és minősége, valamint a külföldi tapasztalat nagyon lényeges, hiszen a fiatalok versenyképességének, felkészültségének kiváló mércéje. A válaszadók 11%-a alapszinten, vagy egyáltalán nem beszéli sem a szerb, sem az angol nyelvet, míg anyanyelvi szinten, illetve felsőfokon szerbül 37%-uk, angolul 25%-uk tud, középfokon pedig szerbül 52%, angolul 64%. Bár ezen a teljesítményen is lenne mit javítani, a német nyelv ismeretén még inkább, hiszen az adatközlők 63%-a alapfokon, vagy egyáltalán nem tud németül, mindössze 34%-uk rendelkezik középszintű tudással, s csupán 3%-uk felsőfokúval. A tudományos életben nem elégséges nyelvismeret lehet az egyik oka annak, hogy viszonylag kevesen publikálnak és adnak elő idegen nyelven. Ha tudományterületi bontásban nézzük meg a publikációkat, az elmúlt egy évben idegen nyelven egyáltalán nem publikálók között csupán 1 természettudományokkal, 2 műszaki tudományokkal és 2 orvostudományokkal foglalkozót találunk, viszont ők 2011-ben, vagy 2012-ben kezdték doktori tanulmányaikat. Az elmúlt 12 hónapban 1–3 idegen nyelvű publikációval 9 természettudományi (összesen 12-ből), 6 műszaki tudományi (összesen 13-ból) és 1 orvostudományi (összesen 3-ból) PhD-hallgató rendelkezik, viszont a bölcsészettudomá9 A hivatkozott 2010-es és 2011-es szerbiai doktoranduszkutatás eredményei alapján.


41 nyok és társadalomtudományok területéről összesen 7 (47-ből) ilyen személy töltötte ki a kérdőívet. A többség évente átlagban 1–3 alkalommal publikál, illetve vesz részt konferenciákon. A nyelvismerettel szorosan összefügg a mobilitás is, a 102 válaszadóból mindössze 16 fő (16%) töltött hosszabb-rövidebb időt külföldön, ebből pedig csupán 5 fő tartózkodott egynél több országban néhány hónapig. A célországok Ausztria, Magyarország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Norvégia, Belgium, Szlovénia, Spanyolország és Japán voltak. E tekintetben az volt a hipotézisünk, hogy a Magyarországon tanulók nagyobb arányban vesznek részt cserediákprogramokban, tanulmányutakon, de e feltevésünk megdőlt, ugyanis a külföldre utazó PhD-hallgatók száma hasonló arányban van mindkét országban. A szerbiai doktoranduszkutatásban ugyancsak rákérdeztek a külföldi mobilitásra, az adatközlők 27%-a tartózkodott tanulmányi céllal külföldön, annak ellenére, hogy mintegy 50%-uknak lett volna erre lehetősége, és 96%-uk nagyon fontosnak tartja a tapasztalatszerzés e formáját. Összegzés Az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat vajdasági online kérdőívét a célközönség mintegy 65%-a kitöltötte, így a korábbi találgatások, becslések helyett most már kezd kialakulni egy átfogó, pontos kép a vajdasági magyar doktoranduszok helyzetéről. Bár a PhD-hallgatók 67%-a Magyarországon folytatja doktori tanulmányait, a munkahellyel rendelkezők 80%-a mégis Szerbiában dolgozik, és a válaszadók többsége szülőföldjén tervezi az életét annak ellenére, hogy vágyaik nincsenek összhangban az ország intézményi lehetőségeivel, és még a honosítás hosszadalmas és drága procedúrája is vár rájuk, ha hazatérnek külföldről. Fontos kiemelni, hogy a vajdasági magyarok a kisebbségi státusz ellenére is nagyobb arányban terveznek Szerbiában maradni, mint a szerbiai kutatás adatközlői, akiknek 64%-a nem lát perspektívát Szerbiában a fiatal kutatók számára, és szeretné elhagyni az országot. Míg a migrációs szakirodalom Magyarország mint célország vonzóerejének csökkenését és tranzit-migrációs jelentőségének erősödését hangsúlyozza, addig a vajdasági magyar doktoranduszok esetében megállapítható, hogy számukra az anyaország továbbra is inkább célország. Motivációik, legyen szó a doktori tanulmányok elkezdéséről, vagy a doktori iskola kiválasztásáról, elsősorban szakmaiak, és bíznak a stúdiumaikba fektetett energia megtérülésében


42 Felhasznált irodalom Adatbázis VMDOK 2012. Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2010. http://doktoranti.org.rs/media. doktoranti.org.rs//2011/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-avgust-2010.pdf [2013. november 7.] Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2011. http://doktoranti.org.rs/media.doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-2011-Doktoranti-Srbije.pdf [2013. november 7.] Berényi Dénes–Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő 2004: A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban. – Magyar Kisebbség. 3. 195–208. Doris Vastl-Valter–Monika Varadi–Zoltan Takač 2013: Transnacionalne migracije i prekogranična mobilnost u pograničnom regionu Srbija–Mađarska. – Anali Ekonomskog Fakulteta u Subotici. 49 (30). 113–130. Erdei Itala 2005: Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében. – Education. 2. 334–359. Erőss Ágnes–Filep Béla–Rácz Katalin–Tátrai Patrik–Váradi Monika Mária– Doris Wastl-Walter 2011: Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyzetek: vajdasági diákok Magyarországon. – Tér és Társadalom. 25 (4). 3–19. Feischmidt Margit–Zakariás Ildkó 2010: Hazatérő idegenek. Az etnikai migráció formái, okai és hatásai a Kárpát-Medencében. In: Hárs Ágnes–Tóth Judit (szerk.): Változó migráció – változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kissebségkutató Intézet: Budapest, 54–86. Gödri Irén 2010: Migráció a kapcsolatok hálójában. A kapcsolati tőke és a kapcsolathálók jelenléte és szerepe az ezredvégi magyarországi bevándorlásban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 89.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest. Illés Sándor 2009: Magyarország munkaerő vonzása. In: Illés Sándor (szerk.): Magyarország vonzásában. (KSH NKI Kutatási Jelentései 85.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest, 13–28. Kincses Áron 2010: A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézőpontból, PhD értekezés. http://teo.elte.hu/minosites/tezis2010/kincses_a.pdf [2011. április 10.]


43 Melegh Attila 2009: Globalizáció és Magyarország. In: Koppány Judit–Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.): A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizációról tanároknak. Artemisszió Foundation: Budapest, 16–24. Melegh Attila–Kovács Éva 2010: „Az ereimben európai vér folyik”. A bevándorló nők élettörténeti perspektívái és integrációja nyolc európai országban. In: Melegh Attila–Kovács Éva–Gödri Irén (szerk.): Azt hittem célt tévesztettem – A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 88.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest. Takács Zoltán 2009: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél Emőke–Szarka László (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra – Oktatás – Nyelv – Politika. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest, 289–313. Takács Zoltán 2010: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. Abszolutóriumi dolgozat – összegzés. In: Somogyi Sándor (szerk.): Évkönyv 2009. Regionális Tudományi Társaság: Szabadka, 61–85. Takács Zoltán–Kincses Áron 2013a: A Magyarországra érkező külföldi hallgatók területi jellegzetességei. – Területi Statisztika. 53 (1). 38–53. Takács Zoltán–Kincses Áron 2013b: Vajdasági hallgatók Magyarországon. – Területi Statisztika. 53 (3). 253–270. Takács Zoltán–Tátrai Patrik–Erőss Ágnes 2013: A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció. – Tér és Társadalom. 27 (2). 77–95.


44 Takács Zoltán – Novák Anikó

Tudományos utánpótlás Vajdaságban Kutatási előzmények Tanulmányunkban a vajdasági magyar tudományosság aktuális helyzetét szeretnénk bemutatni. Általánosságban, tudományterületek szerint számszerűsítve és egy korábbi kutatási projekt (Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Budapest1) kataszteri munkájának összegzésével próbálunk számot vetni a teljes vajdasági magyar tudományos elitről fokozott figyelemmel kísérve a fiatal doktoranduszokat és kutatókat. A mintegy 250 főt számláló vajdasági magyar akadémiai közösség az MTA (szerbiai) külső köztestületi tagságának adatbázisa, illetve a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének (VMDOK) belső adatbázisa alapján került elemzésre. A generációk összehasonlítását több szempontból is fontosnak tartjuk: • A VMDOK folyamatos kataszterezése, tagtoborzása által a tagok – a most megjelenő kötetben – lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, hiszen ők képezik a vajdasági magyar tudományos utánpótlást, a fiatal tudós értelmiséget. • Összehasonlítás által pontosabban láthatjuk azokat a területeket, profilokat, ahol a több évre visszanyúló, az értelmiséget sújtó problémák (migráció, agyelszívás, intézményi [kisebbségi szempontokat mellőző] humánerőforrás-politikák stb.) miatt hiányos a vajdasági magyar akadémiai közösségen belüli utánpótlás. • A vajdasági magyar felsőoktatás szerveződése – egyben a PhD-hallgatók számára megfelelő perspektívateremtés – szempontjából vizsgáljuk tudományos közösségünk kapacitásait, az egyetemalapítás humánerőforrás-lehetőségeit.

1 Az interjúkat, intézményi esettanulmányokat Rumenyákovity Melinda és Takács Zoltán készítették (10 mélyinterjú a Oktatási Kataszter 2010 c. kutatás keretein belül a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium támogatásával. A helyi-regionális elit képviselőivel további interjúkat készített Takács Zoltán, 2009–2012 között (Szabadkán, Zentán és Újvidéken).


45 Generációk között – junior és szenior magyar tudományosság Vajdaságban A generációk közötti összehasonlítás során két adatbázis elemzéséből indulunk ki. Az MTA (szerbiai) külső köztestületi tagsága került kataszterezésre elsősorban. A mintegy 192 tagot számláló közösség további szűrésre került. A szerb Munkatörvényben előlátott 65 éves kori munkára való jogot (és a humánerőforrás reális tervezhetőségének feltételeit) figyelembe véve, az MTA-tagok közül csak az 1948-ban, illetve azt követő években született személyeket vettük alapul (N=124).2 Ehhez az adatbázishoz hozzárendeltük a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete által, 2012 nyara óta, elkötelezetten toborzott tagokat egyesítő adatbázist (N=163). Így összesen 287 – tudományokkal foglalkozó – vajdasági magyar személy került az elemzésbe – 1. ábra. 1. ábra: Vajdasági magyar MTA-tagok és doktoranduszok tudományterületek szerint, 2013, fő

Forrás: Az MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).

2 Az észak-vajdasági intézményekben készült esettanulmányokban (a foglalkoztatottak listáján) további 15–20 tudományok doktora szerepel. Ők nem tagjai az MTA-nak. Ismereteink alapján, néhány személy kivételével, próbáltuk a teljes alapsokaságot feltérképezni, elemezni.


46 A vajdasági magyar (junior és szenior) akadémiai elit 32%-a bölcsész- és társadalomtudományi profilú (a csoporton belül 50%-uk a magyar nyelv és irodalom területén szerzett/szerez fokozatot). A második legnagyobb csoportot a természettudósok képviselik 17%-kal. Ezt követően a műszaki-mérnöki képzési terület (gépész-, villamos-, informatikus mérnöki, továbbá az építészet- és technológiatudományi képzési terület) emelkedik ki, 16%-kal, majd a gazdaságtudományi képzési terület 11%-kal. Az 1. táblázat abszolút és relatív számokban mutatja be az egyes tudományterületeket képviselő vajdasági magyarokat. A doktoranduszok és fiatal kutatók részaránya – a tudományos utánpótlás szempontjából – néhány tudományterületen alacsonyabb, mint a szenior akadémiai elit részaránya. Ezek a „problémás tudományterületek” a következők: jogtudományok, orvostudományok, illetve az agrártudományok (itt némely esetben néhány fiatalról van csak szó). Bizonyos tudományterületek esetében (pl. sporttudományok, technológiatudományok, művészetek) általánosságban még alacsonyabb a fiatalok részaránya (0,3–1,7%), mindössze néhány személy. 1. táblázat: Vajdasági magyar MTA-tagok és doktoranduszok tudományterületi részaránya (%), 2013 Képzési területek

Doktoranduszok és fiatal kutatók

MTA-tagok

Összesen

%

N=163

N=124

N=287

Sporttudományok

1

0

1

0,3

Műszaki tudományok I (technológia)

0

3

3

1,0

Művészetek

2

3

5

1,7

Műszaki tudományok II (építészet)

5

3

8

2,8

Agrártudományok

6

5

11

3,8

Neveléstudományok

10

2

12

4,2

Jogtudományok

4

11

15

5,2

Műszaki tudományok IV (informatika)

11

5

16

5,6

Műszaki tudományok III (gépészeti, villamosmérnöki)

11

7

18

6,3

Orvostudományok

12

13

25

8,7

Gazdaságtudományok

18

12

30

10,5

Természettudományok

27

23

50

17,4

Bölcsészet- és társadalomtudományok

56

37

93

32,4

Forrás: Az MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).


47 Tudományos utánpótlás és/vagy generációs árok? Amikor a tudományos utánpótlás kerül szóba, egyértelműen két szempont válik megkerülhetetlenné: ezek az évek, illetve a folytonosság. Az MTA külső köztestületi tagjainak 49%-a 1948–1957, 23%-a 1958–1967, 19%-a 1968– 1977 között született, míg 9%-a 35 év körüli fiatal – 2. táblázat. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a vajdasági magyar tudományosság fele 65 és 56 év közötti, negyede 55 és 46 éves, míg alig egy ötödük 45 és 35 év közötti. A ’40-es korosztály alacsony képviselete miatt is beszélhetünk „generációs árokról” a vajdasági magyar tudományosságot egészében szemlélve (ez szinte kivétel nélkül, minden tudományterületen megnyilvánul – 2. táblázat és 2. ábra). 2. táblázat: Vajdasági magyar MTA-tagok átfogó tudományterületek és kor szerint, 2013, fő, %

Generációk

Természet- és matematikatudományok

Társadalom- és humántudományok

Orvostudományok

Műszaki és technológiatudományok

Művészetek

Össz

1948–1952

8

14

3

8

1

34

27,4

1953–1957

2

17

3

5

0

27

21,8

1958–1962

3

7

4

2

0

16

12,9

1963–1967

2

8

0

2

0

12

9,7

1968–1972

2

8

0

3

0

13

10,5

1973–1977

3

4

2

1

1

11

8,9

%

1978–1984

3

4

1

2

1

11

8,9

23

62

13

23

3

124

100,0

Forrás: Az MTA adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=124).

Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a tudományos utánpótlást, a fiatal doktoranduszok és kutatók megfelelő anyagi és erkölcsi támogatását, intézményi hátterük biztosítását. A doktoranduszok (ebből 24 PhD-fokozattal rendelkező személy) – akik egyben a szervezet tagjai, támogatói – átlagéletkora 30 év.


48 Vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal oktatók-kutatók az Újvidéki Egyetem karain – helyzetelemzés Az Oktatási Kataszter 2010-es vajdasági frissítése keretében 5 szociológiai mélyinterjú készült felsőoktatási intézmények3 képviselőivel. Döntő többségük a tudósutánpótlásról elégedetten nyilatkozott, szinte mindannyian hangsúlyozták a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók szükségességét a szigorú akkreditációs szabályok miatt.4 Általában saját jó képességű hallgatóikból igyekeznek kinevelni az utánpótlást vagy a kar doktori iskolájában, vagy ha ezzel nem rendelkeznek, akkor valamelyik magyarországi egyetem doktori iskolájában. Ez utóbbi megoldással él a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, és részben ide sorolható a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozata, ugyanis a zentai kihelyezett tagozaton csak alapképzésre van lehetőség, a mesterképzés és a doktori tanulmányok elvégzése viszont az anyaintézményben valósulhat meg. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar akkori dékán-helyettese nagy hátrányként értékelte, hogy nincs saját doktori iskolájuk, így nem tudnak saját utánpótlást kinevelni. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás képzésére, figyelemmel kísérik azokat a hallgatókat, akikről úgy gondolják, hogy megállják a helyüket módszertani és egyéb téren is. Általában próbaidőre veszik fel őket szakmunkatársként egy-két évre, amíg el nem végzik a mesterképzést, ezután pedig, ha a jelölt hajlandóságot mutat a kar szükségleteinek is megfelelő doktori képzésre, elindítják és segítik őt ezen az úton. Emellett 3 Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – Szabadka, Újvidéki Egyetem Közgazdasági Kar – Szabadka, Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Újvidék, Szabadkai Műszaki Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozat – Zenta. 4 Az intézmények és tanulmányi programok akkreditációját az Akkreditációs Bizottság (Komisija za akreditaciju i proveru kvaliteta, www.kapk.org) végzi. A felsőoktatási intézmények akkreditációjának szabványai rendelkeznek a felsőoktatási intézmények alapvető feladatairól és céljairól, a tervezésről és ellenőrzésről, a szervezésről és vezetésről, a tanulmányokról, a tudományos kutatómunkáról és művészeti alkotótevékenységről, a tanerőről, az oktatói (adminisztrációs) segédszemélyzetről, a hallgatókról, az infrastrukturális feltételekről, a könyvtárról, a tankönyvekről és a számítógépes tanulástámogatásról, a pénzforrásokról, valamint a belső minőségellenőrzési mechanizmusokról. Az akadémiai tanulmányok 70%-át doktori fokozattal rendelkező oktatókkal kell lefedni, és az oktatók 70%-ának teljes munkaidővel állandó munkaviszonyban kell lenniük az adott intézménynél.


49 arra is volt példa, hogy más karokon végzett ígéretes hallgatókat kértek fel. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola korábbi megbízott igazgatója elégedetten számolt be az intézmény tanári gárdájáról, amely teljes mértékben eleget tesz az akkreditációs kritériumoknak, sőt meg is haladja azokat 20–25%kal. Az utánpótlással is jól állnak, több fiatal végzi doktori tanulmányait, és két-három éven belül 4–5 friss doktorra lesz szükségük a nyugdíjazások miatt. A megbízott igazgató sajnálatát fejezte ki, hogy a szakfőiskolájuk csak alapképzést tud nyújtani, éppen ezért nagyon szeretnék létrehozni a mesterképzést. Ehhez a feltételeik már teljes mértékben adottak. Hasonlóképpen csak alapképzést tud nyújtani a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozata, de a zentai kihelyezett tagozat vezetője elmondta, hogy a hallgatók számára lehetővé teszik, hogy Budapesten folytassák tanulmányaikat mesterképzésen, majd a Kertészettudományi Doktori Iskolában. Ezzel a lehetőséggel évente általában 2–3 diák él. Ahhoz, hogy a kihelyezett tagozat is megszervezhesse a mesterés PhD-képzést, komoly tutori rendszerre lenne szükség, amelyhez jelenleg nincsen megfelelő káderállomány, de az alapképzéshez megvan a szükséges vajdasági szakkáder. 2010-ben a hallgatókat 37 konzulens tanár segítette, a vizsgáztatást pedig a magyarországi tanárok végezték. A szabadkai Közgazdasági Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy elegendő tanárral rendelkeznek, a szakkáder kinevelése főként az intézményen belül történik. Több tanársegédet alkalmaznak, akik doktori stúdiumokat folytatnak, és a végzés után várja őket a munkahely a karon. A tanársegédek részt vesznek a kutatómunkában és az oktatásban is. Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken már nem ilyen jó a helyzet. Az akkori tanszékvezető elmondta, hogy néhány év múlva a fél tanári kar nyugdíjba vonul, és az utánpótlás-nevelés nincs megoldva. Szívesen toboroznának fiatalokat, van is választék, de bizonyos előírások lehetetlenné teszik, hogy felvegyenek asszisztenseket. Nagyon jó volna 4–5 fiatalt a tanszéken tartani, de félő, hogy a fiatalok nem fognak doktorálás után évekig várni a munkahelyekre. A felsőoktatási intézmények magyar foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy az 51–62 év közötti oktatók képviseltetik magukat legnagyobb számban. A fiatalabb korosztály mérsékelten van jelen, 30 és 40 év alatti kutatókból egy-kettőt, kettőt-hármat találunk. (Sajnos nem mindenütt töltötték ki ezt a táblázatot, de a hasonlóság így is nyilvánvaló.)


50 2. ábra: Felsőoktatási intézmények magyar foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlása, fő

Forrás: Az Oktatási Kataszter 2010-es vajdasági frissítése alapján a szerzők szerkesztése, 2013.

Intézményfejlesztés és új perspektívák nyomán… A tudományos utánpótlás folytonosságának biztosítása szempontjából folyamatos problémát jelent a fiatal utánpótlás alacsony vajdasági intézményi foglalkoztatottsága. Berényi és szerzőtársai (2004), a tudományos utánpótlást illetően, a Kárpát-medence régiói közül, a Vajdaság helyzetét ítélik meg legkedvezőtlenebbnek a kétezres évek elején. Hangsúlyozzák az utánpótlás elhelyezésének, karrierlehetőségének hiányát, a kisebbségi tudományos intézményrendszerek fejlesztését. A helyzet mintegy 10 év távlatából – az intézményfejlesztést illetően – nem sokat változott. T. Mirnics (2005) Az anyaországi PhD-ösztöndíjak vajdasági hasznosulása c. kutatása során is már megfogalmazódik az egyetemalapítás igénye a Vajdaságban. A kutatásban részt vevő PhD-hallgatók önhibájukon kívül nem kapcsolódtak/kapcsolódnak be a vajdasági felsőoktatásba. Ami annyit jelent, hogy a doktori képzés jelenleg támogatott formájában egyik fél részéről sem hasznosul megfelelően.


51 A tudományos utánpótlás sokszor intézménytől függetlenül történik, és domináns a magyarországi fokozatszerzés.5 Viszont megállapítható, hogy Vajdaság erőteljes tudományos utánpótlással (mintegy 170 fő) rendelkezik, és a kapacitások mozgósítására mindenképp szükség lesz egy potenciális új intézmény létrehozása során. Egy új, önálló felsőoktatási intézmény létrehozásához a vajdasági magyar akadémiai közösség rendelkezik megfelelő (számú) szakember-potenciállal (számításaink szerint mintegy 250 fős 30 és 65 év közötti oktatói és tudományos gárda). Nyilvánvaló, a Kárpát-medence más régióinak (Felvidék, Kárpátalja) intézményfejlesztési példáit látva (Albert, 2009), hogy nem fogja mindenki munkájával támogatni az új intézmény létrejöttét, főleg a kezdetekben. Tény azonban, hogy az MTA (külső köztestületi) tagság szinte 90%-a már a vajdasági felsőoktatási intézményekben dolgozik (és itt az adott intézmények integrációs hajlandósága lesz mérvadó). A potenciális intézmény esetében a már meglévő (a legtöbb magyar oktatót tömörítő) karokból kell kiindulni (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, BCE Kertészettudományi Kar, Óvóképző Szakfőiskola). Itt a már dolgozó, minősített oktatók és a folyamatban lévő tudományos utánpótlás6 szolgáltathat (az akkreditáció szempontjából) megfelelő alapot.

5 Az Aranymetszés 2013 c. kutatásban Papp Z. és Csata (2013) a következő tényeket hangsúlyozzák: A vajdasági doktoranduszok 61,5%-a Magyarországon, 32,1%-a Szerbiában, illetve 6,4%-a más országban szerzi tudományos fokozatát. A szerzők egyben felhívják a figyelmet néhány további tényre, amelyekben – Kárpát-medencei viszonylatban – a vajdasági magyar PhD-hallgatók eltérnek. Sokkal kisebb arányban részesülnek ösztöndíjakban, több mint 80%uk állandó munkaviszonyban van (felsőoktatási intézményekben kevesen, kutatóintézetekben alig 2%-uk dolgozik), magas a társadalom-tudományi részvétel. Novák (2013) korábbi tanulmányában rámutat a vajdasági magyar fiatal kutatók és doktoranduszok kifejezetten kisszámú (két-három 30–40 év közötti személy) jelenlétére a vajdasági felsőoktatási intézményekben (elsősorban szerb vezetőségű). A kiigazításokhoz a vajdasági magyar közösség támogatására van szükség, továbbá komplex mentori rendszerre, koncepcionális megközelítésre, stratégiai tervezésre. 6 A szükséges fiatal oktatói gárda kinevelése érdekében a magyar érdekeltségű intézmények magyarországi MSc- és PhD-képzésekre küldik a hallgatókat (Budapest, Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Pécs) – (Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar).


52 3. táblázat: A szerb Felsőoktatási törvény (27. szakasz, tudományterületek) alapján csoportosított junior és szenior vajdasági magyar akadémiai elit, 2013, fő, % Potenciális oktatói gárda Képzési területek

Doktoranduszok és fiatal kutatók fő

%

MTA-tagok fő

Összesen %

%

Társadalom- és humántudományok

88

54,0

62

50,0

150

52,3

Műszaki- és technológiatudományok

33

20,2

23

18,5

56

19,5

Természet- és matematikatudományok

27

16,6

23

18,5

50

17,4

Orvostudományok

13

8,0

13

10,5

26

9,1

Művészetek Összesen

2 163

1,2 100,0

3 124

2,4 100,0

5 287

1,7 100,0

Forrás: MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).

Egy Szabadka székhelyű önálló felsőoktatási intézmény esetében – a szerb Felsőoktatási törvény 27. szakasza értelmében – két tudományterület biztosított (társadalom- és humántudományok, illetve a műszaki- és technológiatudományok) a meglévő, nem önálló felsőoktatási intézmények (karok, szakfőiskolák, kihelyezett képzés) által. Kérdéses a harmadik tudományterületet lefedő intézmény. A harmadik tudományterületet lefedő intézmény (kar), az összesített humánerőforrás-adatok alapján a természet- és matematikatudományok lehetne (korábbi munkaerő-piaci és gazdasági térszerkezeti indokoltság is e mellett szól [Takács, 2013]). A karon belül szerveződhetne meg a kétszakos tanári képzés is (fizika, biológia, matematika stb.).7 Fontos, hogy multidiszciplináris képzési profilokkal tegyük változatossá a kínálatot (környezetvé7 A tartományi oktatási titkár köztársasági minisztériumi egyeztetésekkel, tárgyalásokkal alátámasztott személyes véleménye szerint: „a kétszakos tanárképzés abszolút elfogadható, és igény van rá, és meg is valósítható. Ez a világon mindenhol működik, és valójában ez lenne az, ami tulajdonképpen szélesítené a spektrumát a tanári gárdának, és a fiatalok bekapcsolását a szabadkai tanítóképzőbe, azon keresztül pedig a szabadkai egyetem kifejlesztésébe, intézményesítésébe. És ez részben jó, hogy a fiatalok nagy része külföldi kapcsolatokkal rendelkezik már, amit nagyon komolyan lehetne hasznosítani.” Így párhuzamosan a túlsúlyban lévő, társadalomtudományokat képviselő fiatalok is el tudnának helyezkedni a pedagógiai karon: „A tanárképzés nem vonzó a hallgatók számára, mégis hiány mutatkozik belőlük. Magyarországon nagyobb a szakosodási lehetőség, színesebb a kínálat. Másrész az államnyelv miatt is vannak problémák. (…) Egy humán súlypontú kart (szociológia, filozófia, történelem, pedagógia, média, pszichológia) biztosan lehetne indítani, és nagyobb érdeklődést váltana ki, hogyha magyarul kínálnánk fel.” – elnök (Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék).


53 delem, agrár-, jog- és műszaki tudományokat is ötvözve), mert részben ezzel tudjuk a legtöbb humánkapacitást kihasználni és mobilizálni. A művészeti képzési terület szintén egy lehetőséget képvisel a harmadik tudományterület lefedéséhez. Ez a potenciális humánerőforrást összegző adatokból nem látható. Ennek több oka is lehet (kevés tanár, alacsony MTA-tagság, alacsony utánpótlás), és itt további kutatások, elemzések, forgatókönyvek felvázolása szükséges, tekintettel a terület specifikusságaira. A potenciális Szabadkai Egyetemen a művészetek is helyet kaphatnak több okból is: • már meglévő intézmény Újvidéken,8 • városvezetés érdeklődése (a Szabadkai Színház óriási, folyamatban lévő beruházásai és a tradíciók miatt),9 • a Szabadkán és környékén élő több nemzet (elsősorban magyar, szerb, bunyevác, horvát) kulturális örökségét ápoló, a régió művészeti jellegzetességeit megjelenítő intézmény lehetne, 10 • a multikulturális jelleggel nem formálódna ellenségkép azokban (többség nemzet), akik az intézményalapításban nem vállalnának „aktív-alapítói szerepet”. A Vajdaság területén működő, állami felsőoktatási intézményekben (2012/2013-as tanévben) összesen 3 968 (különböző kinevezésű és nem-

8 A Művészeti Akadémia minden második évben indít magyar nyelven képzést a dráma tanszéken belül (elsősorban színész, rendező, vágó, producer profilokkal). 9 A szabadkai városvezetés nevében nyilatkozó személy véleménye szerint a színház épülete teljes mértékben kielégíti egy alkalmazott művészeti akadémia infrastrukturális feltételeit, és a kezdeményezés komoly támogatottságot élvez. Az egyetem „harmadik oszlopát” egy alkalmazott művészeti vagy zeneművészeti akadémia adná (a régióra jellemző specifikumokat kiemelve: tamburazene, jazz, bábjátszás). További – a szabadkai városvezetés ötletelése által megfogalmazott megoldások – egy matematikai, gazdasági és informatikai multidiszciplináris képzés. Az interjúalany véleményéből is látszik, hogy az egyetem harmadik tudományterületet lefedő szervezési egységét a művészetek, illetve a természettudományok területét lefedő képzéssel lehet/kell biztosítani. 10 A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja olyan szakok és szakpárosítások bevezetésének lehetőségére hívja fel a figyelmet, amelyek nem találhatók meg az Újvidéki Egyetemen, ugyanakkor nemzeti-kulturális létjogosultságuk van: tamburaszak, egyházizene-szak.


54 zetiségű) oktató11 tanította az 54 908 egyetemi és főiskolai hallgatót (TOMT VAT, 2013). Egy multietnikus intézményszervezés esetén bármi jellegű kétely és aggodalom arra vonatkozólag, hogy egy új önálló felsőoktatási intézmény nem tudna megfelelő tanárgárdát (150–200) és pár ezer hallgatót koncentrálni Szabadkán az újvidéki mamutegyetem mellett, csakis a helyi-regionális elit (elsősorban az akadémiai, elsősorban az akadémiai, de politikai elit) bizonytalan szándéka és akarata miatt merül föl. Javaslatok – a tudományos utánpótlás folytonosságának biztosítása érdekében A VMDOK és a szerzők által megfogalmazott javaslatokat a Magyar Nemzeti Tanácshoz idézi. Az általunk megfogalmazott javaslatok lényegében két fő irányelvet részesítenek előnyben: 1. ösztöndíj-rendszer (mentori rendszer) és 2. intézményfejlesztési rendszer. Az MNT 2013 nyarán megjelentetett „Várady kiválóság ösztöndíj-hitel” pályázat kitűnő lehetőség a doktoranduszok (ezzel együtt pedig a tudományos utánpótlás) szempontjából. A hitel- és költség-visszafizetési kötelezettséggel meghatározott pályázati rendszer helyett, egy teljes támogatáson alapuló ösztöndíj rendszerrel ezek a célok meg is valósíthatók. A kedvezményezettek (lehetséges pályázók) körét a VMDOK véleménye szerint, ki kell terjeszteni bármely ország területén tanuló doktoranduszokra. A szerbiai doktori képzéssel kapcsolatosan intézményünk fenntartásokkal rendelkezik, annak

11 A Felsőoktatási törvény a következő oktatói minősítéseket különbözteti meg: előadó (magiszteri vagy specialista fokozattal), szakstúdiumi professzor (doktori fokozat), a művészetek területén felsőfokú végzettség és kiemelkedő művészeti alkotásokkal rendelkező személy, akik a szakstúdiumokon oktathatnak csak. A magasabb minősítésű oktató: docens, rendkívüli és rendes egyetemi tanár (doktori fokozat és külön követelményrendszer) minden képzési formában oktathat (Zakon, 2005, 62–64. szakasz). A felsőoktatási intézmény (belső szabályzata alapján) tanügyi munkatársakat (mesteri képzésben résztvevő hallgatók) és asszisztenseket (doktori képzésben résztvevő hallgatók) szerződtethet (Zakon, 2005, 70–72. szakasz).


55 minőségi problémái miatt.12 Az ösztöndíj elbírálása során prioritást kell, hogy élvezzen az alapképzés helye (Szerbia), illetve a pályázat során melléklendő kutatási témavázlat, amely vajdasági tematikát, Vajdasághoz (és a vajdasági magyar kisebbséghez) kötődő kutatási probléma feldolgozását célozza meg. Ösztöndíj-alternatívák, amelyeket a VMDOK a doktoranduszok számára hosszú távon megfelelőnek és sikeresnek tart: 1. Évente öt doktorandusz három évig történő ösztöndíjazása, teljes összegben, nem visszatérítendő hitel formájában, konkrét feladat kiosztással (minden tudományterületet lefedve; a feladatok meghatározásában az MNT ösztöndíj-kuratóriuma [illetve a megfelelő intézmény] dönt, a fentiekben már vázolt „társadalmi hasznosulás szempontjából”); 2. 12 Az Újvidéki Egyetem Doktoranduszainak és Fiatal Kutatóinak Szervezete (Udruženje studenata doktorskih studija i mladih istraživača Univerziteta u Novom Sadu) 2010 óta minden évben kérdőíves kutatást végez a Szerbiában tanuló PhD-hallgatók körében (2011ben N=577). A kutatás kiemelt témaként kezeli a doktori képzés minőségét; az eredmények a szerbiai doktori képzés rossz minőségét mutatják. 2010-ben és 2011-ben is a válaszadók 63%-a ítélte nem megfelelőnek a posztgraduális órák színvonalát. 2011-ben a megkérdezettek 57%-a válaszolta azt, hogy nincsen rendes tanítás a doktori képzésen Szerbiában (az Újvidéki Egyetemen). A tanítás színvonala közepesen érdekli a tanári kart az adatközlők szerint. A saját kutatómunkájuk feltételeit míg 2010-ben 20%, addig 2011-ben csak 16% értékelte jónak, közepesnek 43% és 51%, rossznak pedig 37% és 33%. Ezek az adatok különösen aggasztóak, hiszen a doktori iskolák programját a szerb Oktatási Minisztérium illetékes bizottsága akkreditálta, viszont ezek szerint a leírtak és a gyakorlat nem találkoznak egymással. A szerbiai doktori képzés anyagi kérdései ugyancsak fontosak, hiszen a magyarországi tandíjak 60 000 dinár körül mozognak éves szinten, Szerbiában ennek majdnem háromszorosa az éves tandíj (a megkérdezettek 29–36%-a 100 000–200 000 dinár közti összeget fizet, 10–12%-a pedig többet fizet 200 000 dinárnál). A szerbiai doktoranduszok hangsúlyozzák a mentorral való jó kapcsolat fontosságát, ami Szerbiában nehézkesen működik. Hasonlóan: a PhD-hallgatók nehezen tudnak az oktatásba/óraadásba és kutatásba bekapcsolódni. Arra a kérdésre, hogy létezik-e perspektíva a fiatal kutatóknak Szerbiában, a válaszadók 64%-a nemmel válaszolt, ami 367 személyt jelent. Ugyancsak 64%-uk tervezi elhagyni Szerbiát. Összehasonlítva a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálata vonatkozó adataival (N=102) megállapíthatjuk, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok kisebb százalékban tervezik elhagyni az országot a doktori fokozat megszerzése után. Az adatközlők 67%-a (49 fő) válaszolta azt, hogy Szerbiában szeretne élni, 27%-a (20 fő) tervezi Magyarországon az életét, és csupán 4 fő tervei között szerepelnek más európai országok. Fontos eltérés még a szerbiai és a vajdasági magyar doktoranduszok között: a kérdőív kitöltésekor a szerbiai doktoranduszok 46%-a nem volt munkaviszonyban, míg a vajdasági magyar doktoranduszok 74%-a dolgozott a tanulmányai mellett.


56 3. Évi ösztöndíjak kiosztása (12 hónap) mentorálási rendszeren keresztül. Minden évben az MNT egyeztet a VMDOK-kal konkrét tudományos problémák maghatározása céljából. Ezek prioritásokként kezelendők. A doktoranduszok saját kutatásukat „igazítják a vajdasági magyar közösség igényeihez”, egyben publikációs, szakmai lektorálási és egyéb lehetőségeket kapnak. Mentorokként felsőbb évfolyamok hallgatói, doktorjelöltek kijelölése történhetne meg. Mindkét alternatíva esetében – a kutatási problémák, kutatási területek meghatározása során – egyik szempont a vajdasági magyar tudományos elit utánpótlása (korstruktúra, tudományterületi képviseltség), illetve a tudományterületen belüli kutatási probléma aktualitása és relevanciája. Ezek a szempontok alapján a VMDOK a következő konkrét javaslatot teszi: Tudományterület

Kutatási problémák/témakörök

Jog és közigazgatás (gazdaságpolitikai multidiszciplináris megközelítésben)

EU integráció (MNT/önkormányzatok számára fontos témák): EU-s javaslatok bemutatása a kisebbségek vonatkozásában, EGTC, EU-s alapokból humán fejlesztések, EU-alapok és komponensek ütemezése, tervezése, lehetőségek megfogalmazása.

Orvostudományok

Prevenciós programok, egészségmagatartás, mentálhigiéné a vajdasági magyarság körében.

Agrártudományok

Erdőgazdálkodás, minőségügy, takarmányozás, élelmiszer-biztonság, Vajdaság mint agrárrégió és annak EU-s integrációs vonatkozása, termőföld szabad vásárlása, következmények.

Bölcsészet (alkalmazott nyelvészet és neveléstudományok)

Szerb nyelv oktatása – felzárkóztató programok intézményesítése, tankönyv és tananyag kidolgozása (gyakorlati megközelítés).

Természet- és műszaki tudományok

Vízminőség és vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, infrastruktúrafejlesztés

Társadalom- és humántudományok

Tudományos felnőttképzés

kutatóintézet

létrehozása,

feltételeinek

vizsgálata

és

Véleményünk szerint – a hosszú távú érvényesülés szempontjából – megfelelő felsőoktatási- és tudományos intézmény létrehozása is nélkülözhetetlen.


57 Felhasznált irodalom Albert Sándor 2009: 5 éves a Selye János Egyetem. Selye János Egyetem: Komárom. Anketa o doktorskim studijama 2011: http://doktoranti.org.rs/media. doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-2011-Doktoranti-Srbije.pdf [2013. július 15.] Berényi Dénes–Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő 2004: A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban. – Magyar Kisebbség. 3. 195–208. Papp Z. Attila–Csata Zsombor 2013: A külhoni magyar doktoranduszok helyzete és karrierperspektívái a Kárpát-medencében. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. VMAT: Újvidék, 18–38. MÁSZ 2010: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest. [intézményi interjúk, esettanulmányok] MTA 2013: MTA (szerbiai) külső köztestületi tagsága. [statisztikai adatbázis] Novák Anikó 2013: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás helyzete az Oktatási Kataszter tükrében. In: Kötél Emőke (szerk.): Kataszter – Vajdaság. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest, 81–88. T. Mirnics Zsuzsanna 2005: A szülőföldtől a tudományig. Az anyaországi PhD ösztöndíjak hasznosulásának vizsgálata. In: Gábrity Molnár Irén– Mirnics Zsuzsa (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. MTT: Szabadka, 131–164. Takács Zoltán 2013: A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. VMAT: Újvidék, 146–155. TOMT VAT 2013: Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság. Vajdaság Autonóm Tartomány: Újvidék. [statisztikai adatbázis] VMDOK 2013: Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete: Szabadka. [statisztikai adatbázis] ZAKON 2005: Zakon o visokom obrazovanju. – A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 2005 […] 93/2012.


58 Ágyas Réka

Vajdasági utópia?

A vajDasági geneRáció véleménye a vajdasági magyar tudományos életről A vajdasági fiatal kutatók, doktoranduszok és doktori fokozattal rendelkezők gondolatai a vajdasági magyar tudományos életről, illetve a tudományos utánpótlásról optimistának tekinthetők. Meglátásuk szerint észlelhetőek a törekvések a tudományos élet fellendítésére a Vajdaságban is, azonban a szerkezeti problémákat nem képes megoldani a feltörekvő értelmiség. Ebben a harcban mindenképp segítségre lesz szükségük a fiatal kutatóknak. A vajdasági magyar fiatal értelmiséget korlátozott érvényesülési lehetőségek jellemzik. Ezt több okból is eredeztetik, elsődlegesen a tapasztalt idősebb nemzedék elzárkózása, a tér átengedésének és a kibontakozási lehetőségeknek a korlátozottsága jellemzi közösségünket. Szükség van a generációk közti párbeszéd erősítésére, mentorálás, útbaigazítás nélkül elveszni látszik az az életképes magyar közösség, amely aktívan próbálna érvényesülni a Vajdaságban. „Egyedül nehéz felzárkózni és folyamatosan jelen lenni a vajdasági magyar tudományos életben. Nagy szükség van a húzóerőre...” „Érvényesülési lehetőségeket kellene nyújtani a fiatal értelmiség számára...mindaddig, amíg ez nem valósul meg, esélyes, hogy a vajdasági magyar értelmiség végül csak az idősek hada lesz.” Egyes vélemények szerint az esetleges változás akkor következne be, ha a jelenlegi vajdasági tudományos elit társként kezdene tekinteni a fiatal kutatókra, doktoranduszokra, akiknek útját egyengetve megtalálhatják helyüket a tudományos szférában. A mentoroktól „várnak el” továbbá támogatást abban is, hogy a tudományos utánpótlás egységes, erős közösséggé kovácsolódjon, gyökerei megtagadása nélkül képes legyen érvényesülni a többségi nemzet tudományos harcaiban, az anyaországi és nem utolsó sorban a nemzetközi tudományos színtéren egyaránt. Sok esetben ezek a „követelések” nem is a mentor szerepéhez köthetőek, inkább a sorok közt kiolvasható „felsőbbrendű” politikai elitnek szánt gondolatokként jelennek meg. Erre következtethetünk abból is,


59 hogy milyen hiányosságokat sorolnak fel: a végzettségnek megfelelő elhelyezkedési lehetőség, az anyagi és szellemi megbecsülés, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek hiánya. „Vajdaságban nagyon sok értékes fiatal kutató munkálkodik, akik felelősséget éreznek a közösségükért. Úgy gondolom, hogy elsősorban teret és támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak itthon is. Sajnos ez elsősorban az anyagi és a szellemi megbecsülés hiánya miatt sok esetben nem így alakul, így egyre több értékes fiatal kényszerül külföldi lehetőségek után nézni.” „Hiányzik egy, az eredményeit a bevett elképzelésekkel szemben is képviselni tudó, független intézményhálózat, amely sem forrásaiban, sem eljárásait illetően nincs kitéve a kisebbségi diskurzustér csatlakozásainak. Ha ez létrejön, akkor a vajdasági magyar kutatási potenciál saját életkörülményein túlmutató, nemzetközi színtéren is példamutató eredményekre lehet képes.” Szinte minden gondolatban megjelenik, hogy a vajdasági magyar közösség rendkívül erős potenciállal rendelkezik, a fiatalok jellemzője a tehetség, a tudás és a tenni akarás, amit elsősorban Szerbiában, szülőföldjükön szeretnének kamatoztatni, érvényesíteni, de sokszor mégis falakba ütköznek. „A megoldást egy többnyelvű, nyitott, európai normákat képviselő Szabadkai Egyetem jelentené, ahol a fiatal értelmiség megtalálná elhivatottságát az oktatás iránt, és lehetőséget kapna a tudományos kutatómunka gyakorlásához is.” A legtöbb fiatal kutató a jövőt nem csak a vajdasági magyar tudományos életben tevékenykedve képzeli el, hanem egyaránt látja a kitörési pontot a többségi nemzet, az anyaországi és a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásban is. Többször is a szellemi híd szerepében jelenik meg a vajdasági magyar tudományos közösség, amely képes (lenne) ezeken a különböző színtereken tevékenykedő fiatalokat összehozni, kiépítve egy jól működő kapcsolathálót, amely hosszútávon a régió fejlődéséhez is vezethet(ne). Viszont jelenleg a fiatalok úgy látják, hogy nagyon szűk térben mozog a vajdasági magyar tudományos elit, közvetlen környezetében és Magyarországon keresi a helyét.


60 „A tudomány nem nemzetiség- és helyfüggő, bár nemzeti hovatartozásunk mindig is munkásságunk és életünk elválaszthatatlan részei lesznek...” „A vajdasági magyar tudományos élet szereplőiben és a tudományos utánpótlásban nagy potenciál rejtőzik, mivel összekötő híd szerepet tudnak betölteni a Kárpát-medencében élő magyar ajkú és a volt Jugoszláviában tevékenykedő kutatók között.” Ezért kerül a hangsúly a szerb nyelvismeret mellett az idegen nyelvek fontosságára is, ugyanis meglátásuk szerint nagy eredményeket nem lehet regionális szinten elérni. Többször megjelenik a nemzetközi kollaborációk kis száma, ami utal a nemzetközi tudományos életben való alacsony részvételre. A vélemények többször rámutatnak az összefogás, együttműködés hiányára a Vajdaságon belül is. „Bennem él a remény, hogy a fiatal generáció egy sokkal összetartóbb, együttműködőbb közösséget alkot majd, ahol nem félünk egymástól segítséget kérni, magunkénak érezzük majd, és büszkék leszünk társaink sikereire is, és együttes célokkal, közös munkával, egymás támogatásával, méltó elődeinkhez hasonlóan értékes tagjaivá leszünk a vajdasági magyar tudományos életnek.” A válaszadók mindenképp szükségesnek vélik a jobb kommunikációs csatornák kialakítását, ami hozzájárulhatna a hazai és nemzetközi kooperációk folytonosságához. „A cél, hogy ne vajdasági tudományos kutatóként tudjunk helyt állni, hanem vajdaságiként és tudományos kutatóként, itt, ott, külföldön, anyaországban, bárhol a világban.” Összességében a tudományos utánpótlás jövőképe bizonytalan, a legtöbb esetben a Vajdaságban, illetve ingázva Magyarország és szülőföldjük között terveznek érvényesülni a fiatalok, de mindenki tisztában van azzal, hogy ha jelentősebb változások nem következnek be a közvetlen környezetünkben a korlátozott lehetőségek, a külföldi – sok esetben könnyebbnek vélt –boldogulás végett a fiatal kutatóink az emigráció útjára lépnek majd.


61 Meglátásuk szerint mindaddig, amíg az említett változások nem következnek be, nem számolhatunk az emigránsok hazatérésével sem, és félő, hogy az itthon maradottak megtartása is egyre nagyobb kihívás lesz. „Sajnos tanulmányaik után sokan elvesznek az alapvető egzisztencia biztosításában, a kevés és rossz munkafeltételek miatt, valamint az alacsony munkabér okozta több párhuzamos munkavállalásában. Sajnos sokan a megoldást külföldön keresik és meg is találják.” „…a hazai (ezen belül a vajdasági magyar) tudományos intézmények intenzív fejlesztésére, kapcsolati hálójának kibővítésére volna szükség, ami alapot, kiindulási pontot és visszatérési lehetőséget teremtene a fiatal kutatóknak.” „A vajdasági magyar tudományos utánpótlás sosem volt nagyobb. Ennek köszönhetően a vajdasági tudományos élet is magasabb szintre léphet abban az esetben, ha a fiatal vajdasági magyar tudósok itt maradnak és kutatásaikat itt végzik. Ehhez viszont megfelelő körülmények és nem utolsósorban megbecsülés is szükségeltetik.” Nagy „teher” nehezedik a vajdasági magyar doktoranduszokra, a jövendőbeli értelmiségre, ugyanis az ő tevékenységük, sikereik és példamutatásuk is nagy hatással van a vajdasági magyar közösségre, „példaként szolgálhat a vajdasági magyar fiatalok számára”. „Az, hogy a jövőben hogyan tudjuk optimálisan adaptálni a lehetőségeinket, erőforrásainkat, rajtunk kutatókon is áll , ennek hatása viszont hullámként továbbterjedhet a vajdasági magyarság egészére.” Talán már késő azon gondolkodni, hogy vajon elveszítjük-e fiatal értelmiségünket – ez a folyamat már régóta történik – inkább abba kellene energiát fektetni, hogy a nemzetközi projektek segítségével erős kapcsolatrendszert építsünk ki az „elszármazottainkkal”, és így remélhetjük azt, hogy egyszer megtalálják helyüket szülőföldjük tudományos színterein is, ugyanis a hazacsábítgatással racionálisan kell bánni, a jelenlegi vajdasági magyar– szerb intézményrendszer nem lesz képes befogadni doktoranduszainkat, doktorjelöltjeinket, fiatal kutatóinkat.


62

„Most van itt az utolsó pillantat, hogy a még meglévő és tenni akaró fiatal tudományos utánpótlást összefogjuk, új egyetem és/vagy kutatóintézet ernyője alá vonjuk, amely ha megfelelően működik, huzamosabb ideig garantálni tudja a megfelelő légkört a fennmaradáshoz.” Mindezek ellenére a tudományos utánpótlás kiépítésére és erősítésére kell fektetni a hangsúlyt, tehetséggondozó rendszerek létrehozásával pedig már középiskolai tanulmányok alatt fel kell hívni a jövő generációjának a figyelmét a tanulás, tudás fontosságára. Ez segítheti ugyanis hosszútávon közösségünk fennmaradását. „A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek elsődleges célja kell hogy legyen, egy olyan tehetséggondozó rendszer létrehozása, amely az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva, lehetőséget biztosít a vajdasági magyar diákok számára, hogy az elhivatottságuk és képességeik szerint legmagasabb szinten kamatoztathassák tehetségüket, ezzel is elősegítve önnön és a közösség megmaradását, fejlődését.” A vélemények azt tükrözik, hogy nagy potenciál rejlik a jelenlegi és a jövőbeli vajdasági magyar tudósainkban és tudóspalántáinkban, de mindenképp szükség van az összefogásra, egymás támogatására, a tekintélyelvűség leküzdésére. Összességében arra utalnak a vélemények, hogy milyen változások kellenének, hogy ki tudjon bontakozni a szóban forgó személyek tehetsége, tudása. Mind a közép-, mind pedig a felsőoktatási intézményrendszer erősítésére szükség van, kutatóintézetek és kutatócsoportok, nemzetközi együttműködések létrehozásában látják a jövőt, a versenyképesség lehetőségét, egyáltalán a vajdasági magyar közösség megmaradását.


BEMUTATKOZテ適


64 ÁGYAS RÉKA – 1988-ban született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él, a zombori Műszaki Középiskola, a Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola és a Veljko Petrović Gimnázium szociológia, valamint alkotmány és polgárjog tanára. A tanári munka mellett a civil szférában is tevékenykedik, és fiatal, független kutatóként dolgozik. Megbízások keretein belül társadalomtudományi, szociológiai kutatásokat végez, valamint ezekhez kapcsolódó egyéb projektumokban hasznosítja tudását. 2011 óta tagja a Magyarságkutató Tudományos Társaságnak, valamint 2012-től a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének is. Az alapképzést a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara szociológia szakán végezte. Sikeres diplomázás után tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen mesterképzésén folytatta, ahol szakiránya Gazdaság- és Szervezetszociológia volt. Doktori képzését szintén Magyarországon tervezi. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kutatási témái: kisebbségek, oktatás, migráció és gazdaságszociológia. A mesterképzés alatt miniszteri ösztöndíjas volt (2009–2011), valamint tanulmányai alatt a Balassi Intézet Márton Áron Kutatói Szakkollégiumának ösztöndíjasa (2010–2011). Tudományterület: társadalomtudományok, szociológiai tudományok E-mail: agyasreka@gmail.com Jelentősebb publikációk: Ágyas R. 2011: Vajdaság taszításában?! A szülőföldjükön, illetve Magyarországon tanuló vajdasági magyar egyetemisták munkával kapcsolatos attitűdjei, munkavállalási esélyei, valamint jövőtervei a migrációs tervekkel, döntésekkel való összefüggésben. In: Kötél E.–Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek IV. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés. Budapest. BI MÁSZ. 325–354. o. Ágyas R. 2012: Szerb állampolgárok jogviszonya a Magyar Köztársaság területén. http://www.szerbmigracio.hu/letoltes/eredmenyek/jogszabelemz. pdf Ágyas R. 2012: Szerb állampolgárok Magyarországon. http://www.szerbmigracio.hu/letoltes/eredmenyek/sajtoelemzes.pdf Ágyas R.–Novák A.–Rózsa R. 2013: Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról. – Kisebbségkutatás. 22. évf. 3. sz. 80–100. o.


65 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Ma Vajdaságban magyar értelmiséginek lenni nem könnyű. Főleg fiatal nőként borzasztóan nehéz érvényesülni, kiváltképp, ha szabadúszó szociológus az egyén. Az a probléma, hogy nem veszik komolyan a fiatalokat, pedig a mostani fiatal generáció egy bizonyos részében benne van az a kreativitás, tenni akarás, ami a tapasztalt vajdasági magyar értelmiségi rétegben már kezd lankadni. Ma a vajdasági magyar értelmiségi réteg erősen kapcsolódik a politikához, emiatt kevésbé működik a fiatal utánpótlás mentorálása – intézményes kereteken kívül. Azt látom inkább, hogy mi, fiatalok tartunk össze, de hiányzik a csapatból a mentor, a tapasztalt tanár, aki képes átadni tudását a jövő értelmiségének.

APRÓ MELINDA – 1985-ben született Zentán, Adán nőtt fel. Jelenleg Keszthelyen, Magyarországon él és tanul ösztöndíjasként. A budapesti Corvinus Egyetem zentai határon túli levelező tagozatán végzett kertészmérnökként 2008-ban. Tanulmányait FAO ösztöndíjasként Keszthelyen folytatta. 2011-ben szerezte meg oklevelét a Pannon Egyetem keszthelyi kirendeltségén mint növényorvos. Ugyanabban az évben felvételt nyert a keszthelyi Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola nappali (ösztöndíjas) képzésére. Kutatási témája: szőlővírusok kimutatási módszereinek fejlesztése és alkalmazása a szőlőültetvények vírusfertőzöttségének felmérésében (témavezető: Dr. Takács András Péter). Tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának és az MNT Növénykórtani Szakosztályának. Kutatási témája mellett más növények vírusfertőzöttségének felmérésében is aktívan részt vesz. Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok, virológia E-mail: apromelinda24@gmail.com


66 A doktori értekezés témája: A kutatás célja a vírusfertőzöttség meghatározása a korábbi években nem vizsgált magyarországi borvidékek ültetvényein, és a korábban már vizsgált ültetvények vírusfertőzöttségének nyomon követése, illetve a korábbi eredmények összehasonlítása a várható új adatokkal. A kutatásba bevont szőlőültetvények különböző korúak és eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Fontos célunk a génbankba elhelyezett szőlő levélsodródás vírus-3 (Grapevineleafrollassociatedvirus-3, GLRaV-3) izolátumok további vizsgálata, és Európában először ezen izolátumok teljes nukleotid sorrendjének a meghatározása. A lehetőségekhez mérten tervezzük további szőlővírus izolátumok molekuláris jellemzését, illetve Magyarországon új szőlővírusok azonosítását. A kutatás során a hazánkban eddig nem vizsgált borvidékek szőlőültetvényein vírustüneteket mutató és tünetmentes növényekről mintát gyűjtünk, feljegyezzük, és szimptomatológiai szempontból értékeljük a növényeken észlelt tüneteket. A gyűjtött mintákat speciális polietilén tasakba helyezzük, és a laboratóriumba történő szállításig hűtve, 3–5 °C-on tartjuk. A szerológiai vizsgálatok elvégzéséig fagyasztva –25 °C-on tároljuk. A növényminták vírusfertőzöttségét szerológiai DAS ELISA (Enzyme-linkedimmunosorbentassay, enzimhez kötött ellenanyag-vizsgálat) módszerrel, ill. polimeráz láncreakció (PCR) alkalmazásával határozzuk meg. Új kórokozók azonosítása során morfológiai – elektronmikroszkópos – vizsgálatok végzésére is sor kerül. A vírusok fenntartása és azonosítása során bioteszteket alkalmazunk, amelyekhez a kórokozók differenciáló és propagatív gazdanövényeit használjuk. A differenciáló tesztnövények esetében egyes növények fogékonyak a vírusra, mások pedig nem fertőzhetők, ennél fogva alkalmasak az egyes kórokozók elkülönítésére. Fás szárú bioteszt esetében a Vitis fajok és az indikátorfajták használata során oltást, a lágyszárú tesztnövények esetében mesterséges átvitelt használunk. A molekuláris vizsgálatokat elsősorban az ELISA és bioteszttel nem kimutatható vírusok esetében, valamint az új kórokozók vizsgálata során alkalmazzuk. A GLRaV-3 izolátumok esetében PCR technika alkalmazásával kerül sor a teljes nukleotidszekvencia meghatározására. Jelentősebb publikációk: Apró M.–Cseh E.–Daragó Á.–Papp M.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács A. P. 2011: Búzaminták vírusfertőzöttsége Dél-Magyarországon. – XXI. Növényvédelmi Fórum. Keszthely. 13. o. [absztrakt]


67 Apró M.–Papp M.–Cseh E.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács A. P. 2011: Dél-Magyarországi gabonatermő területek vírusfertőzöttsége. – Agrártudományi Közlemények különszám. 52–55. o. Apró M.–Kelemen A.–Papp M.–Cseh E.–Takács A. 2012: A gabonavírusok károsítása Dél-Magyarországon. – XVIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Keszthely. 1–6. o. Apró M.–Kelemen .A–Csáky .J–Papp M.–Takács A. P. 2012: Gabonavírusok előfordulása Dél-Magyarországon 2012-ben. – Journal of Agricultural Sciences. Acta Agraria Debreceniensis. Debrecen. 6th International Plant Protection Symposium at University of Debrecen. 50. sz. 17–19. o. Apró M.–Cseh E.–Járvás M.–Csáky J.–Takács A. P. 2013: Magyarországon előforduló szőlővírusok 2012. évi vizsgálata. – Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 53. o. [absztrakt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A tudás az a hatalom, melyet az embertől soha nem vehetnek el, történjen bármi is. A megszerzett tudás arra szolgál, hogy megosszuk másokkal, hogy minél több ember tudjon jobbá, többé válni általunk, és nem arra, hogy lenézően ítélkezzünk mások nem tudása felett. Egy kis közösség életében a legfontosabb tudás pedig az összetartásban és egymás segítésében rejlik.

ATYIMCSEV LÍVIA – 1987-ben született Zentán. Jelenleg Szabadkán él, és nemzetközi projektas�szisztensként dolgozik a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központban (ICR) Magyarkanizsán. Okleveles tanító (2010), tanító – mester (2011), regionális kommunikátor (2011). Diplomáit az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (Szabadka), valamint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara szabadkai kihelyezett tagozatán szerezte. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási


68 témája: kisebbségi oktatás Közép-Európában a Bologna-folyamat tükrében (témavezető: Dr. Kozma Tamás). További kutatási területek: a szerbiai felsőoktatás, különös tekintettel a magyar/részben magyar nyelvű felsőoktatásra. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tanulmányai alatt (2012–2015) miniszteri ösztöndíjas. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszociológia E-mail: atyimcsevlivia@gmail.com A doktori értekezés témája: Dolgozatom témája a kisebbségi felsőoktatás, melyben a bolognai folyamat hatásait vizsgálom a szerbiai és magyarországi felsőoktatási rendszerben. Kutatásom célja, hogy megismerjem, illetve összehasonlítsam a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszert, elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatási rendszert, valamint e két országban az alulról kezdeményezett felsőoktatási intézmények helyzetét, illetve a bolognai rendszer bevezetése óta végbement változásokat ezekben az intézményekben. Először is szeretném megvizsgálni általánosságban a két ország felsőoktatási rendszerét, Szerbiában elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatást. Itt foglalkozom a kisebbség fogalmával, amely dolgozatomban kétféle interpretációban is megjelenik. Egyrészt, mivel a szerbiai felsőoktatási rendszer kutatásakor a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatásra helyezem a hangsúlyt, másrészt, viszont az alulról kezdeményezett intézmények tükrében is érvényes a kisebbség kifejezés, mivel ezen intézménytípusok száma országonként igen kicsi. Második lépésként szeretnék a fent említett intézményekről esettanulmányokat készíteni. A téma fontosságát abban látom, hogy Magyarország és Szerbia felsőoktatási rendszere is sokat változott a bolognai folyamat hatására az utóbbi évtizedekben. Bár számos tanulmány foglalkozik a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszerrel külön-külön, valamint azokat szembeállítva, mégis úgy vélem, a téma igenis kutatható, hiszen a felsőoktatási rendszer folyamatosan változik. A változások pedig újabbnál újabb problémákat hordoznak magukban, melyekre mindig születik valamilyen megoldás, stratégia. Így azt hiszem, mindig érdekes lehet az újabb problémákat és az ezekre kínálkozó megoldásokat megvizsgálni, összehasonlítani, hogy ebből aztán megállapíthassuk, mely megoldások bizonyultak sikeresebbnek, hiszen az egyes fel-


69 sőoktatási rendszereknek, akármekkora különbség is van köztük, lényegében azonos, vagy nagyon hasonló problémákkal kell szembenézniük. Másodsorban abban látom még témám relevanciáját, hogy a magyarországi és a szerbiai (vajdasági) alulról kezdeményezett felsőoktatási intézmények hasonlóságait, különbségeit, problémáit és problémamegoldási stratégiáit tárom fel. Kiemelten fontosnak tartom, hogy megtudjuk, hogyan reagáltak ezek a hasonló intézmények a Bolognai folyamatra, milyen nehézségeket okozott működésük során, és egyáltalán egy ilyen alapítású intézménynek milyen nehézségei vannak Magyarországon (EU-tagállam) és Szerbiában (tagjelölt) az EU-integrációt tekintve. Lényegesnek tartom, hogy az intézmények megismerjék egymás helyzetét, mivel ez tanulságos lehet számukra. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal, doktorjelölt él, akik sajnos külföld felé orientálódnak többféle okból kifolyólag. Arra kellene törekedni, hogy az értelmiség, a tudományos utánpótlás megtalálja a helyét hazánkban. Ehhez azonban több változásra is szükség lenne, például megfelelő munkahelyek megteremtésére, a tudományos élet fellendítésére és a fiatal tehetségek összefogására.

BAGÁNY ÁGNES (szül. Törteli) – 1983-ban született Zentán, jelenleg Magyarkanizsán él, 2009 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tanársegédként dolgozik. Diplomáját ugyanitt szerezte, okleveles tanító mesterszakon, majd 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola oktatásszociológia szakos hallgatója (romológia specializáción). Kutatási témája: inkluzív pedagógia (témavezető: Dr. Varga Aranka). Főbb kutatási területek: a vajdasági magyar tanulási zavarokkal küzdő kisiskolások felzárkóztatásának és tehetségazonosításának kérdései. Doktori tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas.


70 Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszociológia E-mail: torteli.agi@gmail.com A doktori értekezés témája: Doktori értekezésemmel a tanulási zavarokkal küzdő tehetségek jobb megismeréséhez szeretnék hozzájárulni. Munkámmal további adalékokat nyújthatok a gyerekek e csoportjának kiemeléséhez; szükségesnek érzem egy olyan vizsgálati módszer kialakítását, amely segítségével a pedagógusok is azonosítani tudják a képességbeli kiegyensúlyozatlanságot. Az iskolai körülmények között is használható eljárásoknak az az előnyük, hogy a tanár saját eszközökkel mérheti fel a gyermek képességeit, erősségeit és gyengéit. Ezáltal szinte el is kezdődik a gyermek fejlesztése, hiszen már azzal, hogy a pedagógus megítélésében előnyösebb helyzetbe kerül a tehetséges gyermek, nagyobb esélye van a további fejlődésre (Herskovits–Gyarmathy, 1995). Sokan ezek közül a gyerekek közül intelligenseknek tűnnek, de iskolai teljesítményeik gyengék. Munkájuk inkonzisztens, nagyon különböző szinten teljesíthetnek a különböző tantárgyakból. Gyakori, hogy a képességhiányok elfedik a tehetséget, és a gyermek átlagosnak vagy átlag alattinak mutatkozik. Gyakran számolnak be a tanárok arról, hogy nagy különbség van ezeknél a gyermekeknél problémamegoldó képességük, fogalmi gondolkodásuk és az iskolában szükséges képességeik – írás, olvasás és számolás – között. Silverman (1989) hangsúlyozza, hogy minden alulteljesítő gyermek megérdemli, hogy alaposan megvizsgálják képességeit. Az alulteljesítés hátterében sokféle ok húzódhat meg, és gyakran több tényező is szerepet játszik a szindróma kialakulásában. A mai iskolai oktatásban a verbális készségek, a folyamatos felfogási beállítottság jelent előnyt, főleg az első években. Az írás, olvasás, és az alapvető számolási műveletek ezeket a funkciókat teszik fontossá. Azok a gyerekek, akik ezeken a területeken hiányosságokkal érkeznek az iskolába, hátrányba kerülnek és lemaradnak, pedig gyakran előfordul, hogy más funkcióik az átlagosnál sokkal magasabb szinten működnek (Révész, 1918). Ezek a képességeik kevéssé hasznosulnak az iskolában, a tanítók nem tekintik azokat a tehetség esetleges kezdeményének. Pedig az absztrakció, az összefüggések meglátása, szintetizálás, kontextusba helyezés mind fontos folyamatok. Ezekre azonban elsősorban a felsőbb osztályokban lesz szükségük a gyerekeknek, amikor már hangsúlyosabb az átfogó gondolkodás, szintetizálás, az összefüggések megtalálása. Néhány évi elmaradás és iskolai kudarc azonban ekkor már meggátolhatja


71 a gyerekeket abban, hogy jól teljesítsenek a testhezállóbb feladatokban. Ehhez társulnak még az ellenállás és a motivációs problémák, így felső tagozatra alulteljesítővé válhatnak. A kiegyensúlyozatlan képességstruktúrájú tehetséges gyerekek elkallódása és képességeiknek esetleg devianciába való fordítása kirívó példája az iskolai oktatás hiányosságainak, ezért reményeim szerint, a probléma megvilágítása adalékot jelent majd az oktatás átformálásának szükségességét hangsúlyozó törekvésekhez. Jelentősebb publikációk: Törteli Á. 2011: A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása Magyarkanizsán. In: Varjú Potrebić T.–Lepeš J. (szerk.): A tehetségek szolgálatában: III. Nemzetközi tudományos tehetséggondozó konferencia. Magyarkanizsa. Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. 301–306. o. Törteli Á. 2011: Esélyegyenlőség és tehetségesség. Az iskolai követelményrendszerben alulteljesítő tehetségek felismerése. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara V. nemzetközi tudományos konferenciájának előadásai. 218–230. o. Törteli Á. 2013: A roma/cigány nemzetiségű tanulók integrációs nehézségei Magyarkanizsa község általános iskoláiban. Debrecen. PhD konferencia 2013. [Konferencia CD] Törteli Á.–Bagány I. 2013: Az inklúzióval kapcsolatos attitűdök vizsgálata. – Minőség és versenyképes tudás konferencia kötet. Neveléstudományi Konferencia. Kolozsvár. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete. [megjelenés alatt] Törteli Á. 2013: The Interpretation of Inclusive Education in Serbia. – Évkönyv 2013. „Oktatás és Társadalom”. Neveléstudományi Doktori Iskola Évkönyve. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egyedül nehéz felzárkózni és folyamatosan jelen lenni a vajdasági magyar tudományos életben. Nagy szükség van a húzóerőre, amely lehet akár a doktoranduszszervezet vagy egyéni segítő is. Fontosnak tartom, hogy a már szakmailag elismert oktatók és kutatók vagy szervezetek felkarolják az utánpótlást, irányítsák és segítsék a tudományos életben való érvényesülését.


72 DR. BÁLINT ANITA – 1986-ban született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik. 2012ben a SZTE Általános Orvostudományi Karán fejezte be egyetemi tanulmányait. Az SZTE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Fő érdeklődési területe a gasztroenterológia, azon belül a gyulladásos bélbetegségek. Kutatási témája: a gyulladásos bélbetegségek és infekt ágensek kapcsolata (témavezető: Dr. Molnár Tamás). További kutatási témák: calprotectin és MMP-9 diagnosztikus értéke gyulladásos bélbetegségekben, munkaképesség és aktivitáscsökkenés, továbbá hospitalizációs ráta gyulladásos bélbetegségekben. Nyelvtudás: szerb mint környezetnyelv, angol középfok, német alapfok. Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományok E-mail: balint.anita86@gmail.com A doktori értekezés témája: A gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) genetikailag fogékony egyénekben a normál bélflóra kóros immunválaszának eredményeként kialakuló krónikus gyulladásos reakció. A gyulladásos bélbetegségek hullámzó lefolyást mutató ismeretlen etiológiájú betegségek, amelyek során tünetmentes állapotok és fellángolások váltják egymást. Számos tényező kiválthatja a relapszust, azonban leggyakrabban ismeretlen marad a provokáló faktor. Ismert okok lehetnek bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők, antibiotikumok), stresszhelyzetek, valamint felső légúti, húgyúti és enterális infekciók. Mindkét betegségben a remisszió elérése és fenntartása érdekében évekig tartó kortikoszteroid, immunmoduláns, illetve biológiai kezelés szükséges. A gyulladásos bélbetegekben az évekig tartó immunszuppresszív kezelés potenciális rizikót jelent a különböző fertőzéses megbetegedésekkel szemben. Az immunszuppresszív kezelésben részesülő gyulladásos bélbetegekben elvileg csökkenhet a védőoltás hatására létrejövő immunválasz – tekintettel a kórokozó szervezetbe jutása által kiváltott „normális” immunválasz hiányára. Ezt az elméletet azonban cáfolja több nemzetközi adat, és munkacsoportunk vizsgálati eredményei szerint is kiváltható védettség a megfelelő védőoltástípussal.


73 A fertőző ágensek nem bizonyított, de lehetséges etiopatogenetikai tényezők lehetnek. Az utóbbi években a Clostridium difficile fertőzés vált a leggyakrabban diagnosztizált enterális infekcióvá, egyre gyakrabban fordul elő gyulladásos bélbetegek között is. A fertőzés klinikai lefolyása széles spektrumon mozog: a betegek egy része tünetmentes lehet, a klinikai megnyilvánulás az enyhe hasmenéstől az életveszélyes állapotig változhat. Bár a gyulladásos bélbetegségek etiológiája nem minden részletében tisztázott, az egyértelmű, hogy a genetikai és környezeti tényezők végül is az enterális immunválasz működészavarát idézik elő, amely táptalajként szolgálhat a bélflóra kényes egyensúlyának a felborulásához, és ezáltal az egyes pathogének elszaporodásához. A bélflóra egyensúlya sérülékeny ebben a betegcsoportban, továbbá jelenősen fogékonyabbak a különböző fertőzésekkel szemben, így kiemelt figyelmet kell szentelni a kezelés során ezek megelőzésére. Jelentősebb publikációk: Bálint A.–Nagy F.–Kovács L.–Wittmann T.–Molnár T. 2012: Tumornekrózis faktor elleni antitest által kiváltott szisztémás lupus erythematosus metasztatikus Chron-betegségben. – Magyar Belorvosi Archivum. 65. évf. 4. sz. 261–263. o. Bálint A.–Molnár T.–Szűcs M.–Farkas K.–Urbán E.–Nagy F.–Szepes Z.– Wittmann T. 2013: Clostridium difficile-infekció előfordulási gyakorisága a gyulladásos bélbetegségek relapszusa során – előzetes tanulmány. – Magyar Belorvosi Archivum. 66. sz. 80–86. o. Farkas K.–Lakatos P. L.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Papp M.–Palatka K.–Bálint A.–Bor R.–Wittmann T.–Molnár T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Ulcerative Colitis in Remission after One-year of Infliximab Therapy. – Scand J Gastroenterol. [megjelenés alatt] Molnár T.–Lakatos P. L.–Farkas K.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Horváth G.–Papp M.–Palatka K.–Nyári T.–Bálint A.–Lőrinczy K.–Wittmann T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Crohn's Disease in Remission after 1 Year of Biological Therapy. – Aliment Pharm Ther. 37. évf. 2. sz. 225–233. o. Bálint A.–Farkas K.–Szűcs M.–Szepes Z.–Nagy F.–Wittmann T.–Molnár T. 2014: Long-term Increase in Serum Cholesterol Levels in Ulcerative Colitis Patients Treated with Cyclosporine: an Underdiagnosed Side Effect Frequently Associated with Other Drug-related Complications. – Scand J Gastroenterol. 49. évf. 1. sz. 59–65. o.


74 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Adott egy intelligens, rátermett, érdeklődő, tenni akaró fiatal generáció, de ahhoz, hogy megvalósuljon a dinamikus, nemzetközi színtérrel összehasonlítható tudományos élet, még jelentős támogatásra, anyagi forrásokra, oktatásfejlesztése lenne szükség.

BARTA HOLLÓ BERTA, Ph.D. – 1984-ben született Szabadkán, jelenleg Újvidéken él. 2010 óta dolgozik az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Kémia, Biokémia és Környezetvédelem Tanszékén; 2012 decemberétől tudományos munkatárs. Ebben az intézményben szerzett oklevelet 2007-ben és doktori címet is 2011-ben. Disszertációjának címe Sinteza i karakterizacija nekih derivata pirazola i njihove reakcije sa prelaznim metalima (Egyes pirazolszármazékok szintézise, jellemzése és reakciói átmeneti fémekkel), mentora pedig prof. dr. Mészáros Szécsényi Katalin. Kutatási témakörei: átmeneti fémkomplexek tervezése, szintézise, fizikai-kémiai és biológiai jellemzése; szerves polimerek termoanalitikai vizsgálata. A szerb mint környezetnyelv mellett angol és német nyelvtudással rendelkezik. Egyetemi tanulmányai alatt az Oktatási Minisztérium ösztöndíjasa, 2006–2009 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, a 2006/2007-es tanévben az Ifjú Tehetségek Alapjának (Fond za mlade talente) ösztöndíjasa. Diplomamunkáját 2008-ban a Nenad Kostić alapítvány (Fond Nenada M. Kostića za hemijske nauke) a legjobb kémiai témájú diplomamunkák versenyében második díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben a Szerb Kémiai Társaság elismerését is elnyerte kimagasló tanulmányi előmeneteléért. Doktori képzése alatt a Szerb Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai Fejlesztésügyi Minisztériuma (2008–2009), majd a CEEPUS-program (2010, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) ösztöndíjasa. Doktori címének megszerzése után 2011 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagjává választották. 2013-ban Domus Hungarica Senior ösztöndíjas (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar).


75 Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok E-mail: hberta@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Doktori munkámban különböző pirazolszármazékok (3,5-dimetilpirazol-1-karboxamidínium nitrát és 4-acetil-3-amino-5-metilpirazol) reakcióit vizsgáltam átmeneti fémekkel, különböző reakciófeltételek mellett. Fém ion jelenlétében a 4-acetil-3-amino-5-metilpirazol (aamp) reakcióba lép a tretil-ortoformiáttal és komplex vegyületet alkot, formamidin-típusú ONN tridentát ligandummal. Emellett az aamp tioszemikarbaziddal is képes reagálni, a kapott származék pedig szintén komplexet képez réz(II) ionnal. Értekezésemben tizenkét új vegyület szintézisét és fizikai-kémiai jellemzését, valamint két már ismert vegyület jelentősen kibővített jellemzését tárgyalom. Tanulmányoztam a kemény-lágy-sav-bázis (Hard-Soft-Acid-Base; HSAB) interakciókat a fém ionok és a ligandumok hozzájuk kapcsolódó atomjai között, valamint az interakciók hatását a vegyület molekula- és kristályszerkezetére. Vizsgáltam továbbá a különböző reakciófeltételek hatását a keletkező vegyületek összetételére, szerkezetére és a kristályok minőségére. A szerkezeti jellemzés mellett az elemanalízis, moláris vezetőképesség, infravörös spektrometria és termikus analízis elvégzésével kapott eredmények segítették az új komplexek minél teljesebb karakterizálását. Egyes vegyületeket alávetettem UV-Vis spektrumetriai és mágneses méréseknek, valamint teszteltem a biológiai aktivitásukat. Tudományos érdeklődési körömbe tartozik a potenciálisan biológiailag aktív komplex vegyületek szintézise és minél teljes körűbb fizikai, kémiai és biológiai jellemzése. A vizsgálati módszerek közül kiemelném a termikus analízist, mellyel nem csak az újonnan előállított vegyületeket vizsgálom. Ez a módszer fontos az anyagtudományban is – polimerek stabilitásának és bomlási mechanizmusának vizsgálatához. Ezekkel szintén foglalkozom kutatásaim során. Jelentősebb publikációk: B. Holló–Z. D. Tomić–P. Pogány–A. Kovács–V. M. Leovac–K. Mészáros Szécsényi 2009: Transition Metal Complexes with Pyrazole-based Ligands. Part 28. Synthesis, Structural, DFT and Thermal Studies of Cadmium(II) Halides and Zinc(II) Chloride Complexes with 3,5-Dimethylpyrazole-1-Carboxamidine. – Polyhedron. 28. sz. 3881–3889. o.


76 B. Holló– V. M. Leovac–P. Bombicz–A. Kovács–Lj. S. Jovanović–G. Bogdanović–V. Kojić–V. Divjaković–M. D. Joksović–K. Mészáros Szécsényi 2010: Synthesis, Structural, DFT, and Cytotoxicity Studies of CuII and NiII Complexes with 3-Aminopyrazole Derivatives. – Aust. J. Chem. 63. sz. 1557–1564. o. B. Holló–M. Krstić–S. P. Sovilj–K. Mészáros Szécsényi 2013: Thermal Decomposition of New Chlorido(p-cymene) Ruthenium(II) Complexes Containing N-alkylphenothiazines. – J. Therm. Anal. Calorim. 111. sz. 1927–1932. o. B. Holló–V. Jašo–V. M. Leovac–V. Divjaković–A. Kovács–K. Mészáros Szécsényi 2013: Synthesis, Structure and Thermokinetic Studies on Perchlorate Salts of Metal Complexes Containing a Formamidine-type Ligand. – J. Coord. Chem. 66. sz. 453–463. o I. S. Ristić–Z. D. Bjelović–B. Holló–K. Mészáros Szécsényi–J. Budinski-Simendić–N. Lazić–M. Kićanović 2013: Thermal Stability of Polyurethane Materials Based on Castor Oil as Polyol Component. – J. Therm. Anal. Calorim. 111. sz. 1083–1091. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Stabil munkahelyek teremtéséhez – ami előfeltétele a szakemberek Szerbiában és Vajdaságban maradásának – összefogásra és a személyeskedések leküzdésére van szükség.

BEKE OTTÓ – 1981-ben született. A zombori Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskolában érettségizett. 2008-ban az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett oklevelet. Diplomadolgozatának címe Az önértelmezés útjai Sziveri János lírájában (témavezető: Dr. Hózsa Éva). Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatta, ahol 2012-ben szerzett abszolutóriumot. Kutatási témája a másodlagos szóbeliség koncepciója és


77 annak különböző megnyilvánulási formái az irodalmi szövegekben. Disszertációjának (munka)címe: Másodlagos szóbeliség és irodalom (témavezetője: Dr. Orbán Jolán). 2006-ban a Magyar Szó napilap lektoraként kezdett dolgozni, 2007-ben a szabadkai Miloš Crnjanski Általános Iskolában magyartanárként helyezkedett el, 2008-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának tanársegédje. A szerb nyelvet környezetnyelvként felsőfokon ismeri, nyelvtudása angolból közép-, németből pedig alapfokú. Tagja a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiumnak, ahol tutorként is tevékenykedik, a Kontextus Kutatóműhelyként ismert, Vajdasági magyar irodalom – kontextusok – identitáskódok című tartományi, valamint A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben című köztársasági projektumoknak. A 2004 óta megjelenő DNS kulturális folyóirat egyik alapító szerkesztője. Eddigi munkásságát 2007-ben Kilátó-díjjal, 2011-ben Kristálygömb Díjjal, 2013-ben Sinkó Ervin Irodalmi Díjjal jutalmazták. Bezdánban él. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, irodalomelmélet E-mail: bekeo@freemail.hu A doktori értekezés témája: A másodlagos szóbeliséget életre hívó és egyúttal az írásbeliség visszaszorulását eredményező (kommunikáció)technológiai fejlődés olyan innovációit szokás számon tartani, mint például a telefon, a rádió, a televízió, a hang- és videoszalagok. Ezek, továbbá a multimediális kommunikációt (is) lehetővé tevő egyéb berendezések, eszközök és eljárások ugyanis magának a hangzó anyagnak, vagyis nem (csupán) az írásos-vizuális formában több-kevesebb sikerrel megragadott, hangsúly(oz)ásától, hanglejtésétől, dallamától, ritmusától és kommunikációs szituációjától egyaránt függetlenített és szemantikailag általában terhelt nyelvi anyagnak, hanem az élő-eleven hangnak a rögzítésére, tárolására és továbbítására is alkalmasak. Függetlenül szemantikai tartalmuktól, telítettségüktől vagy pedig esetenként mindezek (közel sem pejoratív, hanem esetleg nagyon is pozitív értelemben vett) hiányától. Sőt, magától (a nyelvhez kapcsolódó/kapcsolható) jelentéstől mint olyantól is. Annál is inkább, hiszen – miként Slavoj Žižek fogalmaz – „A hang az, amely, a jelölőnél, ellenáll a jelentésnek, a jelentés által nem helyreállítható


78 átlátszatlan mozdulatlanságot képviselve.” Az a hang, az a hangsúlyos módon nem minden esetben nyelvi hang kerül ekkor előtérbe, amely nem a jelentés per definitionem hordozója, legfeljebb annak a (biológiai-fiziológiai) lehetőségfeltétele, és amely ennek ellenére vagy pedig éppen ennek megfelelően szintén az individuum legbelsőbb lényegéhez tartozónak tűnik. Az adott összefüggésben érdemes idézni Ong koncepcióját, mely szerint „az új szóbeliség föltűnő hasonlóságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történő összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is… de lényegét tekintve ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó jelleggel az írás és nyomtatás használatára alapozódik.” Többek között Maurizio Ferraris ellenben a mobiltelefon ontológiáját kidolgozó, Hol vagy? című művében a grafémákat két dimenzióban rögzítő, a lineáris írásbeliséget felváltó/infláló s a hang forradalmával járó másodlagos szóbeliség kommunikációtechnológia-történeti korszakának a létét kérdőjelezi meg. Érvelése szerint a modern telekommunikáció robbanásszerűen terjedő, egyre szélesebb tömegek számára hozzáférhető és általuk immár rutinszerűen alkalmazott eszközei és módozatai nemhogy az írásbeliséggel való szakítást, avagy a literalitást megalapozó inskripciós technikáktól való eltávolodást, hanem éppen ellenkezőleg: a textualitás további elmélyülését eredményezik. A disszertáció a másodlagos szóbeliségnek és az annak koncepciójára vonatkozó kritikai meglátások (szép)irodalmi szövegekben való különböző megnyilvánulási formáit vizsgálja. Eközben szem előtt tartja annak tényét, hogy egyre frekventáltabbak azok a nyelvhasználati módok, diskurzusformák, amelyek esetében a digitális írás nem az artikulált és ennek megfelelően: auditív nyelvi megnyilatkozások írásos formában, grafematikus struktúrák formájában történő megragadását, (átmeneti) rögzítését szolgálja, hanem amelyek esetében a digitális írás a hangzó anyagtól és annak kommunikációs szituációjától részbeni függetlenségre tesz szert. A fentiek tükrében olyan különböző szerzők szövegei képezik a vizsgálatok tárgyát és kerülnek közös diskurzustérbe, mint például Philip K. Dick, Aldous Huxley, Douglas Coupland, Farkas Péter, Mirnics Gyula.


79 Jelentősebb publikációk: Beke O. 2012: A digitális írás perspektívája és a net-generáció. In: Garami A.–Mekis D. J.–Németh Á. (szerk.): Nemzedéki narratívák a kultúratudományokban. Budapest. 249–260. o. Beke O. 2012: A közvetített hangzó anyag és Mirnics Gyula Jan Berger hazatér című elbeszéléskötete. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. KonTEXTUS könyvek 6. Irodalom- és nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művészetelméleti és interdiszciplináris kutatások. Újvidék. Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar. VMFK. 167–183. o. Beke O. 2013: Vajdasági magyar film(történet) és nyelvhasználat. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. III. kötet. A sokoldalú nyelv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 97–107. o. Beke O. 2013: Látható(vá váló) nyelv. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó. Újvidék. VMAT. 87–93. o. Beke O. 2013: Hol vagy, (video)telefon, tapi és képiség? – Tanulmányok. 1. sz. 121–132. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományosság prosperálása szempontjából elengedhetetlen célkitűzés az intézményi és humán bázis, valamint a közösségi koherencia (meg) erősítése, az önálló, tradicionálisan adott értékeken túl a nemzetközi tudományos diskurzus(ok) trendjeivel való lehetséges kapcsolódási pontok, gyümölcsöző interferenciák feltérképezése és azok hasznosítása. Az aktuális kérdésfelvetések és kutatási területek, az innovatív megközelítésmódok a tudományos utánpótlást jelentő személyek esetében pedig kitüntetett fontosságúak.


80 BENCSIK ORSOLYA – 1985-ben született Topolyán. Jelenleg Szegeden él. Író, költő. A szabadkai Symposion irodalmi és képzőművészeti, kétnyelvű (magyar és szerb) folyóirat egyik szerkesztője, valamint a szintén szabadkai kARTon kétnyelvű kulturális fanzin magyar főszerkesztője. 2011 és 2013 között a szabadkai Életjel Kiadó olvasószerkesztője volt. Szerbről magyarra fordít szépirodalmi műveket. 2010-ben szerzett MA diplomát az SZTE BTK filozófia-magyar bölcsész és tanár szakán, 2012 óta az SZTE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszékén államilag finanszírozott, ösztöndíjas doktorandusz. Kutatási területe: a vidékiség alakzatai a kisebbségi, különös tekintettel a vajdasági magyar irodalomban, délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok, hatásmechanizmus és (re)kanonizáció (témavezető: Dr. Virág Zoltán egyetemi docens). Szerb felsőfokú és angol alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szépirodalmi kötetei: Kékítőt old az én vizében (Forum, Újvidék, 2009, versek, hosszúversek, prózaversek, e-mailek), Akció van! (JAK–Prae.hu–Forum, Budapest–Újvidék, 2012, kisprózák). Műfordításkötete (Orcsik Rolanddal közösen): Ana Ristović: P. S. (zEtna, Zenta, 2012, versek). Díjai, ösztöndíjai: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (2009), NKA Gion Nándor-ösztöndíj (2010), Szirmai Károly Irodalmi Díj (2012), a Forum és az MNT meghívásos regénypályázata, alkotói támogatás (2012–2013), PhD-ösztöndíj (2012, jelenleg is). 2013-ban Akció van! c. kötetével Magyarországot képviselte a budapesti Könyvfesztivál keretén belül megrendezett Európai Első(próza) könyvesek nemzetközi fesztiválján. A József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetségének és a SÍN-tér Kulturális Egyesületnek a tagja. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: barsonytafota@gmail.com A doktori értekezés témája: Kutatásom középpontjában elsődlegesen a délszláv irodalmakkal erős dialógust folytató, organikus összefonódást, hatásmechanizmusokat kialakító vajdasági magyar irodalom áll, mely kutatás kiindulópontját, teoretikus bázisát és alapját Radomir Konstantinović A vidék filozófiája (1969) című, a ’70-es években a symposionisták bibliájává váló, kultikus filozófiai műve adja. A szerb filozófus elméletében az „akolmeleg provincializmus”, a vidék zárt, antimetafizikus világa – mely a stílust mint mintát, normát adót hasz-


81 nálja és a szubjektumot (felül- és át)látni, irányítani akarja, a szellemével szembehelyezkedőt pedig könyörtelenül elpusztítja – a valóság torzítása, a létezés becsapása. Mivel a vidék problémája már a vajdasági magyar irodalom kezdetén is megjelenik, ezért maga a kezdet is alapos vizsgálati anyagot szolgáltat annak eldöntésére, hogy a ’20-as években a Szenteleky Kornél által szerveződő, akkor még jugoszláviai magyar literatúra milyen mértékben került közel – éppen ebből a közegből elvágyódó irodalomszervezőjének köszönhetően – a vidék szelleméhez, milyen értékeket tud felmutatni, hogyan definiálja magát és a vele szemben állót, és legfőképpen a vajdasági létezésbe ágyazottságával mit tud kezdeni. A vajdasági, parlagi létezés alapanyaga, központi metaforája a por, mely a vidéki Infaustusok után kutató Tolnai Ottó költészetében (de ezzel együtt a „új symposionista-esztétikára” kiterjesztve) világporrá lényegül, és szétmarja a mintaként szolgáló couleur locale-t. Azt a couleur locale-t, mely nem csupán egy elmélet, stílus, hanem például Sziveri János lírájában maga az ideológia, melynek beteg, gyűlölettel teli világában „lapít ki-ki saját kigőzölgésében”, és ahonnan nincs kivezető út se – noha az a modern, avantgárd művészet, melyet Tolnai, Végel László, Juhász Erzsébet, Danyi Magdolna, Sziveri János, Balázs Attila és társaik művelnek, és mely finoman letapogatható Konstantinović fogalmai mentén, valójában egyfajta exodus, a meleg akol ablakainak kinyitása, européer gondolkodásmód. Éppen ezért kutatásomban kiemelt jelentőséget, központi helyet kap a (műkedvelő) Szenteleky-féle literatúra és Tolnai–Végel–Sziveri mellett az irodalomtörténeti szempontból mindeddig meglehetősen alulreprezentált, úttalan utakon „után-utazó” Juhász Erzsébet prózaművészete, valamint Danyi Magdolna költészete is, a butaság és a gyűlölet, a vidék történelemellenessége, tulajdonképpen idő-tagadása kapcsán pedig a Balázs Attila-i próza, a posztmodern folyó-textus és annak történelemszemlélete. Jelentősebb publikációk: Bencsik O. 2011: Kagylóra szakosodni. Tolnai Ottó A tengeri kagyló című kisregényéről. – Revizor. http://revizoronline.com/hu/cikk/3550/tolnai-otto-a-tengeri-kagylo/?cat_id=1&first=0 Bencsik O. 2012: A sivatag, a Semmi szép, brutális nem árnyéka. Egy felzabálás, csipkévé verés elodázásának vázlata. – Parnasszus. Tolnai Ottó-szám. 27–30. o. Bencsik O. 2013: A halál és a vidék találkozása két műkedvelőben. Juhász Erzsébet portalanítja Szenteleky Kornélt. – Forrás. II. 105–112. o.


82 Bencsik O. 2013: A Tolnai-saját. – Ex Symposion. Tolnai-szám. 83. sz. 48– 49. o. Bencsik O. 2013: Egy felszakadó hang, egy kiáltás nyomában. Az odú feltérképezése Jónás Tamás Cigányidők című kötetében. – Forrás. XI. 110–113. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Hogy a vajdasági tudományos közeg ne rekedjen meg az avittas formák, maradi gondolatok, a kicsinyesség vagy épp a provincializmus között, folyamatosan nyitnia kell a külföld, a nemzetközi tudományosság felé, és ezzel összefüggésben állandó teret, be- és elfogadást, megnyilatkozási és érvényesülési lehetőséget kellene nyújtania a fiatal értelmiség számára. Mindaddig, amíg ez nem valósul meg, esélyes, hogy a vajdasági magyar értelmiség végül csak idősek hada lesz.

DR. BERÉNYI ÁGNES, Ph.D. – 1984-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él, és próbál mielőbb bekapcsolódni a vajdasági magyar oktatásba, illetve tudományos közéletbe. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tagja (2013). Okleveles klinikai kémikus. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán szerezte 2008-ban. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, a Gyógyszertudományok Doktori Iskola, gyógyszerhatástan, biofarmácia és klinikai gyógyszerészet programjában folytatta, majd 2013-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg doktori fokozatát. Kutatási témája: újonnan szintetizált nem szteroid és szteroid vegyületek tumorellenes hatásának vizsgálata in vitro körülmények között (témavezető: Dr. Zupkó István). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett, középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Egyetemi és doktori tanulmányait határon túli magyar ösztöndíjasként és miniszteri ösztöndíjjal végezte (2003–2011). Szegeden a Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták (2008). A Richter Gedeon Centenáriumi Alapítvány ösztöndíjasa (2011–2012). Tagja a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak (2011-től). A Magyar Kísérletes


83 és Klinikai Farmakológiai Társaság ifjúsági pályázatán II. díjat nyert (2012). Mintegy kilenc nemzetközi publikációja és kilenc nemzetközi posztere jelent meg angol nyelven. Tudományterület: orvostudományok, gyógyszertudomány E-mail: berenyi.agi@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezésem a rákkutatás témájában íródott. A rák hatalmas népegészségügyi probléma, világszerte vezeti a mortalitási és morbiditási statisztikákat. A felmérések szerint a férfiak körében a tüdőrák, míg a nőknél az emlődaganat a vezető ráktípus. A tumorok kialakulását máig nem kellően feltárt multifaktoriális okokra vezetjük vissza, melyek minden esetben a sejtek ellenőrzés nélküli szaporodását és differenciálódását váltják ki. Vizsgálataink fő célja az elméleti megfontolások alapján kiválasztott szintetikus vegyületek antiproliferatív tulajdonságainak meghatározása és mechanizmusuk feltárása volt: 1. Újonnan szintetizált ösztron-16-oxim éterek antiproliferatív hatásának vizsgálata in vitro, humán tumoros sejtvonalakat használva. A leghatásosabb vegyületeket kiválasztottuk további kísérletsorozatra a lehetséges hatásmechanizmus leírása érdekében. 2. Módosított ösztránvázas szteroid (aglikon és glikoszteroidok) antiproliferatív hatásainak vizsgálata. 3. Korábban tervezett és szintetizált nem-szteroid 17β-HSD1 inhibitorok antiproliferatív hatásának meghatározása in vitro. A leghatékonyabb vegyületeket szintén további in vitro vizsgálatoknak vetettük alá az észlelt hatás lehetséges mechanizmusának feltárására. Az alkalmazott módszerek a következők voltak: sejtciklus analízis, fluoreszcens festési eljárás, BrdU beépülés, ill. kaszpáz-3 aktivitás meghatározása, valamint regulációs faktorok mRNS és protein szintű expressziójának vizsgálata (RT-PCR, ill. Western blot technika). Az oxim funkció széleskörűen elfogadott szerkezeti elem az innovatív antiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezésére. A vizsgálatba vont új ösztron-16-oximok gátolták a humán adherens tumorsejtek proliferációját, a legpotensebbeket további in vitro vizsgálatokra választottuk ki az észlelt hatás mechanizmusának feltárására. Ezek a vegyületek kiváltották az apoptózis morfológiai jellemzőit, fokozták a hipodiploid sejtek arányát, valamint a kaszpáz-3 aktivitását. Kezelés hatására csökkent a BrdU beépülés, ami a DNS-szintézis gátlására utal, valamint a sejtciklus S fázisában levő sejtpopu-


84 láció is. A talált hatásokat visszavezettük a sejtciklus G1–S átmenetét reguláló faktorokra, így emelkedett a p16 kifejeződése, csökkent a CDK4 és a Rb expressziója, valamint az utóbbi foszforilációja. A vizsgált módosított ösztránvázas vegyületek (egy aglikon és két glikozidja) nem rendelkezik számottevő tumorellenes tulajdonsággal. A vizsgált és természetes polifenolokkal szerkezeti hasonlóságot mutató 17β-HSD1 gátlók között szintén találtunk a referenciavegyülethez hasonló hatékonyságú származékokat. Ezek is előidézték a programozott sejthalál morfológiai és biokémiai jegyeit, melyek összhangban vannak a regulációs faktorok expressziójában talált változásokkal. A leghatékonyabb inhibitorok csökkentették a Rb és CDK2 kifejeződését, fokozták egyes tumorszuppresszorok (p21, p53) expresszióját, csökkentették a Rb foszforilációját. A 17β-HSD1 gátlása egy kellően szelektív beavatkozási pont az ösztrogénfüggő kórképek terápiájára. Az ilyen rendellenességek proliferatív jellegűek (endometriózis, tumor), így az alkalmazott szerek hormonális hatásain túl előnyösnek tűnik a direkt antiproliferatív tulajdonság. Eredmények bizonyítják, hogy e két farmakológiai tulajdonság összeegyeztethető, megalapozva ezzel egy új, kettős támadáspontú hatóanyagcsoportot. További – feltehetően in vivo – vizsgálatok dönthetik el, van-e gyakorlati előnyük az ilyen vegyületeknek a „tiszta” hatású farmakonokkal szemben. Összefoglalva, eredményeink hozzájárulhatnak újabb szteroid-szerkezetű, ill. újszerű hatásmechanizmusú antiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezéséhez. Jelentősebb publikációk: Fürst R.–Zupkó I.–Berényi Á.–Ecker G. F.–Rinner U. 2009: Synthesis and Antitumor-evaluation of Cyclopropyl-containing Combretastatin Analogs. – Bioorg. Med Chem Lett. 19. évf. 24. sz. Vasas A.–Sulyok E.–Rédei D.–Forgo P.–Szabó P.–Zupkó I.–Berényi Á.– Molnár J.–Hohmann J. 2011: Jatrophane Diterpenes from Euphorbia Esula as Antiproliferative Agents and Potent Chemosensitizers to Overcome Multidrug Resistance. – J Nat Prod. 74. évf. 6. sz. Berényi Á.–Frotscher M.–Marchais-Oberwinkler S.–Hartmann R. W.–Minorics R.–Ocsovszki I.–Falkay G.–Zupkó I. 2012: Direct Antiproliferative Effect of Nonsteroidal 17β–Hydroxysteroid Dehydrogenase Type 1 Inhibitors in vitro. – J Enzyme Inhib Med Chem. [megjelenés alatt]


85 Ekholm F. S.–Berényi Á.–Lagerquist L.–Saloranta T.–Zupkó I.–Schneider G.–Wölfling J.–Leino R. 2012: Cytotoxic Activity of Some Glycoconjugates Including Saponins and Anthracyclines. – Carbohydr Res. 356. sz. Berényi Á.–Minorics R.–Iványi Z.–Ocsovszki I.–Ducza E.–Thole H.–Messinger J.–Wölfling J.–Mótyán G.–Mernyák E.–Frank É.–Schneider G.– Zupkó I. 2013: Synthesis and Investigation of the Anticancer Effects of Estrone-16-Oxime Ethers in vitro. – Steroids. 78. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar közösség jól képzett és mind szakmailag, mind emberileg nagy értékekkel rendelkezik. Jelen pillanatban szűkösek a tudományos élet kínálta lehetőségek, ám a megfelelő tudományos utánpótlás remélhetőleg elindul a fejlődés útján. Bízok a tudományos élet jövőbeni előrelépésében, amely a vajdasági magyar értelmiség szülőföldön maradását eredményezhetné.

BERÉNYI EMŐKE – 1986-ban született Szabadkán. 2009-től 2012-ig a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének lektora és korrektora, a Művelődés rovat munkatársa, az Angyalszauna című kulturális jegyzetrovat vezetője volt. 2012 óta a Széchenyi István Általános Iskola magyar mint környezetnyelv tanára. 2013 óta a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium irodalomtanára. BSc-diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kapott 2009-ben. 2011-ben ugyanitt megszerezte a mesterfokozatot is A női identitás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában című tanulmányával. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Modern Magyar Irodalom alprogramjának PhD-hallgatója. Kutatási témája: Egy regionális prózairodalom kulturális kontextológiája (témavezető: Dr. Virág Zoltán). 2007-ben CEEPUS-ösztöndíjjal fél évet töltött a Szegedi Tudományegyetemen, 2008 és 2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasa volt (kutatási témája: a vajdasági magyar nőirodalom családszótára, témavezető: Dr. Hózsa Éva), doktori tanul-


86 mányai alatt miniszteri ösztöndíjban részesült. 2008-ban társaival megalapította a Jelfolyam online művészeti folyóiratot, 2010 óta a Híd Kör tagja, 2012 óta a Fiatal Írók Szövetségének vajdasági koordinátora, az Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat organizátora, valamint a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál szabadkai főszervezője. 2012-ben a Híd folyóirat meghívásos kritikapályázatának első helyezettje lett, három alkalommal is szekcióelső volt a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián. 2013 óta a Híd folyóirat segédszerkesztője és az újvidéki Forum Könyvkiadó tiszteletdíjas szerkesztője. A szerb nyelvismereten kívül alapfokú angol és német nyelvtudással rendelkezik. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: berenyi.emoke@gmail.com A doktori értekezésének témája: Doktori stúdiumaim ideje alatt a vajdasági magyar prózával szeretnék foglalkozni, a regionális irodalom kulturális kontextológiáját körvonalazva. Az ebben a térségben a makro- és mikroközösségek közelsége és mássága nyomán kialakuló, kompozit kultúrát megalapozó – Thomka Beáta kifejezésével élve – imaginárius societasok között kiterjedt etnikumközi dialógus folyik. Ennek hatása a régió magyar nemzetiségű szerzőinél hatványozottan érzékelhető. Olyan írók szövegeiben, mint például Végel László, Juhász Erzsébet, Balázs Attila, Lovas Ildikó, Jódal Kálmán, Aaron Blumm vagy Sirbik Attila az ex-jugoszláv exodus, a délszláv–magyar kulturális határátlépések és a minoritárius létezésből fakadó mindennapos szituációk közvetlen tapasztalatai nemcsak tematikai, hanem prózapoétikai, narratológiai, sőt stilisztikai momentumokban is felismerhetőek. Szövegeikből ezek értelmezése által kivonatolhatók a regionális identitás megkonstruálásának modusai is. Emellett Szenteleky Kornél irodalomszervezői munkássága, majd „a margó vándorai”, a symposionisták szerteágazó művészetfilozófiai érdeklődése nyomán egyre nagyobb szerepet kapó européer szellemiség is kihat az itteni regényirodalomra. Ennek a sajátos, többrétegű couleur locale-nak a kérdései egy hos�szabb ideig tartó kutatás kiindulópontjai lehetnek. Ez a textusok kultúrkörnyezetbe való beágyazottságát a fókuszába állító interpretációs kísérlet tehát igen sokrétű érdeklődést feltételez.


87 Jelentősebb publikációk: Berényi E. 2010: „A pesszimizmus bátorság” I. (A Sorstalanság értelmezései Szirák Péter és Vári György monográfiáiban). – Létünk. 4. sz. 118‒125. o. Berényi E. 2011: „A pesszimizmus bátorság” II. (A Sorstalanság értelmezései Szirák Péter és Vári György monográfiáiban). – Létünk. 1. sz. 116‒123. o. Berényi E. 2011: Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). – Híd. 8‒9. sz. 81‒92. o. Berényi E. 2012: A mintha-lét krónikája (Böndör Pál: A holdfény árnyékában). – Tiszatáj. 6. sz. 100–103. o. Berényi E. 2013: Nekrológ Termann sírja fölött (Térey János: Termann hagyatéka). – Híd. 1. sz. 100–103. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról: A kilencvenes évek délszláv háborúi sajnos mély nyomot hagytak értelmiségünkön: még mindig nem sikerült betölteni azt az űrt, amely az eltávozók helyén keletkezett. Ennek ellenére gimnáziumi tanárként úgy látom, hatalmas erőtartalékaink vannak, megfelelő oktatáspolitikával, uniós projektumokkal, az ittmaradást serkentő programokkal újra kiemelkedő szintre hozhatjuk az itteni tudományos életet.

BERETKA KATINKA – 1985-ben született Topolyán. Jelenleg férjével Szabadkán él, 2010 óta a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa, valamint a belgrádi UNION Egyetem újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Karán tanársegéd alkotmány-, közigazgatás- és közigazgatási eljárásjog tantárgyakon. Diplomát az Újvidéki Egyetem Jogi Karának általános szakán szerzett 2009-ben, azt követően pedig LL.M. címet kapott a budapesti Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének Nemzetközi Üzleti Jogi szakán. 2011 óta doktori tanulmányokat folytat a győri Széchenyi Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témája: az államhatalmi szintek közötti hatáskörmegosztás problémaköre, különös tekintettel Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreire


88 és alkotmányos jogállására (témavezető: Dr. Korhecz Tamás). 2005 és 2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, 2009–2010ben pedig a szerbiai Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjú Tehetségek Alapjának (Fond za mlade talente) ösztöndíjasa. Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományok E-mail: beretkati@freemail.hu A doktori értekezés témája: Számos történelmi, politikai, szociológiai tanulmány született Vajdaság autonómiájáról, valós és vélt önállósulási ideákról. A doktori kutatásnak nem célja megismételni mindazokat a gondolatokat, amelyeket már sokan mások sikerrel prezentáltak, hanem új kontextusba helyezni mind a már megválaszolt hatásköri kérdéseket, mind a még vitás területeket. A jelenlegi jogszabályi keret és a rá épülő jogérvényesítési gyakorlat elemzése azonban általánosan hasznosítható tudást eredményezhet abban a tekintetben, hogy milyen közjogi normákkal lehet a függőlegesen tagolt hatalmi berendezésű országok államszervezetét eredményessé és hatékonnyá tenni. Vajdaság, amelyet különös politikai, kulturális, társadalmi kontinuitás, sajátos regionális identitás jellemez, jelenleg autonóm tartomány, azonban a nyugat-európai ismert területi autonómiákat jellemző hatáskörök, jogosítványok nélkül. Regionális fejlesztés, mezőgazdaság, turizmus, környezetvédelem, (kis)ipar, közlekedés és infrastruktúra, oktatás, illetve tudományügy, kultúra, egészségügyi és szociális védelem, nagyberuházások csak néhány a számos terület közül, amelyeken Vajdaság mind eredeti, mind átruházott hatáskörökkel rendelkezik. Első olvasatra egy sokrétű autonómiára számíthatnánk, azonban a bonyolult intézményrendszer a velejáró kontroll-mechanizmusokkal, a többszintű, de nem teljesen definiált hatalommegosztás, a pénzügyi kiszolgáltatottság és a jogforrás-hierarchia következtében a sokszor egyértelműnek tűnő jogi helyzeteket is elbonyolítják. Vajdaság jelenlegi normatív, végrehajtó, igazgatási tanácsadó-ajánló, ellenőrző, tervezési funkciói bizonyos fokú átfedést mutatnak az állami (különösen kormányzati és államigazgatási) szervek hasonló funkcióival. Hogy Vajdaság hatáskörei mennyire szilárdak és milyen szinten képesek végleges megoldást nyújtani a tartomány „mostohagyerek” helyzetének rendezésére VAT adminisztratív határain belül, de akár az egész országra nézve, vagy pedig, hogy Szerbia, pontosabban a szerbiai törvénykezés könnyedén átszabhatja-e a


89 meghatározott kereteket, rendkívül érzékeny kérdések (különösen a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat tükrében). Mivel egy adott társadalmi terület egyaránt lehet Szerbia és a tartomány szabályozó hatáskörében, előfordul (előfordulhat), hogy egymásnak ellentétes döntések, jogszabályok születnek, vagy egy probléma egyszerre több megoldást kap (vagy pedig egyet sem), nincs következetes ellenőrzés-politika a két szint között, és nincs meg az egységes politikai akarat sem a sikeres decentralizáció megvalósulásáért. Ezt a jogi káoszt nehezítik a csatlakozási folyamat elvárásai is, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, hogy az EU regionális politikája mennyire igényli majd a szerbiai aszimmetrikus decentralizációnak a feloldását, illetve az egész ország régiókra való felosztását. Milyen szintű jogi összehangoltságra van szükség a tartományi–állami, állami–állami jogszabályok között, hogy Vajdaság mindezekből a folyamatokból ne vesztesként jöjjön ki? Ezért Vajdaság szerepét a jövőben úgy kell meghatározni/újrafogalmazni/kiegészíteni, hogy ne az éppen aktuális, könnyedén változó regionális politika eszközévé váljon, hanem megmaradjanak (vagyis bővüljenek) a tartományi hatáskörök, tiszteletben tartva azt a specifikus regionális identitást, melyet a tartomány sajátos intézményrendszere is ápol. A kutatás szigorúan jogi módszerekkel operál kiegészülve olyan összehasonlító elemzésekkel (Dél-Tirol, Katalónia, Skócia stb.), amelyek mintaként szolgálnak a vajdasági autonómia felépítéséhez, újragondolásához. Jelentősebb publikációk: Beretka K. 2012: A tartományi autonómia. Emberi jog vagy a vertikális hatalommegosztás egyik területi rendező elve? In: Verebélyi I. (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr. Széchenyi István Egyetem ÁJ Doktori Iskola. 85–95. o. Beretka K. 2012: Iskustva jedne autonomije. Uporednopravna analiza konkurentnih nadležnosti Vojvodine i Južnog Tirola. – IV međunarodni naučni skup Multikulturalnost i savremeno društvo. „Dr. Lazar Vrkatić” Üzleti és Jogi Tanulmányok Kara. Újvidék. 220–235. o. Beretka K. 2012: A határon kívül élő magyarságért való felelősségvállalás Magyarország Alaptörvényében, különös tekintettel annak vajdasági vonatkozásaira. – Jog Állam Politika. 4. sz. 91–104. o. Beretka K. 2013: A pénzügyi autonómia jogi keretei a Vajdaságban. A tartomány anyagi függetlensége elméletben és gyakorlatban. – Délkelet-Európa. Southeast Europe International Relations Quarterly. 4. évf. 1. sz.


90 Beretka K. 2013: National Councils of National Minorities in Serbia: Pros and Contras of an Ethnic Self-governance. In: A. Osipov–E. Nimni– D. Smith (szerk.): The Challenge of Non-territorial Autonomy: Theory and Case Studies. Nationalism across the Globe. 13. sz. 181–197. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás rendkívüli potenciállal rendelkezik, amely kiaknázása, sajnos, megfelelő támogatás hiányában sokszor Szerbián kívül hasznosul. A fiataloknak érezniük kell elődjeik segítő szándékát, erejét és pozitív életszemléletét ahhoz, hogy akadémiai polgárokként a jövőben hozzájáruljanak a vajdasági magyarság megmaradásához és fejlődéséhez, itthon. Ezért remélem, a jövőben a vajdasági magyar tudományos életet a kölcsönös tisztelet jellemzi majd, amikor a vajdasági tudományos elit mindinkább társként tekint a fiatal kutatókra, akiket vezetni kell, és akikben továbbélhet a vajdasági magyar tudományosság.

BERETKA SÁNDOR – 1986-ben született Zentán. Jelenleg Újvidéken él, 2010 óta fejlesztőmérnök az újvidéki Schneider Electric DMS NS vállalatnál. Mestermunkáját az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika Tanszékén védte meg 2010-ben. Doktori tanulmányait az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Energetika Elektronika és Telekommunikáció Tanszékén folytatja elektroenergetika szakon. Kutatási témája: Distribuált mesterséges intelligencia alkalmazása az elektroenergetikában. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008–2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. A Collegium Talentum ösztöndíjasa 2011-től. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok E-mail: sandor.beretka@gmail.com


91 A doktori értekezés témája: A XXI. század intelligens villamoshálózata az ember által alkotott legösszetettebb rendszer. A XX. század kezdeti évtizedeinek újdonsága, a villanyáram a modern társadalom legfőbb energiaforrása. A XXI. század egyik nagy kihívása, ha nem a legnagyobb, az emberiség számára a meglévő rendszerek megbízhatóságának, hatékonyságának és gazdaságos üzemének biztosítása a környezet megóvása mellett. Kutatásom a lakóépületekre és a kisebb üzleti létesítményekre összpontosít, melyek egyéni fogyasztása elenyészőnek tűnhet, összesítve viszont megközelíthetik az ipari fogyasztók energiaigényét. A villamos hálózat terhelésének optimalizációját vizsgálom a kis fogyasztóknál, melyek közül két kezdeményezés hatékonyságát kutatom: a fogyasztó-oldal irányítását (demand response) és a lokális áramtermelést. E kezdeményezések középpontjában az intelligens épületek állnak, olyan épületek, amelyek aktívan reagálnak a villamoshálózat változásaira, emellett megőrzik a lakók komfortszintjét. A legnagyobb kihívások között áll a lakók igényeinek és komfortjának mérése és modellezése, valamint a modell felhasználása az épület energiafelhasználásának koordinálásában. A másik nagyon fontos tényező, ami kihat a kutatásra az irányított entitások óriási száma, melyet központosított rendszer nem képes relatív rövid időn belül feldolgozni. Célom egy olyan keretrendszer kifejlesztése, amely aktív résztvevője egy intelligens épület irányításának, de a lakók számára láthatatlan, a döntéshozatalban ritkán igényel felülbírálást, emellett automatikusan és kooperatívan részt vesz a villamoshálózat stabilitásának és megbízhatóságának biztosításában. Mindezt akár valós idejű döntéshozatal és beavatkozások segítségével. Jelentősebb publikációk: Beretka S. F.–Varga E. D. 2012: Proposal of a Multi-agent System Architecture for Use in Energy Management Systems. – 20th Telecommunications Forum TELFOR. 1637–1640. o. Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Simulation of a Multi-agent System for Residential Load Imbalance Reduction. – Fourth International Conference on Power Engineering, Energy and Electrical Drives POWERENG. 1282–1287. o. Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Case Study of Multi-agent System Architecture for Use in Energy Management Systems. – IEEE EUROCON. 383–390. o.


92 Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Efficient Encoding of Customer Class Load Profiles. – IEEE AFRICON. Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Locality Sensitive Hashing of Customer Load Profiles. – International Conference on Renewable Energy Research and Applications ICRERA. 353–356. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Életképes, óriási rejtett potenciállal és tartalékokkal rendelkező közösség, mely többsége a szülőföldi érvényesülés nehézségei miatt megragadva a külföldi lehetőségeket már fiatalon bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. Sajnálatos módon kevesen térnek vissza közülük Vajdaságba, pedig, véleményem szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a vajdasági magyar tudományos kutatói utánpótlás felzárkózzon, és helyt álljon nemzetközi színtéren is. Bízom benne, hogy életpályájuk előrehaladtával mentoraik bölcsessége és elhivatottsága bennük is kibontakozik, és méltó példaképei lesznek a fiatal kutatók és diákok következő nemzedékének.

BERTA IRMA – 1988-ban született Vukováron, Horvátországban. Jelenleg Felsőhegyen él, 2013 óta a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola szerb mint környezetnyelv tanára Adorjánon és Magyarkanizsán. A Magyar Nemzeti Tanács által szervezett, a középiskolák harmadik osztályát befejező tanulók számára megtartott nyári szerb nyelvi képzések vezető tanára 2012-ben és 2013-ban, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán az elsőéves hallgatók számára szervezett szerb nyelvi képzés tanára 2012-ben, valamint a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán a 2012/2013-as tanév nyári szemeszterében tartott szerb nyelvi képzés vezető tanára. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara szerb Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett Szerb mint környezetnyelv szakon 2012-ben, ugyanezen a tanszéken 2013-ban mesteri oklevelet szerzett. Tanulmányait 2013-ban az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Doktori Iskolájában folytatta az oktatás módszertana szakon. Kutatási témája: a szerb mint környe-


93 zetnyelv oktatásának módszertani problémái (témavezető: Dr. Dušanka Zvekić-Dušanović). A magyar és szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angol nyelvből B2-es cambridge-i diplomával rendelkezik. 2008-tól 2011ig Magyarkanizsa Község ösztöndíjasa, majd 2011–2012 között a Magyar Nemzeti Tanács demonstrátor-ösztöndíjasa. Mesteri tanulmányai idején Soós Kálmán ösztöndíjas. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásmódszertan E-mail: mymyca@sksyu.net A doktori értekezés témája: Vajdaság bizonyos részein az emberek életét megnehezíti a szerb és bármely más nyelv ismeretének hiánya, többnyelvű világunkban képtelenek kitörni az egynyelvűség börtönéből. A problémát sokan az iskolai eredmények sikertelenségére korlátozzák, annak ellenére, hogy későbbi életük során is szembesülnek vele. A szerb nyelv környezetnyelvként szerepel a tantervben, habár a homogén lakosságú régiókban idegen nyelvként tekintenek rá. A probléma másik kulcsa a megfelelő szakemberek hiánya, amely szintén hatalmas hátrányt jelent. Kutatásaimban az okok feltárása mellett a lehetséges megoldások keresésével is foglalkozom, úgy az általános, mint a középiskolások és főiskolai hallgatók szerb nyelvi oktatásában. A legfőbb kérdés, hogy miért és hogyan sajátítják el a fiatalok könnyen és gyorsan az angol, vagy a német nyelvet, a szerb nyelv pedig miért marad teljesen idegen tizenkét év tanulás után. A kutatás célja, hogy számos, az élet kínálta lehetőségektől elszigetelődő fiatal figyelmét felhívja arra, hogy a sokakat rettegésben tartó szerb nyelv kön�nyen elsajátítható és szükség van az ismeretére. Jelentősebb publikációk: Bognár I. 2011: Fordítói műveletek Bordás Győző Ég a kút! című regényrészletének szerb fordításában. In: Csányi E. (szerk.): 10. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 203–205. o. [absztrakt] Berta Bognár I. 2012: A környezetnyelv idegenségének környezetében. In: Csányi E. (szerk.): 11. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 238–239. o. [absztrakt]


94 Berta I. 2013: Egy szerb nyelvkurzus módszertani aspektusai és tanulságai. In: Csányi E. (szerk.): 12. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. VMFK. 199–200. o. [absztrakt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Számos fiatal tehetség vész el a Vajdaságban csak azért, mert nem tud szerbül, vagy azért, mert elhiszi magáról, hogy a szerb nyelv ismeretének hiánya egy megváltoztathatatlan állapot, amellyel nem vághat neki álmai megvalósításának. Ha több fiatal merne kockáztatni, merne főiskolára, egyetemre iratkozni, nagyobb esély lenne a magyar közösség fennmaradására és megmaradására a Vajdaságban. Aki kockáztat, veszíthet. Aki nem kockáztat, már vesztett.

BEZZEGH ALPÁR – 1979-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán és Budapesten él felváltva. 2010 óta a Nemzeti Kulturális Alap munkatársa. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán szerezte 2007–2009 között történelem, levéltár és német szakokon. 2011 óta az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája: a vajdasági németség története 1900– 1941 között (témavezetők: Dr. Eiler Ferenc, Dr. Juhász József ). A szerb nyelv mellett felsőfokú német, középfokú angol, alapfokú latin nyelvtudással rendelkezik. 2002–2003 folyamán a Német Felsőoktatási Csereprogram (DAAD) ösztöndíjasa Marburgban, 2004-ben a német Katolikus Felsőoktatási Csereprogram (KAAD) ösztöndíjasa Tübingenben, 2006-ban és 2014ben az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány ösztöndíjasa Grazban. Szorosan vett doktori témáján túlmenően kitűnő ismerője a Kárpát-medencei német népcsoportok történelmének, a többszáz éves német–magyar interetnikus kapcsolatoknak. A székelység eredetkérdését, valamint a felvidéki bányavárosok és köznemesség kuruc kori történelmét is tanulmányozza. Lelkes családfakutató.


95 Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományok E-mail: palicsfurdo@gmail.com A doktori értekezés témája: Ha csupán abból a tényből indulunk ki, hogy a két világháború közti Jugoszláv Királyság számszerűleg legnagyobb nemzeti kisebbsége a német volt (megelőzve akár az albánokat, akár a magyarokat), már akkor kézenfekvő, hogy mind a hivatalos történetírásnak, mind a tudományos ismeretterjesztésnek, iskolai oktatásnak óriási deficitjei vannak a hazai németséget illetően. Kutatásaim alapvető célja a magyar nyelvű történeti szakirodalomban eddig hiányzó, alapműként szolgáló monográfia megalkotása a Délvidék életét, arculatát 200 éven át alapvetően meghatározó német lakosság 20. századi történelméről, melynek során – vele együttélő szomszédaihoz hasonlóan, bár fáziskéséssel – e közösség is megindult a nyelvi-etnikai alapú modern nemzeti kisebbséggé válás útján 1900-tól kezdve. A folyamat 1918-tól a délszláv államkeretben gyorsult fel, szélesedett ki. Röpke két évtized alatt, 1941-re a vajdasági németség is ugyanolyan öntudatos nemzeti kisebbségi szintre fejlődött/zárkózott fel, mint amilyenek a határon túli magyar közösségek is voltak Kárpát-medence-szerte. Végleg le kell számolni azokkal a több évtizedes, a jugoszláv kommunista hatalom által szándékosan – rendszerlegitimizációs célokkal – terjesztett negatív mítoszokkal, hogy a német kisebbség „ötödik hadoszlop” lett volna, mely tevékenyen részt vállalt Jugoszlávia szétverésében (s ezért 1944 utáni sorsát „megérdemelte”...). Épp ellenkezőleg: Jugoszlávia szétverése 1941 áprilisában a vajdasági németséget is éppúgy meglepetésként érte, mint a magyarokat vagy más kisebbségeket. Semmilyen módon nem múlt a német kisebbségen az, hogy Berlin az európai nagyhatalmi játszmák közepette Jugoszlávia megsemmisítését határozta el (ráadásul egyik pillanatról a másikra). Ennek kivitelezését Németország katonai gépezete akkor is tökéletesen végrehajtotta volna, ha Jugoszlávia semmiféle német lakossággal nem rendelkezik. A vajdasági németség „kriminalizálása” a titói rezsim (lassan múló) „terméke”; e kisebbségi közösség életét is objektív, a szakma által elfogadott módszerekkel és hozzáállással kell vizsgálni, ugyanúgy, mint a magyar vagy bármely más, a régióban honos népcsoport történelmét, túllépve mindennemű misztifikáláson.


96 Jelentősebb publikációk: Bezzegh A. 2011: Szabadka 1780 körüli viszonyainak ismertetése Johann Matthias Korabinsky honismereti lexikonában. – Bácsország. 4. sz. 100–104. o. Bezzegh A. 2012: A délvidéki németség történetének néhány fő jellemzője Jugoszláviában 1920–1941 között. In: Fülöp P. (szerk.): Tavaszi szél 2012/ Spring Wind 2012 konferenciakötet. Budapest. DOSZ. 314–321. o. Bezzegh A. 2012: Utazás a bácskai németekhez 1936 nyarán. Rudolf Schaal németországi főiskolai tanár élménybeszámolója. – Világtörténet. 3–4. sz. 257–287. o. Bezzegh A. 2013: Major Features of the Ethnic German’s History in South-Hungary under Yugoslavia (Serbia) Supremacy in the Interim Period between 1918 and 1920. In: Keresztes G. (szerk.): Tavaszi szél 2013/Spring Wind 2013 konferencia I. kötete. Budapest. DOSZ. 318– 329. o. Bezzegh A. 2013: Mítosz és valóság: az 1945 utáni jugoszláv történetírás képe a hazai német kisebbségről. In: Szalai L. (szerk.): A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában. Budapest. ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék. 136–160. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A hagyományos délvidéki magyar kreativitás, mozgékonyság és nyitottság a tudományos életben is megmutatkozik, még ha az itthoni intézményes lehetőségek száma sokkal kisebb is, mint amennyit a magyar fiatalság igényelne. Ez az anyaország felé tereli őket, a többség a kényelmesebb utat választja a szülőföld helyett. Pedig éppen az itteni magyar értelmiség képezhetne egyfajta szellemi hidat a magyarországi és szerbiai tudományos élet között. Ha csupán a magyarság érdekeit nézzük, akkor is jogos elvárás, hogy az anyaország értelmisége mutasson az eddigieknél nagyobb, tettre készebb érdeklődést a vajdasági értelmiség irányába, felkarolására, s ne csupán ez utóbbinak kelljen szinte erőt meghaladó teljesítményt nyújtania ahhoz, hogy egyáltalán észrevegyék. Nem elégséges, ha a magyar állam csupán anyaországi ösztöndíj-lehetőségeket biztosít, hanem itt a Délvidéken segítsen létrehozni magyar intézményrendszert, hogy a szülőföldön álljanak rendelkezésre igazi érvényesülési lehetőségek. Ellenkező esetben Magyarország csak „elszipkázza” a fiatalokat, és lassan, de biztosan elfogy, felmorzsolódik a vajdasági magyar értelmiség. Minden kiharcolt, kialkudott, nagy nehezen életre


97 hívott projekt, lehetőség hiábavaló, ha hosszabb távon nem lesz, aki éljen vele… Óhatatlanul arra van szükség, hogy az anyaország mind nemzetpolitikai, mind tudománypolitikai téren sokkal intenzívebb tevékenységet fejtsen ki e régióval kapcsolatban, mint eddig tette. Úgy vélem, 2020 után már késő lesz. Most kell cselekedni.

BICSKEI MARIANNA – 1983-ban született Zentán. Jelenleg a Göttingeni Egyetem doktorandusza a Gazdaságpolitika és KKV-kutatás (Economic Policy and SME Research) Tanszéken (témavezető: Prof. Dr. Kilian Bizer; társkonzulens: Prof. Dr. Markus Spiwoks). Okleveles közgazdász, diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán pénzügy szakirányon szerezte 2007-ben. Tanulmányai során Szeged Városi Ösztöndíjban, valamint Erasmus-ösztöndíjban részesült, melynek keretében, továbbá vendéghallgatói státuszban tanulmányokat folytatott a Göttingeni Egyetemen. A doktori képzés mellett tudományos segédmunkatársként gyakorlatvezetői, projekt-koordinátori és kutatói munkát végzett több éven át a Göttingeni Egyetemen. Jelenlegi kutatási területe az identitás-gazdaságtan. Középfokú szakmai angol és felsőfokú szakmai német nyelvvizsgával rendelkezik. Angol és német nyelven publikál; számos nemzetközi konferencián vett részt. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok E-mail: marianna.bicskei@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés a közjavak előállításával, fenntartásával és védelmével foglalkozik. Módszertanát tekintve a kísérleti közgazdaságtan és a jogi közgazdaságtan elemeit ötvözi. A disszertáció célja egyrészt olyan jogszabályok, intézmények vizsgálata a szociális identitás függvényében, amelyek révén biztosítható és fenntartható bizonyos közjavak előállítása és védelme. Másodsorban kísérletekkel vizsgálja, hogy különböző intézményi hátterek függvényében a szociális identitásnak milyen mértékű és irányú szerepe van az egyének közjavakhoz való hozzájárulásának alakulásában. Ennek keretében


98 elemzi többek között, hogy a monetáris, illetve nem monetáris szankciók milyen hatással bírnak az egyének magatartására. Összefoglalva, az értekezés elsődleges célja politikai implikációk megfogalmazása az elemzések során azonosított tényezők alapján. Jelentősebb publikációk: M. Bicskei 2011: James O. Young: Cultural Appropriation and the Arts. – Journal of Cultural Economics. 35. évf. 3. sz. 233–236. o. [könyvismertető] M. Bicskei–K. Bizer–K. L. Sidali–A. Spiller 2012: Reform Proposals on the Geographical Indications of the European Union for the Protection of Traditional Knowledge. – The WIPO Journal. 3. évf. 2. sz. 222–236. o. M. Bicskei–K. Bizer–Z. Gubaydullina 2012: Protection of Cultural Goods. – Economics of Identity. International Journal of Cultural Property. 19. évf. 1. sz. 97–118. o. M. Lankau–M. Bicskei–K. Bizer 2012: Cooperation Preferences in the Provision of Public Goods – An Experimental Study on the Effects of Social Identity. Cege Discussion Papers. Göttingen. University of Göttingen. 148. sz. o. n. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet egyik legnagyobb kihívása a tudományos utánpótlás megtartása. Számos magyar kutató nemzetközi viszonylatokban próbál érvényesülni, és versenyképes körülmények hiányában Vajdaság nehezen tudja ezt hosszú távon ellensúlyozni.

BÍRÓ ANNA (szül. Bajtai) – 1979-ben született Nagybecskereken, ahol jelenleg is él és dolgozik angol szakos tanárként. Diplomát a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán szerzett 2002-ben. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában folytatta Alkalmazott Nyelvészet alprogramon, 2012-ben szerzett


99 abszolutóriumot. Kutatási témája: vajdasági magyar középiskolások kétnyelvűsége (témavezető: Dr. Navracsics Judit). Érdeklődési és kutatási területe: alkalmazott szociolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kétnyelvűség, nyelvi jogok. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tagja a CERGSLAM (Centra European Research Group for Second Language Acquisition and Multilingualism) nemzetközi kutatócsoportnak. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészet E-mail: bajtai.anna@gmail.com A doktori értekezés témája: A kétnyelvűségnek nagyon sok definíciója van. Bloomfield szerint az az egyén tekinthető kétnyelvűnek, aki mindkét nyelvben anyanyelvi kompetenciával rendelkezik, Haugen ezzel szemben azt állítja, hogy ha valakinek az anyanyelv mellett egy másik nyelven érthető megnyilatkozásai vannak, akkor kétnyelvű. Grosjean definíciója alapján viszont a kétnyelvűség két nyelv használata a mindennapokban. Ha elfogadjuk ez utóbbi meghatározást, akkor a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolások kétnyelvűeknek tekintendők. Kétnyelvűségükről nem maguk döntöttek, a szerb nyelvet kötelező tantárgyként tanulják az általános iskola első osztályától kezdve; nem mint anyanyelvet, de nem is mint idegen nyelvet. Korábban környezetnyelvként definiálták, újabban a tantárgy hivatalos elnevezése „szerb mint nem anyanyelv”. Ennek azért tulajdonítok különösebb figyelmet, mert gond van a tantárgy tanítási módszertanával, és ebből kifolyólag az oktatás célja nem tud megvalósulni. A kutatás célja információt kapni arról, hogy a középiskolás magyar diákoknak Vajdaságban milyen attitűdjük van a két nyelvvel kapcsolatban (magyar és szerb), a különböző nyelvi színterekhez mely nyelvek társulnak inkább, az írásbeli nyelvi produktumaikban is előfordul-e kódváltás, nyelvkeverés, illetve ugyanazon (hétköznapi) témában mi jellemzi nyelvi produkciójukat a két nyelvben. Az utóbbit azért tartom fontosnak, mert az írásbeli (ön)kifejezés folyamata sokkal kontrolláltabb, mint a szóbeli, ahol a beszédpartner visszajelzései, a testbeszéd, a gesztikuláció és mimika nagymértékben segíthetik az üzenet átadását és megértését. Írásban tudatosabban törekszünk a nyelvhelyességre,


100 a kódváltás elkerülésére. Amennyiben az utóbbi mégis előfordul, az határozottabb mutatója lehet a nyelvkeverésnek. Az írott szövegben előforduló főnevek, igék és főleg névmások száma viszont a szókincs fejlettségére utal. Az attitűd, a nyelvtanulás hossza, a nyelvek fontosságának értékelése és a két nyelven megfogalmazott szöveg elemzése összetettebb és árnyaltabb képet adhat a vajdasági magyar fiatalok (kétnyelvűségi) nyelvi kompetenciájáról is. A kutatás alanyai középiskolás kollégisták, akik a Vajdaság különböző településeiről származnak. Mindannyian ugyanazt a nyelvhasználatról szóló kérdőívet töltötték ki, és ugyanarról a témáról írtak összefoglalót két nyelven. A kérdőív segítségével megállapítható a tömbben és szórványban élő diákok nyelvi attitűdje, nyelvi szokása, az írott szövegek elemzése pedig a nyelvhelyességre és a nyelvi kompetencia kérdéseire ad választ. Jelentősebb publikációk: Bajtai A. 2010: Mikes Melánia és a gyermekkori többnyelvűség. – Alkalmazott nyelvtudomány. X. évf. 1–2. sz. 157–168. o. Bajtai A.–Balázs G. 2011: Ökolingvisztika. In: Balázs G. (szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest. 274–277. o. Bajtai A. 2012: Muzslyai magyar–szerb kétnyelvű fiatalok nyelvi kompetenciája. In: Navracsics J.–Szabó D. (szerk.): Mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Budapest. Pszicholingvisztikai tanulmányok III. 247–253. o. Bajtai A. 2012: Az oktatási nyelv és a magyar–szerb kétnyelvűség problematikája. – Tavaszi Szél konferenciakötet. Budapest. 650–656. o. Bajtai A. 2012: Csernicskó I. (szerk.): Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. – Alkalmazott nyelvtudomány XII. évf. 1–2. sz. 158–162. o. [könyvszemle] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Ami a magyarságkutatást és alkalmazott nyelvészetet illeti, Vajdaságban sok elismert és sokat idézett magyar tudós, kutató van, akik a fiatalabb generációknak ihletet és pozitív példát mutatnak, azonban félő, hogy a megfelelő (anyagi és munkahelyi) támogatás hiányában az ambíció csökkenni fog, vagy az utánpótlásként számon tartott fiatalok más országok intézményeiben néznek majd további lehetőségek után. Nem lenne szabad megengedni egy újabb hullámú értelmiségelvándorlást.


101 BODÓ NÁNDOR, Ph.D. – 1985-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Liverpoolban él, a Liverpool John Moores University-n posztdoktori kutatóként tevékenykedik. Mesteri diplomát az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Energetikai Tanszék energetika, elektronika és távközlés szakán szerzett 2009-ben. Doktori címét a Livepool John Moores University Műszaki Kara mérnöki, műszaki és tengeri műveletek szaka villanymotorok és hajtások csoportján szerezte 2013-ban. Kutatási témája: nyíltvégű tekercses többfázisú hajtások impulzus szélességi moduláció stratégiái (PWM Strategies for Open-end Winding Multiphase Drives). Pillanatnyilag az elektromos autók integrált fedélzeti akkumulátortöltőinek fejlesztésén dolgozik. A töltő összetétele erősáramú elektronikai alkatrészek és többfázisú hajtások felhasználásán alapszik. A szerb nyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Számos ösztöndíjban részesült, amelyek közül kiemelhetők: Doktori tanulmányainak ösztöndíjazása a Liverpool John Moores University részéről (2009–2013), ORSAS-ösztöndíj (Overseas Research Student Award Scheme Competition, 2010), 2007– 2009 a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, 2007-ben DAAD-ösztöndíjas (Deutcher Akademischer Austauschdienst), miniszteri ösztöndíjas (2005–2013), az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának ösztöndíjasa (2007–2009) stb. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, energetika, erősáramú elektronika és villamos hajtások E-mail: bodnandi@yahoo.com A doktori értekezés témája: A dolgozat modulációs technikákat fejleszt, többfázisú nyíltvégű tekercses villamos hajtások (multiphase open-end winding drives) részére. A többfázisú nyíltvégű hajtások két jól mutatkozó topológiából vannak összerakva: többfázisú hajtásból és nyíltvégű tekercses hajtásból. A többfázisú hajtások előnyei számosak a hagyományos háromfázisú alternatívához képest: fokozott megbízhatóság és hibatűrés, a teljesítménymegosztási lehetősége a fázisok között, nagyobb nyomaték stb. A nyíltvégű tekercses topológia a többszintű inverterek helyettesének is tekinthető. Ahelyett, hogy a státor tekercsei csatlakoznának egy inverterhez az


102 egyik végükön és csillagban kapcsolódnának a másik végükön, a nyíltvégű tekercses topológiában a státor tekercs mindkét végére külön inverter kapcsolódik. Az így kapott feszültség hullámformái azonosak lehetnek a többszintű inverter feszültség hullámformáival. A többszintű inverter topológia előnyei a jobb energiaminőség, jobb elektromágneses kompatibilitás, alacsonyabb kapcsolási frekvencia és a táp-feszültség eloszlása a félvezető kapcsolók között. A nyíltvégű tekercses topológia ezenkívül növeli a hibatűrést is két inverter használatával. A kísérletbe vett topológiák öt, hét és kilencfázisúak. Kétszintű invertereket használtunk a státor tekercs mindkét oldalán, egyenlő egyenáramú feszültséggel táplálva. A modulációs módszereket az alkalmazott tér-vektorok szempontjából elemeztük. Majd azonos feszültség hullámot eredményező, hordozó alapú modulációkat alkalmaztunk a hitelesítő kísérletekben és szimulációkban. További kutatási tevékenység: A fosszilis tüzelőanyag-hiány és a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák miatt a belső égésű motoros járműveket a közeljövőben gyorsabb ütemben elektromos járművekre kell cserélni. E célhoz gyors akkumulátortöltők szükségesek, azonban, csak a fedélzeti töltők tudják felszabadítani a felhasználókat a töltőállomások keresésétől, mivel lehetővé teszik a járművek töltését, szinte minden egyfázisú vagy háromfázisú kapcsolón. Továbbá, a fedélzeti töltők az elektromos járművek akkumulátoraival együtt lehetséges megoldásnak tekinthetőek a tömeges energiatároló probléma megoldására, amely jelenleg a villamos energia ágának egyik legfontosabb kérdése. Mivel az elektromos járművek legtöbbet parkolva állnak, fel tudják halmozni az energiát, ha a hálózat igénye alacsony, és vissza tudják bocsátani az energiát, ha a hálózat igénye magas. A fedélzeti töltők hátrányai, hogy növelik a jármű árát és súlyát, míg csökkentik a felmaradt térfogatot, amelyet esetleg más alkatrész foglalna el. Ezeket a hátrányokat le lehet küzdeni, ha a töltési folyamat elvégezhető a meglévő motorral és félvezető kapcsolókkal, amelyek eredetileg a jármű meghajtására szolgáltak. A fő akadály, hogy a motor nyomatékot fejleszt a töltési folyamat során. Ha ez történik, a motort mechanikusan le kell fékezni, vagy elkülöníteni a meghajtó rendszertől, ami csökkenti a rendszer élettartamát, zajjal járhat, és a megnöveli a rendszer árát.


103 A kutatás célja, hogy megvizsgálja a többfázisú motorok alkalmazását a töltési folyamatban és új töltési topológiákat fejlesszen. Ez a cél megvalósítható, mivel a többfázisú motorok tekercsein át lehet engedni a háromfázisú áramot, nyomaték fejlesztése nélkül. Emellett nagy előnynek számít a többfázisú motorok hibatűrési lehetősége, amely zavartalan mozgást biztosít a közeli javítóműhelyig. Jelentősebb publikációk: E. Levi–I. N. W. Satiawan–N. Bodo– M. Jones 2012: A Space-vector Modulation Scheme for Multilevel Open-end Winding Five-phase Drives. – IEEE Transactions on Energy Conversion. 27. évf. 1. sz. 1–10. o. M. Jones–I. N. W. Satiawan–N. Bodo–E. Levi 2012: A Dual Five-phase Space-vector Modulation Algorithm Based on the Decomposition Method. – IEEE Transactions on Industry Applications. 48. évf. 6. sz. 2110–2120. o. N. Bodo–M. Jones–E. Levi 2013: A PWM Method for Seven- and Nine-phase Open-end Winding Motor Drives. – Elsevier. Mathematics and Computers in Simulation. o. n. N. Bodo–M. Jones–E. Levi 2013: Investigation of Carrier-based PWM Techniques for a Five-phase Open-end Winding Drive Topology. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. 60. évf. 5. sz. 2054–2065. o. N. Bodo–E. Levi–M. Jones 2014: A Space Vector PWM with Common-mode Voltage Elimination for Open-end Winding Five-phase Drives with a Single DC Supply. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar utánpótlás feltétlenül megérdemli a támogatást. Erről talán legjobban az itt felsorolt bemutatkozók tanúskodnak. Feltétlenül szükséges a szervező és összekötő alapítványok és az érettebb, elkötelezettebb kutatók és mások támogatása, nem csak Vajdaságból és Magyarországról, hanem a világ minden tájáról.


104 DR. BÓZSITY NOÉMI – 1987-ben született Szabadkán, általános és középiskolai tanulmányait Zentán végezte, jelenleg Szegeden él, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetében elsőéves doktorandusz. 2013ban szerzett gyógyszerészdoktori diplomát az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán. Kutatását 2009-ben kezdte a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet sejtlaborjában, ahol módosított szteroid származékok antiproliferatív hatásával foglalkozik humán reproduktív rendszeri daganatos sejtvonalakon Kanizsainé Dr. Minorics Renáta és Dr. Zupkó István vezetésével. 2008 és 2013 között miniszteri ösztöndíjas, a Márton Áron Tehetséggondozó Szakkollégiumi Program résztvevője 2011-ben famulusként, majd 2012-ben magiszterként is. 2013 szeptemberétől a Richter Gedeon Talentum Alapítvány PhD-ösztöndíjasa. Kutatómunkáját eddig 2 helyi TDK első helyezéssel (2011 és 2013), valamint a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal (2011, Debrecen), a XXXI. OTDK-n pedig első helyezéssel (2013, Szeged) díjazták. Tudományterület: orvostudományok, gyógyszertudományok E-mail: bozsity.noemi@pharm.u-szeged.hu A doktori értekezés témája: Az irodalom az ösztrogéneket eddig mint sejtproliferációt serkentő vegyületeket tartotta számon, az újabb eredmények szerint azonban bizonyos származékok kifejezett sejtosztódást gátló hatással rendelkeznek. Az irodalom már több A gyűrűben módosított származék antiproliferatív hatását leírta, a D gyűrűben módosított származékokról azonban még nincsenek széleskörű ismeretek. Az értekezés a korábbi TDK-eredményeket összegezve és továbbgondolva a D gyűrűben módosított származékok vizsgálatával foglalkozik, ezek közül is a legpotensebbnek bizonyult D homoösztron antiproliferatív hatásával és hatásmechanizmusával in vitro különböző reproduktív rendszeri daganatos sejtvonalakon. A módszerek között szerepel áramlási citometriás mérésen alapuló általános és fázisspecifikus sejtciklus analízis, különböző molekuláris biológiai vizsgálatok (PCR, Western-blot) a sejtciklus fázisátmeneteit szabályozó fehérjék


105 működésének feltérképezésére. Valamint a tesztanyag több, különböző molekuláris patológiai háttérrel rendelkező sejtvonalon való tesztelése, melynek során meghatározható és összevethető a vegyületek citosztatikus potenciálja (IC50 értékben kifejezve). A vegyület intakt humán fibroblaszt sejtvonal osztódási képességére kifejtett hatásának vizsgálata pedig a tumorszelektivitásra enged következtetni. Ezek az információk egyrészt kiegészítik majd jelen tudásunkat a sejtciklus folyamatát befolyásoló daganatellenes hatóanyagokról, másrészt elősegíthetik olyan új daganatellenes hatóanyagok tervezését, amelyek specifikus hatással rendelkeznek egyedi patológiájú daganatok esetén, valamint felvázolhatják a molekulák további felhasználásának lehetőségét. A munkát a Richter Gedeon Nyrt. támogatja. Jelentősebb publikációk: Minorics R.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I. 2011: Antiproliferative Effect of D-homoestrone Analogues. – Frontiers in Medicinal Chemistry. Joint German–Swiss Meeting on Medicinal Chemistry. Saarbrücken. [absztrakt] Minorics R.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I. 2012: D-homoestrone Exhibits Apoptosis and Cell Cycle Arrest at G2/M in Hela Human Cervical Cancer Cells. – 6th European Congress of Pharmacology. Granada. [absztrakt] Minorics R.–Bózsity N.–Wölfling J.–Mernyák E.–Schneider G.–Márki A.– Falkay G.–Ocsovszki I.–Zupkó I. 2012: Antiproliferative Effect of Normal and 13-Epi-D-Homoestrone and their 3-Methyl Ethers on Human Reproductive Cancer Cell Lines. – The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology. 132. évf. 1–2. sz. Zupkó I.–Minorics R.–Berényi Á.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.– Schneider G. 2013: The Anticancer Action of Novel Estrogen-like Compounds. – International Journal of Molecular Medicine. 32. évf. 1. sz. Minorics R.–Bózsity N.–Benkő Zs.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I. 2013: 17alpha-19nortestosterone Exhibits Potent Antiproliferative Effect in Hela Human Cervical Cancer Cells. – International Journal of Molecular Medicine. 32. évf. 1. sz.


106 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Úgy gondolom, szerény kis térségünk igen erős szellemi és művészeti humánerőforrással rendelkezik, amelyet azonban nem tud megfelelőképp felhasználni és megtartani. A 12. VMTDK részvevőjeként igen tehetséges, önálló gondolkodású, kreatív embereket sikerült megismernem, akiknél azonban olykor hiányzik a szakmai irányítás, így nem találják a pontos helyüket a tudományos szférában. A teljes vajdasági tudományos életet sajnos nem látom át, a saját területemről pedig csak annyit tudnék nyilatkozni, hogy a nyelvi korlátokat leszámítva is nehéz megfelelő anyagi forrással rendelkező kutatóbázist (egyetem, kutatóközpont, magáncég, labor stb.) találni, ahol a szakmai tudás és kreativitás kibontakozhatna. Ilyen helyek létrehozásával, a lehetőség megteremtésével az utánpótlás megtartása is növelhető lenne.

BÚS NATÁLIA – 1986-ban született Zentán. Jelenleg Horgoson él, doktori tanulmányait Pécsett végzi ösztöndíjasként. Diplomát az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán szerzett 2009-ben osztálytanító szakon, illetve a Szabadkai Püspökség Teológiai-Katekétikai Intézetében 2010-ben hitoktató szakon. Mesterképzését a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén végezte 2009–2012 között magyar nyelv és irodalom szakon, majd 2012-ben tanulmányait tovább folytatta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témája: a XX. századi magyar irodalom, az irodalom zeneisége és a nyelv immanens hangzóssága (témavezető: Dr. Orbán Jolán). További kutatási területek: a poétika, a retorika és a pszichoanalízis elméleti kérdései. A szerb nyelv mellett középfokú angol, továbbá alapfokú német és francia nyelvtudással rendelkezik. 2008– 2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, köztársasági ösztöndíjas (Magyarország, 2010–2011), doktori tanulmányai alatt 2012 óta miniszteri ösztöndíjas, Campus Hungary ösztöndíjas (2013). Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának legjobb hallgatója a 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es tanévekben.


107 Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: natalie.bush11@gmail.com A doktori értekezés témája: A kutatás zene és irodalom, nyelv és hangzósság viszonyát vizsgálja, célja az irodalom zeneisége és a nyelv immanens hangzóssága közötti kapcsolat feltárása. Ennek értelmében a költészet, a próza és a színházi gyakorlat is vizsgálat tárgyát képezi. A vizsgálódás középpontjában a huszadik századi magyar irodalom áll, természetesen a nemzetközi történelmi, művészeti kontextusba ágyazva. Ezáltal tárható fel pontosan, hogy a kutatás szempontjait figyelembe véve, melyek azok a folyamatok, amelyek a magyar művészeti életre is hatottak; melyek azok a változások, amelyek nem a hatás, hanem a párhuzamosság alapján fejlődtek; melyek a magyar irodalom és színházi gyakorlat egyéni sajátosságai. Az utóbbi években egyre intenzívebbé vált a zenetudomány és az irodalomtudomány közötti párbeszéd. Ebből a szempontból a kortárs muzikológiából két kutatási irányzat is kiemelt figyelmet érdemel: Grabócz Márta és munkatársai a nyelvészet, az irodalmi szemiotika, a strukturalista narratológia módszertanát és fogalomkészletét (többek között A. J. Greimas és Paul Ricoeur modelljeit) alkalmazzák a zeneművek elemzéséhez; a New Musicology-ként ismert amerikai zenetudományi irányzat képviselőinek (SusanMcClary, Rose Subotnik, Lawrence Kramer) célja a zenetudomány fogalmi-módszertani megújítása, a posztstrukturalizmus, a hermeneutika, a dekonstrukció, a pszichoanalízis és a kultúratudományok fogalomtárának felhasználásával. A dolgozat zeneelméleti alapvetéseiben e szerzők műveire támaszkodik. Ahhoz, hogy jobban megértsük a zene és irodalom sokrétű kapcsolatát tisztázni kell azokat a változásokat, amelyek megalapozták ennek a kapcsolatnak a lehetőségét. Ezért történeti szempontok alapján részletes elemzésben kerül tárgyalásra a XIX. század elején bekövetkezett zenei fordulat (a hangszeres zene egyenjogúvá válása a vokális zenével), amely nem hagyta érintetlenül az irodalom alakulását sem. Ebből az időszakból kitüntetett figyelem illeti Stéphane Mallarmé (1842–1898) francia költő munkásságát, ugyanis a mallarméi költészetelmélet zenéhez való viszonya és ennek a XX. századi zenei, filozófiai, irodalmi gondolkodás egyes irányzataira gyakorolt hatása a disszertáció tézise szempontjából megkerülhetetlen. A klasszikus magyar irodalmi modernség zeneértelmezésének vizsgálatában Kosztolányi Dezső (1885–1936) korai költészetének és novelláinak elemzése


108 mutatkozik elengedhetetlennek. Kosztolányi Dezsőt elsősorban nem a zeneművészet iránti érdeklődése (szemben Csáth Gézával) vezette zenei tárgyú elbeszélések és versek megírására, költészetelméletét nem művészetközi kapcsolatokra alapozta, hanem a nyelv jelentésképző és jelentéshordozó anyagának zenei elemeire. Ehhez kapcsolódóan a disszertáció célja a Nyugathoz kötődő írók, kritikusok tevékenységének feltárása, ugyanis ebből a körből kerülnek ki azok, akik az elsők között fedezik fel Magyarországon a zenéhez való viszonyulás és a zenéről való gondolkodás új lehetőségeit. Jelentősebb publikációk: Bús N. 2009: Spanyol ópium az állatkertben. In: Csányi E. (szerk.): Csáth-járó át-járó. Csáth Géza, az irodalmi és pszichológiai diszkurzusok metszéspontja. Kontextus könyvek 3. Újvidék. Bölcsészettudományi Kar. VMFK. Bús N. 2010: Az Egyszálének Rouge nyomában. Adalék a női hang diszkurzív terének megnyitásához. In: Csányi E. (szerk.): Mediális átlelkesítés. Zene – beszéd – irodalom. Kontextus könyvek 4. Újvidék. Bölcsészettudományi Kar. VMFK. Bús N. 2011: Mediális összhangzat (Stéphane Mallarmé és Hantai Simon szimfonikus alkotásmódjáról). In: Kucserka Zs.–Orbán J. (szerk.): A szöveg-játék mint intermediális esemény. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/orban_inter-med/index.html [oktatási segédanyag] Bús N. 2012: Születik-e még ember? A humán reprodukció Aldous Huxley Szép új világ és Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényeiben. In: Erőss Zs. (szerk.): 10. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai. Pécs. Virágmandula Kft. Bús N. 2013: Zeneiség és hangzás a költészetben. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A jelenlegi tudományos utánpótlás több szempontból is nehéz, ugyanakkor, mondhatni üdvös helyzetben van: egyrészt megoldást kell találnia arra a hagyományvesztésre, folytonossághiányra, amelyet a vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek ’90-es évekbeli elvándorlása, illetve az itthonmaradottak lehetőségeinek megfogyatkozása okozott; másrészt számot kell vetnie saját jövőképével, a Menni vagy maradni? kérdésével, hogy hol, mit, hogyan kíván megvalósítani. Mindez komoly feladat, nagy felelősség, egyben óriási lehetőség is az újrakezdés-


109 hez, a vajdasági tudományos élet huszonegyedik századi szellemben történő megújításához. A siker azonban nemcsak az elkötelezett fiatalokon múlik, szükség van az idősebb nemzedék támogatására, azokra, akik helyet teremtenek és helyet adnak számukra.”

CRNKOVITY GÁBOR – 1976-ban született Szabadkán. Jelenleg Ómoravicán/Bácskossuthfalván él és dolgozik mint magyar nyelv és irodalom szakos tanár az Idős Kovács Gyula Általános Iskolában. A Moravicai Értelmiségi Fórum alapítója és vezetője 2000-től. Diplomáját 2002-ben szerezte az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 2009-ben megvédte mesterdiplomáját, és a doktori iskolában folytatta tanulmányait. 2012 óta doktorjelölt (témavezető: Dr. Hózsa Éva egyetemi tanár). Kutatási témája: a vajdasági magyar irodalom története, komparatisztikai kitekintés, Monarchia-sztereotípiák megjelenése a vajdasági magyar irodalomban. További kutatási területek: művelődéstörténeti és irodalomtörténeti kapcsolatok. 2010-ben és 2011-ben a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, Balassi Intézet, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balassi Intézet (Magyarország, Budapest) ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: crngabor@yahoo.com A doktori értekezés témája: Munkám komparatiszitikai tárgyú, amelynek során a posztmonarchiális irodalommal foglalkozom. A kutatás a Monarchia korához kötődik, ezért erre a történelmi korra és korszemléletre nagyobb figyelmet fordítok. A Monarchia-irodalom fontos sztereotípiákat hozott létre. A kutatásom szorosan összefügg a sztereotípiák vizsgálatával, ezért az identitás, az imagológia tudományterületének érintése nem kerülhető meg, illetve Lacan tükörkép-elmélete sem. A fent említett elméleti tényezők gyakorlati vizsgálatát a kortárs vajdasági novellákon keresztül kívánom igazolni. A kutatás tárgyát főként Herceg Já-


110 nos novellisztikájára, valamint Juhász Erzsébet novelláira szűkítem. Emellett persze kitekintést teszek az osztrák és a szerb novellairodalomra is az összehasonítás célzatával. Feltételezésem szerint a kortárs vajdasági novellák gyakran írják tovább a Monarchia-sztereotípiákat, különös tekintettel az etnikai sztereotípiákra és a történelmi együttélésből fakadó sztereotípiákra. E sztereotípiák kialakulását történelmi, gazdasági, politikai tényezők befolyásolják. Nem kerülhető meg az elemzéskor a vidék sztereotip megjelenési formája, illetve a város vidékkel való szembenállása. Ezáltal a kulturális antropológia, az identitásvizsgálat a kutatás részegységét képezi. Az értekezésben tárgyalom a sztereotípiák meghatározását, típusát és kialakulását. A továbbiakban elkerülhetetlen a Monarchia történelmi hátterének vizsgálata, mivel létrehozója a különféle sztereotípiák kialakulásának. Az uralkodó társadalmi és közösségi normák, értékek kijelölik az elkülönülés és elhatárolódás külső jegyeit, amelyek a novellákban éppúgy feltűnnek. Az elbeszélések feszültségforrásai a vizsgálat tárgyául választott sztereotípiák. Ugyanis a különbségeken alapul a feszültségforrás, amely sztereotípiává alakul és az pedig megbélyegzéshez vezet. E feszültségforrások rejtetten vannak jelen a novellákban, megjelennek a figurák jellemében, viselkedésében. Tükrözhetnek tudatosan vállalt csoportnormát is, pl. nyelvhasználat, öltözködés, szokások, hagyományőrzés stb. A különc magatartásjegy a magányossággal függ össze, míg a sztereotípia a felvállalt csoporttal és közösséggel. Így jelenhet meg az elkülönülés tárgyaként a falun belül élő etnikumok elkülönülése. A Monarchia-irodalom sztereotip jegyei felbukkanásának vizsgálatakor meghatározóak a külső ismérvek, így a szövegekben előforduló egyénre és csoportra jellemző viselkedések és szokások alapul vétele. Jelentősebb publikációk: Crnkovity G. 2011: Kulturális párbeszéd Herceg János és Konjović Milan művészetében. – Tanulmányok. 44. sz. 105–116. o. Crnkovity G. 2011: A toposzkutatás és a tehetség nevelése. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK. 569–581. o. Crnkovity G. 2012: Az identitás és a nemzeti sztereotípiák lecsapódása Herceg János novelláiban. – Tavaszi szél 2012/Spring Wind 2012. Budapest. DOSZ. 214–218. o.


111 Crnkovity G. 2012: A festészet nyelvi sztereotípiái a két Viharban című kötetben. – Könyv, kommunikáció, kompetencia. Szabadka. MTTK. 234–243. o. Crnković G. 2013: Nosztalgia az eltűnt idők után, avagy a Habsburg Monarchia mint a multikulturális együttélés hordozója. – Susret kultura II. Novi Sad. Filozofski fakultet. 1235–1244. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyarság számához viszonyítva igen sok értékes fiatal dönt a kutatói, tudományos élet mellett. Fontos lenne ezeknek a fiataloknak kibontakozási lehetőséget adni, valamint olyan lehetőségeket keresni, amelyek teret adnak az ismerkedésnek, a barátkozásnak. Együttesen, egymás gondolatait megismerve lehetnek igazán sikeresek, és csak így közös erővel válhatnak mérvadó tényezővé a hazai tudományos életben. A tudományos utánpótlás fontos kérdéskör, és nagyon fontos lenne, hogy ennek szükségességét felismerjék a már régebb óta tevékenykedő kutatók, oktatók. Tudatosan kell törekedni arra, hogy engedjék kibontakozni a fiatal kutatókat.

CZÉKUS ÁBEL – Szabadkán született 1986-ban, okleveles közgazdász. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Svetozar Marković Gimnáziumban végezte. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi kapcsolatok alapszakán tanult. Mesterdiplomát 2011-ben szerzett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakán. 2008-ban a Norvég Alap ösztöndíjasaként egy szemesztert a Trømsoi Egyetemen (Norvégia) tanult, 2010–2011-ben az Udinei Tudományegyetemen (Olaszország) Erasmus-ösztöndíjas. 2013-ban a Ljubljanai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán CEEPUS-ösztöndíjas. 2014 márciusától Buenos Airesben (Argentína) végzett szakmai gyakorlatot. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2011) második helyezést ért el. Angolul, németül, olaszul, spanyolul, szerbül és horvátul beszél. A Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskolájában


112 2011 szeptemberében kezdte meg doktori tanulmányait, 2014 augusztusában abszolutóriumot szerzett. Doktori kutatási témája az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok antitröszt szabályozásának komparatív vizsgálata (témavezető: Prof. Dr. Voszka Éva). További kutatási területek: európai gazdasági integráció és közös piac, világgazdasági folyamatok. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok E-mail: czekus.abel@eco.u-szeged.hu A doktori értekezés témája: A 2000-es évektől jelentős átalakulás figyelhető meg a nemzetközi gazdaságban. Míg a korábban a világgazdaságban és -kereskedelemben központi helyet elfoglaló Európai Unió és Amerikai Egyesült Államok szerepe továbbra is rendkívül hangsúlyos, a nemzetközi konstellációban betöltött helyük megváltozott. Az EU és az USA közötti stratégiai együttműködés és versengés minden eddiginél hangsúlyosabbá vált, és a két gazdasági óriás kapcsolata alapjaiban határozza meg a világgazdaság teljesítményét és fejlődési irányát, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Doktori kutatási témám apropóját a napjainkban alapvető változásokon átmenő transzatlanti kapcsolatok adták, illetve azok a piacszabályozási folyamatok, amelyek az EU és az USA gazdálkodási környezetét alakítják és befolyásolják; a doktori disszertációmban a két gazdasági egység antitröszt szabályozását állítom párhuzamba. Az észak-atlanti együttműködés egyrészt válasz a Távol-Kelet gazdasági csodájára, másrészt pedig tökéletesen beleillik abba az immár hat évtizedes trendbe, amely eredetileg az európai gazdaságok integrációjában öltött testet, de ma már – földrajzilag is – túlmutat ezen. A nyugati gazdaságok teljesítményét, ezen országok társadalmi viszonyait egyre inkább meghatározó high-tech iparágak, az energiagazdálkodás vagy a környezetvédelem új perspektívákat nyitnak a térségben tevékenykedő vállalkozások számára. A fokozódó transzatlanti gazdasági kapcsolatok és a sokszor megegyező gazdasági és politikai érdekek miatt is szükségesnek tűnik az érintett piacok működésének bizonyos szintű harmonizálása. Ezen az úton kézzelfogható közelségbe került a két entitás között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, amely minden bizonnyal új távlatokat fog nyitni az egyébként is tradicionális észak-atlanti gazdasági együttműködésben.


113 Jelentősebb publikációk: Czékus Á. 2013: A K+F és technológia transzfer megállapodások helye az EU versenyszabályozásában: megengedhető versenytorzítás a gazdasági növekedés szolgálatában. In: Inzelt A.–Bajmócy Z. (szerk.): Innovációs rendszerek. Szereplők, kapcsolatok és intézmények. Szeged. JATEPress. 263–277. o. Czékus Á. 2013: R+D and Technology Transfer Agreements in EU Competition Policy: Allowed Competition Distortion in Service of Economic Growth. In: Demir E. (szerk.): 9th Eurasia Business and Economics Society. Róma. Universitá degli Studi di Roma “La Sapienza”. 11–26. o. [Konferencia CD] Czékus Á. 2014: Az Amerikai Egyesült Államok trösztellenes szabályozása – a Sherman Act-től a Celler-Kefauver Act-ig. – Vezetéstudomány. 45. évf. 5. sz. 64–73. o. Czékus Á. 2014: Az államcsődtől a késleltetett korrekcióig, argentin pénzügy-politikai tapasztalatok. – Pénzügyi Szemle. 59. évf. 2. sz. 259–274. o. Czékus Á. 2014: Motivations of the Common European Competition Policy and Lessons for the Western Balkans. – European Perspectives. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos életben két város tölt be rendkívül hangsúlyos szerepet: Szabadka és Újvidék. A két várost a vajdasági (magyar) tudományosság is összekapcsolja, így ezt – véleményem szerint – a jövőben is az Újvidéki Egyetem keretein belül kell gondozni. Az esetenként külföldön tudományos fokozatot szerzett vagy nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett utánpótlás számára azonban csak akkor fog a vajdasági tudományos élet perspektívát jelenteni, amen�nyiben abban egyedül a tudás és a rátermettség jelenti az előrelépési lehetőséget, és a megfelelő működési feltételek biztosítottak lesznek. Alapvető fontosságúnak tartom továbbá azt, hogy a fiatal oktatók és kutatók idegen nyelveket beszéljenek, hiszen elengedhetetlen a nemzetközi tudományos életbe történő minél aktívabb bekapcsolódás.


114 CSABAI ZSOLT – 1988-ban született Zentán. Jelenleg Szegeden él, és PhD-hallgatóként dolgozik a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetében. Tanulmányait Magyarkanizsán a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában kezdte (1995– 2003), majd ezt követően a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium első generációjának diákja (2003–2007). Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) biológus BSc, sejt- és molekuláris biológus szakán végzett 2011-ben, majd az SZTE TTIK biológus MSc, molekuláris-, immun és mikrobiológus szakán végzett 2013-ban. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara Doktori Iskolájába (Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola), melynek jelenleg is hallgatója (2013–) (témavezető: Dr. Boldogkői Zsolt.) Diákköri konferenciák (Korányi Frigyes Tudományos Fórum, SZTE ÁOK TDK, SZTE TTIK TDK, XXXI. OTDK, 10. VMTDK), továbbá hazai és számos nemzetközi konferencia résztvevője. Tudományterület: orvostudományok, elméleti orvostudományok, molekuláris biológia E-mail: csabai0911@mail.com A doktori értekezés témája: Kutatási témám modellorganizmusa az alfa neurotrópherpeszvírusok családjába tartozó Aujeszky-féle vírus vagy más néven Pseudorabiesvirus (PRV). A PRV egy dupla szálú(ds)DNS vírus, viszonylag kis genommal rendelkezik, mely 70 gént tartalmaz, kevés intergenikus régió, valamint kisszámú intron található a genomban. Nem humán patogén, azonban a sertés állományban jelentős károkat képes okozni, álveszettséget okoz. Kutatómunkánk során elvégeztük a vírus összgenom szintű analízisét, melyet reverz transzkripció kapcsolt real-timepcr segítségével végeztünk el különböző fertőzési ciklusokban vizsgálva (1, 2, 4, 6, 8, 12, 18, 24 órás fertőzések). Továbbá készítettünk a különböző fertőzésekben fontos szerepet játszó génekre nézve mutáns vírusokat, melyeknek szintén elvégeztük összgenomszintű transzkripciós analízisét. Ezenkívül a vírus genomját két különböző módszerrel szekvenáltuk meg (Illumina, SMRT), és ezen adatok összefésülése után találtunk egy új non coding(nc) RNS régiót, mely eddig nem szerepelt semmiféle annotációban,


115 ezután elvégeztük e régió molekuláris analízisét is (eredmények publikálás alatt). Kutatásunk második részeként az összgenomszintű analízis során felfigyeltünk bizonyos szabályozó mechanizmusokra, melyek feltehetően a gének egymáshoz viszonyított pozíciójából adódnak, e felismerésre született egy hipotézis, mely két modellt tartalmaz: az úgynevezett libikóka modellt (Seesaw model) és a vízesés modellt (Waterfall model). E hipotézis magyarázatot ad arra, hogyan szabályozzák egymást a tandem-, konvergens-, divergens állású gének. A hipotézis leírja még a read-through effektust is, ami a gének túlírásának jelenségét magyarázza. A jövőbeli tervek között szerepel ennek a hipotézisnek a molekuláris módszerekkel történő részletes bizonyítása, melyet indukálható promóterekkel rendelkező vektor modelleken kívánunk bemutatni. Úgy gondoljuk, eredményeink fontos szereppel bírnak a molekuláris biológia számára, hiszen egy újfajta génexpressziós szabályozást prezentálnak. Jelentősebb publikációk: Szénási T.–Kénesi E.–Nagy A.–Molnár A.–Bálint B. L.–Zvara Á.–Csabai Z.–Deák F.–Boros Oláh B.–Mátés L.–Nagy L.–Puskás L. G.–Kiss I. 2013: Hmgb1 Canfacilitate Activation of the Matrilin-1 Genepromoter by Sox9 and L-Sox5/Sox6 Inearlysteps Of Chondrogenesis. – Biochim. Biophys. Acta. 10. évf. 1829. sz. 1075–1091. o. Tombácz D.–Prazsák I.–Oláh P.–Póka N.–Csabai Z.–Boldogkői Z. 2014: Sequencing the Pseudorabies Virus Genome Using Pacific Biosciences SMART Technology. – 2nd Oxford Next Generation Sequencing Event NGS 2014. Oxford. [poszter] Csabai Z.–Tombácz D.–Oláh P.–Póka N.–Boldogkői Z. 2014: Discovery and Analysis of a Novel Non-coding RNA of Pseudorabies Virus. – 35th Annual Lorne Genome Conference. Lorne. VIC. [poszter] Oláh P.–Csabai Z.–Tombácz D.–Boldogkői Z. 2013: Analysis of Transcriptional Interference Networks in the Herpesviridaefamily. – Beyond the Genome. San Francisco. CA. [poszter] Tombácz D.–Takács I. F.–Prazsák I.–Oláh P.–Póka N.–Csabai Z.–Boldogkői Z. 2013: The Effect of the Pseudorabies Virus ICP22 Protein on the Overall Gene Expression of the Virus. – X-GEN Congress & EXPO. San Diego. CA. [poszter]


116 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyaroknak semmi szégyenkezni valójuk nincs a tudományos életben betöltött szerepük tekintetében, ami azonban elgondolkodtató, az az, hogy ebből a nagyszámú kutató közösségből hányan tudnak tevékenykedni a szülőhelyükön. E probléma még inkább hangsúlyossá válik a természettudományok terén, ahol a kutatások rendkívül nagy anyagi befektetést és eszközkészletet igényelnek. Sajnos ebben még a szerbiai finanszírozási rendszer nagyon le van maradva, de bízom abban, hogy ez pozitív irányba fog változni.

CSELYUSZKA NORBERT – 1985-ben született Zomborban. A Zombor melletti Kupuszinán nevelkedett, jelenleg Újvidéken él. A villamosmérnöki BSc-fokozatát, majd a mesterdiplomájat (MSc) mikroelektronika szakirányon az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán (FTN) szerezte meg. 2011 januárja óta mint kutató as�szisztens dolgozik a FTN Energetika, Elektronika és Híradástechinka Tanszékén (DEET). Ugyanitt a doktori iskola hallagatója 2011 óta, 2013 óta pedig doktorjelölt. Kutatási témája: új metaanyag szerkezetek a nemkonvencionális akusztikai hullám terjedéshez (témavezető: Prof. Dr. Vesna Crnojević-Bengin). A tanszéken belül tagja a GAME (Group for Artifical EM and Microwave Engineering) kutatócsoportnak, valamint a BioSense Center munkatársa. 2009 óta tagja a villamosmérnököket egyesítő nemzetközi szervezetnek, az IEEE-nek. A 2009/2010-es tanévben a KODDE kiemelt ösztöndíjasa, 2012 márciusában egy hónapig az olaszországi University of Perugia Műszaki Karának munkatársa. 2012 októberétől 2013 áprilisáig, majd 2013 októberétől 2014 áprilisáig az Egyesült Állmokban a philadelphiai székhelyű University of Pennsylvania School of Engineering and Applied Science vendégkutatója. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok E-mail: cselyu@yahoo.com


117 A doktori értekezés témája: A kutatás célja a nem konvencionális akusztikai hullámterjedések kimutatása metaanyagok segítségével, valamint ezek gyakorlati alkalmazása. A metaanyagok olyan mesterségesen előállított rendszerek, amelyek úgynevezett egységelemekből állnak, melyek mérete az alkalmazott hullámhossznál egy nagyságrenddel kisebb, így a hullám a szerkezetet egy homogén „anyagnak” látja, amit jellemezhetünk effektív anyagi jellemzőkkel. Ezek az effektív anyagi jellemzők tetszés szerint változtathatók; előállíthatunk olyan metaanyagokat is, amelyek olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek a természetben nem találhatóak meg, vagy csak speciális feltételek mellett fordulnak elő. A metaanyagokat először az elektromágneses hullámoknál használták (szuperlencsék, láthatatlan köpeny), de egyre nagyobb teret hódítanak az akusztikai és mechanikai metaanyagok is. A mechanikai hullámok viselkedését egy adott anyagban több paraméterrel is jellemezhetjük. Amennyiben hanghullámokról van szó, jellemezhetjük az anyagot a közeg sűrűségével és rugalmassági modulusával (összenyomhatóság). Ezek a közeget jellemző állandók általában pozitív valós számok (veszteség nélküli közeg). A metaanyagok segítségével azonban előállíthatunk olyan közeget, ahol az effektív anyagjellemzők egyike vagy akár mindkettő kisebb nullától. Amennyiben csak az egyik anyagi jellemző kisebb nullától, abban az esetben egyszeresen negatív metaanyagokról beszélünk, az ilyen anyagokban nem lehetséges a hullámterjedés, mivel a hullámszám teljesen képzetes, nincs valós része, így a hullám az anyagban nem terjed tovább, csak exponenciális csökkenést mutat. Ennél sokkal érdekesebbek azok a metaanyagok, amelyekben mindkét paraméter egyidejűleg negatív. Ebben az esetben lehetséges a hullámterjedés, mivel a hullámszám valós értékű, de kisebb nullánál. Ennek a negatív valós hullámszámnak köszönhetően újfajta, a természetben nem található hullámterjedést figyelhetünk meg. A hullám fázissebessége a közegben negatív előjelű, azaz az energiaterjedés irányával ellentétes, ennek következtében megfordulnak a jól ismert fizikai jelenségek, pl. negatív törésmutató két anyag határán, fordított Doppler-hatás. Talán még ennél is érdekesebb az úgynevezett near-zero effektus, mikor a metaanyag közegjellemző paramétere nullához közeli, valamint a hullámszám is nullához közeli, és a fázissebesség a végtelenbe tart. Ebben az esetben a hullám a közeg hosszától függetlenül fáziskésés nélkül halad át az adott metaanyagon. Kutatásom során metaanyagok tervezésével, új egységelemek létrehozásával, valamint különböző módszerek kidolgozásával foglalkozom, amik megkönnyítik az akusztikai metaanyagok tervezését és


118 karakterizációját különös figyelmet fordítva az fent említett near-zero típusú metaanyagokra, és ezek gyakorlatban való alkalmazására. Jelentősebb publikációk: N. Cselyuszka–M. Sečujski–V. Crnojević-Bengin 2012: Analysis of Acoustic Metamaterials. Acoustic Scattering Matrix and Extraction of Effective Parameters. – METAMATERIALS. St. Petersburg. V. Crnojević-Bengin–R. H. Geschke–N. Jankovic–N. Cselyuszka 2012: On the Nature of Transmission in Resonant Metamaterial Transmission Lines. – METAMATERIALS. St. Petersburg. N. Cselyuszka–M. Sečujski–V. Crnojević-Bengin 2012: Analysis and Synthesis of Acoustic Metamaterials Based on Helmholtz Resonator. – ETRAN. Zlatibor. V. Crnojević-Bengin–N. Jankovic–N. Cselyuszka–R. H. Geschke 2013: Mu-Near-Zero Propagation in Quasi-TEM Microstrip Circuits. – Journal of Electromagnetic Waves and Applications. 27. évf. 17. sz. N. Cselyuszka–S. Birgermajer–N. Jankovic–V. Crnojevic-Bengin 2013: Grounded Open-Loop Resonator as a Dual-Mode Structure and its Applications in Filter Design. – TELFOR. Belgrade. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerint egyelőre nem lehet teljesen különválasztani a vajdasági magyar tudományos életet a vajdasági tudományos élettől. Sok tudomanyterületen dolgoznak kiváló magyar kutatók más nemzetiségű kollégáikkal együtt, és közösen érnek el eredményeket. Vajdaságnak mindig is voltak és lesznek is tehetséges magyar fiataljai, de nehéz megmondani, hogy a jelenlegi feltételek mellett men�nyire lesz lehetőség a megszerzett tudást itthon kamatoztatnia a jövő értelmiségének.


119 CSÍKOS TÍMEA – 1982-ben született Szabadkán. Jelenleg is itt él és dolgozik. 2007-től a Đuro Salaj Általános Iskola osztálytanítója, majd 2009-től a Széchenyi István Általános Iskola napközis nevelője. Diplomát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerzett 2008-ban (BA, osztálytanító), majd 2011-ben (MA, diplomás tanító). 2012-től a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológia Doktori Iskolája Alkalmazott Pszichológia Programjának hallgatója. Kutatási témája: a gasztrális neofóbia kialakulásának prediszpozicionális és kontextuális tényezői, epidemológiája és összefüggései más evészavarokkal (témavezető: Dr. habil. Forgács Attila). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2012-től a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, pszichológiai tudományok E-mail: timcsi@tippnet.rs A doktori értekezés témája: A kutatás célja a gasztrális neofóbia, vagyis az új ételek és ízek elutasítására hajlamosító determinánsok feltárása. Bár a nyugati világban már harminc éve kutatott a jelenség, hazánkban alig foglalkoztak a témával. Az evés regulációja az utóbbi száz évben patológiás irányt vett. Az ételekre vonatkozó áttekinthetetlen mennyiségű és sokszor ellentmondásokkal terhelt információ szélsőséges, irracionális, ezért inadaptív alimentáris fogyasztói attitűdöket hívott életre, melyeket az egészségügy az evészavarok körében tart számon. A gasztrális neofóbia életképességét, illetve elterjedését a bőséges ételkínálat és a tömeges jólét hívta életre. Korunk a csökkenő és a növekvő neofóbia kora, melynek mozgatórugója a társadalmi mobilitás. Minél zártabb egy kultúra, annál kevésbé találkozik idegen ételekkel, így nagyban elutasító, de probléma mégis elsősorban a kevert kultúrákban jelentkezik, ahol egyre gyakoribb a szokatlan ételek előfordulása. Amikor fő kutatási helyszínként a Vajdaságot mint multikulturális közeget jelöljük meg, e paradoxon feloldására és megértésére igyekszünk kísérletet tenni. A lakosság minden korosztályánál felfedezhetjük az új ételekre és ízekre vonatkozó averziót, legnagyobb problémát mégis kétéves kortól a serdülőkorig


120 jelent. Az anyai kontroll alól kikerülő gyermek mozgásszabadságával elérhető közelségbe kerülnek a potenciálisan ártalmas ételek, amit az evolúciós szelekció egy viselkedési fék beépítésével, a gasztrális neofóbia aktiválásával igyekszik ellensúlyozni. Bár a jelenség számottevő arányban genetikailag meghatározott, a környezeti effektusok befolyása is fontos. Az étel típusa, a családdinamika és a személyiség olyan összetevők, melyek meghatározói az evészavar kialakulásának. Szerepünket ezek mélyrehatóbb elemzésében és más tényezők feltárásában látjuk. Pliner és Hobden (1992) által kifejlesztett étel-neofóbia skála (FNS=Food Neophobia Scale) diákpopulációra való adaptálásán túl egy olyan komplex mérőeszköz létrehozása a célunk, mely össztársadalmi szinten több dimenzió mentén igyekszik vizsgálni e problematikát. A várható eredmények kettős célt szolgálnak. Egyrészt segítenék az evészavar hatékonyabb terápiáját, másrészt megkönnyítenék az új ételek piacra történő bevezetését. Jelentősebb publikációk: Forgács A.–Csíkos T. 2013: Az étel-neofóbia és terápiája I. Új Diéta. 5. sz. 10–11. o. Forgács A.–Csíkos T. 2014: Az étel-neofóbia és terápiája II. Új Diéta [megjelenés alatt] Csíkos T.– Forgács A. 2014: Új ételek kipróbálási hajlandósága a vajdasági gyermekek és felnőttek körében. In: Novák A.–Rózsa R. (szerk.): Kihívások és lehetőségek. Válogatott társadalomtudományi tanulmányok. Szabadka. Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete. 138–146. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Lehetőségeinek függvényében a maximumot nyújtani igyekvő közösség, amely szívügyének tekinti a szűkebb és a tágabb értelemben vett környezet tudományos életének előremozdítását. A szárnyait bontogató utánpótlás rendkívül lelkiismeretes és egymást segítő csapat, mely kimagasló összefogás által próbál támaszt nyújtani a másiknak kreativitása, újító képessége és nyitottsága szinten/életben tartásában.


121 CSORBA GÁBRIEL – 1981-ben született Újvidéken. Jelenleg Budapesten él, 2010 óta az Aegon Magyarország biztosítótársaságnál dolgozik nemzetközi online stratégiai koordinátorként. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2005-ben. Doktori tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvtudományi Doktori Iskolájában folytatta 2007 és 2010 között, a Fordítástudományi Doktori Program hallgatójaként és miniszteri ösztöndíjasként. Kutatási témája: a formulaszerű nyelvhasználat szerepe a szakfordításban (témavezető: Dr. Heltai Pál). További kutatási területek: a relevanciaelmélet, sémaelmélet és mentális modellek nyelvészeti vonatkozásai; keretszemantika; nyelvtanulási és nyelvhasználati szokások kialakulása és alakítási stratégiái. 2002–2005 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. 2005-ben a londoni Endres Alapítvány ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok E-mail: gabriel.csorba@gmail.com A doktori értekezés témája: A természetes nyelvek analitikus (különálló elemekből és szabályok alapján építkező) módozata mellett mind az egynyelvű, mind a többnyelvű nyelvhasználat szerves részét képezi a formulaszerű elemek használata is. E kategóriába tartoznak mindazok a nyelvi panelek, melyek előhívása a mentális lexikonból kisebb-nagyobb fokozatban holisztikusan történik (kollokációk, idiómák, szemantikai sémák és keretek stb.) és melyek egyes elméletek szerint a nyelvi kódolás és dekódolás erőfeszítését hivatottak optimalizálni. A formulaszerű nyelvhasználat jellemzően olyan többszavas kifejezések összessége, melyek használatában komplex mentális modellek, valamint kognitív és normatív folyamatok és szabályszerűségek kölcsönhatásai tükröződnek. A kutatás az analitikus és formulaszerű nyelvhasználat összjátékának szakfordításban betöltött szerepével foglalkozik, a relevanciaelmélet keretein belül és korpusznyelvészeti módszerekkel. Szakszövegeket olvasva (és még inkább fordítva is őket) gyorsan szembetűnik, hogy a szakszövegek legjellemzőbb elemei – a terminus technicusok – mellett nagyon sok olyan kifejezés van, melyek vagy a terminusok társaságában vagy teljesen önállóan is nagy gyako-


122 risággal fordulnak elő. Ezek egy része kizárólag bizonyos műfajokra jellemző (pl. szerződések, protokolláris szövegek), mások csak bizonyos szövegrészeknél bukkannak fel (pl. tudományos cikk bevezetője), ám minden esetben másfajta bánásmódot igényelnek, mint a teljesen kreatívan kezelhető analitikus szövegrészek. A szakfordítónak ilyenkor mérlegelnie és kellőképpen ismernie kell az adott szövegtípus, műfaj, szövegrész frazeológiai konvencióit, mert egy adott szakterület nyelvi közössége a konvencióktól és normáktól túlzott mértékben elrugaszkodott fordításokat már nem tudja normatívként befogadni, „fordításízűnek” érzi őket. A kutatás a formulaszerű nyelvhasználat általános jellemzőit járja körül, megvizsgálja a főbb frazeológiai kategóriákat, majd kitér a szakfordításban betöltött szerepükre, a használatuk során alkalmazott fordítási műveletekre és stratégiákra, valamint a használatuk hátterében meghúzódó lehetséges tendenciákra, normákra, mentális modellekre és sémákra. Érintőlegesen szintén górcső alá veszi a formulaszerű nyelvhasználatot a számítógépes nyelvészet és a gépi fordítás szempontjából. Jelentősebb publikációk: Csorba G. 2005: Koreográfia gúzsba kötött táncoláshoz? (avagy lehet-e a fordításnak poétikája?). In: Csányi E. (szerk.): Horizont és tudásmódok. Válogatás a III. VMTDK humán tárgyú dolgozataiból. Újvidék. VMFK. 50–73. o. Csorba G. 2005: Jerome David Salinger Zabhegyező c. regénye kettős tükrözésben – recepciók és fordításpoétikák. In: Csányi E. (szerk.): Társadalom és tudomány. Válogatás a II. VMTDK humán tárgyú dolgozataiból. Újvidék. VMFK. 111–124. o. Csorba G. 2008: Szöllősy Judit 2007: Hunglishinto English. – Fordítástudomány. X. évf. 2. sz. 116–118. o. [recenzió] Csorba G. 2010: Funkcióigés szerkezetek fordítása a szemantikai prozódia tükrében. In: Váradi T. (szerk.): IV. Alkalmazott Doktorandusz Konferencia előadáskötete. Budapest. MTA Nyelvtudományi Intézet. 15–30. o. Csorba G. 2010: Terpeszkedő kifejezések, nyelvhelyesség, fordítás. – Filologia.hu internetes folyóirat. I. évf. 2.sz. 132–139. o.


123 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet szereplői védőbástyái lehetnek annak a folyamatnak, mely a vajdasági magyarságot idővel értelmiségi kisebbséggé minősítheti át, hiszen egy helyismerettel rendelkező, kritikusan és előítéletektől mentesen gondolkodó tudományos közösség híján a vajdasági magyarság több oldalról is manipulálható intellektuális kiszolgáltatottság helyzetébe kerülhet. Ehhez a vajdasági magyar értelmiségnek a magyar anyanyelv és más idegen nyelvek ismerete mellett a szerb nyelv magas fokú ismeretére is szüksége van, hiszen csak így tud egyenlő rangú résztvevőként felszólalni a régió és az ország döntéshozatali és véleményformáló fórumain.

DIVÉKI ZSOLT, Ph.D. – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Londonban él. Fizikusi diplomáját a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fizika Tanszékén szerezte 2008-ban. Doktori disszertációját Franciaországban írta a Commissariat a l’Energie Atomique (CEA-Saclay) kutatóintézetben 2011-ben. 2012 első felében az SZTE Fizika Tanszékén volt tudományos munkatárs. 2012 áprilisa óta az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) tudományos menedzsere. 2012 szeptembere óta az Imperial College London Fizika Tanszékének kutatója. Kutatási témája: attoszekundumos impulzusok és magasharmonikusok keltése és alkalmazása, attoszekundumos spektroszkópia, ultra-gyors atom- és molekula dinamika vizsgálat. Középfokú angol, szerb és alapfokú francia nyelvtudással rendelkezik. 2003–2008 között miniszteri ösztöndíjat, valamint 2008-ban magyar köztársasági és Sófi József ösztöndíjakat is kapott. Tudományterület: természettudományok, fizikai tudományok E-mail: diveki@gmail.com A doktori értekezésének témája: Ahhoz, hogy megörökítsük a molekulák elektronszerkezetének újrarendeződését pl. egy kémiai folyamat során, attoszekundumos (10–18 s) időbeni fel-


124 oldásra van szükség. Egy ilyen fényimpulzus keltéséhez a vivőfrekvenciának az ún. XUV tartományban kell több tíz eV széles spektrummal rendelkeznie. Ezenfelül a frekvencia komponenseknek még szinkronizáltaknak, azaz koheresnek is kell lenniük. Az ún. magas harmonikus keltési eljárás gázokban mindegyik kritériumot kielégíti. Ez a folyamat akkor játszódik le, ha egy nagy intenzitású lézerimpulzust egy gáz jetbe (sugárba) fókuszálunk, ahol a lézer elektromos tere elgörbíti az atomok potenciális terét, lehetővé téve egy elektron hullámcsomag alagúteffektussal való távozását. Ez az elektron követve a lézer elektromos terét felgyorsul és plusz mozgási energiára tesz szert, amit „nagy” energiájú fotonok formájában képes kisugározni az ionnal történő rekombinációkor. Egyben, a rekombinálódó elektronok „próbálják” az ion szerkezetét és dinamikáját. Ezt hívjuk önpróbáló sémának. Ez azt jelenti, hogy az elektron hullám csomag, ami alagúteffektussal ionizálódott, egy bizonyos idő elteltével visszatér az ionhoz és azzal kölcsönhatásba lép. Ez az önpróba-séma elérhetővé teszi számunkra a molekula komplex értékű rekombinációs dipól momentumot, amit mind a nukleáris, mind az elektronszerkezet befolyásol. Ezek a jegyek a rekombináció során kisugárzott magasharmonikusok spektrális amplitúdójába, fázisába és polarizáltságába kódolódnak. A magas harmonikus sugárzás koherens voltának köszönhetően az előző három paraméter mérhető. Ezen felül, elviekben megoldható a sugárzó molekula pályaszerkezetének rekonstruálása egy speciális tomografikus eljárással. A disszertációm témája kétélű. Előrehaladott jellemzési technikákat alkalmazva, a magasharmonikusok amplitúdójának, fázisának és polarizációjának mérésére, tanulmányoztuk: i) a nitrogén molekula elektronszerkezetét és a lézer indukált multi-molekulapályás alagút ionizáció dinamikáját és ii) az új tervezésű csörpölt XUV tükrök reflexióját és diszperzióját. Ezek a tükrök képesek az attoszekundomos impulzusok időbeli alakját befolyásolni. Jelentősebb publikációk: S. Haessler–J. Caillat–W. Boutu–C. Giovanetti-Teixeira–T. Ruchon–T. Auguste–Z. Diveki–P. Breger–A. Maquet–B. Carre–R. Taieb–P. Salieres 2010: Attosecond Imaging of Molecular Electronic Wavepackets. – Nature Physics. 6. évf. 200. sz. C. Bourassin-Bouchet–Z. Diveki–S. de Rossi–E. English–E. Meltchakov–O. Gobert–D. Guenot–B. Carre–F. Delmotte–P. Salieres–T. Ruchon 2011:


125 Control of the Attosecond Synchronization of XUV Radiation with Phase-optimized Mirrors. – Optics Express. 19. évf. 3809. sz. Z. Diveki–R. Guichard–A. Camper–S. Haessler–J. Caillat–C. Giovanetti-Teixeira–T. Ruchon–T. Auguste–P. Breger–A. Maquet–B. Carre–R. Taieb–P. Salieres 2012: Spectrally Resolved Multi-channel Contributions to the Harmonic Emission in N2. – New Journal of Physics. 14. sz. A. Zair–T. Siegel–S. Sukiasyan–F. Risoud–L. Brugnera–C. Hutchison–Z. Diveki–T. Auguste–J. Tisch–P. Salieres–M. Ivanov–J. Marangos 2013: Molecular Internal Dynamics Studied by Quantum Path Interferences in High Order Harmonic Generation. – Chemical Physics. 414. sz. Z. Diveki–C. Bourassin-Bouchet–S. de Rossi–E. English–E. Meltchakov–O. Gobert–D. Guenot–B. Carre–P. Salieres–T. Ruchon– F. Delmotte 2014: Theoretical and Experimental Studies of Extreme Broadband Phase-controlled Attosecond Mirrors. – Journal of Modern Optics. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Amíg legalább egyetlen egy ember van, aki önzetlenül és kitartóan harcol a vajdasági magyar tudományos életért, addig lesznek, akik őt követik. Örömmel látom, hogy ilyen emberek vannak és lesznek is. Tény, hogy egyre több fiatal hagyja el Vajdaságot és kamatoztatja tudását máshol. Ennek ellenére, ha kialakítunk egy szoros összetartó erőt az otthoni és külföldi emberek között, akkor ők hazahozhatják a tudást, lelkesedést és nem utolsó sorban a tőkét. Mindenkit bíztatok, hogy lásson világot, gyarapodjon és vigye haza a felszedett tudását, kapcsolatait. Okos emberekben nincs hiány Vajdaságban, de növelni kell az önbizalmat, a kezdeményező készséget, az akadályok mögé látást, egymás szeretetét és az összetartást. A fejlődés magunkban kezdődik, és csak utána alakul a környezet.


126 DUDÁS ATTILA, Ph.D. – 1978-ban született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él. Alapfokú jogi tanulmányait évfolyamelsőként végezte el az Újvidéki Egyetem Jogi Karán 1998 és 2002 között. Tanulmányai során az Újvidéki Egyetem számos díjjal és elismeréssel tüntette ki. 1999ben az Egyetem a Jogi Kar legjobb hallgatójává választotta. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium első generációs kollégistája volt. Angol nyelvű posztgraduális LL.M. tanulmányait a hágai TMC Asser Intézetben Hollandiában kezdte meg 2003-ban, és Budapesten a Közép-európai Egyetem (Central European University) Jogtudományi Karán folytatta. Ebben az intézetben szerezte meg LL.M. mesterfokozatát 2004-ben ún. „hosszú tézis” (long thesis) megírásával, melynek címe: Analysis of the Serbian Law on Financial Leasing in the Light of the U.C.C. Article 9. A Hágában megkezdett, majd Budapesten befejezett posztgraduális tanulmányokat a Belgrádi Egyetem magiszteri tanulmányokként ismerte el. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Jogi Karának Polgári Jogi Doktori Iskolájában folytatta 2008-tól. Doktori értekezését 2012-ben védte meg az Újvidéki Egyetem Jogi Karán. Értekezésének témája: A kötelmi jogi szerződések jogi célja (Kauza obligacionih ugovora). 2006 óta az Újvidéki Egyetem Jogi Karán dolgozik, 2014 februárjától egyetemi docens. Tanulmányutakon és konferenciákon vett részt az Amerikai Egyesült Államokban, Dániában, Belgiumban és több alkalommal Magyarországon. Néhány alkalommal részesült az Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica kutatói ösztöndíjában. Eddigi tudományos pályafutása során több mint 50 tanulmányt, könyvrészletet jelentetett meg Szerbiában és Magyarországon. 2013-ban elnyerte az Magyar Tudományos Akadémia Arany János-díját a Tudományos Kutatásért a fiatal kutatói kategóriában. Az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnökségi tagja és titkára. Aktívan részt vesz a társaság magyar nyelvű tudományos tanácskozásainak megszervezésében és a magyar nyelvű kiadványaik (tanácskozási kötetek és monografikus munkák) szerkesztésében, tartalmi előkészítésében. 2006 óta 11 magyar nyelvű tudományos tanácskozás megszervezéséhez, illetve 17 kiadvány megjelentetéséhez járult hozzá. Tagja a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének, 2011–2012 között a szervezet elnöke volt, majd 2012 augusztusában, a PhD-fokozat megszerzését követően lemondott e tisztségéről. A szerb mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol, középfokú német és kezdő szintű francia nyelvtudással rendelkezik.


127 Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományok E-mail: dattila@eunet.rs A doktori értekezés témája: A kötelmi jogi szerződések jogi célja (Kauza obligacionih ugovora) c. doktori értekezésében a szerződés céljának jogi relevanciájával foglalkozik. Megállapítja, hogy habár az 1978. évi jugoszláv, ma már szerbiai hatályos Kötelmi viszonyokról szóló törvény az 1911. évi svájci Kötelmi törvény alapulvételével került kidolgozásra, a szerződés jogi céljának szabályozása szempontjából nem a svájci modellt, hanem a franciát követi. Ugyanis, míg a svájci Kötelmi törvény nem szabályozza a szerződés kauzáját (jogi célját), az 1804. évi francia Polgári törvénykönyv kifejezetten rendezi ezt a kérdést. A jugoszláv, azaz ma már szerb Kötelmi viszonyokról szóló törvény szinte szó szerint átveszi a francia Ptk. kauzára vonatkozó rendelkezéseit, ami alapján a szerb jog a kauzalista jogrendek közé sorolható. A disszertációban megkísérelte feltárni azokat a jogintézményeket, amelyekkel kapcsolatban jogi jelentőséget nyer a szerződés jogi céljának kérdése, elsősorban a szerb jog vonatkozásában. Vizsgálta a szerződés jogi céljának relevanciáját az egyébként antikauzalista álláspontot követő jogrendekben is, így a német, osztrák, svájci és magyar jogban. Jelentősebb publikációk: Dudaš A. 2011: O postupku usvajanja novog Građanskog zakonika Republike Mađarske. – Zbornik Matice srpske za društvene nauke. 135. sz. 93–111. o. Dudás A. 2012: Draft Common Frame of Reference. A Recent Normative Project. – Jogász doktoranduszok II. pécsi találkozója. Pécs. PTE Államés Jogtudományi Karának Doktori Iskolája. 76–86. o. Dudaš A. 2012: Od Načela evropskog ugovornog prava do Nacrta okvirnih pravila. – Anali Pravnog fakulteta u Beogradu. 1. sz. 319–336. o. Dudás A. 2012: A szerződés célja (kauzája) az európai és a magyar jogban. – FORVM Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. 2. sz. 87–100. o. Dudás A. 2013: A szerződéskötési ajánlat visszavonása és a szerződési tárgyalások rosszhiszemű folytatása miatt beálló kárért való kártalanítási felelősség közötti kapcsolat az európai és a magyar jogban. – Magyar Jog. 6. sz. 357–363. o.


128 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Éppen a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete által megvalósított kutatás (Aranymetszés 2013) tette teljesen bizonyossá, amit eddig csak feltételeztünk, hogy a vajdasági magyarság komoly doktorandusz és fiatal kutatói állománnyal rendelkezik. Azonban a szakmai és tudományos érvényesülés itthoni lehetőségének szinte teljes hiányában a fiatalok többnyire külföldön keresik boldogulásukat, illetve tanulmányaik elvégzése után külföldön szeretnék tovább folytatni szakmai és tudományos továbbképzésüket. Amennyiben ők tartósan külföldön maradnának, a vajdasági magyar kisebbségi közösség legértékesebb rétegét veszítené el. Ezért tartom fontosnak minél több fiatal kutató integrálását a szerbiai/vajdasági tudományos intézményekbe, illetve segíteni elhelyezkedésüket olyan gazdasági társaságokban, amelyekben kamatoztatni tudnák tudásukat és tapasztalatukat.

FALUDI ILDIKÓ, Ph.D. – 1982-ben született Nagykikindán. A szabadkai Egészségügyi Szakközépiskolában végzett 2001-ben, majd tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus szakán folytatta. Molekuláris biológia szakirányon belül a Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékén Dr. Pfeiffer Ilona témavezetésével védte meg A luciferáz gén expressziójának gátlása Saccharomyces cerevisiae-ben antiszensz technológia segítségével című diplomadolgozatát 2006ban. E témáról két diákköri konferencián tartott előadást. 2006-ban felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Interdiszciplináris Tudományok Doktori Iskolájába. Dr. Endrész Valéria és Dr. Miczák András témavezetésével csatlakozott a Chlamydophila pneumoniae elleni védőoltás kidolgozásával foglalkozó munkacsoporthoz. Eredményeiket nemzetközi és magyarországi konferenciákon prezentálták. Publikációi magyar és angol nyelven jelentek meg szakfolyóiratokban, valamint gyűjteményes kötetekben. 2008-ban FEMS-ösztöndíjjal 3 hónapos tanulmányúton volt a londoni Thrombosis Kutató Intézetben (TRI), Dr. Xinjie Lu és Dr. Vijay V. Kakkar mentorálásával. 2009-ben a Magyar Mikrobiológiai


129 Társaság fiatal kutatói cikkpályázatán második díjban részesült. 2010-ben sikersen védte meg doktori értekezését Generation and evaluation of vaccine candidates against Chlamydophila pneumoniae címmel. Jelenleg a TEVA Gyógyszergyár Biológiai Ellenőrzési Osztály minőségellenőrzési munkatársa. Tudományterület: orvostudományok, elméleti orvostudományok, mikrobiológia E-mail: faludi.ildiko@gmail.com A doktori értekezés témája: A Chlamydophila pneumoniae obligát intracelluláris humán kórokozó. A C. pneumoniae fertőzések világszerte nagyon gyakoriak, fiatal felnőttek 50%ában mutatható ki antitest. Ez az arány idős korra eléri a 75%-ot. Gyakori kórokozója a pneumoniának, bronchitisnek, pharingitisnek és sinusitisnek. Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján feltételezik, hogy a C. pneumoniae fertőzés hozzájárul az atherosclerosis, az asthma bronchiale, az Alzheimer-kór és a muliplex sclerosis kórképek kialakulásához. A fertőzés antibiotikus terápiája nem mindig eredményes, ezért a fertőzések kontrollálására legalkalmasabb mód a vakcinálás lenne. C. pneumoniae vakcina kidolgozása még nem történt meg. Ezért célul tűztük ki a lehetséges vakcina komponensek vizsgálatát, és az általuk kiváltott immunválasz jellemzését. A C. pneumoniae hármas típusú szekréciós rendszerrel (TTSS) rendelkezik, mely lehetővé teszi a baktérium számára, hogy effektor fehérjéket juttasson a fertőzött sejt citoplazmájába. Ez a rendszer a Chlamydia replikatív ciklusának intracelluláris fázisában aktív. Az LcrE azaz a Low calcium response E és LcrH fehérjék a TTSS tagjai. Az LcrE fehérje a TTSS negatív regulátora. Az elementáris testek felszínén kimutatható, az ellenanyagok számára hozzáférhető. Az LcrH a TTS-rendszer egyik dajka fehérjéje, mely a fejlődési ciklus középső és kései szakaszában fejeződik ki. Az LcrE és LcrH fehérjék génjét PCR-rel amplifikáltuk C. pneumoniae (CWL029) DNS-ből, majd prokaryota expressziós vektorba klónoztuk. A 6His-tag-gel ellátott fehérjéket Escherichia coli-ban kifejeztettük. A fehérjéket a baktérium lysatumából HIS-select TALON CellThru Resin segítségével tisztítottuk. Az LcrE fehérje immunogenitásának fokozása céljából kétféle adjuvánst teszteltünk. Az első az Alum adjuváns, melyet a humán gyógyászatban régóta alkalmaznak. A második az igen hatásos, Freund adjuváns, mely emberi alkalmazása nem engedélyezett káros mellékhatásai miatt. Mind az LcrE-Alum,


130 mind a LcrE-Freund kombinációval végzett immunizálás erős humorális immunválaszt indukált egerekben, magas LcrE-specifikus IgG titerrel, kevert Th1/Th2 válaszra utaló IgG izotípus összetétellel. LcrE-specifikus IgA kimutatása a tüdőben mucosalis immunválasz kiváltására utalt. A celluláris immunválasz indukcióját a lépsejtek LcrE-specifikus proliferációja és az IFN-γ termelő sejtek számának megnövekedése mutatta. A celluláris immunválaszt a CD4+ T sejtek közvetítették elsősorban, ám az LcrE-Freund immunizálás a cytotoxikus CD8+ sejteket is stimulálta. Mind az LcrE-Alum, mind a LcrE-Freund kombináció alkalmazása jelentős mértékben gátolta a C. pneumoniae szaporodását az in vivo kísérleteinkben. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az LcrE fehérje megfelelő komponense lehet egy C. pneumoniae elleni több alegységes védőoltásnak. A kétféle adjuváns alkalmazásával kiváltott immunválaszban megfigyelt különbségek ellenére a protekció mértéke hasonló volt. Ezek alapján az Alum adjuvánssal történő immunizálás alkalmas lehet protektív antigének tesztelésére. Az LcrH fehérje immunogenitását és védő hatását Freund adjuvánssal keverve vizsgáltuk egerekben. Az immunizálás LcrH-specifikus IgG termelést eredményezett, de jelentős C. pneumoniae hozam redukcióhoz nem vezetett. A Mycobacterium smegmatis gyorsan növő szaprofita baktérium számos olyan előnyös tulajdonsággal, mely hatékony vakcina vektorrá teszi. Különböző kórokozók antigénjeit, illetve immunmoduláló molekulákat kifejező rekombináns M. smegmatis-ok segítségével lehetőség nyílt számos fertőző betegség befolyásolására állatkísérletekben, így pl. TBC, HIV és a hepatitis B. Vizsgáltuk a M. smegmatis Chlamydia fehérjét kifejező vektorként történő alkalmazását. Ezért tanulmányoztuk homológ és heterológ fehérjék kifejeződését rekombináns M. smegmatis-ban. Jelentősebb publikációk: Faludi I.–Csanádi A.–Szabó A. M.–Burián K.–Endrész V.–Miczák A. 2009: Production and Purification of Low Calcium Response Protein H of Chlamydophila Pneumoniae. – Acta Microbiol Immunol Hung. 56. évf. 4. sz. 389–397. o. Faludi I.–Burian K.–Csanadi A.–Miczak A.–Lu X.–Kakkar V.–Gonczol E.– Endresz V. 2009: Adjuvant Modulation of the Immune Response of Mice Against the LcrE Protein of Chlamydophila Pneumoniae. – Int J Med Microbiol. 299. évf. 7. sz. 520–528. o.


131 Lu X.–Xia M.–Endresz V.–Faludi I.–Szabo A.–Gonczol E.–Mundkur L.– Chen D.–Kakkar V. 2012: Impact of Multiple Antigenic Epitopes from ApoB100, hHSP60 and Chlamydophila Pneumoniae on Atherosclerotic Lesion Development in Apob(tm2Sgy) Ldlr(tm1Her) J Mice. – Atherosclerosis. 225. évf. 1. sz. 56–68. o. Szabo A. M.–Endresz V.–Somogyvari F.–Miczak A.–Faludi I. 2013: Isocitrate Lyase Encoding Plasmids in BCG Cause Increased Survival in ApoB100-only LDLR-/- mice. – Mol Biol Rep. 40. évf. 8. sz. 4721– 4725. o. Xia M.–Chen D.–Endresz V.–Faludi I.–Szabo A.–Gonczol E.–Kakkar V.– Lu X. 2013: Immunization of Chlamydia Pneumoniae (Cpn)-Infected Apob(tm2Sgy) Ldlr(tm1Her)/J Mice with a Combined Peptide of Cpn Significantly Reduces Atherosclerotic Lesion Development. o. n. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar fiatalságban óriási potenciál rejlik. Ez a kis közösség nagyszámú tehetséget adott a tudományos életnek. Bízom benne, hogy a jövőben a vajdasági tudományos élet mindinkább aktív lesz mind hazai, mind nemzetközi színtéren.

FOGAS RENÁTA – 1987-ben született Zentán. 2006-tól Pécsen él és tanul. 2011-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán mint okleveles építész. Diplomamunkájának címe: „Tiszavirág élet – tér” Magyarkanizsa_Szerbia, opponense: Pelényi Margit építész. Diplomamunkájával elnyerte a Breuer Marcell Doktori Iskola diplomadíját kiemelkedő színvonalú teljesítményéért. 2011–2012-ben a PTE PMMIK ingatlankataszter felmérőcsapat tagja. 2012-től a PTE PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusz hallgatója valamint a C.S.Ő. Építésziroda Kft. építész munkatársa. Doktori kutatásának témája: téralkotás a kortárs művészet közegében – a koncepcionális tervezéstől a komplex tervezésig (témavezető: Dr. Kondor Tamás).


132 A szerb nyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kutatói munkássága során nagyfokú aktivitást mutat az oktatói tevékenységek szerves kiegészítéseként működő szakmai programok (közéleti és hallgatói) koncepciójának megalkotásában, szervezésében és lebonyolításában. Ezek közül a legfontosabbak: a pécsi belváros jövőképét kutató „BELVÁROS. LIKE”, Pécs városfejlesztési hatástanulmány Creative City, PTE PMMIK ÉPÍTÉSZET MA kortárs építészeti rendezvénysorozat szervezői közösség tagja (megvalósult programok közül néhány: SAGRA Architects, Karácsony Tamás, Rádóczy F. László, Jan Werner, Max Bill stb.). A Juhász Jenő Szakkollégium tagjaként speciális szerkezeti kérdésekkel foglalkozott, az ökoépítészet területén különleges homlokzatképzések témájában. Mint doktorandusz hallgató kiemelkedő eredményeket ért el: a Fiatalok Feketén Fehéren c. pályázaton díjazott volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötletpályázatán megvételt nyert, a Pécs-Györgytelep pályázaton 3. helyezett volt, az Atelier Urbain Aix 2040 Edition 2013 nemzetközi városfejlesztési workshopon Franciországban, Aix en Provence-ban 1. helyezett volt. 2013 októberében kutatómunkájával elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat a konvergencia régiókban. Doktori képzése során bekapcsolódott az Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszéken folyó tervezői és kutatói munkába, amelynek legjelentősebb produktuma a kalocsai kinetikus múzeum megtervezése volt. Mindemellett számos építészeti projektben vett/ vesz részt. Részt vesz a Pécsi Tudományegyetem oktatói tevékenységében, workshopokat szervez. Munkássága a kutatást és az építészeti koncepcióalkotást kiegészítve túllép az egyetemes értelemben vett laboratóriumi környezeten és az egész várost használja élő, aktív, folyamatos akciókat és reakciókat generáló műhelyként. Tudományterület: művészetek, építőművészet E-mail: renifogas@gmail.com A doktori értekezés témája: Ahogyan minden tudományág az embert veszi alapul, az építészet fő rendeltetése is az emberszolgálat, maga a humánum. Cságoly Ferenc szavaival: „Minden középület (jó esetben) egyedi és szuverén, csakúgy, mint egy ember. De ugyanúgy, mint az ember, az egyedi középületek is ezer szállal kapcsolódnak másokhoz. Ugyanúgy, mint az ember, családokhoz tartoznak. Ugyanúgy, mint az embernek, vannak rokonai, közeli- és távoli ismerősei akár funk-


133 cionálisan, akár tágabb, építészeti értelemben. És ugyanúgy, mint minden embernek, a középületeknek is van származása, vannak ősei, felmenői. Egy ember önmagában, kapcsolatrendszeréből kiszakítva, nehezen értelmezhető. De megismerhető – részben legalábbis – a kapcsolataiból, a családján keresztül, a családja múltján keresztül is. Ugyanígy a középületek is.” Az építészet az egyetlen olyan diszciplína, mely egyesíti magában a tudományos és a művészeti szempontokat. Az autonóm és alkalmazott művészeti alkotások alapját mindkét esetben a koncepció, majd a végletekig átgondolt részletek adják, egy olyan komplex folyamat, amelyben az egész felől közelítünk a részletek felé, a koncepció szépségétől a részletek szépségéig. A komplexitás nem csak a műszaki tartalomra, hanem az építészeti munka érzékeny, társadalmi szerepvállalására is utal. A kutatás „gerincoszlopát” az ember, a tér és a környezet képezi. Az építésznek meg kell értenie a környezet emberre gyakorolt hatását, minden projektet megfelelően, átfogóan kell kezelnie, naprakésznek kell lennie, ami jelentős kutatást igényel az adott projekt adott témakörében. Tehát az építészetről egyre inkább interdiszciplináris módon kell gondolkodnunk. Sokszor esünk abba a hibába, hogy a minket körülvevő környezetet elsősorban fizikai valóságként éljük meg, érzékeljük. Valójában azonban ennél többről van szó. Az építészet az, ami mindenben teremt – amit csak alkot – atmoszférát. Természetesen megold tárgyi problémákat is, létrehoz tárgyakat és mindenféle épületet, de az építészet pontosan annyiban esztétikus tevékenység, amennyiben a tereknek mindig bizonyos hangulatminőséget kölcsönöz, amennyiben atmoszférákat teremt. Az épületek, belső terek, közterek és városi terek mint kultúrterületek lehetnek felemelőek, nyomasztóak, világosak, hidegek, kellemesek és tárgyilagosak, sugározhatnak elutasító vagy hívogató, tiszteletet parancsoló vagy akár családias atmoszférákat. Maga a téralkotás a látogatót és használót megérinti vagy megragadja. Érzéki komponenseket határoz meg, színeket, felületképzést, vonalvezetést, elrendezést alkot. Az embernek a térhez való viszonya, magatartás- és viselkedésformája tehát az épületben valamilyen módon jelen van. Az építészet emberi igényeket akar jól megvalósítani és formába önteni az új alkotásaiban épp úgy, mint a már meglévő, régi épületek átalakításakor, hogy emberi módon használhassa azokat. Az építészeti térben az arányrendszer, az anyagok, a felületek, a formák és a fény intenzitásának helyes megválasztása nagy hangsúllyal bír az első benyomás létrejöttében. Minden építészeti eszköz jelet közvetít a szemlélő felé. Az összhatás – lehet az harmónia vagy diszharmónia – az, ami az emberben a hely szellemét, az építész üzenetét


134 megjeleníti. Az építészet terei tehát nem csupán üregterek, negatív formák az élet számára, hanem a szellem szabad alkotásai. Ha építészeti műalkotásról beszélünk, akkor önmagáról a geometrikus absztrakcióról van szó, magáról a formáról, amivel tereket alkotunk, létrehozunk a tervezés folyamán. Ez az egyszerű szó az építészetelméletben alapvető jelentőséggel bír. A tér fogalmával, úgy érezzük, egyenesen az építészet lényegére tapintunk, hiszen az építészet kérdése sok tekintetben a tér kérdésévé vált. Az építészet manapság legalább olyan mértékben törekszik a látványosságra, mint a funkcionális igények kielégítésére. Ráadásul az új, számítógépes tervezőprogramok olyan formák megtervezését és felépítését tették lehetővé, amelyekről néhány évvel ezelőtt még csak nem is álmodhattunk. A tervezést szoftverek használata, a kivitelezést modern, számítógéppel vezérelt eszközök segítik. Ezek azonban nem csorbíthatják az ötlet eredetiségét, épp ellenkezőleg. Jelentősebb publikációk/projektek: Fogas R. 2012: House of Kinetic Art – Nicholas Schöffer Museum, Kalocsa. In: P. Ivanyi (szerk.): 8th International PhD and DLA Symposium. 50th Anniversary Architectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. 54. o. Fogas R. 2012: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezetalakítási Ötletpályázat_megvétel. http://epiteszforum.hu/nke-kornyezetenek-rendezese-a-cso-epitesz-iroda-megvetelt-nyert-terve [2012. december 19.] http://hg.hu/blog/15294-zobokie-az-orczy-kert [2012. november 23.] Fogas R. 2013: Zarándok emlék/pihenőhely, Óbánya. In: Vojtek É.–B. Erdős M.–Juhász G. (szerk.): „Felelő(s) közösségek”/„Response-able Communities” nemzetközi konferencia kiadványa. Összefoglalók. Pécs. PTE. 60. o. Fogas R. 2013: Mecsek Pilgrim Stairs/Memorial Site and Wall_Óbánya. In: P. Ivanyi (szerk.): 9th International PhD and DLA Symposium. Architectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. 46. o. Fogas R. 2013: Mecseki Szentek Zarándoklépcső-emlékhely, emlékfal http:// epiteszforum.hu/mecseki-szentek-zarandoklepcso-emlekhely-emlekfal [2013. december 10.]


135 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Ebben a kérdésben nehéz állást foglalnom, de úgy vélem a vajdasági fiatal tehetséges generáció képes a nemzetközi kihívásokkal felvenni a kesztyűt, és a vajdasági magyar tudományos életet a prosperálás felé segíteni. „Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.” (Marie Curie)

FRIDRICH BEÁTA, Ph.D. – 1977-ben született Zentán, jelenleg Kishegyesen él. 2005-től a verbászi „Carnex” vágóhíd és húsfeldolgozó üzem környezetvédelmi osztályának vezetőjeként dolgozik. 2012-től a belgrádi MK Group Holding környezetvédelmi menedzsere is, ahol több mint 30 cég környezetvédelmi fejlesztését irányítja. Okleveles vegyészmérnök, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kar Vegyészmérnöki Tanszékén szerez diplomát 2005-ben, majd ugyanezen év őszén beiratkozik a Természettudományi-matematikai Kar Vegyészeti-környezetvédelmi Tanszékének környezetvédelmi specialista képzésre. Miután megszerzi a specialista címet, 2008-ban ugyanezen a karon kezdi meg a környezetvédelmi doktori képzést. Kutatási témája: Szennyező anyagok kibocsátása a sertéstelepeken, és ezek hatása a talajvíz első vízadó rétegére (témavezető: Dr. Božo Dalmacija, egyetemi tanár). 2014-ben szerzi meg doktori fokozatát. A tudása tökéletesítése érdekében mind a környezetvédelem, a veszélyes anyagok és hulladékok területén, mind pedig az ivóvíz- és a szennyvíztisztítással foglalkozó technológiák fejlesztése és elsajátítása céljából több országba utazik (Nagy-Britannia, Írország, Ukrajna, Hollandia, Dánia, Ausztria, Magyarország, Németország és Szlovénia). 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.


136 Tudományterület: természettudományok, környezettudományok, környezetvédelem E-mail: fridrich.beata@carnex.rs, fridrich.beata.carnex@gmail.com A doktori értekezés témája: Egyetlen anyag, egyetlen kémiai vegyület sem veszhet el a környezetben, csak átalakulhat egyik formából a másikba. Minden termék, amit az ember a mindennapi életében használ, rövidebb-hosszabb idő elteltével hulladékká, az esetek egy részében szennyező anyaggá válik. A vízbe, a talajba és a levegőbe naponta, szinte folyamatosan szervetlen és szerves szennyeződések sokasága jut. A sertéstenyésztésben a korszerű gyógyszerek ellenőrizetlen alkalmazása, illetve a fertőtlenítőszerek és a különböző takarmány-összetevők használata következtében, a felszín alatti vizek, az ivóvizek egyre aggasztóbb szennyezésével szembesülünk. Kutatómunkám során (2006–2013) több mint 500 talajvíz-, szennyvíz-, trágya-, takarmányminta laboratóriumi és statisztikai elemzését végeztem el, melyek által az első vízadóréteg és az ivóvíz szen�nyezettségének fokozódását figyelhettem meg. E célból a kutatás első fázisában a kijelölt sertéstelepeken 10 piezométert telepítettünk a vízminőségi paraméterek monitorizálására. Lényeges megemlíteni, hogy az effajta kutatás különös jelentőséggel bír a jövőbeli törvényhozatalban a talajvíz szennyeződésének elkerülése, illetve csökkentése szempontjából. A kölcsönhatás a növénytermesztés és az állattenyésztés, illetve a xenobiotikumok megjelenése között egyértelmű. Nagyszámú növényvédő szer jelenhet meg nyomokban azokban a növényekben, amelyek a takarmány alapvető elemei. Mindezek mellett a sertéstakarmány alapvető összetevői közé tartoznak az olyan adalékanyagok is, mint pl. az ásványok, a mikro- és makroelemek, a vitaminok, az aminosavak, a probiotikumok, a nem fehérje eredetű nitrogénkészítmények stb. Azt azonban tudni kell, hogy ezek az anyagok megjelennek a sertéstrágyában is, mint ahogyan kimutathatóak a betegségek megelőzésére, illetve a gyógyítására használt gyógyszerkészítmények, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek is. A xenobiotikumok olyan anyagok, amelyek nem természetes összetevői az élő szervezetnek és a környezetnek. Jogilag jelenleg még nem szabályozott a legtöbb xenobiotikum koncentrációja az ivóvízben, a szennyvízben, a talajban, ill. a szerves trágyában, mert ezen a területen a tudományos kutatások kezdeti fázisban vannak még, és a tudomány nem rendelkezik elegen-


137 dő, megbízható és pontos ismerettel mennyiségükről, negatív hatásaikról. A xenobiotikumok az emberi tevékenységek miatt a környezet minden részébe – még a nem célzott szegmensekbe is – eljutnak, és a tápláléklánc útján nagyon széles körben fejtik ki hatásukat potenciális veszélyt jelentve az emberi szervezetre is. Éppen ezért fontosak a sertéstenyésztés környezetre gyakorolt hatásait elemző kutatások, amelyek haszna és fontossága jelen pillanatban felbecsülhetetlen. A xenobiotikumok mind pontosabb észlelése a környezeti mintákban, valamint a jövőbeli törvényi szabályozások megjelenése, minden bizonnyal befolyásolni fogják az ivóvíz- és a szennyvíztisztítás technológiáinak változását és alkalmazását. A szakirodalomban több helyen is megemlítik, hogy az egyes vegyi anyagok, amelyek nem rendelkeznek előírt határértékkel, soha nem lesznek jelentősek. Vajon azok a vegyi anyagok, amelyeknek jelenleg nincs előírt határértéke, biztonságosnak tekinthetők? Mi fog történni azokkal a xenobiotikumokkal, amelyek mennyisége nincs jogilag szabályozva, viszont kisebb-nagyobb mennyiségben már megjelentek az ivóvízben? Ki van a tápláléklánc csúcsán? Jelentősebb publikációk: Fridrich B.–Dalmacija B. 2010: Zabrinutost za budućnost? – Pojava ksenobiotika u životnoj sredini usled stočarske proizvodnje. – Kvalitet voda. 8. sz. 31–35. o. Fridrich B.–Dalmacija B. 2011: Organic Xenobiotics in the First Layer of Groundwater Near Pig Farms. – Jaroslav Černi Institute for the Development of Water Resources. IWA Specialist Groundwater Conference. Belgrade. 411–415. o. Fridrich B.–Stupavski J. 2012: Svinjogojski stajnjak – zagađujuća ili hranljiva materija? – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Otpadne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za tehnologiju vode i sanitarno inženjerstvo. Čačak. 137–143. o. Fridrich B. 2013: Izvod iz radne sveske postrojenja za prečišćavanje otpadnih voda IM Carnex. – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Otpadne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za tehnologiju vode i sanitarno inženjerstvo. Subotica. 76–80. o. Fridrich B.–Krčmar D.–Dalmacija B.–Molnar J.–Pešić V.–Kragulj M.–Varga N. 2014: Impact of Wastewater from Pig Farm Lagoons on the Quality of Local Groundwater. – Agricultural Water Management. 135. sz. 40–53. o.


138 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerint az embernek nemzetiségétől függetlenül kitartónak, magabiztosnak kell lennie a munkájában, mindennél jobban kell törekednie arra, hogy valami sajátosat mutasson be a tudomány világának, és akkor a társadalom felfigyel rá. A tudomány, a kutatások nem ismernek határokat országok között. A lehetőségek, az alkalmak adottak, csak fel kell ismernünk őket.

GÁBOR MELINDA – 1983-ban született, Szabadkán. Egyetemi tanulmányait 2007-ben az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán végezte. A 2007/2008-as tanévben a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola munkatársa. 2008-tól a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának ösztöndíjasa. Kutatási témája: problémamegoldó gondolkodás kisiskolás korban (témavezető: Dr. Molnár Gyöngyvér). További kutatási területek: kétnyelvű oktatás, oktatási módszerek és rendszerek, pedagógiai munka és folyamat hatékonyságának vizsgálata. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol, alapfokú német és orosz nyelvtudással rendelkezik. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: gabormelinda13@gmail.com A doktori értekezés témája: Az oktatás változásával az egyik alapgondolattá vált az életre való felkészítés, minden gyermeknek lehetővé kell tenni a fejlődést, alapot biztosítani ahhoz, hogy az iskola falainak elhagyásával a lehető legjobban boldoguljon önállóan. A boldogulás, a minden helyzetben való pozitív alkalmazkodás már a legkorábbi években elkezdődik. Az alkalmazkodás feltétele bizonyos tudás, ismeret, mely birtoklása kapcsolatban áll a gyermekek problémamegoldó gondolkodásának fejlettségével is. Ezért került a kutatás fókuszába a kisiskoláskorú gyermekek (6–12 éves) problémamegoldó gondolkodása. Így annak pontosabb


139 megismerésével és fejlettségi szintjének meghatározásával akkor és abban a pillanatban tudunk hatni a problémamegoldó gondolkodás, készségek és képességek rendszerére, mikor az a legoptimálisabb. Az egyre összetettebb ismeretek gyorsan veszítenek aktualitásukból, az új információk áramlása lehetetlenné teszi minden elem feldolgozását, értékelését. Ezért érdemes a gyerekekben olyan képességeket fejleszteni, melyek segítségével választani, értékelni, vitatkozni tudnak, képessé válnak a problémák azonosítására és megoldására. A komplex személyiségfejlesztési pedagógia céljának tekinti a konkrét tananyagoktól és tartalmaktól független általános képességek fejlesztését. A tanítási órákon sor kerül ugyan a problémamegoldás fejlesztésére, de ez sok esetben nem tükrözi az alkalmazható problémamegoldást. A problémamegoldás mint alkalmazott gondolkodás olyan komplex kognitív folyamatnak tekinthető, amelyben egyenrangúan fontos szerepet játszik a meglévő tudás átszervezését irányító kritikai és az új tudás létrehozását irányító kreatív gondolkodás. Számos elmélet született a problémamegoldásról, a téma igen vitatott. Kutatásaim során a problémamegoldó gondolkodást a problémamegoldás irányultsága alapján azonosítottuk. A problémamegoldás (következtetés és döntéshozatal) irányultsága szerint megkülönböztetünk konvergens (olyan gondolkodást igénylő problémák, melyek egy célállapottal rendelkeznek, mely megtalálása az emberi memóriából sablonszerűen „előhúzott” ismeretek és eljárások felidézését igényli) és divergens (több célállapottal rendelkező problémák, a problémamegoldónak feladata az összes lehetséges célállapot meghatározása) gondolkodást. A konvergens és a divergens gondolkodásmód azonos talapzaton nyugszik, ezért nem is választottuk mereven szét őket, hiszen együttműködésük képezi a kreatív és a logikus-kritikai gondolkodás alapját. Jelentősebb publikációk: Gábor M. 2009: Oktatási rendszer. Csőd. Megújítás? – Új Kép Online. 5. sz. Gábor M. 2009: Kritériumorientált KORREKT alapú pedagógia (Magyarországi törekvések és eredmények). – Új Kép Online. 8. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Ha tekinthetem termőföldnek a tudományos utánpótlást, minden ország, tartomány és nemzet jóval rendelkezik. Így régiónk is törődéssel, ráfordítással a jó termőföldből kitűnő termést arathat, melyből táplálkozhat. Megbecsülés hiányában azonban kétlem, hogy termésünk bennünket marad meg táplálni.


140 GÁBRITY ESZTER – 1985-ben született Szabadkán, ahol jelenleg is él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Magyar Tan�nyelvű Tanítóképző Kara idegennyelv-oktatója. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Angol, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén, illetve Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén szerezte angol-kommunikáció szakosként. 2009-ben folytatta tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában Angol Alkalmazott Nyelvészeti Programon. Kutatási témája: kétnyelvűség, nyelvi attitűdök, nyelvi identitás, nyelvi ideológia, angol mint idegennyelv és globális nyelv. Anyanyelvén kívül angolul, szerbül beszél, továbbá középfokú spanyol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Két nemzetközi projektum kutatója: SCOPES (Swiss National Science Foundation): Integrating (trans)national migrants in transition states (2010–2013) és Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme (2013–): Educational Cooperation for Disadvantageous Children and Adults), továbbá egy hazai projektum résztvevője (Autonomna Pokrajina Vojvodine: Regija i kultura). 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia Domus ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, (angol) alkalmazott nyelvészet E-mail: esztig@gmail.com A doktori értekezés témája: Doktori értekezés célja feltárni az angol nyelv jelenlétét, elterjedésének fokát és szerepét a vajdasági közoktatásban és felsőoktatásban a többnyelvű diákok körében. Jelentősebb publikációk: Gábrity E. 2009: A szabadkai kétnyelvű egyetemisták nyelvhasználatának néhány jellemvonásáról. – Új Kép. Pedagógusok és szülők folyóirata. 12. sz. 40–50. o. Gábrity E. 2012: The Intertwining of Linguistic Identity and Ideology among Hungarian Minority Commuters from Vojvodina to Hungary. – Jezikoslovlje. 13. évf. 2. sz. 625–643. o.


141 Gábrity E. 2012: Majority Serbian and Minority Hungarian Students’ Language Attitudes to Serbian and Various Accents of English. – Évkönyv. 7. évf. 1. sz. 31–42. o. Gábrity E. 2012: ‘But ever since so to say I have taken over the proper words … so to say I have no problems’: Language Ideologies of Vojvodina Hungarian Migrants and Commuters from Serbia to Hungary. – Zbornik za jezike i književnosti filozofskog fakulteta u Novom Sadu. 2. évf. 2. sz. 193–206. o. Gábrity E. 2013: A vajdasági magyar ingázók nyelvi identitása és ideológiái. – Tér és Társadalom. 27. évf. 2. sz. 118–130. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nagy szükség volna egy olyan szervezetre vagy intézményre, amely arra hivatott, hogy a fiatal tehetségek és kutatók pályáját támogassa, segítse és kövesse, továbbá valós közösséggé kovácsolja egy jól működő hálózatrendszer kialakulása érdekében.

GAZDAG EMMA – 1988-ban született Zentán. Jelenleg Oromhegyesen él. 2013 óta az oromhegyesi Kis Ferenc Általános Iskola angoltanára. Alapképzéses diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén valamint Művészettörténet Tanszékén szerzett 2010-ben, majd tanulmányait tovább folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karán, ahol 2013-ban szerzett angoltanári, valamint játék- és szabadidő-szervező tanári diplomát. 2013 óta PhD-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája Neveléselméleti Programjában. Kutatási témája: az adaptív iskolák variánsai Magyarországon és Szerbiában. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, alkalmazott neveléselmélet E- mail: gazdagemma@yahoo.com


142 A doktori értekezés témája: Magyarországon az adaptív-elfogadó iskola koncepciója alig két évtizedre tekint vissza, azonban számos különféle értelmezése és magyarázata létezik. Nézeteimhez legközelebb a Rapos Nóra és munkatársai által írt Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója című műben szereplő hipotézis áll, miszerint „az adaptív-elfogadó iskola semmiképpen nem szeretne egy újabb alternatív, elszigetelt lehetőséggé válni. Inkább olyan keretet akar adni, amelynek segítségével a ’hagyományos’ és alternatív intézmények is meg tudnak újulni a gyermek fejlesztése érdekében. (…) Ez azt jelenti (…), hogy az iskolának nem egyszerűen a mindenféle gyereket kényszerűen befogadó intézménynek kellene lennie, hanem olyan iskolának, amely tudatosan és felvállaltan a mindenkinek megfelelő pedagógiai, tanulási környezet megteremtésére törekszik, felismerve az iskola tömegintézményként adott lehetőségeit”. Mint láthatjuk, a minden tanuló számára a tanulás, fejlődés optimális kereteit nyújtó adaptív iskola és a speciális nevelési igényű diákok inklúziójának módszertana sok tekintetben azonos; azonban mindeddig nem született egy olyan mű, amely ezek elméleti koherenciáját, tartalmi azonosságát mutatná. Számomra nagyon fontos ez a kérdés, mert úgy érzem, hogy az adaptív oktatás és nevelés koncepciója egy megkerülhetetlen kérdéssé vált a XXI. századi közoktatásban, amelyre úgy szülőhazám, Szerbia, mint Magyarország más stratégiát dolgozott ki. Kutatásomat a két ország törekvései közti hasonlóságokra és különbségekre szeretném építeni. Összehasonlító kutatásomban szeretném megvizsgálni a két országban működő adaptív iskolatípusokat és az olyan befogadó jellegű intézményeket, ahol az eltérő társadalmi hátterű, különböző értelmi, érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók együttnevelésén túl megvalósul az egyéni tanulási utak támogatása is. Mindemellett szeretném megvizsgálni azt is, hogy a kulturális háttér hogyan segíti, illetve gátolja az adaptív oktatás meghonosodását Magyarországon és Szerbiában. Külön hangsúlyt szeretnék fektetni arra, hogyan vélekednek a magyarországi és szerbiai pedagógusok, valamint az oktatásban fontos szerepet játszó érdekcsoportok magáról az adaptív-elfogadó és befogadó iskoláról. A kutatásnak számos pozitív társadalmi és gazdasági hozadéka lehet. A kutatás társadalmi relevanciájaként megemlítendő, hogy az adaptív iskolai törekvések következményeként a mélyszegénységben élő gyermekek egy olyan esélyt kapnak, amely ellenzi a társadalmi dezintegráció átörökítését. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek is esélyt ad a társadalmi érvényesülésre, megváltoztatva a jelenlegi társadalmi berendezke-


143 dést. Vizsgálatomban szeretnék kitérni arra, hogy az oktatási rendszer változása milyen hatással van a társadalom egészére és az oktatásban bekövetkezett változások hogyan segítik elő a társadalmi dezintegráció felszámolását. A társadalmi hegemóniák felszámolásával a két ország úgy társadalmi, mint gazdasági összetétele pozitív változásokon mehet keresztül. Az országok gazdasági tőkéjének növekedésével egy időben javulhat a polgárok életszínvonala is. Kutatásom tudományos jelentősége főként a neveléstudomány, illetve gyógypedagógia területén mérhető, mert eddig sok esetben a sajátos nevelési igény „kategória” inkább a jogi, a finanszírozási és a statisztikai célú felhasználást segítette elő, mintsem a tényleges különleges oktatási-nevelési szükségletek felderítését és az oktatási, nevelési módszertan reformját. Kutatásomat követően, a jó példákra alapozva, módszertani segítséget és adaptálandó gyakorlatokat szeretnék mindazok kezébe adni, akiknek fontos az adaptív köznevelés. Jelentősebb publikációk: Csereklye E.–Gazdag E.–Hannemann-Tamás Zs.–Kiss V.–Trencsényi L. (é.n.): Diversity and Equity. Nemzetközi neveléstudományi konferencia (Slow – Conference). ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola. http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2012/04/diversity-and-equity-nemzetkozi-nevelestudomanyi-konferencia-slow-conference-az-elte-nevelestudomanyi-doktori-iskolajan/ Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet szereplői lendületesek, ambiciózusak, akiket Marie Curie szavai jellemeznék leginkább „Soha ne adják fel ambíciójukat és elhatározásukat abban, hogy maradandóan járulnak majd hozzá egy-egy tudományág sikeréhez.”


144 GLÄSSER NORBERT Ph.D. – 1979-ben Óbecsén született, 1998-ban az óbecsei gimnáziumban érettségizett. Az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport ösztöndíjas munkatársa. Egyetemi tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. 2005-ben néprajz szakos bölcsész diplomát szerzett, vallási néprajzi speciális képzéssel kiegészítve a Szegedi Tudományegyetemen, valamint liturgiatörténet-előadói képesítést az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen. Posztgraduális tanulmányait az OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolájában folytatta, emellett az ELTE-n áthallgatott Voigt Vilmos folklorisztikai doktori iskolájába. 2008tól az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanársegéde. 2005 és 2011 között az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem intézményi TDK-felelőse volt. Doktori fokozatot 2012-ben szerzett. 1998 és 2001 között a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság néprajzi szakosztályának tagja, 2005-től a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a budapesti Magyar Néprajzi Társaság és a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának, valamint 2008-tól a néprajz és a kulturális antropológia legfontosabb európai szakmai szervezetének, a Societé Internationale d´Ethnologie et de Folklore (SIEF) tagja. A budapesti Néprajzi Múzeum Országos Nyelvjárási és Néprajzi Gyűjtőpályázatán 1996-ban III., 1997-ben I. helyezést ért el. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2005-ben a humán szekcióban I. helyezésben, valamint a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány különdíjában részesült. Hallgatói tudományos tevékenységét az OTDT 2005-ben Pro Scientia Aranyérem adományozásával ismerte el. Ezzel párhuzamosan az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék kiemelkedő hallgatói alapkutatásért járó Bálint Sándor-érmet is elnyerte. 2003-ban és 2004-ben a Pro Renovanda Cultra Hungariae Alapítvány Diákok a tudományért pályázatán kutatási támogatásban részesült; 2006 és 2011 között a Határok és hatások című, K 68325-ös számú OTKA-pályázat kutatócsoportjának tagja. Doktori képzése alatt részt vett az OR-ZSE-MTA Zsidó Kultúrakutató Csoport munkájában. Az OR-ZSE Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának tagja. 2011-ben publikációs támogatást nyert az OTKA 85336 számú PUB-C pályázatán. Részt vett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2011 és 2013 között zajló kutatásában. Fő érdeklődési területe a modernizálódó középrétegek világa a


145 dualizmus idején és a két világháború között, valamint a sajtódiskurzusokban megjelenített csoportstratégiák, az új jelenségek kulturális adaptálásának mechanizmusai. Az orthodox zsidó vallási élethez kötődő kutatásai mellett szülőföldje, Vajdaság néprajzi és mentalitástörténeti kutatásaiba is bekapcsolódott. 2001-ben és 2002-ben a szegedi néprajzi tanszék szerbiai Bánságban zajló kutatássorozatában vett részt. 2009 és 2011 között pedig Óbecse mentalitástörténeti kutatását, a magyarországi és vajdasági szerb és magyar kutatók terepmunkáját koordinálta, és szerkesztette sajtó alá. 2010 és 2012 között a Bácsország vajdasági honismereti szemle szerkesztőségi tagja. Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropológiai tudományok, néprajz, vallási néprajz, antropológia E-mail: norbertglaesser@gmail.com A doktori értekezés témája: Kutatásában a vallási autoritás és az intézményi legitimitás kérdését vizsgálta a budapesti magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó tükrében a 19. század végétől a vészkorszakig. A sajtó révén a modernitáshoz kötődő intézményi stratégiák megjelenítését világította meg. A vizsgált sajtóban a vidéki orthodox zsidó vallásosság híreinek közegévé a középosztályba emelkedett fővárosi orthodoxia vált. A hírek szerkesztése és értelmezése is itt történt. Így ezek a híradások csak közvetetten szólnak a tárgyukat képező vidéki orthodox vallási életről. A felekezeti irányzati sajtó és annak társadalmi beágyazottsága két fontos jelenségre irányította rá a figyelmet: a modern jelenségek kezelésére és a korábbi életvilágok átmentésének módozataira. A munka ezt a két szempontot követte végig a vallási autoritás és a szekularizációs tendenciák sajtóban megjelenített kérdéseit járva körül. Az orthodox sajtó által megjelenített stratégiák esetében nem beszélhetünk pusztán a neológiára (felvilágosult zsidó eszmékre) vagy más tudatosan modernizáló zsidó tendenciákra adott válaszokról. A „válaszok” az adott kor modern tendenciáira fogalmazódtak meg. A kornak és társadalmának – a sokféle modernitás elmélete felől szemlélve – az orthodoxia is részét képezte, a modernitás egyik formáját hozva létre. Ez azonban nem fogható fel egyszeri aktusként, sokkal inkább tekinthető folyamatnak. Az orthodoxia a precedens nélküliként megélt modernitás jelenségeire kísérelt meg precedenst találni a hagyomány láncolatában, ami egyúttal a premodern vallási közösségi élet modern körülményekhez történő adaptálását is szolgálta. Ebben a folyamat-


146 ban kiemelt szerepük volt a vallási autoritásoknak, akik a mintakövetéshez nyújtottak modelleket az adott korszaknak és társadalmi keretnek megfelelő törekvések mentén. Ezeket a modelleket a modernitás új fórumaként a sajtó, a hitközségek feletti országos intézményrendszer és az orthodox középosztály jelenítette meg az állam és a szélesebb nyilvánosság felé. Jelentősebb publikációk: Glässer N. 2008: Orthodox Kosher Mass Culture? Food Industry, Hospitality Industry, Children's Holidays and Open-air Baths in the Weekly Paper of Orthodox Jewry in Hungary, 1925–1944. – Acta Ethnographica Hungarica. 53. évf. 2. sz. 217–242. o. Glässer N. 2009: Sacred and Modernity in a Changing Group Culture. Just Men, Saints and Community Strategies in the Jewish Denominational Press in Hungary in the Late 19th and Early 20th Century. In: U. WolfKnuts–K. Grant (szerk.): Rethinking the Sacred. Åbo. Åbo Akademi University. 139–154. o. Glässer N.–Zima A. 2011: Unchangingness in Change: The Changed Selfimage of Budapest Jewish Groups in the Interwar Years as a Result of the Changed Borders in the Carpathian Basin. – Acta Ethnographica Hungarica. 56. évf. 1. sz. 63–92. o. Glässer N. 2013: (szerk.): Óbecse a polgárosodás útján/Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse. Óbecse Község. Glässer N. 2014: Találkozás a Szent Igazzal. A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891–1944. Szeged. Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A 19. századi Bácskát, ahogyan a mai Vajdaság más részeit is, intenzív migráció és szakmai mobilitás jellemezte. A polgári önszerveződés terén a kultúra, társadalom és gazdaság viszonylatában – az általános európai fellendülés keretében – aktívan vett részt a helyi értelmiség. A mobilitás, a külföldi minták és a kiterjedt kapcsolatrendszer nagyban hozzájárult ehhez. A vajdasági tudományos élet két pillére ma is a helyi intézményrendszer és a vajdasági magyarság tudományos „diaszpórája” lehetne. Egy olyan kutatói kör, amely kötődik az őt kibocsátó közösséghez, ugyanakkor annak határain túl szerzett kapcsolatokkal is rendelkezik, amelyeket a közös ügy szolgálatában mobilizálni képes.


147 GOGOLÁK LÁSZLÓ, Ph.D. – 1984-ben született Topolyán, jelenleg Szabadkán él. 2008 óta a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanársegédje, ahol magyar és szerb nyelven a következő tantárgyak oktatásában vesz részt: jelek és rendszerek, irányítástechnika, ipari informatika, folyamatirányítás és mechatronikai rendszerek tervezése. Mesterfokozatot az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Mechatronika Tanszékén szerzett. Doktori tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában folytatta mechatronika témakörben; 2014-ben szerzett doktori fokozatot. Kutatási témája: a vezeték nélküli szenzorhálózatok ipari alkalmazásai. További kutatási területek: ipari vezérlő és felügyeleti rendszerek fejlesztése, mechatronikai rendszerek fejlesztése, mechatronikai oktatás. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta 20 tudományos publikációja jelent meg. 2012 óta a Vajdasági Felsőoktatási Kollégium tutori munkájában vesz részt. 2013-tól a Collegium Talentum ösztöndíjasa. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, mechatronika E-mail: gogolaklaslo@gmail.com A doktori értekezés témája: A vezeték nélküli technológia elterjedésével a vezeték nélküli szenzorhálózatok számos új alkalmazási területe került előtérbe. Kutatásom elsősorban a vezeték nélküli szenzorhálózatok ipari felhasználására irányul. Ipari környezetben a vezeték nélküli technológia számos alkalmazása ismert (pl. a vezeték nélküli szenzorok és a vezeték nélküli aktuátorok). Munkám során a vezeték nélküli szenzorhálózatok – egy ipari gyártósor, ill. szerelősor minőségére – kifejtett hatásait vizsgálom. Kutatásom fő kérdése: lehetséges-e létrehozni egy rendszert vezeték nélküli szenzorhálózat segítségével, amely követné az éppen összeszerelés alatt álló termék pozícióját és a rá kihatással levő környezeti hatásokat? A termék pozíciójának folyamatos meghatározásához és a környezeti hatások megfigyeléséhez, minden termék báziseleméhez szükséges csatlakoztatni egy vezeték nélküli szenzor modult. Ahhoz, hogy egy termék minőséges összeszerelésen essen át, az azt ért hatásoknak bizonyos határokon belül kell maradniuk. A fontosabb környezeti hatások közül megemlíteném a terméket ért legnagyobb ütések mértékét, az összeszerelés folyamán mért legnagyobb


148 hőmérsékleti értékeket, a levegő viszonylagos páratartalmát stb. A terméket ért hatások folyamatos követésével lehetőség nyílik azon termékek, illetve munkafolyamatok kiszűrésére, amelyek nem felelnek meg az összeszerelés előírásainak. A rendszer egyik legösszetettebb része a termék helyzetének folyamatos meghatározása. Kutatásom során számos lokalizációs algoritmus tesztelésére és összehasonlítására is kitérek. Az összeszerelés alatt álló termékek gyártósoron belüli lokalizációjával lehetőség nyílik az egyes munkaállomásoknál töltött idő rögzítésére és utólagos elemzésére. Az összeszerelés idejének folyamatos mérésével lehetőség van a szerelősor működésének folyamatos optimalizálására. Az általam kifejlesztett, vezeték nélküli szenzorhálózaton alapuló rendszer lehetővé tenné a gyártósorok optimálisabb kihasználását, valamint az összeszerelt termékek minőségének lényeges javítását. Jelentősebb publikációk: Gogolak L.–S. Pletl–D. Kukolj 2009: An Implementation of AI for Distant Management of Electro-energetic Systems. – 7th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics SISY. 307–310. o. Sz. Pletl–P. Gál–D. Kukolj–L. Gogolák 2010: An Optimizing Coverage in Mobile Wireless Sensor Networks. – 8th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics SISY. 371–376. o. Gogolak L.–S. Pletl–D. Kukolj 2011: Indoor Fingerprint Localization in WSN Environment Based on Neural Network. – 9th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics SISY. 293–296. o. I. Fuerstner–Gogolak L.–Pletl Sz. 2012: Solution Diversity for a Specifies Project in Mechatronics. – SIP 2012. Science in Practice. Scientific Electrotechnical Conference. Pécs. 59–62. o. L. Gogolak–Sz. Pletl–D. Kukolj 2013: Neural Network-based Indoor Localization in WSN Environments. – Acta Polytechnica Hungarica. 10. évf. 6. sz. 221–236. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Vajdaságban nagyon sok értékes fiatal kutató munkálkodik, akik felelősséget éreznek a közösségükért. Úgy gondolom, hogy elsősorban teret és támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak itthon is. Sajnos ez elsősorban az anyagi és a szellemi megbecsülés hiánya miatt sok esetben nem így alakul, így egyre több értékes fiatal kényszerül külföldi lehetőségek után nézni.


149 GRABOVAC BEÁTA – 1983-ban született. Tanulmányait Újvidéken végezte. 2009 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje pszichológiai témájú tantárgyakból. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológia Tanszékén diplomázott 2007-ben. Posztgraduális tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskolájában folytatta Kognitív Pszichológia, Pszicholingvisztika Alprogramon. Kutatási témája: érzelmek és érzelmi lexikon szerbiai egy- és kétnyelvű személyeknél (témavezető: Pléh Csaba akadémikus). Anyanyelvi szinten beszéli a szerb nyelvet, angol nyelvből Cambridge Advenced nyelvvizsgával rendelkezik, a német nyelvet alapszinten ismeri. Nemzetközi, szerbiai minisztériumi és tartományi projektumok résztvevője (Hungary–Serbia IPA CBC Programme, 2013–2014: Educational Cooperation for Disadvantageous Children and Adults, A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben, 2011–2014, Vajdasági magyar irodalom – kontextusok – identitáskódok, 2011–2014). A Szerbiai Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (International Association for Hungarian Studies) tagja. Tudományterület: bölcsészettudományok, pszichológiai tudományok E-mail: beagrabovac@gmail.com A doktori értekezés témája: A nyelvi érzelemkifejezés az érzelmi élet egy speciális oldala, amely a mentális szótáron keresztül ragadható meg. A mentális lexikon a szavak jelentését, nyelvi jeleket és szabályokat tartalmazó tár (Honbolygó, 2008). Ebben a tárban az érzelmekre vonatkozó tudásunk is megtalálható fogalmak formájában, a szemantikus emlékezet speciális részeként (Wurm–Vakoch, 1996). Az érzelemkifejező és affektív szavakkal kapcsolatos eddigi kutatások azt jelzik, hogy a mentális lexikonban az érzelmi szavak elkülönülnek az absztrakt és a konkrét szavak kategóriájától (Altarriba–Benvenuto–Bauer, 1999). Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek már nemcsak az egynyelvű, de a két- és többnyelvű érzelmi működéssel, lexikonnal is foglalkoznak (Eilola–Havelka–Sharma, 2007; Sutton–Altarriba– Gianico–Basnight-Brown, 2007). E kutatások specifikumaként a verbális szint nélkülözhetetlensége ismerhető fel. A kétnyelvűek vizsgálatánál a kiindulópont


150 általában az, hogy az anyanyelvből gyorsabban és könnyebben előhívhatók a szavak, valamint, hogy az érzelmi töltéssel rendelkező fogalmak feldolgozása különbözhet az első és a második nyelvben. Sokak szerint az első nyelv az érzelmek nyelve, míg a második az érzelmi távolságtartásé (Pavlenko, 2006). Mindez releváns lehet az érzelmek vs. dimenziók kérdés értelmezését illetően is. Kutatásom elméleti része az érzelmekhez és az affektív lexikonhoz kötődő eddigi megközelítéseket tárgyalja, kitérve az egynyelvű és kétnyelvű személyek sajátosságaira is. Ismerteti a kétnyelvű kognitív és affektív működéshez kötődő fontosabb kutatási eredményeket, az érzelmek, az érzelemfogalmak, továbbá az affektív töltéssel rendelkező szavak mérésére alkalmazott verbális és nonverbális, skálázásos és kísérleti módszereket. Az értekezés empirikus részében szerbiai magyar egynyelvű és szerbiai szerb egynyelvű, valamint szerbiai magyar–szerb kétnyelvű személyek bevonásával vizsgálom az érzelmi lexikont s annak érzelemkiváltó értékét. A skálázásos módszerek közül a szemantikus és a konnotatív differenciált használtam, míg az érzelmi Stroop-feladat a kísérleti részhez tartozik. A cél az egynyelvűek és a kétnyelvűek érzelmi világának, első és második nyelvének összehasonlítása különféle affektív verbális elemek vizsgálatával. A munka újdonsága és jelentősége abban rejlik, hogy a magyar és a szerb affektív lexikon kutatása Szerbiában és Magyarországon is egyelőre kivizsgálatlan terület, a kétnyelvű érzelmi lexikon elemzése pedig új irányzatnak számít a pszichológiában. Jelentősebb publikációk: Grabovac B. 2012: Kétszavas érzelmi Stroop-feladat egynyelvű és kétnyelvű vajdasági közegben. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. ÚE MTTK. Szabadka. 56–69. o. Grabovac B.–Pléh Cs. 2013: Az érzelmek reprezentációja, feldolgozása, megnyilvánulása és tapasztalata kétnyelvű személyeknél. – Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. Kolozsvár. Bolyai Társaság. 45–67. o. Grabovac B. 2013: Érzelmi színezetű szavak összehasonlítása a magyar és a szerb nyelvben. – Nyelvi jelenségek. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. 3. kötet. Szabadka. ÚE MTTK. 28–43. o. Grabovac B. 2013: Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013. Újvidék. VMAT. 83–86. o.


151 Grabovac B. 2013: Translating Emotions – the Representation and Processing of Emotion-laden and Evaluative Words in Bilingual and Monolingual Individuals from Serbia. – Annales. Anali za Istrske in mediteranske studije. Series Historia et Sociologia. 23. évf. 2. sz. 423–438. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos életet nagyban meghatározza a kisebbségi létből fakadó kérdésfelvetés, a speciális oldalról való megközelítés. A tudományos kutatásoknak sokszor különleges színezetet ad a határhelyzetben lévő élettér és létezés, aminek következtében a tudós munkáját sokszor egyfajta intrinzik motiváció hatja át.

GRÓSZ TÍMEA – 1988-ban született Szabadkán. Tanulmányait 2007-ben kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának fizika BSc szakán. 2008 óta a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének tagja. Oklevelet 2010-ben szerzett, majd ugyanazon évtől fizikus MSc szakon folytatta tanulmányait. 2011 óta demonstrátorként, illetve oktatóként is részt vesz az egyetem munkájában. 2012-ben okleveles fizikusként végzett. Jelenleg Szegeden él, és 2012 óta a Szegedi Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási témája: fotonikus optikai szálak vizsgálata spektrális interferometriával ultrarövid lézerimpulzusok segítségével (témavezető: Dr. Kovács Attila Pál). A szerb nyelv mint környezetnyelv ismerete mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Graduális tanulmányi alatt 2007–2012 között miniszteri ösztöndíjas. A 2010/2011-es, valamint a 2011/2012-es tanévben a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Tehetséggondozó Szakkollégiumi Program ösztöndíjában, valamint a Szegedi Tudományegyetem Sófi József Ösztöndíjának kiemelt kuratóriumi dicséretében részesült. A 2011/2012-es tanévben elnyerte Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városi Ösztöndíját. 2011-ben első helyezést, 2013-ban pedig a zsűri különdíját nyerte el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 2012-ben a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián is szek-


152 cióelső lett. 2013-ban a Campus Hungary rövid tanulmányút és csoportos tanulmányút ösztöndíjasa három alkalommal (CLEO/Europe-IQEC, München, Németország, ELI Beamlines Summer School, Prága, Csehország, valamint Workshop on Specialty Optical Fibers and their Applications, Sigtuna, Svédország). A 2013/2014-es tanévben a Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjának nyertese. Tudományterület: természettudományok, fizikai tudományok E-mail: tgrosz@titan.physx.u-szeged.hu A doktori értekezés témája: Manapság az optikai szálak alkalmazása igen széleskörű, a telekommunikációban, az orvostudományban, a lézerfizikában, a szenzorikában és a fizika egyéb területein egyaránt. A hagyományos optikai szálak felhasználási korlátait feszegetve egyre nagyobb lett a törekvés az új alternatívák felkutatására. Az ún. fotonikus optikai szálak 1995-ös megjelenése új lehetőségeket nyitott. A fotonikus szálak apró, mikrométeres csövecskékből állnak, közepükön pedig egy szerkezeti hiba, hiányzó, vagy más méretű cső képezi a magot. Működési elvük a félvezetőkéhez hasonló, ugyanis itt is tiltott és megengedett sávok alakulnak ki, melyek a fényvezetést irányítják. Ezen alacsony veszteségű szálak sok kecsegtető tulajdonsággal bírnak: gondos tervezéssel elérhető bizonyos kulcsparaméterek, mint például a diszperzió és a kettős törés kontrollálása, a nemlinearitás csökkentése, kiküszöbölése vagy éppen növelése, csakúgy, mint az átviteli teljesítmény növelése. E tulajdonságok megfelelő manipulálása a rövidimpulzusú lézertechnikában nagy jelentőséggel bír, hiszen bizonyos torzító hatások kiküszöbölése ezen a területen különösen fontos. A kifinomult modellezési technikák ellenére a jelenleg alkalmazott gyártási eljárások nem garantálják, hogy a tervezett tulajdonságokkal bír majd a legyártott szál. Mérésekkel lehetőség nyílik a gyártási technológia hatásának figyelembevételére, mely visszacsatolással segíti tökéletesíteni a további tervezést. Kutatásom célja ennek értelmében olyan mérési eljárás kifejlesztése és tökéletesítése, mellyel lehetőség nyílik különböző fotonikus optikai szálak torzító hatásainak, kettős törésének és becsatolástól függő tulajdonságainak vizsgálatára. Mérési módszerem a spektrális interferometria, melynek alapelve egy szélessávú fényforrással, például femtoszekundumos lézerimpulzusokkal kivilágított kétkarú interferométerrel előállított ún. interferogramok különböző mérési módszerekkel történő kiértékelése.


153 Jelentősebb publikációk: T. Grósz–M. Kiss–A. P. Kovács 2013: Characterisation of Optical Pulses Travelling through a Photonic Crystal Fibre Using Fourier-transform Spectral Interferometry. – Proc. of SPIE 8775. Micro-structured and Specialty Optical Fibres II, 87750E. T. Grósz–A. P. Kovács–M. Kiss–R. Szipőcs 2014: Measurement of Higher Order Chromatic Dispersion in a Photonic Bandgap Fiber: Comparative Study of Spectral Interferometric Methods. – Appl. Optics. 53. évf. 9. sz. 1929–1937. o. T. Grósz–A. P. Kovács 2014: Higher Order Dispersion Measurement Using the Stationary Phase Point Method. – Proc. SPIE 9128. Micro-structured and Specialty Optical Fibres III, 91280R. T. Grósz–A. P. Kovács–K. Mecseki–L. Gulyás–R. Szipőcs 2015: Monitoring the Dominance of Higher-order Chromatic Dispersion with Spectral Interferometry using the Stationary Phase Point Method. – Opt. Commun. 338. sz. 292–299. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Mind emberileg, mind tudományos tekintetben értékes, kivételes képességű egyének alkotta közösség, melynek sajnos nincs lehetősége a határon belüli érvényesülésre. Miután külföldön diplomát szerez, ott munkalehetőséget is könnyebben talál, így kitelepül Vajdaságból. Habár vannak törekvések a vajdasági tudományos élet fellendítésére, még igen hosszú időnek kell eltelnie, sok változásnak történnie, hogy a jelenleg kivándorló tudáspotenciált megtestesítő értelmiség számára vonzó legyen hazaköltözni, és tudását itthon kamatoztatni.

GRUBER ENIKŐ – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Budapesten él. Egyetemi diplomáját 2009-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. Tanulmányait Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatta a Művelődéstörténeti Tanszéken; 2013 óta doktorjelölt. Kutatási témája: A vajdasági magyarság identitásának és mentalitásának alakulása 1920 és 1989 között (témavezető: Dr. Kiss Gy. Csaba). 2006–2012-ig Ada község ösztöndíjasa, doktori tanulmányai alatt 2009–2012 között pedig magyar állami köztársasági ösztöndíjas.


154 Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományok E-mail: gruber.eniko.85@gmail.com A doktori értekezésének témája: Kutatómunkámban azokkal a szemléleti változásokkal szeretnék foglalkozni, amelyek a politikai, társadalmi és a gazdasági történések folytán a Délvidéken végbementek, és arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy mit jelentett magyarnak lenni ebben az időszakban, hogy mi volt az, ami összefogta a délvidéki magyarságot, és hogy milyen lelkület, látásmód és szellemiség jellemezte. A népesség mentális és lelki-egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése az ún. rendszerváltó országokban ugyanis fontos nemzeti cél és kormányzati feladat kellene, hogy legyen. Ennek hiányában naivitás a versenyképesség növeléséről, az Európai Közösséghez való sikeres felzárkózásról beszélni. Témaválasztásomhoz hozzájárult az is, hogy a délvidéki magyarság az egykori Jugoszlávia egyetlen olyan népcsoportja, amelynek az utóbbi évtizedekben nem sikerült komolyabb eredményt elérnie nemzeti önazonosságának a megőrzése terén. Nyilvánvaló, hogy ebben a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és politikai körülmények mellett nagy szerepet játszanak a tudati tényezők is, hiszen a sikertelenség nemcsak a sors függvénye, hanem a mentalitásé is. A kutatásom legfontosabb része az adott korszak eszmetörténetének vizsgálata. A XIX. század végén ugyanis megszületett a jugoszlavizmus, a szláv egység eszméje, amely szinte az egész XX. századot végigkísérte, és a nemzeti kisebbségek asszimilálódását tűzte ki céljául. A vizsgált időszak két nagy egységre tagolható. Az egyik az 1920-tól 1945-ig terjedő, a másik pedig a titói korszak. Az 1945–1989 közötti időszakban nem csak Jugoszláviát, hanem az összes szocialista országot az internacionalista, vagyis a nemzetek fölötti eszmék uralkodása jellemezte. Ez sok esetben a nemzeti azonosságtudat gyengüléséhez, idővel pedig elvesztéséhez vezetett. Ezek az eszmék, a Délvidéken élő magyarokra is, akárcsak az országban élő többi nemzeti kisebbségre, nagy hatással voltak. A „magyar jugoszlavizmus” kérdését, amely nagymértékben befolyásolta nemzeti önképünk alakulását és fejlődését, az identitás fontosságáról való vélekedést, és a mentalitás alakulását az irodalmi művek, elsősorban a dokumentarista próza, illetve a különböző szociográfiák, periodikumok segítségével szeretném vizsgálni. A vajdasági irodalom ugyanis hűen reprezentálja az adott eszme hatását, és a délvidéki magyarság önmagáról és más nemzetiségekről való vélekedését.


155 Jelentősebb publikációk: Gruber E. 2008: Hódi Sándor 100 interjú tükrében. – Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Zenta. Gruber E. 2010: Kiss József vízépítő mérnök alakja és munkássága. – Létünk. 1. sz. 141–149. o. Gruber E. 2012: Kempelen Farkas munkásságának délvidéki vonatkozásai. – Létünk. 1. sz. 144–152. o. Gruber E. 2012: Bács-Bodrog vármegye útleírásainak áttekintése. – Létünk. 3. sz. 120–130. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyarságra, akárcsak a magyarság egészére, a széthúzás jellemző. Addig, amíg tudatosan nem teszünk azért, hogy a közösség tagjaként, a közösség részeként tekintsünk magunkra, ne külön egyénként, addig nem tudunk felmutatni komolyabb eredményeket és előrelépést sem a tudományosság, sem a politikai gondolkodás, sem a gazdaság területén.

GRUIK ZSÓFIA – Zentán született 1980-ban; Felsőhegyen él. A zentai Stevan Sremac Általános Iskola és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium pedagógusa. 2004-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán (pedagógia szakos tanár és előadó). 2006-ban elkezdte a Török Sándor Waldorf Pedagógiai Intézet alapozó és osztálytanítói posztgraduális képzését Solymáron. 2007-től a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért Pedagógus és Pszichológus Szakosztályának vezetőségi tagja. 2008-ban az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában abszolutóriumot szerzett. Tanulmányait magyar állami ösztöndíjjal (1999–2004, 2004–2007) és Soros-ösztöndíjjal (2001–2003) végezte. Három kisgyerek édesanyja, jelenleg szülési szabadságon van. Kutatási témája: gimnáziumi tehetséggondozás és kollégiumi nevelés a Délvidéken. 2007 óta rendszeresen jelennek meg szakmai publikációi a Magyar Szó Üveggolyó mellékletének Nagyszünet rovatában.


156 Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: tiszavirag@gmail.com Jelentősebb publikációk: Gruik Zs. 2005: Tehetséges fiatalok a tehetséggondozó gimnáziumban. In: Csányi E. (szerk.): Horizont és tudásmódok. Újvidék. 246–254. o. Gruik Zs. 2005: A tanárok kompetenciáinak és tevékenységének formálása a hatékony oktatás-nevelés megvalósításának elősegítése érdekében. In: Fodor Sz.–Drescher J. A.–Nagy A. (szerk.): A Márton Áron Szakkollégium tudományos felolvasóülésének tanulmányai. Budapest. 37–43. o. Gruik Zs. 2007: A tehetség fogalma. Zseniális zsebmetsző vagy világhírű bűvész. – Magyar Szó. [2007. március 27.] Gruik Zs. 2007: Tanulni jó. Hasznosítható tudás. Még egyszer a PISA-vizsgálatról. – Magyar Szó. [2007. december 22–23.] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Pedagógusként úgy gondolom, hogy a tudományos utánpótlás nevelését időben el kell kezdeni, mégpedig a tanulás megszerettetésével. A fiatalok akkor válhatnak közösségük elismert értelmiségi tagjává, ha a korábbi években megalapozzuk a tanulási kedvüket, ha olyan oktatási rendszerben gondolkozunk, ahol a gyerekek szívesen töltenek időt. Aki örömmel tanul, aki nem fásul bele gyermekéveiben, az nagyobb valószínűséggel válik tanulásra motivált fiatal felnőtté.

HALASI SZABOLCS – Szabadkán született 1982-ben. Kishegyesen élt, 2008 óta pedig Szabadkán él. Nős, kétgyermekes családapa. 2004-től labdarúgóedzőként megfordult több helyen, legnagyobb sikerét a Győri ETO FC-vel érte el, amikor is csapatával 2009-ben a Magyar Kupán 2. helyet szerzett. A labdarúgás mellett 2008-tól testnevelő tanárként is folyamatosan dolgozott kisebb megszakításokkal. 2012 óta az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara Testnevelés Tanszékén dolgozik tanárse-


157 gédként. Tanulmányai az Újvidéki Egyetem Sport- és Testnevelés Karához kötődnek; testnevelő tanárként 2007-ben szerez diplomát, majd 2011-ben mesterfokozatot, és tanulmányait a kar doktori iskolájában folytatja (a letett vizsgák átlageredménye 9,5). Eddig két olyan projektben vett részt, amelyet a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium támogatott. Kutatási témája: mozgásfejlődés 3-tól 10 éves korig. További tudományos érdeklődési terület: a sporttehetségek korai azonosítása. Anyanyelve a magyar, a szerb nyelv mellett pedig középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. A következő ösztöndíjakban részesült tanulmányai során: Soós Kálmán ösztöndíj az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet támogatásával (2011/2012; 2012/2013); ugyancsak ezen intézmények támogatásával részképzési tanulmányokon vett részt a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (2006/2007). Számos külföldi publikáció mellet 2013-ban két kötet társszerzője volt: A mozgásos játékok elméleti és gyakorlati alapjai, valamint Az óvodai testnevelés módszertana. Tudományterület: orvostudományok, sporttudományok E-mail: szabius@hotmail.com A doktori értekezés témája: A mai felgyorsult világban az egészségnek nagy ára van. A hipokinézis, a helytelen táplálkozás, stressz és környezetszennyezés jelentős hatással van az életminőségre és az életkorra is. Az ülő életmódról (homo sedens) nemcsak a fejlett országokban, hanem már globális szinten is beszélhetünk, és ezt a „divatot” már a gyerekek életmódja is követi. A szabadban, játszótéren játékkal eltöltött idő megrövidült, míg az elektronikus média térhódítása egyre fokozódik. A kutatásom célja rámutatni arra, hogy ha időben, már 3 éves kortól elkezdjük a gyermekek egészséges életre való nevelését, minden olyan betegség elkerülhető, amit a mai világban csak „civilizációs” betegségekként ismernek. Jelentősebb publikációk: Lepeš J.–Halaši S. 2011: Jednake šanse u fizičkom vaspitanju. – Sport Mont. IX. évf. 28–30. sz. 76–82. o. Halaši S.–Lepeš J. 2012: Relacije telesne kompozicije i motoričkih sposobnosti kod dece uzrasta 7 godina. – Sport Mont. X. évf. 34–36. sz. 89–93. o.


158 Halasi Sz.–Lepes J. 2013: Fizikai aktivitás az óvodában. – Neveléstudományi Konferencia „Minőség és versenyképes tudás”. Kolozsvár. Bábes-Bolyai Tudományegyetem. o. n. Táborosi Á.–Halasi Sz. 2013: The Gender Differences in Anthropometric Characteristics, Body Composition and Motorical Abilities at Children of Junior School Age. In: D. Madic (szerk.): 3rd International Scientific Conference „Exercise and Quality of Life”. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Sport and Physical Education. 251–257. o. Lepes J.–Halasi Sz. 2013: 9–10 éves fiúk és lányok koordinációs képességeinek faktorai. – Évkönyv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 8. évf. 1. sz. 200–210. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Óriási potenciál, kevés önbizalom.

HARMATHY NORBERT – 1986-ban született Nagybecskereken. Mesterokleveles építészmérnök. Jelenleg Újvidéken dolgozik a Műszaki Tudományok Kara Építészet Tanszékének építésszervezés és épülettechnológiai szakán, ahol 2010-től doktorandusz. Az alapképzését ugyanitt fejezte 2009-ben. Mesteroklevelét a madridi Alcalá de Henares Építészeti Egyetemen szerezte 2010-ben. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének tagja. Kutatási témája: épületszerkezetek és épületenergetika (témavezető: Prof. Dr. Emeritus Folić Radomir, társtémavezetők: Prof. Dr. Magyar Zoltán, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Prof. Dr. Mahdavi Ardeshir, Bécsi Műszaki Egyetem). További kutatási területek: adminisztratív épületek energiahatékonyságának a vizsgálata és optimalizálása dinamukus szimulációval és matematikai modellekkel. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol, spanyol és német nyelvtudással rendelkezik. Mesterképzése alatt a szerbiai Ifjúsági és Sportminisztériumnak, valamint Vajdaság Autonóm Tartomány Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárságának ösztöndíjasa volt. Tanulmányutai során (Csehország, Brnói Műszaki Egye-


159 tem, Építészetgazdasági Tanszék, 2012; Ausztria, Bécsi Műszaki Egyetem, Épületfizikai és Épületökológiai Tanszék, 2013) pedig a CEEPUS és a WUS Austria ösztöndíjasa volt. 2013-tól a Collegium Talentum ösztöndíjasa. Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok E-mail: norbert.harmati@gmail.com, harmati@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Az energiahatékonyság vizsgálata az építészetben elősegíti a figyelmes megértést a tervezési folyamat minden szakaszának összehangolásában. A vizsgálat megállapítja és meghatározza azon hatáselemek fontosságát, amelyek nélkülözhetetlenek a tervek funkcionalitásában és energiahatékonyságában. A munka célja az adminisztratív épületek általános minőségét és energiateljesítményét befolyásoló tényezőknek, valamint a beavatkozások típusának, szintjének és minőségének meghatározása a tervezésben. Az építészeti tervezés optimalizálása színvonalas, pontos és professzionális döntéshozatalt igényel a tervezés fázisaiban. A döntéshozatali eljárások minőségét és hatékonyságát a magas színvonalú megoldások, a technológiai innovációk, az energiateljesítmény és az építészeti esztétika szempontjából elemzem. Az épülettípusnak, a régiónak és az éghajlati viszonyoknak megfelelően változik a döntéshozatal a tervek fejlesztése közben. Egy modell segítségével, ezen információ betáplálásával szeretnénk elérni a működőképesség minőségét és az épület energiahatékonyságát. A cél az, hogy tudományosan meghatározzuk a beavatkozások módját és mértékét az építészeti megoldások magas színvonalának elérése érdekében hatékony időkeretben. A magas színvonalú fejlesztés modellje többtényezős elemzés eredménye. A modell kiválasztási módszere vezérli az építészmérnök döntéshozatalát az optimalizálás (működőképesség és energiahatékonyság) és végrehajtás szempontjából. A kimenetelnek jelentősége van az energiahatékony tervezés minőséges és rövid időn belüli végrehajtásában, szem előtt tartva környezetünk megvédését is. Jelentősebb publikációk: Harmati N. 2012: Preliminary Project of Energy Efficient Youth Center in Madrid. – Proceedings of 4th International Conference of Civil Engineering. Science and Practice. Zabljak. 1801–1808. o.


160 Harmati N. 2012: Conceptual Design of Emergency Quarantine Hospital Complexes Mass-manufactured in Case of Pandemic. – Proceedings of 12th International Scientific Conference VSU. Sofia. 70–74. o. Harmati N.–Jakšić Z. 2012: Theoretical Principles of Sustainable Development in Ecological Urbanism. – Proceedings of 12th International Scientific Conference INDIS. Planning, Design, Construction and Building Renewal. Novi Sad. 461–468. o. Jakšić Z.–Harmati N. 2013: Resolving the Issue of Disrupting Characteristic Thermal Bridges in Building Structures. – Građevinski materijali i konstrukcije. Society of Materials and Structures Testing in Serbia. 59–80. o. Harmati N.–Magyar Z. é. n.: An Investigation into the Energy Performance of Office Buildings. – Proceedings of 6th International Scientific Conference Indoor Climate of Buildings. Strbske Pleso. 199–209. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar doktoranduszok közösségének tagjai előtt nagy megmérettetések, a minőségi munka, az idegen nyelvek elsajátítása és a tudományos munkában való kreativitás kihívása áll, hogy a nemzetközi tudományos életben is büszkén megállhassák a helyüket.

HEGEDŰS KATALIN – 1978-ban született Újvidéken. 2007 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon dolgozik. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem, német nyelv és irodalom szakán szerez 2003-ban. Oklevelét a Belgrádi Egyetemen honosítja (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanistika). 2005-ben a Szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán egyetemi hittanári képesítést szerez. Posztgraduális képzéseit a Belgrádi Egyetemen folytatja. 2009-ben mesterfokozatot szerez (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanistika), majd ugyanebben az évben és intézményben – kulturológia szakon – tovább folytatja tanulmányait doktori képzésen. 2007-ben német nyelvből nemzetközi


161 nyelvizsgáztatási jogot szerzez (ÖSD). 1992 óta aktív tagja a Vajdasági Magyar Cserkész Szövetségnek; az észak-bácskai cserkészkörzet titkára 2000– 2011 között. 2000–2008 között 5 Caritas projekt megírásában és projektmenedzselésében vesz részt (drogprevenció szabadkai általános iskolákban, hátrányos helyzetűek integrálása a társadalomba). Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, kulturológia E-mail: picurka2@gmail.com A doktori értekezés témája: Dolgozatom a Vajdaságban letelepedett svábság és a magyarság együtt- és egymás mellett élését kívánja bemutatni a két háború között, elsősorban a magyar Kalangya folyóirat tükrében. A vajdasági magyarok irodalmának alakulását és fejlődését legjobban a folyóiratokban és a periodikusan megjelenő publikációkban tudjuk nyomon követni. Bányai János is kiemeli a folyóirat-kultúra fontosságát, mely az irodalomkultúra terjedésének fő mozgatója. A vajdasági magyar irodalom az I. világháború befejezésével indul. Megalapítója Szenteleky Kornél (1893–1933) költő, szerkesztő, műfordító, orvos, aki elindította és szerkesztette a vajdasági irodalmi folyóiratokat (Vajdasági Írás 1928–1928, A Mi Irodalmunk 1930–1933, Kalangya 1932–1944). Biográfiák, irodalomtörténetek, hagyományok ismerete nélkül, földrajzi, politikai föltételek, nyelvi változások kutatása nélkül, nem lehet egy kisebbséget megismerni. Az újságok és folyóiratok, elsősorban mint „hírnökök” és „üzenetek” nem csak az aktuális események közvetítése miatt fontosak egy közösség számára, egy adott kor aktuális információi idővel történelmi jelentőséget kapnak. A folyóirat kutatásának kétféle alaptípusával dolgozom, melyeket legjobban Szeli István foglalt össze. Az első alapmódszer a pozitivista, adatfeltáró és -rögzítő, az illető sajtóorgánum minden részletére tekintettel levő, analitikus eljárás. E formális, részletkutató módszer mellett alkalmazom a szintetikus módszert is, amely a vizsgált anyag szellemi oldalát, belső világát, tartalmi mibenlétét kutatja. A közismerten puritán és hangyaszorgalmú németek a Vajdaságban az anyaországukból hozott szokásaikat megtartották, de vajdasági sváb irodalom nem fejlődött ki. Egyetlen kulturális és irodalmi folyóiratuk a Volkswart


162 (1933–) messzemenően nem foglalkozik olyan terjedelemben népük sorsával, jövőképükkel, kultúrájuk fejlesztési lehetőségeivel, mint a magyar lapok. A két háború közötti magyar–német viszonyulás a Kalangya tükrében pozitív. Közismert szerzők elemzik és ismertetik a vajdasági németek gazdasági és kulturális törekvéseit, kiemelve a kisebbségi sorban élő magyarság szempontjából példaértékű, tehát követendő német tervszerűséget és programokat. A németség a Jugoszláv Királyságban ezt a figyelmet a maga részéről nem viszonozta, ellenérzését a Magyarországon folyó asszimilációs törekvésekkel indokolta. A németség nemzeti megújulása és identitáskeresése a bánáti sváb, magyarellenes Adam Müller-Guttenbrunnban találta meg önkifejezését, ami semmiképpen sem járult hozzá a magyar–német jóviszony kiépítéséhez. Jelentősebb publikációk: Hegedűs K. 2010: Kontakti raznih kultura kod Karla Maya u romanu „Kroz zemlju skipetara”. – Susret Kultura. Zbornik radova. Knjiga II. Novi Sad. 1231–1238. o. Hegedűs K. 2010: Karl May i Kina (Roman Et In Terra Pax). – Zbornik. Filološka Istraživanja Danas FID 2010. Međunarodna konferencija. Univerzitet u Beogradu. o. n. Hegedűs K. 2010: Kultúra, illem, nevelés (Rotterdami Erasmus illemkönyveiről). – Híd. 12. sz. 96–106. o. Hegedűs K. 2013: Zavičajni romani Adama Milera-Gutenbruna. – Évkönyv. Szabadka. Újvidéki Egyetem. MTTK. 62–69. o. Hegedűs K. 2013: Magyarok és svábok egymás mellett élése a Vajdaságban a két világháború között. – A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2012. Újvidék. VMTT. 225–236. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A szerbiai tudományos konferenciákon számos kiemelkedő magyar kutatóval és tudóssal találkoztam. A felsőoktatási intézményekben is, ahol eddigi pályafutásom alatt megfordultam, segítőkész és motiváló magyar anyanyelvű tanárok vettek körül. Mély meggyőződésem és hitem, hogy egy ambiciózus, tehetséges és kitartó fiatalnak jó esélye van a szülőföldön való tudományos karrierre. Jó példa előttem a két háború közötti vajdasági németség összefogása, szervezettsége és így elért sikere.


163 HORÁK RITA – 1983-ban született Topolyán. Jelenleg Újvidéken él, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tanársegédként dolgozik, ahol biológiával, környezetvédelemmel, valamint környezetismerettel kapcsolatos módszertani tárgyak gyakorlati óráit tartja a jövendőbeli tanítóknak és óvodapedagógusoknak. Okleveles biológusi diplomát 2007-ben, mesteri fokozatot egy évvel később szerez az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karán. 2008 óta doktori tanulmányait folytatja ugyanebben az intézményben. Doktori értekezésében a növények élettanával foglalkozik. Kutatási témája: a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) élettani jelenségeinek megfigyelése Szerbia természetvédelmi területein (témavezető: Dr. Slobdanka Pajević és Dr. Saša Orlović). A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa (2008, 2009, 2011). 2012-ben pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíját. 2011 óta tagja a tantárgyak és tanárok szakmai továbbképzését elősegítő tartományi projektnek („Povezivanje nastavnih predmeta i stručno usavršavanje učitelja”). Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növényélettan E-mail: horakrita83@gmail.com A doktori értekezés témája: A munkában Szerbia természetvédelmi területeinek fás szárú növényei kerülnek bemutatásra. A kutatások a Fruška Gora Nemzeti Park, a Tara Nemzeti Park, a Kopaonik Nemzeti Park és a Stara planina területén folytak. A vizsgálatok a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) hegyvidéki populációinak az élettani változásait kutatják, a szárazság, illetve a vízhiány és a hegyen való elhelyezkedés, ill. lejtés összefüggésében. A mérésekre 2011 és 2013 között került sor. A bükk, jegenye- és lucfenyő fajok populációi kiemelkedő helyet foglalnak el Közép- és Dél-Európa hegyi ökoszisztémáinak felépítésében, biztosítva azok stabilitását, ugyanakkor fontosak a biodiverzitás szempontjából is, de az erdőgazdálkodásban is az egyik fő biomasszaforrást képezik.


164 Három vegetációs időszakon keresztül (minden év júniusától októberéig) figyeltük meg a különböző élettani jelenségeket azoknál a populációknál, amelyek a hegyek más-más tengerszint feletti magasságain helyezkedtek el, ill. különböztek abban a tekintetben, hogy a hegytetőn, a lejtőn, illetve a hegy lábánál voltak megtalálhatók, így az adott fajok vízhez való hozzáférése a talaj változó nedvességtartalma miatt is különbözött. Mértük a fotoszintézis intenzitásának változásait, a párologtatást, a vízhasznosító képességet, a sztómák konduktanciáját, a levelek hőmérsékletét, valamint a talaj nedvességtartalmát, majd ezt összevetettük a 8 hetes csapadékmennyiség átlagával és a levegő hőmérsékletének változásaival. Meghatároztuk továbbá a fotoszintetikus pigmentek (Chla, Chlb, Chla+b, karoten) mennyiségét, valamint a makroelemek havi és éves változásait. Összefüggést kerestünk a különböző élőhelyek, hónapok és évek között. A kapott eredmények segítettek arra rámutatni, hogy a szárazság – ami a XXI. században ezen a vidéken a globális klímaváltozás egyik jelentős következménye –, hogyan hat ki ezeknek a Balkán-félszigeten őshonos és domináns fajoknak a túlélésére és elterjedésére, ill. az hogyan befolyásolja az élőhelyeik elmozdulását, eltolódását. Jelentősebb publikációk: Czékus G.–Horák R. 2010: Biológia könyv a tanítóképzőkar hallgatói számára. Szabadka. ÚE MTTK. [E-book] Cekuš G.–Horak R. 2010: Prikaz najstarijih matičnih knjiga Subotice – biodemografska analiza. – Glasnik antropološkog društva Srbije. 45. sz. 53–64. o. G. Cekuš–R. Horak 2012: The Realization of Integrated Education in Primary School First and Second Grade Classes. Theory and Practice of Connecting and Integrating in Teaching and Learning Process. Faculty of Education in Sombor. 37–50. o. Major L.–Horák R. 2013: The Eco-friendly Habits of Lower Primary School Pupils in Vojvodina. – Évkönyv. Tanulmánygyűjtemény. Szabadka. ÚE MTTK. 242–249. o. Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Tankönyv. Szabadka. ÚE MTTK.


165 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Úgy vélem, Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal tevékenykedik, akik szépen teljesítenek vagy itt a szerbiai vagy valamelyik magyarországi doktori iskola doktoranduszaként. Ezek a fiatalok jórészt itt szándékoznak maradni Vajdaságban, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy Vajdaságban megfelelően képzett, minőségi tudással és életfelfogással rendelkező fiatal utánpótlás alakulhasson ki.

HORVÁTH EDIT – 1985-ben született Zentán. Jelenleg doktorjelölt a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékén, ahol egyben tanszéki mérnökként dolgozik. 2009-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán biológus szakon. 2010-ben felvételt nyert a SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a növényi stresszválasz elemeinek tanulmányozása só- és ozmotikus stressz esetén (témavezető: Dr. Csiszár Jolán). Középfokú nyelvvizsgával rendelkezik német nyelvből. 2004-ben nappali tagozatos hallgatóként, 2010-ben doktorandusz hallgatóként elnyerte a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíját. A SZTE TTIK rendezte 2008. évi őszi Tudományos Diákköri Konferencián III. helyezést, a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2009-ben II. helyezést ért el. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány által meghirdetett pályázatán II. helyezést ért el (Biológia Doktori Iskola kategóriában). 2013-ban elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat. Társszerzője 7 folyóiratcikknek, 13 konferencia előadásnak és 11 poszternek, amelyek angol és magyar nyelven jelentek meg nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, konferenciakiadványokban. Tagja a Magyar Növénybiológiai Társaságnak (MNT, 2009-től) és az Európai Növénybiológiai Társaságok Szövetségének (FESPB, 2009-től). Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növénybiológia, növényélettan E-mail: horvathedo@yahoo.com


166 A doktori értekezés témája: A haszonnövényeinket érő stresszhatások, mint a szárazság és a talaj megemelkedett sókoncentrációja, a terméshozam csökkenését és a termés minőségének romlását eredményezik. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának csökkentése következtében világszerte jelentős károkat okoz a sóstressz, ami akkor jelentkezik, ha a talaj sókoncentrációja (NaCl tartalma) meghaladja a növények optimális fejlődéséhez szükségeset. A növényekben elsődleges hatásként felborítja az ionegyensúlyt, azután – mint másodlagos hatás – hiperozmotikus stressz jelentkezik. Fő kísérleti növényeim a vidékünkön is fontos gazdasági növénynek mondható paradicsom (Solanum lycopersicum) és a genetikai modellnövényként jól ismert lúdfű (Arabidopsis thaliana), amelyek sóstressz akklimatizációját tanulmányozom szalicilsav előkezelés hatása alatt. Doktoranduszként alkalmam nyílt a búza (Triticum aestivum) szárazságtűrésének és különböző nyárfa fajok (Populus sp.) szárazság- és nehézfém-toleranciájának vizsgálatára, amely kísérletek eredményei azonban nem képezik a doktori értekezésem szerves részét. A glutation transzferázok (GSTk) az egész élővilágban elterjedt, diverz enzimcsaládot alkotnak, amelyek enzimatikus és nem-enzimatikus funkcióval rendelkeznek. Mind a stresszhatáskor keletkező káros vegyületek eltávolításában, mind a sejt antioxidáns homeosztázisának megőrzésében kulcsfontosságúak. Kísérleteimben a GSTk vizsgálatát helyezem a középpontba, az enzimatikus aktivitásukban és génkifejeződésükben bekövetkező változásokat vizsgálom. Emellett mérem más enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidánsok szintjében bekövetkező változásokat szalicilsav és NaCl kezelés hatására paradicsom és lúdfű növényekben egyaránt. Olyan rendszert szeretnék kidolgozni a lúdfű segítségével, amely alkalmazható lesz más gazdaságilag fontos növényekben (mint pl. a paradicsom) a stressz mértékének, az akklimatizáció folyamatának nyomon követésére. Eredményeim reményeim szerint segítenének új szempontokat találni a stresszkörülmények között is magasabb terméshozamot biztosító növények szelekciójához. Jelentősebb publikációk: Horváth E. 2009: Protoplast Isolation from Solanum Lycopersicum L. Leaf Tissues and their Response to Short-term NaCl Treatment. – Acta Biologica Szegediensis. 53. sz. 83–86. o.


167 Szepesi A.–Csiszar J.–Gemes K.–Horvath E.–Horvath F.–Simon M. L.–Tari I. 2009: Salicylic Acid Improves Acclimation to Salt Stress by Stimulating Abscisic Aldehyde Oxidase Activity and Abscisic Acid Accumulation, and Increases Na+ Content in Leaves without Toxicity Symptoms in Solanum Lycopersicum L. – Journal of Plant Physiology. 166. évf. 9. sz. 914–925. o. Gémes K.–Poór P.–Horváth E.–Kolbert Zs.–Szopkó D.–Szepesi Á.–Tari I. 2011: Cross-talk between Salicylic Acid and NaCl-generated Reactive Oxygen Species and Nitric Oxide in Tomato During Acclimation to High Salinity. – Physiologia plantarum. 142. sz. 179–192. o. Horváth E.–Gallé Á.–Szepesi Á.–Tari I.–Csiszár J. 2011: Changes in Aldehyde Oxidase Activity and Gene Expression in Solanum Lycopersicum L. Shoots under Salicylic Acid Pre-treatment and Subsequent Salt Stress. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 83–85. o. Csiszár J–Gallé Á.–Horváth E.–Dancsó P.–Gombos M.–Váry Zs.–Erdei L.– Györgyey J.–Tari I. 2012: Different Peroxidase Activities and Expression of Abiotic Stress-related Peroxidases in Apical Root Segments of Wheat Genotypes with Different Drought Stress Tolerance under Osmotic Stress. – Plant Physiology and Biochemistry. 52. sz. 119–129. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerintem nem a tudományos utánpótlás jelenti a problémát, hanem a Vajdaság nyújtotta lehetőségek.

HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D. – 1979-ben született Szabadkán. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerezte villamosmérnöki oklevelét 2003-ban, majd 2010-ben védte meg doktori értekezését a BME Híradástechnikai Tanszékén, IP alapú multimédia szolgáltatások témakörben. Több alkalommal vett részt a párizsi École Nationale Supérieure des Télécommunications képzésein. 2010-től a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken (korábbi nevén Híradástechnikai


168 Tanszék) adjunktusként, valamint a Multimédia Hálózatok és Szolgáltatások Laboratórium (MEDIANETS) tagjaként dolgozik. Korábban két évig az Ericsson Magyarország munkatársa, 2007-től a Mobil Innovációs Központ kutatója volt. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola képzéseiben főiskolai tanárként vesz részt. Tagja az IEEE nemzetközi szakmai szervezetnek, a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) Távközlési Szakosztályának vezetőségi tagja, illetve az MTA köztestületi tagja. 2007-ben Best Paper Award díjban részesült a MoMM2007 (Indonézia, Jakarta) konferencián, 2012-ben pedig megkapta a HTE ezüst jelvényét. Több hazai és nemzetközi projektben (FP6-IST, FP7-ICT, Celtic) vett részt, melyek témája többnyire a multimédia átvitelhez, a transzport protokollokhoz és a vezeték nélküli IP hálózatokhoz köthető. Kutatási területén számos publikációja jelent meg angol és magyar nyelven. Tudományterület: műszaki tudomány, villamosmérnöki tudományok E-mail: huszak@hit.bme.hu A doktori értekezés témája: Az új vezetékes és vezeték nélküli technológiák ma már biztosítják azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a multimédiás alkalmazások használatát. Az audio/videó szolgáltatások is robbanásszerű fejlődésen mentek át, hogy kielégíthessék az újabb és újabb felhasználói igényeket. A multimédiás szolgáltatások minőségi paramétereit alapvetően befolyásoló hálózati jellemzők a hálózat késleltetése, hibavalószínűsége, illetve a hozzáférhető hálózati kapacitás. A késleltetés és csomagvesztés kezelésére, valamint a videofolyam hatékonyabb átvitelére új módszereket dolgoztam ki, melyek a szállítási, illetve az alkalmazási rétegben használhatók. Az adatok hiba nélküli kézbesítéséért a szállítási réteg felel. A mai szállítási protokollok vagy megbízhatatlanok, vagy teljesen megbízhatóak, amit a csomagok újraküldésével érnek el. A multimédiás alkalmazások adatainak továbbítására azonban egy köztes megoldás hatékonyabbnak bizonyul, ahogy azt munkámban is igazolom. A multimédiás alkalmazások által használt megbízhatatlan protokollok nem küldik újra az elveszett, illetve sérült csomagokat, azonban a körülmények ezt sok esetben lehetővé tennék. Kidolgoztam több módszert, amely a DCCP protokoll nyugtázási mechanizmusát kihasználva, és a torlódáskezelő algoritmus által mért hálózati információk alapján képes eldönteni, hogy mely csomagokat


169 érdemes újraküldeni. A szelektíven újraküldött csomagok sikeres továbbítása esetén jelentős javulást érhetünk el a multimédiás szolgáltatás minőségében. A döntési mechanizmus több szempont alapján is működhet. Többen vizsgálták mind a csomag tartalma alapján, mind a hálózati késleltetés alapján történő újraküldést. Mobil eszközeink többnyire több interfésszel is rendelkeznek, ezért a hatékonyság tovább növelhető, ha az elérhető hálózati kapcsolatok közül többet is használunk párhuzamosan a multimédiás adataink továbbítására. Az adatfolyamban csomagjainak prioritása nem egyforma, ezért a csomagok ügyes megosztása az interfészeken a videóminőség javulását eredményezheti. A legfontosabb adatokat a legjobb minőségű csatornákon érdemes továbbítani, azonban a csatornák sorrendjének meghatározása sem egyértelmű feladat. Számos sorrend-meghatározó algoritmust mutattak be, azonban az ún. sorrend-felcserélődési probléma többnél is jelentkezik. Megfelelő normalizáló eljárások alkalmazásával ez a jelenség jelentősen csökkenthető, és meg is szüntethető, elkerülve ezzel a fölösleges cellaváltásokat és csökkentve a multimédiás adatfolyamokra érzékeny késleltetést. Jelentősebb publikációk: Á. Huszák–S. Imre 2007: TFRC–based Selective Retransmission for Multimedia Applications. – 5th @WAS International Conference on Advances in Mobile Computing and Multimedia. Jakarta. 53–63. o. Á. Huszák–S. Imre 2008: Source Controlled Semi–reliable Multimedia Streaming Using Selective Retransmission in DCCP/IP Networks. – Elsevier – Computer Communications. The International Journal for the Computer and Telecommunications Industry. 31. évf. 11. sz. 2676– 2684. o. Á. Huszák 2010: Improving Multimedia Quality in IP Networks. – Algorithm, Methods and Solutions. Saarbrücken. LAP Lambert Academic Publishing GmbH & Co. KG. 89. o. Á. Huszák–S. Imre 2010: Eliminating Rank Reversal Phenomenon in GRA–based Network Selection Method. – 2010 IEEE International Conference on Communications. ICC 2010. Cape Town. o. n. Á. Huszák 2013: Delay-conscious Caching Scheme for Energy-efficient Video Streaming. –14th IEEE International Symposium on a World of Wireless, Mobile and Multimedia Networks WoWMoM 2013. IEEE Workshop on Video Everywhere. Madrid. o. n.


170 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A VMTDK rendezvényein megismert fiatal kutatók egy rendkívül jó képességű fiatal közösség tagjai, mely mégsem találja helyét Vajdaságban, így többségük külföldön kamatoztatja képességeit kiemelkedő eredményekkel. Míg máshol két kézzel kapkodnak a mérnökök után, Észak-Bácskában a legjobb mérnökök is nehezen találnak munkát. Ez a jelenség természetesen a kutatói utánpótlásra is hatással van. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a fiatal kutatók kapcsolatba kerülhessenek egymással. A kapcsolati háló nagyban segíthet abban, hogy hatékonyabban pályázhassunk regionális és EU-s felhívásokra, amely nagyobb lehetőséget tud biztosítani a tehetséges kutatók nemzetközi szinten való megjelenésére.

JURKOVIC MÓNIKA – Szabadkán született 1981-ben. 2011 óta a Belgrádi Obszervatóriumban dolgozik kutatóként. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végezte csillagász és fizika tanári szakokon. Magyarországi tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas volt. 2005-ben köztársasági ösztöndíjas. 2000, 2001 és 2004, 2005-ben részt vesz a helyi és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. 2005ben II. helyezést ér el a XVII. OTDK-án. 2006-ban az Ösztöndíj Alapítvány ösztöndíjasa. A 2011/2012-es és 2012/2013-as tanévekben Soós Kálmán ösztöndíjas. 2012-ben 3 hónapot tölt továbbképzésen Németországban (AIP, Potsdam) az EU-s BELISSIMA FP7-es projekt támogatásával. 2013ban DOMUS magyarországi ösztöndíjas. 2010 óta a Belgrádi Tudományegyetem Csillagászati és Asztrofizikai Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatási témája: II. típusú cefeida pulzáló változó csillagok statisztikai és összehasonlító analízise. Anyanyelvi szintű magyar és szerb nyelvtudás mellett, felsőfokú angol és alapfokú német nyelvvizsgákkal rendelkezik. Tudományterület: természettudomáyok, fizikai tudományok, csillagászat E-mail: mojur@aob.rs


171 A doktori értekezés témája: A pulzáló változó csillagok jelentősége már a XX. század elején kiderült, mert segítségükkel lehetővé vált más galaxisok távolságának meghatározása. E távolságskála alapjait a periódus–fényesség reláció fejezi ki, melynek lényege, hogy ha tudjuk egy pulzáló változó csillag periódusát, akkor a reláció alapján meghatározhatjuk az abszolút fényességét. Ezt felhasználva a mért látható fényességet a távolság modulus egyenletébe behelyettesítve megkapjuk a távolságot. A periódus–fényesség reláció pontosságát, több, természetükben különböző tényező befolyásolja egyszerre. Egyike e tényezőknek a pulzáló változó csillagok pulzációja. A II. típusú cefeida változócsillagok abban különböznek az I. típusúaktól, hogy ezek kis tömegű (kb. 0,5 Nap tömegűek) fémszegény csillagok, míg az I. típusúak fémgazdag, nagy tömegű csillagok. Ez azt jelenti, hogy a pulzációjuk más folyamatokból ered, de annak manifesztációja ugyanazt a függőséget eredményezi a csillagok periódusa és fényessége között. Bár régóta ismertek a tejútrendszerbeli II. típusú cefeidák, mégsem tanulmányozták őket behatóan. Az elmúlt húsz év csillagászati észlelő technológiák eredményeként mostanra több olyan égboltfelmérő projekt mérései elérhetők online, amelyek minősége és mennyisége lehetőséget ad a kiválasztott II. típusú csillagok pulzációs természetének részletes tanulmányozására. A legtöbbet használt módszer a fénygörbék Fourier-analízise. Eddigi eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy az egyéni csillagok klasszifikációjában történtek tévedések, amelyek mind a cefeidákkal történő távolság mérések, mind a további távolság mérési módszereinek pontosságát ronthatják. A II. típusú cefeidák további három altípusba oszthatók. Ezen altípusok egymáshoz viszonyított tulajdonságaiból szeretnénk többet megtudni a csillagok pulzációjáról. Jelentősebb publikációk: Jurkovic M.–Szabados L.–Vinkó J.–Csák B. 2007: Pulsation and Orbit of AU Pegasi. – Astronomische Nachrichten. 328. évf. 8. sz. 837. o. Jurkovic M.–Vinkó J. 2008: Mapping Atmospheric Motions in Classical and Type II Cepheids. In: N. C. Santos–L. Pasquini–A. C. M. Correia–M. Romanielleo (szerk.): Precision Spectroscopy in Astrophysics. Proceedings of the ESO/Lisbon/Aveiro Conference Held in Aveiro/Portugal. Garching. Springer-Verlag. 165–168. o. Vince O.–Jurkovic M. 2012: The Astronomical Station Vidojevica: the 60 cm Telescope. – Publications of the Astronomical Observatory of Belgrade. PAOB. Astronomical Observatory Belgrade. 91. sz. 77–82. o.


172 Martinović N.–Jurković M.–Stojanović M.–Vince O.–Bogosavljević M. 2012: Future Robotic Observatory on Mountain Vidojevica: Site and Equipment Specification. – Astronomical Society of India Conference Series. 7. sz. 187. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Rengeteg tehetséges vajdasági fiatal szakemberrel találkoztam eddig, ami nagyon nagy boldogsággal tölt el. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tudomány nem nemzetiség- és helyfüggő, bár nemzeti hovatartozásunk mindig is munkasságunk és életünk elválaszhatatlan része lesz.

KAJDOCSI LOVÁSZ GABRIELLA – 1981-ben született Szabadkán. Jelenleg Röszkén él, 2006 óta a Szabadkai Városi Múzeum muzeológus-antropológusa. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának biológus szakán szerzett 2005-ben. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Doktori Iskolájában folytatta Történeti Embertan Programon. 2011 óta doktorjelölt. Kutatási témája: a török hódoltság kori idegen etnikumok összehasonlító embertani vizsgálata (témavezető: Dr. Molnár Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2000–2005, illetve 2005–2008 között a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Márton Áron Szakkollégium ösztöndíjasa. 2005-ben, a Pécsen megtartott Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták. Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, történeti embertan E-mail: lovaszgabi@gmail.com


173 A doktori értekezés témája: A török hódoltság korszaka, illetve az ekkor Magyarország területére települt balkáni népességek antropológiája a történeti embertan egyik legkevésbé kutatott területéhez tartozik. E hiányosságot kívánta orvosolni az a SZTE TTIK Embertani Tanszékén lezajlott kutatás, melynek célja hét török kori délszláv eredetű temető népességének biológiai rekonstrukciója, illetve embertani párhuzamainak és eredetének tisztázása volt. Dolgozatom e kutatás eredményeit mutatja be Bácska két legnagyobb török kori embertani szériáján, a Bácsalmás-Óalmás és a Zombor-Repülőtér lelőhelyek anyagán keresztül. Tanulmányom két fő témakörre épül. Az elsőben arra keresem a választ, hogy a hódoltság idején betelepült idegen etnikumok koponyáik metrikus jellegei alapján elkülöníthetőek-e a már itt élt népességektől – hasonló korszakból, a régészeti leletek alapján magyar etnikumnak vélt temetők embertani anyagától; mutatnak-e párhuzamot a délszláv, illetve a román területekről származó adatokkal és megállapítható-e az eredetük. A kérdések tisztázásához a magyarországi török kori idegen etnikumú temetők adatait, összehasonlító anyagként pedig középkori magyarországi, délszláv és román temetőket használok fel. A metrikus adatokból történő biológiai távolságértékek kiszámítása után klaszteranalízissel csoportokba rendezem a szériákat, ezzel megmutatva a közöttük lévő lehetséges kapcsolatokat. A második témakörben arra keresem a választ, hogy Bácska két legnagyobb, régészeti szempontból azonos kultúrához tartozó népessége a bácsalmás-óalmási, illetve a zombor-repülőtéri életmódjában, illetve egészségi állapotában is hasonlít-e egymásra. A kérdés megválaszolásához a két temető betegségcsoportok szerinti elemzését végzem el. Az életmód esetében a traumák és a degeneratív elváltozások, míg az egészségi állapot tekintetében a specifikus (tuberkulózis, lepra) és nem specifikus fertőzések, metabolikus eredetű elváltozások (skorbut, rachitis), stresszindikátorok (pl. porotikus hyperostsosis) nyújtanak információkat. A fejlődési rendellenességek gyakoriságából az endogámia mértékére lehet következtetni. A kóros elváltozások eredetének tisztázására a makromorfológiai vizsgálati módszert szükség esetén radiológiai elemzéssel, szövettani- és paleomikrobiológiai vizsgálatokkal egészítem ki. A különböző megbetegedések gyakoriságának összehasonlító elemzésénél statisztikai módszereket alkalmazok. A vizsgálatok előzetes eredményeiből megállapítható, hogy a török hódoltság idején betelepült népességek a késő középkori magyar temetőktől jól elkülö-


174 nülő csoportot alkotnak, párhuzamot pedig csupán egy dél-boszniai temetővel mutatnak. A csontvázleleteken megfigyelt traumás elváltozások vizsgálati eredményeit tekintve feltételezhető, hogy a vizsgált népességek életmódja különbözött egymástól. A bácsalmásiak valószínűleg békés körülmények közt élő, földművelők, állattenyésztők lehettek, míg a zombori népesség férfi tagjai – legalábbis időnként – harci tevékenységet folytathattak. A specifikus és nem specifikus fertőzések, skorbutos elváltozások és a különböző stres�szindikátorok mindkét temető anyagában hasonlóan nagy arányban fordulnak elő, ami a vizsgált népességek tagjainak legyengült immunrendszerére és rossz egészségi állapotára utal. A fejlődési rendellenességek a bácsalmási és a zombori temetők esetében is hasonló gyakoriságot mutatnak – ez alapján feltételezhető, hogy a magyar területen élő délszláv eredetű népességek tagjai eltérő nyelvi- és vallási kultúrájuk következményeként zárt közösséget alkottak, egymás közt házasodtak. Jelentősebb publikációk: Hajdu T.–Fóthi E.–Bernert Zs.–Molnár E.–Lovász G.–Kővári I.–Köhler K.–Marcsik A. 2009: Appearance of Hyperostosis Frontalis Interna in Some Osteoarcheological Series. – Homo. Journal of Comparative Human Biology. 60. évf. 3. sz. 185–205. o. Lovász G.–Pálfi Gy.–Marcsik A.–Pósa A.–Neparáczky E.–Molnár E. 2010: Skeletal Manifestation of Tuberculosis in a Late Medieval Anthropological Series from Serbia. – Acta Biologica Szegediensis. 54. évf. 2. sz. 83–91. o. Boros-Major A.–Bona A.–Lovasz G.–Molnar E.–Marcsik A.–Palfi Gy.– Mark L. 2011: New Perspectives in Biomolecular Paleopathology of Ancient Tuberculosis: a Proteomic Approach. – Journal of Archaeological Science. 38. évf. 1. sz. 197–201. o. Lovász G.–Schultz M.–Gödde J.–Bereczki Zs.–Pálfi Gy.–Marcsik A.–Molnár E. 2013: Skeletal Manifestations of Infantile Scurvy in a Late Medieval Anthropological Series from Hungary. – Anthropological Science. 121. évf. 3. sz. 173–185. o. Pósa A.–Maixner F.–Lovász G.–Molnár E.–Bereczki Zs.–Perrin P.–Zink A.– Pálfi Gy. 2013: Revision of Tuberculous Lesions in the Bácsalmás-Oalmás Series. Preliminary Morphological and Biomolecular Studies. – Anthropologischer Anzeiger. 70. évf. 1. sz. 83–100. o.


175 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet, különösen a természettudomány területén számos nehézséggel küzd. Ezek közül talán a legfontosabb az intézményi háttér és az infrastruktúra hiánya – pénz és eszköz nélkül szinte lehetetlen kutatni. Amíg ezek a feltételek nem adottak, nem számíthatunk arra, hogy a tehetséges és ambiciózus fiatalok itthon maradjanak.

DR. KALMÁR ZSUZSANNA, Ph.D. – 1983-ban született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának központi gyakornoka. Általános orvosi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte 2009-ben. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok (Klinikai Idegtudományok) Doktori Iskolájának hallgatója. PhD-oklevelét 2013-ban vette át. Kutatási témája: az idegrendszeri plaszticitás vizsgálata funkcionális MRI-vel. Témavezetői: Prof. Dr. Janszky József és Prof. Dr. Komoly Sámuel. 2012-ben Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Ösztöndíjának nyertese. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának levelező tagozatán hittanári diplomát szerzett 2010-ben. Nyelvismeret: szerb, angol, német. Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományok, klinikai idegtudomány E-mail: zsuzsakal@yahoo.com A doktori értekezés témája: A neuroplaszticitás az idegrendszer azon képessége, hogy külső vagy belső behatásokra rövid vagy hosszú távú funkcionális és szerkezeti változásokra képes. A neuroplaszticitás vizsgálata több módszerrel lehetséges, amely magában foglalja a morfológiai, sejt- és molekuláris biológiai, valamint elektrofiziológiai módszerek mellett az emberben leginkább alkalmazható funkcionális képalkotó eljárásokat, mint a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). Egyik ismertetett vizsgálatunkban a beszédközpontok átszerveződését (reorganizá-


176 cióját) vizsgáltuk. Ismeretes, hogy a normál populációban a balkezesek megközelítően 30%-a és a jobbkezesek 4%-a mutat atípusos (jobb féltekei vagy kétoldali) beszéddominanciát. A jobbkezesség és a beszédközpontok balféltekei elhelyezkedése jelzi a kézhasználat és a beszéd szoros összefüggését. A legtöbb vizsgálat azt sugallja, a beszédlateralizáció jelenti az alapvető agyi aszimmetriát, a jobbkezűség pedig másodlagos jelenség. Szülési karfonat (plexus brachialis) sérülést szenvedett személyeknél funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével meghatároztuk a beszédközpontok lateralizációját. A sérülés miatt a vizsgálati személyek egy része csak egyik kezét tudta tökéletesen használni. Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jobb felső végtag (FV) sérülésének súlyossága és a kézhasználat diszfunkciója a beszédlateralizáció bal-jobb irányú eltolódásával jár. A jobb FV-sérült személyeknél erősebb a jobb féltekei beszéddominancia, összehasonlítva a bal FV-sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal. Pozitív korrelációt mutattunk ki a jobb FV mozgáskorlátozottsága, a sérült gyökök száma, illetve a jobb féltekei beszéddominancia között. A jobb FV-sérülése a beszédlateralizáció balról jobbra történő eltolódását válthatja ki, ami igazolja, hogy a kézhasználat befolyásolhatja a beszéddominanciát. A másik bemutatott vizsgálatunkban pedig a motoros rendszer reorganizációját vizsgáltuk Parkinson-kóros betegeknél. A betegség jellemzője, hogy a tünetek mindig féloldali indulásúak. Később a tünetek a másik oldali végtagokban is megjelennek, de az aszimmetria a betegség teljes lefolyása alatt megmarad. Az fMRI segítségével vizsgáltuk az agyi motoros központok aktivitását a kéz négy ujjának passzív mozgatása közben. Ezáltal elkerülve azokat a különbségeket, amelyek a feladat végrehajtásának eltérő képességéből adódnak. A betegség aszimmetrikus kezdete alapján kialakított két betegcsoportban összehasonlítottuk az agyi aktivitást a két kéz passzív mozgatása során. Az elvégzett statisztikai elemzéseket, csoportanalíziseket követően, arra a következtetésre jutottunk, hogy a kevésbé érintett agyféltekében a motoros rendszerrel összefüggő areák, mint a primer szenzomotoros kortex, a szupplementer motoros area és a bazális ganglionok szerepet játszanak a motoros rendszer átszerveződésében Parkinson-kórban. Ezt a reorganizációt azonban azoknál a betegeknél tudtuk kimutatni, akiknél a betegség meghatározó tünetei elsősorban a jobb testfelet érintik. Ez természetesen indokolt, hiszen az írás, evés és más lényeges kézfunkciók igénylik a jobb (domináns) kéz zavartalan funkcióját.


177 Jelentősebb publikációk: Auer T.–Pinter S.–Kovacs N.–Kalmar Z.–Nagy F.–Horvath R. A.–Koszo B.–Kotek G.– Perlaki G.–Koves M.–Kalman B.–Komoly S.–Schwarcz A.–Woermann F. G.–Janszky J. 2009: Does Obstetric Brachial Plexus Injury Influence Speech Dominance? – Ann Neurol. 65. sz. 57–66. o. Kalmár Zs.–Woermann F.–Schwarz A.–Janszky J. 2009: Plasticity of Brain Lateralization in Epilepsy. FMRI studies. – Ideggyógy. Sz. 62. sz. 120–128. o. Kalmar Z.–Kovacs N.–Perlaki G.–Nagy F.–Aschermann Z.–Kerekes Z.– Kaszas B.–Balas I.–Orsi G.–Komoly S.–Schwarcz A.–Janszky J. 2011: Reorganization of Motor System in Parkinson's Disease. – Eur Neurol. 66. sz. 220–226. o. Kalmár Z.–Kovács N.–Balás I.–Perlaki G.–Plózer E.–Orsi G.–Altbacker A.– Schwarcz A.–Hejjel L.–Komoly S.–Janszky J. 2012: Effects of Spinal Cord Stimulation on Heart Rate Variability in Patients with Chronic Pain. – Ideggyógy. Sz. 66. sz. 102–106. o. Bone B.–Fogarasi A.–Schulz R.–Gyimesi C.–Kalmar Z.–Kovacs N.–Ebner A.–Janszky J. 2012: Secondarily Generalized Seizures in Temporal Lobe Epilepsy. – Epilepsia. 53. sz. 817–824. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Tehetséges, érdeklődő és nagyszerű ötletekkel rendelkező fiatalok vannak. A kutatásokhoz és a nemzetközi szinten jegyzett lapokban történő publikáláshoz szükséges elsősorban technikai és financiális háttér azonban jelenleg kevesek számára hozzáférhető és adott. Mindez azonban nem kizárólag a szűkebb régiónkat érintő probléma. A vajdasági magyar értelmiség megtalálja a lehetőségét a tudományos életben való eredményes részvételre, még ha átmenetileg külföldön is történik mindez, amely magában hordozza következményként azt, hogy a fiatalok egy része nem tér vissza szülőföldjére.


178 KISS FERENC, Ph.D. – agrártudományok doktora, tudományos munkatárs. Született: Újvidék, 1980. február 24. Iskolák: Sonja Marinković Általános Iskola, Újvidék (1987–1995), Svetozar Marković Gimnázium, Újvidék (1995–1999), Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági Kar, agrárgazdasági szak (1999–2004), magiszteri tanulmányok, uo. (2004–2006), doktori értekezés megvédése, uo. (2011). Munkahelyek: 2005–2006 kutató, Újvidéki Egyetem, szabadkai Közgazdasági Kar, 2007-től kutató, ill. tudományos munkatárs, Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar, 2013-tól az Agricultural Engineering International: CIGR Journal című folyóirat társszerkesztője. Kutatási terület: a biomassza alapú energiatermelés (elsősorban a biodízel) gazdasági és környezetvédelmi szempontjai; életciklus-elemzés, hatásértékelés; a környezeti hatások és javak pénzbeli értékelése. Külföldi tanulmányutak: Georg-August University, Göttingen, Németország (2008–2009), Environmental Center, Charles University in Prague, Csehország (2009 és 2010). Institute of Energy Economics and the Rational Use of Energy, University of Stuttgart, Németország (2010). Publikációk: Mintegy 60 tanulmányt jelentetett meg különböző folyóiratokban és kongresszusi kiadványokban. Tudományos elismerések: A Norvég Királyság elismerő oklevele a kimagasló egyetemi tanulmányi eredményekért (2002); Különdíj a II. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért (2003); A legjobb tudományos munka a fiatal kutatók kategóriájában – National Society of Processing and Energy in Agriculture (2012); Kristálygömb Díj a Vajdasági Tudományos Diákköri Konferenciákon felmutatott kimagasló tudományos eredményekért (2013). Tagság: Szerbiai Agrárgazdászok Egyesülete (DAES, 2007–); European Association of Agricultural Economists (EAAE, 2007–); Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja (2007– ); Jugoszláviai Magyar Mérnökök Egyesületének tagja (2007–); Vajdasági Sommelier Egyesület alapító tagja (2011). Tudományterület: agrártudományok, multidiszciplináris agrártudományok E-mail: ferenc1980@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés célja a repceolajból előállított biodízel környezeti hatásának felmérésé és az okozott környezeti károk pénzbeli értékelése. A kutatás kiterjed a biodízel teljes életciklusában (olajrepce termesztése, olajpréselés


179 és finomítás, katalitikus átészterezés, belsőégésű motorban történő elégetés) fellépő káros kibocsátások és elhasznált természeti erőforrások leltározására és az ezen áramok által okozott környezeti károk felmérésére. A kutatásban használt módszer négy hatásértékelési módszer (EDIP2003, EcoIndicator99, IMPACT2002, ReCiPe2009) és a környezeti javak és változások pénzbeli értékelésére használt módszerek egyesítésével és továbbfejlesztésével jött létre. A módszer mintegy 2000 káros emisszió és több mint 100 fosszilis energiahordozó és ásvány kimerítése okozta környezeti hatás számszerűsítésére alkalmas. A módszer egyik változata alkalmas a termőföldhasználat és a természeti területek átalakításával járó környezeti hatások felmérésére. A kifejlesztett módszer erőssége, hogy egyaránt alkalmas az emberi egészségben, ökoszisztémában és a természeti erőforrásokban okozta károk fizikai és pénzbeli kimutatására. Az emberi egészségben okozott károk nagysága az elvesztett és betegségben eltöltött évek összege (Disability Adjusted Life Years – DALY), illetve az ezt követően beállt produktivitáskiesés, gyógykezelési költségek és jólétcsökkenés pénzbeli értéke. Az ökoszisztéma minőségében történő változás a biológiai sokféleség degradációmértékén keresztül kerül kimutatásra (Potentially Disappeared Fraction – PDF∙m2∙év), amely pénzbeli értéke az eredeti állapotra való visszaállítás rekultivációs költségeit jelenti. A nem megújuló erőforrások kimerítését a kitermelési költségek növekedése követi. E költségnövekedés szolgált alapul a fosszilis energiahordozók és ásványok kimerítése által kiváltott károk felméréséhez (US$). A kutatás eredményei kimutatták, hogy 1000 kg repceolaj biodízel előállítása és elégetése 668–2390 EUR nagyságú kárt okoz a környezetben. A kapott eredmények nagy szórása a hatásértékelési módszerek bizonytalanságával, de az életciklus-elemzést meghatározó nemzetközi szabvány (ISO 14040) rugalmasságával is magyarázható, amely ugyanazon módszertani probléma megoldására több alternatív megoldást is előrelát és engedélyez. A biodízel okozta károk tekintélyesek, és amennyiben számba vesszük a területigén�nyel járó közvetlen és közvetett hatásokat is (2390 EUR/1000 kg biodízel), azok meghaladják a fosszilis dízel életciklusa által okozott károkat (1995 EUR/1000 kg). Ezt elsősorban az olajrepce termesztésénél használt nitrogén alapú műtrágyák igen káros környezeti hatásával és a repceolajból előállított biodízel nagy területigényével magyarázzuk.


180 Jelentősebb publikációk: Tešić M.–Kiš F.–Janković V. 2008: Mogućnost proizvodnje i korišćenja biodizela u AP Vojvodini. Novi Sad. Vojvođanska akademija nauka i umetnosti. [monográfia] Kiss F.–Jovanović M.–Bošković G. 2010: Economic and Ecological Aspects of Biodiesel Production over Homogeneous and Heterogeneous Catalysts. – Fuel Processing Technology. 91. sz. 1316–1320. o. Tešić M.–Kiss F.–Zavargo Z. 2011: Renewable Energy Policy in the Republic of Serbia. – Renewable and Sustainable Energy Reviews. 15. sz. 752–758. o. Kiss F.–Bošković G. 2013: Life Cycle Impact Assessment of Biodiesel Using the ReCiPe Method. – Hemijska industrija. 67. évf. 4. sz. 601–613. o. Kiss F.–Micic R.–Tomić M.–Nikolić-Djorić E.–Simikić M. 2014: Supercritical Transesterification: Impact of Different Types of Alcohol on Biodiesel Yield and LCA Results. – Journal of Supercritical Fluids. 86. sz. 23–32. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egy nemzeti kisebbség kirekesztésének leghatékonyabb módja a kultúrájának a leépítése, valamint az önépítés és fejlődés lehetőségeinek korlátozása. Megmaradásunk záloga, hogy mennyire eredményesen tudunk harcolni e degradáló folyamatok ellen. Ebben a törekvésben fontos szerepe van a színvonalas oktatásnak, amely nemcsak a szakkompetenciánkat és versenyképességünket növeli, hanem segíthet a megingott önbizalmunk visszaállításában is. Egy kisebbségi nemzet egyedül csak úgy tud versenyképes maradni, ha minden területen egyaránt képes a többségi nemzet szintjére, vagy a fölé emelkedni. Fejlődésünk és érvényesülésünk előfeltétele, hogy anyanyelvünk és nemzeti kultúránk mellett, egyaránt ismerjük a szerb nyelvet és kultúrát. Ez számunkra többletmunkát jelent, melyet nekünk vállalnunk kell a jövőnkért. A vajdasági magyar tudományossággal kapcsolatosan kiemelném, hogy tévedés lenne csak vajdasági keretekben gondolkodni. Minden tudománnyal foglalkozó embernek, a maga területén, lépést kell tartani a világban elért tudományos ismeretekkel és eredményekkel, hiszen a tudományokat nem lehet regionális szinten ápolni és még kevésbé fejleszteni.


181 KISS IGOR – 1987-ben született Zentán. Óbecsén él, és jelenleg az óbecsei önkormányzati hivatalban dolgozik polgármesteri tanácsosként (2012-től), és az Óbecsei Gimnáziumban tanít filozófiát. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Szórvány Szakbizottságának a tagja életre hívásától kezdve. Alapító elnöke a Magyar Ifjúsági Akció Polgári Egyesületnek (2009-től), és alapító tagja a Hazahúzó Polgári Körnek (2013-tól). Szociológus. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán szerez 2012-ben, de egy évet lehallgat az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudomány Karán is. Szakdolgozatának témája: magyar állampolgárok Óbecsén, a kettős állampolgárságot igénylők szociológiai jellemzése. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem JGYPK kisebbségpolitika MA szakán folytatta, ahol 2014 májusában végzett. Mestermunkájának témája: kettős állampolgárság a Vajdaságban. További kutatási területek: „modern kori” elvándorlás és vissza (haza) térés, menni vagy maradni kérdés, történelem és társadalomtörténeti kutatások, helytörténet, nemzetpolitika, kisebbségi és többségi többpártrendszer, szórvány, közvélemény-kutatás. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Demográfia és Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza. Nyelvtudás: a szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete és az angol nyelv középfokú ismerete. Tudományterület: társadalomtudományok, szociológiai tudományok, kisebbségpolitika Elérhetőség: kiss.igor@gmail.com A doktori értekezés témája: A vajdasági magyarok társadalmi szerkezetének elemzése Trianon után. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Meglátásom szerint a vajdasági magyar tudományosság, értelmiség, még így, majd 100 év távlatából sem heverte ki a Trianon okozta traumát. Ez a tényállás abban nyilvánul meg leginkább, hogy a tudományosság, az értelmiség nincs intézményesülve. Ebben látom a legnagyobb bajt is. Tény az, hogy vannak kiváló szakembereink, utánpótlásunk is, de nincs egy „asztal”, ahová leülhetünk, és egymás szemébe nézhetünk. Nem ismerjük egymást, nem ismerjük munkássá-


182 gunkat, törekvéseinket. Egy-egy zseniális ötlet porként hullik szét, fiatal kutatóink „gondolkodás nélkül” kelnek útra valódi, feltétel nélküli összefogás, anyagi és szellemi támogatás nélkül. Az ehhez a kiadványhoz hasonló kezdeményezéseket csak támogatni lehet. Ez az aprócska fény az alagút végén. A teljes megvilágosodást és felvirágozást azonban, az intézményesült vajdasági magyar tudományosságban látom. A formájáról vitatkozhatunk, de lehetne ez egy Vajdasági Magyar Egyetem is.

DR. KLENANC MIKLÓS – 1986-ban született Újvidéken. Jelenleg Budapesten él, 2011 óta a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédjelöltje. A Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának elnöke. A Magyar Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottságának és a Szekeres László Alapítvány Kuratóriuma szaktestületének tagja. Jogász, az állam- és jogtudományok doktora diplomáját summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 2010-ben. 2011ben a New York Államban (USA) akkreditált, budapesti székhelyű Central European University-n (CEU) szerzett with merit minősítéssel LL.M.-et az összehasonlító alkotmányjog területén, az Európai Unió jogára szakosodva. 2012 óta PhD-tanulmányokat folytat a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának doktori iskolájában, a civilisztika modulban. Kutatási témája: az audit bizottság és a gazdasági társaságok egyéb, ellenőrző szerepet betöltő szervei tagjainak felelőssége (témavezető: Dr. Papp Tekla egyetemi docens). További kutatási, szakmai érdeklődési területek: az Európai Unió demokratikus deficitje, alkotmányos kisebbségvédelem, autonómiák. Felsőfokú szerb és angol, valamint alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A 2008/2009-es és a 2009/2010-es tanévben a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkező és szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatóknak adományozott köztársasági ösztöndíjban részesült. 2011ben a CEU-n akadémiai kiválóságért Pro-Rektor Díjat és kiemelkedő tudományos teljesítményéért szintén elismerő díjat kapott, valamint ösztöndíjat nyert az University College of Dublin és a Trinity College könyvtáriban való kutatáshoz.


183 Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományok E-mail: klenancmiklos@gmail.com A doktori értekezés témája: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvének („Irányelv”) 41. cikke előírja, hogy minden közérdeklődésre számot tartó jogalanynak rendelkeznie kell audit bizottsággal. Ennek megfelelően valamennyi EU-tagállam jogrendszerében (de például a szerb jogban és az Amerikai Egyesült Államokéban is) megtaláljuk a részvénytársaságok e szervét, melynek feladata különösen a pénzügyi beszámolás folyamatának, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelő rendszerek hatékonyságának figyelemmel kísérése, az éves beszámolók könyvvizsgálatának nyomon követése, és egyéb, a jog szerinti (kötelező) könyvvizsgálóval kapcsolatos teendők ellátása. Az Irányelv rendelkezései nem írják elő, hogy az audit bizottság hány tagból kell, hogy álljon, de a bizottság összetételével kapcsolatban annyi megkötést tartalmaznak, hogy legalább egy tagnak függetlennek kell lennie, és rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálati szakértelemmel. Miután maga az Irányelv nem határozza meg, hogy az audit bizottság tagjaira – feladataik ellátása során – milyen felelősségi mérce az irányadó, ennek megállapítása a tagállami, azaz a nemzeti jogok feladata. Kutatásaim során elsődlegesen ezt a kérdést vizsgálom, azt, hogyan alakul az audit bizottsági tagok felelőssége. Ha igazgatótanácsi tagok, akkor a vezető tisztségviselők, ha pedig felügyelőbizottsági tagok, akkor a rájuk irányadó felelősségalapító szabályok szerint? Úgy, mint a könyvvizsgálók esetében, lévén, hogy feladatkörük lényegi része a könyvvizsgálathoz és a könyvvizsgáló személyéhez kapcsolódik? Esetleg speciális felelősségi alakzattal kell számolnunk? Tekintettel arra, hogy a kérdést (legalábbis a magyar) jogirodalom nemigen tárgyalja, és irányadó felsőbírósági ítélet sincsen, a klasszikus értelmezési módok: nyelvi, logikai, teologikus stb. mellett az összehasonlító jog módszerét is segítségül hívom, és egyrészt – a magyar jog mellett – a külföldi jogi megoldásokat is megvizsgálom, másrészt pedig figyelemmel vagyok a befektetői bizalom megerősítésére hivatott egyéb társasági jogi szervek tagjainak felelősségi konstellációjára. Mindezeknek megfelelően áttekintem a könyvvizsgálók, a belső ellenőrzés feladatát ellátók, a felügyelő- és az audit bizottsági tagok, valamint egyes független tanácsadók szerepét és a rájuk irányadó felelősségi alakzatokat, kitérek az általános polgári jogi felelősség szabályai mellett az esetlegesen alkal-


184 mazható speciális felelősségi konstrukciókra, és a magyar szabályozás mellett vizsgálom az EU-s, az angol, az USA-beli, a szerb és a horvát jogszabályokat, joggyakorlatot és jogirodalmat. Jelentősebb publikációk: Klenanc M.–Mészáros J.–Szondi I. 2007: A vajdasági magyarság oktatásügyi helyzete. – Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. 70. évf. 8. sz. o. n. Klenanc M. 2011: Közbeszerzések Szerbiában. A közbeszerzési eljárásról röviden. – Acta Conventus De Iure Civili. Tomus XIII. 75–86. o. Klenanc M. 2012: A magyar, a horvát és a szerb takeover-szabályozás harmonizáltsága az Európai Unió jogával. – Tudományos Diákköri Szemle. 421–453. o. Klenanc M. 2014: Az audit bizottsági tagság kockázatai a gazdasági jog kriminalizálódásának korában. – Gazdaság és Jog. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A fiatal vajdasági magyar tudományosságnak elsősorban lehetőségekre van szüksége – lehetőségre a kibontakozáshoz, a fejlődéshez, arra, hogy példát mutathasson, arra, hogy bizonyíthasson. Csak ezek a lehetőségek fogják tudni biztosítani a szellemi megizmosodást és alapot teremteni a fejlődéshez.

KOLLÁR ÁRPÁD – 1980-ban született Zentán, jelenleg Szegeden él. A Fiatal Írók Szövetségének elnöke (2011től) és a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (2012-től) elnöke. A Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumának kurátora (2011-től), a Tiszatáj Online folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője (2012-től). Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte magyar és szociológia szakon. Doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Alapprogramján folytatta (2006 és 2009 között). Kutatási témája a vajdasági Új Symposion folyóirathoz köthető szerzők, kü-


185 lönösen Tolnai Ottó lírai munkássága (témavezetője Virág Zoltán). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Két verseskötete látott napvilágot: Például a madzag (FISZ, 2005) és Nem Szarajevóban (FISZ, 2010). Verseit német, angol, szerb, horvát, román és lengyel nyelvekre fordították le. Főként szerb és horvát költészetet, prózát fordít, eddig két önálló fordításkötete jelent meg: Miljenko Jergović Ruta Tannenbaum című regénye és Olja Savičević Ivančević Lehet, hogy novella című novelláskötete. Sziveri-díjban, Faludy-díjban, Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjban és Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatásában részesült. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: kollararp@gmail.com A doktori értekezés témája: Doktori értekezése tárgyát Tolnai Ottó rendkívül szerteágazó, műfajokon, formákon átívelő munkásságának elemzése képezi. Az alakulásban lévő életmű gazdagsága és variábilitása miatt elsősorban Tolnai lírai munkásságára koncentrál dolgozata, beleértve úgynevezett gyermekverseit és szerb nyelven írott verseit is. Ugyanakkor számot vet a más műfajú, műfajközi munkáival is, felmutatja a szövegeket alakító kapcsolódási pontokat is, hiszen Tolnai bevett alkotómódszere a szereplők, témák, helyszínek, történetek, toposzok, szimbólumok, motívumok áramoltatása egyes szövegek és kötetet között. Tolnai lírai opuszában ugyanúgy, mint az utóértelmező megnyilvánulásokban központi szerepet kapnak az önreflexív, metapoetikus megnyilatkozások. A költő számos munkája a versépítkezés processzusát, a világ nyelvi transzformációját, a vers és a költészet szubsztanciáját, valamint a költő szerepeit és lehetőségeit járja körül. Az ilyen típusú megnyilatkozásokban a Tolnai-lexikon, a világpor metafora, a semmis pókháló és a kis énekes hasonlat mentén artikulkálódik a költői ars poetika, melyekre többek között az azúr enciklopedistája vagy a semmi dalnoka önelnevezések rímelnek. Tolnai lírai alkotómódszerének, poétikai eszköztárának vizsgálata mellett munkájában arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy az induláskor önmagát oppozícionáló szerző az elutasító gesztus szükségszerű kontaktusa után mintegy párbeszédet kezd a hagyománnyal, és a termékeny elutasítás után annak még termékenyebb átírását adja. E fordulat nem értelmezhető a délszláv irodalom, különösen Danilo Kiš Közép-Európa-koncepciójának kontextusán, sem a lavinaszerű társadalmi, politikai, irodalmi átrendeződé-


186 sek, vagyis a metaforikus eltengertelenedés folyamatán kívül, hiszen az egy ország, egy folyóirat és egy irodalom, azaz egy szilárdnak hitt kulturális közeg felszámolódásának küszöbén ment végbe. Míg korai köteteiben (Homorú versek; Sirálymellcsont; Valóban mi lesz velünk) még a hagyománnyal való formai és tartalmi szakítás dominál, a Gyökérrágó bukolikái például már a couleur locale sajátos átértelmezésének tapasztalatát is magukban hordozzák. A Wilhelm-dalok, az Árvacsáth, a Balkáni babér és a Szög a nadírban kötetek jól mutatják, mekkora változás ment végbe a kezdetek óta Tolnai munkásságában. Alakmásai segítségével mitológiáját egyszerre mozgatja személyes, vajdasági és világirodalmi síkon. Mikrokörnyezetének elemeiből sajátos, a térség irodalmi hagyományába szervesülő mitológiát hoz létre akkor, amikor a kanizsai szik dimenziójától az Adriáig terjedő földrajzi és kulturális terület elemeit mintegy a világpor metafora mentén asszociációs technikájának segítségével beleszövi versvilágába. Jelentősebb publikációk: Kollár Á. 2002: Diskurzusok a szerbiai szociológiában. In: Kovács É. (szerk.): Mi újság a kelet-közép-európai szociológiában? Budapest. Teleki László Intézet. Kollár Á. 2006: Szög a nadírban (Tolnai Ottó: Szög a nadírban). – Tiszatáj. 5. sz. Kollár Á. 2009: Koncz István, az átértékelő. – Tisztatáj. 1. sz. Kollár Á. 2010: A csalás otthonossága – Fordítás, (meg)értés, idegenség Kosztolányi Esti Kornéljában. In: Bednanics G. (szerk.): Alszik a fény. Budapest. Fisz. Kollár Á. 2013: A semmi hangja ‒ a bolond beszéd poétikája Tolnai Ottó Wilhalm-dalok ‒ avagy a vidéki Orfeuszában. In: Kelemen Z. (szerk.): Gagyog, s ragyog. Szeged. Univ Kiadó. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet sajátos helyzetben van, hiszen számot kell vetnie vajdasági magyar kontextusával is, melynek előnyeit eddig is és a jövőben is hatékonyan ki tudja aknázni. Ezzel együtt külön feladat hárul rá, hiszen nem csak a humán-, de a teljes tudományos közösségnek is, kibocsátó közegének szolgálatában kell állnia, bárhol tevékenykedjék vagy érjen el tudományos eredményeket egy adott kutató. Ugyanakkor ezen túl a vajdasági magyar tudományos


187 életnek sincs más dolga, minthogy bekapcsolódjon környezetének munkásságába, a magyar, a szerb, az európai tudományos életbe, mindig nyitottnak bizonyuljon és invenciózus eredményekkel lépjen elő.

KOVÁCS ÁRON – 1979-ben Szabadkán látta meg a napvilágot. Diplomáját az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karán 2008-ban szerezte kül- és belkereskedelmi szakirányon. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában folytatta, 2013-tól doktorjelölt. Jelenleg a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola főállású kutatója, tudományos segédmunkatársi beosztásban. Emellett ugyanezen a karon eseti órákat tart Prof. Dr. Bakucz Márta felügyelete mellett turizmus és menedzsment, illetve városmarketing tantárgyakból. Kutatási témája: A közlekedés regionális hatásának feltárása (témavezető: Prof. Dr. Erdősi Ferenc). A kutatás a Dél-Dunántúl és Vajdaság területeire terjed ki, és felölel minden közlekedési módozatot. További kutatási területei: közlekedésmodellezés, a közlekedés és turizmus összefüggéseinek vizsgálata, a közlekedés szerepe a régiók fejlesztésének mechanizmusában. A szerb és horvát nyelvet mint környezeti nyelvet beszéli, ezek mellett az angol és a német nyelvet alapfokon ismeri. 2012-ben Lendván a Magyar Fiatalok Határok Nélküli Alapítvány „A magyar ipari és technológiai forradalom III.” pályázatán I. helyezést nyert, a Közlekedés mint fejlődés záloga – Magyarország közlekedéstörténelmi áttekintése az 1880–1910 közötti időszakról című tanulmánya. Jedlik Ányos Doktorjelölti ösztöndíjas 2013–2014-ben. Számos regionális kutatásban is részt vett. Magyar és angol nyelven több mint 10 önálló tanulmánya jelent meg. Előadást Magyarországon, és a környező országokban, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában tartott. A Vajdaság Magyar Közgazdász Társaság egyik alapítója, valamint több külföldi és belföldi regionális tudományhoz köthető szervezet tagja. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regionális tudományok E-mail: aronkovac@gmail.com


188 A doktori értekezés témája: A közlekedés olyan ágazat, ami minden gazdasági folyamattal kapcsolatba hozható, közvetetten és közvetlenül is befolyásolja a régió és az ország gazdaságát, illetve társadalmi folyamatait. Mindezek arra késztették, hogy témájául a Dél-Dunántúl és a Vajdaság régiói közlekedési módozatainak összehasonlítását, és regionális hatásának feltérképezését válassza. A doktori értekezés első részében az alágazatok (közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és kerékpáros közlekedés) elemeit vizsgálja. Összpontosítva arra a kérdésre, hogy a közlekedés helyzete a régiót, az ott élők mindennapjait milyen módon befolyásolja, milyen gazdasági elemek társulnak a közlekedési módozatok fejlődéséhez, mik azok az elemek, amelyek gátolják és segítik az egyes közlekedési alágazatok, és az egész régió fejlődését. Az értekezés második felében a közlekedési alágazatok közötti kapcsolatok szorosságát (moduláris elemeit) elemzi, és összehasonlítja a különböző közlekedési módozatok választhatósági arányát. A közelmúltban jelentek meg a közlekedés hatását vizsgáló elemzések, de a két ország két közeli régiójának komplex közlekedésmódozatairól és azoknak hatásmechanizmusairól dolgozat még nem készült. Ezért a kutatási téma különösen aktuális. A dolgozat célja, hogy a közlekedés hatásait makro (állami) és mikro (vállalat és egyén) szinten is bemutassa. Jelentősebb publikációk: Kovács Á. 2012: Autópálya regionális hatásának kifejtéséhez szükséges feltételrendszer bemutatása. In: Szamonek V. (szerk.): IV. Nemzetközi és X. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferenciakötet. Pécs. Virágmandula Kft. 193–201. o. Kovács Á. 2012: Az M6–os autópálya regionális hatásának bemutatása a Dél-Dunántúl régióban. – Jenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézete. VII. évf. 1–2. sz. 128–133. o. Bakucz M.–Flink A.–Kovács Á. 2012: Health and SpaTourism: Trends in South Transdanubia in Economic Development and Quality of Life Terms. – International M-sphere Conference for Multidisciplinarity in Business and Science. Dubrovnik. 49–62. o. Kovács Á. 2013: A Pécs–Pogány repülőtér gazdasági és társadalmi szerepe a Dél-Dunántúlon. – „Gazdaságtudományok – elmélet és gyakorlat” konferenciakötet. International Research Institute s.r.o. 506–514. o.


189 Kovács Á. 2013: Regional Effects of Transport Corridor no. 10 in Vojvodina. – Deturope. The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 5. évf. 1. sz. 42–60. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Amikor a vajdasági magyar tudományos életről, meg az utánpótlásáról kell írni, akkor nem tudok elvonatkoztatni általánosságban a vajdasági emberek mentalitásától, mert a vajdaságiak kitartóak, szeretik a munkát, mindenre elszántak, szorgalmasak és bárhol a világon feltalálják magukat. A tudománynak mindig is megvolt a társadalomban betöltött szerepe. A balkáni háborúk ezt a szerepkört kissé megtépázták, és időnként teljesen ellehetetlenítették, de én bízom benne, hogy az utánpótlás és a vajdasági tudományos élet képes önmagát helyzetbe hozni, értékeket közvetíteni, kutatási eredményekkel a térséget szolgálni.

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA – 1973-ban született Zentán. Jelenleg Horgoson él, a szabadkai székhelyű Quality Consulting Kft. tanácsadó cég vezető szaktanácsadójaként és vezetőjeként dolgozik 2004től. Munkája elsősorban a szerbiai kis- és középvállalatok versenyképességének az előmozdítására irányul, amelyet többek közt nemzetközi szabványok bevezetésével és tanúsíttatásával, pályázati és más erőforrások felkutatásával és azok menedzselésével valósít meg. Eddig több mint ötszáz cég szaktanácsadójaként vett részt azok versenyképességének növelésében. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező Tagozatán meghívott előadó. Az European-cert Kft. vezető auditora (2010-től). Okleveles élelmiszermérnök (MSc). Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán szerezte 2010-ben. Ezt megelőzően ugyanitt 2007-ben élelmiszertechnológus mérnöki szakot végzett, ahol élelmiszeripari higiénia és élelmiszeripari környezetgazdálkodás betétlapot is szerzett a diplomája mellékleteként. Jelenleg a Debreceni Tudományegyetem Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje. Az ISO 22 000:2005 Élelmiszer-biztonsági irányítási szab-


190 vány és az ISO 9001: 2000 Minőségirányítási szabvány vezető auditora. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírás vezető auditora. IFS/BRC belső auditor. A Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség (Nacionalna agencija za regionalni razvoj) minősített szaktanácsadója. 2013 szeptembere és decembere között részt vett a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. és a Nemzetgazdasági Minisztérium Fiatal Vállalkozói Programjában. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének, a Szerb–Magyar Iparkamarának, valamint az EOQ MNB – Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának a tagja. Kutatási témája: szabványosítás és szervezetfejlesztés elsősorban az élelmiszeriparban működő kis- és középvállalatok körében (témavezető: Prof. Dr. Győri Zoltán). További kutatási területek: innováció, élelmiszer-biztonság, EU-integráció, oktatás, jogi szabályozás, intézményrendszer. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú horvát és alapszintű angol nyelvtudással rendelkezik. Több mint húsz tanulmánya jelent meg magyar, angol és szerb nyelven, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Tudományterület: agrártudományok, élelmiszertudományok, szabványosítás E-mail: hajnalka.kovac@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés az élelmiszertudományok témakörében íródik. Témája a szerbiai élelmiszeripari kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biztonsági felkészültsége az EU küszöbén. A disszertáció keretében azt vizsgálja, hogy az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek mennyire vannak felkészülve azokra a kihívásokra, amelyeket az EU-hoz történő csatlakozás, ill. a multinacionális kereskedelmi vállalatok támasztanak eléjük. A disszertáció elemzi a jelenlegi szerbiai élelmiszer-biztonsági helyzet jogi, intézményi és az emberi erőforrások képzési lehetőségeit. Bemutatja mindazon szabványokat és előírásokat, amelyek segítségével nem csak az élelmiszer-biztonság kérdéskörét lehet szabályozni, hanem az azt alkalmazó szervezet minőségirányítási rendszereként is lehet alkalmazni. A kutatás keretében a kérdőívekre és a mélyinterjúkra adott válaszok alapján bemutatásra kerül a vizsgált cégek jelenlegi élelmiszer-biztonsága és minőségirányítási helyzete, felkészültsége, valamint azon jogi és intézményi hiányosságaik, amelyek gátolják a cégek fejlődését.


191 Jelentősebb publikációk: Kovač Šarkanj H. 2011: Az IPA program keretében bevont tanyák feltérképezése minőségügyi szempontból/Quality Systems Analysis at the Farmsteeds Selected within the Scope of the IPA Project. In: Széll E.–Lengyel L. (szerk.): A tanyák fenntartható gazdálkodása/Sutainable Farming at Farmstead. Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Zenta. Kertészek Egyesülete. 412–429. o. Kovács Sárkány H.–Kovács V. 2013: A siker kulcsa a dolgozók felkészültsége. – Humán Innovációs Szemle. III. évf. (1–2.) 4. sz. 89–96. o. Kovács Sárkány H.–Kovács V. 2012: Primenjivanje standarda propisa u cilju evropske integracije. In: Vlahović B.–Tomić D.–Semenovič Ovčinnikov A. (szerk.): Agroprivreda Srbije i evrpske integracije, u susret novoj Strategiji razvoja poljoprivrede Srbije. Subotica–Beograd. 137–145. o. Kovács V.–Kovács Sárkány H.–Raketić B. 2012: Possible Answers to the New Challenges of the Agricultural Production toward Rural Development and Agro-economic Efficiency. In: Kovačević D. (szerk.): Third International Scientific Symposium „Agrosym 2012”. Jahorina. 746– 751. o. [Konferencia CD] Kovač Šarkanj H.–Kovač V.–Bataković M. R. 2013: Priručnik za primjenu HACCP sistema u restoranima. Podgorica. NVA Agro grupA. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági tudományos élet pontosan olyan, mint az azt létrehozó EMBEREK. Hiszek abban, hogy egymást segítve olyan sikereket érhetünk el, amelyekre utódaink méltán lehetnek majd büszkék.


192 KOVÁCS VILMOS – 1972-ben született Szabadkán. Jelenleg Horgoson él. 2004-től a Quality Consulting Kft. vezető szaktanácsadója. Munkája elsősorban a kiemelt ügyfelek fejlesztési és pályázati lehetőségeinek a menedzselésére terjed ki. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező Tagozatának meghívott előadója. Az European-Cert Kft. tanúsítóház vezető auditora és a minőségügyi rendszerek trénere. Az ISO 22 000:2005 Élelmiszer-biztonsági irányítási szabvány, az ISO 9001: 2008 Minőségirányítási szabvány, az ISO 14 001:2004 Környezetirányítási rendszer, valamint az OHSAS 28001:2008 Munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer vezető auditora. A HACCP Élelmiszer-biztonsági előírás vezető auditora. Okleveles élelmiszermérnök (MSc). Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán szerezte meg 2010-ben. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2009-ben Élelmiszerbiztonsági szakmérnök diplomát szerzett. Ezt megelőzően a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán 2007-ben vállalkozó menedzser mérnöki szakon végzett (Bsc), ahol logisztikai, élelmiszeripari higiéniai és környezetgazdálkodási betétlapot is szerez a diplomája mellékleteként. Jelenleg a Debreceni Tudományegyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumban a Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorandusza. A Budapesti székhelyű Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület elnökségi tagja. A Vajadasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének és a Zentai Kertészek Egyesületének a tagja. Az EOQ MNB – Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának a tagja. Kutatási témája: nyomon követés, elsősorban az élelmiszeriparban működő kis- és középvállalatok körében. További kutatási területek: innováció, élelmiszer-biztonság, EU-integráció, minőségügy, szabványosítás. A szerb nyelv, mint környezetnyelv mellett középfokú horvát és alapszintű német nyelvtudással rendelkezik. Több mint húsz publikációja jelent meg magyar, angol és szerb nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Tudományterület: agrártudományok, élelmiszertudományok, szabványosítás E-mail: vilmos.kovac@gmail.com , vilmos.kovacs@uni-corvinus.hu


193 A doktori értekezés témája: A doktori értekezés az élelmiszertudományok témakörében íródik. Témája a nyomon követhetőség a szerbiai élelmiszer-vertikumban. A szerbiai jogszabályok a nyomon követés kifejezést először az Állategészségügyi törvény keretében említik meg, mint egy szükséges feltételt az élelmiszer-biztonság biztosításában. Ezt követte az Élelmiszer-biztonsági törvény, amely már az egész élelmiszerlánc részére kötelezővé tette a nyomon követhetőség alkalmazását. Sok esetben még a feldolgozók és kereskedők sem alkalmazzák teljes mértékben a nyomon követést, az agráriumban pedig szintén hiányos a nyomon követés biztosítása. Munkájában megvizsgálja a pillanatnyi helyzetet a teljes szerbiai élelmiszerláncban a nyomon követés tekintetében, valamint a kereskedelmi láncok beszállítói követelményeit a helyi beszállítói struktúrák irányában. Jelentősebb publikációk: V. Kovač–H. Kovač Šarkanj–B. Raketić 2012: Possible Answers to the New Challenges of the Agricultural Production toward Rural Development and Agro-economic Efficiency. In: D. Kovačević (szerk.): International Scientific Symposium „Agrosym 2012”. Jahorina. 746–751. o. [Konferencia CD] Kovács V.–Kovács Sárkány H. 2013: A takarmányadalékok nyomonkövetése és szabványosítása. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diszkurzusok Konferencia. Vajdadasági Magyar Tudóstalálkozó. VMAT. 329–336. o. Kovács V. 2013: Szabványok új kihivásai az élelmiszeriparban. In: Bacskainé Bódi É.–Fekete I.–Kovács B. (szerk.): Fiatal kutatók az egészséges élelmiszerekért. Debrecen. Debreceni Egyetem. 71–78. o. Kovács V.–Kovács Sárkány H. 2013: Friss zöldség, gyümölcs beszállítói kritériumok az élelmiszer-láncban a Vajdaságban. In: Buday-Sántha A.–Danka S.–Komlósi É. (szerk.): Régiók Fejlesztése. Pécs. Pécsi Tudományegyetem. 398–405. o. Kovač Šarkanj H.–Kovač V.–Bataković M. R. 2013: Priručnik za primjenu HACCP sistema u restoranima. Podgorica. NVA Agro grupA. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet szereplőiben és a tudományos utánpótlásban nagy potenciál rejtőzik, mivel összekötő híd szerepet tudnak betölteni a Kárpát-medencében élő magyar ajkú és a volt Jugoszláviában tevékenykedő kutatók között. E tudástranszfer és know-how átadás hozzá tud járulni az egész régió fejlődéséhez.


194 LAKI BOGLÁRKA – 1982-ben született Bácstopolyán. Jelenleg Újvidéken él, 2008 óta a Tankönyvkiadó Intézet szerkesztője. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2007-ben, majd mesterképzésen okleveles filológusként végzett 2008-ban. Jelenleg az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvés Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatja tanulmányait nyelvtudományi szakirányon. Kutatási témája: szövegtan (témavezető: Dr. Láncz Irén). További kutatási területei: pszicholingvisztika, szociolingvisztika, pragmatika, névtan. A doktori képzés keretében 2012 óta gyakorlati órákat tart a Média Tanszék újságíró szakos hallgatói számára Lexikológia és szemantika, valamint Mondattan tantárgyakból. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok E-mail: bogica@stcable.net A doktori értekezés témája: A doktori értekezés vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetét tanulmányozza kognitív és funkcionális szempontok alapján. Az élettörténeteket elsősorban kognitív nyelvészeti keretben vizsgálja, de a minél komplexebb elemzés érdekében az élettörténetek mint interaktív kommunikációban létrejövő szövegek a legeredményesebben interdiszciplináris kontextusban tanulmányozhatóak. A korpuszt élőszóban elhangzott szövegek írott formája képezi. E szövegek általában kérdések által előhívott válaszok, többnyire hosszabb terjedelmű történetek sorából állnak össze. A kutatás feltárja, milyen mentális folyamatok játszanak szerepet e szövegtípus létrehozásában. A történetsémának mint az emberi gondolkodás alapvető sémájának kognitív szempontból kiemelt jelentősége van. A történet valójában kognitív sémaként funkcionál. A legfontosabb elméletek „sémafogalmainak” áttekintése után e sémák élettörténetekben való megnyilvánulásának vizsgálata következik. Az önéletrajzi emlékezet és az önéletrajzi narratíva között szoros összefüggés áll fenn. Az élettörténet a rekonstruáló emlékezet, az események tudatos narratív elrendezése által jön létre. Az emlékezés mechanizmusa meghatározza a szövegek időszerkezetét is. A női élettörténetek a viszonylagos kronologikusság mellett tematikus-asszociatív szerveződést mutatnak. Az élettörténetet meg-


195 határozó események bizonyos szempontból kerülnek bemutatásra: a narratív perspektíva az élettörténet strukturális jellemzője. A szövegek kohézióját, koherenciáját biztosító nyelvi elemek vizsgálata során megállapítható, hogy a narratív koherencia mértéke kapcsolatban áll az egyén belső, pszichikai állapotával. A történetmondást mint dinamikus folyamatot kell szemlélnünk. Az élettörténetek tanulmányozásakor elhanyagolhatatlan tényező a kontextus, a beszédszituáció, hiszen e narratívák dialogikus relációkban jönnek létre, ez pedig nagyban meghatározza az élettörténetek szerkezetének alakulását. E szövegtípusok nyelvi interakcióban betöltött funkcióját vizsgálva az látható, hogy a narrátor elsősorban önmagát prezentálja, az ént mutatja be, amelynek különféle tudatos és tudattalan megnyilvánulási formái érhetők tetten. Az élettörténetekből azonban kiolvasható az én és a másik kapcsolata, az egyén szerepei, valamint társadalmi helyzete is. Az önéletrajzi narratíva az identitás és az önértelmezés alapja. Az élettörténetek, illetve a személyes tapasztalaton alapuló történetek elbeszélése identitásformáló és -fenntartó szereppel bír. Jelentősebb publikációk: Laki B. 2004: A vajdasági magyar diáknyelv jellemzői egy pacséri kérdőíves vizsgálat alapján. – Tanulmányok. 37. sz. 119–125. o. Laki B. 2011: Vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetének vizsgálata kognitív és funkcionális szempontok alapján. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz. 155–169. o. Laki B. 2012: Beszélt nyelvi élettörténetek szövegtani vizsgálata. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz. 61–68. o. Laki B. 2012: Önéletrajzi emlékezet és időszerkezet. – Hungarológiai Közlemények. 3. sz. 42–62. o. Laki B. 2014: Névadási szokások Pacséron a betelepítéstől napjainkig. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Fontosnak tartom, hogy a vajdasági magyar fiatal értelmiség nagyobb teret és érvényesülési lehetőséget kapjon a vajdasági magyar tudományos életben, valamint hogy mindjobban a nemzetközi tudományosság aktív részesévé váljon.


196 LÁSZLÓ ENDRE – PhD-hallgató. 1986-ban született Zentán. Egyetemi tanulmányai megkezdéséig Adán élt. Mérnök-informatikus MSc diplomáját 2010-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információs Technológiai Karán (ITK) műszaki informatika szak, robotika és infokommunikáció szakirányon Neurális algoritmusok az erőforrás menedzsmentben című szakdolgozatával. 2009-ben Erasmus-ösztöndíjjal egy félévet a Leuveni Katolikus Egyetem Mérnöki Karának Villamosmérnöki Tanszékén (ESAT) tanult, ahol mesterséges intelligencia, gépi tanulás, mesterséges neurális hálózatok és Support Vector Machine témakörben végezte tanulmányait. 2011-ben, a XXX. OTDK-n második helyet szerzett Csomagkapcsolt hálózatok hívásengedélyezési algoritmusának megvalósítása neurális hálózattal című dolgozatával. 2010–2011 között a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében kutatási asszisztensként Si alapú THz detektor kutatás fejlesztése képalkotási célra kutatási témával kutatott. 2011-ben a Finalyse Budapest Kft.-nél statisztikai modellezéssel foglalkozott. 2012-ben szakmérnöki diplomát szerzett a PPKE bionikus számítástechnika szakirányú továbbképzésén. 2011-ben kezdte meg PhD-tanulmányait a PPKE ITK doktori iskolájában párhuzamos számítások témakörben prof. Szolgay Péter vezetésével. 2012 szeptembere óta a University of Oxford, Oxford e-Research Centerben végzi a kutatást prof. Michael B. Giles vezetésével, ahol numerikus problémák párhuzamosításával foglalkozik. Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudományok, alkalmazott matematika és informatika interdiszciplináris tudományterülete E-mail: laszlo.endre@itk.ppke.hu Web: http://digitus.itk.ppke.hu/~lasen A doktori értekezés témája: Gordon Moore a hatvanas években az áramkörök integrálásának fejlődésével, gyártásának hatékonyságával foglalkozott. 1965-ben megjelent cikkében vont le hosszútávú következtetést, melyben azt állította, hogy a chipek számítási teljesítménye 12 havonta fog duplázódni a jövőben. Az eredeti definíció a „számítási kapacitás duplázódása 12 havonta” helyett először a „számítási kapacitás


197 duplázódása 18 havontá”-ra változott, majd a szubmikronos méretek megjelenésével a „tranzisztorok duplázódása 24 havontá”-ra változott. A chipen lévő tranzisztorok és a huzalozás méreteinek csökkentése egy ideig lehetővé tette a processzorok órajelének növelését. 2004 körül viszont a technológia elért egy hatékonysági limitet, és egy megdönthetetlen falba ütközött – ez az integrált áramkör hődisszipációjának problémája. Ahogy az áramkörök mérete csökken egy állandó órajel mellett, nő a vezetők ellenállása, nőnek a parazita kapacitások és a szivárgási áramok. Mindezek következménye, hogy a frekvencia nem növelhető a méretek további csökkentésével, csak komoly hőtermelés árán. Több processzor implementálása egy chipen középtávon megoldást jelent. Így jelentek meg többmagos CPU-k a tudományos és párhuzamos számításokban és velük együtt a segédprocesszorok, mint a grafikus kártyák párhuzamos GPU processzora, az Intel Xeon Phi segédprocesszora, DSP (Digital Signal Proces�szor) és FPGA (Field-Programmable Gate Array). Ezeket az eszközöket programozni nem triviális, és hosszútávon komoly problémákat vetnek fel – „nincs ingyen ebéd”. Az algoritmusokat és a programozási eszközöket újra kell gondolni, hogy biztosítani lehessen a hatékony kihasználásukat. A programozási nyelvek és eszközök sokasága, mint az OpenMP, CUDA, OpenCL, CilkPlus, AVX intrinsic stb. a nehézséget még hatványozza. A mérnöki és tudományos problémák megoldásánál számos olyan számítási feladat jelentkezik, amit nagy számítási kapacitású eszközökkel lehet csak belátható időn belül megoldani. Ilyenek többek között a folyadékáramlási szimulációk és pénzügyi számítások, ahol a diszkretizált parciális differenciálegyenletek numerikus megoldásával lehetséges új tudományos, technológiai eredmények elérése. Kutatási témám főként olyan numerikus metódusok párhuzamosítására terjed ki, melyeket strukturált és strukturálatlan rácsokon diszkretizált parciális differenciál egyenletek megoldásánál alkalmaznak. Ilyenek a 1) lineáris egyenletrendszerek megoldása, különös tekintettel a tridiagonális egyenletrendszerek algoritmusaira; 2) a strukturálatlan térhálók adatelérésnek optimalizálása; 3) processzor architektúrák vektorizálási lehetőségeinek vizsgálata és az 4) új párhuzamos programozási modellek alkalmazhatóságának vizsgálata. Jelentősebb publikációk: J. Levendovszky–E. Laszlo–K. Tornai–G. Treplan 2011: Novel Load Balancing Scheduling Algorithms for Wireless Sensor Networks. – IARIA NexComm. Budapest.


198 E. Laszlo–P. Szolgay–Z. Nagy 2012: Analysis of a GPU Based CNN Implemention. – 13th International Workshop on Cellular Nanoscale Networks and their Applications. Turin. B. Szentpali–G. Matyi–P. Furjes–E. Laszlo–G. Battistig–I. Barsony–G. Karolyi–T. Berceli 2011: Thermopile-based THz Antenna. – Microsystems Technologies. Berlin/Heidelberg. Springer. M. B. Giles–G. R. Mudalige–C. Bertolli–P. H. J. Kelly–E. Laszlo–I. Reguly 2012: An Analytical Study of Loop Tiling for a Large-scale Unstructured Mesh Application. – PMBS’ 12. Proceedings of the 3rd International Workshop on Performance Modeling. Benchmarking and Simulation of High Performance Computing Systems. I. Reguly–E. Laszlo–G. Mudalige–M. Giles 2014: Vectorizing Unstructured Mesh Computations for Many-core Architectures. – International Workshop on Programming Models and Applications for Multicores and Manycores. Orlando. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A tudományos élet pezsgése és utánpótlása arányos a felsőoktatásra és kutatásra szánt költségvetési források mértékével. Különösen jellemző ez a legtöbb természettudományi ágra – egy-egy labor felszerelése komoly költségekkel jár. Mindemellett, a tudás és tapasztalat áramlása csak utazások, ösztöndíjak révén biztosítható. A tudományos élet segítése érdekében kisszámú, de jól finanszírozott felsőoktatási, kutatási intézményre és nagyobb volumenű külföldi együttműködésre, ösztöndíjprogramokra van szükség, ami inkubátorként tömöríti a tapasztalt, tehetséges kutatókat és további lehetőséget ad számukra a tapasztalatok hazahozására és otthoni kamatoztatására. Ezek a helyek szolgálhatnak később jól képzett egyetemi hallgatók képzésére. A tudományos utánpótlás problémájának igazi gyökere azonban mélyebben található – az általános iskolai és középiskolai oktatásban nem helyeznek elég hangsúlyt a természettudományos érdeklődés felkeltésére. Meg kell mutatni a fiataloknak a lehetőségeket, érdekes kísérletekkel könnyen fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését. Mindemellett szükséges megértetni velük, hogy a kitartó munkával és a saját munkájuk iránti bizalommal még többet tudnak elérni – ez pedig az inspiráló tanárokon múlik.


199 MGR. LÁZÁR TIBOR – Becsén született 1980ban. Jelenleg Zentán él és dolgozik. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatának tanára. Egyetemi tanulmányait (2000–2004) és magiszteri tanulmányait (2004–2008) az újvidéki Művészeti Akadémián végezte. Posztgraduális képzési programon a svájci L'Ecole Cantonale d'Art du Valais (Sierre, Svájc 2006/2007) intézményben vett részt. Önálló kiállítások: 1999–Sípos Galéria, Becse. 2001–PAAD Galéria, Törökbecse. 2004–Alkotóház, Zenta. 2004–Art Klinika, Újvidék. 2005–Népszínház, Szabadka. 2006–ULUV Galéria, Újvidék. 2006–Újvidéki Színház, Újvidék. 2007–Újvidéki Színház, Újvidék. 2008–Újvidéki Színház, Újvidék. 2008–Tableau Galéria, Újvidék. 2009–Albion, Guelph, Canada. 2010–Városi Múzeum, Zenta. 2010–Kör Galéria, Becse. 2013–Magyar Ház, Szabadka. Jelentősebb csoportos kiállítások: 2004–EXIT Zenei Fesztivál, Újvidék. 2004–Art Klinika – a legperspektivikusabb végzősök kiállítása, Újvidék. 2004–Vajdasági Képzőművészek Szövetség új tagjainak kiállítása, Újvidék. 2005–Podrum Galéria – a legjobb végzősök kiállítása, Újvidék. 2006–SWITCH – 11 vajdasági kortárs képzőművész kiállítása, Budapest. 2007–Devenir Animal, Lausanne (Svájc). 2007–ARC, Szabadka/Törökkanizsa. 2008–Újvidéki Szalon, Újvidék. 2009–Menekültek Világnapja művészeti kiállítás, Városi Galéria, Toronto (Kanada). 2011–Magyar Festészet Napja, Malom Galéria, Szentendre.


200 Festőtáborok: 2004–Vrnjačka Banja. 2005–Panonija. 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013–Bácskossuthfalva. 2011–Njaradi-tábor, Kishegyes. Díjak és elismerések: 2004–Az újvidéki Művészeti Akadémia éves díja az évfolyam legjobb festőjének. 2011–Fórum Képzőművészeti Díj. 2005–Különdíj a kiváló tanulmányi eredményekért. 2005–Az újvidéki Művészeti Akadémia plakettje az egyetem legjobb hallgatójának. 2005–KIS HERCEG – Művészeti Akadémia. 2008–Kristálygömb Díj – a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia díja.

LENDÁK IMRE, Ph.D. – 1978-ban született Újverbászon. Jelenleg Újvidéken él. Elektrotechnika és számítástechnika mérnöki oklevelét 2002-ben az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán (FTN) szerezte, a Számítástechnika és Automatizálás Tanszéken. Magiszteri és doktori értekezését szintén a Műszaki Tudományok Karán védte meg 2007ben, illetve 2011-ben. 2003 óta a Műszaki Tudományok Karának alkalmazottja, előbb minisztériumi kutató-ösztöndíjasként (2003–2005), majd tanársegédként (2005–2013), és 2013 szeptembere óta docensként. 2002–2004 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. 2012 óta a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) tudományos bizottságának tagja. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külhoni köztestületének a tagja, és rendszeres résztvevője a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által szervezett Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóknak. Több mint 50 tudományos értekezés szerzője, illetve társszerzője angol, szerb és magyar nyelven. A szerb és angol (Certifi-


201 cate of Proficiency in English – CPE, A osztályzat) nyelv ismerete mellett középfokú (B1) német és alapfokú (A1) kínai nyelvismerettel rendelkezik. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, számítástechnika, okos villamos energetikai rendszerek (Smart Grid), okos városok (Smart City) E-mail: lendak@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Lendák Imre 2011 novemberében megvédett doktori értekezésének címe Algoritmus az ismétlődő topológiák azonosítására a villamos energetika rendszerek modelljeiben (szerb nyelvű eredeti cím: Algoritam za detekciju repetitivnih topoloških podstruktura u modelima elektroenergetskih sistema). A doktori disszertáció célja egy olyan algoritmus kifejlesztése volt, amely lehetővé tette a hatalmas villamos energetikai rendszerek, mindenekelőtt középfeszültségű elosztó hálózatok modelljeinek hatékony elemzését és az azokon belül található ismétlődő topológiai struktúrák felfedezését. A cél megvalósítása érdekében a villamos energetikai rendszer modelljét nagyméretű matematikai gráffal írta le, és azt Ullmann klasszikus gráf izomorfizmus algoritmusának módosított, többszálas változatával elemezte. Az így megvalósított algoritmus bemenete a hálózatmodell leírása volt, az IEC 61970-301 Common Information Model (CIM) szabvánnyal összehangolt CIM/XML formátumban. Az algoritmus kimenete pedig a modellben felfedezett ismétlődő topológiák leírása volt, szöveges állomány formájában. A doktori értekezés központi eredményeként kialakított algoritmus C++ programnyelvben került megvalósításra. A kutatás során sor került az algoritmus többszálas kivitelezésére is az omnithread könyvtár alkalmazásával és így az összetettebb belső topológiájú transzformátor állomásokat tartalmazó főelosztó-hálózatok modelljei elemzése során jelentős teljesítmény-előrehaladást sikerült elérni. Miért volt szükség egy ilyen algoritmus megvalósítására? Mindenekelőtt azért, mert az ismétlődő topológiák azonosításával a villamosenergia-rendszer hálózatmodellje optimalizálható ún. topológiakatalógusok bevezetésével, amelyek használata javítani tudja a topológiaanalízis (TA) teljesítményét. A TA-funkció pedig lehetővé teszi a hálózatmodell további redukcióját, valamint annak színezését különböző kritériumok alapján, pl. feszültség szint, leágazás vagy transzformátorkörzet szerint. A TA feljavított teljesítmé-


202 nye lehetővé teszi az általa redukált hálózatmodellt elemző, magasabb rendű hálózatszámítási funkciók, pl. állapotbecslés, teljesítmény-eloszlás, hálózat-optimalizálás, kontingenciaanalízis teljesítményének javítását. Mindezek a funkciók pedig szükségesek egy valóban okos villamos energetikai rendszer (angolul Smart Grid) optimális üzemirányításához. Az algoritmus teljesítményét több, valós elosztóhálózat modelljén tesztelte. A kutatás eredményei 2011 februárjában a Computers and Mathematics with Applications című vezető nemzetközi folyóiratban (M21) is megjelentek. Jelentősebb publikációk: Lendak I.–Erdeljan A.–Popović D. 2011: Algorithm for Cataloguing Topologies in the Common Information Model CIM. – Computers and Mathematics with Applications. 61. évf. 3. sz. 715–721. o. Lendak I.–Ivancevic N.–Vukmirovic S.–Varga E.–Nenadic K.–Erdeljan A. 2012: Client Side Internet Technologies in Critical Infrastructure Systems. – International Journal of Computers, Communications & Control IJCCC. 7. évf. 5. sz. 878–890. o. Lendák I.–Vidács A.–Erdeljan A. 2012: Electric Power System One-line Diagram Generation with Branch and Bound Algorithm. – 2012 IEEE International Energy Conference & Exhibition ENERGYCON 2012. Florence. 947–951. o. Lendák I.–Rudas I.–Erdeljan A. 2013: Algorithm for Adaptive Smart Grid Visualization. – 2013 IEEE International Conference on Industrial Technology ICIT 2013. Cape Town. 802–807. o. Lendák I.–Farkas K. 2013: Közösségi érzékelés az okos városokban. – Vajdasági Magyar Tudományos Társaság. A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken. Novi Sad. o. n. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás kialakításához nagyobb fokú ös�szefogásra van szükségünk, amit segíteni tudnak a számítástechnika legújabb vívmányai. Emellett minél előbb meg kell alapítani a Szabadkai Egyetemet, ahol magyar tannyelven folyna az oktatás. Ez lehetővé tenné, hogy a tehetséges fiataljaink itthon és anyanyelvükön tanuljanak, és megfelelő munkalehetőségek biztosításával az egyetemi tanulmányaik után itthon is maradjanak.


203 LENDÁK-KABÓK KAROLINA – 1986-ban született Újvidéken és jelenleg is ott él. 2009 óta a temerini Lukijan Mušicki Szakközépiskola jog, illetve alkotmány és állampolgári jogok tanára, 2010 óta az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola alkotmány és állampolgári jogok tanára. Oklevelet az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerzett 2010-ben. 2012-ben sikeres jogi szakvizsát tett. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multidiszciplináris Központjának (ACIMSI) Társadalmi Nemek Központjában folytatta, ahol harmadéves PhD-hallgató. Kutatási témája: magyar nők karrierválasztása Szerbia felsőoktatási rendszerében interdiszciplináris megközelítés (témavezető: Dr. Pető Andrea, az MTA doktora, CEU). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A Collegium Talentum másodéves kollégistája. Soós Kálmán ösztöndíjas (2012–2013). Várady kiválósági ösztöndíj-hitel nyertese (2013–2014). Jelenleg a Nemzeti Kiválóság Program határon túli ösztöndíjasa. A COST GenderSTE Akció tagjaként a Gender Innovation munkacsoport alelnöke. Tudományterület: társadalomtudományok, multidiszciplináris társadalomtudományok E- mail: karolina.lendak@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Azok a magyar ajkú egyetemisták, akik az általános és középiskolai tanulmányaikat anyanyelvükön végezték Vajdaságban, általában csak a többségi nemzet nyelvén, azaz szerbül folytathatják egyetemi tanulmányaikat. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek az egyetemen, a nyelvi gátlásaikat minél előbb le kell küzdeniük. Sajnos a környezet nyelvének oktatása nem elég hatékony az iskolákban, így az egyetemisták egy része részben a nem megfelelő nyelvismeret miatt otthagyja az egyetemi képzést, illetve Magyarországon tanul tovább. Ez is egy formája a magyar értelmiségi elit távozásának Vajdaság területéről, amit meg lehetne akadályozni nyelvi, oktatásügyi és tudománypolitikai reformokkal. A kutatás célja kimutatni, hogy a felsőoktatásra és az akadémiai karrier építésére milyen mértékben vannak kihatással a nyelvi gátlások, vagyis kihatnak-e az egyetemisták és a tanárnők akadémiai sikereire, és vajon a nyelvi korlát képezi-e az (egyetlen) kirekesztési tényezőt. A kutatásban a hangsúly a Sci-


204 ence, Technology, Engeneering and Mathematics (STEM) – természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakokon tanuló egyetemista hölgyeken és akadémiai karriert választott nőkön van. A munka másodlagos célja felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon nagy szükség van a STEM-szakemberekre, és előnyös lenne a nőket e tudományágak felé irányítani, ezzel csökkenteni a nemi alapú szegregációt az egyetemeken belül. Az empirikus adatokat mélyinterjúk készítésével gyűjtöm be az Újvidéki Egyetemen: 30 interjú a STEM-szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, 10 interjú a humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, és tovább 10 interjú szerb anyanyelvű STEM- és humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, őket használom kontrollcsoportként. Emellett a begyűjtött adatokat összevetem az Újvidéki Egyetemen STEM-szakokon tanuló és dolgozó, illetve a humántudományok terén tanuló és dolgozó magyar és szerb ajkú férfi egyetemistákkal és tanárokkal mint kontrollcsoporttal. Emellett 923 kérdőívet elemzek majd, amelyeket a vajdasági magyar/szlovák/román nyelven tanuló végzős diákokkal töltettem ki. A kérdőívek a továbbtanulási szándékot kutatják, illetve a diákok véleményét a műszaki tudományok terén tevékenykedő nőkről. A várható eredmények szerint kevesebb nehézséggel kell megküzdeniük azoknak a magyar nőknek, akik STEM-területeken folytatják tanulmányaikat, mint azoknak akik pl. a Közgazdasági Kart vagy a Jogi Kart választják. A kirekesztés többszörös a magyar nők esetében az akadémiai közösségben, úgy a társadalmi nem alapján, mint nyelvi és etnikai alapon is – vagyis egy látható és két láthatatlan összetevő által. Ezek elbizonytalanodást és ambíciócsökkenést eredményeznek az egyetemista lányokban tanulmányaik során, valamint a tanárnők akadémiai karrierjének előrehaladásában. Jelentősebb publikációk: Zs. Szakállas–K. Lendák-Kabók 2011: Some Introductory Aspects of Econimic Analysis of Law. – Škola biznisa. 2. évf. 20. sz. 109–122. o. J. Kabók–K. Lendák-Kabók 2012: The Decrease in the Number of Pupils as a Factor in the Financing of Elementary Education in the Repulic of Serbia. – Časopis „Zbornik VŠSSOV u Kikindi”. VII. évf. 2. sz. 169–180. o. K. Lendák-Kabók 2013: Žene u parlamentima u Republici Srbiji. – Časopis Temida. Novi Sad. 133–147. o. Lendák-Kabók K. 2013: Nemi egyenjogúság a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány és az önkormányzatok képviselő testületeiben. –


205 VMTDK Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenica. 136– 138. o. [absztrakt] Lendák-Kabók K. 2014: Magyar egyetemi hallgatónők Vajdaságban – az Újvidéki Egyetem tudományterületeinek társadalmi nemek szempontú helyzetképe. – Németh Ferenc (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok. MTTK. Szabadka 136–147. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos utánpótlásnak a kétnyelvűséget értékként kell megélnie, és semmiképp sem hátrányként. Önbizalomra és kitartásra van szüksége, emellett még szorosabb összefogásra. Éreztetnie kell, hogy mindenki értékes és mindenki számít, hiszen ez a (sajnos) most már kis közösség egyetlen megmaradási lehetősége.

LENGYEL RÓBERT – 1987-ben született Zentán. Jelenleg Zentán él. 2011 óta az Elmetal Kft. szerszámtervezője. Diplomát az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara gépészet–gyártástechnológiai szakán szerzett 2011-ben. Még abban az évben felvételt nyert az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara gépészeti szakirányú doktori képzésére. Kutatási témája: lemezek inkrementális alakítása számítógép által vezérelt gépekkel. Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományok E- mail: robert.lendjel@gmail.com A doktori értekezés témája: Évről évre egyre nagyobb kereslet van az egyedi gyártású termékekre, amelyek kielégítik a vásárlók növekvő és szerteágazó igényeit. A gyártástechnológia ezekre az igényekre úgy válaszolt, hogy kifejlesztette a lemezek inkrementális alakítási eljárását. A termékek fejlesztésekor különösen fontos szerepet játszik a gyártási idő. A termék tervezésétől az első darab legyártásáig a klas�szikus mélyhúzás esetén az idő hónapokban mérhető, míg az inkrementális


206 alakításkor csupán 1–2 nap szükséges. Kis sorozatok gyártásánál a termék végárát nagy százalékban növeli a szerszám ára, míg nagy sorozatoknál ez az összeg jelentéktelenné válik, és nem látszik meg a végtermék árán. Ez hatványozottan érzékelhető a nagyméretű munkadaraboknál. Ezért kutatásom célkitűzése az, hogy továbbfejlesszem a nagyméretű, egyedi gyártású, lemezből készült termékek inkrementális alakítási eljárását, hogy az minél gazdaságosabb legyen. A lemezek inkrementális alakítása a klasszikus mélyhúzás és a marás folyamatának kombinációja, azzal, hogy nem történik forgácsolás. Az inkrementális alakítás során az alakító szerszámot egy számítógép vezérelte marógépbe fogjuk be. Az alakító szerszám egy gömbmaróra emlékeztet, mely nem rendelkezik vágóélekkel. Klasszikus mélyhúzás esetén nélkülözhetetlen a speciális szerszám, mely egy termék, vagy jobb esetben egy csoport hasonló termékhez használható. Azonban, ha bármilyen kis változtatást szeretnénk végezni a klasszikus mélyhúzással készülendő termék geometriáján, a szerszám módosítása jelentős ideig tartana. A nagyméretű, egyedi gyártású, lemezből készült termékek inkrementális alakítási eljárásának gazdasági előnyei a következők: • a szerszámok költsége a minimumra csökken, • tökéletesen alkalmazható prototípusok és kis sorozatú munkadarabok gyártására, • az eljárásnak köszönhetően növekszik a lemez alakíthatósága. A technológia hátránya a viszonylag hosszú megmunkálási idő (néhány óra). E technológia Szerbiában kevésbé ismert, de az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara gépészeti szakirányú doktori iskolája azon fáradozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse. Jelentősebb publikációk: R. Lendjel–D. Kakaš 2011: Istraživanja uticaja plazma nitriranja na promenu nano hrapavosti površine. – Zbornik radova Fakulteta tehničkih nauka. 26. évf. 6. sz. 1347–1350. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet szereplői ötletesek és talpraesettek. A kutatásokhoz szükséges eszközök hiánya és/vagy elavultsága sem rettenti vissza őket a következetes és alázatos munkától.


207 LÉPHAFT ÁRON – 1983-ban született Újvidéken. Jelenleg Pécsen él, 2011 óta a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának nappali tagozatos PhD-hallgatója. A PTE TTK Földrajzi Intézetében geográfus szakon szerezte diplomáját, ahol jelenleg kutat és oktat. Kutatási területek: politikai földrajz, etnikai földrajz, történeti földrajz. Kutatási téma: önrendelkezési potenciálok, területi autonómiák Közép- és Dél-Európában. Egyéb kutatási témák: Vajdaság etnikai földrajza, illegális migráció a Balkánon, etnokratikus rendszerek. Magyar, angol és szerb nyelven publikál. 2013/14-ben Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjas. Tudományterület: természettudományok, földtudományok E-mail: lephafta@gmail.com A doktori értekezés témája: A kutatás arra keresi a választ, hogy vajon a földrajzi sajátosságok, az etnikai arányok, a kulturális távolság, a gazdasági helyzet, vagy a politikai rendszer fejlettsége előrejelezheti-e egy autonómia megvalósulását. A doktori értekezés célja a vajdasági és más közép-európai tapasztalatokból kiindulva egy olyan modell felállítása, amely objektív, tudományos alapokon képes ös�szehasonlítani a különböző kisebbségi közösségek autonómialehetőségeit. Jelentős számú a monográfia a témában, több munka szól különböző autonómiák működéséről, de csak kevés próbálkozik rendszerbe illeszteni azokat, így a disszertáció elsősorban a szintézisre koncentrál. Általánosan, a társadalomtudományok többi területéhez hasonlóan a legnagyobb kihívást az említett tényezők mérése okozza, melyeknek környezete entitásról-entitásra különbözik, így nem hasonlíthatók össze közvetlenül. Ebből következik, hogy direkt módon nem mérhetők, a tényezők számszerűsítése meglehetősen nehéz, ezért erre a célra egy hierarchikus mátrix kerül bevezetésre, amely egy fokozatos feltételrendszert alakít ki, és a megfelelő szintre egyszerűsíti a vizsgált tényezőket. A kutatás haszna, hogy pontosan rá tud mutatni azokra a tényezőkre, amelyek segíthettek, vagy meggátolhattak egy önrendelkezési folyamatot, így többek között választ adhat arra, hogy miért, vagy miért nem szabad összehasonlítanunk a vajdasági magyarok helyzetét a dél-tiroli németekével vagy a macedóniai albánokéval.


208 Jelentősebb publikációk: Léphaft Á. 2011: A recens magyarellenes incidensek területi összefüggései a Vajdaságban. – Mediterrán és Balkán Fórum. V/1. évf. 14. sz. 17–25. o. Léphaft Á. 2011: Szerb térnyerés a Vajdaságban. – Közép-Európai Közlemények. 14–15. sz. 109–115. o. Reményi P.–Léphaft Á. 2013: A nemzetépítés kérdőjelei Koszovóban. – Vikek. 12–13. sz. 159–163. o. Pap N.–Nagy J. T.–Végh A.–Léphaft Á. 2013: A magyarországi muszlim migránsok az információs társadalomban. – Információs Társadalom. 13. évf. 3–4. sz. Léphaft Á.–Németh Á.–Reményi P. 2014: Ethnic Diversity and Polarization in Vojvodina. – Hungarian Geographic Bulletin. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról: Mivel nem vagyok szerves tagja a vajdasági magyar tudományos életnek, kívülállóként nincs pontos képem a jelenlegi állapotokról.

LIPINSZKI ZOLTÁN, Ph.D. – 1981-ben született Zentán. 2001-től Szegeden tanul és él, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének (MTA-SZBK) tudományos munkatársa. Jelenleg az angliai Cambridge-ben él. Okleveles biológus. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 2006-ban, majd ugyanezen egyetem Biológus Doktori Iskolájában molekuláris biológiából doktorált 2010-ben Prof. Udvardy Andor témavezetésével (SZBK). Kutatási területei: a sejtosztódás szabályozásában résztvevő enzimek és irányított fehérjebontó rendszerek mechanizmusainak molekuláris jellemzése. Szerb nyelven alapszinten, angolul felsőfokon beszél. 2005-ben első lett a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (Pécs), amely mellé megkapta a Magyary Zoltán Közalapítvány különdíját és a Pro Scientia Aranyérmet. Többszörös Szeged Város Ösztöndíjas, volt magyar köztársasági ösztöndíjas. A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány biológus kon-


209 ferenciáján kétszer első (2006 és 2008) és egyszer második (2009) helyezést ért el. Doktori disszertációjával kiérdemelte a Qualitas Biológica Alapítvány legjobb PhD-dolgozat elismerését (2009), közleményeivel pedig elnyerte a Dr. Rollin D. Hotchkiss Alapítvány publikációs díját. 2010-ben Junior Prima Díjat kapott. 2011-ben elnyerte az Európai Biokémiai Társaság (FEBS) három éves kutatói ösztöndíját, jelenleg a Cambridge-i Egyetem Genetika Tanszékén Prof. David Glover kutatócsoportjában végez posztdoktori tanulmányokat. Tagja a magyar és angol Biokémiai Egyesületeknek, a Cambridge-i Filozófiai Társaságnak, a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának és a Poligon Csoportnak. Nős, két gyermek édesapja. Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, molekuláris biológia E-mail: lzoltan@brc.hu A doktori értekezés témája: A közönséges ecetmuslica (Drosophila melanogaster) a genetikusok egyik legkedveltebb és legjobban jellemzett modellorganizmusa immár 100 éve. Génjei és sejtbiológiai folyamatai hasonlóak az emberéhez. A humán betegségeket okozó gének (és az általuk kódolt fehérjék) mintegy 75%-nak ismerjük a muslica megfelelőjét, ezért ez a gyorsan szaporodó és olcsón fenntartható aprócska élőlény rendkívül közkedvelté vált a modern genetika, biokémia, fejlődésbiológia, rák- és betegségkutatás területeken. Az ilyen típusú fehérjék főként biológiai folyamatok irányítói és végrehajtói, de lehetnek köztük szerkezeti fehérjék vagy bonyolult struktúrákat alkotó proteinek is. Doktorjelöltként Prof. Udvardy Andor csoportjában (MTA-SZBK) a sejtekben működő ún. szabályozott intracelluláris fehérjebontás, azaz az ubiquitin-proteaszóma rendszer (UPR) működését vizsgáltam. Ez a rendszer végzi a sejt működését irányító rövid-féléletidejű szabályozó fehérjék szelektív és gyors eltávolítását, ezzel lehetővé téve a bonyolult sejtosztódási és differenciálódási folyamatok finomhangolását és létrejöttét. Emellett nagyon fontos szerepet játszik a termelődő új fehérjék, mint biológiai folyamatok irányítóinak minőség-ellenőrzésében is: a sérült vagy nem megfelelően feltekeredett fehérjéket FELISMERI és eltávolítja, ezzel meggátolva protein csapadékok sejten belüli kialakulását, amely komoly egyedfejlődési rendellenességek, neurodegeneratív vagy rákos betegségek okozója lehet.


210 Doktori munkám során az ecetmuslica UPR-nek ún. polyubiquitin receptorainak működésének megértésével foglalkoztam, melyről csak nagyon keveset tudunk. Ezek a gyűjtő fehérjék, más néven receptorok nagyon fontos szerepet töltenek be az UPR-ben. Fő feladatuk fajlagosan felismerni a lebontásra ítélt sérült vagy rövid életidejű szabályozó proteineket és elszállítani azokat a lebontást végző makromolekuláris komplexumba, az ún. 26S proteaszómába. Kutatásaink során kimutattuk, hogy az ecetmuslica polyubiquitin receptorai kölcsönhatnak egymással és különböző mennyiségben fordulnak elő az egyedfejlődés folyamán. Ez az érdekes megfigyelés vezettet egy új fehérjebontó enzimcsalád azonosításához, amelynek egyes tagjai a polyubiquitin receptorok egyedfejlődés-specifikus szinten tartásáért felelnek. Ezzel a felfedezéssel az UPR eddig még nem ismert szabályozási módjára mutattunk rá. További eredményeinkkel bizonyítottuk, hogy a magasabb rendű élőlényekben, mint amilyen az ecetmuslica, ezek a receptorok (ide értve a köztük lévő fizikai és genetikai kapcsolatot és a rajtuk kialakuló fehérje módosítási mintázatokat) létfontosságúak, csakúgy, mint az emlősökben. Rámutattunk, hogy miért életképesek az alacsonyabb rendű élőlények (pl. élesztők) e receptorok részleges hiányában, így bizonyítva, hogy a muslica UPR-vizsgálata hozzájárulhat a hasonló felépítésű emberi UPR működésének és hibáiból eredő betegségek megértéséhez és kezeléséhez. Ez egy izgalmas és egyre szélesebb körben kutatott terület, melynek fontosságát bizonyítja az UPR felfedezéséért Aaron Ciechanover-nek, Irwin Rose-nak és a magyar származású Avram Hersko-nak 2004-ben odaítélt Kémiai Nobel-díj. S habár vallom, hogy „az alapkutatás haszna sohasem mutatkozik meg olyan hamar mint az alkalmazott kutatásé, de nem is szűnik meg olyan gyorsan” (Selye János: Álomtól a felfedezésig), kötelességem említést tenni arról a gyógyszerről, amely az alapés alkalmazott kutatók összefogásának egyik sikergyermeke. Ez a gyógyszer az UPR gátlása révén öngyilkosságra készteti a rosszindulatú tumorsejteket, s olyan alattomos rákbetegségekben is hatásos terápiát jelent, mint amilyen a myeloma multiplex. Jelentősebb publikációk: Lipinszki Z.–Kiss P.–Pal M.–Deak P.–Szabo A.–Hunyadi-Gulyas E.–Klement E.– Medzihradszky K. F.–Udvardy A. 2009: Developmental-stage-specific Regulation of the Polyubiquitin Receptors in Drosophila Melanogaster. – Journal of Cell Science. 122. sz. 3083–3092. o.


211 Lipinszki Z.–Pal M.–Nagy O.–Deak P.–Hunyadi-Gulyas E.–Udvardy A. 2011: Overexpression of Dsk2/dUbqln Results in Severe Developmental Defects and Lethality in Drosophila Melanogaster that can be Rescued by Overexpression of the P54/Rpn10/S5a Proteasomal Subunit. – Febs Journal. 278. sz. 4833–4844. o. Lipinszki Z.–Kovacs L.–Deak P.–Udvardy A. 2012: Ubiquitylation of Drosophila p54/Rpn10/S5a Regulates its Interaction with the UBA-UBL Polyubiquitin Receptors. –Biochemistry. 51. sz. 2461–2470. o. Lipinszki Z.–Klement E.–Hunyadi-Gulyas E.–Medzihradszky K. F.–Markus R.–Pal M.–Deak P.–Udvardy A. 2013: A Novel Interplay between the Ubiquitin-Proteasome System and Serine Proteases during Drosophila Development. – The Biochemical Journal. 454. sz. 571–583. o. Lipinszki Z.–Lefevre S.–Savoian M. S.–Singleton M. R.–Glover D. M. Przewloka M. R. 2014: Centromeric Binding and Activity of Protein Phosphatase 4. Nature Communications. [elfogadva] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nehéz ebben a kérdésben állást foglalnom, de mint a VMTDK-k rendszeres résztvevője és szereplője (2005–2009) úgy vélem, hogy mind a kutatási eredmények fontosságát, mind pedig a kutatók és kutatójelöltek elhivatottságát tekintve jó úton halad a vajdasági magyar tudományosság. Fontos hiányosság, melynek főleg politikai és anyagi korlátok szabnak határt, a nemzetközi tudományos életben való alacsony részvétel és a külföldi kollaborációk kis száma.


212 LÓDI GABRIELLA – 1978-ban született Topolyán. Egyetemi alapstúdiumait (2006) és a mesterképzést (2009) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte. A mesterképzés során főként a regionalizmus és a novellaelmélet összefüggéseit kutatta. Tudományos érdeklődésének témakörei: kortárs vajdasági magyar prózairodalom, a regionalitás jegyei irodalmunkban, az itt élő nemzetiségek kulturális és irodalmi kapcsolatai. 2011-ben és 2012-ben részt vett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának nemzetközi konferenciáján, 2013-ban pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi imagológiai konferenciáján és a Kragujevaci Egyetem bölcsészettudományi konferenciáján. (V. Naučni skup mladih filologa Srbije). Jelenleg az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének PhD-hallgatója. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: lodi.gabriella@citromail.hu A doktori értekezés témája: Regionalitás és intertextualitás az elmúlt két évtized kortárs vajdasági magyar novelláiban (témavezető: Dr. Hózsa Éva). A kutatás célja a közelmúlt vajdasági magyar novellatermése regionális aspektusainak és intertextuális kapcsolatainak vizsgálata néhány kortárs szerző a kilencvenes évektől napjainkig írott kisprózájában. (Tolnai Ottó, Gion Nándor, Lovas Ildikó, Balázs Attila, Szathmári István, Végel László, Szerbhorváth György, Aaron Blumm, Mirnics Gyula). Az esztétikai kommunikáció kanonikus érvényű változásainak következtében az ezredfordulón az irodalmi rendszer átalakulása, a regionalitás átértelmezése is bekövetkezett. A szociokulturális átrendeződéssel, a diszkurzív tér, az elvárások, a politikai-esztétikai elvek, az érvényben levő kódkonfigurációk, az irodalom-rendszer környezetének gyökeres átalakulásáról beszélhetünk. A kulturális önreflexió „globalizálódásával” nyilvánvalóan megváltozik az irodalom régiólétesítő teljesítménye is. A vajdasági magyar elbeszélés irodalomtörténeti előzményei, Szenteleky couleur locale-ja, Herceg regionalizmus-programja után napjainkban egy ironikus látószögből megmozgatott helyi szín kerül előtérbe a novellákban. A kutatás a következő szempontok és elméletek mentén közelít tárgyához: mikrotörténetírás, a történelem mikroátiratai, magán- és városmitológiák, virtuális irodalom (hagyományos és


213 modern formák ötvözete), kulturális emlékezet és a vidék filozófiája. Mindezt átszövi a szövegek párbeszéde, intertextuális kapcsolatai. A regionalitásnak mint térségi intertextuális és interkulturális összehasonlításnak a lehetősége a kortárs kisprózában „lehetővé teszi a sajátnak az idegenben való dialógusát” (Szirák Péter: Kánon és regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban, 1999). Jelentősebb publikációk: Lódi G. 2011: Az ünnepkörök és a hozzájuk kapcsolódó népszokások szerepe, kulturális megnyilvánulása Gion Nándor Virágos katona című regényében. – Tanulmányok. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének Kiadványa. Lódi G. 2011: Irodalom, regionalitás, emelt szintű oktatás. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK. Lódi G. 2012: Az ünnepek előfordulása és funkciója Gion Nándor családregényében. – De historia urbis nostrae II. Helytörténeti tanulmányok Szenttamás múltjából. Lódi G. 2012: Mikrovilágok, novella- és könyvalakváltások. – Könyv – kommunikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK. Lódi G. 2013: Etnokulturális sztereotípiák a kortárs vajdasági magyar novellákban. In: Pieldner J.–Pap L.–Tapodi Zs.–Fortisek P.–Papp K. (szerk.): Kulturális identitás és alteritás az időben. Speculum Historiae Debreceniense. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos életet – a bölcsészettudományok terén – sajnálatos módon a nehézkes kapcsolatfelvétel és információcsere jellemzi, az anyaországi, de a szerbiai tudományos közeggel összefüggésben is. A tudományos utánpótlás jövőképe bizonytalan, a vajdasági magyar fiatal értelmiségiek többsége a lehetőségek hiányában inkább külföldön érvényesül(het).


214 LOVRA ÉVA – 1984-ben született Topolyán. Jelenleg Topolyán, illetve Pécsett él, 2013 szeptembere óta a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájának hallgatója. Az egyetemet, illetve a második mesterképzését Szabadkán végezte az Újvidéki Egyetem Építőmérnöki Karán Várostervezés, majd Lakóépületek tervezése szakirányon. 2007-ben CEEPUS-ösztöndíjasként Pécsett tanult, a Műszaki Karon. 2008/2009-ben a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasa, 2007-ben és 2009-ben az International Cultural Centre Cracow nyári egyetemének résztvevője, 2005 és 2007 között WUS Austria Brain Gain Program résztvevője, majd demonstrátora. Brüsszelben gyakornoskodott 2010-ben, kutatásokat végzett Finnországban. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia és a Visegrád Alap ösztöndíjas kutatója. Elsődleges kutatási területe a második világháború után megvalósuló építészet és városépítés, valamint a város és városszövet tipológia a dualizmus korában. Kutatási témája: a történelmi Magyarország város és városszövet tipológiája 1867 és 1918 között. Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok, urbanisztika és építészet Email: lovra.eva@gmail.com A doktori értekezés témája: A történelmi Magyarország városszerkezetének fejlődése 1867 és 1918 közötti időszakban a legintenzívebb, ekkor alakul ki a modern kori városszövet, annak kiegészítő formái és intézményei. A megyerendezést (1877) követően a Magyar Királyság vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott, amelyek helyzete hasonló volt a szabad királyi városokéhoz.1920 után a városok mintegy háromnegyede a határon túli területeken rekedt. A kutatás tárgya a jelentősebb városok városszerkezetének közvetlenül és közvetett módon az ipari forradalom hatására létrejött változásai egészen az első világháborúig. A kutatás magját a történelmi Magyarország városainak morfológiai és fejlődési sajátságai képezik, és ezekre épülnek a társtudományok által felölelt területek – társadalmi, esztétikai aspektusok. A történelmi Magyarország városainak elemzése és tipológiájának felállítása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül Meggyesi Tamás megállapítását, miszerint ilyen tipológia


215 nem lehetséges a magyar városok heterogén szövete miatt, emiatt a város�szövet elemzésével egészül ki a kutatás. A kutatás célja, hogy a történelmi Magyarország varosainak elemzése által egy rendszert hozzon létre, amellyel megfelelően kategorizálni lehet a városokat, kialakítani szerkezeti fejlődésük sajátosságát. A kutatás nem csak egy-egy adott város jellemzőivel foglalkozik, hanem egy olyan rendszer alapjául szolgál, amely minimális igazításokkal, de más, a régióban található város szövetének tipológiáját is meghatározza. A rendszer nem csak maga a város fejlődéstörténetének feldolgozásaként állítható fel, figyelembe kell venni a térségben lejátszódó történelmi eseményeket, a modern települést kialakító folyamatok tér- és időbeli kontextusát is. Jelentősebb publikációk: Lovra É. 2014: Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után. Újvidék. Forum, VMTT. Lovra É. 2014: Modern várossá válás: Városrendezési tendenciák Szabadkán a 19. század utolsó harmadától a 20. század közepéig. – Létünk. 1. sz. 107–123. o. Lovra É. 2013: Az 1950-es évek városépítészete és architektúrája Szabadkán (Az első rendezési terv a II. világháború után és más korai építkezések). – Létünk. 3. sz. 62–79. o. Lovra É. 2013: A lebombázott Vojnich-kúriától a Szabadegyetem épületéig. – Híd. 6. sz. 103–113. o. Lovra É. 2012: Szabadka urbanisztikája és építészete a titói Jugoszláviában 1945–1975. – Utóirat (Post Scriptum) régi-új Magyar Építőművészet melléklete. 69. sz. 36–42. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A sokrétű és kitekintő kutatások és kutatók, illetve a tudományos utánpótlás legújabb nemzedéke olyan tevékenységet végez, amely nem csak elméleti szinten, de gyakorlatban is rendelkezik olyan eredményekkel és gondolatokkal, amelyek előreviszik és fejlesztik közösségünket. Fontos az, hogy megfelelő platformot találjanak a fiatalok, akik nagy akarattal és tudással rendelkeznek, s megállják a helyüket a nemzetközi és hazai tudományos életben is.


216 MAGYAR ATTILA – 1984-ben született Újvidéken. Jelenleg Berlinben él, 2013 áprilisa óta a hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Universität Történelmi Intézetében dolgozik egyetemi tanársegédként. Első diplomáját az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelem Tanszékén szerezte 2008-ban. Ezután történelemtanárként dolgozott Temerinben. 2010 és 2012 között a berlini Freie Universität Történelem- és Kultúratudományi Karának Friedrich Meinecke Intézetében vett részt mesterképzésen, ahol kora újkori történelemből szerzett diplomát 2013-ban. Doktori tanulmányait a hannoveri Leibniz Egyetemen folytatja, témavezető tanára Prof. Dr. Michaela Hohkamp. Kutatási témája: Határ, tér és közigazgatás Dél-Magyarországon a XVIII. század elején. A szerb nyelv mint környezetnyelv ismerete mellett felsőfokú német és angol, valamint alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2005–2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, a németországi mesterképzés alatt (2010–2012) a DAAD ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományok E-mail: attila.magyar@hist.uni-hannover.de A doktori értekezés témája: A doktori értekezés alapját képező kutatás térelméleti, kommunikáció- és igazgatástörténeti szempontból igyekszik feltárni a XVIII. század elején újjáalakuló dél-magyarországi vármegyék történetét. A kutatás célja, hogy felhasználva a kultúratudományokban aktuális elméleti megközelítéseket, különösen az ún. „spatial turn” nyomán az érdeklődés homlokterébe kerülő történelmi teret, annak létrejöttét, változásait, formálódását és formálhatóságát elemző elméleteket, Bács és Bodrog vármegyék újjáalakulásának körülményeit, valamint a déli határvidék XVIII. századi viszonyait, az új közigazgatás felállításának körülményeit vizsgálja. A vármegyék között kialakult határvita, mely hosszabb megszakításokkal ugyan, de majd egy évszázadig tartott, és melynek során jelentékeny iratanyag keletkezett, lehetőséget nyújt a határ- valamint a térdefiniálás különböző aspektusainak vizsgálatára. Fontos szempont, hogy a tér definiálásában, a határok meghúzásában részt vevő különböző intézményeknek és személyeknek a térrel kapcsolatos ismeretei, a határok definiálására tett kísérletei válnak követhetővé a határvita különböző


217 szintjein, így az uralkodó, a nádor, a főispánok, bizottsági tagok és a kikérdezett tanúk térről alkotott és teret alkotó nézetei is kutathatóvá válnak. A kutatás fontos eleme a téma közigazgatástörténeti aspektusainak feltárása. Mivel a Habsburg és az Oszmán Birodalom határán fekvő területek kérdése a bécsi udvar és a magyar rendi intézmények viszonyát is befolyásolta, a kutatás szempontjából fontos e hatások szerepének megállapítása a határhúzás, térformálás és igazgatási egységek kialakításának folyamatában. Az igazgatástörténeti kérdések érintik az újjáalakuló vármegyék és a Katonai Határőrvidék viszonyát, a közöttük felmerülő illetékességi és területi konfliktusokat is. Fontos szerepet kap a hitelesség kérdése, a közigazgatás kialakulásában és formálásában részt vevő személyek és intézmények viszonya, az országos és a lokális szervek illetékességének és kapcsolatainak kérdése, amelyek az általános, térelméleti aspketusok mellett mikrotörténeti kontextusba helyezik a kutatási témát. Jelentősebb publikációk: A. Magyar 2013: Territorien, Grenzen und Grenzziehungen in den südungarischen Komitaten Bács und Bodrog am Anfang des 18. Jahrhunderts. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás elsősorban nyelvtudásának és többrétű kulturális kapcsolatainak köszönhetően nagy potenciállal rendelkezik a nemzetközi tudományos életben is. Ennek kihasználásához azonban elsősorban a hazai (ezen belül a vajdasági magyar) tudományos intézmények intenzív fejlesztésére, kapcsolati hálójának kibővítésére volna szükség, ami alapot, kiindulási pontot és visszatérési lehetőséget teremtene a fiatal kutatóknak.


218 MAJOR LENKE – 1981-ben született Szabadkán, jelenleg is Szabadkán él és dolgozik. Diplomát 2004-ben szerzett osztálytanítóként az Újvidéki Egyetem Zombori Tanítóképző Kara szabadkai tagozatán, 2007-ben informatikus könyvtárosként végzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Könyvtártudományi Tanszékén, okleveles mester tanító diplomáját pedig 2008-ban szerezte meg az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán. 2010 óta ugyanitt dolgozik tanársegédként, a környezetünk tantárgy módszertan gyakorlatait vezeti. 2011 óta a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban doktori programon belül fő kutatási területe a környezeti nevelés. További kutatásait az információs technológia és kultúra, valamint az olvasóvá nevelés témakörében végzi. Középfokú angol nyelvismerettel rendelkezik. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, környezeti nevelés E-mail: lenkemajor@gmail.com A doktori értekezés témája: Élményt nyújtó környezeti nevelési program hatásainak attitűdvizsgálata. Kutatásának célja olyan környezeti nevelési program létrehozása, ami egyaránt hozzájárul a tanítóképzős hallgatók és az alsó tagozatos tanulók környezettudatos magatartásának kialakításához, attitűdjének fejlesztéséhez. A környezeti nevelésnek fontos szerepe van a környezet megóvásához szükséges elhivatottság kialakításában, segít a környezettel kapcsolatos problémák felfedezéséhez és azok megoldásához szükséges készségek elsajátításában, az elsajátított ismeretek felhasználásában. A környezettel szembeni pozitív hozzáállás leginkább gyermekkorban alakítható ki, amikor a gyerekek még fogékonyak a környezet hatásaira, befogadóbbak a környezeti nevelés elemei iránt, könnyebben kialakítható bennük a környezettudatos magatartás. A környezeti nevelés céljainak, feladatainak rendszerszintű, szervezett megvalósítását leghatékonyabban az általános iskolai gyakorlatba lehet beépíteni. A környezeti nevelés különösen a kisgyermekkorban többet jelent a természettudomány oktatásánál. Ebben a korban a tények és törvények ismereténél fontosabb a közvetlen tapasztalatszerzés. A megfelelő környezeti nevelési


219 programmal el tudjuk érni, hogy a gyermekek fogékonnyá váljanak a természet szépségeire, és kialakuljon bennük a felelősségtudat a természeti környezet iránt. Fontos, hogy a gyermekek megértsék: a természeti környezet minden tagja között kölcsönös egymásra utaltság áll fönn. Nem eléggé hatékonyak azok a környezetvédelmi programok, amelyek csak a környezet veszélyeztetésével kapcsolatos tényeket közlik a közösséggel. Csakis akkor lehet megoldani a környezeti problémákat, ha az attitűdünk megváltozik. A környezeti nevelési programok alkalmat teremthetnek az interdiszciplinaritás megvalósítására és a közvetlen tapasztalatszerzésre. Közvetlen tapasztalat hiányában nehezen építhető ki a személyes felelősség érzete a környezet iránt. Arra kell törekedni, hogy a gyerekek ösztönös belső késztetését követve támogassuk a természeti környezethez való szoros kapcsolat kialakulását. Lehetőséget kell adni a gyerekeknek, hogy sok időt töltsenek a természetben olyan felnőttek mellett, akik felelős magatartást tanúsítanak a környezetük iránt. Vagyis a megfelelően kidolgozott, felépített környezet nevelési programok megvalósításához mindenek előtt megfelelő hozzáállással és tudással rendelkező pedagógusokra van szükség, akik képesek értékelni munkájuk hatékonyságát, és hajlandóak alkalmazkodni a megváltozott tanítási környezethez. Jelentősebb publikációk: Major L. 2012: A környezeti nevelés pedagógiai pszichológiai alapjai. – Új Kép. 15. évf. 1–2. sz. 22–26. o. Major L. 2012: A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formálásában. – Iskolakultúra. 22. évf. 9. sz. 67–79. o. Major L.–Horák R. 2012: Olvasástanítás alsó tagozatosoknak az olvasóvá nevelés különböző színterein. – Módszertani közlemények. 52. évf. 5. sz. 1–10. o. Major L. 2013: Miért olvas(s)unk meséket? – Évkönyv. Szabadka. ÚE MTTK. 7. évf. 1. sz. 67–76. o. Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Szabadka. Grafoprodukt. [tankönyv] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet fiatal kutatói tehetséges, ígéretes jövő előtt álló, ugyanakkor számos nehézséggel szembenézni kénytelen közösséget alkotnak. A fiatalok értékeit, törekvéseit, lelkesedését nagyon hamar leépítik a társadalmi,


220 gazdasági, politikai élet nehézségei. Mentorainktól, tanárainktól, tapasztalt kollégáink döntő többségétől nagyon sok segítséget és odafigyelést kapunk, de sajnos olyanok is akadnak, akik személyes, anyagi vagy egyéb okokból nem támogatják fiatal követőiket. Bennem él a remény, hogy a fiatal generáció egy sokkal ös�szetartóbb, együttműködőbb közösséget alkot majd, ahol nem félünk egymástól segítséget kérni, magunkénak érezzük majd, és büszkék leszünk társaink sikereire is, és együttes célokkal, közös munkával, egymás támogatásával, méltó elődeinkhez hasonlóan értékes tagjaivá leszünk a vajdasági magyar tudományos életnek.

MURÉNYI SZTELLA – Szabadkán született 1988-ban. Az Újvidéki Egyetem, Természettudományi-matematikai Kara Kémiai Tanszéke Környezetvédelmi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója. Kutatási témája: Szerves anyagok által túlterhelt szediment anaerób stabilizációja. Nyelvismeret: folyékonyan beszél és ír szerbül, angolul középszinten, németül és spanyolul pedig kezdő szinten beszél. 2013-ban Belgrádban átvehette a CheckMark Ger van Meel Foundation (CheckMark Labrecruitment)–Master Awards által adományozott kiválósági diplomát, melyre mesterképzős diplomamunkájával pályázott. Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok, környezetvédelem E-mail: stella.murenyi@gmail.com; stela.murenji@dh.uns.ac.rs A doktori értekezés témája: A kutatás célja: (1) szerves anyagok által nagy mértékben terhelt folyami és tavi szedimentekben található szerves anyagok anaerób biodegradáció képességének megállapitása (2) az ilyen anaerób degradáció útján történő biogáz termelődésének képessége, és (3) az anaerób módon stabilizált szediment felhasználásának képessége fertilizerként és talajkondicionálóként. A vizsgálat tárgyát képezi továbbá a különböző tényezők hatása is az anaerób degradációra és a biogáz termelésére. Munkaterv: I. szakasz – a szakirodalom illetve a korábbi kutatások részletes áttekintése. II. szakasz – a nagy mértékben szerves anyagokat tartalmazó


221 szediment anaerób degradációjának követésére alkalmazott módszer kifejlesztése és optimalizálása a laboratóriumban. III. fázis – Vajdaság területén lévő megfelelő szediment jellemzése és kiválasztása anaerób vizsgálatra. IV. fázis – a szediment kiválasztását követően a hidrolízis laboratóriumi úton történő kivizsgálása következik. V. fázis – az anaerób diggesztiónak és az anaerób iszap utóstabilizációjának kivizsgálása. A kezelés 60 napig tart. A teljes mintában a következő paraméterek határozhatók meg: pH, lúgosság, szárazanyag, szerves anyag, szénhidrát, ammónia, nitrát, nitrit, szerves nitrogén, HPK, BPK; mig a szilárd részben: a szárazanyag, szerves anyag, ammónia, nitrát, nitrit, szerves nitrogén, HPK és BPK. A stabilizált iszap jellemzése a teljes mintában lévő pH, ORP, szárazanyag, szerves anyag, homok %, iszap %, agyag %, ammónium, nitrát, nitrit, TP, TN, HPK, szénhidrát értékeinek meghatározásával történik – össz álfémtartalom, BCR, AVS/SEM, SRB. Az így kapott anaerób iszap minőségének meghatározása érdekében (az eredményes nedvesség eltávolításának szempontjából) a mintákban meg kell még határozni: az iszap indexének térfogatát (sludge volume index-SVI), a szűrés időtartamát, az 50%-os iszap redukciójához szükséges időt (time-to-filterTTF) és a nedvességtartalmat, mely megmarad az iszapkalácsban a szűrést követően (a nedvesség eltávolításának hatékonysága-ED). VI. szakasz – az anaerób iszap alkalmazásának hatékonysága és a CaO-val stabilizált iszap kivizsgálásának fázisa enyhén savas talajon. A keverék jellemzése a következő dolgokat kell, hogy magába foglalja: pH-érték, vezetőképesség, szárazanyag-maradék, szerves anyag, ammónium, nitrit, nitrát, szerves nitrogén, össz foszfor, ortofoszfát és fémek. Bízunk abban, hogy pozitív eredményeket kapunk, s így elmondhatjuk majd azt, hogy a kutatásra szánt minták alkalmasak energiatermelésre az általuk termelt biogáz segítségével. Jelentősebb publikációk: S. Murenji–S.Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2012: 17-pikolil androsztén származékok citotoxikus és genotoxikus hatásai. – Prva konferencija mladih hemičara Srbije. Belgrád. [poszter] S. Murenji–S. Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2013: D-homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékainak hatásai tumorsejtek proliferációjára. – Tudományos diszkurzusok. Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2013. Szabadka.


222 S. Murenji–S. Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2013: 17-pikolil androsztén származékok citotoxikus és genotoxikus hatásai. – PhD Konferencia. Budapest. BI MÁSZ. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet fejlődőképes, s talán nem is tévedek azzal az állításommal, hogy folyamatosan fejlődik is. Sok embert sikerült megismernem, akik kutatnak valamely témakörben, akár hazai vagy külföldi segítséggel, s szépen haladnak. Sokan vagyunk, magyar és más anyanyelvű kutatók is, akik már sokat mutattak fel, s fognak is. Látva azt, hogy milyen sokan tanulunk tovább, s hogy milyen sokan tervezik a továbbtanulást valamely doktori iskolában, úgy gondolom, hogy az utánpótlással nincs és nem is lesz gond. Ennek örülök.

NAGY VIKTOR – 1979-ben született Szabadkán. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola villamosmérnöki karán elektronika-telekommunikáció szakon diplomázott 2005-ben. Néhány év szakmai tapasztalatszerzés után tanulmányait 2008-ban a belgrádi Singidunum Egyetem Informatikai Menedzsment Karán folytatta, ahol 2010ben okleveles informatikai mérnöki diplomát szerzett. Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait mint PhD-hallgató a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában. Anyanyelve magyar, felsőfokon beszél szerb és horvát nyelven, középfokon angolul. Kutatásait a Szabadkai Regionális Tudományi Társaság keretei között folytatja. Kutatási területe: adaptív integrált vállalatirányítási információs – informatikai rendszerek. 20 éves kora óta dolgozik, jelenleg IT projektmérnökként. Nős, egy fiúgyermek édesapja. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, gazdaságinformatika E-mail: nviktore@gmail.com


223 A doktori értekezés témája: Az integrált vállalatirányítási rendszerek adaptivitásának a vizsgálata a vállalatok szemszögéből. A mai gazdasági helyzetben a vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több olyan eszközzel rendelkezzenek, amelyek segítségével megőrizhetik, illetve növelhetik piaci részesedésüket. Ezek között vannak marketingeszközök, a gazdasági társaságok erőforrásait befolyásoló eszközök és természetesen a vállalkozás üzleti stratégiája szempontjából fontos és nélkülözhetetlen adatok, információk akkumulálására és feldolgozására használható eszközök. A dolgozat célja megvizsgálni ez utóbbiak közül a jelenleg piacon lévő és majdan a piacra kerülő ERP-rendszerek adaptivitását. Ezt az adaptivitást egyrészt az ERP-rendszerekben meglévő hiányosságok, másrészt a felhasználói oldal részéről megjelenő igények alapján vizsgálom, hiszen ezek befolyásolják egy vállalatirányítási rendszer alkalmazkodóképességét. A kutatás során elemzem a piacon jelenleg megtalálható integrált vállalatirányítási rendszereket tulajdonságaik, funkcióik alapján. Ezen felül számba veszem a különböző méretű gazdasági társaságok igényeit a használni kívánt, vagy már működő információs rendszerekkel kapcsolatosan. A téma aktualitását az adja, hogy jelenleg számos vállalatirányítási rendszer közül válogathatnak a gazdasági társaságok, sokszor előfordul azonban, hogy nem a megfelelő rendszert választják ki a döntéshozók, és az nem, vagy csak részben felel meg a vállalkozás igényeinek. Ebből egyenesen következik, hogy az alkalmazott ERP-rendszer még kis mértékben sem lesz képes lekövetni az adott piac és vállalkozás folyamatainak változását. Ebből pedig inkább hátránya, mint előnye származik az adott gazdasági társaságnak. A vállalat igényein felül a használni kívánt vállalatirányítási rendszer tulajdonságai és támogatási opciói is befolyásolják az adott rendszer adaptivitását. Ugyanakkor ebből nem következik egyenesen, hogy a „legnépszerűbb” rendszer a legmegfelelőbb a vállalkozás számára, és hogy később ez az ERP képes lesz a folyamatok változásait megfelelően kezelni, anélkül hogy gazdasági hátrányt okozna. Jelentősebb publikációk: Nagy V. 2013: Az integrált vállalatirányítási rendszerek vizsgálata a vállalatok szemszögéből. – Deturope. The Central European Journal of Regional Developement and Tourism. 5. évf. 1. sz. http://www.deturope.eu/img/ upload/content_72062064.pdf


224 Nagy V. 2013: A gazdasági szereplők vállalatirányítási információs rendszerekkel kapcsolatos információigényei. – PhD műhely-konferencia. Budapest. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület http://www.peme.hu/ userfiles/Ny%C3%A1ri%20%20Ph.D-Konferecia %202013.pdf Nagy V. 2013: Lehet összhangot teremteni az „ERP tolás” és a Toyota módszer „húzás” mechanizmusa között a piaci versenyelőny megszerzése érdekében? In: Karlovitz J. T. (szerk.): Tanulmányok az emberi gondolkodás tárgykörében. Komárno. International Research Institute. 115–119. o. Nagy V. 2014: Vállalatirányítás a kontrolling és a számvitel eszközeivel. – In: Novák Anikó–Rózsa Rita (szerk.): Kihívások és lehetőségek. Válogatott társadalomtudományi tanulmányok. Szabadka. VMDOK. 157–174. o. Nagy V. 2013: A kibertér területi és társadalmi jellemzői. – PhD konferencia. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A tudomány az alfája és az omegája az univerzumnak, a Földnek, az emberiségnek, minden nemzetnek és államnak. A vajdasági magyarság sem kivétel e szabály alól. Az, hogy a jövőben hogyan tudjuk optimálisan adaptálni a lehetőségeinket, erőforrásainkat, rajtunk, kutatókon is áll, ennek hatása viszont hullámként továbbterjed a vajdasági magyarság egészére. Különleges helyzetben vagyunk, mert vajdasági magyar kutatóként kapcsolatot teremtünk a Balkán és az Európai Unió elitje között. Itt a végső ideje ezt a tényt lehetőségként, nem pedig hátrányként kezelni, és a lehető legtöbbet kihozni belőle, hiszen, erre a nemes feladatra és nem kis kihívásra önként vállalkoztunk! Eszközök: kommunikáció, kooperáció.

NÁMESZTOVSZKI ZSOLT, Ph.D. – 1981-ben született Szabadkán. Jelenleg Bajsán él, 2006 óta az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (Szabadkán) oktat informatikai jellegű tantárgyakat: informatika alapjai, oktatásinformatika, oktatástechnológia és e-learing környezetek telepítése és testreszabása. 2013-tól tanítja Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán az oktatásinformatikai


225 rendszerek, informatika és médialabor tantárgyakat. 2008-ban védte meg magiszteri munkáját, amelynek címe: A korszerű taneszközök alkalmazásának kihatása az oktatás hatékonyságának a növekedésére az általános iskolában (Uticaj primene savremenih nastavnih sredstava na povećanje efikasnosti nastave u osnovnoj školi). 2013-ban védte meg doktori értekezését, oktatásinformatikából az Újvidéki Egyetem Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Karán a következő címmel: Az oktatószoftverek alkalmazásának hatása a pedagógusok és a tanulók motiváltságára az általános iskolák alsó osztályaiban (Analiza efekata primene obrazovnih softvera na motivisanost nastavnika i učenika u nižim razredima osnovne škole). 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső köztesületi tagja. Kutatási területe az innovatív oktatási környezetek, a számítógép, az internet és az egyes szoftverek alkalmazási lehetőségeinek kivizsgálása a hagyományos és a korszerű oktatás folyamatában. Nevéhez fűződik az első oktatószoftver elkészítése az általános iskolák alsó osztályai számára (Tananyagkiegészítő), valamint az első pedagógusok számára akkreditált, interaktív tábla használatára felkészítő tanfolyam. A felsőoktatás mellett ECDL oktatóként és vizsgáztatóként is tevékeny szerepet vállal az informatikai tartalmak oktatásában. Anyanyelvén kívül szerbül és angolul is folyamatosan ad elő. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok oktatásinformatika E-mail: namesztovszkizsolt@gmail.com Web: www.namesztovszkizsolt.com A doktori értekezés témája: Doktori értekezésében a hagyományos és az IKT-eszközökkel gazdagított oktatási környezetet vizsgálta meg, hasonlította össze. A két környezet leírásától kezdődően, a modellalkotáson keresztül a gyakorlati megvalósulásig kiterjedt ez a tudományos kutatás. Az IKT-eszközökkel gazdagított oktatási környezetben alkalmazásra került a számítógép, a projektor és az interaktív tábla. Az oktatási környezetek a résztvevők (tanulók és pedagógusok) motiváltsága, a diákok tanulásának hatékonysága és az elsajátított tartalmak tartósságának függvényében kerültek összehasonlításra.


226 Jelentősebb publikációk: D. Glušac–M. Takač–Ž. Namestovski 2011: Aspekti usvajanja informatičkih pojmova i usavršavanje informatičkih veština kod odraslih osoba. – Nastava i učenje – stanje i problemi. Univerzitet u Kragujevcu. Učiteljski fakultet u Užicu. 801–810. o. Námesztovszki Zs. 2011: A web 2.0-ás tanulási környezetek motiváló hatása. – Motiváció – figyelem – fegyelem. VII. nemzetközi tudományos konferencia. Szabadka. ÚE MTTK. 570–578. o. Ž. Namestovski–J. Ivanović 2011: The Application of Interactive Whiteboards in Primary Schools of Vojvodina. – International Conference on Information Technology and Development of Education ITRO. Zrenjanin. Technical Faculty „Mihajlo Pupin”. 312–316. o. Namestovski, Ž. 2013: Analiza efekata primene obrazovnih softvera na motivisanost nastavnika i učenika u nižim razredima osnovne škole. Zrenjanin. Univerzitet u Novom Sadu Tehnički fakultet „Mihajlo Pupin”. [doktori értekezés] Námesztovszki Zs. 2013: Oktatásinformatika. Szabadka. Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. [egyetemi tankönyv] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Szerintem a vajdasági magyar tudományosság egyik legnagyobb előnye a kétnyelvűség, ezzel együtt pedig az anyaországi, illetve más határon túli régiók tapasztalatainak közelsége. Ez az előny, illetve a szerbiai kisebbségi lét azzal jár, hogy a vajdasági magyar tudományosság képviselői elfogadható szinten kell, hogy kommunikáljanak az anyanyelvük mellett szerb és angol nyelven is. A lehetőségek és az ezt támogató intézményrendszer, valamint az ösztöndíjak léteznek, azonban sokszor nagyon nagy adag elhivatottság és elszántság szükséges, hogy a kutatók eljussanak egy olyan szintre, amelyből a későbbiekben már profitálni tudnak.


227 NOVÁK ANIKÓ, Ph.D. – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él, 2011 óta a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke (2012től). Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2008-ban. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudomány Doktori Iskolájában folytatta a Modern Magyar Irodalom Alprogramon. 2014-ben védte meg doktori értekezését. Kutatási témája: vajdasági magyar irodalom, Tolnai Ottó művészete (témavezető: Dr. Virág Zoltán). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A CEEPUS-program ösztöndíjasa 2005-ben (Universität Wien, Philosophisch-Kulturwissenschafliche Fakultät, Institut für europäische und vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung für Finno-Ugristik), 2005–2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, doktori tanulmányai alatt 2008–2011 között miniszteri ösztöndíjas, továbbá DOMUS junior szülőföldi és magyarországi ösztöndíjas (2012–2013), valamint Schöpflin Aladár ösztöndíjas (2012–2013). 2012 novemberében Kristálygömb Díjjal jutalmazták a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: uneco84@gmail.com A doktori értekezés témája: A kutatás célja Tolnai Ottó szövegeinek vizsgálata a kollekció logikája, a gyűjtőtevékenység, a muzealizálás, az archiválás szempontjait figyelembe véve. Bár Tolnai művei és a Tolnai-jelenség az irodalomtudomány sokat kutatott témái közé tartoznak, a dominánsan jelenlévő gyűjtésről, archiválásról csak érintőlegesen olvashatunk a szakirodalomban. A vajdasági szerző szövegtereiben a gyűjtés, leltározás meghatározó aktus, témaként és szövegszervező eljárásként is tetten érhető. A művekben nagynagy pontossággal rajzolódnak meg a gyűjtők különböző típusainak portréi, a guberálótól egészen a kiváló ízléssel megáldott műítészig. A Tolnai-művek narrátorának gyűjtőszenvedélye igen szerteágazó, kiterjed képzőművészeti al-


228 kotásokra, hétköznapi használati tárgyakra, összeguberált lomokra, állatokra, furcsa, mániákus alakokra, mások textusaira, vagy akár már nem létező, különleges gyárakra, amelyeknek irodalmi privatizálása is megtörténik. A mindenhonnan összeszedett artefaktumok a múzeumi tárgy szintjére emelkednek Tolnai Ottó szövegeiben, a kopott, régi hokedli természetes módon magasztosul múzeumi tárggyá. A régi tárgyak iránti rajongás egyszerre írható le a „Pompeji-effektus” (Hózsa Éva) és a „muzealizálás” (Andreas Huyssen) fogalmával. Míg az előbbi a tárgyak megtalálására, hamuból kikotrására, az elbeszélő nagyfokú érzékenységére vonatkozik, addig a muzealizálás a tárg�gyal való foglalkozás következő szintjét jelenti, beemelését az irodalmi műbe, költői kategóriává tételét, elhelyezését a Malraux „képzeletbeli múzeuma” nyomán megképzett „imaginárius múzeumban”. A Homokvárban egy igen heterogén összetételű múzeumot rendez be a szerző-elbeszélő, ahol egymás mellé kerülnek a legkülönfélébb tárgyak. A szeretett tárgyak elrendezése is kreatív alkotómunkaként jelenik meg. Meglátásom szerint Tolnai Ottó műveiben igen fókuszált probléma, vizsgálatra érdemes az a folyamat, amelynek során a szemétből művészet születik. A banalitások színeváltozása révén jutunk el a szemétdombtól a múzeumig. Tolnai hulladékból (is) alkot olyan entropikus múzeumi teret, amelyet Groys a modernizmus legnagyobb és lényegében egyetlen műalkotásának tekint. Jelentősebb publikációk: Novák A. 2010: A Tolnai-világ lexikona. – Tiszatáj. 4. sz. 15–19. o. Novák A. 2011: The Other Nearby. Experiences of Strangeness in Southeast Europe. – Acta Universitatis Sapientiae Philologica. 3. évf. 1. sz. 29–36. o. Novák A. 2012: „Az ember ugyanis mindig önmagát gyűjti”. Gyűjtőszenvedély Tolnai Ottó műveiben. In: Fenyvesi K. (szerk.): Átmenet és különbözőség. Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban. Budapest. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 259–264. o. Novák A. 2012: A szemétdombtól a képzeletbeli múzeumig. Gyűjtőszenvedély Tolnai Ottó műveiben. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. Irodalomés nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művészetelméleti és interdiszciplináris kutatások. Újvidék. Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 39–48. o. Novák A. 2012: Tolnai Ottó Imaginárius Múzeuma. – Létünk. 3. sz. 89–98. o.


229 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nagyon-nagy potenciállal és tartalékokkal rendelkező közösség, amely talán nincs is teljes mértékben tisztában saját erejével, értékeivel. Nagyon lényeges, hogy a vajdasági magyar fiatal értelmiség emelkedjen felül a kicsinyeskedésen, személyeskedésen, mindennél jobban törekedjen a minőségre, emberi és szakmai szinten is a maximumot nyújtsa, így kapcsolódhat csak be teljes jogú tagként a nemzetközi tudományosság vérkeringésébe.

ÓDRI ÁGNES – 1985-ben született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén PhD-hallgató. 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földtudományi kutató diplomát szerzett, majd 2011-ben geológia specializáción okleveles földtudományi kutatóként végezte el a mesterszakot. Doktori tanulmányait 2011-ben kezdte meg a Földtudományok Doktori Iskola Alkáli magmás kőzettani folyamatok alapprogram keretében. Kutatási területe: magmás kőzettan, geokémia. Kutatási témája: a Ditrói Alkáli Masszívum gránitjainak geokémiai és petrogenetikai vizsgálata (témavezetője: Dr. Pál-Molnár Elemér). A szerb, mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar A/3 kategória ösztöndíjasa volt 2006tól 2009-ig, majd miniszteri ösztöndíjban (2009–2011) részesült. 2009-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2. díjat nyert. Jelenleg a Balassi Intézet Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary ösztöndíjasa a Fokvárosi Egyetem Stabilizotóp Laboratóriumában. Tudományterület: természettudományok, földtudományok E-mail: odriagnes@yahoo.com A doktori értekezés témája: A kutatás témája a Ditró település (Erdély) környékén található magmás eredetű geológiai képződmény, a Ditrói Alkáli Masszívum [DAM] terüle-


230 tén előforduló gránitok vizsgálata. A doktori disszertáció célja a gránitok kialakulása során lejátszódó folyamatok modellezése elsősorban geokémiai adatok alapján. A DAM első irodalmi említése óta (1833) csaknem kétszáz év telt el, azonban keletkezésére, felépítésére, ásvány- és kőzettanára, korára vonatkozóan a vélemények különbözőségéből kifolyólag egyértelmű következtetéseket a mai napig nem sikerült levonni. Ennek köszönhetően a masszívum már két évszázada Európa egyik legizgalmasabb és számos megoldatlan kérdéssel terhelt földtani képződménye. Több magmás kőzettípus és a hazai, valamint a nemzetközi szakirodalomban meghonosodott magmás kőzetnév locus typicusa. A kutatás során, elsősorban fizikai és geokémiai módszereket alkalmazva tudhatunk meg többet a magmát ért befolyásoló tényezőkről. Mikroszkópos vizsgálatok segítségével mindenekelőtt a kőzetet alkotó ásványok azonosíthatók, míg a teljes kőzet, valamint az ásványok fő- és nyomelem koncentrációi többek között a teljes fejlődési trendről, a benyomulási környezetről vagy a nyomásról és a hőmérsékleti viszonyokról is információval szolgálnak. A gránitokra jellemző radioaktív és stabil izotópos összetétel a nagy mélységeben található forrásrégióra vonatkozóan hordoz információkat, valamint egy másik magmával történő keveredés, illetve beolvasztás esetén e folyamatok modellezésének alapját képezi. A gránitban megjelenő cirkon kristályok természetes urán és tórium izotópjainak alapján a kőzet korára tudunk következtetni, mivel e kémiai elemek radioaktív bomlása képezi az alapját az U-Pb és Th-Pb kormeghatározásoknak. A kutatás végső célja, a fent említett vizsgálatok eredményeinek függvényében a gránitok elhelyezése a masszívum fejlődéstörténetében. Jelentősebb publikációk: Bozsó G.–Gódor A.–Ódri Á.–Pál-Molnár E. 2008: Szikes tavi üledékek agyagásvány-tartalmának vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén. – X. Székelyföldi Geológus Találkozó. Csíkszereda. 24–27. o. Gódor A.–Halmos L.–Ódri Á. 2009: Szikes tavi üledékek vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén. – XXIX. OTDK. Szombathely. 195. o. Ódri Á.–Pál-Molnár E.–Batki A. 2010: Mineralogy of Nepheline Syenite Dykes from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – The 20th General Meeting of The International Mineralogical Association. Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 6. 529. o. Ódri Á. 2013: Reinterpretation of Granites from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – XLIV Meeting of Young Geoscientist. Abstract Series. 37. o.


231 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos közösség érdemei mindaddig nem csak a vajdasági tudományos élet tekintélyét fogják erősíteni, amíg a tartományban a színvonalas kutatáshoz szükséges háttér nem biztosított. Továbbá a tudomány művelőinek, az elhelyezkedés bizonytalansága és a megfelelő infrastruktúra hiánya mellett a kisebbségi sors kategóriáján belül kell érvényesülniük, ami még inkább megnehezíti a tudományos élet művelését.

ORCSIK ROLAND, Ph.D. – 1975-ben született az egykori Jugoszláviában, Óbecsén. 1992 óta Magyarországon él. Költeményeket, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír, és délszláv nyelvekből fordít. Kutatási területe: ex-jugoszláv irodalmi kapcsolatformák. Nyelvismeret: angol, horvát, szerb, szlovén, társalgási szinten német. 2013-ban védte meg doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetemen (témavezető: Dr. Fried István). 1999–2008-ig a Fosszília, 2010–2011-ig a Symposion, 2011-től pedig a Tiszatáj egyik szerkesztője. 2012-től 2014-ig a JAK szépirodalmi sorozatának egyik szerkesztője. A Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál (2008–2013) főszervezője. Díjak: 2003. OTDK I. díj és Különdíj, 2004. Faludy Györgydíj, 2005. Tiszatáj-jutalom, 2006. Az MTA Szegedi Területi Bizottságának (SZAB) I. díja és ezüstérem, 2007. Sinkó Ervin Irodalmi Díj, 2010. Sziveri János-díj. Verseskötetei: Rozsdamaró (Vár Ucca Műhely, Veszprém, 2002), Holdnak, Arccal (Tiszatáj, Szeged, 2007), Mahler letöltve (Kalligram, Budapest–Pozsony, 2011), szerbül: Skinuti Maler (Treći trg, Beograd, 2012). A Médeia Fiai zenekar tagja. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: rorcsik@gmail.com A doktori értekezés témája: A dolgozat a vajdasági magyar és az ex-jugoszláv irodalmak bonyolult kapcsolati hálózatának működését értelmezi Domonkos István műfordítói és


232 szépirodalmi tevékenysége által. Domonkos Istvánt „archetipikus” symposionistaként értelmezem, hiszen verseket, prózát, esszét, drámát, irodalmi, zenei és képzőművészeti kritikákat, publicisztikát ír, ex-jugoszláv nyelvekből, valamint németből és svédből fordít, emellett pedig több hangszeren játszó zenész és képzőművész. Domonkos művészete a korabeli, hivatalos magyar irodalmi kánont feszegető aktusként is felfogható. Főbb problémák: a kultúrák közötti átjárhatóság, átjárhatatlanság, a két-, illetve a többnyelvűség, a fordítás mint a másik megértésének, vagy éppen ellenkezőleg, félreértésének kérdése. A vajdasági irodalom, s ezen belül is az Új Symposion folyóirat izgalmasan viszonyult az említett problémákhoz. A vajdasági magyar irodalom jugoszláv korszakának labirintusa több ösvényt, ajtót tartalmaz: a vajdasági magyarság léte, identitása, kultúrája csak mesterségesen választható el a déli szláv nemzetekétől. Jelentősebb publikációk: Orcsik R. 2006: Kentaur-irodalom. Az Új Symposion anyanyelvi idegenségéről. – Híd. 6–7. o. Orcsik R. 2006: The Poetic Reflection of the Gastarbeiter Language. Ivan Slamnig and István Domonkos. In: Zsuzsanna Maczák (szerk): Szövegek között – among texts. Szeged. Department of Comparative Literature. University of Szeged. Orcsik R. 2010: Kosztolányi felkonczolva. Kosztolányi Dezső „szép” és Koncz István „megszakított” mondatairól. In: Bednanics G. (szerk.): „Alszik a fény”. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete. Budapest. FISZ–Ráció. Orcsik R. 2011: Domonkos István nyelvváltása: fordítás mint létezésmetafora. In: Fenyvesi K.–Kasznár V. K.–Orbán J (szerk.): Kelet-nyugati átjárók 1. Jelenkor. Pécs. Orcsik R. 2011: Az emlékezet maradványa. A délszláv háborús diskurzus autopsziája. – Kalligram. 1. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Több kiváló szakember, számos tehetséges fiatal irodalmár biztosítja a vajdasági magyar tudományos élet színvonalát és utánpótlását. Színvonalas munkájukra mindenképpen érdemes odafigyelni, mert hozzájárul az egyetemes magyar irodalomtörténet és ezáltal az önismeret dinamikus működéséhez.


233 ÓZER KATALIN – 1981-ben született Újvidéken. Szülővárosában él. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett diplomát 2006-ban, ahol a 2007/2008-es tanévtől a tanszék munkatársaként dolgozik. 2009-ben szerzett mesterdiplomát, és a 2009/2010-es tanévtől az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori Iskolájában a Nyelvészeti Alprogram hallgatója, valamint egyetemi tanársegéd. Kutatási területe: kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika és pragmalingvisztika (témavezető: Dr. Zrinjka Glovacki-Bernardi, rendes egyetemi tanár, Zágrábi Egyetem, Bölcsészettudományi Kar) A szerb mint környezetnyelv és a felsőfokú német nyelvtudás mellett középfokú angoltudással is rendelkezik. A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD – Deutscher Akademischer Austauschdienst) ösztöndíjasa volt 2002-ben (nyári német nyelvkurzuson vett részt az Augsburgi Egyetemen), 2003-ban és 2011-ben a Kasseli Egyetemen tanult, illetve kutatott. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszéke valamint a Freiburgi Pedagógiai Főiskola együttműködésének keretében 2009 júniusában és 2011 júliusában Freiburgban kutatott. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, német nyelv E-mail: ozer.katalin@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés témáját a német, a (vajdasági) magyar, valamint a szerb megszólítási formák használata képezi két korosztályban: a középiskolás tizenéveseknél (16–18 évesek) és az idősebbek korosztálynál (60. életévtől). Friederike Braun (1988) definíciójának mintájára a megszólítás kifejezés alatt minden olyan nyelvi eszközt értek, amely utal a kommunikációs partnerre – névmási (tegezés/magázás), főnévi (személynév, rokoni kapcsolatra utaló kifejezés, különböző titulusok/rangok stb.), de verbális kifejezések is (igeragozási sajátosságok). A megszólítás mint összetett nyelvi jelenség számos különböző tényezőtől függ (pl. életkor, rokoni kapcsolat, nyilvános/ privát vagy formális/nem formális kommunikáció, a kommunikációs partnerek ismeretségi foka stb.), és utal a kommunikációs partnerek közötti viszonyra. A disszertációm keretében empirikus kutatási anyagot alapul véve vizsgálom a megszólításkor


234 használt nyelvi eszközöket. A vizsgálat korpuszát kérdőíves módszerrel ös�szegyűjtött adatok alkotják – a három említett nyelven az egyes korcsoportokhoz kapcsolódó jellegzetes kommunikációs helyzetekben. Az adatközlők felét férfiak, a másik felét nők alkotják, amivel a rendszerbeli (konkrét nyelvi) különbségek mellett, az esetleges nemi különbségek is megállapíthatók. Jelentősebb publikációk: Ozer K. 2011: Germanizmi i hungarizmi u mikrotoponimiji Novog Sada. In: V. Vasić–G. Štrbac (szerk.): Govor Novog Sada. Sveska 2. Morfosintaksičke, leksičke i pragmatičke osobine. Novi Sad. Filozofski fakultet. Odsek za srpski jezik i lingvistiku. 535–546. o. Ozer K. 2012: Nominalne forme oslovljavanja na fakultetu. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina III/knjiga 1. Zbornik radova sa III naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 12. marta 2011. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fakultet. 285–296. o. Ozer K. 2012: Upotreba nemačkih leksema Herr i Frau i njihovih srpskih, odnosno mađarskih ekvivalenata u oslovljavanju. – Fiatal Szlavisták Budapesti Nemzetközi Konferenciája I. http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/youngslavist/1st%20Conference%20for%20Young%20Slavists%20in%20Budapest.pdf Ozer K. 2013: Funkcije jezika i oslovljavanje: emotivna funkcija promene modusa. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina IV/ knjiga 1. Zbornik radova sa IV naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 17. marta 2012. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fakultet. 539–546. o. Ozer K. 2013: Werbung in Wilhelm Bassett Sebesis „Beschreibung und Wegweiser der Stadt Neusatz und Umgebung“ (1901). In: J. Beli-Göncz–I. Boose–B. Petronijević–A. Wrobel (szerk): Treffpunkte. Literatur, Sprache und Didaktik im deutsch-serbischen Dialog. Baltmannsweiler. Schneider Verlag Hohengehren.164–181. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet, véleményem szerint, azok számára, akik azt itthon művelik, nagyobb mozgásteret és lehetőségeket biztosít, azokhoz viszonyítva, akik elhagyták tájainkat. Feltéve, ha a Vajdaság sajátosságaival a tudományos élet résztvevői élni tudnak. A két, sőt többnyelvűség már eleve lépéselőnyt


235 biztosít a vajdasági magyar tudósjelölteknek. Vajdaság többnemzetiségű összetétele, az interkulturalizmus és a tolerancia szükségességének felismerése pedig nemcsak az európai, hanem a tengerentúli modern tendenciák szellemét és az azokba való beilleszkedést is megkönnyítheti.

ÖRDÖG ATTILA, Ph.D. – 1985-ben született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, 2012 óta a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékén szerzett 2009-ben. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Doktori Iskolájában folytatta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Kutatási témája: a zárósejtek fotoszintetikus aktivitásának szerepe a biotikus stressz által kiváltott sztómazáródásban (témavezető: Dr. Horváth Ferenc). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008-ban a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia helyi fordulóján (Szeged) 1. helyezést ért el, 2013 és 2014 között a Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj a konvergencia régiókban ösztöndíjban részesült. Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok E-mail: aordog@bio.u-szeged.hu A doktori értekezés témája: A zárósejtek a növényi epidermisz azon speciális tulajdonságokkal rendelkező sejtjei, melyek a légrés méretének finom szabályozásával a növény szén-dioxid igényét a minimális vízvesztés mellett képesek kielégíteni. A sztómák nyitódása és záródása során a zárósejtek membránjain élénkülő iontranszport, a sejtben anyagcsere-változások mutathatók ki. A nyitódás során a zárósejtben emelkedik az ozmotikusan aktív anyagok mennyisége, ezzel párhuzamosan a sejt ozmotikus potenciálja csökken. Az ozmoaktív anyagok mibenlétére vonatkozó feltevések szerint a turgorváltozás a kálium influx mellett a malát


236 ellenion felhalmozódás, a nap későbbi szakaszában pedig a keményítő-cukor átalakulás és a fotoszintetikus szacharóz szintézis következménye. A zárósejtek a növényi immunválasz első bástyáinak is tekinthetők, hiszen képesek reagálni a különböző mikroorganizmusok jelenlétére is az ún. MAMP (mikroorganizmusokhoz kapcsolható molekuláris mintázatok) felismerésén keresztül. Miután a MAMP azonosítása megtörtént, különböző szerteágazó jelátviteli rendszerek aktiválódnak, melyek végeredményül sztómazáródást váltanak ki. Munkám során célul tűztem ki, hogy a megvizsgáljam az egyes eddig azonosított MAMP-molekulák hatását, és hatásmechanizmusát a zárósejtekben lejátszódó élettani folyamatokra (a turgor, a fotoszintézis és a membrántranszport változása tekintetében). A disszertációban a következő kérdésekre próbálok választ és magyarázatot adni: • Hogyan indukálnak az egyes MAMP-ok sztómazáródást, vajon azonos jelátviteli utakat használnak-e, illetve megtörténik-e különböző növényfajok esetében a záródás? • Hogyan járulhat hozzá a fotoszintézis gátlása a záródás indukciójához/ nyitódásgátlásához a kezeléseket követően? • Hogyan hatnak a MAMP-kezelések a sztómaműködésre (mik a jelátviteli komponensek, hogyan változik a zárósejtek fotoszintézise)? • Történik-e membrántranszportaktivitás-változás a kezelések hatására? Jelentősebb publikációk: Ördög A.–Wodala B.–Horváth F. 2008: Investigating the Role of Potassium Channel KAT1 in NO Mediated Stomatal Closure. – Acta Biologica Szegediensis. 52. évf. 1. sz. 163–165. o. Wodala B.–Ördög A.–Horváth F. 2010: The Cost and Risk of Using Sodium Nitroprusside as a NO Donor in Chlorophyll Fluorescence Experiments. – Journal Of Plant Physiology. 167. évf. 13. sz. 1109–1111. o. Ördög A.–Rózsavölgyi T.–Wodala B.–Hideg É.–Deák Zs.–Ferhan A.–Tari I.–Horváth F. 2010: Effect of Chitosanon Guard Cell Photosynthesis. – XVIII Congress of the Federation of European Societies of PlantBiology (FESPB). Valencia. 186. o. Ördög A.–Wodala B.–Hideg É.–Ayaydin F.–Deák Zs.–Horváth F. 2011: Chitosan Elicited Immune Response Reduces Photosynthetic Electron Transport and Ion Channel Activity in the Guard Cells of Vicia. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 135–138. o.


237 Ördög A.–Wodala B.–Rózsavölgyi T.–Tari I.–Horváth F. 2013: Regulation of Guard Cell Photosynthetic Electron Transport by Nitric Oxide. – Journal Of Experimental Botany. 64. évf. 5. sz. 1357–1366. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyarokban hatalmas potenciál rejtőzik, ez azonban legtöbbször, a lehetőségek hiányában sajnos kihasználatlan marad. Azt gondolom, hogy Vajdaság ma még nem képes a tehetségek szárnyalásához szükséges hátteret biztosítani, és szívből remélem, hogy ez a közeljövőben változni fog.

ÖRDÖGH TIBOR – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Budapesten él, 2011-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Politikatudományi Intézetének megbízott oktatója, 2012-től pedig a veszprémi Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója. 2010-ben okleveles politológus diplomát szerezett az ELTE ÁJK-n, 2012-ben okleveles nemzetközi kapcsolatok elemzői diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán. 2010 és 2013 között az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, jelenleg doktorjelöltje. Kutatási témája: a posztjugoszláv államok politikai rendszerei (témavezető: Dr. Navracsics Tibor). További kutatási területek: Kelet-Közép-Európa országai, államépítés, identitáskutatás, politikai kommunikáció és kampánystratégiák. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett német, angol és török nyelvtudással rendelkezik. Több budapesti elemző és kutatóintézetnek volt munkatársa. 2010-től a Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi- és Európa-politika szakosztályának titkára. Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományok E-mail: ordogh.tibor1985@gmail.com


238 A doktori értekezés témája: Doktori értekezésemben Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rendszerének összevetését tűztem ki célul a demokratikus rendszer működésére korlátozva az időbeli keretet. Alaphipotézisem, hogy a három posztjugoszláv ország demokratizálódás utáni időszakában létrehozott intézmények felépítése és eljárási logikája nagymértékben hasonlít; a különbségek kevésbé relevánsak az országok működése szempontjából. Az értekezés első fejezetében a vizsgált országok alkotmányos és kormányzati rendszerének bemutatására törekszem. Elemzés tárgyává teszem az országok alkotmánytörténetét, mely a XX. században szinte egybeforrt. Ezután a három ország hatályos alkotmányainak vizsgálatára törekszem, végezetül pedig a politikai hatalommegosztás lehetőségeit veszem górcső alá, az alkotmánybíróságokat, a jegybankokat, az ombudsmanokat, a közvetlen demokrácia eszközeit továbbá a területi hatalommegosztás letéteményeseit. A második fejezetben a pártrendszerek meghatározása következik. Ennek bemutatása után térek rá a politikai törésvonalak taglalására, és a pártrendszer változásának felvázolására a rendszerváltástól napjainkig. A harmadik fejezetben áttérek a pártok jellemzésére. A pártok jellemzőinek és funkcióinak rövid taglalása után mindhárom országból igyekszem bemutatni baloldali, jobboldali és centrum pártokat, továbbá a létrejövetelük óta megtörtént változásokat. A negyedik fejezetben a választási rendszerek elemzése következik, majd az ötödik fejezetben kerülnek bemutatásra a vizsgált országok parlamenti választási eredményei. A hatodik fejezettől a hatalommegosztás funkcionális intézményei következnek, így elsőként a parlamentek összevetése. A törvényhozások felépítésének elemzése a vizsgálat tárgya az egyes intézményekben, valamint a törvény- és határozathozatali módok bemutatása. A hetedik fejezetben a törvényhozás által megválasztott kormányok jellemzése következik: a kabinetek belső közjogi struktúrája, a miniszterelnökök hatásköreinek elemzése, a miniszterek rekrutációjának feltérképezése, a tárcapreferenciák és tárcaelosztás elemzése, továbbá a nemek és szakképzettség feltérképezése. Ezt követi a kormányszerkezetek és a miniszteri feladatok változásának bemutatása. Az értekezés nyolcadik fejezetét a végrehajtó hatalmi ág másik fontos intézménye alkotja, az államfői intézmény. Vizsgálat tárgyát képezik a köztársasági elnökök politikai rendszerben kormányformától függően betöltött jogkörei, valamint megválasztásuk módja és az egyes államfőválasztások bemutatása. Az utolsó fejezetben elemzés tárgyát képezi az egyes államfők


239 rekrutációja és szerepfelfogása is, vagyis az, hogy miként alakult a kormányfők és államfők viszonya. Jelentősebb publikációk: Ördögh T. 2012: Szerbia ombudsmani rendszer In: Antal A. (szerk.): Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája. Budapest. ELTE-ÁJK. 79–93. o. Ördögh T. 2012: Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehasonlítása. – Grotius E-könyvtár 56. 1–76. o. Ördögh T. 2012: Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok a Balkánon, különös tekintettel Szerbia, Horvátország és Szlovénia intézményrendszerére. In: Koncz I.–Nagy E. (szerk.): Nemzedékek az együttműködésben. Történelem, Politológia, Jogtudomány Szekció I. Budapest. PEME. 32–42. o. Ördögh T. 2013: Politikai törésvonalak és pártrendszerek Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában. In: Strausz P.–Zachar P. K. (szerk.): Történelem és politika – Régen és ma. Budapest. Modern Minerva Könyvek 6. Heraldika Kiadó. 204–229. o. Ördögh T. 2013: Alkotmánybíróságok a posztjugoszláv térségben. In: Koncz I.–Nagy E. (szerk.): Tudományos próbapálya. Társadalomtudományi Szekció. Budapest. PEME. 418–425. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Minden közösségnek szüksége van olyan emberekre, akik valamilyen módon a jövőért dolgoznak. Véleményem szerint ezért fontos a vajdasági magyar közösség számára is, hogy legyen egy olyan több tudományterülettel foglalkozó rétege, mely a megmaradást segítheti, és példaként szolgálhat a vajdasági magyar fiatalok számára.


240 PALATINUS BRIGITTA – 1987-ben született Zentán. 2010 óta Magyarországon, Debrecenben él. A Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának doktorandusza 2012 óta. Doktori kutatását a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren folytatja, témavezetője Dr. Gályász József. Alapdiplomáját az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Karán szerezte 2010-ben európai gazdaság és üzlet szakon. 2010-ben elnyerte a Budapesti Vidékfejlesztési Minisztérium FAO ösztöndíját, és megkezdte mesterképzését a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon. 2012-ben szerzett Vállalkozásfejlesztő közgazdász oklevelet. 2012ben a Kari Tudományos Diákköri Konferencián szekcióelsőként Dékáni Kiemelt Díjban részesült. 2012-ben elnyerte a Debreceni Egyetem Kiváló Hallgatója Kitüntetést. 2013-ban a Veszprémben megrendezett Országos Tudományos Diákkonferencián különdíjban részesült. 2011 óta a Kerpely Kálmán Szakkollégium tagja, és számos tanulmányúton vett részt külföldön és Magyarországon egyaránt. 2011–2013 között a Veres Péter Kollégium és Arany Sándor Diák Apartman Kollégiumi Bizottságának aktív tagja. 2004től 2007-ig volt a Zentai Nyári Ifjúsági Játékok Csapatversenyének szervezője, majd ezt követően 2009–2011 közötti időszakban a főszervezője. 2010ben és 2011-ben a Zentai Ifjúsági Iroda által szervezett Játék Határok Nélkül című rendezvény szervezője, 2011-ben a Zentai Kincskereső főszervezője. Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok E-mail: bigoci@gmail.com A doktori értekezés témája: A Debreceni Nemzetközi Repülőtér utasai kiszolgálásának folyamatszemléletű vizsgálata. A Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2012 júniusától menetrend szerinti, folyamatos forgalom kezdődött meg London-Luton és Debrecen között, amely mérföldkőnek tekinthető az utasforgalom növekedésében. Megállapítható, hogy az utasforgalom jelentős a forgalmi adatok alapján, ami az újabb menetrend szerinti járatok eredménye. Az általam végzett kutatás célja annak a ténynek a bizonyítása, hogy a repülőtér személyforgalmának növekedése a vevőkiszolgálás színvonalának emelésével érhető


241 el, majd ennek megfelelően a járatszámok bővítésével. A vevőkiszolgálás vizsgálata egy olyan folyamatstruktúra elkészítését igényli, amely tartalmazza az utasok által igénybe vett szolgáltatásokat, kezdve a repülőtérre érkezésüktől, a repülőtérről való távozásukkal bezárólag. Egy ilyen folyamatstruktúra megalkotása lehetővé teszi, hogy a benchmarking módszerével összehasonlítást végezzünk más városok utaskiszolgálásával. A struktúra kiépítéséhez viszont szükséges elvégeznünk a repülőtér utasainak szegmentációját utazási motivációjuk alapján, mivel motivációjuktól függően más és más szolgáltatásokat fognak igénybe venni. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mire van szüksége egy utasnak, hogy jól érezze magát. Milyen szolgáltatásokra van szükség, ahhoz, hogy kielégítsük a fogyasztói igényeket; milyen értékteremtő folyamatokat kell bevezetnünk, ahhoz hogy a fogyasztó jól érezze magát; milyen már meglévő folyamatok átszervezésére van szükség a hatékonyság növelése céljából. Fontos kihangsúlyozni, hogy azok a folyamatok, amelyektől az utas jól érzi magát a városban való tartózkodási ideje alatt, nem egy szervezetnél történnek. A folyamatok sikeressége a szervezetek/szerveződések együttműködésének függvényeként írható le. A folyamat alapú megközelítés alkalmazásával nyilvánvalóvá válnak azok a tevékenységek, amelyek egyetlen érintett célját sem szolgálják, vagy nem megfelelően szolgálják annak kielégítését, ezért veszteséget okoznak a folyamatgazdának. Mindezen kívül a folyamatszemlélet segítséget nyújt abban is, hogy az egyes tevékenységek közötti ok-okozati kapcsolatrendszert megértsük, és ezen keresztül a fejlesztés során feltárjuk a problémákat, kockázatokat. Jelentősebb publikációk: Palatinus B. 2012: A folyamatmenedzsment alkalmazása a rendezvényszervezés területén. – Gazdálkodástudományi Közlemények. IV. évf. 1. sz. Debrecen. DE Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar. Igyártó L.–Justyák E.–Lénárt N.–Palatinus B.–Szabó A.–Juhász Cs. 2012: Kis- és középvállalkozások fejlesztésének lehetőségei az új Széchenyi terv pályázatai alapján. Az ismeretterjesztéstől az ismeretátadásig. Debrecen. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Kerpely Kálmán Szakkollégium. Palatinus B. 2013: A folyamatmenedzsment alkalmazása a rendezvényszervezés területén. – XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció. Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar. [absztrakt]


242 Palatinus B.–Krüzsely D. 2013: Debreceni Nemzetközi Repülőtér: Új lehetőségek a gazdasági fejlődésben. – A „Debreceni Fejlődés és Környezet” Konferencia összefoglaló CD kiadványa. Debrecen. DE AGTC Kerpely Kálmán Szakkollégium. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Úgy gondolom, hogy Vajdaságban a tudományos utánpótlás száma évről évre csökken, mivel nagyon sok fiatal külföldön, főleg Magyarországon folytatja tovább tanulmányait, illetve kutatásait a jobb körülmények, lehetőségek, ösztöndíjak és kutatási források miatt. A diploma illetve a doktori cím megszerzése után, a véleményem az, hogy kevés fiatal tér vissza, főleg a hiányzó kapcsolatrendszer és az érvényesülés lehetőségének hiánya miatt.

PAP ÁGI – 1981-ben született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanársegédeként dolgozik, (2009-től). Okleveles geográfus illetve angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár. Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, valamint Bölcsészettudományi Karán szerezte 2007-ben. 2007–2010 között a Természettudományi Szakfordítói képzést is elvégezte. Ezzel párhuzamosan 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában kezdte meg doktori képzését, 2010-ben abszolutóriumot szerzett. Kutatási témája: az épített kulturális örökség városfejlesztési kérdései (társtémavezetői: Dr. Boros Lajos és Dr. Becsei József ). 2004-től egy tanéven keresztül Erasmus-ösztöndíjjal a velencei Ca’ Foscari Egyetem hallgatója. 2010 augusztusától egy éven át a Regionális Kutatási Központ Alföldi Intézetének kecskeméti osztályán dolgozik részmunkaidőben egy IPA-projekt kivitelezésében. 2012-től szakmai szakértő egy, a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén futó HURO-projektben. 2013 júniusától kezdve a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíjában részesül egy éven át. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és középfokú olasz nyelvtudással rendelkezik.


243 Tudományterület: természettudományok, földtudományok, társadalomföldrajz E-mail: pap.agi.48@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori disszertáció település-, illetve városfejlesztési témában íródik. A kutatás fókuszában az a kérdés áll, hogy a globális változások és folyamatok hogyan hatnak a településekre és azok épített kulturális örökségére. A kutatás célja annak a kettősségnek vizsgálta, amelyet az épített kulturális örökségek magukban hordoznak. A kettősség abban nyilvánul meg, hogy ezek az épületek egyrészt identitáserősítő, kiemelt jelentőségű történelmi-műemléki értékek, másrészről viszont a műemléki védettségükből adódóan számos korlátozással és sokszor magasabb fenntartási költséggel járnak. Ehhez kapcsolódóan a kutatás során feltérképezésre kerülnek az egyes városok fejlesztési irányát meghatározó szereplők (lakosok, önkormányzatok, befektetők, civil szervezetek stb.) köre és erőviszonyai, amelyek jelentősen befolyásolják a helyi épített örökségek sorsát. Emellett kiemelt szerepet kap annak felmérése, hogy milyen a kérdéses városrészek lakóinak attitűdje az ott található épített kulturális örökséget illetően, hiszen a városrészekben élő közösségek azok a szereplők, akik érdekében végső soron a településrészek fejlesztésének történnie kell, tehát a témához kapcsolódó véleményük és hozzáállásuk megismerése elengedhetetlen. A kutatás során tehát az alábbi kérdésekre keresem a választ: A városrészek védettsége és az örökségi épületek védettsége mennyiben gátló tényezője és mennyiben motorja az egyes városrészek átalakulásának? Milyen konfliktusokat hordoz magában egy-egy terület örökségi gazdagsága? Milyen konfliktusokat jelenthet az egyes városnegyedekben az épületek és helyek örökségi státusza és az ebből fakadó speciális kezelési igényük? Az örökségi épületekben élők hogyan élik meg otthonaik örökségi mivoltát, illetve lakókörnyezetük speciális szabályozottságát, a turisták fokozott érdeklődését? Milyen erős a lakosok helyi identitása? A kulturális örökség befolyásolja-e a helyi identitás, a helyi kötődés kialakulását? A kutatás során ezekre a kérdésekre keresem a választ Budapest egyes városrészei esetében. Három olyan budapesti lakónegyed (Budai Várnegyed, Belső-Erzsébetváros, Wekerletelep) vizsgálata történik meg, amely a város épített kulturális örökségében leggazdagabb és legkiemelkedőbb negyedek közé tartozik.


244 A kérdések megválaszolása érdekében a kutatási módszerek sokrétű alkalmazására van szükség. A kutatás első lépéseként egy épületállomány-felmérésre van szükség, amely segítségével kimutatható, hogy a városnegyedek épületállományában milyen mennyiségű és milyen mértékű változás zajlott le az elmúlt évtizedben. A városnegyedek helyi lakosságának véleményét és attitűdjét egy nagy volumenű, vizsgálati területenként több száz lakost érintő, kérdőíves felméréssel mérjük fel. A kutatás részét képezi azokra a kerületekre vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáknak a tartalomelemzése is, amelyekben a vizsgálati területek találhatók. A tartalomelemzés során az egyes kerületek épített kulturális örökségre vonatkozó álláspontját szeretnénk kimutatni, amelyből fény derül arra, hogy az egyes területeken mennyire tartják fontosnak, illetve milyen szerepet szánnak a kulturális örökségnek. A kutatás további részét az az interjúsorozat képezi, amelyet a területek fejlődésére különböző szempontból rálátó szakemberekkel készítünk el (területenként 8-10 interjút). A kutatás eredményeit az ArcGis térképkészítő program és a CorelDraw program segítségével elkészített ábraanyag teszi szemléletesebbé és könnyebben értelmezhetővé. A kutatás eredményeként várhatóan megismerjük a három eltérő karakterű budapesti lakóterület lokális stratégiáit a globális változások kapcsán felmerülő kérdésekre. A kutatás eredményeként összehasonlíthatóvá válnak a három területen zajló folyamatok, a városfejlesztési szereplők köre és jelentősége. Továbbá, megismerjük a helyi lakosság attitűdjét lakókörnyezetük és az ott található épített kulturális örökség kapcsán, illetve azt, hogyan tapasztalják a lakosok, az örökség hozzájárul-e lokális identitásuk és végső soron otthonérzetük erősítéséhez. Jelentősebb publikációk: Pap Á. 2011: Az örökségmegőrzés nehézségeinek vizsgálata budapesti mintaterületeken. In: Bajmócy P.–Józsa K. (szerk.): Geográfus Doktoranduszok XI. Országos Konferenciája. Szeged. SZTE TTIK. Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. [CD-ROM kiadvány] Pap Á.–Boros L.–Pál. V. 2011: A világörökségek szerepe a globalizálódó világ kulturális integrációjában. In: Michalkó G.–Rátz T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politika. Székesfehérvár. Kodolányi János Főiskola. 266–277. o. Pap Á. 2012: Városfejlesztési kérdések a világörökségi helyszíneken Budapest példáján. In: Pál V. (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kér-


245 dései. Szeged. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. 196–208. o. Pap Á. 2012: Világörökség és turizmus. A világörökségi helyszínek hatása a település és a környék turizmusára magyarországi esettanulmány alapján. – A falu. 3. sz. 25–37. o. Pap Á. 2013: Residential Attitudes towards Urban Heritage in Budapest. – Geographica Timisiensis 2. sz. [megjelenés alatt]

PAP SZABOLCS – 1987-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Újvidéken él, 2011 novembere óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Környezetvédelmi Tanszékén fiatal kutató. Ugyanitt szerzett diplomát 2010-ben alapfokon, majd egy évre rá 2011ben mesterképzésen, ezután tanulmányait a fent említett Tanszék doktori iskolájában folytatta Környezetvédelmi mérnök szakon, 2011 óta doktorjelölt. Kutatási témája: szennyvíztisztítás és iszapkezelés – különböző biomasszából mesterséges úton előállított adszorbensek kivizsgálása ipari szennyvizek terciális, azaz harmadlagos tisztítása során. (témavezetők: Doc. dr Maja Turk Sekulić, Doc. dr Jelena Radonić). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2011-ben elnyerte a Műszaki Tudományok Karának kitüntetését a mesterfokozaton elért 10-es átlagáért. 2011 óta a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériuma doktorandusz ösztöndíjasa. A 2012/2013-as tanévben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet Soós Kálmán ösztöndíjasa. Aktív résztvevője különböző nemzeti és nemzetközi projekteknek. Mintegy tizenöt tanulmánya jelent meg angol és szerb nyelven, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Tudományterület: műszaki tudományok, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok, környezetvédelem E-mail: sabolcpap@uns.ac.rs


246 A doktori értekezés témája: A kutatás célja, olcsó adszorbensek előállítása a szennyvíz filtrációs kezelésére, és a vízerőforrások racionális kihasználása. Külföldön már évek óta folynak hasonló kutatások ezen a területen, de hazánkban még gyerekcipőben jár a téma vizsgálata. Olcsó adszorbens alatt olyan különböző szerves alapú anyagokat értünk, amelyek hatalmas mennyiségben fordulnak elő a természetben, magas a széntartalmuk, és kevés energia befektetésével állíthatók elő. A biomassza minden pontban megfelel a fent említett leírásnak, és sikeresen alkalmazható mint nyersanyag a filtrációs anyagok gyártásában. A biomassza biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok széles spektrumát foglalja magába, és rengeteg alkategóriába osztható, mint pl. különféle mezőgazdasági növényi és állati eredetű anyagok, gyümölcstermesztési maradékanyagok, kerti hulladék stb. A kísérletekben ezek közül csak a gyümölcstermesztés folyamán fennmaradó magvak kihasználására koncentráltam. Szerbiában ezekből a nyersanyagokból nincs hiány, sőt ahelyett hogy különböző hulladéktárolókban végeznék, maximálisan ki lehet őket használni. A kísérletben résztvevő szilva, barack, meggy- és cseresznyemagok Törökbecse környéken lettek begyűjtve. A kísérlet első részében különböző hő- és kémia hatásoknak lettek kitéve az előzőleg ledarált gyümölcsmagok. Az így keletkezett úgynevezett „low cost“ adszorbensek a kísérlet második szakaszában kommerciális adszorbensekkel lettek összehasonlítva. A befektetett energia mennyisége, a kommerciális adszorbensek ára és a kapott eredmények mindent kizáróan azt mutatják, hogy ez a fajta filtráció az ipari és kommunális szennyvíztisztítás terén is alkalmazható. Ezeket a filtrációs anyagokat a harmadlagos (terciális) szennyvíztisztításban lehet felhasználni, más szóval olyan szennyvizeken, amelyek előzőleg már valamilyen technológiával tisztítva lettek. Nyers, előzőleg nem kezelt szennyvizeken ezek az adszorbensek nem alkalmazhatók. A kapott víz minősége nagyban megfelel a szerbiai törvényekben megengedett átlagos koncentrációk és csúcskoncentrációk határértékeinek. Szerbiában gyakorlatilag sehol sem tisztítják az ipari és kommunális szennyvizeket, és azok folyókban vagy más felszíni vizekben végzik. Innen már különböző fizikai és kémiai folyamatokkal könnyen a talajvizekbe jutnak, ott pedig közvetlenül veszélyeztetik az ivóvízkészleteket (a Vajdaságban túlnyomó részt felszín alatti vizeket használnak a lakosság ivóvízellátására). Ezek a biomasszából nyert adszorbensekre támaszkodó filtrációs technikák jelentősen olcsóbbá teszik a legkomplexebb és legdrágább szakaszát a szennyvíztisztítás technológiájának, és a vizet is újrahasznosíthatóvá teszik, mellyel jelentősen csökken az vízerőforrások fogyasztása.


247 Jelentősebb publikációk: Djogo M.–Milovanovic D.–Vojinovic Miloradov M.–Kovacevic S.–Adamovic D.– Mirosavljevic Z.–Pap S. 2012: “Preliminary Results of the Cadastre of Meat Industry Polluters in Vojvodina Region, Serbia”. – International Conference Engineering of Environment Protection. TOP2012. Bratislava. Slovak University of Technology in Bratislava. 93–99. o. [Projekat Ministarstva prosvete i nauke III46009] S. Pap–I. Mihajlović–M. Đogo–M. Stupavski–M. Turk Sekulić–M. Vojinović Miloradov–J. Radonić 2013: Reuse of Wastewater from Meat Processing Plants after Final Filtration with Activated Carbon. – 14th European Meeting on Environmental Chemistry. Chemical Society of Montenegro in Cooperation with European Association of Chemistry and the Environment. Crna Gora. 124–125. o. [Projekat III46009] D. Adamovic–I. Mihajlovic–S. Pap–M. Vojinovic-Miloradov–J. Radonic–M. Turk-Sekulic–S. Adamovic 2013: Application of Adsorption Process in the Treatment of Meat Industry Waste Water. – 19th International Symposium on Analytical and Environmental Problems. Szeged. SZAB Kémiai Szakbizottság Analitikai és Környezetvédelmi Munkabizottsága. 241–244. o. Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Ubavin D.–Stošić M.–Vujić G. 2013: S::Can Spectro::Lyser –Useful Tool For Monitoring Of Wastewater. – 6. PSU–UNS International Conference on Engineering and Technology – ICET. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technial Sciences. http://www.psu-uns2013.com/material/papers/Session14/Session14-07007.pdf Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Stošić M.–Vujić G.–Vojinovic Miloradov M. 2013: Continuous On-line Monitoring and Analysis of Wastewater in the Vicinity of Novi Sad, Serbia. 19th International Conference “Engineering for Environment Protection” – TOP. Časta-Papiernička. Slovak University of Technology in Bratislava. 1–5. o. Gondolataima vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: „Minden káoszban van kozmosz (ékesség, rend, tisztesség) is, minden rendetlenségben rend is rejlik, s minden önkényben folyton ott a törvény, mert mindaz, ami hat, ellentéten alapszik. Ennek fölismeréséhez a megkülönböztető emberi értelemre van szükség.” (Carl Gustav Jung)


248 PAP TIBOR – 1970-ben született Szabadkán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíjas kutató. 1996 óta él Szegeden. Alapvégzetsége magyar nyelv és irodalom szakos tanár (Újvidéki Egyetem, 1993). Kezdetben irodalmárként tevékenykedet, lapszerkesztő volt Újvidéken. Költőként két verseskötete jelent meg (1992-ben Sinkó-, 1994-ben Faudy-díjas volt). Szegeden eleinte továbbra is irodalommal foglalkozott. Délszláv-magyar irodalmi kapcsolatokat kutatott az akkor még József Attila Tudományegyetemen. Fél éven át lektor volt a macedóniai Szkopjéban. Az irodalomtudományról váltott a szociológián át a politikatudományra. Közben érdeklődésének fókusza megmaradt a kisebbségi intézményrendszerek mellett, tárgya pedig a délszláv (ma Nyugat-Balkánnak nevezett) térségnél. Eredetileg kisebbségi irodalomrendszerek kutatásával foglalkozott, a kisebbségi nyilvánosságok topológiájának empirikus kutatására kidolgozott módszere 2005-ben akadémiai díjat is kapott. 2002–2003-ban MTA Sasakawa ösztöndíjas volt: a vajdasági magyar irodalom rendszerének topológiáját kutatta. 2007-ben a Habsburg Intézet ösztöndíjasa volt: a vajdasági kisebbségek nyilvánosságának kutatása volt a témája. 2008–2009-ben Baden-Württemberg Tartomány ösztöndíjasaként a vajdasági németek (dunai svábok) történetét kutatatta Tübingenben. 2009ben Eötvös-ösztöndíjjal szakmai gyakorlaton volt a Müncheni Magyar Intézetnél. Az utóbbi időben a kisebbségkutatás szociológiai (társadalmi felzárkóztatás) és politikai (kisebbségi intézményrendszer) kutatása felé fordult. Ebből kifolyólag kisebbségszociológiai (romológiai) – ELTE TÁTK, 2000– 2005 – és politikatudományi tanulmányokat – SZTE ÁJK 2006-2009 BA, 2009–2011 MA – is folytatott, most éppen közgazdálkodás-közpolitikát hallgat a SZTE GTK-n. 2013-ban szakértőként részt vett az Európa Tanács ún. történelmi kisebbségekről készülő jelentésének a megírásában. Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományok Email: tibor.pap@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori dolgozat munkacíme Kisebbségmérnökség. Kutatásának központi problémáját a kisebbségpolitika szaktudományi, illetve tudományközi (interdiszciplináris) besorolhatósága, valamint indirekt és közvetlen társada-


249 lompolitikai hasznosíthatósága (az erőforrások jobb allokációjának a kidolgozására teendő szakpolitikai javaslatok által) képezi. A munka fő kihívása, hogy sikerül-e a problémakört oly módon elhelyezni a tudományelméleti mezőben, hogy az abban összpontosuló kérdések makroszintű megragadása ne kerüljön ellentmondásba a gyakorlati megoldásokkal operáló szak-, illetve közpolitika dimenzióiban használt sokrétű és sokforrású eszköztárral. Jelentősebb publikációk: Sarnyai Csaba M.–Pap T. 2012: The Role of Dynamic Democracy in the Formation of Europe-level Solidarity and Identity. In: M. Grabowski–P. Laidler (szerk.): The World in Economic Crisis. Krakow. Jagellonian University Press. 127–141. o. Sarnyai Csaba M.–Pap T. 2012: Issues of Autonomy and Hungarian Political Parties in Voivodina after the Change of System. – Acta Universitatis Sapientiae. European and Regional Studies. 2. évf. 1–2. sz. 17–31. o. Pap T. 2013: A „túlterhelt demokrácia” intézményi vonatkozási kisebbségi helyzetben. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diskurzusok. Újvidék. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. 263–271. o. Pap T. 2013: Merre tart a kisebbségi magyar média Szerbiában? – Mediárium. Debrecen. VII. évf. 1–2 sz. 5–19. o. T. Pap–M. Sarnyai Csaba 2013: Do Hungarians in Voivodina Elect Experts or Polticians? – An Analysis of the 2010 Election Process of the National Minority Council. In: I. Pálné Kovács–L. Kákai (szerk.): Ten Public Policy Studies. Supporting Scientific Training of Talented Youth at the University of Pécs. Pécs. 151–167. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományosság kiteljesedésének egyik fő problémáját abban látom, hogy mindmáig nem sikerült tudományelméleti alapokról kiindulva és empirikus adatokra támaszkodva szembenézni a kisebbségi keretek partikuláris és a tudományosság univerzális működési feltételeinek egykori és jelenlegi feszültségeivel. Hiányzik egy, az eredményeit a bevett elképzelésekkel szemben is képviselni tudó, független intézményhálózat, amely sem forrásaiban, sem eljárásait illetően nincs kitéve a kisebbségi diskurzustér csatározásainak. Ha ez létrejön, akkor a vajdasági magyar kutatási potenciál saját életkörülményein túl mutató, nemzetközi színtéren is példamutató eredményekre lehet képes.


250 MGR. PAPP ZOLTÁN – 1979-ben született Topolyán, jelenleg Szabadkán él. 2008 óta a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanársegéde, majd előadója, ahol részt vesz magyar és szerb nyelven a matematikai analízis, a számítástechnika alapjai és a numerikus matematika tárgyak oktatásában. Magiszteri diplomát az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Matematika Tanszéken szerzett. PhD-tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában folytatta numerikus matematika témakörben. Kutatási témája: numerikus optimizáció. További kutatási területek: nemlineáris egyenletrendszerek numerikus megoldása, nemlineáris komplementáris problémák numerikus megoldása és alkalmazása a közgazdaság területén. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudományok, numerikus optimizáció E-mail: papzoli@vts.su.ac.rs A doktori értekezés témája: Számos valós jelenség tanulmányozásához matematikai modelleket kell építeni, amelyek nagy dimenziójú nemlineáris egyenletrendszerekből állnak. A nagy dimenziójú egyenletrendszerek megoldása még a korszerű, gyors számítógépek számára is kihívást jelent, ezért szükség van olyan algoritmusokra, amelyek numerikus módon aránylag gyorsan és megfelelő pontossággal oldják meg ezeket a rendszereket. A kutatás fő célja olyan algoritmus létrehozása, amely bizonyos feltételek mellett még a nagy dimenziójú (több tízezer ismeretlenből álló) egyenletrendszerekkel is megbirkózik, és a konvergenciasebessége is elfogadható. Mivel az algoritmus nem használja a rendszer függvényének deriváltját, ezért ez a módszer olyan egyenletrendszerekre is alkalmazható, amelyeknek függvényei nem deriválhatók. Jelentősebb publikációk: Z. Pap 2011: „Computing Economic Equilibria by a Homotopy Method”. – CINTY 2011. Proceedings of 12th ieee International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. 143–148. o.


251 Z. Pap 2011: „An Interior-point Method for Computing Economic Equilibria”. – SISY 2011. Proceedings of 9th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. 113–118. o. Z. Pap 2011: „Interior-point Method and Computation of Competitive Equilibrium”. – EMC 2011. Proceedings of 1st International Symposium on Engineering Management and Competitiveness. 209–214. o. Z. Pap 2012: „Smoothing Method for Solving NCP and Economic Equilibria”. – SISY 2012. Proceedings of 10th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. 193–198. o. S. Rapajić–Z. Pap 2013: „Smoothing Inexact Newton Methods for NCP with Various Nonmonotone Techniques”. – PAMM. Proceedings of Applied Mathematics and Mechanics. 13. évf. 385–386. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás sosem volt nagyobb. Ennek köszönhetően a vajdasági tudományos élet is magasabb szintre léphet abban az esetben, ha a fiatal vajdasági magyar tudósok itt maradnak, és kutatásaikat itt végzik. Ehhez viszont megfelelő körülmények és nem utolsósorban megbecsülés is szükségeltetik.

PAPP ZSIGMOND, Ph.D. – 1983-ban született Zentán; jelenleg Újvidéken él. Kutatóként dolgozik az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán, ahol kémiai tanulmányait is végezte (2002-től). Több alkalommal részesült az Újvidéki Egyetem díjában a kitűnő tanulmányi eredményéért. Diplomamunkáját az analitikai kémiai tárgyköréből 2006-ban védte meg, és ezzel okleveles vegyész címet szerzett. Dolgozatát a Kostić Alapítvány a Kémiai Tudományokért Szerbia legjobb diplomamunkájának választotta a kémiai tudományok területén (2005/2006-os tanév). A Szerb Kémikusok Egyesülete éves díját is megkapta a kiemelkedő tanulmányi eredményéért (2007). Az említett díjak mellett a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Zenta Község, az Újvidéki Egyetem, Szerbia Kormánya Fiatal


252 Tehetségekért Alapítványa, a Richter Gedeon Gyógyszergyár és több más szervezet ösztöndíjasa is volt. PhD-képzésre 2007-ben iratkozott. Doktori disszertációját az analitikai kémia tárgyköréből 2011-ben védte meg, megszerezve ezzel a kémiai tudományok doktora (PhD) címet. Eddig 16 (15 SCI listás) nemzetközi folyóiratban megjelent közleményt és 6 könyvfejezetet publikált. 31 hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt. Független idézeteinek száma meghaladja a 60-at. 2006-ban állt munkába az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Kémiai Tanszékcsoportján. Kutató gyakornokká 2006-ban választották. A tudományos segédmunkatársi címet 2008-ban szerezte meg. Tudományos munkatárssá 2011-ben választották. A kutatással párhuzamosan a Műszeres analízis alapjai, Műszeres analízis, Műszeres analitikai praktikum, Mikroanalízis, Bioanalitikai kémia, Kémiai szenzorok, Analitikai voltammetria, Kemometria és Környezetanalitika tantárgyakon vezet/vezetett gyakorlatokat a BSc és az MSc szintű képzésben. 2013-ban részmunkaidős szakfőiskolai tanárrá választották a szabadkai Óvó- és Edzőképző Szakfőiskolán (Élelmiszerkémia és biokémia tudományterület). Témavezetője volt 3 TDK munkának. Szervezőbizottsági tagja volt a 4., 5. és 6. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciának és a 18th Young Investigators' Seminar in Analytical Chemistry-nek. A tudományos bizottág tagja volt a 18th Young Investigators' Seminar in Analytical Chemistry-n. Zsűritagja és vendégelőadója volt több természettudományi témájú tanulmányi versenynek és szakmai továbbképzésnek. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium tutora (2011−2014), ahol tevékenyen részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésében. Bírálói tevékenységet folytatott a Sensors, a Central European Journal of Chemistry és az American Journal of Chemistry folyóiratoknak. Kutatásai túlnyomórészt a műszeres analitikai kémia tárgyköréhez kötődnek (voltammetriás, spektrofotometriás, kromatogáfiás, stb. módszerek fejlesztése peszticidek, nehézfémek, gyógyszerek meghatározására különféle mintákban). Emellett szerves szennyezők fotolitikus és fotokatalitikus lebontásával is aktívan foglalkozik. Eddig 4 hazai és 1 nemzetközi kutatási projektumon vett/vesz részt. A CEEPUS II csereprogram keretében összesen 3 hónapot töltött a Pardubicei Egyetem (Csehország) és a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. A CEEPUS III csereprogram keretében a Pardubicei Egyetem (Csehország) Vegyészmérnöki Karán töltött 1 hetet mint oktató. A Monitoring, Fate and Toxicity of Toxic Compounds in the Terrestrial Environment elnevezésű nemzetközi iskola résztvevője volt (Nova Gorica, Szlovénia,


253 2010). Tagja a Szerb Kémikusok Egyesülete − Vajdasági Kémikusok Egyesületének (2006−): az Analitikai Kémiai Szekció titkára (2009−); az International Society of Electrochemistry-nek (2011−); az MTA külső köztestületének (2011−) és az American Journal of Chemistry szerkesztőbizottságának (2011−). Anyanyelve a magyar, emellett szerb és angol nyelven beszél. Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok E-mail: zsigmond.papp@dh.uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Doktori értekezésemben neonikotinoid típusú rovarölőszerek voltammetriás jellemzésével és mennyiségi meghatározásával foglalkoztam különféle szénalapú elektródok (szénpaszta, üvegesszén és bizmutfilmmel módosított üvegesszén) segítségével. Öt neonikotinoid mennyiségi meghatározására dolgoztam ki módszert különféle valós mintákban (peszticid formulációk, természetes vizek és fotokatalitikus lebontás során keletkező minták). Ös�szehasonlító módszerként elsősorban nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiát és infravörös spektroszkópiát alkalmaztam. Az elektródok felületi vizsgálata pásztázó elekronmikroszkópiával történt. Jelentősebb publikációk: V. Guzsvány–M. Kádár–Zs. Papp–L. Bjelica–F. Gaál–K. Tóth 2008: Monitoring of Photocatalytic Degradation of Selected Neonicotinoid Insecticides by Cathodic Voltammetry with a Bismuth Film Electrode. – Electroanalysis. 20. sz. 291–300. o. Zs. Papp–I. Švancara–V. Guzsvány–K. Vytřas–F. Gaál 2009: Voltammetric Determination of Imidacloprid Insecticide in Selected Samples Using a Carbon Paste Electrode. – Microchimica Acta. 166. sz. 169–175. o. Zs. Papp–V. Guzsvány–I. Švancara–K. Vytřas 2011: Voltammetric Monitoring of Photodegradation of Clothianidin, Nitenpyram and Imidacloprid Insecticides Using a Tricresyl Phosphate-Based Carbon Paste Electrode. – International Journal of Electrochemical Science. 6. sz. 5161–5171. o. J. Đorđević–Zs. Papp–V. Guzsvány–I. Švancara–T. Trtić-Petrović–M. Purenović–K. Vytřas 2012: Voltammetric Determination of Linuron Herbicide Using a Tricresyl Phosphate-Based Carbon Paste Electrode. – Sensors. 12. sz. 148–161. o.


254 V. Guzsvány–J. Petrović–J. Krstić–Zs. Papp–M. Putek–L. Bjelica–A. Bobrowski–B. Abramović 2013: Renewable Silver-Amalgam Film Electrode for Voltammetric Monitoring of Solar Photodegradation of Imidacloprid in the Presence of Fe/TiO2 and TiO2 Catalysts. – Journal of Electroanalytical Chemistry. 699. sz. 33–39. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nemzetközileg jórészt nem jegyzett, széttagolt közösség a vajdasági magyar tudományosság. A széles körben ismert témavezetők hiánya alapvetően szűkíti a frissen végzett PhD-hallgatók jövőbeni lehetőségeit. A tehetségek elvándorlása szintén jelentős méreteket ölt. A tudományos utánpótlásnak nagyon erős ellenszélben kell felcseperednie. Sajnálatos módon közösségünk tudományos elitje is gyakran hozzájárul ehhez. Most van itt az utolsó pillantat, hogy a még meglévő és tenni akaró fiatal tudományos utánpótlást összefogjuk, új egyetem és/vagy kutatóintézet ernyője alá vonjuk, amely ha megfelelően működik, huzamosabb ideig garantálni tudja a megfelelő légkört a fennmaradáshoz. Ezzel párhuzamosan a meglévő állami egyetemeken dolgozó magyar oktatók-kutatók támogatása is szükséges, hogy azokon a területeken is meg tudjanak maradni, amelyeket a leendő magyar egyetem/kutatóintézet nem tud majd lefedni. A helyzet tehát korántsem rózsás, azonban adottak a megoldások csírái.

PATÓCS LÁSZLÓ – 1986-ban született Zentán. Jelenleg Újvidéken él. 2011 óta tanársegédként dolgozik az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Alapfokú tanulmányait 2009-ben végezte el az újvidéki Magyar Tanszéken. Ugyanitt szerzett mesterdiplomát 2010-ben irodalomelméleti mesterdolgozattal. 2010-ben iratkozott be az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának irodalomtudományi programjára. Érdeklődési, kutatási területek: magyar irodalomtörténet, kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet, narratológia. Doktori értekezésének címe: Érzelmi és érzéki aspektusok a legújabb magyar prózában (témavezető: Dr. Faragó Kornélia). A szerb nyelv mint kör-


255 nyezetnyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A CEEPUS-program ösztöndíjasa 2008–2009-ben (Universität Wien, Philosophisch-Kulturwissenschafliche Fakultät, Institut für europäische und vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung für Finno-Ugristik). 2010 óta részt vesz a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi (bilaterális) projektjének konferenciasorozatában. 2013-ban kapcsolódott be az Életnarrációk, kisebbségi reprezentációs modellek című kutatási projektumba. 2009 és 2013 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjasa mesterhallgatói, doktoranduszi, illetve fiatal oktatói minőségben. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja. A budapesti Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fiatal Kutatói Tagozatának tagja. Az újvidéki Híd Kör alapító tagja. Az újvidéki Kontextusok – Első nemzetközi interdiszciplináris társadalom- és humántudományi doktoranduszkonferencia szervezőbizottságának tagja. 2013-tól a Szenteleky Napok Tanácsának tagja. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: patocslalaszlo@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés témája a jelenkori magyar próza emocionális és szenzuális aspektusainak vizsgálata. Megfelelő teoretikus háttér fölállításával és egy adekvát elméleti keret megteremtésével az érzelmek és az érzékek poétikájának elemzése a kortárs irodalmi művekben. Elemzési szempontként jelenik meg az elbeszélő pozíciója, a narrátor érzelmi befolyásoltsága valamint az érzelmeknek és az érzéki élményeknek a narratívában betöltött tematikai-szerkezeti szerepe. A kutatás emellett kiterjed az egyes szereplők érzelmi és érzéki dimenzióinak a vizsgálatára, az interszubjektív érzelmek generálta ütközési pontokra, illetve az említett szegmenseknek az elbeszélés átfogó szerkezeti felépítésében betöltött szerepére. A szubjektum önmagához és a Másikhoz való viszonyának vizsgálata és az érzelmek differenciálódásának körüljárása mellett az értekezés egyik célkitűzése az érzelmek poétikai súlyának, szerepének meghatározása a narratív konstrukcióban. E kutatási cél megvalósulásával a disszertáció olyan jelentésrétegekre mutathat rá, amelyek rejtve maradnának az érzelmi és érzéki dimenziót nélkülöző vizsgálatok előtt. Az értekezés másik feladataként a vizsgált szövegkorpuszok rekontextualizálását említeném. Ezen nem csak az elemzés tárgyául


256 választott kortárs prózai művek emocionális és szenzuális megközelítését értem, hanem a jelenkori magyar próza érzelmi és érzéki dimenzióinak áttekintő fölvázolását is. Az észleletek, az érzéki aspektusok olykor személytelennek, a személyiségtől idegennek tűnő folyamatainak, az érzetek narratív megnyilvánulásainak kiemelkedő szerep jut a dolgozatban. Az érzékelés folyamatában létrejövő személyközi distanciák a hiány és az idegenség tapasztalatát generálják. Az érzékelési mechanizmusok túlnyomóan a szubjektum érzékelésbeli fölényét helyezik a középpontba. A látás-, hallás és tapintásérzetek az érzelmektől gyakran elválaszthatatlanul jelennek meg, ezeket az észlelő és az érzelmeket érző test tapasztalja meg. A test mint megismerő, megértő test nem pusztán önmaga konstituálása, hanem ennél eredendőbben: az önészlelés és a külső észlelés szétválaszthatatlan tapasztalata. A test nem csak a tér egységét működteti, de a temporális kontinuitást is: önmaga számára folyamatos, átélt jelenléte megalapozza a külső tárgyak relatív permanenciáját. Ugyanakkor a test egy rejtett alapot is képez, amely a különböző érzéki és érzelmi modalitásokat összekapcsolja, s amely által megközelíthetővé, értelmezhetővé válik az, hogy hogyan hat ki az érzékelés az identitásokra. Az észlelés nem csupán a test és a külső dolgok közötti világon belüli vagy inter-objektív viszonyokra vonatkozó ismeret, hiszen minden tárgy fogalma már előfeltételezi az észlelés működését, amely a világra való eredeti nyitottságot megteremti. A munkában egy olyan komplex elméleti pozíció megteremtésére törekszem, amely az érzelmek poétikájának vizsgálata során különböző tudományterületek – filozófia, irodalomelmélet, narratológia, pszichoanalízis, traumaelmélet stb. – eredményeit ötvözve, több oldalról közelít az alapproblémához. Jelentősebb publikációk: Patócs L. 2012: Eltérő térérzetek. A személyes tér heterogenitása Egressy Zoltán Szaggatott vonal című regényében. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Kolozsvár–Csíkszereda. Erdélyi Múzeum-Egyesület–Státus Kiadó. 376–384. o. Patócs L. 2012: A délszláv háború generálta perspektívaváltás a kortárs vajdasági magyar prózairodalomban. In: Fenyvesi K. (szerk.): Átmenet és különbözőség. Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 249–258. o. Patócs L. 2012: Az érzetek kivetülése – az önértés múltidejűsége (Vörösmarty Mihály: A vén cigány). In: Fűzfa B. (szerk.): A vén cigány. A tizenkét legszebb magyar vers. Szombathely. Savaria University Press. 118–121. o.


257 Patócs L. 2013: Strategije interkulturalnog približavanja u mađarskoj književnosti u Vojvodini. – Susret kultura. Šesti međunarodni interdisciplinarni simpozijum. Zbornik radova. Novi Sad. Filozofski Fakultet. 1157–1164. o. Patócs L. 2013: A kultúra mint a kívülállás diskurzusa Végel László prózájában. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz. 48–57. o.

PECZE ANNA – 1989-ben született Zentán. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves PhD-hallgatója. Okleveles építészmérnök (2012). Diplomáját az Újvidéki Egyetem Műszaki karán szerezte 2011-ben, majd ugyanezen év szeptemberétől a Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén megkezdte az MSc-képzést. 2012-ben diplomázott. 2013-ban felvételt nyert a Budapesti Corvius Egyetem Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a település tükre a főutca (témavezető: Dr. Schneller István). További kutatási területek: a magyarlakta területek településhálózatával kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet és a Márton Áron Szakkollégium által kiírt ösztöndíj nyertese. Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok, településrendezés E-mail: peczeanna@gmail.com A doktori értekezés témája: A főutca, a település legjelentősebb utcájának köznyelvi neve, de gyakran hivatalos elnevezése is. Tükrözi a települést meghatározó tényezőket, olvashatóvá teszi az adott társadalom történelmét, kulturális, építkezési és gazdálkodási szokásait. Megjeleníti a település formálódására kiható természeti és társadalmi tényezőket. A főutca részletes vizsgálatával megismerhetjük úgy a település szerkezetét, fejlődését, változását a történelem során, mint az élet hétköznapjait. A disszertáció a Tisza menti magyarlakta kisvárosok elemzését tűzte ki céljául, azaz a települések feltérképezését főutcájuk segítségével. A Tisza menti kisvárosok, egy-egy adott városhiányos térség (al)központjaivá váltak. A köz-


258 ponti jellegből fakadó intenzívebb fejlődés nem csupán a kisváros fejlődését segíti, hanem a vidék, a falvak életben maradására is nagy hatással van. A magyar településkutatás a Magyarország határain kívül eső magyarlakta területekre nem terjed ki. Ezért a disszertáció egyik mozgatórugója a határon túli települések bekapcsolása a magyar településhálózat-elemzésekbe. A Tisza mint a „magyarok folyója” kapocs a kárpátaljai, magyarországi és vajdasági települések között. Emellett kapcsolatot képez a hegyvidéki (felső-tiszai) és az alföldi (alsó-tiszai) települések között, mert ahogy a folyó hegyvidéki jellegűből alföldivé alakul, úgy változnak a települések is a folyó partján. Kutatásom alapvető célja, hogy bizonyítást nyerjen a hipotézis, miszerint a település tükre a főutca. A falu vagy város főutcája nem csak a település kulturális lenyomata, hanem a lelke is, ide tömörülnek a központi funkciók, az üzletek és vendéglátó egységek. A vizsgálat a kisvárosok kategóriájára összpontosít, ugyanis a kisvárosok a vidékfejlesztésben egyre fontosabb szerepet töltenek be. Száznegyven évvel a mezőváros jogi megszűnése után nem lehet újra hagyományos mezővárosban gondolkodni, illetve a mezőváros-hálózatot egy az egyben feltámasztani, de a kisváros kategória talán képes betölteni ezt a szerepet. A történeti elemzéseken túl fontos az agrárvárosi folyamatok elemzése és a tanulságok megfogalmazása. A főutca a tükör szerepében többszörösen megjelenik. Ahhoz, hogy megértsük a tükör szerepét először is tisztáznunk kell a tükör jelentését. Az ókorban a tükör a lelket jelképezte. Erre a tényre épít a tanulmány, ugyanis azzal, hogy a település főutcáját vizsgálja egyben a fő ütőerét, lelkét, lényegét vizsgálja. A település főutcája tükrözi a település építészeti arculatát, bemutatja, hogy miként hatottak a különböző természeti és társadalmi tényezők a település alakulására. Az építészeti karakter mellett leolvasható még a lakosság kulturális szokásait, történelmét, a beépítés és telekhasználatot, és ezáltal a lakosok gazdasági és társadalmi pozícióját. Jelentősebb publikációk: Pecze A. 2012: Rehabilitációs központ. – Zbornik radova FTN-a. Tehničke nauke. 9. sz. 1737–1740. o. Pecze A. 2014: A mokrini túzokrezervátum. – Magyar Építőművészet. 1. sz. 29–30. o. Pecze A. 2014: Vajdasági falvak a Tisza mentén. – Létünk. 3. sz. 81–106. o.


259 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Vajdaság jövője a tudás fontosságának felismerésén alapszik. Ezt a „magot” kellene időben elültetni, hogy kicsírázhasson, növekedhessen, és bő termést hozhasson. A jelen helyzet felmérése lehetne az első lépés. 

PFEIFFER ATTILA – 1988-ban született Zomborban. Jelenleg szülővárosában él, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium történelem szakos tanára 2013-tól. Az általános és középiskolai tanulmányait Zomborban végezte, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelemre iratkozott 2007-ben. Alapfokú tanulmányait 2011-ben végezte, majd 2012-ben folytatta a tanulmányait mesterképzésen. Mesterképzős szakdolgozata A Magyar Szent Korona története a középkorban címet viseli. 2011től a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (VMFK) tagja, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciákon háromszor szerepelt. Munkái a kollégium rezüméköteteiben jelentek meg. 2013-ban államilag támogatott felvételt nyert az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékének doktori képzésére. A magyaron és a szerben kívül angolul és németül beszél, angolból középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományok E-mail: attilapfeiffer88@gmail.com Kutatási téma: Bács vármegye története a középkori Magyar Királyság idején, a vajdasági németség története elsősorban Bácska területén.


260 PÓSA MIHÁLY, Ph.D. – 1978-ban született Szabadkán. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karának (ÚETTK) Kémiai Intézetében végezte el, ahol 2002-ben szerzett vegyészoklevelet évfolyamelsőként. Magiszteri tézisét biokémiából 2006-ban védte meg (ÚETTK), míg a doktori értekezését 2008-ban, szintén biokémiából (ÚETTK). Tanársegédgyakornokként 2002-ben kezdte pályafutását az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának Gyógyszerészettudományi Tanszékén. Ugyanebben az intézményben 2008-ban tanársegéddé, 2009-ben egyetemi docensé, 2013-ban pedig egyetemi rendkívüli tanárrá (fizikai kémia, szerves kémia és kemometria tantárgyakat oktat) és a Gyógyszerészeti Tanszék tanszékvezető-helyettesévé választották. Több ízben kutatói tanulmányúton volt a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Pályafutásának kezdetétől több nemzetközi (East-NMR Project No. 228461; Fundacão para a Ciência e Tecnologia-Portugal, Project No. SFRH/BPD/43365/2008; IPA Magyarország-Szerbia) és hazai tudományos kutatói projektben vesz részt. 2011-től Az epesav micellák tanulmánzyozása című tartományi projekt vezetője. Ezenkívül tudományos együttműködési kapcsolatokat ápol több felsőoktatási intézménnyel és azok kutatóival Romániában, Portugáliában, Magyarországon, Szlovéniában, Új-Zélandon és Németországban. Oktatóként 10 diplomamunka és egy doktori értekezés elkészítése során volt témavezető, jelenleg pedig három doktori értekezés témavezetője. Kutatásai területe túlnyomórészt az epesavak és azok sóinak vizes (micellák) és nemvizes (reverzmicellák) közegben történő önszerveződésének a tanulmányozása Vizsgálja az epesavionok és más szurfaktánsok (nem ionos és ionos) vegyes micelláit. Foglalkozik a regular solution theory (RST) elmélet alkalmazhatóságával és az RST módosításával. Kutatja az epesavak keto (oxo) és etilidén (Wittig reakció) származékainak szintéziseit és azok orvosi – gyógyszerészeti alkalmazhatóságait (az epesavak kombinációja morfinnal, lidokainal, verapamilal, koleszterin oldékonysága stb). Kutatási területéhez tartozik az epesavak hidrofób-hidrofil tulajdonságainak kromatográfiás (TLC, HPLC) és QSAR-kemometriás vizsgálata is. Eddigi munkássága 41 nemzetközi tudományos folyóiratban (SCI: 15-M21, 12-M22, 14-M23) megjelent cikk (Biochimie, Biochimica et Biophysica Acta, Colloids and Surfaces: Biointerfaces,Current Organic Chemistry, Ste-


261 roids, Talanta stb), 2 monográfia, 3 könyvfejezet, 90 tudományos közlemény és kivonat, valamint 1 egyetemi jegyzet és 1 egyetemi praktikum. SCI publikációinak össz impakt faktora ≈90, független hivatkozásainak száma 110 (scopus-WOS). Szerbiában a tudományos tevékenységet merő paraméterének az értéke (indeks kompetentnosti) 291.70. Díjak: A Vajdasági Autonóm Tartomány második „Dr. Zoran Đinđić” díja a kiemelt fiatal kutató és tudós részére (2008); A Vajdasági Autonóm Tartomány első „Dr. Zoran Đinđić” díja a kiemelt fiatal kutató és tudós részére (2010); a Magyar Tudományos Akadémia Arany János fiatal kutatói díja (2011); az Újvidéki Egyetem Orvosi Kara a 2013-as év legjobb tanára – cseresznye rend I. fokozatú díja (2014). Az Újvidéki Egyetem és az Orvosi Kar számos szakmai tanácsának a tagja, valamint a Szerb Kémiai Társaság és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság tagja. Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok E-mail: mihaljp@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Az epesavak hatása bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatos transzport jelenségekre in vitro kisérletekben (Uticaj žučnih kiselina na transportne procese odabranih lekova u in vitro eksperimentima) c. doktori értekezésében vizsgálta az epesav Na-sók önszerveződésének a termodinamikáját, valamint az epesavak és a lidokain hidrogén-hidas aggregátumait szerves oldószerben. QSPR modellekben fejezte ki az epesav szteránváz hatását a micellaképződés entrópiájára és a lidokain-epesav komplex egyensúlyi állandójára vonatkozóan. Az epesav aggregátumok ábrázolására új projekciós képleteket dolgozott ki. Jelentősebb publikációk: M. Poša 2010: Osnovne metode u hemometriji. Novi Sad. Medicinski fakultet. M. Poša 2011: Fizičko-hemijske osobine žučnih kiselina sa osvrtom na okso derivate 5β-holanske kiseline. Novi Sad. Medicinski fakultet. M. Poša 2011: QSPR Study of the Effect of Steroidal Hydroxy and Oxo Substituents on the Critical Micellar Concentrations of Bile Acids. – Steroids. 76. évf. 1–2. sz. 85–93. o.


262 M. Poša 2012: Hydrophobicity and Self-association of Bile Acids with a Special Emphasis on Oxo Derivatives of 5-β-cholanic Acid. – Current Organic Chemistry. 16. évf. 16. sz. 1876–1904. o. M. Poša 2014: Heuman Indices of Hydrophobicity in Bile Acids and Compared with New Developed and Conventional Molecular Descriptors. – Biochimie. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról Fontosnak tartom minél több fiatal kutató integrálását a szerbiai – vajdasági felsőfokú oktatási és tudományos intézményekbe, illetve elhelyezkedésük segítését olyan vállalatokban, amelyekben kamatoztatni tudnák tudásukat és tapasztalatukat. Kimelt fontosságú feladatnak látom a Szabadkai Magyar Tannyelvű Egyetem (SZMTE) létrehozását, amely biztos záloga lenne a jövőbeli vajdasági magyar tudományos életnek. Világos, hogy a SZMTE-ben nem lesz lehetőség lefedni minden tudományterületet, amelyek ma az Újvidéki Egyetem keretében müködnek, így szorgalmazni kell, hogy e tudományterületeken minél több magyar kutató dolgozzon az Újvidéki Egyetemen

MGR. PÓTH MIKLÓS – 1972-ben született Újvidéken. 2001-től a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán dolgozik mint előadó és tanársegéd. Amióta munkába állt, a következő tantárgyakat oktatta (oktatja) magyar és szerb nyelven: Villamosságtan alapjai (2001–2003), Számítógépek Architektúrája (2002–2009), Mikrovezérlők (2003–) és Assembly (2003–). A magiszteri oklevél és az előadói kinevezés megszerzése után 2009-től oktatja a Mesterséges Intelligencia tárgyat. Eddig a következő oktatott tantárgyaiból készített főiskolai jegyzetet (magyar és szerb nyelven): villamosságtan alapjai (2002), mikrovezérlők (2007) és mesterséges Intelligencia (2012). Szűkebb szakmai területe a mesterséges intelligencia és a digitális képfeldolgozás, kutatása a szakmába vágó algoritmusok kidolgozása és megvalósítása. 2000 óta folytat publikációs tevékenységet hazai és külföldi konferenciákon. Diplomáját az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara híradástechnikai sza-


263 kán szerezte 2001-ben, ugyanezen az egyetemen szerezte magiszteri oklevelét is 2009-ben. Amióta munkába állt a CEEPUS közép-európai csereprogram keretében aktívan ápolja az intézményes nemzetközi kapcsolatokat. Eddig Kassát (2006 és 2011), Kolozsvárt (2007), Szegedet (2008) és Komáromot (2013) látogatta meg. 2011-től a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán futó TEMPUS-projektet vezeti (CONGRAD). A doktori képzést 2006-ban kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, de az Újvidéken megvédett magiszteri munkáját vezető mentorral is folytat kutatásokat. A doktori értekezés témája: diszkrét tomográfiai eljárások komparatív analízise. Tudományterület: számítástudomány, informatika E-mail: pmiki@vts.su.ac.rs Jelentősebb publikációk: Ž. Trpovski–V. Crnojević–M. Pot 2000: Kompresija slike rastavljanjem na bitske nivoe. – DOGS 2000. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka. 106– 109. o. Póth M. 2007: Comparison of Convolutional Based Interpolation Techniques in Digital Image Processing. – 5th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica. 87–90. o. Póth M.–Gálfi Cs. 2009: Discrete Tomographic Reconstruction of Binary Matrices Using Branch and Bound Method. – 7th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica. 85–88. o. Póth M. 2011: Tabu Search Reconstruction of hv-convex Binary Contours Using Classic Ryser Algorithm and Smart Switching. – 12th International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Budapest. 341–344. o. Pot M.–Ž. Trpovski 2013: Rekonstrukcija hv-konveksnih binarnih matrica metodom tabu pretrage na osnovu dve i četiri projekcije. – XIX. konferencija YUINFO. Kopaonik. 607–610. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Kisszámú közösség, a középiskolások motiválásában jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy továbbtanuljanak. Az egyetemi oklevél az első előfeltétele annak, hogy magyar anyanyelvű személyek vezető pozícióba kerüljenek, ami hozzájárul az itteni magyarság életszínvonalának javulásához.


264 RÁCZ KRISZTINA – 1981-ben született. Állandó ideiglenes otthona Nagybecskerek. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett angol nyelv és irodalom szakos diplomát, majd néhány év pedagógusi tevékenység után pályát váltott: a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tanult szociológiát és szociális antropológiát, 2010-től pedig a Ljubljanai Egyetem Balkán tanulmányok doktori programjában vesz részt, a szlovén oktatási minisztérium ösztöndíjasaként. Disszertációja: Discourses and Practices of Multiculturalism: Hungarian Youth in Vojvodina and Prekmurje (A multikulturalizmus diskurzusa és gyakorlata: Magyar fiatalok Vajdaságban és Muravidéken). Témavezetők: Prof. Dr. Mitja Velikonja, Ljubljana és Dr. Marija Mandić Ilić, Belgrád. Egyéb kutatási területei: társadalmi emlékezet, szubkultúrák, szociolingvisztika. Magyarul, szerbhorvátul és angolul beszél. Jelenleg Grazban az egyetem Dél-Kelet Európai Tanulmányok Központjában (Centre for Southeast Europan Studies) vendégmunkatárs, előtte Belgrádban a Bölcsészettudományi Kar néprajz es antropológia tanszékén Basileus ösztöndíjas vendéghallgató, illetve a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen kutatóintézetben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíjasa volt. Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropológiai tudományok, szociális antropológia E-mail: krracz@gmail.com A doktori értekezés témája: Az etnikai identitás eleméleteiben a legnagyobb vita a primordialista, illetve az instrumentalista nemzetiség-koncepció körül alakult ki. Fredrik Barth Etnikai csoportok és határaik c. művében amellett érvel, hogy a etnikai csoportok által konstruált határ nagyobb jelentőséggel bír, mint a kulturális ’anyag’, amit behatárol. Annak ellenére azonban, hogy ezt az elméletet azóta szinte minden etnicitáskutató magáévá tette, a nemzeti közösségek tagjai számára az etnikai kötelékek továbbra is valódi, sőt hangsúlyos kulturális tények. Hasonlóan, ha ifjúságról beszélünk, a globalizáció és kozmopolitizmus hívószavak ellenére a gyakorlatban sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nemzetiségi alapon létrejött kötelékek ugyanolyan erősek, mint generációkkal korábban voltak.


265 Doktori disszertációm összeköti a multikulturalizmus történetével és értelmezéseivel, az etnicitással és a hétköznapi nemzeti identitással, valamint a diskurzus-analízis módszer használhatóságával, illetve korlátaival foglalkozó szakirodalmat. Kutatásomban a vajdasági multikulturalizmus fogalmát dekonstruálom, melyet a politikai döntéshozók és a tudományos közösség ugyanúgy adottnak tekintenek akárcsak a hétköznapi emberek. Doktori értekezésem fontos aspektusa a vajdasági magyar fiatalok társadalmi és kulturális helyzetének összehasonlítása a muravidéki magyar kortársaikéval, akik, bár egy sokkal kisebb közösség tagjai, a történelmi alakulást tekintve hasonlóképpen, azonban napjainkban jelentősen különböző intézményi keretek között élik meg a multikulturalizmust. Tekintettel a disszertáció módszertani jellegére, szintén fontos tényezője a kutatásnak a kutató bennfentes/kívülálló pozíciójának értelmezése. Doktori értekezésem konkrét célja annak vizsgálata, hogy a magyar fiatalok Kishegyesen es Lendván (terepmunkám két színhelyén, ahol interjúkat és résztvevő megfigyelést készítettem) hogyan élik meg nem magyar nemzetiségű kortársaikkal való kapcsolataikat, illetve milyen diskurzív statégiákat használnak a multikulturalizmussal kapcsolatos narratívák, metaforák és utalások létrehozására és/vagy megváltoztatására. Értekezésem általános célja megmagyarázni az etnicitás konstruálásának folyamatait és a nemzeti identitás jelentőségét a kisebbségben élő fiatalok életében. Jelentősebb publikációk: Rácz K. 2009: Trauma ili zabava: Sećanje na bombardovanja u diskursu Simposiona. In: G. Đerić (szerk.): Pamćenje i nostalgija. Beograd. Institut za filozofiju u društvenu teoriju. 223–248. o. Rac K.–D. Nikolić 2009: Virdžina u helankama. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 162–166. o. Rac K. 2009: Krvotok od benzina. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 168–171. o. R. Archer–K. Rácz 2012: Šverc and the Šinobus: Small-scale Smuggling in Vojvodina. In: B. Bruns–J. Maggelbrink (szerk.): Subverting Borders: Doing Research on Smuggling and Small-Scale Trade. Wiesbaden. VS Verlag für Sozialwissenschaften. 59–83. o. Rácz K. 2012: By the Rivers of Babylon: Multiculturalism in vivo in Vojvodina/Vajdaság. – Jezikoslovlje.13. sz. 585–599. o.


266 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Méreténél, népességénél és társadalmi-történeti helyzeténél fogva a vajdasági magyar tudományos közösséget semmiképp sem elszigetelten, hanem a magyarországi és szerbiai, továbbá a tágabban értelmezett nemzetközi egyetemi élet keretein belül látom. Fő kihívásnak a parochializmus elleni küzdelmet, illetve a kortárs tanulási, tanítási és kutatási elvek meghonosítását tekintem. Úgy látom azonban, hogy intézményi és anyagi háttér nélkül, valamint a jelenlegi tekintélyelvű (felső)oktatási rendszer fennállásával ezek nehezen megvalósítható célok.

MGR. REKECKI RÓBERT – 1971-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a magyarkanizsai Potisje-Kanjiža a.d. Kanjiža Rt.-nél. Vegyészmérnöki diplomát az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán szerzett 1996-ban. Magiszteri fokozatát ugyanezen egyetemen szerkezte meg 2006-ban. Kutatási témája: kerámiaanyagok mikrostrúktúrájának tervezése (témavezető: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). Pillanatnyilag doktori értekezését készíti. Kutatási témája: a reduktív atmoszféra hatásai karbonátos agyagok égetése során (témavezető: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). A Szerb Mérnöki Kamara Technológiai folyamatok felelős tervezője licenszet 2007-ben szerezte meg, a Technológiai folyamatok kiépítésének levezetése licenszet 2013-ban. Továbbá Domus Hungarica ösztöndíjas (2011, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). A tudomány mellett gyakorló mérnök, aki az agyagiparban szerzett jelentős tapasztalatot. Tudományterület: műszaki tudományok, kémiai tudományok E-mail: rrekecki@gmail.com A doktori értekezés témája: A szilikátipari termékek égetés során képződő mikrostruktúrája egész sor fizikai és kémiai változás eredményeként alakul ki. A szinterelési folyamatok mechanizmusát a kiinduló nyersanyag fázisösszetétele határozza meg. Azok az alapanyagok, amelyek nagyobb százalékban tartalmaznak karbonátokat (kal-


267 cit, dolomit) szilárd fázisú reakciók által konszolidálhatóak, míg ezzel ellentétben, a karbonátmentes alapanyagok esetében az összetételükben található alkáli oxidok játsszák a fő szerepet és a szinterelés jelentős mennyiségű olvadék jelenlétében játszódik le. Ehhez kapcsolódóan a maximális égetési hőmérséklet és a hőn tartás ideje gyártási paraméterekként kihatással vannak egy kerámiarendszer tömörítésére. Hasonlóan az égetésnél alkalmazott atmoszféra is nagy hatással lehet a termék égetésére. A durvakerámiában használatos agyagok lelőhelyenként változatos összetételt mutatnak, ez behatárolja a kutatási eredmények általánosíthatóságát. Ebből kifolyólag, az egyik agyagon definiált gyártási paraméterek nem ültethetőek közvetlenül át a másikra. A doktori értekezés választ keres arra, hogy a magyarkanizsai agyag esetében egy hagyományos és egy reduktív atmoszféra alkalmazása esetében hogyan zajlanak le az égetési folyamatok, milyen fizikai tulajdonságokat kap a termék a különböző égetési módok függvényében; milyen fázisok tűnnek el és keletkeznek, azok mennyiben térnek el hasonló agyagokhoz viszonyítva. A kutatás külön figyelmet fordít az oxidációs és reduktív atmoszférában megváltozó vas mikrokörnyezetek vegyértékének változásaira, valamint választ keres arra, hogy ez a vas mely fázisok kialakításában vesz részt; létrejöhet-e olyan mértékű vitrifikáció egy ilyen durvakerámia rendszer esetében, ami jelentős előnnyel kecsegtethet az így gyártott termékek alkalmazhatósága területén. Jelentősebb publikációk: Rekecki R.–Ranogajec J.–Mesaros A.–Kermeci P. 2002: Microstructure Design of Ceramic Roofing Tiles. – Polish Ceramic Bull. 71. évf. 419– 423. o. R. Rekecki –J. Ranogajec 2008: Design of Ceramic Microstructures Based on Waste Materials. – Processing and Application of Ceramics. Novi Sad. 18–19. o. R. Rekecki–J. Balint–P. Kermeci 2008: Perspektive i trendovi razvoja u opekarskoj industriji. – XXIV DIMK-a. Divčibare. 31–38. o. R. Rekecki–E. Kuzmann–Z. Homonnay–J. Ranogajec 2013: Mössbauer and X-ray Study of the Firing Process for Production of Improved Roofing Tiles. – Hyperfine Interactions. 217. évf. 1–3. sz. 27–35. o. Rekecki R.–Ranogajec J.–Oszkó A.–Kuzmann E. 2014: Effects of Firing Conditions on the Properties of Calcareous Clay Roofing Tiles. – Journal of Materials in Civil Engineering. 26. évf. 1. sz. 175–183. o.


268 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nagyon szűk térben mozog, helyét közvetlen környezetében és leginkább Magyarországon keresi. Sajnos minőségi és mennyiségi szempontból is folyamatosan sorvadó tendenciát mutat. Minőséges fennmaradásának egyik legfontosabb eleme lehet Szerbia mielőbbi EU-s integrációja, valamint közvetlen környezetünk gazdasági mutatóinak jelentős javulása. A meglévő feltételek úgy a kutatásra, mint a tudományos munkára sem biztosítanak megfelelő alapot.

RICZ ANDRÁS – 1977-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él, a Pro Regio Tanácsadó vállalkozás vezetője. A szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke, a Szakegyesületek és Társulatok Szövetségének igazgatóbizottsági elnöke, a Palicsi Helyi Közösség közgyűlésének tagja, a Helyi Közösség tanácsának elnökhelyettese. Főiskolai oklevelét a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerezte 2004-ben, egyetemi diplomáját a Szent István Egyetem Gazdadaság- és Társadalomtudományi Karán szerezte 2006-ban. Ettől az évtől a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában doktori tanulmányokat folytat, 2010-óta doktorjelölt. Kutatási témája: A határon átnyúló európai uniós fejlesztési források hatásai Vajdaság területi fejlődésére (témavezető: Dr. Nagy Imre). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. DOMUS junior szülőföldi ösztöndíjas (2010), munkásságát a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány díjazta 2010-ben. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regionális tudományok Email: riczandras@rcgroup.co A doktori értekezés témája: A doktori értekezés a területi fejlesztés vajdasági aspektusait vizsgálja, kiemelve a tartomány perifériális helyzetét és az abból következő hátrányokat,


269 amelyeket az Unió határon átívelő forrásai felhasználásával előnyére fordíthat, megfelelő forrásmenedzsmenttel. Szerbia tovább folytatja sokszor tévelygő útját az Európai Unióba. Az Unió számos támogatási eszközt kínált fel az elmúlt évtizedben, amelyek segítségével növelni lehet a térség fejlettségét, ezek közül a legszélesebb körben a határon átívelő programok támogatásai váltak elérhetővé. Vajdaság, Szerbia északi, korlátozott autonómiával rendelkező tartománya számára az uniós határon átívelő programok jelentős fejlesztési forrásokat jelentenek, mivel mind Magyarországgal, mind Horvátországgal, mind Romániával közös programok működnek, amelyek gyakorlatilag lefedik az egész tartomány területét. A dolgozat célja, hogy választ adjon arra a feltételezésre, hogy Vajdaság, a vajdasági lakosság számára az uniós források hoztak-e a területfejlesztés szempontjából kézzel fogható eredményeket illetve, hogy megvizsgálja, hogy az eddig lezajlott programok mennyire voltak eredményesek ebből a szempontból, illetve a területi fejlődés milyen szegmenseit érintik e programok pozitívan. A vizsgálat fő célkitűzése, hogy a projektek területfejlesztésre gyakorolt hosszú távú hatását, a kitűzött célok elérését, valamint a fenntarthatóságot és az esetleges továbbfejleszthetőséget vizsgálja. A munka során definiálásra került a határmentiség és a határon átívelő kapcsolatok fogalma, és elemzésre kerültek a területi kapcsolatok és ezen belül is a határon átívelő kapcsolatok európai szabályozása. A kutatás során vizsgálatra kerültek a térség múltbeli és jelenlegi kapcsolatai szomszédjaival. Fő motívumként az eddigi lezajlott programok átfogó vizsgálata készült el mind a szerb–magyar, szerb–horvát, mind pedig a szerb–román viszonylatban. Az eddigi több mint nyolc évben lezajlott programok során igen nagy adathalmaz és tapasztalatmennyiség gyűlt össze ahhoz, hogy értékelni lehessen e programokat és azok megvalósításának hatásait. A munka során 2006-tól ez idáig lezajlott Phare CBC, Interreg és IPA eszközökből allokált projektek eredményeinek vizsgálata zajlott, mindhárom programterület eredményei vizsgálatra kerültek összességében, valamint területenként néhány kiemelt projekt empirikus vizsgálatára került sor. Jelentősebb publikációk: Gábrity M. I. –Ricz A. 2006 (szerk.): Kistérségek életereje. Délvidéki fejlesztési lehetőségek. Szabadka. Regionális Tudományi Társaság.


270 Ricz A. 2009: Egy határon átívelő régió (EGTC) kialakításának lehetőségei a szerb–magyar határtérségben. – Central European Journal Of Regional Development And Tourism. 1. évf. 1. sz. Takács Z.–Ricz A. 2010 (szerk.): Lendületben a regionális tudományig. Tiszteletkötet Dr. Somogyi Sándor részére. Szabadka. Regionális Tudományi Társaság. Ricz A.–Somogyi S. 2011: A kreatív gazdasággal kapcsolatos tanulságok. In: Csata A.–Elek S. (szerk.): Gazdasági válság – regionális kitekintés. Csíkszereda. Státus Kiadó. Ricz A. 2012: A határon átívelő programok hatásai Vajdaság területi fejlődésére – az ezeken alapuló területi együttműködések továbbfejlesztésének lehetősei. – Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. IX. évf. 1. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet utánpótlása kiemelten jó helyzetben van, hiszen két irányba is megindulhat a tudományosság útján, egyrészt az Anyaország felé, másrészt pedig saját szülőföldjén is keresheti a boldogulását. Kérdés, hogy melyik a könnyebb a kettő közül, illetve melyik úton való haladás segíti a vajdasági magyar tudományos elitet a fejlődésben. A legnagyobb probléma a fiatal potenciális kutatók elvándorlása, ennek köszönhetően sok esetben a második vonal kerül előtérbe, ami egyáltalán nem jó irányú folyamat.

ROGINER OSZKÁR – 1986-ban született Újvidéken, jelenleg is ott él. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2009-ben. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje és mesterszakos hallgató művelődésszociológián a Zadari Egyetem nemzetközi, angol nyelvű programján (Joint International Master in Cultural Sociology). Kutatási témája: a jugoszláviai magyar irodalom terei (témavezető: Dr. Thomka Beáta). A szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett magasfokú angol (CAE, University of Cambridge) és német (C1, Universität Passau) nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben


271 a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasa, PhD-tanulmányai alatt 2010–2013 között miniszteri ösztöndíjas. Emellett több tanulmányi ösztöndíjat is elnyert (BAYHOST – Universität Passau, 2008. DAAD – Leibniz Universität Hannover 2011. Peace Academy Sarajevo, 2012. HESP/OSI Scholarship – IUC Dubrovnik, 2012. és 2013.). Kutatási ösztöndíjban részesült a Balassi Intézet Márton Áron Kutatói Szakkollégiumában 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, valamint az MTA DOMUS junior szülőföldi és magyarországi ösztöndíjasaként (2013/14-ben). Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: rogoxar@gmail.com A doktori értekezés témája: Az értekezés a jugoszláviai magyar irodalomban megjelenő térbeli valóságelemek kapcsolatát igyekszik feltárni az 1945–2010 között változó közösségi identitással. Azok a terek érdekelnek, amelyek az elmúlt évtizedek során részei voltak a jugoszláv geokulturális identitásnak, amelyek eltűntek, felerősödtek vagy új értelemmel ruházódtak fel, amelyek módosulásával az azonosulási csomópontok redukciója, átszerveződése, átértékelődése is megtörtént. A kutatás a jugoszláviai és/vagy vajdasági magyar nyomtatott sajtóorgánumokban megjelenő irodalmi igényű szövegeken alapszik. A nyomtatott sajtóban megjelenő elbeszélések, versek, drámaszövegek, hangjátékok, regényrészletek, folytatásos regények stb. (szemelvények formájában) műfajilag reprezentatív mintával szolgálnak. Az ezekből a szövegekből kiadott novellagyűjteményekkel, regényekkel, verseskötetekkel ellentétben, amelyek sok esetben már évek múltán kerülnek az olvasók elé, egy friss, szinte az eseményekkel párhuzamos reakciót képviselnek. A folyóirat mint periodika képviseli azt a tág értelemben vett regionális folyamatosságot, amelyet egy ilyen kutatás megkövetel. Emellett pedig a vajdasági magyar könyvkiadási gyakorlat nagyban támaszkodik a folyóiratokban előzőleg publikált szövegekre, így bár a legtöbb szöveg önálló kötetben is megjelent, az elsődleges publikációs felület a nyomtatott sajtó volt (sok esetben csak az is maradt). A folyóiratok tehát a geokulturális identitás topográfiai mátrixáról egy mindenekfelett korhű, frissességükben állandósított és viszonylag teljes képet adnak. Külön fejezetekben tárgyalom a kornak a téma szempontjából fontos politikai viszonyait, művelődéstörténeti állomásait, intézmények alapítását és megszűntét, továbbá a nyomtatott sajtó, valamint a lapok profiljának kialakulását. Az irodalom többek között egyrészt tükrözi,


272 másrészt alakítja is a kor ízlésvilágát, kollektív identitását és esztétikai, politikai, ideológiai alapképletét. A PhD-dolgozat azzal foglalkozik, hogy miként alakult annak a közösségnek a térbeli önképe, amely ezt az adott irodalmat mint kultúrterméket létrehozta. Azt veszi sorra, hogy egyes városok, községek, hegyek, szigetek, tájegységek mikor kerültek be a közösségi azonosulási hálóba, mikor és hogyan vonult be a tenger és milyen módon került ki, majd ismét be. Érdekes, hogy a folyami, közúti vagy vasúti útvonalak, hidak és alagutak miként rajzolódtak fel. 1945 és 2010 között módosult a főváros fogalma, a saját és idegen közötti tér lényege, Jugoszlávia mérete, alakja, tartalma, majd puszta léte is. A disszertáció célja sorra venni ezeket, emellett megfogalmazni azokat a narratívákat, amelyekbe ezek a terek beleágyazódtak, illetve annak a definiálása, hogy ezek miként módosultak vagy számolódtak fel a kérdéses időintervallumban. Jelentősebb publikációk: Roginer O. 2010: Csárdás. In: Csányi E. (szerk.): Mediális átlelkesítés: zene – beszéd – irodalom. Kontextus könyvek 4. Újvidék. Újvidéki Bölcsészettudomyányi Kar. VMFK. Roginer O. 2012: Fából vaskarikát közép-keleten, avagy a térrel való azonosulás csapdái és a közösségi identitás kialakításának ideiglenessége a XX. és XXI. században. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Kolozsvár – Csíkszereda. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Státus Kiadó. Roginer O. 2012: Lokális irodalmi diskurzus a vajdasági magyar irodalomban. In: Kelemen Z.–Kollár Á.–Kovács F. (szerk.): „Gagyog, s ragyog”. Magyar irodalom közép-európai kontextusban. Szeged. Universitas-Szeged Kiadó. Roginer O. 2012: A kortárs posztjugoszláv dokumentarista dráma: archívum, valóság, fikció. – Filológiai Közlöny. 3. sz. Roginer O. 2013: Macskakövek, aszfalt és fűcsomók oldalnézetből: Tolnai Ottó Újvidéken. – Ex Symposion. 83.sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egy vajdasági magyar fiatal értelmiséginek nem szabad elzárkóznia sem a magyar, sem a délszláv, sem a nemzetközi viszonylatban releváns tudományos együttműködéstől. Arra kell törekednie, hogy különféle színtereken személyesen képviselje azt a regionális tudományosságot, amelynek része, ugyanakkor igyekeznie kell más, határokon átívelő munkaformákba is bekapcsolódni.


273 ROMODA RENÁTA – 1989-ben született Újvidéken. Családjával Óbecsén él. 2013 novembere óta az újvidéki Dositelj Obradović Általános Iskolában tanít magyar mint környezetnyelvet. 2008 és 2012 között az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének hallgatója volt, s ott szerzett diplomát mint okleveles filológus – hungarológus 2012-ben. 2013-ban védte meg mesterdolgozatát ugyanebben az intézményben. Mesterdolgozatának témája Juhász Erzsébet Határregény című regényének értékelése a vajdasági magyar irodalomtörténet-írásban. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara doktori iskolájában folytatja. Kutatási terve alapján a vajdasági magyar irodalom problémaköre felé orientálódik. Kutatási témája: a vajdasági magyar novellairodalom (mentor: Dr. Bence Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. 2013-ban elnyerte a Várady kiválósági ösztöndíj-hitelt. Kétszer nyert díjat a Szabadkai Magyar Főkonzulátus tudományos pályázatán (2012-ben és 2013-ban), ezért a 2013. évi tanszéknapon is jutalomban részesült. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: renataromoda@gmail.com Kutatási téma: Kutatásának tárgya a vajdasági magyar novellairodalom alakulástörténete az irodalomtörténeti monográfiák és rendszerezések tükrében. Ez a kutatási módszer lehetővé teszi a vajdasági magyar novella intertextuális aspektusainak vizsgálatát, és a kanonikus európai novellamodellek hatásának feltárását is: az analógiák (hasonlóságok) és digressziók (eltérések) értelmezését. Lehetővé válik a vajdasági magyar novella világirodalmi kontextusban való láttatása. Jelentősebb publikációk: Romoda R. 2011: Orvosi magatartás és reflexiók Munk Artúr irodalmi munkásságában. – Létünk. 2. sz. 126–136. o. Romoda R. 2012: Draginja Ramadanski: A szavakat elszállni hagyni (Müller Teréz: Igaz történet/Terez Miler: Istinita priča. – Létünk. 3. sz. 156– 161. o. [fordítás]


274 Romoda R. 2012: Komarci i čuvar pruge. In: Nandor Gion. Priče iz Keglovićeve ulice. Novi Sad. Forum. 38–41. o. [fordítás] Romoda R. 2013: Az arany a diszciplínák szövevényében (Multikulturális és regionális térben). – Létünk. 1. sz. 122–137. o. Romoda R. 2013: Kulturális idegenség és történelmi határok. – Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban (virtuális szekció). Létünk virtuális konferencia. http://www.letunk.rs/virtualis/romoda.html Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos életet folyamatosan éltetni, táplálni kell. Fontos, hogy az itteni értelmiség ne csak a külföldi könnyebb boldogulást lássa maga előtt. Szem előtt kellene tartani a szülőföldet, amelynek életébe teljes jogú tagként, szervesen kellene bekapcsolódni, s saját kutatásokkal, gondolatokkal, aktív részvétellel emelni a hazai tudományos és kulturális élet színvonalát.

RÓZSA RITA – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2012-től). Művelődésszervező (2008), Okleveles andragógus (2011) és Balkán specializációval rendelkezik (2012). Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán és a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán szerezte, majd 2009 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Interdiszciplináris Doktori Iskolája Politikatudományi Doktori Programjának hallgatója. Kutatási témája: Szerbia európai integrációs útja (témavezető: Prof. Dr. Hajdú Zoltán). További kutatási területek: a vajdasági magyarsággal kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet Tehetséggondozó ösztöndíjának nyertese, majd 2011-ben és 2012-ben a Balassi Intézet Kutatói Szakkollégiumának ösztöndíjasa. Tudományterület: bölcsészettudományok, politikatudományok E-mail: rozsa.rita84@gmail.com


275 A doktori értekezés témája: Szerbia a 2000. évi demokratikus választások után a látszólagos haladás útjára lépett (az Európai Unió felé való törekvés minden nagyobb párt programjában kiemelkedő helyet foglal el), a jelen kutatás célja pedig e folyamat nyomon követése, elemzése és a tanulságok levonása a kapott eredmények alapján. Feldolgozandó forrásként a szerbiai pártok programját és azok média megjelenéseit vizsgálom az ezredfordulótól napjainkig, különös tekintettel arra, hogy ezekben mennyire észlelhető az Unióhoz való csatlakozási hajlam, melyek azok a törekvések, amik megmutatják, hogy a valóságban mi valósult meg az ígéretekből. Mivel minden sajtótermék elemzése lehetetlen feladat elé állítaná a téma feldolgozására törekvő kutatót, kiválasztottam a legrelevánsabb sajtóorgánumokat, hogy mindegyik politikai irányvonal közvetítőjét bemutathassam: Blic, Dnevnik, Novosti, Politika, VelikaSrbija (szerb nyelvű periodikák), Magyar Szó (az egyetlen magyar nyelvű szerbiai napilap). A Blic napilap mindig az aktuális hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, ez esetben a demokratikus irány képviselője. A Dnevnik az egyik legnépszerűbb és viszonylag független napilap, mely szerkesztői állítása szerint mindenre kiterjedő tájékoztatási politikát folytat. A Novosti és a Politika az aktuális hatalomtól függetlenül az új szocialista vonalat követi. A VelikaSrbija folyóirat a szélsőséges Szerb Radikális Párt lapja. A Magyar Szó pedig a magyar kisebbség naponta megjelenő újságja, melyben központi szerepet játszik a vajdasági magyar politikum, mindegyik politikai párt nézetei helyet kapnak, de a Vajdasági Magyar Szövetség befolyása a legerősebb, hiszen az alapító jogokkal is a VMSZ-többségű Magyar Nemzeti Tanács rendelkezik. A kutatási módszerként elsődlegesen a pártprogramok elemzését tűzöm ki célul, ezen felül a sajtóelemzést használnám, valamint a médiában elérhető interjúkat, nyilatkozatokat, a választások előtt megjelenő plakátokat, szórólapokat egyaránt. Ezeken keresztül betekintést lehet nyerni egy-egy párt munkájába és gondolatvilágába. Hipotézisem szerint a pártok programjában megjelenő Uniós csatlakozási törekvések tekintetében az ország megosztott, a többség bizonyos célkitűzésekkel egyetért (támogatások, innováció és fejlesztés szükségessége stb.), de ezek általában csupán választási jelszavak, melyek mögött valós tartalom nem rejlik. Az Európai Unió tagjává válás nem hat motivációként a Szerbiában élők bizonyos részére.


276 A csatlakozáshoz szükséges néhány feltétel teljesítése Szerbia számára eszmei nehézséggel bír, mint Koszovó önállóságának elismerése vagy az országban hősként tisztelt háborús bűnösök elítélése. A pártok viszonyulása különösen meghatározó ezekhez a témákhoz, ezekben mutatkozik meg leginkább, hogy a haladás és az európai út csupán jól hangzó választási jelszó vagy valós törekvés esetükben. Jelentősebb publikációk: Rózsa R. 2011: A Magyarországon diplomát szerzett vajdasági magyarok identitásváltozásai és karrieresélyei. – EDU Szakképzés és környezetpedagógia. Elektronikus szakfolyóirat. 1. évf. 1. sz. 87–98. o. Rózsa R. 2011: Migráció és identitás. Vajdasági egyetemisták Magyarországon. – Közép-Európai Közlemények. 4. évf. 3–4. sz. 166–173. o. Rózsa R. 2013: Az uniós források szerepe a vajdasági szakképzésben. In: Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek V. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthelyzetekben. Budapest. BI MÁSZ. 449–463. o. Rózsa R. 2013: Európai Vajdaság: fikció vagy lehetséges jövő?! In: Fedinec Cs.–Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek VI. Változó világ – változó közösségek a Kárpát-medencében. Budapest. BI MÁSZ. 155–173. o. Rózsa R. 2013: To Be or Not To Be in the EU that is the Question. In: J. T. Karlovitz (szerk.): Current Issues in Some Disciplines. Komárno. International Research Institute s.r.o. 7–12. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egyelőre nem látom a vajdasági magyar tudományos élet jövőjét, hiába a sok ígéret, nem valószínű, hogy minden diplomás számára megfelelő munkahelyet tud teremteni sem a tartomány, és még kevésbé a magyar közösség.


277 ŠABIĆ NORBERT – 1982-ben született Szabadkán. Jelenleg Budapesten végzi doktori tanulmányait a Közép-európai Egyetem politikatudományok szakán. Tanulmányai során Yehuda Elkana ösztöndíjban részesül, amelyet a felsőoktatási politikák kutatásáért ítélnek oda. Egyesített mesterdiplomát, Erasmus Mundus ösztöndíjasként az Oslói Egyetem Oktatástudományok Karán szerezett 2009-ben. Kutatási és szakmai érdeklődése a felsőoktatási és innovációs politikákra összpontosul. Tanulmányai közben több éves munkatapasztalatra tett szert külföldi és hazai civil szervezeteknél, valamint két évet dolgozott a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán, mint technikai menedzser. Jelenleg több regionális és nemzetközi szervezettel is együttműködik, melyek között megemlíthetjük a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetét, a belgrádi Oktatáspolitikai Központot, a bukaresti Felsőoktatás-fejlesztő Intézetet (UEFISCDI) és az Oktatási Innovátorok Nemzetközi Hálózatát (INIE). Az együttműködések eredményeként számos nemzetközi kutatóprojektben is részt vett már. Magyar, szerb és angol nyelven egyaránt publikál, valamint közepes szinten beszéli a német nyelvet. Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományok, szakpolitikák, felsőoktatási politikák E-mail: norbert.sabic@outlook.com A doktori értekezés témája: Az Európai Felsőoktatási Térség több nemzeti felsőoktatási rendszerből áll össze, amelyek eltérő jellemzőkkel és történelmi tradícióval rendelkeznek. A gazdag kulturális örökség ellenére az európai felsőoktatást sűrűn éri olyan kritika, hogy nem képes eleget tenni a vele szemben állított különböző társadalmi és politikai elvárásoknak. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézmények közötti sokszínűség hiányát emeli ki az európai oktatás és kutatás globális kiválóságának legfőbb akadályaként. Az aggodalom számos szakpolitikai ajánlást eredményezett, melyek ugyancsak számos nemzeti szintű reformnak adtak ihletet Közép-Kelet-Európában. Itt említhetjük a romániai felsőoktatás klasszifikációját, illetve a macedón és szlovák felsőoktatás rangsorolását is. Ezeknek a politikai fejleményeknek a tükrében a kutatás célja, hogy kivizsgálja a régióban zajló felsőoktatás diverzifikációjának indokait,


278 és megvizsgálja az európai szakmai közösségek szerepét a szakpolitikák közép-kelet-európai térhódításában. Az Európai Unió egy aktív „vállalkozói” szerepet tölt be a szakpolitikák különböző területein. Folyamatosan terjeszti ki tevékenységi köreit, és fokozatosan szerez politikai befolyást olyan terülteken, amelyek korábban a hatáskörén kívül estek. A társadalmi konstruktivizmus elméletéből kiindulva, feltételezem, hogy a szakpolitikák kidolgozását alapvetően meggyőződések irányítják, tehát az európai szinten kialakult elképzelések befolyásolhatják a nemzetpolitikai törekvéseket. A politikai szereplők nyelvi elemeket használva győzik meg egymást elképzeléseik létjogosultságáról. A nyelv a politikai ötletek közlésének a legfőbb médiuma. Ezek a gondolatok idővel szisztematikusan elrendezett rendszerré állnak össze, amiket diskurzusoknak nevezünk. A kutatás esetében a jelenség, amely köré a diskurzus épült, a felsőoktatás diverzifikációja. Az Európai Bizottság már a 2003-ban kiadott felsőoktatási közleménye óta a diverzifikáció mellett érvel. A közleményben említettek alapján a Bizottság arra törekszik, hogy megteremtse a szükséges feltételeket az európai felsőoktatás sokszínűségének fenntartására és növelésére. Néhány tanulmány kivételével eddig még nem vetették alapos vizsgálat alá a diskurzus tágabb értelmét és annak lehetséges következményeit az országos felsőoktatási rendszerekre való tekintettel. Ezért a tanulmány eredményei hozzájárulnak majd az Európai felsőoktatás diverzifikációját övező diskurzus szerkezetének és szerepének pontosabb megértéséhez megválaszolva azokat a kérdéseket, hogy miért vált fontos politikai témává a felsőoktatás diverzifikációja, mit képvisel, és nem utolsó sorban, milyen módon lehet a felsőoktatást diverzifikálni. Jelentősebb publikációk: Šabić N. 2009: A vállalkozó egyetem. In: Csányi E. (szerk.): Stúdium. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Magazin. Újvidék. VMFK. Šabić N. 2010: Autonomous Province of Vojvodina: Organisation of Higher Education for Minorities on the Territory of the Autonomous Province of Vojvodina. – Feasibility Study on the Opportunities for Higher Education Development in South Serbia. Belgrade. Centre for Non-violent Resistance and Centre for Education Policies. Šabić N. 2010: Kritički osvrt na binarni sistem visokog obrazovanja i mogućnosti za razvoja strukovnih master i doktorskih studija u Srbiji. In:


279 Katić V. (szerk.): Zbornik radova/XVI skup. Trendovi razvoja. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka. Branković J.–Šabić N. 2011: Research Policy, Financing and Performance. Croatia, Serbia and Slovenia in a Comparative Perspective. Belgrade. Centre for Education Policies. Šabić N.–Branković J. 2013: Europeanising National Research Policies. The Case of Serbia. – EIHER-WBC Working Paper Series. 1. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományosság, bár fellendülőben van, mégis nagy kihívásokkal néz szembe. Ezek, elsősorban a kutatási területek szűkös skáláján, a kutatók elenyésző számában, valamint a kutatómunkák minőségében és eredményességében mutatkoznak meg. Véleményem szerint nem lesz könnyű lefaragni a nemzetközi tudományos mércével szembeni lemaradásból, viszont, a folyamat elengedhetetlen eleme, hogy teret biztosítsunk a vajdasági magyar fiatal kutatóknak a szakmai és tudományos érvényesüléshez.

SAMU JÁNOS, Ph.D. – 1977-ben született Zomborban. A gimnáziumot szülővárosában végezte, tanári oklevelet az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelvből és irodalomból. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium első generációs kollégistája, jelenleg az intézmény tutora. A prágai Filmová a Televizní Fakulta Akademie Múzickích Umení, továbbá a Bécsi Egyetem (Universität Wien) részképzéseit hallgatta. Doktori stúdiumait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában abszolválta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Doktori képzése során három évig a Sorbonne Nouvelle-Paris 3 Ouest-Est: dynamiques centre-périphérie entre les deux moiti és du continent programjának tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Digitális kultúra és médiafilozófia csoport egyik alapító tagja. A DNS poszt alfabetikus folyóirat főszerkesztője, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium keretei között működő konTEXTUS műhely kutatója. Főállásban a szabadkai Ma-


280 gyar Tannyelvű Tanítóképző Kar oktatója. Művészeti és tudományos tevékenységét Kilátó-díjjal, Kristálygömb Díjjal és Sinkó Ervin Irodalmi Díjjal jutalmazták. Önálló kötetei: Varázsló Zú (2006, zEtna), A médium eseménye. Szövegmozg(at)ás (2011, Újvidéki Egyetem). Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: dnsamu@gmail.com A doktori értekezés témája: A disszertáció címe: Határpoétikák. Nyelvi redukció mint intenzív nyelvhasználat Domonkos István és Ladik Katalin költészetében. A dolgozatot módszertanilag az intervenció fogalma alapozza meg, amely az objektív vizsgálódás távolságeszményének illúzorikus voltát, az elemzésnek mint beavatkozásnak, módosító erőnek jellegét hangsúlyozza. A nyelv mediális deterritorializációja lesz az interveniáló vizsgálódás környezete, az a támadási pont, amely a vajdasági magyar irodalom korpuszába vezet. Az alaptézis asszimilálja Deleuze–Guattari prágai német nyelvre vonatkozó megjegyzéseit, amellyel a kafkai eljárás az (volt), hogy „mivel szókincse kiszáradt, az intenzitás szintjén kell mozgásba hozni, vibráltatni. Szembe kell állítani a nyelv tisztán intenzív használatát annak szimbolikus, esetleg jelentős, vagy egyszerűen csak jelentő használatával. Egy tökéletes és nem formált, intenzív, anyagi kifejezéshez kell eljutni.” Ennek az intenzív, anyagi kifejezésnek a médium testét illetőleg két megnyilvánulása detektálható a vajdasági magyar irodalomban: az egyik a csendbe tartó teljes redukció, a másik pedig a szupraszegmentális jegyek szemiózison túli intenzifikációja, az egyik Domonkos István költői opuszában, a másik Ladik Katalinnál (különösen a fonikus költemények esetében) érhető tetten. Amennyiben a kérdés az: „hogyan szakítsunk ki saját nyelvünkből olyan kisebbségi irodalmat, amely képes aláásni a nyelvet, és józan forradalmi vonal mentén elfolyatni azt? Hogyan lesz valaki saját nyelvének nomádja, bevándorlója, cigánya?” (Deleuze–Guattari ), úgy mindkét esetben a hangzósságnál, a hangbázisnál találjuk magunkat, a jelölő anyagi feltételénél, amely az értelem határértékeit jelöli, transzparenciája vagy kiemelt hangzóssága a nyelv kontúrjait rajzolja meg. Azt az alakzatot, amellyel egyfelől kiléphetünk belőle, másfelől pedig közelíthetünk hozzá, illetőleg az intervenció mint értelmezés tartamában, amely a jelentésességről ugyanakkor nem mond le, kimozdíthatjuk kereteiből.


281 Jelentősebb publikációk: Samu J. 2007: A határ/felület ingadozó erőterei (elbeszélni, keretezni egy képet). – Filológia Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata. 1–2. sz. 84–96. o. Samu J. 2011: A médium eseménye. Szövegmozg(at)ás. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. Samu J. 2011: Intervenció, hang, szökésvonalak. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. I. Kötet. Nyelvi jelenségek. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 114–124. o. Samu J. 2012: Határtapasztalatok. – Filológia Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata. 3. sz. 323–335. o. Samu J. 2013: A nyelvi jelölő vizualitásának státusa Domonkos István költészetében. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. III. kötet. A sokoldalú nyelv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 87–96. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A kötelező pesszimizmus változhat, hiszen váratlan események is előfordulnak némelykor. A kiszámíthatatlanság nem mindig jelent rosszat, a rendszer válsága az Új fölmerülésének lehetősége. Ami sajnos nem törvényszerű persze.

SAMU VERONIKA – 1986-ban született Zomborban. 2009-ben szerezte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Keleti nyelvek és kultúrák szakán az alapszakos diplomát, és 2011-ben a Japanológia mesterképzésen a mesterszakos diplomát. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolának harmadéves hallgatója. 2009-ben elnyerte a Japán Alapítvány „A japán nyelv terén kiváló eredményt felmutatók számára” ösztöndíját. 2011–2013 között óraadó volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Távol-Kelet referens szakirányú továbbképzésén, 2011-től tanársegédként dolgozik a Károli Gáspár Keleti nyelvek és kultúrák szakán, 2014-től


282 pedig óraadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keleti nyelvek és kultúrák kínai szakirányán. Kutatási területe: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak dinamikus megközelítésen alapuló fordítás szempontú vizsgálata, továbbá a japán és magyar hangutánzó és hangulatfestő szavak rendszerének kontrasztív vizsgálata. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, fordítástudomány E-mail: veronikasam@gmail.com A doktori értekezés témája: Az onomatopoetikus szavak fordítás szempontú vizsgálatánál nélkülözhetetlennek tartom a kontrasztív nyelvészeti kutatások eredményeinek felhasználását, mivel ezek tudományosan megalapozott leírást adnak a két nyelv onomatopoetikus rendszerének viszonyáról. Éppen ebből az okból kifolyólag kutatásom kezdeti szakaszában a hangsúlyt a két nyelv onomatopoetikus rendszerének kontrasztív vizsgálódására fektetem. Ezt azért tartom fontos lépésnek, mert a fordítást kétnyelvű beszédtevékenységként kell kezelnünk, és ahogy Klaudy is írja: „bármely nyelvből fordítunk bármely nyelvre, a fordítás folyamata sohasem lehet független a fordítás folyamatában összetalálkozó illetve szembekerülő két nyelv hasonlóságaitól és különbségeitől” (Klaudy 1997: 93). Habár hozzá kell fűznöm, hogy Klaudy itt nemcsak a két nyelv rendszerében rejlő hasonlóságokra és különbségekre, hanem a szövegkoherenciára, a szövegszervezés eszközeire stb. is gondol. A japán és magyar nyelv onomatopoetikus kifejezéseinek fordítás szempontú kutatását nem kizárólag a kontrasztív nyelvészeti elemzésekből kapott eredmények alapján kívánom folytatni, hanem a kérdéskört úgynevezett „dinamikus perspektívából” (Klaudy 2003) is szándékozom vizsgálni. A dinamikus perspektívából való vizsgálódás fogja biztosítani számomra a japán onomatopoeiák „viselkedésének” megismerését a magyar nyelvre való fordítás folyamatában, és ugyanígy a magyar onomatopoeiák „viselkedését” a japán nyelvre történő fordítás folyamatában. A szakirodalom szerint ugyanis minden nyelvnek van egy „fordításbeli viselkedése”, aminek jellegzetessége egy másik nyelvre való fordítás függvényében mutatkozik meg (Klaudy 1997). Kutatásom célja, hogy: • külön-külön bemutassa a japán és a magyar nyelv onomatopoetikus rendszerének morfológiai, szófaji, szintaktikai jellegzetességeit;


283 • hangszimbolikai és jelentésbeli vizsgálatokat folytasson mindkét nyelv onomatopoeiáival kapcsolatban; • beszámoljon a japán és a magyar nyelv onomatopoetikus rendszere között megfigyelhető alapvető hasonlóságokról és különbségekről; • a fenti első két pontban megnevezett kutatási tárgyak elemzéséből kapott eredményekre támaszkodva választ találjon olyan kérdésekre, mint pl. hogy abban az esetben, ha a japán onomatopoeiát magyar onomatopoeiával feleltetik meg a fordítók, van-e összefüggés (megállapítható-e valamilyen szabályszerűség) a forrásnyelvi és célnyelvi onomatopoeia alakja, szófaja között? A Hamano-féle hangszimbolika ismerete segíti-e a fordítót a japán onomatopoeiák fordításánál? Mi lehet annak az oka, hogy egy adott onomatopoeiát a fordító különböző célnyelvi szavakkal feleltet meg egyazon szövegen belül? Van-e különbség a tangigo (単義語) (az egy jelentésű onomatopoeiák), a tanichitagigo (単一多義語) (az azonos alcsoporthoz tartozó többjelentésű onomatopoeiák) és a tagikonseigo (多 義混成語) (a különböző alcsoportokhoz tartozó többjelentésű onomatopoeiák) fordítása között? Mennyiben nehezíti meg a fordító munkáját, ha egy onomatopoeia egyszerre több alcsoportba is besorolható? Stb. • megismerje a japán onomatopoetikus szavakat a magyar nyelv szemantikai csatornáján keresztül, a magyar onomatopoetikus szavakat pedig a japán nyelv szemantikai csatornáján keresztül; • megvizsgálja, milyen műveleteket végeznek a fordítók a fordítás folyamatában találkozó forrásnyelvi és célnyelvi (azaz japán és magyar, vagy magyar és japán) nyelvek onomatopetikus rendszerének kontrasztjaiból fakadó nehézségek leküzdésére, továbbá megválaszolja azt a kérdést, hogy az átváltási műveletekkel (lexikai és grammatikai) kapcsolatos ismereteink alapján rendszerezhetőek-e a fordítási stratégiák, amelyeket a fordítók a japán és magyar onomatopoeiák fordításakor alkalmaznak; • foglalkozzon az onomatopoetikus kifejezések fordításbeli feldolgozásával összefüggésben az explicitség kérdésével. Bízom benne, hogy a japán és magyar nyelv onomatopoetikus rendszerének alkalmazott nyelvészeti vizsgálata, azon belül is leginkább a fordítás szempontú vizsgálatok eredményei hasznosíthatók lesznek a fordítástudományban és a japán nyelvoktatásban egyaránt. A kutatási eredményeim mintaként szolgálhatnak a (kezdő) fordítók munkájában, valamint egy olyanfajta szempontrendszert nyújthatnak nekik, amely alkalmazásával képesek lesznek a különböző célnyelvi lehetőségek közül a leg-


284 jobbat kiválasztani, továbbá felmérni azt, hogy egy adott esetben mennyire lehet elszakadni az eredeti formától a tartalom megőrzése érdekében. A japán nyelv tanítása során onomatopoetikus kifejezéseket ez idáig nem oktatták súlyuknak megfelelően (Székács 1994), ezért úgy gondolom, kutatásommal némileg rámutatok e szócsoport jelentőségére. A japán és magyar nyelv onomatopoetikus szavainak rendszerbeli és nyelvhasználatbeli különbségeinek, valamint fordítási módszereinek megvilágításával olyan háttérismeretet szeretnék majd nyújtani a nyelvoktatók számára, amelyre támaszkodva bátrabban viszonyulnak majd e szócsoport oktatásához. Jelentősebb publikációk: Samu V. 2013: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diszkurzusban. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos Diszkurzusok. Újvidék. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. 116–124. o. Samu V. 2013: A japán frazeologizmusok fordításának vizsgálata párhuzamos szépirodalmi korpuszon. In: Takács M. (szerk.): Évkönyv.VIII. évf. 1.sz. 70–82. o. Samu V. 2013: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak egy japán regény fordításának tükrében. [megjelenés alatt] Samu V. 2013: A japán–angol nyelvi kontaktus a Meidzsi-restaurációban: A jokohamai pidzsin. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A jelenkori vajdasági magyar tudományos élet – amelynek gyökerei mélyen lenyúlnak egy többévszázados múlttal rendelkező termékeny talajba – töretlenül virágzik, még akkor is ha éppen egy kevésbé kedvező időszak köszöntött rá. Kívánom neki, hogy „Lovagolj végig a kard élén Rejtőzz el a lángok közepén A gyümölcsfa virágba borul majd a lángban A nap felkel estelente” (zen mondás)


285 SÁNTA RÓBERT, Ph.D. – 1975-ben született Óbecsén. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1997-ben, 2002-ben pedig a Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Karán mesterképzésen gépészmérnöki oklevelet. 2003-tól a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Termotechnika és ökológia Tanszékének tanársegédje. 2013-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozatán konzulens. A tudományos munkásságának folytatásaként 2014-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen PhD-fokozatot kapott. A doktori képzés alatt miniszteri ösztöndíjban részesült. 2006-tól a CEEPUS-program ösztöndíjasa. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Kutatási témája: a kompresszoros hőszivattyúk optimalizálása épületgépészeti feladatokra (témavezető: Dr. Garbai László). Több tankönyv társszerzője: Grejanje i klimatizacija (Fűtés és klimatizáció) 2003; Hlađenje i rashladni uređaji (Hűtés és hűtőberendezések) 2008; Hűtés és hűtőberendezések (példatár) 2013, amelyek a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola gondozásában jelentek meg. Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományok, megújuló energiák E-mail: santa@vts.su.ac.rs A doktori értekezés témája: Az értekezésemben a víz–víz kompresszoros hőszivattyúk üzemének tudományos karakterű tervezésével foglalkoztam. Ennek keretében a célkitűzésem, hogy a hőszivattyú körfolyamatát megvalósító technológiai berendezésekben, rendszerelemekben végbemenő termodinamikai, hőközlési és áramlástani folyamatokat az eddigieknél pontosabban leírhassam a rendszer illetve a körfolyamat, minden egyes és egyébként tetszőleges pontjában. Az értekezés három pilléren nyugszik, amelyek egyben a munkám három fő vizsgálati irányát is jelentették. Ezek: • A csőköteges hőcserélők – az elpárologtató és a kondenzátor – vízoldali és hűtőközeg oldali hidraulikai és hőtechnikai modellezése. A nyomásveszteségek és a hőátadási tényezők mérése, és új függvények meghatározása az R134a hűtőközegre. • A fojtószelep és kompresszor matematikai leírása.


286 • A gépészeti elemekre a bemenetek és kimenetek kapcsolatát leíró függvények ismeretében, a lehető legaprólékosabban és legprecízebben vizsgáltam a teljes körfolyamatot. A fentiek birtokában a disszertáció fő célkitűzése a különböző fűtési hőigényekhez a rendszer üzemének optimalizálása, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott hőigényt hogyan tudjuk minimális elektromos energia felhasználásával kielégíteni. A lényeg tehát a COP-nek mint a rendszer célfüggvényének a maximalizálása. Jelentősebb publikációk: Garbai L.–Sánta R. 2011: A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban. – Magyar Épületgépészet. LX. évf. 12. sz.11–16. o. R. Santa 2012: The Analysis of Two-phase Condensation Heat Transfer Models Based on the Comparison of Boundary Condition. – Acta Polytechnika Hungarica. 9. évf. 6. sz. R. Santa 2012: Investigation of the Refrigerants Characteristics in Vapor Compression Systems. – Acta Technica Corviniensis. Bulletin of Engineering. Tome V. 3. évf. 3. sz. L. Garbai–R. Sánta 2012: Flow Pattern Map for In Tube Evaporation and Condensation. – 4th International Symposium on Exploitation of Renewable Energy Sources. EXPRESS. Subotica. 125–130. o. R. Santa–L. Garbai 2013: The Mathematical Model and Numerical Simulation of the Heat Pump System. – Annals of Faculty Engineering Hunedoara. International Journal of Engineering Tome. XI. évf. 4. sz. 271–280. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek elsődleges célja kell, hogy legyen egy olyan tehetséggondozó rendszer létrehozása, amely az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva lehetőséget biztosít a vajdasági magyar diákok számára, hogy az elhivatottságuk és képességeik szerint legmagasabb szinten kamatoztathassák tehetségüket, ezzel is elősegítve önnön és a közösség megmaradását, fejlődését.


287 SENDULA RÓBERT, Ph.D. – 1980-ban született Zentán. Jelenleg Budapesten él. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kémiai Kutatóközpontjában (2006-2011), majd a Reanal Gyógyszer és Finomvegyszergyárban dolgozott kutató-fejlesztő mérnökként (2011-2013). Jelenleg a Mylan Hungary Kft. gyógyszerkiszerelő üzemében analitikus (2013-tól). Okleveles vegyész (MSc). Diplomát Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett 2006-ban vegyész-gyógyszerkutató szakirányon. Tanulmányait 2007-től az MTA Fiatal Kutatói Ösztöndíjával (2007-2010) az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kémiai Doktori iskolájában folytatta, 2013-ban doktori fokozatot (PhD) szerzett. Kutatási témája: új L-nukleozidok mint potenciális antivirális és tumorgátló szerek szintézise (témavezetők: Dr. Sági Gyula és Dr. Jablonkai István). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú angol és német, kezdő spanyol és kínai nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben az OTDK-n Gerecs Árpád különdíjat kapott a legszínvonalasabb preparatív munkáért. Tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének és az International Society of Nucleosides, Nucleotides, & Nucleic Acids-nak. Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok E-mail: sendularobert@yahoo.com A doktori értekezés témája: A természetes D-antipódnál lényegesen nagyobb anti-HIV, illetve -HBV aktivitással rendelkező 2’,3’-didezoxi-3’-tia-L-citidin (Lamivudin) felfedezése 1991-ben mérföldkő volt az L-nukleozidok történetében, amelyekről nem természetes kiralitásuk miatt korábban nem is feltételezték, hogy jelentős biológiai hatásuk lehet. Az elmúlt két évtizedben számos további L-nukleozidról derült ki, hogy jobb és szelektívebb szubsztrátjai a különböző vírus indukálta enzimeknek, mint a megfelelő D-enentiomerek, ennélfogva kevésbé toxikusak és nagyobb metabolikus stabilitással rendelkeznek. Mindezek eredményeként jelenleg már csaknem 20 ilyen származék van a klinikai vizsgálatok különböző stádiumaiban, közülük néhányat már gyógyszerként is törzskönyveztek. A doktori munkám célja olyan új L-nukleozidok szintézise volt, amelyek a D-nukleozidok körében eddig felismert szerkezethatás-összefüggések alapján potenciális antivirális és/vagy tumorgátló hatással rendelkezhetnek. 34 L-nukleozid származékot állítottam elő, és ebből 24 új, az irodalomban még nem leírt vegyület.


288 Az előállított L-nukleozidokkal in vitro citotoxicitás vizsgálatokat végeztünk öt rákos sejtvonalon (Hel, HeLa, Vero, MDCK, L1210) a vegyületek tumorgátló hatásának megállapítására. A vegyületek egy részénél említésre méltó citotoxicitást tapasztaltunk. Az antivirális vizsgálatokat 14 vírustörzsön (herpes simplex-1 (KOS), herpes simplex-1 (TK- KOS ACV), herpes simplex-2 (G), vaccinia vírus, vesicular stomatitis vírus, c oxsackie vírus B4, respiratory syncytal vírus, parainfluenza-3 vírus, reovírus-1, Sindbis vírus, punta toro, influenza A H1N1 altípus (A/PR/8), influenza A H3N2 altípus (A/HK/7/87) és influenza B (B/HK/5/72) vírus) végeztük citopatikus hatásvizsgálattal (CPE). A legtöbb vegyület nem mutatott antivirális hatást egyik vírustörzsön sem. Tudományos együttműködés keretében L-adenozin- és L-citidin-5’-difoszfátot állítottam elő enzimkinetikai vizsgálatokra. A kinetikai vizsgálatok célja az L-nukleozidok foszforilezéséért felelős kináz azonosítása volt. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a PGK (3-foszfoglicerát kináz) a purin nukleozidokat (GDP) hatékonyabban foszforilálja mint a piruvát kináz (PK) és a kreatin kináz (CK). A pirimidin nukleozidok esetében a PK és a CK sokkal aktívabb, mint a PGK. A PGK, a PK és a CK enzimekkel ellentétben, a nukleozidok közül az L-formát preferálja, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a három vizsgált enzim közül a PGK enzimnek köszönhető az L-nukleozidok biológiai hatása. Jelentősebb publikációk: A. Varga–L. Chaloin–Gy. Sági–R. Sendula–É. Gráczer–K. Liliom–P. Závodszky–C. Lionne–M. Vas 2011: Nucleotide Promiscuity of 3-phosphoglycerate Kinase in Focus: Implications for the Design of Better Anti-HIV Analogues. – Molecular Biosystems. 7. sz. 1863–1873. o. R. Sendula–E. Orbán–F. Hudecz–Gy. Sági–I. Jablonkai 2012: Synthesis and Cytotoxic Activity of Novel 5-Substituted-1-(β-L-Arabinofuranosyl) Pyrimidine Nucleosides. – Nucleosides, Nucleotides and Nucleic Acids. 31 évf. 6. sz. 482–500. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Kutatóintézetek és anyagi támogatás hiányában, egyelőre nem sok jövőt látok a vajdasági magyar tudományos ifjúság vajdasági-szerbiai érvényesülésére, azonban abban biztos vagyok, hogy az otthon szerzett tudással bármikor megállják a helyüket külföldön is. Ez utóbbi esetben nagy segítségükre lehetnek a külföldön élő magyar kutatók.


289 SIMON JÁNOS, Ph.D. – 1980-ban született Torontálvásárhelyen. Jelenleg Szabadkán él, és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola szakmunkatársaként dolgozik (2003-tól), ahol részt vesz az oktatásban magyar és szerb nyelven a robotika, az információs rendszerek, a digitális technika, az adatbázisok I. és II. tantárgyakból. Okleveles mérnök informatikus diplomát a Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Karán szerzett 2008-ban. Tanulmányait az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Műszaki Karán folytatta 2008-tól, a Kommunikáció és Informatika Doktori Képzésben. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és horvát nyelvtudással rendelkezik. 2013-ig 35 tanulmánya jelent meg magyar, angol és szerb nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Kutatási témája: több kritériumos fuzzy irányítás kontrollált mikroklimatikus környezetben autonóm mobil mérőállomás segítségével. (témavezető: Prof. Dr. Goran Martinović). További kutatási területek: mikrovezérlős beágyazott környezetek programozása, mobil robotok és vezeték nélküli szenzorhálózatok (autonóm rendszerek) hardver- és szoftverfejlesztése. Tudományterület: műszaki tudományok, informatikai tudományok, robotika E-mail: simon@vts.su.ac.rs A doktori értekezés témája: A vezeték nélküli szenzorhálózatos technológia alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a vezérlési stratégia javításához és megemeli a termelés minőségét a kontrollált mikroklimatikus környezetben. A doktori értekezés egy kísérlet az agrárkörnyezet és a vezeték nélküli szenzorhálózatok alkalmazási lehetőségére kontrollált mikroklimatikus környezetben a jobb és robusztusabb vezérelhetőség érdekében. A javasolt rendszer lehetőséget nyújt a mikroklimatikus paraméterek begyűjtésére és követésére, amelyek közvetlen hatással vannak a mikroklimatikus környezetben található növényekre. A kutatás fő célja egy általános vezérlő rendszer fejlesztése, amely képes a gyors és adaptív vezérlésre a változó körülmények között. A kutatási terület a kontrollált mikroklimatikus környezeten belül egy autonóm mobil mérőállomás fejlesztése. A mobil mérőállomás navigációja a


290 potenciális terek módszerén alapul, kibővítve a vezeték nélküli szenzorok fogadott jelerősség-indikátorának paraméterével. A rendszer telepítése után a mobil mérőállomás készen áll a klimatikus paraméterek begyűjtésére a növények sorai között. Egy alapértelmezett kezdőpontból indul a célig dinamikus környezetben, elkerülve az esetleges akadályokat. A kutatás további célja a mobil mérőállomás navigációs algoritmusának továbbfejlesztése és alkalmassági vizsgálata ismeretlen és dinamikusan változó környezetben. A teljesen automatizált mikroklimatikus környezet vezérlése érdekében egy grafikus felügyelő rendszer alkalmazása kerül megfontolásra. A valós idejű információk a kontrollált mikroklimatikus környezetből szilárd alapot nyújtanak az optimális vezérlési stratégia kiválasztásánál. Általános modellek helyett a vezérlés valós adatokra hagyatkozik, és a kísérlet egy teljes évi ciklus adatait dolgozza fel. Jelentősebb publikációk: Simon J.–G. Martinović 2013: Navigation of Mobile Robots Using WSN’s RSSI Parameter and Potential Field Method. – Acta Polytechnica Hungarica. Journal of Applied Sciences, 10. évf. 4. sz. 107–118. o. Simon J.–Matijevics I. 2011: Simulation and Implementation of Mobile Measuring Robot Navigation Algorithms in Controlled Microclimatic Environment Using WSN. – Proceedings of the Conference SISY 2011. Subotica. 1–6. o. Matijevics I.–Simon J. 2010: Improving Greenhouse’s Automation and Data Acquisition with Mobile Robot Controlled System via Wireless Sensor Network. In: G. V. Merrett–Y. Kheng Tan (szerk.): Wireless Sensor Networks: Application-Centric Design. Matijevics I.–Simon J. 2010: Control of the Greenhouse’s Microclimatic Condition Using Wireless Sensor Network. – The IPSI BgD Transactions on Internet Research. 6. évf. 2. sz. 35–38. o. Simon J.–G. Martinović–I. Matijevics 2010: WSN Implementation in the Greenhouse Environment Using Mobile Measuring Station. – International Journal of Electrical and Computer Engineering Systems. 41–48. o.


291 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar fiatal értelmiség egyre nagyobb számban rendelkezik doktori fokozattal, amely lehetővé teszi az olyan egyetemi karok létrehozását magyar nyelven is, ahol jelenleg csak és kizárólag államnyelven folyik az oktatás. Ezzel a lehetőséggel élni kell, és olyan felsőfokú oktatási stratégiát kiépíteni, amely alapjában lehetővé teszi az új értelmiségi generációk képzését magyar nyelven, de egyben nem szigeteli el a más nyelven tanuló fiataloktól sem. A megoldást egy többnyelvű, nyitott, európai normákat képviselő Szabadkai Egyetem jelentené, ahol a fiatal értelmiség megtalálná elhivatottságát az oktatás iránt, és lehetőséget kapna a tudományos kutatómunka gyakorlásához is.

SIMON VILMOS, Ph.D. – 1979-ben született Újvidéken. Jelenleg Budapesten él, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén tanít és kutat docensi pozícióban. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte meg 2003-ban távközlés szakirányon. Doktori fokozatát 2009-ben szerezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, disszertációjának címe: Jelzéscsökkentő mobilitáskezelési algoritmusok következő generációs mobil hálózatokban. Kutatási területei: mobil ad hoc és szenzorhálózatok, kommunikációs protokollok autonóm evolúciója, energiahatékonyság 3G/4G illetve ad hoc mobil hálózatokban, spatial computing. Számos nemzetközi és hazai kutatási projektben vett részt, a BIONETS (BIOlogically-inspired autonomic NETworks and Services, EU 6. Keretprogram) és a FIRST (Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig) projektekben témavezetőként. Egyetemi munkája mellett a páneurópai EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópontjának BME oktatási felelőse, illetve a X-Europe program vezetője. Továbbá a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Távközlési Szakosztályának elnöke. Témavezető a High Speed Networks Laboratory-ben (HSN), tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, illetve a The Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) nem-


292 zetközi szervezetnek. 2007-ben érdemelte ki Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Kristálygömb Díját, 2010-ben és 2012-ben pedig a HTE Ezüst illetve Arany jelvény díját. Tudományterület: műszaki tudományok, informatikai tudományok, távközlés E-mail: svilmos@hit.bme.hu Jelentősebb publikációk: V. Simon–S. Imre 2007: A Simulated Annealing Based Location Area Optimization in Next Generation Mobile Networks. – Journal of Mobile Information Systems. 3. évf. 3–4. sz. 221–232. o. V. Simon–S. Imre 2007: Location Area Design Algorithms for Minimizing Signalling Costs in Mobile Networks. – International Journal of Business Data Communications and Networking. IJBDCN. 3. évf. 2. sz. 36–50. o. V. Simon–L. Bokor–S. Imre 2009: A Hierarchical Network Design Solution for Mobil IPv6. – Journal of Mobile Multimedia. JMM. 5. évf. 4. sz. 317–332. o. E. S. Varga–B. Wiandt–B. K. Benkő–V. Simon 2011: Autonomously Evolving Communication Protocols: The Case of Multi-Hop Broadcast. In: D. C. Verma–P. Lio (szerk.): Biologically Inspired Networking and Sensing: Algorithms and Architectures. E. S. Varga–B. Wiandt–B. K. Benkő–V. Simon 2012: Autonomous Online Evolution of Communication Protocols. – Infocommunications Journal. 4. évf. 1. sz. 21–35. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A háborús évek igen megtépázták a vajdasági magyar értelmiséget, különösen a tudományos élet szereplőit, sokan elhagyták szülőföldjüket a jobb érvényesülés reményében. Ennek ellenére tudósok egy újabb fiatal generációja jelent meg a tudományos életben, amely előtt kitárul a világ, és szépen sorjázzák az eredményeket. Ebben nagy szerepe van a VMTDK-mozgalomnak is. Ami fontos: őrizzük meg az összetartó közösségünk, de sohase zárkózzunk be, ugyanis a tudománynak, művészeteknek a határok nem szabhatnak korlátokat.


293 SZABÓ ANITA, Ph.D. – 1981-ben született Topolyán. Jelenleg Kishegyesen él. 2005-ben villamosmérnöki diplomát szerzett az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara villamosságtan és számítástechnika szakán. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Számítástechnika és Informatika Tanszékének főállású tanársegédje lett. Posztgraduális tanulmányait 2005-ben kezdte az újvidéki Műszaki Tudományok Kara elektronika szakirányán, magiszteri diplomát 2008-ban szerzett. Doktori disszertációját 2012-ben védte meg, Algoritmusok a hallgatók interaktív képzésére a digitális jelfeldolgozó mikroprocesszoros rendszerek tervezésében címmel. A magiszteri fokozat megszerzése után főiskolai előadó, majd a doktori cím megszerzése után főiskolai tanár kinevezést kapott a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán. Az oktatást és tudományos munkát serkenteni kívánó SISY (SISY - International Symposium on Intelligent Systems and Informatics) konferenciasorozat sikeres megszervezésében 2005 óta aktívan részt vesz, szervezőként. A Kutatók éjszakája 2011 elnevezésű világméretű tudományos esemény hagyományteremtő szabadkai bemutatkozásának létrehozásában is főszervezőként vett részt. Eddig huszonkét tanulmánya jelent meg, magyar, angol és szerb nyelven, folyóiratokban és konferenciakiadványokban. Kutatási területei: jelfeldolgozás (szűrőtervezés) és oktatásfejlesztés a digitális jelfeldolgozás területén. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok E-mail: saboanita@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori disszertáció témája egy újonnan kifejlesztett szoftverrendszer, amelynek az elsődleges célja, hogy javítsa a tudás elsajátításának fokát a hallgatóknál DSP-megoldások számításánál és végrehajtásánál a digitális jelfeldolgozás területén. A munka a hallgatók munkavégzését egy példán keresztül mutatja be. Ezenkívül adott egy laboratóriumi gyakorlat rövid leírása Hangfeldolgozás tárgyból. A gyakorlat célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a tervezett szűrő hatását a hangfrekvenciás jelekre. A gyakorlatnak öt része van: • Szűrők tervezése előre meghatározott paraméterekkel. • A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre a szimulátorban (az audiojel előre generált bináris fájl formájában van biztosítva).


294 • A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojelre a szimulátorban (az audiojel és a zaj keveréke, előre generált fájl formájában van biztosítva). • A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre valós DSP-platformon (az audiojel jelgenerátoron keresztül van biztosítva, amely a DSP-fejlesztő lap audiobemenetéhez kapcsolódik). • A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojel esetében valós DSP-platformon (az audiojel forrása egy jelgenerátor, a zaj forrása egy fehérzaj-generátor, a két jel a DSP-fejlesztőlap egy-egy audiobemenetéhez kapcsolódik, a hasznos jel és a zaj keverése a DSP-n belül az A/D (analóg-digitális átalakítás) után történik). Ennek a koncepciónak a fő előnye abban a tényben rejlik, hogy a hallgatóknak csak egy testre szabott szoftvereszközre kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy több programozási csomagot sajátítsanak el. Ezzel a módszerrel csökken a hallgatók és a tanárok terhelése is, megnövekszik a tanítás hatékonysága, ami különösen fontos a kis óraszámú oktatás, valamint a hallgatók viszonylag korlátozott előzetes tudása esetén. A hallgatóknak csak a jelfeldolgozás alapelveit és koncepcióit kell elsajátítaniuk. A DSP-oktatása területén igen fontos a szimulációs- és a valós hardveren kapott eredmények összehasonlításának lehetősége. Ily módon azonnali gyakorlati tapasztalat szerezhető az elméleti számítások DSP-rendszereken történő gyakorlati alkalmazásában. A hallgatók így mélyebb betekintést nyernek a jelfeldolgozó algoritmusok működésének elveibe, mert a számítási képletek a szimulációs szoftverekben 32 bites vagy akár 64 bites lebegőpontos számokkal vannak kiértékelve, és így nem vehetők észre azok a problémák, amelyek a korlátozott pontosságú DSP-rendszerben jelentkeznek. Ugyanakkor a valós DSP-processzorokban főleg 16 bites regiszterek állnak rendelkezésre, amelyek csak az egész számú matematikai műveleteket támogatják. Ebben az esetben a hallgatók megfigyelhetik a korlátozott bitszám és kerekítés közvetlen hatását a digitális jelfeldolgozás matematikai műveleteire és eredményeire. A tervezett rendszernek nem az a célja, hogy a már meglévő és széles körben elterjedt programcsomagokat kiváltsa, hanem hogy elősegítse több programcsomag használatát egy összevont grafikus felületen keresztül. A rendszer alapfeladata, hogy meghatározott DSP-algoritmusokat állítson elő, és hogy bemutassa ezen algoritmusok eredményeit úgy a szimulált, mint a valós fejlesztőrendszer esetében.


295 Jelentősebb publikációk: A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2013: Educational Tools for Object-Oriented DSP Interactive DSL Framework. – Computing and Informatics. Institute of Informatics. Slovak Academy of Sciences. 32. évf. 2. sz. A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2012: Methodology Enhancements of the Educational Process in DSP Programming Course. – Deturope. The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 4. évf. 3. sz. B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2013: Integration of the Remote Students in the Mehatronical Laboratory. – Proceedings of the CINTI 2013. International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Budapest. B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Unified UML Software Environment for Embedded Systems in Education. – Proceedings of the SISY 2012. International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica. A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Realization of Concurrent Programming in Embedded Systems. – 4th International Symposium on Exploitation of Renewable Energy Sources. Subotica. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Minél több a tanult ember, annál értékesebb a közösségünk. Az oklevélhez megfelelő munkát és bért is biztosítani kellene.


296 SZABÓ LALITY DÓRA – 1983-ban született Zentán. Jelenleg a Radovan Cvejić ügyvédi irodában dolgozik mint ügyvédjelölt. 2010 és 2011 között bírógyakornok volt a szabadkai Alapfokú bíróságon. Gyakorlati ismereteit Berényi Ernő büntető bíró mellett szerezte meg e periódusban. 2008 és 2010 között gazdasági jogból szerzett gyakorlatot mint céges jogász Szabadkán és Belgrádban. Diplomás jogász. Diplomáját az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerezte. A mesterképzést ugyanitt végezte, és mesterfokozatát 2013ban szerezte meg. Mestermunkájában az Európai emberi jogok és alapvető szabadságok egyezményének és a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezménynek az összehangoltságával foglalkozott. 2013-tól az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multidiszciplináris Központjának (ACIMSI) Társadalmi Nemek Doktori Iskolájának hallgatója (témavezető: Prof. Dr. Savić Svenka). Doktori tanulmányai alatt a szerbiai kisebbségi jogok megsértésével, és ezen okokból folytatott peres eljárások kutatásával szeretne foglalkozni. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett kiválóan beszél angolul. 2011–2016 között a Collegium Talentum külhoni tehetséggondozó program kollégistája, 2011–2012 a Nemzeti Erőforrás Miniszterium által kiírt pályázat ösztöndíjasa, és 2013-tól a Várady ösztöndíj-hitel program nyertese. Tudományterület: társadalomtudományok, multidiszciplináris társadalomtudományok E-mail: lalitydora@gmail.com Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Vajdasági magyarnak lenni, és kilépni a hátráltató körülmények ellenére azon utakra, amelyeken már magát a tiszta egyént is döngeti a vihar, nem kis feladat. Kitartás és igyekezet jellemzi a vajdasági tudományos élet képviselőit. Példamutató magatartással és pozitív hozzáállással még többre is képes lesz ez a közösség, mindez csak rálátás és hit kérdése.


297 MGR. SZAKÁLY JÓZSEF – római katolikus pap, a Szabadkai Egyházmegye papja. 1978-ban született Zentán. Általános iskolába szülővárosában járt, középiskolai tanulmányait pedig Magyarországon kezdte. A budapesti Városmajori Gimnázium zenei osztályába járt, ahol emelt szintű francia és angol nyelvi órák mellett orgonálni tanult. 1997-ben érettségizett. Zenei pályára készült; az Újvidéki Művészeti Akadémiára felvételizett. Ekkor lett az újvidéki nagytemplom orgonista-kántora. A háborús viszonyok miatt tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész szakán folytatta két ízben is: először vendéghallgatóként, majd papként újabb két évéig. 1999-ben vette fel papnövendékei közé a szabadkai főpásztor, aki azóta is nagy pártolója nemcsak zenei, de a liturgia és a szent zene kapcsolatát és kölcsönhatását a gyakorlatban is vizsgáló törekvéseinek. Teológiát először Szegeden, majd Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanult, itt is szerzett egyetemi diplomát. A Központi Papnevelő Intézetben lakott, ahol közel három évig volt a szeminárium cantus magistere; a kispapok liturgikus életének egyik szolgálattevője, vezetője. Volt tehát lehetősége az elméleti tudást a gyakorlatban is megfigyelni, kipróbálni, rácsodálkozni az ünnepi nagymisék zenei szolgálatának érdekességeire, lehetőségeire. 2004-ben szentelte pappá a szabadkai bazilikában Msgr. Dr. Pénzes János megyéspüspök. Ezt követően – polgári szolgálatosként – letöltötte kötelező katonai szolgálatát a szerb hadsereg kötelékében, majd Újvidéken és Zentán volt káplán, illetve Adorjánon administrator. Innen Oromra került mint a falu első helyben lakó papja. Jelenleg harmadik önálló állomáshelyén, a Szabadka-Kertvárosi templomban plébános. Minthogy szeretné a liturgika szent tudományát még inkább tanulmányozni, 2010-ben szerzett magiszteri fokozatot a budapesti katolikus egyetem Hittudományi Karán (Sacra Theologia Licentiatus). Jelenleg doktori disszertációján dolgozik, a már említett egyetem liturgiatörténész professzoránál. Tudományterület: hittudomány, liturgika E-mail: pius@freemail.hu


298 A doktori értekezés témája: A Kalocsai (illetőleg Kalocsa-Bácsi) Érsekség török utáni újratelepítése és benépesítése kapcsán megjelenő liturgikus vonatkozású rendelkezések, könyvek, kiadványok; az egyházmegye liturgikus újjáéledése a 18. században, ös�szehasonlítva más hasonló vagy eltérő sorsú egyházmegyékkel. Jelentősebb publikációk/projektek: Rendszeresen jelennek meg írásaim a vajdasági katolikus sajtóban, heti rovatot vezetek a Hírvivő katolikus hetilapban. De írtam már beszámolót, könyvbemutató recenziót a Bácsország, a Hét Nap, a Családi Kör vagy a Magyar Szó délvidéki sajtóorgánumokba is. Tíz évig voltam társszervezője a zentai Jézus Szíve templomban megrendezésre kerülő Húsvéti Koncerteknek, valamint alapítója és művészeti vezetője a Zentai Egyházzenei Fesztiválnak. Ennek a rendezvénynek a szervezését – Vajdaság legnagyobb működő koncertorgonájának megépítése után – jelenleg Borbély Zoltán orgonaművész vette át, de mint a zentai nagytemplom zenei életét vezető szervezet, a Cor Jesu alapítvány kuratóriumának elnöke továbbra is tevékenyen támogatom. Egyházzenei elköteleződésemből fakadóan rendszeresen részt veszek a Szabadkai Egyházmegye fontosabb eseményei zenei szolgálatának szervezésében. Az egyházmegye liturgikus bizottságának elnöki tisztjét 2010 óta töltöm be. Négy éve vagyok kinevezett liturgika tanára az egyházmegye hitoktatókat képző főiskoláján, a Katekétikai Intézetben. Tavaly vettem át a délvidék egyetlen katolikus gyermek- és ifjúsági kórusszemléjének, az Ezüstcsengőnek hivatalos koordinálását. Kisebb nagyobb rendszerességgel tartok előadásokat liturgikus és egyházzenei témakörben, különös tekintettel a mai kor ilyen irányú követelményeire, elvárásaira valamint a liturgikus és egyházzenei reformmozgalmak, reformjelenségek helyes irányultságának megfigyelésére, ezek kezelésére és jó irányban tartására vonatkozóan. Országunk Püspöki Konferenciájának megbízottjaként én képviselem ezt a régiót a Rómában székelő, az Eucharisztikus Kongresszusokat szervező pápai bizottságban. De képviseltem már egyházmegyéinket az Európai Püspökkari Konferenciák Elnöksége által szervezett az egyetemisták lelkipásztori ellátásával foglalkozó párizsi konferencián is. Ettől az esztendőtől pedig a vajdasági Kolping családok munkájának egyházi, lelki koordinátora vagyok.


299 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Az egyházi és politikai élet egyaránt Észak-Vajdaságban gondolkodik, noha egy komoly tudományos élethez nincsenek meg maradéktalanul a feltételek. Hiányoznak a szakmai fórumok, találkozók, de a kutatóintézetek, konkrétan egy Észak-Vajdasági (szabadkai) egyetem is. Tudományosan képzett papjaink Magyarországon tanítanak, legtöbbször külföldön is publikálnak. Továbbképzések, konferenciák is kellenének, publikációs lehetőségek, szakfolyóiratok, hogy elindulhasson egy itthon maradó, és tudományos, szakmai boldogulását nem feltétlenül külföldön kereső vajdasági magyar értelmiségi réteg kialakítása, nevelése.

SZÁLAS TÍMEA – 1975-ben született Zentán. Jelenleg Szabadkán él. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angoltanára (2005-től). A szabadkai Vajdasági Módszertani Központ elnöke és az Új Kép pedagógiai folyóirat szerkesztője (2009-től). Diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte (1998-ban illetve 2001-ben). 2011-től a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe: az információs és kommunikációs technológiák az oktatásban; Web 2.0-ás eszközök az oktatásban (témavezető: Dr. Kárpáti Andrea). Felsőfokú és posztgraduális tanulmányai során magyar állami ösztöndíjas. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: tszalas@yahoo.com A doktori értekezés témája: Az információs és kommunikációs technológiák dinamikus fejlődésének egyik produktuma a Web 2.0, azaz a „közösségi háló”, amely alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat, hatása vitathatatlan a XXI. századi élet bármely területén. Az új évezred tanulóinak életében a közösségi alkalmazások, mint pl. a közösségi oldalak, a blogok, a wikik, a különböző tartalommegosztó oldalak stb., elterjedésével a szocializáció és a tanulás új for-


300 mái alakulnak ki. A mai pedagógusok feladata többek között az is, hogy felkészítsék a tanulókat az online térben jelentkező új lehetőségekre, megalapozzák és fejlesszék azt a tudást, és szorgalmazzák olyan szociális értékek és attitűdök kialakulását, amelyekkel a tanulók aktívan részt vehetnek mind a szakmai, mind a közösségi élet új színtereiben. Továbbá a mai munkaerőnek birtokolnia kell a tudásalapú gazdaság által megkövetelt készség-, képesség- és kompetenciakészletet, amely túlnyomórészt a tudásmenedzsmenthez kapcsolódik: az információk szűrésének, megszerzésének, elemzésének és megosztásának folyamatait. A felsorolt képességek nagy része hangsúlyosan kapcsolódik a digitális műveltséghez, amelynek fejlesztése a kötelező oktatás kiemelt feladata. A társadalmi háló világában kulcsfontosságú fogalmaknak számító interaktivitás, tudásmegosztás, közös tudásépítés és kollaboráció a XXI. századi oktatást megújító törekvésekben is kiemelt szerepet kapnak. Ezzel szemben a webkettes alkalmazások a tanulás szolgálatába állított, megfelelő rendszerességű és hatékonyságú használata egyelőre nehezen talál utat a középfokú intézmények mindennapjaiba. Ennek okait többek között a Web 2.0 oktatási célú alkalmazását vizsgáló kvantitatív mérésekre alapozott, empirikus kutatások csekély számában kereshetjük, ebből eredően pedig a webkettes eszközök használatának tantárgyba, tartalomba ágyazott módjainak, módszereinek kidolgozatlanságában. A kutatás egy tantárgyfüggetlen közösségi alkalmazásokkal támogatott tanulási program kidolgozását és annak hatékonyságvizsgálatát tűzi ki célul, annak reményében, hogy hozzájárulhat a Web 2.0 eszközök oktatási lehetőségeinek megismeréséhez és minél szélesebb körű kiaknázásához. Jelentősebb publikációk: Szálas T. 2012: Közösségi oldalak az oktatásban. – Új Kép. 15. évf. 1–2. sz. 64–73. o. Kárpáti A.–Szálas T.–Kuttner Á. 2012: Közösségi média az oktatásban – Facebook esettanulmányok. – Iskolakultúra. 10. sz. 11–42. o. Szálas T. 2013: Blogok a formális oktatásban. – Új Kép. 16. évf. 1–2. sz. 34–42. o. Szálas T. 2013: A blogok és közösségi oldalak tanulási célú alkalmazásának kognitív aspektusai. – Módszertani Közlemények. 53. évf. 3. sz. 30–41. o. Szálas T. 2014: Bloggal segített angolnyelv-oktatás a középiskolában. – Iskolakultúra. [megjelenés alatt]


301 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet jövőjét a tudományos intézményrendszer bővítésében látom. Felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, tudományos folyóiratok, kutatócsoportok, együttműködések kellenek a tudományos élet erősödéséhez és a vajdasági magyar kutatók versenyképességének növeléséhez. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a vajdasági magyar fiatalok közül is egyre többen vállalkoznak posztgraduális képzésre, kutatási tevékenységük végzéséhez helyet és otthont kell biztosítani.

SZEDMINA LÍVIA – 1977-ben született Radevorm-​ waldban, Németországban, az általános iskolát és gimnáziumot viszont már Szabadkán végezte, ahol jelenleg is él. 2002 óta a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola angoltanára. Nyelvtanulással gimnazistaként is komolyan foglalkozott, magyar állami felsőfokú nyelvvizsgát szerzett angol, német és szerb nyelvből. Egyetemi diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg angol nyelv és irodalom szakon, tanári képesítéssel (MA with TESOL qualifications), doktori tanulmányait ugyanebben az intézményben végzi. A tanítást tekinti életfeladatának, 1996 és 2002 között egyetemi tanulmányai mellett folyamatosan előadott a budapesti Lingua – School of English nyelviskolában, nyelvvizsga-felkészítőket tartott és céges tanfolyamokat vezetett, jelenleg pedig a Főiskolán angol műszaki szaknyelvet és üzleti nyelvet tanít. Egyetemi tanulmányait egy évre felfüggesztve Angliában költözött, hogy a szakmájához kellő nyelvi és kulturális tapasztalatokra tegyen szert. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, anglisztika, nyelvtanítás, ír-amerikai történelem E-mail: livia.szedmina@gmail.com


302 A doktori értekezés témája: A disszertációhoz a kivándorlást, illetve az ír-amerikai közösség politikai tevékenységét vette alapul, és azt próbálja kontextusba helyezni a 19. századi ír függetlenedési folyamat tekintetében. A munka központi alakja John Devoy (1842-1928). John Devoy, az ír függetlenedési folyamatnak az egyik legellentmondásosabb alakja, szinte egész életében a legális és az illegális, a forradalmi és az alkotmányos, az ír és az ír-amerikai világ között mozgott. Alakja és munkássága egyedi kapcsolatot képez a civil és a katonai, illetve a békés és erőszakos megközelítések között, ellenben pályafutása során mindvégig egyetlen célért küzdött: a szabad és független Írország létrehozásáért. Emellett, személye egyedi kapcsolat volt az Óvilág, tehát Írország és az ír-amerikai közösség, azaz Amerika között is. A disszertáció az ő munkásságát elemzi, illetve az ír függetlenedési folyamatban való szerepét vizsgálja. A kidolgozás során a szerző a helyszínen, az Ír Nemzeti Könyvtárban, a dublini Levéltárban, valamint John Devoy szülőfalujában, Killben is végzett kutatásokat. Eredményeit több írországi, hazai és magyarországi konferencián is bemutatta. Jelentősebb publikációk: L. Szedmina 2007: Ireland’s Case at the Paris Peace Conference. – Proceedings of International PhD Students’ Conference. Miskolc. 239–245. o. L. Szedmina 2009: Az 1867-es kiegyezés, vagy ahogyan Írország is csinálhatta volna. – Létünk. 1. sz. 64–74. o. Szedmina L. 2010: Harc az ír függetlenségért az óceán két partján: amerikai kapcsolatok Charles Stewart Parnell politikai életében. – Korunk. 3. évf. 21. sz. 85–93. o. L. Szedmina 2010: Where Do We Belong? Reactions of Ulster Protestants and Hungarians of Vajdaság to Impending Border Changes. In: Károly K.–Frank T. (szerk.): Gateways to English. Current Doctoral Research. Budapest. Eötvös Kiadó. 165–179. o. Szedmina L. 2011: John Devoy és az ír függetlenség. In: Szalma J. (szerk.): A magyar tudomány napja a Délvidéken – 2011. Vajdasági Magyar Tudományos Tanácskozás. Különkiadvány. Újvidék. 431–449. o.


303 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Jó tanulmányi eredmények, jó nyelvtudás, szorgalom, elkötelezettség, törődés, kötődés – ezek olyan értékek, amelyek meghatározóak a vajdasági magyar tudományos közösség számára. Ahogyan ezek az értékek idáig eljuttattak, így meggyőződésem, hogy ezeket tovább is kell adni. A cél, hogy ne vajdasági tudományos kutatóként tudjunk helyt állni, hanem vajdaságiként és tudományos kutatóként, itt, ott, külföldön, anyaországban, bárhol a világban.

SZERDA ZSÓFIA – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Szabadkán él, 2000 óta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban dolgozik, korábban mint PR marketinges, jelenleg mint művészeti titkár. Előzőleg magyar nyelvet tanított Újvidéken a Life College magán nyelviskolában. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán szerzett 2010-ben. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatta, melynek jelenleg is hallgatója. Kutatási témája: Tolnai Ottó műveinek színpadi adaptációi. (témavezető: Dr. Thomka Beáta). A szerb nyelv mellett középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik. Három éven keresztül a Szegedi Tudományegyetem filmelmélet-filmtörténet kiegészítő szakának is hallgatója. Tagja a KonTEXTUS kutatócsoportnak. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok E-mail: desiresofi@gmail.com A doktori értekezés témája: Kutatásom fő irányvonala végigvezetne egy olyan elméleti szálat Tolnai Ottó vajdasági magyar író kapcsán, melyet eddig kevesebb elemző figyelem vett körül, ez pedig a szerző írásainak színpadi manifesztálódása, azok utóélete, az adaptáció problematikái és lehetséges színpadi stilizációi. Ezeket az adaptációkat – a délszláv–magyar kulturális összefüggésrendszer hátterével vizsgálom.


304 Tolnai Ottó tárgyszimbolikájára több ízben reflektálnak az elkészült előadások, azonban mindig másként. A mű színrevitelét könnyíti a szerző tárgyakhoz való ragaszkodása. Kétféle manifesztálódásról beszélhetünk, az első amikor látottként vizsgáljuk a tárgyat a színpadon, illetve mikor azt továbbgondolva egyféle színpadi költészetként, láttatottként jelenik meg előttünk az adott tárgy. Dolgozatomban azt is vizsgálom mi alapján történik a szelekció a szerepek terén, hogyan váltakozik a színpadon fő- és mellékszereplő, illetve a szövegben előforduló további szereplők viszonya, azoké, akik nem is kerültek bele a színpadi megjelenítés sodrába. Ki marad ki, ki tér vissza, s kik azok, akikről csak említést tesznek a szövegben, mert fontosságuk valamiért elenyésző. A szereplők szájába adott szavak kiejtési formája (maga a beszédmód) sokszor ekvivalens a karakterrel, sokszor pedig új értelmezési síkot nyit, illetve elidegenítő effektusként működik. Külön problémagócként taglalom az olvasott és látott viszonyát, a szövegmű és a színpadi mű közti eltéréseket, az írott szöveg hatalmának kiterjedését. A sajátos Tolnai-világ hogyan sérül, módosul, színeződik el a rendező által behatárolt és láttatott jelenetekben/képekben, illetve hogyan vannak jelen a brechti színház tapasztalatai, eszközei a Tolnai-művek adaptációiban? A vajdasági színház valóságához tartozik a feliratozás, a szerbre fordítás. Kutatható kérdés, hogy a feliratozás segíti, vagy akadályozza a Tolnai szövegek befogadását, az egyik kultúrkörből érkezőknek mennyiben és hogyan változtatja a nyelvi akadály a befogadást. Jelentősebb publikációk: Szerda Zs. 2010: Miran Božović: Az ember a saját retinája mögött [fordítás magyar nyelvre]. In: Füzi I. (szerk.): Hitchcock. Kritikai olvasatok. Szeged. Pompeji Kiadó Szeged. 173–193. o. Szerda Zs. 2012: Tükrözés és újratükrözés a Kisinyovi rózsa című Tolnai-vers színpadi adaptációjában. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. KonTEXTUS könyvek 6. Irodalom- és nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művészetelméleti és interdiszciplináris kutatások. Újvidék. VMFK–Bölcsészettudományi Kar. 49–58. o. Szerda Zs. 2012: Ismétlődés és sokszorosítás a Kisinyovi rózsa színpadán. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Csíkszereda – Kolozsvár. Erdélyi Múzeum-Egyesület – Státus Kiadó.


305 Szerda Zs. 2013: Nem csak egy embert ért lövés, hanem egy egész országot... (Reč je ne samo o tragediji jednog čoveka, nego i pucnju u državu). – Symposion 2012–2013. 32–37. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Nagyon fontos, és pozitív tény, hogy egyre több vajdasági magyar fiatal képzi tovább magát egyetemi tanulmányai után. Úgy gondolom, csak így érhető el bizonyos idő múlva látványos és minőségi fejlődés az egyetemi oktatásban (feltéve, ha sikerül elhelyezkedniük), ezzel együtt pedig az új értelmiség nevelése terén. Külön öröm, hogy az idegen nyelvek ismerete sem annyira „idegen” már, mint volt, ami végre lehetővé teszi/teheti a jelenlétet egy tágabb tudományos területen belül is, nem kizárólag a vajdasági magyar közegben, ami valljuk be, nem túl nagy falat. Kulcsszavak a jövőre nézve: Nyitottság, kíváncsiság, határozottság, pozitív tudományosság, együttműködés.

SZERVÓ MÁRIA, Ph.D. – Nagybecskereken született 1963-ban, és jelenleg is szülővárosában él. Egyetemi diplomát és magiszteri fokozatot az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karán szerzett marketing szakirányon. Doktori fokozatot 2012-ben kapott az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán mérnöki menedzsment szakon. Doktori értekezésének címe: Az üzleti jövőkutatás metodológiája mint a stratégiai döntéshozás alapja a kis- és középvállalatoknál (Metodologija poslovnog predviđanja kao osnova za strategijsko odlučivanje kod malih i srednjih preduzeća). A szerbhorvát nyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Az elmúlt években több szerbiai és magyarországi vállalat részére piackutatási projekteket és gazdasági-pénzügyi elemzéseket készített. Több vajdasági cégnél dolgozott vezetői, osztályvezetői beosztásban. Jelenleg a nagybecskereki Műszaki Szakfőiskolán ad elő szerb nyelven, és két nagybecskereki középiskolában tanít magyar nyelven. Kutatási témája és érdeklődési köre: piaci és üzleti jövőkutatás, a jövő feltárása tudományos alapokon, új jövőkutatási módszerek.


306 Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok, közgazdaságtudomány, mérnöki menedzsment E-mail: servomari@yahoo.com A doktori értekezés témája: A mai dinamikus világban a vállalkozónak gyorsan kell alkalmazkodnia a piac és a technika fejlődéséhez, valamint időben fel kell ismernie a jövőbeli változásokat. A tudományos jövőkutatás segítségével a vállalat képes lesz felismerni azokat a belső tényezőket, amelyek hátráltatják, vagy jelentős előnyben részesítik. Fel tudja majd mérni a különböző piaci és technikai tényezők fejődését és azok alakulását a jövőben. A jövőkutatásal, amely tudományos módszereken alapszik, a vállalat képes lesz nem csupán gyorsan alkalmazkodni, hanem változásokat kezdeményezni amelyekkel majd öntudatosan meg tudja változtatni saját jövőjét és kiválasztani a számára legkívánatosabb jövőt. A doktori munka során kidolgoztam egy metódust, amelyet alkalmazni lehet a kis- és középvállalatokban. Két vajdasági kisvállalatban kipróbálták, és sikeresnek bizonyult, ezzel sikerült bebizonyítani, hogy a kis- és középvállalatok menedzserei is lehetnek aktív alkotói a jövőnek. Jelentősebb publikációk: Servo M. 2010: Marketinška sposobnost proizvoda. – Poslovna politika. Zemun. 55–58. o. Servo M. 2010: Technological and Business Forecasting in Small and Medium Enterprises. – 3rd International Conference on Entrepreneurship, Innovation & Regional Development. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technical Sciences. Department Of Industrial Engineering and Management. 671–675. o. Szervó M. 2010: Technikai és piaci jövőkutatás, mint a döntéshozás alapja a kis- és középvállalatoknál. – PhD konferencia a Tudomány Napja tiszteletére. Budapest. Balassi Intézet. Servo M.–Anišić Z. 2011: Possibilities of Forecasting in Small And Medium Enterprises. – XV International Scientific Conference on Ondustrial Systems. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technical Sciences. Department of Industrial Engineering and Management. 38–43. o. Servo M. 2011: Primena tehnološkog i poslovnog predviđanja kod domaćih malih i srednjih preduzeća. – Poslovna politika. Zemun. 52–56. o.


307 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A megfelelő munkahelyek hiányában a vajdasági magyar értelmiségnek két lehetősége van. Az egyik, hogy a diplomájuktól függetlenül elvállaljanak olyan munkát is, amelyhez túlképzettek, vagy pedig határon túl próbálnak érvényesülni. Szerintem a vajdasági magyar tudományos életnek csak akkor lehet jövője és tudományos utánpótlása, ha megvan a politikai akarat és az ehhez szükséges anyagi, valamint intézményi háttér.

SZILÁGYI MÁRIA – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Újvidéken él, 2009 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Építészeti és Várostervezési Tanszékén az építészettörténet és a műemlékvédelem tantárgyak demonstrátora. Ugyanezen a Tanszéken diplomázott 2009-ben (A diplomamunka címe: Az aracsi pusztatemplom mint archeológiai park (Arheološki park Arača)), majd a doktori iskolát is itt kezdte meg 2009 őszén az Építészet és Várostervezési Alapprogramon. 2013 júliusától doktorjelölt. A disszertáció munkacíme: A bánáti falvak köztereinek átalakulása a XVIII-tól a XXI. századig (Transformacija javnih prostora banatskih sela u Vojvdini od XVIII do XXI veka). Kutatási témája: a bánáti falvak építészete és településszerkezete a XVIII. századtól napjainkig (témavezető Prof. Dr. Nadja Kurtović Folić). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszékén a Műemlékvédelmi Szakmérnök Szakon 2012-ben diplomázott (A diplomamunka címe: Magyarcsernye építészeti értékvizsgálata). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú német (C1) és középfokú (B1) angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium ösztöndíjasa 2010 áprilisától, 2013-ban pedig a Német Akadémiai Csereprogram ösztöndíjasa (DAAD, Berlin). Több mint húsz munkája jelent meg eddig magyar, szerb és angol nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, egy monográfiája és egy kiállítási katalógusa van.


308 Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok E-mail: szilagyimari@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori disszertáció kutatási témája a Bánát falvainak telepítése, a köztér elsődleges funkciója és átalakulása a XVIII. századtól a XXI. századig. A munka emellett egy olyan stratégia megfogalmazására törekszik, mely lehetővé teszi a bánáti falusi települések köztereinek újrahasznosítását, és ezzel együtt e helyek nyújtotta lehetőségek kiaknázását. A kutatás különböző környezeti hatások (társadalmi, politikai, kulturális, vallási és gazdasági) által vizsgálja az adott tereket, hiszen ezek nagymértékben meghatározták a közterek alakját, rendeltetését, jelentőségét, szimbolikáját és átalakulását a falvak telepítésétől kezdve egészen napjainkig. A munka elsődleges célja tudományos módszerekkel rámutatni a bánáti falvak köztereinek karakterjegyeire és mai értékeire különböző hatások elemzésével, melyek meghatározták a terek elsődleges jegyeit, azaz hatással voltak magára a telepítésre, a hely alakjának és épített környezetének kialakulására és átalakulására, valamint annak rendeltetésére és a funkcióváltásra az elmúlt három évszázadban. Az eddigi tudományos munkákban a bánáti falvak főként néprajzi szempontból kerültek elemzésre, a szerzők feldolgozták többek között a lakosság nemzetiségi összetételét, a települések történetét, a hagyományos népi építészetet, míg maga a faluszerkezet, a közterek alakja és építészeti környezete, valamint társadalmi-kulturális jelentősége igen ritkán jelentkezik témaként. Ezidáig még senki sem dolgozta fel szisztematikusan a társadalmi és politikai háttér hatását a bánáti közterek karakterjegyeire. A kutatás első fázisában a történeti módszer kerül alkalmazásra, ami a munka során az analitikus módszerrel egészül ki, e metódusok segítségével juthatunk az elemzés szempontjából szükséges információk birtokába (jellemzők, teljesítmények, mutatók). Ebben a szakaszban a levéltári források, a különböző térképek és a telepítési, majd később építési törvények jelentenek nagy segítséget. A disszertáció további részében az összehasonlító módszer jelentkezik majd, ennek segítségével kerül összehasonlításra a bánáti falusi köztér az egykori Temesi Bánság ma Magyarországhoz és Romániához tartozó részeinek falusi tereivel, azok térformálási koncepciójával, építészeti környezetével, egy általános modell meghatározása céljából. A munka utolsó részében a szintézist alkalmazom majd, ezáltal értelmezem az eredményeket. Az doktori disszertáció kutatásai lehetővé teszik majd a vizsgált terek tudományos értékelését, hiszen ezek a múltban a falvak legfontosabb helyét képez-


309 ték, mára viszont nagymértékben elvesztették elsődleges rendeltetésüket mint társadalmi színpad. Az eredmények emellett a későbbi tudományos munkák adatbázisaként is szolgálhatnak majd, mindenekelőtt a rurális szerkezet, a közterek és a falusi építészet kutatása terén. A doktori értekezés elméleti, történeti és gyakorlati eredményeket is felmutat majd az építészettörténet és a kortárs rurizmus témakörében. A munka gyakorlati jelentősége egy stratégiai modell valamint egy olyan javaslat megfogalmazása lesz, melynek segítségével és ugyanakkor a modern vívmányok alkalmazásával visszaállítható lesz a bánáti közterek valamikori társadalmi jelentősége. Jelentősebb publikációk: Silađi M. 2011: Interpolacija staro-novo u istorijskoj strukturi banatskih sela tokom XX veka. In: Siljegović S. (szerk.): Zbornik šeste konferencije o integralnoj zaštiti. Banja Luka. Republički zavod za zaštitu kulturno-istorijskog i prirodnog nasleđa Republike Srpske. 124–136. o. Silađi M.–Tufegdžić A. 2011: Possibility of Vicinal Railway Zrenjanin. Jimbolia Rehabilitation in the Context of Cultural Tourism. In: Kudumović L.–Idrizbegović-Zgonić A. (szerk.): Importance of Place – Conference Proceedings. Sarajevo. Cicop BiH. 616–626. o. [konferencia CD] Szilágyi M. 2013: A bánáti parasztház utcai homlokzata Magyarcsernye példáján. – Létünk. 43. évf. 2. sz. 86–96. o. Szilágyi M.–Tufegdžić A. 2013: Csekonics nasleđe/örökség. – Graditeljsko nasleđe imanja Žombolj porodice Čekonjić/A Csekonics család Zsombolyai uradalmának épített öröksége. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka. Departman za arhitekturu i urbanizam. Szilágyi M. 2013: Fényben és árnyékban: Magyarcsernye építészetének fénykora és hanyatlása. Újvidék. Forum. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági tudományos életnek nem szabad elszigetelődnie, és csak Magyarország felé kacsingatnia, hanem aktív részt kell vállalnia a szerbiai tudományos életben, hiszen többnyire itt kívánunk tevékenykedni. Nem hangsúlyozva a másságot, de kihasználva a kétnyelvűség adta lehetőségeket célszerű olyan témákat feldolgozni, melyek hozzánk közel állnak és magyarságunkból kifolyólag számunkra könnyebben kutathatóak. Ezzel helyet biztosíthatunk magunknak tudományos körökben, csakúgy belföldön, mint ahogy külföldön is.


310 SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D. – 1977-ben született Szabadkán. Jelenleg is Szabadkán él, és az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docenseként dolgozik. Ugyanezen a karon 2001-ben okleveles közgazdász képesítést, majd 2006-ban a közgazdaságtudományok magisztere végzettséget szerzett. 2003-tól dolgozik az említett kar Menedzsment Tanszékén tanársegéd-gyakornokként, 2007-től tanársegédként, majd 2011-től egyetemi docensként. Emberi erőforrás menedzsment és Szervezeti magatartás tantárgyakból tart előadásokat és gyakorlatokat szerb és magyar nyelven. 2006 és 2010 között a gödöllői Szent István Egyetem Doktori Iskolájának doktorandusza. A „Dolgozó magyarok 2006” dolgozói elégedettség felmérés módszertani elemzése című doktori disszertációját 2010 szeptemberében védte meg summa cum laude minősítéssel (témavezető: Dr. Nemes Ferenc, professor emeritus, az MTA doktora), és a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg. 2003-ban közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia pécsi Regionális Kutatások Központja Kárpát-medence regionális fejlesztéséért című programjának kutatási és monográfiaírási munkálataiban. A 2007-ben megjelent Vajdaság monográfia Népesség és munkaerőpiac, valamint Humán szolgáltatások fejezetének szerzője. 2003 májusától a szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság rendes tagja és tudományos kutatója. 2004-ben sikeresen elvégezte a Portland State University School of Business Administration (USA) Free Market Business Development Institute által Portlandban megtartott, egyetemi tanársegédek és tanárok fejlesztését célul kitűző kéthónapos nemzetközi képzési programot. 2005-ben a budapesti Arany János Közalapítvány a Tudományért egyéni ösztöndíjasa, az elkészült pályamunka címe: A magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban – A Vajdaságban folyó oktatás/szakemberképzés belső folyamatainak tendenciái többségi-kisebbségi vonatkozásban. 2005 óta a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság, 2007 májusától pedig a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2008-ban megírta az Állásvadász - kézikönyv diplomás pályakezdőknek című álláskereső kézikönyvet, ami a Vajdasági Módszertani Központ gondozásában jelent meg. 2010-től a budapesti székhelyű Humán Szakemberek Országos Szövetségének aktív tagja. 2013tól állandó bírósági fordító magyar nyelvre. Kutatási területe: dolgozói elégedettség, emberierőforrás-menedzsment (HRM), a közép-európai HRM-gya-


311 korlat, Vajdaság munkaerőpiaca. Eddig mintegy tizenöt monográfiában vagy tudományos- illetve szakkönyvben jelent meg könyvfejezete, kb. harminc tanulmányát publikálták elismert hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, s mintegy negyven hazai és nemzetközi tudományos konferencián szerepelt előadással. Magyar, szerb és angol nyelven publikál. Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok E-mail: szlavicz_agnes@yahoo.com A doktori értekezés témája: A dolgozói elégedettség témakörében íródott doktori disszertáció aktualitását igazolja, hogy a jelen gazdasági körülményei között a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását. A megfelelő szervezeti szintű teljesítmény előfeltétele a dolgozók elégedettsége. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a Mercer Kft. 2006-ban Magyarországon végzett, 1518 munkavállaló megkérdezésén alapuló ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés adatainak tudományos igényű feldolgozása által, olyan összefüggésekre mutasson rá, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a magyarországi dolgozók elégedettségének növelését elősegítő tényezők alaposabb megismeréséhez, és ezen keresztül a kutatásban részt vevő szervezetek HRM-tevékenységének támogatásához. A disszertációban ismertetésre kerültek a dolgozói elégedettség kiváltó okai, következményei és mérésének módszerei. A kutatómunka alapadatait a ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés eredményei képezték, amelyek leíró statisztikai módszerekkel, korreláció- és regressziószámítással, valamint diszkriminanciaelemzés módszerével kerültek feldolgozásra. Külön elemezésre tárgyát képezte az elégedettség munkával kapcsolatos, szervezeti és egyéni kiváltó okai és a felmérésben részt vett dolgozók globális elégedettsége közötti kapcsolat, a munkavállalók parciális elégedettsége, valamint az átfogó elégedettség , az egyéni és szervezeti szintű következmények közötti kapcsolat. Megállapítást nyert, hogy a dolgozók elégedettsége legszorosabb kapcsolatban a következő kiváltó okokkal van: vezetési stílus – általános vezetési gyakorlat, karrierfejlesztési lehetőségek, javadalmazás, vezetési stílus – a közvetlen felettes viselkedése, a munkatársakkal kialakított interperszonális kapcsolatok és csoportmunka, a munka jellege, a munka-egyén összhangja, és a munkahely biztonsága-stabilitása. Az elégedettség lehetséges következményei közül a szervezeti elkötelezettség és a szervezeti teljesítmény van a


312 legszorosabb kapcsolatban a dolgozók elégedettségével. A dolgozók parciális elégedettségi adatai alapján a munka rámutat a magyar dolgozók elégedettsége szempontjából problémás HRM területekre: rugalmas munkavégzési lehetőségek, a javadalmazási rendszer egyes elemei, a szervezetek kommunikációs gyakorlata, a karrier-fejlesztési lehetőségek, a szervezetben alkalmazott vezetési gyakorlat és a közvetlen felettes vezetési stílusa. A diszkriminanciaelemzés alapján a dolgozók elégedettsége szempontjából legjelentősebb tényezők a következők: a vezetési stílus, a karrierfejlesztés, az egyén és munka összhangja, a javadalmazás, a szervezeti kommunikáció és a munkatársak. Az eredmények alapján bizonyítást nyertek a kiinduló hipotézisek, s a magyarországi kis és közepes nagyságú termelővállalatokban dolgozók elégedettsége szempontjából új és újszerű eredmények születtek. Megállapítást nyertek azon tényezők, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a dolgozók elégedettségével, ami alapján a dolgozók elégedett és elégedetlen csoportjai elkülöníthetők. E tényezők és a dolgozók parciális elégedettségének ismeretében a kutatás eredményeképp meghatározásra kerültek a dolgozók elégedettségét növelő konkrét emberierőforrás-gazdálkodási lépések is. Jelentősebb publikációk: Slavic A.–Susnjar S. G.–Poór J. 2012: The Role of Human Resource Management in Serbian and Hungarian Companies: Results from the Cranet 2008/9 Survey. – Management Re-Imagined – Programme and Proceedings of the 11th World Congress of the International Federation of Scholarly Associations of Management. Limerick. Kemmy Business School. University of Limerick. Intersource Group Publishing. [konferencia CD] Kazlauskaite R.–Buciuniene I.–Poór J.–Karoliny Zs.–Alas R.–Kohont A.–Szlávicz Á. 2013: Human Resource Management in the Central and Eastern European Region. In: Parry E.– Stavrou E.–Lazarova M. (szerk.): Global Trends in Human Resource Mangement. Houndmills. Palgrave Macmillan. 103–121. o. Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: Human Resource Information Systems: Trends and Advantages. – Metalurgia International. Special Issue. 18. évf. 8. sz. 222–225. o. Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: The Analysis of Human Resource Outsoursing in Central and Eastern Europe. – Metalurgia International. Special Issue. 18. évf. 11. sz. 57–61. o.


313 Psychogios A.–Brewster C.–Missopoulos F.–Kohont A.–Vatchkova E.–Slavic A. 2014: Industrial Relations in South-Eastern Europe: Disaggregating the Context. – The International Journal of Human Resource Management. 25. évf. 11. sz. 1592–1612. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyarság az értelmiség és a fiatal kutatók elvándorlásának kihívásával szembesül. Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet fejlődése és a fiatal kutatók szakmai kiteljesedése érdekében nemcsak szoros hazai és anyaországi, de külföldi tudományos együttműködések és kapcsolatrendszerek kiépítésére is szükség van. Ahhoz, hogy a tehetséges, kreatív és ambiciózus fiatal kutatók perspektívát lássanak szülőföldjükön, szervezett keretek között kellene nekik lehetőséget adni, hogy külföldi tapasztalatot szerezzenek, majd pedig azt a vajdasági (magyar) tudományosság javára kamatoztassák itteni felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben. Egymás kutatási területének megismerése lehetőséget adhat a kutatók interdiszciplináris együttműködésére, így e kiadvány is hozzájárulhat a vajdasági magyar fiatal tudományos utánpótlás segítéséhez.

SZLIVKA ANDREA – 1987-ben született Topolyán, ahol jelenleg is él. Diplomás tanító, diplomáját a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerezte 2012-ben, majd ugyanezen év szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Programjának hallgatója. Kutatási témája: a közoktatás szerepe és lehetőségei a testkulturális értékek átadásában (témavezető: Dr. Rétsági Erzsébet). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Doktori tanulmányai alatt 2012–2015 között miniszteri ösztöndíjas. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: szlivka.andrea@gmail.com


314 A doktori értekezés témája: Doktori értekezésemben azzal szeretnék foglalkozni, hogy napjainkban milyen szerepe és lehetősége van a közoktatásnak a testkulturális értékek átadásában. A témaválasztás oka, hogy a testkultúra eszközei és a hozzájuk kapcsolódó ismeretek, valamint a természet egészségfejlesztő hatása elengedhetetlen fontosságúak ahhoz, hogy a gyerekek személyisége megfelelő irányba fejlődjön, és az egészséget szem előtt tartó, életigenlő felnőtteké váljanak. A kötelező, minden napos testnevelés bevezetése szükségesé tette, hogy mélyebbre hatóan foglalkozzunk a témával. Nagyon sok tanár/tanító nem fektet megfelelő hangsúlyt a testkulturális értékek átadására, így a diákok egy részének mozgása képzetlen marad, mivel a szabadidő aktív eltöltésének egyik eszköze a gyermekek körében a számítógép, mely gyakran azt eredményezi, hogy a gyermekek kevesebb mozgásélményhez jutnak. Kutatásom céljai között szerepel annak megismerése, hogy a tanítók, illetve a testnevelő tanárok milyen szerepet töltenek be a testkulturális értékek képviseletében, valamint a tanítók és testnevelés tanárok ismereteinek felmérése a testkulturális értékekkel kapcsolatban. A tanítók/tanárok ismeretein kívül további célom még feltárni a testkultúra értékeinek megjelenítését az általános és középiskolai értékrendszerben, és megtalálni azokat a pontokat, melyek döntően befolyásolják az iskolai testnevelés hatékonyságát. A kutatás eredményei között olyan elméleti ismereteket szeretnék nyerni a tanár- és tanítóképzés számára, melyek gyakorlati jelentőséggel bírnak, és olyan ismeretek birtokába szeretnék jutni, melyek a tantárgyi tartalmak és módszertani kultúra korszerűsítésére alkalmasak. A munka legvégén pedig a kapott eredmények alapján összehasonlító elemzést végzek, mely során azonosságokat és különbségeket állapítok meg a magyarországi és a vajdasági állapotok/ helyzetek és lehetőségek között. Jelentősebb publikációk: Szlivka A. 2013: A tankötelezettség múltja, jelene, helyzete. In: Forray R. K. (szerk.): Nevelés – multikulturalizmus – esélyek. Pécs. PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Addig, ameddig nem tudnak a végzettségnek megfelelő munkahelyeket biztosítani, vagy megfelelően támogatni az utánpótlást, nem beszélhetünk a vajdasági


315 magyar tudományos élet sikerességéről, sőt… Egyáltalán nem tudom elképzelni a vajdasági magyar tudományosság jövőjét, mert a megfelelő feltételek és lehetőségek biztosítása nélkül a fiatalok külföldön próbálnak majd érvényesülni.

SZÖLLŐSSY DÓRA, Ph.D. – 1978-ban született Nagybecskereken. A matematikatudományok doktora. Jelenleg Újvidéken él és dolgozik a Természettudományi-matematikai Kar rendkívüli tanáraként (2000-től mint tanársegéd, 2007-től mint docens és 2012-től mint rendkívüli tanár). Tanszékvezető (Analízis, Valószínűségszámítás és Differenciálegyenletek) 2012-től. A következő tantárgyakból tart előadásokat alapfokú képzésen és mesterképzésen: Valószínűségszámítás, Statisztika, Differenciálegyenletek, Mérték és integrál, Biztosítási matematika. Doktori képzésen előadásokat tart a sztochasztikus folyamatok és sztochasztikus differenciálegyenletek kutatási területén. Eddig egy doktorandusza szerezte meg a doktori címet (Tijana Levajković – 2012). Okleveles matematikus diplomáját 2000-ben, magiszteri diplomáját 2004-ben, majd doktori diplomáját 2007-ben védte meg az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán. 2005ben német nyelvből szerzett diplomát (Goethe Intézet: Grosses Deutsches Sprachdiplom). Anyanyelvi szinten beszél magyarul, szerbül, németül és angolul. Tanulmányai és munkássága folyamán több ösztöndíjban és kitüntetésben (Mileva Marić Einstein – 2000, Norvég Királyság – 2000, Ernst Mach – 2005, Aro Muri – 2009, Balassi Intézet – 2012) részesült. Külföldi tanulmányi tartózkodásai során ösztöndíjasként, vendégkutatóként, illetve vendégtanárként meglátogatta a Leopold Franzens Egyetemet Innsbruckban (Ausztria), a Brown Egyetemet Providence-ben (USA), a Technikai Egyetemet Braunschweigben (Németország), valamint több mint húsz tudományos konferencián vett részt világszerte. Tagja a Szerb Matematikusok Szövetségének, az Amerikai Matematikusok Szövetségének, az Európai Nők a Matematikában szervezetnek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének. Húsz tanulmánya jelent meg angol nyelven külföldi folyóiratokban, valamint két tankönyve szerb nyelven. A Mathematical Reviews és a Zentralblatt für Mathematik folyóiratok recenzense.


316 Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudományok, analízis és valószínűségszámítás E-mail: dora@dmi.uns.ac.rs Web: http://www.dmi.uns.ac.rs/o_nama/imenik/dora A doktori értekezés témája: A disszertáció címe: Általánosított sztochasztikus folyamatok végtelendimenziós terekben és szinguláris parciális differenciálegyenletekre való alkalmazásuk. (2007. június 15-én védte meg öttagú bizottság előtt az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán, témavezető: Prof. Dr. Stevan Pilipović, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.) A sztochasztikus vagyis a véletlenszerű folyamatoknak számtalan alkalmazása van nem csak az elméleti matematikában, hanem például a fizika, a biológia, a szociológia, a gazdaság területén is. Legismertebb sztochasztikus folyamat a Brown-féle mozgás, amely a levegőben keringő pollenszemcsék mozgását írja le – a pollenszemcsék véletlenszerű ütközései a levegő molekuláival megváltoztatják annak irányát és sebességét is. A Brown-féle mozgás viszont nem differenciálható – legalábbis klasszikus értelemben nem – ez azt jelenti, hogy nem létezik olyan sztochasztikus folyamat, amely a pollenszemcse sebességét írná le. Itt jönnek segítségül az általánosított sztochasztikus folyamatok, amelyek a Dirac-féle delta függvény modelljére lettek megalkotva – ilyen értelemben szigorúan definiálható a Brown-féle mozgás deriváltja, amely fehér zaj néven ismert. A disszertációban ezen általánosított sztochasztikus folyamatok strukturális ábrázolásával foglalkozom, hogyan lehet őket egy bizonyos Hilbert-térben sorozatra bontani ortogonális polinómok bázisában. A disszertáció második részét a sztochasztikus parciális differenciálegyenletek megoldásának szenteltem. Ilyen egyenletek például a Dirichlet-féle probléma (ez egy elliptikus egyenlet véletlenszerű koefficiensekkel és véletlenszerű kezdeti feltételekkel), amelyet például a fizikában alkalmaznak a fluidok áramlásának a leírására anizotróp közegekben, vagy az orvostudományban az agykéreg különböző rétegei közötti kommunikációt írja le. Ehhez nagyon fontos az elméleti matematika ismerete és használata, amely rigorózus elméleti keretet képez az elvont fogalmak tanulmányozásához. A fehér zaj nagyon jó modell a hirtelen fellépő nagy ingadozások leírására. Az említett példák mellett alkalmazásra lel a gazdaságban részvények árfolyamának a modellezésére, kockázati folyamatok leírására a biztosítási matematikában, lakosság-


317 szám-növekedési, illetve csökkenési modellekben szociológiában, és még sok más területen különféle tudományágakban. Jelentősebb publikációk: S. Pilipović–D. Seleši 2007: Structure Theorems for Generalized Random Processes. – Acta Mathematica Hungarica. 117. évf. 3. sz. 251–274. o. D. Seleši 2008: Algebra of Generalized Stochastic Processes and the Stochastic Dirichlet Problem. – Stochastic Analysis and Applications. 26. évf. 5. sz. 978–999. o. Pilipović S.–Seleši D. 2010: On the Stochastic Dirichlet Problem – Part I: The Stochastic Weak Maximum Principle. – Potential Analysis. 32. évf. 4. sz. 363–387. o. Seleši D. 2011: Fundamental Solutions of Singular Stochastic Partial Differential Equations. – Chaos Solitons and Fractals. 44. 526–537. o. S. Lototsky–B. Rozovskii–D. Seleši 2012: On Generalized Malliavin Calculus. – Stochastic Processes and Their Applications. 122. évf. 3. sz. 808–843. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Minden tudományág nagyon fontos, de a médiában, közéletben és tudományos életben is túlnyomórészt a társadalomtudományok vannak előnyben részesítve. Főleg a politika nagyon divatos vidékünkön. Fontos lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a természettudományokra, és már kisiskolás kortól kezdve megismertetni és megszerettetni a gyerekekkel, fiatalokkal a természettudományokat. Hosszútávon csakis a természettudományi felfedezések hozhatnak fellendülést és fejlődést. Arra szeretném biztatni a fiatalokat, hogy ne féljenek szembenézni az intellektuális kihívásokkal, merjenek többet kihozni önmagukból, mint amennyire a külvilág becsüli őket. Nincsenek kis és nagy feladatok – mindig és mindenben a tőlünk telhető legjobbat, a maximumot kell nyújtani, így haladhatunk biztos lépésekkel a siker felé.


318 TAKÁCS ÁGNES – 1988-ben született Szabadkán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén PhD-hallgató. 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földrajz BSc diplomát szerzett, majd 2013-ben mesterszakon geoinformatikus geográfusként (MSc) végzett. Doktori tanulmányait 2013-ban kezdte a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának Geoökológia Doktori Alprogramján (az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keretein belül). Kutatási területe: humán bioklimatológia. Kutatási témája: A termikus komfortviszonyok térbeli mintázatának elemzése és kapcsolata a közterület-használattal (témavezető: Dr. Gulyás Ágnes). A szerb mint környezetnyelv mellett német és angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar Balassi Bálint Előkészítő ösztöndíjas volt 2007től 2008-ig, majd határon túli magyar miniszteri ösztöndíjas 2008–2011 között. Tudományos tevékenysége kezdettől a különböző térinformatikai módszerek környezetvédelmi célú alkalmazásra irányult. Kutatásainak eredményeit két konferencián is bemutatta, az OFKD-n (2012) különdíjban, az OTDK-n (2013) dicséretben részesítették. Tudományterület: természettudományok, földtudományok E-mail: takacsagi@geo.u-szeged.hu A doktori értekezés témája: A doktori értekezés témája a különböző városi közterületek termikus komfortviszonyainak vizsgálata. A témaválasztás azért esett erre a területre, mert amíg Földünk népessége az 1950-es évekhez képest 2020-ra közel 3-szorosára, addig a városi lakosság részaránya várhatóan 6–7-szeresére emelkedik. A városiasodás a természeti környezet nagymértékű átalakításával jár, amely a természeteshez képest jóval terhelőbb városi légtérben is megmutatkozik. Nem csak a léghőmérséklet az egyedüli paraméter, mely hatással van az emberi szervezet hőháztartására, illetve hőérzetére és a vele kapcsolatos termikus komfortérzetre. A léghőmérséklet, a légnedvesség, a szél, valamint a hőhatású sugárzás együttesen alakítják szervezetünk energiaegyenlegét. Ennek az ös�szesített hatásnak a leírására vezették be a termikus indexeket, melyek közül a legismertebb a °C mértékegységű Fiziológiailag Ekvivalens Hőmérséklet –


319 PET. A doktori értekezés során több szegedi belvárosi zöldterület, illetve városi tér vizsgálatára kerül sor, amely alapján hőstressz-térképek segítségével nyílik lehetőség a termikus viszonyok mozaikosságának elemzésére. Egy városi közterület humánkomfortszempontú objektív értékeléséhez, vagyis a PET-index kiszámításához mindenekelőtt a területre jellemző mikrometeorológiai paraméterek mérése, illetve szimulációk útján juthatunk. A dolgozatban használt módszer kipróbálásának célja, hogy megvizsgáljuk, a nagy felbontású mért adatok nélkül is hozzá lehet jutni e valósághű adatokhoz. Ehhez szükség van a kapott modelleredmények helyszíni mérésekkel történő összevetésére, vagyis a modellezési eljárás validálására is. További cél a mintaterület területhasználatának felmérése, valamint a látogatók viselkedési reakcióinak összehasonlítása a PET-index időbeli változásával. Egy „klímabarát” település tervezési munkálatainál a humánkomfort-vizsgálatok eredményei értékes alapadatul szolgálhatnak, segítségükkel élhetőbb, a klímaváltozás következményeinek megfelelő városi közterek tervezhetők. Jelentősebb publikációk: Kántor N.–Égerházi L. A.–Takács Á. 2012: Két szegedi játszótér bioklimatológiai értékelése nyári felmérések alapján. In: Rakonczai J.–Ladányi Zs.–Pál-Molnár E. (szerk.): Sokarcú klímaváltozás. Szeged. Geo Litera. 111–124. o. Égerházi L. A.–Kántor N.–Takács Á.–Unger J. 2012: Patterns of Attendance and Thermalconditions on a Pedestrian Street. – Proceedings ‘8th International Conference on Urban Climate. Dublin. Paper 170. Égerházi L. A.–Kántor N.–Takács Á.–Gál T.–Unger J. 2012: Thermal Stress Maps Validation with On-site Measurements in a Playground. – Proceedings ‘8th International Conference on Urban Climate. Dublin. Paper 169. Takács Á.–Tanács E.–Kiss M.–Gulyás Á. 2014: Urban Tree Crown Delineation with Object Based Image Analysis for Urban Ecosystem Service Indicator Development. – Air and Water Components of the Environment. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Fontosnak tartanám a vajdasági magyarok tudományos összefogását és egymás segítését, ezen keresztül a különböző egyetemek, oktatási intézmények között az együttműködést, esetlegesen közös kutatásokban való részvételt vagy azok megszervezését.


320 MGR. TAKÁCS IZABELLA – 1971-ben született Szabadkán. 2006 óta dolgozik az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán; 2009-ig könyvtárosként, 2009-től szakmunkatársként, 2011-től pedig tanársegédként nyelvészeti tárgyakból. 2010-ben szerzi meg akadémiai kinevezését (az irodalomtudományok magisztere) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékén Konfliktus és tragikum Arany János balladáiban című munkájával. Tanulmányait 2010től a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészet Doktori Iskolájában folytatja, ahol 2013-ban szerez abszolutóriumot. Kutatási témája: a médiapropaganda nyelve, a szerbiai sajtó tükrében (témavezető: Dr. Gúti Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2010–2011-ben elnyeri a Centum Közhasznú Alapítvány oktatói támogatását. A Verbi Nyelvi Kutatóműhely alelnöke. Részt vesz az Oktatásügyi Minisztérium tantervreformjának kidolgozásában az alapfokú oktatás második ciklusában; az 5. osztályos Magyar nyelv c. tankönyv társszerzője. Közel 30 tanulmánya jelent meg, számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészet E-mail: bella.takacs@magister.su.ac.rs A doktori értekezés témája: A szellemi és politikai hatalom mindig is igyekezett uralni a véleményeket. Ez különösen felerősödik háborúk, forradalmak idején; az egymással szemben álló felek saját szemléletük hitelesítése érdekében különféle nyelvi manipulatív eszközökkel élnek. Nem hagyható figyelmen kívül az a nézőpont sem, miszerint „mind logikailag, mind pedig a megismerés, véleményalkotás kognitív folyamatában ... az információszabadság megelőzi a véleményszabadságot, amint az ismeret megelőzi a véleményt. Az információszabadság inkább előfeltétele a véleményszabadságnak, mint fordítva” (Halmai–Tóth). Hangsúlyossá vált ez a kérdés az 1999-es szerbiai NATO-bombázások idején is. A disszertáció arra keresi a választ, hogy a szemben álló felek miként közvetítették (és miként igyekezték meggátolni) a Szövetség lépéseit, kitérve a NATO kommunikációjára is. Először a náci totális rendszer fejlesztette


321 tökélyre a tömegek manipulálására szolgáló propagandagépezetet. Erről Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve című munkájában ad részletes képet, bizonyítva, hogy a hatalmat nem csak fizikai erőszakkal, hanem a nyelvvel is ki lehet fejezni. Ezeket a nyelvi elemeket tárja fel a dolgozat a szerbiai sajtó tükrében, különös hangsúllyal a klempereri tételekre. A dis�szertáció központi témáját a kétpólusú kontrasztív nyelvi vizsgálat képezi a Magyar Szó és Politika napilapok címlapjainak összehasonlításával. A nyelvpolitika meghatározó szerepet tölt be a demagógiai folyamatokban, ezért az Alkotmány, a médiapolitika jogi hátterét is vizsgálja a munka. Lehetséges kutatási területek a demagógiai stratégiák vizsgálatában: az újságcímek mint metaszövegek, vizuális eszközök a sajtó szolgálatában, a nyelvi (in)tolerancia, manipulációs technikák nyelvi ismérvei, központi stratégiák alkalmazása, a röplapok politikai stratégiái. Jelentősebb publikációk: Takács I. 2011: A vajdasági magyar anyanyelvű diákok környezetnyelvhez és idegen nyelvhez való viszonyulása. – Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. VI. évf. 1. sz. 215–231. o. Takács I. 2012: Sötétbe borult az ország. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. Vendégpublikáció. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 141–151. o. Takács I. 2013: Kétnyelvű környezetben élő szerb és magyar anyanyelvű fiatalok mentális lexikonának elemzése gendernyelvészeti szempontból. In: Huszár Á. (szerk.): A gendernyelvészet horizontja. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 9. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 135–145. o. Takács I. 2013: Bárczi Géza Magyar szófejtő tára (1941) és az akadémiai Magyar értelmező kéziszótár (2003) szócikkeinek összehasonlítása. In: Kassai I. (szerk.): A nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 10. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 52–68. o. Takács I. 2013: „A beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat”. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. In: Gecső T.–Sárdi Cs. (szerk.): Nyelvhasználat a médiában. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 188–194. o.


322 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Törekvéseket a tudományos élet fellendítésére látok, de sajnos passzivitást is tapasztalok. Megmaradásunk lényege kisebbségi helyzetben a minőségi tudományos utánpótlás biztosítása; ennek fellendítése érdekében elenyészőek a törekvések; a külföldön végzett hallgatók hazatérése sem motivált (sem anyagiakkal, sem munkahelyek biztosításával).

TAKÁCS ZOLTÁN, Ph.D. – 1982-ben született Zentán, Adorjánon nőtt fel. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a Magyarkanizsai Egészségház számviteli osztályának vezetőjeként (2006-tól). Tartományi parlamenti képviselő (Vajdasági Magyar Szövetség) a Vajdaság AT Képviselőházában (2012-től). A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2011től). Okleveles közgazdász. Diplomát az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karán szerez 2006-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán folytatja 2006-tól, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában; doktori fokozatot 2013ban szerez. Kutatási területek: felsőoktatás, kisebbségi társadalmi kérdések, határrégiók, migráció, regionális gazdaság és regionális politika. A szerb nyelv (mint környezetnyelv) mellett felsőfokú német és angol nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben a TEMPUS Közalapítvány (Ekonomski fakultet Univerziteta Crne Gore, Podgorica–Montenegró), majd a Dr. Zoran Đinđić Alapítvány és a Német Gazdaság Keleti Bizottságának ösztöndíjasa (Düsseldorf–Németország). Kutatásait a szabadkai Regionális Tudományi Társaság ösztöndíjasaként folytatja (2006–2009, Szabadka–Szerbia) és a szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság projektmunkáiban vesz részt, 2006-tól folyamatosan. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma elitkollégiumának (kutatói szakkollégium) ösztöndíjasa (2008–2009, Budapest–Magyarország), továbbá Domus Hungarica ösztöndíjas (2009, 2010, 2011 Budapest–Magyarország). 2009-ben és 2010-ben a Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram résztvevője (Budapest–Magyarország). 2011-ben SCOPES-ösztöndíjas


323 (Berni Egyetem, Bern–Svájc), majd 2012-ben a Német Akadémiai Csereprogram ösztöndíjasa (DAAD, Lipcse). Hazai és nemzetközi konferenciákon vett részt (pl. az MRTT, Adriatic Forum, Border Regions in Transition [BRIT], Assosiation for Borderland Studies [ABS], International Geographical Congress [IGC], European Fund for the Balkans [EFB] szervezésében), hazai és nemzetközi kutatási projektekben (pl. Szülőföld Alap, Balassi Intézet, CESS– Austrian Development Agency [ADA], IPA, SCOPES) dolgozott és dolgozik folyamatosan. Több mint ötven tanulmánya/tudományos munkája jelent meg folyóiratokban (pl. Területi Statisztika, TéT, Educatio, Közép-európai Közlemények, European Spatial Research and Policy, DETUROPE, MÖGG), gyűjteményes- és konferenciakötetekben (magyar, szerb, angol és német nyelven). Monográfiája (Felsőoktatási határ/helyzetek) 2013-ban jelent meg. Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regionális tudományok E-mail: takac.zoltan@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés címe: Határok nélküli felsőoktatás. Kisebbségi egyetem regionális és elitképzési szerepe a Kárpát-medencében. Témavezetők: Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén, Prof. Dr. Horváth Gyula. A doktori értekezés a regionális felsőoktatás témakörében íródik. Az észak-vajdasági határrégió felsőoktatása kerül bemutatásra, ezen belül pedig Szabadka felsőoktatás-fejlesztési lehetőségei. A disszertáció egy szélesebb kontextusba helyezi a régió felsőoktatását: bemutatja az aktuális európai trendeket, a Kárpát-medence felsőoktatásának jellemzőit (határon túli kisebbségi felsőoktatási intézmények példái), a Nyugat-Balkán országai közül pedig Szerbiát emeli ki, majd a hangsúlyt a szerb–magyar határrégióra helyezi. Az intézményfejlesztés lehetőségét (egyetemalapítás: Szabadkai Egyetem) területfejlesztési- és regionális tudományi szempontrendszer alapján közelítem meg. Összegzem a régió felsőoktatás-fejlesztését érintő tényeket: fokozódó tanulmányi célú migráció, képzettségi mutatók és felsőoktatási statisztikák, munkaerő-piaci és foglalkoztatásügyi helyzetkép, a gazdasági térszerkezet (át)alakulásának vezérvonalai. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatás formálásában a helyi-regionális (kisebbségi) akadémiai és politikai elit tagjainak („változásmenedzsereknek“) van meghatározó szerepük, így az általuk képviselt vélemények döntően


324 befolyásolhatják a régió felsőoktatásának fejlesztési távlatait/forgatókönyveit: például multietnikus (vagy önálló magyar) egyetemalapítás, közös (többnyelvű) képzési programok, határon átívelő felsőoktatási és tudományos együttműködések kezdeményezése. Az intézményalapítás helyi társadalom általi támogatottságát, a helyi-regionális elit (magyar–szerb–horvát közösség) képviselőivel készített interjúk (több mint 70 mélyinterjú) során vizsgálom, megszólaltatva a felsőoktatás hatalmi harcát alakító és formáló fő érdekcsoportokat (az állami bürokráciát, az akadémiai oligarchiát, a piac résztvevőit és további stakeholdereket, hallgatókat). Az alapítás szükséges feltételeit is összegzem a disszertációban, figyelembe véve a jogi szabályozást, humánerőforrás-igényeket (oktatók, kutatók), potenciális hallgatók számát, valamint a forrásszabályozási alternatívákat. Rávilágítok továbbá arra, hogy a helyi társadalom számára milyen gazdasági hatásokkal/előnyökkel jár egy új intézmény, és hogy egy új intézmény milyen széleskörű és szerteágazó, regionális-társadalmi szolgálatokat teljesít/nyújt a lokális közösségben. A helyi-regionális elit Magyarország és Szerbia közötti intézményi együttműködésekben játszott szerepe, a határon átívelő kapcsolatok (CBC – Cross-border Cooperation) kiterjesztése szintén bemutatásra kerül – mivel Szabadka felsőoktatásának fejlesztése csakis egy – tágabban értelmezett határ(okon) átnyúló – a modern tudományszervezés elemeivel építkező felzárkóztatási stratégiai mentén valósítható meg. Jelentősebb publikációk: Takács Z. 2009: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél E.– Szarka L. (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra–Oktatás–Nyelv–Politika. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 289–313. o. Z. Takač–A. Kinčeš 2010: Migracija stanovništva iz Republike Srbije u susednu Mađarsku u razdoblju pre Šengenskog sporazuma. – Anali Ekonomskog fakulteta u Subotici. 46. évf. 24. sz. 69–82. o. Takács Z. 2012: Regionális és határon átívelő felsőoktatási intézménykapcsolatok és együttműködések Észak-Vajdaságban. – Educatio. Magyar kisebbségek az oktatásban. 21. évf. Tavasz. 104–122. o. Takács Z.–Tátrai P.–Erőss Á. 2013: A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció. – Tér és Társadalom. 2. sz. 77–95. o. Z. Takács–I. Nagy 2013: Institutionalization of Regional Policy and the Regional Institution System in Serbia. – European Spatial Research and Policy. 20. évf. 1. sz. 27–47. o.


325 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Életképes, kreatív közösség, amely lehetőségeit nem tudja Észak-Vajdaságban megtalálni. Életképességének és kreativitásának bizonyítása érdekében, helyi intézményi háttér hiányában (egyetem, kutatóintézet) a lehetőségeket keresve vélhetően külföldön fog érvényesülni. A vajdasági magyar ifjú tudományosság egy hidat képez Magyarország (Európa) és Szerbia között, a „jelképes híd” azonban „egyirányú forgalmat” tükröz: az intellektuális értékek, megszerzett tudás „határon, szülőföldön, hazán túli” forgalmazása, áruba bocsátása, hasznosulása, amelyből a vajdasági magyar tudományos közösség egyre kevesebbet kap.

TAKARICS BÉLA, Ph.D. – 1981-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Budapesten él és dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete 3D Internet-alapú Kontroll és Kommunikációs Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársaként (2010 óta). Oklevelét 2007-ben, PhD-fokozatát 2012-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolában szerezte. Kutatási témája: TP-modell transzformáció alapú csúszómód szabályozás és súrlódás kompenzáció (témavezetők: Dr. Korondi Péter és Dr. Baranyi Péter). A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma ösztöndíjasa (2007–2011), 1 hónap tanulmányút a sziléziai Műszaki Egyetemen (2009) CEEPUS-ösztöndíjjal, 16 hónap Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj (2013–2014), posztdoktori kutatóként 5 hónapot töltött a hongkongi Kínai Egyetemen, szeminárium előadást tartott több japán (2010) és ausztrál (2013) egyetemen. Nagyjából 30 tudományos közlemény szerzője. Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományok E-mail: bela.takarics@gmail.com


326 A doktori értekezés témája: A doktori értekezés témája a modern irányításelmélet politóp kvázi lineáris paraméterváltozós (qLPV) rendszerek Tenzor Szorzat (TP) modell transzformáció alapú LMI (lineáris mátrix egyenlőtlenség) szabályozási lehetőségeinek vizsgálata. A tenzorszorzat-modell transzformáció egy egységes, numerikus módszer, amely képes mind elméleti, mind algoritmikus szempontból egységesen, kvázi lineáris paraméterfüggő dinamikus modelleket paraméterfüggetlen (konstans) rendszermodellek (lineáris időinvariáns rendszerek) paraméterfüggő súlyozott kombinációjává alakítani különböző optimalizációs és konvexitáskényszerek figyelembevételével. A lágyszámítási módszerek mint például a neurális hálózatok, genetikus algoritmusok és a fuzzy logika, széleskörűen alkalmazott rendszer-identifikációs és modellezési technikák, amelyek gyakori használata folytán a rendszerelemek (szabályozott szakasz, szabályozó, megfigyelő, additív modell bizonytalanság, nemlineáris súrlódás stb.) nem minden esetben adottak egységes formában, amely jól illeszkedik a modern szabályozáselmélethez, hanem hibrid formában. A hibrid rendszerek stabilitásvizsgálatára egy lehetőség nyílik abban az esetben, ha a rendszer összes eleme ugyanazzal az egységes politopikus struktúrával definiált. A disszertáció egyik fő eredménye a TP-modell transzformáció elméleti szintű kiterjesztése olyan módon, hogy képes legyen több komponensű, hibrid rendszerek elemeit egységes politopikus struktúrára transzformálni. A súrlódás a mechatronikai rendszerek igen kellemetlen jelensége, amely számos súrlódásmodellezési és -kompenzálási módszert eredményezett. A dis�szertáció javaslatot tesz a súrlódásmodellek és a súrlódáskompenzáció egységes politopikus struktúrába való illesztésére, és ezzel együtt a TP-modell transzformáció alapú szabályozó tervezési módszertanára. Ez ahhoz vezet, hogy a súrlódáskompenzáció megfogalmazható LMI alapú konvex optimalizációs probléma formájában. A módszer kidolgozásának részeként cél a leginkább elterjed súrlódási modellek HOSVD alapú kanonikus alakjának előállítása, és bizonyítása annak, hogy a TP-modell transzformáció minimális számú LTI-rendszerből képes a súrlódási modellek rekonstruálására. A javasolt módszer hatékonyságát egy akadémiai mérési problémán keresztül vizsgáltuk, illetve a prototípus aeroelasztikus repülőgépszárny súrlódáskompenzációját valósítottuk meg, amely egy komplex dinamikával és leírással rendelkező korszerű szabályozástervezési probléma. A változó struktúrájú rendszerek csúszómód-szabályozása kiemelt helyet foglal el a robusztus szabályozások területén. A csúszómód-szabályozás leg-


327 nagyobb előnye, hogy képes a rendszerek nemlineáris dinamikájának szétcsatolására, és hogy a szabályozás performance érzéketlen az ismeretlen paraméterekre és a paraméter változásokra. A qLPV formák megjelentek a nemlineáris csúszómód-szabályozás módszereiben, amely formák közel állnak a modern szabályozáselméleti trendekhez. A kutatás harmadik eredménye a TP-modell transzformáció alapú LMI-konvex optimalizáció és konvex burok manipuláció bevezetése qLPV-rendszerek csúszómód szabályozásának tervezésébe, majd a módszer alkalmazhatóságának és megvalósíthatóságának elemzése. Különös cél volt a csúszó felület és szektor politopikus reprezentálása, amely esetben a csúszó felületre és szektorra különböző konvex burkokat lehet generálni. Jelentősebb publikációk: Sziebig G.–Takarics B.–Korondi P. 2010: Control of an Embedded System via Internet. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. 57. évf. 10. sz. 3324–3333. o. Takarics B.–Korondi P.–Baranyi P. 2010: Tensor Product Model Transformation Based Friction Compensation of a Mechatronic System. – 14th IEEE International Conference on Intelligent Engineering Systems. Las Palmas of Gran Canaria. o. n. Takarics B. 2012: Parallel Distributed Compensation Based Sector Sliding Mode Control of Takagi-Sugeno Type Polytopic Models. – IEEE 10th Jubilee International Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics. Herl'any. o. n. Takarics B.–Baranyi P. 2013: Tensor Product Model Based Control of a Three Degrees-of-Freedom Aeroelastic Model. – Journal of Guidance, Control, and Dynamics. 36. évf. 5. sz. 1527–1533. o. Takarics B.–Baranyi P. 2014: Friction Compensation in TP Model Form – Aeroelastic Wing as an Example System. – Acta Polytechnica Hungarica. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Magyarország EU-tagsága által könnyebben tudunk kapcsolatba lépni nemzetközi kutatócsoportokkal, majd közösen pályázni európai uniós projektekre, amivel idővel lehetőség nyílik bekerülni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Vajdaságban sokkal kevesebb az ilyen jellegű lehetőség, de bízom benne, hogy amennyiben Szerbia is közeledik az EU felé, visszafelé is kinyílnak majd a kapuk...


328 TARJÁN LÁSZLÓ – 1984-ben született Újvidéken, nős és három gyermek édesapja. Újvidéken él, és 2008 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika, Robotika és Automatizáció Tanszékén tanársegédként dolgozik, ahol részt vesz a Programozás alapjai, az Elektropneumatika, a PLC-k alkalmazása és programozása, az Automatizáció alapjai és a Hajtásszabályozás tárgyak oktatásában szerb nyelven. Mesterdiplomát az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika Tanszéken szerzett. PhD-tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában folytatta mechatronika témakörben, 2013 óta doktorjelölt. Kutatási témája: mechatronikai rendszerek hatékonyságának növelése, korszerűsített vezérlésű elektromos lineáris hajtások alkalmazásával. További kutatási területek: Ipari hajtásszabályozás, termelésautomatizálás, automatizált termék-nyomonkövető rendszerek fejlesztése, mechatronikai rendszerek fejlesztése, mechatronikai oktatás. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta 43 tudományos publikációja jelent meg, valamint két nemzetközi és három hazai tudományos projektumon vett/vesz részt. 2010 óta az IEEE tagja. 2011 óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa. Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, mechatronika E-mail: laslotarjan@gmail.com A doktori értekezés témája: Az ipari folyamatok automatizálásának fejlődése különböző mechatronikai rendszerek alkalmazásához vezetett, mint például a szállítószalagok, 3 és több szabadságfokú robotkarok stb. E rendszerek működtetéséhez forgató és lineáris hajtások szükségesek, melyek működési paraméterei nagymértékben az alkalmazott vezérlőegység karakterisztikáitól függnek. Kutatási témám elsősorban egy villamos lineáris hajtásvezérlő-egység fejlesztésére irányul. Kereskedelmi forgalomban már számos vezérlőegység megoldása létezik, de ezek nagy része nagyobb teljesítményű mikroprocesszorok alkalmazásán alapul. A szakirodalomban számos utalás található az egyszerűbb és energiatakarékosabb FPGA-n (Field-Programmable Gate Array) alapuló vezérlőrendszerek alkalmazhatóságáról. Munkám során az eddig ismert és használt vezérlő algo-


329 ritmusok alkalmazhatóságát vizsgálom egy FPGA-n alapuló vezérlőegységbe való beágyazásához. Kutatásom fő témája egy, az alkalmazható algoritmusok fúziójából kapott algoritmus által vezérelt, FPGA-n alapuló vezérlőegység kialakítása, amely jobb működési paramétereket nyújtana az eddigi vezérlőegységeknél. Kutatómunkám több fázisban történik. Az első fázisban szimulációs modelleken történik a munka, majd később az új vezérlőegységet egy valós villanymotoron tesztelem. Először is az eddig alkalmazott algoritmusok feltárása, és azok előnyeinek, hátrányainak analizálására kerül sor, valamint az algoritmusok FPGA-n való futtathatóságának analizálására. Ezután a munkát a legjobbnak bizonyult algoritmus fejlesztésével folytatnám az újabb megfigyelt paraméterek bekapcsolásával. A kutatási folyamat végén egy új, gyorsabb, valamint energiatakarékosabb algoritmust szeretnék kifejleszteni, amely magában foglalná az FPGA előnyeit, vagyis a párhuzamosan történő adatfeldolgozás előnyeit. A kutatás eredményeként egy olcsóbb és gazdaságosabb lineáris villamos hajtásvezérlő-rendszert kapunk, amely versenyképesebbé tenné a villanymotorokat az eddig használt szervo-pneumatikus rendszerekkel szemben. Így kifejezésre juthatnának a lineáris villanymotorok előnyei, mint a gyorsaság és a precizitás, amelyek közvetlen hatással vannak a termelékenységre és a termékek minőségére. Jelentősebb publikációk: Stankovski S.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Ostojić G.–Šenk I. 2010: Using a Didactic Manipulator in Mechatronics and Industrial Engineering Courses. – IEEE Transactions on Education. 53. évf. 4. sz. 572–579. o. Stankovski S.–Ostojić G.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Lazarević M. 2011: IML Robot Grasping Process Improvement. – Iranian Journal of Science & Technology, Transactions B. 35. évf. M1 sz. 197–207. o. Krstanović S.–Stojić G.–Šešlija D.–Tanackov I.–Tarjan L.–Tepić J. 2011: A Model of Remote Control of Railway Traffic Based on PLC Technique. – 46thInternational Scientific Conference on Information, Communication and Energy Systems and Tehnologies ICEST. 766–769. o. Ignjatović I.–Šešlija D.–Tarjan L.–Dudić S. 2012: Wireless Sensor System for Monitoring of Compressed Air Filters. – Journal of Scientific and Industrial Research JSIR. 71. évf. 5. sz. 334–340. o. Šenk I.–Ostojić G.–Jovanović V.–Tarjan L.–Stankovski S. 2013: Experiences in Developing Labs for a Supervisory Control and Data Acquisition


330 Course for Undergraduate Mechatronics Education. – Computer Applications in Engineering Education. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Régiónk igen gazdag a tudomány és a szakma terén már érvényesült kutatók tekintetében, de sok esetben érezhető a bezárkózottság. Másrészt, fiataljaink igen motiváltak, és kihasználják a bolognai egyezmény nyújtotta előnyöket, gondolván itt a diákcsereprogramokra, amely nagymértékben befolyásolják a tapasztalatgyűjtést, emberi kapcsolatok kialakítását. Sajnos tanulmányaik után sokan elvesznek az alapvető egzisztencia biztosításában, a kevés és rossz munkafeltételek miatt, valamint az alacsony munkabér okozta több párhuzamos munka vállalásában. Sajnos sokan a megoldást külföldön keresik, és meg is találják. Az Európai Unióhoz közeledvén a közös európai projektumok megoldást nyújthatnak az anyagi nincstelenség és adminisztrációs korlátok áthidalására, és lehetőséget adhatnak a tudás hazai kibontakoztatására.

TARJÁN TOBOLKA ALBINA – 1984-ben született Újvidéken, házas, három gyermek édesanyja. Újvidéken él, 2009 óta a Vajdaság Erdői Közvállalatban dolgozik erdészeti üzemtervek kidolgozásán önálló referensként. Okleveles erdészmérnöki, illetve mesterdiplomát a Belgrádi Egyetem Erdészmérnöki Karának Erdészeti Tanszékén szerzett 2008-ban, illetve 2014-ben, okleveles menedzseri diplomát pedig az Újvidéki Egyetem nagybecskereki Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Kara Ügyviteli Menedzsment Szakán 2009-ben. PhD-tanulmányait 2008-ban a Belgrádi Egyetem Erdészmérnöki Karán folytatta erdészeti növénytermesztés, szaporítóanyag-termelés, csemetekertészet és erdősítés témakörben. Kutatási témája: erdészeti szaporítóanyag-termelés, csemetekertészet és erdősítés. További kutatási területek: Erdőművelés, GIS és vizualizáció alkalmazása az erdőművelésben és tervezésben. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol nyelvtudással, középfokú német és francia nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta a


331 Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa. Tudományterület: agrártudományok, erdészeti és vadgazdálkodási tudományok, biotechnológia E-mail: alci021@yahoo.com A doktori értekezés témája: Az erdészet mint szakma és mint tudomány nagymértékben függ azoktól az adatoktól, amelyek rendelkezésére állnak. Minden döntéshozatalkor, tervezéskor és munkavezetéskor fontos a meglevő adatok legmegfelelőbb rendszerezése és a terepi helyzet legpontosabb ábrázolása. Munkám célja egy olyan rendszer felkutatása és kivizsgálása, amely legjobban megfelelne a szakma igényeinek. Az alfanumerikus adatok térbeli ábrázolására legmegfelelőbbnek a GIS-technológia bizonyult, amely magában foglalja az alfanumerikus adatok ábrázolását és térbeli adatbázisát. A GIS értelme valójában a térbeli adatok ábrázolásában és a velük való könnyebb munkában rejlik. A GIS manapság már igen elterjedt különböző tudományokban és a gazdaságban egyaránt, mégis az erdészetben, főleg Szerbiában, még úgymond, gyermekcipőben jár. Az erdők, természetüktől fogva, nagy területre terjednek ki, és így az erdészeti munkák is különféle térbeli szituációkat foglalnak magukba. Szem előtt tartva a szakma szükségleteit, evidens a korszerű technológiák bevezetésének szükségessége. Kutatásom az erdőművelés és növénytermesztés, illetve erdészeti szaporítóanyag kérdéseit öleli fel, és a GIS használatát próbálnám meg kitanulmányozni ezen a területen. A tudományos kutatómunka mellett nagyon fontosnak tartom a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazását, amely ily módon a legnagyobb mértékben hozzájárulhat nemcsak a tudomány, hanem a technológia és egyben a gazdaság fejődéséhez is. Ezt különösen lehetővé teszi az egyetemek, illetve kutatóintézetek közvállalatokkal való együttműködése, hiszen az erdészeti vállalatok a végső felhasználói a kifejlesztett új technológiáknak. Jelentősebb publikációk: Tobolka A. 2007: Case Enterprise for Management of Forests „Vojvodinasume”. – Video Control of Wildfires in Special Nature Reservation


332 „Deliblatska Pescara”. Final Reports 2007. http://www.inno-forest.org/ index.php?id=63. [elektronikus adatbázis] Tobolka A. 2007: Erdőtűzvédelem kamerás felügyelet sgítségével. – Rezümékötet 6. Újvidék. VMTDK. 170. o. Tobolka A. 2007: Sustainable Forest Management and Nature Conservation in Serbia. – Forest Management and Nature Conservation. Transilvania University of Brasov. 68–71. o. Tobolka A. 2008: Organization of the Private Forest Sector in Hungary and Serbia: Support and Associations of Private Forest Owners. – Scientific Symposium „Forest and Sustainable Development”. Brasov. 133–136. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Véleményem szerint Vajdaság igen gazdag tudományos és szakmai téren, fiataljaink motiváltak és igen tettre készek. Törekedni kell megfelelő lehetőségeket teremteni, hogy tanulmányaik után hazájukban értékesítsék gazdag tudásukat. Fontosnak tartom a tudományos kutatómunka eredményeinek gyakorlati alkalmazását és a gazdaságban való felhasználását, mert ily módon lehetővé válik nemcsak a tudományos ismeretek, hanem a mérnöki szakismeretek és technológiák további fejlődése is.

THOMAS ÉVA – 1982-ben született Zentán. Jelenleg Lüneburgban él, 2013 februárjától a hamburgi Kurt-Tucholsky-Schule angol és etika szakos tanára. Bölcsész és tanár szakos diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 2008-ban. 2011-ben szerzett abszolutóriumot a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témájában a következő egyetemeken hallgatott előadásokat: Katholieke Universiteit Leuven, Universität Hamburg, Freie Universität Berlin. Kutatási témája: hogyan éli meg a néző a színházi előadás folyamán a groteszket. Egyetemi és doktori tanulmányai alatt miniszteri


333 ösztöndíjas, emellett 2006/2007-ben Erasmus-ösztöndíjas Leuvenben, majd 2008/2009-ben Comenius-ösztöndíjas Hamburgban. Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, színháztudomány E-mail: thewrewkedi@gmail.com A doktori értekezés témája: Disszertációmban a groteszk terminus színházi használatát foglalom elméletbe. Munkám során a sokféleképpen megfogalmazott irodalmi groteszk definícióira támaszkodom, és annak meghatározó elemeit emelem át a színháztudomány diskurzusába. Elméletemben a groteszk a néző színházi élményeként szerepel. A színház fogalmát Lehmann Hans-Thies posztdramatikus színházaként kezelem. Ebben a színházban elméletem szerint a néző kettős jelenléttel éli meg az előadást. A néző e kettős jelenléte alatt mindig tudatában van annak, hogy színházban van, mégis képes átélni a színészek által eljátszott érzelmeket. Az előadás folyamán a néző folyamatosan mozog e kettős jelenlét között. Egyszer a színházban való jelenlét az erősebb benne, amit én távolságtartásnak nevezek. Máskor pedig a néző könnyezésig meghatódik egy-egy megjátszott jeleneten, amit én identifikációnak nevezek. A néző e mozgását produktív recepcióelméletemben írom le, ahol kitérek a néző aktív közreműködésére a színházi élmény megalkotása során. A néző a színházi előadás során nem passzív, hanem maga is aktívan részt vesz az élmény megélésében. Itt Bollobás Enikő „performative” szubjektumára alapozom gondolataimat. Disszertációmban fontos helyet foglal el a néző egyedi moralitása az átélt előadás során. A groteszk mint színházi élmény tárgyalásának szem előtt tartásával az esztétizált immoralitás fogalom formájában tárgyalom a moralitás és esztétika kapcsolatát. Esztétizált immoralitás alatt egy néző által átélt élményt értek, mely egy immorálisként értékelhető fiktív cselekményt esztétikus élvezettel köt össze. Az esztétikus élvezet annyira magával ragadja a nézőt, hogy a tulajdonképpeni immoralitás ideiglenesen észrevétlenül marad. Csak mikor az élvezet alábbhagy, válik a néző számára tudatossá, hogy az élvezet tárgya tulajdonképpen immorális. Az immoralitás élvezetén való rajtakapás elgondolkodtatja a nézőt. Ezzel az elgondolkodtatással az esztétizált immoralitás átélése hozzásegít a Bauman Zygmunt által leírt morális tér bővítéséhez.


334 A színházban átélt groteszket élményfolyamatként egy skála formájában írom le. E skála alapja a néző egyedi moralitása, ami minden egyes személy esetében különböző lehet. Ebből következik, hogy az ami egyik néző számára groteszk, nem feltétlenül az egy másik néző számára. Bauman esztétikus terére alapozva a groteszk élmény a nézőnek a színpadon játszott értékekkel való azonosulásával kezdődik. Ezt az élményt egy sokk követi, melyet az esztétizált immoralitás vált ki a nézőből. Ez a sokk előhívja a színházi élmény immorális tartalmát és így a moralitásról való tudatos gondolkodást. Az ilyen tudatosság a nézőt távolságtartásra készteti. Ebben a távolságtartó állapotban képes a néző önreflexió gyakorlására, és így a Bauman-féle kognitív tér kibővítésére. Az általam leírt groteszk nem válaszokat ad a néző moralitással kapcsolatos kérdéseire, hanem újabb kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatban. A moralitás mint téma tudatosítása a nézőben hozzájárul a Bauman-féle posztmodern morális krízis csökkentéséhez. Jelentősebb publikációk: Thomas É. 2008: III. Richárd, a Vice-Machiavel lencsevégen. Hogyan jelenik meg a Vice és a Machiavel III. Richárd filmadaptációiban? – Apertúra filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat. http://www.apertura. hu/2008/nyar/torok Thomas É. 2010: Azonosulni, vagy nem azonosulni? A színházi közönség azonosulásának fokozatai vajdasági példákkal. – A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2010 Konferenciakötet. 371–387. o. www.vmtt.org.rs/mtn2010/371_387_Tomas_A.pdf Thomas É. 2010: The Timeless Signs of Grotesque Realism in Heiner Müller’s Hamletmachine. In: Balázs G.–Varga Gy. (szerk.): Az Utazás Szemiotikája. Eger. Líceum Kiadó. 215–234. o. Thomas É. 2010: Roles of the Grotesque in Contemporary Visual Arts. – Apertúra filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat. http://www.apertura.hu/2010/tel/torok Thomas É. 2013: Produktív recepcióelmélet a színházban. – Ki Merre Tart? Shakespeare Szegeden, 2007–2011. Szeged. JATE Press. 207–217. o.


335 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról A kisebbségi létbe való beleszületés egy domináns kultúra melletti paralel identitást ajándékoz a vajdasági magyaroknak. Ebben az unikumban rejlik a vajdasági magyar tudományosság alapja.

MGR. TÖRTELI TELEK MÁRTA – 1976-ban született Zentán. Martonoson él, 2000 februárjától a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola osztálytanítója. Diplomát az Újvidéki Egyetem zombori Pedagógiai Karának szabadkai tagozatán szerzett 1999-ben. 2008-ban fejezte be magiszteri tanulmányait ugyanezen az egyetemen, és a didaktikai-módszertani tudományok magisztere címet szerezte meg a magyar nyelv és irodalom módszertana szakterületen. 2013 óta doktorjelölt az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multikulturális Doktori Iskolájában. Kutatási témája: különböző típusú szövegek kreatív olvasásának fejlesztése a magyar nyelv tanításában. Témavezetők: Prof. Rr. Josip Ivanović és Dr. Horváth Futó Hargita. Magyar és szerb nyelven publikál hazai folyóiratokban (Létünk, Tanulmányok, Hungarológiai Közlemények, Új Kép, Norma). Tudományos konferenciákon gyarapítja tudását; s nyit a tudományterületén tevékenykedő kutatók felé. A Vajdasági Pedagógiai Intézet által jóváhagyott akkreditált szemináriumot vezet osztálytanítóknak az olvasás, a szövegértés és a kommunikáció fejlesztési módszereinek bemutatása céljából. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, a magyar nyelv tanításának módszertana E-mail: ttmarta@stcable.net A doktori értekezés témája: Az olvasás és szövegértés a mai kor emberének az egyik legfontosabb kompetenciája. Az olvasás az információszerzés és az élethosszig tartó tanulás elsődleges eszköze. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások eredményei alapján a szövegértési képesség mint kulcskompetencia alacsony szintű. A negyedik osztály határmezsgye: eddig azért tanultak, hogy olvassanak (olvasás=cél),


336 mostantól kezdve azért olvasnak, hogy valamit megtanuljanak. Vagyis az olvasásnak eszközjellegű tudásként kell funkcionálnia. A kutatás célja a szövegértési képesség fejlettségi szintjének megállapítása az általános iskola negyedik osztályában, azaz az oktatás első ciklusának végén. Ez a vajdasági kutatás nem véletlenszerű minta vizsgálatával történik, mely az általános iskolák 780 negyedik osztályos tanulóját érinti. Ezáltal lehetővé válik a kutatási eredmények és a nemzetközi PIRLS-vizsgálat eredményeinek komparatív elemzése, következtetések levonása. A kutatási cél elérése érdekében a szövegértési képesség fejlesztését megcélzó szakirodalom tanulmányozása történik. A kutatási hipotézis szerint a különböző típusú szövegek értelmezése jelentős mértékben differenciált. Ennek oka, hogy a mindennapi pedagógiai gyakorlatban még mindig az elbeszélő jellegű szövegek vannak előtérben, az informatív és dokumentum típusú szövegek pedig elenyésző mértékben jelennek meg. Az empirikus kutatás fő célja ezen feltételezés igazolása kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalmazásával. A kutatási céllal összhangban lévő kutatási feladat annak megállapítása, hogy a tanuló kétnyelvű vagy egynyelvű környezete pozitív vagy negatív hatást fejt-e ki a szövegértési képesség fejlettségi szintjére. Mindezen túl lényeges kérdés, hogy létezik-e statisztikailag jelentős korreláció a tanulók szociokulturális háttere és nemi hovatartozása, valamint a szövegértési képesség fejlettségi szintje között. A kutatás során deskriptív módszerrel a szövegértési teljesítmény jelenlegi állapotának leírása történik, természetesen az eddigi és a jelen kutatás során összegyűjtött adatok figyelembevételével. A történelmi módszer alkalmazásával dokumentumok tanulmányozása, a kutatási minta egy újabb dimenziójának (a szociokulturális háttér) megvilágítása válik lehetővé. Emellett a statisztikai módszernek és az elméleti analízis módszerének alkalmazása figyelhető meg. A deskriptív módszer a kutatás során többféle adatgyűjtési technikán alapul. A kutatás eszközei: a nem formális (nem standard) teszt (elbeszélő – folyamatos – és dokumentum típusú ‒ nem folyamatos – szövegekhez kapcsolódó objektív típusú feladatsor) a negyedik osztályos tanulók szövegértési szintjének megállapítására, a tanulókról szóló dokumentáció tanulmányozása, valamint a tanulók olvasási szokásainak feltérképezésére szolgáló kérdőív.


337 Jelentősebb publikációk: Törteli T. M. 2011: Szövegértés-fejlesztés az általános iskola alsó osztályaiban. Újvidék. Fórum Könyvkiadó. Vajdasági Pedagógiai Intézet. Törteli T. M. 2012: Feladatgyűjtemény magyar nyelvből. Az oktatási standardok alkalmazása az általános iskolai oktatás és nevelés első ciklusában. Újvidék. Vajdasági Pedagógiai Intézet. Törteli T. M. 2012: A tankönyvi szövegek nyelvészeti és pedagógiai tükörben. In: Takács M. (szerk.): Könyv – kommunikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK. 372–386. o. [e-book] Törteli T. M. 2013: Kreatív-produktív gyakorlatok az irodalomtanításban. – Létünk. 4. sz. 112–120. o. Törteli T. M. 2013: A szövegértés feltételei, szövegértési deficitek. – Tanulmányok 1. sz. 112–120. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Az itt élő tehetségeknek bizonyítási lehetőségre van szükségük saját tudományterületükön ahhoz, hogy ne merüljenek el; Móricz szavával élve „sáraranyként” ne sikkadjanak el. A társadalom felismerő és elismerő támogatása kellene a külföldi nemzetközi konferenciákon, projektumokban való részvételhez. Csak az idő múlásával derül ki, hogy a fiataloknak ez az elvárása elvárás marad-e.

TROMBITÁS TÍMEA – 1987-ben született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék PhD-hallgatója. 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földrajz BSc diplomát szerzett, majd 2011-ben mesterszakon terület- és településfejlesztő geográfusként (MSc) végzett. Doktori tanulmányait 2011-ben kezdte meg a Földtudományok Doktori Iskola Társadalmi-gazdasági Folyamatok Térbeli Megjelenési Formái és Változásai Alprogram keretében. Kutatási területe: népességföldrajz, etnikai földrajz. Kutatási témája: a vajdasági magyarság oktatási- és munkaerő-piaci helyzete (témavezetője: Dr. Bajmócy Péter). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú angol, illetve alapfokú német


338 és finn nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar A/3 kategória ösztöndíjasa volt 2006-tól 2009-ig, majd miniszteri ösztöndíjban (2009– 2011), 2010-től pedig köztársasági ösztöndíjban (2010–2011) részesült. A TEMPUS Közalapítvány keretében működtetett Erasmus-ösztöndíjnak köszönhetően tanulmányait 2010. őszi szemeszterében Finnországban, Turkuban folytatta (University of Turku, Faculty of Mathematics and Natural Sciences), továbbá 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által meghirdetett Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer pályázatának nyertese. Tudományterület: természettudományok, földtudományok, társadalomföldrajz E-mail: trombitas.timea@gmail.com A doktori értekezés témája: A doktori értekezés a vajdasági magyarság oktatási helyzetével és az oktatáshoz szorosan kapcsolódó munkaerő-piaci pozícióval foglalkozik. A választás azért esett az oktatással és a munkaerővel kapcsolatos téma kutatására, mert ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik kulcspontja. A kutatás célja a vajdasági magyarság és az általuk lakott területek társadalmi, gazdasági helyzetének elemzése, az oktatási és a munkaerő-piaci összefüggések feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos jövőbeli kihívások bemutatása. A vizsgálat további célja, hogy feltárja a kisebbségekhez kapcsolódó főbb problémákat, és a problémák meghatározása után építő javaslatokat fogalmazzon meg. A téma fontosságát indokolja, hogy a vajdasági magyarság megmaradása és érvényesülése szempontjából fontos a közösséget alkotó egyének képzettségi és oktatási szintje, illetve tudásának versenyképessége. Mindemellett a téma kutatását és aktualitását indokolja Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási kérelme, ahol kiemelten fontos területet képez a kisebbségek helyzete. A kutatás során primer és szekunder adatgyűjtésre kerül sor. A szekunder adatok a Szerbiai Központi Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku), illetve a Tartományi Oktatási Titkárság adatbázisából származnak. A primer adatgyűjtés kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásával készül. A vizsgálat tárgya a vajdasági magyarság alap-, közép- és felsőfokú oktatási helyzete, illetve az oktatás viszonya/kapcsolata a munkaerő-piaci helyzettel.


339 Jelentősebb publikációk: Trombitás T. 2012: A vajdasági magyarság munkaerő-piaci helyzetének főbb jellemzői és jövőbeli kihívásai. In: Berghauer et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. II. kötet. Beregszász. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 108–115. o. Trombitás T. 2012: A vajdasági magyarság társadalmi-gazdasági jellemzői a munkaerő-piaci helyzet tükrében. In: Gulyás L. (szerk.): Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatásra. Szeged. 101–108. o. Trombitás T.–Szügyi É. 2012: A falusi magyar tannyelvű iskolák helyzete a Vajdaságban. – A Falu. 4. sz. 27–35. o. Trombitás T. 2013: Többségi nyelvű iskolaválasztás a vajdasági szórványban. – Kisebbségkutatás. 4. sz. 87–98. o. Trombitás T.–Szügyi É. 2013: Basic Education of the Hungarian Minority in the Territory of Vojvodina. – Analele Universitätii din Oradea. Seria Geografie. 2. sz. 212–219. o. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Erősen kell munkálkodni azon, hogy a fiatal tudósok/kutatók megtalálják helyüket a vajdasági tudományos életben. Segíteni kell kutatóinkat az elhelyezkedésben, ennek érdekében nagy szükség van egymás támogatására és az egymás közti párbeszédre, hiszen egy új generáció jövőjéről van szó.

UJVÁRI TÓTH ANITA – 1984-ben született Topolyán. 2008 augusztusában diplomázott az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 2008 szeptembere óta három általános iskolában dolgozik Verbászon és Kucorán, ahol a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel nevű tantárgyat tanítja. 2010-ben mesterfokozatot szerzett, jelenleg pedig a doktori értekezésén dolgozik. A szövegtan keretén belül végzi a kutatásait, témája a diskurzusok szövegtani jellemzőinek vizsgálata. A szövegtanon kívül nagy előszeretettel foglalkozik szociolingvisztikával és pszicholingvisztikával. Felsőfokú szerb, valamint középfokú angol és német


340 nyelvtudással rendelkezik. 2006-ban A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kiírt pályázaton egyetemista esszé kategóriában III. helyezést ért el. A nyelvészet tudományterülete mindig is érdekelte, folyton izgalmas és új kihívások elé állítja. Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok E-mail: anitaujvaritot@yahoo.com A doktori értekezés témája: Doktori értekezésem témája a dialógusok szövegtani jellemzőinek vizsgálata beszélt nyelvi társalgások és drámai művek alapján. A dolgozat egy saját gyűjtésből származó spontán társalgási szövegkorpusz és a drámai szövegek elemzése alapján a dialogikus szövegek szerkezeti jellemzőinek bemutatására, valamint a spontán és a tervezett szövegek közötti különbségek feltárására törekszik funkcionális-kognitív elméleti keretben. Egy adott szövegtípus vagy szövegforma leírásakor a szövegösszetartó elemek rendszere alapvetően kétféle szövegtani felfogás alapján vizsgálható. A strukturális szempontú megközelítésekben háttérbe szorul az egyes nyelvi formák két fontos szerepe; a szövegértelem kialakításában és a kommunikatív interakcióban betöltött lényegi funkciója. Mivel ezek a szempontok a társalgási szövegtípusok elemzésekor alapvetőek, a dolgozat elméleti keretét a funkcionális (holista) kognitív szemlélet határozza meg. A dolgozat szempontjából fontos tétele, hogy a nyelvet egyszerre tekinti szerkezetnek (struktúra) és műveletnek (procedúra), vizsgálatának középpontjában tehát a nyelv nem formális természete áll. Az elemzés leghangsúlyosabb része a dialógus két mikroszintű elemének, a deixisnek és a koreferenciának a szerepét vizsgálja meg a dialógus jellemzőinek feltárása és a két szövegtípus különbségeinek bemutatása érdekében. A dialogikus szövegek vizsgálatakor a dolgozat szempontjából két fontos jellemzőt kell szem előtt tartani. Az egyik ilyen alapvető szempont, hogy az adott szöveg milyen kommunikációs színtérben jön létre. Ez alapján a megvalósulás két végletét figyelembe véve beszélhetünk a társalgási nyelvhez tartozó hétköznapi párbeszédekről, melyek mindennapi szituációban, kötetlen módon jönnek létre, és megkülönböztetjük az irodalmi nyelvhez sorolható dialógusokat, melyek valamely szépirodalmi alkotás, regény ill. elbeszélés részeként szerepelnek, vagy egy egész drámai művet építenek fel. Emellett a másik fontos szempont, hogy a létrejövő szövegek teljesen spontán szövegalkotási folyamat eredményeként keletkeznek, vagy szerepet kap bennük a ter-


341 vezettség tényezője is. A fenti két szempont alapján prototipikus társalgásnak a hétköznapi, spontán párbeszéd, prototipikus irodalmi párbeszédnek pedig a tervezett drámai dialógus tekinthető, mert rájuk jellemzőek legnagyobb mértékben az adott szövegfajta tulajdonságai. A vizsgált spontán szövegkorpusz párbeszédei dialógusokat és több beszélgetőpartner kommunikációját fogja megörökíteni. A szereplők egyike, a felvétel készítője minden esetben beavatott, a többiek közléseit nem torzítja a megfigyeltség tudata. A hétköznapi spontán társalgások szövegét egy egyszerűsített transzkripció alkalmazásával tesszük alkalmassá az elemzések elvégzésére. Jelentősebb publikációk: Ujvári T. A. 2005: A diáknyelv. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz. Ujvári T. A. 2010: A nyelvjáráshoz való viszonyulás (Attitűdvizsgálat Bácsfeketehegyen az általános iskolások körében). – Hungarológiai Közlemények 2. sz. Ujvári T. A. 2011: A verbászi magyar ajkú diákok kódváltása. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz. Ujvári T. A. 2012: A magyar nyelvtan tanítása más anyanyelvűek számára. – Hungarológiai Közlemények. 4. sz. Ujvári T. A. 2012: Jelzői értékű hátravetett határozós szerkezetek a mai magyar sajtóban. – First International Interdisciplinary Conference for Young Scholars in Social Sciences and Humanities. Contexts. Újvidék. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Szükség van a magyar ajkú minősített oktatók képzésére, tervszerű tudományos utánpótlásra, valamint a publikációs lehetőségek bővítésére. A magyar tudományos utánpótlás azokon a szakterületeken erősebb, ahol nyitott gondolkodású, megfelelő magyar anyanyelvű tanárok tevékenykednek, akik maguk köré gyűjtik a fiatalokat. Szinte az összes tudományterület le van fedve doktoranduszokkal, de a matematika hiányterületnek számít. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete sok segítséget és lehetőséget nyújt a fiatal kutatók számára. Nagyon fontos és elengedhetetlen a fiatal kutatók támogatása valamint a felsőoktatási intézmények és a tudományos műhelyek együttműködése.


342 VARGA ÁKOS – 1983-ban született Zentán. Jelenleg Budapesten él, és tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja. Okleveles növényorvos. 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Kihelyezett Tagozatán oklevelet, majd 2009-ben Budapesten növényorvos MSc diplomát szerez. 2011-től a BCE – Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja doktori tanulmányait. Kutatási témája: tájdiverzitás, peszticidterhelés és tápnövény-fitofág, és fenológiai szinkronicitás hatása almaültetvények poloska együtteseire (témavezető: Dr. Markó Viktor, társtémavezető: Dr. Haltrich Attila). Magyar állami ösztöndíjas. Korábbi kutatásaival részt vett többször is Magyarországon nagyobb agrárkonferenciákon (Növényvédelmi Tudományos Napok, Keszthelyi Növényvédelmi Fórum). Középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. A Magyar Növényvédelmi Társaság honlapszerkesztője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc Tentai Kihelyezett levelező tagozatán az állattan, állatélettan tárgy konzulens oktatója. A Növényvédelmi Tudományos Napok konferenciakiadvány szerkesztőbizottsági tagja. Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok E-mail: akos.varga.83@gmail.com A doktori értekezés témája: A poloskák (Heteroptera) szerepe többé-kevésbé ismert az almaültetvényekben. Egyes régiókban akár potenciális kártevők is lehetnek, mint pl. Norvégiában, ahol a bioültetvényeken a poloskák által a termések 40%-a károsodhat. Az 1950-es évek elején ez a kutatási tevékenység főleg az alma kártevőivel foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben számos rovarcsoport feltárását végezték el, többek között a poloskákét. Az 1970-es években a kutatók azt gondolták, hogy az almafákon előforduló fajok mindegyike kártevő, de a későbbi kutatások során kimutatták, hogy több ragadozó poloskafaj is előfordul (pl. Pyllophorus perplexus, Attractotomus malis, Deraecoris ruber, Deraecoris lutescens, Malacocoris chlorizans, Anthocoris nemorum, Orius minutus, Orthotylus marginalis, Campylomma verbasci, Psallus ambiguus) a kártevő egyedek mellett.


343 Magyarországon 1984-ben 5 almaültetvényből begyűjtött mintegy 1759 rovarfajból 184 poloskafajt találtak. Az 1986-os magyarországi megfigyelések során megállapították, hogy a növényvédőszerek csökkentették a poloskafajok egyedszámát, különösképpen a Miridae fajokét. Több nemzetközi kutató összehasonlította a poloskafajokat integrált és hagyományos növényvédőszeres kezelésben részesült almaültetvényekben. Az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy abban az ültetvényben, ahol integrált növényvédelem volt, ott a poloska fajok egyedszáma nagyobb volt, mint a hagyományos kezelésben. A magyarországi almaültetvényekben eddig még nem tisztázták a poloskafauna összetételét és szerepét. Nincsenek adatok a fitofág és ragadozó poloskafajokról, hogy milyen mértékben vannak jelen, milyen az aktivitásuk úgy növénykártevőként, mint ragadozóként. További vizsgálatok indokoltak, hogy ezekre a közösségekre milyen hatással van a különböző mértékű peszticidterhelés, valamint a különböző tájdiverzitásokban hogyan alakulnak a poloskafajok arányai. A kutatások során öko faunisztikai feltárást végzünk – faji és azok előfordulási gyakoriságának felmérése végett. Vizsgáljuk azt, hogy a növényvédelmi technológiák (művelésből kivont almaültetvények, hagyományos, integráltés biológiai növényvédelmi kezelésben részesült ültetvények) hogyan hatnak a poloskaegyüttesekre, valamint tisztázni szeretnénk, hogy milyen mértékben vannak kihatással a kezelések a ragadozó fajok összetételére és aktivitására. Továbbá milyen módon befolyásolja a tájdiverzitás változása és a tápnövény–fitofág–predátor fenológiai szinkronicitás hatása hogyan befolyásolj az almaültetvény poloskaegyütteseit. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Úgy gondolom, hogy szükség van a vajdasági magyar tudományos élet fejlesztésére, valamint a tudományos utánpótlás biztosítására. Noha jelenleg a fiatal tudósok intézmény hiányában nem tudnak teljes mértékben Vajdaságban érvényesülni, így többnyire külföldön próbálnak szerencsét. Szükség lenne arra a lehetőségre, hogy közvetve vagy közvetlenül részt tudjanak venni a kutatásban, oktatásban, nevelésben.


344 VARGA VALÉRIA – 1971-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Szabadkán él, és a Köztársasági Rokkantsági- és Nyugdíjbiztosítási Alap szabadkai fiókintézetében szerb–magyar fordítóként dolgozik (2003-tól). Az első diplomáját a szabadkai Pedagógiai Akadémián szerezte 1993-ban, és osztálytanítóként dolgozott általános iskolákban és a szabadkai Felnőttképző Általános Iskolában 1993-tól 2003-ig. 2003-ban az Újvidéki Egyetem zombori Pedagógiai Karán osztálytanítóként diplomázott, majd 2009-ben a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megszerezte a mestertanító diplomát. 2013 májusától a Szabadkai Felső Bíróság állandó magyar nyelvű fordítója. 2013-tól doktorjelölt az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Tanítás Módszertana Tanszékén. Várady kiválósági ösztöndíjas. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, a szerb mint környezetnyelv oktatásának módszertana E-mail: w.valerija71@gmail.com A doktori értekezés témája: A szerb mint környezetnyelv oktatása módszertanának innovációja heterogén környezetben a zökkenőmentes kommunikáció érdekében. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról: Szerintem a Vajdaság területén a felsőoktatási rendszer alig ad lehetőséget a magyar nyelven történő továbbtanulásra. A középiskolai képzés után a fiatalok szerb nyelvtudása meg sem közelíti azt a szintet, amelyen egyetemi szintű tanulmányokat lehetne folytatni. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén kívül részleges, vagy csak névleges a magyar nyelven történő oktatás. Véleményem szerint ez a jelenség az egyik kiváltó oka a vajdasági magyar ajkú fiatalok tömeges elvándorlásának. Ezért tartom rendkívül fontosnak a szerb mint környezetnyelv tanításának olyan szintre való emelését, hogy a szerb nyelvet második anyanyelvként beszéljék a középiskolákat befejező tanulók. Ezáltal versenyképessé válhatnak hazánk szerb ajkú tanulóival, és bármely itthon fellelhető szakra jelentkezhetnek, nem kényszerülnek nyelvi hiányosságaik miatt külföldön folytatni felsőoktatási tanulmányaikat.


345 Fontosnak tartom tudatosítani már az általános iskolában, hogy a multinacionális közeg, amelyben élünk, számunkra ne hátrányt jelentsen, hanem előnyt, hiszen a multikulturalizmus adta lehetőségeket meg kell ragadni és használni. Az oktatás feladata, hogy a szerb nyelvet ne csak tanítsa, hanem meg is szerettesse. Nem látok más érvényesülési lehetőséget a vajdasági magyar tudományos utánpótlás számára, mindaddig míg a szerb nyelvet nem beszéljük anyanyelvi szinten.

VASS DOROTTEA – 1989-ben született Nagybecskereken és jelenleg is ott él. 2012–2013 között az ittabéi Miloš Crnjanski Általános Iskolában dolgozott tanítóként, 2012 szeptemberétől pedig anyanyelvápolóként dolgozik a Belgrádi Nagykövetségen, ahol személyiségfejlesztő, motorikus és szókincsfejlesztő játékokat tart az óvodások, 2013 óta pedig a bölcsődések számára is. 2013 decemberétől a pirosi Szent Sava Általános Iskola első osztályos diákjainak tanítónője. Alapszakos diplomát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerzett 2012-ben, majd 2013 júliusában megszerezte mesterképzős diplomáját is az említett karon. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájában folytatta Nevelésszociológiai Alprogramon. Kutatási témája: irodalompedagógia az új évezredben (témavezető: Prof. Dr. Horváth Béla; társkonzulens: Dr. Bálint Ágnes). Anyanyelve mellett a szerb nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. 2008–2012 között állami, valamint községi ösztöndíjas volt, doktori tanulmányait megkezdve (2013-tól) miniszteri ösztöndíjas. 2013 novemberében Katalin-díjjal jutalmazza Dr. Káich Katalin professor emeritus, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar volt dékánja. Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: vass.dorottea@gmail.com A doktori értekezés témája: A kutatás célja a vajdasági magyar első osztályos olvasókönyv megreformálása. A tankönyv pedagógiai-didaktikai szempontból kerül vizsgálat alá


346 (Fischerné Dárdai Á.): Rendszerezi-e az ismereteket? Kihasználja-e azokat a lehetőségeket, melyekkel felkelti a tanulók érdeklődését? Vajon motiválja őket a tanulásra és gyakorlásra? Milyen az illusztráció mennyisége? Összhangban állnak az illusztrációk a tartalommal? Milyen a szöveghez viszonyított méretük? Segítik-e a tanulást? Hogyan lett beépítve a tanagyag a tantervbe? Megfelel-e ez az őt befogadó közönségnek? A könyv csak akkor szerethető meg, és akkor lesz kedvelt taneszköz, ha felkelti a gyerek figyelmét. Ha pedig kötelező könyvről, azaz tankönyvről van szó, az ellenszenv csak fokozódhat. Mivel a gyermekmese kapcsolat meghatározó személyiségfejlődési háttérrel rendelkezik, fontos, hogy az olvasókönyvnek figyelemfelkeltő hatása legyen, hogy a gyerek örömmel olvasson belőle, hogy érezze, hogy azt a könyvet neki készítették, hozzá szól. „Olvasóvá nevelést, amelynek van fejlesztési koncepciója (…) nem egyetlen kaptafára húzzák rá, hanem több eltérő, de ugyanakkor módszeresen egymásra épülő tananyag-kiválasztási (…) stratégiát alkalmaznak.” – írja Arató László (Arató L.). Az elemzett tankönyvnek pontosan ez az egyik hiányossága. Már Dewey megfogalmazta a tananyag spirális elrendezésének fontosságát (Pukánszky B.). Mégis, a jelen korszak vajdasági olvasókönyve eltér ettől a felépítéstől. Ahhoz, hogy egy újabb stratégia alakuljon ki, meseszelektálásra van szükségünk. Ennek feltárására reflektál a kutatás, hisz a kutatás során fény fog derülni arra, melyek azok a mesék, amelyek meg tudnak felelni a közönségnek. Mivel kezdő olvasókról van szó, az állatirodalom és kortárs irodalom területe lesz figyelembe véve, továbbá azok lényeges nevelési és személyiségfejlesztési képessége. Ezek a mesék bele lesznek illesztve az olvasókönyvbe egy új koncepció szerint, amit egy átdolgozott tanterv és lehetőleg új illusztrációk fognak kísérni. Jelentősebb publikációk: Vass D. 2011: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tudományos Regionális Évkönyv. V. évf. 1. sz. 188–191. o. [fordító tevékenység] Vass D. 2012: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tudományos Regionális Évkönyv. VI. évf. 1. sz. 196–199. o. [fordító tevékenység] Vass D. 2013: Hatalmi szublimáció – Überfrosch. Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia. Rezümékötet. o. n. Tankönyvek nyomában. – Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tudományos Regionális Évkönyv. VII. évf. 1. sz. o. n.


347 Vass D. 2013: A legnézettebb tükör – az olvasókönyv. – Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia. Rezümékötet. 165–166. o. Vass D. 2014: Színek funkciója a Lázár Ervin szövegekben. – Új Kép. Pedagógusok és szülők folyóirata. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Elszánt, reziliens és ezáltal kreatív közösség, amely újabb és újabb koncepciókat alakít ki különösen akkor, ha érzi mindezek értelmét a jövőre tekintve.

VATAI EMIL – 1983-ban született Zentán, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Kara (ELTE IK) Komputeralgebra Tanszékén tanársegéd és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium számítástechnika és informatika szakos tanára. Diplomáját az ELTE IK-n szerezte 2007-ben programtervező matematikus szakon. Itt folytatta tanulmányait az ELTE Doktori Iskolája Numerikus és Szimbolikus Számítások Programján Járai Antal témavezetésével számítógépes számelmélet kutatási témában. 2013-óta doktorjelölt. Anyanyelvi szinten beszéli a magyar és szerb nyelvet, továbbá angolból felsőfokú és németből középszintű tudással rendelkezik. Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudományok E-mail: emil.vatai@gmail.com A doktori értekezés témája: A számelmélet az egész számok tulajdonságaival foglalkozik, és két alapvető kérdése van: egy adott szám prím mivolta, illetve faktorizációja. Egy egész számról akkor mondjuk, hogy prím, ha nincsenek valós osztói, azaz lényegében csak eggyel és önmagával osztható. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy nem bontható fel kisebb egész számok szorzatára, ezért szokás felbonthatatlannak is nevezni a prímszámokat. Ellenkező esetben, amikor egy szám felbontható,


348 akkor természetesen adódik az a kérdés, hogy mely számok szorzatára bomlik fel, illetve mik a faktorai. Például 5 prímszám, míg 6 nem az, és 6 faktorai 2 és 3. Nyilvánvaló, hogy az a kérdés, hogy egy szám prím-e, vagy mi a faktorizációja, annál bonyolultabb és annál tovább tart egy számítógépes programmal megválaszolni, minél nagyobb a vizsgált szám. Naiv programokkal (algoritmusokkal), mint például a próbaosztás (ahol megpróbálkozunk minden számmal elosztani, hogy megvizsgáljuk az adott szám osztható-e vele), nem jutunk nagyon előre, mivel nagyon gyorsan romlik az ilyen programok hatékonysága a vizsgált szám méretének függvényében. Ezért különböző (matematikai) algoritmusokat fejlesztettek ki, melyek nagyságrendekkel fokozzák az ilyen algoritmusok gyorsaságát és hatékonyságát. Több algoritmusnak fontos részét alkotják az úgynevezett sziták. Középiskolában vagy még korábban is be szokták mutatni a legismertebb (és talán az egyik legegyszerűbb) prímkereső szitát, az Eratoszthenész-szitát: a kettessel kezdjük, a kettes prím, de a többi páros szám nem lehet prím, mivel kettővel osztható. Ezeket a számokat megjelöljük, azaz elimináljuk őket. A következő megjelöletlen (eliminálatlan) szám a hármas, ami azt jelenti, hogy a hármas is prím. De ismét a háromnak a többszörösei nem lehetnek prímek, és ezeket is eliminálhatjuk. A következő eliminálatlan szám az ötös, ismét prím, és így folytatjuk (egy alkalmas felső korlátig). Hasonló szitálást alkalmaznak más számelméleti algoritmusok, mint például a leggyorsabb faktorizációs algoritmusok: a négyzetes és az általános számtestsziták. Sajnos, matematikailag kidolgozni az algoritmusokat nem elég, ugyanis amikor implementálják őket számítógépeken a hardver újabb akadályokat emel. Az egyik ilyen akadály az úgynevezett memóriafal, amelybe azért ütközünk, mivel a CPU-k (a számítógépek központi egységei) órajelének (sebességének) növelése sokkal nagyobb tempóval fejlődött mint a számítógépek többi alkatrészéé, többek között a főtáré, azaz a RAM memóriáé. Mivel a főtár is nélkülözhetetlen a programok futtatásához, ezért nem ritkán fordul elő az, hogy a futó program nem azért vesz sok időt igénybe, mert a CPU nem számolja ki az adatokat elég gyorsan, hanem mivel a memória nem tudja őket elég gyorsan elérhetővé tenni. A doktori értekezésem, melynek címe Sieving in primality testing and factorization, azaz Szitálás a prímtesztelésben és faktorizációban, az ilyen algoritmusoknak a hatékony számítógépes implementációját vizsgálja, és megoldást javasol a memóriafal kikerülésére, a memóriahierarchia jobb kihasználtságá-


349 val. A fent említett problémára már a hardverkészítők is felfigyeltek, és a számítógépet ellátták segéd gyorsító tárakkal, úgynevezett cache memóriákkal, melyek egy piramist, egy hierarchiát alkotnak. A hierarchia csúcsán a processzor található a regisztereivel, melyek a leggyorsabb, de a legkisebb tárolók. Alatta helyezkedik el az első szintű L1 cache memória, amely kicsit nagyobb, de egy kicsit lassabb is (de még mindig jóval gyorsabb a főtárnál), majd utána a másod szintű L2 cache, amely még nagyobb, de még lassabb is, és végül az alján a főtár, amely a leglassabb. A cache memóriák segítségével, ha egy program sűrűn fér hozzá egy adathoz, akkor azok bemásolódnak a cache-be és gyorsan hozzáférhetőek a processzor számára, és így el lehet rejteni a memória lassúságát. Viszont a szitáló algoritmusok (főleg ahol sok számot szitálunk nagy prímekkel) nagyon nem illenek bele ebbe a modellbe, mivel az algoritmus olyan, hogy oda-vissza ugrál a memóriában, és nagyon ügyesen kell ütemezni és tárolni az adatokat, hogy mindig minden a megfelelő pillanatban a megfelelő (rövid idő alatt elérhető) helyen legyen. Ezt a COLS (Cache optimized linear sieve, azaz Cache optimizált lineáris szita) nevet viselő algoritmus valósítja meg. További optimalizációs lehetőségek a szitáló programok párhuzamosítása és több gépen való futtatása. Erre egy javaslat az úgynevezett Inverz szita (Inverse sieve). Ezzel az eljárás elosztott módon (azaz több számítógépen futva) eliminálja a felesleges szitálásokat, és csak a maradék munkát küldi vissza, hogy ténylegesen elvégződjön (innen ered a neve is – nem a számokat szitálja, hanem a szitát szitálja valamilyen értelemben visszafelé, azaz inverz módon). Jelentősebb publikációk: A. Járai–E. Vatai 2010: Cache Optimized Sieve. – 8th Joint Conference on Math and Computer Science MaCS. Komárno. 249–256. o. A. Járai–E. Vatai 2011: Cache Optimized Linear Sieve. – Acta Univ. Sapientiae. Inform. 3. évf. 2. sz. 205–223. o. G. Farkas–E. Vatai 2013: Sieving for Large Cunningham Chains of Length 3 of the First Kind. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Computatorica. 40. sz. 215–222. o. E. Vatai 2013: Inverse Sieve. – Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Computatorica. 41. 355–360. o.


350 Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Míg fiatalon nagyon örültem, hogy Vajdaságban nőttem fel, és nehezemre esett elmenni Magyarországra, ma már kicsit másképp látom a dolgokat. Míg az itthoni mentalitást továbbra is sajátomnak tekintem, kezdem felfedezni (nemzetiségtől függetlenül) egy olyan oldalát, ahol a nagy szavak és erőfitogtatás élveznek előnyt, nem pedig a munka, illetve az eredmények. Úgy érzem pozitív hatással volt rám, hogy ebben a környezetben nőttem fel, ugyanis azt tapasztaltam, hogy sokszor talpraesettebb voltam, mint hallgatótársaim. Viszont ez a környezet, így már kicsit felnőttebb fejjel nem annyira vonzó, ugyanis az alap közéleti hangulat Szerbiában nagyon megnehezíti a munkát. Sajnos kezdem megérteni, mit jelent az, hogy Szerbia le van maradva a nyugathoz képest, és arra, hogy itt nem csak a gazdasági szempontról van szó, azaz a pénzhiányról, hanem az átlagemberek felfogásáról, értékrendjéről és elvárásairól. Nagyon fontosnak tartom Vajdaságban (és országszerte is) a múltból megmaradt, diszfunkcionális és elfásult (akár jogi, akár hétköznapi) gyakorlatok és gondolkodási módok újraépítését, felújítását.

VELISEK-BRASKÓ OTTILIA, Ph.D. – 1975-ben született Újvidéken. Jelenleg Újvidéken él családjával, és ott dolgozik az Óvóképző Főiskolán asszisztensként pedagógiai tantárgyakon. Több mint nyolc évet (19952004) dolgozott mint nővér-óvónő az Újvidéki Óvoda Intézmény bölcsődéjében. Okleveles pedagógus diplomáját (2003) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pedagógia Tanszékén szerezte, majd mesterfokozatát is (2008). Nyolc évet dolgozott mint iskolapedagógus az Újvidéki Sonja Marinković Általános Iskolában (2004-2011). A GENIUS konferenciák szakzsűritagja volt 2005-ben és 2007-ben. Doktori képzését az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta 2009-től a Tanításmódszertan Program hallgatójaként. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Kutatási témája az inkluzív oktatás és a tanári kompetenciák (témavezető: Dr. Olivera Gajić). A Balassi Intézet ösztöndíjasa 2009-ben és 2011-ben. Az Inkluzív oktatás hálózatnak csapattagja 2007-től, majd A mi iskolánk növekszik és Az esélyt nyújtó iskola című inklúziós projektumok csapattagja 2007-ben


351 és 2008-ban. A különös gyerekek édesanyáinak támogatása és erősítése c. projektum vezetője 2013-ban az Újvidéki Autizmus Társaság keretén belül. Tudományterülete: bölcsészettudományok, neveléstudományok E-mail: otilia.velisek@gmail.com A doktori értekezés témája: Az inkluzív oktatás csak néhány évvel ezelőtt lett aktuális Szerbiában és így Vajdaságban is. A fejődési nehézségekkel küzdő gyerekeknek is lehetővé vált a belépés a többségi általános iskolákba. Az új oktatási paradigma számos dilemmát vetett fel a tanügyesek körében, de a szülők és szakemberek között egyaránt. Gyakran folytak viták az inkluzív oktatásról, a befogadó iskolák előnyeiről és hátrányairól, a tanítás módszertanáról. A 2009-ben meghozott új, Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény nemzeti prioritásként emelte ki a minőségi oktatást, amely minden gyermek számára a sikeres oktatást jelenti. Ez megköveteli az iskolák szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulását, és azt, hogy az oktatási rendszer nyitott legyen minden gyermek számára. Az inkluzív befogadó oktatásnak a feladata a sajátos nevelési igényű gyerekek együtt nevelése a többi társukkal az iskolai oktatás keretén belül. Minden gyermek képes a tanulásra, azonban más módon és ütemben valósítja meg a tanulást. A hagyományos oktatás és a régi iskolafelfogás nem elég rugalmas ahhoz, hogy elfogadja az inkluzív oktatás elveit. Az új iskolaparadigma támogatja az interaktív oktatást, amely differenciált oktatást, individualizációt, változatos foglalkoztatási formákat, módszereket és tanulási technikákat foglal magába. Egy ilyen iskolának nem nehéz végrehajtani a befogadó oktatást és alkalmazni az inklúzió elveit. A fogyatékossággal élő gyermekek sajátos nevelési és oktatási igényeinek is eleget tudnak tenni. A tanárok új szerepet kaptak, ezért szükséges a tanári kart előkészíteni és megerősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek minőségi oktatást biztosítani minden gyerek számára. A disszertáció témája a tanári kompetenciák fejlesztése az inkluzív oktatás területén. Két részből áll; az első rész a téma elméleti alapjait foglalja magában, a második rész pedig a kutatás eredményeit mutatja be. A dolgozat elméleti része az inklúzió és a befogadó oktatás filozófiai, szociológiai, pszichológiai és pedagógiai elméletek alapjaira építi e pedagógiai folyamat megértését és alkalmazását. A dolgozat második része a kutatás folyamatát, eredményeit, tolmácsolását öleli fel. A kutatás a tanárképzési


352 programokat analizálja, és felméri, milyen mértékben készítik fel a tanárokat az inklúziós gyakorlatra. A dolgozatban bemutatott elméletek és a kutatás eredmények alapján kiemelkedtek a specifikus tanári kompetenciák, melyek szükségesek a befogadó oktatás alkalmazáshoz. Külön kidolgozott program van a dolgozatban, amely összhangban van az inkluzív oktatáshoz szükséges tanári kompetenciákkal. Jelentősebb publikációk: Velišek-Braško O. 2012: Osnovna shvatanja o programu Montesori i njegova primena u inkluzivnom obrazovanju. – Vaspitanje i obrazovanje. 1. sz. Velišek-Braško O. 2012: Prihvatljiva terminologija za inkluzivno obrazovanje. – Institucionalni rad sa mladima. Časopis za teoriju i kritiku socijalnih ideja i prakse. sz. n. Velišek-Braško O.–Lazić S. 2012: Pitanja motivacije vaspitača za profesionalni razvoj na području inkluzivnog obrazovanja. – Zbornik radova. Vaspitač u 21. veku. VIII Simpozijum sa međunarodnim učešćem. Aleksinac. Visoka škola za vaspitače strukovnih studija Aleksinac. Velišek-Braško O. 2013: Predrasude o deci sa razvojnim smetnjama I invaliditetom u popularnim pričama za decu. – Detinjstvo. 1. sz. Velišek-Braško O. 2013: Partnerstvo roditelja i vaspitno-obrazovnih ustanova u inkluzivnom obrazovanju. – Inovacije. 2. sz. Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Az elkezdett programokat nagyon fontos folytatni, támogatni és fejleszteni. Még több fiatal értelmiségit és kutatót szükséges felkarolni a képzésük és tanulmányaik folyamán, mellyel kifejlesztik személyes és szakmai kompetenciáikat, melyekkel bizonyíthatnak a munka és a magánélet területén.


353 ZÉLITY ATTILA – 1985-ben született Verbászon, jelenleg Szenttamáson él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán dolgozik a Gépszerkezetek, Anyagmozgató Rendszerek és Logisztika Tanszék tanársegédjeként. Gépészmérnöki diplomát ugyanitt szerzett 2010-ben, majd a doktori képzés hallgatója lett. Főbb kutatási területei: emelőgépek tervezése, méretezése és üzemtana, szakaszos működésű anyagmozgató gépek biztonságtechnikája és az elektromechanikus hajtástechnika. Kutatási témája: a síneken futó emelőgépek mozgása közben fellépő erőhatások vizsgálata, valamint az emelőgépek állapotfelügyelete. Az egyetemi oktatás mellett aktív résztvevője a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium által támogatott nemzetközi jelentőségű TR 35036 projektumnak (Primena informacionih tehnologija u lukama Srbije - od monitoringa mašina do umreženog sistema sa EU okruženjem). A tanszék több munkatársával képzéseket tart vállalatok felkérésére darukezelőknek, illetve az anyagmozgató gépek karbantartásával foglalkozó szakembereknek. Tudományterület: műszaki tudományok; gépészeti tudományok E-mail: zelic@uns.ac.rs A doktori értekezés témája: Európai viszonylatban a vízi áruszállítás jelentős helyet foglal el a logisztikai hálózatokban. A legforgalmasabb folyami kikötőkben általában ömlesztett áruval vagy nagyméretű egységrakománnyal teli hajók veszteglése a gépi kirakodás szünetelése miatt jelentős anyagi veszteségeket okoz. A fennakadást legtöbb esetben a kikötőkben működő daruk és más anyagmozgató gépek meghibásodásai okozzák, ezért a szakembereknek érdemes elgondolkodniuk olyan rendszerek kialakításán, melyek segítségével állandóan kísérni lehet az említett gépek állapotát. A nehezebb üzemi viszonyok, intenzív teherváltakozás és működés közben fellépő dinamikus hatások sokszor a daruk egyes elemeinek kifáradásához vezetnek, így a szerkezeti károsodás korai felismerésének több előnye is van. Az emelőgépek folyamatos állapotfelügyelete és az időszakos vizsgálatok közben begyűjtött mérésadatok fontos információkat nyújthatnak a darugépgyártóknak (a szerkezet „gyenge pontjainak” felismerése), tervezőmérnököknek (tervezési hibák kiküszöbölése, új konstrukciós megoldások alkalmazása), szabványügyi hivataloknak (az alkalmazott szab-


354 ványok, számítási modellek tökéletesítése, illetve újak bevezetése), biztonsági felülvizsgálatot végző cégeknek (hatékonyabb és teljesebb állapot-felmérés) és karbantartással foglalkozó mérnököknek. A disszertációm szerkezeti egységekbe implementálható monitoringrendszer kifejlesztését és lehetőségeit tárgyalja, amellyel folyamatosan követni és naplózni lehet a daruk ferdén futásából származó befeszülési erők intenzitását és a létrejött feszültségi állapotokat a daruk acélszerkezeteiben. Ez főleg a nagyobb teherbírású és fesztávú híddaruknál, bakdaruknál és kikötői portáldaruknál jelentős. Több szemszögből megközelítem a befeszülési erők meghatározásához használt számítási modellek főbb pontjait, és röviden kitérek a daruk mozgásdinamikájának bizonyos kérdéseire. Mivel az EN-szabványok szerint a daruk egyes szerkezeti részeit méretezéskor fáradás szempontjából is meg kell vizsgálni, méréseket végeztem egy rendelkezésemre álló híddarun. A ferdén futás közben fellépő sztochasztikus karakterű erőkről begyűjtött vizsgálati adatokat az nCode szoftvercsomagban elemzem. Az értekezésem problémaköréhez kapcsolódó kutatások legnagyobb részét a TR 35036 projektum kereteiben végzem. Jelentősebb publikációk: Šostakov R.–Zelić A. 2012: Lateral Skewing Loads of Crane Supporting Structures in the Light of Replacement of Previous National Regulations with New EN Standards. – The Seventh International Symposium Machine and Industrial Design in Mechanical Engineering. Balatonfüred. 133–138. o. Šostakov R.–Zelić A.–Ličen H. 2012: Bridge Crane Skewing Loads Calculation – Today’s State and Near Improvements. – XX International Conference on Material Handling. Constructions and Logistics. Belgrade. 83–88. o. Poznić A.–Zelić A.–Szabó L. 2013: Magnetorheological Fluid Brake – Basic Performances Testing with Magnetic Field Efficiency Improvement Proposal. [megjelenés alatt] Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Napjainkban, amikor a fiatalok zöme a külföldi munkavállalásban látja az egyedüli kiutat a bennünket érintő problémákból, igen nehéz beszélni a vajdasági magyar tudományos élet fejlődéséről és megmaradásáról. Sok esetben örökre elhagyják Vajdaságot, és így más országok tudósaiként válnak ismertté. Vélemé-


355 nyem szerint csak a szülőföldön maradt értelmiség tudja hosszabb távon megőrizni a vajdasági magyar tudományosságban az életet és a folyamatos haladást. Az itt élő magyar fiataloknak mindenekelőtt ki kell törniük a szűk látókörű, zárkózott közösségekből, le kell küzdeniük a nyelvi akadályokat, és élniük kell a több évtizede működő, külföldön is jó hírnevet szerzett hazai felsőoktatási intézmények által nyújtott lehetőségekkel. Ha az így szerzett tudást sikerül kibővíteni külföldi képzéseken vagy kutatóközpontokban szerzett tapasztalatokkal, akkor jó esély van arra, hogy olyan fiatal szakemberekkel leszünk gazdagabbak, akik ha nehezen is, de előbb-utóbb sikeres tagjaivá válhatnak a hazai vagy a nemzetközi tudományos köröknek. Nagyon fontos szoros együttműködést kialakítani a szerbiai és külföldi kollégákkal, így elsősorban egy olyan utat tudunk mutatni a fiatalabb utánpótlásnak, amelyen továbbhaladva ők is értékes részei maradhatnak a társadalmunknak, segíthetik a Szerbiában élő magyar közösség érvényesülését , és hozzájárulhatnak a tudomány, valamint a gazdaság fejlődéséhez.


Impresszum vajDasági geneRáció Szerkesztette: Takács Zoltán – Novák Anikó – Rózsa Rita Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Szabadka, 2014 Borító: Nagy Viktor

CIP – A készülő kiadvány katalogizálása A Matica srpska Könyvtára, Újvidék 378.22 (=511.141) (497.113) ”20” VAJDASÁGI generáció / szerkesztette Takács Zoltán, Novák Anikó, Rózsa Rita. - Szabadka : Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, 2014 (Tóthfalu : Logos-Print). - 356 str. ; 23 cm Példányszám 300. ISBN 978-86-89635-02-7 a) Доктори наука - Мађари - Војводина - 21. в. COBISS.SR-ID 291185927

vajDasági geneRáció  

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) egy olyan kiadványt ajánl az Olvasó, a vajdasági magyar tudományossággal fog...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you