Page 1

BALRA A balatonfüredi Lipták villa az ötvenes évektôl irodalmi szalonként mûködött, vendégül látva a kor jegyzett íróit, költôit, képzômûvészeit. Most magyar irodalmi mûveket fordítanak itt közel harminc nyelvre, a Magyar Fordítóház Alapítvány jóvoltából JOBBRA FENT A '97-ben felújított mûemlék jellegû épületben a földszinti emlékszoba ôrzi a ház eredeti hangulatát, a családi bútorokat és a mûvész vendégek munkáit LENT Az eredeti kályha mellett, a falakat borító képeken a 20. századi magyar irodalom színe-java, akik egykoron a ház vendégei voltak. A pontos lista a ház honlapján és a precízen vezetett tíz vendégkönyvben olvasható. A sétabot Lipták Gábor író-házigazdáé volt

Fordítóház Füreden Egy huszadik századi író otthona a magyar irodalmi élet inspiratív találkozóhelyeként mûködött egykoron. Az enyészet évei után, egy kortárs író állhatatossága folytán ismét irodalmi mûvek születnek a megújult épületben. Méghozzá magyarról idegen nyelvekre fordítva. Szöveg: Böjtös Kinga | Fotó: Script Stúdió

A

Petôfi utca már akkor is Balatonfüred fôutcájának számított, amikor a második világégés után Lipták Gábor, a mezôgazdászból lett író és kultúrtörténész az ország másik végébôl ide, a történelmi emlékekkel teli fürdôvárosba költözött. E humán beállítottságú társasági ember a következô évtizedekben a Balaton-vidék irodalmi- és kultúrtörténeti hagyományainak szépirodalmi feldolgozásával foglal-

2

kozott, számos helytörténeti kiadvány, romantikus történet, monda és mese szerzôje-gyûjtôje lett. (Vallomások a Balatonról, Amirôl a kövek beszélnek, Amirôl a vizek beszélnek, Ezüsthíd, A sümegi fazekas, Jókai Balatonfüreden – csak pár cím a megjelent könyvekbôl.) Mindeközben otthona az ötvenes évektôl kezdve olyan kulturális-mûvészeti „nyitott házzá” vált, ahová a kor magyar

és külföldi írói, költôi, néprajzosai, képzômûvészei szinte hazajártak, maguk után hagyva jegyzeteiket, rajzaikat, a háziaknak szánt kisebb-nagyobb ajándékaikat. Az írásos emlékek, precízen vezetett vendégkönyvek – szám szerint tíz darab – és a személyes tárgyak egy része ma a fôvárosi Petôfi Irodalmi Múzeumban található, de az értékmentô munka jóvoltából a házban is maradt belôlük. Az illusztris társaságról, az irodalmi szalonról „Nyitott kapu” címmel Lipták Gábor is beszámol emlékkötetében, de külön élmény elolvasni az unokaöcs, Lipták András gyermekkori élményeit az itt töltött felejthetetlen nyarakról. A kisfiúként hallott szófoszlányokat Szabó Lôrinc és Tamási Áron bácsi kerti sétáiból, Illyés Gyula, Borsos Miklós és Németh László beszélgetéseit, az éjszaka verseit javítgató Szabó Lôrinc neszezését a verandán, Pilinszky és Ör3


kény felolvasásait, a vidám vitorlástúrákat és a közös ebédeket, ahol a beesô vendégeknek mindig jutott egy tányérnyi a hirtelenjében felvizezett köménymagos levesbôl… Vagy a filmvásznakról ismert sztárokat – Tolnai Klárit, Ruttkai Évát, Latinovits Zoltánt, Darvas Ivánt – emberközelbôl, s a külhonból érkezett mûvészek – Amerigo Tot, Robert Graves, Salvatore Quasimodo - látogatását, a közös mûfordítói estek és irodalmi társasjátékok magával ragadó hangulatát. „Bárcsak folyamatosan pöröghetett volna egy filmfelvevô gép”– idézi az életre szóló élményeket és a háziak, Gabus és Pulcsika kivételes hétköznapjait. Mert bizony e ház sikerén egy mûvelt, okos asszony – Lipták Gáborné – munkálkodott, biztosítva

4

a hátországot, megteremtve az otthonos fészket. Nem is kellett külön hívó szó az egykori mûvész-barátoknak, mikor a hetvenes évek közepén, az idôsödô házaspár otthonát közadakozásból felújíttatták, „Öreg Liptákékat Segélyezô Kft.”-nek nevezve magukat, kedélyesen. Majd ‘85-tôl szomorú évek következtek, mintha a ház is belehalt volna gazdái elvesztésébe. A Mûvészeti Alapra hagyott épület – mely a végakarat szerint csak irodalmi célokra használható – nem talált értô gazdára még a rendszerváltás jóvoltából és a rokonok erôfeszítéseibôl sem. A megoldást, mely az utolsó utáni órában érkezett, mégis valóságos csodának nevezi visszaemlékezéseiben András. A hólé áztatta, beszakadt tetejû, beomló falú villa '97-

JOBBRA Nyugodt környezet,

modern technika és több ezer kötetes könyvtár várja tetôtérben a mûfordítókat. A könyvtárat Rácz Péter író szívós munkával folyamatosan gyûjtögeti BALRA LENT Antik miliô és hightech… a ház különleges hangulatát e kettôsség jellemzi - véli az évente itt alkotó 40-50 mûfordító, akik közül sok a visszajáró vendég. Irodalmi mûveinket viszik hazájuk olvasóinak

5


FELCÍM

ENT A földszinti társalgó intarziás antik étkezôasztalát kortárs mûvészek festményei veszik körül. Mintegy negyven

mûvész „kölcsön”-alkotása cserélôdik a házban. Talán egy lelkes szponzor megvásárolja majd a Közép-KeletEurópában egyedülálló Fordítóház részére e különleges tárlatot BALRA FFENT A skandináv stílusú étkezôben nemzetközi az ételválaszték és a társaság. A külföldi vendégek éjszakáig tartó beszélgetései a magyar irodalomról, magyarul folynak

ben készült fotóit elnézve valóban nem mindennapi az újjászületés története. Valószínû, hogy az égbe költözött „Segélyezô Egylet” hallhatatlan tagjai léptek közbe a tûrhetetlen állapotokat szemlélve, odafentrôl. ôk köthették össze a legendás emlékû szeretett épület jövôjét egy alkotó ember, egy kortárs író sorsával. – Szép lassan belebonyolódtam – nyilatkozik gondterhelten Rácz Péter, a Magyar Fordítóház Alapítvány kurátora, mikor a „tartós használatra kölcsönkapott ház” jelenérôl kérdezem. S 6

miközben óriási szürke macskája játszi léptekkel végiglibben a számítógép klaviatúráján, megtudok egy s mást a külhonban és belföldön összekalapozott adományokról, a mûemlék jellegû épület példaértékû felújításáról. A reformkori kúriák arculatának megôrzését Hamsovszky Katalin építész felügyelte, aki jól ismerte Liptákné nagymamájának házát. A fél évig tartó felújítás során a míves veranda farészeit fényképek alapján rekonstruálták, a lépcsôfeljárót, a kôburkolatot

és oszlopokat megôrizték. A nyílászárók türkizkékjei a tó vízét idézik, nyaralós jókedvet lopva a nosztalgiázó hangulatba. A Lipták család polgári antik bútorai is épp oly könnyedséggel keverednek puritán vonalú modern társaikkal, mint Egry József, Bernáth Aurél mûvei korunk kortárs festményeivel. A modern mûveket Péter felkérésére közel negyven mûvész kölcsönözte, különleges kortárs tárlatot varázsolva ide. Évszázadok, stílusok és irányzatok békés házasságban élnek a falak közt, csakúgy, mint a kert óriási ôsfái és a melléjük rendelt formabontó vasszobrok. Rácz Péter és alapítványa jóvoltából a házban tizenharmadik esztendeje vendégeskednek magyarul értô külföldiek, mûfordítók. Anyanyelvük és életkoruk különbözôsége ellenére a magyar irodalom köti ôket össze, no meg a ház inspiráló miliôje. Régeb-

bi és kortárs magyar mûveket fordítanak saját nyelvükre, eljuttatva azokat olvasóikhoz. A fordítói szemináriumok alkalmával Péter tanítványai, a Balassi Intézet mûfordító palántái is megfordulnak itt, ahol nyitott napok, költôversenyek, tárlatvezetések tarkítják az éves programot. Telt ház van a Lipták villában, Közép-Kelet-Európa egyetlen mûfordító házában, ahol a háziúr is ír – épp ötödik verses kötetét fejezné be, ha helyhiány miatt ki nem szorulna olykor az épületbôl… Pedig ahogy meséli: „idelenn fél óra alatt költôvé alakulok”. INFOPLUSZ: A Fordítóház honlapja: www.c3.hu/forditohaz Kivitelezô: Gótika Kft.

7

Fordítóház  

A cikk a 2010/08. számú széplak magazinban jelent meg. Szöveg: Böjtös Kinga

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you