Page 1

vizitkártya

BÖJTÖS KINGA ROVATA

Kisrécse az Unióban,

az Unió Kisrécsén

A tíz éve még a szomorú enyészetben málladozó zalai majorság egy részét mára virágzó parasztudvar-múzeummá, hagyományőrző gazdasággá varázsolta a világlátott kert- és tájépítész tulajdonos. Kendli majorba beköszönt az Unió – jelzi a kapura szegezett sötétkék tábla a körtáncot járó sárga csillagokkal.

A kert végébõl Morzsi és Lidi rohan felénk hangos csaholással, mit sem sejtve arról, hogy Európa száz legszebb gazdasági udvarának egyikén áshatják el velõs csontjaikat nap, mint nap. Vendégek jöttek! – tartanak felénk a lovak, a pónik és a birkák némi nassolni valót remélve, és még a nyúlketrecben is megélénkül az álmos péntek délután. A legelõn felkapja fejét Max, a németül kiválóan értõ póniló, és elõcsoszog egy szamár, majd a gazdája, aki már közel egy éve táborozik itt világjáró körútjuk egyik állomásaként. Belgium, Svájc, Itália után rabul ejtette a Kis-Balaton menti magyar táj, így most a major antik bútorait restaurálja a hosszúra nyúlt ittlét alatt. S a vendégek lassan meg is érkeznek belföldrõl és a világ több tájáról. Kora tavasztól késõ õszig családok veszik birtokba a gazdaság lakóházait, pajtáit, csûrjeit, borospincéjét, szénapadlását, hogy a nagyvárosi rohanást, a plázákat és multi-

Lakáskultúra 101


kat, a túlórát és csúcsforgalmat maguk mögött hagyva lassítsanak életükön, legalább pár hétre. Sokan közülük visszavisszatérnek nyaranta, hogy gyorsételek helyett bográcsost egyenek kemencében sült házi kenyérrel, autó helyett lóháton, szekéren vagy kisvasúttal járják be a környék természeti kincseit. Futópad helyett gyalogtúrákra járjanak a zalai lankákon,

102 Lakáskultúra

csetelés helyett ritka növényekkel ismerkedjenek élõben, tévézés helyett végre egymással beszélgessenek, vagy közösen poharazgassanak a házigazdával. Róla, Czinki Lászlóról tán nem is tudja minden vendége, hogy valójában e táj szülötte, még ha életébõl negyven évet hazájától távol töltött. Régi, dédelgetett álma valósult meg, mikor tíz éve hazate-

lepülve megvette az elsõ, omladozó vályogházat és a hozzá tartozó udvart itt, Kisrécse mellett, a néhai Kendli-majorban. Saját házának felépítése után egy újabb régi épület tatarozása következett, mely vendégházként szolgált a rokonok és barátok látogatásakor. Aztán szinte jött magától az ötlet – egy nálunk még ritka, falusi vendéglátás megteremtése –, mely-


vizitkártya

hez az egykori családi gazdaság, vele László gyerekkori emlékei is hozzátettek. Lendített a megvalósításon a drámai felismerés, miszerint lassan eltûnõben van egy õsi, természet közeli életforma a maga hagyományaival, eszközeivel, állataival. S hogy még mielõtt a méhtelepre, jobb esetben múzeumi tárolókba kerülnének a földmûvelés és állattartás utolsó, megma-

radt szerszámai, kell egy hely, ahol élõben megtekinthetõ és mûködtethetõ mindez a gazdag hagyaték. Sorra renoválta a faluhoz tartozó egykori majorság megvásárolt és bontásra váró házait, melyek közül a legrégibb kétszáz éves. A tíz éve tartó felújításnak, építkezésnek ma már látszólag a vége felé jár, ám új tervek és tennivalók akadnak bõven.

A málladozó épületekben talált relikviák és László saját, több évtizedes gyûjtõmunkája teszi ki azt a páratlan tárgy-gyûjteményt, ami helyet kapott itt, a major fõ- és melléképületeiben, pincétõl a padlásig raktározva. A paraszti élet és a kézmûves-lét szinte minden munkafázisának kézi és gépi szerszámát megcsodálhatja és kipróbálhatja az emlékezõ öreg és csodálkozó fiatal

Lakáskultúra 103


vizitkártya

érdeklõdõ. Szövõszéktõl a hintalóig, egérfogó-gyûjteménytõl a cséplõgépig, az antik traktortól a muzeális lószerszámig felsorolhatatlan a régi tárgyak együttese. Az újra mûködõ, megreparált régi gépek, a megjavított eszközök mellett egy teljes restaurátorcsapatnak is sok lenne a kupacokban álló, ódon holmik felújítása, tisztogatása, melyek még ma is folyamatosan érkeznek a házhoz, a helybéliek jóvoltából. Hiszen a környéken hamar híre ment a mindent gyûjtõ, messzirõl jött embernek, és vele együtt bájos, német feleségének, aki ugyanolyan jól lovagol, mint amilyen szépen megfesti akvarelljein a kert gyönyörû virágait, és akik ketten oly rendet és tisztaságot tartanak a hektárnyi bir-

104 Lakáskultúra

tokon, hogy a sok állat dacára – ahogy mondani szokás – a földrõl is enni lehet. S összegyûjtik az esõvizet, meg a Nap sugarával fûtik házaikat, és gyönyörû õsgyepjükön játszva tanulnak növénytant az ide látogató óvodások... Czinki úr sokat tesz a jó ügyekért, régi-új hazájában: a szigligeti vár felújításáért, a környék falvainak megmentéséért, a Kis-Balaton védelméért, a megújuló energiák újrafelfedezéséért küzd több alapítvány élén. Élmény volt vele, az Európai Unió Temészetvédelmi Szekciójának tanácsadójával, az esseni egyetem tanárával poharazgatni itt, Kisrécsén a vén diófa alatt. BÖJTÖS KINGA

Kisrécse az Unióban, az Unió Kisrécsén  

A cikk a Lakáskultúra vizitkártya rovatában jelent meg, 2oo7-ben.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you